Az OTP Bank Nyrt. technikai elemzése és a technikai módszerek

hatékonyságvizsgálata

Technical analysis of OTP Bank Plc and effectiveness examination of the

technical methods

Kézirat lezárása: 2011. november

Lévay Ádám

Az OTP Bank Nyrt. technikai elemzése és a technikai módszerek

hatékonyságvizsgálata

Magyarország pénzügyi helyzete a 2000-es évektől kezdve egyre gyorsabb ütemben

javult. 2005-től egy picit lelassult, de a befektetők így is szép számban jelentek meg a

megelőző évekhez képest. A gazdasági válság alapjaiban rengette meg néhány pénzügyi

piacon szereplő társaságot. A bankokba vetett bizalom jelentősen csökkent, nőtt a

munkanélküliség, aminek következtében sokan eladósodtak. Ezzel nem csak a saját

helyzetüket pecsételték meg, hanem a hitelintézetek is válságkezelésre kényszerültek. A

tőzsdéken időnként pánikhangulat uralkodott, mély zuhanásba kezdtek az értékpapírok

árfolyamai. A befektetők próbálták menteni a menthetőt. A pénzügyi krízis enyhülése

után új stratégiával próbálták meg újjáépíteni a lerombolt várat, melynek utómunkáit még

mindig tapasztaljuk.

Dolgozatom célja, az OTP Bank példáján keresztül bemutatni a válság előtti, a

válság alatti és a napjainkban mutatkozó értékpapír kereskedelem tendenciáit. Különféle

technikai elemzésekkel grafikonokon ábrázolni a trendeket és a vételi-eladási jelzéseket.

A 3 választott időszak egy-egy évet ölel fel, az első 2006-2007, a második 2008-2009, a

harmadik pedig 2010-2011-es évekből kerül ki. A kapott eredményeket hatékonysági

elemzéseknek vetem alá, amelyből kiderül, melyik módszer jelezte előre a

leghatékonyabban és legpontosabban az alkalmazandó tőzsdei lépéseket. A vizsgálatot

azzal fejezem be, hogy a 3 leghatékonyabbnak bizonyult módszert, saját kereskedelemben

próbálom ki. Erre a célra egy online tőzsde szimulátort használok. Itt derül majd ki, hogy

a múltbeli információkra mennyire lehet egy jövőbeli döntést alapozni, és valóban olyan

hatékony-e az adott módszer. A tapasztalataim alapján egy végső értékelést írok le, és

levonom a következtetéseket.

Ádám Lévay

Technical analysis of OTP Bank Plc and effectiveness examination of the technical

methods

Hungary's financial position has improved faster than ever in the 2000 onwards.

Since 2005 it slowed down a little bit, but the investors still appeared in great numbers

compared to previous years. The economic crisis has shaken fundamentally some

companies in the financial market. The bank's confidence decreased significantly,

unemployment has risen, resulting that many people went into debt. Not only for their

own position was sealed, but also the banks forced crisis treatment. On the exchanges

sometimes was panic and the securities exchanges began to fall deep. Investors tried to

save what they could. After the financial crisis solace they tried to rebuild the ruins with

new strategies which supplementary work is still seen.

My dissertation aims to present the trends of trade of securities in case of OTP Bank

Plc before crisis, during crisis and nowadays. Depicts the different technical analysis and

buying and selling signals on diagrams. The three chosen period covers one year, the first

2006-2007, the second 2008-2009 and the third 2010-2011. Then I submit an

effectiveness examination the obtained results, that shows, which method predicted the

most efficiently and accurately the exchange steps. Finally, I will chose the most three

efficiently method, and trying those in own trades. For this purpose I will use an online

stock market simulator. It turns out that how much can be based on a future decision for

the historical informations, and that methods is really effective. Then I will write down a

final evaluation based on own experiences, and draw conlusions.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................... - 1 -

2. MI AZ A TECHNIKAI ELEMZÉS? ....................................................................... - 3 -

3. TECHNIKAI ELEMZÉS ........................................................................................ - 5 -

3.1. Grafikus módszerek .................................................................................................... - 5 -

3.1.1. Japángyertya ....................................................................................................... - 5 -

3.2. Statisztikai módszerek .............................................................................................. - 10 -

3.2.1. Mozgóátlag ....................................................................................................... - 10 -

3.2.2. MACD .............................................................................................................. - 12 -

3.2.3. Oszcillátor ......................................................................................................... - 13 -

3.2.4. RSI (Relative Strength Index) ........................................................................... - 14 -

3.2.5. Pénzáramindex .................................................................................................. - 16 -

3.3. Kombinált eszközök ................................................................................................. - 17 -

3.3.1. Fibonacci vonalak ............................................................................................. - 17 -

3.3.2. Bollinger szalag ................................................................................................ - 19 -

4. Hatékonyságvizsgálat ............................................................................................ - 21 -

4.1. Módszerek kiválasztása ............................................................................................ - 24 -

5. Online kereskedés .................................................................................................. - 25 -

5.1. Az első kereskedési napok ........................................................................................ - 26 -

5.2. Az első kereskedési hét második fele ........................................................................ - 26 -

5.3. A második kereskedési hét........................................................................................ - 28 -

5.4. Jövőbeli tervek .......................................................................................................... - 31 -

6. Összefoglalás ......................................................................................................... - 34 -

7. Felhasznált irodalom .............................................................................................. - 35 -

8. Internetes források ................................................................................................. - 36 -

- 1 -

1. BEVEZETÉS

Az Egyesül Államokban a 2000-es évek elejére olyan gyakorlat alakult ki, melynek

során a bankok és egyéb hitelezők komolyabb hitelbírálat és kockázatelemzés nélkül

helyezték el pénzüket az ügyfeleknél. Ezek túlnyomó többsége jelzálog alapú kölcsön

volt. Ebben az USA jegybankja is partner volt, ugyanis az alapkamatot alacsony szinten

tartotta, így a nyújtott hitelek olcsóak voltak. Ezzel mindaddig semmi gond nem volt,

amíg a gazdasági növekedés és az ingatlan árak növekedése megfelelő ütemben haladt.

Akkor sem volt gond, ha valaki ideiglenes fizetési nehézségekbe ütközött, mert a bankok

a fedezetül kapott ingatlanokat magasabb értéken tudta értékesíteni. Ezekkel a

folyamatokkal párhuzamosan a bankközi hitelezés is rendkívüli módon megnövekedtek.

Ezek viszont egyre kockázatosabbak voltak, hiszen csak így tudták tartani a fejlődés

ütemét.

Azonban elérkezett az a pont, amikor már nem tudtak tovább emelkedni az

ingatlanárak, mert nem volt annyi vevő, mint ahány lakást kínáltak már ezekben az

időkben. Csökkenő tendenciát vett fel az árfolyam, ezzel teljesen megingatta az eddig

stabilnak hitt piacot. 2006-tól soha nem látott mértékben dőltek be a hitelek. Az így is sok

lakáseladást még több követett, erre csődbe mentek az ingatlanirodák, majd a folyamatot

követte a bankok csődhelyzete, akik jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Ez hatással volt a

bankközi hitelezésre is, ami teljesen befagyott és csak magas kamatokkal voltak

hajlandóak hitelt nyújtani. Ezek a hírek egyértelműen a bankokba vetett bizalom

csorbulásához vezetett.

Ezekre az időkre azonban már olyan szokások és gyakorlatok alakultak ki, és

rögzültek be az emberek mindennapjaikba, hogy szinte mindent hitelből finanszíroztak.

Legyen az autó, kisebb elektronikai cikk készpénzre csak ritkán vásároltak. A kialakult

csődhelyzet miatt azonban egyre nehezebben és egyre magasabb kamatokkal lehetett

hitelhez jutni. Mivel kevesen kaptak hitelt, visszaesett a fogyasztás, aminek hatására

kevesebb termékre volt szükség az országban így a termelés is visszaesett. Ez a

munkanélküliség növekedéséhez és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezetett1.

Ez a folyamat azonban a globalizált világ és az USA központi szerepe miatt, az

államok határán nem állt meg. Főként a pénzpiacon keresztül terjedt gyorsan a negatív

hullám, hiszen az országok bankjai egymással szoros hálót alkotnak, gyakorlatilag ők

1 http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_valsag_eredete_es_kiszelesedese

- 2 -

irányítják az országok pénzügyi rendszerét. Az amerikai válság gyorsan begyűrűzött

Európába és Magyarországra is.

A válság előtt Közép-Európa így Magyarország is a befektetők számára jó

döntésnek bizonyult. Szívesen vettek forintot vagy államkötvényt, hiszen a feltörekvő

országok által kibocsátott értékpapírok kamatai 8-10% körül mozogtak, míg a fejlett

országoké, köztük az Egyesül Államoké is csak 2-3% volt. Ez mind szép és jó, de ezzel

Magyarország vált a külföldi befektető társaságok által függővé. Amikor az amerikai

csődről szóló hírek elterjedtek, a befektetők jobbnak látták inkább biztonságosabb helyre

áttenni a pénzüket, vagyis a fejlett országok állampapírjait vették inkább. rohamosan

megindult a forint és a magyar értékpapír eladása, ezzel csökkentve a magyar

fizetőeszköz árát2. Ez a negatív folyamat főleg a tőzsdén volt érzékelhető, hiszen a tőzsde,

illetve a részvények a legkockázatosabb befektetési formák. Ez az a hely ahol a

pszichológiai tényezőknek nagy szerepe van, jelen esetben egy válság híre

pánikhangulatot eredményez.

A piacon uralkodó érzelmi állapotokról azonban van mód, hogy képet alkossunk.

Erre szolgálnak a technikai elemzések. Ezek a hangulatok nem maguktól alakulnak ki,

hanem a kereskedések, befektetések és a piaci döntések mögött álló emberek formálják és

befolyásolják. A traderek döntéseihez elengedhetetlen kellék a japángyertyák használata,

amelyek leginkább tükrözik az aktuális hangulatot. Számtalan alakzatot azonosítottak a

grafikonon, melyeknek beszédes neveket adtak. Egy akasztott ember (hanging man) vagy

egy sírkő vagy akár egy sötét felhő hallatán, biztos, hogy mindenki valamilyen negatív

töltetű dologra gondol3. Persze, ahogy a dolgozatom későbbi részeiben is látható lesz,

önmagában egy elemzési fajta sosem nyújt teljes biztonsággal megfelelő előrejelzést.

Dolgozatom célja bemutatni a kiválasztott technikai elemzési módszereket, azok

számítási menetét és ábrázolását. Minden egyes módszert az OTP példáján illusztrálom,

melyeket három időszakból válogattam össze. Ezzel olyan kérdésekre is keresem a

választ, és egyben egy hipotézist is felállítok, hogy a válság előtt, alatt és után változott-e

a technikai elemzések módszere, fejlődött-e azok előrejelzésének bizonyossága. Ezt

hatékonyságvizsgálattal is tesztelem. A dolgozat végén a leghatékonyabbnak minősült

módszereket a gyakorlatban is kipróbálom, szemléltetve hogy valóban alátámasztja-e a

számításaimat. Erre a KBC Equitas által létrehozott ingyenes online tőzsdebajnokságot

fogom használni.

2 http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_hogyan_erinti_magyarorszagot 3 Technikai elemzés III. – Japán gyertyák egyszerűen PORTFOLIO.HU Füzetek 4. oldal

- 3 -

2. MI AZ A TECHNIKAI ELEMZÉS?

Az elemzés szónak tartalmi szempontból annyi féle jelentése van, ahány féle

környezetben használják. Jelen esetben a tőzsdei környezetet értem, amely során az

elemzés célja a portfólió hozamának növelése. A portfólió egy latin eredetű szó, mely szó

szerint tárcát jelent, de a szakma a befektetők által birtokolt részvények, értékpapírok

összességét érti alatta. Az elemzés során azonban, mindig figyelembe kell venni két

tényezőt: KOCKÁZAT és HOZAM4. E két tényezőnek az aránya nagyban befolyásolja az

elérni kívánt nyereséget. Az elemzés segítségével nem mindig lehet jó döntéseket hozni,

azonban mindig segít optimalizálni a fent említett tényezők arányát.

A technikai elemzés kizárólag a tőzsdei árfolyamokból és a hozzá kapcsolódó

forgalomból építkezik. Ezen adatok segítségével trendeket és árfolyammozgásokat

határoz meg és a mozgások okozatait vizsgálja. A technikai elemzés egyfajta előrejelzés a

jelenlegi, de főként a múltbeli adatok figyelembevételével. Alap feltevése, hogy a

történelem ismétli önmagát, vagyis hasonló helyzetekben a piaci mozgások hasonlítanak

egymáshoz.

A technikai elemzés nagyon gyakran, sőt szinte mindig együtt jár a fundamentális

elemzéssel. A fundamentális elemzés a piaci mozgások okaival, a vállalatok profitjával, a

kapcsolódó hírekkel és az árakkal foglalkozik. Azonban jelen dolgozatomban a

fundamentális elemzéssel nem foglalkoztam, egyrészt terjedelmi korlátok miatt, másrészt

azért, mert kifejezetten arra törekedtem, hogy bemutassam, az elemzés lényegét,

hatékonyságát és hogy mennyire lehet csak a technikai elemzés segítségével jó döntéseket

hozni.

A technikai elemzésnek három alapfeltevése van:

- A piaci árban minden információ tükröződik

- A piacon trendek alakulnak ki

- A történelem ismétli önmagát

Az első feltevés során kapcsolódik be igazán a fundamentális elemzés, ugyanis

általánosságban elmondható, hogy mihelyst napvilágot lát egy jó hír egy adott vállalatról,

annak részvényárfolyama növekedni kezd, és a vevők többségben lesznek. De ahogy

rossz hírt közölnek, azonnal eladják a papírokat.

4 Technikai elemzés egyszerűen PORTFOLIO.HU Füzetek 5. oldal

- 4 -

A második feltevés egy önmagát beteljesítő folyamat az úgynevezett csordaszellem

miatt. A technikai elemzés során ezeket a trendeket kell felismerni, ugyanis egy kialakult

folyamat nagy valószínűséggel folytatódik. Emelkedő trend esetén az árakat azok a

kereskedők hajtják fel, akik az információhoz elsőként jutottak (bennfentesek), majd őket

követik, akik később értesülnek a hírekről.

A harmadik feltevés lényege, hogy amennyiben a múltban hasonló szituációban az

emberek hasonlóan reagáltak, akkor ez a jelenben sem lesz másképp.

A technikai elemzés előnye, hogy egy megfelelő számítógépes szoftver segítségével

gyorsan és egyszerűen elkészíthető és könnyen értelmezhető a kapott eredmény. A

vizsgálat során olyan tényezőket is figyelembe vesz, amit a fundamentális elemzés nem

(pszichológiai, tőkeáramlással kapcsolatos), így pontosabb képet is nyújt. Azonban

hátrányként fel lehet hozni ellene, hogy a szubjektív megítélések ugyanúgy szerepet

játszanak benne, így előfordulhat, hogy egy adott szituációt a befektetők teljesen

ellentétesen értékelnek.

A technikai elemzés három fő tényezőből alakítható ki. Egyrészt szükség van az

elméleti alapokra, amely egyfajta keretet biztosít számára. Másodszor szükség van

különböző indikátorokra, amelyek segítségével konkrét döntést készíthetünk elő a vételi

és az eladási helyzetben. Harmadjára pedig olyan alakzatokra, grafikonokra van szükség,

amely könnyen átláthatóvá teszi az árfolyammozgásokat és a döntésekben is a

segítségünkre vannak.

A következő fejezet teszi ki a dolgozatom magját. Itt taglalom majd részletesen a

választott elemzési módszer elméletét, számítási menetét, majd mutatom be hogyan

alakult az OTP példáján a választott 3 időszakban. Terjedelmi korlátok miatt a grafikon

típusokat, az alakzatok fajtáit és azok lényegét nem fejtem ki, azonban ha a kapott

eredményekben valamilyen speciális ábra tükröződik, akkor azt jelzem. Az elemzés során

két programot használtam. Elsődlegesen az AmiBroker nevű tőzsdei grafikonábrázoló

program ingyenesen elérhető változatát, másodlagosan pedig az Excellel próbáltam meg a

számításokat részletezni majd a kapott eredményekből hasonló módon ábrázolni az

adatokat grafikonon, úgy, mint az első program. Sajnos az első programra a teljes verzió

csak előfizetéssel érhető el, így az ábrázolás majdnem hogy manuálisan történik, de a

dolgozatomban a szemléltetésre tökéletesen megfelel.

- 5 -

3. TECHNIKAI ELEMZÉS

3.1. Grafikus módszerek

3.1.1. Japángyertya

Az egyik legnépszerűbb ábrázolási forma, mivel ez a legtöbb információt hordozó

diagram. Az ábrázolásához szükség van az adott instrumentum nyitó-, záró-, minimum-

és maximumárára. Így nem csak az adott napra vonatkozó adatokat szolgáltat, de a napon

belüli, vagy ha hosszabb periódusra ábrázoljuk, akkor a napok közötti elmozdulásról is.

Ugyanis kétféle színt jelenít meg. A világos (általában fehér) négyszög (ez a gyertya

törzse) azt jelöli, hogy az adott napi záróár a nyitóár fölött helyezkedik el, vagyis

árfolyam növekedés történt. A sötét (általában fekete) pedig azt jelzi, hogy a záróár

kisebb volt, mint a nyitó, vagyis árfolyamesés történt. Tévhit, hogy csak a záróár alapján

történik a színábrázolás, ugyanis előfordulhat az az eset is, hogy egy nap záró ára

magasabban helyezkedik el, mint az előző napi záró ár, de a napon belüli mozgások

árfolyamcsökkenést idéztek elő (a nyitóár magasabban van, mint a záró ár). A gyertya

kanócát pedig a minimum és maximum árak alakítják ki.

1. Ábra: A Japán gyertya alakja

http://www.tozsdevilag.com/elemz%C3%A9sek/fundament%C3%A1lis-elemz%C3%A9s/jap%C3%A1n-

gyerty%C3%A1k/

A japángyertya alapján hosszú távú döntést nem igazán lehet hozni. Napon belüli

kereskedésre pedig még rosszabb. Viszont rövid távú pár napos, esetleg pár hetes

időhorizonton nagyon nagy hasznunkra lehet. De ekkor sem teljesen önmagában nézik az

alakját, vagy a színét, hanem más technikai módszerrel együtt, azzal alátámasztva az

előrejelzést. A forgalmat is mindig feltüntetik, ugyanis a forgalom mindig igazodik az

- 6 -

árfolyam elmozdulás irányához. Ha árfolyam emelkedés történt, akkor forgalom színe

zöld, ellenkező esetben a volumen színe piros.

2. Ábra: Japán gyertya és a forgalom (OTP 2008. Június – December)

Forrás: Saját szerkesztés az Amibroker programmal

A japángyertyát, mint ahogy fentebb is írtam hosszú távú döntések alapozására nem

igazán szokták használni, de egy múltbeli esemény szemléltetésére kitűnő. A fent látható

képen az OTP részvény alakulását ábrázoltam a válság kitörésekor. Nagyon jól látni,

hogy hogyan zuhant az árfolyam egyik napról a másikra 2008 októberében. Ezt a

volumen is alátámasztja nem csak a piros színnel, hanem a nagyságával is, hiszen

mindenki gyorsan szabadulni akart a részvényektől.

Doji

Az egyik legismertebb gyertyafajta, hiszen ha egyszer előfordul, akkor a befektetők

még nagyobb koncentrációval figyelik az árakat és a híreket. A lényege, hogy a nyitó és a

záró ár nagyon közel esik egymáshoz, így a gyertya teste nagyon keskeny lesz. Ez jó

eséllyel trendfordulót idézhet elő, viszont az irányt nem mondja meg. A képen

- 7 -

bekarikázott doji a válságot jósolta meg. 2008. szeptember 10-én alakult ki ez az alakzat,

amikor a nyitó és a záró ár között mindössze 20 forint különbség volt. Ezután kissé

csökkent az árfolyam, majd egy héttel később kis kiigazítás történt, emelkedés volt

tapasztalható, de ez csak egy vaklárma volt, hiszen utána folyamatos csökkenő trend

következett. 7000 Ft/db árról lecsökkent egészen 2300 Ft/db-ig.

Számtalan japángyertya alakzat létezik, van, amelyiket nagyon szeretik a

kereskedők, mert tudják, hogy utána milyen irányban szokott fordulni a trend, van,

amelyiket csak megerősítésre használnak, de van, amelyik kevésbé fontos, de

megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ezeket nem célom mind bemutatni, mert egy külön

dolgozat is kevés lenne rá, de a következő képen egy különleges esetet szeretnék

szemléltetni. Még a válság előtti időkben alakult ki az OTP-nél az a helyzet, ahol egy

grafikonon lehet ábrázolni több különböző gyertyaalakzatot is.

3. Ábra: Japángyertya alakzatok (OTP 2006.11.23-2007.03.21)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

Közvetlenül az ábra elején az 1-es ponttal jelölt alakzat egy star (csillag). Lényege,

hogy a gyertya teste kívül essen a szomszédos gyertyák testén. Ez egyfajta szigetnek is

1

2

3

4

5

6

7

8

9

- 8 -

tekinthető, bár a sziget alakzat inkább több gyertya esetén értelmezhető.

Megkülönböztetünk morning star (reggeli csillag) és evening star (esthajnalcsillag)

alakzatot. Előbbi bullish jelenség, amikor az őt körülvevő alakzatok alatt helyezkedik el

az adott csillag, utóbbi pedig bearish jelenség, amikor az adott alakzat a csúcson van.

Azonban, ezen két alakzat feltétele, hogy a két szomszédos alakzat színe különböző

legyen. Jelen esetünkben ez nem áll fenn, így csak egy sima csillagot láthatunk. Igen

ritka, de annál jelentőségteljesebb forma a doji star, ami a star és a doji forma

tulajdonságait is egyben hordozza. A követelménye megegyezik a két megkülönböztetett

csillagformációval. Elsődlegesen egy star alakzatot formáz, tehát elkülönül a

szomszédoktól, de teste a dojihoz hasonlóan kicsi. Ez sokkal megbízhatóbb jel, mint a

star vagy a doji külön-külön. A 2. ponttal jelölt forma egy harami, ami eladási jelzést

adott. Ez akkor alakul ki, ha az első gyertya egy a többitől szokatlanul hosszú gyertya a

mellette levő pedig egy kistestű gyertya. A színeknek és a két gyertya egymáshoz

viszonyított helyzetnek nincs jelentősége, csak annak, hogy a nagyobb testű teljesen

betakarja a kistestű gyertyát. Az árfolyamesésnek egy piercing alakzat vetett véget a 3-as

és 9-es pontokban. Követelménye, hogy a két gyertya színe legyen ellentétes, eső trend

esetén jelenjen meg, illetve a második gyertya teste magasabban kezdődjön, mint az előtte

levő, de ne nyúljon tovább az alja tőle. Ha tovább nyúlik, akkor már átölelő alakzatról

beszélünk, amit a képen 8-as ponttal jelöltem. Az átölelő alakzat megjelenhet mind eső,

mind pedig emelkedő trend esetén is. A piercing alakzat ellentétje a sötét felhő, ami csak

emelkedő trend esetén értelmezhető, de a második gyertya teste ugyan úgy magasabb,

mint az első, csak a színek ellentétesek. A 4-es pontban láthatjuk az evening star formát,

ami valóban meghozta a csökkenő trendet. Következő alakzat a kalapács nevet viseli.

Feltétele, hogy teste az alakzat felső részében helyezkedik el az alsó árnyéka (a kanóc test

alatti része) legalább kétszer olyan hosszú, mint a test, a felső árnyéka (a kanóc test feletti

része) pedig nagyon kicsi vagy egyáltalán nincs. A színe itt nem számít. Jelentősége csak

akkor van, ha csökkenő trend esetén jelenik meg, oldalazó árfolyam esetén semmi hatása

nincs. Ha emelkedő folyamatban bukkan fel, akkor is trendváltó tulajdonsága van, de ezt

szokták akasztott embernek hívni. Az 6-os és a 7-es pontban jelölt forma már ismert,

előbbi egy doji, utóbbi pedig ismét egy harami.

Látható tehát, hogy egy ábrán belül is mennyi féle trendfordító alakzatot lehet

felfedezni. Ha ezeket megtanuljuk, és képesek vagyunk azonnal észrevenni, akkor időben

zárhatjuk a pozíciónkat és megfelelő szintű profitot elérni. Természetesen nem soroltam

fel az összes alakzatot a terjedelmi korlátok miatt, de rengeteg mulatságos nevű forma

- 9 -

ismert még (pl csipesz, hullócsillag, 3 fekete holló, 3 fehér katona, gombóccsúcs,

serpenyőalj, Marubozu, stb). Az utóbbi egy speciális alakzat, amely során a nyitó ár a

minimum árral egyezik meg, a záró ár pedig a maximum árral. Ez azt jelenti, hogy a

befektetők teljes mértékben uralták a piacot.

Tehát, ha vételi vagy eladási jelzéseket keresünk, akkor a japángyertya esetén

ezekre a speciális alakzatokra kell inkább koncentrálni, de akkor sem szabad egyből

cselekedni, hiszen irányt nem mindig mondanak. Véleményem szerint, akik

kockázatkedvelőbbek, azok dönthetnek azonnal, de nézzék meg a múltbeli árfolyamok

alakulását, akik pedig inkább kockázatkerülők, mindenképpen várjanak egy-két napot a

döntéssel, hiszen a következő napok alakja is sokat sejtet.

A grafikus ábrázolás témakörébe tartoznak még a vonaldiagramok (Line Chart).

Általában a záró adatokat összekötő vonallal ábrázolják. Ezeket inkább hosszabb

periódusnál szokás alkalmazni, mert a japán vagy bar chartok csak elmosódnának.

Dolgozatomban is inkább ezzel ábrázoltam a módszereket, mert az egy éves időtartamot

így lehet a legjobban szemléltetni. A Bar Chart vagy Bar grafikonok ugyanazt mutatják

meg, mint a japángyertya, az ábrázolása is hasonló, azzal a különbséggel, hogy sokkal

nehezebb róla leolvasni az információkat, ugyanis ezeknek nincsen teste csak egy

kanócból áll és a nyitó illetve a záró árat egy-egy kis pöcök szemlélteti.

- 10 -

3.2. Statisztikai módszerek

3.2.1. Mozgóátlag

Egyes szakkönyvek a technikai elemzési módszereket a szerint csoportosítja, hogy

milyen számítással lehet ábrázolni őket, másik fele pedig aszerint, hogy árfolyam

előrejelző (leading indicator) vagy azokat megkésve követi (lagging indicator). Én inkább

az első variáció mellett döntöttem, de minden esetben leírom majd, hogy mennyire követi

az idő dimenzióját.

Az mozgóátlag számításához nincs szükség sok adatra, menete is könnyen

követhető, ábrázolása pedig ennél is egyszerűbb. Megkülönböztetünk egyszerű,

exponenciális és súlyozott mozgóátlagokat. Dolgozatomban csak az első két esetet

dolgoztam fel, hiszen a gyakorlatban is ez a két módszer az elterjedt.

Egyszerű mozgóátlag (MA): egyszerű számtani átlagot képez a záró adatokból.

Exponenciális mozgóátlag (EMA): A frissebb adatokat egyre nagyobb súllyal veszi

figyelembe, így érzékenyebb jelzéseket indukál az egyszerű mozgóátlaghoz képest.

Súlyozott mozgóátlag (WMA): A frissebb adatokhoz nagyobb, a régebbi adatokhoz

kisebb súlyokat társít, de a súlyok nem exponenciálisan növekednek. A súlyok

kiválasztása szubjektív módon történik.

A mozgó jellegét a módszernek az adja, hogy ha bevesszük a képletbe a legfrissebb

adatot, akkor ezzel egy időben elhagyjuk a legrégebbit. Így egy számsort kapunk és ezt

tudjuk ábrázolni.

Vételi és eladási jelzéseket a záró árfolyamokkal való keresztezések adnak. Ha az

árfolyam alulról metszi a mozgóátlagot, akkor vételi, ha felülről metszi, akkor eladási

jelzést ad.

A napok megválasztása a kulcstényező ennél a módszernél. Ha túl rövid periódust

választunk, akkor minden kis változásra reagálni fog az indikátor, ha pedig túl nagyot,

akkor kisimítja az idősort. Éppen ezért az a bevett módszer terjedt el befektetők körében,

hogy egy rövidebb és egy hosszabb mozgóátlagot választanak, és együtt ábrázolják őket

egy grafikonon. Az egyszerű mozgóátlagnál én 3 és 7 napos adatokkal dolgoztam, míg az

EMA-nál 50 illetve 200 napossal. Ha átlagot is ábrázolunk egyszerre, célszerű ekkor is a

részvényárfolyamokat felvinni, hiszen a kereskedési jelzéseket ezek alapján állapíthatjuk

meg. Ha a rövidebb időszakra számolt mozgóátlag alulról metszi a hosszabb periódusra

számolt mozgóátlagot miközben az árfolyam e fölött a pont felett helyezkedik el, akkor

- 11 -

vételi, ha pedig a felülről metszi, miközben a pont alatt van az árfolyam akkor eladási

jelzést kapunk. Ebből adódóan a módszer későn jelzi a kereskedést, hiszen egy helyes

vételi jelzés esetén az árfolyam már rég a pont fölött jár.

4. Ábra: Egyszerű mozgóátlag (OTP 2011 Július – Október)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

A képen jól látható, hogy ahol keresztezik egymást a számolt átlagok ott valóban a

megfelelő árfolyammozgás tapasztalható, de maga a jelzés kb. 2 nappal utána történik. A

bejelölt eladási jelzés mellett számtalan vételi és eladási jelzést láthatunk, azonban azok

egyike sem kecsegtet nagy nyereséggel, hiszen egy nagyobb sávban eléggé oldalazó

mozgást végez az árfolyam. Bár ha valaki napon belüli kereskedéssel jól időzít, sok kis

profittal összesen akár nagyobb összegre is szert tehet. Az EMA grafikon gyakorlatilag

ugyan így néz ki, azzal a különbséggel, hogy a megválasztott idősáv nagyobb, így sokkal

simább vonalat ábrázol.

Eladási jelzés

- 12 -

3.2.2. MACD

A mozgóátlagok konvergenciája-divergenciája (Moving Avarages Convergence

Divergence) nagyon hasznos és szintén könnyen kezelhető indikátor. Azt mutatja meg,

hogy az árfolyam hogyan mozog egy hosszabb trenden belül. Ezzel a

részvénykereskedelem kockázatát lehet csökkenteni. A fent leírt mozgóátlagokon alapul a

számítása és nemcsak a trend megváltozását jelzi előre, hanem a változás irányát is. A

vételi és eladási jelzések mellett a túlvett és a túladott szinteket is jelöli. Számítása során

két exponenciális mozgóátlagot veszi figyelembe, egy rövidebb (általában 12 nap) és egy

hosszabb időszakra számoltat (általában 25 nap). Ezeknek veszi a százalékos különbségét.

Ha a rövidebb mozgóátlag a hosszabb fölé emelkedik, vagyis az MACD 0 fölé kerül

akkor vételi jelzést kapunk, ha fordítva akkor eladásit. A még pontosabb kereskedési

jelzések elérésére szokás berajzolni egy úgynevezett szignálvonalat is. Ez az MACD-ből

számolt exponenciális mozgóátlag. Leggyakrabban 9 napra számolják. Ha a

szignálvonalat is berajzoljuk, akkor, ha az MACD alulról metszi a jelzővonalat, vagy ha 0

fölé kerül, akkor vételi, fordított esetben eladási jelzést mutat. A negatív vagy bearish

divergencia akkor állapítható meg, ha az MACD folyamatosan csökken, miközben a

részvényárfolyam nem állít be újabb mélypontokat. Ennek ellentéte a bullish vagy pozitív

divergencia, amikor az MACD egyre csak emelkedik, holott a részvényárfolyam nem állít

be csúcspontokat. Sajnos azonban ez is kissé megkésve jelzi a változásokat, mert

magában hordozza a mozgóátlagok analógiáját, viszont a kereskedési pozíció irányát

korán mutatja.

5. Ábra: MACD (OTP 2006-2007 és 2008-2009)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

- 13 -

3.2.3. Oszcillátor

Oszcillátor típusúnak azokat az indikátorokat nevezzük, amiknek értékének az

előjele változhat, és általában az előjel hordoz a kereskedésre vonatkozólag információt.

A grafikon értékéhez a következőket kell meghatározni: Ha az aznapi maximum árfolyam

a minimummal egyenlő akkor 0-át veszünk egyébként a következő törtet kell kiszámítani:

(aznapi maximum - előző napi záró árfolyam)/(aznapi maximum - aznapi

minimumárfolyam). Így az oszcillátor olyan értékeket vesz fel, ami javarészt 0 és egy

között mozog. Azonban kereskedési jelzést pont akkor kapunk, amikor ezt a két

szélsőértéket átugorja a függvény. Ha 0 alá megy akkor eladási, ha 1 fölé, akkor vételi

jelzést kapunk. Oszcillátor típusú indikátor nagyon sok féle van, én azt mutatnám be, amit

nem olyan gyakran alkalmaznak, de jól szemlélteti a változásokat.

6. Ábra: Oszcillátor (OTP 2008-2009)

Forrás: Saját szerkesztés az Excel programmal

Véleményem szerint, ez a fajta elemzés, hosszú távon egyáltalán nem használható,

de napon belüli kereskedelemre se ajánlott. Előbbit azért gondolom, mert ha megnézzük a

fenti képet, látható hogy 1 fölött pont a válság kirobbanásának időpontjában érte el a

csúcspontot, ami vételi jelzést adott. Utóbbit pedig azért mondom, mert egyrészt magából

a képletből adódik, hogy nem tudhatjuk, mikor éri el a részvény árfolyama a minimumot

vagy pedig a maximumot. Egy két napos időintervallumban azonban hasznos lehet, de

akkor is érdemes esetleg egy másik módszerrel együtt vizsgálódni és azok alapján

dönteni.

- 14 -

3.2.4. RSI (Relative Strength Index)

Talán a leggyakrabban alkalmazott indikátor a világon. Ugyanis ez egy előremutató

(leading) indikátor, ami az adott instrumentum saját magához viszonyított erősségét méri.

A piaci hangulatot, lendületet méri egy 0 és 100 közötti skálán. Egy adott időszak

árfolyam-emelkedéseinek nagyságát hasonlítja össze az árfolyamcsökkenések

mértékével, így alkalmas arra, hogy kiegyenlítse a szabálytalan áringadozások okozta

egyenetlenségeket. A két szélsőérték közé célszerű egy alsó és egy felső küszöbértéket

kiválasztani, ami a túlvett illetve túladott szinteket fogja jelölni. A gyakorlatban a 30-70

értékek terjedtek el. A relatív erősség indexet a következő képlettel lehet meghatározni5:

(

)

Ahol:

U: azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző „n” nap alatt növekedés mellett

alakultak ki,

D: pedig azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző „n” nap alatt csökkenés

mellett alakultak ki.

Az „n” értékét tetszés szerint tudjuk beállítani az indikátor aktivizálásakor.

Az index kifejlesztője után a gyakorlatban a 14 napos RSI lett a meghatározó.

Természetesen ettől el lehet térni bármelyik irányba. A mozgó jellege miatt, azonban ha

túl kis időre számítjuk nagyon érzékeny lesz és minden kis mozzanatra jelezni fog, ami

félrevezető lehet, illetve ha túl hosszút választunk, akkor megint csak ellaposodik.

5 Technikai elemzés egyszerűen – Portfolio.hu füzetek 38. oldal

- 15 -

7. Ábra: RSI (OTP 2006-2007 és 2008-2009)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

A fenti 2 képen nagyon jól látszik miért olyan népszerű. Valóban időben és

helyesen jelez az indikátor. Vételi jelzést ott kapunk ahol a 30-as szint alatt elindul felfelé

az indikátor, eladásit pedig ott, ahol a 70-es szint felett lefelé kezd el mozogni a grafikon.

A relatív erősség index sávos kereskedés esetén kifejezetten jó partner, tehát ott ahol egy

ideig az árfolyam egy szűk tartományban mozog.

- 16 -

3.2.5. Pénzáramindex

A Money Flow Index (MFI) egy momentum indikátor. Értelmezésében és

számításában a Relative Strength Index (RSI) indikátorhoz hasonlít. Azonban az MFI egy

sokkal merevebb indikátor mivel forgalom súlyozott, és ezért jobban méri az adott

részvénybe, instrumentumba beáramló és abból kiáramló pénz mennyiségét. Az indikátor

összehasonlítja a „pozitív pénzáramlást” és a „negatív pénzáramlást”, mely

összehasonlítja az árfolyammal, hogy megállapítsa egy trend erősségét, vagy

gyengeségét. Mint az RSI, az MFI is 0 és 100 között skálázott, és gyakran 14 napos

időperiódusokban használják. A pénz „áramlása” az árfolyam és a forgalom „terméke”, és

a keresletet mutatja meg egy részvényre egy bizonyos áron. A „pénz áramlása” nem

ugyanaz, mint az MFI, de hasonlóan számolják. Tehát, mikor a pénz áramlását szeretnénk

kiszámolni, először meg kell határozni az adott periódus átlagárát. Miután 14 napos

időperiódusokkal számolunk, meg kell határozni az egyszerű árat egy napra és abból

kreálni egy 14 napos átlagot. Az MFI a „pozitív” és a „negatív” pénzáramlás arányát

hasonlítja össze. Tipikusan, ha a mai ár magasabb, mint a tegnapi, akkor pozitív a pénz

áramlása. A 14 napos átlag alatt a periódus összes pozitív pénzáramlású napjainak

összességét értjük. Az MFI tehát a pozitív/negatív pénzáramlás arányán alapszik.

Végezetül, az MFI értékét az arányszámot felhasználva határozzuk meg: 1-

1/(1+pénzarány)

8. Ábra: MFI (OTP 2008-2009)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

- 17 -

3.3. Kombinált eszközök

3.3.1. Fibonacci vonalak

Kombinált eszközöknek azokat a technikai elemzési módszereket nevezzük,

amelyek ábrázolásában vagy számításában mind a statisztikai mind pedig a grafikus

elemek megtalálhatóak.

A Fibonacci vonalak az RSI után talán a második legnépszerűbb és a

legelterjedtebb módszer. Különlegessége, hogy számításához nem kellenek szubjektív

tényezők, mint az előző módszereknél, mikor a mozgóátlagokhoz mi határozzuk meg az

idősávot.

A módszer Leonardo Fibonacci nevéhez fűződik, aki magát a Fibonacci sorozatot

megnevezte. A képzése nagyon egyszerű. Az első tagot 1-nek vesszük, majd a következő

tagok mindig az előző két tag összegeként alakul: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 35, 55, 89, 144,

233, 377, stb. A sorozat különlegességét az adja, hogy ha az egyes tagokat elosztjuk a

következő taggal, akkor a hányados 0,1618 felé konvergál. Ez a hányados viszont az

aranymetszés arányával egyezik meg. (Aranymetszés aránya akkor áll fenn, ha a két

szakasz közötti arány pontosan megegyezik az egyenes és a nagyobbik szakasz

arányával).6

A Fibonacci számokat a tőzsdei kereskedésben többféleképpen szokták alkalmazni

(vonalak, ívek, legyezők, időzónák stb.) Ezek közül a Fibonacci vonalak a leggyakrabban

használatosak. Két fő vonal közé úgynevezett segédvonalakat húznak be. A két fő vonal a

csúcspontnál és a mélypontnál helyezkedik el. A két vonal között egyenlő távolságra kell

behúzni az első segédvonalat. Ez lesz az 50%-os szint. További segédvonalakat pedig a

Fibonacci hányados szerint, vagyis az aranymetszés szabálya szerint 61,8%, 38,2%,

23,6% stb. Ezek a vonalak egyfajta támasz és ellenállás vonalakként funkcionálnak. A

gyakorlati alkalmazása során nagyszerűen lehet vele előre jelezni az árfolyam alakulását.

Azonban közkedveltsége ellenére még senki sem bizonyította be, hogy azért működnek

támasz és ellenállás vonalakként, mert minden befektető ezeket figyeli, tehát önmagát

beteljesítő jóslat, vagy pedig a mindennapi törvényszerűségeket írják le. Mindenesetre az

alábbi két képen jól kivehetőek, melyek azok a vonalak, amelyek erős támaszt vagy

ellenállást alakított.

6 Technikai elemzés egyszerűen – Portfoli.hu füzetek 28. oldal

- 18 -

9. Ábra: Fibonacci vonalak (OTP 2008-2009 és 2010-2011)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

A bal oldali képen a következő tanulságok vehetőek ki: A 78,6%-os szintnél 2008

július elején egy false kitörés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy kis időre és kis

mértékben áttöri az ellenállást az árfolyam, de hamar visszatér fölé. A válság kitörésekor

már más tapasztalható. Ekkor is először csak picit bukik az ellenállás szint alá az

árfolyam, de nem sokkal később mély zuhanásba kezd. Ezt a megugró forgalom is

alátámaszt, amit alatta lehet látni piros színnel (eladás). A jobb oldali képen a

következőket figyelhetjük meg. 2010 november vége felé a 61,8%-os szintnél szintén van

egy false kitörés, amit egy kb 2000 Ft-os esés előzött meg. Rögtön utána jön egy traders’

remorse vagyis magyarul a visszatesztelés, amely során a kereskedők megnézik, hogy a

trend folytatódhat e, vagyis hogy az ár reális vagy sem. Ebben az esetben az esést

követően egy emelkedés kell hogy jöjjön. Az ár reális volt, hiszen rögtön visszapattant a

támaszvonalról és elindult felfeléaz ár, később pedig magasabb szinten állt meg, mint

ahonnan elindult. Ugyanez a folyamat lejátszódik 2011 július végén és augusztus elején,

csak fordítva. az árfolyam elkezd csökenni, alábukik a 78,6%-os szinten, majd következik

a visszatesztelés, ami után meredek zuhanás kezdődik. Ezeket a folyamatokat a megugró

forgalom ismét alátámaszt.

- 19 -

3.3.2. Bollinger szalag

A Bollinger szalag is gyakran használt módszer, hiszen rengeteg információt hordoz

önmagában, bár sose használják egyedül, mindig valamelyik másik módszerrel együtt

vagy kombinálva. A Bollinger szalag lehetővé teszi, hogy az árfolyamok volatilitását

összehasonlítsuk az adott termék árával. Az indikátor gyorsan reagál az ármozgásokra és

egyből tükrözi az árfolyam fölfelé, illetve lefelé történő kilengéseit. Az indikátor három

görbéből áll össze, melyek sávokat alkotnak és közrefogják az árfolyamgrafikont.

Középen helyezkedik el egy egyszerű mozgóátlag, tőle egyenlő távolságra a felső görbe

az egyszerű mozgó átlag plusz a szórás kétszerese illetve az alsó görbe, ami az egyszerű

mozgó átlag mínusz a szórás kétszerese tényezőkből áll össze. A szórás méri a

volatilitást, így ezt használva, a sáv szélesedéssel vagy szűküléssel azonnal tud reagálni a

volatilitás emelkedésére vagy csökkenésére. Ez fog nekünk kereskedési jelzést adni,

illetve a trend jövőbeli alakulására. A két szalag között ingadozik az árfolyam. Ha az alsó

szalaghoz közelít, akkor túladott, ha a felső szalaghoz közelít, akkor túlvett piacról

beszélünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egyszer eléri az árfolyam grafikonja az

egyik szalagot, akkor előbb utóbb a másik oldalt is érinteni fogja. Előfordulhat az is, hogy

az árfolyam kilép a csatornából, ekkor egyértelmű jelzést kapunk. Ha fent lép ki, akkor

eladási, ha alul, akkor vételi jelzést ad. Nagyon fontos információt nyújt a csatorna

beszűkülése. Ekkor trendforduló következik, gyakran nagy robbanással, csak sajnos azt

nem mutatja melyik irányba.

10. Ábra: Bollinger szalag (OTP 2006-2007 és 2008-2009)

Forrás: Saját szerkesztés az AmiBroker programmal

- 20 -

A fenti képen két specialitást jelöltem be. A baloldalon látható, hogy előfordulhat

az az eset, amikor az árfolyam sokáig rásimul a szalagra. Ez nem ad konkrét jelzést

(esetünkben eladásit), hanem inkább az erős emelkedő trendet támasztotta alá. A jobb

oldali képen viszont a csatorna beszűkülését példáztam. A válság okozta zuhanást egy

rövid oldalazó árfolyam követett. Ekkor beszűkült a csatorna és egy kevésbé erős, de

folyamatos csökkenés követett. Amikor a csökkenés megállt, megint csak szűkülés

következett, amit viszont erős emelkedő trend hagyott maga után. A két eset közötti

hasonlóság a forgalomban keresendő. Mindkét esetben a szűkülést a forgalom visszaesése

idézte elő.

A vizsgált technikák alapján már le lehet vonni némi következtetéseket, főként azok

megbízhatóságáról. Azonban elhamarkodott döntést senki sem szeret hozni. Éppen ezért

hajtottam én is végre egy hatékonyságvizsgálatot. Ezt taglalja majd a következő fejezet.

- 21 -

4. Hatékonyságvizsgálat

A hatékonyságvizsgálat során arra kerestem a választ, hogy az adott technikai

módszer, mikor adott valamilyen kereskedési jelzést, illetve ezek a jelzések mennyire

voltak valóban elfogadhatóak. Vagyis, ha vételi jelzést adott, akkor a valóságban valóban

nőni kezdett-e az árfolyam, illetve, ha eladásit, akkor csökkenő trend következett-e. Az

alábbi táblázatban foglaltam össze az összes jelzést. Az első oszlopban található a

módszerek megnevezése. Az egyes módszerek mögött található számok (1-3) azt jelzik,

hogy melyik időszakra számoltam. Tehát az 1-es a 2006-2007-es, a 2-es a 2008-2009-es

és a 3-as a 2010-2011-es időszakot jelenti. A második és a negyedik oszlop az összes

vételi, illetve az összes eladási jelzést takarja. A harmadik és az ötödik oszlop mutatja,

hogy az összes vételi és összes eladási jelzésből, mennyi bizonyult valóban helyes

kereskedési jelzésnek. A következő két oszlop százalékos értékben tájékoztat a módszer

eladási és vételi jelzési hatékonyságáról. Az utolsó előtti oszlop százalékos értéken

mondja meg, hogy összességében mennyire hatékony a módszer kereskedési jelzése. A

P1 a vételi a P2 az eladási jelzést jelenti. Az utolsó oszlop pedig az eladási és vételi jelzés

hatékonyságát méri átlagban.

- 22 -

A technikai elemzések hatékonyságvizsgálata

1. Táblázat

Megnevezés Vételi

jelzés (db)

Helyes vételi

jelzés (db)

Eladási

jelzés (db)

Helyes eladási

jelzés (db) Vételi Eladási (P1+P2)-1 Átlag

MA 1 18 16 19 15 88,89% 78,95% 67,84% 83,92%

MA 2 21 18 20 16 85,71% 80,00% 65,71% 82,86%

MA 3 19 15 20 17 78,95% 85,00% 63,95% 81,97%

EMA 1 1 1 1 1 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

EMA 2 1 1 2 2 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

EMA 3 2 2 2 2 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

MACD 1 13 10 12 6 76,92% 50,00% 26,92% 63,46%

MACD 2 7 3 7 3 42,86% 42,86% -14,29% 42,86%

MACD 3 9 4 9 4 44,44% 44,44% -11,11% 44,44%

Oszcillátor 1 38 18 54 31 47,37% 57,41% 4,78% 52,39%

Oszcillátor 2 50 22 47 29 44,00% 61,70% 5,70% 52,85%

Oszcillátor 3 57 26 48 28 45,61% 58,33% 3,95% 51,97%

RSI 1 3 1 1 1 33,33% 100,00% 33,33% 66,67%

RSI 2 0 0 4 2 0,00% 50,00% 50,00% 50,00%

RSI 3 11 4 10 5 36,36% 50,00% -13,64% 43,18%

MFI 1 8 3 61 29 37,50% 47,54% -14,96% 42,52%

MFI 2 45 21 10 6 46,67% 60,00% 6,67% 53,33%

MFI 3 25 13 40 16 52,00% 40,00% -8,00% 46,00%

Fibonacci 1 9 6 12 3 66,67% 25,00% -8,33% 45,83%

Fibonacci 2 13 5 9 5 38,46% 55,56% -5,98% 47,01%

Fibonacci 3 14 7 10 5 50,00% 50,00% 0,00% 50,00%

Bollinger 1 5 5 2 1 100,00% 50,00% 50,00% 75,00%

Bollinger 2 1 1 2 2 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

Bollinger 3 0 0 3 3 0,00% 100,00% 100,00% 100,00%

Az egyszerű mozgóátlag viszonylag sok jelzést adott, de ezek nem mindegyike volt

teljesen megbízható. Azonban, ha tudjuk, hogy a technikai elemzések nem

életbiztosítások a jövőre nézve, hanem csak valószínűségeket mérnek, akkor a kapott

százalékok magas értéke egész jónak értékelhető. Az exponenciális átlag 100%-os értéke

kicsit félrevezető, hiszen először azt gondolhatjuk, hogy teljes bizonyossággal előrejelzi a

várható árfolyam alakulást. Azonban a számított átlag 200 napossal történt és teljesen

kisimította az idősort, így jóformán alig keresztezte a rövidebb időszakra számolt átlagot.

Amikor viszont találkozott vele, akkor természetesen jó jelzést adott, hiszen addigra az

aktuális árfolyam már régen a jelzésnek megfelelő pályán mozgott. Az MACD a

viszonylag rövid periódusok ellenére kissé kevésszer jelzett és akkor sem a

leghatékonyabban. Az első időszakban még viszonylag elfogadható értékeket kaptam, de

a következő két évre már nagyon alacsony a százalék. Az oszcillátor egy érzékenyebb

indikátor ez látható is a kapott eredményeken, ugyanis nagyon sokszor jelzett. A helyes

jelzések aránya az összeshez viszonyítva kb. 50% körül mozog. Talán ezt még az

- 23 -

„elmegy” kategóriába sorolnám. A vizsgálat során a relatív erősségi indexre voltam a

legjobban kíváncsi, hisz a tanulmányaim és a felhasznált irodalom során is mindenhol

azzal találkoztam, hogy a gyakorlatban ez a legkedveltebb módszer, és mindenki erre a

módszerre esküszik a legjobban. A hosszú távú elemzésre kiváló módszer a vételi jelzésre

csak 33,33%-ot kapott az első időszakra, de ez megint csak félrevezető lehet, ha csak a

számadatból indulunk ki és nem nézünk a dolgok mögé. Ugyanis a számítás során az

Excelben úgy lett beállítva a mutató, hogy ha vételi jelzést jelez az indikátor és a

következő napi árfolyam nagyobb, mint az adott napi záró, akkor legyen helyes a jelzés.

Viszont ez a valóságban komoly összegektől zárhat el minket. Attól hogy az RSI a

küszöbérték alá megy, nem jelenti azt, hogy egyből kereskedni kell, hiszen akár több

napon keresztül is a kiválasztott szint alatt, vagy eladásnál felette maradhat. Jelen esetben

rögtön riasztott, amikor a korlátot elérte, pedig utána még 3 napig a szint alatt maradt és

csak utána törte át felfelé, de addig az árfolyam tovább csökkent. Így aki már akkor vett

részvényt, részvényenként közel 500 forintot bukott. Ez a következő két időszakra is

elmondható, hogy amennyiben egymás után többször jelez akkor mindig csak az utolsó

napra adott jelzés fogadható el, mert az lesz a nyerő pozíció. A pénzáram index az előző

indikátorhoz képest érzékenyebb, de a tapasztalat ugyanaz. Ha több napig a beállított

szint felett vagy az alatt tartózkodik a grafikon, akkor nem szabad egyből hinni a

jelzésnek. Minden esetben meg kell várni, amíg a szint irányába elmozdul a mutató. A

Fibonacci vonalakat minden kerekedő kedveli, hiszen ez nem csak az árfolyamnak jelent

támaszt, de a tradereknek is. Viszont az adott szituációban nehéz eldönteni, hogy ha kicsit

is a támasz vagy az ellenállás alá illetve felé bukik az árfolyam, akkor fals jelzés lesz-e a

jelzés vagy valóban új trend következik. A hosszabb távon gondolkozó kerekedőnek így

nagy dilemmát okozhat, ha csak ezt a technikát nézi, de az adott naphoz kapcsolódó

forgalom mindig nagy segítséget jelent. Ugyanis, ha a szinthez közelít az árfolyam és

jelentősen megugrik a forgalom, akkor nagy valószínűséggel áttöri a szintet és

folytatódhat az új trend. De ha az előző napokhoz hasonló a volumen, akkor könnyen

visszapattan a vonalról. A rövid távú befektetőknek pedig úgyis mindegy hogy fals a

jelzés vagy sem, hiszen ők akár napon belül is bezárják a pozíciójukat. Így a kapott

eredményekben nem igazán lehet hinni, hiszen nem képes vizsgálni a piacon uralkodó

viszonyokat vagy hangulatot és a forgalmat se képes belekalkulálni. De az elméleti síkon

felállított és a Fibonaccihoz társított módszer általában beválik. A Bollinger szalag a

kevés jelzéseit megbízhatóan mutatja, ami a kombinált jellegéből adódik.

- 24 -

4.1. Módszerek kiválasztása

A fent leírtak alapján kiválasztottam 3 módszert, amellyel szerintem a gyakorlatban

is jól tudok majd kereskedni. A döntés során nem csak a kapott hatékonysági mutatókból

indultam ki, hiszen ahogy az előbb is látható volt a statikus jellegéből kifolyólag nem a

valós képes mutatja. Sokkal inkább a háttér információkat tartottam a szemem előtt. Így

először is az RSI mellett döntöttem, amely meggyőzött, miután hasonló jókat

tapasztaltam én is, mint ahogy az előzetesen olvasottakban leírtak. Másodjára a Bollinger

szalagot választottam, mert ha olyan helyzetbe kerülök, hogy az adott értékpapír már

régóta sávosan mozog, akkor a csatorna szűkülése hasznomra lehet. Harmadikként pedig

a Fibonacci vonalakat jelöltem ki, mert úgy terveztem, hogy az online tőzsdén egy adott

döntést mindig meg fog előzni egy hosszabb távú elemzés is. A döntésemnél nagy

szerepet játszott az is, hogy az adott módszer előretekintő e vagy késve jelez. Ezért nem

választottam a mozgóátlagokat, de elképzelhető hogy kiegészítő vagy megerősítő

módszerként egyszer-egyszer azt is megnézem.

A módszerek kiválasztása után nincs más dolgom, mint hinni bennük és alkalmazni

őket a valóságban. A következő fejezetben mutatom be a játék szabályait illetve a

kereskedésben tapasztaltakat.

- 25 -

5. Online kereskedés

A KBC Equitas által meghirdetett játékot a www.stockchallenge.hu oldalon lehet

elérni. Sajnos a játék elég későn kezdődött, mert október 24-én volt az első kereskedési

nap, ami azt jelenti, hogy jelen dolgozatba csak 10 napnyi kereskedési tapasztalatot tudok

elemezni. Viszont a játékot nem fejezem be ezután se, mert nagyon kíváncsi vagyok az

elkezdett kutatás eredményére.

A regisztrációs időszakban úgy gondoltam, jó ötlet lenne több felhasználónévvel is

benevezni, hogy sokkal több információt tudjak gyűjteni és több oldalról tudjak

vizsgálódni. Igaz, hogy a játékszabályzat ezt nem engedi meg, de a dolgozat kedvéért

három különböző e-mailről bejelentkeztem. A szabályzatot csak röviden szeretném

bemutatni, kiemelve a legfontosabb dolgokat.

Minden regisztrált játékosnak jóváírnak 10 millió forintnak megfelelő fiktív

összeget a portfólió számláján, amely csak vételi és eladási szimulációkra használható fel.

A Tőzsdebajnokságon a BUX (Budapesti értéktőzsde), NYSE (New York-i Tőzsde),

NASDAQ (Értékpapír kereskedők Országos Szövetségének Automatikus Adás - Vételi

Rendszere), AMEX (Amerikai Tőzsde) és egyéb válogatott nemzetközi tőzsdéken

forgalmazott részvényekkel lehet kereskedni. Tehát főként az Észak-Amerikai és az

Európai börzék részvényeivel. Több feltételnek kell megfelelnie egy adott részvénynek,

hogy kereskedni lehessen vele a játékban. Első és legfontosabb, hogy legalább 200

forintnak vagy annak megfelelő USA-dollár összegnek kell lennie a részvény

árfolyamának. De a szervezők a részvényt csak akkor teszik be a játékba, ha a piaci

kapitalizáció, az átlagos napi forgalom illetve az árazása alapján azt érdemesnek látják. A

BÉT és az Észak-Amerikai részvények valós idejű árakon teljesülnek, ha a nyitvatartási

időn belül került benyújtásra a pozíció. Az összes többi legalább 15 perces késleltetéssel.

A nyitvatartási időn kívül benyújtott megbízás a piacnyitást követően kerül elfogadásra.

Brókeri jutalékként 0,3%-ot számolnak fel. Pozíció korlátnak pedig 10%-ot írtak elő. Ez

azt jelenti, hogy egy vállalat részvényeiből nem birtokolhatok a portfólióm összegének

10%-át meghaladóan. Tehát maximum 1 millió forintig költekezhetek egy részvényre.

Van lehetőség piaci áras, limitáras és stop megbízások valamint esetlegesen opciós

megbízások benyújtására is. A piaci áras megbízás egy meghatározott számú részvény

vételére vagy eladására irányuló megbízás, a megbízás kiadásakor elérhető lehető legjobb

árfolyamon. A stop order megbízás egy adott részvény meghatározott („stop”) áron

- 26 -

történő vételére vagy eladására irányuló megbízás. Ha az árfolyam eléri a meghatározott

ár szintjét, a stop order piaci áras megbízássá válik. Utolsó szabályként véleményem

szerint a játék legnagyobb hátrányát említeném, mégpedig hogy a day trading, vagyis a

napon belüli kereskedelem nem megengedett. Vagyis, ha én a délelőtti órákban veszek

egy részvényt, azt leghamarabb csak a következő kereskedési napon adhatom el. Így ha

én azért vettem a papírt, mert tudtam, hogy nagyot fog emelkedni aznap, nem adhatom el

délután, de ha másnap egy nagy szakadékkal nyit az előző naphoz képest, akkor hiába

volt az adott pillanatban nyereségem, mégis veszteséggel kell zárnom a pozíciót. Másik

módszer ennek kivédésére így csak az lehet, hogy tartom a papírt addig, amíg újra a vételi

szint fölé nem kerül az árfolyam. Erre szokták a kereskedők mondani, hogy a hosszú

ideig tartogatott portfólió nem más, mint egy elfuserált rövidtávú befektetés.

5.1. Az első kereskedési napok

Az első két nap gyakorlatilag arra ment el, hogy a játékkal ismerkedjek. Sajnos a

legelső napot majdhogynem kihagytam, mert egész nap az egyetemen voltam, hisz

reggeltől estig órám volt. Annyira volt csak időm hogy gyorsan vettem 200 db OTP

részvényt, hiszen ahhoz hogy beinduljon a kereskedés muszáj vétellel indítani. A második

nap már sokkal lazább volt, így több időt fordíthattam az online tőzsdére. Rögtön ki is

bővítettem a portfóliómat a Mol, E-STAR és Richter részvényekkel, illetve az amerikai

piacon lévő PNQI (PowerShares NASDAQ Internet Portfolio) értékpapírral. Egyelőre

csak a piaci megbízásokkal próbálkoztam. A másik két regisztrációval, egyelőre még nem

foglalkoztam, mert úgy gondoltam, ha már kezdek belejönni a játékmenetbe, akkor

kezdek el kereskedni ott is, hisz nem akarok egyszerre máris három játékot elrontani.

5.2. Az első kereskedési hét második fele

Szerdán, már nyitáskor sikerült gép közelbe kerülnöm, így már piacnyitáskor

elkezdhettem kereskedni. Nagy öröm ért ekkor, hiszen az aktuális rangsorban máris a 15.

helyen jártam a közel 400 felhasználó közül. Ez azt jelentette, hogy a portfólióm értéke

meghaladta a kezdeti 10 millió forintot, bár a hozam nem volt valami eget rengető.

Mindössze 0,76%-ot mutatott. Megnyugtatott, hogy az első helyezettnek is csak éppen

1% felett volt a nyeresége. Ekkor úgy döntöttem ideje lenne a másik két regisztrációt is

igénybe venni. A másodikkal csak egy hirtelen ötlettől vezérelve Google részvényt

- 27 -

vettem. Gondoltam ez a világ egyik legnagyobb vállalata, ebből csak jó sülhet ki. Tovább

vittem a dolgot, ha már amerikai részvényt vettem, bővítsük a portfóliót további amerikai

értékpapírokkal. A Google az S&P 500 nevű index tagja (Amerika 500 legnagyobb

vállalatát magába foglaló részvényindex), így néhány S&P-s papírt vásároltam. Tudom,

hogy a vizsgálódásom arról szólna, hogy a technikai elemzés alapján döntsek, de a

kereskedés elején, mikor vételi pozícióban vagyok eleve, senki sem várhatja el, hogy több

ezer értékpapírt nézzek végig, hogy azoknak mit mutatott a grafikon. Ezért csak annyit

néztem meg, hogy az elmúlt pár napban mely részvények voltak emelkedő tendenciában.

A harmadik felhasználó név alatt inkább Európából válogattam, egyelőre szintén csak

érzelmi alapon. A nap végére a fő regisztrációmmal visszacsúsztam a 30. helyre, de ezt

még egyáltalán nem éltem meg kudarcnak. A másik kettővel egyelőre csak a 200. helyek

környékén tanyáztam.

Másnap egy újabb forgalmasabb napom következett, de a délután folyamán azért

még akadt kb. egy órám a tőzsdével is foglakozni. Eszembe jutott egy jó ötlet. Úgy

döntöttem, hogy a 3 felhasználónévvel három különböző piacon kellene kereskednem.

Így jól elkülöníthető lenne egymástól, könnyebb lenne értelmezni a kialakult szituációkat.

Nem függne egymástól a három regisztráció, hisz valljuk be, nem sok értelme lenne mind

a hármon ugyanazt cselekedni vagy egyáltalán hasonlókat. Az elkülönült piacok viszont

jól tükröznék a világ egyes szegmenseiben uralkodó hangulatokat, és azt is

megvizsgálhatnám, hogy a technikai elemzésnek van-e olyan függvénye, hogy mely

piacon vizsgálódok, és milyen részvényre nézem őket. Így a fő profilommal a magyar, a

másodikkal az amerikai, a harmadikkal pedig a londoni piacot céloztam meg. Azért

ezeket, mert abban a pillanatban ezeken a tőzsdéken forgalmazott részvények voltak

többségben, és a nem odatartozókat minimális veszteséggel tudtam eladni.

A magyar piacon főként a BUX csomagban lévő papírokkal kezdtem el foglakozni

kicsit mélyebben. Próbáltam a súlyokat is úgy kialakítani, ahogy az a valóságban is

történik, tehát az OTP, Mol, Richter, Rába nagyobb számban, a kisebb vállaltok kisebb

számban jelentek meg a portfóliómban. Az amerikai piacon maradtam a Wall Street-i

részvényeknél és rögtön beruháztam is az általam ismert legnagyobb cégekbe, mint

például az Apple, Microsoft, Google, Ford, Exxon, General Motors, Procter and Gamble.

Az angol piacon pedig azt vettem alapul, hogy az adott pillanatban kik helyezkedtek el a

top 10 risers (a tíz legjobban emelkedő) részvények kategóriában. Számomra ismeretlen

vállalatok részvényei voltak főleg, de jó ötletnek tartottam. Sajnos belefutottam olyan

részvényekbe, amikkel nem tudtam kereskedni, mert forintra átszámítva nem érték el a

- 28 -

200 forintos részvényenkénti árfolyamot. Igazából ezt a szabályt nem nagyon értem, de

úgy gondolom, az állhat mögötte, hogy ha egyszer ez a részvény nagyon beindul az

emelkedőn, akkor arányaiban nézve rettentően sokat lehet vele kaszálni. Ugyanis 0,2

Fontról nagyon könnyen felmehet az árfolyam, hogy olyan sokat ne is mondjak, elég csak

mondjuk 0,5-ig, máris 250%-os emelkedésről beszélünk! De ha egy magyar részvény

5200-ról felugrik 6000 Ft-ra, akkor is csak 1,15%-os nyereségünk van. tehát arányaiban

ég és föld a különbség. Egy ismertebb vállalatot azért csak sikerült választanom ez a

Barclays volt, aki a világ 10 legnagyobb banki és pénzügyi szolgáltatójában benne van, az

angol futballbajnokság fő támogatója.

A hét végére tehát végre kezdett kialakulni a fő csapásirány a játékban, az más

kérdés, hogy a helyezésem már nem volt olyan fényes, mert mind a 3 felhasználónévvel

inkább a középmezőny végét erősítettem az addigra már majdnem 600 fősre bővült

listában.

5.3. A második kereskedési hét

A játék szervezői kis segítségként elhatározták, hogy a világ eseményeit mindig

összefoglalják naponta akár több hírlevél formájában. Ezek főként gyorsjelentéseket,

fontos pénzügyi kijelentéseket, mérleg és eredményadatokat tartalmaz, de akad köztük

nem csak fundamentális, hanem technikai elemzés is. Ez utóbbi számomra pont kapóra

jön. Mivel hétvégén nincs nyitva egyik tőzsde sem, volt időm kicsit rendszerezni a

dolgaimat. Tovább szerettem volna kicsit szűkíteni a piacokat termékfajták szerint. sajnos

a magyar tőzsdén a külföldiekkel szemben jóval kevesebb részvény mozog, így azt

hagytam. Viszont a másik két angolszász börze bőven rendelkezik értékpapírokkal. Kicsit

a fundamentális hírekre is hallgatva az amerikai piacon nagyon jól forgó nyersanyagok

felé vettem az irányt. Az angol piacot hagytam még egy kicsit a saját medrében folyni,

ugyanis a hozamok nagyon jól alakultak (4-5% körül). A mindenszentek ünnepe miatt a

második hét eleje eléggé összevissza alakult. A magyar tőzsde se hétfőn, se kedden nem

nyitott ki, a másik kettő viszont igen, de az óraátállítás miatt a nyitvatartási idők is

változtak. Azt mondanom se kell, hogy az időeltolódásra is mindig figyelnem kellett.

A nagy amerikai vállalatok részvényeinek hozamai nem túl fényesen tejelt, de

legalább pozitív volt az érték. 0 és 1% között mozgott mindegyik már csütörtök óta.

Ezeket piaci áras megbízással eladtam, és szintén piaci áras megbízással vettem a

- 29 -

legnagyobb olaj - és energiavállalatok részvényeit (Hess Corporation, Exxon Mobile,

ConocoPhillips, stb.).

Szerda már a régi kerékvágásban ment, tehát az összes piac a megszokott nyitva

tartásban kinyitott. Egy szomorú hírre kelt a magyar piac, miszerint egész hétre

felfüggesztették a Rába részvényeinek kereskedését. Ez nem csak nekem, de gondolom a

valóságban kereskedőknek is rosszul jött, ugyanis már 7% fölött járt a hozam, ami a

vállalat agresszív saját-részvénykereskedésének köszönhető. Az indok az volt, hogy a

Rába Nyrt kérte a BÉT-et, hogy függessze fel a kereskedést, mert várhatóan olyan

információk lesznek publikusak, amelyek a bevezetett értékpapírok kereskedésére nagy

hatással lehet7. Én úgy döntöttem, ez alapján, hogy inkább most eladom a papírt, mert az

eddig olvasottak alapján, egy felfüggesztés után a papír iránti kereslet csökken, így ezt a

hozamot legalább megtarthatom. Természetesen ezt majd csak a következő héten tudom

realizálni, ha akkor megnyitják a Rába kereskedését. A maradék részvények hozamai

ingadozóak voltak. Gyakorlatilag a Mol és az OTP negatív hozamát a kisebb részvények

kevés pozitív hozama egalizálja, így -1 és +1% között ingadozott egész héten. Jelen

állapotban a nem annyira mély elemzésem alapján úgy döntöttem nem csinálok egyelőre

semmit, hanem tartom a részvényeket. A kisebb részvények hozamait még nem látom

érdemesnek realizálni, a nagyobb vállatok veszteségeit, pedig még nem tartom vészesnek.

Úgy gondolom, nagyban befolyásolja azok árfolyammozgását az Európában kialakult

válságtanácskozás a Görög csőd miatt. Szerintem amíg ezen viták nem fognak

lecsillapodni, vagy dűlőre jutni a megoldásban, addig a magyar részvények is csak

ingadozó hullámokat fognak produkálni. Az OTP esetén a Bollinger szalag is csak egy

egyhangú csatornát mutat, amiben pont félúton van az árfolyam. Ezt az alábbi kép is

illusztrál, amelyet a játék beépített elemző program segítségével szerkesztettem. Az

elmúlt hónapot ábrázoltam rajta. A grafikon alatt az RSI-t is megjelenítettem, látható,

hogy a részvény erősségét mérve sem javasol még kereskedést egyik irányba sem. A Mol

esetén a csatorna kezd beszűkülni, amit az előzött meg, hogy az árfolyam elérte a felső

szalagot. Itt már érdemes lesz figyelni az elkövetkező napokban. Először megvárom,

amíg az alsó szalaghoz is közelít az árfolyam, ahogy az elmélet is írja, ekkor már minden

bizonnyal nagyon szűk lesz a járat és akkor az új trend kialakulásával párhuzamban

cselekszek én is. elképzelésem szerint emelkedő trend következik, ugyanis egy hosszú

esést követően egy ideje már oldalazó mozgást végez az árfolyam.

7 http://privatbankar.hu/befektetes/nem_indult_el_a_kereskedes_a_rabaval-241636

- 30 -

11. Ábra: Az OTP árfolyama a Bollinger szalagban az elmúlt hónapban

Forrás: Az online tőzsdebajnokság beépített programja alapján saját szerkesztés

Az amerikai piacon a nyersanyag alapú részvények árfolyama eddig kis mértékben,

de nőttek, azonban kezdenek kifulladni. A játékban is azt tapasztalom, hogy egyik nap 2-

3% hozamot produkálnak, majd másik nap ugyanennyit esik. A kiválasztott módszerek

viszont nem jeleznek semmit. Két lehetőségem van, vagy tartom a részvényt továbbra is,

vagy egy megfelelő időben zárom a pozíciómat. A játék nagy hátránya, hogy ha egy

részvény, oldalazó mozgást végez, nem lehet nagy nyereségre szert tenni, mert ugye a

napon belüli kereskedelem nem megengedett. Így viszont az idők végezetéig

tartogathatom a papírokat, nem sokra fogok menni. Egy hibát sikerült itt felfedeznem a

játékban, mert a stop order megbízás nekem valamiért nem működik. Hiába állítom be,

hogy ha elér egy bizonyos szintet az árfolyam a nyitott pozíciómhoz képest, akkor adja el,

vagy vegye meg az értékpapírt, ezt nem érzékeli a rendszer és továbbra is csak piaci áron

számol. Ezzel kapcsolatban pedig hiába írtam panaszlevelet egyelőre süket fülekre leltem.

Az angol piacon, ahogy figyelgettem az árfolyamokat, hasonló lépésre szántam el

magam, mint azt az Amerikain tettem. Kinéztem magamnak egy szűkebb jól teljesítő

szegmensét, a banki szektort. Megfelelő számú pénzintézet, vagy pénzügyi szolgáltató

van jelen a Londoni Tőzsdén. Így rögtön be is ruháztam néhány nagybank részvényeibe,

az előzetesen vett papírokat pedig folyamatosan kivezetem a portfóliómból piaci áras

megbízással 1-2% hozam után. Szokták mondani, hogy a baj nem jár egyedül, így itt is

újabb rendszerhibára sikerült bukkannom. A londoni Tőzsde papírjai természetszerűleg

nem egész számok formájában jelennek meg, hanem tizedestört alakban. Azonban, ha

- 31 -

vettem egy papírt pl. 0,8 fontért és el szeretném adni 1,2-ért, nem tudom megtenni, mert

csak egész számokat fogad el a gép. A vesszőformát nem is írja ki, a pontot pedig

érvénytelen számformátumnak jelzi. Mondanom se kell, hogy a jelzett hibára még nem

kaptam értelmes választ. Valljuk be így nehéz lesz a vizsgálódásomnak megfelelő

értékelhető pozitív tapasztalatot szerezni.

A 10 napos kereskedés után továbbra is a középmezőnyt erősítem, mind a 3

felhasználónév alatt. Sajnos a dolgozat beadási határideje jóval hamarabb lejár, mint a

játék vége, így az eltervezett gyakorlati vizsgálatot nem teljesen tudom megosztani.

Ráadásul rájöttem, hogy egy ilyen volumenű elemzésre és annak gyakorlati

megvalósítására sokkal több időt kell szánni. Ezek a módszerek pár napos kereskedésnél

nem hoznak eredményt, nem azért mert hasztalanok, hanem mert hosszú távra vannak

kalibrálva. Amit pedig rövid időn belül is lehetne hasznosítani, azt pedig a játékszabályok

nem engednek. Minden esetre a kereskedést nem hagyom abba, mert nagyon érdekel a

téma, kíváncsi vagyok, milyen tapasztalatokkal tudom zárni a játékot a már megkezdett

stratégia folytatásával. Van még hova fejlődnöm. December 16-án zárul a játék, addig a

személyes iskolai feladatokat is lezárhatom, és több időt fordíthatok elemzésekre. Ha már

egy hónapos kereskedésen túl vagyok, ott már a világ részvényeinek árfolyamai is egy

felvett trend felé fordulhat, és nem csak oldalazó mozgást végezni.

5.4. Jövőbeli tervek

Ha már az előzetesen kialakított tervek megvalósítását nem sikerült egészben

bemutatnom jelen dolgozatban, akkor legalább a jövőben folytatandó kísérleteket

szeretném felsorolni. Szeretném egy teljes - és remélhetőleg egy sikeres - játék

tapasztalatait egy másik dolgozat terjedelmében összefoglalni, legyen az egy másik

verseny vagy akár szakdolgozat formájában. A kiválasztott módszereket mindenképpen

megtartom, esetleg másfajta módszereket is bevonok az elemzésbe. A Fibonacci vonalról

a fentebbi fejezetekben nem írtam, okkal. Ugyanis az oldalazó árfolyamok esetén még

nincs értelme a támasz vagy ellenállás vonalakat nézegetni.

A magyar piacon az OTP és a Mol, illetve a Rába papírok még érdekesen is

alakulhatnak, nem feltétlen a magyar viszonyok miatt. Ezekre a papírokra nagyobb

koncentrációval szeretnék figyelni. Elképzelhető, hogy nem szűkíteni, hanem inkább

tágítani fogom ezt a részét a játékomnak. Lehetséges, hogy bevonom a Bécsi, Prágai

Tőzsdéket, tehát egy Közép-európai piacot létrehozni. Itt inkább csak a nagyvállalatokra

- 32 -

fogom a hangsúlyt fektetni, de a portfóliót minél szélesebbre húzni, hogy ne

koncentrálódjon a veszteség vagy nyereség.

Az amerikai piacon, talán másfajta termékfajtát kellene kipróbálnom. Ahogy a

híreket olvasgatom, az autóipar kezd újra fejlődő tendenciát felvenni. Persze a válság

előtti termeléstől még messze vagyunk, de legalább van egy felső szint, amit megcélozhat

az árfolyam. Közeleg az év vége és a cégek sorra fogják közölni az éves termelési

mennyiséget és az elért profitot is. Ha többet termeltek, mint az elmúlt években az pozitív

hatással lehet a részvénykereskedelemre is. Akár ki is bővíthetem ezt az autóipart a

transporting kategóriára is, vagyis szóba jöhetnek egyéb közlekedési eszközöket gyártó

vállalatok is. Az év vége felé a repülőn utazók száma meg szokott nőni, ami profitot

hozhat olyan vállaltoknak is, mint a Boeing, ami szintén egy meghatározó cég az S&P

500 indexben. Ha már év végéről beszélünk, akkor közeleg a karácsony, vagyis a

fogyasztási cikkek kategória is jó befektetésnek tűnhet.

Az angol részleget a sok ismeretlen vállalat miatt már most bánom. Éppen ezért

valószínűsítek egy német cserét. Ha nem német, akkor is mindenképpen Nyugat-európai

tőzsdét választok majd. Azért is inkább, mert azt a tapasztalatot már sikerült leszűrnöm,

hogy az amerikai tőzsdék mindig Európára figyelnek, az európai Tőzsdék pedig a

tengerentúlra. Európán belül Németország és Franciaország a legmeghatározóbb ország,

és a legbefolyásosabb tényező a jelenlegi válságüléseken. Ezt a körhivatkozást is érdemes

lehet boncolgatni. A Frankfurti tőzsdén a DAX index nagyon meghatározó kosár, hiszen

olyan vállaltokat foglal magába, mint például a MAN, Adidas, Deutsche Bank,

Wolksvagen, BMW, stb.

Másik hosszabb távú tervem egy új módszer utáni kutatás lenne. Elképzeléseim

lennének, csak még tervem nincs annak megvalósítására. Annyi bizonyos, hogy a

momentum indikátorok típusához tartozna és rövid távú kereskedést segítené elő. Fő

mozgatórúgója a napi árfolyam alakulás lenne és a forgalom. Valahogy úgy képzelem el,

hogy vizsgálná a napi árváltozást és akkor jelezne, ha egy bizonyos szintű forgalom

mellett az árfolyam elér egy korlátot felfelé és lefelé is és jelezné a kereskedelmet. Ez a

korlát a kereskedőtől függ, hogy ő mennyit hajlandó engedni. Kezdetlegesen így nézne ki:

először is beállít mondjuk egy 10%-os értéket, ezután pedig a rendszer figyeli a tőzsdét.

Ha a vételi árfolyamhoz viszonyítva az aktuális árfolyam eléri a 10%-os növekedést és

ezt a napi forgalom alakulása is alátámaszt, tehát mondjuk nem gyér a forgalom, akkor

eladási jelzést jelezne. Így részvényenként 10%-os profitra tehetne szert. Ezt

természetesen fordítva is eljátszhatja, ha akkor akar venni, ha a szint alá süllyedt az

- 33 -

árfolyam és a forgalom is azt bizonyítja, hogy kifulladóban van az eladási hullám.

Tisztában vagyok vele, hogy hasonló módszerek léteznek, de én ezeken finomítani

szeretnék, ráadásul azok a forgalmat nem nagyon veszik figyelembe, hanem azt a

kereskedő nézi meg mindig önállóan.

További kutatási terveim közé tartozik egy hosszabb távú, nagyobb volumenű

vizsgálódás. Ezt akár már éles kereskedésben is el tudom képzelni, hiszen a megtakarított

pénzemet szeretném részvényekbe fektetni egy brókercégen keresztül. Legalább egy éves

időszakot választanék a kutatásomnak, és legalább 10 módszert vonnék be, amelyek nem

feltétlen egymást erősítő alakzatokat produkálnak, hanem függetlenül nyújtanak

megfelelő bizonyosságú előrejelzést. Elsődlegesen vizsgálnám a módszerek

hatékonyságát, de közben nyilvánvalóan választ kapnék olyan kérdésekre is, mint az,

hogy a hosszabb időtáv használ-e a kiválasztott módszer eredményességének, változik-e a

követelményrendszere. A japángyertyák esetén is kíváncsi lennék, hogy nekem sikerülne-

e újabb alakzatot felfedezni, vagy trendirányokat észrevenni.

- 34 -

6. Összefoglalás

A Tudományos Diákköri Konferenciára elkészített dolgozatomban a tőzsde világát

szemléltettem egy érdekes témán keresztül. A kereskedést mindig megelőzi valamilyen

elemzés. Kétfajta elemzést különít el a szakma, az egyik a fundamentális a másik a

technikai. Én az utóbbit boncolgattam részletesebben, de ez nem azt jelenti, hogy a

valóságban is így elkülönülne egymástól a két terület.

A dolgozatom fő magját a kiválasztott technikai elemzési módszerek bemutatása

teszi ki, amelyeket a szintén választott három időszakban az OTP példáján keresztül

szemléltettem. Számítási módjuk szerint csoportosítottam őket grafikus, statisztikai és

kombinált dimenziók szerint. Viszonylag hangsúlyosan mutattam be a japángyertya

alakzatot, amely a tőzsdei világ és az ábrázolások alapja az egész világon. A kapott

eredmények alapján választ kaptam a bevezetésben feltett kérdésre is, miszerint a válság

előtt, alatt és után a technikai elemzések bizonyossága és használhatósága egyáltalán nem

változott. A technikai elemzések sosem életbiztosítások a jövőre nézve, de a jelzett

valószínűségek egyik időszakban sem változott drasztikusan. A grafikonokat

elsődlegesen az AmiBroker nevű programmal szerkesztettem, de ha valamelyik módszer

hiányzott a készlettárából, akkor azok ábrázolását az Excellel pótoltam.

A következő fejezetben a módszerek hatékonyságát vizsgáltam. Ezt az alapján

mértem, hogy a jelzett kereskedési pozíciók mennyire állták meg a helyüket a valóságban.

A különböző valószínűségeket egy táblázatban foglaltam össze, majd a kapott

eredmények alapján felállítottam magamban egy rangsort. Ezt a rangsort nem teljesen

objektíven tettem össze, hiszen a háttér információkra is hagyatkoztam. Ennek alapján az

RSI-t, a Bollinger szalagot és a Fibonacci vonalakat tartottam a legmegbízhatóbbnak.

A dolgozat gyakorlati részét egy a valóságban is elvégzett kísérlet tette ki. Ez azt

jelenti, hogy a kiválasztott módszereket egy online tőzsdebajnokságban teszteltem. a

KBC Equitas által meghirdetett játék fiktív számokkal történik, de a működése a valós

adatokon alapul. Sajnos időhiány miatt a vizsgálódásom még nem tudott kiteljesedni, de

arra mindenképpen jó volt, hogy jövőbeli terveket és stratégiákat dolgozzak ki. A

későbbiek folyamán ezeket mindenképpen szeretném egy másik dolgozatban publikálni.

A kereskedést nem hagyom abba, sőt a tőzsde világát egyre jobban megszeretem és a

későbbi munkahelyemet is egy ilyen helyen képzelem el. Dolgozatomat a tőzsdei

kereskedés aranymondatával zárnám: Vegyél olcsón és add el drágán!

- 35 -

7. Felhasznált irodalom

1. André Kosztolany: Tőzsdeszeminárium tőzsdebefektetőknek és spekulánsoknak,

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989.

2. Andrew Coles, David Hawkins: MIDAS Technical Analysis: A VWAP Approach to

Trading and Investing in Today's Markets (Bloomberg Financial), Bloomberg Press,

2011

3. Brian Shannon: Technical analysis – Using multiple timeframes, LifeVest Publishing,

Inc 2008

4. KBC Equitas által meghirdetett Webinarium

5. Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével,

Kecskeméti Bt, Budapest, 2006

6. Kecskeméti Judit: A tőzsde világa: Amit az online tőzsdei kereskedésről tudni kell,

ETK Szolgáltató Zrt, 2007

7. Kereskedési stratégiák a technikai elemzésben - PORTFOLIO.HU Füzetek, NET

Média Zrt, 2011

8. Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley &

Sons, Inc, 1993

9. Peter Lynch – John Rothchild közreműködésével: Sikerrel a tőzsdén, Alinea Kiadó,

Budapest

10. Technikai elemzés egyszerűen - PORTFOLIO.HU Füzetek, NET Média Zrt, 2011

11. Technikai elemzés II. Alakzatok egyszerűen - PORTFOLIO.HU Füzetek, NET Média

Zrt, 2011

12. Technikai elemzés III. Japángyertyák egyszerűen - PORTFOLIO.HU Füzetek NET

Média Zrt, 2011

13. Tolnay Lajos: Kereskedési stratégiák a technikai elemzés alapján, Budapest, 2009

- 36 -

8. Internetes források

www.bet.hu

www.stockchallenge.hu

http://online.kbcequitas.hu

http://www.thestreet.com/

http://www.nasdaq.com/

www.portfolio.hu

http://www.nyse.com/

http://www.londonstockexchange.com/home/homepage.htm

http://www.dowjones.com/

http://www.freeweb.hu/grafikonok/

http://amibroker.com/

http://deutsche-boerse.com

http://www.nyse.com/attachment/amex_landing.htm

http://www.bloomberg.com/

http://www.euronext.com/landing/indexMarket-18812-EN.html

http://www.ft.com/home/uk

http://www.reuters.com/subjects/euro-zone

http://www.sec.gov/

http://www.kormanyszovivo.hu/page/penzugyi_valsag