634.0.624

• TERMELÉSI CÉL, Új FOGALOM AZ ERDŐTERVEKBEN

DR. SZENTKÚTI FERENC

Az erdőrendezés tervezi a faanyag termelési folyamatát. A fa­anyagtermelés árutermelés lévén, tervezésében nem kerülhetők meg az árutermelés technikai és ökonómiai szempontjai. Az új fogalom bevezetése ennek az aspektusnak megerősödését szolgál­ja a tervezésben.

Egy gazdálkodási folyamatrendszer ha tékony működte tése nem képzelhető el anélkül , hogy a végterméket , melyben célja megtestesül , igen konkré tan meg ne határozná. A termelési folyamat részműveletei , azok gazdaságossága, a folyamat optimális idő ta r tama szorosan függ ettől a végterméktől .

A faanyag termelési fo lyamatának végterméke az elsődleges választék. Ez ugyan sokféle, de alapvetően két csoportra osztható aszerint, hogy a fának milyen tulajdonságait hasznosít ja: — Az első csoportba tar toznak azoka termékek, amelyek a fának makro- tu -

lajdonságait hasznosít ják: előnyös esztétikai hatását , ruga lmas szilárdsá­gát. Végső felhasználói elsősorban a bútor ipar és az építőipar, melyeket a fűrészipar és hagyományos lemezipar lát el megfelelő te rmékekkel . Alap­anyagul a rönkféleségek választékcsoportja szolgál.

— A másik csoportba ta r toznak azok a termékek, amelyek a fának mikro-tulajdonságait hasznosít ják: apr í tha tóságát és kémiai ér tékei t . Az ilyen t e rmékeknek a felhasználója a modern lemezipar, papír - és cellulózipar, vagyipar és az energia hasznosítás. Alapanyagul a papírfa, rostfa, apr í ­tok választékcsoport és a tűzifa szolgál.

A rönk használat i és pénzbeli é r téke annál nagyobb, minél nagyobb a mé­rete, minél szabályosabb az alakja és minél szebb az anyaga. Ahhoz, hogy ilyen választékokat nagy fatérfogat hányadban előállí thassunk, rendkívül m u n k a - és időigényes termelési eljárások szükségesek. A termesztés célja k i ­váló tulajdonságú egyes törzsek megnevelése, nem pedig minél nagyobb élő-fakészletű hozamsorozat biztosítása. A másik csoport választékai sokkal igény­te lenebb termelési el járásokat k ívánnak , s a végtermék rövidebb termelési ciklusokkal előállítható. A termesztés célja it t minél nagyobb élőfakészletű hozam elérése egységnyi időre vetí tve.

Az eddig nem említet t hagyományos választékoknak sem piaci jelentősége, sem a hozamban való részaránya nem számottevő, külön célválasztékokként való szerepeltetésük indokolat lan lenne.

Az elérni k ívánt végtermék — választékcsoport — meghatározója a t e r m e ­lési fo lyamatnak, így a folyamat tervezésének is; ha tékony tervezés pedig a cél i smerete nélkül nem képzelhető e l : a vég te rmékre or ientá l tan kell t e r ­vezni. A tervezőnek kell eldönteniei, hogy egy-egy á l lománynál — az élettani és gazdaságossági opt imumok együt tes tekin te tbe vételével — milyen terme­lési cél tűzendő ki, s ezt az erdőtervben meg is kell jelenítenie.

Ez a fogalom tu la jdonképpen eddig is élt, s ha to t t a tervezésre, de re j te t ­tebben és nem elsődleges meghatározóként . Deklará lása célratörőbbé teszi a tervezést és jobban rávi lágí t a végrehaj tásban megengedhető rugalmasság ha ­tára i ra . (Minél é r tékesebb a te rmék, annál i nkább beszűkülnek ezek a h a t á ­rok, annál erősebbnek kell lennie a technológiai fegyelemnek.)

A faanyag-felhasználás első csoportját szolgáló választékok megtermelését neveztük minőségi (intenzív) fatermelésnek, s így termelési célját minőségi termelési célnak; a második csoport esetében pedig mennyiségi (extenzív) fa-termelésnek illetve termelési célnak.

Az európai fagazdasági prognózisok a lapján azt mondhat juk , hogy a két célválaszték-csoport i rán t i felhasználói igény igen hosszú távon sem csökken, így termelési célul való ki tűzésük indokolt . Nagyon bizonytalan azonban a ket tő közti kereslet i a r ány jövőbeni alakulása. Ezért célszerű volt egy h a r m a ­dik termelési célt is közbeikta tni , ezt alternatív termelési célnak neveztük. Az ide sorolandó ál lományok képesek gyengébb minőségű rönköt szolgáltatni. Nem igényelnek a minőségi termelési célnak megfelelő intenzív termesztést , mert emellett sem t u d n á n a k a ráfordí tás- többlet te l a rányosan nagyobb é r té ­kű anyagot létrehozni. Ezeknél az á l lományoknál a termelési folyamat bár ­mely szakaszán nagyobb veszteség nélkül át lehet té rn i a mennyiségi fa ter -melésre, ha ezt a gazdasági környezet szükségessé teszi.

Az ál lományok termelési célba sorolása nem a tervező szabad e lhatározásá­tól függ, ennek biológiai felső és ökonómiai alsó korlá ta i vannak. A minőségi termelési célnak megfelelő mére tek és minőség elérhetőségének ha t á r t szab egyrészt a termőhely, másrészt a meglevő ál lomány állapota, mely magán vi­seli az eddigi erdőnevelés következményei t . Azokban az á l lományokban, a m e ­lyek közel vannak a biológiai határhoz, megvizsgálandó a másik korlátozó t é ­nyező, a gazdaságosság. A ha tá rese tekben az dönti el a cél besorolást, hogy az éves jövedelmezőség melyik célkitűzés, illetőleg ebből fakadó termelési folya­mat mellett nagyobb. Ebben az esetben n e m hagyha t juk figyelmen kívül a valószínűsíthető á r a r ány ingadozásokat sem. I t t kényte lenek vagyunk megint az európai prognózisokhoz fo rdu ln i s az ál ta luk előrevet í te t t lehetséges vál­tozások variációival is kiszámolni a jövedelmezőséget, s a választ va lamilyen számszerűsí tet t döntési eljárással megkeresni . Ugyanez a helyzet az a l t e rna t ív és mennyiségi termelési célkitűzés közti ha tá rvona l meghúzásánál is.

A termelési cél ki tűzésére k ihat a nagyobb fafeldolgozó központoktól való távolság is; ez eltolhatja az egyes termelési célok közti ha tá roka t . Például egy nagy modern lemezipar alapanyag-bázisához tartozó erdőkben mennyiségi termelési célt tűzhe tünk ki olyan esetekben is, melyeknél máshol a l te rna t ív termelési célt te rveznénk.

A termelési cél bevezetése az előbbiekben e lmondot tak szerint némiképp megváltoztat ja a szokásos tervezői gyakorla tot . A tervezésnek, s így az elő­írások jobban differenciálódnak. Ennek ha tása a vágáséret tség tervezése kap­csán érvényesülni fog a hozamokban is. Amikor tehá t a termelési cél megha­tározás fel tételrendszerét megalkotjuk, f igyelemmel kell l ennünk ezekre a kihatásokra .

Meg kellett tehát vizsgálni azt, hogy egy adott fel tételrendszer mellet t ho ­gyan a lakulnak, vál toznak az országos hozamlehetőségek. A valószínűsíthető 19% minőségi, 4 4 % a l te rna t ív és 37% mennyiségi termelési cél esetén a szá­mítások azt mu ta t t ák , hogy a termelési cél és az ennek következtében diffe­renciál tabb vágáséret tségi korok révén a vá rha tó hozamnövekedés 15%.

A h o z a m b e l s ő s z e r k e z e t e e l e i n t e e l t o l ó d i k a k e v é s b é é r t é k e s t e r m é k e k f e ­l é , d e e z t a t e n d e n c i á t l e f é k e z i a z , h o g y a z ú j t e r v e z ő i m ó d s z e r c s a k l a s s a n é s f o k o z a t o s a n f o g j a é r e z t e t n i a h a t á s á t .

A z ú j f o g a l o m k a p c s á n k é t t e r v e z ő i p r o b l é m a k ö r m e r ü l f e l : a c é l b e s o r o l á s k é r d é s e i é s a c é l o k n a k m e g f e l e l ő t e r v e z é s . A t e r v e z ő a t e r m e l é s i f o l y a m a t v a l a m e n n y i s z a k a s z á b a n l e v ő t e r ü l e t e k k e l t a l á l k o z i k , o l y a n f e l t é t e l r e n d s z e r t k e l l e t t t e h á t k i a l a k í t a n i , a m e l y a t e r m e l é s t e l j e s h o s s z m e t s z e t é b e n e l i g a z í t á s s a l s z o l g á l . A z ú j ú t m u t a t ó e z t t a r t a l m a z z a . E z a f e l t é t e l r e n d s z e r n e m e l ő í r á s , h a n e m s e g é d l e t , a m e l y n e m z á r h a t j a k i a h e l y i v i s z o n y o k b ó l f a k a d ó s z a k m a i m é r l e g e l é s s z ü k s é g e s s é g é t .

A f e l t é t e l r e n d s z e r h á r o m f o r r á s b ó l t á p l á l k o z i k : — „ A z e g y e s t e r m ő h e l y t í p u s o k o n a l k a l m a z h a t ó c é l á l l o m á n y o k é s a z o k v á r h a t ó

n ö v e k e d é s e " c í m ű k i a d v á n y , — a z e r d ő n e v e l é s i m o d e l l t á b l á k , — a m i n ő s é g i o s z t á l y m i n t s z i n t é n ú j , m e g h a t á r o z a n d ó m i n ő s í t é s , a f ő á l l o - ,

m á n y r a v o n a t k o z ó t ö r z s a l a k é s e g é s z s é g i á l l a p o t i s m é r v . A f e l t é t e l r e n d s z e r — e l s ő s o r b a n a c é l b e s o r o l á s i o l d a l a — b i z o n y o s f o k i g

m é g k é p l é k e n y , t o v á b b i k u t a t á s o k r a s z o r u l . N e m h a g y h a t ó f i g y e l m e n k í v ü l a z ú j f o g a l o m b e v e z e t é s é n e k j e l e n t ő s é g e a z

e r d ő t e r v n é l m a g a s a b b s z i n t ű t e r v e z é s e k , p r o g n ó z i s o k t e k i n t e t é b e n . A z á g a z a t ­v e z e t é s o l y a n d ö n t é s e l ő k é s z í t ő i n f o r m á c i ó t ö b b l e t h e z j u t á l t a l a a f a g a z d a s á g l e h e t s é g e s t e r m é k s z e r k e z e t é r e v o n a t k o z ó a n , a m e l y m i n d a z o r s z á g o s h o z a m o k , m i n d a f a i p a r a l a p a n y a g e l l á t á s a é s f e j l e s z t é s i i r á n y a i t e k i n t e t é b e n n ö v e l i a g a z d a s á g i d ö n t é s e k b i z t o n s á g á t .

I d ő t é n y e z ő a z e r d ő g a z d a s á g b a n . H o s s z ú t e r m e l é s i f o l y a m a t b a n k ü l ö n l e g e s p r o b l é ­m a a k ü l ö n f é l e i d ő p o n t b a n k e l e t k e z ő r á f o r d í t á s o k é s h o z a m o k ö s s z e m é r h e t ő s é g é n e k b i z t o s í t á s a . V. D. Volkov a l a p o s á t t e k i n t é s t a d a z i d ő t é n y e z ő v e l f o g l a l k o z ó s z o v j e t s z a k i r o d a l o m j e l l e g z e t e s i r á n y a i r ó l . E n n e k a l a p j á n m e g á l l a p í t j a , h o g y n e m l e h e t e g y s é g e s n o r m a t í v a k é n t é r v é n y e s í t e n i a z i d ő t é n y e z ő t n é p g a z d a s á g i s z i n t e n . A z á g a ­z a t o k k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l a t e r m e l é s i f o l y a m a t i d ő t a r t a m á b a n , a z á r - é s b é r ­r e n d s z e r b e n , a z a l a p i g é n y e s s é g b e n , a b e r u h á z á s o k m e g t é r ü l é s i i d e j é b e n , a z e r ő f o r r á ­s o k s z ü k s é g e s s é g é b e n , a z e r e d m é n y e l é r é s é n e k v a l ó s z í n ű s é g é b e n . E m i a t t á g a z a t o n ­k é n t e l t é r ő k e l l l e g y e n a z i d ő t é n y e z ő n o r m a t í v é r t é k e .

I s m e r t e t i K . G . Hoffman e l g o n d o l á s á t , a k i a n o r m á l e r d ő a l a p j á n v e z e t t e l e f a ­f a j o n k é n t a z e r d é s z e t i k a m a t l á b a t . E r d e f e n y v e s r e , l u c o s é s t ö l g y e s e r d ő k r e 2 % é r ­t é k e t k a p o t t . V o l k o v v i t a t j a a k i i n d u l ó f e l t é t e l j o g o s s á g á t . A n o r m á l e r d ő a g y a k o r ­l a t b a n r i t k á n é r v é n y e s ü l h e t . A v a l ó s á g b a n e n n é l k i s e b b , v a g y n a g y o b b l e h e t a k a ­m a t l á b a k o r o s z t á l y s z e r k e z e t t é n y e l e g e s á l l a p o t a f ü g g v é n y é b e n . A z e r d ő g a z d a s á g é v e s n a t u r á l i s p r o d u k t u m á n a k n ö v e k e d é s e n e m h a l a d j a m e g a z 1 , 0 — 1 , 5 % - o t , t e h á t e f ö l é s e m j o g o s a d i s z k o n t t é n y e z ő é r t é k é t e m e l n i .

A s z e r z ő m á s i k l é n y e g e s m e g á l l a p í t á s a , h o g y a k a m a t l á b n a k v á l t o z n i k e l l a t e r ­m e l é s i f o l y a m a t i d ő t a r t a m a ( v á g á s k o r ) f ü g g v é n y é b e n . E g y é v e s c i k l u s b a n e z a z é r ­t é k m e g e g y e z i k a n é p g a z d a s á g h a t é k o n y s á g i n o r m a t í v á j á v a l , m e l y a S z o v j e t u n i ó b a n j e l e n l e g 1 2 % . V é g t e l e n i d ő t a r t a m ú t e r m e l é s i c i k l u s h o z k ö z e l e d v e a r e á l i s k a m a t l á b c s ö k k e n , t a r t a n u l l á h o z . A k ü l ö n f é l e v á g á s k o r o k h o z t a r t o z ó k a m a t l á b a t a s z e r z ő a k ö v e t k e z ő k é p l e t t e l a j á n l j a l e v e z e t n i :

1

( l + g 0 t - 0 , 5 0 ) t-i a h o l : g 0 = a m i n d e n k o r i n é p g a z d a s á g i h a t é k o n y s á g i n o r m a t í v a

t = v á g á s k o r V o l k o v j a v a s l a t a t e l j e s e n ú j s z e r ű . A h a z a i e r d ő é r t é k e l é s h e z k a p c s o l ó d ó k u t a t á s o k ­b a n c é l s z e r ű f i g y e l e m b e v e n n i .

( L e s z n o j e H o z j a j s z t v a 1985. 2. , R e f . : Illyés Benjámin)

A f á k t ö r t é n e t e

F ö l d ü n k é s z a k i f é l t e k é j é n a 47 . s z é l e s s é g i f o k k ö r ü l a n é g y é v s z a k s o k f é l e s z í n t , h a n g u l a t o t é s v á l t o z a t o s s á g o t a d n e k ü n k . M i n d e n é l ő l é n y r e a g á l a h ő m é r s é k l e t i é s a z i d ő j á r á s i v á l t o z á s o k r a . A f á k , a n ö v é n y e k a l e g s z e m b e t ű n ő b b e n v á l t o z n a k á t é s v e l ü k s z í n e s e d i k v a g y f a k u l a t á j . T é l e n c s o n t v á z z á k o p a s z o d o t t á g a k k a l m e ­r e d n e k a z é g f e l é a f á k . V á r v a - v á r j á k , é s a s z ü r k e s é g b ő l , a f e k e t e - f e h é r s z í n e k b ő l k i m e l e g s z i k a t a v a s z . Z ú g - z s o n g a z e r d ő , h a l v á n y z ö l d l e v e l e k é s p o m p á s v i r á g o k s z í n e é s f r i s s i l l a t a e r ő s ö d i k n a p r ó l n a p r a , a m í g h a r a g o s z ö l d , a z t á n s á r g a s z í n e k h a t a l m a s o d n a k e l . A s á r g a s z í n e k e g y r e s z a p o r o d n a k , v ö r ö s é s l i l a i s k e v e r e d i k a t á j s z í n e i k ö z é ; A z u t á n a h i d e g s z e l e k , e s ő k é s a d é r l e k o p a s z t j a a f á k a t , é s m i n d e n k e z d ő d i k e l ö l r ő l .

E z a z é v r ő l é v r e k i s e l t é r é s s e l i s m é t l ő d ő e s e m é n y s o r a f á k é l e t é b e n n e m v o l t m i n d i g í g y . A F ö l d k ü l ö n b ö z ő t á j a i n i s m á s t ö r t é n e t e k i s m é t l ő d n e k . A z ő s k o r t ó l n a p j a i n k i g n a g y o n j s o k m i n d e n t ö r t é n t a f á k k a l . F o n t o s t u d n i , m i t is k ö s z ö n h e t ü n k n e k i k , m i t i s v á r h a t u n k t ő l ü k . A f á k n a k , h a l e n n e t ö r t é n e l e m k ö n y v e , b i z t o s a l e g ­n a g y o b b k ö n y v v o l n a a v i l á g o n .

A Devon k o r h a t á r á n , 400 m i l l i ó é v v e l e z e l ő t t „ l é p t e k " a t e n g e r e k b ő l a s z á r a z ­f ö l d r e a n ö v é n y e k . I n n e n k e z d ő d i k a f á k t ö r t é n e l m e . M e g e r ő s ö d i k a v í z i é l e t m ó d ­h o z s z o k o t t n ö v é n y e k g y ö k é r z e t e é s s z á r a . A z e l s ő m a g v a s p á f r á n y o k u t á n m e g ­j e l e n n e k a z ő s f e n y ő k , a n y i t v a t e r m ő k e l s ő f a t e r m e t ű p é l d á n y a i . A Karbon i d ő s z a k ­b a n m a g a s o d n a k , e r ő s ö d n e k a f á k é s m e g h ó d í t j á k a s z á r a z f ö l d e t . E m b e r s o h a n e m l á t t a ő s e r d ő k á r a d n a k s z é t a k e d v e z ő t r ó p u s i k l í m a h a t á s á r a . A z ő s i d ő k K a r b o n e r d ő ó c e á n j a i n a k k ö s z ö n h e t j ü k a h a t a l m a s s z é n t e l e p e k k i a l a k u l á s á t . E z a t a l á n s o h a t ö b b é n e m l e s z n ö v é n y g a z d a g s á g a m a i n á l o x i g é n b e n 1 0 - s z e r d ú s a b b l é g r é t e g e t e r e d m é n y e z t e . E z e k a z e r d ő k t ö b b „ e m e l e t e n " m i n t m a B r a z í l i a ő s e r d ő i , d e s o k ­k a l n a g y o b b t e r ü l e t e k e n o n t o t t á k a z o x i g é n t , m e g t e r e m t v e a z é l e t l e h e t ő s é g e t a m a g a s a b b r e n d ű é l ő l é n y e k n e k . F o k o z a t o s a n e g y r e s z á r a z a b b l e s z a F ö l d k l í m á j a és a z ő s t ű l e v e l ű e k h ó d í t a n a k e g y r e n a g y o b b t e r ü l e t e k e t a P e r m i d ő s z a k b a n .

A f ö l d t ö r t é n e t i k ö z é p k o r k e z d e t é n a Triász i d ő s z a k b a n a k l í m a t o v á b b r a i s s z á ­r a z é s e g y r e k e d v e z ő t l e n e b b l e s z . M e g j e l e n n e k a p á f r á n y f e n y ő k , s z á r a z f ö l d e k v á n ­d o r o l n a k é s ü t k ö z n e k ö s s z e , h e g y s é g e k a l a k u l n a k k i , ú j é s ú j t e n g e r e k n y í l n a k m e g . E z u t á n a k e d v e z ő b b , k i e g y e n l í t e t t k l í m á j ú Jura i d ő s z a k k ö v e t k e z e t t . Ú j , s o k ­s z í n ű e r d ő k n ö v e k e d n e k f e l . E z u t á n ú j r a s z é l s ő s é g e s i d ő s z a k k ö v e t k e z i k , a Kréta. A l o m b o s f á k , a z á r v a t e r m ő k a n y i a t v a t e r m ő k k e l s z e m b e n e t t ő l a z i d ő t ő l k e z d t é k m e g n a g y h ó d í t á s u k a t . A f ö l d t ö r t é n e t i k ö z é p k o r v é g é r e a l o m b o s f á k f a n t a s z t i k u s a l k a l m a z k a d ó k é p e s s é g ü k k e l m i n d e n z u g o t m e g h ó d í t a n a k F ö l d ü n k ö n . S o k h ó d í t ó

k ö z ö t t s o k k ü l ö n l e g e s f a m u t a t t a a l e g k ü l ö n l e g e s e b b a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g é t . A l e g e k l e g j e t a l á n a M a n g r o v é k p é l d á n y a i . A t e n g e r p a r t o n é l t e k — é s m a i s é l ­n e k —, a t e n g e r i i s z a p b a f ú r t á k b e m a g u k a t . D a g á l y k o r ú j r a é s ú j r a t e n g e r v í z a l á k e r ü l n e k é s v í z i n ö v é n y e k l e s z n e k , m e r t a t e n g e r v í z b ő l t á p l á l k o z n a k . A z i d ő n ­k é n t i k é n y s z e r h e l y z e t b e n , a h o g y a t e n g e r á r v á l t o z i k , v á l t o z t a t j á k é l e t m ó d j u k a t , l e s z n e k e g y s z e r s z á r a z f ö l d i , a z t á n v í z i n ö v é n y e k .

A z ú j k o r b a n a z E o c é n k e z d e t é n a z á r v a t e r m ő k ú j é s m e g i n t ú j f a j t á i é s v á l t o ­z a t a i j e l e n n e k m e g . A k l í m a i g e n s z é l s ő s é g e s , a n a g y v á l t o z á s t é s m e g p r ó b á l t a t á s t a z i s m é t l ő d ő j é g k o r s z a k o k i s j e l e n t i k . M e g j e l e n n e k a j u h a r o k , t ö l g y e k , f ű z e k , é g e ­r e k . K i a l a k u l a F ö l d m a i h o z h a s o n l ó a r c u l a t a . 500 e z e r é v v e l e z e l ő t t m e g k e z d i a z ő s e m b e r a t e v é k e n y s é g é t , m e g i s m e r i a t ü z e t é s m e g h ó d í t j a a z e r d ő k e t . A h ó d í t á s k o r a , a m i k o r a f á k m e g h ó d í t j á k a F ö l d e t , v é g e t é r t . M e g k e z d ő d ö t t a h ó d o l t s á g , a f á k s o k f é l e f e l h a s z n á l á s á n a k k o r a . E b b e n a z ú j , a z e l ő z ő m i l l i ó s i d ő s z a k h o z k é p e s t r ö v i d i d ő s z a k b a n i s k é t f ő t é r t é n e t i s z a k a s z k ü l ö n í t h e t ő e l A v a d f e l h a s z n á l á s k o r a e l ő b b , m a j d p e d i g t e l e p í t é s e k , a z e r d ő g a z d á l k o d á s k o r a . A z e l s ő M e z o p o t á ­m i á b a n é p ü l t c ö l ö p h á z a k u t á n a m ű v é s z i s z i n t r e e m e l k e d e t t m e s t e r e k é s k é z m ű ­

v e s e k k e d v e l t a n y a g a l e t t a f a . K ö v e t k e z n e k o l y a n k o r o k é s k u l t ú r á k , a m i k o r a f a f e l h a s z n á l á s a a l e g m a g a s a b b m ű v é s z i s z i n t e t é r i e l .

A f a a f e l h a s z n á l t a n y a g o k k ö z ö t t o l y a n e l ő k e l ő , m e g b e c s ü l t h e l y e t f o g l a l e l , h o g y a r a n n y a l , d r á g a k ö v e k k e l d í s z í t v e j e l e n i k m e g . D í s z e s s z é k , s z e k r é n y k é s z ü l b e l ő l e , v a g y p a l o t á k a t , t e m p l o m o k a t é k e s í t . .

A m i k o r a f a é r t é k e i r ő l e s i k s z ó , k ü l ö n k e l l v á l a s z t a n i a z é l ő f a e s z t é t i k a i ó s a z e g é s z s é g e s k ö r n y e z e t i h a t á s á t . A f e l d o l g o z o t t é s a f e l d o l g o z á s r a k e r ü l ő f a s o k h a s z ­n á r ó l k ü l ö n k e l l b e s z é l n i . E z e n é r t é k e k r e k i v é t e l n é l k ü l s z ü k s é g ü n k v a n . A k ö ­v e t k e z ő k o r t ö r t é n e t i f e j e z e t b e n a f a m e g i s m e r é s é n e k é s m e g b e c s ü l é s é n e k é r t é k e ­l é s e i s b e n n e l e s z .

Bezzegh Péter