1 1

Teréz-táró Megközelítés: Telkibányától 4 km-re, ÉK-re, Kánya-hegy D-i oldala; Koordináta: É 48° 30,195; K 21° 23,689; 424 m tsz.f.; Kora: A Teréz-táró elődjét valószínűleg a XVI. század elején nyitották, majd Mária Terézia uralkodása idején (XVIII. sz.), a Lobkowitz-telér mélyebb szintjének feltárására vájták ki a jelenlegi vágatot; Jelenlegi állapota: 240 m-ig járható, de jelenleg még a biztonságos bányajárás feltétele nincs megteremtve; új építésű bejárati kapu; Leírás: A helyszínen két jellegzetesen bányászati eredetű felszínformát láthatunk: a hegyoldalba mélyülő bevágást, előtte pedig a hegyoldalból kiemelkedő meredek oldalú dombocskát. A kis dombot már alaposan visszahódította az erdő; ez a Teréz-táró hányója.

A Teréz-táró elődjét valószínűleg a középkorban nyitották, majd Mária Terézia uralkodása idején a Lobkowitz-telér, vagy más néven „arany-telér” mélyebb szintjének feltárására vájták ki a jelenlegi vágatot. E telér adta egykor Telkibánya legdúsabb aranyércét, de felső szintjeit már a középkorban lefejtették.

A XVIII.század közepén újrainduló Kincstári bányászat a tárót felújította és tovább

hajtotta. E kor szokásainak megfelelően ekkor kapta az uralkodóról, Mária Teréziáról a Teréz-táró nevet, amelyet az akkori szállítási technológiának megfelelően 3/8 bécsi öl (76 cm) szélességű és 1 bécsi öl (208cm) magasságú szelvénnyel hajtottak ki. A táró ezt az eredeti szelvényét megtartotta, de több helyen az 1950 és 60-as évek közepén folyt kutatások során a víz kifolyása érdekében kibővítették.

A táró 102 m-nél érte el a Jószerencsét-telért, aminek a megkutatására egy

oldalvágatot hajtottak ki. A Lobkovitz-telért 243 m-nél harántolja, ahol egy beomlott fejtési üreg található és egy lejtős oldalvágat, amely követi a telért. A Lobkovitz-teléren túl még 279 m hosszú vágatszakasz követhető.

A vágatok itt nagyrészt andezitben haladnak. A vulkáni kőzetek legjellemzőbb világos

színű kőzetalkotó ásványai a földpátok. Az andezit eredetileg plagioklász-földpátokat tartalmazott. Az ércesedést is okozó forró oldatok azonban ezeket fémionjaik (kalcium, magnézium, nátrium) részbeni káliumra cserélésével káliföldpátokká alakították át. Ez az átalakulás, a kálimetaszomatózis a telkibányai ércesedés jellemző kísérőjelensége a teléreket tartalmazó mellékkőzetben. A mélyebb szinteken a földpátokat részben karbonátok helyettesítik, a kőzetüveg pedig kloritosodik: ez az elváltozás a zöldkövesedés.

A bánya meddőhányóján többféle kőzettípus fordul elő. Legnagyobb mennyiségben a magas káliumtartalmú, illetve a zöldkövesedett andezittel találkozhatunk, de agyagásványosodott és kovás telérdarabok is előfordulnak. A legtöbb kőzetdarab a pirit mállása nyomán kicsapódó vas-hidroxidoktól sárgás-vörösesbarna alapszínűvé vagy foltossá vált, de olykor még fémesen csillogó szulfidszemcsék is felfedezhetőek, főleg üde törésfelületeken.

2 2

A Teréz-táró elődjét valószínűleg a középkorban nyitották, majd Mária Terézia uralkodása idején a Lobkowitz-telér, vagy más néven „arany-telér” mélyebb szintjének feltárására vájták ki a jelenlegi vágatot. E telér adta egykor Telkibánya legdúsabb aranyércét, de felső szintjeit már a középkorban lefejtették.

3 3

A XVIII.század közepén újrainduló Kincstári bányászat a tárót felújította és tovább hajtotta. E kor szokásainak megfelelően ekkor kapta az uralkodóról, Mária Teréziáról a Teréz-táró nevet, amelyet az akkori szállítási technológiának megfelelően 3/8 bécsi öl (76 cm) szélességű és 1 bécsi öl (208cm) magasságú szelvénnyel hajtottak ki.

A táró ezt az eredeti szelvényét megtartotta, de több helyen az 1950 és 60-as évek közepén folyt kutatások során a víz kifolyása érdekében kibővítették.

4 4

A bejáratnál olvasható információ