tartalomjegyzék valtozas 2015.pdfnövekv ő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól kezd...

1

Juhász Adószakértő Iroda Cím: 5000 Szolnok, Óvoda út 9. Tel.: (56)370-564 www.juhaszadoszakerto.hu E-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék 2015. évi adótörvény változások ................................................................................................ 4 1. Személyi jövedelemadót érintő változások ......................................................................... 4

Cafetéria: ............................................................................................................................................. 4

Adómentes lakáscélú juttatások ........................................................................................................ 5

Családi adókedvezmény ..................................................................................................................... 5

Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre ..................................................... 6

Első házasok kedvezménye ................................................................................................................ 6

Életbiztosítások ................................................................................................................................... 7

Nyugdíjbiztosítás ................................................................................................................................ 7

Külföldi illetőségű előadóművész adókötelezettsége teljesítése, .................................................... 7

Munkáltató fogalma munkaerő kölcsönzés ...................................................................................... 7

Értékpapír fogalma: ............................................................................................................................ 8

Deminimisz rendelet változások: ....................................................................................................... 8

Kiküldetési rendelvény ....................................................................................................................... 9

Munkavállalói értékpapír-juttatási program ..................................................................................... 9

Nem bevétel a felelősség biztosítás díja ............................................................................................ 9

Egyéni vállalkozó árfolyam alkalmazása .......................................................................................... 10

Devizahitelek kivezetése .................................................................................................................. 10

Önálló tevékenység fogalma ............................................................................................................ 10

Nem önálló tevékenység fogalma .................................................................................................... 10

Adóazonosító számjel: ...................................................................................................................... 11

Elhatárolt veszteség, egyéni vállalkozó és tételes költség elszámoló Őstermelő is. ..................... 11

Tevékenység elvárt jövedelem ......................................................................................................... 11

Átalányadózás megszűnése .............................................................................................................. 11

Osztalék ............................................................................................................................................. 11

Közös Őstermelői, és igazolványcsere ............................................................................................. 12

Bekerülési érték, écs alapja az egyéni vállalkozónak, ingyen szerzett tárgyi eszköz után écs nem számolható el. ................................................................................................................................... 12

Családi járulék kedvezmény: ............................................................................................................ 13

2. Illeték törvény változásai ..................................................................................................... 13

Pótilleték mentesség a termőföldre ................................................................................................ 13

Cserét pótló vétel kedvezménye ...................................................................................................... 13

Haszonélvezet értékének beszámítása olcsóbb lakásvásárlásnál ................................................... 13

Illetékfizetés átutalással ................................................................................................................... 14

3. KIVA szabályok változása ................................................................................................... 14 Előleg fizetés ..................................................................................................................................... 14

KIVA alanyiság megszűnése ............................................................................................................. 14

Áttérés kiva-ból Taóra. ..................................................................................................................... 15

4. Egészségügyi hozzájárulást érintő változások ..................................................................... 15

Külföldi előadóművész ..................................................................................................................... 15

5. Társadalombiztosítást érintő változások .............................................................................. 16

Járulékalapot képező jövedelem ..................................................................................................... 16

2


Külföldi illetőségű előadóművészek ................................................................................................ 16

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja ................................... 16

6. Az áfa törvény változásai ..................................................................................................... 16

Időszakos elszámolási ügyletek ........................................................................................................ 17

Belföldi összesítő jelentés ................................................................................................................ 17

Előleg ................................................................................................................................................. 18

Adómérték változások ...................................................................................................................... 18

Portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfa kötelessége. ..................................................... 18

Fordított áfa a Vas-acél ipari termékek esetében a a 6/B melléklet szerint. ................................. 19

Egyéb áfát érintő változások ............................................................................................................ 20

7. Társasági adó ........................................................................................................................ 21

Adókulcs ............................................................................................................................................ 21

Veszteség leírási szabályok............................................................................................................... 21

Felsőoktatási intézmények kedvezményei ...................................................................................... 21

Adófelajánlás látványcsapat és előadó művészeti tevékenység .................................................... 21

Kapcsolt vállalkozások és az elszámoló ár ....................................................................................... 22

Akik ezen túl kapcsolt vállalkozások lesznek ................................................................................... 23

Jövedelem nyereség minimum alap megállapítás változása .......................................................... 24

Alkalmazott szabályok ....................................................................................................................... 24

8. Különadó .............................................................................................................................. 25

9. Az ukrán helyzet ................................................................................................................... 26

10. Helyi adók .......................................................................................................................... 26

11. Élelmiszerlánc felügyeleti díj ............................................................................................. 27 12. Energiaadó .......................................................................................................................... 27

13 .Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások ........................................................ 27 Eltérő minősítés tilalma: .................................................................................................................... 27

Adóztatás kettős elmaradásának tilalma ........................................................................................ 28

EKAER (Trade Controll) ..................................................................................................................... 28

Az EKAER rendszer ............................................................................................................................ 28

Ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások .......................................................................................... 30

Feltételes adó megállapítás, ............................................................................................................ 31

Egyéb módosulások .......................................................................................................................... 31

14. Jövedéki adó ....................................................................................................................... 32

15. Népegészségügyi termékadó (Neta) ................................................................................... 33 Az alkoholos italok sávosan differenciált adómértéke ................................................................... 35

Nem adóköteles a mézes sütemény, mézeskalács .......................................................................... 35

Alkoholos italok átmeneti adókötelezettsége ................................................................................. 35

17. PTGSZLAH ....................................................................................................................... 37

18. KATA változás ................................................................................................................... 38

19. Behajtási költségátalány ..................................................................................................... 38

Hivatalos állásfoglalások .................................................................................................................. 39

Számviteli elszámolás ....................................................................................................................... 39

Lemondás, elengedés ....................................................................................................................... 41

Elszámolási sorrend .......................................................................................................................... 41

Exportértékesítés nettó árbevétele ................................................................................................. 46

Devizás könyvvezetés ....................................................................................................................... 46

3


Utólag adott engedmény .................................................................................................................. 46

Pótbefizetés ...................................................................................................................................... 46

Eszközök átsorolása .......................................................................................................................... 47

Közbenső mérleg felhasználása ....................................................................................................... 47

Ismételt könyvvizsgálat .................................................................................................................... 47

Sérelem díj ........................................................................................................................................ 47

Szerződések, megállapodások utólagos módosításai ..................................................................... 47

Tőketartalék növekedése ................................................................................................................. 48

Bizalmi vagyonkezelés ...................................................................................................................... 48

Üzletág átruházás ............................................................................................................................. 48

4


2015. évi adótörvény változások

Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi adótörvények és azokkal összefüggő más törvényeket módosító törvények nem tartalmaztak jelentős szerkezeti átalakításokat, az adók, a különadók, illetékek, egyéb adók és fizetendő díjak területén, azonban egyes részszabályozások jelentős változást hoztak, melyek mindegyike a gazdaság fehérítését, az értelmezések, az összhang megteremtését, egyes csoportok helyzetbe, mások hátrányba hozását tartalmazza. A jelenlegi pénzügyi kultúra a későbbiekben is hasonló átalakításokat eredményezhet.

1. Személyi jövedelemadót érintő változások

Cafetéria:

ilyen a személyi jövedelemadóban tulajdonképpen nincs, ezt tekintsük úgy, hogy a munkáltató által (nagyon fontos megkülönböztetni, ki is a munkáltató, a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó) olyan nem pénzben juttatott béren kívüli és egyes meghatározott juttatások kavalkádja, amelyben szabadon, de mindenki számára azonos feltételekkel alakítja ki a juttatások palettáját, amiben a munkavállaló szükségleteinek megfelelően válogat, de nem lehet a juttatás a munka ellenértéke. Tehát nem munkajövedelem. Erre erősít rá alapelvi szinten a törvény 1 § 10 bekezdésben a törvény, ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg - törvény eltérő rendelkezésének hiányában, e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. A béren kívüli juttatások körében összetételig nincs változás. Megkülönböztetünk, béren kívüli, egyes meghatározott juttatásokat, amelyeknek van egyéni, összetételi és terjedelmi, azaz összesen korlátja. A törvény végleges lefogadott szabálya szerint a béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 450.000-ft-ra csökken, ebből a béren kívüliek határa 200 ezer forintra csökken.

5


Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 14 % eho-t, összességében 35,7 % közterhet kell fizetni). A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint, amely változatlanul 3 részből állítható össze, aránya 75/150/225.000-Ft marad, nem változik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani. Az ennél nagyobb, akár egyedi, akár összesen korlátokat meghaladó rész egyes maghatározott juttatások szerint, azaz a magasabb adótétel szerint lesz adóköteles. A kedvezményes értékhatárt meghaladó összegű juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek az eredeti elképzelésekkel ellentétben továbbra is 51,17 % közterhet viselnek (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 27% eho-t kell fizetni). A magánszemély jogviszonyának év közbeni megszűnése esetében, amennyiben az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg (200 eFt), vagy a rekreációs keretösszeg (450 eFt) időarányos részét meghaladja, az 51,17 %-os közterhet a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni. A magánszemély halála esetén az arányosítás nem érvényesül.

Adómentes lakáscélú juttatások

Az adómentes juttatások köre sem változik jelentősen. Így pl. megmarad a lakáscélú munkáltatói támogatások adómentessége is, sőt jövőre már a lakás akadálymentesítéséhez, az akadálymentesítés céljából felvett hitel törlesztéséhez is adómentesen hozzájárulhat a munkáltató, illetve a korábban akadálymentesítéshez adott munkáltatói kölcsön elengedése miatt nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem. Adómentes a munkáltatótól kapott támogatás, ha ezt pénzügyi vállalkozástól felvett lakáscélú hitel törlesztésére fordítják, még akkor is ha olyan hitelt törlesztünk, fizetünk vissza, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de hitel törlesztés még terheli.

Családi adókedvezmény

Növekvő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól kezdődik, a két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven át fokozatosan emelkedni fog. Két eltartott esetében a

6


kedvezmény kedvezményezett eltartottanként 62 500 forintról 125 000 forintra fog nőni. 2015-ben a kedvezmény mértéke sajnos még nem változik. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke marad 62 500 forint, míg három, illetve több eltartott esetében továbbra is 206 250 forint kedvezmény lesz érvényesíthető. Nagyon fontos itt arra felhívnom a figyelmet, ugyan ez 2014 es változás a járulékadó kedvezmény, amely természetesen továbbra is folytatódik, de a gyerekekre adott adóelőleg nyilatkozat, szabadság nyilatkozat, mind a nyilatkozat nyújtó felelőssége. Kérem, a munkáltatót a bérelszámolót a helytelen nyilatkozatok miatti esetlegesen bekövetkező következmények miatt ne okolják.

Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre

A nevelőszülő közös háztartásban élő, családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. Így a házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt. A családi kedvezményt az adóelőleg megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (pl megbízási díj) juttató kifizető is figyelembe veheti a magánszemély nyilatkozata alapján A közös érvényesítés az adóelőlegnél, a megosztás az adóév végén a bevallásnál vehető figyelembe. Közös érvényesítésre a gyermek szülei, (jogosultak) illetve annak házastársa jogosult. A kedvezmények addig, vannak beállítva, amíg azt a munkavállaló nem módosítja.

Első házasok kedvezménye

A törvény szerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját, adóalap csökkentés (31.250 Ft/hó adóalap csökkentés). Ez nem fiatal, hanem elsőházas kedvezmény. A kedvezmény a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. Azzal, hogy nem fiatal házasságkötés kedvezmény, a házasságkötéssel járó adókedvezménynek felső életkori határa nincs.

7


Életbiztosítások

A teljes életre szóló életbiztosítások (Unit linked, whole life) 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal, azaz a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, míg a 2018 után kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Nyugdíjbiztosítás

A törvény pontosítja a nyugdíjbiztosítás fogalmát és a biztosítási eseményeket. Ezen kívül azt is tartalmazza, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a halálesetet kivéve – csak a biztosított lehet, illetve, amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszünteti, a felhalmozott összeg a biztosítottat illeti meg. Rendelkezés az adóról, 2015-től történő befizetések rendelkezése keresztbe kedvezmény formájában nem lehetséges. Következménye, hogy a magánszemély egyéni pénztári, biztosítási befizetésének a 20 %-a csak oda rendelkezhető, ahova az alapbefizetés is vonatkozott.

Külföldi illetőségű előadóművész adókötelezettsége teljesítése,

Eddig erre csak, azonnal volt lehetőség addig amig el nem hagyja Magyarországot, most ha van megbízottja 90 napon belül is elégséges az elszámolása külföldi magánszemélynek, mert az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon - természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével - a Magyarországról történő távozását megelőzően - ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig - vallja be, és az említett napig fizeti meg annak az adóját.

Munkáltató fogalma munkaerő kölcsönzés

3 § 14. Munkáltató: a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli

8


juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. A fentiek alapján munkáltató a munkaerő kölcsönzés esetében a kölcsönbevevő, és az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetében annak fogadója. A jelenleg hatályos szabályozás szerint amennyiben egy munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor úgy, hogy a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket a belföldi kölcsönvevő teljesíti. A jövőben lehetővé válik, hogy a személyi jövedelemadó megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket is a belföldi kölcsönvevő, iskolaszövetkezet szolgáltatást igénybevevő teljesítse. Változások lesznek az áfában is erre a körre vonatkozóan.

Értékpapír fogalma:

34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. Egyértelműen értékpapír lett a társas, így BT KKT. KFT üzletrész.

Deminimisz rendelet változások:

39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás. 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-14. és 17. cikkei szerinti támogatás. 41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) szerinti támogatás. 50. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i

9


717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45-54. o.) szerinti támogatás.

Kiküldetési rendelvény

Változik a kiküldetési rendelvény fogalma. A jövőben a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. 83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi. Az adóelőleg nyilatkozat esetében nem mindegy, hogy bevételre, (akkor 50% költségre lehet maximum a nyilatkozatot adni) költségtérítésre adjuk e, az adóelőleg nyilatkozatot (itt lehet adóköteles, adómentes költség) mert utóbbinál, ha adómentes elismert költség megtérítéséről beszélünk, akkor nincs adóelőleg levonási megállapítási, bevallási kötelezettség. A költségtérítésben benne van, hogy felmerült költség utólagos megtérítése történik. Ha a sorrend felcserélődik előleget kapunk, amivel utólag számolunk el, akkor más elszámolásról és sorrendről is beszélünk, aminek, további adókötelezettsége is lehet, kérem, erre szíveskedjenek figyelmet fordítani. A menetjegyek, utazási jegyek számlával igazolt, de elszámolással nem érintett részére felelősséget nem tudunk vállalni.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program

Korábban a munkavállalói értékpapír-juttatási programokat az adóhatóság vette nyilvántartásba, majd ez a hatósági nyilvántartás megszűnt. A jövőben a program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.

Nem bevétel a felelősség biztosítás díja

Nem keletkezik bevétele a magánszemélynek az új PTK miatti deliktuális felelősségi rendszer miatt a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét

10


szolgáló - feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével. Ügyvezető után fizetett kártérítési felelősségbiztosítás. Már 2014-re is érvényes.

Egyéni vállalkozó árfolyam alkalmazása

A vállalkozó a bevételét, kiadását olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, fizeti meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.

Devizahitelek kivezetése

A magánszemély adókötelezettségét - bármely adóévre vonatkozóan - nem érinti az a részére - bármely időpontban - kifizetett (megtérített), jóváírt (túlfizetésként elszámolt) vagyoni érték, amely e magánszemélyt a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény vagy a fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségével összefüggésben indított egyedi perek pernyertességét követően, a pénzügyi intézménnyel való elszámolás alapján illeti meg. Általános mentesítő szabály került itt megfogalmazás a bevétel elszámolás terén.

Önálló tevékenység fogalma

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Nem önálló tevékenység fogalma

Nem önálló tevékenység a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de

11


ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítő családtag tevékenysége, g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony, h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, i) az országgyűlési képviselői tevékenység, valamint j) a nemzetiségi szószólói tevékenység. És ide tartozik ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő kölcsönzés keretében kerül sor, ha a kölcsönadó külföldi vállalkozás és a járulék kötelezettségeket a belföldön bejegyezett kölcsönvevő teljesíti, e tekintettben a kölcsönvevő munkáltatóként jár el.

Adóazonosító számjel:

Adóelőleg nyilatkozatot 2016 évtől csak kizárólag adóazonosító számon lehet megtenni. Ezért 2015-ben született gyermek esetében azonnal megkapja az adókártyát. Akinek még nincs, mert 2015 előtt született, csak 2015-ban használhatja a természetes adatokat. Kérek mindenkit, hogy 2015.12.31-ig mindenki adja meg a hiányzó adóazonosító számot.

Elhatárolt veszteség, egyéni vállalkozó és tételes költség elszámoló Őstermelő is.

2015 évi veszteség csak 5 évig számolható el. A korábbi időszaki veszteségek legkésőbb 2025.december 31-ig, ott is csak a tárgyévi elhatárolt veszteség nélküli vállalkozói adóalap feléig.

Tevékenység elvárt jövedelem

Nem csökkent az Elábé és a közvetített szolgáltatás. Jelentős változás, amely a kereskedelemmel foglalkozókat érintheti igen kényesen.

Átalányadózás megszűnése

Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.

Osztalék

A törvény kifejezetten nevesíti, hogy osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja

12


részére a társaság nyereségéből valórészesedésként kifizetett összeg, már ha van ilyen, mert a megállapítása gyakorlatilag lehetetlen. KATA alany BT kültagja akiről itt beszélhetünk.

Közös Őstermelői, és igazolványcsere

A magánszemély a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy, közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. E tekintetben közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége, és a közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is) kell érteni. Őstermelői tevékenységet csak érvényes igazolvánnyal lehet folytatni. Annak cseréjéről ügyfeleinket a Honlapon tájékoztattuk. Ha valaki nem felel meg az adóalanyiság feltételeinek, az mindenkinek a saját felelősségét érinti. Bekerülési érték, écs alapja az egyéni vállalkozónak, ingyen szerzett tárgyi eszköz

után écs nem számolható el.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó

13


korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.

Családi járulék kedvezmény:

Családi járulék kedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési és a még igényelhető családi járulék kedvezményt is az szja terhére kell elszámolni. tbj 51 § (4).

2. Illeték törvény változásai

Pótilleték mentesség a termőföldre

2014.05.01-től nem kell megfizetni a pótilletéket az illetékmentességgel érintett termőföld tulajdonosának ha, a közeli hozzátartozónak engedi át a földhasználatot.

Cserét pótló vétel kedvezménye

A magánszemély a lakás megvásárláskor már tudja, hogy másik már meglevő lakását a vásárlást követően egy éven belül eladja, a földhivatali eljárás megindításáig e lakás eladási szándékáról nyilatkozik, az állami adóhatóság biztosíthatja az úgynevezett cserét pótló kedvezményt. Az állami adóhatóság a megszerzett lakás forgalmi értékét megállapítja, de az illeték kiszabási eljárást külön döntés hozatali eljárás nélkül felfüggeszti. Ha nem teljesül az eladás szankció illeték + jegybanki alap kamat kétszerese a pótlék.

Haszonélvezet értékének beszámítása olcsóbb lakásvásárlásnál

Kisebb forgalmi értékű lakás (korábbinál kisebb) megvásárlásához kapcsolódó illetékmentesség alkalmazása során a lakástulajdonok forgalmi értékét csökkenteni kell a haszonélvezet használat értékével. Ennek akkor van jelentősége, ha újra nem kerül fel a régi haszonélvezet.

14


Illetékfizetés átutalással

Ahol a törvény nem zárja ki mind a közigazgatási hatósági eljárás mind a bírósági eljárások illetéke átutalással is megfizethető.

3. KIVA szabályok változása

Előleg fizetés

Nem havonta hanem negyedévente kell előleget fizetni minden negyedévet követő hó 20-ig

KIVA alanyiság megszűnése

A választásra jogosító értékhatár átlépését a negyed év első napján kell vizsgálni, mivel az adóalanyiság a megelőző negyedév utolsó napjával fog megszűnni. A megszűnési szabályokban változás, hogy egyesülés, szétválás megelőző nappal megszűnik a kiva alanyiság. Változatlanul megszűnik

• Végelszámolás, felszámolás kényszertörlés • Adózó megszűnés • adószám törlő határozat jogerő napjával • negyed év utolsó napján 1 milliót meghaladó adótartozás esetén. (nem

vizsgáljuk) • létszám túllépése esetén a létszám változással érintett hó utolsó napján

amikor az 50 főt meghaladta. Korrigált pénzforgalmi eredmény érintő változások, az áttérés évében amikor taóból leszünk kivások.

• növel az eredmény kimutatásban szereplő költségre kifizetett összeg nettó szállító

• csökkent az eredmény kimutatásban szereplő bevételre befolyó összeg nettó vevő

• nem növel a megfizetett áfa • nem csökkent a visszafizetett áfa. Az áfa a 2015 évi változás, a vevőt és

szállítót már 2014.06 havi álláspontjában is igy tartja elszámolhatónak a NAV.

15


Áttérés kiva-ból Taóra.

Itt kell növelőként elszámolni a kiva időszakára vonatkozó be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is) csökkentő tételként kell elszámolni a ki nem fizetett költség ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is). Sajnos az adókra változatlanul, a készlet problémára változatlanul nem kaptunk választ, vakarózó az egyéb kötelezettség például a jövedelem elszámolási számla kérdése is. Ugyan is sem az áfa kérdés, sem az eredmény kimutatás kérdés nem jó, mert a kiva lényegében, ha minden pénzforgalomban, van és az úgy van megfizetve, hogy a tárgyévben van, akkor a számviteli eredmény és a pénzforgalmi eredmény azonos. (ez csak fikció, ilyen lehetetlen) Még is ezt kell felállítani, hogy belássuk, hogy csak akkor van ez igy, ha nincs a mérlegben se kötelezettség, se követelés, akkor a két eredmény kimutatás, a taó és kiva ugyan az. Miután a kivás is számviteli törvény hatálya alá tartozik akkor eredmény kimutatásban nincs különbsége a kivás illetve a taós alanynak. Csak a jövedelemadó (fizeti taó, vagy kivaként) adóalapjában van, ami a kiva esetében csak akkor van, ha van cash mozgás. Ha van ilyen, (cash flow mozgás) de abban van olyan ami kiva belépés előtti nyilván meg kell tisztítani az adóalapot ettől, mint ahogyan ha kilépek a kivából akkor amit még nem rendeztem cashben azzal korrigálnom kell a kiva időszakot mert azzal már nem fogok jövedelemadóban számolni a taó időszakban. Ezt kellene belátni. Nem sikerül. Éppen ezért kénytelen vagyok taxatívan a törvényi definíciókat alkalmazni akkor is ha az nem jó.

4. Egészségügyi hozzájárulást érintő változások

Külföldi előadóművész

A külföldi illetőségű előadóművésznek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amelynek felső határa adóévenként 450.000 forint. Az előadóművész az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

16


5. Társadalombiztosítást érintő változások

Járulékalapot képező jövedelem

Változatlan szabály, hogy személyi jövedelemadó köteles jövedelem hiányában a járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér. Amennyiben azonban a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, akkor a járulék alapja a szerződésben meghatározott díj összege.

Külföldi illetőségű előadóművészek

A törvény kifejezetten tartalmazza, hogy a biztosítás nem terjed ki a külföldi illetőségű előadó művészekre. Ezért van nekik ehójuk, amit már eríntettünk.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja

A törvény kiemeli, hogy ügyvezetői tevékenységet nem munkaviszony keretében ellátó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, továbbá, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. Ha van jövedelem kivét természetesen.

6. Az áfa törvény változásai Az áfa-törvény módosításainak egy részét már nyáron elfogadták. Ennek lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem-áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni. Ezt nevezzük távolról nyujtható TNY szolgáltatásoknak. Legfontosabb 2015. január 1-jét ő hatályos áfát érint ő változások

17


Időszakos elszámolási ügyletek

Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (másleánykori nevén: folyamatos, folytonos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja, az időszak utolsó napja. Az elszámolási időszak, a tényállás szerű teljesítés, az előleg, a gyűjtőszámla, a végszámla a részszámla, mind, mind, megismerendő és alkalmazandó fogalmak. Az elszámolási időszak két dolgot foglal magában, a tényleges az időszak alatt teljesített elszámolt teljesítéseket, és egy időszakban való teljesítés lehetőségét, egy időszakra vonatkozó rész ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Előbbi tényleges teljesítést, utóbbi átalányt, részletet foglal magában. Az elszámolás nem feltétlen havi, negyed éves, vagy éppen éves időszakra vonatkozik. Ezt is meg kell ismerni. Szóval a főszabály hogy az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítés. Ez alól két kivétel lesz, két különös szabály, de ezek lesznek a gyakoribbak. 1. ha az elszámolási időszakkal érintett fizetés esedékessége és a számla/nyugta

kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz.

2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lesz.

Ebben az új hogy eddig nem volt korlát a fizetési határidőben, amire most sem lesz, de az áfa fizetés legkésőbbi időpontját az időszak utolsó napját követő 30 napban határozza meg a törvény.

Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adó tanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra és termékértékesítésre is vonatkozni fog a szabály.

Belföldi összesítő jelentés

Az összeghatára 2 millió forint helyett 1 millió forint, vagy akár az összes értékhatártól függetlenül is teljesíthető, erre is számítottunk, amikor bevezetésre került, hogy ez a határ csökken és arra is, hogy egyszer csak mindent be kell adni. Egyelőre csak lehet. 2015. január 1-től hatályos változás értelmében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenne. Ennek

18


megfelelően, főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell teljesítenie a tételes bevallási kötelezettségét, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra is. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést is jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni. Itt azonban az adminisztrációt jól kell megszervezni. Ez egyre inkább feladat lesz. Pontos, folyamatos és múltat nem érintő elszámolásokat, leválogatásokat igényel. Ahhoz, hogy ezt meglessen tenni először is az összes számlán kell a vevő adószáma is, illetve a javítások minden esetben, a hiányok, a zsebben maradt számlák, megkaptunk, nem kaptuk, jó e, stb, mind, mind az azonnali elszámolásokat igényli, ha nem így van, akkor, az adókockázatot fogják eredményezni. A magam részéről örülök a lehetőségnek, de nagyon komoly megrendelői akaratnak is kell párosulni a teljesíthetőség mellé. A 2015 évet erre fogja szánni irodánk, hogy az adminisztrációt, annak megszervezését Önökkel közösen elvégezzük. Aki kimarad, az lemarad.

Előleg

Nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni. A korábbi előlegszabályozás nem tért rá a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem vagy nem kizárólag pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget természetben adják.

Adómérték változások

2015. január 1-jétől 5 százalékos áfa kulcs terheli a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is. Igaz hogy a 2014 es sertés szabály is hagy kívánni valót, de egyszer csak, csak kitisztul. Induljunk ki úgy, hogy 5 % minden olyan ami a VTSZ alapján ide van besorolva, frissen hűtve, fagyasztva, egészben félben stb.

Portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfa kötelessége.

19


Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelműen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfa kötelességét. Portfolió-kezelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint portfólió-kezelés: az a tevékenység, ami során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Ettől függetlenül új speciális adómentességi jogcím is bevezetésre került, melynek értelmében mentes az adó alól „a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök kezelése értékesítése” nevezzük úgy, hogy Tankot is lehet tamosan eladni. Kezdő áfa-alanyok havi bevallás beadására lesznek kötele zettek, változik az éves bevallási szabály is Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell az áfát bevallaniuk 2015. január 1-jétől, ugyanis a törvény szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfa bevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfa-alanyoknak, mint ahogyan nem lehet éves bevalló akinek árbevétele az 50 milliót elérte sem, természetesen ha nincs közösségi adószáma. Egyéb 2015. január 1-jétől hatályos áfát érintő változások: A munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, valamint az iskola szövetkezet által nyújtott szolgáltatás is.

Fordított áfa a Vas-acél ipari termékek esetében a a 6/B melléklet szerint.

Sor- szám

Megnevezés Vtsz.

1. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül

7208

2. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül

7209

3. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva

7210

4. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül

7211

5. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva

7212

6. Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, 7213

20


szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen

hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is

7214

8. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból 7215 9. Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból 7216 10. Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 7217 11. Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból

(az öntöttvas cső kivételével) 7304-ből

12. Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)

7306-ból

13 Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2

7314 20

Motorbenzin áfa levonhatósága ha közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül egy másik termék árába. Levonható a motorbenzin áfája, ha megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be.

Egyéb áfát érintő változások

Újabb olyan eset került a törvénybe, amikor egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfa raktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség. Fizetés automatáknál, nyugta adási kötelezettség nincs ugyan, de számla igen, melyet 15 napon belül kell teljesíteni. Eddig ezt úgy értelmeztük, hogy azonnal, de ha nincs kezelő személyzet az ugye akkor nehéz. Lakóingatlan bérbeadás, az ingatlan bérbeadás a főszabály szerint adómentes lenne, ezen ingatlanhoz kapcsolódó adólevonási jog csak akkor gyakorolható, ha a bérbeadást adókötelessé tette. Pontosító szabály, de eddig is így értelmeztük. Adókötelezettség választás módosítása keretében az adózó 2015.02.28-ig megváltoztathatja azon nyilatkozatát, amellyel az összes ingatlana értékesítésére adófizetési kötelezettséget választott, úgy hogy kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére választ adófizetési kötelezettséget. Magyarul a lakóingatlan értékesítést adómentessé teszi.

21


Online pénztárgépek: éves felülvizsgálat hatósági áras, mindenki minden évben köteles azt elvégeztetni. A beszerzés támogatásra nem hatósági áras a pénztárgép hanem hatósági maximált áras, azt reméljük a versenyben lejjebb jön az áruk.

7. Társasági adó

Adókulcs

Ugyan a stabilitási törvény 2015-től egykulcsos társasági adót írt elő, a költségvetési helyzetre való tekintettel az elfogadott adócsomag nem tartalmaz változást ezzel kapcsolatban, azaz a társaságok 2015-től változatlanul a megszokott két kulccsal adóznak (10% és 19%). Számítsunk azonban arra, hogy a Miniszter Úr több alkalommal is kitért már arra, hogy 2015-ben szeretné, ha a Taó is egykulcsos lenne és lehetőség szerint az egy kulcs a 10 %-hoz lenne közelebb. Sajnos ez így ebben a formában a kis és középvállalkozások adóteher emelkedését is jelentheti. Reméljük nem lesz így.

Veszteség leírási szabályok

Jelentősen változnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. Egyfelől a 2014-ben vagy azt megelőző években felhalmozott, de fel nem használt veszteséget a 2025-ös év végéig, a 2015-ben vagy későbbi években keletkezett veszteséget pedig 5 éven belül kell felhasználni. Másfelől az adócsomag további szigorításokat tartalmaz az átalakulások és cégfelvásárlások során történő veszteségelhatárolások tekintetében is. Vizsgálni kell a veszteség keletkezés éveiben a bevétel arányt a további években tovább gyakorolt tevékenységek bevételi arányában. A viszonyítási alap a korábbi három évben elért árbevétel. A korábbi tervezethez képest a végleges adócsomag mégsem köti a K+F adóalap-kedvezmény igénybevételét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítéséhez. A későbbiekben azonban erre mindenképpen kell számítani.

Felsőoktatási intézmények kedvezményei

Közhasznú szervezethez hasonlóan, a felsőoktatási intézmények támogatásával kapcsolatban is bevezetésre kerül adóalap-csökkentő tétel, amennyiben az adózó legalább 5 évre szóló felsőoktatási támogatási megállapodást köt.

Adófelajánlás látványcsapat és előadó művészeti tevékenység

22


Új jogintézményt tartalmaz az elfogadott adócsomag a társasági adóra vonatkozóan, miszerint adózók felajánlhatják adóelőleg-kötelezettségük 50%-át, illetve a tárgyévi feltöltési/adófizetési kötelezettségük maximum 80%-át a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80%-a) után. Ennek mértéke 7,5% illetve 2,5%, az előbbi ha adóelőlegből, az utóbbi ha adóból ajánlott fel az adózó. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével.

Kapcsolt vállalkozások és az elszámoló ár

Bővül a kapcsolt vállalkozások köre, ezen túl a tulajdonosi kapcsolaton felül a kapcsolt vállalkozási jogviszony kiterjed azon társaságokra is, amelyek között az ügyvezetés egyezőségéből fakadóan üzleti és pénzügyi befolyásgyakorlás áll fenn. Szerintem ez érthető is. Arra hívom fel a figyelmet, hogy a nem független felek között azt kell igazolni, bizonyítani, hogy olyan árat alkalmaztak e, amit a független felek esetében is alkalmaztak volna. Ez nem könyvelői feladat, mivel ez mindeninek a saját tevékenysége, a saját szakmája, és tudása. Az, hogy kinek kell nyilvántartani és kinek kell megállapítani, az már más, de két különböző kérdés. Mondhatom, hogy mindenkinek kell megállapítani, de csak szűkebb körben kell azt nyilván is tartani. Utóbbiakra vonatkozik az NGM rendelete. Fejtsük ki ez a lényeges kérdést most kicsit. Számos törvény tartalmaz valamilyen külön szabályt azokra az esetekre, ha a cégek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. Bejelentés, együtt számítás, adóalap-emelés és még számos egyéb különleges szabályt kell alkalmaznunk. 2015-től bővül a kapcsolt vállalkozások száma, hiszen egy új esetet tartalmaz az adócsomag. Akik eddig is kapcsoltak voltak Kapcsolt vállalkozás fogalmát az art. 178. § (17) bekezdése és a tao-törvény 4. § (23) bekezdése azonosan definiálja. Eddig 5 esetet nevesített a törvény. E szerint kapc solt vállalkozás:

• ha adózó és az a személy, amelyben adózó közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik

23


• adózó és az a személy, amely adózóban közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.

• az adózó és más személy, ha a harmadik személy mindkettejükben többségi befolyással rendelkeznek, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni

• külföldi vállalkozás és magyar fióktelepe, a külföldi vállalkozás egyéb telephelyei, annak egyéb kapcsolt vállalkozásai, valamint

• magyar vállalkozás és külföldi fióktelepe, a magyar vállalkozás egyéb telephelyei, annak egyéb kapcsolt vállalkozásai

Ebből a harmadikat ecseteltük a legtöbbször, hiszen itt a közeli hozzátartozókat együtt kell számítani. Így fordulhat elő, hogy ha az egyik cégben az apa a fiával, a másik cégben az anya a lányával tulajdonos, akkor biztosan kapcsolt vállalkozásról beszélünk.

Akik ezen túl kapcsolt vállalkozások lesznek

Az előzőekből jól látható, hogy társaságok esetében az ügyvezető személye eddig nem keletkeztetett kapcsolt viszonyt, akkor sem, ha egy vagy több társaságnak azonos az ügyvezetője, vagy egymásnak közeli hozzátartozói voltak. Eddig. 2015-től az előbbi felsorolás egy hatodik esettel b ővült. Kapcsolt vállalkozás lesz:

• az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Mit jelent ez. Ha két cégben azonos az ügyvezető, és mindkettőben önálló képviseleti joga van, ráadásul nincs felettese mondjuk egy anyavállalatban, akkor az ügyvezetőnek biztosan döntő befolyása van az üzleti és pénzügyi politikára. Ők tehát kapcsolt vállalkozások lesznek. Ha most úgy van két cégünk, hogy legalább az egyikben a közeli hozzátartozókkal együtt is csak maximum 50%-os tulajdoni hányadunk és szavazati jogunk van, akkor ezek most nem kapcsolt vállalkozások. De ha a két cégben azonos az ügyvezető, akkor 2015-től alkalmaznunk kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális szabályokat

24


Amennyiben indokolt, a szokásos piaci ár megállapításához a gyakorlatban már korábban alkalmazott interkvartilis (a statisztikai minta középső 50%-át tartalmazó) tartomány alkalmazása kötelező lesz adatbázis kutatások készítése során.

Jövedelem nyereség minimum alap megállapítás változása

A nyereség-minimum kiszámítása során az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. Az elfogadott adócsomag további módosító/pontosító rendelkezéseket tartalmaz az alábbiak tekintetében: • telephely fogalmának pontosítása az ingatlannal rendelkező külföldi személy esetében; • nonprofit gazdasági társaságok visszamenőleges társasági adókötelezettsége egyes feltételek nem teljesítése esetén; • „de minimis” támogatások pontosítása az uniós változásoknak megfelelően; • üzleti vagy cégérték esetén alkalmazható értékcsökkenési leírás; • hiányzó eszközzel kapcsolatos adóalap-növelési kötelezettség pontosítása; • kapcsolt vállalkozásoknak minősülő pénzügyi intézmények közötti, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás elszámolhatóságának visszamenőleges hatálya; • új uniós jogszabályok miatti kkv kedvezmények bővítése; • reklámadóval kapcsolatos, nem vállalkozási célú ráfordítások adóalap növelő hatása erre még részletesen is kitérek. Nagyon szeretnék a hiánnyal, hiányzó eszközzel, a leltárhiánnyal, a készlet hiánnyal, hiányzó tárgyi eszközökkel kapcsolatos szabályokra kitérni. Kérem mindenki saját döntése, saját szakmai ismeretei alapján készítsen, erre szabályzatot és ennek a felelősségét vállalja is. leltár hiány fogalma Munka Törvénykönyve 183. § (1) bekezdés Adózó a leltárkülönbözet alapanyag/félkész termékek/késztermékek főkönyvi számlákon számolt el hiányt. Hogyan viszonyul ez a számviteli és adószabályokhoz.

Alkalmazott szabályok

• Áfa tv. 11. § (1) bekezdés

11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

25


• Számviteli törvény 69. § (1) bekezdés

69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

• Társasági adó törvény 8. § (1) bek. d) pont, és a 3. számú melléklet A) 5. pont

nem vállalkozási költség 5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított

nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére; Következtetés a vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható kellő körültekintéssel és magatartással járt el, és mindent megtett, hogy a hiány ne merüljön fel. Az Európai Bíróság C-435/03. számú ítélete kimondja, hogy az áruk eltulajdonítása nem minősül ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek, és így önmagában nem tartozhat a HÉA (112/2006 EK irányelv) áfa alapja hatálya alá, azaz ha hozzá adólevonás tartozott és azzal adózó élt akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezik amit a taóban sem számolhat el az eredmény terhére, sem az adó, sem a hiány összegét. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében megerősítette az adóhatóság álláspontjának helyességét az idegenkezűség fennállását adózónak kell bizonyítania, Az ún. normalizált hiány és a leltárhiány, adózó saját alkalmazottainak munkavégzése nem függetleníthető adózótól. A leltárhiány ténye, illetve adójogi következménye nem függ attól, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytató adózónál merült fel. Kérem, ezek figyelembevételével fontolják meg minek az elszámolását és hogyan igazolják. Kérem év végi leltár során teljes és tételes leltárt szíveskedjenek készíteni, ami nem csak a készletekre kell, hogy korlátozódjon. Erre majd még később kitérek.

8. Különadó A végleges adócsomag egyfelől megszünteti a befektetési alapkezelők különadó-kötelezettségét, ugyanakkor a befektetési alapokra és forgalmazókra pedig kiterjeszti a különadó-törvény hatályát. Az adó alapja a forgalmazók esetében a külföldi

26


kollektív befektetési értékpapírok ügyfélszámlákon nyilvántartott forintértéke, míg a befektetési alapok esetében a befektetési jegyek forintértéke. Az adó éves mértéke az előbbiekben meghatározott adóalap 0,05%-a.

9. Az ukrán helyzet Tekintettel alkalmazható könnyítések általános jelleggel átkerültek az adózás rendjéről szóló törvénybe.

10. Helyi adók Az elfogadott adótörvény módosítások alapján ezentúl, az önkormányzatok nem csak a helyi adókról szóló törvényben nevesített helyi adókat vezethetik be az illetékességi területükön, hanem jogosultakká válnak arra, hogy egyéb települési adókat is bevezethessenek. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja és nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Ezen túlmenően a települési adónak nem lehet alanya az állam, önkormányzat, szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott eljárási kérdésekben pedig az önkormányzat rendeletet alkothat. 2015. január1-től az önkormányzatoknak az önkormányzati adórendeletekről, valamint azok módosításairól már nem azok kihirdetésétől számított 5 napon belül, hanem azok hatálybalépését megelőző hónap 5. napjáig kell adatot szolgálniuk a Kincsár felé annak honlapján való közzététele céljából.

27


11. Élelmiszerlánc felügyeleti díj Az elfogadott adótörvény módosítás értelmében a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén a felügyeleti díjat sávosan progresszív adókulcsok alapján kell ezen túl megállapítani. Ezen új díjfizetői kör meghatározása egyben azt is jelenti, hogy új termékköröket is figyelembe kell venni az élelmiszerlánc felügyeleti díj alapjának meghatározása során: az illatszereket,a drogériai termékeket, a háztartási tisztítószereket és vegyi árukat, valamint a higiéniai papírtermékeket. Így a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében a korábbi 0,1% helyett a díj mértéke a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó részére 0%, a nettó árbevétel 500 millió forint és 50 mrd forint közötti részére továbbra is 0,1%, a nettó árbevétel 50 milliárd forint és 100 mrd forint közötti részére már 1%, 50 milliárd forintonként 1 százalékponttal növekedve fokozatosan éri el (a nettó árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozóan) a maximális 6%-ot.

12. Energiaadó Az energiaadó mértéke nő az elfogadott törvény alapján, mely értelmében 2015-től: • villamos energiára megawattóránként 295 forint helyett 310,5 forintot, • földgázra gigajoule-onként 88,50 forint helyett 93,5 forintot, • szénre ezer kg-onként 2.390 forint helyett 2.516 forintot kell majd fizetni.

13 .Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások Új alapelvek:

Eltérő minősítés tilalma:

A módosítás visszahozza és alapelvi szintre emeli az „eltérő minősítés tilalmát” tartalmazó, 2013. január 1-jével már hatályon kívül helyezett Art. rendelkezést. A szabályozás alapján az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően.

28


Az indokolás szerint amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné. A szabályozás nem önmagában álló jogintézmény, hanem adott esetben felülellenőrzéssel együtt alkalmazandó, amely kifejezetten lehetőséget ad a korábbi esetleg téves jogértelmezésen alapuló adóhatósági döntés módosítására, ami az adóalanyok számára kedvező lehet. Másrészről azonban 2013. január 1-jét megelőzően az áfával összefüggésben ezen rendelkezésre hivatkozással a NAV a számlakibocsátónál talált hiányosságok alapján korlátozta az áfa levonási jogot a számlabefogadónál is, amelyet az Európai Unió Bírósága több ítéletében is elutasított. Ez ami a lényeg.

Adóztatás kettős elmaradásának tilalma

Új alapelv lesz az „adóztatás kettős elmaradásának tilalma”, vagy máshogyan kifejezve a „kettős nem adózás tilalma”. Amennyiben a nemzetközi szerződéssel érintett ügyletből, jogviszonyból származó jövedelem az államok közötti eltérő jogi minősítése alapján egyik államban sem adóztatható, úgy ezt a jövedelmet Magyarország nem mentesíti az adóztatás alól. Ez megjelenik az ugynevezett Hybrid adózási tilalmakban is amit az Anya, leány, kamat jogdij irányelvekben is már megismerhetünk.

EKAER (Trade Controll)

Jön az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER), amelynek segítségével az itthon szállított termékek jelentős részét nyomon követ majd az állam.

Az EKAER rendszer

• az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, vagy Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék út díjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozásával, illetve • a Magyarország területén belül a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéssel összefüggésben megvalósuló, a termék út díjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja. Az út díjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb gépjárművel) végzett közúti fuvarozással járó tevékenységgel összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az adózót (ez fuvarozástól függően lehet a címzett, átvevő, feladó) az EKAER szám megállapítása céljából.

29


Az ún. kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek (jelenleg még kérdés mik lesznek ezek, hiszen még előkészítés alatt áll a vonatkozó NGM rendelet) esetében függetlenül attól, hogy a fuvarozásra út díjköteles, vagy nem út díjköteles gépjárművel kerül-e sor, illetve hogy a fuvarozás célja adóköteles termékértékesítés-e, amennyiben az ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek • tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 Ft-ot (kockázatos élelmiszerek esetében), illetve • tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 000 000 Ft-ot (egyéb kockázatos termék esetében) meghaladja, szintén alkalmazni kell az EKAER rendszert. Az EKAER rendszeren keresztül be kell jelenteni a fuvarozással összefüggő adatokat: • a feladó és a címzett adatait (név és adóazonosító szám), • a kockázatos termék kirakodási címén található ingatlant jogszerűen használó vállalkozás adatait (név és adóazonosító szám, amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel), • a felrakodás és a kirakodás címét, • az EKAER számhoz kapcsolódó termékek • általános megnevezését, • VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), • bruttó tömegét, • adó nélküli ellenértékét (termékbeszerzés és termékértékesítés esetén), illetve adó nélküli beszerzési árát, vagy előállítási értékét (egyéb célú fuvarozás esetén), • veszélyes termék esetén a veszélyességi bárca számát, • amennyiben rendelkezésre áll, akkor a cikkszámát is, • a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél), • a gépjármű forgalmi rendszámát, • magyarországi kirakodási (átvételi) helyre való fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját (előzetesen meg kell adni, hogy ezen bejelentés mely elérhetőségekről lehetséges), • az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját (előzetesen meg kell adni, hogy ezen bejelentés mely elérhetőségekről lehetséges). Az EKAER rendszerbe való bejelentési kötelezettség az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás esetén a címzettet (határidő a termék fuvarozásának megkezdése), míg egyéb esetben a feladót (határidő a termék gépjárműre való felrakodásának megkezdése) terheli. A bejelentés alapján a NAV megállapítja az adott fuvarozási termékegységet azonosító EKAER számot, amelyet a bejelentő köteles a fuvarozást végző, vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani (az Európai Unió más tagállamából

30


Magyarország területére irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozásának megkezdése, egyéb esetben a gépjárműre történő felrakodás megkezdése előtt). A bejelentésre kötelezett (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, aki kizárólag a bejelentő felülethez fér hozzá, azon bejelentést teljesít. Ehhez a bejelentéshez szigorú szankciók is párosulnak. Bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki 2015. február 01-től. A bírság összegének mértékéig a terméket le lehet foglalni, zár alá lehet venni és el lehet szállítani. A végrehajtási rendelet fogja a részletszabályokat tartalmazni. Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést megvalósító adózók kockázati biztosítékot kötelesek nyújtani az állami adóhatóság részére, kivéve azok, • akik az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepelnek, vagy • akik legalább két éve működnek és szerepelnek az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban és a bejelentés időpontjában nem állnak adószám felfüggesztés hatálya alatt. Hivatalos honlap. www.ekaer.nav.gov.hu További módosítások várhatók, értelmezések, bevezetési nehézségek. A feladat ideértve a tarifálást is a bejelentést is szakmai feladat.

Ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások

A külföldi adóhatóság megkeresése esetén a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez az időtartam jelenleg maximum 1 év. A módosítás a határidőt 180 napra csökkenti az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozása cél. Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett12 hónappal hosszabbodik meg.

31


A módosítás következtében a hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására az adózóval szemben. Az ellenőrzés, üzletlezárás, végrehajtási eljárás ismételtakadályozása esetén a mulasztási bírság összege 1.000.000 Ft-ra emelkedik. Alapesetben továbbra is érvényesül az 500.000 Ft. Amennyiben egy ellenőrzés során az adóhatóság több adózót egymással összefüggő módon érintő olyan kapcsolatot észlel, amely adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást valósít meg, a rendeltetésszerű joggyakorlás előmozdítása érdekében, az érintett adózót a más adózók vonatkozásában észlelt tényről, körülményről értesíti.

Feltételes adó megállapítás,

Tartós feltételes adó megállapítás A feltételes adó megállapításra irányuló kérelem benyújtását megelőzően kezdeményezett konzultáció díja 500 000 Ft-ra emelkedik (korábban 100 000 Ft volt). A határozathozatalra nyitva álló határidő meghosszabbodik (75-ről 90 napra, illetve 45-ről 60 napra). A feltételes adó megállapítás kötőerejét 5 évben határozzák meg, amely további 2 évvel meghosszabbítható lesz. A tartós feltételes adó megállapítás esetében érvényesülő 3 éves alkalmazhatóságban a módosítás lehetőséget ad az adózóknak arra, hogy a tartós feltételes adó megállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározhassa, a 3 éves alkalmazhatóság már a kérelem benyújtásának adóévére is kiterjedjen, vagy a kérelem benyújtását követő évtől kezdődjön. A feltételes adó megállapítás esetében az érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség változás esetén sem alkalmazható a feltételes adó megállapítás (annak hatályba lépésének időpontjától). A feltételes adó megállapításban az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását is.

Egyéb módosulások

Az Art.-ba kerül az ukrajnai helyzet miatt bekövetkezett káresemények adórendszeren keresztül történő kompenzálásának szabályai. Ha azonban az Európai Bizottság a kompenzációt állami támogatásként kezeli, a rendelkezés hatályon kívül helyeződik. Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak adóügyben.

32


A NAV megkeresésre adatot kaphat az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől, amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében. A külföldi adóalany mentesül a bejelentkezés alól, ha Magyarországon kizárólag áfa raktárból, kizárólag közösségen belüli adómentes értékesítést valósít meg és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg. Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés üzemeltetőnek bejelentést kell tenniük az értékesítés megkezdésekor, megszűnésekor. A bejelentés 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjköteles lesz. A bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni. Munkáltatói jövedelem adó megállapítás esetén a munkáltatónak az adóévet követő év április 30-ig (korábban május 20. volt) kell megállapítani az adót, illetve neki is május 20-ig (korábban június 10.) kell ezt továbbítani elektronikus úton az állami adóhatóságnak.

14. Jövedéki adó A számos jövedéki adót érintő változás közül a magánfőzéssel kapcsolatos szabályok módosításait emelem ki. Magánfőzés keretében, azaz saját gyümölcsből, saját desztillálóberendezés segítségével a jelenlegi 200 liter helyett jövőre már csak 50 liter párlat előállítását engedélyezi a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.), a többletet köteles a magánfőző a vámhatósággal egyeztetett módon megsemmisíteni. Megszűnik a magánfőzés jövedéki adó mentessége is, a magánfőző évi 1.000 forint átalányadót lesz köteles minden tárgyévet követő január 15-ig bevallani és megfizetni a lakóhelye szerinti önkormányzatnak. A bevétel a helyi önkormányzatoknál fog maradni, azonban a magánfőzéssel kapcsolatos nyilvántartási és egyéb adminisztrációs feladatokat is az önkormányzat fogja ellátni: a desztillálóberendezés megvásárlását a megszerzést követő 15 napon belül be kell jelentenie a magánfőzőnek az önkormányzatnál. A 2015. január 1-jét megelőzően megszerzett desztilláló berendezéseket 2015. január 15-ig köteles minden magánfőző bejelenteni a lakóhelye szerinti helyi önkormányzatnál. A magánfőzéssel előállított párlatot csak a magánfőző, családtagjai és vendégei fogyaszthatják, értékesítésére – alkoholtermék-adóraktár részére történő értékesítést kivéve – nem kerülhet sor.

33


EU-s kötelezettségszegési eljárás eredményeként a törvény értelmében megszűnik továbbá az alkoholtermékek differenciált adóztatása: 2015. január 1-jétől egységesen hektoliterenként 333.385 forint lesz a jövedéki adó mértéke, így nem esnek magasabb adó mérték aló a tömény szeszek. A bérfőzés 0%-os adómértéke is megszűnik, a normál adómérték 50%-át, tehát hektoliterenként 167.000 forint jövedéki adót kell a bérfőzött párlat tiszta szesz tartalma után megfizetni a bérfőzetőnek.

15. Népegészségügyi termékadó (Neta) A tömény szeszek jövedéki adómértékének csökkenésével párhuzamosan bekerülnek ezen termékek a Neta alá alkoholos italok néven. Néhány kivételtől eltekintve (például gyümölcspárlatok, gyógyszerek, gyógynövényes italok) az alkoholtartalom függvényében az alkoholos italokat literenként 20-tól 900 forintig terjedő mértékű Neta terheli a jövő évtől. Változás továbbá, hogy az adóköteles cukrozott készítmények köréből kiemeli a törvényjavaslat azon készítményeket, amelyek méztartalma legalább 20%, de cukortartalma nem haladja meg a 40%-ot, így ezen termékek után nem keletkezik. A népegészségügyi termékadó hatályának kiterjesztése A népegészségügyi termékadóról 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) 2. §-ának i) pontja a népegészségügyi termékadó (neta) köteles termékek körébe emeli az un. alkoholos italokat. A Neta tv. e rendelkezése szerint a neta alkalmazásában alkoholos italnak minősül a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jövedéki adótörvény) 63. §-a (1) bekezdése szerinti alkoholterméknek minősülő ital, a következő termékek kivételével: - a jövedéki adótörvény 68. § (1) bekezdése szerinti termékek (pl. az ágazati jogszabályok szerint gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek minősülő termékek, ecet), - a gyümölcspárlat, valamint - az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 gyógynövény felhasználásával készült ital. A Neta tv. saját szabályozási koncepcióján belül értelmezi az adalékanyag, a gyümölcspárlat és a gyógynövény fogalmát.

34


Eszerint - adalékanyag a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma, kivéve a színezőanyagként használt karamellt [Neta tv. 1. § 15. pont], - gyümölcspárlat a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (110/2008 EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes italnak minősülő ital (törkölypárlat vagy törköly és gyümölcspárlat) [Neta tv. 1. § 18. pont], - gyógynövény (az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák) [Neta tv. 1. § 16. pont]. Az egyes értelmező rendelkezésekhez az alábbi kiegészítés fűzhető: Figyelemmel arra, hogy Magyarország uniós jogharmonizációs kötelezettsége alapján a Magyar Élelmiszerkönyv [a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet] a vonatkozó uniós joganyagra épül és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, a Neta vonatkozásában adalékanyag, aroma alatt – a hivatkozott FVM rendelet 3. §-a 14. és 15. pontjában említett – uniós normákból kell kiindulni. Ennek alapján: - adalékanyag az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) szerinti adalékanyag; - aroma az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) szerint aromának minősülő anyag. A 110/2008. EK rendelet II. számú melléklete 6. kategóriája d) és e) alpontja értelmében a törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető, ami nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket, továbbá színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat. Az EK rendelet II. számú melléklete 9. kategóriája e) alpontja szerint a gyümölcspárlat nem ízesíthető. Nem tekinthető ugyanakkor ízesítésnek az, ha a gyümölcspárlatot, törkölypárlatot gyümölcs-azonos gyümölcságyon érlelik („ágyas” pálinka), mert ebben az esetben az érlelés a párlat-készítés technológiai folyamatának része, a gyümölcs-azonos gyümölcs a párlat gyümölcspárlat,

35


törkölypárlat jellegét nem változtatja meg. Ezért a gyümölcs-azonos gyümölcságyon érlelt gyümölcspárlatra nem terjed ki a Neta tv. hatálya.

Az alkoholos italok sávosan differenciált adómértéke

Az alkoholos italok adómértéke annak alkoholtartalmától függ, sávosan differenciált. Az adó mértéke – a Neta tv. 6. § h) pontja szerint – ha az alkoholos ital alkoholtartalma - 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter, - 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter, - 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter, - 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter, - 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter, - 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.

Nem adóköteles a mézes sütemény, mézeskalács

A Neta tv. 2. §-a c) pontja szerint – többek között – neta köteles az előrecsomagolt cukrozott készítmény, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget. Jövő évtől nem lesz e termékcsoport tagjaként adóköteles az a termék, amely legalább 20 %-nyi mézet tartalmaz, ha cukortartalma legfeljebb 40 % (mézeskalács, mézes sütemény). A méz fogalmát a Neta tv. 1. §-ának 17. pontja tartalmazza.

Alkoholos italok átmeneti adókötelezettsége

A Neta tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) alpontja szerint adókötelezettség terheli a népegészségügyi termék-adóköteles termékek az első belföldi teljesítési helyű értékesítését, a jövedéki adófizetési kötelezettség ugyanakkor – a főszabály szerint [jövedéki adótörvény 14. § (1)] – a szabadforgalomba bocsátáshoz kapcsolódik. Abban az esetben, ha az egyébként a 2014. évben magasabb jövedéki adótétellel adózó alkoholtermék (alkoholos ital) 2014-ben adóraktárban gazdát cserél (megtörténik a belföldi teljesítési helyű értékesítés), 2015-ben pedig e terméket szabadforgalomba bocsátják, akkor e termék után netát nem, csak a (nem emelt összegű) jövedéki adót kell megfizetni. Erre az esetre a Neta tv. 10/A. §-ának (5) bekezdése sajátos adókötelezettséget ír elő. Az adókötelezettség a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg következik be, az adó alanya pedig a terméket szabadforgalomba bocsátó lesz. E sajátos adókötelezettséget – a Neta tv. 10/A. §-ának (6) bekezdése alapján – a szabadforgalomba bocsátás napját magában

36


foglaló bevallási időszakban kell megállapítani és bevallani (például az áfa alanyának havonta, negyedévente vagy évente). 16. Változik a reklám adó ügynevezett másodlagos adóalanyának a reklámot megrendelők társasági adóval való sújtásának a feltétele a 2015. január 1-vel. A 2015. évi társasági adókötelezettség megállapítása során a növelő tétel alkalmazása akkor merülhet fel, ha

• a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség a 30 millió forintot meghaladja és

• a megrendelő nem rendelkezik a közzétevőnek olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és

• a megrendelő nem tudja igazolni, hogy a nyilatkozat kiadását a közzétevőtől kérte és a közzétevő a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az NAV honlapján közzétett nyilvántartásban.

Ez utóbbi feltételhez párosuló két új szabály. Nyilvántartásba vételi lehetőség A NAV a reklám-közzétevő adóalanyokról (nevéről és adószámáról) külön nyilvántartást vezet a jövőben, melyet a honlapján közzétesz. A NAV az adózó (közzétevő) akkor veszi nyilvántartásba, ha az

• az adóbevallási és adófizetési kötelezettségét (értsd az előlegre is) határidőben teljesítette, vagy

• nyilatkozik a NAV felé, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli („nemleges adófizetési nyilatkozat”).

Ahhoz, hogy a nyilvántartás kellő bizonyosságot nyújtson a megrendelőknek a NAV:

• a nemleges adófizetési nyilatkozat után a honlapon való megjelenítés előtt ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.

• törli az adóalanyt a honlapján közzétett nyilvántartásból A NAV honlapján lévő nyilvántartásból a közzétevőt törlik:

• a saját kérelmére, • ha a közzétevő a bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy

adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, • a „nemleges adófizetési nyilatkozatot” tevő adóalany (közzétevő) esetén az

adóév végével, • ha a közzétevő megszűnik, • ha a közzétevő ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési

eljárás indult, • ha a közzétevő adótartozása – a naptári hónap 1. napján – bármely

adónemben 100.000 forintot meghaladja.

37


Az esetleges adatváltozásokat a NAV az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi (a nyilvántartás havonta frissül). A nyilvántartásba való bejelentkezésre irányuló kérelem kötetlen formában, papír alapon nyújtható be az illetékes alsó fokú adóigazgatósághoz, az eljárás illetékmentes. (A benyújtásnál célszerű figyelembe venni a nyilatkozatok feldolgozásának idejét is!) Milyen előnyöket jelent ez a reklám megrendelőnek Ha a megrendelés időpontjában a közzétevő szerepel a nyilvántartásban, úgy

• a közzétevőt 2015. évtől kezdve nem terheli a megrendelő felé teljesítendő nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ennek okán

• a megrendelő is mentesül az őt terhelő a nyilatkozat elmaradása miatti adókötelezettség alól – úgy reklámadó, mint társasági adó tekintetében (30 MFt felett).

Nyilatkozat kérelmének igazolása 2015. január 1-jétől kezdve a megrendelő adókötelezettsége akkor sem áll fenn, ha a

• megrendelő rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával (ahogy eddig is szólt a szabály),

• megrendelő 1. a közzétevőtől a nyilatkozat kiadását kérte, ezt hitelt érdemlően igazolni tudja,

és 2. a kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat

kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és 3. a nyilatkozat kiadására irányuló kérelmének tényét, a közzétevő személyét, és

a közzététel ellenértékét az adóhatósághoz bejelentette. A megrendelő ezt a bejelentést is kötetlen formában, papír alapon teheti meg a számla kézhezvételének hónapját követő hónap 20. napjáig. Annak ellenére, hogy a társasági adó veszély – főleg a KKV-k körében - jelentősen kisebb lett még a további reklámadóra vonatkozó szabályok számos kockázatot jelenthetnek.

17. PTGSZLAH 2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki/amely bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti (ideértve azokat is, akik korábban

38


mentesültek az adatszolgáltatási kötelezettség alól), köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatás tartalma: azon tevékenységekre, amelyekre pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátani, de az adóalany ez helyett számlát állít ki : „az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton (PTGSZLAH adatlapon) megküldi az állami adóhatóságnak”

18. KATA változás

Osztalék 2015-től a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. Akkor eddig egyéb jövedelem volt.

Munkaviszonytól való elhatárolódás szabályai bővülnek, az eddig 6-ból kellett legalább kettőt teljesíteni, most már 7 ből kell ugyanezt. A munkaviszony létrejöttét megdöntő vélelem, ezentúl ha kiadózó azért nem főállású, mert máshol munkaviszonyos (heti 36 elérő) főállású társas, vagy egyéni vállalkozó, ide a bevételének több mint a felét számlázza.

Tartozása nem lehet több ahhoz, hogy KATA alany legyen 100.000-ft-nál, most már ez a körülmény az évvégén december 31-én nem állhat fenn.

Nem kell megismételni a bejelentést, ha adóalanyisága (szünetelés miatt) havonta nem áll fenn, csak annak kezdetés és végét kell jelenteni, de a taj számot is meg kell adni.

Készletet akkor sem kell leadózni, ha a KATA alany áttér az Eva alá.

Adóalanyiság megszűnését a NAV minden esetben határozattal állapítja meg.

19. Behajtási költségátalány A behajtási költségátalány a 2011/7/EU Irányelv alapján került átültetésre a nemzeti jogba. A rendelkezések 2013. július 1-jén léptek hatályba, így érintették mind a régi

39


Polgári Törvénykönyvet, mind a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) is. Az Irányelvvel összhangban a behajtási költségátalány célja, hogy a kereskedelmi szerződésekből eredő késedelmes fizetéseket visszaszorítsa. Adózási és számviteli kérdéseinek kidolgozása azonban a hazai jogalkotó hatáskörében maradt, ezért bevezetésekor számos bizonytalanság övezte a behajtási költségátalány számviteli és adózási kezelését, mind a költségátalányra jogosult, mind pedig a költségátalányra kötelezett félnél. Polgárjogi rendelkezések A Ptk. új előírása a behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget írja elő a kötelezett késedelme esetére. E szerint a késedelembe esett kötelezett - a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül - köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak - a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint - megfelelő forintösszeget megfizetni. A kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei - így többek között kártérítés - teljesítése alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A jogosult a 40 eurót meghaladó behajtási költségét már csak annak tényleges bekövetkeztének és mértékének bizonyítása esetén érvényesítheti. A behajtási költségátalány tehát független a követelés nagyságától, és amíg az Irányelv szerint csupán lehetőség az alkalmazása, addig az új Ptk. kötelezővé teszi, mert ellenkező esetben semmisnek tekinti a szerződést.

Hivatalos állásfoglalások

A behajtási költségátalány számviteli és adózási kérdéseivel kapcsolatban 2014. április elején jelent meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM tájékoztatás) általános tájékoztatója, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium véleménye alapján került kialakításra. Ezt az általános tájékoztatást követte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. augusztus elején kiadott iránymutatása (NAV tájékoztatás), amely egyértelműsítette a behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi-, illetve számviteli megítélését.

Számviteli elszámolás

Számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért azt a kötelezett könyveiben tartozásként kell nyilvántartani. Erre nemcsak abban az

40


esetben van szükség, ha a jogosult azt - önként történő teljesítés hiányában - ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll. A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv.tv.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Fent leírtak szerint a kötelezetti oldalon a behajtási költségátalány már felmerüléskor egyéb ráfordításként kezelendő. Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - Felmerüléskor - T 86. Egyéb ráfordítások. - K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - A behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása - T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - K 38. Pénzeszközök A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét - a Számv. tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján - az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően - az óvatosság elvét szem előtt tartva - a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. Fent leírtak szerint a jogosultnál - a késedelmi kamathoz hasonlóan - a behajtási költségátalány egyéb bevételnek minősül. A gyakorlatban a nullás számlaosztályban kell nyilvántartani. A járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - Felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával) - T 036. Egyéb követelések - K 096. Egyéb bevételek - Befolyáskor (vagy egyéb más módon történő rendezéskor) - T 38. Pénzeszközök. - K 96. Egyéb bevételek - Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése - T 096. Egyéb bevételek - K 036. Egyéb követelések A jogosult diszkrecionális jogköre A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodás a behajtási költségátalány kizárása, vagy 40 eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása esetén semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a

41


költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi).

Lemondás, elengedés

Ha a jogosult a szerződéskötést - és a teljesítési határidő beálltát - követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét - ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik - a Számv. tv. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki. - Az elengedett behajtási költségátalány elszámolása a kötelezettnél - T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - K 98. Rendkívüli bevételek - Az elengedett behajtási költségátalány elszámolása a jogosultnál - T 088. Rendkívüli ráfordítások - K 036. Egyéb követelések A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán, azaz a pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt. Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

Elszámolási sorrend

A Ptk. 6:46. § szerint "ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni". A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja.

42


A rögzített elszámolási sorrend azonban egy megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett - az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján - a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki. Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől. A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről, a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem. A NAV tájékoztatója szerint a régi Polgári Törvénykönyv és 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak. A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése NAV tájékoztató A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A behajtási költségátalány jellemzője, hogy

43


• annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;

• annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);

• késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;

• abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;

• attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;

• a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;

• 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható; • a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

a) a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt – önként történő teljesítés hiányában – ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll. b) a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét – az Szt. 77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

44


A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. c) lemondás a behajtási költségátalány összegéről A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi). Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki. Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt. Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata. d) elszámolási sorrend A Ptk. 6:46. § szerint „ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni”. A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. A Ptk.-ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a

45


behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki. Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől. A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány összegéről, a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem. A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2014. március 14-ig hatályos 301/A. § (3) bekezdése a 2013. évi V. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034] 20 Számviteli törvény változások A számviteli törvényt érintő 2015-ös változások részben az új Ptk-hoz kapcsolódó, az összhang megteremtését célzó módosítások, részben pedig technikai jellegű, többnyire szövegpontosítások. A törvénymódosítások többségét főszabályként a 2015. évi üzleti évre vonatkozóan kell alkalmazni, azonban több esetben megengedett már a 2014. évre összeállítandó beszámoló során történő alkalmazásuk. Pénzügyi lízing Az új Ptk. hatálybalépésével a Számviteli törvény már az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmát veszi át. A Ptk. szerinti fogalom alkalmazása azonban számos kérdést vet fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, illetve nem tartalmazza a számviteli elszámoláshoz kapcsolódóan a törlesztő részletek tőkére és kamatra történő megosztását. Az új Ptk. pénzügyi lízing fogalma alapján kellene elbírálni, hogy számviteli szempontból a használatba vett eszközt a lízingbe vevő aktiválja-e a könyveiben, vagy csak bérletként, azaz költségként, mint igénybe vett szolgáltatást számolja el.

46


A Számviteli törvény 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet tekinti pénzügyi lízingnek, és így már jóval egyszerűbb lesz a pénzügyi lízing tartós bérlettől való elkülönítése. Az új szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló elkészítése során is alkalmazható.

Exportértékesítés nettó árbevétele

A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a Számviteli törvény azon előírását, amely szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. A számviteli elszámolás ezzel egyszerűsödik, mivel a jövőben igénybevett szolgáltatásként kell majd elszámolni ezeket a költségeket is. Ugyanakkor nagyon jelentősváltozás, mivel az érintett vállalkozásoknak így több iparűzési adót (ipa) kell majd fizetniük. A szabályt a 2015-ös üzleti évtől kell alkalmazni.

Devizás könyvvezetés

A Számviteli törvényben forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor azon vállalkozások számára, amelyek beszámolójukat devizában készítik el, nem volt egyértelmű szabály, hogy ezeket az értékhatárokat milyen árfolyamon számítsák át. A törvénymódosítás most rögzíti, hogy ezeket a forintban meghatározott értékhatárokat az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell elvégezni. A szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló készítésekor is alkalmazható.

Utólag adott engedmény

Az Áfa tv. fogalma szerinti közvetett pénz visszatérítési akció keretében kapott (járó), illetve adott (fizetendő) engedmény összegét az egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Korábban ezeket a rendkívüli tételek között kellett elszámolni, mivel végleges pénzeszközátadásnak minősültek. A szabály a 2014. évi beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

Pótbefizetés

Korábban a Gt. előírásai alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Az új Ptk. azonban lehetővé teszi a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítését is. Ezzel összhangban a Számviteli törvény módosítása tartalmazza, hogy ha a tulajdonos pénztől eltérő eszközben teljesít pótbefizetést, illetve fizeti

47


vissza pótbefizetését, akkor az átadott eszköz tekintetében az értékesítés szabályait kell alkalmazni és az értékesítés szabályai szerint kimutatott követelést kell majd a lekötött tartalékkal szemben összevezetni. Pótbefizetésként tehát a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. A pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értékét az eszköz alapítói, taggyűlési, vagy közgyűlési határozatban meghatározott értéke határozza meg. Problémát jelenthet ugyanakkor a gyakorlatban, ha az eszköz nem osztható és a piaci értéke meghaladja a teljesítendő pótbefizetés értékét.

Eszközök átsorolása

Ha egy eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert a vállalkozás tevékenységét már nem tartósan szolgálja, vagy fordítva, akkor az új szabályokkal összhangban pontosításra került, hogy az eszköz átsorolását a használat, vagy rendeltetés megváltozásának időpontjában kell átsorolni.

Közbenső mérleg felhasználása

Az új Ptk. több esetben is hivatkozik a beszámoló, közbenső mérleg szerinti saját tőkére, annak évközi megállapítására, illetve alátámasztására. A törvénymódosítás értelmében a beszámolót, illetve ha készült közbenső mérleg, akkor a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni.

Ismételt könyvvizsgálat

A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a könyvvizsgálói jelentésének visszavonására, illetve új jelentés kibocsátására, amennyiben az általa lefolytatott ellenőrzés „nem megfelelt” minősítéssel zárult. A törvénymódosítás rögzíti, hogy a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 nap áll a rendelkezésre, és amennyiben ezt nem végzi el, a vállalkozásnak kell az adott határidőn belül az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodnia.

Sérelem díj

Az új Ptk. által bevezetett sérelem díj fogalomhoz kapcsolódóan a számviteli törvény módosítása pontosítja, hogy a kapott, illetve fizetett sérelem díjat a kártérítésekhez hasonlóan egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Szerződések, megállapodások utólagos módosításai

A különböző szerződések, megállapodások utólagos módosításai miatt az ellenőrzés szabályai szerint utólag kell módosítani a beszámolóval már lezárt üzleti év, évek adatait.

48


Tőketartalék növekedése

A törvénymódosítás pontosítja az eddigi jogértelmezési gyakorlattal összhangban, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként helyezhet vagyont.

Bizalmi vagyonkezelés

A többi gazdasági társasághoz hasonlóan bővül a Számviteli törvény rendelkezése így a törvény a bizalmi vagyonkezelőknél is lehetőséget biztosít, hogy a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető hozamfizetés. A módosítás pontosítja továbbá a kezelt vagyon miatti tartós követelés év végi értékelésére vonatkozó szabályokat is.

Üzletág átruházás

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni üzletág átruházáskor az ellenértéknek az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó részét. Az üzletág vevője ugyanezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy cégértékként. Bérelszámolás: kötelező elemei. ISMÉTELTEN / ISMÉTELTEN/ ISMÉTELTEN

• Reprezentáció, üzleti ajándék, Havi adóbevallás alá eső kötelezettség. Nem a könyvel ő, a bérszámfejt ő feladata a besorolás.

• Telefon minden oldalra szükségünk van • Munkaidő nyilvántartás (szabadságok) ki nem vett szabadság, következ ő

évre átvihet ő szabadságok kérdése, csak ha benne van a tájékoztatásban, tehát a felek megállapodtak és akk or is csak a pótszabadság. Megkezdett és követ ő 5 nap nem átvitt.

• Milyen munkaszerződést, tájékoztatást használunk, nagyon fontos az ellenőrzések során, a kettő egyezzen meg.

• Nyilatkozatok mi csak beállítjuk, de nem felelünk érte, akár kedvezmény, akár pótszabadság, akár egyéb jogosultság, kötelezettség keletkezik.

• Béren kívüli juttatások külön figyelemmel az Szép kártyára, az iskolarendszerű képzésre, az iskolakezdési támogatásra.

• Munkaszerződés, többször is változott a munkatörvénykönyve a régi mintákat ne használjuk, a minta ezért minta, mert csak mankó, olvassuk már el, és azt csináljuk vele amire való, de az egyéni részeket kérem mindenki magára adaptálja.

o Munkaszerződés o Igazolás a nyilvántartásba vételről

49


o Gyermek nyilatkozatok szükséges 2015-zől csak az adóazonosító számot szeretnénk elfogadni, 2016 azonban már csak azt tudjuk elfogadni.

o Tájékoztatás új jelentősen változott Munkaköri leírás o Szerződésmódosítás (munkabérváltozás pl. évelején) valószínűleg a

minimál bér 105.000-ft a garantált bér 122.000-ft/hó lesz. • Költségtérítések

o Kiküldetési rendelvény (kötelező biztosítási csekk) o Munkába járás 86% Vizi, légi, vasúti, szárazföldi. o csak menetjegy számlával nem tudunk mit kezdeni, az is kellene hogy

ki és mikor és milyen célból használta. • A munkabér kifizetés számfejtése nem közömbös, hogy készpénzes-e, vagy

átutalásos, az átutalásos kifizethető készpénzen, ha erről készül számviteli bizonylat, de a készpénzes nem fizethető ki átutalással.

• EFOT (egyszerűsített foglalkoztatott bejelentés 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése el őtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint -

a) elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

• EFOT Kijelentés (8) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követ ő két órán belül, vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délel őtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.

• Biztosítások igénylik a kötvényeket, illetve a bérelszámoláshoz a havi/név/év befizetéseket. Nem kellene elfelejteni.

• Mezőgazdasági felvásárlási jegy is a 08-as bevallás része. Nagyon szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek az adatok mind a havi adóbevallás kötelezettségeit tartalmazzák, ebb ől a hibából ered ően, ha az iroda nem kapja meg, hibás, adóhiányt keletkez ő bevallások keletkeznek, melyért az adatszolgáltató felel ős. A bevallás, (ok) módosítása jelent ős adminisztrációs teherrel és költséggel jár. Nagyon kérek mindenkit, hogy kerüljük el. 2014-t ől valamennyi módosítás miatti többlet költséget kiszá mlázzuk ,ígértük mindezt,

50


de szinte sehol nem tettük, azonban 2015-t ől mindenképpen kénytelenek vagyunk erre. Rendszámot ne felejtsük el az üzemanyag beszerzés esetén a számlára ráíratni. belföldi kiküldetési rendelvény, Útnyilvántartás, gépüzemnapló, mind alapbizonylat. Ezek tartalmáért, kitöltéséért semmilyen felelősséget nem áll módunkban vállalni. Felhívom a figyelmet az ország tele van rendszám felismerő rendszerekkel. HUGO, mélygarázsok, autópályák, országhatár stb. Ezzel mindent el is mondtam. Az EKAER a HUGOra épül. Kérem, számítsák ki a költségtérítéseket. Nem elég a km meghatározása. Munkaszerződés módosítása a minimálbér, garantált bér változása miatt indokolt 2015.01.01-el. Kérem, figyeljék a www.juhaszadoszakerto.hu honlapot, mert egyrészt található egy zárt oldal, ahol megtalálható az iroda általános vállalkozói szabályzata, amely tételesen és részletesen tartalmazza a vállalkozási szerződésünk általános szabályait, amely tartalmazza kinek mi a feladata, illetve joga, kötelezettsége, amely a későbbi vitákat hivatott elkerülni. Illetve itt kerül közzétételre azon változások kivonatolása, amely meghatározhatja a vállalkozás további kötelezettségeit, jogait, választásait. Általános gond és probléma a havi adófizetés nagysága, a hitelezés biztosítása. A kormányzati szándék miatt a forgalmi típusú adózás jelentősen előtérbe kerül, ami a havi áfa összegekben is megjelenik. Lehetetlen feladat, legalább is belföldi értékesítés esetén, hogy ne legye áfa, de legyen eredmény, ami feltétele a hitelezhetőségnek, a pályázaton való részvételnek. Ez 2014-2020 között különösen fontos. A pályázat írók nem tájékoztatják minden esetben Önöket. Nem elég a pályázatot megnyerni, azt meg is kell tartani. Figyeljünk azokra az értékekre, (irányadó indexekre, árbevétel, aránya, létszám stb) amiket tartanunk kell. Kérjük, mindenki gondolkozzon ezen el. Mottónk a lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodára kicsit várni kell. Mindezt egészítsük ki a vagyonosodási kérdésekkel is ami 2014-ben igen jelentősen megjelent az életünkben. Esemény után nincs tabletta, előtte esetleg még felmérhetjük a kockázatot és hogyan lehet azt mérsékelni. A számviteli politika kialakításáért, így a pénzkezelési szabályzat elkészítéséért és módosításáért is a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Amennyiben a gazdálkodó a számviteli politikáját nem készíti el, vagy a szabályzataiban foglaltakat nem tartja be, mulasztási bírsággal sújtható. Az iroda ezt 2007 évben egyébként mindenkinek elkészítette, annyit kellett tenni, hogy kitöltsék a vállalkozás nevét és beírják a pénzösszeget, és ha kell az

51


ellenőrzésre a szabályzat akkor azt küldjék meg. Kérem, ha valakinek ez nincs meg egyeztessenek kollégáimmal ne az ellenőrzéskor lepődjünk meg. A HÁZIPÉNZTÁR NEGATÍV összege nem a könyvelő felelőssége!!!!!!!!!!! A HIÁNYZÓ SZÁMLA, BIZONYLAT nem a könyvelő felelőssége!!!!!!!!!!! A KÉSZPÉNZFIZETÉS BEJELENTÉS, ÉRTÉKHATÁR TÚLLÉPÉS MIATTI BÍRSÁG nem a könyvelő felelőssége, csak akkor, ha jelezték és a szerződés szerint nem jelentette be. LELTÁR tartalmazza, a tárgyi, a készlet, a vevő, a szállító, a követelés, a kötelezettség összegét. Nem a könyvelő feladata annak elkészítése, csak és kizárólag, szabályosan kiállított bizonylatok, és szerződések, leltárak alapján van módunk szolgáltatást nyújtani. Figyeljük ugyan és mindenért szólunk, de ne forduljon már ez át. Köszönet. Köszönet mindenkinek, aki vette a fáradságot, hogy megismerje az anyagot, az abban szereplő kérdések, üzenetek, feladatok megoldásában részt vállalt, a jövőben fog, annak érdekében, hogy mindenki számára biztonságot, eredményességet, nyugodt kiszámítható gazdálkodást eredményezzen.

tartalomjegyzék valtozas 2015.pdfnövekv ő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól kezd...

Documents