1

MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. november 14.

Tartalomjegyzék

Hírek az MVM-ről Listás helyek az MVM Csoportnak 2

A cégcsoport hírei Megkapta az orosz alkatrészeket a paksi atomerőmű 2-3 Nemzetközi összefogás a madarak védelmében 3-4

Szponzorálás Beteg gyerekeket segítő szervezeteket támogatott az MVM 5 Fónagy János: brüsszeli döntésre várnak a térség támogatásához 6 Jevgenyij Koroljov Bach-sorozata a Zeneakadémián 6-7

A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: tavasszal lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása 7-9 Lázár János a paksi bővítésről 9 A GE is készül a Paks II. beruházásra 9-10

Alternatív energia

Varró László: az út végére ért a szén 11 Siemens: új szélenergia-cég jött létre 12 Váratlan segítség a megújulóknak 12

Hazai hírek

Több a gáz a hazai tárolókban, mint tavaly ilyenkor 13 Új energiacsomag jön 13-14 Nem szállít olajat a Basnyefty egyik kereskedő partnere Magyarországra 15 Fontos, hogy a nagy országok teljesítsék klímavállalásaikat 16

Külföldi energiaszektor

Csehországi új blokkok: felmérték az érdeklődést 17 Egyelőre nem kell atomerőmű Kazahsztánnak 18 Népszavazás lesz Svájcban az atomenergiáról 18-19 Összekapcsolták a bolgár és román gázhálózatot 19-20 A Total elsőként tért vissza Iránba 20-21 IEA: jövőre is túlkínálat lesz, ha az OPEC nem csökkenti a termelést 21

Hírek röviden 22

Az atomerőműből jelentkezett egy tv-s műsor - Markáns a szakszervezeti jelenlét a villamosenergia-iparban - Közösségi autóbérlés elektromos kocsikkal?

2

Hírek az MVM-ről Listás helyek az MVM Csoportnak

2016. november 10.

(plakát: mvm.hu)

Az 500 legnagyobb nyereségű magyarországi cégről készített összeállítást

ezúttal a Heti Világgazdaság. Ebben a listában - tavalyi eredménye alapján - az

MVM Zrt. 44-dik helyen szerepel 14710 millió forintos adózott eredménnyel,

míg a MAVIR két hellyel előbb. A cégcsoporthoz tartozó MVM Paksi Atomerőmű

Zrt. 82-dik lett, ezzel hátrább csúszott a 2014-es eredménye szerinti 59-dik

helyről. A Mátrai Erőmű Zrt. - amelyben tulajdonrésze van az MVM-nek - 64-dik

lett a rangsorban, míg a tavalyi hasonló listában az 56-os sorszámot kapta. Az

energetikai ágazatban harmadik a MAVIR, negyedik az MVM Magyar Villamos

Művek Zrt., kilencedik a paksi atomerőmű. A megyék listájában Tolnát az MVM

Paksi Atomerőmű Zrt. vezeti évek óta. Elkészült a legnagyobb hozzáadott értéket

termelő magyarországi cégek rangsora is: ebben a százas listában az MVM

Magyar Villamos Művek Zrt. a nyolcadik helyen szerepel, az atomerőmű a 19-

diken, a MAVIR a 31-diken.

A cégcsoport hírei

Megkapta az orosz alkatrészeket a paksi atomerőmű 2016. november 10.

(grafika: atomenergiainfo.hu)

A Ruszatom Szerviz Rt. leszállította, a paksi atomerőmű átvette az erőmű GCN-

317-es típusú, fő keringtető szivattyúihoz szükséges pótalkatrészeket, amelyek

a terv szerinti karbantartáshoz szükségesek. Az atomenergiainfo.hu

emlékeztetett: a Ruszatom Szerviz Rt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a

3

pótalkatrészek szállításáról szóló szerződést 2015. október 19-én írta alá. A

gyártó a szentpétervári Központi Gépipari Tervezőiroda Rt. (AO CKBM), amely

atomerőművi szivattyúk gyártására szakosodott cégként az Atomenergomas

holding, a Roszatom gépgyártó cégcsoportjának tagja. A fő keringtető szivattyúk

stabil működése különösen fontos, mert ezek biztosítják a primer körben a

hűtőközeg intenzív keringését. A paksi atomerőműben VVER-440-es reaktorok

működnek, amelyek hűtőközegeként nyomottvíz szolgál. A primer körben

keringetett víz nyomása mintegy 123 bar. A reaktorban lévő fűtőanyaggal

(fűtőanyag-pálcákkal, illetve -kötegekkel) érintkezve az aktív zónában lévő víz az

alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt maradva 300°C-ra

melegszik fel, majd a primerköri víz a gőzfejlesztőkben átadja a hőt a

szekunderköri tápvíznek, elforralva azt, ezt követően a keletkezett gőzt a

turbinákba vezetik - ismertette a működés elvét a szakportál.

A Ruszatom Szerviz Rt. a Roszatom konszern elektromos energetikai divíziójának tagja. A vállalat a külföldi VVER típusú nyomottvizes erőművek számára teljes körű szolgáltatást nyújt az üzemeltetéshez és karbantartáshoz. A vállalat képviselteti magát szinte az összes, VVER technológiát használó országban. Kínában, Iránban, Bulgáriában és Örményországban piacvezető, fővállalkozója az üzemidő-hosszabbítási projekteknek és a tervezett karbantartási munkáknak, illetve a VVER típusú erőművek korszerűsítési munkálatainak. A Ruszatom Szerviz Rt. külföldi megrendeléseinek értéke mintegy 500 millió dollár.

Nemzetközi összefogás a madarak védelmében

2016. november 9.

(fotó: kormany.hu)

A MAVIR Zrt. a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, valamint

a Herman Ottó Intézettel nemzetközi madárvédelmi konferenciát szervezett

november 7. és 9. között. A kormany.hu/FM és az agrotrend.hu/MAVIR

beszámolója szerint a találkozó témája az elektromos vezetékek okozta

madárpusztulások megelőzése és a madármérgezés volt, célja pedig a nemzeti

és nemzetközi kezdeményezések megismertetése. V. Németh Zsolt, a

Földművelésügyi Minisztérium államtitkára megnyitójában elmondta:

Magyarországon a madárvédelemben példaértékű az állami és civil szervezetek,

4

valamint az állam és az érintett cégek közötti együttműködés. Ennek alapját a

2008-ban, e szervezetek által aláírt - nemzetközi szinten is egyedülálló -

„Akadálymentes Égbolt” együttműködési megállapodás teremtette meg. Tovább

erősítette hazánk vezető szerepét a 2011-ben elfogadott Budapest Határozat,

amely felhívta az uniós és nemzeti intézmények figyelmét az áramütéssel és

ütközésekkel kapcsolatos problémák hatékonyabb és gyorsabb kezelésére.

(fotó: agrotrend.hu)

Magyarország a gyakorlatban is sokat tett a madarak védelméért: az elmúlt

években számos projektben végzett szigeteléseket, cserélte földkábelre a

veszélyes vezetéksorokat. A konferencián elhangzott: a középfeszültségű

oszlopok jelentős része a világ számos országában életveszélyes a madarakra, a

nagyfeszültségű vezetékek pedig az ütközések miatt jelentenek kockázatot.

Utóbbiak ugyanakkor kiváló fészkelési lehetőséget is kínálhatnak egyes

madárfajok számára, ha mesterséges fészkek kerülnek rájuk. A madárvédelem

hatékonyságának támogatására évek óta számos, köztük nemzetközi

programban is részt veszünk - mondta Kovács Gábor, a MAVIR Zrt. átviteli

vezérigazgató-helyettese. A társaság műfészek-programjában nagyfeszültségű

távvezeték-oszlopokon mesterséges költőhelyeket biztosít a védett és

fokozottan védett ragadozó madaraknak. Tevékenységének másik fontos eleme

a madáreltérítő szerelvények kihelyezése, amelyek felhívják a madarak figyelmét

a távvezetékekre, megmentve őket a sérülésektől, pusztulástól. A cég a korábbi

években több mint háromezer eltérítőt helyezett fel azokra a távvezetékekre,

amelyek a túzok- és egyéb madárvédelmi területeken haladnak át.

5

Szponzorálás

Beteg gyerekeket segítő szervezeteket támogatott az MVM 2016. november 10.

(fotó: pakspress.hu)

Kilencvenhét millió forintot adományozott az MVM Magyar Villamos Művek

Zrt. és az MVM Partner Zrt. tizennégy, gyermekek gyógyítását, rehabilitációját

segítő intézménynek és civil szervezetnek. Az adományokat a Millenáris

parkban adták át - tudósított az nrgreport.com/MTI, a pestisracok.hu, a Jazzy

Rádió, a tv2.hu. Az MVM Csoport 9 éve szervezi meg a Legszebb napom szlogent

viselő élménynapot, amelyen idén 800 beteg és hátrányos helyzetű gyermeket

láttak vendégül - mondta Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója az

adományok átadásakor. A társaság munkavállalói önkéntesként segítették a

gyerekeket az idén a cirkusz világát idéző rendezvénynapon. Kiemelte: a

támogatásban részesült szervezetek egyebek között betegellátó eszközök

pótlására, speciális orvosi műszerek beszerzésére, épületek felújítására, illetve

alapvető tevékenységeik fenntartására fordítják az összeget. Ebben az évben 2,5

millió forint adományt vehetett át a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat

Magyar Egyesülete. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 25 millió forintot

kapott, 20 millió forinttal támogatta a cégcsoport az Őrangyalok Ligáját, 10-10

millió forinttal pedig a Bethesda Gyermekkórházat, a Heim Pál

Gyermekkórházat, valamint a Semmelweis Egyetem I. és II. számú

Gyermekgyógyászati Klinikáját. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa

3,5 millió, a Gondolkodj Egészségesen! Alapítvány 1,5 millió forintot kapott és

további egy-egy millió forintos támogatásban részesült az Óbudai Családi

Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, a Daniló Sportegyesület, az Aranyossy

Ágoston Általános Iskola Alapítványa, a Lovasterápia a Fogyatékkal Élőkért

Egyesület és a Motivál-Ló Alapítvány. Miként a pakspress.hu kitért rá, az

adományokat Bentzik Réka, az MVM Zrt. kommunikációs és külügyi kapcsolatok

igazgatója, valamint Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója adta át.

6

Fónagy János: brüsszeli döntésre várnak a térség támogatásához

2016. november 9.

(fotó: paksihirnok.hu/kormany.hu)

Idén májusban 100 milliós, majd szeptemberben újabb 30 milliós szponzorálási

szerződést kötöttek a paksi Atomerőmű SE-vel. A fejlesztési tárca parlamenti

államtitkára emlékeztetett rá, hogy tárgyalóasztalhoz ült Heringes Anitával Lázár

János, Seszták Miklós, Hirt Ferenc és Süli János is. Az ott felmerült 70 milliós

igényt szintén kifizették, így összesen 200 milliót kapott az ASE verseny- és

további 76 milliót tömegsportra. Miként a paksihirnok.hu portálon Kövi Gergő

cikkéből kitűnt: Fónagy János parlamenti államtitkár Heringes Anita paksi

országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt a parlamentben. Az ellenzéki

képviselő szerint Paks mostohagyereknek érezheti magát, az évtizedek óta jól

működő rendszer központosítása után csak ígérik a tájékoztatási, sport- és

térségfejlesztési támogatások közép- és hosszú távú megoldását. Fónagy János

emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság még idén döntést hoz az atomerőmű

bővítéséről. „Abban a pillanatban, amikor kezünkben van a brüsszeli döntés, úgy

ismételten készséggel állunk rendelkezésre a paksi igények teljes körű

kielégítésére” - tette hozzá.

Jevgenyij Koroljov Bach-sorozata a Zeneakadémián

2016. november 8., 10.

(fotó: fidelio.hu)

Négy koncertből álló Bach-sorozat kezdődött a Zeneakadémián Jevgenyij

Koroljov világhírű zongoraművész közreműködésével. A november 10-i nyitó

koncerten a német zeneszerző Wohltemperiertes Klavier című művének első

kötetét mutatta be. A korunk egyik legkiválóbb Bach-játékosának tartott

művész az MVM Koncertek - A Zongora sorozat részeként érkezett Budapestre.

Koroljov vallja: az igazi művészet több a tökéletes színvonalú technikai

7

megvalósításnál, hiszen az érzelmi hatás átadása nélkül elvész a zene igazi

mondanivalója. 2017. április 5-én adja a Bach-sorozat második koncertjét, akkor

más művek mellett a G-dúr francia szvit, a c-moll toccata és az Olasz koncert is

terítékre kerül. A harmadik koncert 2017. október 16-án lesz, ekkor egyebek

között az e-moll partita, az a-moll angol szvit, valamint a Tizenöt háromszólamú

invenció csendül fel. A sorozat 2017. december 6-án zárul Bach Goldberg-

variációival - írta a hirado.hu, a bdpst24.hu/MTI. A koncertsorozatról a fidelio.hu

is beszámolt.

Az MVM Zrt. a fő támogatója a Magyar Nemzeti Balett bemutatójának: a Don Quijote darabot november 19-én láthatja a közönség. A művet a világhírű Michael Messerer állította színpadra Budapesten. A grandiózus produkció négy szereposztásban, az Opera történetének egyik leglátványosabb díszletében, nyolc előadásban látható november 27-ig. (breuerpress.com)

A paksi bővítés hírei

Aszódi Attila: tavasszal lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása

2016. november 8., 9.

(fotó: portfolio.hu)

Lezárulhat az új paksi blokkok telephely-engedélyezési eljárása jövő tavasszal.

A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos

bízik abban, hogy a környezetvédelmi engedélyt hamarosan megkapják

jogerősen is. Aszódi Attila, a Portfolio Energy Investment Forum 2016 című

budapesti konferencián elmondta: a paksi atomerőmű két új blokkjának

megépítéséhez mintegy hatezer engedély szükséges, ezek közül két nagy

engedélyezési csomag van napirenden. Felidézte: a környezeti hatástanulmányt

2014 decemberében nyújtották be, a Baranya Megyei Kormányhivatal idén

szeptemberben adta ki az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, amelyet két

zöld szervezet megtámadott. A telephely-engedélyezéshez kapcsolódva ismét

lesz közmeghallgatás Magyarországon, ehhez a környezetvédelmi

hatástanulmánnyal szemben nincs szükség nemzetközi konzultációra. Ezután

8

dolgoznak majd intenzíven a létesítési engedély kérelmén. A telephely-

engedélyezésről szólva Aszódi Attila elmondta: az engedélyezési eljárásban meg

kell állapítani a telephely jellemzőit, amelyeket az erőmű tervezésekor

figyelembe kell majd venniük a szakembereknek, illetve ebben az eljárásban kell

bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény megépítésére. Az

engedélyezés során két fő csoportba tartoznak a vizsgálandó kérdések: értékelni

kell az emberi tevékenységhez kapcsolódó, illetve a természeti eredetű

potenciális veszélyforrásokat. Aszódi Attila kitért arra is: az erőmű

megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai

áramtermelésben. A blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják

az elektromos energia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és szén-dioxid

kibocsátása nélkül - hangsúlyozta. Az MTI tudósítását átvette a kormany.hu, a

magyarhirlap.hu, az mno.hu, a Tőzsdefórum, a paksihirnok.hu stb.

Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a konferencián egyebek mellett kiemelte: a nemzeti energiastratégia három alapvető célt határozott meg, a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását. Szerinte az energiahatékonyság és -takarékosság olyan eszköz, amely egyszerre szolgálja mindhárom célt. Magyarország önként vállalta és kiemelten kezeli, hogy 2020-ra elérje a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát. Az eszköztár része az atomenergia hosszú távú, békés célú alkalmazása is - tette hozzá.

A Napi portál a konferenciáról tudósítva arra is kitért: a paksi bővítés

megtámadott környezeti hatástanulmányával kapcsolatban mindent vizsgáltak,

így a radioaktív kibocsátást békés és baleseti környezetben, illetve a leszerelés

környezeti hatásait is. A hatás csak lokális és kezelhető lesz - hangsúlyozta Aszódi

Attila kormánybiztos, aki példaként említette a zajt és a porszennyezést az

építkezés alatt. Üzemeltetés közben hatásként csupán a Duna hőterhelése

jelentkezik. Vizsgálták az erdőkben és a parkolókban kialakuló tüzek veszélyeit is.

Azt is nézték, hogy milyen a légi forgalom az atomerőmű felett. Ez utóbbival

kapcsolatban emlékeztetett: ma már kötelező olyan erőművet építeni, amely

egy repülőgép becsapódását is átvészelné. A földrengések elemzésekor átnézték

az utóbbi 1500 év adatait. Megállapították: a paksi nemcsak hazánk, hanem az

egész régió egyik legnyugodtabb területe. Vizsgálták, hogy százezer évre

előrevetítve mekkora az esélye egy nagyobb földrengésnek, ám komoly

9

veszéllyel nem számolnak. Műholdas vizsgálatokkal térképezték fel a

kéregmozgásokat, ám ezek sem Magyarországra jellemzőek, itthon mindössze

tizedmilliméter/év lemeztektonikából jellemző elmozdulás van - mondta a

kormánybiztos. A konferenciáról az Energiainfó is tudósított.

Lázár János a paksi bővítésről

2016. november 10.

(fotó: kormany.hu)

Az Európai Bizottság ismertette elvárásait, ezeket a magyar kormány jelezte az

orosz félnek, amely elfogadta a módosításokat - idézte a Portfólió Lázár Jánost.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóján beszélt

erről, utalva a paksi bővítésre. A portál megjegyezte: az nem világos, hogy ez

pontosan mit jelent (változott-e pl. a magyar-orosz államközi szerződés). A

miniszter azt is mondta: ha jól tudja, az EB biztosi kollégiumának jövő heti ülésén

szerepel a paksi bővítés is. Szerinte az unió összességében konstruktívan áll a

projekthez.

Egy „salátatörvényben” elbújtatva módosulhat az atomtörvény. Eszerint a hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó Országos Atomenergiai Hivatal szakhatósági álláspontját a kormány felülbírálhatja és rendeletben a saját szája íze szerint módosíthatja - írta a Népszava Szél Bernadettre, az LMP társelnökére hivatkozva, aki szerint Paks II. ellenőrzése kicsúszik a szakhatóság kezei közül is.

A GE is készül a Paks II. beruházásra

2016. november 11. Gőzturbina-szigetet adna el a Paks II. atomerőműhöz az amerikai GE. A

megbízás teljesítésébe veresegyházi gyára is besegíthet - közölte Joerg Bauer,

a GE Magyarország elnöke. Miként a Világgazdaság írta, a cég arra készül, hogy

indul és győzni is fog a Paks II. gőzturbina-szigetére kiírandó pályázaton. A két új,

egyenként 1200 megawattos blokkot a Roszatom építheti fel a 2014 végén

kapott megbízás alapján, és eddigi gyakorlata szerint az orosz társaság maga

szállítja a létesítmény nukleáris részeit. B. Horváth Lilla megjegyezte: a Roszatom

10

ezekből, továbbá a más vállalkozók által gyártott berendezésekből fogja majd

összeszerelni az atomerőművet. A legnagyobb értékű külső elem az említett

gőzturbina. A GE-től nemrég az angliai Hinkley Point C atomerőmű két,

egyenként 1700 megawattos egységéhez rendeltek két turbinaszigetet 1,9

milliárd dollárért (ebben a turbinán kívül kiegészítő berendezések is vannak).

Magyarországi szempontból fontosabb, hogy a társaság a finnországi Hanhikivi 1

atomerőműnek is szállít, amely a Paks II.-höz hasonlóan orosz tervezésű lesz. Az

oda eladott turbinasziget árát azonban nem árulta el a Világgazdaság kérdésére

a GE terveiről tartott sajtóbeszélgetésen Joerg Bauer, a társaság magyarországi

tevékenységét összefogó elnöke. Annyit közölt, hogy egymilliárd dollárnál kisebb

összegről lesz szó. Az Arabelle nevű turbinaszigetet a franciaországi Alstom

fejlesztette, de a termék (az Alstom energetikai üzletágával együtt) tavaly az

amerikai ipari óriás ellenőrzése alá került. Világszerte 219 Arabelle működik és

további 18 telepítése zajlik. A sajtórendezvényen hangsúlyozták: bevált

berendezésről van szó, nincs semmilyen kipróbálatlan alkatrésze, megfelelő lesz

Paksra is. Magyarországi elvárás, hogy a beruházás értékének 40 százalékát helyi

cégek adják. A GE erre készülve kezdte meg a lehetséges beszállítók felmérését,

de azt is tervezi, hogy veresegyházi gázturbina-gyárát bővíti és fejleszti, hogy

képes legyen alkatrészeket gyártani az Arabelle-hez. A majdani tenderen a GE-

nek - vezetői várakozásai szerint - a Siemensszel kell majd megvívnia. A nemrég

elnyert finnországi megbízásért a németországi társaság mellett a japán Toshiba

is ringbe szállt, a negyedik érdeklődő viszont visszalépett. „Finnországban a

technológiánkkal, az árral és a szállításhoz társított exporthitel-konstrukcióval

tudtunk nyerni” - mondta a lapnak Joerg Bauer.

(fotó: magyaridok.hu)

A Magyar idők c. lap azt írta, hogy a Siemens a turbinaszigeten kívül a paksi létesítmény üzemeltetéséhez szükséges irányítási és szabályozási berendezéseket is legyártaná. Mindkét cégnek jelentős gyártókapacitása van Magyarországon, de bármelyikük is nyeri majd el a beszállítói megbízást, nagy fejlesztéseket kell végrehajtania üzemeiben. A versenybe elméletileg beszállhatna a japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai Westinghouse is, de a vállalat az előbbi két céggel ellentétben nem hallat magáról Paks II. kapcsán - jegyezte meg Somogyi Orsolya.

11

Alternatív energia

Varró László: az út végére ért a szén

2016. november 8.

(fotó: portfolio.hu)

Évente 1800 milliárd dollárt tesz ki az energetikai befektetések értéke, ennek

17 százaléka a megújuló energiára jut - erről Varró László, a Nemzetközi Energia

Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza beszélt Budapesten, a Portfolio Energy

Investment Forum 2016 c. konferencián. Miként a Portfólió tudósított: szerinte

a megújuló energiaforrások áramszektorra vonatkozó hatása drámai, minden

várakozást felülmúl, ezen kívül azonban a hatás egyelőre marginális.

Nominálisan a megújuló áramtermelő beruházások évek óta stagnálnak, 2011-

hez képest azonban jelentősen, több mint 30 százalékkal nőtt az egységnyi

befektetésre jutó megújuló alapú villamos energia. Fontos téma egész

Európában a nap- és szélenergia, illetve ezek energiarendszerekre gyakorolt

hatása. Varró László kiemelte, hogy „szoftver oldalon” jelentős fejlődés történik,

a mai villamosenergia-rendszerek ötször nagyobb megújuló energiamennyiséget

bírnak el, mint 10 évvel ezelőtt. A közgazdász kitért arra is, hogy a szén az út

végére ért, de ha ez kiesik és nő a megújuló termelés, a rugalmas gázalapú

termelésből többet kell bevonni a rendszerbe. Arra is felhívta figyelmet, hogy a

villamosenergia-eszközök piaci értéke jelentősen megnőtt az utóbbi években,

elsősorban az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt.

Varró László arra is utalt: a Gazprom hivatalos marketingkommunikációja sokat

változott, a német piacon is aukciókat tart, Londonban kereskedőcége van. Ez jól

tükrözi az európai gázpiacon végbement változásokat, a hosszú távú orosz

szerződések mára szinte kivétel nélkül piaci árazásúak - tette hozzá.

12

Siemens: új szélenergia-cég jött létre

2016. november 10.

(fotó: energy.siemens.com)

Céget alapított szélenergia-ipari tevékenységére a Siemens: a 3 millió forintos

törzstőkével bejegyzett Siemens Wind Power Kft. azonban nem a magyar

piacot célozza meg, hanem a német anyacég globális vállalati struktúraváltását

követi - olvasható a HVG-ben. A Nyugat- és Észak-Európában erős német

Siemens, valamint a Dél-Amerikában, Indiában és Kínában jelentős spanyol

Gamesa fúzióját júniusban jelentették be: a jövő márciusig tartó interregnumot

követően a 43 szélenergiás cég a Siemens spanyolországi cégének közvetlen

irányítása alatt egyesül. A spanyol bejegyzésű Siemens Wind Holdco Sl.

tulajdonában lévő magyar kft. vezetője Papp Dávid. A cég szélenergia-termelő

rendszerek üzembe helyezését, szervizelését és működtetését végzi majd,

magyar projektek híján szerte Európában.

Váratlan segítség a megújulóknak

2016. november 10.

Prémiumos árazás bevezetésére készül a kormány a megújuló energiás

termelés szabályozásában. Az Országgyűlésnek benyújtott klímapolitikai

törvénycsomagba a megújuló energia termelését szolgáló beruházások

ösztönzésére alkalmas passzusok is kerültek. A HVG cikke szerint az új támogatási

rendszer lényege, hogy a megújuló forrásból (nap, szél, biomassza) termelt

villamos energia ártámogatását a piaci értékesítéshez köti a jelenlegi, kötelező

jellegű, garantált áron történő átvétel helyett. A prémium ártámogatás mértékét

a MEKH állapítaná meg. A törvénytervezet másik újdonsága, hogy az

energiahatékonyság növelésére Nemzeti Energetikusi Hálózat létrehozását írja

elő. A fejlesztési miniszter felügyelete alá sorolt szervezet létrehozása a

kormányhivatalokban alkalmazott energetikusokkal történne, akik elsősorban a

közintézmények megtakarítási programjait felügyelnék, továbbá

szaktanácsadóként segítenék a lakosságot a spórolásban.

13

A hazai energiaszektor hírei

Több a gáz a hazai tárolókban, mint tavaly ilyenkor

2016. november 11.

(fotó: kormany.hu)

A gáztárolókat 54 százalékban feltöltötték, ami meghaladja a tavaly ilyenkor

elért szintet, és elegendő a biztonságos téli gázellátásához - mondta Aradszki

András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az

M1 aktuális csatornán. Utalt arra: a többlet abból adódik, hogy megváltozott a

jogszabály, nőtt a lakossági ellátást biztosító egyetemes szolgáltatók tárolási

kötelezettsége. A gázellátás biztonságához hozzájárul a hazai termelés is, miként

az, hogy a korábbiaknál több csatornán érkezhet gáz Magyarországra: Ukrajnán

kívül már Ausztriából és Szlovákiából is. A törekvés az, hogy még több helyről

érkezhessen gáz: nagy reményeket fűznek az orosztól független, fekete-tengeri,

dél-kelet-európai forráshoz hozzáférést biztosító román-bolgár-osztrák-magyar

vezeték megépítéséhez, amelyet az Európai Unió is támogat - mondta az

államtitkár. Reményei szerint ugyancsak hamarosan rendeződik a magyar-horvát

interkonnektorok rendszere, és az Európában megjelenő likvidgáz is elérhet

Magyarországra 2019-2020-ra. (hirado.hu/MTI)

Új energiacsomag jön

2016. november 9.

(fotó: portfolio.hu)

Az uniós árampiac átalakítását célozza az Európai Bizottságnál készülő új téli

energiaszabályozási csomag. A „New Market Design” tervezete határozza majd

meg, hogyan kell beépíteni a megújuló alapú áramtermelést a meglévő

energiarendszerekbe. Ehhez jelentős jogszabály-módosításokra lesz szükség,

sőt a tagországoknak felül kell vizsgálniuk a zöldenergia támogatását célzó

14

rendszereiket is. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes

államtitkára beszélt a Portfólió (már említett) energetikai konferenciáján,

melyről a Világgazdaság tudósított. Kádár Andrea Beatrix hangsúlyozta: a

kormány többi elképzelése is összhangban áll az EU energiapolitikájával, így az

energiaunió létrehozását célzó törekvéseivel is. A kormány viszont ragaszkodik

ahhoz, hogy Magyarország maga döntsön energiamixéről, és fontosnak tartja,

hogy az egységes uniós energiarendszer érdekében mindenekelőtt térségünk

infrastruktúráját kell felzárkóztatni a nyugati országokéhoz. Az első téli

energiacsomag 2016 februárjában született meg: az LNG piacáról, a földgáz

tárolásáról, az uniós távfűtésről-távhűtésről szól és két jogszabályból áll. Az első

az ellátásbiztonsági rendelet, amely meghatározza, hogy gázellátási zavar esetén

mely országoknak kell a megszorult országok segítségére sietniük, azaz hol kell

meghúzni a kialakítandó regionális csoportok határát. A másik szerint, ha egy

gázszállítótól a vevője 40 százaléknál jobban függ, vagyis ennél nagyobb piaci

súlya van egy adott ország ellátásában, akkor a kereskedelmi szerződéseit be kell

mutatnia az Európai Tanácsnak. Kádár Andrea Beatrix szerint kérdés, hogy ez

mennyire jó ötlet. Az Európai Parlament már egyeztet róla, tanácsi szinten még

nincs megállapodás. A kormány fontos belföldi energiapolitikai célja a

rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása mellett a hazai ásványvagyonra való

támaszkodás. Kiaknázása az utóbbi időben visszaszorult, ezért a döntéshozó új

koncessziós szabályok bevezetésével próbált lendíteni a beruházási kedven. A

szénhidrogén esetében például tízmillióról hétmillió forintra csökkentette a

pályázat részvételi díját, a legutolsó kiírási körben 19-ről 16 százalékra

mérsékelte a bányajáradékot, végül húsz évre növelte a koncessziós időt (a

geotermikus és a szénbánya-beruházások esetében 35 évre). A négy kiírási

körben összesen 6,4 milliárd forint pályázati pénzt folyt be. A gáz- és árampiacon

a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a kormány.

Ennek is az EU 2015-ben megfogalmazott stratégiája az alapja, amelynek

sarokpontja a biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A helyettes

államtitkár szerint a kormány alternatívaként tekint az LNG-re is, de régiónkban

még hiányos a hozzá szükséges infrastruktúra - olvasható B. Horváth Lilla

cikkében.

15

Nem szállít olajat a Basnyefty egyik kereskedő partnere Magyarországra

2016. november 8., 7.

(fotó: bashneft.com)

Az exporthatékonyság növelésének céljával mondta le novemberben a

Basnyefty, hogy folytassa az olajszállítást Magyarországra és Szlovákiába a

Normeston cégen keresztül - tájékoztatta a Basnyefty ellenőrző

részvénycsomagjának új tulajdonosa, az állami többségű Rosznyefty olajvállalat

képviselője a TASZSZ hírügynökséget. „A Rosznyefty élt vásárlói opciójával és

lemondta a Normeston (belize-i központú kereskedő) céggel megkötött szerződés

alapján történő szállításokat, számításba véve egyebek között, hogy a MOL

magyar kőolaj- és gázipari vállalat kőolaj-finomítójában javítási munkálatok

folynak” - nyilatkozott a hírügynökség informátora. A Rosznyefty képviselője

közölte, hogy a vállalat jelenleg a források elosztását és a csoport szinergiáit

tanulmányozza, amelynek eredményeképpen hoznak majd döntést a

Normestonnak történő további szállításokról. A MOL előzőleg az MTI

megkeresésére közölte: a tervezett ütemben érkezik orosz kőolaj

Magyarországra és Szlovákiába, semmilyen ellátási probléma nincs. A MOL

tájékoztatása szerint az orosz partnereknél az egyik kereskedő cég változott, az

ennek nyomán meghozott döntés azonban nem érinti Magyarország és Szlovákia

kőolaj-ellátását. A magyarországi olajcég több kereskedelmi partneren keresztül

szerzi be a kőolajat Oroszországból. A Basnyeftynek a Barátság kőolajvezetéken

keresztül, ahol egyetlen vásárlója a MOL, 2016 október-decemberére 525 ezer

tonnányi exportkvótája volt. A cég októberben az export ütemtervével

összhangban 180 ezer tonnát szállított. A Rosznyefty október 12-én 5,2 milliárd

dollárt fizetett a Basnyefty részvényeinek 50,08 százalékáért és kormányzati

jóváhagyást kért a cég teljes felvásárlására. (hirado.hu/MTI)

A nyilatkozatok előzménye az volt, hogy a Reuters megírta: a Basnyefty ellenőrző részvénycsomagjának új tulajdonosa, az állami többségű Rosznyefty úgy döntött, hogy az olajat nem a felvásárolt cég által eddig alkalmazott kereskedőn keresztül fogja forgalmazni, hanem közvetlenül adja el a végfelhasználóknak.

16

Fontos, hogy a nagy országok teljesítsék klímavállalásaikat

2016. november 8., 7.

A nagy országok vállalásainak teljesítése fontos a párizsi klímaegyezmény

teljesítéséhez - hangsúlyozta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős

államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc műsorában. Elmondta: soha ilyen közös

akarat még nem volt a káros anyagok csökkentésére, mint most. Emlékeztetett:

a párizsi keretmegállapodást 195 ország elfogadta, több mint 100 már ratifikálta

a november 4-én életbe lépett egyezményt. Szerinte közös utat kell találni a

klímapolitika és a gazdasági fejlődés közötti látszólagos ellentmondás

feloldására. Erre jó példaként említette Magyarországot, ahol úgy növekszik a

gazdaság, hogy közben 39 százalékkal csökkent 1990-hez képest a károsanyag-

kibocsátás. Van olyan fejlődési lehetőség, munkahelyteremtéssel együtt, amely

a klímapolitika megvalósításával együtt jár - idézte őt az MTI alapján az

nrgreport.com portál.

(fotó: c2es.org)

November 7-én kezdődött és 18-áig tart a marokkói Marrakeshben az ENSZ 22. klímakonferenciája, ahol a párizsi klímacsúcson tett vállalások részletszabályait dolgozzák ki - mondta az NFM helyettes államtitkára, Makai Martina. A konferencia első hete úgynevezett előkészítő szakasz, amit a miniszteri szakasz követ november 15-től 17-ig. Ezeken a napokon kezdődnek el a klímafinanszírozási tárgyalások, amelyeken már nemcsak a végrehajtási szabályokról, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról is egyeztetnek. (nrgreport.com/MTI)

17

Külföldi energiaszektor

Csehországi új blokkok: felmérték az érdeklődést 2016. november 7.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

A csehországi atomerőmű építésében hat külföldi cég is kész részt venni. Ez

derült ki azon válaszokból, amelyeket a prágai kormány kapott a potenciális

érdeklődőktől - közölte Jan Stuller, a kabinet atomenergetikai kérdésekkel

foglalkozó megbízottja. Mint arról a Ceské noviny c. lap beszámolt, az orosz

Roszatom konszern, az EDF francia energetikai óriás, a japán-kazah tulajdonban

lévő Westinghouse Electric Company, a dél-koreai KHNP, a kínai China General

Nuclear Power, valamint a francia Areva és a japán Mitsubishi közös vállalata, az

Atmea is versenybe szállna egy ilyen projektért. A cikket idéző

atomenergiainfo.hu szerint a Roszatom képviselője megerősítette: átadták a

szükséges dokumentumokat a prágai ipari tárcának, valamint a CEZ állami

energetikai társaságnak, így jelezte érdeklődését az orosz konszern a projekt

iránt. Prága egyelőre nem ajánlatot, csak információt kért egy esetleges

beruházásban való részvétel műszaki és kereskedelmi szempontjairól. Stuller

szerint a válaszokat felhasználják majd azokban a dokumentumokban,

amelyeket a kormány számára állítanak össze, mielőtt az határozna az újabb

atomerőmű-építés befektetési és finanszírozási modelljéről. Korábban ezt a

döntést a jövő év első felére jelezték. A cseh kormány tavaly novemberben már

jóváhagyott egy tervet, miszerint egy-egy reaktorral bővítenék az ország két

nukleáris erőművét - előbb a régebbi, Dukovanyban működőt, majd az újabbat,

a temelínit. A kabinet azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a létesítmények két-

két új blokkot kapnak. 2015-ben e két csehországi atomerőmű biztosította a

villamosenergia-termelés csaknem 33 százalékát.

18

Egyelőre nem kell atomerőmű Kazahsztánnak 2016. november 7.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Kazahsztán a következő hét évben biztosan nem kíván atomerőművet építeni

- jelentette be az ország energetikai minisztere, akit az Atomenergiainfó idézett.

Kanat Bozumbajev azzal érvelt, hogy a közép-ázsiai szovjet utódállamnak

jelenleg tekintélyes, „nyáron ötezer, a téli csúcsfogyasztási időszakban pedig

3500 megawattnyi többletkapacitása van”, vagyis a közeljövőben semmiképpen

sem fenyegeti hiány. Ez volt az első egyértelmű nyilatkozat, amely a kazah

atomenergetikai törekvések leállításáról szólt - emlékeztetett a Kommerszant

moszkvai napilap. Asztanai tisztviselők ugyanakkor korábban is céloztak erre a

lehetőségre. A várható halasztásra utalt az is, hogy Kazahsztánnak kis vagy

legfeljebb közepes teljesítményű (néhány száz megawattos) reaktorra lehet

szüksége, miközben a világ nagy atomenergetikai társaságai mind ezer megawatt

körülieket kínálnak, hiszen vagy energiahiányos, vagy a fejlődés miatt

„energiaéhes”, tehát új termelőkapacitást igénylő gazdaságokkal számolnak. A

kazah atomerőmű-beruházás lehetősége csaknem két évtizede merült fel.

Nurszultan Nazarbajev elnök 2011 őszén már arra is utasítást adott a

kormánynak, hogy jelölje ki az építkezés helyét - emlékeztetett a portál.

Népszavazás lesz Svájcban az atomenergiáról

2016. november 7.

(fotó: atomenergiainfo.hu)

Kockázatosnak tartják Svájcban az atomenergia gyorsabb leállítását sürgető

kezdeményezést, amelyről november 27-én népszavazást tartanak. A

szavazócédulára a zöldek javaslata kerül: már 45 éves üzemidő után kapcsolják

le az ország áramtermelésének jelenleg több mint harmadát adó nukleáris

erőműveket. Ha az igenek kerülnének többségbe, az öt svájci atomerőműből

19

hármat jövőre be kellene zárni: a két beznaui blokkot és a mühlebergit. Ez pedig

azt jelentené, hogy a villamosenergia-termelés 15 százalékát kellene egy éven

belül kiváltani - figyelmeztetett Hans-Ulrich Bigler, a Svájci Nukleáris Fórum

elnöke. Az atomenergiainfo.hu idézte őt: szerinte megújuló forrásokból ezt nem

lehet megvalósítani, a gázüzemű erőművek számának és teljesítményének

növelése pedig annyival nagyobb szén-dioxid-kibocsátást okozna, amennyivel

ma az összes svájci autó egy év alatt szennyezi a levegőt. Vagyis megoldásként

maradna az import, ami további függőséget és bizonytalanságot jelent. Hasonló

megfontolásból ellenzi a zöldek javaslatát a kormány is, amely a fukusimai

reaktorbaleset után már döntött arról, hogy kiiktatja az atomot az ország

energiaképletéből, ám sokkal lazább határidőt szabott meg ehhez. Elképzelése

szerint „mintegy ötven év” lenne az atomerőművek lehetséges üzemideje, ez

lehetővé tenné a kormány 2050-ig szóló energiastratégiájában részletezett

fokozatos kivezetést. „Külföldről, szén- és gáztüzelésű erőművekben termelt

áramot kellene vásárolnunk. Tényleg ezt akarják a zöldek?” - vetette fel Doris

Leuthard energiaügyi miniszter arra utalva, hogy az új indítvány által megszabott

határidőig nem lehet felfuttatni a megújuló energiaforrásokat. A zöldek és a

szociáldemokraták azonban hajthatatlanok, az atomenergiát veszélyesnek,

használatát pedig az orosz ruletthez hasonló kockázatnak tartják.

Összekapcsolták a bolgár és román gázhálózatot

2016. november 11.

(fotó: napi.hu)

Összekapcsolták Bulgária és Románia gázhálózatát egy újonnan épült vezeték

révén, aminek hatására tovább csökken Bulgária gázfüggősége Oroszországtól.

A Napi/MTI cikke szerint a részben a Duna alatt haladó, összesen 25 kilométer

hosszú vezeték mindkét irányba képes továbbítani földgázt és lehetővé teszi

Bulgária számára, hogy Európából is importálhasson energiahordozót. A bolgár-

román interkonnektor annak a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosónak

egyik nélkülözhetetlen eleme, amelynek - 179 millió eurós értékű - uniós

támogatási szerződését szeptember elején írták alá Budapesten. A 24 millió

20

euróba kerülő interkonnektor építése 2012-ben kezdődött, de a munka

elhúzódott a Duna medre alá helyezett vezetékszakasz megépítésénél felmerült

technikai gondok miatt. A vezeték évi 1,5 milliárd köbméter földgázt képes

továbbítani Bulgáriából Romániába, ellenkező irányba pedig évi 500 millió

köbmétert. Bulgária évi gázszükséglete mintegy 3 milliárd köbméter, ennek 95

százaléka az orosz Gazpromtól érkezik egyetlen vezetéken. Bulgária, hogy

csökkentse egyoldalú függőségét az orosz gázszállításoktól, tavaly decemberben

megállapodott Görögországgal egy csaknem 180 kilométer hosszú vezeték

építéséről, amivel összekapcsolják gázvezeték-hálózataikat. A Bulgária és

Görögország által 2018-ra kialakítandó, úgynevezett vertikális gázfolyosó

csaknem 220 millió euróba kerül, ehhez az összeghez az EU 45 millió euróval járul

hozzá. Bulgária gázvezetéket épít Szerbia felé is, amely várhatóan 2018-ban

készül el.

A Total elsőként tért vissza Iránba

2016. november 8.

(fotó: total.com)

A nyugati energiaipari vállalatok közül elsőként a Total tért vissza a nemzetközi

szankciók hatálya alól kikerült Iránba: a francia vállalat Teheránban előzetes

megállapodást írt alá iráni és kínai partnerével egy jelentős gázmező

feltárásában és kiaknázásában való együttműködésről. Irán nemzeti

olajvállalata, a National Iranian Oil Company (NIOC), a Kínai Állami Kőolaj- és

Gázipari Vállalat (CNPC) és a Total konzorciumot hozott létre az Irán és Katar közt

elterülő hatalmas gázmező, a Déli Pars-mező 11. szakaszának feltárására és

kiaknázására. A kétlépcsős beruházás összesen 4,8 milliárd dollárba kerül, az első

fázis költségét 2 milliárd dollárra becsülik. A konzorciumot a Total vezeti 50,1

százalékos részesedéssel, a kínai vállalatnak 30, az iráninak pedig 19,9 százalékos

a hányada. A végleges megállapodást a tervek szerint 2017 elején írják alá, a

kitermelés 40 hónappal később kezdődik. A gázmezőre kiadott kutatási és

kitermelési jog 20 évre szól, a befektetések 10 év elteltével térülnek meg. A

fejlesztés eredményeként napi 1,8 milliárd köbméter földgázt tudnak kitermelni,

ami napi 370 ezer hordó kőolajnak felel meg. (hirado.hu/MTI)

21

Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodással januárban feloldották a nyugati büntetőintézkedések jelentős részét. A nagy cégek szeretnének visszatérni a hatalmas kőolaj- és földgázkincset rejtő Iránba, de eddig nem sokra jutottak. Bár Irán azt ígérte, hogy megnyitja olajiparát, a BP és az Eni a közelmúltban arra panaszkodott: még mindig túl kevés információt kapnak a szerződés feltételeiről, s ez akadályozza a befektetési döntések meghozatalát. A francia Total egyébként már játszott fontos szerepet az iráni energiaiparban, egyebek között részt vett a Déli Pars-mező 2. és 3. szakaszának fejlesztésében a 2000-es évek elején. Miután a nemzetek közössége 2010-ben súlyos szankciókkal sújtotta Iránt, a Total is kivonult.

IEA: jövőre is túlkínálat lesz, ha az OPEC nem csökkenti a termelést

2016. november 10.

(fotó: iea.org)

Ha az OPEC nem csökkenti termelését, jövőre is túlkínálat lesz kőolajból,

figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése. Eszerint

októberben napi 800 ezer hordóval napi 97,8 millió hordóra bővült az olajkínálat,

részben annak hatására, hogy rekordszintre emelkedett az OPEC olajtermelése,

miközben az olajszervezeten kívüliek, így Oroszország, Brazília, Kanada és

Kazahsztán növelte termelését. A párizsi székhelyű IEA előrejelzése szerint idén

napi 1,2 millió hordóval nő a globális olajkereslet, és jövőre is ugyanilyen

mértékű lesz a bővülés, ami azt jelenti, hogy a kereslet növekedése elmarad a

2015. évi napi 1,8 millió hordótól. Az OPEC-országok november végén

egyeztetnek arról a javaslatról, hogy 32,5-33 millió hordóra csökkentsék napi

termelésüket. Elemzők szerint azonban nem biztos, hogy sikerül megegyezniük.

Ha sikertelen lesz a bécsi egyeztetés és az OPEC-en kívüli exportálók sem fogják

vissza termelésüket, jövőre marad a túlkínálat a globális piacon, emiatt viszont

nem sok esély van arra, hogy emelkedjen a kőolaj ára. Az IEA szerint jövőre napi

500 ezer hordóval nőhet az OPEC szervezetén kívüliek olajtermelése az idei napi

900 ezer hordó termeléscsökkenés után. Ez azt jelenti, hogy a globális készletek

tovább nőnek jövőre, ha az OPEC nem dönt termelésének csökkentéséről -

ismertette az MTI cikkét a Tőzsdefórum, az mfor.hu, a magyaridok.hu portál.

22

Hírek röviden

2016. november 10.

(fotó: paksihirnok.hu) A paksi atomerőműből jelentkezett a TV2 Csoport reggeli műsora, a Mokka a tudomány világnapja alkalmából. Az Atomenergetikai Múzeumban alakították ki a stúdiót. A műsorban beszélt többek közt Hamvas István vezérigazgató, Volent Gábor biztonsági igazgató, Kovács Antal kommunikációs igazgató, Iványi Krisztina kommunikációs tanácsadó és Enyedi Bernadett, a múzeum vezetője is. (paksihirnok.hu, tv2.hu)

2016. november 8.

Csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években - derült ki a KSH Munkaerőpiaci helyzetkép 2015 című kiadványából. Markáns szakszervezeti jelenlét jellemzi a villamosenergia-ipart: a dolgozók 59,3%-a tudott arról, hogy munkahelyén van szakszervezet és a többi területhez képest a tagok aránya is kiugróan magas. E nemzetgazdasági ágra az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek (pl. MVM) túlsúlya jellemző, ez segítette szakszervezeteik túlélését. (magyarhirlap.hu)

2016. november 9. Elektromos kocsikkal működő közösségi autóbérlő (carsharing) szolgáltatást vezetne be a Budapesti Közlekedési Központ. A társaság a Bubihoz hasonló bérlés tervein a főváros megbízására kezdett el dolgozni. A MOL is munkálkodik a koncepción. (Magyar idők, Vígh Dániel)

Összeállította: László Judit