telepÜlÉskÉpi arculati kÉzikÖnyve - sirok.hu · az arculati kézikönyv a község...

SIROKTELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

fotó: Horák Zoltán

Sirok | 1

BEVEZETÉS

A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény és a település-fejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrende-zési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányren-delet alkalmazásában Sirok község településképi arculati kézikönyve a település esztétikus lakókörnyezetének kialakítása illetve védelme érdekében készül. A kézikönyv szemléletformáló útmutatásként szol-gál nemcsak a szakemberek, a települési döntéshozók, de a jelenlegi lakosság és az idetelepülni vágyók számára is.

Az arculati kézikönyv a község településrészeit arculati jellemzőikkel, értékeikkel mutatja be, a településkép minőségi formálására vonatko-zó javaslatokat tartalmaz, iránymutatást ad a településképhez illesz-kedő építészeti elemekkel, beépítésekkel.

Az arculati kézikönyv célja, hogy bemutassa a község épített és termé-szeti értékeit, az település építészeti arculatának jellemzőit, felhívja a figyelmet azokra a hétköznapi szépségekre, melyek létezésükkel ész-revétlen meghatározzák környezetünket, hatnak lelkületünkre, hangu-latunkra, Az épített és táji környezet minősége alapvetően határozza meg testi és lelki egészségünket, és megfelelő keretet adhat emberi méltóságunk kiteljesítéséhez is. Az életminőséget emelni képes épí-tett és természeti környezet harmonikus együttélése alkotja a kulturá-lis tájat, amelyet a helyi adottságokhoz alkalmazkodó minőségi, építé-szeti alkotások folyamatosan gazdagítanak. Iránymutatást, segítséget kívánunk adni, ezzel megkönnyítve az építtetők számára a döntést.Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a ter-

1TARTALOMJEGYZÉKBEVEZETÉS 3

SIROK BEMUTATÁSA 5

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLAT 7

TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP 8

ÖRÖKSÉGÜNK 10

ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 16

EGYEDI TÁJÉRTÉKEK 23

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 32

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 36

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 38

KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ 39

FALUSI LAKÓTERÜLETEK 42

TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLETEK 46

GAZDASÁGI TERÜLETEK 48

TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 49

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 52

KÖZTERÜLETEK 53

MAI PÉLDÁK 54

KERTEK, UDVAROK 54

ERKÉLYEK, TORNÁCOK 55

AJTÓK, ABLAKOK 56

HOMLOKZATKÉPZÉS 57

ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA 58

KAPUK, KERÍTÉSEK 59

TOVÁBBI JÓ PÉLDÁK 60

HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 62

2 | Sirok Sirok | 3

vezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor külföldről importált klón épületek he-lyett a hazai gyökerekkel rendelkező és a település karakteréhez illesz-kedő választási lehetőségek bemutatása, a nem médiumokból diktált, hanem a valódi kulturális folytonosságból táplálkozó - helyes öntudaton alapuló szabadság megismertetése. A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befe-jezett, hanem folyamatosan továbbíródik.

Ezért, ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy ke-rüljön e könyv-be, hogy ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője, kivitelezője és a település egyaránt.

Sirok község Heves megye kö-zépső részén, az Egert és Gyön-gyöst összekötő és a Mátrán keresztül vezető 24-es számú másodrendű főút mentén fekszik. A Tarna völgyében Egertől 30 km-re nyugatra fekvő község nyuga-ti része a Mátrához, keleti része a Bükk hegység nyugati előhegye-ihez tartozik. A település igazga-tási területe 6339 ha. A külterület legmagasabb pontja délnyuga-ton a Mátrához tartozó Cseresz-nyés tető. Az igazgatási terület legjelentősebb vízfolyása a Tar-na patak, amelynek két ága a Ce-redi és a Parádi ága, a belterület alatt egyesül. Az igazgatási te-rület keleti részén a Kígyós pa-tak folyik. A belterület jelentősebb vízfolyásai még a Szabás patak és a Pincéskúti patak. A Szarvas-kő felé vezető turistaúton 6-8 m magas kőbálványok sorakoznak, ezek a természet erői által ala-kított riolittufa kőtömbök. Közü-lük a „Barát” és az „Apáca” névre hallgató van a várhoz legköze-lebb. Ugyanitt cukorsüveg formá-jú kaptárkövek is találhatók. Ter-mészetes növényzetét égeresek, tölgyesek, bükkösök, kaszálóré-tek és magaskórós társulások jel-

2SIROK BEMUTATÁSA

Sirok - 1. katonai felmérés térképén (1763-1787)

Sirok - Központi belterület - Topográfiai térkép - mepar.hu

4 | Sirok Sirok | 5

lemzik. Állatvilága nagy- és kisvadakból, valamint madárfajokból áll. Kő-bányáiban jól faragható fagyálló követ bányásznak. A külterület változatos felszínű, jellemzők a környezetükből ki-emelkedő csúcsok.

A település igazgatási terüle-tén halad keresztül kelet-nyugat irányban a 24. számú Gyöngyös-Parád-Eger másodrendű főút. Ebbe az útba csatlakozik dél fe-lől a Tarna menti településeket összekötő 2415. számú út, illet-ve északra a 2412. számú, Pé-tervására felé vezető út. A Tarna völgyében vezet a Kál-Kápolna-Kiterenyei vasútvonal is, mely-nek a község területén rendelke-zik állomással is.Sirok község a 24. számú és 2412. számú utak találkozásánál, az igazgatási terület súlypontjában található. A központtól 4 km-re, a 2415. számú út mellett fekszik Kőkút. A belterületbe vont Liszkó völgyi iparterületet a 24127. szá-mú bekötőúton keresztül lehet elérni. Az intézmények többsége a Borics Pál, a Petőfi és a Széche-nyi út mellett található. A lakóte-lephez kapcsolódóan egy kisebb

Sirok - Kőkút - Topográfiai térkép - mepar.hu

Liszkó ipari park - Topográfiai térkép - mepar.hu

alközpont alakult ki.

Az Y alakú völgy kiszélesedő részein hosszú sza-lagtelkek alakultak ki. A domb vagy a patak közé szorított keskeny területen szabálytalan for-májú kisebb telkek, illetve telek nélküli, kőbe vájt barlanglakások alakultak ki. A barlanglakásokból mára már hangulatos apartmanokat alakítottak ki.A meglévő és működő ipari gazdasági létesítmé-nyek a Liszkó völgyi ipari parkban csoportosulnak. Ennek közelében állnak az egykori TSZ tanya, a Búzakalász TSZ avult épületei. A belterület szélén mellett is található néhány telephellyel rendelkező gazdasági társaság.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLAT

A három egymástól 2-3 kilométerre fekvőt beépí-tett terület, Sirok falu, Kőkút és Liszkó ipartelep településszerkezetét nagyban befolyásolja a köz-ség vízrajza és domborzati viszonya. A felé veze-tő út két oldalán alakult ki. A mai Széchenyi, ko-rábban Hárskútnak nevezett úttól északra nyílik a Pincéskút, délen a Szabás patak melletti Kőlyuk sor, amelynek nyugati vége a Juhász szög. Az 1858. évi térképfelmérés idejére tovább bővült a falu Eger felé, kialakult a Felvég, a mai Petőfi út a Terpes irányába vezető út két oldalán, a Tarna nyugati oldalán a Darnó alja és a Felvégtől keletre induló Kastó vagy Kastó völgyi. 1920 után a település északon a Váral-ján, az 1930-as években nyugaton, a Recsk irányába vezető út északi oldalán terjeszkedett. 1945 után ez utóbbi út déli oldalán és a Váralján folyt építkezés. Az 1950-es években kezdődött a Telep - a Mátrai Fém-művek lakótelepének - építése, ami a 70-es években háromemeletes lakóházakkal, óvodával, bölcsödével bővült. A legújabb időkben a Nyírjes út északi oldalán terjeszkedett a község.A telkek nagyobb része szalagtelek. A telkek hosszát elsősorban az út és a patak közötti terület nagysá-ga és a domborzati adottságok határozták meg. Vannak 20 és 400 méter mélységű telkek is. A barlang-lakásokhoz sokszor csak azok előtere, vagy egy szűk udvar tartozik. A telkek beépítettsége eltér a szű-kebb tájon belül szokásos soros elrendezéstől. Régen a Juhász szög osztatlan, nagy lakótelkén egy család

6 | Sirok Sirok | 7

rendszertelenül épített házai álltak. Ennek nyomai a házakhoz igazított telekosztásban ma is fellelhetők. A hagyományos faluképtől eltérnek a lakótelep emeletes sávházai.

TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP

A XX. sz. első felében a település lakóházainak uralkodó típusa a szarufás-torokgerendás szerkezetű, nye-regtetős, kőfalazatú, háromsejtű, szabadkéményes, boglyakemen-cés, ház volt. Az ágasfás-sze-lemenes szerkezetnek már em-léke sem él, a mestergerenda is igen ritka. A XIX. század mester-gerendás födémeinek tartozé-ka volt a boldoganya, „amelyre a hám volt aggasztva”. A fal általá-nos építőanyaga a XVIII. sz. végé-től bizonyíthatóan a kő. Vályog-ból csak közfalat, vagy sertésólat építettek. 1950 óta a követ gyak-

chaikus vonását őrzik. Az udvar épületei között a legnagyobb méretű a csűr, ami legtöbbször a lakóház tengelyére merőlegesen áll az udvar végén. Gyakori, hogy a csűr egyik ágában állatot tartanak. Az istállót egyébként a házzal egy fedél alá szokták építeni. A lakásokhoz hasonló módon, a természetes sziklába gazdasági épületeket - istállót, sertésólat, tyúkólat, kamrát stb. - is szoktak vájni.A lakóházakon 1889-től jelent meg a tornác, kezdetben faoszlopokkal, majd kőoszlopokkal. A tornácosz-lopokat kőből rakott mellvéd köti össze. Az első oszlopok hengeres testűek voltak és a dór oszlopokat utá-nozták, azzal az eltéréssel, hogy fejezetükön dudor-koszorú fut körbe. Az 1920-as években jelenik meg a korinthoszira emlékeztető oszlopfő. A 30-as években készült a korábban dórnak minősített oszlopforma négyzetes változata. Kőoszlopos házak az 1940-es évekig készültek. Az ONCSA házakat a dór oszlopnak

Részlet a siroki völgyből - Magyarország vármegyéi

fotó: Vexton Kft.

egy igen egyszerű változata díszí-ti. Ez a motívum a legújabb házak építésénél is megjelent.

A lakóházak Oldalhatáron áll-nak. Az előkert mélysége a te-repadottságokhoz, a telekmély-séghez és az utcaszélességhez is igazodik. Található előkert nélkü-li, vagy a ház homlokzata előtt fél méterre épített kerítés is.Sirok településtörténetében je-lentős változást hozott a gyár-telepítés és az ehhez kötődő lakótelep építés. Az egy-három-emeletes házak mellett megje-lentek a gépjárműtárolók, kül-területen a zártkertek. A mai lakásállomány háromnegyede 1945 és 1990 között épült, a kor építési stílusának megfelelően.A siroki vár a falu legjelentősebb turisztikai látványossága is egy-

ran téglával vegyesen használják. A hagyományos helyi tetőfedő anyag a zsúp, de ezzel fedett ház a faluban már alig van. A XX. szá-zad utolsó évtizedében váltotta lényegileg a boglya-kemence a belülfűtős, kürtőskemencét, de az első világháború alatt a bog-lyakemencét is lapos kemence és „meleg konyha” követte.Sirok népi építkezésének egyik jellemzője a riolittufába vájt bar-langlakás, mint a birtoktalan napszámos réteg lakásformá-ja. Ennek az építkezési módnak egyre csökkenő emlékei a techni-ka és a lakáskultúra számos ar-

Tájház - búboskemence

ben. A vár a központi belterülettől északra, a Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélese-dő völgye felett áll. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár stratégiai szerepe a történelem során nem volt jelentős.

8 | Sirok Sirok | 9

3ÖRÖKSÉGÜNK

Első írásos említése 1302-ben történik, Sirák névalakban. Az Aba nemzetség birtoka volt, ennek Borh-Bodon ága

építhette a siroki várat. 1267-ben az Aba nemzettség Csobánka ágának is volt itt részbirtoka. A XIV. század elején

Borh-Bodon fia Demeter aki Csák Máté híveihez tartozott, volt a siroki vár ura, ahonnan évekig dacolt az ekkor még

gyenge királyi hatalommal. Csák Máté maga is nagy súlyt helyezett a vár védelmére. A Barsa nembeli Kopasz féle

lázadás leveretése után azonban rákerült a sor Sirokra is. 1320-ban Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fü-

löp szepesi főispán ostrom alá fogták a várat, melyet gyorsan sikerült bevenniük. 1324-ben Sirokon Kompolthi Imre

lett a várnagy. 1332-ben Károly király egy cseh származású Chenyk nevű tisztnek adta a várat. Nem sokkal ezután

a király visszavette a várat és királyi vár lett. 1372-ben Nagy Lajos király a várat kijavíttatta, de a javítási költsége-

ket Domoszlai Miklós, Heves vármegye alispánja, a siroki vár várnagya viselte. Az egész vár zálogul az ő birtokába

került, melyet Tari László válthatott ki Zsigmond király engedélyével melyre 1389-ben került sor. Ekkor a következő

helységek tartoztak a várhoz: Sirokalja, Verpelét, Szajla és Nagyberek.

A Vár alatt keletkezett Sirokalja nevű falu 1426-ban már megvolt, és a XV. században a Tariak alatt mezőváros-

sá lett. Tari György 1464-ben Országh Mihálynak és a Kompoltiaknak zálogosította el Mátyás király engedélyével.

Emiatt a Pásztohi család perrel támadta a zálogszerződést, mivel 1454-ben örökösödési szerződést kötöttek a Tari

családdal. Tari György 1472-ben bekövetkezett halála után, az Országh család és a Kompolthiak nyerték adomá-

nyul. A Pásztohi család végleg csak 1475-ben mondott le a várról, miután Országh Mihály 1474-ben kifizette, és a

siroki várban talált felszerelést és házi eszközöket nekik kiadta.

Az Országh és a Kompolthi család

között 1522-ben kölcsönös örökö-

södési szerződés jött létre, ennek

értelmében a Kompoltiak kihaltával

birtokjogaik az Országh családra

szálltak. 1549-ben az Országh-ja-

vakat kezelő Losonczy István birto-

kaként írták össze a falut. Országh

Kristóf felnőtté válása után nagy

gondot fordított a várra. 100 lo-

vast tartott benne állandóan. Halá-

la után, 1567-ben leánya, Országh

Borbála és annak férje, enyingi Török Ferenc nyerte adományul. Török Ferencnek két lánya született, mely közül

Zsuzsánna nevezetű Nyáry Pálhoz ment nőül. Nyáry Pálnak két gyermeke született Miklós és Borbála. Borbálát

Haller Sámuel tábornok vette feleségül.

1596-ban Kótaji Benedek és Helmeczy János elfutottak az Eger várát bevevő török hadsereg elől, így a siroki várat

a törökök könnyűszerrel be tudták venni. A Vár belterületén és a várfalak mentén levő házakban törökök telepedtek

meg, míg a falu Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. A birtok egy része Nyáry

Borbála révén a Haller családhoz került, míg a másik részén Nyáry Miklós négy lánya házasságainak köszönhetően

a Bossányi, a Petrovai, a Révay és a Huszár családok osztoztak. 1660 körül Vámossy alispán bérelte. 1670 táján a

falu elpusztult. 1682-ben Fekete Erzsébet férje, Vay Ádám, meg Dósa Ádám özvegye használták gazdátlan földjeit

és a siroki malmot, részben zálogképpen, részben Nyáry jogon.

A vár 1687. július 1-én még török kézen volt. Az Eger várába visszavonuló török várőrség július közepén minden ellenállás nélkül feladták a siroki várat.Miután a Vár katonai létesítménynek számított, a kincstár rendelkezése alá került, ettől 1690 körül gróf Bagni Scipio márki vásárolta meg a hozzá tartozó uradalommal együtt, de 1711 után, megegyezés folytán ismét régi urai, a Nyáry-örökösök, a Haller, Orczy, stb. családok ültek a birtokba. 1696-ban már Sirokalja faluban is lakik négy jobbágy, de a falu benépesülése vontatottan halad, inkább a majorságiak települnek be, és csak 1744-ben válik jobbágyfaluvá.

A XVIIl.-XIX. században is a Nyáryak örökösei, a Hallerek és a négy línea családjai bírják, majd 1841-46 között gróf Károlyi György vásárolja meg. Az egykori Vay rész 1714-ben a Tarródyaké, a Liszkayak része meg a Nyá-ri-örökös Frajzajzen család birtoka pedig 1820-tól a Novotta családé lesz.A falu lélekszáma 1787-ben 741, községi pecsétjének címeralakja 1780-ban: C(omitatus) - kereszt - H(evesiensis), alatta: „Sirok”.

10 | Sirok Sirok | 11

Rozsnak neve 1311-ben fordul elő először, Rosnuk alakban. Ez is meg Kőkút és Nagyberek is 1672-be lakóiktól elhagyottan álltak és később is puszták maradtak, a Nyáry-örökösök, ill. 1846 után gr. Károlyi György birtokában.1828-ban Siroknak 1164 lakosa és 164 háza volt. A 19. században jelentős változás történik a birtokvi-szonyokban, a Károlyi család lesz a birtokos. Az I. világháború és az azt követő forradalom súlyosan érin-tette a lakosságot. Sok embert vittek határainkon túlra katonának, a lakosság nagyon elszegényedett. A háborúban elesettek száma 59, nevüket márványtábla őrzi a templom előtti lépcsőfeljáró elágazásánál. A húszas években nagy volt a szegénység, a kilátástalan helyzet elől sokan kivándoroltak, és külföldön telepedtek le. Különösen nehéz volt a helyzet 1928-ban, mikor a kalászosok elpusztultak: kenyér helyett sokszor csak kukoricapogácsa (görhe) került a tarisznyába és az asztalra. Mivel a földművelésen kívül más munkalehetőség szinte alig akadt, sokan summásnak szegődtek el távoli vidékekre, főleg az Alföldre és a Dunántúlra. Évente tavasszal 6-8 summásbanda indult útnak. Egy bandában 40-50 személy dolgozott,

Sirok - 2. katonai felmérés 1806-1869 Sirok - 3. katonai felmérés 1869-1887

Kőkút - 2. katonai felmérés 1806-1869 Kőkút - 3. katonai felmérés 1869-1887

beleértve a fél komenciót kereső fiatalkorúakat is. Többen cselé-deskedtek a módosabb gazdák-nál, a téli hónapokban pedig az erdőre jártak fát vágni, mások kőbányákban fejtették a követ, és kőfaragással foglalkoztak. Ez igen lényeges, mert a kő, me-lyet kezdettől fogva bányász-tak, olyan iparágat fejlesztett ki, melynek mesterei tekintélyes, megbecsült szakemberek vol-tak évtizedeken keresztül nem-csak helyben, hanem a környező falvakban is. Ekkor vágták a bar-langlakások nagy részét is.1927-ben új, négy tantermes is-kola épült a lakosság segítségé-vel, de ez sem sokat változtatott a helyzeten. Az iskola elvégzése után a fiúk a „leventébe”, a lányok az „ismétlőbe” jártak, ahol szín-darabokat is tanultak, s ezek elő-adása jelentős kulturális esemény volt, amit sokan megtekintettek. Az előadásokat a közös össze-fogással épült levente otthon-ban tartották, amit később mo-zivá alakítottak. A település 1920 után terjeszkedett tovább észa-ki irányban a Várallya területén, majd a faluközponttól nyugatra a Recsk irányába vezető út északi oldalán építettek 13 ONCSA házat a 30-as évek végén. Az 1936-os adatok pontos képet adnak a te-

lepülésről. Sirokhoz tartozott: Ál-lami csemetekert, Alsórozsnaki tanya, Belső Dalla puszta, Galam-bos tanya, Halászó tanyák, Kút-völgy, Külső Dalla puszta, Liszkó malom, Lyukva, Nagyberektanya, Pusztacsikó járás, Pusztadalla, Pusztakőkút, Pusztarozsnakfő, Rozsnak, Tógáti tanya. E tanyá-kon 423 lakos élt. Házainak szá-ma 392, majdnem mind kőből épült. A községet a kunok ágához tartozó palócok lakják, akik föld-műveléssel, állattenyésztéssel, kőfejtéssel és kőfaragással fog-lalkoznak. A lakosság szegényebb része sziklába vájt barlanglaká-sokban élt.Sirok ebben az időszakban köz-igazgatásilag Pétervásárához tartozott és nagyközségnek szá-mított, ahol körjegyzőség műkö-dött, mely intézte a környező fal-vak ügyeit is. Siroknak ezidőtájt öt

iparvállalata volt: Mózes Béla gőz-malma, Hornyák Sándor, Magdus József, Tóth István és Kecskemé-ti Mihály kőbányái. A kőkúti állami birtok főintézője vitéz Ady János, pénztárnok Majoros Géza, az er-dőhivatal vezetője vitéz Lukács Károly. A plébános Lados Ferenc, igen tekintélyes személy volt a faluban. A II. világháború borzal-mai a települést sem kerülték el. Valamennyi zsidó családot de-portálták, közülük csak néhányan tértek haza. A front közeledtével már behívókat sem küldtek, a 18-60 éves férfiaknak dobszóra kel-lett bevonulniuk. Közülük sokan elbujdostak a környező tanyákon és erdőkben keresve menedéket. A visszavonuló német csapatok és a több mint 2000 fős szovjet és román haderő között — meg-osztva a falut — öt hétig dúlt az állóharc. A háború áldozatainak


száma községünkben 96 volt, nevüket emléktábla őriz a templom külső falán. 1945 után megszűntek az uradalmi birtokok, a földeket kiosztották.Az 1956-os forradalom idején különösebb esemény és atrocitások nem történtek. Az emberek lelkesedtek, és inkább csak ösztönösen cselekedtek. A tanácsházából kiszórták az iratokat, a Pesten harco-lóknak élelmiszereket szállítottak. Még az 1940-es évek végén fel-vetődött egy gyár létesítésének lehetősége a térségben. Végül csak 1951 tavaszán indult be az akkor „Tubus és Kupak Gyár” nevet viselő üzem, ami ezt követően kapta a „Mátravidéki Fémművek” nevet. A gyár átadása és átvétele 1952. augusztus 8-án történt. Induláskor a vállalatnak nem volt egységes profilja. A gyár telepítése gyökeres fordulatot jelentett a falu életében. Sok új munkalehetőséget teremtett és a község arculata is merőben megváltozott. Felépült a lakótelep, megkezdődött a közművesítés, a víz-, út- és villanyhálózat kialakítása. Művelődési ház, óvoda, bölcsőde, vendéglő és sportlétesítmények épültek, bővítették az iskola épületét egy új szárnnyal és napközi otthonnal. Benépesült Kőkút is. Nagyarányú építkezés folyt a faluban is. To-vább terjeszkedett a Váralja, beépült az ONCSA házakkal szembeni foghíjas házsor is. A 60-as évektől a keresőképes lakosság többsége már a Mátravidéki Fémművekben dolgozott.

1965-től megszakításokkal folyt a Vár feltárása. Ennek során azonban csak az alsó Várat, a sziklába vá-gott termeket és folyosókat, valamint a várat körülvevő sáncrendszer egy részét tárták fel.

A 70-es évektől új tanácsháza, ABC áruház, korszerű orvosi, fogorvosi rendelő és lakás épült (1985), fel-újították a villanyhálózatot, és kicserélték az elavult vízvezetékrendszert. Az üzletközpont, a tornacsarnok (1991), az új péküzem (1992) létesítésével kialakult a település mai arculata. 1993-ban kiépítették a tele-fonhálózatot, azt követően bevezették a gázt a lakásokba. Kőkúton a lakosság kérésére impozáns kápol-na épült 1996-ra, 1999 januárjában pedig ugyanott egy varroda üzem kezdhette meg a próbagyártást. 1998 első felére 210 millió forintos beruházással befejeződött a szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is.1999. június 19-e emlékezetes nap volt a település életében. Hatalmas árvíz zúdult a falura, szinte felbe-csülhetetlen károkat okozva mindenütt. A helyreállítási munkálatok költsége meghaladta a 30 millió fo-rintot. A 2001. év egyik legjelentősebb beruházása a kőkúti orvosi szoba volt, megoldva ezzel az ott élő lakosok régi alapellátási gondját. Az idősek ellátására gondozási központ létesült, és komoly útfelújítási munkálatokat is végeztek az utóbbi években a településen. Az intézmények közművesítése is befejező-dött napjainkban. Korszerű, modern ravatalozó épült 2002-re, miközben folytak a parkosítások, és dísz-burkolattal látták el a faluközpontot. A polgármesteri hivatal belső és külső felújításával, átalakításával (2003) ma egy impozáns, mondhatni városias külsővel büszkélkedhet településünk.2012 októberében több mint két éves felújítást követően átadták a felújított Siroki várat. A 300 millió fo-rintos EU projekt keretében zárt kiállítóteret alakítottak ki, újjáépítették a vár bejáratot, kilátóteraszokat alakítottak ki. Néhány évvel később feljáró készült a felső-várba, így látogathatóak a felső vár barlang ré-szei. A tervek között szerepel a felső vár rekonstrukciója is.


ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

Hivatalos adatszolgáltatás csak többszöri megkeresésre érkezett. A hatályos településrendezési terv ál-tal rögzített műemlékeket, melyből 4 darab van a község területén kerülnek először bemutatásra. A góti-kus várrom a 0193 hrsz-ú ingatlanon, a régi római katolikus plébánia, amely ma könyvtárként működik a Borics Pál út 1. szám alatt, a Petőfi Sándor utca 11. szám alatt álló tájház és Széchenyi István út 38. szám alatti népi lakóház áll műemléki védelem alatt. A sokadik megkeresésre beérkezett adatok is e négy mű-emléket tartalmazza, csak részletesebben. (A Petőfi utcai tájház melléképületeire, kerítésére, a Széchenyi utcai lakóház kerítésére és műemléki környezetükre is kiterjedően)

A siroki várA középkorban a Tarna-völgyében észak felé veze-tő utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A honfogla-lás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség ural-ta, a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár he-lyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község ké-sőbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi fel-jegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák név-alakban, később 1389-ben nevezik meg egy okle-vélben. Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az

Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó-várat, az őrséget pedig 100 lovasra egészítette ki.Ennek az építkezésnek az emlékére helyeztetett el egy táblát az alsó vár kapuja felett, melyet a 18. szá-zadban Bél Mátyás, majd később Rómer Flóris is látott. Így megerősítve a várat, Sirok is beépült a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak kü-lönösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok azonban nem fordítot-tak figyelmet a vár állapotának megőrzésére. 1596 őszén a török elfoglalta a Siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerom-bolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. 2012 őszén nyitotta meg újra kapuit kétéves felújítás után az alsó vár, ahol a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott. A vár körül panoráma sétaösvény épült, a várba pedig felvonóhídon át léphetünk be. Akinek pedig este visz arra útja, a díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.A vár két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár. A vár korai magja a jelenlegi felső vár alatt hú-zódó sziklafolyosók és termek egy része, amelyet ugyancsak sziklába vágott, mélyebb szinten fekvő kül-ső védelmi öv erő-sített. Az ásatások igazolták, hogy kez-detben a siroki vár is magánvár volt, amit csak később alakí-tottak ki végvár-rá. Legrégebbi épít-ménye a lakótorony volt, ami a felsővár közepe táján emel-kedett. Erre épült az öregtorony, mely kisebb területű volt, mint a lakótorony, fala vékonyabb, fel-

fotó: Vexton Kft.

Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Or-szágh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lá-nyát. Ezidőtájt növekedett meg a vár katonai jelentősége. Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését.


építése is egyszerűbb, mivel nem a várúr lakott benne, hanem az őrség. Ezt fallal vették körül és tornyok-kal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek. A siroki vár is ilyen belsőtornyos vár volt, amit a 13-14. században alakítottak ki. A torony a többi résztől független épít-mény volt, azért is, hogy adott esetben önállóan is tudja magát védeni. Mint az ilyen típusú várak többsé-gében, ebben a várban is kialakítottak egy nagyobb termet (lovagterem) fogadásokra, tanácskozásokra, valószínűleg a lakótoronyban. A felső vár közepén ma is jól látható kettős dongaboltozat ezt sejteti...

A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rend-szerű bástyát emel-tek. A sarokbástyák homloksíkjait ferde falak alkották, a sar-kokat nagyméretű kváderkövekkel ala-kították ki. Az észak-nyugati és délnyugati bástyák külső oldalának kövei közt sok félköríves és gyémántmetszéses díszítésű, másodlagosan felhasznált kőfaragvány látható. Ezek a környék egyik lepusztult románkori templomának főpárkányából származnak. A külső védelmi öv leghatározottabban a vár északi oldalán látható, alul a sziklába mintegy 4 méter mély 4-5 méter széles árkot véstek. Ezt az árokrendszert gazdasági udvarként is használták: a sziklafalba sütőkemencéket vájtak, és olyan kisebb méretű pincében is folytatható épít-ményeket is kialakítottak, amelynek felmenő falát is sziklából faragták ki.

A felső vár délkeleti oldalán a belső lakótorony két falcsonkja még áll, ahonnan lépcső vezet az északi fal alatt húzódó, sziklába vágott folyosókba, melyek néhol kisebb helyiségekké bővülnek. Észak felé három lőrésszerű nyílás az északi oldal védelmét biztosította. A felső vár déli oldalfalának közepe táján kismé-retű, kör alaprajzú védőtorony falmaradványa látható. A felső várat övező védőfal átlagos magassága 2 méter, és a falszövetben többszöri átépítés nyomai figyelhetők meg.

Az alsó várba a sziklába vágott gyalogkapun kívül egy másik bejárat is vezetett. Azt a kaput az észak-nyugati bástya homlokfalán alakították ki, és a kapu előtt kisebb méretű, sziklába vágott farkasverem is biztosította a védelmet. A kapu felett lehetett az a tábla, melyet Országh Kristóf helyeztetett el az alsó vár ó-olasz bástyákkal való megerősítésének emlékére. Az északkeleti sarokbástya tövében 270x300 cm szájnyílású mintegy 20 méter mélységű feltárt kút van, amelyhez a külső védelmi övből még a 16. századi

építkezések előtt sziklába vágott árok vezetett. A felső várba csak gyalogos juthatott be, és az alsó várba is, legfeljebb csak lovas, mert a kapu mérete, illetve a bejárat után következő udvarrész nem tette lehető-vé a kocsik közlekedését. Ezeket feltehetően a sáncban védett árokrészben tarthatták.


A várat ismertető munkák gyak-ran említik az alsó és a felső vá-rat elválasztó sziklafalban látható negyedgömb metszetű „ülőfülké-ket”. Ezek azonban olyan helyen vannak általában, hogy megköze-lítésük még létrával is igen nehéz-kes. Nemcsak helyük, de méretük miatt is ezek inkább méhészke-déssel hozhatók összefüggésbe. A vár alatti sziklákon több helyen olyan kaptárfülkék nyomai figyel-hetők meg, amilyenek a megye más területén is vannak. Talán ennek a korábban kialakult mé-hészgyakorlatnak megfelelően vájhatták ki ezeket a fülkéket a nehezebben megközelíthető he-lyekre, bennük fonott kasok, vagy fából készült bödönök is állhat-tak. A vár 1687-ben felvett leltára szerint a hátrahagyott török javak között több mint 12 hordó méz volt, és az itt levő méhekről szin-tén megemlékeztek.

A római katolikus plébánia, a mai könyvtár épülete.

A plébánia alapításának ideje ismeretlen, de plébánosának, Árvay Mihálynak beiktatását 1743-ra datálták. A paplakot a hívek saját költségükön építették 1774-ben, majd 1827-ben újjáépítették. Lábazatos hom-lokzatán öt szalagkeretes ablak látható, a falsarkokban rusztikás kialakítás. Alacsony oromzatos végző-désén egy-egy profilált kőkeretes ablak, az oromfalban közös szellőző és kőlemezes lefedéssel. Jobbról a kiskapu az udvari tornácra vezet. Udvari homlokzata előtt hat kosárívvel nyíló mellvédes pilléres tornác, hevederekkel választott csehsüveggel. Ablakai kőkeretesek, eredeti rutás ajtószárnyakkal. Alaprajza két-menetes, dongás boltozatú előtérrel, a középső helyiségek hevederekkel választott csehsüvegekkel fed-

ve, a többi helyiségben csehbol-tozatok vannak.

Az épületet 1964-től a termelő-szövetkezet irodaként használ-ta és a sarkon álló Mária szob-rot lebontatta, jelenleg könyvtár és helyiségeiben Borics Pál, helyi születésű szobrászművész ál-landó kiállítása tekinthető meg.Földszintes, kéttraktusos, oldal-folyosós, nyeregtetővel fedett plébániaház. Falazott mellvédes tornácán kosáríves nyílások lát-hatóak.Az épület melletti parkban Király Róbert szobrászművész alkotá-sa látható, mely a település tör-ténetét ábrázolja a kezdetektől napjainkig.

A tájház - Petőfi Sándor utca 11.

A falu központi részén, a várhoz vezető út mellett áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A XIX. sz. közepén épített lakóhá-zat többször átalakították. Alap-rajzi elrendezése: szobakonyha-szoba-hátsó konyha, mely eredetileg kamra volt. Maga a la-kóház is jelentős épület, de a la-kóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbó-fejezetes tornác kiemelkedő ér-tékűvé teszi az épületet. Sirok-


ban a viszonylag nagy számú bimbófejezetes, törpeoszlopos tornácú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. Az épü-letben eredetileg található szabadkéményt a megszélesített harántfalakra épített donga-boltozattal fedték be. A lakóépülethez a telek hátsó része felé kapcsolódott egy romos is-tálló/csűr, ezt a felújítás során újjáépítették. A tájházban a hagyományos paraszti élet esz-közei mellett külön szobában mutatják be a település palóc gyökereit. A siroki vár EU pro-jekt felújítása keretében az akkori tulajdonos Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Országh Kristóf Rendezvényház néven felépítette a csűrt, ahol rendezvények tarthatók. Emellett az udvaron vár játszótér épült. A tájház udva-rán touch info segíti a tájékozódást. A tájház épületében kapott helyet a Mátra Jövője Tu-risztikai Egyesület Turista információs pontja. Itt lát-hatók az egyesület postakocsijai is.

A negyedik műemlék a Széchenyi István út 38. szám alatt álló népi lakóház.

Fésűs beépítésű, nyeregtetős lakóház. A ház utcai homlokza-ta vakolatarchitektúrával díszített. Az oromzaton szoborfülkébe helyezett kisméretű Jézus-szobor, valamint Mária, és József színezett domborművei. A falazott mellvédű torná-cot faragott kőoszlo-pok szegélyezik. Népi műemlék. Állapota fi-gyelmet érdemel.

EGYEDI TÁJÉRTÉKEK

A településen összesen 21 da-rab egyedi tájérték található, me-lyek közül a műemléki védettsé-gű épületeket már említettük. Az egyedi tájértékek típusoktól füg-getlenül az adott táj karakteré-nek jellemzőit magukon hordozó természeti, kultúrtörténeti, tudo-mányos- vagy esztétikai szem-pontból értékes alkotások, kép-ződmények vagy létesítmények, melyek az adott településen élők számára jelentőséggel bírnak. Ezek a tájértékek együttesen ha-tározzák meg a község arculatát, karakterét ezért fontos bemutat-ni őket.Elsősorban az épített egyedi táj-értékeket mutatjuk be.

Hagyományos tornácos parasztház a Széchenyi út 31. szám alatt.

Hagyományos hosz-szú tornácos pa-rasztház a Széchenyi út 70. szám alatt.

Hagyományos tornácos parasztház a Széchenyi út 29. szám alatt.

Hagyományos tornácos parasztház a Vörös út 10. szám alatt.


Hagyományos tornácos parasztház a Vár utca 1. szám alatt.

Hagyományos tornácos parasztház a Vár utca 3. szám alatt.

Hagyományos tornácos parasztház a Petőfi utca 74. szám alatt.

Hagyományos tornácos parasztház, utcafronton kőberakásos ablakkeretezéssel a Petőfi utca 36. szám alatt.

A településen a Széchenyi utcában és a Fenyves úton is megcsodálhatjuk a siroki barlanglakásokat, amelyeket a XIX. század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók. A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosí-tották, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.

Nem csupán épített elemek lehetnek egyedi táj-értékek. Erre jó példák Sirokon a Barát és Apáca elnevezésű sziklák a siroki vártól északkeletre. A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittu-fából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az

erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.


Az egyedi tájértékek közé tartozik a Barát és Apáca sziklán kívül a Török asztal elnevezésű szikla is. Nevét valószínűleg formájáról kapta. A vár tetejéről jól látható egy asztalszerűen megfaragott dácittufatömb, a Törökasztal. Tetejébe vájt tál alakú mélyedések, csatornák, lyukak rendeltetésére, a Szent István korabeli keresztény térítések előtti magyar ősvallás áldozati szertartásai utalhatnak.

További egyedi tájértékek az un. kaptárkövek is. A kaptárkövek különlegesen szép természeti értékek és egyben érdekes kultúrtörténeti emlékek. A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. A Bükkaljai településeken a régi Kő út vona-lán számos ilyen kaptárkővel találkozhatunk.

Sirok - Földkunyhó-tető elnevezésű kaptárkövek

Sirok - Vár-hegy elnevezésű kaptárkövek

Sirok - Törökasztal és Bálványkövek elnevezésű kaptárkövek

Sirok - Rozsnaki-völgy elnevezésű kaptárkövek


Egyedi tájértékek közt szerepel az az ablakos kő, mely a siroki várban található. Egy ablak és két vakablak.

Egyedi tájértékek közé tartozik a Széchenyi út 31. szám alatt található borospince, istálló. Mészkőbe vájt pincesor (a borospince 9m-szer 5m-es).

A Petőfi utca 36. szám alatti kerekeskút.

Az egyedi tájértékek közé sorolható még a siroki Szeplőtelen Fogantatás római katolikus temploma. Az 1332. évi pápai tized jegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen, erről ta-núskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. 1732-ben még csak fából épült imaháza volt az újra népesedő községnek. A jelenlegi templomot 1743-ban kezdték el építeni. A település központjában, a Széchenyi út 1. szám alatt álló templomot Orczy Lőrinc építtette kőből a lakosság hozzá-járulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtornyot 1787-ben építették hozzá. A templom kiemelkedő értéke a főoltár, a szarkofág alakú sztipesz és tabernákulum fehér-arany drapériadíszítéssel. Az oltárkép Mária szeplőtelen fogantatását ábrázolja, melyet Sajóssy Lajos festett 1865 körül, később, 1924-ben az akkori plébános testvére, Piroska János átfestette. A templombelső a többszöri átalakítások miatt barokk

jellegét csak a szentélyben őriz-te meg. A barokk stílusú főoltár fából készült, szarkofág formájú sztipesszel és drapéria díszítésű tabernákulummal. 1946-ban helyezték a szentély-be Árpádházi Szt Margit szobrát, Borics Pál alkotását:1944-ben a templom tornyát tüzérségi találat érte, de az há-rom lábon megmaradt. A harang megrepedt, a kövek ráomlottak a templomra. A helyreállítások 1950 októberére fejeződtek be. A templomkertben álló Nepomu-ki Szent János szobor 1823-ban készült. 1938-ban az I. világ-háború áldozatainak emlékére, 1985-ben a II. világháborúban elesetteknek állítottak emléket. Az 1848-49-es és az 1956-os forradalom emlékére 1998-ban állítottak emlékművet, melyet Bujáki Gyula készített. Ebben az évben a plébánia előtt álló Mária szobrot Udvari János és fia készítették. A templom fűtését 1999-ben korszerűsítették, és ekkor készült el a torony-óra is.


Az utolsó egyedi tájérték, a Siroki Nyírjes-tónak nevezett tőzegmo-haláp, mely egyben természetvé-delmi terület is.

Sirok mellett a Tarna bal partján emelkedik a magasba a Mátra legkeletibb bérce a Darnó-hegy. Északkeleti lejtőjének fél évszá-zados gyertyánostölgyes erdeje rejti hazánk egyik legkülönlege-sebb és legérdekesebb tőzegmo-halápját, a Nyírjes-tavat. Nevét nem a parkokat díszítő közönsé-ges nyírfáról, hanem a ritkábban előforduló, főleg savanyú tala-jú fenyéreken és fűzlápokban élő szőrös nyírről kapta. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb. tízezer év-vel ezelőtt, közvetlenül a jégkor-szak utáni időben alakultak ki, mi-kor a Kárpát-medencében a mai északi, erdős tundra és tajgazóna hidegtűrő növényzetéhez hason-ló, nyírfákkal tarkított fenyvesek zöldelltek. A lefolyástalan kisebb-nagyobb medencékben összegyűlt

víz a hűvös időjárás miatt nem tudott elpárologni, s néhány évszázad alatt sajátos összetételű élőlény együtte-sek telepedtek meg itt. Az éghajlat melegedésével a növényzet átala-kult.Mindezt az évezredek viharait átélt lápok mélyén egymásra rétegződött és mindmáig megmaradt virágporok elemzéséből tudjuk. Ilyen a felbecsül-hetetlen értékű a siroki Nyírjes-tó is, amelyet 1957-ben Kovács Margit fe-dezett fel. A tojásdad alakú tavacs-ka riolittufa alapkőzeten, két három méter mélységű kicsiny, lefolyásta-lan medencében képződött. A láp-folt területe 0,9 hektár, mindösz-sze 175 méter hosszú és legnagyobb szélessége sem éri el a 100 métert. Sok tekintetben különbözik minden más észak-magyarországi láptól, mindössze 250 méter magasságon fekszik. Hasonló láptavak a Kárpá-tokban 1400 méter magasságban találhatók. Vize igen savanyú, ezért növényzetét kevés faj alkotja. Közü-lük azonban féltucatnyi a Mátrában csupán itt él. Valamennyi védett.A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett több ritka sásféle — gyapjasmagvú, villás és nyúlánksás virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka. A láp értékeit 5 méter széles harmatkásás nádas mocsárzóna védi. Átlagos vízmélysége csupán 60 cm, ám aki ezen átjut, annak a rekettyefűz 2-3 méter magas, sűrű bozótja állja útját.


TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

Sirok község területét sokféle táj- és természetvédelmi terület érinti. Az alábbiakban ezek kerülnek be-mutatásra. A község teljes közigazgatási területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terü-let országos övezetébe tartozik, ezért fokozott körültekintéssel kell minden beavatkozást (építést és te-rülethasználatot) megvalósítani a településen. A község területét érinti az országos ökológiai hálózat is. Az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó a központi belterületet szinte körülzárja. A 2412 számú Sirok-Pétervására felé vezető út mentén a községből északra haladva nincs ökológiai érintettség. A magterület jelentős területen került meghatározásra. Az ökológiai hálózat pufferterülete a 2415 számú Verpelét-Sirok összekötő út és a 84. számú vasúti nyomvonal találkozásának környezetében valamint a Parádi-Tarna mentén jelenik meg.A község területének délnyugati részét (Kőkúttól északon a 24-as számú főút és nyugatról a a recski köz-igazgatási határ által határolva) érinti a HUBN10006 azonosítójú Mátra elnevezésű Natura 2000 külön-leges madárvédelmi terület.

A Mátra elnevezésű HUBN10006 azonosítójú különle-ges madárvédelmi terület egy-egy jelen-tősebb jelölő faja többek közt a darázsölyv (Pernis apivorus), a fe-hérhátú fakopáncs (Dendrocopos leu-cotos) és a parla-gi sas (Aquila heliaca).

A korábban már említett kap-tárkövek földtudományi (geoló-giai és geomorfológiai), valamint kultúrtörténeti (régészeti) érté-ket hordoznak. Fennmaradásuk biztosítása érdekében védőte-rületek kerültek kijelölésre, me-lyek biztosítanák a terület is-meretterjesztési, oktatási és környezeti nevelési célokat szol-gáló bemutatását, a szemlélet-formálást, a környezettudatos magatartást szolgáló oktatási, nevelési, bemutatási feltételek fejlesztését. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egye-dülálló természeti jellegük miatt kerültek be a Hungarikum Gyűjteménybe.

Két országos jelentőségű védett terület érin-ti a község területét. Az egyikről, a Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Területről már korábban volt szó. Az itt található tőzegmo-halápot 1961-ben nyilvánították védetté. A Darnó-hegy délkeleti lejtőjén 2-3 m mély-ségű lefolyástalan medencében képződött. A tó közepén tőzegmohaláp található, ritka tőzegmohafajokkal, melynek érdekessége, hogy cseres- és gyertyános tölgyes erdő ve-szi körbe, ahol a megjelenésük igen szokat-lan. Természeti értékük abban rejlik, hogy a tőzegmoháknak meghatározott mikroklíma szükséges, így hazánkban nagyon ritkák. A tó természetes feltöltődése folyamatos, a nád egyre nagyobb területeket foglal el, víz-utánpótlása csak csapadékvízből lehetséges.


A másik országos jelentőségű védett terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet. A Mátravidék természeti és táj-képi védelmének érdekében jött létre 1986-ban a Mátrai Tájvédelmi Körzet. A különleges természeti ér-tékeket 2209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A túlnyomóan erdővel borított területen, a hegyvidéki erdős táj minden szépségét megtalálja a sportolni, felüdülni vágyó: a természetes élőhelyeket, különleges növény- és állatvilággal, a földtani képződmények nagy formagazdagságát. A tájhoz tartoznak a természeti tényezőkön túl az ember alkotta tájelemek is. A kis hegyi falvak sajátos népi építészetükkel, történelmi és kultúrtörténeti emlékeikkel mind a táj részét képezik, és összefonódva a természetes ele-mekkel adják meg a mátrai táj karakterét. A Mátrai Tájvédelmi Körzeten belül a községet érinti országos jelentőségű fokozottan védett természeti terület is. Az nemzeti park által megküldött adatszolgáltatás által megállapítható, hogy Sirok község közigazgatási területét minimális mértékben (0,08 m2) Bátor köz-ség felől érinti a HUBN20012 azonosítójú Egerbakta - Bátor környéki erdők elnevezésű Natura 2000 ki-emelt jelentőségű természetmegőrzési terület is.A településen található több forrás is, melyek ex-lege védettek. A községben álló várak közül a középko-ri földvárral, a siroki várral már korábban foglalkoztunk. A másik vár, egy őskori földvár, a Kisvár-hegyen.Sirokon a sportpályától délre emelkedik a 266 méter magas (relatív magassága kb. 100 méter) Kis-Vár-hegy. A hegy nyugati és déli lábánál folyik a Tarna patak, délen a Kis-Vár-hegy és a Nagy-Vár-hegy közötti szűk völgyben.

A Kis-Vár-hegy déli olda-la rendkívül meredek. A hegytető déli kb. 400 mé-ter hosszú közel egye-nes vonalú oldalát észak-ra félkörben lankásabb hegyoldal veszi körül. Itt a csúcstól kb. 20 - 50 mé-terrel alacsonyabb szinten bronzkori sánc maradvá-nya látható, amely a nyu-gati végétől kezdve eny-hén lejtve követi a felszínt és csak a keleti végén emelkedik kb. 100 méter hosszan. A hegytető dél-

nyugati részén Árpád-kori vár romja látható. A vár a déli meredek oldalt követi, nyugaton és keleten mély árokban és sáncban végződik. A két árok közötti távolság kb. 175 méter. Régészeti lelőhelyből 9 darab található a községben.


4ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK

A településképet meghatározó területek több csoportra oszthatók. A településen hat megkülönböztethe-tő építészetileg és funkciójukban eltérő épületkaraktert, települési karaktert lehet különválasztani. A leg-nagyobb területen a falusias lakóterületek helyezkednek el a település beépítésre szánt területein belül. A lakóterületek mind a központi belterületen, mind Kőkútpusztán hasonlóan alakultak. A falusias jellegű épületek között számos tornácos népi parasztház is megjelenik, és nem ritka a füles homlokzattal épült tornácos lakóház sem. Az épületek jellemzően oldalhatáron álló építési módban épültek magastatős ki-alakítással. A kialakult telekméretek szinte mindenütt teret adnak a falusi gazdálkodásnak, a növényter-mesztéshez, vagy állattartáshoz. A település központi belterületének súlypontjában a templomdomb körül alakult ki a község központi te-lepülésrésze. Az itt álló épületek a település igazgatásához és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek vagy üzleteknek adnak helyet. A közlekedési csomópontban kialakult központi területen kívül, ebbe a település-karakterbe tartoznak még a Liget úti óvoda és művelődési ház, és környezetük. Ebbe a településkarakter-

be az épületek főként tömegükkel és méretbeli eltérésükkel valamint funkciójukkal kerültek.A Liget úti óvoda (Kölyökvár Óvoda) szomszédságában épült meg korábban a Liget úti lakótelep a Tarna partján. A társasházas lakóterületeken található lakótelep főként többszintes társasházaknak, paneltöm-böknek ad otthont. Az 1970-es években épült 3-4 emeletes panelházak szomszédságában 2 emelet rá-építéses magastetős társasházak épültek, melyek körül parkosított zöldterületek kerültek kialakításra.A település jelentős mértékű beépítetlen falusias lakóterületi tartalékkal rendelkezik, melyek elhelyez-kedésük révén, az idetelepülni vágyóknak és az építkezni szándékozóknak egyaránt a település bármely részén tartogat lehetőséget. Mivel ezek a területek a falusias lakóterületek szomszédságában helyezked-nek el, és a rájuk meghatározott szabályozási előírások is megegyeznek a falusias lakóterületekre előír-takkal, így javasolt a falusi életvitelhez és építészethez is igazodó új épületek tervezése ezeken a területe-ken. A későbbiekben ezt a karaktert együttesen kezeljük a falusias lakóterületekkel. Az ötödik csoport a település külterületén megjelenő, meghatározó gazdasági területek. A Liszkói telepü-lésrészen létrejött ipari park, valamint a főbb utak mentén létrejött gazdasági területek, és az itt megjele-nő épületek csoportja tartozik ide. A gyártelep meglehetősen jól helyezkedik el, mivel a területet körülölelik a környező erdőterületek. Itt található cégek, és üzemek új épületeinek elhelyezésekor is gondoskodni kell az épületeinek tájba illesztéséről. A beépítésre nem szánt területeken, a korábban ismertetett természet- és tájvédelmi területekkel érin-tett területeket együttesen természetvédelmi szempontból meghatározó területekként jelenítjük meg..


5ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ

Arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben legyen tekintettel egy új épület, településrész és annak kör-nyezete a vele együtt látható építményekre és különösen a szomszédok elvárásaira, elsősorban etikai elvárások, és csak kisebb részben építészeti javaslatok fogalmazhatók meg. A települési együttélési elvá-rás az, hogy az építési, környezetalakítási beavatkozások a kialakult állapotnál kedvezőtlenebb állapotot ne idézzenek elő, lehetőség szerint a település vonzerejének erősítését segítse. Az építészeti javaslatok ennek tükrében olyan településarculat elérését segíthetik, amelyben a kialakult arculatot nem értékelik le az újabb kirívóan eltérő, hivalkodó épületek és zöldfelületek. Néhány nyilvánvalóan bántó építészeti meg-nyilvánulás kizárásán túl a maximális igényszintet minden építési és környezeti beavatkozás tervezetnél a legtehetségesebb helyi és térségi művészek szakértői véleménye jelentheti. A helyi civil szervezetek fo-lyamatos kontrollja és észrevételei segítik az önkormányzati döntéshozókat, hogy a kevés feszültséget ébresztő átlagos szintet el lehessen érni. Ebben a fejezetben nem szeretnénk egyoldalúan állást foglalni, leszűkíteni a lehetőségeket. Viszont sze-retnénk bemutatni, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat.

Sirok központi területrésze a község legrégebbi területein található igazgatási, intézményi épületeket magába fog-laló településrésze. A központi településrészen az épüle-tek többnyire földszintes vagy egy emelet ráépítéses ki-alakításúak. A meglévő házak közel azonos magasságúak, ezért a túl magas házak nem illeszkednek a központi tele-pülésrészbe.

KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ

MAGASSÁG

A TETŐHAJLÁSSZÖG ÉS TETŐFORMA

A házak tetőhajlásszöge a kialakult állapotok sze-rint, a korábbi építési szabályoknak megfelelően 30-45° közé esik. A település egész területén kö-zel azonos, ezzel egységes utcaképet formál. A ki-alakult állapot szerint a meglévő épületek többsé-gének tetőhajlásszöge 40-45° közötti. A település központi karakterű településrészein a nyeregtető, és a kontytető a domináló. A jövőben új házak épí-tése során javasolt a szomszédos épületek tetőformáihoz való igazodás. Például, ha telek körül kontyte-tős épületek állnak úgy oda ne tördelt tetőformájú épületet tervezzünk, hanem a többi épülethez hasonló tetőformát.


TELEPÍTÉS

A házak telepítése oldalhatáron álló vagy szabadonállóan, a telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű. Kerülni kell az utcára nem merőlegesen történő telepítést és az indoko-latlan mélységben való elhelyezést is. A közpon-ti területeken a kialakult előkertméretek az irány-adók. .

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK

A településrész épületeinek színvilága visszafogott, összességében megfigyelhető az illeszkedés, a ha-sonló anyag- és színhasználat. A meglévő épületek színéhez igazodó, ahhoz illeszkedő új épület építése ajánlott. Hangsúlyos, erős színek alkalmazása nem javasolt valamint fémlemez fedés és burkolat, fém és eternit jellegű homlokzat burkolat valamint mázas kerámia burkolat és falszerűen alkalmazott üveg, fém-szerkezet kerülendő.

KERÍTÉSEK A KÖZPONTBAN

Az településrészen a lakótelkek esetében az áttört kerítések alkalma-zása a jellemző, a tömör és nem átlátható megoldásokkal szemben. Az intézményekre többnyire kerítés nélküli elhelyezés jellemző. Az igazgatási vagy szolgáltató funkciójú épületek esetében vagy a kerí-tés nélküli vagy az áttört kerítéses kialakítás javasolható.

TEREPALAKÍTÁS

Sirok község egyike a Mátraháti falvaknak, a területei-nek nagy része dombos, ezért az újonnan épülő házak esetében lejtős terepre lehet számítani. Nem javasolt az épület földbe vájása, az így kialakuló mélyedésben az esővíz összegyűlhet, a kert rosszul használható. Az épület teljesen kiemelése sem javasolható, mivel így a ház kiemelkedik a szomszédjai közül.

A jó megoldás, az újonnan épülő ház részleges bevágá-sa. Az így kitermelt földdel feltölthető egyenesre a te-lek, kevés földet kell megmozgatni. Jó megoldás lehet még, ha az épület eleve a terepbe illesztve épül, így kap-csolata a környezetével jó a földmunka pedig minimális. Ezen javaslatok az egész településre, és nem csak egy településrészre vonatkoznak, ezért a többi telepü-lésrészre vonatkozó javaslatok között nem kerül szerepeltetésre.


FALUSI LAKÓTERÜLETEK

MAGASSÁG

Ez a területrész jellemzően falu-sias lakóépületeket foglal magá-ba. A földszintes épületeket vál-tozatos tetőformával, többnyire cserépfedéssel építették. A ki-alakult falusias lakóterületeken közel azonos építménymagas-sággal épültek a lakóházak, ezzel egységes utcaképeket alakítot-tak ki a településrészen. A község e területein nem javasolt túl magas, vagy túl alacsony házak építése, ugyanis a kialakult település- és utcaképbe ezek nem illenek bele. Javasolt - amennyiben van - a szomszé-dos épületek magasságához igazítani az új épületeket. A még beépítetlen falusias lakóterületekre is ezek az irányelvek a betartandók, mert bár ott még nincs kialakult állapot, de a területek a falusias lakóterüle-tekkel szomszédosak, így azokhoz igazodniuk javasolt.

A házak tetőhajlásszöge a kialakult állapotok szerint, 40-45° közé esik. A település egész területén közel azonos, ezzel egységes utcaképet formál. Lapostetős kialakítás bár előfor-dul ugyan, de a község egészére nem jellemző, ezért nem ja-vasolt az alkalmazása.

A tetőformákra a változatosság jellemző. Megtalálhatók a te-lepülésrészen a kontyolt nyeregtetős kialakítású, a nyereg- és sátortetős valamint a manzard tetőformájú épületek is. A tetőgerinc irányát illetően javasolt a telek utcai homlokvonalára merőleges kialakítás. A jövőben új házak építése során javasolt a szomszédos épületek tetőformáihoz való illeszkedés. Például, ha telek körül kontytetős épületek állnak úgy oda ne tördelt tető-formájú épületet tervezzünk, hanem a többi szomszédos épülethez hasonló tetőformát.



TELEPÍTÉS

A házak telepítése oldalhatáron álló, a telken belüli elhe-lyezkedése az utcára merőleges rendszerű. Kerülni kell az utcára nem merőlegesen történő telepítést és az indoko-latlan mélységben való elhelyezést. A falusi lakóterülete-ken a kialakult előkertes beépítésű épületek esetében a 3-5 méteres előkertméretek a jellemzőek. Új építés ese-tén az 5 méteres előkert megtartása a javasolt.


A településrész épületeinek színvilága visszafogott, összességében megfigyelhető az illeszkedés, a ha-sonló anyag- és színhasználat. A meglévő épületek színéhez igazodó, ahhoz illeszkedő új épület építése ajánlott. Hangsúlyos, erős színek alkalmazása nem javasolt valamint fémlemez fedés és burkolat, fém és eternit jellegű homlokzat burkolat és mázas kerámia burkolat és falszerűen alkalmazott üveg, fémszer-kezet kerülendő. Amennyiben mégis fémlemez fedés mellet döntünk, figyelemmel kell lenni arra, hogy bár lehet illeszkedő színvilágú és formájú elemeket választani, bizonyos időjárási viszonyok mellett teljesen más látványelemként jelennek meg, mint cserépfedéses társai. A jó megoldás lehet, ha mégis a fémlemez fedés mellett döntünk, akkor előnyben részesítjük a cserép jellegűek közül is azokat, melyek fényvissza-verő képessége alacsony.

KERÍTÉSEK A FALUSIAS LAKÓTERÜLETEKEN

A kerítések az utcakép szerves részét képezik. Törekedni kell arra, hogy minél több zöld nö-vénnyel és kevésbé hangos szí-nekkel kellemes összkép alakul-jon ki. Sirok falusias lakóterületein az áttört kerítések részesítendők előnyben a nem átlátható meg-oldásokkal szemben. Áttört ke-rítések nádszövettel vagy más takaróeszközzel való borítása helyett a belátás korlátozására sövény létesítése javasolt. Az áttörés nélküli, falszerű kerítés elemek előker-tes lakóterület kerítései körében kedvezőtlenek.


TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLETEK

MAGASSÁG

Ez a területrész jellemzően az 1970-es évek után épült házgyári panelházak-nak, valamint az újabb 1990-es évektől épült többszitnes társasházaknak ad helyet a központi belterület szívében. A terület, melyet lakóparknak alakítot-tak ki, egységes épületmagassággal alakult ki. A három emeletes panelépü-letek és a környező magastetős két emeletes tetőteres társasházak egységes képet alkotnak, melyek közé nem javasolt túl alacsony épüle-tek tervezése. A meglévő épületek közé magasabb épületek sem tervezendők, ugyanis a kialakult telepü-lés- és utcaképbe ezek nem illenek bele. Javasolt a már meglévő épületek magasságához mérten, azokhoz igazítani az új épületeket.

Az újabb épületek tetőhajlásszöge a kialakult állapotok szerint, 40-45° közé esik. A korábbi házgyári lapostetős panelek nem illeszked-nek a településről általánosan el-mondható magastetős jelleghez. A jövőben lapostetős kialakítás ezen a településrészen sem javasolt.

A társasházak nyeregtetős kialakí-tásúak. A jövőben épülő új társas-házak esetén is a magastetőt java-solt választani, és azok közül is olyat amely igazodik a már meglévő tár-sasházakéhoz. A tetőgerinc irányát illetően javasolt a telek utcai hom-lokvonalára merőleges kialakítás.


TELEPÍTÉS

A házak telepítése szabadonálló. Az úszótelkeken elhelye-zett épületek elhelyezkedése az utcára merőleges rend-szerű. Kerülni kell az utcára nem merőlegesen történő telepítést. A társasházak környezetében nagy felületű parkosított zöldterület kialakítása javasolt.


A településrész épületeinek színvilága visszafogott, összességében megfigyelhető az illeszkedés, a ha-sonló anyag- és színhasználat. A meglévő épületek színéhez igazodó, ahhoz illeszkedő új épület építése ajánlott. Hangsúlyos, erős színek alkalmazása nem javasolt valamint fémlemez fedés és burkolat, fém és eternit jellegű homlokzat burkolat és mázas kerámia burkolat és falszerűen alkalmazott üveg, fémszer-kezet kerülendő. Az épületek jövőbeni szigetelése esetén, javasolt pasztel színek használata a vakolatszín megválasztásakor.

KERÍTÉSEK A TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLETEKEN

Az épületek körül nincsenek kerítések. A kis szigeteken elhelye-zett épületek parkszerű udvarokkal vannak övezve. Ezek határán előfordul alacsony sövény jellegű kerítés. A jövőben is javasolt a zöldkerítés alkalmazása.


GAZDASÁGI TERÜLETEK

A Mátrametál Kft ipari parkjába bete-lepült cégek épüle-tei a Liszkó telepü-lésrészen nagyban befolyásolják a köz-ség településképét. A gazdasági területek Tarnaszentmária és Verpelét közigazgatá-si területének határában csoportosulnak, az igazgatási terület déli csücskében. Az itt épült telephelyek és környezetük minősége igen változó. A gazdasági területeken is fontos a korszerű, rendezett munkahelyek kialakítása, a településkép szempontjából elfogadható építészeti arculati megjelenés. Az elhanyagolt kör-nyezet és üzemépületek településkép-romboló hatása az itt élők életére is negatív befolyást gyakorolhat. Fontos tehát, hogy az üzemek és gazdasági épületek ne csupán az előírásoknak megfelelően épüljenek, hanem a kor elvárásainak és minőségi igényeinek is eleget tegyenek: semmilyen módon ne terheljék kör-nyezetüket, és vizuálisan is a lehető legjobb benyomást keltsék.

TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A települések közigazgatási területének határain átnyúlva számos eltérő jellegű talaj, élővilág, tájarculat körvonalazható. A természetes életközösségek és élőhelyek megóvása országos ökológiai hálózatban megfogalmazott területekkel valósulhat meg, magterületek körüli puffer területekkel és ökológiai folyo-sókkal. A tájképvédelem szinte bizarr településképi követelmények, jellegzetes használati formákkal és a szinte vonalszerű látványok tájkarakterekké színezésével jár. A természetközelinek minősített területe-ken az épületek elhelyezésének tiltása, egyáltalán a területek burkolásának, beépítésének tiltása, egyben az utak, egyáltalán a mindenen átjárás, átgázolás tiltása, a nagy távon megállíthatatlan természeti terü-let csökkenésének mérséklésére is szükségszerű. A védett természeti és örökségi értékek településképet meghatározó településkarakternek tekintendők, ezért minőségének megóvását fenntartását, kilátás és rálátásvédelmét fontos szem előtt tartanunk.A helyi, az országos vagy az európai szintű védelem alatt álló területrészeken fokozott körültekintéssel kell minden beavatkozást megvalósítani. Javasolt a területek beépítetlen jellegének megtartása a már ki-alakult és értéket képviselő építmények karakterének megóvásával együtt.


Az értékes tájkarakter megőr-zése a területhasználat, a telek-szerkezet hosszú távú megtar-tásával őrizhető meg. A védett területeken reklámfelület elhe-lyezésére szolgáló önálló épít-mény, felszíni elektromos háló-zati, vagy hírközlési elem vagy építmény elhelyezése nem aján-lott, amennyiben fejlesztésre van szükség úgy a meglévő tartó-szerkezeteken történő elhelyezés javasolható csak. Törekedni kell a meglévő légvezetékek mihama-rabbi földbe fektetésére, ameny-nyiben mód van rá. Az éjszakai fényszennyezésre is gondolnunk kell. A világítás kiala-kítása során csak lefelé világító megoldások alkalmazhatóak. Az éjszakai fényszennyezés csök-kentése érdekében nem javasolt a hideg fehér fényű világítótestek alkalmazása. Javasolt a világítás időtartamát a tényleges haszná-lat idejére, a szükséges mennyi-ségre csökkenteni, és a világító eszközök árnyékolása. Amennyi-ben az épület megvilágítása a cél, úgy a megvilágítás során keletke-ző fényt az épület teljes mérték-ben nyelje el. Javasolni, csak sze-

Fotó: bukkicsillagpark.hu

mély és vagyonbiztonsági okokból lehetséges az éjszakai fényforrások alkalmazását.Sirok külterületén többféle természetvédelmi, örökségvédelmi védettséget élvező terület található, me-lyekre az országos szabályozások alapján betartandó előírások bővítése nem szükségszerű. A területek terület-felhasználásának, művelési ágának megváltoztatása, bolygatása nem javasolt.


KÖZTERÜLETEK

Sirok vonzerejét nagymértékben befolyásolja közterületeinek állapota, azok település-képi megjelenése. A közterületek egyben közösségi terek is, amit szinte mindenki na-ponta akár többször is használ, legyen az közlekedési célú- rekreációs-, kikapcsolódá-si, vagy akár szabadidős célú idő eltöltése. Minél jobbak az ilyen találkozások feltételei annál emelkedettebb, pozitívabb a hely szelleme. Közterületek minőségi fenntartásai, alakításai közös érdekünk és feladatunk, mely feladat kiemelt odafigyelést érdemel a tu-lajdonos, kezelő részéről. Alapvető fontosságú tehát a közterületek esztétikus, élhető, biztonságos kialakítása. Egy település arculatát, közterületek minőségét, esztétikáját, vagy azok hiányát az épületekkel azonos mértékben és szinten befolyásolják a közleke-dési létesítmények és eszközök. Ennek a szemléletnek kell tükröződnie a meglévő léte-sítmények tervezésekor, építésekor és működtetésekor, valamint korszerűsítésekor is.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A külterület jelentős része erdő művelésű terület, mely területek egésze valamilyen természeti védelem alatt áll. A korábban már bemutatott természetvédelmi érintettsé-gen túl, a területeken a tájképi értékekhez való igazodás ér-dekében az építmények meg-jelenésére vonatkozó ajánlá-sok kerülnek meghatározásra. A siroki mezőgazdasági te-rületeken, a kevés szántóte-rületen, ahol a földművelésre lehetőséget ad a domborzat is, szabadon álló, vagy ma-jorszerűen csoportosított, mezőgazdasági építmények helyezhetők el. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az elvárás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. Tájképet zavaró építménynek számítanak és nem helyezhetők el azok az építmények, me-lyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoz-nak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek.


6MAI PÉLDÁKKERTEK, UDVAROK

A pihenés, kikapcsolódás és az élelmiszertermelés helyszíne a kert. A növényekkel teli előkert évszakonként változó, sokszínű élénkítő hatást kelt. A jól megválasztott növényfajták egész évben változó kert-képet formálhatnak, és nem csak számunkra kedvezőek, mi-vel egyes élőlények életterévé is vál(hat)nak. A település arculatában nagy szerepet játszik az előkertekben illetve oldalkertekben telepí-tett növények sokrétűsége. A rendezett előkerttel hozzájárul az ut-cakép kedvező megítéléséhez. A település falusias lakóterületein a kert többnyire a mezőgazdasági termelés funkcióját látja el.

ERKÉLYEK, TORNÁCOK

A településen előfordulnak a népi építészetre jellemző oszlopos tornác és terasz kialakítások. A tornáci kialakítására számos, részleteiben eltérő megoldás lehetséges. A tornácos épületek sora karakteres ut-caképet mutat, nosztalgikus jellegű. Maga a tornác funkció kap jelentőséget, dekoratív elemmé válva is erősíti a település sajátos arculatát. Nem mond ellent annak a törekvésnek, hogy egy új épület kialakítá-sánál törekedjünk az egyszerűségre, mind formában, mind anyaghasználatban, mivel az épületek tömeg-alakításának egyszerűsége a meghatározó.


AJTÓK, ABLAKOK

A nyílászárók nagyban befolyá-solják az épületek megjelenését, hangulatát. A régi épületeken fából készült osztott ablakokat használtak. A fehér és barna szí-nek használata volt jellemző. Az épületek ablakai többnyire álló arányúak voltak. Az új épüle-tek építése esetén tetszőleges anyagú, de fa mintázatú, vagy fegyverzetű ablakok beépítése javasolt. A legjobb, ha fa anya-gút választunk. Árnyékolásra jó megoldás lehet a fa spaletta al-kalmazása, műanyag reluxa he-lyett.

HOMLOKZATKÉPZÉS

Az épületek homlokzati kialakításánál ügyelnünk kell arra, hogy a nyílászárók kellemes arányaival és a hagyományos anyagok használatával illeszkedjen a környezetünkbe. A különböző anyagok megfelelő mértékű társítása szép homlokzatot eredményezhet.A homlokzat az épület arca, és ebben az arcban a gazda saját képe (annak szokásai, gon-dolkodásmódja, ízlése, értékrendje) tükröződik vissza, éppen ezért nem mindegy, hogy milyen formában fordulunk a közterület (a közösség) felé. Az épületek homlokzatának a díszítését minden korban az önkifejelezés egyik eszköze-ként alkalmazták, melyet mi is használhatunk, de figyeljünk a végső összképre! A túldí-szített, túlszínezett épület hamar elveszíti érdekességét, és utána inkább zavaróan hat a nyugodt, tiszta településképben. Minden épület kialakításakor törekedni kell a hagyományos arányok megtartására, a kellemes arányú ablakok megfelelő, rendezett kiosztására.


ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA

Utcák, terek zöld sávjainál, hom-lokzat-kialakításánál, vízelveze-tés megoldásánál a már kialakult arányokhoz és viszonyokhoz il-leszkedjünk az egységes, karak-teres utcakép megteremtése ér-dekében. Az utcák menti fasorok fatípusainak kiválasztása során például ügyelnünk kell többek kö-zött a légvezetékek, földkábelek elhelyezkedésére, illetve az utcai homlokzatok magasságára, egy-séges előkertméretek kialakítá-sára és kerülnünk kell a tájidegen fajok alkalmazását. Adott térség-ben honos, a településre jellemző, növényfajok kiválasztását előny-ben kell részesíteni a fasorok és a növényállományok telepítése során a karakteresség megőrzés érdekében.Fontos odafigyelni az adott fafa-jok igényeire, (kifejlett példányok területigénye, rendszeres met-szést igényelnek-e, szárazsá-got, környezetterhelést tűrik-e). A közlekedésbiztonsági szempon-tokra is figyelemmel kell lenni – rálátási-kilátási viszonyok.

KAPUK, KERÍTÉSEK

A házak kiegészítői, a kerítések, lámpák, árnyékolók, postaládák, kor-látok is alakítják az épület összképét. Ezért minden kiegészítő elemet egyforma igényességgel, odafigyeléssel tervezünk meg, választunk ki. A színek használata, az összkép érdekében odafigyelést igényel. Ezek a részek akár sűrűbben is cserélhetők, ha a tulajdonos már mást szeretne akár önmagában, akár egy épület felújítás keretében. A be-látás korlátozására javasolt sövény vagy más zöld felfuttatása, de persze léteznek esztétikus kialakítású zárt ekrítések is, melyek a ma-gánélet védelmére hivatottak.


TOVÁBBI JÓ PÉLDÁK


7HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK

Az utcára kirakott hirdetőtáblák, cégérek, reklám felületek nagymértékben be-folyásolják az utcaképet, ezért vállalkozóként érdemes odafigyelnünk arra, ho-gyan hirdetjük szolgáltatásainkat. A reklámok egymáshoz illesztésével, sokkal kedvezőbb utcaképet mutatna mindenkinek, aki a településre érkezik, áthalad. Az igényes, nem túl feltűnő, de jól észrevehető feliratok is elérhetik figyelemfelkeltő céljukat. A hirdetés lényege a tájékoztatás, ezt tehetjük utcaképbe illően is. Nem könnyű feladat a reklámok, cégérek elhelyezése, úgy, hogy felfigyeljenek ránk, de közben belesimuljunk a környezetünkbe. A vállalkozások számára világosan meg kell fogalmazni és a siroki épületek, kerí-tések léptékéhez mérten szemléltetni, hogy milyen cégfeliratok és reklámtáblák elhelyezését támogatja az önkormányzat. Irányadó az, hogy a lehető legkevesebb felirat és tábla készüljön fehér vagy élénksárga alapon. A nyugat-európai tele-

pülések felirat- és reklámkultúrája példaadó. Az egyéb műszaki berendezések, mint például a klímaberendezések külső szerkezetei, vagy a parabola antenna tányérja oly módon helyezendők el, hogy az utcaképet ne rontsák. Ez azt je-lenti, hogy az utcaképet rontó, vagy jelentősen befolyásoló műszaki és/vagy gépészeti berendezések lehetőség szerint közterületről nem látható módon kerüljenek elhelyezésre. A síktáblás napelemek, vagy napkollektorok elhelye-zésére vonatkozóan a községre jellemző magastető-alkalmazás miatt javasolt az építészeti környezethez illeszkedve történő elhelyezés. A magastetőn való elhelyezés esetén a tető síkjában történő elhelyezés javasolt, annak dőlésszö-gével megegyezően.

IMPRESSZUM

Megrendelő:

Sirok Községi Önkormányzat

Készítette:

Tiszántúli Területtervező Iroda Betéti Társaság – T4Terv Bt. – www.t4terv.huKőszeghy Csanád Ábel okl. településmérnök

Füzesi Attila településmérnök

Felhasznált irodalom:

Dr. Borovszky Samu - Magyarország vármegyéidr. Kasza Sándor – Heves Megye Kézikönyve

Hatályos településrendezési terv vizsgálati és alátámasztó munkarészeTAK egyeztető felület építészeti útmutató ábrái (Lechner Tudásközpont)

Magyarszéphely minta településképi arculati kézikönyv

Készült: 2017. november hó


telepÜlÉskÉpi arculati kÉzikÖnyve - sirok.hu · az arculati kézikönyv a község...

Documents