testület lapjatestület lapja viii. évfolyam 7. számviii ... · dekoráció.net,horváth jános,...

2007. július hó2007. július hó2007. július hó VIII. évfolyam 7. számVIII. évfolyam 7. számVIII. évfolyam 7. száma diósjen i önkormányzati képvisel testület lapjaa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapjaa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapja

Jen -nap 2007.Közös er vel

Július 14-én tartottuk az immárszép hagyománnyá vált falunapot.A rendezvény szervezéséhez ter-mészetesen már hónapokkal koráb-ban hozzá kellett látnunk. Nem volt könny a helyszínmegválasztása, hiszen sok emberbefogadására alkalmas hely kellettkiszolgálóhelyiségekkel. Arra isgondolnunk kellett, hogy es , futózápor esetén gyorsan fedett helyretudjunk húzódni – ezért választot-tuk az iskola udvarát. Szerettükvolna elérni, hogy senkinek nekelljen lemaradnia semmir l, min-den helyszínr l figyelemmel lehes-sen követni a színpadon zajló m -sorokat. Fontosnak tartottuk, hogy sajátfalunk napján els sorban adiósjen iekre épített programokatmutathassunk be. Ebben talán el-tértünk a szokványos falunapokprogramjaitól – de úgy gondoltuk,a község minden lakóját büszkeségtöltheti el, ha ennyi értéket megtudunk mutatni magunkból. Sztárvendégként a Bon-bonegyüttest választottuk abban areményben, hogy fiatal és kevésbéfiatal vendégeink is élvezni tudjákmajd népszer dalaikat. Igyekeztünk arra is gondolni,hogy minden korosztály találjameg a magának való programokat.A gyermekeket kézm ves foglal-kozások, agyagozás, arcfestés,légvár, lufit hajtogató kedves bo-hóc várta. A feln tteket a civilszervezetek kiállításai, Stihl-bemutató, a RubiCom Zrt. cég,különféle termékbemutatók várták.Es sorban a feln ttek voltak ahallgatói a katolikus templombanmegtartott komolyzenei koncert-nek, amit dr. Laczkovszki Gy ,felesége, Edit és kamaraegyüttesükmutatott be. Az éjszakai szabadtérinosztalgia bálon is sokan mulattak,ahol a kiváló zenét és hangulatotVarga Gábor biztosította. Remélhet leg minden korosztályélvezte a Vadásztársaság látványoskiállítását, a határ rök kommandósbemutatóját, a kiállított sárkányre-pül ket és t zoltóautót. A színpadon zajló m sorok kö-zül az általános iskolások m sor-számait, a K szirt Néptáncegyüt-test, az óvón k táncát, a

Dr. Göllesz Viktor Intézet hagyo-mány rz m sorát, a musical pará-dét, a Romalehopp és a FeketeGyöngy együttesek m sorát emel-ném ki, hiszen mindegyikben tele-pülésünk lakói szerepeltek. Különmeglepetéssel készült a képvisel -testület is erre az alkalomra, egywestern-tánc bemutatásával – nagysikert aratva. Hogy ne csak a szellem, hanema test is jóllakhasson, az iskolaebédl jében várták finom falatokvendégeinket. Öröm volt megtapasztalni, mi-lyen sokan segítettek a rendezvényel készítésében és lebonyolításá-ban. Köszönettel tatozunk minden-kinek, aki bármiben is segítettemlékezetessé tenni ezt a napot.A teljesség igénye nélkül: VasasnéMártaszéki Judit, Boros Szilárdné,Kovács Lászlóné, dr. LaczkovszkiGy és Gy né, az általánosiskola nevel i, technikai dolgozóiés fellép tanulói, az óvón k tánc-kara, Borkó Edit és tanítványai,

szirt Táncegyüttes, Romalehoppés Fekete Gyöngy együttesek, apolgármesteri hivatal dolgozói,Dekoráció.net, Horváth János,Csorba Szilveszter, Surinné SzabóKrisztina, Poszpisel Gyula, VargaGábor, Paróczy Csaba, Tóth Ibo-lya, a helyi t zoltók és polgár rök,a CivilDió képvisel i, a rendez-vényt köszönt református lelkészés katolikus plébános urak, a szín-padot kölcsönadó Schmidt József-né, Berkenye polgármesterasszo-nya és a szállítást végz CsendesGábor. Természetesen tudjuk, hogy hibanélkül nincs rendezvény. Ezekb lis tanulva látunk majd hozzá jöv -re a szervezéshez. Bízunk benne,hogy akik velünk voltak, jól érez-ték magukat, s jöv re is megtiszte-lik részvételükkel a falunapot!

A szervez k nevében:Pátyodi Csilla

Néhány gondolatJen -nap után

„Boldog az a nép, amely tud ünne-pelni”

Elt dve falunk életének el-múlt évtizedekben történt esemé-nyein, talán jelen helyzetünkben

megállapíthatjuk: ha vált vállnakvetve összefogunk mindannyian, skemény munkával vállaljuk hét-köznapjaink reánk nehezed fele-

sségét, úgy bízhatunk falunkjöv jében. Egy-egy ünnep is erread bíztatást, mint a kilencedik alka-lommal megtartott falunap. Sokmindenben gyönyörködhettünk,melyet a megjelent képriportok isbemutatnak. Mindemellett ki kellemelni azokat, akik hozzájárultakfalunk hírnevének öregbítéséhez. Még 1999-ben az akkori képvi-sel testület hozott döntést községikitüntetési díjakról. A Díszpolgáricím mellett a „Diósjen Szolgálatá-ért” a legmagasabb helyi kitünte-tés, amelyet az élet bármely terüle-tén munkáját eredményesen, ki-emelked színvonalon végz sze-mély, vagy csoport részére lehetadományozni. A jelenlegi képvise-

testület ismét meglátta a kitünte-tésnek jelent ségét és döntésükalapján az eddig posztumusz kétkitüntetett – Végh Károly és KuthyGéza – után az idei kitüntetéstTeszáry Károly és a K szirt Nép-

táncegyüttes kapta.Teszáry Károly személyét talán

mindenki ismeri a faluban. 1952-ben került Diósjen re és 30 évenkeresztül az Erdészetnél szolgált.Talán így is írhatjuk tevékenységét,hiszen mint erdészetvezet a Bör-zsöny természeti értékeinek a fenn-tartása, a falusi emberek évszázad-ok óta az erd höz való kapcsolatá-nak a különböz tevékenységénvaló átadása volt a hivatása. Magasszínvonalú szakmai tevékenységétországos kitüntetések is jelzik (ProNatura, Szontágh Pál díj, MagyarKöztársaság érdem ezüst fok).

Húsz évig szolgálta azt az ügyet is,hogy mint a Börzsöny Tájvédelmikörzet vezet je, rizze, védje aBörzsöny csodálatos természetvilá-gát. Mindemellett f védnöke, szer-vez je a Drégelyvár felújításának,a várjátékok mai korh bemutatá-sának. Nyugdíjas éveiben is segít -je a falu közéletének. Röviden ismertetve gazdag élet-tevékenységét, Isten áldását kérjüktovábbi elképzelésire, munkájára. Az ünnepl k körében örömmellehetett hallani a véleménynyilvá-nítást ezen Jen -napról. Elhang-zott, hogy a jeneiek is be tudjákmutatni népi hagyományaikat, nemszükséges idegen bemutatókathívni. Sokaknak tetszett a néptáncegyüttes, az óvón k és a képvise-

k táncprogramja. A megtelt templomi tömeg fe-jezte ki tetszésnyilvánítását dr.Laczkovszkiék komolyzenei hang-versenyének. Többekt l általánosan hangzottel a vélemény, hogy az eddigi Jen-napok közül a legsikerültebb volt.Ezt a résztvev k nagy létszáma isigazolta. Az egyéni vélemények semtükrözhetik az ünnepi eseménye-ket, e rövid cikk sem alkalmas ateljes bemutatásra, de a megmaradtélmények, a sok-sok elkészültfelvétel mind annak a bizonyítéka,hogy kevés pénzzel, de nagy össze-fogással – mint ahogy az elejénleírtam – lehet tevékenykedni éslehet ünnepelni, közösen kikapcso-lódni ez falu kicsinyeinek, feln tt-jeinek id sebbjeinek egyaránt. Mindenkinek figyelmébe ajánlvaWass Albert szép írását: „Mi csakhaladunk el re, s nem irigyeljük,ha munkánk gyümölcsét azok isélvezik, akik nem adtak hozzásegít kezet… Hiszünk továbbra isabban, hogy önmagunk megismer-tetésén keresztül eljutunk egyszerodáig, hogy fölépül egy szép naponaz igazi boldog Magyarország”…melynek falunk is egy kis részecs-kéje.

Vsmytovábbi tudósítások a 4-5. oldalon

2. oldal2. oldal2. oldal 2007. július hó2007. július hó2007. július hóa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapjaa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapjaa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapja

Önkormányzati hírekBeszámoló a képvisel -

testület ülésér lA Képvisel testület 2007. július 3-án 18 órai kezdettel tartotta ülését.

A napirendi pontok el tt TóthJános polgármester tartotta megbeszámolóját a két ülés közötteltelt id szak eseményeir l:06. 11-én Balassagyarmaton az

Ipoly Euró Régió ülésén vettemrészt, ahol többek között sorkerült az elnökség megválasztá-sára, szóba került az Ipoly hidaképítésének kérdése, összesen11db, amib l kett nek a megálla-podása aláírásra kész, a 2/A foly-tatásaként megjelölt M2 autópá-lya vagy autóút kérdése mégképlékeny, mivel er s lobbi fo-lyik a Dunántúl részér l is. To-vábbá szó esett a Losonc ésIpolyság közötti vasút építésér l,és Drégelypalánkról egy 6 kmhosszú vonal megépítésér l Szlo-vákiába. Szó esett még Ipoly Eu.szabadegyetem létrehozásáról,valamint közös rendezvényekmegtartásáról.

06. 13-án Kistérségi gy lésenvettem részt, ahol meghívottvendég volt Becsó Zsolt a Nóg-rád Megyei Közgy lés elnöke ésBarna János alelnök úr.A napirendi pontok a következ kvoltak: I. Kistérségi járó betegel-látó központ építés kérdése. II.Logopédiai szakszolgálat m -ködtetése III. Akadálymentesítésipályázat kérdése a kistérségbenBecsó úr elmondta, hogy sajnosa térségi fejlesztésre rátelepedetta politika, melyen változtatnikell. Pártpolitikai szempontokalapján kerülnek a pénzek kiosz-tásra.Októberben megnyílnak az abla-kok a pályázatokra, ROP-onkeresztül. Négy éves akciókeret-ben meg kell határoznunk, mitakarunk megvalósítani.Elméletileg lehet ségek el tt álla megye.

06. 20-án Tanévzáró értekezletenvettem részt az iskolában. Igaz-gató úr mérleget vont az elmúltanévr l, a tanárok munkájáról,majd egy közös ebéden kötetlenbeszélgetés keretében a váciBoronkai iskola igazgatójávalismerkedtem meg, aki elemezteközös együttm ködés lehet sé-gét a Diósjen i Általános Iskolá-val.

06. 22-én Vasúttal kapcsolatosérdekegyeztetésen vettem rész aParlamentben, ahol a téma avasutak meg rzésének lehet sé-ge volt.

06. 25-én Dr. Kovács Lászlóvaljártuk be községünket a kataszt-rófavédelem szempontjából fon-tos pontokat feltérképezve.

06. 26-án Romhányban a gyep-

mesteri szolgálat kistérségenbelül történ megoldásáról tár-gyaltunk a váci kutyamenhelyvezet jével.

06. 29-én A Kámoralja erd birto-kosság gy lésén vettem részt,ahol gér József elnök úr be-számolt az erd birtokosság múlt-járól, jöv beni elképzeléseir l ésaz elért eredményekr l.

Els napirendi pontként a Nyu-gat-Nógrád Gyermekjóléti Társulá-si Tanács (melynek Diósjen istagja) kérelme került megvitatásra.A Nyugat-Nógrád GyermekjólétiTársulási Tanács meg kívánja vá-sárolni a Nagyoroszi Bölcs deépületét. A vételárat a Társulásrészletekben akarja kifizetni, atársult önkormányzatoktól pluszhozzájárulást nem kér. Az épület arászoruló gyermekek, illetve csalá-dok elhelyezésének célját szolgál-ná. Mivel már két testületi ülésenis megválaszolatlan kérdések me-rültek fel és így a testület döntés-képtelen helyzetbe került, az ülés-re, meghívtuk Hornyák EndreNagyoroszi község polgármesterét,aki részletes felvilágosítást adott akérdésben. A kérdések megvála-szolása, megvitatása után úgy dön-tött a képvisel testület, hogy azépület megvásárlását támogatja,azzal, hogy anyagi hozzájárulást avásárláshoz, felújításhoz és fenn-tartáshoz nem áll módjában bizto-sítani. Második napirendi pont azÉszak-kelet Pest és Nógrád MegyeiRegionális Hulladékgazdálkodásiés Környezetvédelmi Önkormány-zati Társulás módosított Társulásimegállapodásának és SZMSZ-énekelfogadása volt. Egyebek napirendi pont alatt akövetkez kr l született döntés:

A képvisel testület elfogadtaDiósjen Sportegyesületénekkérését és támogatja az ifjúságicsapat felállítására.A Helyi Építési Szabályzatban azüdül területek legnagyobb be-építési százalékát 15%-ról 20%-ra módosította a testület.Továbbiakban Önkormányzatitulajdonú mez gazdasági m ve-lési ágú földterületek eladásiárával, a közterületi árusítássalfoglalkozott a képvisel testület,valamint Pátyodi Csilla képvise-

asszony számolt be a Jen -napiel készületekr l.Diósjen Község Önkormányza-tának Képvisel testülete határo-zatot hozott arról, hogy Diósjenközség Önkormányzata belép aMagyar Önkormányzatok Szö-vetségébe.

Következ képvisel testületiülés id pontja: 2007. július 31-én18 óra, melyre minden érdekl tszeretettel várunk.

Ünnepeljünk együtt!Több okból is egyik legszebb nem-zeti ünnepünk augusztus 20-a. Arra készülünk, hogy ez alka-lommal is együtt legyen a falu

A Pannon GSM informatikusaiDiósjen n

A Pannon GSM harmincf s infor-matikus gárdája, július 20-án csa-patépít tréning keretében önkéntesmunkával segített a diósjen i Óvo-dának. A mobilszolgáltató dolgo-zói a csoporttermek festését, mázo-

lását és az udvari játékok felújításátvégezték el. A munkákhoz szükséges anya-gokat is k biztosították. Köszönjük a segít munkájukat!

lakossága. Ökumenikus istentiszte-lettel, az új kenyér megáldásával,

sorral készülünk az ünnepre. A pontos helyszínt és id pontotplakátokon, hangosbemondón,illetve honlapunkon tudatjuk majdÖnökkel. Ha tehetik, tegyék szabaddádélutánjukat ezen a napon, hogyegyütt ünnepelhessünk!

Szeretettel vár mindenkit Diós-jen község Képvisel testülete!

Pátyodi Csilla

Virágos Diósjen értpályázat nyertesei

József A. u. 54. sz. – Laki SándornéKossuth L. út 82. sz. – Csonkáné K. E.Börzsönyi u. 104. sz. – Tuskó ErikaBörzsönyi u. 98. sz. – Horváth MiklósDózsa Gy. út 101. sz. – Csurja JózsefIfjúság u. 16. sz. – Bircsák IstvánnéKossuth L. út 40/2. sz. – Szarvas JózsefTópart u. 45. sz. – Márton SándorÜdül sor 2. sz. – Bende Lászlóné

Üdül sor 4119. hrsz. – Lazányi István

A nyerteseknek a Jen -naponadta át az 5-5 ezer Ft érték virág-vásárlási utalványt Tóth Jánospolgármester.

Mi is gratulálunk mindenkinek,aki virágosítással igyekezett szeb-bé tenni Diósjen t!

2007. július hó2007. július hó2007. július hó 3. oldal3. oldal3. oldala diósjen i önkormányzati képvisel testület lapjaa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapjaa diósjen i önkormányzati képvisel testület lapja

Azt minden Diósjen re érkezember már az els pillanatbanmegtapasztalhatja, hogy a Bör-zsöny lábához simuló településkörnyezete gyönyör . S ha ez amegállapítás igaz a falu egészére,még igazabb a már-már az erd benmegbúvó dr. Göllesz Viktor Reha-bilitációs Intézetre. A f épület 1906-ban épült egy-kori földesúri kastély – ma is soktekintetben rzi egykori szépségét.Építtet je, egykori tulajdonosa –Sváb Sándorné báró Herzog Irén. Közel fél évszázada, 1957-bennyert benne elhelyezést egy szociá-lis otthon, s ma is ezt a célt szol-gálja. Értelmi sérült emberek élnekitt. Napsugár nev irodalmi színpa-dunkat 2003-ban hoztuk létre. Anapsugár az, amire minden ember-nek szüksége van, a nap mindenemberre egyenl en szórja éltetsugarait. Tíz f vel indítottuk, ésjelenleg is ugyanaz a tíz f a tagjaszakkörünknek. Boross Mária,Oláh Tünde, Majnek Zsuzsa, PintérElvira, Bogdán Zsuzsa, Nagy Má-ria, Bossányi Ferenc, Boda László,Barcs Zoltán és Pálfi Sándor – acsodálatos hangú énekesünk. Kol-légám Gere István a citerásunk. 2004-ben Szolnokon az Orszá-gos Kulturális Fesztiválon, a Diós-jen i Lakodalmast adtuk el . VéghJózsef Diósjen helytörténeti ver-sei, valamint Miklós Sándor ésGéczi András versei alkották a

sort, népdalok és táncok kísére-tében. Lakóink nagy sikerrel szerepel-tek, ami a szakmai értékelésben ígyjelent meg: „Diósjen el ször aszínjátszóit nyerte meg népi játéká-hoz, majd a publikumot is. Lako-dalmasuk dramaturgiájában, kiál-lításában, térhasználatában, ésel adásában is nagyszer volt!” 2005-ben Szegények lakomájacímmel Egerben ismételten hatal-mas sikert aratott a kis csapatunk.2006-ban Falusi esték darabunkkalSzegeden léptünk fel az országos

fesztiválon. A szakmai értékelés,ami újságban is megjelent, a követ-kez volt: „A diósjen iek évek ótahallatják hangjukat. Végiggondolt,feszes ritmusú népi játékuk igaziszínfoltja az országos fesztiválnak.Nagy szükségünk van rávalamennyiünknek!” Úgy gondolom, a szakmai érté-kelések magukért beszélnek…! S végül 2007-ben Gy rben,Húsvéti népszokás Diósjen n –címmel mutatkoztunk be. Az írásos értékelés még nemjelent meg, de a szóbeli zs ri elnö-ke (Fehér István színm vész) di-cséretét megkaptuk, kiemelt m -sorként kezelve. Mi vagyunk azországos rendezvényeken az egyet-len csoport, akik a palóc néphagyo-mányra épül darabot adunk elminden évben. Lakóink kiállása,szókincse, kifejez készsége, sze-replése látványosan fejl dik évr lévre, ami ezeknél az embereknélhatalmas dolgot jelent. Az orszá-gos rendezvényeken kívül még sokmás helyen is szerepeltünk, de aJen Nap jelenti talán a legna-gyobb megmérettetést, ahol a sok-sok ismer s megnézi a m sorun-kat. Nagy örömmel és izgalommalszerepelnek lakóink. Köszönjük ameghívást! Arra törekszem, hogysikerélményhez juttassam ket afeladatok elvégzésénél, arra hogyfigyeljenek társaikra, segítsék egy-mást a szereplésben. Az irodalmicsoporthoz tartozás, közös felada-tok, feladatvégzés, a jókedv, a jóhangulat az alapja közös tevékeny-ségünknek!

Dr. Göncz Árpádné szavaivalfejezem be mondanivalómat: „Azegészségesek csak nyerhetnek, hasegítik a fogyatékosokat; egyszer -en azért, mert az érzelmi vissza-jelzéseik gátlástalanabbak, tökéle-tesebbek és romlatlanabbak a mie-inknél…” Köszönöm, hogy szót kaphattamaz újságban!

Borkó Edit gyógypedagógus

A sérült embernek is joga van az emberhezméltó létformához

„Isten szeretete olyan csodála-tos…” – mondja egy kedves egy-szer gyermekének, és valóban ezttapasztalhattuk meg mindannyian,akik akár szervez ként, segít ként,akár résztvev ként jelen voltunk agyerekhéten.

Hetekkel a tábor kezdete el ttegy kis szervez csoport munkál-kodott azon, hogy minden gördülé-kenyen, szép rendben történjen atábor ideje alatt. Azonban tudtuk,hogy hiába a pontos tervezés, azalapos el készítés, ha Urunk áldásanem nyugszik a munkánkon, akkorhiábavaló minden er feszítés. Sok-szor aggodalom volt bennünk,hogy lesz-e jó id , lesz-e elég ér-dekl gyermek, megfelel eklesznek-e az alkalmak, a kézm vesfoglakozások? Utólag visszatekint-ve hálás szívvel mondhatjuk, hogyIsten különös gondot viselt rólunkmindenféle tekintetben.

Minden nap reggeli után, egyrövid áhítattal, vidám éneklésselkezdtük el a foglalkozásokat, majdpedig korosztályok szerint háromcsoportban ismerkedtünk megPéter apostol életével, és naprólnapra megállapíthattuk, hogymennyi a hasonlóság köztünk és azolykor hitetlenked , aggodalmas-kodó, olykor feleslegesen fogadko-zó tanítvány között. Tanulságokatvonhattunk le az elhangzottakból,és ezeket ki-ki kamatoztathatjamajd a hétköznapokban. Ebédután, melyet gyülekezetünk asszo-nyai készítettek nagy odaadással, ajáték, a kézm vesség ideje követ-kezett. Akinek sportolni volt ked-ve, az focizhatott, röplabdázhatott,tollaslabdázhatott vagy íjászkod-hatott a parókiakertben kialakítottpályákon, aki pedig nyugalmasabbfoglalatosságra vágyott, az megis-merkedhetett a gyöngyf zés, afakanálbáb, a b rkarköt , a papírvirág, méhecske készítés, az agya-gozás és a fafaragás rejtelmeivel. Aszebbnél szebb alkotásokat kiállí-tottuk, hogy a feln ttek is gyönyör-

ködhessenek bennük. Uzsonnaután szintén a templomban gyüle-keztünk össze, hogy átismételjük anapközben elhangzottakat, és aPéter apostol életével kapcsolatbanfeltett kérdésekre adott jó válaszo-kért a gyermekek értékes talentu-mokat kaphattak. A talentumgy j-tés mindenkit lázba hozott, hiszena családi délután keretében a gye-rekek ezeket beválthatták kedvesemléktárgyakra. A szerdai nap másvolt, mint a többi, ekkor ugyanistúráztunk egyet, megnéztük Dré-gely várát és számháborúztunk azismeretlen vidéken.

A családi délután tulajdonkép-pen a gyerekhét záró alkalma volt,melyre szombaton került sor. Ittszül k és gyermekek, gyülekeze-tünk apraja és nagyja egy kicsitkötetlenebbül lehetett együtt atemplomban és a bográcsozás so-rán egyaránt. Rövid áhítat utánBöjtös Attila, evangélikus lelkészés felesége, Böjtösné F ke Veroni-ka bizonyságtételére került sor,majd pedig Martonné Csurja Már-ta éneklését és Lengyelné ZsoldosEm ke hárfakíséretét hallgathattukmeg nagy örömünkre. Ezután aparókia udvaron mindenki kedvérebeszélgethetett, a gyerekekpónilovagolhattak, és mindannyianjóllakhattunk a Lengyel László általkészített palóclevesb l.

Személyesen engem a hálaadásérzése tölt el, hiszen Isten nagydolgokat cselekedett mind az id já-rás, mind a résztvev k száma (63gyermek), mind a jó hangulat te-kintetében, és ezért egyedül övé adics ség. Remélem, akik idén jelenvoltak, jöv re is eljönnek majd,akik pedig ezen a nyáron otthonmaradtak, a következ évben ré-szesei lesznek ennek az alkalom-nak, hogy együtt játszhassunk,örülhessünk és dicsérhessük a miTeremt Istenünket!

Gottfriedné Madai Éva református lelkész

Református napközis tábor


Volt, aki Jen -napon se bírta ki füstölés nélkül...

Jen -nap 2007.szintén

a Jen -naprólNagyon meleg volt. Akkor aztgondoltuk, az év legmelegebbnapját éljük meg. Most már tudjuk,magasabb értéket is mutathat h -mér nk higanyszála, hiszen a kö-vetkez hét id járása Magyaror-szág területére h ségriadó elrende-lését tette szükségessé. Tíz felállí-tott sátor és a kiállított sárkányre-pül k árnyéka is kevésnek bizo-nyult a rekken h séggel szemben.Földünk globális felmelegedésenagyobb felkészülést igényel azelkövetkez években, az égetnapsugárzástól jobban kell óvni ajelenlév ket. Mivel Jen névnap2008-ban is júliusra esik, a színpadés néz tér fölött több sátorra ésmás árnyékvet alkalmatosságralesz szükség. Ezen a helyszínen több olyanfeltételt kellett az esemény lebo-nyolításához megteremteni, ame-lyekkel a korábbi helyszínek máralapból rendelkeztek. Megértevállalni a plusz feladatot. Ilyenméret színpadon utoljára a m ve-

dési házban léphettek fel szerep-k. A cserepes virágokkal és azsöknek tisztelg háttérmolinóval

díszített, Berkenyér l kölcsönka-pott mobil színpad jól töltötte beszerepét. Talán nem ártana, ha egyilyen nagy település, mint Diósjensaját színpaddal is büszkélkedhet-ne. A nagy tágas tér lehet vé tetteaz események egyidej ségét, anéz knek nem kellett végigülni azigen csak hosszúra sikerült, delátványos, egész délutánt betölt

sort, ha kedvük támadt söröz-hettek, vagy részt vehettek másfoglalkozásokon anélkül, hogylemaradt volna valamelyik el -adásról. A kiállított vadásztrófeák szép-sége és nagy száma kiemelkedélményben részesített bennünket,megmutatta, hogy a Diósjen tkörülölel természet milyen csodá-kat rejteget magában.

Láthattuk, hogy a vadászat ko-moly, férfias foglalatosság, de miemberek kicsit álszentek vagyunk.Szeretjük a finomat és szépet, csakarról ne tudjunk, mi áron került azasztalunkra. A vetített filmekenlátott er szak, mely a vadak életé-nek kioltását mutatta be, sokkolóanhatott gyerekre és néhány gyen-gébb lelk feln ttre. Szívesebbennéztük volna a tornaterem h vösé-ben Homoki Nagy István, vagy másfilmrendez k csodálatos és világhí-

természetfilmjeit. Égi felh nem, de az embeributaság és közöny mégis beárnyé-kolta Diósjen fölött az égboltot.Sajnos a helyszín közelében akadtolyan lakos, aki a t zgyújtási tila-lom ellenére képes volt befüstölnia fellép k és látogatók orra alá. Jóérzés , a rendet is tisztel emberilyet nem tesz, nem rontja el másokszórakozását. Nem ártana határo-zottabban fellépni a közösségiérdekek megsért ivel szemben. A jelenkori törvénykezés igenszigorúan bánik (véleményem sze-rint olykor túlzottan) a dohányzók-kal. Nem tudom, szabadtéri ren-dezvényen milyen el írások vonat-koznak rájuk, de azt tudom, hogykorlátok nélkül is illik betartaninéhány szabályt. Csak a véletlenenmúlott, hogy egy eldobott csikknem lobbantotta lángra a gyepelszáradt f szálait. Bár a t zoltókkészenlétben álltak, t zeset miattfélbeszakítani az ünnepséget kárlett volna. Szomorú tanulság, hogyaz emberek egy része felel tlen,tetteik következményeire nemgondolnak. Kijelölt dohányzóhely-lyel, kihelyezett hamutartókkaltalán rávezethet k a helyes maga-tartásra. Jöv re erre is gondoljanaka szervez k! Összességében elégedettek lehe-tünk. Tudom, ha a fent sorolt hiá-nyosságokból mindannyian tanu-lunk, a „kátyúkat” betömjük, akkoris marad még tennivaló. Mégisremélem, hogy az esemény sikerénfelbuzdulva további, a néz k örö-mét szolgáló, jól szervezett prog-rammal állnak el a szervez k!

Képek a Jen -naprólTóth János polgármester beszéde - a Dr. Göllesz Viktor RehabilitációsIntézet hagyomány rz m sora - a 2. osztályosok vidám táncos m sora -a Vadásztársaság kiállítása


Gottfried Richárd református lelkész és Gy ry Csaba katolikus plébános -a Zeneiskolások el adása - a Képvisel testület meglepetése - az óvón ktánccsoportja - arcfestés - lufit hajtogató bohóc - kézm ves foglalkozás - a7. osztályosok m sora - a Romalehopp tánccsoport ifjú táncosai - a K -szirt Néptáncegyüttes el adása

tté vált óvodásaidra, figyelem-mel kísérted, ki mivé lett. A közösségi munkából is kivet-ted a részed. Hosszú évek óta ve-zetted a munkaközösségi foglalko-zásokat. A közös munkánk soránkiépített úton haladunk majd to-vább. A gyermekek között végzettmunkád mindig példa volt szá-munkra. A hozzád fordulóknakszívesen segítettél, tanácsokatadtál, akkor is, ha éppen fáradtvoltál. Gyakran megkértünk, hogygyöngybet iddel írj helyettünk… Szeptemberben szomorúan kezd-jük a tanévet, mert hiányodat soká-ig érezni fogjuk. Te a szívünkbenmaradsz, emlékedet örökre meg-

rizzük. közvetlen munkatársaid

Martonné Csurja Márta és gér Lászlóné Búcsúzik T led az Óvoda és azÖnkormányzat valamennyi dolgo-zója, a Jen i Napló szerkeszt sége. Nyugodj békében!


Tisztelt Jen i Polgárok!Engedjék meg, hogy röviden be-mutassuk a fenti birtokosság 10éves történetét. A Kámor hegy alatti erd részben113 hektár erd került magántulaj-donba a Tsz megsz nésével. Tulaj-donosok létszáma 41 f volt. Kö-zölték a tulajdonosokkal, hogy eztaz erd t, csak közös m veléssellehet m velni, és gazdálkodni. ígyel készülés után 1997. június 21-én megalakult a társulat és aKámoralja nevet adva ezt elfogad-tuk. Megalakult a vezet ség, elkez-

dött a munka. Az eltelt 10 évr l ha egy mon-datban kellene értékelést adnom,annyit mondhatnák, hogy egység-ben, a munka örömével telt el.Els és legfontosabb feladat voltmegteremteni az egységet, a tulaj-don gondozása ápolása, meg rzé-se. Szakemberek támogatását ke-restük, és megtaláltuk. Terveketkellett készíteni, meg kellett tanul-ni, hogy az erd ben csak engedélyalapján történhet minden munka.Ezeket a hatóságokkal egyeztetve,jóváhagyatva, elkezdtük a gazdál-kodást. Erd ink egy része igenelhanyagolt állapotban volt, az elsévben ezeket a tagság közrem kö-désével rendbe raktuk. Másodikévben már az üzemterv szerintigazdálkodást végeztük, ápoltuk azerd t, és termeltünk. Ett l az évt lmár gazdálkodásunk eredményesvolt. Komolyan vettük a reánkbízott erd jöv jét, így a következévben 5 hektáron ültettünk tölgy-csemetét a kivágott erd pótlására. 2001. évben gazdaságilag meg-er södve, a tagság jóváhagyásávalvásároltunk 27,6 hektár erd t, melyközvetlen szomszédságunkbanvolt. Így tulajdonunk 140 hektárramódosult. 2002. évben társulatunkmegvásárolta a terményraktárt,azzal a céllal, hogy társulatunknaklegyen irodája, telephelye. A fenti beruházásokat a tagságjóváhagyta, támogatta, melyetel tte véleményezett. Gazdálkodá-sunk célja, hogy eredményesen,hosszútávon tudjuk a társulat va-gyonát m ködtetni, gyarapítani.Gazdálkodásunk folyamatosan,évr l évre eredményes volt, betart-va minden felügyel által el irtápolási munkákat, így erd ink jólápoltak, err l a felügyel is igen jó

véleménnyel van. Arra törekszünk,hogy az unokáink megemlegesse-nek, ezért – mint ahogy mi is min-den esetben ezt tesszük – azokemlékére, akik ezt az erd t 80-90évvel ezel tt ápolták, nevelték,hogy mi most gyönyörködhessünkbenne. Amit nagyon jónak értéke-lek, hogy nem csak egy gazdálko-dó egység alakult 1997. évben,hanem egy közösség is, amelyazóta egységben összetartozónakérezheti magát. Hagyománnyá váltminden évben a Kámoraljai napmegrendezése, melyen a tagságonkívül a családtagok, meghívottvendégek is részt vesznek az er-

nk legszebb részén Lehet sége-ink szerint támogatjuk az egyháza-kat, valamint a T zoltó Egyesüle-tet. Nagy erénye a társulatnak, hogymegtartotta, és rzi egységét, ésnagyon fontos, hogy ez a jöv benis így legyen. Az eltelt 10 évbentermészetesen ezenkívül még sokminden történt, így ennek a soktörténésnek megemlékezésére,megünneplésére jöttünk össze2007. június 29-én, melyen jelenvolt a tagság. Ünnepségünket meg-tisztelte jelenlétével Tóth Jánospolgármester úr, Szalay Antal al-polgármester, Kabai Lajos zoltó-parancsnok, Pergel István a Va-dásztársaság elnöke, és mindazok,akik az elmúlt 10 évben a tagság-gal együtt tevékenyen részt vetteka társulat munkájában. Az ünnepség során értékeltük azelmúlt 10 év tevékenységét. Meg-köszöntük azok munkáját, szerényjutalmakat adtunk azoknak, akikönzetlenül dolgoztak, és nagybanhozzájárultak a társulat fejl désé-hez. Megemlékeztünk azon volttársainkról, akik már nem ünnepel-hették velünk e szép napot. Köszönjük polgármester úr elis-mer szavait, köszönjük kedvesvendégeinknek, hogy együtt ünne-peltek velünk. Bízunk abban, hogy a következ10 évben is hasonló eredményekszületnek, és majd 20l7-ben isemelt fejjel sok szépr l tudunkbeszámolni, addig is Tagság össze-fogásával, egy akarattal rizzük,ápoljuk erd inket, mert boldogember az, aki fát ültet. Tagságunk nevében nagy szere-tettel

gér József elnök.

Újból bebizonyosodott: az emberifelel tlenség határtalan. Hatalmasszélben, a t zgyújtási tilalomra, ahelyi önkormányzati rendeletre, aközúti közlekedés szabályaira, aleveg tisztaságvédelmi el írásokrafittyet hányva – egyenl re – isme-retlen tettes többórás munkát adotta váci, a rétsági és a diósjen i t z-oltóknak. Akinek nem volt türelme korábbiszámunkban elolvasni az idevonat-kozó rendeletet, a lényeg néhánygondolatban: Május 1-je és október 1-jeközötti id szakban tilos a kerti

hulladék és avar elégetése. Eb-ben az id szakban csak a kom-posztálás – vagy szikkasztás,szárítás – megengedett. Önkéntes t zoltóink nehéz kö-rülmények mellett, társadalmimunkában, olykor életük veszé-lyeztetése árán végzik feladatukat. Tisztelt Olvasó! Talán Ön is tudná támogatni ajelenleg nehéz anyagi körülményekközött dolgozó, jöv re 120 évesDiósjen i Önkéntes T zoltó egye-sület áldozatos munkáját?

szerkeszt

10 éve alakult és m ködik aKámoralja Erd birtokossági Társulat

Diósjen i tájkép t zgyújtási tilalom idején

Hétf n indultunk a táborba adiósjen i katolikus plébániáról. Aministráns táborjúnius 25-t l 29-igtartott. A táborozáson részt vettek anógrádiak, a berkenyeiek és adiósjen iek. Miután odaértünk,mindenki kicsomagolt, és a fiúkfelállították a sátrakat. A csoporton belül három csalá-dot alkottunk. Sorsolással d lt el,hogy ki melyik csoportba tartozik.A három család ifi-vezet i, „apa-anya”: Altsách József, Hajdú Bar-bara; Varga Tamás, Kriskó Anett,Varga Zoltán és Fritz Dóra. Ezzela családba tartozással azt akartukkifejezni, hogy itt is egy családbatartozunk. Vetélkedésekkel, sporttal, ének-

Ministráns tábor 2007. - Bernecebaráti

Mindannyiunkat megdöbbentett atragédia híre. Nyár elején alig vártad, hogykipihenhesd a tanév fáradalmait,közben már tervezgetted a követ-kez csoport feladatait. Az évzáróna gyermekekt l így búcsúztál:„Vigyázzatok magatokra a nyáron,találkozunk szeptemberben!”Akármerre nézünk az óvodában,kezeid nyomát látjuk és rád emlé-kezünk. Az itt eltöltött 35 év alattsok gyermeket indítottál el az isko-lába, tanítottad ket a szépre-jóra.Nem feledjük a jó hangulatú, be-szélget s szül i értekezleteket,amelyeken a szül ket arra intetted,hogy álljanak a gyermekeik mellettés segítsék ket. Az együtt töltött 15 év emlékekitörölhetetlenül, mindig bennemél. A közös kirándulások emlékét

rzi egy-egy fénykép, melyen agyermekekkel együtt vidámannevetsz. Szépen cseng hangodrasokáig emlékezni fogunk. Szeretettel emlékeztél már fel-

léssel, közös imádságokkal tettüktartalmassá ott töltött napjainkat.Minden család külön-külön fedeztefel Bernecebaráti érdekességeit.Például ott található Sisa Pistakorcsmája, emlékm ve és sírja is. Egy élményteli túrát is rendez-tünk, amin állomások voltak. Min-den állomásnál más-más feladatotkellett megoldani. Pl.: keresztetkészíteni, édességeket különválo-gatni, olyan figurát kellett csinálni,aminek három keze és öt lába vana földön, végül papírangyalkákatkellett megkeresnünk az erd ben. Mindenki nagyon élvezte a túrát,a játékokat és az egész tábort. Na-gyon jó volt Bernecebarátiban!

Velki Mária

Utolsó üzenet Csókásné Mikita Ildikóhoz


Az éles hegygerincekb l, meredek-falú mély völgyekb l álló„csupacsúcs” Börzsöny tájképiszépségét a szemet legjobban meg-ragadó másik nagy elem – a víz –jelenléte még tovább színesíti. Egyetlen magyar hegység képé-nek kiformálásában sincs olyanszerepe a víznek, mint a Börzsöny-nél. A hegységet három oldalról isfolyó határolja el élesen a szom-széd területekr l. Délen a méltóságteljes, csendesnyugalmú Duna kanyarja öleli úgy,mintha az egész hegységet egykönyökben meghajlított óriási kartartaná. A földtörténeti igazság kedvéértel kell mondani, hogy ez az idillibarátság nem régi kelet … A Bör-zsöny már évmilliók óta itt terpesz-kedett a tájon, amikor a Duna –úgy 4 millió éve – nagyjából ajelenlegi ponton belépett hazánkterületére. S ráadásul kezdetbenegész más folyásirányban – úgy aBalaton mai vonalában futva aBörzsönynél csaknem kétszázmil-lió évvel id sebb Mecsek hegysé-get nyugatról megkerülve folyt abefogadó déli tengerek valamelyiköble felé. Földtörténeti mércével mérverövidesen innét is más iránybakényszerült. A Kis-alföld és aDunántúl vulkáni er k miatti foko-zatos felemelkedése egyre inkább aBörzsöny felé sodorta. Perszeaddig „sok víz lefolyt a Dunán”, scsupán b egymillió éve jutott elvidékünkre. Addigra viszont itt isakadályba ütközött., a BörzsönyiSzent-Mihály hegy és a VisegrádiPrédikáló szék hegycsúcsok közöt-ti – szintén lassan emelked nyeregállta útját. Továbbhaladása érdekében tehátitt is óriási munkát kellett végez-nie. A víz gigászi erejének párjátritkító példája az sfolyam küzdel-

me a kemény vulkáni k zettel.Áradó víztömege, a magával so-dort törmelék segítségével addigráspolyozza, vési, csiszolja az útjátálló nyerget, míg lassan elbontja,szabaddá teszi maga el tt az utat.A folyó elindul mai folyásirányá-ba, a lemorzsolt törmelékb l fel-építi maga el tt a Szentendrei szi-getet, s az immár csaknem kmszéles sziklamedrében egész aVaskapuig akadálytalanul hömpö-lyög tovább… A Börzsöny déli el hegyei azÖrdög hegy, Rigó- hegy, SzentMihály hegy itt lógatják be lábukatel ttünk a Dunába. Meztelen ande-zit sziklaszirtjeik tükörképe mamár megbékélten reszket a méltó-ságteljesen vonuló folyam árjában. A víz óriási munkája során létre-jött, kialakított, s a folyó 400 mé-terrel magasabb hegyek közé szorí-tott kett s kanyarulata Hazánkegyértelm en legszebb, de egészEurópa egyik leglátványosabbtájképe. Aki igazán látni akarja, látni ecsodát, az Kismarostól Nagymarosfelé haladva térjen be a Kóspallag-ra vezet útra, majd onnét is le-ágazva Törökmez n keresztülmenjen el egész a Nagymarosfeletti ún. Kövesmez ig. Innétrövid - igaz felfelé men - gyalog-túra után körültekinthet aHegyeshegy csúcsán álló szépkivitel „Encián” ” kilátóról. Rit-kán lát ilyet az ember életében… A Szobi torkolattól kezd en ahegység nyugati és északi oldalát(egyben ott az országhatárt is je-lentve) a kamaszként rakoncátlan-kodó kis folyó, az Ipoly határolja.Pedig korát tekintve az Ipoly márkorántsem tekinthet kamasznak.Az s-Ipoly már sok millió évvela Duna térségbeni megjelenéseel tt gy jtögette a Kárpátok és azÉszaki-középhegység vulkáni öve-zete közötti vizeket. Csak akkormég – a Duna hiányában – magavezette le azokat az alacsonyabbtérszint Alföld irányába. A Szlovákiában ered , meglehe-

sen magasból induló folyócskaalsó szakaszán igen lecsendesedik(esése itt km-enként alig haladjameg a 20 cm-t), miközben a Bör-zsönyb l befutó patakok (Kemencepatak, Börzsöny patak, Damásdipatak) által beszállított nagy-mennyiség , meglehet sen durvaösszetétel hordalékot kell elterít-getnie, továbbszállítania – épp afentiek miatt - folyton változómedrében. Régi katonai felmérésekszerint valamikor a folyómeder 20évenként – oldalirányban – akártöbb száz métert is elvándorolt. A 60-as évekt l kezd en me-

ben megváltozott e helyzet. Az

ember szembefordulva a természetmár évezredek óta kialakult, jól

köd rendszerével – telhetet-lenségében, önzésében, rövid látó-körében megirigyelte a folyószabadságát, s a „szabályozás”címszava alatt kanyarjait átvág-va,egyenes szakaszokból álló jel-legtelen csatornává silányította azt.Persze a folyócska nem felejt ésigyekszik törleszteni az t ért sérel-meket. Víztömegének esetenkéntigyors változása kapcsán ki - kilépráer ltetett sz kre szabott medré-

l, s az embert szüntelenül gátaképítésére, er sítésére készteti. Végtére igaza van. Miért felejt-jük el, hogy a folyó nem egyenl amederrel. Ahhoz szabad játékot islehet vé tev öntésterület is tarto-zik. Ha az Ipoly valamikori képére,vagyunk kíváncsiak, - keressük fela folyó Parassapuszta és Ipolyveceközötti 10-12 km hosszúságú,gyakorlatilag érintetlenül hagyottszakaszát, az igazi Ipolyt, aholtavasszal, sszel száz hektárnál isnagyobb kiöntött víztükrökbengyönyörködhetünk, míg csapadék-mentes id ben szinte önmagábavisszatér kanyarokból, holtágak-ból, tocsogó égerligetekb l, dúsfü-

virágos rétekb l, madárdaltólzeng , békáktól harsogó igazi vad-víz-országot láthatunk. A Börzsöny vizeit érint sétánksorán ez ideig csak a hegység pe-remterületén jártunk. A hegységben érdemi nagyságúfelszíni állóvizek nincsenek. (AJen i tó – eredetét tekintve - termé-szetesnek mondható, de kívül esikaz általunk vizsgált területen). Ugyanakkor a szurdokszermély völgyek szinte mindegyiké-nek alján erek, csermelyek, pata-kok folynak, s ezek, illetve az eze-ket tápláló források nagy száma(csaknem 350 forrást tartunk nyil-ván) egyértelm en különlegességetjelentenek, érdekl dést érdemel-nek. A Börzsönyi patakok általábanrövidek és gyors lefutásúak. sz-szel, tavasszal, vagy nagy es ese-tén hatalmasan megduzzadnak,rohanó vizük mázsás köveket isgörget erej vé válnak. Az évszárazabb id szakában (sajnos ezegyre gyakoribb) a gyengébb víz-erek legtöbbször kiszáradnak, smedrüket csak durva kavicságyukjelzi, meg a szétdobált sziklagörge-tegek, lecsiszolt andezit rögök ésvad k folyások. S éppen ez a vad rendszertelen-ség gyönyör … Sajnos – bár a Börzsöny e szem-pontból is gazdagabb szomszédjai-nál – az utóbbi évtizedekben avízfolyások él világa egyre inkábbcsökken.

Mindezek mellett a völgyekalján zúgó, vagy csak halkan surra-nó patakok puszta látványa isfelbecsülhetetlen érték. Testi fá-radtság, vagy lelki gond ellen nincsaz a patikában kapható gyógyszer,nincs az az orvos, vagy pszichiáteraki felérne egy csacsogva csörge-dez patak partján töltött félórával,egy kövek közt surranó, kövekenátbukó, habfodrot vet , szivárványszíneit felvillantó vízfolyás nyugta-tó hatásánál. Végezetül kedvenceimr l a for-rásokról… A hegységben h források, ás-ványvizek nincsenek. Különleges-ségként talán a már 1820-ban isleírt - a XIX. században kezdetle-ges gyógyfürd ként használt,falunkban közkedvelt Zsibakiforrást említhetem meg, melynekkifolyáskörnyékét a víz átlagosnállényegesen magasabb vastartalmaszínezi vörösre. Az átlagosnál melegebb h fokúforrás van Per csényben, ill. aZebegényhez tartozó Malomvölgy-ben. Ez utóbbinál valamikori für-

épület maradványa is fellelhet .Érdekesség továbbá a Nagybör-zsöny fölötti – sokak által használt– Altárói forrás, mely vizénekédeskés íze annak viszonylag ma-gas arzéntartalmától származik. Ízét, aromáját illet en – attólfügg en, hogy milyen ásványianyag tartalmú rétegekb l szárma-zik, vagy fut keresztül – majd min-den forrásunk más és más. Emlék-szem, az ötvenes, hatvanas évek-ben a Pogányvár térségében dol-gozó fakitermel k (akkor mégszimplán favágókat mondtunk)ismételten berzenkedtek az egyikforrás vize ellen – mondván, olyanétvágyat csinál, hogy „annyit nemgy z csomagolni az asszony… „ Valamilyen történetet perszevalamennyi forrásunkról lehetnemondani. A Gál kútról, az Üveghu-ta kútról, a Kroslák kútról, a Málnakútról, a Gyíkos kútról, a Marcikakútról, vagy távolabb a Kenyeresforrásról, T zköves forrásról,hogy csak egy párat említsek abbóla 350-b l, amit ismerünk. Valljuk be – nem is gondolunkrá úgy Isten igazán, mily nagyérték a tiszta víz! Hogy annakdrasztikus csökkenése az emberi-ség egyik legfenyeget bb réme,hogy már ma is több száz millióember szomjazik… S lehet, hogy ezzel sokan vitábaszállnak, de nincs az az ital, amijobban oltja szomjunkat, mint egypohár – ott a forrásnál telecsurga-tott Királykúti víz.

Egészségükre Barátaim!

Teszáry Károly

Barangoló III.

Jen i Napló havilap. Kiadja: Diósjen Önkormányzati Képvisel testület 2643 Diósjen , Szabadság u. 31. sz. F szerkeszt Szalay Antal alpolgármester 35/525-012 35/525-013

Szerkeszt bizottság tagjai: Pátyodi Csilla, Valkó Kornél és Vasas Mihály . Nyomdai el készítés: Mlinárcsek Márta, Hustyava ZoltánKészült: 1.000 példányban a GREEN DRUCK Nyomdaipari Bt. üzemében. Felel s vezet : Pál György 2651 Rétság, Táncsics M. u. 16. sz.


CivilDió hírekA Dózsa György úti ingatlanonmég mindig folyik a felújítás. Aleend mozgókönyvtári szolgáltatóépület belsejében elkezdtük a falakfestékrétegének eltávolítását, vala-mint Oszter Sándor felajánlásából,Csíki István segítségével ki lettásva a víz és a szennyvíz bevezeté-séhez szükséges árok. Ehhez kap-csolódóan nagyon örülnénk szoba-fest és vízvezeték szerel felaján-lásának, akik segíteni tudnánakabban, hogy a munkák szakszer enlegyenek elvégezve. A Jen napon az egyesületünktagjai is kivették részüket a szerve-zésben és az egyéb munkákban.Ezen a napon többen is jelezték,hogy szeretnének belépni aCivilDió Egyesületbe, így tovább

vül azoknak a száma, akik ebbena formában szeretnék segíteni Di-ósjen további fejl dését.

Gazdabolt nyári ajánlata

Festék, hígító, glett, rigipsz,falazó habarcs

tet fólia, takarófóliakerti m anyag cikk,

tavi kiegészít k(fert tlenít )

rovaröl(légy, darázs, szúnyog, kullancs)

Munkavédelmi eszközök

Öreg gazda szerint

Es s Illés rossz, mert áldást nem hoz.Jakab napja vihart szül,Magdolna sárba csücsül.Anna asszony reggele már h vös, ne játszd vele.Mihelyt a pók széttépi hálóját,Jön a felh , s rögtön tartós es t ád.

Kerti teend inket els sorban azid járási tényez k határozzák meg.Az idei nyáron a rendkívüli meleg-hez kell igazodnunk, ugyanakkor anövényeinknek is. Mivel a július alegszárazabb hónap, szinte mind-egyik zöldségnövény igényli azöntözést, de a nagy vízigény cso-portba tartozik a paprika, az ubor-ka, a tojásgyümölcs. Úgy kell ön-tözni, hogy a talaj a gyökeresedésteljes mélységéig átázzon. Leggaz-daságosabb öntözési mód a csepeg-tet öntözés, de a beruházási költ-sége magas. Növényvédelmi, víztakarékossá-gi szempontból legjobb a korareggeli öntözés. A tenyészid fo-lyamán pótolni kell a tápanyagotis, f leg vízben tökéletesen oldódó,minden tápelemet tartalmazókomplex m trágyával. Ezek: NPK,Volldünger, Ferticare, Mikramid,Tomasol. A letermett növényeketgyökerest l fel kell szedni, a lehul-lott terméseket és leveleket összekell gereblyézni, elégetjük azokat,vagy komposztáljuk. A nyári gyümölcsök betakarítá-sánál mindenképp vegyük figye-lembe: csak a fajtára jellemz enbeszínesedett, teljesen kifejlett,fogyasztásra alkalmas gyümölcsötszedjünk le. A beteg, penészes

gyümölcs használhatatlan, még acefrébe sem szabad használni.Gyümölcsszedésnél a göngyöleg istiszta legyen. A hervadó, vagy márelszáradt fás részeket az egészsé-ges részig vágjuk le, és semmisít-sük meg, így elkerülhetjük a továb-bi fert zést. A díszfák és díszcserjék díszít -értékét virágjuk, lombjuk vagygyümölcsük adja. A szépség nemkívánt kísér eleme lehet viszont,hogy azokat is a károsító gombák,monília fajok fert zik el. Ezeknélis a gyümölcsfákhoz hasonlóanjárjunk el. Már most láthatjuk,hogy a globális éghajlati átalakulása termel ket milyen nehézségekelé állítja. A probléma nagyon sokembert érint, aminek kivédésénkülönböz programokkal foglal-koznak a természettudósok, amitalán lassan-lassan eljut a falunél khöz is. Mindenesetre nekünkis, falusiaknak – a tudomány isme-rete nélkül – meg kell találnunkazokat az si tudatunkban lév ,józan paraszti felfogásunkat, amelysegít kiutat találni a fenntarthatómez gazdaság érdekében. Ehhezkívánunk mindenkinek kitartást,reményt és kérjük mindehhez Istensegítségét.

Vsmy

Kertészeti teend ink a nyári hónapokbanA média híradásait figyelve hall-juk, hogy sorra d lnek meg a h -mérsékleti melegrekordok. Embe-rek, állatok, növények egyarántszenvednek ebben a kánikulában.Mit tegyünk, mit ne tegyünk ezek-ben a forró napokban? Legkellemesebben azok viselhe-tik el ezt a h séget, akik a strandonlubickolva vészelhetik át ezeket anapokat. k is vigyázzanak, hogyfejükön legyen valamilyen fejfed ,és b rüket is feltétlenül óvják azer s napsugárzástól! Bárhol is töltjük a kánikulainapokat, nagyon fontos, hogy sokfolyadékot igyunk! (A kiszáradásveszélye fokozottan fenyegeti agyermekeket is az id seket.) Lehe-

leg kerülnünk kell a meger ltetfizikai munkát – ha feltétlenülvégezni kell, óránként legalább 10perc pihen t iktassunk be! Hautazunk, nagyon fontos, hogy fo-lyadékot, sz cukrot vagy csoko-ládét vigyünk magunkkal! Vásár-lás után a h tend ételeket gyorsantegyük be a h szekrénybe! Kü-lön figyelmet kell fordítanunk afagyasztott élelmiszerekre – hakiolvadtak, újra nem fagyaszthat-

juk le ezeket! Konyhai munkaközben különösen kell ügyelnünk ahigiénia betartására! Célszer a lakóházakat éjjelszell ztetni. Nappal zárt, lefüggö-nyözött ablakok mögött könnyebb

vösen tartani a helyiségeket.(Rövid szell ztetésekre azért ter-mészetesen szükség van, f leg aholgázkészüléket használunk!) Kedvenceinket is megviseli a

ség: a kutyák, macskák is kap-hatnak h gutát. El fordulhat, hogynyálzanak, hánynak, s t el is ájul-hatnak. Ilyenkor a b séges ivóvíz,a bunda h tése segíthet. Az állat

mérséklete alacsonyabbra süly-lyed, mint az övé – ám nem aján-lott hideg vízzel nyakon önteni

ket, sok házi kedvenc épp így kaptüd gyulladást. Sajnos növényeink is megsínylika rendkívüli meleget, az égetnapsugarakat, a szárazságot. Halehet, még gondosabban locsoljuk

ket!

A hideg id beálltával aztánmajd siránkozhatunk: miért is nemtudtunk elrakni ebb l a melegb l afagyos téli napokra egy kicsit…

„Kutyameleg” van!

Megérett a búzakalász!

Megérett a búzakalászSárga szint ölt a határ,Megérett, mert várva vártukMint az aratásra várunk.

Aratás a legszebb munka,Peng a kasza, d l a rend,Magyar legény, magyar kislány,Munkájában elmereng.

Peng a kasza, hangja ének,Tarkít is már a tarló,Este van már a nap is lement,Megkondul a harangszó.

Amint jönnek hazafelé,Kereszt áll az út mellett,Jó Istennek hálát adni,Elejébe térdelnek.

Vincze Sándor Diósjen (1911-1946)

Áldást, békességet ...Hosszú az út magtól kalászigkis sarlótól a nagy kombájnig,- kenyér legyen. Mindig ez számít.

Hogy villog fenn a sárga fény.Valahány gépész mint v félybüszkén feszít az ül kén.

És nézték ket megrendülten.Én szinte megbénultan ültem.Zajongott már a nép, összegy ltén.

Százezer kasza zendült e zajban,mentek a gépek hajthatatlanaztán csöndben ottmaradtam.

Sóhajt a nyár. Századok zúgnak.Kik annyi vészt mindig megúsztakkiket annyiszor meg-, s lenyúztak

Aratnak ismét. Lesz kenyér.Ha nem is „kérges" a tenyérszorgalom nélkül mit sem ér

a föladat, az si törvényelmúlt sok vihar, vészes örvény,magyar, horvát, szlovák vagy örmény

kenyeret eszik. És az országígy veszi kézbe a sorsát.

Egykor három részre szakadtaknem arattak, se nem takartak,de mind, amellett megmaradtakreformátusnak és magyarnak.

Miként a mag energiája mélyenfeszül a ködben, azonképpenvannak itt rejtett rossz indulatok.

Uram segíts. Oly árván, elhagyottanaratgatunk, s a költ magamaradtankiáltja, ordítja, hiába,nagy szenvedés leszaz aratás ára.

(Hörömp Gergely 1975)

IPOLY ERDBÖRZSÖNYI HEGYI FÉLMARATON

ÉS CSALÁDI FUTÁSDiósjen , 2007. augusztus 25.

A verseny célja:A szabad természetben való futás

népszer sítése, ismerkedés a Börzsönytermészeti értékeivel, az erdészek és az

erd kapcsolatával

A Jen i Napló2007. júliusi számának

nyomdaköltségeita Kámoralja

Erd birtokosságiTársulat

vállalta magára.

testület lapjatestület lapja viii. évfolyam 7. számviii ... · dekoráció.net,horváth jános,...

Documents