testképek.huA leplezetlen emberi test

Kiállítás az emberi test extrém megnyilvánulásairól

Munkácsy Mihály MúzeumBékéscsaba, 2015. április 14 - július 5.

A TEST személyiségünk első, külsődleges, de leglátványosabb megnyilvánulása.A KÉP, amit a testünk másoknak közvetít, személyiségünk legprimérebb kifejeződése, amelyről olykor úgy véljük, korrekcióra szorul, mert konkrétabban szeretnénk tudatni, hogy kik vagyunk.A testkép a test tudatos reprezentációja, s ez az igény egyidős az emberiséggel. A történelmi korokban és a zárt társadalmakban a közösség szabályai és az adott kultúra

határozták meg a külső megjelenést. Az idők során folyamatosan változott a szép emberi test fogalma, tehát a testképet a mindenkori társadalom szépségeszménye befolyásolja. A modern korban azonban szétfoszlott a biztonsági háló, vagyis a kultúra megjelenésre gyakorolt, egyértelmű szabályokat és támpontokat nyújtó funkciója. A testképet a televízió elterjedése óta a média, napjainkban pedig azon belül is az interneten megjelenő képek befolyásolják a legerősebben.

„Mindenki másmilyen akar lenni, mint amilyennek megszületett.”

Női mellalak (torzó) XIX. század, SZTE ÁOK Anatómiai Intézetének Múzeuma (6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40.), Gellért Albert professzor anatómiai preparátum gyűjteménye

Részlet a kiállításból

testképek.hu

2 testképek.hu A leplezetlen emberi test

Az emberi test reneszánsz ideálja a mikrokozmosz és a makrokozmosz eleve elrendelt harmóniájának” elveként maradt ránk.Az eleve elrendelt harmóniának ellentmondva azonban, olykor a normálistól kórosan eltérő egyedek jönnek világra a gének vagy a kromoszómák hibája folytán. E furcsa lényeket, vagyis a torzszülötteket a múltban többnyire az emberek szórakoztatására használták, például vásárban, cirkuszban mutogatták.Charles Eisenmann (1855 - 1927) német születésű, New York-i fotográfus az 1870-80-as években terjedelmes sorozatot készített róluk. Modelljeit Viktória korabeli ruhákba öltöztette, de a kiszolgáltatottság érzését ő sem

tudta eltüntetni a tekintetükből. Az orvostudományt ugyanúgy foglalkoztatta a természet megzavart harmóniája. Érdekes módon, a kóros elváltozások megfigyeléséről korábbi feljegyzések tanúskodnak, mint a normális fejlődés állomásairól.A teratológia (fejlődési rendellenességekkel, torzszülöttekkel foglalkozó tudományág) 16. század óta gyarapodó szakirodalmának különleges darabja Kőnig Frigyes Harmonia perturbata (Megzavart összhang) című kötete, amely a Semmelweis Egyetem Anatómiai Múzeumában őrzött torzszülöttekről készített rajzait tartalmazza. A leheletfinom grafikákban a művészet érzékenysége, és a tudományos megfigyelés korrektsége egyesül.

ELRENDELT HARMÓNIA

Kőnig Frigyes: De Humani Corporis Fabrica című sorozatából

Charles Eisenmann fotó—részlet Részlet a kiállításból

3Kiállítás az emberi test extrém megnyilvánulásairól

Torz teremtményekről már a mitológiában is olvashatunk, elég az egyszemű Küklópszokra gondolni. Furcsa lényeket azonban az újkor irodalmában is találunk, Shakespeare például manót, szamárrá változott embert, boszorkányokat, de még szellemeket is szerepeltet a drámáiban.Bár a„magas irodalomban is előfordulnak, a különleges lények fő gyűjtőhelye a mesék világa. Alakjukat a képzelet fejlesztette ki, karakterük és körvonalaik azonban minden bizonnyal valóságmintán alapult. Az aprónépek például valamennyi nép mesekincsében otthon vannak. A kobold

a germán folklór házi szelleme, magyar megfelelője a törpe, illetve a manó, de ők„ nem házban élnek, hanem erdőkben és hegyekben, ám gyakori előfordulási helyük a bánya mélye is.Míg a mesekönyvekben illusztrációk formájában találkozunk velük, a gyermekszínházakban testet öltenek. Így a Napsugár Bábszínház darabjaiban is, ahol Lenkefi Konrád (1936—1995) fantáziadús teremtményei után, ma már Lenkefi Zoltán és kollégái mesebeli alakjai népesítik be a színpadot.

FANTÁZIALÉNYEK

Lenkefi Konrád: Koboldok, bábokRészlet a kiállításból

4 testképek.hu A leplezetlen emberi test

Afrikai maszk, Munkácsy Mihály Múzeum

Bár a mai tetoválások nem mindig a nyilvánosságnak szólnak, s gyakran nem is az identitás kivetítése a cél, hanem az emlékek és érzések örökkévalóságának biztosítéka, nyilvánvalóan jelentős azoknak a bőrbe ágyazott ábráknak is a száma, amelyek a személyiség, esetleg a vágyott ideálkép kinyilvánítását szolgálják. A tattoo tekintélyes történelmi múlttal rendelkezik, gyökerei egészen a prehistorikus távolba nyúlnak vissza: az Alpokban talált, 5300 éves, Ötzinek keresztelt múmián is találtak szénporral készült ábrákat, melyek föltehetően gyógyító céllal kerültek a testére.Később, a - néhol még ma is élő - törzsi kultúrákban a tetoválás egyértelmű jelentéstartalmat kapott, az afrikai, új-guineai, polinéziai, új-zélandi, és további példák világosan érzékeltetik, hogy a minták a hovatartozást és a rangot is kifejezik.Némely népek életveszélyes testszépítő trükköket is alkalmaztak, mint például a nyak meghosszabbítására szolgáló afrikai nyakgyűrűk, vagy a japán nők lábát aprónak megőrző csonttörés. A fülnagyobbítás és a testmetszés ugyan ma is hódít, ám ezek nem végzetes beavatkozások.A tetoválás és testmódosítás modern kori elterjedése kezdetben még csak a kikötők és börtönök periférikus világára szorítkozott, ma azonban már a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben is elfogadottá vált.

TATTOO HULLÁMOK

Kovács Róbert: Tetoválás

5Kiállítás az emberi test extrém megnyilvánulásairól

Az áhított ideának való megfelelést számos testképzavar árnyékolja, ilyenek például a nők körében gyakoribb bulímia (kóros evési kényszer), az anorexia (kóros koplalás), valamint a főként férfiakat érintő izomdiszmorfia. Ez utóbbi lényege az izomtömeg növelésének kóros kényszere. Erre a jelenségre rímel Farkas Júlia szellemes animációja, Az izmos királylányok, amelyet

a body-fétis szórakoztató görbetükreként is felfoghatunk. A filmnek egy Grimm mese dramaturgiája adja a vázát, formája pedig a gyerekrajzok kócos spontaneitását követi. Ami itt happy end-del végződő játék, az a hétköznapokban gyakran egy vágyott ideálkép beteljesülésére tett elszánt, s olykor talajt vesztett kísérlet.

A TESTKÉP ZAVARAI

Farkas Júlia: Az izmos királylányok, 2009, animáció, részletKőnig Frigyes: De Humani Corporis Fabrica I — II.1987, olaj, vászon, 180 x 100 cm

Részlet a kiállításból

6 testképek.hu A leplezetlen emberi test

A dokumentumok, bármilyen extrémek, s bármennyire is kiváltságossá teszi őket különösségük, csupán a tényszerűséget igazolják. A műalkotások azonban arra a kétségbeesett igyekezetre is rámutatnak, hogyan keresünk magunknak szilárd pontokat identitásunk érdekében korunk határokat és szabályokat folyamatosan átíró világában?Verebics Kati befesti magát, mint képei vásznát (Lenyomat), s így teste mintegy önjáró, morfikus műtárggyá válik. Azzal, hogy lemossa, választ: visszavedlik természetadta mivoltába (Zöld szappan). Fülöp Gábor szobrai viszont épp az önmagunkról való lemondást tükrözik. Az Anima a bezárkózás tüskéit viseli magán, Grundufó című gyerekfigurája pedig a személyiség gravitációtól való elszakadását, a negyedik dimenzióban való feloldódását vizionálja.Rabóczky Judit alakjai gubancos hálókból születtek. A figurák átlátszóak ugyan, de súlyosak, hiszen acélból vannak, így egyszerre sűrítik magukba a lehetőségek végtelenjét, s a

nehézkedés törvényét. Nem mellesleg, mindkét alak (Bolond, Önszülő) fordított nézőpontból szemléli az ily módon feje tetejére állított világot.És, vajon Kántor Ágnes kényelmetlen helyzetbe hozza-e a nézőt, ha az internet, szűkebben a facebook kitárulkozási kényszerét próbára téve, műveiben (Sectio, Nem akart úgy kinézni, mint egy kislány) az intimitás és a nyilvánosság határaival szembesíti a nézőt?Lehet, hogy megnyugtatóbbnak tűnik Kőnig Frigyes tárgyilagosnak tűnő ábrázolása a De Humani Corporis Fabrica című sorozat olajképein? Pedig a művész azzal, hogy tárgyát rögzíti, át is lényegíti, hiszen az objektívnek tűnő leírás hihetetlenül izgalmas test-tájat idéz, melynek kanyargó domborulatai az embert a környező, háborítatlan természet egyetemességével rokonítják. Elvégre a cél változatlan: a mikrokozmosz és a makrokozmosz eleve elrendelt harmóniájának a részévé válni!

Ibos Éva

A MŰVÉSZET TÜKRE

Fülöp Gábor: Grundufó,2011, festett fa, 115 x 30 x 30 cm

Rabóczky Judit Rita: Bolond, 2010, hegesztett vas, 150 x 110 x 50 cm Verebics Kati: Lenyomat, 2010, olaj, vászon, 140 x 100 cm

7Kiállítás az emberi test extrém megnyilvánulásairól

Mun k á c s y M i h á l y Mú ze um5600 Békéscsaba, Széchenyi utca 9.Telefon/Fax: +36 66 328 040web: www.munkacsy.hue-mail: mmm@bmmi.hu

Felelős kiadó: Ando György múzeumigazgatóA kiállítást rendezte és a szövegeket írta: Ibos ÉvaSzerkesztette: Martyin EmíliaFotó: Ignácz Bence, Dezső Mihály, Petrovszki ZoltánKiadványterv és nyomdai tördelés: Nyisztor János

Megtekinthető a Tégla Teremben2015. április 14-től július 5-ig,hétfő kivételével naponta 10„18 óráig.

A kiállítást műtárgykölcsönzéssel támogató intézmények és alkotók:

Néprajzi Múzeum, Budapest

Szegedi TudományegyetemÁltalános Orvostudományi Kar

Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Szeged

Kovács Gábor Művészeti Alapítvány / Kovács Gábor Art Foundation

MissionArt Galéria

K-ARTS Művészeti Kft.

BMZ (Baji Miklós Zoltán)Farkas JúliaFülöp Gábor

Kántor ÁgnesKovács RóbertKőnig Frigyes

Lenkefi ZoltánRabóczky Judit

Verebics Kati

Részlet a kiállításból