Dr. Túróczi Imre

Tematikus összefoglaló

a gazdasági tevékenységek

ellenőrzéséhez

Szolnoki Főiskola

Szerző: Dr. Túróczi Imre

Lektor: Dr. Kovács Árpád

ISBN 978-963-89339-3-5

Szolnok, 2011.

1

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Ön a mérlegképes könyvelői képzés ellenőrzés tantárgyának tematikus

tételvázlatát tartja a kezében. A szerző szándéka szerint a könyv segítséget nyújt

önnek abban, hogy felkészüljön az ellenőrzési ismeretek vizsgájára,. Munkámat

annak tartalma és az írásbeli feladatok elméleti részeinek összefüggése miatt

szívesen ajánlom az írásbeli vizsgára történő felkészüléshez is. Természetesen a

meghatározott irodalom, a mintapéldák tanulmányozása a tételvázlatok ismerete

mellett is szükséges. A tantárgy szintetizáló jellegű, vagyis a feldolgozása során

találkozni fog más tantárgyak anyagaival, leginkább a számvitel és elemzés,

vállalati gazdaságtan, pénzügyek, gazdasági jog stb. ismereteivel.

A kidolgozott tételek felépítése sajátos, a tanulás segítését szolgáló logikát követ,

az első szakasz az ellenőrzés általános elméleti ismereteihez kapcsolódik, amit én

„a” ponttal jelölök, a másik rész valamely terület konkrét ellenőrzési feladatait

dolgozza fel, ezt „b” ponttal jelölöm. A „b” tételrészt két szempontrendszerre

bontom. A szakterületi ellenőrzések szempontrendszerének megfelelően lesznek

szabályszerűségi és hatékonysági ellenőrzési szempontok. Ezeket természetesen

külön jelölni fogom. Ajánlom, hogy ezeket már az írásbeli vizsga előtt ismerje

meg, hiszen egy – az írásbelin rendszeresen számon kért - ellenőrzési program

összeállításánál ezt már alkalmazni tudja.

Kérem, engedje meg, hogy néhány gondolattal segítsem a felkészülés folyamatát

és a sikeres vizsgát:

Az írásbeli és a szóbeli vizsgán Önnek ismereteket és készségeket kell

bizonyítania. Igazolnia kell, hogy ismeri a szakirodalomban leírtakat és képes

azok alkalmazására. Mindkét tényező fontos a vizsgán. Ismerjük a „magolós

diák” típusát, aki szinte szóról szóra ismeri a tankönyvek tartalmát, de annak

alkalmazására nem készült fel, őt egy „keresztkérdéssel” zavarba lehet hozni.

Nagy a valószínűsége, hogy ez a hallgató nem lesz sikeres a gyakorlati életben.

Arra kérem, hogy összefüggéseiben, logikájában ismerje meg a tananyagot, mert

akkor válik annak jó alkalmazójává. A vizsga rendszere, követelményei

szerencsére már hangsúlyt fektetnek a tárgyi ismeretek felmérése mellett a

készségek, képességek értékelésére is.

Összefoglalva a szükséges ismeretek, készségek, képességek a következők:

tananyag tárgyi ismerete,

tananyag alkalmazási készségei,

jogszabály értelmezés,

szakmai kommunikáció,

nagyságrendek, számnagyságok érzékelése,

precizitás,

rugalmasság,

2

döntésképesség,

felelősségtudat és megbízhatóság,

kommunikációs képességek,

logikus, rendszerben történő gondolkodás,

probléma feltárás és megoldás.

Természetesen ezek nem csak a vizsgán szükségesek, a sikeres szakmai munka is ezeken

alapszik. A vizsgán lehet szerencséje egy tanulónak, de az igazi vizsga a gyakorlati

munka. Tudjuk, hogy a legmagasabb szintű tudás a gyakorlat. Az a munkatárs, aki el

tudja végezni a feladatot, az ismeri a szakmát.

A szakmai karrierjének megalapozásához kívánok Önnek jó tanulást és sikeres vizsgát.

Szerző

3

Felhasznált irodalom:

1. Kreasalek Péter – Merétey-Vida Zsolt: Az ellenőrzés rendszere és

módszertani alapjai.

Budapesti Gazdasági Főiskola 2005. Budapest

2. Kovács Árpád: Az ellenőrzés rendszere és módszerei

Perfekt Kiadó 2007. Budapest

3. Korom Erik – Matukovics Gábor – Dr. Pucsek József – Sándor Lászlóné

dr. – Simon Szilvia – Dr. Sztanó Imre: Számvitelelemzés – Tételvázlatok a

mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz

Perfekt Kiadó Budapest

4. dr. Birher Ilona – Dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László:

Vállalkozások ellenőrzése

Perfekt Kiadó 1998. Budapest

5. Vörös László – Dr. Galántai Pál: Ellenőrzés Tételvázlatok a mérlegképes

könyvelők szóbeli vizsgáihoz

Perfekt Kiadó Budapest

6. Nagy Orsolya – Németh Edit: Államháztartási szakellenőrzés

Perfekt Kiadó 2009 Budapest

7. Krelasek Péter – Merétey - Vida Zsolt: Ellenőrzési alapismeretek

Perfekt Kiadó 2008 Budapest

8. Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana.

Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai ZRT 2008. Budapest

4

1. tétel

a., Határozza meg az ellenőrzés fogalmát, alapfunkcióit, az ellenőrzés célját, tárgyát,

módszerét és rendszerét.

Az ellenőrzés mindennapi életünk része, amelyet saját érdekeink védelmében végzünk és

végzik velünk szemben annak érdekében, hogy tevékenységünk megfeleljen a társadalmi,

tulajdonosi, stb. elvárásoknak. Például ellenőrizzük vizsga előtt az ismeretinket, annak

érdekében, hogy sikeresek legyünk. A vizsga önmagában egy ellenőrzés, amely biztosítja,

hogy megfelelő ismeretek birtokában kapjunk csak szakképzettséget, szakmai ismereteket

igazoló oklevelet. Ez egy alapvető társadalmi elvárásnak felel meg. Ellenőrzés eszközének

tekinthetjük a rendőrségi sebességmérő készüléket, amely ellenőrzi, hogy gépkocsink

sebessége megfelel-e az elvártnak, különbséget képez, és ha nem, akkor rövidesen

megtörténik a visszacsatolás egy udvarias, de határozott hangú levél és befizetendő csekk

formájában.

Felvetődik egy másik kérdés, az ellenőrzés célja, amely sosem a szankció, hanem a kívánt

állapot, hatékony működés biztosítása. A fent említett esetben cél nem a bírságolás, hanem

annak kikényszerítése, hogy nem lépjük túl a megengedett sebességi korlátot. A sebesség

mérésnek a haszna nem a befolyó bírság összege, hanem az, hogy kevesebb lesz a baleset, így

emberi tragédiákat előzhetünk meg. Közgazdászként, pénzügyi ellenőrként hajlamosak

vagyunk mellőzni a vizsgált terület összetett megítélését, egy-egy elemet, jelenséget

kiragadni, az időtávlatokat mellőzni, például olyan finanszírozási „megtakarításokat”

eredményként értékelni, amelyek bár kevesebb mentési és ápolási költséghez, rokkant

ellátásra fordított költséghez vezetnek, de ugyanakkor az ellátás színvonalában, terjedelmében

hátrányokkal járnak. Vagyis a hatékonyság megítélése a pénzügyek vitelében nem csak szűk

fiskális, gazdasági érdekek mentén történik, hanem szélesebb összefüggésekbe ágyazottan.

Az ellenőrzésnek három fontos funkciója van, amelyeket követi a javaslat megfogalmazása és

az intézkedés foganatosítása.

a tényhelyzet megállapítása

a tényhelyzet viszonyítása a követelményhez (összehasonlítás)

az összehasonlítás eredményének értékelése

Az ellenőrzés legfontosabb feladata, hogy a vizsgált jelenség, tevékenység, folyamat,

rendszer, stb. hibamentességét elősegítse. Az ellenőrzés tehát megállapítja az eltérést, a hibát,

de ezzel még nem fejeződik be az ellenőrzési tevékenység. Fontos lépése, hogy megtaláljuk

az eltérés okát, eredetét, ugyanis csak az alapvető (eredendő) ok ismeretében lehet a hibát

kijavítani. Egyszerűbben fogalmazva: a hibát vagy hiányosságot csak akkor tudjuk

megszüntetni, ha tudjuk, miért keletkezett. Az ellenőrzés tehát feltárja a hibákat, a

megvalósulás folyamatát gátló tényezőket, és megfelelő javaslatot/felhívást tesz azok

megszüntetésére, segíti azok jövőbeni elkerülését. Ezen elvből kiindulva nem a büntetés,

szankcionálás kezdeményezése, hanem a működés hibamentességének elősegítése az

ellenőrzés alapvető célja.

Az ellenőrzés fogalma: Általában valamely cél vagy feladat lehető leghatékonyabb

megvalósítása érdekében végzett ténymegállapító, követelményhez viszonyító, értékelő,

javaslattevő tevékenység.

5

Az ellenőrzés tárgya mindig valamilyen emberi tevékenység, cselekedet vagy magatartás,

továbbá embercsoport közös tevékenységének értékelése.

Az ellenőrzés okát, célkitűzéseit az általa képviselt érdekek, határozzák meg, amelyek

alapvetően

a hatósági/gazdasági-szakmai közjogi, vezetési érdekek és

a tulajdonosi érdekek

csoportjába sorolhatók. Természetesen ezek „mixe” is érvényesülhet.

Hatósági érdek: különböző jogszabályok, kötelező állami előírások betartását, célok

teljesítését ellenőrzik. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hatósági érdek nem öncélú,

hanem a társadalmi érdeket képviseli. Erre jó példa az adóhatósági ellenőrzés, amely az

arányos közteherviselést igyekszik biztosítani.

Tulajdonosi érdek: a gazdálkodó szervezet vagy tevékenység egészére kiterjedő ellenőrzés,

melynek célja a vállalkozásba tőkét befektetőszemélyek érdekeinek védelme. Mindenki

szeretné biztonságban tudni a vagyonát és az is természetes elvárás, hogy az gyarapodjon.

Nyilvánvaló elvárás a tulajdonosok részéről érdekeiknek védelme, ellenkező esetben nincs

tőkebefektetés és működő gazdaság.

A tulajdonos ellenőrzés szervezeti felépítése, módszereinek tárgyalása későbbi tételek

esetében történik meg.

Az ellenőrzés típusát vizsgálva ismét két csoportot tudunk megkülönböztetni:

Szabályszerűségi ellenőrzés, amely azt vizsgálja, hogy a működés megfelel-e a meghatározott

jogszabályban, vagy egyéb szabályozókban meghatározott feltételeknek.

Hatékonysági, eredményességi ellenőrzés, amely az erőforrásokkal történő gazdálkodást

vizsgálja, elemzési eszközöket használ és javaslatot tesz a jövedelmezőség javítására. (A

célszerűségi, a gazdasági-társadalmi célok teljesítéséhez kapcsolódó ellenőrzéseket is e körbe

sorolhatjuk.)

Az ellenőrzés módszerei: Az ellenőrzés módszerei állandó és egyre gyorsuló változáson

mennek keresztül a technika fejlődése, a szakmai elvárások módosulása és egyéb tényezők

miatt. Az egyes ellenőrzési módszereket, tényhelyzet feltárási módszereket ebben a tételben

tárgyaljuk, bizonyos területek bemutatása során megemlítjük a speciális módszertani

elemeket.

Néhány klasszikus csoportosítást szükséges kiemelnünk. Ezek a következők:

Információ gyűjtés módszerei alapján megkülönböztetünk:

- okmányokon alapuló ellenőrzés a gazdasági események dokumentálására szolgáló

bizonylatokon keresztül rekonstruálja az eseményeket ezzel, szerez megfelelő

információt a munkához. Erre jó példa lehet az adóhatóság ellenőrzése, amelynek

keretében bekérik a bizonylatokat.

6

- helyszíni szemlén alapuló ellenőrzés keretében közvetlenül szerez információt az

ellenőr a fennálló helyzetről. Erre jó példa az állatorvos baromfitartó telepen tett

látogatása, vagy a vezető üzemben tett szemléje lehet.

- közvetlen megtapasztaláson alapuló ellenőrzés, amelyre jó példa lehet a

próbavásárlás az adóhatóság vagy a fogyasztóvédelemi hatóság részéről.

Meg kell jegyeznem, hogy a különböző módszerek között átfedés van, hiszen a helyszíni

szemle alkalmával közvetlen megtapasztalásról is beszélünk.

A következtetések meghatározásának irányultsága szerint megkülönböztetünk:

- induktív az a módszer, amely a tények sorából (elemekből) kiindulva jut el a

következtetésig (például a számviteli nyilvántartások hibái milyen okokra

vezethetők vissza);

- deduktív az a módszer, amely egy jelenség, egy következmény okait keresi

(például a vállalti veszteség okait).

A legtöbb gazdasági ellenőrzés elengedhetetlen módszertani eleme az elemzés, amely

hatékonysági ellenőrzést és gazdasági döntések előkészítését egyaránt szolgája. Engedjenek

meg egy személyes megjegyzést. Amikor először tanultam elemzést és ellenőrzést azt

mondták tanáraim, hogy az elemzést csak annyi különbözteti meg az ellenőrzéstől, hogy az

ellenőrzés során megnevezzük a felelőst. Ezt a megállapítást ma – a tudományág fejlődése

miatt – kissé árnyalnám, de alapjában véve igaz.

Egy ellenőrzési munka során természetesen nem ragaszkodhatunk egyik módszerhez sem

kizárólag, azok keverednek és igazodniuk kell az ellenőrzés jellegéhez, a kitűzött célhoz.

Az ellenőrzési rendszer magyarországi felépítésének egy megközelítése:

Államhatalmi/közhatalmi ellenőrzés

- Parlament

- ÁSZ

- Köztársasági elnök

- Alkotmánybíróság

- Bíróságok

- Ügyészségek

Államigazgatási ellenőrzés

- A kormány és annak tagjai

- Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

- Adóhatóságok

- Különböző felügyelőségek (Munkavédelmi, Fogyasztóvédelmi, Versenyhivatal,

PSZÁF)

Tulajdonosi ellenőrzés

- Taggyűlés illetve tagok gyűlése

7

- Felügyelő Bizottság/Ellenőrző bizottság

- Igazgatóság/Igazgató tanács

- Tagi jogok a tagok közvetlen ellenőrzési lehetőségét biztosítják.

Pénzintézeti ellenőrzés

- Hitelezési ellenőrzés

- MNB ellenőrzési funkciója

Vezetői ellenőrzés

- Postabontási jog gyakorlása

- Aláírási jog gyakorlása

- Beszámoltatás

- Helyszíni szemle

- Függetlenített belső ellenőr alkalmazása

- FEUVE (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)

Független könyvvizsgálói ellenőrzés

- Gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény szerint

- számviteli törvény szerint

Az ellenőrzési rendszer elemeit más tételek keretei között részletesen tárgyaljuk, azonban úgy

vélem a FEUVE-t már most, az elején érdemes néhány mondatban megvilágítani. A nemzetközi

ellenőrzési szakirodalom a FEUVE rendszert belső kontroll rendszerként határozza meg, amely egy

szervezet működésének, tevékenységének irányítására, szabályozására, ellenőrzésére kialakított

struktúrákat, folyamatokat, eljárásokat és módszereket takar. A FEUVE beépül a költségvetési

ellenőrző szervek belső kontroll rendszerébe.

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) a szervezeten belül a

gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és

ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési

szerv vezetője felelős. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a

kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések

dokumentumait is),

az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és

szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és

beszámolás) kontrollját.

8

A magyar államszervezet ellenőrzési rendszerének összefoglaló vázlata

Forrás: Banai Péter Benő 2011. november 3, előadás a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök

Egyesületének konferenciáján

Az ellenőrzés általános jellemzői:

törvényesség: az ellenőrzés jogszabályi felhatalmazás alapján, az eljárásra

vonatkozó szabályok betartásaval történik

tervszerűség: előre meghatározott ellenőrzési terv alapján folytatják le az

ellenőrzést

teljesség: az ellenőrzési rendszer egyes elemei egymásra épülnek

rendszeresség: ellenőrzések végzése előre meghatározott időközönként

folyamatosság: az ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül követik egymást

racionalitás: az ellenőrzési feladatok helyes megválasztása

objektivitás és megalapozottság: megdönthetetlen, tárgyilagos, elfogulatlan

megállapítások, reális következtetések

hatékonyság: a hibák eredményes feltárása, hozzájárulás a hiányosságok

megszüntetéséhez, hibák kijavításához

9

b., Ismertesse az anyaggazdálkodás ellenőrzését, értékelését. Ezen belül részletezze a

vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzését (a vásárolt anyagok állományának

ellenőrzését, az anyagfelhasználás ellenőrzését), a vásárolt anyagok értékelésének és

nyilvántartási rendjének ellenőrzését, a raktárgazdálkodás hatékonyságának

ellenőrzését.

A szakterület ellenőrzési szempontjait két részben tárgyaljuk, szabályszerűségi és

hatékonysági szempontból. Ezt megelőzően a készletek ellenőrzéséről beszélünk általában.

A készletgazdálkodás ellenőrzése

A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához forgóeszközökre, ezen belül

természetesen készletekre is szükség van. A készletek a vállalkozói tevékenységét közvetlenül

vagy közvetve szolgáló eszközök:

Anyagok: amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása során

fognak felhasználni

Áruk, göngyölegek: amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében

értékesítési céllal szereztek be, azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban

maradnak

Saját termelésű készletek, amelyek lehetnek kész- és félkész termékek, befejezetlen termelés:

amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak

(befejezetlen termelés), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak

(késztermék), esetleg további feldolgozás vár rájuk (félkész termék).

Forrás: KOVÁCS ÁRPÁD: AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS MÓDSZEREI

PERFEKT KIADÓ 2007.

10

Az ellenőrzés kiterjed:

az anyagellátásra

az anyagfelhasználásra

a készlethatékonyságra

a készletek megtérülés gyorsaságának vizsgálatára

A készletgazdálkodást vizsgálva abból kell kiindulni, hogy a termelés akkor folytatható, ha

időben, megfelelő mennyiségben és összetételben készletek állnak rendelkezésre. Ez

tekinthető optimális estnek. Amennyiben a szükségesnél nagyobb a készletlekötés, úgy az

rontja a tevékenység jövedelmezőségét. Ebben az esetben raktározási, készletfinanszírozási

többletköltségek és raktározási veszteség léphet fel. Fordított esetben pedig akadályozott a

tevékenység folytatása, s így csökken a jövedelmezőség. Ezt hiány költségeként is szoktuk

emlegetni. Az ellenőrzés kiindulópontja éppen ezért az anyagszükséglet tervezésének

vizsgálata. A megfelelő tervezés és tervek teszik lehetővé az optimális készlettartást, amelytől

bármilyen irányú eltérés rontja a jövedelmezőséget.

A rendszeres ellenőrzésnek ki kell terjednie az anyag-felhasználási normáktól való eltérések

vizsgálatára is. Az ellenőrzés során vizsgáljuk a beszerzési, a bruttó anyag-felhasználási és a

nettó anyag-felhasználási norma alakulását. Az anyag felhasználási normák alapján kell

ellenőrizni az anyag kihozatali együttható alakulását.

A készletek nagyságának, összetételének ellenőrzése mellett azt is vizsgálni kell, hogy a

készletek milyen kapcsolatban vannak a termelési értékkel. Ez a kapcsolat a

készlethatékonysági mutató (parciális hatékonysági mutató) alapján számszerűsíthető.

Gyakorlatilag ki kell számítani az egységnyi (pl. 100 Ft) átlagos készletértékre jutó termelési

érték nagyságát.

a.) Szabályszerűségi szempontok:

- készletek értékelésének szabályozottsága, a szabályok betartása, számviteli politikának

történő megfelelése.

- analitikus nyilvántartások rendszere, azok pontossága

- anyagfeladások szabályozottsága, tartalmi megfelelősége,

- főkönyvi könyvelés szabályossága,

- utalványozási rend szabályozottsága, annak jogszerűsége, naprakészsége és betartása

- készletszintek meghatározása és annak betartása,

- anyagnormák rögzítettsége, annak naprakészsége

- készletek beszerzésének szabályozottsága, a szabályok betartása,

- selejtezés szabályozottsága, előkészítettsége, a szabályok betartása,

- megsemmisítési, vagy újra hasznosítási javaslatok, jegyzőkönyvek szabályossága

- normalizált hiányok meghatározása, azok érvényesítése,

- leltározás szabályossága

- elfekvő készletek meghatározása, azok kezelésének szabályozottsága,

- stb.

11

b.) Hatékonysági szempontok:

A hatékonysági szempontok esetében az elemzési lehetőségek ismertetésével kezdjük a

feldolgozást. Átnézünk néhány számítási módozatot, amely a hatékonyság vizsgálatát

szolgálja. (megjegyzem, hogy a jövedelmezőség és hatékonyság között az alapvető eltérés,

hogy a jövedelmezőség érték adatokkal számol, a hatékonyság természetes mértékegységekkel

is értelmezhető, pl: egy munkaóra alatt előállított termelési érték.)

Mielőtt a hatékonysági mutatókat nézzük, ismerjük meg annak általános számítását és

értelmezését. Ez nem más, mint az erőforrások felhasználásának gazdaságossága.

Számításának általános képlete:

Hatékonyság= Eredmény/ Ráfordítás

A fenti formula általános jellege miatt rengeteg hatékonysági mutató tudunk képezni az alábbi

ábra szerint.

Vállalkozási

pénzjövedelem

Hatékonysági mutatók

Hozam

Ráfordítás

Tárgyi

eszköz

(nettó)

BLTőke

(vagyon)Készletek

E

nettó

Reláción-

kénti

költségek

Összes

termelési

költség

Hozzáadott

érték

Nettó termelési

érték

Anyagmentes

termelési érték

Bruttó

termelési érték

Ért.nettó árbev.

relációnkéntHozamok

Erőforrás

felhasználás

HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE VÁLLAKOZÁSI SZINTÉN

Forrás: Dr Bíró Tibor Dr Pucsek József Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex

elemzése. Perfekt Kiadó 1995 Budapest

A mutató segítségével meghatározhatjuk az átlagos készletszintet, amely raktár gazdálkodási,

készletfinanszírozási szempontból lényeges.

ezzel a módszerrel becsülhetjük a befejezetlen termelés értékét, hiszen kis mértékben bár, de

mindennap eltérő lehet a költség értéke, a gyártási ütemben is - ezáltal a gyártási időben -

12

lehetnek ingadozások. A számvitelben a befejezetlen termelés értékét a következő módszerrel

állapíthatjuk meg:

Nyitó befejezetlen termelés

+ Tárgyidőszaki költséget

- Tárgyidőszaki késztermék, félkész termék raktárra vétel

Záró befejezetlen termelés

A számítás szintén átlagokon alapul, ezért becslésre alkalmas, alapvetően tervezésben

használatos.

A mutató a készletek hatékonyságát jelzi, megadja, hogy egy Ft készlet lekötésével hány forint

termelési értéket állíthatunk elő.

A mutató segítségével megállapíthatjuk, hogy a készletek hányszor fordulnak meg egy adott

időszak alatt hányszor fordul meg a készlet, hányszor jelenik meg az árbevételben, hányszor

térül meg. Természetesen annál kedvezőbb, minél magasabb.

A mutató reciprok összefüggésben áll az előzővel, azt mutatja meg, hogy egy Ft árbevétel

eléréséhez hány Ft készlet lekötés szükséges. Természetesen annál kedvezőbb, minél

alacsonyabb az értéke.

A mutató jelzi, hogy a készletek megtérüléséhez átlagosan hány napra van szükség, kedvező

az alacsony érték.

13

Tipikus rugalmassági mutató, amely jelzi, hogy az árbevétel egy százalékos változása

hány százalék készletváltozást idéz elő. Akkor kedvező az értéke, ha egy alatti és

minél alacsonyabb, annál jobb.

A mutató becslésre alkalmas, átlagos értéket ad meg. A számítást tervezéshez

használhatjuk, illetve tényadatok alapján átlagos értéket ad meg.

1. A vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzése

Az anyaggazdálkodási rendszer működésének ellenőrzése során az alábbi főbb

szempontokat kell érvényesítenünk:

megfelelően biztosított-e az anyagszükséglet

törekedetek-e a legjobb fuvarköltség elérésére, szállítás szervezése, rakodás

költségek, stb.

biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és

elszámolása

megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel

megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a

raktárgazdálkodás színvonala

megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel

keresték-e a legolcsóbb beszerzési forrásokat

a szállító kiválasztása során az áron kívüli egyéb szempontokat figyelembe vették-

e (pl: fuvardíj, szállítás ütemessége, fizetési feltételek)?

gondot fordítanak-e a feleslegessé váló anyagok feltárására, azok hasznosítására,

az ebből eredő veszteségek minimalizálására?

2. Az anyagszükséglet meghatározásának ellenőrzése

A gazdálkodás egyik meghatározó költsége az anyagköltség, melynek csökkentése

lényegesen befolyásolja a termékek és szolgáltatások önköltségét, ezáltal a

vállalkozás jövedelmezőségét. A szükséges anyagfelhasználás mennyiségének,

értékének meghatározása során figyelemmel kell lennünk az anyagnormákra. A

normák típusai és azok összefüggései a következők:

- Nettó norma, az a mennyiség, ami az elkészült termékben megjelenik.

- Hulladék gyártás során keletkező veszteség, esetleg újra hasznosítható anyag

mennyiség

- Bruttó norma az előbbi kettő összege

I. A beszerzési mennyiségek ellenőrzése

Vizsgálandó:

14

jól állapították-e meg az anyagbeszerzési normákat?

figyelembe vették-e a bruttó anyag-felhasználási normákat módosító

tényezőket?

figyelembe vették-e a beszerzéshez szükséges időt?

figyelembe vették-e a lehetséges változásokat?

figyelembe vették-e a raktározási veszteségeket?

figyelembe vették-e a várható selejt miatti többletigényeket?

II. Az anyagmegrendelések ellenőrzése

Vizsgálandó:

az anyagáramlásban részt vevő szervezetek megfelelően együttműködnek-e?

megfelelőek-e a számítógépes nyilvántartások és programok?

kialakításra kerültek-e a készletszintek, készletnormák?

az anyagbeszerzés a lehető legkedvezőbb áron történik-e?

a megrendelések és a szerződések megfelelnek-e minden követelménynek?

a nyilvántartás pontos és naprakész-e?

határidők betartása megfelelő-e?

III. Az anyagbeszállítások, fuvarozások ellenőrzése

Vizsgálandó:

a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe?

maximálisan ki vannak-e használva a szállítóeszközök?

figyelembe vették-e a lehetséges módosításokat?

gondoskodtak-e a szállító eszközök kihasználtságáról?

a fuvarokmányok szabályszerűségének vizsgálata.

gondoskodtak-e az áru védelméről?

IV. Anyagfelhasználás ellenőrzése során vizsgálni kell a

- fajlagos anyagfelhasználás és anyag kihozatali mutatók alakulását

- bruttó és nettó anyagnormák számítását, naprakészségét és betartását

- selejt és hulladék anyagok hasznosítását

V. A vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése

a. A vásárolt anyagok értékelése megegyezik-e a számviteli politikában

rögzítettekkel?

b. Analitikus nyilvántartások vezetésének ellenőrzése

c. Feladások taralmi ellenőrzése

d. Elfekvő készletek nyilvántartásának ellenőrzése

e. Szükséges selejtezések és leértékelések vizsgálata.

VI. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése

a. a raktározás tervszerű-e, van-e raktározási terv?

b. a raktárak kapacitásának kihasználtsága, indokolt-e a fenntartott raktár

kapacitás?

c. a raktáron belüli készletmozgások szervezettek-e, racionálisak-e?

d. a raktár rendelkezik-e a szükséges eszközökkel?

e. van-e raktározási szabályzat?

f. vagyonvédelem biztosított-e?

15

g. a raktározott készletek minőségének védelme biztosított-e?

h. biztosított-e a készletek megfelelő elkülönítése?

i. raktári kiszolgálás szervezett-e, biztosítja-e a megfelelő gyors ellátást?

j. a raktári ügyvitel szervezett-e, biztosítja-e a zártságot?

k. bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése

l. biztosított-e a személyes felelősség érvényesítése?

16

2. tétel

a., Ismertesse a vállalati belső ellenőrzési kockázatok rendszerét, felmérését, értékelését

és kezelését!

A kockázat fogalma

A vállalkozások tulajdonosi ellenőrzésének célja azt vizsgálni, hogy a vállalkozás működése

mennyire szolgálja az előtte álló feladatokat, a profit maximalizálását és a jogszabályoknak

való megfelelést A tulajdonosok alapvető érdeke, hogy a fenti célok eléréséért minden

szükséges és lehetséges szervezeti intézkedést megtegyenek, annak végrehajtására

szervezeteket, személyeket jelöljenek ki.

A vállalkozások mérete igen eltérő, a multinacionális világcégektől, vállalathálózatoktól az

egyszemélyes vállalkozásokig terjed. Tulajdonosi ellenőrzésről azoknál a vállalkozásoknál

érdemes beszélni, amelyek méretüknél fogva meghaladják egy ember – a tulajdonos –

folyamatos jelenlétét, személyes irányítási, szervezési, ellenőrzési kapacitásait. A magyar

jogrendben ezek döntően a részvénytársaságok, továbbá a nagyobb korlátolt felelősségű

társaságok és az egyesülések.

Minden szervezetet egy meghatározott cél (vagy célok) érdekében hoztak létre, illetve hogy

működésével egy meghatározott célt (vagy célokat) szolgáljon. Ezek megvalósítása vagy

teljesítése során azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és

hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk a szervezet működésének, felépítésének

összetettségéből, illetve a környezet (gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb.)

összetettségéből és kiszámíthatatlan változásaiból fakad.

Ezeket a bizonytalan tényezőket hívhatjuk kockázatnak.

Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek

bekövetkezése hatással lehet a szervezet által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív,

illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, azt definiálható úgy is, mint lehetőség.

A kockázatkezelés meghatározása

A kockázat tehát negatívan hat(hat) a szervezet működésére (hatékonyság), és ezen keresztül

a szervezet célkitűzéseire is (funkció-ellátás). Megnehezíti, hátráltatja, bizonytalanná teszi

vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos feladatok ellátását, illetve célok

teljesülését. Ezért mindenképpen szükséges, hogy valamilyen módon a szervezet foglalkozzon

ezzel a problémával.

A szervezet vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással

lehetnek a szervezet célkitűzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetőség

szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségét. Ezt a kockázatkezeléssel érheti

el a szervezet, amely tömören magában foglalja a kockázati tényezők meghatározását, azok

bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, majd végül a kockázati tényezőre történő

reagálást.

A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a

végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a

kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a

kockázatkezelés értékét.

17

A kockázatkezelés folyamata az alábbi 4 fő lépést tartalmazza:

I. A kockázatok azonosítása

II. A kockázatok értékelése

III. Kockázati reakciók

IV. Kockázatok felülvizsgálata

Ezek a lépések a való életben nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak,

átfedik egymást.

A kockázatkezelés fent vázolt lépései mellett léteznek még olyan tényezők, illetve elemek,

amelyek valamilyen módon beépülnek a folyamatba, és lényeges részének tekinthetők.

Ezek a tényezők a következők:

a. Kommunikáció és tájékoztatás

b. A szervezet kapcsolatai

c. A szervezet környezete

A kockázat beazonosítása egy szervezetben annak fő célkitűzéseinek tükrében történik.

Kockázatvizsgálattal és kockázati önértékeléssel a kockázati kategóriák meghatározhatóak. A

kockázat csoportosítható annak forrása alapján, amely szerint beszélhetünk külső eredetű

vagy a szervezet tevékenységéből eredő kockázatokról.

A kockázati típusok:

Külső kockázat lehet: infrastrukturális, gazdasági, jogi és szabályozási,

környezetvédelmi, politikai, piaci és elemi csapások.

Pénzügyi kockázatok: költségvetési, csalás, lopás, biztosítási, tőke beruházási,

felelősségvállalási.

Tevékenységi kockázatok: működés-stratégiai, működési, információs, hírnév,

kockázat-átvitel, technológiai, projekt, újítási.

Emberi erőforrás kockázatok: személyzeti, egészség és biztonsági.

A kockázatok beazonosítása után, azokat értékelni is szükséges, melynek segítségével a

szervezet számára legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá vállnak. A prioritási sorrend

meghatározza, mely kockázatokra kell kiemelten figyelni, és egyben megadja a kockázati

tűréshatárt is. Azt a határt, amely még a szervezet számára elfogadható kockázati szint, és ami

felett a szervezet mindenképpen válaszintézkedést tesz. Ennek a szintnek a meghatározása

meglehetősen szubjektív, befolyásolja a szervezeti kultúra, a menedzsment hozzáállása, a

kapacitás és a technikai lehetőségek.

18

A tolerancia szint meghatározásával a vezetőség kijelöli azokat a határértékeket, amelyek

egyértelműen megadják a szervezet minden dolgozója számára, hogy maximálisan mekkora

mértékű kockázatot vállalhat a szervezet egyes tevékenységei kapcsán.

A kockázatkezelési stratégiák a már felmért és kiértékelt kockázatokra adott konkrét lépések,

válaszreakciók. A kockázat kezelési stratégiák a következők lehetnek:

A kockázat elviselése

A kockázat kezelése

A kockázat átadása

A kockázatos tevékenység befejezése

Kihasználni a lehetőséget

A fentiekből kiemelném a kockázat kezelést, melynek módjai a belső kontrolokként ismerjük:

Megelőző kontrollok: Ezek a kontrollok korlátozzák egy nem kívánt következménnyel

járó kockázat realizálódásának lehetőségét. A szervezeten belül működő belső

kontrollok többsége ehhez a kategóriához tartozik. Példa lehet az ilyen jellegű

kontrollra bizonyos feladatok szétválasztása (például az a személy, aki a számlák

kifizetését hagyja jóvá különbözik attól, aki az árut vagy szolgáltatást megrendeli –

ilyen módon megakadályozható, hogy valaki közpénzen saját hasznára

tevékenykedjen).

Korrekciós kontrollok: Ezek a kontrollok a realizálódott, nem kívánt kockázat

következményeit korrigálják (pl.: olyan szerződési feltételek kikötése, amely védi a

feleket esetleges veszteség esetén). Fontos eleme eshetőségi tervek kidolgozása,

amellyel a szervezet működésének folytonosságát tudja biztosítani negatív hatásokkal,

veszteséggel járó esemény bekövetkezése esetén.

Iránymutató kontrollok: Ezek a kontrollok egy bizonyos, kívánt következmény

elérését biztosítják. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét

lépéseit, időbeni ütemezésüket tartalmazzák. Például eljárásrendek, vezetői utasítások.

Felderítő kontrollok: Ezek a kontrollok azt a célt szolgálják, hogy fényt derítsenek

olyan esetekre, amikor nem kívánt események következtek be. Példái lehetnek

készletellenőrzések (voltak-e, engedély nélküli kivételezések), készletegyeztetések,

(voltak-e engedély nélküli tranzakciók) vagy projektek megvalósításáról szóló

áttekintések, monitoring jelentések (projektek tapasztalatai, amelyek a későbbiekben is

felhasználhatók).

A kiválasztásnál figyelni kell arra, hogy a kiválasztott módszer arányba legyen a kockázat

mértékével.

A folytonosan változó környezet miatt szükséges a kockázatokat folyamatosan és

rendszeresen felülvizsgálni. A kockázati felülvizsgálatnak a céljai a változások megfigyelése,

melynek alapján új kockázati prioritási sorrendet, új kockázati tűrőképességet határoznak

meg. Valamint a működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának ellenőrzése, hogy

vajon megfelelően tudják-e a kontroll módszerek csökkenteni a kockázatok bekövetkeztét,

hatását, szükség van-e újak bevezetésére vagy a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé

vált-e valamelyik.

A felülvizsgálat eszközei lehetnek a kockázati önértékelés, felelős személy beszámoltatása, és

az ellenőrzési nyomvonal és a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó belső szabályozások.

19

A vállalkozás belső ellenőrzésében rejlő kockázatok:

Az ellenőrzés folyamán fenn áll az a lehetőség, hogy az ellenőrzés nem éri el a kitűzött célját,

azaz, az ellenőr minősítő véleménye, megállapításai, következtetései egészben, vagy részben

tévesek, nem helytállóak.

Az ellenőrzési kockázat azt az átfogó kockázatot jelenti, hogy az ellenőr a véleményében

megbízhatónak ítéli a pénzügyi kimutatást, pedig az valójában nem megbízható, a gazdasági

eseményeket, pénzügyi tranzakciókat törvényesnek és szabályszerűnek értékeli, de valójában

nem azok, vagy a belső kontroll rendszert megfelelőnek minősíti, holott ténylegesen nem

megfelelő.

Az ellenőrzési kockázatnak három összetevője van:

Az eredendő kockázat, mely egy rendszernek olyan belső sajátossága, amely

fogékonnyá teszik a lényeges hibákra, szabálytalanságokra, gyenge teljesítményre.

Ilyen körülmények lehetnek pl.: a működés összetettsége, bonyolultsága, nagyszámú

érdekelt fél, nagy értékű eszközök, tranzakciók, vezetőkre nehezedő nyomás,

gazdasági függőség, stb.

A belső irányítás, szabályozás kockázata, annak a valószínűsége, hogy az ellenőrzött

terület belső kontroll rendszere elmulasztja megelőzni vagy jelezni, illetve kijavítani a

lényeges hibákat, szabálytalanságokat, a gyenge teljesítményeket. A vezetésnek ezért

megfelelő kontrollrendszert kell kiépítenie és működtetnie.

Feltárási kockázat azt fejezi ki, hogy az ellenőr valamely hibát nem tár fel, nem vesz

észre és nem korrigál.

Kockázatmenedzsment és a kontrollok rendszere

A kockázatmenedzsment és a kontrollok a belső ellenőrzési tevékenység fókuszában álló

feladatok. A belső ellenőr legfőbb feladata, hogy ezek fejlesztésére rendszerszemléletű

javaslatokat tegyen.

Minden kockázatnak két jellemzője van, azaz oka (bármely esemény, tevékenység vagy

tevékenység elmulasztása) és hatása van (például szervezeti, stratégiai célok elérésére

gyakorolt hatás, befolyás).

A kockázatmenedzsment szisztematikusan felépített tevékenység, amelynek célja a

potenciális kockázatok feltárása és értékelése, valamint ennek eredménye alapján

kockázatkezelési terv megfogalmazása és végrehajtása.

A kockázatkontroll a már azonosított kockázatok és az ezek kezelésére megfogalmazott

kockázatkezelő program folyamatos nyomon követése, az új kockázatok időben történő

kiszűrése.

20

Stratégiai kontroll Menedzsmentkontroll

(controlling) Operatív kontroll

A probléma jellemzői

Nehezen meghatározható, strukturálatlan, sok alternatíva, tisztázatlan oksági kapcsolatok.

Vannak példák, többször visszatérő feladatok, korlátozott számú alternatíva, részben programozható.

Előírt szabályok, matematikai modellek használata.

Időtáv Az iparág jellegétől függően akár több évtized is lehet.

Az elkövetkezendő néhány év, a hangsúly a következő időszakon van.

Közvetlen jövő.

A kontrollfolya-mat jellemzői

Kevés formális elemzés történik, nagyrészt egyéni ítéleteken alapul, van idő az alapos munkára, szabályozatlan.

Több formális elemzés. Vannak határidők, kevés iteráció, ritmusos.

Nem kritizálható előírások követése.

Ismétlődő.

Értékelés Szubjektív és bonyolult, az értékelés csak hosszú távon lehetséges.

Kevésbé bonyolult. Legalább évenkénti értékelés.

Általában világosan meghatározott szempontok, azonnali értékelés.

Mi áll a középpont-ban?

A vizsgálandó részterület, hosszú távú terv (program), nem hierarchikus.

A programok és a felelősségi központok egyaránt, hierarchikus.

Egyedi tranzakciók.

Határidők A gyorsaság általában nem lényeges.

A gyorsaság általában fontosabb a pontosságnál.

Azonnali.

A hatékony kontrollal szemben támasztott főbb elvárások:

Viszonylagos pontosság

Jelenidejűség

Gazdaságosság

Rugalmasság

Érthetőség

Több szempontúság

A kontrollt befolyásoló tényezők:

Méret, a tevékenység összetettsége

A szervezeti hierarchia szintjei

Az adott egység/tevékenység fontossága

21

b., Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését, a költségtervezési feladatok

ellenőrzését, az anyagfelhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a

költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés

módszereinek a vizsgálatát; a közvetlen és a közvetett költségek elszámolásának

ellenőrzése és a költség nemek elszámolásának ellenőrzésével.

A költséggazdálkodás ellenőrzésének tárgyalása előtt fontosnak tartok egy-két gondolatot

megemlíteni a költséggazdálkodás szerepéről, annak fontosságáról. Az alaptevékenység

eredményét az abból származó árbevétel és költségek különbsége határozza meg. Ennek

áttekintése érdekében érdemes az alábbi ábrát vizsgálnunk, amely a termelési folyamatot

szemlélteti, az eszközök beszerzésétől, a költséggé váláson, majd a késztermék raktárra

vételén keresztül az értékesítés folyamatán át az árbevétel beérkezésig.

TERMELÉSI FOLYAMAT SÉMÁJA

Forrás: Saját szerkesztés

A fenti ábra összefüggései jól érzékeltetik, hogy a termelés egy folyamatosan ismétlődő,

ciklikus tevékenység. Kiindulunk a pénzből, amely segítségével megvásároljuk a termelés

Pénz

Megmaradó

pénz

Költség Készletr

e

Vétel

Költség

Kiadás

Amortizáció

Munkabér, energia, alvállalkozó, egyéb

Amortizáció

Tárgyi eszköz,

feltételek

Félkész

termék

Vásárolt

készlet

Termelésbe adás

Készletre

Vétel

Késztermék Értékesítés

Követelés

Követelés

Fizetés Több

Pénz

Munkabér,

energia,

alvállalkozó,

egyéb

22

feltételeit, a befektetett eszközöket. Beszerezzük a vásárolt készleteket és természetesen

pénzünk is marad. A készletek termelésbe adása során keletkezik a költség, amely kiegészül a

befektetett eszközök amortizációs költségével és a megmaradó pénz felhasználásával

kiegyenlített egyéb ráfordításokkal. Amennyiben a megmunkálás alatt lévő terméket készletre

vesszük, abból félkész termék keletkezik. Ezt ismét „kiadjuk” a termelésbe és költségként

számoljuk el. A költség ebben az esetben sem pusztán a félkész termék értéke, hanem itt is

rakódik rá a befektetett eszközök egy része amortizáció formájában és a meglévő pénzekből

kiegyenlített munkabér, energia, alvállalkozói és egyéb költség. A megmunkálás alatt lévő

termék raktárra vétele után késztermék keletkezik. A késztermék értékesítése során

követeléshez jutunk, majd amikor ezt behajtjuk, akkor ebből ismét pénz lesz. Nagyon fontos a

vállalkozás számára, hogy a folyamat végén keletkező pénzösszeg nagyobb legyen, mint a

tevékenység során felhasznált eszközök értéke, vagyis az árbevétel több legyen, mint a

költség. Fontos, hogy árbevételben megtérüljenek költségeink, ennek híján a vállalkozás

folyamatosan veszíti el vagyonát, amely előbb-utóbb a cég felszámolásához vezet.

Az eredmény felfogható úgy is, mint a tevékenység során felhasznált eszköz és az árbevétel

által nyert eszköz különbsége, amely nyereség esetén eszközállomány bővülés formájában

jelenik meg, veszteség esetén csökken az eszközök értéke. Hosszú távú veszteség esetén a cég

feléli vagyonát.

A költség nem más, mint a termék, vagy szolgáltatás előállítása érdekében felhasznált

munkaerő- és eszközök pénzben kifejezett értéke. A gazdálkodás alapvető célja, hogy az

árbevétel több legyen, mint a költség. A gazdálkodás eredménye /leegyszerűsítve/ az

árbevétel és költség különbözete.

Árbevétel – Költség = Eredmény.

Ha az eredmény pozitív, akkor nyereségről beszélünk, ha negatív, akkor veszteségről.

A költséggazdálkodás nem más, mint az a munkafolyamat, amelynek középpontjában a

költség áll, tartalmazza annak tervezését, utalványozását, analitikus és szintetikus

nyilvántartását, elemzését és információ rendszerének kialakítását.

a. Költségtervezési feladatok ellenőrzése során vizsgáljuk annak rendszerét, az

előkalkulációk sémáit, azok rendszerszemléletű megközelítését.

A vállalkozások költséggazdálkodásra vonatkozóan a fentieket tartottam fontosnak kiemelni.

A költséggazdálkodással kapcsolatos ismeretek áttekintését kezdjük a költséggazdálkodás

fogalmával, amely szerint olyan tevékenység, amelynek középpontjában a költség áll és

tartalmazza a tervezést, utalványozást, analitikus nyilvántartást, főkönyvi elszámolást, a

kalkuláció elemzését, ellenőrzését, a szükséges információs rendszer működtetését.

Az ellenőrzés során kiemelt szempontként vizsgálnunk kell, hogy a költséggazdálkodási

tevékenységet rendszerszemléletben valósították-e meg, vagy sem, a szabályozás rendszerét

kialakították-e és naprakészen tartják-e valamint azt, hogy a tevékenységet szakmailag képzett

emberek végzik-e?

A költség tervezési feladatok ellenőrzése:

23

- Van-e önköltség számítási szabályzat és az szinkronban van-e a számviteli

törvénnyel és egyéb szabályokkal.

- Az elszámolás rendszere kialakított-e?

- Készítenek-e költségterveket?

- Megfelelő-e a tervezés módszere?

- A költségtervek ösztönözne-e takarékosságra?

- A tervek reálisak-e, alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására?

- A költségtervek szakmailag megalapozottak-e?

Költségek felhasználásának, utalványozásának, nyilvántartásának ellenőrzése:

Az utalványozás a költségek felhasználásának engedélyezése, ezért ellenőrizni kell, hogy az

utalványozási rendet kialakították-e, azok naprakészek-e és a felhasználásában résztvevők

számára ismertek-e? (A raktárakban, pénztárban stb. elhelyezték-e az utalványozók nevét,

aláírás mintáját?) Vizsgálni kell, hogy van-e összeférhetetlenség a rendszerben, megfelelően

kidolgozták-e az utalványozás alapját képező normákat, keretszámokat, kialakították-e a

bizonylati rendet és azt betartják-e?

A költségek könyvvitelének ellenőrzési feladatai:

A költségek könyvviteli elszámolásának ellenőrzését három részre bontjuk, egyrészt az

analitikus nyilvántartásokat kell vizsgálni, másrészt a főkönyvi feladásokat és a főkönyvi

könyvelést. Ennek a folyamatnak a rendszerét általában belső utasítások szabályozzák.

Célszerű ezek zártáságát, következetességét, komplexitását áttekinteni. Ezek után az

információbiztosítás végrehajtásra kell helyezni a hangsúlyt, a következőket kell ellenőrizni:

- A nyilvántartások naprakészek-e, megfelelő rendszerességgel lezárásra kerülnek-

e?

- A főkönyvi számlák rendje összhangban van-e a tervezési, analitikus

nyilvántartási, költség feladási rendszerrel?

- A terv-tény összehasonlítások megtörténnek-e kellő rendszerességgel?

- Az általános és közvetlen költségek elkülönítése megfelelő-e, az általános

költségek felosztása a valós folyamatoknak megfelelő-e?

- A költségelemzés megfelelő gyakorisággal történik-e?

- Előre tervezettek-e az információ szolgáltatás rendszerét, a feltételek adottak-e?

- Az információk előállítási igényénél figyelembe vették-e a költség – haszon elvet,

a tevékenység során törekednek-e a gazdaságosságra, kiszűrik-e a

párhuzamosságokat?

- Az adatszolgáltatás során alkalmazzák-e a korszerű számítástechnikai,

informatikai eszközöket?

- A költség, önköltség számítás feltételei biztosítottak-e, azok eredményei

megjelennek-e a főkönyvi könyvelésben, az éves beszámolóban?

- Alkalmazzák-e a bizonylati elvet?

Az ellenőrzés történhet munkafolyamatba építetten, funkcionális szervek útján, ellenőrzésre

hivatott személyek által, illetve vezetők esetenkénti helyszíni szemléin.

Az ellenőrzés során vizsgálni kell az utalványozások helyességét, a bizonylatok elszámolását

és azok tartalmi helyességét, a kalkulációk helyességét, a főkönyvi könyvelést, a korábbi

vizsgálatok megállapításainak realizálását.

24

A közvetlen és közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése:

A költségeket elszámolhatóság szerint két csoportba sorolhatók,

- közvetlen költségek, amelyekről a keletkezés pillanatában tudjuk, hogy melyik

termék, vagy szolgáltatás érdekében merült fel,

- közvetett költségek, - amelyeket általános költségnek is nevezünk-, amelyek

esetében csak a keletkezés helyét ismerjük és utólag egy részüket felosztjuk

(proporcionizáljuk) a termékekre illetve szolgáltatásokra, - ezek részévé válnak a

közvetlen önköltségnek - másik részük a közvetett költségek között marad (85 ös

számlacsoport) végleg rontva a tárgyévi eredményt.

A gazdálkodás elemzése, a valós eredmény megállapítása szempontjából rendkívül fontos,

hogy költségek elkülönítése a valós tartalomhoz közelítsen, hiszen ellenkező esetben

„becsapjuk” saját magunkat.

Az ellenőrzés kiemelt szempontjai a következők:

- A lehető legnagyobb mértékben törekedtek-e a közvetlen költségek arányának

emelésére?

- A közvetlen költségek termékek, szolgáltatások közötti elkülönítése pontos-e?

- A nyilvántartások mennyire precízek, a bizonylati fegyelem betartása megfelelő

szintűnek mondható-e?

- A költségek elszámolása megfelel-e a számviteli politikában leírtaknak?

(készletértékelési szabályok)

- Az általános költségek felosztása a megfelelő jellemző mutatók alapján történik-e?

- A közvetett költségek felosztásának módszere megfelelően pontos, a valós

folyamtokhoz igazodó-e? A költségek a valós „helyükre kerültek-e?

- A költségek felosztása megfelel-e az önköltség számítási szabályzatban

leírtaknak?

- A költségek könyvelése szabályos-e, megfelel-e a bizonylati elvnek, a valós

folyamatoknak?

Az ellenőrzés során természetesen az egyes költség nemek kötelező könyvelésének

szabályosságát is vizsgáljuk.

Egyes költség nemek ellenőrzési szempontja:

Anyagköltség:

- Értékelési szempontok érvényesülése,

- mennyiség indokoltsága,

- selejt és hulladék visszavételezése,

- alvállalkozói teljesítmények indokoltsága, elszámolásának szabályai,

- anyagi jellegű egyéb költségek elszámolásának ellenőrzése

- energia költségek indokoltsága, megfelelő beszerzési konstrukciók kiválasztása,

- bérelt eszközök kihasználtsága, annak indokoltsága,

25

- fenntartási költségek indokoltsága, annak eldöntése, hogy az aktiválandó vagy

sem?

- bérmunkadíjak indokoltsága,

-

- stb

Bérköltség és egyéb személyi jellegű költségek:

- Bérszabályzat alkalmazása

- bérezési rendszerek célszerű alkalmazása (teljesítmény bér, időbér, kombinált

bérezés stb.)

- bérpótlékok, kiegészítő fizetések, prémiumok, jutalmak rendszere támogatja-e az

érdekeltségi rendszert?

- célprémiumok rendszere,

- bérjárulékok számításának, nyilvántartásának, adatszolgáltatásának, befizetésének

ellenőrzése.

- utazási költségtérítés, munkába járás költségeinek ellenőrzése

- stb.

Gyártási különköltség:

- speciális gyártóeszközök alkalmazásának vizsgálata, indokoltság megítélése,

- szakértői díjak indokoltsága, megfelelő szakértő kiválasztása,

- helyszíni szerelési, kiszállási, utazási különköltségek.

Értékesítési különköltség:

- Speciális csomagolás, tárolás költségeinek indokoltsága

- költségek termékre történő felosztásának lehetősége

Amortizációs költségek:

Az ellenőrzés kiterjed az elszámolási időszak meghatározására, az amortizációs kulcsokra, a

számítás és elszámolás helyességére. Megemlítem a terven felüli amortizáció elszámolásának

és visszaírásának indokoltságát és bizonylati megalapozottságát célzó ellenőrzések

fontosságát.

26

3. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzés általános jellemzőit, az ellenőrzés szabályozottságát és az

ellenőrzés helyét, szerepét a vezetésben.

Minden ellenőrzés, vizsgálat legfőbb célja, hogy megválaszolja a következő három kérdést.

Az adott tevékenység

megfelel-e a fennálló szabályoknak,

összhangban van-e az elhatározott célokkal,

eleget tesz-e a hatékony megvalósítás kritériumainak.

A vizsgálatokat ennek megfelelően nevezzük szabályszerűségi, célszerűségi és hatékonysági

vizsgálatoknak.

Az ellenőrzés általános jellemzői:

Teljesség: A teljesség abból ered, hogy az ellenőrzési rendszer összességében képes ellátni a

hatósági és a tulajdonosi érdekek képviseletét.

Rendszeresség-tervszerűség: az ellenőrzés meghatározott időszakonként, meghatározott

rendben, és terv szerint végzik el.

Folytonosság-hézagmentesség: A vizsgált időszaknak kapcsolódnia kell az előző időszakhoz,

azaz kihagyás nélkül kövessék egymást a soron következő ellenőrzések.

Törvényesség: A törvényesség mind az ellenőrzést végzőkre, mind az ellenőrzöttekre

vonatkozik. Mindkettőjüknek meg kell tartaniuk a jogszabályi előírásokat és normákat.

Ésszerűség: Az ellenőrzés témáját, az ellenőrzési feladatok helyes megválasztását, valamint

az ellenőrző tevékenységek megfelelő koordinációját jelenti.

Megalapozottság: Az ellenőrzéssel szemben azt az általános követelményt fogalmazza meg,

hogy a megállapítások tárgyilagosak és elfogulatlanok, valamint a következtetések reálisak

legyenek.

Függetlenség: Az ellenőrzést lefolytató személyek ne legyenek befolyásolva.

Hatékonyság: az eredményességre irányul, arra, hogy az ellenőrzés által feltárt hibák

mennyiben járultak hozzá a hibák kijavításához, a hiányosságok kiküszöböléséhez.

Az ellenőrzés szabályozottsága:

Az ellenőrzést az e célból létrehozott szervezetek, vagy olyan szervezetek, szervezetekhez tartozó

személyek végzik, amelyek tevékenységeikhez az ellenőrzés is hozzátartozik. Az ellenőrzést végző

szervezetek összetett, többrétű feladatokat látnak el, ezért a működésüket előre kialakított szabályok

szerint végzik. A szabályozáshoz tartoznak alapvetően a közösségi elvárások, ajánlások, a

jogszabályok, a különböző nemzetközi és nemzeti szabványok - külső szabályozási elemek -, valamint

a belső szabályozási elemek, amelyeket a szervezetek belső szabályzatai, előírásai.

• Külső szabályozó elemek:

• Közösségi elvárások, ajánlások

• Jogszabályok:

27

például: Alkotmány, törvények, kormányrendeletek, önkormányzati-,

országgyűlési határozatok, kormányhatározatok

• Különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványok, valamint egyéb útmutatók

és irányelvek

például: A Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete

(INTOSAI), a Belső Ellenőrök Szervezete(IIA), a Könyvvizsgálók

Nemzetközi Szövetsége (IFAC) standardjai, Magyar Nemzeti

Könyvvizsgálati standardok.

• Belső szabályzó elemek:

• Szervezeti és működési szabályzat

• Ügyrend

• Ellenőrzési szabályzat

• Munkaköri leírások

• Egyéb belső szabályzatok

• Útmutatók, kézikönyvek (ellenőrzési kézikönyv)

A téma feldolgozása szempontjából fogalomszerűen megemlítek néhány alapvető tényezőt:

Szabály: magatartást, cselekvést, illetve ennek módját, rendjét megszabó rendelkezés.

Szabvány: egységesen alkalmazandó ellenőrzési eljárást megszabó előírás.

Útmutató: Az ellenőrzésben követendő eljárásrend leírása, egyfajta minta.

Kézikönyv: Az ellenőrzési eljárást, szabályokat rendszerező, összefoglaló mű. A kézikönyvben

nyomtatvány,- okirat mintákat találhatunk.

A környezetnek való megfelelés miatt az is elvárt, hogy hasonló ellenőrzési feladat- és hatáskörrel

rendelkező szervezetek és tevékenységeik, illetve különböző ellenőrző funkciók nemzetközi szinten is

azonos elvek mentén kerüljenek meghatározásra. Ennek érdekében az ellenőrző szervezetek

különböző közösségekbe szakmai szövetségekbe tömörülnek, ahol a tapasztalatok cseréje, a szakmai

keretek kialakítása, és egységes megfogalmazása megtörténik. Az általuk meghatározott, keretek

standardok formájában jelenik meg, amelyek iránymutatásokat, általános elveket jelentenek. A

szabványok, illetve standardok célja a tevékenységhez illő keretrendszer biztosításán felül a legjobb

nemzetközi gyakorlat továbbítása, az összehasonlíthatóság biztosítása, és az ellenőrzési tevékenység

értékelésének, valamint a minőségbiztosításának megteremtése. Maguk a standardok nem kötelező

érvényűek, hanem ajánlásokat, iránymutatásokat jelentenek, de ha a szervezet alkalmazza, akkor

használatuk kötelezővé válik.

Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben:

Az ellenőrzés a vezetés nélkülözhetetlen feladata, amely az irányított rendszer irányába folyamatos

megfigyelést biztosít, amely teljesítményre sarkall és a szabálytalanságok elkerülését biztosítja. Ha

végig gondoljuk, akkor ellenőrzés nélkül az emberek nem tartanák be a szabályokat és nem tennének

kellő erőfeszítést a hatékonyság érdekében. Tény, hogy az alkalmazott érdeke nem egyezik meg a

tulajdonosok, menedzserek érdekeivel. Az ellenőrzés a vezetést az alábbiakban szolgálja:

28

- vezetői döntések helyességének igazolására szolgál, illetve korrekciós

kezdeményezésekkel él, ha nem ezt tapasztalja

- feltárja a végrehajtást akadályozó tényezőket

- felelősséget állapít meg

- javaslatokkal segíti a vezető munkáját a konkrét ellenőrzésből levonható következtetés,

vagy több ellenőrzés hasonló tapasztalata alapján,

- növeli a vezetői döntések végrehajtása hatékonyságát

A vezetés feladatai az ellenőrzés szempontjából sokrétűek. Ezek egy része – első eleme – magából a

vezetői tevékenységből következik, mert elengedhetetlen, hogy

- megszervezzék mindazokat a folyamatokat, kontrollokat és kialakítsa azokat a

szervezetirányítási módszereket, amelyeket az ellenőrzési szervezetek értékelnek (az

ellenőrzési szervezetek alatt értve mind a felügyelő bizottságot, az ellenőrző – audit –

bizottságot, a függetlenített belső ellenőrzést, valamint a független könyvvizsgálót);

- kialakítsák a független belső ellenőrzés szervezetét, kijelölje hatókörét, elfogadja az

ellenőrzési alapszabályt (chartát) és kiadja az ellenőrzési kézikönyvet, biztosítsa a belső

ellenőrzési szervezet funkcionális függetlenségét;

- kijelöljék a vállalati stratégiában azokat a kulcselemeket, amelyeket az ellenőrzés is saját

stratégiájának kialakításakor alapértékekként kezel, ezáltal irányt ad az ellenőrzési munka

tervezésének; mindennek alapján kiadja a stratégiai tervet, amelyet a vállalat eddigi

tevékenységéből, jelenlegi helyzetéből, céljaiból, valamint jövőre vonatkozó

előrejelzéseiből és aspirációiból állít össze, az tükrözi a célokat és eszközöket, valamint

ezek összehangolását a környezeti változások követelményeivel;

29

b., Ismertesse a tárgyi eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az

ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése).

Részletezze a beruházások és az értéknövelő felújítások ellenőrzését (az előkészítési munkák

ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Részletezze az értékcsökkenés

elszámolásának az ellenőrzését.

A vállalkozások életében kiemelkedő szerepe van a tárgyi eszközök ellenőrzésének, hiszen

azok hosszú távon határozzák meg a cég működését, a legfontosabb sajátosságaik – amelyek

kiemelik az ellenőrzés szerepét - a következők:

- A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához megfelelő nagyságú,

mennyiségű és összetételű tárgyieszköz-állományra van szükség, tehát a termelés

előfeltételeit teremtik meg.

- Fontos, hogy az eszközöket mennyire hasznosítja a vállalkozó, hiszen annak költsége

állandó, amely egyre nagyobb arányt képvisel az összes költségen belül.

- Akkor is költség keletkezik, amikor a termelés még el sem kezdődött.

- Jelentős anyagi eszközöket kötnek le, mivel nagy értéket képviselnek.

- A technika, technológia fejlődése által megnövekszik szerepük a hatékonyságban,

versenyképességben.

A vállalkozó egyik dilemmájáról érdemes szót említeni. Abban az esetben, ha a tulajdonos

gépeket vásárol, akkor munkahelyeket szüntet meg. (Gépesítés, automatizálás, tömeggyártás)

Abban az esetben, ha nem gépesít kevésbé hatékony a termelés és a piaci versenyben

hátrányba kerül. A befektetett tőke teljes összege veszélybe kerül, az – negatív mérleg szerinti

eredmény által – elveszhet, a tulajdonos kénytelen a vállalkozást felszámolni, minden

munkahely megszűnik ezáltal. Említenem kell még egy tényezőt, az emberi önzés

elkerülhetetlen hatását. A tulajdonos gyarapítani szeretné vagyonát és kevésbé tartozik a

célrendszerébe a munkahelyek megtartása. A menedzsereknek – például a kedves olvasónak –

a tulajdonos érdekeit kell érvényesíteni.

A beszámoló mérlegében a következőképpen csoportosítjuk a tárgyi eszközöket:

ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

műszaki berendezések, gépek, járművek

egyéb berendezések, felszerelések

tenyészállatok

beruházások, felújítások

beruházásokra adott előlegek

tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A tárgyi eszközök ellenőrzésének legfontosabb területei:

a tárgyi eszközök összetételének ellenőrzése

a tárgyi eszközök állagának, használhatóságának ellenőrzése

a tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának ellenőrzése

a tárgyi eszközök értékcsökkenésének vizsgálata

30

szintetikus és analitikus nyilvántartás tartalmi és formai ellenőrzése

A tárgyi eszközök összetételének ellenőrzése:

Az összetételt több szempontból fontos,

- egyrészt a tevékenységhez való hozzájárulás szerint megkülönböztetünk műszaki –

amelyek közvetlenül szolgálják a tevékenységet – és egyéb eszközöket (amelyek

közvetetten szolgálják a tevékenységet). Az ingatlanok ebből a szempontból nehezen

különíthetők el. Nyilván az a kedvezőbb, ha nagyobb a műszaki gépek, berendezések,

felszerelések aránya.

- Érdemes megfigyelni a hosszú leírású eszközök arányát, hiszen azok hosszabb időre

határozzák meg a tevékenység jellegét. Fontos, hogy minél rövidebb idő alatt térüljön meg

az eszköz és újak vásárlásával lehetőségek nyílnak modernizálásra, tevékenység

módosításra.

- Rendkívül fontos az eszközök „életkor” szerinti összetétele, minél fiatalabban az

eszközök, alacsonyabb az átlagéletkor, annál jobb.

- Természetesen lehet még egyéb szempontokat is találni, de ezeket tartom a

legfontosabbaknak.

A vizsgálat eszköze jellemzően a statisztikai viszonyszámok és áltagok.

A tárgyi eszközök állagának, használhatóságának ellenőrzése:

Az eszközök állagának, állapotának ellenőrzése szintén több szempontból fontos, hiszen a

használhatóságot, élettartamot, karbantartási költségeket meghatározó tényezőről van szó. Az

ellenőrzés lehet szemrevételezéssel, műszaki jellegű vizsgálatokkal és gazdasági számításokkal.

Tananyagunkban a gazdasági számításokat részletezzük, és néhány számítást tekintünk át.

Eszközök használhatósági foka: Nettó érték/ Bruttó érték

Megmutatja, hogy hány százalékban használható még az eszköz, hány százalékos a műszaki állapota.

Kedvező, ha a mutató értéke magas.

Eszközök elhasználódásának mértéke: Halmozott amortizáció/ Bruttó érték

Megmutatja, hogy az eszköz hány százalékban használódott el. Kedvező, ha a mutató alacsony.

A fenti két mutató összegének 100% -nak kell lennie.

A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának ellenőrzése:

A kapacitás kihasználás fontos mutatója a tárgyi eszköz gazdálkodás ellenőrzésének, hiszen a fix

költségnek tekinthető amortizáció hasznosulásának meghatározó tényezője. A kapacitás

kihasználásának több mutatószámát ismerjük és azokat részletezni is fogjuk. Előtte azonban tisztázzuk

a fogalmakat.

Elméleti kapacitás az a termék mennyiség, melyet az eszköz minden műszaki tényező 100%-os

teljesülése esetén képes előállítani, kibocsátani. Ez a valóságban soha nem teljesíthető.

31

Műszaki kapacitás az a mennyiség, melyet az eszköz termelési körülmények között képes teljesíteni,

kibocsátani.

A kapacitás kihasználását több tényező befolyásolja

- az időalap kihasználás,

- a gépek működési idejének és állásidejének, karbantartási idejének aránya

- kieső gépek aránya, a kiesés időtartama. Fontos vizsgálni a kiesés okát.

A kapacitás kihasználás mutatószámai a következők:

A kapacitás meghatározó tényezői:

Termelő berendezések száma (G)

Termelő berendezések hasznos időalapja (I)

( naptári időalap-MTK)

- Időnorma (Ni = idő/db), teljesítménynorma (Nt= db/idő)

K= iN

IG *, vagy K= G * I * Nt

A kapacitás kihasználás (Kh) a ténylegesen gyártott (Q)és az elvárható mennyiség, azaz a

kapacitás (K)hányadosa %-ban.

Kh = K

Q *100

( 100 %- Kh % = kihasználatlan kapacitás)

Természetesen a 100%-hoz közelítő kihasználtságra kell törekednünk.

A témakör feldolgozásának során célszerű egy példát áttekintenünk, amelyet vállalati

gazdaságtan tantárgy tanulása során ismerhettünk meg, az ellenőrzés tárgy szintetizáló jellege

miatt itt is jól tudunk hasznosítani.

Példa a termelő berendezések kihasználását befolyásoló tényezők elemzésére:

A vizsgált gépcsoporttal csak egyetlen terméket állítanak elő, az elemzéshez a következő

adatok állnak rendelkezésre:

Rendelkezésre álló berendezések átlagos száma 35 db,

Dolgozó (működő) berendezések átlagos száma 34 db

Időnorma 30 óra/db

Termelt mennyiség 7 000 db

Naptári napok száma 365

Átlagos műszakszám 3 műszak/nap

TMK-ra fordított idő 6600 óra/év

Törvényes munkanap hossza 8 óra/műszak

Teljesített gépóra 285 610 óra

Elemezze a kapacitás kihasználtságát és a befolyásoló tényezőket!

32

Megoldás:

A megoldás menetét az alábbi ábra szemlélteti:

x

x

Elméleti időalap: 365* 3* 8 *35 = 306 600 óra

TMK időszükséglete: 6 600 óra

1. Hasznos időalap: 300 000 óra

2. Kapacitás = idődőnor

idõalap Hasznos =

dbóra

óra

/.30

.300000 =10 000 db

3. Kapacitáskihasználás: 10000

7000= 0,7 = 70,0 %

A kapacitás tényezőinek számszerű alakulása:

4. Gépfelhasználás mutatója:= 35

34 = 97,1 %

5. Hasznos időalap mutatója: =34

285610:

35

300000= 98,0%

6. Extenzív kihasználás = 0,971*0,98= 300000

285610=95,2 %

7. Időnorma teljesítése= 285610

30*7000= 73,5 %

Kapacitáskihasználás

Intenzív kihasználás

(Normateljesítés)

Extenzív kihasználás

Gépfelhasználás mutatója Hasznos időalap mutatója

33

Elemzés:

A kapacitás kihasználása 70,0 %, ami abból adódott, hogy:

a rendelkezésre álló gépeknek 97,1 %-a működött

a tényleges üzemidő gépenként a lehetséges üzemidő 98 %-a,

a gépek intenzív kihasználása 73,5 %

Így a kapacitás kihasználás mutatója 0,952*0,735*100= 70,0 %.

A tárgyi eszközök értékcsökkenésének vizsgálata:

Az amortizáció nem más, mint a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak költségként

történő elszámolása. Az értékcsökkenés elszámolása során kerül be az elhasználódás

mértékének megfelelően a költségek közé az eszköz értéke. A gazdálkodás során a költségek

megtérülnek az árbevételben és így rendelkezésre áll a pótláshoz szükséges pénzeszköz. Ez

történik a tárgyi eszközök estében is, de sajátosságok miatt külön szabályok érvényesülnek, és

kiemelt szempontokra kell figyelnünk.

- Az amortizációs eljárás helyes megválasztása, számviteli törvényben szabályozott

módszerek alkalmazása, annak számviteli politikában történő rögzítése. Ismerünk

lineáris, degresszív, progresszív és teljesítményarányos elszámolási módokat.

Gyakori hiba volt az, hogy a vállalkozások kizárólag az adótörvényben szereplő

lineáris eljárást használták és az abban meghatározott kulcsokkal számoltak. Ez

természetesen nem felelt meg a valódiság elvének, hiszen kizárt, hogy az

országban minden gép ugyanolyan mértékben használódik el.

- Az elszámolás időtartamának helyes megválasztása. Az feleljen meg a tényleges

használati időnek.

- Maradványérték helyes, műszaki számításokkal alátámasztott megállapítása

- Terven felüli amortizáció eseteinek megállapítása és mértékének számításokkal

történő alátámasztása. A visszaírások eseteinek helyes, indokolt alkalmazása, az

adótörvényben rögzített korrekciók végrehajtása.

Az amortizáció ellenőrzése során figyelni kell számítás helyességére, a feladások

pontosságára és a könyvelés precizitására. Az ellenőrnek munkája során a fentieken kívül

figyelnie kell az analitikus nyilvántartások pontos vezetésének vizsgálatára is.

Karbantartási, javítási költségek, felújítás, fenntartás:

A tárgyi eszközök rendeltetésszerű használat esetén is elhasználódnak, kopnak így

karbantartást igényelnek. A gazdálkodás szempontjából lényeges költségtételről van szó,

éppen ezért azt indokolt ellenőrizni. Az ellenőrzés során az alábbiakra kell figyelni:

- A tervszerű megelőző karbantartásokat (TMK) elvégezték-e, az kellően tervezett-e?

- Üzemfenntartások szervezettsége, tervezettsége.

34

- A karbantartás, javítás indokolt-e, vagy annak más oka van? Pl. a felelős dolgozó ezzel

szeretne munkát adni vállalkozó ismerősének, szabadságot a dolgozóknak stb.

- A felmerült költségek indokoltsága, az elvégzett alkatrész cserék indokoltsága.

- Miden betervezett feladatot elvégezte-e, a szükséges eseti javításokat elvégezték-e?

- Karbantartások költségei, annak hatékonysága.

- Javítás miatt kieső idő indokoltsága.

- Dolgozói szabadságok és karbantartás összekapcsolása.

Természetesen lehetne még szempontokat találni, ezeket ítéltem meg legfontosabbaknak.

Ennél a témakörnél beszélnünk kell a javítás karbantartás és aktiválandó felújítási költségek

elkülönítéséről. Alapszabály, hogy a felújítás ráfordításait aktiválni és a továbbiakban

amortizálni kell, a felújítás évében azok nem számolhatóak el egy összegben költségként.

Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként

visszatérő tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama

megnövekszik, eredeti állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az

előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a

felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak. A felújítás akkor

indokolt, ha a folyamatos karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott, amely már a

rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradott karbantartások

egyidejű pótlása.

35

4. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, és a csoportokba

tartozó ellenőrzéseket, mutassa be azokat egy – egy példán keresztül.

Az ellenőrzések csoportosítása

1. Időpontjuk (az időtényező) szerint

előzetes ellenőrzés

egyidejű (menet közbeni)

utólagos

államháztartás keretében illetve azon kívüli szervezetre irányuló

Az előzetes ellenőrzés a megelőzésre irányul, felméri a végrehajtás várható hatását,

eredményét vagy megakadályozza valamilyen esemény bekövetkezését. Például beruházási

tervek vizsgálata, kifizetés előtti ellenőrzés.

Az egyidejű, menet közbeni ellenőrzést a gazdasági eseménnyel, műszaki vagy más

cselekménnyel párhuzamosan hajtjuk végre. Célja, hogy feltárja az esetleges akadályokat,

eltéréseket a végrehajtásban, és időben intézkedjen az elhárításukról. Az utólagos ellenőrzést

a tevékenység, cselekmény bekövetkezte után végzi. Például bizonylati fegyelem

felülvizsgálata, lezárt évek adó ellenőrzése.

Az államháztartás keretében illetve azon kívüli szervezetre/szervezeten belüli

működésre irányuló ellenőrzés egyrészt kifejezi, hogy költségvetési vagy társasági

gazdálkodási szabályozás szerint gazdálkodó szervezetről van szó, de meghatároz hatásköri

kérdéseket is.

2. A velük szemben támasztott követelmények szerint

szabályszerűségi

teljesítményellenőrzés, hatékonysági ellenőrzés

A szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy a vizsgált szervezet, vagy szervezeti egység

tevékenysége megfelelően szabályozott-e, a szabályozottság mennyire jut érvényre.

A teljesítmény ellenőrzés a teljesítményelvárásokat méri: a gazdaságosságot, a

hatékonyságot és az eredményességet.

3. Tartalom szerint

pénzügyi ellenőrzés

szakterületi (szakmai) ellenőrzés

A pénzügyi ellenőrzés azt vizsgálja, hogy a szervezet pénzügyi folyamatai miként alakulnak

a működése, feladati ellátás során. Mennyire ésszerűen használták fel a rendelkezésre álló

erőforrásokat, és eredményt (nyereség) elérve gazdálkodtak-e.

A szakmai ellenőrzés: szakterületi (szakmai) ellenőrzés, amely a tevékenység

megvalósulását méri. Az ellenőrzés a szervezet egészére vagy egy-egy területére vonatkozóan

vizsgálja az olyan követelmények betartását, mint a minőségi, egészségügyi, szabványok,

36

építészeti, stb. A szakmaiság arra utal, hogy az előző mondatban megnevezett előírások

szakmánként különböző naturális mutatókat jelenthet, és ezt a vizsgálat folyamán figyelembe

kell venni.

4. Tárgyuk, terjedelmük szerint

célellenőrzés

témaellenőrzés

átfogó – a szabályszerűség és az eredményesség, hatékonyság vizsgálatára

egyidejűleg kiterjedő - ellenőrzés

utóellenőrzés

A célellenőrzés egy-egy feladatra, részterületre irányuló ellenőrzés, amit egy szervezeti

egységnél kell lefolytatni. (pénztárellenőrzés, raktár ellenőrzés, stb.)

A témaellenőrzés azonos időben, több szervezetnél (több helyen), egy fontos tényhelyzetre

irányuló vizsgálat, melynek célja, hogy a vizsgált témában általános következtetéseket

lehessen tenni. Ilyen vizsgálat például a fogyasztóvédelmi ellenőrzés több helyen.

Az átfogó ellenőrzést, mást képen komplex ellenőrzésnek is hívják, mert a keretében a

legfontosabb feladatok végrehajtásának egymással összefüggő, a szabályszerűség és az

eredményesség vizsgálatára, elemzésére, értékelésére kerül sor, azért, hogy a vizsgált szerv,

tevékenység helyzete és működése átfogóan, a vezetése vagy a tulajdonosa számára

megítélhető legyen.

Az utóellenőrzés az ellenőrzés után végrehajtott korrigáló, javító intézkedések hatását

vizsgálja, arra kíváncsi milyen hatása, hatékonysága volt a hozott intézkedéseknek.

5. Az ellenőrzést végző szervezetnek az ellenőrzötthöz képest történő elhelyezkedése,

illetve, kezdeményező szerint

külső

belső

Külső ellenőrzésnél az ellenőrzést külső szerv bevonásával végzik, amelyik független az

ellenőrzött szervezetektől, mint pl.: az Állami számvevőszék vizsgálata, vagy a hatósági

ellenőrzések. A hatósági ellenőrzések során feltárt szabályoktól eltérés esetén, az ellenőrző

szervnek jogában áll közvetlenül szankcionálni. A szankcionálás ellen a szervezet

fellebbezéssel él, melynek során a bíróság mondja ki a végső szót.

Belső ellenőrzéskor az ellenőrzést végző személy a szervezet megbízásából jár el, azzal

munka- vagy szerződéses viszonyban van.

6. Gyakoriság szerint

egyszeri, esetenkénti

időszakos

folyamatos, állandó

Az egyszeri, illetve esetenkénti ellenőrzés valamilyen meghatározott, konkrét ügyben

felmerülő vizsgálat, amely legtöbb esetben nem ismétlődik meg (beruházás ellenőrzése,

leltárhiány kivizsgálása).

37

Az időszakos ellenőrzést rendszeres időközönként ismétlik, vagyis visszatérő feladatokat,

tevékenységeket vizsgál (adóellenőrzés, éves beszámoló könyvvizsgálata)

A folyamatos ellenőrzés lényege a megszakítás nélküli vizsgálat, mint például a

minőségellenőrzés, amely a folyamatba épülve állandóan végzi a feladatot.

7. Részletesség szerint

tételes vagy teljes körű

próbaszerű

mintavételes

A teljes körű ellenőrzés során minden egyes eszközt, művelet vizsgálat alá vonunk. Ilyen

ellenőrzést ritkán folytatunk le, mivel pénz és időigényes, legtöbbször mikor bűncselekmény

alapos gyanúja merül fel.

A legtöbb ellenőrzést a másik két módon folytatják le, mintavétellel vagy szúrópróbaszerű

vizsgálatot végeznek.

A mintavételes ellenőrzés során az alapsokaságból egy kis részt (mintát) veszünk ki, majd a

minta minden egyes elemét megvizsgáljuk és ezután az egészre vonatkozó következtetést

teszünk.

A próbaszerű vizsgálat során egy-egy elemet ellenőrzünk, azaz a rendelkezésre álló

okmányok, bizonylatok, eszközök, tények egy részét veszi csak vizsgálat alá.

8. Alkalmazott módszer szerint

megegyező (illeszkedő)

összefüggésekre alapozott

A megegyező ellenőrzés a bizonylatok, okmányok hitelességének, adatainak vizsgálatára

vonatkozik, mikor is a kibocsátó szervnél található példánnyal egyeztetik.

Az összefüggésre alapozott ellenőrzés az okmányon, bizonylaton található információk

összehasonlításával foglalkozik. Például a termék minősége és a minőség-ellenőrzés

alapossága közötti összefüggés.

9. Szervezésük szerint

horizontális

vertikális

A horizontális vizsgálat során hasonló szervezetek, azonos szervezeti egységeit, azonos

időpontban ellenőrzik.

A vertikális ellenőrzés során a gazdasági folyamatban egymás után következő szervezeteket,

vagy szervezeti egységeket, azonos időpontban vizsgálnak.

38

Az ellenőrzések sajátos formái:

elővizsgálat: Az ellenőrzés vizsgálatának lefolytatásához adatokat információkat

szükséges előtte gyűjteni, így meghatározható az ellenőrzés lefolytatásának legjobb

időpontja és módja.

önellenőrzés: Ebben az esetben az ellenőrzést végző, és a szervezeti munkafolyamatot

végzi ugyan az a személy, aki például a számviteli nyilvántartásba utólag helyesbíthet.

próbavizsgálat: Az ellenőrzés előkészítésének idejében végzet vizsgálat, melynek

alapján megítélhető a kiválasztott ellenőrzési módszer helyessége.

kiegészítő vizsgálat: Akkor folytatják le, amikor az eredeti ellenőrzés megállapításai

kiegészítésre, magyarázatra szorul.

Az ellenőrzés, szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi kérdésekre terjedhet ki, és

ennek nézőpontjából, az ehhez kapcsolódó vizsgálati technikákat, módszereket alkalmazva

járhat el.

b., Részletezze az emberi erőforrások gazdálkodás ellenőrzését, a szellemi és a fizikai

létszám ellenőrzését, a termelékenység vizsgálatát értékelését.

A munkaerő foglalkoztatásának ellenőrzése több célt valósíthat meg,

- egyrészt a foglalkoztatás jogszabályi feltételeinek teljesülésére irányulhat,

- másrészt a foglalkoztatás hatékonyságára,

- a foglalkoztatás célszerűségére. (igaz, hogy ez a hatékonysági szempontomban is

benne foglalhatók.)

Foglalkoztatás szabályszerűségére irányuló szempontok vizsgálata rendkívül fontos, hiszen a

munkáltató és a munkavállaló érdekeit egyaránt védik. Ha a foglalkoztatás szabályszerűen

történik nincsenek konfliktus helyzetek, de ha mégis kialakulnának, az jogi úton

konszolidáltan kezelhetőek. Meg kell értenünk a munkavállalót is, hiszen két szempontot tart

szem előtt. A dolgozó szeretne egyrészt folyamatosan jövedelemhez jutni, másrészt szociális

biztonsága törekszik. A saját és munkáltató által befizetett járulékok alapján jogosult

egészségügyi ellátásra – pénzbeli és természetbeli – nyugdíjra és esetlegesen munkanélküli

ellátásra.

A szabályszerűségi szempontok a következőek:

- munkaszerződések írásba foglalása, annak tartalma,

- munkaügyi, bérszámfejtési nyilvántartások folyamatos, szabályszerű vezetése,

- szabályszerű adatszolgáltatás a dolgozó és a hatóságok irányába,

- jelenléti ívek, munkavégzést igazoló okmányok vezetése,

- dolgozókat megillető juttatások biztosítása, szabadság, munkaruha, védőruha,

munkába járás stb.,

- okmányok megőrzése – sok esetben 50 éves megőrzési határidő van –,

- belső szabályzatok megléte, hatályossága, (bérszabályzat, munkaügyi szabályzat,

kollektív szerződés)

- stb.

39

Létszámgazdálkodás ellenőrzése:

A vizsgálat a munkaerővel, mint erőforrással történő gazdálkodásra irányul. A vállalkozás

szempontjából fontos, hogy a kellő szakképzettségű munkaerő megfelelő időpontban és

időintervallumban rendelkezésre álljon. Ne legyen sem több, sem kevesebb, mint amennyire

szükség van. Ennek tervezésénél használjuk a munkaerő mérleget, amely kétoldalú kimutatás,

egyik oldalán a munkaerő szükséglet található szakmánkénti bontásban, munkaórában, a

másik oldalon a munkaerőforrás szintén munkaórában. Természetesen a két oldalnak

egyensúlyban kell lennie. A kimutatás munka szezonális jellegétől függően ez készülhet heti –

pl: mezőgazdasági idénymunkák- havi vagy ennél nagyobb időintervallumra vonatkozóan.

Az ellenőrzés kiemelt szempontjai:

- létszámtervezés és termelési terv összhangja,

- munkanormák karbantartottsága,

- tervezett létszám szakmai összetételének összhangja az eszközállománnyal és a

feladatokkal,

- részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségeinek kihasználása,

- részmunkaidő és teljes munkaidő átszámításának szabályszerűsége,

- a létszámterv megvalósulásának ellenőrzése

Szellemi foglalkozásúak ellenőrzési szempontjai:

- Szakképzettség és gyakorlati idő,

- nyelvismeret,

- innovatív készség,

- műszaki és adminisztratív foglalkoztatásúak aránya,

- folyamatos továbbképzések biztosítása,

- munkaidő kihasználtsága,

- munkaerő célszerű felhasználása

Fizikai foglalkozásúak ellenőrzési szempontjai:

- szakmai összetétel, gyakorlati idő,

- munkaidő szükséglet meghatározásának pontossága,

- munkaidő kihasználtsága,

- továbbképzés biztosítása

Munkaidő kihasználtság, hatékonyság, termelékenység vizsgálata:

A munkaerő kihasználtságát több elemzési módszerrel vizsgálhatjuk, ezek a következők:

- Munkaerő megoszlása szakképzettség szerint, életkor szerint, nemek szerinti

megoszlásban.

- Közvetett és közvetlen létszám aránya.

- Munkaidő alap kihasználtságának vizsgálata során elemezzük a fizetett

szabadságok és egyéb igazolt távollétek miatti kiesést, a betegségek miatti

hiányzást, törtnapi hiányzásokat.

40

- Munkanap átlagos hossza, amely kiszámítható a munkában töltött idő és törvényes

munkaidő hányadosaként. Ezt a mutatót a munkafegyelem jellemzésére is

használják.

- Túlórák nagysága, aránya és indokoltsága. Érdemes vizsgálni, hogy túlóra helyett

nem volna-e célszerű dolgozókat felvenni, akik túlóra pótlék nélkül kiváltják a

túlórát. A többletköltségek csökkentésének módszere lehet még a munkaerő

kölcsönzés.

- Munkaerő hullámzása jellemezhető

- a kilépési munkaerő forgalommal – kilépő dolgozók száma/ átlagos állományi

létszám –,

- belépési munkaerő forgalommal, - belépő dolgozók száma/ átlagos állományi

létszám -,

- fluktuációnak, a lecserélődésnek a mutatószáma az előző kettő közül a kisebbik,

lecserélődés akkor történik, ha a kilépő dolgozó helyére belép egy másik.

Hatékonyság vizsgálata során a már említett módszerrel több mutatót képezhetünk, ezek

közül a legjelentősebbek az egy munkaórára, illetve egy dolgozóra eső termelési érték és azok

változása. A termelékenységet több tényező befolyásolja, ezek a következők:

- Veszteségidők alakulása, annak okai. (Nincs áram, nincs anyag, géphiba stb.)

- Bérezési rendszerek, érdekeltség helyes megválasztása, alkalmazása. Célszerű a

jövedelmeket szorosan kötni a teljesítményekhez. Figyelni kell a technika,

technológia fejlődésére, a lehetőségek kihasználására és a normák aktualizálására.

- A munka eredményessége, a selejtek, 2.-3. osztályú termékek arányának

csökkentése.

A tétel címében nem szerepel, de megemlítem, hogy a bérezési rendszereknek jelentős

szerepük van a hatékonyság alakulásában. Ezeket részletesen egy későbbi tétel kereti között

tárgyaljuk.

Gratulálok, Ön eljutott a 4. tétel végéig. Ezeket a szakaszokat részletesen tárgyaltuk és több

olyan elemet is megismertünk, amely ebben a témakörben több területen is használható lesz.

Javaslom, hogy most pihenjen egyet, menjen el sétálni vagy moziba és utána „találkozzunk

ismét”.

41

5. tétel

a., Ismertesse tömören az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket 70. 69. és

beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök,

eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok stb.)

Államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szervek

Országgyűlés (parlament)

országgyűlési biztosok

köztársasági elnök

Alkotmánybíróság

Legfelsőbb Bíróság

cégbíróság

Legfőbb Ügyész és az ügyészségek

Állami Számvevőszék

helyi önkormányzatok

A „klasszikus”, XIX. századi elveket követve a törvényhozó hatalmat az (egy vagy

kétkamarás) országgyűlés, nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat a kormány és/vagy az ún.

erős pozíciójú államfő (elnök), az igazságszolgáltató hatalmat a bírósági szervezet

gyakorolja. Bármilyen bonyolult is e rendszer, a hatalmi struktúrák minden eleméhez

ellenőrzési funkciók, jogosítványok és kötelmek kapcsolódnak. Az államszervezetben a

törvényhozó hatalomhoz és/vagy az államfőhöz kapcsolódnak az olyan, elkülönült

intézmények, amelyek a pénzügyi ellenőrzésre szakosodtak és a végrehajtó hatalom

kontrollját segítik.

Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednek:

Minden olyan gazdálkodó tevékenységre, ahol közpénzt használnak fel, így kiemelten

az állami költségvetés tervezésének megalapozottságára és a költségvetés

végrehajtására

a Nemzeti Adó –és Vámhivatal működésére

Magyar Államkincstár tevékenységére

a Magyar Távirati Iroda Zrt. gazdálkodására

a helyi önkormányzatok gazdálkodására

a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodására

a társadalombiztosítási alapok működésére

politikai pártok gazdálkodására (csak törvényességi szempontból)

az állami vagyon hasznosítására, kezelésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

tevékenységére

Eljárási szabályok

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és

törvényességi szempontoknak megfelelően végzi.

Az ÁSZ elnöke jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet, amelyet a stratégiára alapozva

készítettek el, és amelyben két évre előre meghatározottak az ellenőrzési feladatok. A

jóváhagyás előtt az elnök a tervet bemutatja az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának

és tájékoztatási céllal megküldi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is.

42

Az ÁSZ fontosabb időszakos ellenőrzési kötelezettségei:

évenkénti: a központi költségvetés javaslatának, az MNB az államháztartással való

hitelkapcsolatának vizsgálata, a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának,

továbbá azok zárszámadásának ellenőrzése; az MTI Rt. tevékenységéről szóló

beszámolójával kapcsolatos ellenőrzés, illetve az ÁPV Rt. tevékenységének

ellenőrzése;

rendszeresen: a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az

elkülönített állami pénzalapok ellenőrzése, az önkormányzatok ellenőrzése, a pártok

gazdálkodásának törvényességi szempontú ellenőrzése;

esetenként: ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására.

Az egyéb ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg, de

ellenőrzést végezhet a Kormány és nemzetközi szervezetek (pl.: NATO, Európai Unió)

felkérésére is, melynek Magyarország tagja, amiről szintén az elnök dönt.

Az Állami Számvevőszék munkájának egyik legfontosabb momentuma, amikor az elnöke

jelentést készít az Országgyűlésnek az adott év során végzett ellenőrzésekről, - melynek

adatainak és ténymegállapításának valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik -, s

azt, mint minden más ÁSZ jelentést nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságra hozott

beszámoló nem tartalmazhat állami- vagy szolgálati titkot. A költségvetés tervezéséről

készített véleményt és a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a számvevőszéki

jelentést a zárszámadással együtt tárgyalja a Parlament.

Az ellenőrzések utólagosak, de történhetnek kivételesen előzetes ellenőrzések is, mint például

az Országgyűlés döntései, az Országgyűlés elé beterjesztett költségvetés, a

kormányprogramok és az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok

megalapozottságának vizsgálatai. A megállapításokat írásba foglalásának formája az előzetes

vizsgálatokra a vélemény, az utólagos ellenőrzésekre a jelentés. Mindkettőt az elnök készíti az

ellenőrzöttekkel történt egyeztetés, szakmai, jogi kontroll után, a realizáló levélben küldi meg

az ellenőrzött szerv vezetőjének a részére, aki arra 8 napon belül írásban észrevételt, és

intézkedéseket tehet, amiről 30 napon belül tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket.

Az ellenőrzések megállapításairól az ÁSZ ellenőrzött szerveken túl, a törvényi előírásoknak

megfelelően, tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó

éves jelentésben ismerteti.

Az Állami Számvevőszék a vizsgálat tartama alatt sajátos intézkedéseket tehet, amelyeknek a

célja a vizsgálatok végrehajtásának biztosítása és az esetleges kármegelőzés.

Sajátos intézkedési jogosítványok

anyagi és pénzeszközöket zárolhat

pénzeszközök felhasználását felfüggesztheti

ellenőrzési jegyzőkönyvet vehet fel.

büntetőeljárást kezdeményezhet az ellenőrzés akadályozójával szemben

b., Mutassa be a növénytermelés ellenőrzését. Részletezze a földterület hasznosításának,

a művelési ágak ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés

feltételeinek és a talajerő-gazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület kihasználásának az

43

ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza

meg a szántóegység fogalmát.

A mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés 3 fő tényezőt kombinál, ezek a föld,

munkaerő és a termelési eszközök. Ki kell emelni, hogy a termelés eredményességét

jelentősen befolyásolják a természeti tényezők, amelyek közül kiemelhető a talaj minősége,

annak vízgazdálkodási képessége, a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása, a domborzati

viszonyok, szélviszonyok, napsütéses órák száma, aktív hő összeg. Természetesen lehet még

más tényezőket is említeni. A mezőgazdaság megítélést befolyásoló sajátosságait az

alábbiakban foglalhatjuk össze:

- A mezőgazdasági tevékenységben a biológiai, természeti folyamatok, valamint

természeti környezet tulajdonságai a meghatározó szerepet játszanak, amelyek

befolyásolják a termelés eredményességét és a költségeket.

- Az előállított termékek jelentős része nem fogyasztható közvetlenül az előállítás után,

azok további feldolgozása indokolt. Pl: kukorica, lucerna stb.

- A mezőgazdaságnak nem csak termék előállító funkciója, hanem környezetvédelmi

szerepe is van, minden mezőgazdasági földterületet meg kell művelni, gondozni kell,

ami többlet költséget okoz.

- A növénytermesztés kiterjedt földterületen zajlik, így jelentős az eszközök

szállításának és munkaerő utaztatásának költsége.

- A termékek nagy tömege miatt jelentős a fuvar igény, ami – az előző pontban leírt

miatt – részben nagy távolságú szállításokban nyilvánul meg.

- Jelentős a raktározási igény és a költség.

- Jelentős a vállalkozáson belül megtalálható fenntartóüzemi, segédüzemi szolgáltatás,

amely költségviselőre történő felosztása speciális ismereteket igénylő feladat.

- A munkák nehézségi fokának, energiaigényének különbözősége miatt be kellett

vezetni a közös mértékegységet, a normálhektárt – más a gépigénye a szántásnak és a

gyűrűs hengerezésnek -, a különböző művelési ágak miatt a szántóegységet és az

állattenyésztésben az állatok eltérő testtömege és ezért eltérő nevelési költsége miatt a

számosállat fogalmát.

- Jellemző a munkák szezonalitása ezért a speciális szakképzettség csak rövid időn

keresztül tud érvényesülni, a célgépek – kombájn, eke, vetőgép stb. – kapacitás

kihasználtsága alacsony.

- Magas a beruházási igény, mert a szezon jellegű munkák elvégzésére rövid idő áll

rendelkezésre, ezért jelentős kapacitást kell fenntartani. Például az aratást rövid idő

alatt kell elvégezni, mert a túlérett gabona jelentős szemveszteséget szenved el.

- A szezonhatás miatt a pénzügyi folyamatok is egyenetlenek.

- A munkaerő foglalkoztatása és az eszközök kihasználásának javítása, a pénzügyi

folyamatok folyamatossá tétele érdekében a mezőgazdasági tevékenység mellett

melléktevékenység is jelentős szerepet kap.

- Jellemző az egymásra épülő növénytermesztési és állattenyésztési ágazat működtetése,

amelyek készterméket – pl: takarmány kukorica – és mellékterméket – pl: szerves

trágya – adnak át egymásnak, amit szintén értékelni kell és az ágazat teljesítményében

el kell számolni.

- Állattenyésztésben megjelenik az ikertermék és a melléktermék kategóriája, amelyek

szintén a teljesítmény, teljesítményérték meghatározását teszi kissé árnyalttá.

- A mezőgazdasági tevékenység rész munkaidőben is végezhető, a főállás a bizonytalan

termelési eredmények mellett is biztosítani tudja a termelő anyagi egzisztenciáját.

Nyugat –Európában jellemző ez a munkavégzési forma.

44

- Lényeges eltérés, hogy a termelés során használt eszközök egyik legfontosabb eleme a

termőföld a kincsképzés eszköze, nem amortizálható és nem használódik el, a

tulajdonos vagyonát gyarapítja.

- A legfőbb termelési tényező jellemzően bérlemény formájában áll rendelkezésre, ez

egy újabb költséget, a bérleti díjat generálja, amit a termelőnek a termék eladása során

meg kell téríttetnie a vevővel.

Több sajátosságot is említhetünk, de témánk szempontjából ezek voltak a legfontosabbak.

A növénytermesztés művelési ágai a következők:

szántó

kert

gyümölcsös

szőlő

gyep (korábban rét-legelő)

erdő

nádas

halastó

A gyakorlatban a területeket az összehasonlíthatóság érdekében szántóterületben,

szántóegységben határozzák meg, az alkalmazott átszámítási kulcsok a következők:

1 ha faiskola = 8,0 szántóegység

1 ha szőlő vagy komló = 5,0 szántóegység

1 ha gyümölcs = 4,0 szántóegység

1 ha öntözött szántó =1,6 szántóegység

1 ha szántó = 1,0 szántóegység

1 ha rét = 0,5 szántóegység

1 ha legelő = 0,2 szántóegység

1 ha halastó = 0,1 szántóegység

1 ha erdő = 0,1 szántóegység

1 ha nádas = 0,05 szántóegység

Megfigyelhető, hogy az átszámítási kulcs annál nagyobb, minél intenzívebb a terület

használata.

Az erőforrás kihasználtság mutatója a földkihasználási mutató, melynek számítása az alábbi

képlet szerint történik:

A mutató segítségével képet kapunk arról, hogy a rendelkezésre álló területet milyen

intenzíven használjuk, a redukált szántóterület értéke annál magasabb, minél intenzívebb a

használat. Elvileg a számított érték lehet 4 is, ha minden területet gyümölcsösként

hasznosítunk.

45

A művelési ágak ellenőrzése:

Témánk szempontjából megkülönböztetünk feltétlen művelési ágakat, ahol az adott természeti

viszonyok között a terület hasznosítási módja korlátozott, annak változtatása csak nagy

beruházási költséggel valósítható meg. A feltételes művelési ágba soroljuk azokat a

területeket, amelyeken elméletileg bármilyen művelési ág folytatható. A művelési ágak

változtatásának ellenőrzése során vizsgálnunk kell annak célszerűségét, milyen költségekkel

jár, milyen értékű –korábban használt eszközök – válnak feleslegessé, a ráfordítások mennyi

idő alatt térülnek meg a változtatást követő években.

Talajhasznosulás színvonalának ellenőrzése:

A talajhasznosulás ellenőrzése során azt nézzük, hogy egy kultúra termesztésére használt

földterület összes területen belüli aránya hogyan viszonyul a növény által kitermelt

jövedelem, vagy termelési érték összesen belüli arányához. A számítás módja a következő:

A számított érték akkor kedvező, ha annak értéke 1 fölött van. A termelést azoknak a

növényeknek az irányába célszerű elmozdítani, amelyeknél ez elérhető.

Az elemzések során a következő mutatók kiszámolása ajánlott:

egy hektár vetésterületre jutó termelési érték

egy hektár vetésterületre jutó termelési költség

megtermelt eredmény

jövedelmezőségi ráta

költségszint mutató

egy hektár vetésterületre jutó tárgyi- és forgóeszköz-lekötés

eszközhatékonysági mutató

egy hektár vetésterületre jutó munkaórák száma

munkatermelékenységi mutató

Tapasztalatom szerint a növénytermesztésben létezik egy sajátos nézet, amely szerint a

legfontosabb mutató az egy hektáron termelt növény tömege. Például búzából 5 tonna termett

egy hektáron. Szerintem nem ez a legfontosabb mutató, hanem az egy hektáron megtermelt

jövedelem. Előfordulhat, hogy magasabb termelési eredményt lehet elérni aránytalanul nagy

költséggel és ezáltal a jövedelmezőség csökken.

A növénytermesztés termelési feltételei:

A növénytermesztés eredményességet befolyásoló tényezők:

- Talajadottságok a legközvetlenebbül ható tényezők, talaj minőségét több tényezővel

jellemezhetjük, ezek a talaj kötöttsége, a kémiai tulajdonságok, a tápanyag tartalom,

talaj vízgazdálkodása és a talajvízszint. Ezek a tulajdonságok javíthatóak. A talaj

kémiai jellemzőit a PH értékkel határozzuk meg. A növények általában a semleges

kémhatású talajt kedvelik, ezért szükség esetén ebbe beavatkoznak. A talaj humusz

46

tartalmának növelésére leggyakrabban a szervestrágyázást használjuk. A terület

vízgazdálkodása mélyszántással, altalajlazítással javítható.

- A talajfelszín, a domborzati tényezők lényeges befolyásolják a termelési költségeket és

a hozamot. A talajfelszín nem változtatható, nem javítható, ezért tartós adottságként

kell kezelnünk.

- Éghajlati tényezők között említhetjük a csapadék mennyiségét és eloszlását, a

fényviszonyokat és a szélviszonyokat.

A fenti tényezők jelentősen befolyásolják a jövedelmezőséget, hiszen a rosszabb minőségű

területen magasabb költséggel alacsonyabb hozamot, így eredményt lehet elérni.

A talajerő gazdálkodás, mint a hozamokat leginkább befolyásoló tényező:

A növénytermesztés hozamait befolyásoló tényezők között vizsgálni kell a talaj

termőképességét befolyásoló talajerő gazdálkodást. Ha jó a terület „kondíciója” jobb a termés.

De mi is az a talajerő? Tulajdonképpen az a tartalom, amire a növénynek szüksége van,

ásványi sók, mikroelemek stb. A csökkenő talajerő pótolható szervestrágyázással,

műtrágyázással és egyéb módokon. (Többek között a szerves trágya biztosítása érdekében van

szükség állattenyésztésre.) A trágyázás és egyéb talajerő pótlás esetén vizsgálni kell, hogy

azok milyen költséggel járnak és milyen termés többletet eredményeznek. Ennek megítélése

során beszélhetünk technológiai hatékonyságról és gazdasági hatékonyságról.

Technológiai hatékonyság: Többlethozam / többlet hatóanyag

Gazdasági hatékonyság: Többlet termelési érték, Ft/ műtrágyázás többlet költségei, Ft

A műtrágyázás hatékonyságának biztosítása érdekében célszerű számolni költségfedezeti

mutatót. A költségfedezeti mutató a többletköltség és a létrehozott többlettermék hányadosa.

A műtrágyázás vizsgálatának kiemelt szempontjai a következők:

- Van-e műtrágyázási terv?

- Meghatározták-e talajminta segítségével, hogy milyen típusú, tartalmú és mennyiségű

műtrágyára van szükség. Sok estben előfordul, hogy valamely összetevő hiányában a

kijuttatott műtrágya csak részben tud hasznosulni. Ebben az esetben gyakorlatilag a

pénz egy részét kidobjuk az ablakon.

- Megfelelő-e a műtrágya kezelése, tárolása?

Végezetül a feltételek részletese vizsgálata után nézzük meg a növénytermesztési folyamat

elemeit és az ahhoz kötött ellenőrzési szempontokat. A folyamat elemei:

- talajelőkészítés,

- tápanyag visszapótlás,

- vetés,

47

- növényápolás,

- növényvédelem,

- öntözés,

- betakarítás,

- feldolgozás,

- értékesítés.

A termelési folyamtok tartalmukban minden egyes növénytípusnál eltérnek egymástól, az

általánosítható ellenőrzési szempontok a következők:

- Milyen az ágazat mérete? (Pl. kukorica ágazat, búza ágazat, stb.)

- Biztosítható-e az optimális vetési sorrend?

- Történt-e tervszerű műtrágyázás és talajfertőtlenítés?

- Időben és jól minőségben történt-e a talaj előkészítés?

- A munkálatok elvégzése optimális időben történt-e? (Időben vetettek, öntöztek, stb.)

- Optimális időben történt-e a betakarítás, szükség esetén történt-e szárítás?

- Milyenek a termés tárolási feltételei?

- A termés értékesítésére kötöttek-e előre szerződést és a várható terméshozam

ismeretében elvégezték-e a szükséges korrekciókat? Többlet termés esetén

pótszerződés, termés kiesés esetében akadályközlés.

- Elvégezték-e a műveleti kalkulációkat?

A növénytermesztés ellenőrzését a leírtak szerint foglaltam össze. Bevallom kicsit rövidebbre

terveztem, de semmit nem tudtam kihagyni, hiszen minden fontos volt.

Egy újabb pihenőhöz érkeztünk, javaslom, hogy sétáljon, nézzen meg egy filmet, vagy más

módon pihenjen egy kicsit.

48

6. tétel

a., Ismertesse tömören az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a

költségvetési ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és

végrehajtási rendjéről.

Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések:

• A kormány ellenőrzési feladatai

• Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

• Magyar Államkincstár

• Költségvetési ellenőrzés

• Gazdasági Versenyhivatal

• Nemzeti Adó- és Vámhivatal

• PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete)

• Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

• Fogyasztóvédelmi ellenőrzés

• Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés

• Közraktárak állami felügyelete

• egyéb felügyeletek, hatóságok, például tűzvédelem, környezetvédelem, építésügy, stb.

A kormány ellenőrzési feladataiÁllamháztartási belső kontrollrendszer a költségvetési szervek

belső kontrollrendszerén és a Kincstárnak a költségvetés pénzügyi végrehajtása érdekében

végzett tevékenységén keresztül valósul meg.

A kormány, mint testület az államigazgatási ellenőrzés legfőbb szerve több ellenőrzési

funkciót lát el, ezek a következők:,

- védi az alkotmányos rendet;

- biztosítja a törvények végrehajtását;

- védi a természetes személyek, a jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli

szervezetek jogait;

- irányítja, összehangolja, ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt más

szervek munkáit;

- gondoskodik az állami célkitűzések, tervek megvalósításáról, a

belügyminisztériummal együtt – a törvényes korlátok, az önkormányzatok önállóságát

tiszteletben tartva - ellenőrzi a helyi önkormányzatokat;

- képviseli az országot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő

intézményeiben;

- valamint ellátja azokat a feladatokat (pl.: rendeleteket bocsát ki, törvényeket hoz),

melyeket a törvény hatáskörébe utalt.

A beszámoltatáson alapuló ellenőrzésnek fontos szerepe van a kormány tevékenysége

szempontjából, mert például az országos hatáskörű szervezetek vezetői ezen a módon

számolnak be tevékenységeikről. A beszámolási kötelezettség mellett fontos az

információrendszerre épülő ellenőrzés is, ezeknek az információknak a szolgáltatója a

Központi Statisztikai Hivatal.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

49

A kormány által létrehozott KEHI segíti a belső ellenőrzés feladatainak ellátását, és fontos

része az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének. A Hivatal szervezetét,

tevékenységét, eljárásrendjét kormányrendelet állapítja meg, de vonatkoznak rá a

költségvetési szervek belső ellenőrzését előíró kormányrendelet előírásai is – bizonyos

eltérésekkel.

A KEHI által végzett ellenőrzési területek a következők:

• A kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése

• A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, az elkülönített állami

pénzalapok, a TB pénzügyi alapjainak, és a központi költségvetési szervek pénzügyi

ellenőrzése

• Különböző szervezetek (pl.: gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, stb.) számára a

központi költségvetésből, alapból juttatott pénzeszközöknek a felhasználásának

vizsgálata,

• a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerének ellenőrzése,

• az olyan központi költségvetési szervekre, melyek a kormány irányítása alatt állnak,

azok bevételeinek és követeléseinek tervezésére, nyilvántartására, beszedési

rendszerére irányuló ellenőrzése

• az állami kezességvállalás jogosultságának vizsgálata

• a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. és a Magyar Export-Import Bank Rt. központi

költségvetéssel történő elszámolásainak ellenőrzése

• a központi költségvetési szervek informatikai rendszer, valamint több költségvetési

fejezetet együttesen érintő rendszer-, teljesítmény- és informatikai

rendszerellenőrzések ellenőrzése,

• egyéb, törvényen alapuló kormányrendeletekben, és kormányhatározatokban

részletezett feladatok vizsgálata.

A költségvetési ellenőrzés a következőkre irányulhat:

• Előirányzatok felhasználása

• Vagyonkezelés

• Költségvetési bevételek kezelése

• Rendelet hatályának kiterjedése

Az ellenőrzés során vizsgálni kell a következőket:

• Az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi formájának összhangját

• alap tevékenységének ellátását

• a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását

• az erőforrások felhasználását (létszámgazdálkodás, tárgyi eszközgazdálkodás)

• a követelések és kötelezettség vállalások megalapozottságát, nyilvántartását

• a bizonylati rend, és okmányfegyelem betartását

• az intézményi működés szabályozottságát

• a vagyon védelmét, megfelelő hasznosítását

• Az államháztartáson kívüli szerveknek, magánszemélyeknek juttatott céltámogatások

vagy kölcsönök felhasználását és megtérülését

• A nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználását

• közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét

50

• a számviteli törvény betartását.

Költségvetési ellenőrzés végrehajtása: Az ellenőrzés végrehajtható a helyszínen vagy

adatbekérés útján. A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 nappal szóban

vagy írásban be kell jelenteni. Az ellenőrzésre kijelölt személy megbízólevelét köteles átadni

az ellenőrizendő szerv vezetőjének. Ha az ellenőrzés során a felelősség névszerinti

megnevezésre kerül, az ellenőrzött szerv vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni. Ha

olyan cselekményt, vagy hiányosságot állapít meg az ellenőr, amelynek bűntető-,

szabálysértési-, kártérítési eljárása van, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell

adni. A megállapításokat megfelelő okmányokkal kell alátámasztani, illetve csatolni kell

azokat a vizsgálati anyagokhoz.

Az ellenőrzés eszközei: a Kincstárnak küldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatai, a

kapcsolódó intézményi belső bizonylatok

Ellenőrzés típusai:

- Átfogó: meghatározott időszak (általában 3 év) alatt elvégzett szakmai feladatok

- Témaellenőrzés: adott feladatot egy időben több költségvetési szervnél történő

ellenőrzése

- Célellenőrzés: egyedi téma vizsgálata adott költségvetési szervnél

- Utóellenőrzés: a végrehajtott ellenőrzés alapján tett intézkedések hatásának vizsgálata

- Szabályszerűségi ellenőrzés: jogszabályok, belsőszabályzatok megtartásának

ellenőrzése

- Hatékonysági vizsgálat: vizsgált rendszer működése megfelelő-e arra nézve, hogy a

lehető legkisebb ráfordítással éri el a legnagyobb eredményt

- Előzetes ellenőrzés: a kincstár által végzett a kifizetéseket megelőzően, a

munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint a döntést megelőző ellenőrzés

- Egyidejű ellenőrzés: a pénzügyi gazdasági esemény megtörténtekor egyidejűleg

végeznek el.

- Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi gazdasági esemény megtörténte után végzik el.

Éves munkaterv készítése során a következőket kell rögzíteni:

- Ellenőrzendő szervek

- Ellenőrzés témája, célja,

- Ellenőrzések típusa

- Az egyes ellenőrzések időbeli ütemezése

Ellenőrzési programot az ellenőrzési szerv vezetője állítja össze a működésről, gazdálkodásról

rendelkezésre álló információk, az ellenőrzés célja és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai

alapján. A programtól eltérni csak a jóváhagyó – az ellenőrzési szerv vezetője – írásbeli

engedélyével lehet.

A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége:

A Gazdasági Versenyhivatal feladata, hogy őrködjön a piaci verseny alapvető feltételén, a

gazdasági verseny szabadságán és tisztaságán, védje és ellenőrizze a versenytársak és a

fogyasztók érdekeit. Mindezek védelmében tiltja a tisztességes piaci magatartással ellentétes

viselkedési formákat és ellenőrzi a vállalkozások szervezeti összefonódásait.

51

A Gazdasági Versenyhivatal függetlenül működő, országos hatáskörű központi költségvetési

szerv, amely ellátja a versenytörvényben az árak megállapítására vonatkozó, valamint a

gazdasági reklámtevékenységekről szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti

feladatokat.

A szervezet élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki.

Az elnököt két elnökhelyettes segíti, akik közül az egyik a Versenytanács elnöki teendőit látja

el. A Versenytanács legfontosabb feladata a Hivatal végzésének elkészítése. A szervezet

feladatainak eredményes ellátását segíti még a vizsgálók.

A Gazdasági versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége kiterjed:

• A tisztességtelen verseny tilalmának betartására

• A fogyasztók tisztességtelen befolyásolásának tilalmának betartására,

• A gazdasági verseny korlátozására vonatkozó tilalom betartásának ellenőrzésére,

• A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása feletti ellenőrzésre,

• Az árak megállapítására vonatkozó törvényben meghatározott feladatok ellátására,

• A vállalkozások szervezeti összefonódásának ellenőrzésére.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2011-től): Az állami bevételeket befolyásoló és ellenőrző

szerv. Az adóhatóságok nyilvántartják az adózókat, megállapítják az adót, a költségvetési

támogatást, az adó-visszatérítést vagy – visszaigénylést, beszedik az adókat, behajtják a

köztartozást, ellenőrzik az adókötelezettség teljesítését, kiutalják a költségvetési támogatást,

vezetik az adózók folyószámlájat. NAV adóztatási szerve: állami adóhatóság, a NAV

vámszerve: vámhatóság (együtt: állami adó- és vámhatóság).

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről Kormányrendelet

alapján a NAV szervezeti felépítése háromszintű, feladatait központi, középfokú és alsó fokú

területi szervei útján látja el. Az adóztatási szervek és a vámszervek mind közép-, mind alsó

fokon elkülönülnek.

Az Államkincstár kontrolltevékenysége előzetes, illetve folyamatba épített ellenőrzési

elemekből épül fel. Nem végez(het) azonban tartalmi, célszerűségi vizsgálatot. Ellenőrzései alapvetően a hozzá benyújtott bizonylatok alaki és formai, illetve rendelkezésbeli

ellenőrzésére irányulnak:

- ellenőrzi a terhelendő számlatulajdonos adatait (számlaszám, államháztartási egyedi

azonosító, szektor, fejezet, cím, alcím, azonosító törzsszám, szakágazat);

- azonosítja a bejelentett aláírásokat, pecsétlenyomatot;

- vizsgálja a megjelölt jogosult számla létezését;

- számítástechnikai rendszerbe építetten ellenőrzi a bizonylatok sorainak, kitöltésének

számszaki egyezőségeit és összefüggéseit.

Az alaki, formai vizsgálatokon túl a MÁK ellenőrzi az adott számlához rendelt kincstári

tranzakciós kódokat, továbbá azt, hogy a tranzakciós kód párja az adott gazdasági

eseménnyel, a jogosult számlatulajdonossal kapcsolatba hozható-e. Az előzőek után végzi el a

MÁK a fedezetvizsgálatokat, vagyis a likviditási és az előirányzati fedezetek ellenőrzését. Az

előirányzati fedezetvizsgálat kizárja a jóváhagyott előirányzat túllépését, mivel fedezethiány

esetén az Államkincstár visszautasítja a fizetési vagy a könyvelési bizonylatot.

52

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A jogszabályban megadott feladatokat végzi,

amelyek kiterjednek a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos hatósági eljárásokra, valamint

más pénzügyi szervezetekkel, és felügyeletekkel kapcsolatos szakmai együttműködésre.

A helyi önkormányzatok ellenőrzése: A helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerét az

önkormányzati törvény szabályozza, melynek alapján a helyi önkormányzatok pénzügyi-

gazdasági működésének külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. A kapott európai

uniós támogatásokat valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását

azonban több szerv – Európai Számvevőszék, Államkincstár és a kormány által erre kijelölt

kormányzati szerv, stb. - is végezheti. A helyi önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését

belső ellenőrzés és pénzügyi irányítás útján biztosítja, mely rendszer működtetéséért a jegyző

felelős. A rendszernek biztosítania kell az önkormányzat rendelkezésére álló források

szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A fogyasztóvédelmi ellenőrzés: A fogyasztókat érintő tevékenységre vonatkozó jogszabályi

és hatósági előírások megtartását vizsgálják, amely vonatkozik a termékek és szolgáltatások

nyújtására, az áruk és szolgáltatások minőségére, az áruk biztonsági követelményeknek való

megfelelés tanúsítására, az áru mérésére, elszámolására, a kiállított számla, nyugta

helyességére, a megállapított hatósági árak alkalmazására, a fogyasztók tájékoztatására, a

közterületi árusításra, stb.

A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés: Az ellenőrzéseket az Országos

Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és annak elsőfokú területi szervei végzik. Az

ellenőrzés többek között kiterjedhet például a foglalkoztatásra, valamint a munkaviszonyra

vonatkozó jogszabályok megtartására, az egészséges és biztonságos munkavégzésre

vonatkozó jogszabályok betartására, a munkavédelmi előírásokra, valamint a munkapiaci-

ellenőrzés keretében végzett munkanélküli ellátásokra való jogosultság vizsgálatára.

b., Ismertesse az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálatát, az

állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzését, az állattenyésztés

költségeinek ellenőrzését, a takarmánygazdálkodás ellenőrzését. Határozza meg a

számosállat fogalmát.

Az állattenyésztés, mint a mezőgazdaság egyik ágazata sokban hasonlít a

növénytermesztéshez, biológiai folyamatokat „felügyel, irányít” és annak megfelelően lehet

eredményes, vagy eredménytelen. Alapvető szempont, hogy nem uraljuk a természetet,

hanem annak részeiként tudjuk azt befolyásolni, hasznunkra működtetni, alapvető folyamatait

nem tudjuk megváltoztatni. Egyszerű példa, ha nincs a tehénnek szaporulata, kisborjú, akkor

biztos, hogy nincs tej. Az alapvető folyamatokat nem tudjuk megváltoztatni. Az

állattenyésztés ellenőrzésénél azt kell megfigyelni, hogy mennyire tudunk bekapcsolódni

ezekbe a rendszerekbe, mennyire tudjuk azt kiszolgálni – állategészségügy, takarmányozás,

szaporodás biztosítása, stb. – esetleg befolyásolni. (Bizonyos fajták kitenyésztésével több húst

termelni stb.)

Ezek után a bevezető gondolatok után nézzük a részletes feladatokat, szempontokat.

Az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálata

Állatok, mint biológiai termelőkapacitások.

53

A megnevezés talál szokatlan, de a fent leírtak alapján beláthatjuk, hogy valóban egy

termelő kapacitásról van szó, amely húst, tojást, tejet, stb.-t termel. Természetesen nem

gépek, hanem élőlények, amelynek az életkörülményeit biztosítania kell a tulajdonosnak

és a gondoskodás hiánya állatkínzás, bűncselekmény. Mint minden termelő kapacitást, az

állatállományt is tervezzük. Az állatállomány változási tervnek az alapja a létszám és

összetétel, valamint az anyaállatok száma és a termékenyítési tervei.

Az állatállomány változási esetei a következők:

- Növekedés szaporulatból, más korcsoportból történő átminősítésből – pl:

tenyészállatból hízóállata, süldőből hízóállatba stb.-, vásárlásból és egyéb

növekedésből-

- Csökkenés következhet be értékesítés, más korcsoportba történő átminősítés, elhullás,

egyébcsökkenés jogcímen

Átlagos állatlétszám megállapítása sajátos módon történik, a takarmányozási napok

alapján. Kérdés, hogy mi a takarmányozási nap? Egy takarmányozási nap egy állatnak

egy napi ellátása. Ha egy istállóban van 60 tehén, akkor az naponta 60 takarmányozási

napot eredményez. Az átlagos állatlétszám számítás során az időszak takarmányozási

napjainak számát elosztjuk az időszak naptári napjainak számával. Az előző példát

kissé kiegészítve, ha az első napon 60, a másodikon 58, a harmadikon 56

takarmányozási nap keletkezik, akkor az átlagos állatlétszám 58 lesz.

Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzése:

A produktivitást mutatószámokkal tudjuk jellemezni, ezek az alábbiak:

Szaporulati mutatószámok

Megmutatja, hogy egy adott időszak alatt egy anyaállat átlagosan hány utódot hoz világra.

Természetesen annál jobb, minél magasabb. Például egy sertés – anyakoca – egy fialáskor 6-7

élő állatot is t világra hozhat.

Az arányszám azt jelzi, hogy az ellésre alkalmas állatoknak milyen aránya hozott világra

utódokat.

54

A számított adat jelzi, hogy egy anyaállat átlagosan hány élőszaporulatot hozott világra.

Elhullást kifejező mutatószámok:

A mutató egy egyszerű megoszlási viszonyszám, amely megmutatja, hogy a megszületett

kisállatoknak hány százaléka hullott el mielőtt azt felnevelték volna.

A mutató az előzőnek a komplementere, vagyis egymást 100%-ra egészítik ki. (Az állat vagy

elhullott, vagy sikeresen felnevelték.)

Termékenységi mutatók

A sikeres megtermékenyítéshez megfelelő számú és egészségi állapotú apaállatra van

szükség. Biológusok meghatározzák, hogy a tenyésztojás előállítás esetén milyen arányban

legyenek a tyúkok és a kakasok. Ha nincs a baromfiudvarban kakas, akkor tojnak a tyúkok, de

nincs megtermékenyítés és a tojások csak étkezési célra használhatóak.

A mutató jelzi, hogy a termékenyítésre alkalmas állatok milyen arányát próbálja

megtermékenyíttetni a gondozó, az állattenyésztő.

A mutató a sikeres fedeztetés arányát jelzi, vagyis megtermékenyítés hány százaléka sikeres.

Állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok:

55

A mutató jelzi, hogy egy nap alatt egy tehén hány liter tejet ad.

A mutató segítségével kiszámíthatjuk, hogy egy juhról milyen mennyiségű gyapjút tudunk

lenyírni.

A mutató átlagos éves gyapjúhozam kiszámítására szolgál.

A mutató egy tyúk által éves átlagban tojt tojás mennyiségének kiszámítására szolgál.

A takarmánygazdálkodás, a terület állateltartó képességének ellenőrzése:

Az állattenyésztés egyik legfontosabb feltétele a takarmány, amelynek biztosítását tervezni

kell mérleg. A gazdálkodás során megállapítjuk a takarmány szükségletet (állatlétszám,

időszak napjainak száma, napi szükséglet) és meghatározzuk annak forrását (termelés,

vásárlás, nyitó készlet). Ezzel a két egyszerűszámítással elkésztettük a takarmányozási

mérleget. Természetesen fontos feladat és jelentős költség a takarmány tárolása, amely egy

éven keresztül is történhet.

A különböző testtömegű állatok összehasonlítása, bizonyos számítások elvégzése érdekében

az ágazatban bevezették a számosállat fogalmát.

Számosállat: állattenyésztés-statisztikai, valamint üzemszervezési mértékegység, amely

különböző fajú, fajtájú, korú és ivarú állatokat közös egységre hozva együttesen fejez ki. A

számosállat 500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport.

A földterület eltartó kapacitásának megfigyelése érdekében két újabb fogalommal kell

megismerkednünk, ez az állatsűrűségi mutató és a terület állateltartó képességét jelző mutató.

Ezek ismerni kell, annak érdekében, hogy tervezni tudjuk a racionális állatlétszámot.

Állatsűrűségi mutató:

56

vagy

Állateltartó képesség: 100 ha takarmánytermő területen eltartható állatok száma, vagy egy

állat eltartásához szükséges takarmánytermő terület nagysága.

A mezőgazdasági, állattenyésztési folyamatok jobb megismerhetősége érdekében

összefoglaljuk össze az állattenyésztés fontosabb költségtényezőit:

- takarmány,

- takarmány tárolás,

- állategészségügyi kiadások (gyógyszer, állatorvos költsége stb.),

- férőhely fenntartása,

- szaporítás költségei (fizetni kell az apaállat tartónak, illetve a mesterséges

megtermékenyítést végző inszeminátornak.)

- trágyakezelés költségei,

- elhullott állatok elszállítása,

- általánosan megjelenő költségek(bér, járulék, stb.)

Végezetül két sajátos fogalmat ismerjünk meg, amely a hozamok összesítésében nyújt

segítséget.

Elsőként nézzük meg az ikertermék, vezértermék fogalmát, kapcsolatát. Olyan esetekben

beszélhetünk erről, amelyekben a két termék megjelenése egymástól elválaszthatatlan. Erre

példa a borjú és a tej. A gyakorlat szerint a borjút számolják át tejre és tejben adják meg az

összes hozamot. Egy borjú egyenlő 8 liter tej. Vezértermék a tej, ikertermék a borjú.

A másik fogalom a melléktermék, amelynek előállítása nem célja termelésnek, de természetes

velejárója. Erre példa a szerves trágya, amely az állattenyésztés mellékterméke.

Ismét gratulálok, Ön egy kevésbé ismert terület rejtelmeiben merült el, higgye el megérte.

Köszönöm az együttműködését.

57

7. tétel

a., Mutassa be részletesen a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát, elemeit, szervezetét,

feladatait és módszereit.

Függetlenített belső ellenőrzés fogalma:

A függetlenített belső ellenőrzés egy szervezetileg elkülönült, független ellenőrzési rendszer,

amelynek formája lehet belső ellenőr, csoport vagy osztály és közvetlenül a költségvetési

formában gazdálkodó szerv, intézmény felső vezetése vagy társasági formában működő

gazdálkodó szervezet esetén annak felső vezetése, és/vagy a Gt. szerint meghatározott

ellenőrző testület (Felügyelő Bizottság) irányítása alatt működik.

Elemei:

- Szabályozó elemek:

o Belső ellenőrzési kézikönyv, vagy

o Belső ellenőrzési szabályzat

Szervezete:

- a belső ellenőrzési vezető

- a belső ellenőrök

A tevékenység irányításáért a belső ellenőrzési vezető felel, akinek feladata:

a belső ellenőrzési kézikönyv, vagy belső ellenőrzési szabályzat elkészítése,

az ellenőrzési tervek összeállítása, összehangolása, azok végrehajtásának felügyelete,

a belső ellenőrök szakmai továbbképzésének biztosítása,

az egész tevékenység folyamatos és időszakonkénti értékelésen

Az ellenőrzési tevékenységet – az ellenőrzési vezető által kijelölt vizsgálatvezető felügyelete

mellett - a belső ellenőrök végzik, akik lehetnek külső megbízott személyek.

Feladatai:

piaci igények megállapítása

fizetőképes kereslet kielégítése

erőforrások gazdaságos felhasználása

hatékonyság alakulása

jövőbeli beruházási lehetőségek megalapozása

minőség biztosítása

beszámoló valódiságának vizsgálata

bizonylati rend, okmány fegyelem, pénzügyi fegyelem

Módszerei: a kockázat alapú megközelítés, amelynek segítségével mindig a kockázatnak

leginkább kitett területeket vizsgálja.

58

Az alábbi ábra az ellenőrzési munka során alkalmazott előkészítési folyamatot mutatja be.

ForráFF

Forrás:Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana

Saldó Kiadó 2008 Budapest

Megfigyelhető, hogy az ellenőrzési célok, eljárások kiválasztása során felmérjük a várható

kockázatokat, elvégezzük a kontrolokat és ezek ismeretében döntünk az ellenőrzési kockázat

elkerülésének lehetséges módszereiről, a reális ellenőrzési program és cél meghatározásáról.

Gondolhatjuk, hogy ez egy megalkuvás az eredeti elképzeléshez képest. Ez a nézet –

véleményem szerint – téves, sokkal inkább beszélhetünk a reális célok meghatározásáról, a

leginkább indokolt ellenőrzési területek és feladatok kijelöléséről.

A kockázatok fogalmát és azok kezelését a 2. tételben részletesen leírtam, annak ismétlését itt

nem tartom indokoltnak. Kérem, hogy a felkészülés során a tétel komplex feldolgozása

érdekében azt ismételje át.

A teljesség érdekében ennél a témakörnél beszélhetünk az ellenőrzési munka szakaszairól,

amelyet vázlatszerűen a következőkben foglalok össze:

1. Felkészülési szakasz, amelyben a feladatot értelmezzük és a fenti kockázatkezelési

eljárás után megállapítjuk a végrehajtandó feladatokat, az alkalmazott ellenőrzési

eljárásokat. (Okmányokon alapuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés stb.) Ebben a

munkafolyamatban jelöljük ki az ellenőrzést végrehajtókat, a vizsgálatba bevont

személyeket, meghatározzuk a konkrét szervezési feladatokat. A felkészülés része az

ellenőrzött szervezet megismerése, a jogszabályi környezetet és a vonatkozó belső

szabályzatokat és a korábbi ellenőrzések jegyzőkönyvének, valamint az intézkedési

terveket. A leírtak ismeretében elkészül a vizsgálati program.

59

2. Ellenőrzés végrehajtási szakasz, amelyben a konkrét ellenőrzési munkát végezzük a

vizsgálati programban leírtak szerint. Elkészítjük a bizonyító okmányokat. (Eredeti

okmány, hiteles másolat, kivonat, tanúsítvány, közös jegyzőkönyv, nyilatkozat,

szakértői vélemény, fénykép, videó és hangfelvétel.)

3. Írásba foglalás során elkészül az ellenőri jelentés, amely tartalmazza a

megállapításokat, hivatkozik a bizonyító okmányokra és az érintettek részéről tett

megismerési, illetve felelősségi záradékokat. Rendkívül fontos szempont a

programfegyelem betartása, vagyis minden megjelölt ellenőrzési feladatról említést

kell tenni a jelentésben még akkor is, ha nincs megállapítás. A jelentésben meg kell

jelölni a hibáért felelős személy nevét, beosztását és javaslatot kell tenni a hiba

korrigálására.

4. Az ellenőri jelentést régebben minden esetben megbeszélés zárta, napjainkban

jellemző a jegyzőkönyv megküldése és az intézkedési terv elkészítése. Az intézkedési

tervnek elengedhetetlen kelléke a feladat pontos leírása, a végrehajtás határideje és a

feladat elvégzéséért felelős személy megjelölése.

A függetlenített belső ellenőrzések eredményeit mindig dokumentálni kell, amely a

minőségbiztosítás fontos előfeltétele.

b., Foglalja össze a vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb követelményeit,

általános feladatait: a pénz és értékvédelem ellenőrzési feladatait, az eszközök

biztonságának ellenőrzését, a szolgáltatások ellenőrzését és a vagyonvédelem egyéb

területeinek ellenőrzését.

Mit jelent a vállalkozások vagyonvédelme és miért van arra szükség? A válasz egyszerű,

minden természetes és magánszemély védi a saját tulajdonát, vagyonát. Ettől még senki sem

gonosz, anyagias ember. A vagyont több szempontból, több külső tényezőtől kell védeni.

Védeni kell a rossz szándékú külső beavatkozóktól, a téves munkavégzésből eredő károktól, a

természeti csapásoktól stb. Ha mindezt végig gondoljuk már természetes feladat a vagyon

védelme. A feldolgozás érdekében a gondolatokat pontokba szedve nézzük végig.

Mik az vagyonvédelem legfontosabb eszközei?

- Szervezettség, amely az indokolatlan eszközfelhasználástól, pazarlástól véd.

- Szabályozottság egyszerűen a káosz által okozott károktól véd

- Megfelelő szakemberek biztosítani tudják az erőforrások optimális és hatékony

felhasználását.

- Bizonylati és nyilvántartási fegyelem az eszközökkel történő elszámoltatást és a

felelősök azonosítását biztosítja. Erre nézzünk egy egyszerű módszert: A számlákat

kifizetés előtt megnézzük, hogy az abban foglalt áru leszállítása, megtörtént-e (mellé

csatoljuk a raktári bevételi bizonylatot és tudjuk, hogy ettől a pillanattól ki felel az

áruért) a szolgáltatást végrehajtották-e? (A szolgáltatást igénybe vevő leigazolja a

számlát.) A kifizetés előtt egyeztetjük a szerződéssel megvizsgálva, hogy megfelelő-e

az ár, a fizetési feltétel stb. Könnyedén beláthatjuk, hogy ez is vagyonvédelem. Enné a

témakörnél nem kell a krimik világára gondolni, az élet ennél sokkal egyszerűbb.

60

- Összeférhetetlenség kiküszöbölése által a dolgozók rossz szándékú megjegyezéseit

igyekszik megakadályozni. Egyszerű példaként említhetjük azt a szabályt, amely

szerint a pénztáros és a pénztár ellenőr nem állhatnak közeli rokoni kapcsolatban.(Férj

és feleség.)

- Felelősség meghatározása során azonosítjuk, hogy bizonyos eszközökért,

folyamatokért kit kérhetünk számon. Természetesen a felelősséghez hatásköröknek is

kell párosulni.

- Folyamatos ellenőrzés biztosítása által elkerülhetőek az esetleges „bűnbe esések”

Gondolunk bele abba a helyzetbe, ha a pénztári pénzkészletet nem ellenőriznénk

rendszeresen. A felelős személyekben kialakulhatna egy olyan tudat, hogy azt

csinálnak a pénzzel, amit akarnak. Ez túlzottan nagy csábítás.

- Említsük meg a technikai feltételek, megfelelő zárás, biztosítását.

Melyek a fizikai vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb feladatai, követelményei?

Megfelelő zárár, riasztórendszerek.

Kulcsok őrzési módja.

biztosítva van-e a riasztó folyamatos figyelése?

meghibásodás esetén van-e lehetőség azonnali pótlásra?

A pénz- és értékvédelem ellenőrzési feladatai

pénztárhelyiség, pénzösszegek értéke, tárolása

páncélszekrények

kulcsok

pénztáros megbízhatósága

pénz kezelésével, szállításával megbízott személyek

bankszámlák feletti rendelkezési jog

felvett előlegek időbeni elszámoltatása

A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök védelme érdekében biztosítandó feltételek:

Megfelelő végzettségű dolgozók alkalmazása annak érdekében, hogy a szakértelem

hiánya ne okozzon károkat.

A szükséges esetekben megfelelő mérőeszközök alkalmazása, azok pontosságának

biztosítása.

Eszközök átvételnél megfelelő személyzet és technika biztosítása

Raktározás folyamatos ellenőrzése: szemle, rovancsolás, nyilvántartási rendszer

A használaton kívüli vagyontárgyak meglétének ellenőrzése, optimális hasznosítás

biztosítása

Selejtezés és leltározás esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonvédelemre.

Sorrendben célszerű először selejtezni és csak utána – hasznosítható eszközökre

vonatkozóan – leltározni. A selejtezés a javaslat befogadásával kezdődik. A selejtezési

javaslatot meg kell vizsgálni, valóban felesleges, vagy használhatatlan-e az eszköz.

Meg kell győződni arról, hogy a vagyontárgy valóban létezik és a selejtezés után vagy

hasznosítani kell – pl: eladás -, vagy megsemmisíteni. Kiemelten figyelni kell arra,

hogy a kiselejtezett eszköz ne kerüljön vissza a rendszerbe. (Valaki egy jót haza visz,

a selejtezettet pedig helyére teszi.)

61

Vagyonvédelem a szolgáltatások területén:

Javítási munkák esetén vizsgálni kell, hogy volt-e esetleg garanciális kötelezettség, a

munkát valóban elvégezték-e, az alkatrészt beépítették-e, a saját munkáikért vállalnak-

e garanciát a szolgáltatók?

A költségek optimalizálása érdekében vizsgálni kell, hogy több helyről kértek-e

árajánlatot?

Indokolt az elvégzett munkák átvételének vizsgálata: egyeznek-e az okmányok a

valósággal, javításnál a beépített ellenőrzése, kicserélt eszközök bevételezése, számlák

határideje, stb.

A vagyonvédelem technikai, személyi feltételeinek ellenőrzése, személyek vizsgálata:

Megfigyelő és jelző technika korszerűségét, működőképességét rendszeresen vizsgálni

kell.

Ellenőrizni kell, hogy a védelmet ellátó vállalkozás rendelkezik-e a szükséges

jogosítványokkal, megfelelően képzett szakemberekkel?

A számítógépek hozzáférését korlátozni kell az információk védelme érdekében.

A külső szolgáltató esetében vizsgálni kell, hogy biztonságosak-e a munkavégzés

feltételei, a cég vagyonához hozzá tudnak-e férni telephelyen munkát végzők,

biztosított-e a folyamatos-e a megfigyelésük?

Indokolt munkatársak személyes vagyontárgyainak ellenőrzése, táska vizsgálata a

kilépés időpontjában.

Természetesen még több szempontot, feladatot is meghatározhatunk, de a tétel feldolgozása

szempontjából a leírtakat tartottam a legfontosabbnak.

62

8. tétel

a., Fejtse ki részletesen az Alkotmánybíróság és az Ügyészségek ellenőrző tevékenységét,

feladatait.

Az alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges szerve, amely a hatalmi ágak

kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmében - mondhatjuk:

az alkotmányos alapjogok teljesülése ellenőreként - biztosítja.

Az Alkotmánybíróság feladatai:

az elfogadott, de még közzé nem tett törvény, az Országgyűlés ügyrendje

(Házszabálya), a még meg nem kötött nemzetközi szerződés egyes rendelkezései

alkotmányellenességének előzetes vizsgálata,

az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése, és az alkotmányellenesség megszűntetése,

a benyújtott alkotmányjogi panaszok kivizsgálása és elbírálása,

a jogszabály valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének

utólagos vizsgálata,

a jogszabály valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe

ütközésének vizsgálata,

az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetőleg az

önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés megszűntetése,

eljárás mindazokban az ügyekben, melyeket a törvény a hatáskörébe utal.

Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata:

Az előzetes kontrolt a köztársasági elnök indítványára végzi el az Országgyűlés által

elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény adott rendelkezéseire vonatkoztatva. Ha az

Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányellenességet, az Országgyűlés köteles

megszűntetni, más különben a köztársasági elnök nem hirdetheti ki. Ugyanezt a gyakorlatot

kell lefolytatni a nemzetközi szerződések megerősítése előtt is.

Alkotmányellenesség utólagos vizsgálata:

Bárki kérheti a kihirdetett jogszabály és az állam egyéb jogi eszközeinek utólagos

alkotmányos ellenőrzését. Ha az alkotmányellenesség megállapításra került, akkor a

következménye Alkotmánybíróság általi teljes vagy részleges megsemmisítés. A

megsemmisítésről szóló határozatot a Magyar Közlönyben teszik közzé.

Az Alkotmánybíróság működése:

Az Alkotmánybíróság 15 tagú, független testület, melynek tagjait az Országgyűlés választja,

kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a

törvények alapján hozza meg, de e testület sem vonhatja el az Országgyűlés jogát, és nem

vizsgálhatja felül, nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem.

63

Az alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján folytatja le az eljárást, melynek során

akár szakértő bevonását is kérheti. A döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat

formájában hozza meg.

Ügyészségek ellenőrzési feladatai:

Az ügyészségek ellátják a törvényesség védelmét, gondoskodnak az állampolgárok jogainak

védelméről, védik az alkotmányos rendet, gondoskodnak az azt veszélyeztető cselekmények

üldözéséről. A törvényesség védelmében közreműködnek abban, hogy a bírósági eljárásban a

törvényeket helyesen alkalmazzák. Ellenőrzik a bűnügyi nyomozás törvényességét, képviselik

a vádat, valamint felügyeletet gyakorolnak a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

A törvényességi felügyelet keretében, amelyet némi leegyszerűsítéssel törvényességi

ellenőrzésnek is mondhatunk - az ügyész eljárhat hivatalból, azaz saját kezdeményezésre, és

kérelem alapján. A törvényesség betartásáról beszámoltatással, felvilágosítások kérésével,

valamint helyszíni ellenőrzéssel is meggyőződhet.

Az ügyészi intézkedési formái lehetnek az óvás, figyelmeztetés, felszólalás. Törvénysértés

esetén az ügyész köteles büntető, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárást

kezdeményezni.

A legfőbb ügyészt, kinek személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, az Országgyűlés

választja meg hat évre. A legfőbb ügyész javasolja helyetteseit, akiket a köztársasági elnök

nevezi ki. Az ügyészi szervezet ügyészeit a legfőbb ügyész nevezi ki. A legfőbb ügyész a

munkájáról az Országgyűlésnek köteles beszámolni.

64

b., Ismertesse a belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságait, az

áruforgalom átfogó ellenőrzését, ezen belül az árubeszerzés, az értékesítési tevékenység

és a készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzését.

A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságai

A tétel feldolgozása érdekében először nézzük meg, hogy mi is funkciója a kereskedelemnek,

milyen tevékenységet folytat és akkor már nyilvánvalóvá válnak az ellenőrzési, elemzési

szempontok.

A belkereskedelem országhatáron belül végzi a termelés és fogyasztás közötti térbeli és

időbeli eltérés áthidalást. Ennek megfelelően felméri a piaci keresletet, árut szerez be és azt

raktározza, majd értékesíti. A belkereskedelemnek négy speciális területét különböztetjük

meg, ezek a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a vendéglátás és egyéb kereskedelmi

szolgáltatások. A belkereskedelem központi funkciója az áruforgalom, vagyis a termékek

közvetítése a termelőtől a fogyasztóig. A közvetítéshez jellemző módon kapcsolódnak

különböző szolgáltatások is. Ilyenek lehetnek a házhoz szállítás, garanciális ügyintézés,

üzembe helyezés stb.

A központi szereplő az áru, amely olyan termék, amelyet az előállító nem saját használatra,

hanem értékesítés céljából állít elő. Az áru mozgatását kíséri a göngyöleg, amelynek az a

funkciója, hogy a szállítást megkönnyítse, az árut külső hatásoktól megvédje. A számviteli

tanulmányokból bizonyosan emlékszik a betétdíjas göngyölegekre, azok könyvelési

eljárásaira.

Az áruforgalom szakaszai:

- beszerzés,

- készletezés,

- értékesítés.

Az áruforgalom átfogó ellenőrzése:

Az áruforgalom ellenőrzésének megismerését kezdjük az áruforgalmi mérleg áttekintésével.

Áruforgalmi folyamat egyensúlya:

Az egyenlettel megállapíthatjuk a beszerzendő mennyiséget, a zárókészletet, az értékesített

mennyiséget. A képlet a mennyiségi ellenőrzés fontos eszköze, amellyel konkrétan

vizsgálhatjuk a következőket:

- értékesítés és beszerzés viszonya,

- az áruforgalom egyensúlya,

- értékesítés árufedezete,

- beszerzés és értékesítés készletre gyakorolt hatását.

65

Számítható mutatók:

a. Beszerzés és értékesítés aránya: Beszerzés/ értékesítés.

Amennyiben a mutató egy fölötti, akkor többet szereztünk be, mint értékesítettünk, az

készlet felesleghez vezethet, amely csak felkészülési készlet esetén lehet racionális

lépés.

b. Árufedezeti mutató: (Nyitókészlet + Beszerzés) / Értékesítés

A mutató jelzi, hogy az értékesítéshez szükséges árumennyiség milyen arányban állt

rendelkezésre. Az érték nyilvánvalóan egy alatti, de azt tekinthetjük optimálisnak, ha

közelít az egyhez.

c. Készletváltozás: Zárókészlet/Nyitókészlet

A mutató s nyitó és záró készlet viszonyát jelzi.

Az árubeszerzés ellenőrzése:

A beszerzés ellenőrzésének alapvető feladatai az alábbiak szerint csoportosíthatóak.

A beszerzés szervezeti feltételeit biztosították-e? (Beszerzési részleg, készletszintek

meghatározása, jelző rendszer biztosítása, személyi feltételek stb.)

Megtörtént-e a piackutatás, igényfelmérés.

Szabályozták-e a döntési hatásköröket. A leírt szabályok naprakészek-e és azt

betartják-e a tevékenység résztvevői?

A beszerzési források megválasztásánál az áron kívül figyelembe vették-e a fizetési

feltételeket, a szállítási idők gyakoriságát és ezáltal a készletezés szükségszerűségét, a

raktározási költséget és egyéb feltételeket.

Meg kell vizsgálni az áruátvétel szervezettségét, azok biztosítják-e a vagyonvédelmet

és az áru mennyiségi és minőségi átvételét, az áruval kapcsolatos felelősség zártságát?

Ez a feladat munkafolyamatba épített ellenőrzéssel állapítható meg.

Az áruforgalommal kapcsolatos adminisztráció szabályozottságát.

A szállítási szerződések nyilvántartását – tapasztalatom szerint rengeteg

vállalkozásnak nincs szerződés nyilvántartása -, a szerződéskötés szabályozottságát, a

szállító kiválasztásának szempontrendszerét. Feladat, annak ellenőrzése, hogy ezek

mennyire szolgálják a vállalkozás érdekeit.

A fenti területek közül érdemes külön foglalkozni az áru átvételének folyamatával. Ez

magában foglalja a mennyiségi átvételt, amely okmányok alapján történik. A minőségi átvétel

tételesen, vagy szúrópróbaszerűen, vagy mintavételes eljárással ( pl. gabona) hajtható végre.

Az áruátvétel jellemző hibáinak elkerülése érdekében a következőket kell megvizsgálni:

- Kellően következetes volt-e?

- Történt-e egyeztetés az árut kísérő okmányokkal?

- Szállítási határidőt ellenőrizték-e?

- A teljesítést egyeztették-e a szerződéssel?

- A tapasztalatokról készült-e jegyzőkönyv

66

- Az eltérések hatására módosították-e a kifizetendő összeget?

- A számlák könyvelése szabályos volt-e?

Az értékesítési tevékenység ellenőrzéséről az alábbiakat emelem ki:

Az áruellátás helyzetének, a kereslet-kínálat összhangjának vizsgálata mennyiségileg

és összetételben. Figyelni kell a hullámzó forgalom esetén az időbeliségre is.

Az értékesítés szervezettségének, lebonyolításának ellenőrzése során figyelni kell a

beszerzésre, készletezésre és értékesítésre egyaránt. Célszerű vizsgálni, hogy vannak-e

szabályzatok, belső utasítások és azok hatályosak-e. Természetesen a szabályok

betartását is ellenőrizni kell.

Az áruforgalmi munka elemzése mutatószámokkal történik, amelyet a későbbiekben

részletezek.

A készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzése mutatószámokkal:

A készletgazdálkodás során figyelni kell a megfelelő készletnagyságra, összetételre és a

megfelelő hatékonyságra.

Az alkalmazott mutatókat részletezem, azok értelmezése többnyire kézenfekvő, azért csak

néhány esetbe fűzök hozzá magyarázatot. Felhívom a figyelmet arra, hogy az elemzést

nehezíti, hogy a számvitelben a kiskereskedelmi árut fogyasztói áron tartjuk nyilván, amely

magában foglalja a beszerzési árat, az árrést és az ÁFA-t is.

Az árbevétel, árrés, ELÁBÉ összefüggéséről a következőkben tegyünk röviden említést .A

későbbiekben ennek tananyagban ismertetett képleteit is felsoroljuk, de fontosnak tartom,

hogy ezeket az egyszerű összefüggéseket megértse, utána már a többi könnyedén kezelhető

lesz.

Bevétel – ÁFA= árbevétel

Árbevétel- ELÁBÉ= árrés

Árrés – Forgalmazási költség = eredmény

Ezek szintekben is meghatározhatók:

ELÁBÉ szint= ELÁBÉ/ Árbevétel

Árrés szint= Árrés/ árbevétel

Forgalmazási költségszint= Forgalmazási költség/ árbevétel

Eredményszint= Eredmény/ árbevétel

Az összefüggések felírhatóak még az alábbiak szerint is:

67

Forgalmazási költségszint + Eredmény szint = Árrés szint

Árrés szint + ELÁBÉ szint = 100%

Az ellenőrzésben, elemzésbe használt mutatók a következők:

Áruforgalmi mérlegsor

Bővített áruforgalmi mérlegsor

Ellenőrzési, elemzési tevékenységet segítő mutatók

beszerzés – értékesítés aránya:

árufedezeti mutató:

készletváltozás:

árufedezetségi mutató:

értékesítés – beszerzés aránya:

68

Forgási mutatók:

Fordulatok száma (f):

A mutató jelzi, hogy egy időszak alatt hányszor fordul meg a készlet, beszerzéstől

értékesítésig.

Forgási sebesség (i):

A forgási mutató azt jelzi, hogy egy fordulatot átlagosan hány nap alatt tesz meg a

készlet, a beszerzéstől az értékesítésig.

Forgási sebesség (i):

A mutató a forgási idő megállapítására szolgál.

Készlethatékonyságot tükröző mutatók

Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága:

F= forgalom

K= készlet

Az egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet nagysága:

Készletrugalmasság

reagálási fok (r):

Az ELÁBÉ átlagkulcsa:

69

Átlaghaszonkulcs

A zárókészletre jutó árrés meghatározása:

Zárókészlet mérlegértékének meghatározása beszerzési áron:

ELÁBÉ számítása

A következő néhány számítás a záró készlet értékének megállapítására szolgál:

Először gondoljuk végig, mi célt szolgál a leltár és miért mondjuk, hogy a mérlegvalódiság

alapja a leltár! A leltározási munka során a tényleges készletet állapítjuk meg, és a kiértékelés

során kimutatott leltáreltérések könyvelésével a könyvviteli nyilvántartásokat igazítjuk a

70

tényleges értékhez. Természetesen a kiskereskedelmi árut esetében a fogyasztói áron

számított tételt át kell értékelni beszerzési áras értékre.

Készletérték megállapítás:

A számviteli nyilvántartásban szereplő készletérték, a könyvelés során az alábbi logika szerint

alakul ki.

Nyitókészlet leltár szerinti értéke

+ beszerzés

+ beszerzésen kívüli állománynövekedés

- értékesítés

- értékesítésen kívüli állománycsökkenés

= zárókészlet könyv szerinti érték

Ismét köszönöm az együttműködését, egy nehéz és hosszú anyagon vagyunk túl. Határozottan

ígérhetem, hogy a továbbiakban rövidebb és egyszerűbb tételek következnek, hiszen az

elemzési szakaszok jelentős részén túl vagyunk.

Ismét megérdemel egy kis pihenést.

71

9. tétel

a., Beszéljen részletesen a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenységéről,

(szervezete, működése, feladatai, ellenőrzési és realizálási feladatai) valamint a

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenységéről.

A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége

Piaci verseny tisztaságának és szabadságának a megőrzését szolgáló ellenőrzési feladatokat,

valamint az árak megállapításáról szóló törvényekben meghatározott verseny-felügyeleti

feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el.

A Gazdasági Versenyhivatal szervezete

A Gazdasági versenyhivatal a kormánytól független, országos hatáskörű, központi

költségvetési szerv. Csak az országgyűlésnek tartozik beszámolással. Élén az elnök és két

elnökhelyettese áll, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki - 6 évre -

és ment fel. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke irányítja a hivatal tevékenységét, amiről

évente beszámol az országgyűlésnek, valamint részt vesz tanácskozási joggal a kormány

ülésén.

A Gazdasági versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem a

bíróság hatásköre. A versenyfelügyeletei ügyekben a Versenytanács jár el, melynek élén a

hivatal egyik elnökhelyettese áll. A Versenytanács háromtagú és tagjait a hivatal javaslatára a

köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés hat évre szól és egyszer

meghosszabbítható. A vizsgálatot végző és segítő feladatokat ellátó személyeket, vizsgálókat,

az elnök nevezi ki.

A versenyfelügyeleti eljárás a következő szakaszokból áll: a vizsgáló eljárása, a

versenytanács eljárása, az utóvizsgálat, a végrehajtás. Az utóbbi kettő nem feltétlenül része az

eljárásnak. A vizsgáló által indított eljárás alapján, ami a bizonyítékok összegyűjtésére és a

tényállás tisztázására irányul, a Versenytanács jogi minősítést végez és dönt az ügyben. Az

eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

A Gazdasági Versenyhivatal feladatai és ellenőrző tevékenysége kiterjed:

a tisztességtelen verseny tilalmának betartatására, (az ügyben azonban a bíróságok

járnak el)

a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmának betartatására,

a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmának megtartásáról

gondoskodni,

a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartatására,

az árak megállapításáról szóló törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátására,

a vállalkozók szervezeti összefonódásának ellenőrzésére.

A Gazdasági Versenyhivatal számára csak a törvény írhat elő feladatokat, de ellátja

mindazokat a feladatokat is, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a

versenyhatóságok hatáskörébe utalnak.

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenysége

72

A kormányzat irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv.

A KEHI által végzett ellenőrzési területek a következők:

• A kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése

• A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, az elkülönített állami

pénzalapok, a TB pénzügyi alapjainak, és a központi költségvetési szervek pénzügyi

ellenőrzése

• Különböző szervezetek (pl.: gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, stb.) számára a

központi költségvetésből, alapból juttatott pénzeszközöknek a felhasználásának

vizsgálata,

• a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerének ellenőrzése, a

kincstári egységes számla pénzforgalmára

• az olyan központi költségvetési szervekre, melyek a kormány irányítása alatt állnak,

azok bevételeinek és követeléseinek tervezésére, nyilvántartására, beszedési

rendszerére irányuló ellenőrzése

• az állami kezességvállalás jogosultságának vizsgálata

• a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. és a Magyar Export-Import Bank Rt. központi

költségvetéssel történő elszámolásainak ellenőrzése

• a központi költségvetési szervek informatikai rendszer, valamint több költségvetési

fejezetet együttesen érintő rendszer-, teljesítmény- és informatikai

rendszerellenőrzések ellenőrzése,

• egyéb, törvényen alapuló kormányrendeletekben, és kormányhatározatokban

részletezett feladatok vizsgálata.

73

b., Ismertesse részletesen a tulajdonosi ellenőrzéssel (a tulajdonosi ellenőrzés általános

jellemzői, a gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése, a szövetkezetek tulajdonosi

ellenőrzése, az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése) kapcsolatos

feladatokat.

A tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői:

A téma feldolgozását megelőzően röviden gondoljuk át mi is a tulajdon és mi az alapja és

célja a tulajdonosi ellenőrzésnek. A tulajdon általában valamely vagyonhoz köthető (Vigyázat

a házastárs nem tekinthető tulajdonnak), amely használati értékkel bír és a tulajdonosra nézve

előnyökkel kecsegtet. Az üzleti életben ezt a fogalmat általában valamely vállalkozáshoz

kötjük és annak ellenőrzése a tulajdonos érdekeit – általában vagyoni érdekeit – szolgálja. Az

ellenőrzés igényének alapja, hogy a vagyon működtetője és tulajdonosa eltér egymástól. A

tőkés társadalmakban jellemző a menedzser alkalmazása, vagyis az üzemeletetést, a

vagyontárgyak feletti közvetlen rendelkezési jogot átadják a vezetővé, ügyvezetővé kinevezett

személyeknek. Régi mondás, hogy ha valaki nem a sajátját kezeli, akkor az azzal

könnyedébben bán, előfordulhat, hogy nem követi megfelelően a tulajdonos akaratát, esetleg

nem kellően hatékony sőt esetlegesen hanyag kezelés, és/vagy hűtlen a kezelés, vagyis

gazdasági bűncselekmény is előfordulhat. ( Úgy is mondjuk, hogy a mi vagyonunk felett –

amiért nem kellett neki megdolgoznia, és a tőkegyarapodásból is csak kis mértékben

részesedik – viszonylag szabadon rendelkezhet, az önmagában kockázatot jelent és ezért az

ellenőrzés eszközeivel is segíteni kell ennek csökkentését.)

Természetesen az is lehetőség, hogy a tulajdonos (a tulajdonos családja) egyben az ügyvezető

is, és ő is elkövethet hibákat. Az ellenőrzés azonban mindenkor ennek ezek bekövetkezésének

kockázatát csökkenti.

A tulajdonosi ellenőrzés kereteit egyrészt jogszabályok, másrészt a társasági szerződés –

alapító okirat – előírásai határozzák meg.

A tulajdonosi ellenőrzés formái:

- gazdasági társaságok tulajdonosainak ellenőrzési tevékenysége,.

- szövetkezetek tulajdonosainak ellenőrzési tevékenysége,

- állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tulajdonosi

ellenőrzése.

Nézzük részletesebben az egyes formák ellenőrzési feladatait:

a.) Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése:

A gazdasági társaságok a tagok – természetes és jogi személyek – önkéntes vagyonegyesítése

révén jön létre. A tagok a nyereségből, a vagyon növekményéből közösen részesednek, a

veszteséget a törvényben előírt módon viselik. A vagyonvesztés ellentételezésébe a

tulajdonosok a bevitt tőkéjét vonhatják be, korlátlan felelősség esetén a személyi vagyon is

felhasználható az ellentételezésre. Érthető e feltételek mellett, hogy az ellenőrzés elemi érdek.

74

Ellenőrzést végző szervek:

1.) Legfőbb ellenőrző szerv a taggyűlés, közgyűlés illetve az igazgató tanács (ennek

elnevezése társasági formától függ), amely stratégiai döntéseket hoz, beszámoltat, az alapvető

folyamatokat kíséri figyelemmel. Több olyan döntés létezik, amely kizárólagosan e szervezet

hatáskörébe van utalva, például tag felvétele, kizárása eredmény felosztása stb.

2.) A felügyelő bizottság a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján jön létre

részvénytársaságoknál és KFT- k egy részénél. A bizottságot a taggyűlés választja, és annak

működési rendjét szintén a legfőbb ellenőrző testület hagyja jóvá. A felügyelő bizottságoknak

éves munkaterve van, feladata a tulajdonosok érdekeinek védelme. A testület munkája során

helyszíni ellenőrzést végezhet, okmányokon alapuló ellenőrzést végez, beszámoltat, az éves

beszámolót - könyvvizsgálat után – jóváhagyja. A közgyűlés a felügyelő bizottság

jóváhagyása nélkül az éves beszámolót nem tárgyalhatja. A bizottság ellenőrzi az ügyvezetés

munkáját, ezért a függetlenség biztosítása elengedhetetlen. A bizottság tagjai csak

személyesen végezhetik az ellenőri munkát, azt nem ruházhatják át, az ellenőrzési munka

elmulasztása esetén teljes vagyonukkal felelnek a cég kötelezettségeiért. A felügyelő bizottság

speciális szakértelmet igénylő feladat ellátása esetén külső szakértőt vehet igénybe.

A FB jelentéseit írásban köteles elkészíteni és az megfelelően dokumentálni, bizonyító

okmányokkal alátámasztani. A testület évente legalább egy alkalommal köteles beszámolna a

legfőbb ellenőrző testületnek.

3.) Választott könyvvizsgáló a munkáját a legfőbb ellenőrző testület felhatalmazása alapján

végzi. Alkalmazását bizonyos esetekben törvény írja elő, beszámolnia is neki köteles. A

könyvvizsgálatnak két fontos célja van, egyrészt a nyilvánosságra hozott beszámoló

valódiságáért felel a könyvvizsgáló teljes vagyonával, másrészt a tulajdonosok érdekeit védik.

A könyvvizsgáló független, jövedelme nem függhet a vállalkozás eredményességétől, nem,

lehet tulajdonosa a társaságnak, a tulajdonosokkal vagy vezető tisztségviselőkkel nem állhat

rokoni kapcsolatban, a vállalakozás vezetői őt nem utasíthatják. A könyvvizsgáló köteles a

tulajdonosok legfőbb ellenőrző testületének összehívását kezdeményezni, ha jelentős

vagyonvesztés jeleit észleli a vállalkozásnál. Könyvvizsgálói tevékenységet csak bejegyzett

könyvvizsgáló végezhet.

A könyvvizsgálói tevékenység részletes szabályait a 12. tétel részletesen tartalmazza, ennek a

tételnek a keretei között részletesebben nem tárgyaljuk ezt a témakört.

b.) Állami vagyon tulajdonosi ellenőrzése:

Az állami vagyon hasznosításának, kezelésének ellenőrzése az állam vállalkozói vagyonára

(társasági tulajdonára) nézve alapvetően két feladatot foglal magában. Egyrészt a privatizációs

folyamat, a vagyon tömeges értékesítésének ellenőrzését, az állam tulajdonosi érdekinek

érvényesítését a tranzakciók során. Másrészt az állami (köztulajdonban lévő) társaságok

működésének, vagyonnal való szabályszerű, eredményes és a kormány által meghatározott

céloknak megfelelő gazdálkodás/hasznosítás ellenőrzését. rendszere. Az ellenőrzés célja a

vagyon védelmének, hatékony hasznosításának biztosítása. Nézzük, mik tartoznak az állami

vagyon körébe:

- állami tulajdonban lévő társaságban lévő részesedés,

- állami tulajdonban lévő földterület,

- állami tulajdonban lévő ingatlan és ingóság,

75

- állami tulajdonban lévő értékpapír,

- állami tulajdonban lévő részesedés.

Az állami vagyon további osztályozása is lehetséges, úgy mint forgalomképes, korlátozottan

forgalomképes és forgalomképtelen. Vannak olyan vagyonelemek is, amelyek nem

értékesíthetők, így a víz, a levegő, a föld méhének kincsei, stb.

Ellenőrzést végző központi szervezet munkája:

A vagyon kezelésének alapvető felelőssége a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, illetve annak

Igazgatóságára hárul. A szervezet ellenőrző testülete a Felügyelő Bizottság. Meg kell

jegyezni, hogy az FB tevékenysége nem úgy fogható fel, mint az MNV Zrt-hez tartozó

társaságok „szuperellenőrzési” testülete. Az MNV Zrt. hozzárendelt vagyonát képező

társaságoknak külön külön is vannak igazgatóságai és felügyelő bizottságai, sokszor több

szinten – az „al-társaságoknál” is.

Az Igazgatóság fontosabb feladatai és működése

A testület hatásköre a következő területekre terjed ki:

- az állami vagyon hasznosításával, fejlesztésével, elidegenítésével kapcsolatos elvek

kialakítása,

- a kidolgozott stratégiák kormány elé terjesztése,

- állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések meghozatala,

- részben, vagy teljesen állami tulajdonban lévő vállalkozások esetében a tulajdonosi

jogok gyakorlása,

- pályázatok kiírása, döntés a pályázatok ügyében

- gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, azok esetleges átalakítása,

- vagyontárgyak ingyenes, vagy ellenszolgáltatás ellenében történő átadása,

- kezesség vállalás,

- értékhatár fölötti kötelezettség vállalás,

- döntés peres illetve peren kívüli ügyekben,

- saját állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében kölcsön nyújtása,

- állam részére vagyontárgyak vásárlása,

- saját ügyrendjének, számviteli rendszerének kialakítása,

- saját éves beszámolójának elkészítése, elfogadása.

Az Igazgatóság öt tagból álló testület, akiket a Kormány nevében a tulajdonosi jogokat

gyakorló miniszter nevezi ki . A tagoknak megfelelő pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy

privatizációs ismeretekkel kell rendelkezniük. A testület tagjai felelősek a döntéseikért,

76

munkájuk során az állam érdekeit kötelesek képviselni, véleményeltérés esetén a külön

véleményüket jelezni.

Az Ellenőrző Bizottság tevékenysége:

Az MNV Zrt. munkájának ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el, amely legfeljebb hét

tagból áll. Tagjait a Kormány nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. A

Felügyelő Bizottság jogosult az MNV Zrt. vezetőitől felvilágosítást kérni, könyveit, iratait

megvizsgálni. Az éves beszámolóról csak a Bizottság által történő elfogadás után dönthet a

társaság. Abban az esetben, ha állami vagyont sértő vagy jogszabály ellenes tevékenységet

folytat a társaság a Bizottság köteles az jelezni.

A tagok a döntéseikért teljes vagyonukkal felelnek, ez alól az mentesülhet, aki

ellenvéleményét jelzi, s ennek megfelelően vesz részt a döntésben (ellene szavaz), vagy a

döntésben nem vesz részt.

Az MNV Zrt. a működéséről évente egy alkalommal, a következő év augusztus 31-ig köteles

beszámolót készíteni és azt a vagyon felügyeletéért felelős miniszternek és az ÁSZ elnökének

köteles megküldeni.

c.) A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése:

Szövetkezetek esetében a legmagasabb szintű tulajdonosi ellenőrzést a közgyűlés gyakorolja,

amely saját ellenőrző tevékenységének támogatása céljából legalább 3 tagból álló felügyelő

bizottságot hoz létre. Abban az esetben, ha a taglétszám öt főnél kevesebb az ellenőrzéssel

egy tag is megbízható, vagy azt könyvvizsgáló is elláthatja. A felügyelő bizottság jogállása a

korábban elmondottakhoz hasonló, a feladati közül a következőket érdemes kiemelni:

- vizsgálja a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket,

- vizsgálja a jogszerű működést, észrevétel esetén felhívja a figyelmet a hibás

gyakorlatra,

- összehívhatja a közgyűlést,

- kezdeményezheti a vezető tisztségviselők felmentését.

A tulajdonosi ellenőrzés rejtelmeivel megismerkedett, javaslom, hogy ismét pihenjen keveset

és utána nézhetjük a következő tételt.

77

10. tétel

a., Ismertesse átfogóan az adóellenőrzéseket: az adóhatóságokat, hatásköreiket és

illetékességeiket, általános ellenőrzési szabályait (APEH, VPOP, stb.), az ellenőrzés

lefolytatását.

Az adóellenőrzés megismerését megelőzően az ellenőrzés nagy részét indukáló önadózási

folyamatról ejtsünk néhány szót. Magyarországon az adók túlnyomó része önbevallással és az

adóalany részéről kezdeményezett befizetés által realizálódik. Szinte mindenki adóalany és

adókötelezettség terheli. Nézzük meg felsorolásszerűen az adókötelezettség tartalmát, amit én

10 pontként fogalmazok meg:

- Bejelentési kötelezettség.

- Nyilatkozattételi kötelezettség

- Nyilvántartási kötelezettség.

- Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség.

- Adóelőleg vonási és befizetési kötelezettség (SZJA).

- Adó behajtási és befizetési kötelezettség. (Idegenforgalmi adó)

- Adóbevallási kötelezettség.

- Adófizetési kötelezettség

- Adatszolgáltatási kötelezettség

- Általános együttműködési

Az adóalanynak ezt mindet be kell tartania, a törtvényi keretek között. A sokat emlegetett

önadózás folyamata röviden a következőt takarja:

1. Az adóalany megőrzi bizonylatait, folyamatosan könyvel és határidőre leadja a

bevallását, többnyire interneten keresztül. A bevallás átvételekor alaki formai, logikai

ellenőrzés van, tartalmi nincs.

2. A bevallás az adóhatóság nyilvántartási részlegéhez kerül, ahol minden adóalanyról

adó folyószámlát vezetnek, nyilvántartva ezen a bevallásait és a pénzmozgásokat.

Erről – ha hátralék van – évente értesítik az adóalanyt. Tartalmi ellenőrzés még

mindig nem történt.

3. A bevallások tartalmi ellenőrzése adóhatóság által lefolytatott adóellenőrzés keretében

történik. A folyamat során megvizsgálják az adóalany bizonylatait és megállapítják,

hogy a bevallás a valós folyamatoknak megfelelően, az adótörvények előírásainak

betartása mellett történt-e.

4. Az adóellenőrzés záró jegyzőkönyv elkészítésével fejeződik be, amelyet az adóalany

átvesz, és arra észrevételt tehet.

5. Az észrevételek figyelembe vételével készül az elsőfokú adóhatósági határozat,

amelyben részletezik az eltéréseket, adóhiányokat és többleteket, közlik a szankciókat

és elrendelik a pénzügyi teljesítést.

6. Az adóalany az elsőfokú határozatot fellebbezheti, annak sikertelensége esetén

bíróságnál támadhatja. Egy megjegyzés: A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a

befizetésre vonatkozóan, így annak elmaradása után következhet a végrehajtás.

Az önadózás folyamatának rövid áttekintése után nézzük az adóellenőrzést.

Az adó ellenőrzés szervei a 2011. január 01-től működő Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely

az APEH és a VPOP összevonásából jött létre, valamint az önkormányzati adóhatóság. Az

78

illetékhivatal és a szerencsejáték felügyelet már korábban az állami adóhatóság hatáskörébe

integrálódott, így most a Nemzeti Adó-, és Vámhivatalhoz tartozik.

Az adóhatóságok hatásköre:

A Nemzeti Adó-, és Vámhivatal jár el:

adó, költségvetési támogatás,

az adó-, visszaigénylés, visszatérítés, az állami garancia (kezesség) kiutalása és

visszakövetelése,

adók módjára behajtató köztartozás végrehajtása ügyében,

a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos jogszabályok és a pénzmosás

megelőzéséről, megakadályozásáról rendelkező jogszabályok betartása,

az illetékhivatal hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettség teljesítését, valamint

ellenőrzi

a jövedéki adóztatást és a rendszer működésének jogszerűségét,

a regisztrációs adóztatás feltételeinek teljesülését,

az adójeggyel ellátott dohányáruk általános forgalmi adózását,

az energiaadózást,

a hatáskörébe tartozó termékimportot terhelő adók befizetését,

új személygépkocsik és a regisztrációs adóköteles motorkerékpárok más tagállamból

történő beszerzésekor az általános forgalmi adózást.

Az önkormányzati adóhatóság ellenőrzi az illetékességébe tartozó helyi adókat, a

gépjárművek adóztatásával, a termőföld bérbeadásának adóztatásával, valamint a

magánszemélyt terhelő, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe behajtandó

köztartozásokkal kapcsolatos jogszabályok betartását.

Általános ellenőrzési szabályok, az ellenőrzés lefolytatása:

Az ellenőrzés célja az adótörvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek

teljesítésének vagy megsértésének a megállapítása, melynek során az adóhatóság feltárja és

bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és

joggal való visszaélés tényét, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

Az ellenőrzések fajtái:

az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés,

a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés,

adatok gyűjtését célzó ellenőrzés,

állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés,

illetékkötelezettség teljesítésére vonatkozó ellenőrzés,

az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés.

Az ellenőrzés az erről szóló értesítés kézbesítésétől kezdődik. Az értesítést mellőzheti is a

hatóság, ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzött megsemmisíti a vizsgálat alá vont

bizonylatokat, iratokat, nyilvántartásokat, vagy az üzleti tevékenységet megváltoztatja. Az

ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrnek igazolnia kell a vizsgálati jogosultságot, a szolgálati

79

igazolvánnyal és a megbízó levéllel. A (helyszíni) vizsgálatot akkor kezdheti meg, illetve

folytathatja le, ha az adózó vagy annak képviselője, ezek hiányában két hatósági tanú van

jelen. Az adóellenőrzés főként bizonylat ellenőrzés, valamint a bizonylat mögött lévő

gazdasági esemény megtörténte, valódisága. Az ellenőrzött köteles együttműködni, és

amennyiben szükséges a hiányos vagy rendezetlen iratokat megfelelő határidővel pótolnia,

javítania kell. A kötelezettség kikényszerítésére az adóhatóságnak bírságolási lehetősége van,

és amennyiben határidőre a rendezés, pótlás nem történik meg súlyosabb bírságot is kilátásba

helyezhet.

Az iratok, bizonylatok ellenőrzése mellett a tevékenység folytatásának körülményeit is

vizsgálhatja az ellenőr. Végezhet próbavásárlást, ellenőrizheti a munkafolyamatokat, leltár

felvételt végezhet, agy próbagyártással a tényleges anyagszükségletet rögzíti. Jogosult

továbbá, ha az adózó az adókötelezettség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt

elrejt a helyszín, a helyiség és a gépjármű átvizsgálására, valamint fuvarellenőrzésre.

Az adóhatóság ellenőrzés megállapításai jegyzőkönyvbe foglalja, melynek formai és tartalmi

követelményeit a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló törvény szabályozza. Az adózónak

joga van a megállapításokról felvilágosítást kérni, valamint ara 15 napon belül reagálni. Az

észrevétel kapcsán kiegészítő ellenőrzés folytatható, legfeljebb azonban még 15 napig.

Az ellenőrzés általános szabályai valamennyi ellenőrzés típusban érvényesülnek, de vannak

további speciális rendelkezések is. Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése nem egy

behatárolt időszakra vonatkozik, de a hiányosságok megállapítására ugyanúgy jegyzőkönyvet

kell felvenni és a mulasztás pótlását határozattal kell kikényszeríteni. A bevallás utólagos

ellenőrzése esetében az adó megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítését adónként,

támogatási nemenként, és időszakonként vizsgálja az adóhatóság. Az adóbevallás

elmulasztását utólag már nem lehet pótolni, és valamennyi feltárás adókülönbözet lesz. A

bevallás utólagos ellenőrzését alapozza meg az adatgyűjtésre irányuló vizsgálat, mint a

próbavásárlás, az árukészlet leltározása, a vállalkozás körülményeiről felvett jegyzőkönyv, az

alkalmazottak foglalkoztatásának jogszerűsége, a bejelentett adatok valódiságának

ellenőrzése. Az adatok a következő ellenőrzéshez is hasznos információkkal szolgálhatnak, és

ezeket az adatokat a bevallási időszak lezárását megelőzően is van lehetőség összegyűjteni.

Az állami garancia beváltására irányuló kérelem vizsgálata során az adóhatóság a garanciát,

a kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézet) vizsgálja a beváltás jogszabályi feltételeinek

teljesülését. A hitelintézetek a Kiemelt Adózok Igazgatóságához tartoznak, minden

garanciabeváltást ez az Igazgatóság ellenőriz. Az illetékellenőrzés azokat a szerveket is

terheli, amelyek eljárásánál az ügyfeleknek illeték lerovási kötelezettsége van. Az adóhatóság

azonban konkrét ügyekhez kapcsolódó lerovást vizsgál, valamint azoknál a személyeknél

folytat ellenőrzést, akik illeték- és díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

Az ellenőrzés megállapításának jogkövetkezményei lehetnek:

késedelmi pótlék,

önellenőrzési pótlék,

adóbírság,

mulasztási bírság, és

intézkedések.

A vámellenőrzés – a közösségi vámjog értelmében – a vámszabályok és a vámfelügyelet alatt

álló árukkal kapcsolatos rendelkezések betartása érdekében érvényesített vámhatósági

intézkedéseket jelenti. Felölelik:

80

a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott áruk megvizsgálását,

az előírt dokumentumok meglétének és hitelességének ellenőrzését,

az érintett vállalkozások nyilvántartásainak ellenőrzését (könyvviteli nyilvántartást is),

az árut szállító eszközök átvizsgálását,

a poggyász és egyéb személy által szállított áruk átvizsgálását, valamint

a hatósági vizsgálatok lefolytatását és hasonló intézkedések megtételét.

A vámellenőrzés az adóellenőrzéshez képest több sajátságot is tartalmaz, mert a vámhatóság

nem csak a vámbevételek biztosítására illetékes szervként működik, hanem hatáskörébe

tartozik a harmadik országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos

minden egyéb szabályozó, korlátozó és tiltó feltételek érvényesítése is.

A jogszabályok szigorú és a teljes vámeljárási folyamatot lefedő preventív anyagi és eljárási

intézkedésekkel biztosítják a vámok beszedését, melyek közül a legfontosabbak a

vámfelügyelet és a vámbiztosíték, valamint a folyamatba épített és utólagos ellenőrzések.

b., Értelmezze a műszaki fejlesztési tevékenység ellenőrzését (a fejlesztési folyamat

ellenőrzése, a termék- és gyártmányfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, a

műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai) és a termelés műszaki-ügyviteli

előkészítésének (a műszaki előkészítés feladatainak és a gyártás ügyviteli

előkészítésének) vizsgálatait.

Egy vállalkozás életében a műszaki fejlesztés elengedhetetlen folyamat, hiszen nélküle nem

volna fejlődés és az a piaci versenyben történő végleges lemaradást eredményezheti. A

vállalkozó minden fejlesztésnél szembe kerül egy dilemmával: Ha fejleszt a gépesítés révén

sok esetben munkahelyek szűnnek meg, de hanem fejlesz, akkor a piaci versenyben lemarad,

ami vagyonvesztéshez, megszűnéshez vezethet, és így minden munkahely megszűnik. A

vállalkozó elveszíti a vagyonát és a munkalehetőségét is.

Természetesen a fejlesztési folyamat is szabályozottan zajlik és hatékonysági követelmények

is megfogalmazódnak. Arról, sem szabad megfeledkezni, hogy egy elhibázott fejlesztés

hosszú távra hozhatja hátrányos helyzetbe a vállalkozást.

Alapvető szabály, hogy a kutatási, fejlesztési tevékenységet minden esetben piackutatásnak

kell megelőznie. A vizsgálat természetesen kiterjed a hazai és nemzetközi területekre

egyaránt. A vállalkozásnak fel kell mérnie, hogy mire van szüksége a piacnak, milyen

fejlődési irányok vannak igényben és technológiában.

A technológiai fejlesztés ellenőrzését három részletben tárgyaljuk, nézni fogjuk az

előkészítést, a fejlesztés végrehajtását valamint annak hatását.

1) A fejlesztés előkészítésének folyamata:

Célszerű vizsgálni a fejlesztés célját és piaci megalapozottságát. Vegyük figyelembe, hogy a

fejlesztésnek két fő célja lehet, valamilyen termékfejlesztés és technológiamodernizálás

hatékonyság növelés, költségcsökkentés céljából.

A fejlesztést mindig megelőzi az innovációs szándék, a sokat emlegetett K+F+I tevékenység

és a piackutatás.

81

A döntés fontosabb kritériumai a következők:

- Milyen terméket, vagy szolgáltatást kínáljunk, mivel kereskedjünk?

- Milyen technológiát válasszunk?

- Milyen eszközökre van szükség?

- Hol történjék meg a fejlesztés és annak a feltételei adottak-e? (Infrastruktúra,

munkaerő stb.)

- Milyen beruházásra lesz szükség?

- Milyen formában biztosítják az eszközöket, vásárol, bérel. lízingel a cég?

- Milyen jövedelemnövekedés várható és milyenforrásból?

A műszaki fejlesztésnek két formáját ismerjük, van a gyártmányfejlesztés, amelynek

eredményeként új termék, szolgáltatás jön létre és a gyártásfejlesztés, amelynek

eredményeként a gyártási szolgáltatási eljárások fejlődnek.

A termékfejlesztés célja a potenciális piaci igény kielégítését célzó termék létrehozatala.

Ennek a folyamatnak egy cég életében permanensnek kell lennie, hiszen a szükségletek

folyamatosan fejlődnek, a fejlődés állandó. Aki nem fejleszt, az a versenyben lemarad és

veszteségeket szenvedhet el-

A gyártásfejlesztés célja a technológiai színvonal emelése, költségek csökkentése,

gazdaságosság növelése céljából.

A termékfejlesztés ellenőrzésének alapvető kérdései:

- Felmérték-e a piaci igényt, kockázatot?

- Vizsgálták-e a kockázatot?

- Vizsgálták-e az erőforrások biztosításának lehetőségét?

- Helyesen állapították-e meg a fejlesztés átfutási idejét?

- Felmérték-e az új termékek jövedelmezőségét?

- Felmérték-e a beruházási igényt?

- Biztosítottak-e a fejlesztés pénzügyi forrásai?

- Megtörtént-e a gyártmány termelésének adminisztrációs előkészítése?

A gyártásfejlesztés ellenőrzési szempontjai:

- Az új technológia bevezetésének körülményei adottak-e?

- Vizsgálták-e a műszaki, gazdasági, piaci kockázatot?

- Hogyan hat a fejlesztés a gyártott mennyiségre, és arra van-e piaci igény?

82

- Hogyan hat a fejlesztés a költségekre?

- Hogyan változnak az általános költségek?

- Hogyan hat a fejlesztés a munkaerő igényre, a személyi jellegű költségekre?

- Hogyan változnak a hatékonysági mutatók?

- Történt-e adminisztrációs folyamatokra vonatkozóan előkészületek?

2) A fejlesztés végrehajtásának ellenőrzése:

A végrehajtás során több szempont szerint folytathatunk ellenőrzést:

a) A programszerűség ellenőrzése során a arra figyelünk, hogy időben történnek-e a

folyamatok, mert az esetleges késedelmek komoly többletköltséget okozhatnak,

változhat a piaci igény és változhat az eladási ár. Egyértelmű, hogy a fejlesztések

rendkívül fontos tényezője az idő.

b) Nem maradt-e kik valamely tényező a terv végrehajtásából?

c) Törekedtek-e az idő csökkentésére?

d) Megkövetelték-e a külső szervektől a szállítási határidők betartását?

e) Biztosítottak-e a személyi és tárgyi feltételek?

f) A sikeres fejlesztés eredményének bevezetésére törekedtek-e?

g) Az új eljárások javítják-e a hatékonyságot?

h) Az adminisztratív feltételek meglétének ellenőrzése során vizsgáljuk a fejlesztés

dokumentumait, az időnormák kidolgozottságát, anyagnormák kidolgozottságát,

szerszámszükséglet dokumentáltságát, célgépek indokoltságának vizsgálatát.

3) A fejlesztés utólagos ellenőrzése:

Az ellenőrzés jelentősebb feladatai két részre osztható, egyrészről vizsgálni kell, hogy a

megvalósítás a műszaki terveknek, költségterveknek megfelelően történt-e, másrészről a

fejlesztés hatását szükséges elemezni.

- A végrehajtás tervszerűségének vizsgálata során vizsgáljuk, hogy:

a) Megvalósultak-e a célok?

b) A fejlesztés eredménye hogyan illeszkedik a cég struktúrájába?:

c) A fejlesztési pénzforrások felhasználásának ellenőrzése szabályszerűségi és

hatékonysági szempontból.

d) A tervben kitűzött célok teljesültek-e?

e) Az előkalkulációk megvalósultak-e, a ráfordítások megtérülnek-e?

83

f) A fejlesztési költségek felhasználásának ellenőrzése során vizsgáljuk

témaszámonkénti felhasználást közvetlen és közvetett költségekre egyaránt.

Vizsgáljuk, hogy az előirányzatot betartották-e, az esetleges túllépéseket

engedélyezték-e, a túllépések indokoltak voltak-e? Rendkívül fontos ellenőriznünk,

hogy a K+F költségek elszámolása a számviteli szabályoknak megfelel-e. A helytelen

elszámolás adóalap változtatást idézhet elő.

- A fejlesztés hatékonysági vizsgálata:

Meg kell vizsgálni, hogy a végrehajtás után hogyan változtak a hatékonysági mutatók,

a már többször ismertetett számítási módok szerint. Említhetünk néhány speciális

mutatószámot is:

- Szabványos alkatrészek használati arányának növekedése.

- Több termékhez használt alkatrészek arányának növekedése, csereszabatosság

biztosításának lehetősége.

- Fajlagos anyagfelhasználás alakulása.

- Speciális, nagy hatékonyságú eszközök használatának növekedése.

- Automatizáltság foka.

Természetesen a műszaki fejlesztés vizsgálatához még rengeteg szempontot mondhatunk,

hiszen ez napjaink sláger témája. Gondolhatunk az innovációs járulék felhasználására, a

pályázati lehetőségek kihasználására stb. A feldolgozás során a lényeges elemek összegzésére

törekedtem.

84

11. tétel

a. Ismertesse a belső ellenőrzési rendszer elfogadott három alkotórészét. Ezen belül

részletesebben foglalkozzon a vezetői ellenőrzéssel és a tevékenységek folyamatába

épített ellenőrzéssel, ezek eszközeivel és feladataival.

Kedves olvasó, a vezetői ellenőrzésről - más összefüggésekben – már többször esett szó, most

ismerkedjünk meg ennek további részleteivel.

A belső ellenőrzési rendszer három alkotó része:

vezetői ellenőrzés (a vezetők ellenőrző tevékenysége)

folyamatba épített ellenőrzés (a különböző tevékenységek folyamatába épített

ellenőrzés)

függetlenített belső ellenőrzés (a függetlenített belső ellenőrök tevékenysége)

A belső ellenőrzési rendszer fő elemeinek kapcsolata a … számú ábrán látható.

Forrás: Kresalek-Merétey: Az ellenőrzés rendszere és módszertani alapjai,

A vezetői ellenőrzés:

Lényege, hogy a vezetés folyamatos felügyeletet lát el az alárendelt területek felett, mely által

meggyőződhet, hogy a kiadott utasítások végrehajtásra kerültek-e, megfelelően hajtották-e

végre, és biztosítják-e a vállalkozási célok elérését, szükséges-e azt módosítani.

A vezetés a vállalkozás/költségvetési szerv méretétől és/vagy tevékenységétől függően

különböző szintekre tagozódik, a felsővezetői, a középvezetői és az alsó vagy operatív vezetői

SZERVEZET

Belső ellenőrzési rendszer

VEZETŐI ELLENŐRZÉS FOLYAMATBA

ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS

FÜGGETLENÍTETT BELSŐ ELLENŐRZÉS

FÜG

GET

LEN

ÉRTÉ

KEL

Ő

TEV

ÉKEN

YSÉG

85

szintre. Ennek megfelelően kerülnek elhatárolásra a különböző szinteken a vezetői feladatok

és hatáskörök. A szervezeti célok meghatározásában a felső vezetés játszik fontos szerepet, a

középvezetés az egyes szakterületekre lebontott célok, az operatív szint pedig a részcélok

teljesítésében érdekelt. Minden vezetői szint a lebontásnak megfelelő folyamatokat

megszervezi, és hozzákapcsolja a kockázatkezelési eljárásokat, ellenőrző tevékenységeket.

Így tulajdonképpen a vezetés kockázat-menedzsmentet tevékenységet végez.

A vezetői ellenőrzés módszerei:

információk értékelése, az információrendszerek alkalmazása: lehet eseti vagy

rendszeres, melynek során külső és belső információkra támaszkodva a vezetők

ellenőrzik a vállalati részcélok teljesülését, és tájékozódnak a lehetséges új

kockázatokról.

beszámoltatás: a vezető közvetlenül az alárendelt személyektől tájékozódik – szóban

vagy írásban - a feladatok teljesítéséről, a végrehajtás során felmerült problémákról. A

beszámoltatás gyakoriságát tekintve lehet rendszeres vagy eseti.

aláírási jog gyakorlása: melynek során a vezető ellenőrizheti a dokumentum alaki és

tartalmi helyességét, az iratban foglaltak indokoltságát.

közvetlen helyszíni ellenőrzés: a vezető a folyamatok megvalósításának helyszínén

tájékozódik. Egyik sajátos formája a munkaköri ellenőrzés, amelynek során a vezető

egy hozzá alárendelt dolgozó munkáját, tevékenységét vizsgálja.

Munkafolyamatba épített ellenőrzés:

A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés az ismétlődő folyamatok, tevékenységeket

szabályozott ellenőrzési rendszere, amelyben a kockázatosnak ítélt pontokon a vezetés

kontroll lehetőséget biztosít. A kontrollokkal vizsgálja a szabályszerűséget, a

teljesítménykövetelményeknek való megfelelést, és eltérés esetén jeleznek vagy megszakítják

a folyamatot.

A munkafolyamatokba épített ellenőrzésnek az előfeltétele, hogy részletesen, kellő

mélységben legyen szabályozva és a folyamat megfelelő pontjaiba legyen beillesztve. A

különböző szabályzatoknak szükséges tartalmaznia:

a folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési pontokat,

a megvalósítandó ellenőrzések jellemzőit (pl.: ki, mit, mikor, hol, milyen módszerrel),

az ellenőrzések viszonyítási alapjait (jogszabályok, technológiai előírások, belső

előírások,stb.),

a visszacsatolás módját és irányát.

A folyamatba épített ellenőrzés formái:

személyhez kötött önellenőrzések, melynek során a tevékenységet ellátó személy saját

maga vizsgálja felül a munkáját, megbizonyosodik arról, hogy a követelményeknek

megfelelően hajtotta végre a feladatot.

munkaszakaszok közötti ellenőrzéseknél az adott személy saját munkafolyamatának

megkezdése előtt az előző szakasz megfelelő elvégzését fogja ellenőrizni.

automatizált ellenőrzések során a gépek, informatikai rendszerek töltik be az ellenőrző

fél szerepét.

86

önállósult szakellenőrzéseket külön erre a célra létrehozott apparátus végzi azokon a

vállalati folyamatokon, ahol magas a kockázati tényező. Például: számlaellenőrzés,

bérszámfejtés ellenőrzése, pénzkezelés ellenőrzése, minőség-ellenőrzés,

kapuellenőrzés.

Mind a vezetői ellenőrzésnél, mind a folyamatba épített ellenőrzésnél törekedni kell a minél

teljesebb körű dokumentálásra, mert az ellenőrzés megtörténtének bizonyítéka, amelyet a

függetlenített belső ellenőrzés a folyamatok javítása érdekében megvizsgálhat.

b., Mutassa be a termelési folyamat megszervezésének ellenőrzését, a termelés

irányításának az ellenőrzését, a termelési folyamat ellenőrzését, a termelés

ütemességének, egyenletességének vizsgálatát és a termék minőségének ellenőrzését.

A vállalkozás tevékenysége a termelés/szolgáltatás köré rendeződik. Bizonyos

leegyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy ez a célja a tevékenységnek, s a hosszú távú

működésnek pedig előfeltétele a nyereséget hozó gazdálkodás, a hatékony termelés

fenntartása.

A termelési folyamat ellenőrzése komplex folyamat, amely kiterjed a fő tevékenység és az azt

kiszolgáló tevékenységekre egyaránt. Tartalmát tekintve magában foglalja a műszaki ,

üzemszervezési, termelésszervezési, ügyviteli és egyéb folyamatokat.

A termelés szervezésének ellenőrzése:

A vizsgálandó területek a következők:

- Termékösszetétel vizsgálata során elemezni kell az egyes termékek fedezeti hányadát,

jövedelmezőségét és a nyereségesség alapján összeállított rangsor szerint célszerű a

termelési programot elkészíteni. Természetesen vizsgálni kell az előállított termék

volumenének hatását a jövedelmezőségre (egy nagyobb mennyiség esetén csökkenhet

az önköltség). A jövedelmezőség mellett a külső adottságok korlátaira is tekintettel

kell lenni (munkaerő, alapanyag stb).

- Tömegszerűség vizsgálata során ellenőrizni kell a gépesítettség fokát, ennek

megfelelően a gyártás előkészítésének, szervezésének, logisztikai biztosításának

feltételeit. Célszerű kellő volumenű megrendelés esetén egy vagy néhány termék

előállítására specializálódni. Lehet célgépeket, szerszámokat beszerezni (termelési

együttműködés vizsgálata során a különböző szervezeti egységek kapcsolatrendszerét

ellenőrizzük, az alapanyag beszállításától a késztermék előállításán keresztül a

raktározásig és értékesítésig. Kiemelten kell vizsgálni a minőségi átvételek

precizitását.

Termelés irányításának ellenőrzése:

A munka kiterjed a gyártás időbeni menetének megtervezésére és végrehajtás folyamatos

ellenőrzésére, a váratlan akadályok elhárítására.

87

Az ellenőrzés részletes feladatai:

- Termelési programok ellenőrzése során vizsgáljuk a kapacitások egyeztetését, az

egyenletes leterheltség biztosítását, a folyamatosság igényének betartását.

- Az operatív programok ellenőrzése magában foglalja a kapacitások vizsgálatát,

rendelési határidők figyelembe vételét, szükséges anyagok, alkatrészek rendelkezésre

állását, szűk keresztmetszetek elkerülését, feloldását, az állásidők minimalizálását,

jövedelmezőségi követelmények érvényesülését. A programok ütemes végrehajtását a

teljes időszak alatt figyelemmel kell kísérni (esetleges lemaradások, állásidők).

- Végrehajtás ellenőrzése során a következők a fő feladatok:

a) üzemképesek-e a termelő kapacitások

b) időben történt-e az előkészítés

c) gondoskodtak-e a gyártás előkészítéséről (műszaki dokumentációk, rajzok,

szerszámok stb.)

d) biztosítottak-e az anyagok, gyártóeszközök

e) biztosított-e a megfelelő számú és szakképzettségű munkaerő

Az operatív ellenőrzés során komplex felügyeletet kell végrehajtani, és a folyamatosan zajló

tevékenység minden pontjára párhuzamosan figyelemmel kell lenni. Célszerű vizsgálni, hogy

az esetleges fennakadások elhárítása gyorsan és szakszerűen történik-e.

Termelési folyamat ütemességének, egyenletességének vizsgálata:

Gyakorlatilag a végrehajtás zavartalanságát kell vizsgálni a termelés közben. A vizsgálat

kiterjed a logisztikai rendszerekre, a termék előállítási folyamatokra, munkaerőre, műszaki

pontosságra, határidőkre.

A termelés ütemességét egy-egy termék mennyiségi adatai alapján kell vizsgálni,

összehasonlítva a kibocsátást a termelési program adataival. Nem tévesztendő össze a gyártás

ütemessége (amely a terveknek való megfelelést jelenti) az egyenletességgel. A termelés

folyamat vizsgálata során használhatunk természetes mennyiségben megjelölt adatokat, és

értékadatokat egyaránt.

A folyamat ellenőrzése történhet termékre vonatkozóan a teljes ciklusra nézve, illetve egy-egy

üzemegység tevékenységére nézve.

Minőség-ellenőrzés szempontjai:

Elsőként tisztázzuk a minőség fogalmát. A minőség a termék azon tulajdonságainak

összessége, amelyek azt használati értékkel ruházzák fel. Valamely kikötött jellemzőket,

tulajdonságokat, követelményt jelent. Pl: szín, anyag minőség, eltarthatóság stb.

Kínálati piac esetében a minőség rendkívül fontos szempont, ugyanis a termék

eladhatóságának fontos feltétele. A piaci szereplők erre nagy hangsúlyt fektetnek, és

fogyasztóvédelmi szervezetek végeznek külső vizsgálatot, alkalmaznak szankciót. Minden

vállalkozás köteles a minőségi problémák, kifogások kezelésére, kártalanításra.

88

A vizsgálati szempontok a következők:

- minőségszabályozás esetén a rendszert kell ellenőriznünk, hogy az tartalmazza-e az

előírásokat, gondoskodik-e a minőségi paraméterek ismertetéséről, biztosítja-e az

egyenletes minőséget, vizsgálja-e a gyártási követelmények teljesítését, és az esetleges

hibák okainak feltárását.

- a felhasználásra kerülő anyagok ellenőrzésénél vizsgáljuk az átvétel gondosságát, a

munkatársak felkészültségét, és az észrevételek dokumentáltságát és az

intézkedéseket.

- a gyártásközi minőség-ellenőrzés során folytatunk műveletközi ellenőrzést, amely a

termelésben lévő munkadarabok minőségét hivatott biztosítani. A másik ellenőrzési

pontunk a végellenőrzés, amely történhet zártkörűen –minden egyes munkaművelet

után- és nyíltkörűen, nem minden folyamatra kiterjedően. A második módszer kevésbé

költség- és munkaigényes, így ezt célszerű alkalmazni. Nagyobb arányú minőségi

kifogás esetén célszerű elrendelni a zártkörű ellenőrzést.

- A végellenőrzés során a termék valamennyi minőségi paraméterét vizsgáljuk. Ezen

munka során minőségi osztályokat alakíthatunk ki, ennek megfelelően csoportosítjuk a

készterméket. Ismert a minőségi együttható számítása, amely gyakorlatilag egy

súlyozott számtani átlag. Átlagolandó érték a I-II-III minőségi osztályok, a súlyok

pedig az egyes minőségi osztályba tartozó termékek darabszáma.

- A minőségi ellenőrzés feltételeinek vizsgálata során áttekintjük a személyi feltételeket,

az eszközellátottságot, és az ellenőrzés ütemességét, rendszerességét.

A selejt alakulásának ellenőrzése:

Selejtnek nevezzük azt a terméket, amelyik eredeti rendeltetésének nem felel meg, csak

javítás után használható. Az ellenőrzés kiterjed a selejt arányának meghatározására, az

okozott kár értékének megállapítására, a selejt okainak felkutatására. A műszaki jellegű

vizsgálódás mellett az anyagi kár meghatározásának szempontjait érdemes említenünk. A

kár csökkenthető, ha a hibás alapanyagot nem fizették ki, ha a selejtes munkadarab

előállításáért nem fizettek bért stb.

A selejt keletkezésének okát fel kell tárni, és haladéktalanul intézkedni kell annak

megszüntetésére.

89

12. tétel

a., Ismertesse a könyvvizsgálói ellenőrzést, kapcsolatát a belső ellenőrzéssel. Határozza

meg a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeket és beszéljen a

könyvvizsgálói tevékenységről.

A könyvvizsgálói ellenőrzés jelentőségét a piaci működés biztonsági érdekei teremtették meg,

főképpen a tulajdonos és a menedzser személyének különválása, az üzleti partnerek között a

hiteles információk igénye, a vállalkozások megbízhatóságáról, fizetőképességéről való

meggyőződés miatt.

Gondoljunk arra, hogy a piaci környezet a könyvvizsgáló által hitelesített és letétbe helyezett

éves beszámolóból szerezhet objektív információt a piaci partnerek gazdálkodásáról, anyagi,

vagyoni jövedelmezőségi helyzetéről. Fontos, hogy a dokumentumom megbízható, valós

képet tükrözzenek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről. A téves

adatok felhasználásából eredő károkért a könyvvizsgáló teljes vagyonával felel.

Engedjen meg nekem lazításként egy szakmai jellegű vicc

felidézését:

Idős juhász bácsi legelteti a nyáját, amikor megáll mellette egy

kocsi. Kiszáll egy fiatal férfi és a következő fogadást ajánlja. Ha

meg tudom Önnek mondani megszámolás nélkül, hogy hány

birkája van ad belőle nekem 2-t, ha nem Öné a kocsim. A bácsi

elfogadja az ajánlatot, mire a fiatalember tippel, 345 db birka legel

a domboldalon. A juhász csodálkozva ismeri el, hogy igaza van a

férfinek és átadja a juhokat. Elváláskor a juhász viszont fogadást

ajánl. Ha meg tudom mondani, hogy Önnek mi a foglalkozása

visszaadja a birkákat. A fiatalember is elfogadja az ajánlatot. A

bácsi közli, hogy az úr valószínűleg könyvvizsgáló. A férfi

csodálkozva kérdezi, hogy ezt honnan tudja. A válasz egyszerű,

három tényből kikövetkeztethető:

Jött, bár nem hívtam, Megmondta azt, amit addig is tudtam,

Elviszi azt, ami az enyém.

A helyzet persze ennél komolyabb.

A magyarországi könyvvizsgálói ellenőrzés is felzárkózott a fejlett országok gyakorlatához

alkalmazván a hazai környezetre a nemzetközi standardokat. Az egységes, formalizált

könyvvizsgálói jelentés termeti meg annak a lehetőségét, hogy a piaci szereplők ezen

információkat is felhasználva hozzák meg döntéseiket, mert a könyvvizsgálói pozitív

vélemény a legmagasabb szintű, bár nem abszolút bizonyosságot nyújtja a felhasználóknak. A

vállalati ellenőrzési rendszerben a könyvvizsgálat a külső független ellenőrzést jelenti, amely

természetesen szoros kapcsolatban van a belső kontroll rendszerrel. Egyrészt mert pénzügyi

beszámolók vizsgálatából kiderülő hibák a belső ellenőrzés színvonalára is lehet

következtetni, másrészt a könyvvizsgálat, mint minden külső ellenőrzés – különböző

mértékben ugyan, s elsősorban a vizsgálati területek előzetes kockázatvizsgálata során -

figyelembe veszi a belső ellenőrzés megállapításait.

90

A könyvvizsgálat célja, amit a számviteli törvény határoz meg, a közzétételre kerülő üzleti

évről készült beszámoló – éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált

beszámoló - felülvizsgálata és hitelességének vizsgálata, melynek során megállapítják, hogy a

benne foglalt gazdasági adatok, információk megfelelnek-e a számviteli törvény előírásainak,

megbízható valós összképet mutat-e a vállalkozó vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetéről,

az üzletmenet eredményességéről. Az ellenőrzés során vizsgálják az üzleti jelentés és a

beszámoló összhangját is.

A könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező, kivéve, ha a

vállalkozónál az éves árbevétel az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladja meg a

100 millió forintot vagy az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt. Ez a

szabály a közeljövőben változni fog, 2012-től az értékhatár 200 millió forint, majd 2013-tól

300 millió forint lesz

A költségvetési szférában hasonló, bár némileg más szabályok az irányadók. Az

önkormányzatoknál és költségvetési formában gazdálkodó intézményeiknél a hitelfelvételhez,

pályázati lépésekhez, illetve a költségvetés méretének egy (változó) szintjéhez kötött a

kötelező könyvvizsgálat. Következetlenül szabályozott, hogy a központi költségvetés mely

intézményeinél van ez előírva, s hasonló a helyzet a non-profit szférában is.

A könyvvizsgáló a beszámolóra vonatkozó véleményét a könyvvizsgálói jelentésben záradék

formájában fejezi ki. A könyvvizsgálói jelentés rövid és hosszú jelentés lehet. A jelentésnek

tartalmaznia kell:

- hogy a beszámoló melyik üzleti évre vonatkozik, milyen mérlegforduló nappal

készült,

- hogy a beszámoló milyen alkalmazott beszámolási szabályrendszerrel készült,

- a záradékban vagy záradék elutasításában kifejezett véleményét,

- a könyvvizsgáló figyelemfelhívó megjegyzéseit,

- a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy a beszámoló összhangban áll-e az üzleti

jelentéssel.

A záradék lehetséges formái: a tiszta vélemény (hitelesítő záradék), a korlátozó vélemény

(korlátozott záradék), és az ellenvélemény (elutasító záradék). A számviteli törvény alapján a

hitelesítő záradék minimális szövege kötött. A könyvvizsgálói jelentés felépítését, szerkezetét,

formai követelményét mind a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, mind a hazai

számviteli törvény kötelezően határozzák meg és írják elő, hogy elősegítse a felhasználását

az üzleti döntésekhez a világban bárhol.

A könyvvizsgálói tevékenység még vonatkozik a beszámoló felülvizsgálatán kívül a

gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön

jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési és záradékolási feladatok

ellátására, valamint a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott feladatokra. A

könyvvizsgálói tevékenységet az alkalmazott standardok figyelembevételével is lehet

csoportosítani a következőképen:

- jog szerinti könyvvizsgálat,

- kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl.: átvilágítás),

- tanácsadási szolgáltatások (adószakértői).

Itt fontos megemlíteni, hogy az alkalmazott eljárások, módszerek és az azokból kapott

vizsgálati eredmények eltérő bizonyossági szintet eredményezhetnek.

91

Az első két csoportba tartozó tevékenységek megkülönböztethetők bizonyossági szintek

szerint is. Számviteli bizonyosságon azt értjük, hogy a könyvvizsgáló meggyőződik az adott

állítás megbízhatóságáról, értékeli az összegyűjtött és tesztelt bizonyítékokat, valamint

következtetéseket von le abból.

A jog szerinti könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló magas, de nem abszolút bizonyossággal

nyilatkozik arról, hogy a beszámoló adati lényeges hibáktól mentes, amit pozitív formában

fejez ki a záradékban.

A könyvvizsgálata folyamata a következő pontokban foglalható össze:

- megbízás elfogadása

- tervezés

- elfogadható bizonyosság megszerzése

- jelentéskészítés

- összegzés.

A vázlatos sémából a könyvvizsgálati munka tervezés szakaszát emelném ki, mely összetett

és bonyolult folyamat, mert ebben a szakaszban történik meg a vállalkozás üzleti

tevékenységének megismerése, azért, hogy a vállalkozásban rejlő kockázatot kellőképpen fel

lehessen tárni. Ebben a munkafolyamatban kap képet a könyvvizsgáló a belső ellenőrzési

rendszer hatékonyságának működéséről, amely elősegíti a megfelelő könyvvizsgálói

bizonyítékok megszerzését. Az elegendő és megfelelő bizonyítékok ahhoz szükségesek, hogy

az ítéletét megfelelően alátámaszthassa. Ennek érdekében különféle vizsgálatokat

alkalmazhat, melynek két nagy csoportja,

- a belső ellenőrzési (kontroll) rendszerek tesztelése (pl.: információgyűjtés,

megfigyelés, szemrevételezés, ismételt végrehajtás), valamint

- az alapvető vizsgálati eljárások, amiket akkor alkalmaz, ha például a tesztelés

eredménytelen.

A könyvvizsgálat végrehajtása alapvetően két területre vonatkoztatható. Az egyik üzleti

év beszámolóinak egyes részeinek tartalmi és formai felülvizsgálata, az összefüggések

ellenőrzése. A másik a beszámoló egészének vagy főbb részeivel kapcsolatos területek

vizsgálata. A könyvvizsgálói jelentés készítéséről, tartalmáról a tételen belül egy korábbi

szakaszban már volt szó.

Könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények

Könyvvizsgálói tevékenységet az végezhet, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.

A Kamara tagja az a természetes személy lehet, aki:

- rendelkezik okleveles könyvvizsgálói képesítéssel

- büntetlen előéletű

- Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni

- főállásban könyvvizsgáló (munkaviszonyban nem áll)

- hároméves szakmai gyakorlatot igazol,

- felelősségbiztosítással rendelkezik,

- a Kamara alapszabályait magára nézve kötelezően elismeri

- a kamarai tagdíjat megfizeti.

Könyvvizsgálói tevékenységet folytathat gazdasági társaság és szövetkezet is, ha csak a

könyvvizsgálói és a hozzákapcsolódó tevékenységet folytatja, a társaságban többségben

92

vannak a bejegyzett kamarai tagok, akiknek kamarai tagsága nem szünetel, és a szavazati

jogok többségével is ők rendelkeznek.

A könyvvizsgálókkal szembeni követelmények még a munkavégzési alapelvek betartása is,

melyek az alábbiak:

- etikai alapelvek

- függetlenség,

- tisztesség,

- tárgyilagosság,

- szakértelem és kellő pontosság,

- titoktartás,

- hivatáshoz méltó magatartás,

- standardok alkalmazása,

- szakmai szkepticizmus.

A független könyvvizsgálónak szem előtt kell tartania a fenti szempontokat és meg kell

őriznie tárgyilagosságát. Abban az esetben, ha a könyvvizsgáló függetlensége csorbul, a

megbízást köteles visszaadni.

b. Beszéljen részletesen az eredménykimutatás ellenőrzésének feladatairól, területeiről,

módszereiről.

Az eredmény kimutatást a vállalkozó a számviteli törvény szerint két formában (összköltség

eljárással, forgalmi költség eljárással) és két változatban („A” vagy „B”) készítheti el. A

kiválasztott formát és típust a számviteli politikájában kell rögzítenie.

A vizsgálat feladatai:

a forma kiválasztása a vállalkozás tevékenységének és adottságainak

figyelembevételével történt-e.

a kimutatás felépítésének és tartalmának ellenőrzése.

Az eredmény kimutatás ellenőrzésének módszere a szúrópróbaszerű ellenőrzés lehet,

amelyet olyan sűrűséggel végzünk el, amely biztosítja a megfelelő információkat.

A továbbiakban az „A” változat szerinti ellenőrzést mutatjuk be.

Az értékesítés nettó árbevételének ellenőrzése fontos része az üzemi (üzleti) tevékenység

megalapításának, melynek során vizsgálandó, hogy az értékesítés nettó árbevételeként

mutatták-e ki a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az üzleti évben értékesített és saját

előállítású termékek, anyagok, áruk és a teljesített szolgáltatás árkiegészítéssel és felárral

növelt, engedményekkel csökkentett (Áfa-t nem tartalmazó) ellenértékét. Ellenőrzik, hogy a

nettó árbevétel tartalma megfelel-e a számviteli törvénynek. Kiemelten vizsgálják, hogy az

export értékesítés árbevételeként számoltak-e el minden olyan esetet, amikor a vevő, a

szolgáltatást igénybevevő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó lakhelye a

Magyar Köztársaság államhatárán kívül van. A vizsgálat fontos része annak ellenőrzése, hogy

a vevő a teljesítést, ellenértéket elfogadta, elismerte-e,

a peresített követelés összegét csak akkor állították be az eredmény kimutatásba, ha

annak pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént.

93

Az egyéb bevétel ellenőrzésének feladataként azt vizsgálják, hogy itt számolták-e el

mindazokat a tételeket, amelyek nem képezik az árbevétel részét, de amelyek a rendszeres

tevékenység során merülnek fel, de nem tartoznak pénzügyi műveletek vagy a rendkívüli

műveletek bevételei közé. Ilyen például a tárgyi eszközök értékesítésének bevétele.

Az aktivált saját teljesítmények ellenőrzésekor vizsgáljuk, hogy a saját előállítású

eszközként ki lett-e mutatva

a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját

teljesítmények

a tenyészállattá átminősített növendék állatok, valamint

az Sztv. szerint az egyéb ráfordítások, illetve rendkívüli ráfordítások között

elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségén

számított értéke.

A saját előállítású eszközök aktiválása mellett vizsgáljuk, hogy a saját termelésű készletek

nyitó és záró állományának különbözetét állományváltozásként figyelem bevették-e.

Az anyagi jellegű ráfordítások ellenőrzésekor azt vizsgálják, hogy a vásárolt anyagok

felhasználásának értékét, az igénybevett szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési

értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét ebben a tételben mutatták-e ki. A

személyi jellegű ráfordítások ellenőrzési feladatai a bérköltség, a személyi jellegű egyéb

kifizetések, és a bérjárulékok ellenőrzését jelenti. Vizsgálják, hogy itt számolták-e el a

vállalkozási állományba tartozók, üzleti évhez kapcsolódó munkabéreit, a bérnek minősülő

természetbeni juttatásokat, valamint a természetes személy, tulajdonosi tag a közreműködésért

kivett összeget bruttó módon. E körben ellenőrzik, hogy az üzleti évben állományba, és nem

állományba tartozók részére nem bérköltségként, és nem vállalkozási díjként kifizetett

összegek elszámolása megtörtént-e, valamint a járulékok teljes körűen lettek-e elszámolva.

Az értékcsökkenési leírás ellenőrzése az állományban lévő immateriális javak és tárgyi

eszközök tervezett, és terven felüli amortizációjának az elszámolására irányul.

Az egyéb ráfordítások ellenőrzési feladatai az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül

vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségek vizsgálata, amelyek a

rendszeres üzleti tevékenység során merülnek fel, de nem tartoznak a pénzügyi műveletek és

a rendkívüli ráfordításokhoz.

Az értékesítés közvetlen költségeinek ellenőrzésekor azt vizsgálják, hogy itt mutatták-e ki

az értékesített termékeke, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt

költségeit (az önköltség számítási szabály és a számlarend előírásainak megfelelően), az

eladott áruk beszerzési értékeit, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

Az értékesítés közvetett költségeinek ellenőrzésekor azt vizsgálják, hogy itt lett-e

elszámolva az értékesítés és forgalmazás költségei, az igazgatás költségei és az egyéb

általános költségek.

A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok a következők:

a pénzügyi műveletek bevételeinek vizsgálata. Annak ellenőrzése, hogy itt számolták-e

el a kapott (járó) osztalékot és részesedést, a részesedés értékesítésének

árfolyamnyereségét, a befektetett pénzügyi eszközök kamatait, a befektetett pénzügyi

eszközök és értékpapírok értékesítésének árfolyam nyereségeit, az egyéb kapott

kamatokat, kamatjellegű bevételeket, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit.

94

a pénzügyi műveletek ráfordításainak vizsgálata. Ennek keretében ellenőrizendő, hogy

itt számolták-e el a fizetendő kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat, a részesedés

értékesítésének árfolyamveszteségét, a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok

értékesítésének árfolyam veszteségét, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, a

részesedések, az értékpapírok, a tartós bankbetétek értékvesztését, illetve azok

visszaírt összegét.

A rendkívüli eredmény ellenőrzési feladatai a rendkívüli bevétel és ráfordítás között

elszámolt tételek vizsgálata. A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozás

tevékenységétől, a szokásos vállalkozási eredménnyel nem állnak szoros kapcsolatban, és

tartalmukat a számviteli törvény határozza meg. Itt kell vizsgálni például, hogy a vállalkozás

rendkívüli bevételnek számolta-e el a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy

létesítő okirat szerinti értékét, a visszavásárolt saját részvényt, stb. Ellenőrizni kell, hogy

rendkívüli ráfordításként lett-e elszámolva például a térítés nélkül átadott eszköz

nyilvántartási értéke, a fejlesztési célra (visszafizetési kötelezettség nélkül) átadott,

pénzügyileg rendezett támogatás, stb.

A társasági adó befizetési kötelezettség ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az adózás

előtti eredmény a számviteli törvény szerint lett-e meghatározva, az adózás előtti eredményt

csökkentő és növelő tételek megfelelően, a társasági adóról és osztalékról szóló törvény

előírásai szerint, teljes körűen lett-e megállapítva, és alkalmazva. A vizsgálat még kiterjed

arra is, hogy a módosított pozitív adóalap után a jogszabályban meghatározott mértéknek

megfelelően történt-e az adó kiszámítása.

A mérlegszerinti eredmény ellenőrzésekor azt kell vizsgálni, hogy az osztalék, a részesedés

kamat kiegészítésére igénybevett eredménytartalék elszámolása és a lekötött tartalék

figyelembevétele a számviteli törvénynek és a társasági adótörvénynek megfelelően történt-e.

95

13. tétel

a., Ismertesse a számítástechnika szerepét az ellenőrzésben. Részletezze a

követelmények megismerésének forrásait, a tevékenység megismerésének általános

eszközeit, a tényhelyzet megismerésének közvetlen módszereit, eszközeit.

Az információs technológia fejlődése változást hozott az ellenőrzésben, új lehetőségek,

vizsgálati megoldások, formák jelentek meg, az ellenőröknek most már inkább elektronikus,

mintsem papír alapú dokumentumok ellenőrzésére kell felkészülniük. Az ellenőrzés egyrészt

vizsgálhatja a hardver, a szoftver, az adatbázis, a hálózatok, az internet, az extranet, az

elektronikus kereskedelem, a kliens/szerver, a rendszerek, az adattárházak, az integrált

szoftver rendszerek területén megvalósított fejlesztések és alkalmazások pénzügyi

szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi kritériumainak teljesülését. Másrészt az

ellenőrzés az információs technológia használatának vizsgálatára terjedhet ki, miközben maga

is felhasználója a technológiának.

A számítógépes ellenőrzés segíti, kiegészíti az ellenőrzési munkát. Az adott rendszerek

ellenőrzéseként a pénzügyi rendszerek áttekintésével és tesztelésével, az abban található

adatokkal foglalkozik, abból szempontból, hogy azok megfelelően működnek-e, illetve

átfogóbb, például vezetői számviteli tervezésre felhasználhatók-e. Az informatikai alkotó

elemek vizsgálatával lesz teljes az ellenőr által a vállalkozásról, annak a rendszeréről alkotott

kép.

A számítógépes ellenőrzés önmagában nem célja az ellenőrzésnek, azt csak kiegészíti ez az

ellenőrzési eszköz. Ilyen terület lehet például a beszámoló ellenőrzése, ha a szervezet a

beszámoló elkészítésekor használta a számítógépet, annak programját. Az átfogó ellenőrzési

feladatkor garantálja, hogy a szervezet irányítása és szervezettsége megfelelő, az

erőforrásokat megfelelően használja fel, a szervezet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak. A

vezetői információs rendszerek vizsgálata, ahol a vezetés az információkat jelentős pénzügyi

kihatással rendelkező döntésekhez használja fel, és a rendszer pontossága rendkívül fontos.

A számítástechnika felhasználása az ellenőrzésben történhet,

tesztadatok alkalmazásával: az ellenőr a vizsgált szervezet számítógépes rendszerébe

bejuttatja az adatokat és a kapott eredményt összeveti az előre meghatározott

eredményadatokkal.

ellenőrzési célú szoftverekkel: az ellenőrzési vonal vizuális elvesztéséből adódó

áttekinthetetlenség megakadályozására használják az ellenőrök az ellenőrző

programokat, számítógépes ellenőrző programcsomagokat, számítógépes kiszolgáló

programokat.

folyamatos ellenőrzési célú megközelítéssel: lehetővé válik, hogy az ellenőrök

folyamatosan követhessék a rendszer működését, számítógépen keresztül gyűjtve a

szelektív ellenőrzési bizonyítékot. A folyamatos ellenőrzési megközelítés csökkenti a

fölösleges munkát és a papírpazarolást is. Folyamatos ellenőrzési technikák:

beágyazott ellenőrzési modulok, pillanatfelvételek, ellenőrzési zászlócskák, integrált

tesztrendszerek, szimuláció.

96

b., Ismertesse részletesen a leltárak és a leltározás ellenőrzési feladatait. Mutassa be az

értékpapírok, a pénzeszközök, a követelések és a kötelezettségek leltározásának sajátos

ellenőrzési feladatait.

Egy régi számviteles mondás szerint a mérlegvalódiság alapja a leltár. Ez egy igaz állítás,

ugyanis a leltározás során megállapítjuk a tényleges eszközállományt és ahhoz igazítjuk a

könyvviteli nyilvántartásokat. A letár és annak ellenőrzése kiemelt feladat a gazdasági év

lezárásában.

Első lépésként a leltár és a leltározás fogalmát érdemes tisztázni

Leltár: Tételes, jegyzékszerű kimutatás, amely részletesen feltünteti a vállalkozó, vállalkozás

vagyonelemeit összetétel, és eredet szerint, egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan

mennyiségben és/vagy értékben.

Leltározás:

Az a folyamat, melynek eredményeképpen összeáll a leltár. A leltározás szűkebb értelmezés

szerint csak mennyiségi felvételt jelent, tágabb értelmezés szerint pedig a mennyiségi

értelmezés mellett az értékelést is magában foglalja.

A tétel feldolgozás során alapvetően a szabályszerűségi szempontokra kell figyelnünk, ezek

felsorolás szerűen a következők:

- Van-e leltározási szabályzat és az hatályos-e, naprakész-e?

- Van-e leltározási utasítás, ütemterv?

- Betartották-e az összeférhetetlenségi szabályokat (Férj a raktáros, feleség a leltározó)?

- A bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e?

- Volt-e leltárindító értekezlet?

- A tételes felvétel valóban megtörtént-e (Nem a raktári kartonokat másolták az ívekre)?

- A leltár eltérések kimunkálása megtörtént-e?

- Voltak-e szabálytalan kompenzálások?

- Az eltérések könyvelése szabályos volt-e?

- Megtörtént-e a károk rendezése?

leltározás ellenőrzési feladatai:

A vállalkozás üzleti évének zárásához, a mérleg tételeinek alátámasztásához a számviteli

törvény előírja a leltározást. A leltározás alapján készített leltár a mérleg tételeinek

valódiságát igazoló legfontosabb okmány. A következőkben a mérleg csoportjainak

sorrendjében nézzük meg a legfontosabb feladatokat.

Immateriális javak leltáránál összevetjük a vezetett analitikus nyilvántartást a leltár értékével,

ellenőrizzük, hogy a mérlegtételek teljes körűen megegyeznek-e a leltárral és az analitikus

nyilvántartással, valamint vizsgáljuk, hogy az eltéréseket a zárlat előtt kivizsgálták,

számvitelileg rendezték-e.

97

Tárgyi eszközök leltározásának ellenőrzésekor meg kell győződni, hogy

a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása pontosan, és részletesen tartalmazza-e

valamennyi szükséges adatot (pl.: érték, amortizáció) az eszközről,

az ingatlanok tulajdoni lapjai rendezettek-e,

megfelelő-e a nyilvántartás arra, hogy az évenkénti növekedés, és csökkenés

mennyisége, értéke, a nyilvántartás szerinti állomány mennyisége, bruttó értékem

évenként elszámolt és halmozott értékcsökkenése,

valamennyi tárgyi eszköz leltározva lett-e, és a leltár mennyisége és/vagy értéke

megegyezik-e az analitikus nyilvántartással és főkönyvvel.

Befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök között kimutatott értékpapírok

leltározásának ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy azokat a nyilvántartások egyeztetésével

leltározták-e, és meg kell győződni arról, hogy az összes értékadat megegyezik-e az analitikus

és a főkönyvi számlákkal, valamint az érintett mérlegsorokkal. Az ellenőrzést tételesen kell

elvégezni.

Készletek leltárainak ellenőrzési feladatai

ellenőrizni kell, hogy a készletek mennyiségi felvétele megtörtént-e, ha azokról

folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást nem vezettek, vagy csak

értéknyilvántartás volt,

a folyamatos nyilvántartás esetén minden vásárolt készletre kiterjedően végezték-e el,

az úton vagy idegen helyen lévő vásárolt készleteket a rendelkezésre álló bizonylatok

alapján leltározták-e.

vizsgálni kell az árukészlet leltározását, melynél tételesen kell ellenőrizni, hogy a

bekerülési értéken szerepeltetik-e, és azt a fordulónapra érvényesítették-e.

a sajáttermelésű készleteknél kiemelt figyelmet kell fordítani a befejezetlen termelés

feltalálási helyére, a készültségi fokára, és arra, hogy az értékét megfelelően

állapították-e meg.

Pénzeszközök leltározásának ellenőrzésekor figyelni kell arra, hogy a készpénzt közvetlen

felvétel módszerévek az üzleti év fordulónapjával leltározták-e. Vizsgálni kell, hogy a

pénztár(ak)ban kimutatott készpénz ténylegesen meg volt-e, és annak leltározása megfelelően

lett-e dokumentálva (jegyzőkönyv). Fontos, hogy az ellenőrzést teljes körűen és részletesen

végezzék el.

Követelések, kötelezettségek leltározásának ellenőrzése során a leltározást, és annak

összesített dokumentumait is ellenőrizni kell, vizsgálni kell, hogy valamennyi tételt

egyeztettek-e. A jelentkező különbözetek tisztázására és rendezésére is ki kell terjednie a

vizsgálatnak. Meg kell győződni arról, hogy az egyeztető levelek kimentek-e a partnerekhez,

visszaigazolás történt-e?

Gratulálok, Ön ismét teljesített egy tanulási szakaszt. Nem kevés munkát végzett és

feltételezem, hogy következetesen és kellő kitartással tanult. Pihenjen kicsit és utána lássuk a

következő tétel vázlatát.

98

14. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzési munkaterv összeállítását és tartalmát. Hogyan tervezzük

meg az ellenőrzési terv humánpolitikai oldalát? Hogyan történik a felkészülés az

ellenőrzésre?

Az ellenőrzési munkaterv összeállítása és tartalma

Az ellenőrzési munkaterv az ellenőrzést végző szervezeteknek a tervidőszaki feladatait és a

feladatok végrehajtásának feltételeit határozza meg. A tervezésnek általában igen jelentős az

információigénye, mert annak minőségét meghatározza az információ mennyisége és

minősége. Az ellenőrzési munkaterv kidolgozásához szükséges háttér információk:

az ellenőrzési kötelezettséget meghatározó jogszabályi előírások

az ellenőrző szervezetek stratégiai terve

az ellenőrzésre vonatkozó felkérések a felügyeleti vagy más szervezetektől

az ellenőrző szerv vezetőinek, szervezeti egységeinek igénye, elvárásai

az ellenőrzés hatáskörébe tartozó szervezeteket érintő jelzések, információk,

bejelentések

az utóvizsgálatok szükségessége

az ellenőrző szervezet emberi-erőforrás állományára, ennek felhasználására vonatkozó

ismeretek,

technikai feltételekre vonatkozó információk

Az ellenőrzési munkaterv elkészítésének lényeges szempontja a rendelkezésre álló

erőforrások (pl.: ellenőri létszám) számításba vétele, a feladatok fontossági sorrendjének

megállapítása (kockázat elemzéssel), más ellenőrző szervezetekkel való együttműködés

lehetőségének feltárása az ellenőrzési feladatok volumenének és munkaigényének

csökkentésére. Az ellenőrzési terv általában egy évre készül, de például az aktuális döntések

végrehajtásának nyomon követésére rövidebb, félévre vonatkozóan is összeállítható. Fontos

még figyelembe venni az ellenőrzés várható költségeit, azaz elkészíteni és csatolni az időszak

költségvetését.

Az ellenőrzési terv tartalma:

a tervezett ellenőrzések tárgya, az ellenőrizendő szervezetek, vagy egységek

megnevezése, az ellenőrizendő időszakok

az ellenőrzések célja

az ellenőrzések típusa, módszerei, ütemezése

az ellenőrzések kapacitásának meghatározása

az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések, kockázatelemzés,

az ellenőrzés várató költségei (pl.: szakértői díj, megbízási díj, napi díj, stb.)

Az ellenőrzési terv humánpolitikai oldala

Az ellenőrzési terv készítőinek fontos feladata az ellenőrzés munkaidőigényének felmérése és

összevetése a rendelkezésre álló humánerőforrással, ugyanis az ellenőri kapacitás behatárolja

a tervezett időszakban elvégezhető ellenőrzési feladatok mennyiségét. Ennek megfelelően a

munkaidőmérleg összeállítása során figyelembe veszik az ellenőrzésekhez szükséges

munkaidő igényt képzettségek szerint. A humánpolitikai döntések során figyelembe kell

99

venni, hogy a főállású, ellenőri munkakörben foglalkoztatott személyek mellett alkalmi, eseti

szakértők is igénybe vehetőek.

A munkaidőmérlegben munkanapokban (nem veszik figyelembe a munkaszüneti és

pihenőnapokat, a fizetett ünnepeket, szabadságokat, egyéb okok miatt kieső időket) kifejezve

meghatározzák a tervezett tevékenységek munkaidő-szükségletét, és azt szembeállítják a

tervidőszak munkaidő-fedezettségével. A tervezésnél számolni kell még arra, hogy soron

kívül, a munkatervben eredetileg nem szereplő feladatok is végrehajthatók legyenek. Így

tartalék időt és tartalék kapacitást is figyelembe kell venni. Fontos, hogy a munkaidőmérleg

két oldala megegyezzen egymással, mert a munkaerő terv csak ebben az esetben

megvalósítható. Az egyensúlytalanság például munkaidő-szükséglet csökkentésével, külső

szakemberek bevonásával, munkaidőalap kiegészítésével szüntethető meg.

Felkészülés az ellenőrzésre

Az ellenőrzés végrehajtása előtt fontos meggyőződni az ellenőrök szakmai felkészültségéről,

aminek természetesen alapkövetelménye a megfelelő iskolai végzettség és gyakorlati idő,

ezzel az ellenőrzést végzőknek eleve rendelkezniük kell. A szakmai képesítés mellett fel kell

készülniük a vizsgálandó területre vonatkozó, részletekbe menő, időszerű kérdésekkel, mert

ezek a vizsgálandó körülményekkel és feladatokkal szorosan összefüggnek. Az ellenőrzést

végrehajtó személynek ez azért fontos, mert nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a helyszíni

vizsgálat során nem ismeri az ellenőrzési feladatokkal összefüggő valamennyi fontosabb

rendelkezést, és nincs teljes körű ismerete az ellenőrzési követelményekről.

A felkészülés módszerébe tartozik:

a vizsgálati feladatokkal összefüggő szakmai ismeretek megszerzése,

jogszabályi háttér megismerése,

a vezetői utasítások előírásainak megismerése,

az ellenőrizendő szervezet, egység belső szabályzatainak tanulmányozása,

egyes ellenőrzésekhez kapcsolódóan a szakirodalom tanulmányozása,

az ellenőrzési feladatokat érintő jogszabályokban bekövetkezett változások

megismerése, értelmezése,

különböző szakértőkkel való tanácskozás, tapasztalatcsere,

korábbi ellenőrzések tapasztalatainak megismerése, intézkedési tervek áttekintése.

Az ellenőrzésben résztvevőknek minden lényeges információt tudniuk kell az adott témáról,

szervezetről, melyet a felkészülés során ismerhetnek meg. A felkészülési idő függ az

ellenőrzési feladat sajátosságától, illetve az ellenőrzést végzők képzettségétől szakmai

tapasztalatától, valamint attól, hogy az ellenőr mennyire ismeri az ellenőrzendő szervezetet.

A felkészülésnek fontos feladata az ellenőrzési program összeállítása. Érdemes itt

összefoglalnunk az ellenőrzési program részleteit. A fontosabb tartalmi elemek a következők:

- cég neve,

- program megnevezése,

- ellenőrzés célja,

- ellenőrzött terület,

- ellenőrzött időszak,

100

- ellenőrzés időtartama, naptári napokban és revizori munkanapokban,

- ellenőrzést végzők és ellenőrzésbe bevont személyek,

- ellenőrzés szervezése,

- részletes vizsgálati program, amelyhez a vizsgálat során ragaszkodni kell

- dátum,

- összeállító aláírása, jóváhagyó aláírása.

Megjegyzem, hogy az Ön felkészülése is része az általános felkészülésnek.

b., Mutassa be a saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzését, a raktárra vétel

és e készletek kezelésének ellenőrzését! Ismertesse a termékek értékelésének a

vizsgálatát, az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzését, a kiszállított késztermékek

bizonylatolásának és számlázásának az ellenőrzését.

A saját termelésű készletek közé a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek,

és a növendék-, hízó és egyéb állatok tartoznak.

A témakör feldolgozása előtt nézzük meg az alapfogalmakat:

- Készterméknek nevezzük azokat a saját termelésű készleteket, amelyek minden

megmunkálási szakaszon átestek és eladásra várnak.

- Félkész terméknek nevezzük azokat a saját termelésű készleteket, amelyek már

legalább egy megmunkálási szakaszon átestek és még legalább egy megmunkálás vár

rájuk.

- A befejezetlen termelés az a saját termelésű készlet, amely éppen megmunkálás alatt

áll. Ilyen például az elvetett vetőmag, amely biológiai folyamatok révén fejlődik.

A saját termelésű készletek értékelése és értékesítése a termelő vállalatoknál azért fontos

terület, mert az ilyen típusú vállalkozások jövedelmezősége függhet attól, hogy termékeiket

milyen árakkal, feltételekkel értékesítik. Ehhez vizsgálni, ellenőrizni kell a termékek raktárra

vételét, készletezését, az értékesítését és kiszállítását.

A termékek raktárra vételének, készletezésének ellenőrzése

Raktárra a félkész- és késztermékeket vehetjük, melyeknél a vizsgálat vonatkozik a

a minőségi ellenőrzésre, azok maradéktalanul való elvégzésére,

o okmányok alapján és helyszíni vizsgálattal

saját termelésű készletek összetételének és értékének vizsgálatára,

o elemzés módszerével: forgási idő meghatározásával

a késztermékek raktári készleteinek részletes ellenőrzésére (analitikus nyilvántartás és

helyszíni szemle)

elfekvő készletek (immobil) feltérképezése, származásának kivizsgálása,

o okok lehetnek: minőséghiba, szerződésmódosítás, szállítási késedelem, hibás

teljesítés, megrendelés nélküli termelés

101

Készletváltozások rövid időszakra vonatkozó és gyártmányonkénti vizsgálatára (az

értékesítési tevékenységről nyerhetünk képet).

A saját termelésű készletek állományának meghatározása a kész – és félkész termékek

esetében raktári nyilvántartások alapján ellenőrizhetők, a befejezetlen termelés záró

állományának meghatározása egy összefüggés alapján zajlik:

Nyitó befejezetlen termelés + évközi összes költség – közvetett költségek – raktárra vétel =

záró befejezetlen termelés. (Az állománykülönbözet a záró – nyitó összefüggés alapján

határozható meg.)

Számviteli szempontból – pénzügyi és vezetői számvitel estében egyaránt- fontos a saját

termelésű készletek értékelésének szabályozását megnéznünk. A saját termelésű készleteket

mindig közvetlen önköltségen értékeljük. A termelés jövedelmezőségéről csak akkor kapunk

képet, ha az értékesítés megtörténik. A saját termelésű készletek raktári állományában

gyakorlatilag eredményt is raktározunk, a közvetlen önköltség és eladási ár különbözetében.

A változó költség eredménykimutatásra gyakorolt hatása a termék értékesítésének

időpontjában jelenik meg, a fix költség hatása naptári évhez kötött. Az ismert összefüggés a

következő:

Árbevétel

- közvetlen költség,

Fedezeti összeg

- Fix költség

Eredmény

A termékek értékelésének ellenőrzése

A saját előállítású készletek értékelését a számviteli politika és értékelési szabályzat

tartalmazza, melyet a szervezet a számviteli törvénynek és a számviteli alapelveknek

megfelelően készített el. Az ellenőrzés kiterjed

a saját előállítású készletek mérlegbe állított értékének vizsgálatára,

a saját termelésű készletek évközben és a mérlegben (utókalkulált vagy normaszerinti

előállítási költség) előállítási költségen, közvetlen önköltségen értékelték-e (értékelési

és önköltség-számítási szabályzat),

arra, hogy mit számoltak el az előállítási költségek között (nem kerülhetnek bele a

közvetett, általános költségek, mint például az értékesítéssel kapcsolatos költségek,

reklám, piackutatás költségei, stb.)

Az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzése

Az ellenőrzés során meg kell győződni először a késztermékek raktárra vételezésekor, hogy a

bizonylati és nyilvántartási fegyelmet kielégítően érvényesítették-e, ami a termelés

számbavétele és a vagyonvédelem szempontjából jelentős. A készáru kiszállításának

előkészítésének vizsgálata a késztermékraktárak, csomagoló, kiszerelő részlegek vizsgálatát

jelenti, mint például az előkészítés időigénye, technikai felszereltség, stb. A szállítás

megtörténtének ellenőrzése az értékesítési bizonylatok segítségével lehetséges, ami a

102

szállítólevek, és számlák vizsgálata. A témakör kapcsán érdemes vizsgálnunk a szerződések

taralmát, a kiszállítás logisztikai rendszerét, a csomagolástechnikát, a raktári rendet, a raktári

nyilvántartások vezetését, annak áttekinthetőségét.

A kiszállítási munka gazdaságossági ellenőrzése a kapacitások kihasználtságára, a

fuvarszervezésekre koncentrál, annak hatékonyságát vizsgálja.

Természetesen a terület ellenőrzése kiterjed a bizonylati rend betartására a raktári

rendszerben, a szállítólevelek vonatkozásában és a számlázásban egyaránt.

A bizonylati fegyelem ellenőrzésének szempontjai:

- A bizonylati rend zártságának áttekintése,

- Számszerű ellenőrzés,

- Szerződésekkel történő összehasonlítás

- Bizonylatolási határidők betartása. (A szállítólevél kiállítását követően milyen

időtartamon belül készül el a számla, amely alapján fizet a vevő.)

A saját termelésű készlet előállítása és értékesítése a termelés végső célja, ezért ellenőrzésére

kiemelt gondot kell fordítani.

103

15. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzés munkaszakaszait. Részletezze az ellenőrzés előkészítésének

módszereit: az információk gyűjtését, rendszerezését, rangsorolását, szelektálását.

Hogyan történik az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. Ismertesse az

ellenőrzés kockázatát, az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékeit.

Az ellenőrzés munkaszakaszai:

1. Tervezés, előkészítés, ellenőrzési terv összeállítása:

Célja, hogy egyértelműen meghatározza a vizsgálat céljait, és az elérésükhöz szükséges

ellenőrzési, valamint vizsgálatszervezési feladatokat, a megvalósításukhoz szükséges

megközelítéseket és eljárásokat, konkrétan kijelölje és megismerje az ellenőrizendő

szervezeteket, szervezeti egységeket, pontosan meghatározzák az ellenőrzés időbeosztását,

felmérjék és megállapítsák az ellenőrzési kockázatokat, a résztvevőket és az ellenőrök közötti

munkamegosztást. A jó tervezési munka hatására az ellenőrzés hatékonysága jobb lehet, mind

az eszközök felhasználása, mind a megállapítások biztosítása vonatkozásában.

Az ellenőrzés előkészítésének módszerei, munkafolyamatai:

Az ellenőrzés előkészítésének feladatai:

- információgyűjtés, amely a rendelkezésre álló külső és belső információk

megszerzését jelenti az ellenőrzés tárgyáról. Az információforrások lehetnek a

vonatkozó jogszabályok, az ellenőrzött saját anyagai, szabályzatok, közgyűlési,

taggyűlési, igazgatótanácsi jegyzőkönyvek, határozatok, belső ellenőri jelentések, stb.

- Az ellenőrzési tervjavaslat információforrásai a jogszabályok, a felügyeleti szervek

átiratai, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó ellenőrzési felkérések, az ellenőrzött

szervezet vezetőjének kérései, közérdekű bejelentések, előzetes vizsgálatok

megállapításai. A végrehajtási szakaszra vonatkozóan más információs források

léteznek, azokat abban a részben fogjuk tárgyalni.

- Az információk rendszerezésének célja azok összevonása, az átfedések megszüntetése,

a felesleges tervezési és vizsgálati munka kiszűrése céljából.

- Az információk szelektálása, során az alapvető vizsgálati cél szempontjából

kiválogatják a fontos és kevésbé fontos információkat, kiszűrik a más ellenőrzések

kereteiben lefolytatandó vizsgálatokat és így eredményesség rontása nélkül csökkentik

a feladatok számát, terjedelmét.

- Az információk rangsorolása során meghatározzák, hogy mely ellenőrzési feladatok a

legfontosabban, mely ellenőrzési feladat végrehajtása hagyható esetleg el. A

rangsorolás esetében fontos szempont a költséghaszon elemzés. (Mely ellenőrzési

feladat végrehajtásának melyek a költségei és azok hatása arányban van-e a felmerülő

költségekkel.)

- Az ellenőrzési kockázat feltárása és a csökkentésére irányuló intézkedések

meghatározása.

Az ellenőrzött szervezet megismerése fontos területe a szervezet kockázatainak előzetes

értékeléséhez. Emellett azt is értékelni kell, hogyan kezeli kockázatát a vizsgálandó szervezet.

Az ellenőrzési súlypontok területeinek meghatározásával, a megfelelő módszerek, eljárások

kiválasztásával fel kell készülni az ellenőrzési tévedések kivédésére, csökkentésére.

104

Az ellenőrzés kockázati tényezői lehetnek:

a vizsgált szervezet rosszul szervezett, nem szabályozott működése,

nyilvántartási rendszerének hiányossága, a pénzügyi kifizetések nagyságrendje,

belső ellenőrzés gyengesége, korábbi ellenőrzés hibái, hiányosságai

az intézkedési terv hiánya, végrehajtásának elmaradása

felkészülés hiányossága, az ellenőr szakismereteinek hiánya

az ellenőrzési időtartamának helytelen megállapítása

vizsgálati módszerek helytelen kiválasztása

információbázis helytelen megállapítása

bizonylati fegyelem hiánya gátolhatja a bizonyító okmányok beszerzését

az ellenőrzésre kijelölt személyek az ellenőrzés tényének ismeretében az okmányokat

meghamisíthatják, illetve megsemmisíthetik.

2. Felkészülés:

Az ellenőrzés előkészítésének első szakasza az ellenőrzésre kijelölt szervezetek, célok,

témák meghatározása. Az előkészítéssel kapcsolatos fontosabb feladatok:

- információk feltárása, gyűjtése, rendszerezése

- ellenőrzési szempontok meghatározása

- ellenőrzési kockázat becslése

- ellenőrzési szervezetek kijelölése

- ellenőrzési módszerek kiválasztása

- próbavizsgálatok elvégzése

- ellenőrök kijelölése, felkészítése

- ellenőrzési program meghatározása

A felkészülés során elkészítjük a konkrét ellenőrzési munkatervet, melyben az alábbi alaki,

tartalmi elemek jelennek meg.

- a vizsgálat elrendelésének oka

- vizsgálat célja

- ellenőrzött szervezet adatai

- ellenőrzés típusa (átfogó-, téma-, cél-, vagy / és utóellenőrzés)

- megbízólevél száma

- ellenőrzött terület

- ellenőrzött időszak (pl: 2008.-2009. évek)

- ellenőrzés időtartama (pl: 2011.01.05.-2011.01.20. tíz revizori munkanap)

- ellenőrzés szervezése, annak módszere

- részletes vizsgálati program, amelytől a programfegyelem érdekében a végrehajtás

során nem szabad eltérni

- ellenőrzési terv összeállítójának és jóváhagyójának aláírása

- dátumok.

Az ellenőrzési tervhez készíthetünk külön operatív tervet tartalmazó mellékletet,

amely munkaszervezési szempontok szerint bontja a részfeladatokat, határidőket, és

felelősöket határoz meg.

A felkészülés szakaszában szükséges az ellenőrzöttre vonatkozó információk teljes

körű begyűjtése, melynek forrásai a következők:

- jogszabályok

- belső szabályzatok

- cégadatok

- megfogalmazott fenntartói elvárások

105

- más ellenőrző szerv megállapításai, korábbi tapasztalatok

- üzleti tervek, költségvetések, beszámolók

- közérdekű bejelentések

- statisztikai adatok

- médiában megjelent információk

- könyvvizsgálói jelentések

3. Helyszíni ellenőrzés

A következő tételben részletesen tárgyaljuk

4. Megállapítások

A következő tételben részletesen tárgyaljuk

5. Realizálás

A következő tételben részletesen tárgyaljuk

106

b) Ismertesse átfogóan az éves beszámoló mérlegének (befektetett eszközök,

forgóeszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások, saját tőke) ellenőrzési feladatait,

mutassa be a kiegészítő melléklet kötelező elemeinek ellenőrzési feladatait!

Az éves beszámoló ellenőrzése során elsőként meg kell vizsgálni, hogy annak formája –

egyszerűsített éves, éves- megfelel-e a számviteli törvényben és számviteli politikában

meghatározottaknak. Fontos munkafeladatnak tekintendő éves számviteli zárlati munkálatok

áttekintése. Ezek közül néhányat kiemelünk:

- leltározás szabályszerűségének vizsgálata

- amortizáció elszámolása

- időbeli elhatárolások

- helyiadók véglegesítése

- sajáttermelésű készletek kezelése

- céltartalék képzés

- vevők-szállítók egyeztetése

- társasági adó megállapítása és annak könyvelése

- A zárlati tételek megállapítása során a számviteli elveket érvényesítették-e

-

Az éves beszámoló tételeit minden esetben analitikával kell alátámasztani, mely lehet leltár,

műszaki-gazdasági számítások, banki záró egyenleg, pénztár rovancs. A mérleg eszköz

oldalán szereplő tételek ellenőrzésével kapcsolatosan néhány fontos gondolatot célszerű

kiemelni:

a) Immateriális javak:

- az eszközök értékelése megfelelő volt-e, azok megegyeznek-e a jóváhagyott apport

értékkel, vagy vételárral, vagy saját aktiválás esetén a tényleges költségekkel

- az amortizációs elszámolások megfelelnek-e a számviteli törvényben rögzített

korlátoknak, és a számítások helyesek-e

- indokolt-e a piaci forgalmi érték alapján az eltérítés terven felüli értékcsökkenéssel,

vagy értékhelyesbítéssel

- a forrás oldalon a szükséges könyvelési tételek megtörténtek-e értékelési tartalék és

lekötött tartalék vonatkozásában

- analitika egyezik-e a főkönyvi kivonat záró adatával és az a mérleg adattal

b) Tárgyi eszközök:

Az ellenőrzés hasonló az Immateriális javakhoz, a kiemelt gondolatok a következők:

- analitika –főkönyvi kartonok, ingatlan tulajdoni lapok-, főkönyv, mérleg egyezősége

- amortizáció módjának és az amortizáció elszámolásának ellenőrzése

- üzembe helyezési okmányok megléte, az üzembe helyezés korlátozza-e a garanciális

igények érvényesítését

- az aktiválási érték megállapításának szabályossága

107

- amortizáció adóalap korrekciós tételeinek kezelése

- esetleges értékesítések elszámolásának szabályszerűsége

- selejtezés, káresemény számviteli elszámolásának és bizonylatolásának

szabályszerűsége

- értékhelyesbítés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályossága és

indokoltsága

- lízingelt eszközök elszámolásának szabályossága

A tárgyi eszközök nagy száma miatt az analitika szúrópróba szerű ellenőrzése történhet

meg. Indokoltnak tekinthető minimum 10-15 %-os arány meghatározása. Amennyiben

jelentős vagy nagy arányú hiba esetén az arányt növelni kell.

c) Beruházások ellenőrzése

Az ellenőrzés fő elvei az alábbiak:

- a beruházások dokumentálásának vizsgálata, pl: építési napló

- a beruházás értékébe beszámító tételek vizsgálata

- megtörtént-e a beruházások leltára

- káresemény vagy félbehagyott beruházás esetén történt-e terven felüli amortizáció

elszámolás

- saját előállítású eszközök esetén a beruházási ráfordításainak szabályszerű elkülönítése

- áfa kezelése a beruházás során

Ennél a területnél meg kell emelni a beruházás mellett az aktiválandó felújítási

költségeket, melyekre vonatkozóan hasonló elveket érvényesítünk.

d) Befektetett pénzügyi eszközök ellenőrzése

- a lejárat szerinti elkülönítés megfelelő-e

- az értékvesztések elszámolása megtörtént-e vagy sem, és az szabályos-e

- a tulajdonosi reláció szerinti elkülönítés megtörtént-e

- adott kölcsönöknél vizsgálni kell a kölcsön eredeti összegét, kamatait, törlesztést,

fizetési késedelem vagy kétessé váló követelés esetén képeztek-e céltartalékot, vagy

számoltak-e el hitelezési veszteséget

e) Készletek

A készleteknél külön ellenőrzési szempontokat határozunk meg vásárolt készletekre, és a

saját készletekre. A közös szabályokat a vásárolt készleteknél taglaljuk.

Vásárolt készletek:

- leltározás szabályszerűsége

108

- raktári analitika megbízható vezetése

- természetes apadás, fogyás, káló elszámolása

- értékelési szabályok betartása (átlagár, FIFO)

- készlet nyilvántartás ellenőrzése

- értékvesztések elszámolása

- anyagfeladások tartalmi helyessége

- utalványozási rend szabályszerűsége, vagyonvédelmi szempontok érvényesülése

- sajáttermelésű készletek esetében célszerű vizsgálni a költségek felosztását, közvetlen

és közvetett költségek szabályos elkülönítését

f) Követelések

A követeléseknek a partner által elfogadott pénzügyi igényeket nevezünk. Ellenőrzési

szempontjai a következők:

- követelés leltározása megtörtént-e (kiértesítő levelek)

- a mérlegtétel megegyezik-e az elfogadott összegekkel

- a követelések kellően biztosítottak-e pénzgazdálkodási szempontból (bankgarancia,

jelzálog stb.)

- kétessé váló követelések szakszerűsége, eseteleges céltartalék képzés

- váltó követelések esetén az eredeti követelést tartják-e nyilván, időbeli elhatárolás

történt-e

- utólagosan adott árengedményt kezelik-e

- devizális követelések esetén az árfolyam használata, és év végi értékelése helyes-e

g) Forgatási célú értékpapírok

Amennyiben az értékpapírt forgatási céllal vásárolták, lejárattól függetlenül, a

forgóeszközök között kell nyilvántartani. Az ellenőrzési szempontok a következők:

- értékpapírok leltározása megtörtént-e, a dematerializált értékpapírok esetén a

pénzintézeti egyeztetés megtörtént-e

- az értékpapírok esetleges értékvesztését elszámolták-e

- az év végi időbeli elhatárolások járó, de nem esedékes kamat illetve árfolyam eltérés

esetében megtörtént-e

h) Pénzeszközök

Pénzeszköznek tekintjük a forint pénztárban és devizapénztárban található

pénzeszközöket, valamint a bankszámla követeléseket.

109

Fontos szabály, hogy fordulónapon pénztár rovancsot kell tartani. Felhívom a figyelmet a

valutapénztárban található pénzeszközök december 31-ei árfolyamveszteségének

elszámolására.

A bankszámlán lévő pénzeszközök esetében el kell végezni a bankszámlakivonat és a

főkönyvi kivonat egyeztetését. Deviza számlák esetében az árfolyameltérés elszámolását

vizsgálni kell.

i) Időbeli elhatárolások ellenőrzése:

Az időbeli elhatárolások célja, hogy a több évet érintő gazdasági események hatását az

évek között megossza. Jellegé tekintve két formáját ismerjük, vannak aktív időbeli

elhatárolások, amelyek a tárgyévi eredményt javítják és vannak passzív időbeli

elhatárolások, amelyek azt rontják. A két típust egyben tárgyaljuk, bár tudjuk, hogy a

mérleg főösszeg tekintetében eltérő oldalon találhatók.

Az aktív elhatárolások a mérleg eszköz oldalán találhatóak, ellenőrzési szempontjaik a

következők:

- a bevételek időbeli elhatárolásánál figyelembe vették-e az értékpapírok járó, de nem

esedékes kamatait, az árfolyamnyereségeket, későbbi időpontban leszámlázott, de

tárgyévet érintő bevételeket (pl. bérleti díj)

- elfogadott váltók kamatának pozitív elhatárolása, illetve kibocsátott váltók

költségcsökkentő elhatárolása megtörtént-e

- árfolyamnyereségeket rendezték-e

- tárgyévre számlázott több évet érintő költségek időbeni elhatárolása megtörtént-e

Passzív időbeli elhatárolások ellenőrzési szempontjai:

- kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatelhatárolása megtörtént-e

- árfolyamveszteségek elhatárolása megtörtént-e

- tárgyévet érintő, következő évben számlázott költségek elhatárolása megtörtént-e

- tárgyévben számlázott, több évet érintő bevételek elhatárolása megtörtént-e

- a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, tárgyévet terhelő eredményt rontó tételek

elhatárolása megtörtént-e (pl. kártérítés)

- tárgyévet érintő megállapított prémiumok, jutalmak elhatárolása megtörtént-e

Az aktív és passzív időbeli elhatárolást célszerű tételesen vizsgálni.

j) Céltartalék ellenőrzése:

A vállalkozás várható veszteségeinek fedezetére céltartalékot köteles képezni. Az

időbeli elhatárolással ellentétesen ez nem számviteli alapbizonylatokon alapul, hanem

műszaki-gazdasági számításokon. Céltartalék képezhető kötelező jelleggel, illetve

saját elhatározásból. A céltartalékképzés ellenőrzése során meg kell győződni arról,

110

hogy azok indokoltak-e, a számviteli szabályoknak megfelelnek-e, kellően

alátámasztotta-e gazdasági számításokkal.

k) Kötelezettségek

Kötelezettségek esetén el kell különíteni a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket.

Hosszú az a kötelezettség, amely várhatóan még egy évig fennáll. A hosszú lejáratú

kötelezettségek esetében vizsgálni kell, az egyeztető dokumentumokat, mint a

mérlegtételt alátámasztó bizonylatokat. Vizsgálnunk kell azt, hogy a

kötelezettségekhez kötődő kamat és járulék fizetéseket elszámolták-e, illetve devizális

kötelezettség esetén az árfolyameltéréseket korrigálták-e.

A rövid lejáratú kötelezettségek során az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:

- analitikus nyilvántartások összehasonlítása a könyvelési adatokkal

- bizonylatok szabályszerűsége

- az esetlegesen elévült, vagy megszűnt vállalkozással szembeni tartozásokat rendezték-

e

- devizális tartozások esetén az árfolyam eltéréseket rendezték-e

- váltótartozások esetén a váltót, mint alapbizonylatot vizsgálhatjuk alaki tartalmi

szempontból

- kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségeket elkülönítették-e

- egyéb rövidlejáratú kötelezettségek esetében vizsgáljuk az alapdokumentumokat, azok

főkönyvvel történő egyezőségét, és ezáltal a mérleg alátámasztottságát (pl. munkabér,

adófolyószámla egyeztetés)

A kötelezettségek ellenőrzése elvégezhető szúrópróba szerűen, ajánlott legalább 15-20

% tételes vizsgálat.

l) Saját tőke tételeinek ellenőrzése:

Saját tőkeként olyan tőkerészt mutatunk ki, melyet a tulajdonos bocsátott

rendelkezésre, vagy azt az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyta, továbbá itt

kell kimutatni az értékhelyesbítéssel megegyező tőketartalékot.

Cégjogi szempontból vizsgálni kell, hogy a saját tőke értéke ne csökkenjen a törvény

által előírt minimum alá.

- jegyzett tőke ellenőrzése során meg kell győződnünk arról, hogy annak összege

megegyezik-e a cégbíróságnál bejegyzett értékkel. A jegyzett, de be nem fizetett tőke

külön kerül kimutatásra. Cégjogi szempontból célszerű vizsgálni, hogy a jegyzett tőke

módosulásai szabályosan dokumentáltak-e, a számviteli- és adótörvényekben

leírtaknak megfelelően.

- a tőketartalék vizsgálata során megemlítjük a legfontosabb növekedési és csökkenési

jogcímeket, melyeket dokumentációs szempontból célszerű ellenőrizni. Növekedési

jogcímek: ázsió, alapítók által átadott pénzösszegek, jegyzett tőke leszállítása

111

tőketartalékkal szemben. A főbb csökkenése jogcímek: jegyzett tőke emelésére

fordított összeg, veszteség rendezésére fordított összeg, véglegesen átadott tételek.

Lényeges szabály, hogy a tőketartalék értéke nem lehet negatív.

- Az eredménytartalék a vállalkozás működésének időtartama alatt felhalmozott

eredmény összege, amely lehet pozitív vagy negatív. Felhasználási jogcímeinél

figyelnünk kell arra, hogy csak a rendelkezésre álló összeg használható fel. Jellemző

változási jogcímei: az előző évi mérleg szerinti eredmény, jegyzett tőke változtatása,

osztalékfizetés. Osztalék fizetés esetén figyelnünk kell az osztalékfizetési korlát

betartására.

- Az értékelési tartalék vizsgálata során meg kell győződnünk arról, hogy annak értéke

megegyezik-e az értékhelyesbítés összegével.

- Lekötött tartalék vizsgálata során megnézzük, hogy a törvényben előírt tartalékképzési

kötelezettségek teljesültek-e pl. alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés

kapcsolódó, visszavásárolt saját részvénnyel kapcsolatos stb.

- mérleg szerinti eredmény ellenőrzése során célszerű arról meggyőződnünk, hogy az

eredménykimutatás összeállítása megfelelt-e a jogszabályoknak, és a mérlegben

szereplő tétel megegyezik-e az eredménykimutatás azonos sorával.

A kiegészítő melléklet ellenőrzése:

A számviteli törvény a vállalkozásokat általában kötelezi kiegészítő melléklet

készítésére. Az okmány célja, hogy segítse a vállalkozásról a megbízható valós kép

kialakítását. Ellenőrzése során meg kell győződnünk arról, hogy az tartalmilag és

formailag valóban megfelel-e a fenti célnak.

Formai vizsgálat során ellenőrizzük, hogy az előírt tagolásnak megfelel-e, általános,

specifikus és tájékoztató résszel rendelkezik-e.

Tartalmi ellenőrzés szempontjai:

a) Általános rész esetében az alábbi területekre célszerű koncentrálni:

- tevékenységi kör rövid bemutatása

- számviteli politika lényeges elemeinek ismertetése

- vagyoni, pénzügyi elemzés módszerei, mutatószámainak kijelölése, kiszámítása és

szöveges értékelése

- eszközök források összetétele, likviditási helyzet, jövedelmezőség

b) Specifikus rész vizsgálata

- a mérleghez kapcsolódó részeknél a tartalmi elemek között meg kell találnunk az

össze nem hasonlítható adatok felsorolását, és az okokat (pl: amortizáció eljárás

megváltoztatása,)

- eszköz és forrás csoportok értékelési eljárásai

112

- értékcsökkenés leírás módszerei, terven felüli amortizáció és értékhelyesbítés

magyarázata

- céltartalékképzés oka, megállapításának módja

- környezetvédelmi célú tartalékolások részletezése

- veszélyes hulladékok készletének mennyiségi és érték adatai

- készletek mobilitás szerinti összetétele

- saját tőke változásának jogcímei

- öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek részletezése

- lekötött tartalék részletezése

- export értékesítés árbevétele

- K+F +I költségei

- garanciális javítás költségei

- adóalap módosító tételek

c) Tájékoztató rész ellenőrzése

- anyavállalati leányvállalati kapcsolatok

- részesedési jogviszonyban lévő kapcsolatok

- vezető tisztségviselők részére fizetendő járandóság, részükre folyósított kölcsönök

részletezése

- foglalkoztatottakra vonatkozó létszám és béradatok

- részvénytársaságok esetében a részvények adatai

Tisztelt Olvasó! Gratulálok Ön egy nagyon nehéz és aránytalanul hosszú tétel feldolgozásán

van túl. Javaslom, hogy most pihenjen egy kicsit és utána nézhetjük a még hátra lévő részeket.

113

16. tétel

a., Ismertesse a tényhelyzet megismerésének közvetett módszereit, eszközeit, (a közvetett

ellenőrzés formáit, módszereit, az okmányokon alapuló ellenőrzést). Értelmezze a tények

és követelmények összevetését, a teljesítményellenőrzést és az értékelemzést. Melyek az

ellenőrzés logikai eszközei, részletezze azokat.

A közvetett ellenőrzés formái

Helyszíni ellenőrzéskor az ellenőr a vizsgálandó szervezetnél gyűjti össze a szükséges

adatokat tartalmazó bizonylatokat, okmányokat.

A tényhelyzet megismerésének közvetlen módszere az okmányokon alapuló ellenőrzés.

Ennek során a szervezet nyilvántartását ellenőrzik, mely a korábban lezajlott gazdasági

eseményekről készült bizonylatokat, dokumentumokat tartalmazza. A vizsgálat a

dokumentumok hitelességére, az információk valódiságára irányul, majd azok alapján tesz

megállapításokat, valamint következtet a szervezet működésének, gazdálkodásának

szabályszerűségére az ellenőrzés.

Okmányokon alapuló ellenőrzés

A vizsgálat során az okmányokból a szervezet múltbeli tevékenysége ellenőrizhető, mert a

folyamatokat megfelelő ügyviteli folyamat kíséri. Az ellenőrzéskor fontos szempont a

bizonylatok, okmányok hitelessége, megbízhatósága, a rajta szereplő adatok számszaki

helyessége. A vizsgálat az okmányok alaki, és tartalmi ellenőrzésére irányul. Az alaki

ellenőrzésnél a bizonylat kiállításának szabályszerűségét vizsgálják, tartalmi ellenőrzéskor

pedig az okmányba foglaltak valódiságát.

Beszámoltatással történő ellenőrzéskor nem a helyszínen ellenőriznek, hanem egy

meghatározott témákra, előírt séma szerint összeállított és hitelesített dokumentumokat kell az

ellenőrzöttnek beküldeni. A módszerrel egyszerre több ellenőrzöttet is lehet egy téma keretén

belül ellenőrizni.

Folyamatos adatszolgáltatáson keresztül történő ellenőrzés az információszolgáltatásra

kötelezett adatainak folyamatos figyelemmel kísérését jelenti.

Tények és követelmények összevetése az ellenőrzés valamennyi munkaszakaszában

megtörténik, melynek módszere az összehasonlítás. Az összehasonlítás folyamán ügyelni kell

arra, hogy az adatoknak, mutatóknak azonos tartalmúaknak kell lenniük, hasonló időszakokra

vonatkozzanak, a gazdasági eseményeket belső logikájuk folyamatában legyenek vizsgálva,

valamint figyelni kell a rendszerben történő értékelésre, elemzésre (egy adatra, mutatóra

önmagában nem lehet objektív megállapításokat tenni). Az összehasonlítás összegzéseként új

tényekhez, új ismeretek birtokába jut az ellenőr, melynek formái: indukció, dedukció,

konfrontáció, analízis, szintézis.

A tények és követelmének összevetése mellet a másik ellenőrzési módszer a komplex

elemzési módszer, amely egyfajta rendszervizsgálatként fogható fel. A gazdálkodási

folyamatok regisztráló elszámolások rendszerét, szabályszerűségét vizsgálja, és

összefüggéseiben értékeli azokat. Fajtái a teljesítmény ellenőrzés és az értékelemzés.

Az erőforrások felhasználásának kritikai vizsgálata a teljesítményellenőrzéssel történik,

melynek során komplexen alkalmazzuk az ellenőrzés eszközeit, módszereit. Mérni kell a

gazdaságosságot, hatékonyságot, és az eredményességet.

114

Gazdaságosság: A gazdálkodó egység tevékenységéhez szükséges erőforrások

költségeinek minimalizálása.

Hatékonyság: a tevékenység során előállított termékek és/vagy szolgáltatások és az

előállításukhoz felhasznált erőforrások viszonya.

Eredményesség: a szervezet által kitűzött célok megvalósulásának mértéke, hatásának

vizsgálata.

Az értékelemzés a meglévő állapotok megjavítása, beruházások, termékfejlesztések tervezése,

kialakítása során a funkciók és a költségek viszonyában az optimumot keresi. Célja a

költségmegtakarítás és a hatékonyságnövelés. A vizsgálati módszer a döntés-előkészítésben,

annak folyamatában érvényesíthető leginkább, de felhasználható utólagos ellenőrzéshez is, a

pazarló, célszerűtlen pénzköltés feltérképezéséhez is.

Az ellenőrzés logikai eszközei:

Elemzés alatt értjük az egésznek a részekre bontását, a részeknek mennyiségi és minőségi

vizsgálatát, a változások észlelését, a részek és az egész közötti ok-okozati összefüggések

feltérképezését, megismerését, és megértését. A gazdasági területen történő elemzést

gazdasági elemzésnek nevezzük. A gazdasági elemzés során az ellenőr a szervezet, vagy

annak egy részlegének működéssel kapcsolatos adatokat összegyűjti, csoportosítja, értékeli,

majd ezeket összeveti a korábban készült elemzésekkel, értékelésekkel. A gazdasági elemzés

akkor fontos az ellenőrzésben, ha nem csak a normatív előírások teljesítését, hanem a

gazdálkodási tevékenység célszerűségét, gazdaságosságát, hatékonyságát is vizsgálja. Az

analizálás befejezéseként szükséges az elemzés eredményeinek, a tett megállapításoknak a

szintetizálása, azaz logikailag összefüggően kell rendezni az elemzés megállapításait.

Szembeállítás során a tényeket veti össze követelményekkel, majd az eltéréseket feltérképezi,

értékeli, megítéli. Maga a szembeállítás az ellenőrzés, annak vizsgálata például, hogy az előírt

szabályzat létezik-e, és ha igen a formája és tartalma megegyezik-e a jogszabályokban

leírtakkal. Például elkészült-e számviteli politika, és ha igen, akkor az előírásnak megfelelő

tartalommal-e. Az összehasonlítás módszerei a kizárásos módszerek, a megkülönböztetés

módszere, a maradék elv és az együttes változás módszere.

Következtetéskor a megismert tényekből indulunk ki, és végül új ismeretekhez jutunk.

Ugyanis a felhalmozódott tapasztalatok, szakmai, szervezési, gazdasági ismeretek

elemzésével olyan tényekre, eseményekre is lehet következtetéseket levonni, amelyek nem

voltak közvetlenül megfigyelhetőek az ellenőrzés, és a következtetés időpontjában.

b, Ismertesse a nagykereskedelem ellenőrzését, a bolti kiskereskedelem ellenőrzését, a

vendéglátóipari tevékenység ellenőrzését, a szállodai szolgáltatás és az idegenforgalom

ellenőrzését.

A belkereskedelmi tevékenység feladata, hogy áthidalja a termékek előállításának és

fogyasztásának térbeli és időbeli eltéréseit. A termelési folyamat során a termék előállítását

követi az elosztás és a csere –melyben jelentős szerepet kap a kereskedelem- majd követi a

fogyasztás. A speciális helyzettől függetlenül a kereskedelem éppen olyan nyereségorientált

és kockázatokkal járó vállalkozás, mint a nemzetgazdaság más ágazata. A kereskedelmet

többféleképpen csoportosíthatjuk. Területi irányát tekintve megkülönböztetünk bel- és

külkereskedelmet. A fogyasztókkal fennálló kapcsolat alapján beszélünk:

115

- nagykereskedelemről, amely jellemzően a kiskereskedelemmel áll kapcsolatban, nem

a fogyasztóval

- kiskereskedelemről, amely a fogyasztóval áll kapcsolatban

- demigros kereskedelemről, amely a kettő kombinációja

- vendéglátásról, amely az árut nem csak közvetíti, hanem részben fel is dolgozza.

Az áruforgalom ellenőrzése során beszélnünk kell annak időbeli sorrendjéről:

- beszerzés

- készletezés

- értékesítés

Nagykereskedelmi tevékenység ellenőrzési sajátosságai:

A nagykereskedelmi tevékenység esetén a kiskereskedelemhez hasonlóan vizsgálni kell a

beszerzést, készletezést és értékesítést. A beszerzési tevékenység előkészítésénél tekintettel

kell lenni a forgalom változására, a kereslet várható alakulására, új termékek megjelenésének

lehetőségére, értékesítési forgalom hullámzására, szállítói ajánlatok elbírálásának

helyességére. A szállítói ajánlatok esetében nem csak az ár a meghatározó, hanem a szállítás

ütemessége, fizetési feltételek, engedmények.

A beszerzési tevékenységnél vizsgáljuk az áruátvétel rendszerét, annak bizonylatolását, az

esetleges hiányok, minőségi kifogások rendezését.

A készletezés ellenőrzése a készletgazdálkodási fejezetben meghatározottak szerint történhet.

A nagykereskedelem speciális ellenőrzési feladata az átlagostól eltérő dolgozói teljesítmény

értékelésének vizsgálata. A vizsgálat során tekintettel kell lenni az áru volumenén túlmenően

a rakodási, rendszerezési feladatokra.

Bolti kiskereskedelmi tevékenység speciális ellenőrzési szempontjai:

- beszerzési források értékelése

- árrés gazdálkodás, árképzés ellenőrzése

- választék biztosításának színvonala, készlethullámzás okainak felderítése, felkészülési

készletek indokoltsága

- szakhatósági engedélyek megléte

- külső vizsgálatok megállapításainak vizsgálata (ellenőrzési napló alapján)

- árleszállítások indokoltságának ellenőrzése

- selejtek, selejtezések ellenőrzése

- vagyonvédelmi szempontok vizsgálata

- készpénzkezelés vizsgálata

Vendéglátóipari tevékenység ellenőrzési sajátosságai:

A vendéglátás nem pusztán közvetíti a termékeket, hanem azokat feldolgozás után nyújtja

a fogyasztónak. A vendéglátóipari egységeket több szempont szerint csoportosíthatjuk:

a) üzlethálózat típusa szerint

116

- munkahelyi vendéglátó üzletek (zártkör)

- kereskedelmi vendéglátó üzletek (nyitott kör)

b) tevékenység jellege szerint

- melegkonyhás egységek

- cukrászdák

- büfék, falatozók

- italüzletek

- szórakoztató, vendéglátó egységek

c) az ellátás színvonala alapján I-II-III-IV osztályba soroljuk a vendéglátóipari

tevékenységet folytatókat.

Kiemelt ellenőrzési feladatok:

- kereslet-kínálat összhangjának vizsgálata

- nyersanyag beszerzési csatornák vizsgálata

- nyersanyag felhasználás alakulása, anyaghányad meghatározása

- ételkészítési szakmai szempontok

- kiszolgálás színvonala, termékek minősége

- szakhatósági előírások betartása

A vendéglátóipari egységek készletgazdálkodásának vizsgálata során tekintettel kell

lennünk arra, hogy az árukészlet mellett találunk alapanyagokat, saját termelésű

készleteket, és göngyölegeket.

Kiemelt feladatként kell kezelnünk a termelés ellenőrzését.

Vizsgálati szempontok a következők:

- nyersanyag normák betartása

- higiéniai szempontok betartása

- választék betartása

- konyhai kapacitás kihasználtság

- minták biztosítása

Az idegenforgalom ellenőrzési feladatai:

A folyamaton továbbhaladva az idegenforgalom nemcsak árut és feldolgozott ételt biztosít

a vásárlók számára, hanem szállást és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat (pl: wellness,

túrák stb.). A sajátos ellenőrzési szempontok a következők:

- szoba kihasználtság

- kiszolgálás színvonala

- üzemeltetési költségek

- árképzés

- kiegészítő szolgáltatások színvonala, kínálata

- dolgozók szakmai felkészültsége

- biztonsági szempontok (őrzött parkoló, riasztórendszer stb.).

117

A vendéglátóiparban speciális hatékonysági mutatókat is alkalmazunk. Ezek a

következők:

a) szobakapacitás kihasználtság: az időszakban igénybevett szobák számát osztjuk a

rendelkezésre álló szobák és az időszak napjainak szorzatával. Természetesen a

százalékszámítás miatt szorozzuk százzal.

b) férőhely kapacitás kihasználtság: a vendégnapok számát osztjuk a férőhelyek száma és

az időszak napjainak szorzatával.

c) egy vendégnapra jutó bevétel: az összes bevételt elosztjuk a vendégnapok számával

d) vendégek átlagos tartózkodási ideje: vendégnapok számát osztjuk a vendégek

számával.

Tisztelt Olvasó!

Remélem, hogy még nem fáradt, mert ez egy könnyű tétel volt, azért nyugodtan pihenjen egy

kicsit és utána folyatathatjuk.

118

17. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzött értesítését, a helyszíni ellenőrzés megkezdését, lefolytatását,

módszereit, a helyszíni ellenőrzés szakaszait, a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával

kapcsolatos sajátos körülményeket, eljárásokat (az ellenőrzés megszakítása,

felfüggesztése).

A helyszíni ellenőrzés a vizsgálat előkészítése, az ellenőrzési program jóváhagyása, és a

vizsgálatra történő felkészülés után kerül sor. Célja, hogy végrehajtsák a vizsgálati

programban kijelölt feladatokat. A helyszíni ellenőrzés több érdemi és technikai lépésekből

áll, melyek a következők:

Az ellenőrzés előzetes bejelentése,

a helyszíni ellenőrzés megkezdése,

az ellenőrzés lebonyolítása, végrehajtása.

Az ellenőrzés előzetes bejelentése: az ellenőrzött előzetes értesítése az ellenőrzésről. Az a

jelentősége, hogy a vizsgált szervezet tájékozódhat az ellenőrzésről, annak tartalmáról,

lebonyolításáról, és felkészülhet a közreműködésben. Az előzetes bejelentéstől akkor tekint el

az ellenőrzést végző szerv, ha attól lehet tartani, hogy a ellenőrzött az iratokat meghamisítja,

vagy megsemmisíti, vagy ha a váratlanságnak szerepe van. Ilyen jellegű ellenőrzés lehet a

pénztárrovancs, vagy a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése a NAV részéről.

A helyszíni ellenőrzés megkezdése: a helyszíni ellenőrzést indító megbeszélést és az ellenőrzés

helyszínének megismerését foglalja magában. A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az

ellenőrnek, illetve ellenőröknek be kell jelentkeznie a szervezet vezetőjénél, be kell mutatnia

a megbízó levelet, ismertetnie kell az ellenőrzés célját, a vizsgálati programot, kérve a

vizsgálat zavartalanságának biztosítását. A megbeszélés során rögzítik a szükséges

dokumentumok rendelkezésre bocsátásának felelőseit és ütemezését is. A helyszíni ellenőrzés

első feladata az ellenőrzött tevékenységének közvetlen megismerése, melynek során az

ellenőrök konkrét ismereteiket egészítik ki.

Az ellenőrzés lebonyolítása, végrehajtása az ellenőrzési program alapján, a programfegyelem

betartásával történik. A programfegyelem azt jelenti, hogy a program minden pontját be kell

tartani, a meghatározott kérdésekre választ kell adni, és eltérni ettől az iránytól csak a

program jóváhagyójának belegyezésével szabad. Az ellenőrzés végrehajtása folyamán az

ellenőrzést vezetőnek kiemelt szerepe van, mert köteles gondoskodni az ellenőrzés

összehangolt, az ütemezésnek megfelelő végrehajtásáról. Az ellenőrzést végző személyeknek

pedig kötelességük, hogy a programban meghatározott alapossággal járjanak el, azért hogy

elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtsenek össze ahhoz, hogy érdemi megállapításokat,

és következtetéseket lehessen tenni, levonni.

Az ellenőrzési megállapítások a tények és követelmények összevetéséből, az okok és

következmények felméréséből, értékeléséből tevődnek össze.

A következtetések a megállapításokból kialakított állítások. Rámutatnak a tényhelyzet

és az ellenőrzési kritérium eltérésének okaira, hatásaira.

Ellenőrzési bizonyítékok azok az adatok, információk, melyeket az ellenőr az

ellenőrzés céljának teljesítéséért szerez meg, hogy kellő bizonyosság mellett

megalapozott megállapítást tudjon tenni. A megalapozott megállapításhoz elegendő és

megfelelő bizonyíték szükséges. A bizonyíték akkor megfelelő, ha a vizsgálat

tárgyához tartozik és megbízható. Megbízható az a bizonyíték, amely elfogulatlan,

119

azaz objektív. Az ellenőrzési bizonyíték megbízhatósága (hitelessége) függ a

bizonyíték jellegétől, forrásától és a bizonyíték megszerzésének módszerétől.

Az ellenőrzés lebonyolítását célszerű a vizsgált szervezet, téma belső szabályozottságának

vizsgálatával kezdeni, melynek során értékelni is kell a szabályozási elemeket. Az értékelés a

szabályozási kockázatok és kontrolljainak felmérését jelenti. A helyszíni ellenőrzés

lefolytatását az alapvető vizsgálati eljárások határozzák meg, amelyekhez,

az elemző eljárások (belső kontroll rendszerek tesztelése): trendek, számadatok közötti

összefüggések vizsgálata, adatok megbízhatóságának az ellenőrzése, statisztikai

eszközökkel végzett elemzések.

és a vizsgálandó jelenségek közvetlen részletes vizsgálatai tartoznak, mint az

összehasonlítás, megfigyelés, megkérdezés, szemrevételezés, számszaki felülvizsgálat,

megerősítés, mintavételes eljárás, kísérlet, próbavásárlás.

A bizonyítékok megszerzéséhez alkalmazható önállóan egy-egy eszköz, de gyakran ezek

kombinálása a jellemző.

Az ellenőrzési program végrehajtását különböző körülmények befolyásolhatják, melyek miatt

a programot nem lehet végrehajtani. Az ellenőrzés akadályozása esetén a következő eljárási

szabályok lehetnek:

az ellenőrzés szüneteltetése, ha egyik félnek sem róható fel a végrehajtást akadályozó

ok. Például betegség miatt, vagy más soron kívüli ellenőrzés végrehajtása.

az ellenőrzés felfüggesztése, mely az ellenőrzött szerv hibájából következik be, és

amelynek jogkövetkezménye lehet. Ilyen tényezők lehetnek: számviteli rend és

fegyelem súlyos megsértése, az ellenőrzöttek jogsértő magatartása. A vizsgálat

vezetőjének az ellenőrzést akadályozó okokról, tényezőkről jegyzőkönyvet kell

készítenie, melyben leírja ki a felelős az előállt helyzetért, és javasolja az ellenőrzés

felfüggesztését. Az ellenőrzés felfüggesztéséről írásban tájékoztatja az ellenőrzöttet és

határidőt (jogszabály alapján) állapít meg a hiányosságok pótlásáról. Amennyiben

bűncselekmény gyanúja merül fel a számvitel hiányosságaival összefüggésben, akkor

az ellenőrzést végzőnek gondoskodnia kell a bizonyítékok, okmányok bevonásáról,

biztonságos megőrzéséről.

b., Részletezze a házipénztári bevételezés ellenőrzését, a házi pénztári kifizetések

ellenőrzését. Ismertesse a pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzését (a bevételi és kiadási

pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszerei, elszámolásra kiadott összegek

ellenőrzését; a letétek bizonylatolásának ellenőrzését.)

A házipénztár ellenőrzése esetén célszerű a pénzkezelés szabályozottságának vizsgálatával

kezdeni a munkát. Ez a tevékenység a helyszíni ellenőrzést megelőzően történik. A Munka

szakaszban vizsgálni kell, hogy van-e házipénztár- és pénzkezelési szabályzat, az naprakész-e,

és hatályos-e. A szabályozottság vizsgálata során felkészülhetünk a helyszíni ellenőrzésre,

melynek keretében több szempont szerinti ellenőrzést folytathatunk le:

a) a pénztári bizonylatok, nyilvántartások vezetésének szabályszerűsége:

a pénztári bizonylatok visszaélésre adnak lehetőséget, ezért ellenőrzésük kiemelten

fontos. Alapvető, hogy azokat szigorú számadás alá kell vonni, és ennek tényét is

célszerű ellenőrizni. A bizonylatok tartalma az alábbi:

- bevételi pénztárbizonylat: sorszám, dátum, befizetett összeg számmal és betűvel,

befizetés jogcíme, befizető neve és aláírása, számfejtő aláírása, átvevő aláírása,

120

pénztár azonosítása (1, 2, stb.) A bizonylat több példányos, ezért a példányok útját

is vizsgálni kell.

- kiadási pénztárbizonylat: sorszám, dátum, kedvezményezett neve, kifizetendő

összeg számmal és betűvel, kifizetés jogcíme, kiállító – utalványozó- felvevő

aláírásai, pénzt átvevő személyazonosító adatai.

- időszaki pénztárjelentés: sorszám, időszak megjelölése, a pénzmozgások

időpontját irányát és összegét, a nyitó pénzkészletet, a bevételi és kiadási

összegeket és a záró pénzkészletet, pénztáros aláírása.

- a folyamatosan vezetett nyilvántartások közül az előleg nyilvántartást célszerű

kiemelni, amely tartalmazza az előleg kifizetésének időpontját, az elszámolás

határidejét, a visszafizetés időpontját és az összeget. Fontos szabály, hogy a

nyilvántartásból mindenkor megállapítható legyen a kint lévő előleg összege.

Vizsgálandó, hogy az elszámolási határidőket betartották-e.

A bizonylatok készülhetnek számítógépes előállítással, de a tartalmi kellékekhez

abban az esetben is ragaszkodni kell.

b) az összeférhetetlenségi szabályok betartása

Összeférhetetlenségről akkor beszélünk a pénzkezelés során, ha a függelmi

kapcsolatban lévő résztvevők (pénztárellenőr és pénztáros) egymással rokoni

viszonyban állnak. Ez természetesen nem engedhető meg.

c) a pénz mennyiségének rovancsolás útján történő megállapítása

A pénztár helyszíni ellenőrzésének első mozzanata a pénztárrovancs. Ezt a munkát

váratlanul, előzetes bejelentés nélkül kell elvégezni, napi zárás után vagy nyitás előtt.

a rovancs során a pénztáros és az ellenőr közösen címletenként szétválogatják a pénzt,

és címletjegyzéknek megfelelően összesítik. A résztvevők megállapítják, hogy a

tényleges pénzkészlet és a nyilvántartásban szereplő összeg megegyezik-e egymással.

A pénztárrovancsról közös jegyzőkönyv készül, amely a fentieken kívül tartalmazza

az eltéréseket, a használatban lévő bizonylatok sorszámait, és a pénztárral kapcsolatos

egyéb észrevételeket.

A rovancsolás során meg kell állapítani, hogy a rovancsolás során idegen eszközöket

találtak-e. A pénztárban értéktárgyakat, letéteket csak külön engedéllyel szabad

elhelyezni, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni. A helyszíni ellenőrzés során

ezek vizsgálata is indokolt. A közös jegyzőkönyvet jelenlévők aláírásukkal hitelesítik.

A pénztárhiány illetve többlet okait ki kell vizsgálni, és esetlegesen intézkedéseket

kell hozni. Meg kell említeni, hogy a leltározás szabályai szerint pénzkészletről a

mérleg fordulónapján rovancsot kell készíteni.

d) a pénzkezelés fizikai feltételeinek ellenőrzése

A pénz szállításának és őrzésének technikai feltételeit jogszabály határozza meg. Az

összegtől függően a szállítás elvégezhető egy személy által, tömegközlekedési

eszközön, személygépkocsival, illetve fegyveres őr biztosításával. A pénztárban tárolt

pénztári keret összegétől függően határozzák meg annak fizikai feltételeit. A

házipénztár- és pénzkezelési szabályzat tartalmazza ezek részleteit, a kulcsok

kezelését, a páncélszekrény paramétereit, a nyílászárókon elhelyezendő biztonsági

berendezéseket, a biztonsági őrök és a pénztárban tartózkodásra jogosult személyek

munkakörét.

121

18. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalását, a vizsgálati jelentés

(részjelentés, összefoglaló jelentés) tartalmi és formai követelményeit. Értelmezze a

jegyzőkönyvet, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, az egyéb ellenőri megállapítást tartalmazó

írásműveket. Mutassa be az ellenőrzés megállapításainak egyeztetését.

Az ellenőrzés megállapításának (javaslat, következtetés) írásba foglalása az ellenőrnek mindig

kötelező, mert ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek. A formái lehetnek a

jelentés, részjelentés, összefoglaló jelentés, valamint a jegyzőkönyv, ellenőrzési

jegyzőkönyv.

A jelentés

A jelentés a leggyakoribb írásos forma, melynek szerkezetét, összeállítását az ellenőrző

szervezet előre kialakított szempontok kidolgozásával, belső szabályok kialakításával

határoznak meg. A jelentést előre meg kell tervezni, és alapvetően az alábbiakat tartalmazza:

az ellenőrzést végző szerv megnevezését,

az ellenőrzött szervezet, szervezeti egység megnevezését,

az ellenőrzés témáját, célját, fő feladatait,

az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi, vagy egyéb felhatalmazásra történő

hivatkozást,

az ellenőrzött időszakot,

a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét,

az ellenőrzésre vonatkozó szakmai követelményeket,

az alkalmazott ellenőrzési módszereket, eljárásokat,

az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat,

a jelentés dátumát, az ellenőrök aláírását,

és a jelentésre rávezetett záradékokat.

A jelentés összeállításánál ügyelni kell az objektivitásra, függetlenségre, és a

megalapozottságra, amelyek egyben a jelentés összeállításának követelménye is. A felépítése

alapvetően három részből áll:

Bevezető részből: tartalmazza az ellenőrzés azonosítására és megszervezésére vonatkozó

adatokat (az ellenőrzött és az ellenőrzést végző szervezet megnevezését, adatait, ellenőrzés

témáját, …stb.).

Kifejtő részből, ami az ellenőrzési jelentés érdemi része. Itt találhatóak a vizsgálat

megállapításai, az ezekhez kapcsolódó következtetések és javaslatok. Alapvető követelmény a

megállapításokra: a megfogalmazása objektív, rendszerezett, logikus, szakszerű, tömör, de

érthető legyen, adjon választ az ellenőrzési program kérdéseire. A megállapítás egyaránt

tartalmazhat pozitív és negatív elemeket. A negatív megállapításokra célszerű a következő

sorrendet tartani:

az ellenőrzéssel feltárt tényhelyzet (hiba leírása),

az adott témára vonatkozó követelmények, kritériumok,

az eltérés bemutatása,

a hibához tartozó ok-okozati összefüggések levezetése,

következmények bemutatása,

122

szükséges esetben a felelős személyek megnevezése.

Befejező részből, ami a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, a jelentés

mellékleteinek felsorolását és a jelentésre rávezetendő megismerési záradékot tartalmazza. A

megismerési záradék azt jelenti, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője a megállapításokat

megismerte, azokra észrevételeit megtette (illetve a meghatározott határidőn belül ezt

megteszi), valamint a jelentést átvette. A jelentés lezárása akkor történik meg, ha az

észrevételekre az ellenőrzés vezetője a válaszát a jelentéshez csatolta, és a jelentést ezután a

végleges formában megküldte az ellenőrzött részére.

Azokban az esetben, amikor a vizsgálatot több ellenőr végzi az ellenőrök megállapításaikat

részjelentésben rögzítik. A vizsgálatvezető ezeknek a részjelentéseknek a felhasználásával

állítja össze az összefoglaló jelentést.

A jegyzőkönyv

Általában akkor készül, ha az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedések kiadására kerül

sor, vagy felelősségre vonást kell alkalmazni. A jegyzőkönyv három: a bevezető, a

megállapítások és a jegyzőkönyvi záradékok részre tagolódik.

A bevezető rész általános információkat tartalmaz:

az ellenőrzést végző szervezet adatait,

az ellenőrzött adatait,

az ellenőrzésben közreműködők adatait,

ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzött időszakot,

az ellenőrzés idejét,

az ellenőrzöttre jellemző egyéb információkat,

a megállapításokat alátámasztó mellékleteket.

Az érdemi rész tartalmazza a konkrét megállapításokat, mint

a tényhelyzet ismertetése, leírása. A megsértett követelmények (jogszabályok)

ismertetése. Például számviteli rendre, bizonylati fegyelemre, vagy adónemenként

történő megállapítások. Mindezeket alátámasztó okmányok, bizonylatok

megnevezése.

a megállapítások számszerű összegzése.

A harmadik rész a jegyzőkönyvi záradék, melynek részei:

az ellenőrzés, a jegyzőkönyv lezárásának időpontja, helye

annak megjelölését, hogy a megállapítások alapján hatósági ellenőrzés következik,

az írásbeli észrevétel határideje,

az ellenőrzött és az ellenőrzést végzők aláírása,

Sajátos esete a jegyzőkönyv összeállításának, az ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele, amikor az

ellenőr büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó

cselekményt, mulasztást tár fel. Ebben az esetben a személyis felelősség megállapítása, a

123

felelős személyek megnevezése is megtörténik, valamint le kell írni a szabálytalanságokat,

károkat, egyéb jogsértő cselekményeket. Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a

megállapítások alapjául szolgáló dokumentumokat, ami a melléklet részét képezi.

Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó egyéb írásművek az átirat és a feljegyzések. Az

ellenőrzést vezető akkor készít átiratot (szignalizációt), amikor olyan szabálytalanságot,

mulasztást, hiányosságot tapasztal a vizsgálat során, ami nem tartozik a hatáskörébe. Az

írásművet megküldi az illetékes ellenőrző szervezet vezetőjének, amiben leírja a

tapasztaltakat, és felkéri a szükségesnek tartott vizsgálat elvégzésére. A feljegyzéseket

költségvetési ellenőrzésekkor készítik a feljegyzéseket, ha a megállapítás nem az ellenőrzött

szervre, hanem kormányzati vagy felügyeleti szervre vonatkozik.

Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése

Az ellenőr a megállapításait az ellenőrzöttel a vizsgálat alatt és utána is köteles egyeztetni, A

menet közbeni egyeztetésnek az a jelentősége, hogy az ellenőr a megismert tények birtokában

objektívebben tudja meghozni megállapításait, javaslatait. A helyszíni ellenőrzés

befejezésekor még az írásba foglalás előtt is érdemes egyeztetni. Az ellenőr által készített

végleges írásművet át kell adni az ellenőrzöttnek, azért, hogy észrevételeit megtegye, amely

megtörténhet rögtön, illetve meghatározott határidőn belül. Az írásbeli jelentést záradékokkal

kell ellátni, melyek a megismerési és a felelősségi záradék.

b., Ismertesse a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzését, értékelését, a

bérelszámolás ellenőrzését. Részletezze a karbantartási, javítási tevékenység

ellenőrzését, a tárgyi eszközök tervezett és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának

az ellenőrzését.

Az ösztönzési rendszer áttekintését kezdjük Széchenyi ismert gondolatával, amely szerint

„Senkitől nem várható el, hogy érdekei ellen cselekedjék”. Egy vállalkozáson belül az

érdekek eltérőek, más a tulajdonos érdeke – a vagyon gyarapítása – más az alkalmazott

érdeke. Az alkalmazott szeretne maximális jövedelmet elérni, lehetőleg indokolatlan

túlmunka nélkül.

Az érdekeltségi rendszer célja hogy olyan jövedelem feltételeket biztosítson az alkalmazottak

számára, amely mellett a maximális jövedelmet akkor érhetnek el ezzel egy időben a

vállalkozás vagyongyarapítási célkitűzéseit is gyarapítják.

Érdemes vizsgálnunk a bér összetevőit ebben a vonatkozásban:

- alapbér az az összeg, melyet konkrét munka végrehajtásáért kap a dolgozó. Ez lehet

teljesítménybér vagy időbér, esetleg teljesítményhez kötött időbér. Az érdekeltségi

rendszert nyilvánvalóan a teljesítménybér szolgálja leginkább.

- kiegészítő fizetés az az összeg, melyért „nem kell megdolgozni”, ez a fizetett

szabadságra és a fizetett ünnepre járó jövedelem.

- bérpótlékok azok az összegek, amelyek különleges teljesítmény vagy

munkakörülmény miatt járnak, éjszakai műszakpótlék, veszélyességi pótlék stb. A

pótlék alkalmazása esetén célszerű arra figyelnünk, hogy a többletköltség a különleges

teljesítmény által megtérül-e, pl: éjszakai műszakpótlék megtérül-e az árbevételben.

- prémiumok az ösztönzést leginkább szolgáló tételek. A prémiummal kapcsolatban

több szabályt említhetünk. A prémiumfeltételeket előzetesen írásban kell

meghatározni, ügyelve arra, hogy annak teljesülésére a dolgozónak ráhatása legyen

124

(pl: az export értékesítés növelését meghatározhatjuk célként a külkereskedelmi

igazgatónak, de felesleges megadni a rendészeti vezetőnek). A feltételek teljesülését

minden esetben írásban ki kell értékelni és amennyiben a célkitűzést elérte a dolgozó,

a neki járó összeget ki kell fizetni. Ha nem járunk el következetesen hiteltelenné

válunk, és a dolgozó esetleges munkaügyi pere esetén a bíróság a kifizetés mellett fog

dönteni.

- jutalom, ritkán alkalmazandó bérelem, amely előzetes feltételekhez nem kötött

kifizetés, és az érdekeltségi rendszert tönkre teheti. Abban az esetben ha valakinek

nem jár a prémium „tilos” jutalommal pótolni.

Az ellenőrzés során figyelnünk kell arra, hogy az ösztönző bérelemeket alkalmazzák-e

vagy sem.

Sajátos esetként említhetjük az ellenérdekeltség kialakulását. Ha a teljesítmény feltételek

rosszak, lehet hogy azzal károkozásra ösztönzik a dolgozót. Például ha a gépkocsivezető a

teljesített kilométer után nem pedig az elvégzett fuvar feladat után kapja a bérét, arra

ösztönzik, hogy a kocsi minél többet mozogjon, esetleg két fuvarban vigye el azt az árut,

amit egyben is el lehetne.

A bérelszámolás ellenőrzése:

A bérelszámolás ellenőrzése során azt kell figyelnünk, hogy az elszámolt teljesítmények

igazolása megtörtént-e, azok szinkronban vannak-e a bérszabályzattal, a dolgozó besorolt

bérével. Ellenőriznünk kell a bérszámfejtés helyességét, és a levonások

megalapozottságát, kiszámításának korrektségét.

Fontos feladatnak tekinthetjük a bérezéssel kapcsolatos nyilvántartások vezetését, és

igazolások kiadását (pl. dolgozóknak), adatszolgáltatások teljesítését (pl: adóhatóságnak).

Munkánk során gondoljunk arra, hogy a dolgozó munkába állásával két célt szeretne

elérni, azonnali jövedelem megszerzését, és hosszú távú szociális biztonság elérését.

Ezeket a célokat a precíz bérszámfejtés és adatszolgáltatás biztosítja

A karbantartási tevékenység ellenőrzése

Karbantartási tevékenység az az előre megtervezett és gondosan végrehajtott feladat,

amely a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan üzemeltetését biztosítja. A tevékenység

nem tévesztendő össze a felújítással, amely az élettartam meghosszabbítását, az érték

növelését szolgálja. Ez utóbbi tétel aktiválandó ráfordítás.

A karbantartás ellenőrzése során a következő területeket vizsgáljuk:

- az információk biztosítása kellően zárt-e, biztosítja-e az eszközök állapotának

folyamatos megfigyelését, az esetleges hibák előzetes észlelését. Vizsgálandó, hogy

készültek-e karbantartási tervek, és azok végrehajtása következetes volt-e.

- üzemfenntartási szervezet ellenőrzése során vizsgáljuk, hogy a karbantartó csoport

létszáma és szakmai összetétele megfelel-e az elvárásoknak, a szükséges eszközök

rendelkezésre állnak-e. Kiemelt feladat a külső karbantartó egységek

igénybevételének, a külső megbízás indokoltságának ellenőrzése.

- karbantartási tervek megalapozottságának ellenőrzése kiemelt feladat. Ennek

keretében meg kell nézni, hogy van e ilyen terv, az igazodik-e az eszközök

karbantartási igényéhez, és biztosítja-e a termelési tevékenység lehetőség szerinti

zavartalanságát (pl: a nagy karbantartásokat a nagy nyári leállásokra időzítették-e).

125

- karbantartás hatékonyságánál vizsgáljuk, hogy a munkát milyen létszám és

anyagigénnyel végezték, hogyan alakultak a nem tervezett karbantartások, váratlan

hibák, és sikerült-e a géphiba miatti leállásokat kiküszöbölni. Fontos feladatnak

tekinthetjük annak ellenőrzését, hogy a tevékenység során mennyiben biztosították a

munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését.

Tervszerinti amortizáció elszámolásának ellenőrzése

Az amortizáció nem más, mint a tárgyi eszközök, immateriális javak folyó költségként

történő elszámolása. Ebből a megállapításból következik, hogy az értékcsökkenés

elszámolása során figyelnünk kell arra, hogy azok a valós elhasználódással szinkronban

legyenek. Meg kell állapítanunk a megfelelő amortizációs eljárást, amely lehet lineáris,

degresszív, progresszív vagy arányos. Az ellenőrzés során ügyelnünk kell arra, hogy a

kialakított amortizációs eljárás megfelelő-e, előfordult-e esetleg olyan, hogy elszámolták

az amortizációját olyan eszköznek, amelynek nem csökken az értéke (földterület,

képzőművészeti alkotás). Folyamatos ellenőrzéssel biztosítható az, hogy az értéknövelő

felújítások alapján is megtörténjen az amortizáció elszámolása. Felhívjuk a figyelmet arra,

hogy a kis értékű tárgyi eszközök esetében (pl. ötezer forintos zsebszámológép) el kell

számolni a beruházást, aktiválni kell, és utána elszámolható az egyösszegű

értékcsökkenés. Gyakori hiba, hogy ezt anyagköltségként kezelik. A tervszerinti

amortizáció ellenőrzése során kiemelt gondot kell fordítani az analitikus nyilvántartások

vizsgálatára.

Terven felüli értékcsökkenés

Abban az esetben, ha az eszköz piaci forgalmi értéke alacsonyabb, mint a nyilvántartás

szerinti érték, terven felüli amortizációval kell azt a helyes összegre csökkenteni. Az

elszámolást minden esetben műszaki- gazdasági számításokkal kell alátámasztani,

igazolva a piaci forgalmi értéket. A terven felüli amortizáció visszaírható, ha a piaci

forgalmi érték az így számított nettó értéknél magasabb. Az elszámolás ellenőrzése során

meg kell győződni arról, hogy azt az egyéb ráfordítások között könyvelték-e el.

126

19. tétel

a., Ismertesse és részletezze a megállapításokat alátámasztó bizonylatokat, okmányokat.

Mutassa be azokat egy-egy példával.

Alapvető követelmény, hogy az ellenőrzést írásba foglalják, és a megállapítások

bizonyítására, megcáfolhatatlanságára dokumentumokat csatoljanak a jelentéshez,

jegyzőkönyvhöz.

Teljes bizonyíték értékű okmányok

eredeti okmány, amely alkalmas valamilyen tény bizonyítására, mert megfelel az

okmányszerűség követelményének. Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz akkor kell

okmányt csatolni, ha a felelős személlyel szemben valamilyen bűncselekmény alapos

gyanúja áll fenn vagy vele szemben kártérítési eljárást kell indítani, illetve ha fiktív

iratok találhatóak az okmányok között. Szükséges még az eredeti okmány akkor is, ha

az a veszély áll fenn, hogy megsemmisülhet, elveszhet.

hiteles másolat az eredeti okmányról készül, és azt teljes egészében tartalmazza. Az

ilyen okmányon fel van tüntetve, hogy „másolat”, valamint megtalálható rajta, hogy

kinek készült, el kell látni a készítés dátumával, hitelesítési záradékkal, és az

ellenőrzött szerv vezetőjének aláírásával, bélyegzőjével.

hitelesített kivonat az eredeti okmány egy részét tartalmazza, azt a részét amelyik a

megállapítás bizonyításhoz szükséges. Ebben az esetben meg kell jelölni milyen

okmányról készült, melyik részéről, hol található az eredeti okmány, és mikor készült

a másolat.

tanúsítvány több eredeti okmány adatát tartalmazza, áttekinthetően és rendszerezve.

Gyakran összesítő kimutatásnak nevezik, és használata előnyös, mert sok eredeti

okmány másolata, vagy kivonata helyett azok adatait tartalmazza rendszerben.

közös jegyzőkönyvet az ellenőrzött és az ellenőrzést végző együttesen készít, amely

olyan eseményt, tényt tartalmaz, miről addig nem készült bizonylat. A közös

jegyzőkönyvet mindketten aláírják, ezzel erősítve meg a tény, esemény valódiságát.

hitelesített fénykép, videó felvétellel szemléletesen bizonyítják a helyszínen feltárt

hiányosságot, vagy állapotot. A felvételkor az ellenőr és az ellenőrzött szervezet

dolgozója van jelen, majd utána az elkészült fényképen aláírásukkal (videó felvételnél

másképpen), dátummal igazolják, hogy a felvétel mikor készült.

Nem teljes bizonyíték értékű okmányok

nyilatkozatot tesz a vizsgált szervezet, szervezeti részleg dolgozója, ha nem áll

rendelkezésre dokumentum a korábban történt esemény igazolására. A nem teljes

értékűség arra vonatkozik, hogy utólag visszavonható, megváltoztatható. A

nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szövegen kívül, hogy milyen ügyben készült, a

dátumot, a nyilatkozattevő nevét, aláírását, azonosító adatait, és lakcímét. A teljességi

nyilatkozat a nyilatkozat egy sajátos formája, melynek elkészítését az ellenőrök

megkövetelhetik, vagy ha könyvvizsgálat van, akkor kötelező. A teljességi

nyilatkozatot a vizsgált szerv adja, amelyben kijelenti, hogy nem titkolnak el semmit,

és nem manipulálták az adatokat.

szakértői vélemény az ellenőrzésbe bevont szakértők készítenek, amely áll a szakértői

jelentésből, és a szakértő személyes véleményéből. A véleményt a vizsgált szervezet

elutasíthatja, figyelmen kívül hagyhatja vagy felkér másik szakértőt segítségnek. A

127

dokumentumban szerepelnie kell a szekértő nevének, aláírásának, vizsgálat helyének,

időpontjának, és a bélyegzőlenyomatának.

tanúvallomás bizonyítási eszköz az adóhatósági ellenőrzésnél, így az adózási és

adóztatási kötelezettség szabályozását tartalmazó törvényben van részletesen leírva az

eljárás szabályai.

emlékeztető olyan irat, amely valamilyen esemény (tárgyalás, megbeszélés)

eredményét röviden, tömören rögzíti. Tartalmazza még az esemény időpontját,

helyszínét, a résztvevő személyeket, és azok aláírását.

Költségvetési ellenőrzéskor még használják a hibajegyzéket és a példatárat. A

hibajegyzék a kisebb hibák, hiányosságok hibajegyzéke, amelyekből általánosítható

következtetéseket lehet levonni, amelyek a jelentésben kerülnek kifejtésre. A jelentés

mellékleteként készül a példatár, amely a megállapítások alátámasztására szolgáló

részmegállapításokat tartalmazza.

b., Értelmezze az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás

ellenőrzését, a pénztárellenőrzést a kereskedelemben, az áruforgalom technikai

feltételeinek ellenőrzését, a humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzését a

kereskedelemben.

Leltár, leltárellenőrzés

A belkereskedelmi tevékenység áruforgalmi folyamatokat takar, ezért a

készletgazdálkodásnak és azok folyamatos ellenőrzésének fontos szerepe van. Az

elszámoltatás alapvető eszköze a leltározási munka, melyet a kiskereskedelemben is el kell

végezni. A leltározás általános szabályairól nem írunk, hiszen azt egy korábbi tételben

részletesen kifejtettük. A kiskereskedelmi sajátosságokat a következőben foglaljuk össze: az

árukészlet felleltározása tételes megszámlálással történik. A boltok, boltegységek áruforgalmi

jelentéseket készítenek, amely tartalmazza az egység értékesítése, beszerzési forgalmát,

valamint a nyitó és záró készlet nagyságát. Ezek a jelentések képezik az elszámoltatás alapját

az év végi leltárral együtt. A fogyasztói áras forgalomból az ELÁBÉ megállapítása a

következő módon történik: Forgalom – ÁFA= Árbevétel – Árrés = ELÁBÉ

A kiskereskedelmi vállalkozások általában nem vezetnek év közben mennyiségi

nyilvántartást, így kötelező az év végi mennyiségi leltár. A leltár kiértékelése a tényleges

mennyiség és a könyv szerinti mennyiség különbségének megállapítása, amely történhet

tényleges beszerzési áron (FIFO módszerrel) vagy átlagos beszerzési áron. A leltározással

megállapított érték a hiteles, ezért a könyv szerinti értéket ehhez kell igazítani.

A készletérték megállapítása során át kell hidalni a fogyasztói ár és a tényleges beszerzési ár

közötti különbséget. Fenti képlet szerint ez könnyedén megoldható, de a fogyasztói áras

bevételből valamilyen módon ki kell számolni az ELÁBÉ értékét. Gondot okoz, hogy minden

egyes terméknek más-más árrése lehet, így csak átlagos értékekkel lehet kalkulálni. A

számítás során az alábbi képleteket alkalmazzuk:

a) átlagkulcs % =értékesítés beszerzés áron/értékesítés fogyasztói áron x 100

A mutató jelzi, hogy a bevételnek hány százaléka volt az ELÁBÉ. Az időszak

forgalmából így kiszámítható az eladott áruk beszerzési értéke (ez az összeg az

áruforgalmi mérlegben negatív előjellel szerepel).

b) ELÁBÉ = értékesítés fogyasztói áron x átlagkulccsal.

128

c) az átlaghaszonkulcs segítségével megállapítható a zárókészlet árrés tartalma.

átlaghaszonkulcs % = időszak beszerzésének árrése / időszak beszerzése fogyasztói

áron

A mutató jelzi, hogy a fogyasztói árnak hány %-a az árrés. Könnyedén számolható a

zárókészlet árrés tartalma a következő képlet szerint:

d) zárókészlet árrés tartalma = zárókészlet fogyasztói áron x átlaghaszonkulccsal

e) a zárókészlet beszerzési áron (ELÁBÉ szinten) meghatározható következő

összefüggéssel:

zárókészlet fogyasztói áron – zárókészletre jutó árrés vagy

zárókészlet fogyasztói áron x (1-átlaghaszonkulcs)

f) az évközi ELÁBÉ tartalma megállapítható egy egyszerű számítással:

ELÁBÉ = évközi bevétel x (1-átlaghaszonkulcs)

A nyilvántartás szerinti zárókészlet megállapítása a következő összefüggéssel történik:

nyitó készlet ELÁBÉ szinten

+ beszerzés ELÁBÉ szinten

- értékesítés ELÁBÉ szinten

=zárókészlet ELÁBÉ szinten

A könyvszerinti érték és a leltár szerinti érték eltéréseként határozzuk meg a leltár

különbözetet, amely lehet többlet vagy hiány. A leltár kiértékelését követően a szokásos

intézkedéseket tesszük.

Pénztárellenőrzés a kereskedelemben

A kereskedelemben kiemelt jelentőségű a pénztár ellenőrzés, mivel a bevétel jelentős része

készpénzben, a pénztáron keresztül realizálódik. Az ellenőrzés célja annak megállapítása,

hogy

- a pénztárban lévő készpénz megegyezik-e a pénztárjelentés zárása által megállapított

összeggel

- megfelelő-e a házipénztár szabályozása

- a pénztárbizonylatok kezelése szabályszerű-e, nyugtaadási kötelezettséget teljesítik-e

- megfelelő-e a vagyonvédelem

Az ellenőrzés céljától függően kiterjed a szabályzatok felülvizsgálatára, pénztárbizonylatok

szabályszerű kiállításának vizsgálatára, pénzmozgások jogszerűségére, és a pénz fizikai

védelmére. Az ellenőrzés történhet bizonylatok alapján, okmányok alapján valamint helyszíni

ellenőrzéssel. A helyszíni ellenőrzés az előző tételünkben ismertetett pénztárrovancsot hajtjuk

végre. A pénzhiány illetve többlet okait ki kell vizsgálni.

129

Humánerőforrás gazdálkodás ellenőrzése

A kereskedelem munkaerő igényes ágazat, ezért erre a területre kiemelt gondot kell fordítani.

Az ellenőrzés három fő területre terjed ki:

- létszámgazdálkodás, vizsgálata során elemezzük, hogy biztosították-e a szükséges

munkaerőt a szükséges létszámban és szakképzettségben. Megvizsgáljuk a szakképzett

munkaerő utánpótlását, az esetleges fluktuáció okait. Kiemelt feladatnak kell

tekintenünk a munkaügyi adminisztráció színvonalának ellenőrzését, a

nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosítását. A létszámhatékonyság vizsgálata

gazdaságelemzési szempontból fontos például egy dolgozóra eső árbevétel.

Természetesen indokolt a létszámösszetétel vizsgálata, attól függően, hogy azok

közvetlenül vesznek részt a kereskedelmi tevékenységben, vagy közvetetten az

irányításban.

- bérgazdálkodás, vizsgálatánál át kell tekinteni a bérszerkezetet, a bérek

felhasználásának hatékonyságát (hatékonysági mutató pl. egy dolgozóra eső

árbevétel), a bérek számfejtésének és kifizetésének pontosságát. Az előző tételben

leírtaknak megfelelően ellenőriznünk kell a bérezési rendszer ösztönző hatását.

- a munkakörülmények ellenőrzése során figyelnünk kell az ergonómiai szempontok

érvényesülésére, a munkavédelmi eszközök használatára, a munkahelyi légkör

alakulására. A munkaidő betartására, annak bizonylatolására.

130

20. tétel

a., Ismertesse az ellenőrzés minőségbiztosítását, célját, módszereit, továbbá az

ellenőrzés megállapításainak hasznosítását, a realizálását, a realizálás folyamatát a

hatósági ellenőrzéseknél.

Az ellenőrzés hatékony és eredményes működéséhez, a jó jegyzőkönyv, jelentés megírásához,

az ellenőri tevékenység színvonalas végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő

minőségbiztosítási rendszer kialakítása.

Alapvető célja:

Az ellenőrzési munka alapjainak megteremtése, a módszertan kialakítása (ellenőrzési

szabályzat, ellenőrzési kézikönyv, stb.)

Az ellenőrzés végrehajtóinak megfelelő szakképzettségének biztosítása oktatással

kontroll-mechanizmusok, kontroll pontok alkalmazásával a megfelelő kontrollrendszer

érvényesítése.

A minőségbiztosításhoz tartozó kontrollok megjelenhetnek:

az ellenőrzés folyamatában

az ellenőrzés végrehajtásának felülvizsgálatában

független minőségbiztosítási felülvizsgálatként.

Az ellenőrzés kontrolljának eszközei lehetnek a készített kérdőívek, feladatlisták alkalmazása,

amelyek lehetővé teszik az ellenőrök számára az önellenőrzést és alapot adhatnak az

ellenőrzés végrehajtásának felülvizsgálatára.

A felülvizsgálat arra terjed ki, hogy

az ellenőrök a programban foglaltak szerint jártak-e el (végrehajtották a feladatot,

megfelelően jártak-e el, kell-e kiegészítés),

az elvégezett ellenőrzés a vonatkozó jogszabályoknak, belső szabályzatoknak

megfelelő,

a megállapítások, számítások pontosak, megbízhatóak,

a következtetések helyesek és a javaslatok ésszerűek,

a felelősségek megállapítása eléggé megalapozott-e.

Az ellenőrzés minőségbiztosítása érdekében mindezeken túl célszerű független

felülvizsgálatot is szervezni. Az ellenőrzést végző szervezetnél ez azt jelenti, hogy független

szervezetet hozunk létre, vagy a vizsgálatban részt nem vett személy végzi el a független

vizsgálatot.

A minőségbiztosítás kontrolljának feladata még az ellenőrzések nyomon követése, az a

folyamat amikor az ellenőrzést végző szervezet értékeli az ellenőrzött szervezet által hozott

intézkedések megvalósulását, hatékonyságát. A végrehajtás figyelemmel kísérése az

utóellenőrzés, amely az ellenőrzöttnek a feladatok végrehajtásáról történő tájékoztatása

alapján valósul meg. Fontos megjegyezni, hogy az utóellenőrzés nem az eredeti ellenőrzés

megismétlése.

131

A belső ellenőrzési tevékenység minőségbiztosítása

A belső ellenőrzési tevékenység minőségbiztosítását belső ellenőrzés feladata elvégezni,

amihez gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítve legyenek a

minőséget biztosító eljárások. Az eljárásoknak a következőkre kell kiterjedniük:

A standardoknak és az Etikai Kódexnek való megfelelésre.

A belső ellenőrzési tevékenység céljainak, alapszabályának, szabályzatainak, és

eljárásainak megfelelőségére.

A szervezet belső kontrollrendszerének fejlesztéséhez.

Az alkalmazandó jogszabályok és egyéb előírások betartására.

A legjobb gyakorlatok elfogadása és alkalmazása.

A belső ellenőrzési tevékenység minőségbiztosítása összességében annak értékelése, hogy a

belső ellenőrzési tevékenység ad-e hozzáadott értéket és fejleszti-e a szervezet működését. A

minőségbiztosítási eljárások eredményeiről a belső ellenőrnek a szervezet vezetőit

tájékoztatnia kell a számon kérhetőség biztosítása érdekében.

A folyamatos minőségbiztosítás az ellenőrzések végrehajtásának, az egyes ellenőrzési

folyamatoknak, illetve a belső ellenőrzés teljesítményének folyamatos nyomon követése,

felülvizsgálata. A belső ellenőrzési vezető felelőssége, hogy biztosítsa az ellenőrzési

tevékenység megfelelő szakmai-vezetői minőségbiztosítását. A minőségbiztosítás kiterjed:

a tervezésre, az ellenőrzésre történő felkészülésre,

az ellenőrzés lefolytatására,

a munkalapok használatára,

az ellenőrzési jelentés elkészítésére, az eredmények közlésére, valamint

a javaslatok végrehajtásának nyomon követésére egyaránt.

A belső ellenőrzési vezető teljes körűen felel a folyamatos minőségbiztosításért, de kijelölheti

pl. a belső ellenőrzés területén megfelelő tapasztalattal rendelkező munkatársát (pl. a

vizsgálatvezetőt) más, kevésbé tapasztalt belső ellenőrök munkájának felülvizsgálatára.

A folyamatos minőségbiztosítás elsődleges eszköze lehet az ellenőrzés egyes folyamatainak

minőségbiztosítását, vezetői felülvizsgálatát támogató ellenőrzési listák (check-lists),

amelyek alkalmasak annak értékelésére, hogy az ellenőrzési tevékenység során a

jogszabályokban és a kézikönyvben előírt eljárásoknak megfelelően járnak-e el az ellenőrök,

illetve, hogy az ellenőrzési folyamat szükséges lépéseit megtették-e.

A minőségbiztosítás elvégzését tanúsító ellenőrzési listákat mindig hozzá kell csatolni az

adott ellenőrzési folyamat munkaanyagaihoz (pl. kockázatelemzés, tervezés folyamatában),

illetve adott belső ellenőrzés mappájához (pl. az ellenőrzésre való felkészülés, az ellenőrzés

végrehajtása, a jelentés elkészítése vonatkozásában). A belső ellenőrzési vezetőnek ezeket az

ellenőrzési listákat szintén felül kell vizsgálnia és a felülvizsgálat tényét aláírásával kell

tanúsítania.

Az ellenőrzési listák mellett a belső ellenőrzési vezető vagy a minőségbiztosítást végző

személy más eszközöket is használhat, mint pl. a belső ellenőrök beszámoltatása az elvégzett

munkáról, közvetlen részvétel az ellenőrzés egyes folyamataiban, egy-egy ellenőrzési szakasz

lezárását megelőző vezetői megbeszélések, stb. A folyamatos minőségbiztosítás egy, a

mindennapi belső ellenőrzési folyamatokba beépülő, rutin jellegű tevékenységgé kell, hogy

váljon.

132

b., Részletezze az intézkedési terv, a realizáló levél, a záró tárgyalás célját, tartalmát.

Fejtse ki a pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatait, a pénztárellenőri feladatok

vizsgálatát, a szabályozottság ellenőrzését. Részletesen ismertesse, milyen okmányt kell

készíteni a rovancsolásról és az mit tartalmaz?

Alapszabály, hogy az ellenőri/ellenőrzési jelentést tervezetnek kell mindaddig tekinteni, amig

az abban foglaltakkal kapcsolatban az ellenőrzött nem fejtette ki véleményét, észrevételeit. Ez

történhet írásban és/vagy zárótárgyalás formájában. Az ellenőrzött írásbeli észrevételeire az

ellenőr köteles írásban válaszolni, megindokolni, hogy mit fogad el és mit nem és milyen

indokok alapján az ellenőrzött ellenvetéseiből.

Az ellenőrzés végén kötelező záró tárgyalást tartani, ahol ilyen írásos észrevételezési-

válaszadási eljárásra valamilyen okból nem került sor. Erre megbeszélési lehetőség

biztosítására akkor is célszerű sort keríteni, ha volt ilyen egyeztetés és számos nyitott kérdés

maradt fenn. E fórumon lehetőség van arra, hogy azokat egyeztessék, és az ellenőrzés záró

jegyzőkönyvét megelőzően a nézetek különbségét tisztázzák. A záró tárgyalás megtartása

nem kötelező, abban az esetben azonban, ha a vizsgált szerv ezt kifejezetten kéri, vagy a

megállapításokat vitatja, azt meg kell tartani. A záró tárgyalást az ellenőrzést végző szerv

vezetője kezdeményezi, a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv megküldésekor. A záró

tárgyalást az ellenőrzött szervnél célszerű megtartani, és azon részt kell vennie az ellenőrzött

szerv vezetőjének, esetlegesen érintett munkatársainak. A tárgyaláson nem csak a

megállapításokat kell ismertetni, hanem a nézetkülönbségeket tisztázni, és értékelni az

észrevételeket, törekedni kell az ellenőrző és az ellenőrzött egyetértő álláspontjának

kialakítására.

A záró tárgyalásról indokolt, bizonyos esetekben pedig – mint például súlyos elmarasztalás,

polgári jogi vagy büntetőjogi lépés kezdeményezés esetén - kötelező jegyzőkönyvet felvenni,

amely tartalmazza:

- felvétel helyét, időpontját

- résztvevők nevét, beosztását

- az ellenőrző szerv vezetője által már megtett és megteendő intézkedéseket

- intézkedés módját, végrehajtásukért felelős személyeket és a végrehajtás határidejét

- személyes felelősségre vonás kötelezettségét

- ellenőrzött szerv által eddig megtett és megteendő intézkedések tudomásul vételét

- az ellenőrzött szerv további kötelezettségei

A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják.

A realizáló levél:

A levél alkalmazása akkor célszerű, ha az ellenőrzés nem átfogó jellegű, és a teendő

intézkedések külön záró tárgyalást nem igényelnek. A realizáló levél tartalma megegyezik a

záró tárgyaláson készült írásos dokumentummal, a formából adódó eltérések értelemszerű

kivételével.

Intézkedési terv:

Az ellenőrzés megállapításai azt a célt szolgálják, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenysége

hatékonyabbá, szabályszerűbbé váljék. A megállapítások hasznosításának több módja van.

133

- rövid távú intézkedést kell hozni a hiányosságok, jogellenes gyakorlat azonnali

megszüntetésére

- hosszabb távú intézkedések abban az esetben indokoltak, ha azok működés

hatékonyságát, jövedelmezőségét érintő káros körülmények megszüntetésére szolgál

például: pazarló költséggazdálkodás, rossz árpolitika stb.

- személyes felelősségre vonást a ténymegállapítások alapján az ellenőrzött szervnél,

bíróságnál, nyomozó hatóságnál kell kezdeményezni. Ez minden esetben az

ellenőrzött szervezet feladata.

A realizálás folyamatának elengedhetetlen feltétele az intézkedése terv elkészítése.

Fontos, hogy a dokumentum tartalmazza az elvégzendő feladatot, annak határidejét, és a

felelős személy nevét. Ezek hiányában a dokumentum nem tekinthető intézkedési tervnek.

A tervet az ellenőrzött szerv vezetője köteles elkészíteni, a jelentés kézhezvétele után

meghatározott határidőn belül. Az elkészült tervet az ellenőrzött egység vezetője elküldi

az ellenőrzést vezető személynek, aki azt véleményezi. Nézeteltérés esetén egyeztetést,

szóbeli megbeszélést kell tartani. Az elfogadott intézkedési terv az ellenőrzést végző szerv

vezetőjéhez kerül. A dokumentumban foglaltak végrehajtásáért az ellenőrzött szerv

vezetője felel. Az ellenőrzést elrendelő, vagy lefolytató személy a megvalósulásról két

formában tájékozódhat: a végrehajtó személyek jelentése útján, vagy utóvizsgálat

keretében.

Pénztár ellenőrzés, pénztár rovancs:

A pénztárellenőrzést megelőzően át kell tanulmányozni a házipénztár és pénzkezelési

szabályzatot, vizsgálva azt, hogy az hatályos-e, naprakész-e és tartalmilag megfelel-e a

készpénzkezelés szabályozásának. Főbb tartalmi elemek a pénztárra vonatkozóan a

következők:

- pénztárak megnevezése, helye

- pénz feletti jog szabályozása (utalványozási jogosultság)

- pénztári keretösszeg

- pénz szállításának, őrzésének szabályai

- pénzmozgások bizonylatolásának szabályozása, bizonylatok felsorolása, kitöltésének,

megőrzésének szabályai

- pénztárban tárolható idegen eszközök felsorolása, annak dokumentálási szabályai

- pénztárzárás rendje

- felelősségi szabályok

- pénztárellenőrzés szabályai

- egyéb speciális előírások

A készpénzforgalom szabályszerűségének ellenőrzése pénztárellenőrzés keretében történik. A

helyszíni ellenőrzés módja a pénztárrovancs, melynek célja a tényleges pénzkészlet

meghatározása, és annak a nyilvántartással történő összevetése. A rovancsot előzetes

bejelentés nélkül, váratlanul kell elvégezni, napi zárás után, vagy nyitás előtt. Napközben

végrehajtott rovancs esetén a pénztárnaplót le kell zárni. A rovancsolás első teendője a pénz

megszámolása, a címletjegyzék összeállítása, és a könyv szerinti pénzkészlettel történő

összevetése. Az ellenőrzésről közös jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben szerepeltetni kell

a fent leírtakat, az esetleges eltéréseket. A dokumentumban rögzíteni kell a pénztárban

található idegen értékpapírokat, egyéb értékeket. A közös jegyzőkönyvben fel kell még

tüntetni a pénztárban található szigorú számadás alá vont bizonylatokat, azok felhasználásáról

134

szóló adatokat. A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell az utolsóként használt bevételi- és

kiadási pénztárbizonylatok, pénztárjelentés sorszámát. A rovancsolás során ügyelni kell arra,

hogy a pénztárkönyvben szerepeljen minden pénzmozgást dokumentáló bizonylat adata.

A pénztárellenőr feladatai:

A készpénz bevételezését és kifizetését ellenőrzés előzi meg. Az érvényesítő személyét a

pénzügyi vezető jelöli ki, ügyelve az összeférhetetlenségi szabályok betartására. Az ellenőr

feladatai:

- a bizonylatok előzetes vizsgálata, az megfelel-e a jogszabályoknak, belső

szabályzatoknak

- annak vizsgálata, hogy a bizonylatot az illetékes személy állította ki, és a szükséges

mellékleteket csatolták-e

- meggyőződni arról, hogy a bizonylatok tartalmazzák-e a szükséges igazolásokat,

engedélyeket

- meg kell győződni arról, hogy az alapbizonylat és a pénztárbizonylat adatai

megegyeznek-e

Utólagos ellenőrzés esetén a pénztárellenőr feladatai a következők:

- a pénztárjelentés helyességének vizsgálata

- pénzkészlet ellenőrzése

- alapbizonylatok és pénztárbizonylatok adatainak egyeztetése

- igazolások, utalványozások meglétének ellenőrzése

A pénztárellenőr az ellenőrzés tényét az okmányokon aláírásával igazolja. Az utólagos

ellenőrzést pénztárzárlat után azon a napon kell végrehajtani.

135

21. tétel

a., Foglalja össze az ellenőrök és az ellenőrzöttek jogait és kötelezettségeit. Mit jelent az

ellenőrző felelőssége. Ismertesse a felelősség tartalmát, formáit.

Az általánosságban az ellenőröknek joga van az ellenőrzöttnek kérdést feltenni, és arra

választ várnia (a titoktartási szabályok betartása mellett), valamint, hogy a helyszínen

akadályoztatás nélkül mozogjon.

A fentieken felül jogában áll különösen:

belépni az ellenőrzött szervezet bármelyik helyiségébe,

írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot kérni,

nyilatkoztatni az ellenőrzöttet az átadott dokumentumok teljeskörűségéről,

valamennyi dokumentumba beletekinteni, azokat átvételi elismervény mellett átvenni

(hiteles másolat hátrahagyása mellett),

bizonylatokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíteni,

más szerveket megkérdezni az ellenőrzött működéséről, gazdálkodásáról,

szakértők kirendelését, bevonását a vizsgálatba, ha szükségesnek tartja.

Az ellenőrzöttnek joga van

elkérni az ellenőrtől a megbízólevelét, az igazolványát,

megismerni az ellenőrzési programot, annak eredményét, megállapításait, majd

észrevételeket tenni arra (írásban vagy szóban),

írásbeli választ kapni a személyes felelősségével kapcsolatos írásbeli magyarázatára,

megtagadni a válaszadást, ha azzal megsértené a titoktartási kötelezettségét (itt az

ellenőrzést végző szerveknek különböző a jogosultsága),

valamint az ellenőrt az adott területre való belépéskor kötelezni a biztonsági előírások

betartására, a védőfelszerelés használatára.

Az ellenőr köteles

a vizsgálat alatt az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat, az őt megbízó szerv

rendelkezéseit betartani,

az ellenőrzési programban foglaltakat maradéktalanul végrehajtani, felelősséget

vállalni a program során feltárt tényekért, megállapításainak helytállóságáért,

átadni az ellenőrzés előtt a megbízó levelét, igazolványát, a helyszínen a kötelező

biztonsági előírásokat betartani,

megvizsgálni a dokumentumokat, a valóságnak megfelelően írásba foglalni a

megállapításait, ezeket ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével, a felelős

személyeket megnevezni,

eleget tenni az adatvédelmi jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek (állami,

szolgálati, üzleti, bank-, adó- és magántitok),

a bűncselekményre utaló körülmény felmerülésekor haladéktalanul értesítenie a

vezetőjét,

elismervényt adni az átvett dokumentumokról, majd azokat hiánytalanul

visszaszolgáltatni,

értesíteni az ellenőrző szervezet vezetőjét, ha összeférhetetlenségi ok merül fel.

136

Az ellenőrzött köteles:

az ellenőrzés végrehajtását segíteni, megadni a tájékoztatást (írásban, szóban), ha azt

az ellenőr kéri,

a dokumentációkba való betekintést biztosítani, és ha szükséges az eredeti iratokat

átadni,

az ellenőr kérésére nyilatkozni az adatok helyességéről, a dokumentációk eredetéről,

tartalmáról,

írásbeli magyarázatot adni, ha megállapítják felelősségét,

intézkedéseket tenni a feltárt hibák kijavítására megadott határidőre, és erről a

tájékoztatást megadni.

Az ellenőrző felelőssége az erkölcsi, etikai felelősség, ami a hatékony működésre való

ösztönzést, az ellenőrökkel való együttműködést, valamint a büntető jogi felelősséget, és a

polgárjogi felelősséget jelenti.

A felelősség formái:

Büntetőjogi felelősség: a vizsgálat során megállapított tények a Btk. valamely bűntető

tényállásának az elemeit kielégítik.

Szabálysértési felelősség: ha a jog a cselekményt szabálysértési eljárásnak minősíti,

akkor nem a bíróság, hanem a jogszabályban előírt hatóság jár el. Szankcióként

pénzbüntetést szab ki. Pl. az Art. megsértése esetén.

Polgárjogi felelősség: a gazdálkodó szervezet vagyonában keletkezett kárt a kár

okozójának meg kell térítenie (bűncselekménnyel jár együtt akkor bűntető jogi

következménye is van).

Munkajogi felelősség: a munkavégzésre irányuló jogszabályok súlyos megsértése,

mely esetekben az eljárást a Munka Törvény Könyve rendezi.

A közalkalmazott felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges

kötelezettségek megszegését jelenti (közalkalmazottakra vonatkozó tv.: fegyelmi

büntetés és/vagy kártérítés).

A köztisztviselő felelőssége a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek

vétkes megszegését jelenti (köztisztviselőkre vonatkozó tv.: fegyelmi büntetés és/vagy

kártérítés).

137

b. Határozza meg a bizonylatok fogalmát, foglalkozzon részletesen a bizonylatok alaki és

tartalmi követelményeinek ellenőrzésével. Ismertesse a szigorú számadási kötelezettség

alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzését. Ismertesse a selejtezés és az üzembe

helyezési bizonylatok ellenőrzését.

A tétel feldolgozást kezdjük az alapfogalmak megismerésével.

Bizonylat: a gazdasági tevékenységről készített hiteles okmány, amely segítségével a

gazdasági eseményt a későbbiek során hitelt érdemlő módon rekonstruálható.

Gazdasági esemény: gazdasági eseménynek nevezzük azokat az eseményeket, amelyek a

vállalkozás eszközeiben, forrásaiban, bevételeiben, ráfordításaiban változást idéznek elő. A

bizonylatok segítségével tehát a vállalkozás gazdasági életében bekövetkező változásokat

rögzítjük. Nézzük, mit jelent a bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell

készíteni, a bizonylat alapján kötelező könyvelni, de könyvelni csak bizonylat alapján szabad.

Ennek érvényesülését biztosítjuk akkor, amikor a bank és pénztár közötti pénzmozgást két

tételben könyveljük le. A készpénzfelvétel könyvelése a következő módon történik:

pénztárbizonylat alapján könyvelünk, pénztár számla tartozik, átvezetési számla követel,

bankbizonylat alapján: átvezetési számla tartozik, bankszámla követel.

A folyamatot érzékelhetjük, miszerint a gazdasági eseményről bizonylat készül, a bizonylat

alapján könyvelünk, vagyis biztosított, hogy a vagyonban, jövedelemben bekövetkező

változások megjelennek a könyvvitelben.

Bizonylatok készítése:

Emlékezem régi tanulmányaimra, amely még azt oktatta, hogy a bizonylatokat időt álló

módon kell kitölteni írógéppel, tollal vagy tintaceruzával (a kedves olvasó talán már nem is

ismeri a tintaceruzát). A lényeg változatlan maradt. A bizonylat bármilyen technikai

eszközzel kitölthető oly módon, hogy az adatok abból ne legyenek észrevétlen módon

eltávolíthatóak. Felhívom a figyelmet a bizonylatban szereplő adat helyes javítására. A hibás

adatot átlós vonallal át kell húzni oly módon, hogy az eredeti adat is olvasható maradjon.

Mellé kell írni az új adatot, azt le kell dátumozni, és a javító személynek alá kell írnia.

Gyakran találunk olyan bizonylatokat, ahol a rossz adatokat átfirkálják, lefestik, ez egy

könyvelő számára megbocsáthatatlan szakmai bűn.

A bizonylatok köre:

Ez a vállalkozás jellegétől, nagyságától függ, de a fontosabbak az alábbiak:

- pénzkezelés bizonylatai

- banki bizonylatok

- készletmozgást rögzítő bizonylatok

- leltározás bizonylatai

- selejtezéshez kapcsolódó bizonylatok

- számlák, nyugták

- termelési alapbizonylatok

- adóügyi bizonylatok

- létszám és bérgazdálkodás bizonylatai

- önköltségszámítás bizonylatai

138

- analitikus nyilvántartások

Bizonylatok tartalmi és alaki követelményei, azok ellenőrzése:

A bizonylatok a gazdálkodás alapdokumentumai, ezért azok pontos kiállítása a gazdasági

események pontos rögzítésének alapja. A főbb tartalmi és alaki elemek a következők:

- bizonylat megnevezése és sorszáma

- kiállítás dátuma

- kiállító szervezet megnevezése

- a gazdasági esemény rövid leírása (pl: anyagkiadás)

- a gazdasági eseményt elrendelő vagy engedélyező, utalványozó személy aláírása

- mennyiségi és értékadatok

- a gazdasági eseményben résztvevők aláírása (pl: raktáros és az anyagot átvevő

dolgozó)

- szükség esetén összesítő adatok

- gépi adatrögzítés esetén a feldolgozási programok azonosító jelzése, az adatállomány

azonosító jelzése, az adatrögzítő kódja

Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a bizony a kötelező tartalmi elemekkel rendelkezik-e,

a kiállítás szabályos-e, a megőrzésük a szabályzatban leírtaknak megfelelő-e.

Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok:

A bizonylatok azon részét, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget, szigorú számadás alá

kell vonni. Ezen bizonylatok egy részét a törvény határozza meg, de a gazdálkodó szervezet

ezek mellett más okmányokat is besorolhat ebbe a körbe. A szigorú számadású eljárás

bizonyos okmányoknál nemcsak a vállalaton belül történik meg, hanem azokat az adóhatóság

is kontrolálja, ilyen a számla, nyugta. Ezeket csak adószám megadása mellett vásárolhatunk

meg a nyomtatványboltban. A vásárlás tényét a nyomtatványforgalmazók közlik az

adóhatósággal feltüntetve azok sorszámát.

Szigorú számadású bizonylatok jellemzően a következők:

- a nyomtatvány beszerzési értékét meghaladó ellenértéket képviselnek, pl: étkezési

utalványok

- illetéktelen személyek által történő felhasználás esetén felszólamlási joggal nem

élhetünk, ilyen például az étkezési utalvány, ajándék utalvány

- illetéktelen személy által történő felhasználása visszaélésre ad lehetőséget, pl.

áruátvételi bizonylat, pénztárbizonylatok

- számlák, egyszerűsített számlák, nyugták

A nyilvántartás módja és lépései:

1. A vásárlást követően a nyilvántartó kartonon nyilvántartásba kell venni, feltüntetve a

sorszámokat, és a beszerzés dátumát.

2. Kiadáskor a kartonon feltüntetjük a kiadás időpontját, a felvevő nevét, aláírását.

3. A szigorú számadású bizonylatokkal el kell számolni, ezért a tömbben maradó

példányokat és a rontottakat maradéktalanul vissza kell adni a nyomtatvány

kezeléséért felelős személynek, megjelölve annak dátumát.

139

Alapszabály, hogy a bizonylat egy példánya sem veszhet el, a rontott példányokat is meg

kell őrizni.

Selejtezés bizonylatainak ellenőrzése:

Először nézzük végig a selejtezés folyamatát, melynek lépései az alábbiak:

1. A szervezeti egységek selejtezési javaslatot küldenek be a műszaki részleghez, ahol

eldöntik, hogy a selejtezés indokolt-e. A javaslatban le kell írni a selejtezendő

eszközök megnevezését, darabszámát, a selejtezés okát.

2. A műszaki részleg dönt a selejtezés elrendeléséről.

3. A selejtezés végrehajtását a készletkezelő, a belső ellenőr és a rendész jelenlétében

kell elvégezni. Erről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalommal

- telephely, raktár, stb. megnevezése c, címe

- a kiselejtezett tárgyi eszköz, készlet megnevezése

- selejtté válás oka

- az eszköz mennyisége és egységára

- az eszköz nyilvántartás szerinti értéke

- hasznosítási javaslat

- selejtezési bizottság tagjainak neve, beosztása, aláírása

- a jóváhagyó aláírása, dátum.

4. A kiselejtezett eszközökre hasznosítási javaslatot kell leadni, melyben leírásra kerül a

hasznosítás, pl. hulladékként történő értékesítés, raktárra vétel vagy megsemmisítés.

Az eszköz további útját szintén bizonylatokkal kell alátámasztani, ilyenek például az

eladásról szóló számla, raktár bevételi bizonylat, megsemmisítési jegyzőkönyv.

A selejtezés ellenőrzésekor ezt a folyamatot kell vizsgálnunk. Megtörtént-e a javaslattétel, a

selejtezés, az eladás, megsemmisítés vagy a raktárra vétel. Vigyázni kell arra, hogy a

kiselejtezett eszköz ne kerüljön vissza ismét „aktív” állományba, akkor ugyanis egy év múlva

ugyanezt fogjuk ismét selejtezni, egy jó állapotú eszköznek pedig lába kél.

Kiemelt szempontként kell ellenőriznünk a keletkezett környezetszennyező anyagok

kezelését.

Vizsgálnunk kell a selejtezés tényének könyvelési folyamatát is.

Üzembe helyezési bizonylat ellenőrzése

A tárgyi eszközök beruházások útján jönnek létre, használatba vételüket üzembe helyezésnek

nevezzük. Az aktiválás időpontjától kezdődően már nem számolhatunk el beruházási

ráfordítást, és meg kezdődik az amortizáció elszámolása. Üzembe helyezésről az alábbi

tartalmú bizonylatot kell készíteni:

- tárgyi eszköz megnevezése, azonosító adatai

- használatba vétel időpontja

- tárgyi eszköz aktiválandó értéke

- használatba vétel helye

- tárgyi eszköz várható élettartama

- tartozékok

140

- egyéb adatok

- keltezések, aláírások

A használatba vétel ellenőrzésekor ügyelnünk kell arra, hogy a fent említett bizonylatot

elkészítették-e, és azok tartalma a valóságnak megfelel-e.

Gyakran előfordul, hogy bizonyos eszközöket csak a gyártó cég képviselője helyezhet

üzembe, ellenkező esetben a vállalkozás elveszítheti a garanciához fűződő jogait. Ügyelni kell

a szabályos aktiválási folyamat betartására.

Sajátos helyzetet teremt a felújítás, amely nem új tárgyi eszközt hoz létre, hanem csak érték

növekedést eredményez. Ebben az esetben meg kell állapítani az eszköz új használati idejét és

értékcsökkenését.

Az üzembe helyezést, annak bizonylatait célszerű tételesen ellenőrizni.

Az üzembe helyezés vizsgálata mellett célszerű ellenőrizni a könyvelési tételeket is.

A tétel feldolgozása végén kicsit beszéljünk a bizonylati szabályzatról. – Igaz, ezt a tétel nem

kérte, de nélküle nem érezhetjük teljesnek az anyagot.

A bizonylati szabályzat elkészítése minden vállalkozás számára kötelező, fontosabb tartalmi

kellékei a következők:

- bizonylatok megnevezése,

- bizonylatok kezelése,

- bizonylatok megőrzése,

- bizonylatok kiállítása,

A bizonylati szabályzat melléklete a bizonylati album – igaz, hogy az utóbbi időben ezt nem

mindig készítik el a vállalkozások. Az album tartalmazza a használt bizonylatok

megnevezését, annak mintáját, a kitöltés módját, a kitöltő személyét, az egyes példányok

útját, a megőrzésük helyét.

A szabályzat segíti a bizonylatok szabályos ügykezelését és az ellenőrzési munkát.

141

22. tétel

a, Ismertesse részletesen az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos

jogkövetkezményeket, az adóhatósági intézkedéseket, az adóigazgatási eljárást, az

adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatait.

A tétel első részében gondoljuk végig az önadózás folyamatát, és ezen keresztül az

adóellenőrzés szükségességét és célját.

Magyarországon az adók túlnyomó része önadózás útján kerül meghatározásra és befizetésre.

Ezt nevezzük önadózásnak. Ennek folyamata a következő:

1. az adóalany folyamatosan vezeti nyilvántartásait, és a törvényben meghatározott

időpontig leadja bevallását. Ez ma már többnyire interneten keresztül történik. Az

átvételkor alaki, formai ellenőrzést végez a program, és alapvető logikai

összefüggések fennállását vizsgálja. Az adatok tartalmi helyességét ezen keretek

között nem lehet vizsgálni, hiszen ahhoz az alapbizonylatokra is szükség volna.

2. A NAV minden adóalanyról adófolyószámlát vezet, szerepeltetve abban a bevallási és

pénzforgalmi adatokat. Abban az esetben, ha hátralékot mutat a számla, az adóalanyt

értesítik, előírják a késedelmi pótlékot, és elrendelik a pénzügyi teljesítést. Az

adóhatóság még mindig az adóbevallás adataiból dolgozik, azok valóságtartalmát nem

vizsgálja.

3. a bevallások tartalmi ellenőrzése adóellenőrzés keretében történik, melynek

legfontosabb szabályai a következők:

- adóellenőrzést csak állami adóhatóság végezhet, szolgálati igazolvánnyal és

megbízólevéllel rendelkező munkatársai által

- az adóellenőrzés helye az adóalany székhelye vagy telephelye, vagy az adóhatóság

épülete

- az adóellenőrzés munkaidőben történik, illetve az adóalany működési időtartama

alatt bármikor (pl: éjjel-nappal nyitva tartó bolt esetében nyugtaadási kötelezettség

teljesítését éjjel is ellenőrizhetik)

- az adóellenőrzést előzetesen bejelentik, kivéve, ha attól kell tartani, hogy az

adóalany a bizonylatokat meghamisítja vagy megsemmisíti, illetve ha a

váratlanságnak szerepe van (pl. nyugtaadási kötelezettség teljesítésének

ellenőrzése).

- az adóellenőr jogait korábbi tételben már részleteztük.

- az adóellenőrzés végén záró jegyzőkönyv készül, amelyre az adóalany észrevételt

tehet

- a jegyzőkönyv és az észrevétel alapján elkészül az adóhatósági elsőfokú határozat,

amely leírja a hiányosságokat, közli a szankciókat, és elrendeli a pénzügyi

teljesítést

- az elsőfokú határozat megfellebbezhető, annak sikertelensége esetén bíróság előtt

támadható

Tételünk fő témáját követve most tekintsük át az adóellenőrzés jogkövetkezményeit.

142

a. adóbírság - Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e

törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az

adóhiány 75%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek,

nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Minősített

adózó esetében, ha a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően az

adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, az adóbírság mértéke

az adóhiány 20%-a, kivéve ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés eredménye,

amely után 75%-os mértékű adóbírság kiszabásának van helye.

b. mulasztási bírság – az adókötelezettség bármely pontjának megszegéséért

kiszabható, mértéke magánszemély esetén 200 ezer forintig más adózónál 500 ezer

forintig terjed. Egymillió forint mulasztási bírsággal sújtható az az adóalany, ha

számla, egyszerűsített számla, nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, vagy azon

nem a tényleges ellenértéket tünteti fel. A számla, nyugtaadási kötelezettség

megsértése esetén nemcsak az adóalany, hanem az alkalmazott is bírságolható, 10-

50 ezer forintig terjedően. Szintén egymillió forintig terjedhet a bírság, ha az

adóalany nem bejelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy foglalkoztatott. A

mulasztási bírság további részletező szabályai megtalálhatók az adózás rendjéről

szóló a 2003. évi XCII. tv. 172. §-ban.

c. késedelmi pótlék – a késedelmesen befizetett adó és járulék összeg vagy

indokolatlanul igénybevett támogatás kamata. Kamatláb a mindenkori jegybanki

alapkamat kétszerese.

d. önellenőrzési pótlék – az adóalany saját hibáját feltárhatja és korrigálhatja.

Amennyiben ezt az adóellenőrzés megkezdéséig bejelenti, és az önellenőrzési

pótlékot megfizeti, az a-b-c pontokban szereplő szankciók alól mentesül.

Önellenőrzés legkésőbb az adóellenőrzés tényét közlő levél átvételét megelőző

napon, vagy - előre be nem jelentett ellenőrzés esetén- az ellenőrzést megelőző

napon hajtható végre. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt

önellenőrzés esetén 75 %-a. Ha pótlólagos adófizetés nem keletkezik, akkor

magánszemély esetében maximum ezer forint, egyéb esetben maximum ötezer

forint.

Adóhatósági intézkedések:

Az adóhatóság a szankciók mellett intézkedéseket hozhat.

1. Ha a vállalkozás vállalkozási tevékenységet adószám hiányában végez, az adóhatóság

mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott

tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a

romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig,

annak biztosítékaként lefoglalhatja.

Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó

szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15

napon belül nem fizeti meg.

2. az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja,

illetőleg az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra

felfüggesztheti, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy

foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az első ellenőrzéstől számított egy

éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási

kötelezettségét

143

3. a számviteli beszámoló határidőre történő közzétételének elmulasztása esetén, ha az

adózó a felszólítás ellenére sem készíti el beszámolóját, az állami adóhatóság a

határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra

felfüggeszti.

Az intézkedések teljes részletességgel megtalálhatóak az adózás rendjéről szóló törvényben,

ajánlom, hogy ezeket tételesen is, külön is ismerjék meg.

Az adóhatósági eljárás részletes szabályai hasonlóan megtalálhatóak az adózás rendjéről szóló

törvényben. Ezek közül néhányat az alábbiakban emelek ki:

Hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére indul.

Kérelemre indul különösen:

a) a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,

b) a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti,

c) az adómérséklési,

d) az adó soron kívüli megállapítása iránti,

e) az adó feltételes megállapítása iránti

hatósági eljárás.

Hivatalból indul különösen:

a) a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,

b) a hatósági adó megállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés,

illetékkiszabás),

c) az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott

hatósági eljárás.

Az eljárás fontosabb szabályai:

- a hivatalból indult hatósági eljárás adózó kérelmére nem függeszthető fel

- ha az ellenőrzést korábbi adóhatósági vizsgálat előzte meg, az eljárás során annak

megállapításai kell tényszerűnek tekinteni

- adózótól nem kérhető olyan nyilvános adat, amely a hatóságnál megtalálható, vagy

ahhoz az adóhatóság közvetlenül díjmentesen hozzáférhet.

- az adóhatóság a vizsgálat végén határozatot hoz. Határozatnak minősül a fizetési

meghagyás is. Az eljárás során a szükséges személy beidézhető, távolmaradás

esetén rendőrhatóság által elővezettethető

- az adóügyi iratok kézbesítése több esetben is sikeresnek tekinthető: átvétel esetén,

ha az iratot a posta nem kereste jelzéssel visszaküldte, ha az átvételt megtagadták.

Sikeresnek tekinthető a kézbesítés akkor is, ha a címzett megtagadta az átvételt,

vagy levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlen. Elektronikus

kézbesítés esetén a második kézbesítést követő ötödik munkanapon a kézbesítés

sikeres.

Az adóhatóság sajátos ellenőrzési feladatai:

Sajátos ellenőrzési feladatnak tekintendő:

- a hatósági adó megállapítás, különös tekintettel a gépjárműadó, ingatlanadó,

vagyonszerzési illeték vonatkozásában

144

- az eljárási illetékek ellenőrzése, melynek során a bíróság, eljáró hatóság

illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a hozzá benyújtott iratokon az

illeték és a díj megfizetését.

- az ismételt ellenőrzés, amely során lezárt bevallási időszakra vonatkozóan történik

ellenőrzés. Ez a tevékenység történhet az adóhatóság kezdeményezésére a

végrehajtás vonatkozásában, vagy az adóalany kérelmére, ha az üggyel

kapcsolatosan új tény, körülmény került napvilágra.

- felülellenőrzés során az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszakra

vonatkozóan az állami garanciabeváltása iránti kérelem tekintetében folytatja le

- állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés a garancia előírt feltételeinek

teljesülését vizsgálja.

- adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében a hatóság saját nyilvántartásaiban és az

adózó nyilvántartásaiban, bevallásaiban szereplő adatok, tények, körülmények

valóságtartalmát vizsgálja. Erre példa a próbavásárlás, leltár, vállalkozás

körülményeinek meghallgatás útján történő ellenőrzése

Az adóellenőrzés szabályai rendkívül szerteágazóak, a tételcímnek megfelelően a fentiekben

foglalható össze. A teljesség kedvéért javaslom az adózás rendjéről szóló törvény áttekintését.

b., Ismertesse az Európai Uniós Alapokból elnyert támogatások ellenőrzési feladatait.

Az Európai bizottság a közösségi alapok kezelésére és ellenőrzésére egy átfogó rendszert

alakított ki, amely alapján:

a közösségi alapokból finanszírozott programok ellenőrzését a közösségi alapokból

részesülő államok hatáskörébe kell utalni,

fejleszteni kell az Európai Bizottság beavatkozását a rendszer átvilágítására.

A pénzügyi ellenőrzésről szóló uniós jogszabály követelményei:

Olyan ellenőrzési eszközrendszer, átvilágítási rendszer felállítása, amely lehetővé teszi

az államtól származó igazoló és rendelkezésre álló közösségi és országos források

kiutalásának ellenőrzését.

A kedvezményezett államok által végzett ellenőrzések olyan mennyiségben való

elvégzése, amely biztosítja a jóváhagyott projektek reprezentatív mintáján végzett

ellenőrzés legalább az eszközölt kiadások 5%-át érintse.

A végrehajtás alatt álló, illetve a lezárt programok esetén a kiadások igazolásának,

végső igazolásának kiállítását.

A kapcsolódó alapelv: az ellenőrzés széleskörű elfogadása – jó pénzügyi gazdálkodás.

Az átvilágítás feladatai a projektek programozását és elbírálását, a ténylegesen programozott

projektek irányítását és nyomon követését, valamint az országos szinten való ellenőrzést

foglalja magában. Az államnak a feladat, hogy intézkedéseket, és eljárásmódokat határozzon

meg.

A közösségi alapokkal való gazdálkodás és ellenőrzés feladatai

programozás terén: projektek kidolgozása, elbírálása, kiválasztása, programozás,

kötelezettségvállalás és finanszírozás.

145

irányítás és nyomon követés terén: az egyes szakaszokról való tájékozódás, illetve a

szakaszok befolyásolása, ha szükséges.

ellenőrzéskor: az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítása, fizikai egyezőség,

felmerült költségek vizsgálata, a rendszer működésének értékelése.

A monitoring rendszer funkciói:

azonnali tájékoztatást biztosító,

riasztásra és/vagy önellenőrzésre való funkció,

információ visszajuttatási funkció.

Az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítását egy állami szinten kijelölt országos

hatáskörű szervezet végzi el (helyszíni vizsgálat és/vagy dokumentumok ellenőrzése):

meggyőzödnek arról, hogy a projekt fizikailag kivitelezésre kerül,

valóban megtörténtek-e azok a kiadások, melynek fedezetése felhasználták a kapott

összeget,

a művelet az előírtaknak megfelel-e.

A kifizetés feltétele egy technikai, számviteli és pénzügyi igazolás kiállítása, amelyhez még el

kell végezni a következő ellenőrzéseket:

a kiadások ellenőrzése a jóváhagyott számlákon, hitelt érdemlő könyvelési

dokumentumokon keresztül,

a bevételek (más finanszírozóktól, saját) ellenőrzése,

a kiadások és bevételek egyezőségét a programmal, finanszírozási tervvel,

létezik-e megfelelő könyvelési nyilvántartási rendszer, és a könyvelés dokumentumok

megőrzését.

Technikai vizsgálat területei:

társfinanszírozással fedezett beruházások, tanulmányok megléte,

a megvalósítás egyezősége a kérelemben leírtakkal, az eszközölt kiadásokat igazoló

okmányokkal,

összehasonlítás az eredeti fizikai mutatókkal,

a munkálatok tervszerinti haladásának vizsgálata,

annak ellenőrzése, hogy létrehozták-e, és fenntartották-e a kérelemben

megfogalmazott munkahelyeket.

A kockázatok vizsgálata

Az uniós alapokból társfinanszírozott projekteknek számos kockázata van, ezért el kell

végezni azok vizsgálatát is. Három fő kategóriát különítünk el, melyek:

a minőségbeli elégtelenség kockázata: az európai programokat eltéríthetik eredeti

tárgyuktól. Pl.: egy nem választható régióban választott projekt, az időtállóság nem

biztosított.

a pénzügyi kockázat: az állami/európai hitelek nem megfelelő felhasználása. Pl.: a

projekt valamelyik szereplőjének tényleges pénzügyi erejének kockázat, nem

megfelelő költség megállapítás, túlfinanszírozás.

a jogszabályok be nem tartásának kockázata: az európai és/vagy országos

jogszabályok be nem tartása. Pl.: az európai szabályozások be nem tartása

146

(agrárpolitika, környezetvédelmi politika, a versenyre vonatkozó szabályok, stb.), a

programozási dokumentumban megállapított rendelkezések be nem tartása.

A hazánkat érintő Európai Uniós támogatásai két csatornán keresztül, a központi

költségvetésen keresztül, és azon kívül, közvetlenül érkeznek. A központi költségvetésen

keresztül lehet igénybe venni a Strukturális alapok, a Kohéziós Alapok támogatásait, vagy az

egyéb támogatásokat, mint például a Norvég alap támogatását. Közvetlenül lehet igénybe

venni az Agrárpiaci támogatásokat, és a közvetlen termelői támogatásokat.

Az uniós támogatások Magyarországi ellenőrzési rendszere

A támogatások pénzügyi ellenőrzéséért elsődlegesen a tagállamok vállalnak felelősséget.

Minden tagállam köteles gondoskodni a rá vonatkozó ellenőrzési feladatok ellátásáról.

A feladatok a következőek:

Az első feladatcsoport a munkafolyamatba épített ellenőrzés. Ennek révén ellenőrizni kell a t

termékek tényleges leszállítását, az ilyen szolgáltatások nyújtását, objektumok kivitelezését,

továbbá az elszámolásra leadott kiadások valós voltát, ezek megfelelését a közösségi és

nemzeti jogszabályoknak.

A második feladatcsoportot a rendszer- és mintavételes ellenőrzések adják. Ezek során

vizsgálják az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének hatékonyságát, az ellenőrzési

nyomvonal megfelelőségét, a számviteli bizonylatokat, nyilvántartásokat és azok,

megfelelését a jogszabályi előírásokkal, valamint a társfinanszírozás rendelkezésre állását.

A harmadik feladatkör a programok zárásához kapcsolódóan a támogatások végelszámolását

megalapozó záró költségnyilatkozatok ellenőrzését foglalja magában.

Az ellenőrzésbe bevont szervezetet az Állami Számvevőszék, valamint a kormányzat erre

felhatalmazott intézményei.

A programok végrehajtásában résztvevő szervezetek kötelesek olyan belső ellenőrzési

rendszert működtetni, amely megfelelően kezeli a kockázatokat, és szolgálja a pályázatban

elnyert tételek szabályszerű felhasználását.

A belső ellenőrzési feladatokat minden olyan támogatás tekintetében, amelynek

végrehajtásában az NFÜ részt vesz, annak Belső Ellenőrzési Főosztálya látja el. A külső és

belső ellenőrzési szervek által végzett vizsgálatok, készített intézkedési tervek nyilvántartása

az EMIR Ellenőrzési Nyilvántartó Rendszerében történik.

Az uniós támogatások felhasználásáénak ellenőrzése kiemelt feladat, hiszen a jelenleg zajló

pénzügyi ciklusban jelentős támogatást kap Magyarország, melyet szabálytalan felhasználás

esetén vissza kell fizetnie.

147

23. tétel

a., Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzés rendszerét a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési

feladatait, a PSZÁF ellenőrzési feladatait, a hitelintézetek ellenőrzési feladatait,

hatáskörét, módszereit.

A pénzintézeti ellenőrzés rendszere

A pénzintézeti rendszer kiemelt szerve az Magyar Nemzeti Bank, a jegybank, amely a

monetáris politika eszközeivel támogatja a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának

megvalósítását. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló külön törvény a

pénzügyi intézményeket a tevékenység és a szükséges tőke igény szerint két nagy csoportra

osztotta, hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra. A pénzügyi szervezetek biztonságos

és hatékony működését elősegítő ellenőrzési rendszer működtetéséért a PSZÁF felel.

Az Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatai

Az MNB alapvető feladatait a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi tv.-ben szabályozzák

(figyelembe véve az IMF és a BIS ajánlásait is). Alapvető feladatai közé tartozik:

a fizetési és elszámolási, valamint értékpapír-elszámolási rendszer kialakítása, ezen

rendszerek biztonságos működésének figyelemmel kísérése, a pénzforgalom

zavartalan lebonyolításának biztosítása,

statisztikai információk gyűjtése, összeállítása, nyilvánosságra hozása,

a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása, e rendszer prudenciális felügyeletére

vonatkozó politika kialakítása, és hatékony végrehajtása.

Az MNB felügyeleti kötelezettségei

A pénzforgalmi feladatok között kialakítja az országos fizetési elszámolási rendszert, ennek

keretében kijelöli a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszert, és szabályozza pénzforgalom

lebonyolítását.

A jegybanki ellenőrzés keretében ellenőrzi a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének

feltételeire vonatkozó rendelkezéseket, az MNB elnöke rendeleteinek betartását, valamint

rendkívüli hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ellenőrzést (pénzügyi rendszer stabilitását

veszélyezteti) végezhet.

Az MNB köteles intézkedéseket tenni az ellenőrzés lezárásakor:

gyakorolja a hatósági szankcionáló jogait: bűntető kamat, tevékenység visszavonás,

stb.

felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre, és annak megszűntetésére,

megkeres más államigazgatási szervet, mindenekelőtt a PSZÁF-t,

eljárást kezdeményez, melyek lehetnek: fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető,

vagy egyéb.

Az MNB ellenőrzési feladatának részterületei:

folyamatos felvigyázás

148

kétévenkénti, rendszeres és átfogó ellenőrzés

helyszíni ellenőrzés

A jegybanki ellenőrzés alapelvei:

átláthatóság

normativitás elve

kockázat meghatározás

hatékonyság

eredményesség

Vizsgálati eszköztár:

A közvetlen eszközök: szóbeli konzultáció, írásbeli tájékoztató. A közvetett eszközök: az MNB,

mint kijelölő és értesítő hatóság, a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER),

Fizetési Rendszer Fórum (FRF).

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

A PSZÁF, mint a nemzeti, és az Európai Unió európai pénzügyi felügyeleti rendszerének

egyenrangú és integrált szervezettel rendelkező résztvevője. E kettős minőségében kétfajta

felügyeleti tevékenységet lát el a prudenciálist és a piacit, melynek célja a pénzügyi

szervezetek biztonságos és hatékony működésének és tulajdonosaik gondos joggyakorlásának

elősegítése. Munkájának lényeges részei: a folyamatos elemzési, ellenőrzési tevékenység, a

két felügyeleti tevékenység közötti összefüggések, tapasztalatok feltárása, továbbá a pénzügyi

piac felügyeletében szerepet játszó más hatóságokkal való szoros együttműködés.

A PSZÁF a kormány irányítása alatt álló kormányhivatal, mely országos hatáskörű

igazgatási szervezet és felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Feladatokat számára csak

törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján jogszabály írhat elő. A PSZÁF közigazgatási

eljárás keretében hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Kérhető azonban

annak felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól, de a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó

hatálya a végrehajtás szempontjából.

A felügyelet hatásköre kiterjed:

a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról,

a tőkepiacról,

a biztosítókról, és a biztosítási tevékenységről,

az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról,

magán-nyugdíjpénztárakról,

a közraktározásról,

az egyes szakosított hitelintézetekről,

a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról,

a fogyasztói csoportokról

szóló törvényekre, a különös jogszabály hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre, illetve

tevékenységeik felügyeletére.

149

A PSZÁF szervezeti egységei és tevékenységük

A pénzügyi megfelelés, azaz prudenciális oszlop feladatainak középpontjában a pénzügyi

intézmények likviditásának (azonnali, mindenkori fizetőképességének), szolvabilitásának (a

mindenkori fizetőképességet lehetővé tevő pénzügyi helyzetének), valamint rentábilitásának

(hosszútávon fenntartható jövedelmezőségének) vizsgálata áll. Az elnúlt idők során

fokozatosan alakult át a „felügyeleti filozófia”, azaz a prudenciális felügyeletből jövőbeli, a

reálisan várható ún. kockázat alapú felügyeletté. Így előtérbe került a nem helyszíni figyelés

(off-site inspection) a helyszíni ellenőrzések (on-site inspection) mellett.

A prudenciális felügyeleti csoport igazgatóságai: a pénz- és tőkepiaci felügyeleti igazgatóság,

biztosítás és pénztár-felügyeleti igazgatóság, valamint az informatikaszolgáltatási

igazgatóság.

A piaci felügyeletek csoportjai: engedélyezési igazgatóság, piacfelügyeleti igazgatóság, és az

intézmény-igazgatási igazgatóság.

Ellenőrzési alapelvek, eszköztár

A felügyelési politika alapelvei: átláthatóság, számon kérhetőség, felelősségvállalás, teljesség,

„360 fokos perspektíva”, nemzetközi jelleg, egyenlő elbírálás, arányosság, jogi szerkezettől

való viszonylagos függetlenség, versenysemlegesség.

Felügyelőségi eszköztára a helyszíni és nem helyszíni (rendkívüli célvizsgálat vagy

témavizsgálat, eljárások), és azok szoros egysége.

Intézkedési alapelvei: egyedi mérlegelés elve, egyenlő elbírálás elve, a tisztességes eljárás

elve, az átláthatóság elve, a gyorsaság elve, a következetes végrehajtás elve, az arányosság

elve.

A hitelintézetek ellenőrzési feladatai

A hitelintézet, mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom

általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra és az elszámolási forgalomra és az

elektronikai pénzforgalomra vonatkozó előírások megtartását. Figyelemmel kíséri a

bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását, valamint hitelezőként ellenőrzi az

ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét, a hitel rendeltetésszerű felhasználását és

törlesztését.

Hitelezői minőségben bekéri azokat az adatokat, amelyek a hitelelbíráláshoz szükségesek. Az

adatokból megítéli a hitelt kérelmező vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét,

fizetőképességét. Az úgynevezett adósminősítéshez az előző évek beszámolói, valamint a

következő évekre készített üzleti és pénzügyi tervek nyújtanak információt. Amennyiben

szükséges a hitelelbíráláshoz, a hitelintézet helyszíni vizsgálatot is végez. A hitelintézetnek

létkérdése az adott hitelek megtérülése, ezért nem csak annak nyújtása előtt, hanem

folyamatosan, a hitel fennállásának ideje alatt is meggyőződik partnere hitelképességéről.

150

A hitelképesség minősítésének fontos eszközei:

a tőke ellátottságot, a likviditást, a jövedelmezőséget és hatékonyságot jelző

mutatószámok,

az értékesítés, szolgáltatás, a piaci pozíció figyelemmel kísérése,

a fizetési kötelezettség pontos teljesítésének ellenőrzése,

a vezetési színvonal vizsgálata.

b) Foglalkozzon részletesen a számlák ellenőrzésével, a számlák (a számla, az

egyszerűsített számla, a nyugta) fogalmával, tartalmával, a számlaadási kötelezettség

ellenőrzésével, a bejövő és a kimenő számlák ellenőrzésével, a számlák szerepével az

ellenőrzésben.

A számlák és nyugták az értékesítések és beszerzések alapbizonylatai, amelyek – több más

mellett- a számviteli törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályoz. Ezen

bizonylati kör ellenőrzése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen meghatározó a vállalkozás

vagyoni és jövedelmezőségi helyzetének alakulásában egyaránt.

a. számlák – szabvány szerinti bizonylatok, melyek kizárólag ellenőrzött módon

nyomtatványboltból szerezhetőek be, vagy adóhatóság által jóváhagyott számítógépes

program segítségével állíthatóak elő. Ezen bizonylatok minden esetben szigorú

számadás alá vontak. Ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a kötelező alaki

tartalmi kellékek - melyeket a következőkben felsorolunk - szerepelnek-e a

bizonylaton:

- sorszám

- kibocsátó neve, címe, adószáma

- vevő neve és címe, fordított áfa esetén az adószám, közösségi értékesítés esetén a

közösségi adószám

- teljesítés időpontja, számla kibocsátás időpontja, fizetési határidő, fizetés módja

- termék illetve szolgáltatás megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, áfa

nélküli egységára, áfa nélküli értéke

- felszámított adó százalékos kulcsa, adó összege

- számla végösszege

- közösségen belüli kiállítás esetén fel kell tüntetni az áfa kulcsok helyett a „az áfa

törvény területi hatályán kívüli” szöveget

- ha a számla nem tartalmaz általános forgalmi adót, a számlán a „mentes az adó

alól” kifejezés található

- fordított áfa esetén utalni kell erre a tényre „az áfa tv. 142. §-a alapján az áfa

fizetésére a vevő köteles” megjelöléssel

A számla magyar és idegen nyelven is kiállítható, míg a nyugta csak magyar nyelven.

Idegen nyelven kiállított számla esetén annak ellenőrzéshez szükséges fordításáról az

adóalany köteles gondoskodni.

b. egyszerűsített, készpénzfizetési számla – készpénzfizetés esetén alkalmazzuk, amikor

a teljesítés, a számla kibocsátás és fizetés időpontja megegyezik. A számla

tartalmában kevesebb a kötelező elem. Csak egy időpontot tartalmaz, az egységárakat

és ellenértéket áfával növelt összegben szerepelteti, az áfa kulcsot szerepelteti, de

annak értékét külön nem. Meghatározza, hogy a végösszeg hány % adót tartalmaz.

151

c. nyugta – a legegyszerűbb bizonylat a felsoroltak közül. Tartalmi elemei:

- sorszáma

- a nyugta kibocsátásának kelte

- a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe

- a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke

Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) sajtóterméket értékesít;

b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték

szolgáltatást nyújt;

c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését,

szolgáltatás nyújtását.

d. számlával egy tekintet alá eső okmány – minden adóigazgatási azonosításra alkalmas

bizonylat, melynek adattartalma az alábbi:

- sorszáma

- kibocsátójának neve, címe

- hivatkozás arra a bizonylatra, amelyiknek tartalmát módosítja

- számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint

- módosítás számszerű hatása

Az elektronikus úton kibocsátott számlák kezelésének speciális szabályai:

Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e

törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az

abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

A kibocsátás feltételei:

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott

biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott

időbélyegzővel kell ellátni; vagyb) az elektronikus adatcsererendszerben (a

továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

Az alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék

beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI

alkalmazásáról és használatáról.

A számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi

rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő

összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője

megkapja.

Számla, nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése:

a. Bejövő számlák ellenőrzése során vizsgálni kell annak fent részletezett tartalmi

elemeinek meglétét és a számla belső ügykezelését. A belső ügykezelés során a

következők teljesülést vizsgáljuk:

- beérkező számlák nyilvántartása

- számlán szereplő tételek ellenőrzése, az megegyezik-e a szállítási szerződésben,

- beérkező számla bizonylati alátámasztottsága, igazolása. Ezt áruszállítás esetében

a raktárra vételi bizonylat csatolásával lehet bizonyítani, szolgáltatás esetén a

152

felelős vezető igazolása szükséges. Ha véletlenül kifizetjük azt a számlát, amely

nem valós teljesítésen alapul mi leszünk kénytelenek a pénzünk visszaszerzéséért

lépéseket tenni. Egyszerűbb az alaptalan számla kifizetését megelőzni. Ez a feladat

teljesítése fontos vagyonvédelmi funkciót teljesít.

- a számla áfa nyilvántartás szerinti kezelésének megtörténte

- a számla pénzügyi teljesítésének megtörtént-e

- számlák könyvelése szabályosan, a tényleges gazdasági eseménynek megfelelően

történt-e?

- egyéb speciális feladatok ellátása

b. Kimenő számlák ellenőrzése során kicsit hasonló a feladat, de vannak speciális

szempontok is. Az ellenőrzés a következőkre terjed ki:

- a bizonylat szabályossága

- a számla taralmi ellenőrzése, mindent leszámláztak-e, amit teljesítettek

- a számla a szerződésben foglaltaknak megfelelően lett-e kiállítva

- számlák bizonylati alátámasztottsága (szállítólevél stb.)

- a teljesítés és számlázás között eltelt időtartam indokolt volt-e

- a bizonylat kezelése ÁFA szempontjából

- a fizetési határidők betartása

- a számlák könyvelésének szabályossága

- egyéb speciális szempontok

c. A nyugták esetében a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére és a nyugtaadó

pénztárgépek kezelésnek szabályszerűségére kell figyelnünk.

A számlák, nyugták vizsgálatakor természetesen vizsgáljuk a bizonylatok iratkezelését és

megőrzését.

Tisztelt Olvasó!

Gratulálok, egy nehéz tananyag áttekintésével sikerült végeznie. Köszönöm a közös munkát, a

vizsgához és a gyakorlati munkájához sok szerencsét kívánok.

Tisztelettel: Szerző