természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia

A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése

Vízi élőhelyek Magyarországon

• Nagy-, mély- és a sekélytavak

• Folyamok és a folyók egy része

Vizes élőhelyek Magyarországon

1. HÍNÁRNÖVÉNYZET

● hínárosok: folyók, holtágak, tavak

2. MOCSARAK ● nádasok és gyékényesek ● mocsárnövényzet ● magassásosok

3. LÁPOK● tőzegmohalápok és tőzegmohás lápok● síklápok (úszó- és ingólápok)● forrásgyepek (forráslápok)

4. LÁPERDŐK ÉS LÁPCSERJÉSEK ● égerlápok, fűz- és nyírlápok, lápi fenyvesek

A vizes élőhelyek pusztulása

• Világ 50%• Európa és Észak-Amerika 56-65%• Ázsia 27%• Dél-Amerika 6%• Afrika 2%

A vizes élőhelyek pusztulása

• Magyarország• Lápok: 97%• Árterületek: 21248 km2 - 637 km2

A hínárnövényzet és kezelésük

úszóhínár lebegőhínár

rögzült hínár vízközt maradó vízfelszínre emelkedő


• szélsőséges vízszint ingadozás.

• visszaduzzasztásból adódó feliszapolódás.

• Tápanyagok felhalmozódása (szennyvizek)

• Növényevő halak túlzott elszaporodása.

• Szélsőséges időjárási viszonyok (hullámverés)

• Időszakos kiszáradás


A hínártársulásokat veszélyeztető tényezők

Inváziós fajok irtása, betelepítésük szigorú szabályozása


• Regenerációjuk erősen függ attól, hogy van-e a vízgyűjtőn hasonló fajkészletű élőhely

• Nyílt partoldalak, zátonyok jelenléte fontos (folyóvízi hínarak)

• Rossz regenerációs potenciál (ritka élőhelytípusok)

• A mérsékelt legeltetés kedvezően hathat (szikes hínarak)


Nádasok és kezelésük

• Európában a ritkaságuk miatt kiemelt élőhelyek.

• Hazánkban kiemelkedően sok nádas van, így megőrzésükben komoly felelősség hárul ránk.

A nád életciklusa

MagAlomképzés

Csíranövény

A föld feletti hajtás elhalása (tél) Vegetatív szaporodás (rhizóma)

Magérlelés (november) Hajtásnövekedés

Virágzás (augusztus-október)

A nádasok természetvédelmi értéke

A nádasok természetvédelmi értéke

● Növényvilággyékények, sárga nőszirom, békabuzogány, nádi boglárka

● Gerinctelenek nádfúrómoly, nagy nádibagoly, szomjas pohók, vízibolha, árvaszúnyogok ● Kétéltűek és hüllők

zöld varangy, pettyes gőte, vízi sikló● Halak

tüskés pikó, tőponty, fürge cselle ivadékok● Madarak- szorosan a nádhoz kötődő fajok:

énekes nádiposzáta, barkóscinege, barna rétihéja, bölömbika- a nádasokhoz kötődő további fajok:

hamvas rétihéja, csíkosfejű nádiposzáta, nádi tücsökmadár nádi sármány

● Emlősökközönséges vízicickány, törpe egér, vidra


Veszélyeztető tényezők

• mechanikai irtás horgászállások vagy stégek kialakítása céljából

• vízfolyások, tavak partjainak kiépítése

• “babásodás” (megbomlik a homogén nádas)

• gyors elárasztás

• A jó állapotú, természetes nádasok nem igénylik az emberi beavatkozást.

• A szakszerűen végzett nádaratás nem eredményezi az élőhely degradációját. (A nádhoz kötődő, elsősorban gerinctelen állatvilág azonban erősen megsínyli a beavatkozást.)

• A cél egy mozaikos szerkezetű nádas élőhely kialakítása, ill. fenntartása.

● Feladatoka víz kezelése (vízszintszabályozás)a nád kezelése (nádvágás)

téli vágás: fenntartja a nád egyeduralmátnyár végi vágás: visszaszorítja a nád mennyiségét



A kezelésnél az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

– megfelelő tarlómagasság megtartása

– aratást, ill. égetést február 15-e után nem szabad végezni

– égetés csak elkerülhetetlen esetben fogadható el

– kerülni kell a nádasok hosszú ideig történő kiszárítást

– mozaikosság kialakítása, ill. fenntartása

– Kerülni kell a nádas feldarabolódását eredményező létesítmények kialakítását.

– Kíméletes aratógépek alkalmazása.

– Az aratást jégen, ill. fagyott talajon kell elvégezni.

A nádasok kezelése a különböző élőhelyek és fajok érdekében

Vízgazdálkodás

● Vízjárás- a vízszint magassága, a vízborítás tartama és évszakos időzítése

● A vízjárást befolyásoló természetes folyamatok és kezelések- vízellátás: eső, felszíni hozzáfolyás és elfolyás, a talaj és a

növényfelületek vízfelvétele és -leadása- vízelosztás: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

Vízgazdálkodás

● Vízszintszabályozó rendszerek- a belépő és kilépő vízszint szabályozásával- eszközei: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

Vízgazdálkodás

● A vízminőség- a nád kedveli a tápanyagban gazdag vizeket- ált. a nádasban élő növény- és állatfajok nem viselik el a

tápanyagbőséget

● A vízminőség javításának lehetőségei- elszigetelés a tápanyagban gazdag vizektől- tápanyagelvonás- a csatornák elrendezése- árasztás

A csatornák szerepe

● A terület lecsapolása ● A víz elosztása ● Élőhely biztosítás

A csatornák kezelése

● A növényzet vágása és elszállítása● Az avar eltávolítása● Fenékkotrás● Újraprofilírozás

A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentősége

● A nyílt víz- a vízi vadak táplálékszerző helye

● A szegély- laza takarás- fölmelegedő sekély vízréteg (halak, gerinctelenek, kétéltűek)- ívóhely

A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentősége

Mocsárnövényzet

• a tavi, vízparti szukcesszió egy korai stádiumát jelentik

• gyorsan változnak, ill. átalakulnak nádasokká vagy sásosokká.

• elsősorban a szukcesszió fenyegeti

• Átalakulásukra akkor lehet számítani, ha a szukcessziót gátló tényezők megszűnnek.

• jellemző probléma a vízhiány

• kiszáradásra gyorsan gyomosodni kezdenek

• A kaszálás a zsombékos szerkezetet megszüntetheti.

• gyakori veszélyeztető tényező az élőhely feltörése

• fenntartásuk (ha az élőhely állapota beavatkozást igényel) extenzív marhalegeltetéssel oldható meg.

Magassásosok 1. Zsombéksásosok

• A vízhiányra kevésbé érzékenyek, szélsőségesebb vízingadozásokat is elviselnek.

• kezelés nélkül cserjésednek

• ha van propagulum forrás, akkor viszonylag gyorsan regenerálódnak.

Magassásosok 2. Tarackos sásosok

Lápok

• Magyarország területének egykor több mint 1%-a volt láp.

• Mára egykori lápjaink 97%-a megsemmisült elsősorban a lecsapolások miatt.

• Nagy lápvidékeink, az Ecsedi-láp, a Sárrét, a Rétköz és a Hanság a 19. és 20. század vízrendezési munkálatai során pusztultak el.

• 1915-ben a Hanság tőzeges területeit még 23 350 ha-ra becsülték, amelyből 1975-re csak 3500 maradt meg; ugyanez az Ecsedi láp esetében 1915-ben 16 977 ha, míg 1975-ben 0 ha.

Lápok

• A második világháborút követően a mezőgazdaság erőltetett fejlesztése még azokat a lápterületeinket is felemésztette, amelyek töredékesen ugyan, de túlélték a vízrendezések káros következményeit.

• Ennek során váltak tőzeges területeink – hatalmas támogatással – például kukoricaföldekké.

• Amit nem szántottak fel, azt intenzíven kaszálták, legeltették.

• A lápterületek drasztikus csökkenését eredményezte a tőzegvagyon kitermelése is.

• Észak-Alföldön, az Északi- és a Dunántúli-középhegységben valamint a Nyugat-Dunántúlon fordulnak elő

• A korábban vízrendezéssel érintett állományaikban ma jellemzően inváziós növényfajok állományai élnek.

• Drasztikus leromláshoz vezethet a vízhiány. (Ennek orvoslására korábban próbáltak vízutánpótlást végezni, de kiderült, hogy a víz kémiai összetételének kiemelkedő szerepe van!)

Lápok 1. Tőzegmohalápok (Dagadólápok) és tőzegmohás

átmeneti lápok

• fás szárú fajok felszaporodása (párologtatás)

• Az élőhelyek regenerációs potenciálja viszonylag jó abban az esetben ha a vízháztartás kedvező irányba változik és van propagulumforrás ahonnan regenerálódhat.

• A nádasok, illetve a lápi élőhelyek speciális esete.

• Nagyon fontos az élőhely vízellátottsága, illetve vízminősége.

• Jellemzően minél alacsonyabb a pH, és minél inkább tápanyagszegén az élőhely, annál jobb természetességű.

• Minél vastagabb a kialakult tőzegréteg, annál jobb természetességű az élőhely.

Lápok 2. Ingó- és úszólápok

2. Ingó- és úszólápok

• Kiemelt veszélyforrás a gépi nádaratás, még ha jégen is történik, akkor is feldarabolódást okozhat.

• A tartósan túl alacsony vízszint, melynek hatására az aljzattal érintkező nád rizómák legyökerezhetnek, és ez által az élőhely rögzül.

• A vízszint újbóli emelkedésekor elönti az élőhely "talajszintjét", vagyis az teljesen átalakul.

• (Ismert olyan példa is, mikor az ismét megemelkedő vízszint felszakította az ingó- vagy úszólápot, és az újból úszni kezdett.)

• A területen megjelenő rekettyefűz egyedek a degradációt, átalakulást jelzik.

• Érzékenyen reagálnak a klimatikus változásból adódó szélsőségekre (pl. vízhozam szélsőségek).

• Kis kiterjedésük miatt a környező élőhelyek állapota alapvetően határozzák meg a forráslápok állapotát.

• Kifejezetten a forráslápokat károsítják az egyébként jó szándékú forrásfoglalások.

• A művelet során a forrás vizét feltáró és összegyűjtő műtárgyat hoznak létre, mellyel pont azt az esetenként néhány tíz négyzetméteres élőhelyet semmisítik meg, mely a forrás természetes felszínre bukkanásának hatására alakult ki.

Lápok 3. Forráslápok (Forrásgyepek)

• Agrár területekről származó szennyezés, tápanyag feldúsulás.

• Taposás, vaddisznók dagonyázása.

• Turisták taposása, szennyezése.

• Intenzív erdő, illetve gyepgazdálkodás, gépek taposása.

• Környező élőhelyek drasztikus változása (pl. tarvágás)

Lápok Forráslápok (Forrásgyepek)

Forráslápok

Láperdők és lápcserjésekTípusai:

● égerlápok● fűz- és nyírlápok● lápcserjések

Égerlápok

Elterjedés:● sík és dombvidékek mélyen fekvő területei,

talajvízforrásoknál, feltöltődött tavak helyén● edafikus, oligotróf termőhely● Dráva-vidék, D-T köze, Felső-Tisza vidéke, Hanság,

Szigetköz, Belső-Somogy

Természetvédelmi jelentőség:- indikátor jelleg (talajvízszint változás, vízminőség,

eutrofizáció)- ritka, veszélyeztetett fajok élőhelye- erdőgazdálkodási tényező (csak az éger-kőris láperdőnél)

Veszélyeztetettség:- kis területi kiterjedés- sorozatos aszályos évek

Égerlápok Jellemző társulások:

● tőzeges égerláp ● égeres láperdő

● éger-kőris láperdő

Menyanthes trifoliata

Urtica kioviensis Spiraea salicifolia

Fűz- és nyírlápok

Elterjedés:● lefolyástalan területek, feltöltődő morotvák, ill.

tőzegmohalápok szegélyzónájában● edafikus termőhelyek● Felső-Tisza vid., Nyírség, Hanság, Szigetköz, D-T köze, É-

Kh., Dt-Kh.

Természetvédelmi jelentőség:- érzékeny, reliktum jellegű társulások- indikátor jelleg (vízminőség, vízellátottság) - speciális, értékes fajkészlet

Veszélyeztetettség:- kis területi kiterjedés- kiszáradás és eutrofizáció

Fűz- és nyírlápokJellemző társulások:

● rekettye fűzláp ● tőzegmohás fűzláp ● babérfüzes nyírláp

Calamagrostis canescens

Comarum palustre Angelica palustris

• Hazánk szikes tavainak száma az elmúlt 50 évben bekövetkezett hidrológiai változások hatására jelentősen csökkent.

• Szikeseink pannon endemikus és kiemelt jelentőségű Natura 2000 jelölő élőhely voltára, továbbá az európai madárvonulásban betöltött kiemelkedő szerepükre való tekintettel természetvédelmünk kiemelt figyelmet érdemlő objektumai.

Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak

Elterjedés:● szikes talajon (5500 km2) füves társulások, szántók, erdők, halastavak, terméketlen

területek a teljes hazai gyepterület 30 %-a sziki gyep

A sziki vegetáció sajátságai: - hasonlóság a kontinentális gyeptársulásokkal - fajbevándorlás keleti irányból - endemikus és szubendemikus fajok nagy száma - igen sokféle társulás

Típusai: - szoloncsák szikesek (sófelhalmozódás a felszín közelében)

- Fertő, Mezőföld, D-T köze, Jászságtól délre - szolonyec szikesek (mélyben sós)

Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak, sóstófenék, szikfok

A szikesek állattani értékei

Sziki madárfajok:sziki pacsirta (Calandrella brachydactyla hungarica) 1székicsér (Glareola pratincola) 2ugartyúk (Burhinus oedicnemus) 3széki lile (Charadrius alexandrinus) 4túzok (Otis tarda)

1

2

4

3

A szikesek veszélyeztető tényezői

A legeltetés káros hatásai:jószágkiszállításgyomosodástaposási kártúllegeltetésalullegeltetéslibalegeltetés

A kaszálás káros hatásai:időpont helyes megválasztása (költő madárfajok fészekaljai)kaszálógép talajtömörítő hatása

Egyéb veszélyeztető tényezők:vízrendezésközlekedéselszántásvegyszerek bemosódása

Különleges vizes élőhelyek Holtágak

• A hazai holtágak (függetlenül a kialakulásuk módjától) általában természeti értékekben igen gazdagok, így védelmük és megfelelő kezelésük kiemelt természetvédelmi feladat.

• A holtágak többségének ma már nincsen közvetlen kapcsolata a folyóvízzel, így az évenkénti 1-2 alkalommal bekövetkező átöblítés elmarad, melynek eredményeként az élőhelyek feliszapolódnak, feltöltődnek (átlagosan évi 2 cm-t)

• A legértékesebbek az úgynevezett szentély holtágak.

• Tulajdoni viszonyaik gyakran bonyolultak, a tulajdonos és a kezelő gyakran nem ugyan az.

• Hasznosításuk is igen sokrétű.

• A holtágak kezelésénél az elérendő célok: • Biztosítani kell, hogy a természeti értékekben leggazdagabb holtágak

esetében azok megőrzése legyen a legfontosabb és egyedüli cél. Minden más emberi tevékenységet ennek a célnak kell alárendelni.


A holtágak kezelésénél az elérendő célok:

•A többi holtágon is gondoskodni kell arról, hogy csak olyan tevékenységet lehessen folytatni, amely nem veszélyezteti azok természeti értékeit, és nem éli fel a szelíd turizmus alapjait.

•Ahol ez még lehetséges, műszaki beavatkozással biztosítani kell friss víz időnkénti vagy rendszeres bevezetését, a holtágak átöblítése érdekében.

•Folytatni kell a leromlott állapotú holtágak rehabilitációját.


A holtágak kezelésénél az elérendő célok:

•Meg kell szüntetni a holtágakba történő mezőgazdasági és más eredetű szennyvízbevezetést.

•Amennyiben a holtágak közvetlen közelében szántóművelés folyik, akkor ezeken a területeken kell megkezdeni a művelési ág változtatását a műtrágya bemosódás mielőbbi megszüntetése érdekében.

•Kategorikusan tiltani kell, hogy a hullámtereken állandó építmények létesülhessenek. A meglévő épületek esetében mielőbb gondoskodni kell a zárt rendszerű szennyvízhálózat kiépítéséről és rendszeres ürítéséről.


• Az alföldi területeinkre jellemző nagyarányú vízrendezések miatt kialakult vízhiányos tájban a mesterségesen kialakított halastavak sok jótékony hatással bírnak. Bár a halastavak csak az ország 0,3%-át foglalják el, de természetvédelmi jelentőségük igen nagy. Természetvédelmi szempontból elsődleges jelentőségük mint vízimadár élőhelyeknek van.

Különleges vizes élőhelyek Halastavak

• A halastavakat veszélyeztető tényezők

–Nádas szegélyek irtása

–A tavak kaszálása és az eutrofizáció: A tavak kaszálása bizonyos madárfajok potenciális fészkelő helyeit teszik tönkre, viszont az eutrofizácíió gátlásának nélkülözhetetlen módja.

–Tóleeresztés, tófeltöltés

–Védett madarak pusztítása, riasztása (bizonyos fajok esetében engedélyezett!)

–Medermeszezés (a leeresztett tavak fenekét kezelik így a visszamaradó „szemét vagy gyom halak” irtására.


• A halastavak természetkímélő kezelése

– Lehetőség szerint a nádasok, hinarasok minél nagyobb kiterjedésben történő megőrzése

– Lehetőség szerint őshonos halfajok telepítése történjen (az amur kerülendő)

– A tókaszálás ne érintse a védett fajok alkotta hinarasokat

– A tavak leeresztésénél és feltöltésénél tekintettel kell lenni a fészkelő madarakra

– A tavak meszezése mindenképpen kerülendő


• A múlt században megkezdett folyószabályozás során épített gátakhoz a szükséges anyagot a helyszínen termelték ki. Az egykori anyagnyerő helyeket nevezzük kubikgödröknek.

• Ezek legtöbbször a gátak közvetlen közelében a hullámtéri oldalon találhatók, és árhullámok idején megtelnek vízzel. A mélyebbek vize állandó, a sekélyebbeké pedig kiszáradó. Rendkívül változatos élőhelyek, melyekhez gazdag hal-, kétéltű fauna és madárvilág tartozik, de jelentős a gerinctelen állatviláguk is.

Különleges vizes élőhelyek Kubikgödrök

• Mivel a gáthoz közel helyezkednek el, a gát állékonyságának biztosítása érdekében a közelmúltban viszonylag sokat betemettek ezekből. Gyakran csatornákkal kötik össze őket és vizüket levezetik, így fizikai értelemben fennmaradnak ugyan, de biológiai

• értelemben nem tudják funkcióikat betölteni. A legtöbb esetben a kubikok között húzódó földsávon, az ún. kubikgerendákon és körülöttük is botoló füzekből álló kubikerdők találhatók.

Különleges vizes élőhelyek Kubikgödrök

Vizes élőhely rekonstrukciók

• Az első hazai vizes élőhely-rekonstrukciók• 1976 Kunkápolnás és Egyek-Pusztakócs• 1976 Külső-tó (Tihany) lecsapoló csatornájának lezárása

természetvédelmi biológia

Documents