Technológia ésEmber

Mesterséges Intelligencia

Az intelligens rendszerek fejlődése

● A technológia fejlődésének hatására az emberi szervezet egyre jobban teljesítenek az intelligens rendszerek ○ Játékokban: Sakk, Go, Jeopardy!○ Közlekedésben: autonóm repülők, autók○ Keresésben: google, yahoo, stb.○ Irodai munkában:

■ hangból szöveg (Siri, Google Now, Cortana)■ helyesírás ellenőrzés

○ Ügyfélszolgálatokon■ facebook, stb.

○ Háztartási munkákban○ Betegápolásban

● Mi lesz ennek a hatása a társadalomra?

A mesterséges intelligencia,

mint munkavállaló Baxter

(rethink robotics)

Áttekintés képekben

Roomba porszívó (iRobot)

TUG kórházi segéd(Aethon)

Schaft általános célú robot (google)

Önvezető autó(google)

Watson Orvosi szakértői rendszer (IBM)

Packbot tűzszerész robot (iRobot)

Az elfogadás problémája (1)

● Rábízzuk-e az életünket egy…○ Önvezető taxira?○ Autonóm repülőre?○ Műtétet végrahajtó autonóm robotra?

● A válasz általában: a megszokástól függ○ Úgy tűnik, hogy egy autonóm technológia megszokottsága lényegében

az elfogadásához vezet■ az autonóm 4-es metróra gondolkodás nélkül szállunk fel (már megszoktuk)■ az autonóm autó ma még élmény - feltehetőleg ugyanolyan megszokottá válhat

○ Ez a tényező legalább olyan fontos, mint a teszteken való jó teljesítés

demonstrálása

Az elfogadás problémája (2)

● Sőt: a korábbi technológiák története azt mutatja, hogy ha megszokottá válik egy technológia, akkor már nem tekintjük intelligensnek○ 1970-es évek MI víziói:

■ a beszéd-> szöveg átalakítás■ a helyesírás-ellenőrző■ a sakkozó számítógép

○ Ezek mind megvalósulnak a ‘90-es, 2000-es évekre■ az emberek ezt már nem sorolják fel, ha mesterséges intelligenciára gondolnak

■ a keresőmotorok (google, yahoo, stb) és ajánlórendszerek (pl. intelligens

reklámok) esete is hasonló

Az elfogadás problémája (3): A paraszakadék (Uncanny Valley)

● Az embert imitáló gépek elfogadása● A paraszakadék az a jelenség lényege, hogy

○ az emberit megközelítő (humanoid), de attól mégis világosan

elkülöníthető megjelenésű robotok látványa kellemes

○ az emberrel teljesen megegyező kinézetű robotokat is kellemesnek

látjuk

○ a kettő közötti eseteket, tehát az embert imitálni akaró, de lemásolni

nem teljesen képes gépektől írtózunk.

Az elfogadás problémája (3): A paraszakadék (Uncanny Valley)

http://spectrum.ieee.org/automaton/robotics/humanoids/040210-who-is-afraid-of-the-uncanny-valley

Az elfogadás problémája (3): A paraszakadék (Uncanny Valley)

● Ha a robot mozog akkor sokkal meredekebb a szakadék

A science ficton szerepe az elfogadásban

A hitchBOT kísérlet

● A kísérlet lényege: hogyan reagálnak az emberek egy magányos, stoppoló robotra

● (videó)

A munkahelyek problémája

● Könnyen automatizálható munkák jellegzetességei:○ dolgok összeszerelésével kapcsolatos○ kis tárgyak manipulálását igényli○ szűk/veszélyes helyeken kell végezni○ adatok összegzését/átalakítását igényli

● Nehezen automatizálható munkák jellegzetességei○ tárgyalást, egyezkedést tartalmaz○ kreativitást igényel○ empatikus képességeket igényel○ nagyon változatos környezetben történik

Hogyan változhat meg a munka eloszlása?

● Egy elmélet szerint a munkaerőpiac kettészakad● Bizonyos magas képzettségű munkavállalók (pl. mérnökök)

sok munkalehetőséget találnak○ itt akár munkaerőhiány is kialakulhat az automatizálás miatt

● A könnyebben automatizálható szakmájú munkavállalók viszont nem találnak munkát

● A probléma kezelésére felvetett javaslatok○ Garantált alapjövedelem○ Jelentős heti munkaóra korlátozás (pl. heti 16 óra max)○ Átképzés

A mesterséges intelligencia és a

mesterséges ember

Az “átültetés” gondolatkísérlet

● Képzeljük el, hogy○ Létezik egy agyszimulátor gép, amelybe betölthető az agyi

állapotunk egy adott időpillanatban.○ Az agyszimulátort robotokba lehet helyezni, így tudunk

közlekedni a világban az átültetés után○ Az agyszimulátor elvileg tetszőleges ideig - akár több ezer évig,

vagy még tovább - üzemelhet, alkatrészei cserélhetők, javíthatók○ Az átültetést biológiai okokból legfeljebb 30 évesen lehet

elvégezni○ Az eredeti test megsemmisül az átültetés során

● Ki választaná az átültetést és miért?○ Másik változat: ugyanez, de 30 helyett 70 év a korhatár

Többszörös realizáció

● Az előző gondolatkísérlet szempontjából döntő kérdés, hogy mit gondolunk az elme többszörös realizációjának lehetségességéről○ A többszörös realizáció azt jelenti, hogy az elménket nem csak az

agyunk képes megvalósítani, hanem szimulálni is lehet, például

számítógéppel

● A “többszörös” arra vonatkozik, hogy ugyanaz az elme valósul meg többször○ Az egyik megvalósulás az eredeti agy, a másik a mesterséges agy

○ Általában azt feltételezik, hogy ha már egy “másolat” létrehozható

akkor lehet N darabot is készíteni

Többszörös realizáció

● Ha a többszörös realizáció nem lehetséges, akkor az átültetés gondolatkísérletben az ember meghal és csak egy utánzat jön létre helyette○ Van-e olyan életkor amikor érdemes választani?

● Ha a többszörös realizáció lehetséges, akkor az átültetés nem eleve értelmetlen - jönnek a gyakorlati kérdések ○ Milyen lesz az életminőség az átültetés után

○ Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy az új test megbízható, a

karbantartás elérhető lesz○ Lehetnek-e utódaink, stb.

● Az agyprotézis gondolatkísérlet talán segít a kérdésben...

Agyprotézis gondolatkísérlet

● Valamikor a közeljövőben feltalálják a mesterséges agysejtet○ Pontosan ugyanakkora és ugyanúgy viselkedik, mint

a természetes agysejt

■ A dendriteken keresztül érkező stimulus függvényében az

axonban stimulus keletkezik

○ Valójában egy kis számítógép van benne

● Egyesével elkezdik kicserélni az idegsejtjeinket mesterségesre○ 1-től 86 milliárdig

● Mit fogunk érezni? Mi fog történni velünk?

Az agyprotézis gondolatkísérlet elemzése

● Az agyprotézis gondolatkísérlet esetében a kulcskérdés:○ az idegsejt funkcionalitásának lemásolása elegendő az elme módosítás

nélküli további működéséhez?○ ha igen, az a többszörös realizáció melletti érv

○ ha nem, akkor viszont szükséges valamifajta magyarázat arra, hogy mi a

különleges az idegsejtekben

● Gyakorlati kérdéssé válhat:○ bizonyos súlyos betegségek gyógyítása lehetséges lenne, ha az

megrongálódott/elhalt idegsejtek cserélhetők lennének■ a vakság, bénulás bizonyos fajtái

○ jelenleg idegpályák kiváltására van korlátozott lehetőség: az agyban

keletkező jeleket digitalizálják, számítógéppel dolgozzák fel, majd a

végtagban visszaalakítják

A Turing-teszt

● De számít egyáltalán egy ágens belseje?● Az “Imitációs játék”, újabb nevén Turing-teszt:

○ Egy “bíró” (ember) beszélget két ágenssel, pl. egy csetfelületen

keresztül. Az egyik ágens egy számítógép, a másik egy ember.■ Mindketten azt akarják elhitetni magukról, hogy emberek

○ Ha sikerül a gépnek: gondolkodik

○ Turing jóslata (1950): 2000-re lesz olyan számítógép, amely 5 perc

csevegés utána bírók 30%-át meg tudja téveszteni

■ Először 2014-ben sikerült “Eugene Goostman”-nak, aki egy magát 13 éves ukrán

kisfiúnak kiadó csetrobot

A Turing-teszt

● A tesztből kiderül, hogy hogyan gondolkodik Turing:○ nem a megvalósítás részletei számítanak○ hanem az, hogy milyenek az ágens képességei

● Turing úgy gondolta, hogy egy intelligens ágensen nem lehet többet számon kérni, mint az intelligens viselkedést○ A működési mód alapján szelektálni lényegében előítélet

Eredet vs. Funkció (1)

● Ez a palack azért ér nagyon sokat az emberek szemében, mert eredeti, 1809-es palackozású bor van benne

● Bármennyire is tökéletesen másolnánk le a folyadékot, az megközelítőleg sem lenne ennyire értékes

Eredet vs. Funkció (2)

● Az inzulin értékét az határozza meg, hogy milyen az élettani hatása

● a szintetikus akár jobb is, mint a “természetes”

Eredet vs. Funkció (3)

● Bizonyos dolgoknál az eredet fontos az ember számára, máskor a funkció

● Úgy tűnik, hogy ez nagyrészt kulturálisan meghatározott○ Feltehetőleg az intelligens rendszerek

értékelése is kulturálisan dől majd el

A story of transportation(szerző: AARON rendszer)

A PARO simogatható fóka-robot, mint pszichiátriai eszköz (videó)

Emlékmódosítás gondolatkísérlet (1)

● Elképzelhető tehát, hogy kulturálisan egyre elfogadottabb és elismertebb szereplői lesznek a földi életnek az intelligens rendszerek, robotok

● Ugyanakkor - feltehetőleg - továbbra is teljesen képesek leszünk őket kontrollálni

● Egyfelől azt szeretnénk, hogy a feladatok teljesítése közben olyanok (vagy még jobbak) legyenek, mint az emberek

● És közben teljesen engedelmesek, kiszámíthatóak, megbízhatók és fáradhatatlanok legyenek○ nem úgy, mint az emberek...

Emlékmódosítás gondolatkísérlet (2)

● Képzeljük el, hogy a jövőben robot élettársai lehetnek az embernek○ Ez önmagában felvet sok problémát

■ Ezek a robotok nyilván tökéletes fizikai megjelenésűek lesznek■ És közben nem lesznek nagy igényeik: kikapcsolhatók, félrerakhatók lesznek

■ Felmerül, hogy ez nem akadályozza-e majd az emberek pártalálását - túl erős

verseny…

● Mi fog történni akkor, amikor (meg)bántja a robotot az ember○ Egyáltalán, képes legyen-e haragudni a robot

○ Ha igen, adjunk-e lehetőséget arra, hogy a tulajdonos törölje a robot

emlékeit?

Emlékmódosítás gondolatkísérlet (3)

● Ha beállíthatjuk, módosíthatjuk, konfigurálhatjuk az ágens hangulatát, akkor nem lesz realisztikus, mint társ

● Ha nem ezek nem állnak rendelkezésre akkor viszont mi garantálja, hogy nem fordul ellenünk a gép?

Autonómia vs. Kontroll

● Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb önállóságot várunk el a gépektől○ Ez adja a használati értéküket

● Ugyanakkor - mivel ezeket a gépeket az ember hozza létre - teljes hozzáféréssel rendelkezünk a működésükhöz○ És képesek vagyuk beavatkozni

Autonómia vs. Kontroll

● Kérdés, hogy ez nem ellentmondás-e○ Sok esetben nyilvánvalóan nem: például harci robotok

○ Elképzelhető, hogy egy napon szándékosan építenek majd emberek

olyan gépeket, amelyeket később nem képesek kontrollálni■ mert ez lesz a továbblépés az autonómia felé...

Találkozunka következő

órán!