ultúr NyúzKKKKultúr Nyúzultúr Nyúzultúr Nyúz http://nyuz.elte.hu

mailto: nyuz@elte.hu

2010. április 21. A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete

VI. félévfolyam, 2. szám

Majdnem21-ről a 22-re

Április 21. épp egy nappal előzi meg április 22-t. Ez matemati-kában kevésbé jártas emberek számára sem meglepő. Talán egye-seknek jelentéktelennek tűnhet 24 óra, de pont ennyivel marad le 21-e például arról, hogy a Föld napja legyen.

Jó, azért 21-e se pironkodhat, hiszen Óvoda Nap. Mindannyian tudjuk, mennyire fontos a szemé-lyiségfejlődésben, milyen hatások érnek kiskorban, úgyhogy semmi-képp sem szabad lebecsülni az ovik jelentőségét.

Persze más is emeli e nap fényét. Hernán Cortés partraszállása ugyan az aztékok számára így visszate-kintve nem sátoros ünnep, de ez te�e lehetővé, hogy Anthony Quinn 95 éve megszülethessen Mexikó-ban, illetve sokban hozzájárult Spa-nyolhon világhatalmi törekvéseinek finanszírozásához. A spanyol hajó-had is szépen hízo�, míg Erzsébet angol királynő flo�ája némi égi segítséggel le nem győzte a győzhe-tetlen Armadát. Az elsőhöz hason-lóan a 84 éve világra jö� második Erzsébet uralkodása is emlékezetes,

bár ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy időben sokkal közelebb van hozzánk. Mindenesetre sokat dobo� e korszak zeneiségén a 49 esztende-je először színpadra lépő Beatles.

Ne hagyjuk ki a magyar vonat-kozású dolgokat se. 1799. április 21-én Ácsteszéren egy újszülö�-nek örülhe�ek, aki később azt állí-to�a, hogy „…mindig és minde-nü� maguk a polgárok, éspedig a vagyontalan munkások oltalmaz-ták a szabadságot, vagy szerezték vissza, ha az már elvesze� vala…”.Az ilyen kijelentései mia� már a kisdobosok is ismerték, bár ők csak annyit tudtak róla, egy ember, akit a márciusi i�ak kiszabadíto�ak börtö-néből. Nagyjából a felnő�ek is csak ennyit tudnak Táncsics Mihályról.

Szóval nem egy rossz nap ápri-lis 21., csakhát az a fránya 22. elho-

mályosítja a környezetét. Ha a Föld napjaságot nem nézzük, akkor is o� van még Vlagyimir Iljics Uljanov, alias Lenin szülinapja, ami már önmagában figyelemre méltó, de jónéhány híresség is ekkor fújhatja a gyertyákat a tortán. Mint tudjuk, Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog, és ezzel a mutatványával egyedülálló a halo�ak közö�. Így a többiek a sáros nyomába se léphetnek.

Pedig Immanuel Kant megírta „A tiszta ész kritikáját”, és elég nagy nyomot hagyo� a filozófiában. I. Izabella spanyol királynő is kite� magáért, Kolumbuszt küldte útjá-ra, megteremtve annak lehetőségét, hogy valaki Barack névvel vezes-sen egy országot. Julius Robert Oppenheimer meg az atombomba egyik atyjaként minden bizonnyal nagy lökést ado� a geiger-müller számláló biznisz fellendülésének. Esetleg Jack Nicholson szállhatna ringbe eséllyel ördögi mosolyával, dehát ő még él.

Egy eseményt még érdemes szóvá tenni , főleg mert kerek évfordulója lesz. 1370. április 22-én lerakták a Bastille alapkövét, és ez előkészítette a terepet 1789. július 14-e számára. Ciki lett volna aznap Párizsban, ha nincs mit elfoglalni.

hlk

6. félévfolyam 2. szám2010. április 21. 6. félévfolyam 2. szám2010. április 21. 6. félévfolyam 2. szám

2 22Interjú Interjú & Páholy

Az optimista harcosInterjú Horváth Erzsébettel

Horváth Erzsébet geográfus egy kevésbé ismert harcművé-sze�el, a barantával ismertete� meg bennünket, erről és más hobbijáról beszélge�ünk.

A tanárnőről nem sokan tudják, hogy barantázik. Mutassa be nekünk ezt a sport-ágat!

A baranta hagyományos magyar harcművészet, amit azóta űznek, hogy megjelentünk a Kárpát-medencében. A hétköznapi mozgásformákat is fel-használva kialakíto�ak egy önvédelmi rendszert. A szó jelentése a fegyveres megmére�etés vagy küzdelem. Ha egy kicsit mélyebben nézzük, akkor ez nemcsak harcművészet, hanem egy életmód is, a hagyományok megisme-rése, a tánc és éneklés is hozzá tartozik. A sportágak közül övbirkózást, íjásza-tot, lovasíjászatot, botvívást, kardvívást tartalmaz, valamint a hagyományos magyar ostor, a szablya, a lándzsa és a kelevéz használatát.

Szabad kézzel is harcolnak vagy csak fegyverekkel?

Az övbirkózás szabad kézi harc, de én ezt a részét nem szeretem, az inkább férfiaknak való.

Lovat használnak, mint a középkori lovagi tornákon?

Nem, olyan módon nem jellemző, inkább csak a lovasíjászat.

Kialakulásakor a baranta eleve vetélke-désnek indult, vagy harcászati jelentősége is volt?

Elsősorban önvédelmi módszer-nek indult, nem csak férfiak űzték, hanem nők és gyermekek is, hiszen arra rendezkedtek be, hogy a külső támadásoktól meg tudják magukat védeni. Támadás esetén bárki botot tudo� ragadni, vagy tudta az íjat hasz-nálni. Ez alakult át később egyfajta harcművésze�é. A baranta egyébként

a békés tevékenységet jelenti, a kimon-do�an harcra való felkészítés a böllön nevet viseli. A XVI-XVII. századig a falvakban volt elterjedt, azután a Habs-burgok elkezdték ezt a hagyományt kiirtani. A XX. század elején tért vissza újra, a magyar katonatisztek próbálták meg feléleszteni a magyar harcművé-szetet, majd az 1990-es években Vukics Ferenc, a Zrínyi Miklós Nemzetvé-delmi Egyetem oktatója kezdte újra összegyűjteni a különböző elemeket, amelyek szerencsére néphagyomány útján fennmaradtak, mint például a csikósok, gulyások ostorhasználata, vagy egyes falusi közösségekben a botforgatás művészete. Aztán amikor a baranta intézményesült, egyre több fiatal és kevésbé fiatal kezdte el ezt a harcművészeti ágat, ennek köszönhe-tően ma egyre inkább terjedőben van a Kárpát-medencében.

Kifejeze�en magyar találmány, vagy más sztyeppei népek is alkalmazták?

Valószínűleg más, a magyarság feltételeze� vándorlási útvonalán élő népek harcművészetével szervesen alakult ki, hiszen például a mongolok-nak is van övbirkózása, szinte ugyan-ezekkel a szabályokkal. 2007-ben a magyar barantások is részt ve�ek egy kazahsztáni expedíción, ahol az o� élő madjar törzset látoga�ák meg, ahol a törzsi gyűlésen is jelen voltak. Ők ma már muszlim vallást követnek, és fizi-miskára sem hasonlítanak hozzánk, de a rokonainknak vallják magukat. Kiterjedt genetikai vizsgálatok alapján megállapíto�ák, hogy ez a népcsoport az összes európai nép közül hozzánk áll a legközelebb. Ezen felbuzdul-va a Baranta Szövetség közreműkö-désével megtörtént a magyarországi Kurultajnak, azaz egy magyar-madjar törzsi gyűlésnek a megszervezése.

Milyen kulturális események kapcso-lódnak a barantához?

Különböző rendezvényeken, isko-lákban tartanak a barantások bemuta-tókat, előadásokat.

Rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, ahová a magyar-országi csapatok 2-3 busszal szok-tak menni.Vannak olyan éves ren-dezvények, amik nem kifejeze�en barantások, de ők nagy részt vállalnak a szervezésben. Ilyen volt 2008 augusz-tusában a már említe� Kurultaj, tavaly pedig a Magyarok Országos Gyűlése nevű többnapos rendezvény, amit idén is megrendeznek, és ahol különböző előadások, beszélgetések, bemutatók voltak. I� olyan kézművesek és áru-sok vehe�ek csak részt, akik eredeti, saját maguk készíte�e vagy termelte jellegzetesen magyar portékákat, éte-leket hoztak. Emelle� vannak külön-böző országos és területi bajnokságok, baranta táborok és baranta edzőképzők is.

Hogyan találkozo� a barantával?

Elég érdekes történet, lehetne azt mondani, hogy véletlen, de én nem gondolom. Négy éve azon gondol-kodtam, hogy az akkor 12 éves fiam-nak milyen sportágat válasszunk, mert az iskolai testnevelés gyalázatos szinten van. Egy majálison találkoz-tunk a korábban már említe� Vukics Ferenccel, az ő karizmatikus egyéni-sége és az o� láto� baranta bemutató mia� azt mondtam, hogy ez kell az én gyermekemnek, mert ez egy olyan sport, ami nem csak erőnlétet, hanem valami többet is ad. Ezután nem sok-kal megjelent egy cikk a barantáról, és nekem az alapján is tetsze�. A fiam eleinte küzdö� ellene, mert abban leír-ták, hogy ez nemcsak harcművészet,

Interjú 3

Kultúr Nyúz

333 3Interjú & Páholy

hanem a tánc és éneklés is része, de rögtön az első edzés után beleszere-te�, mert akkora ereje volt a közös-ségnek. Én is eljártam vele, mert ha már úgyis elvi�em edzésre, akkor én is elkezdtem a barantázást, hiszen i� nincs korhatár. Komolyan mondom, nekem még ilyen tapasztalatom nem volt, szó szerint csak a fülemben nem volt izomlázam! Ami nagyon jó volt, hogy május-június környékén estünk be, az edzések pedig már szeptem-berben indultak, tehát mi voltunk a legbénábbak, és mégis olyan odafigye-lést és segítő szándékot kaptunk, amit korábban sehol nem tapasztaltam. I� nincs mester, mindenki megosztja a többiekkel a tudását. I�, ha valaki jobb valamiben, annak nem lealacsonyító a kezdőknek segíteni. A mai világban ez megragadó, és hiányzik is, mert az idén elég kevés kapcsolatom van velük, a fiam elkezde� gitározni, és nincs már ideje az edzésre.

És miért hagyta abba?

Volt olyan periódus, amikor több elfoglaltságom akadt, ezért kimaradt előbb csak egy hét, aztán egy hónap is, és utána iszonyatosan nehéz volt újrakezdeni. Egy-másfél évig csinál-tam intenzíven, azala� fizikailag olyan formába hoztam magam, amilyenben soha nem voltam elő�e. Az edzések

nagyon intenzívek, körülbelül három órásak, abból egy-másfél óra az erőnlé-ti edzés, utána ugyanennyi a technikai felkészülés, és minden edzés elő� és után közös éneklés és tánc van. Emel-le� mindig van egy szellemi felkészítés is, ahol a magyar hagyományokat, érté-keket mutatja be valaki. Amikor többet kihagytam, nem volt erőm visszamen-ni, és mindent újra a nulláról elkezdeni. Meg az utóbbi két évben nagyon sok munka összejö� az egyetemen, egysze-rűen nem volt arra időm, hogy minden héten elmenjek edzésre. Most i� tar-tok. Nem tudom, hogy újra fogom-e kezdeni, de ha igen, akkor sem olyan keményen, mint korábban.

Geográfusként eljuto� a világ számos pontjára, melyiket mondaná a legérdeke-sebb útjának?

Törökországba egyetemistaként keveredtem egy baráti társasággal. Hatan indultunk útnak, nem volt meg-határozva, hogy mennyi ideig mara-dunk, és mit csinálunk. Betegség mia� egy kappadókiai kis faluban ragad-tunk, és döbbenetes volt látni azt a faj-ta vendéglátást, amit ma már nagyon kevés helyen lehet megélni. Hihetetlen, hogy milyen szerete�el fogadtak min-ket, amikor megtudták, hogy magya-rok vagyunk. Ők rokonoknak tarta-nak minket, és elképesztő élmény volt,

amikor például egy falubeli a házát is felajánlo�a nekünk, hogy bármikor használhatjuk, ha arra járunk. Végig azt éreztük, hogy ez az a hely, ahol sze-retnek minket, pedig az 1980-as évek Törökországa a magyar köztudatban veszélyes helynek számíto�, de mi ebből semmit nem érzékeltük. Nem mondanám, hogy a mai napig ebből táplálkozom, de ez nagyon meghatá-rozó élmény volt.

Melyik nép kultúrája gyakorolta Önre a legnagyobb hatást?

Ha úgy vesszük, akkor talán a törököké, de igazából mindegyik meg-érinte�. Nagyon nyito� vagyok a világ-ra, szeretem megismerni a különböző kultúrákat, amelyek sok évszázad ala� alakultak ki.

Milyen más elfoglaltsága, hobbija van?

Szeretek olvasni teljesen különbö-ző műfajokat is. Útleírásokat, regénye-ket, most éppen angolul olvasok, hogy a nyelvet is gyakoroljam. Mostanában a kertemben is dolgozom. Nagyon szeretek emberek közö� lenni, sokat beszélgetni, ha tudok, akkor segíteni a tapasztalatommal vagy az optimiz-musommal.

Gans

A legek ura –Flatley és a Lord Of The Dance

Világszerte mintegy száz mil-lió néző, megannyi színvonalas elő-adás és Guiness rekord valamint egy varázslatos kaland az ír-kelta kultú-rába. A világ talán legnagyszerűbb tánc showja májusban újra Magyaror-szágra érkezik, ám ezú�al a legendás táncos és koreográfus nélkül.

Nem túlzás azt mondani, hogy mára mind a Lord Of The Dance, mind Michael Flatley neve valóságos foga-lommá vált világszerte. Az amerikai születésű, ír gyökerekkel rendelkező sztár produkciója hatalmas tömege-ket mozgato� meg az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Bár a show nem először jár hazánkban sem, a sikert

mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hatalmas érdeklődésre való tekin-te�el a május 7-i budapesti előadást követően már biztosan másnap, 8-án is bemutatásra kerül a Syma Rendez-vénycsarnokban.

A Los Angeles Times által „varázsla-tos kalandnak” neveze� performansz valójában az ír folklór alapjait haszná-ló utazás az időben, a Jó és a Gonosz klasszikus meséje. A történet kibonta-kozása során a Kis Lélek segít a Tánc Urának megvédeni az embereket Don Dorcha, a Sötét Úr ellen, miközben a nézők lehengerlő ízelítőt kapnak az ír és a ritmikus kelta tánc mágiájából.

A példátlan világsiker kezdete az 1994-es Eurovíziós Dalfesztivál volt. Az azóta történelmivé vált fellépés is alap-jául szolgált a két esztendővel később bemutato� darabnak. A Lord Of The Dance utóbbi évtizedben kétségtelenül bevéste magát a tánctörténelembe: 21

egymást követő előadása a Wembley Arénában, vagy éppenséggel tíz nap ala� 250 ezer elado� jegy Ausztráliá-ban önmagáért beszél.

Michael Flatley saját elmondása szerint is gondoskodik az utánpótlás-ról: nagy gonddal válogatja ki a fiatal tehetségeket, akiket ő maga képez és tanít. A keze ala� dolgozó mintegy 50 táncos a lehető legmagasabb szintet képviseli a szakmában. Átlagéletko-ruk mindössze 22 év, amely sejteti a produkció pörgős, sodró iramát is.

A Lord Of The Dance igazi ízelítő az ír és kelta kultúra sajátosságaiból, barangolás egy ismeretlen világba, ahol a néző egy fordulatos, gyors és mindezek melle� élvezhető előadás szemtanúja lehet. Érdemes megte-kinteni bárkinek, aki egy kicsit is érdeklődő eme lenyűgöző tárgykör iránt.

Spiller András

MESÉK

Mesélnek a szépről a régi képekCsöndben, szépen, égve-sercegveÉlnek bennünk azok a szép mesékÉs éljük az életünk mit sem sejtveHogy elragadhat a halál, és vége.

De addig is, végzetesen szépenMint bolondok, várunk, vágtázunk

Élnek bennünk a szép mesékÉs nem sírunk, nem mosolygunk

Csak léteznénk gondtalanul.

Várjuk, hogy mi jut nekünk,És szeretnénk a mindent.Vétek-érzetek keringnek,

De a hiány a régi, a lényegegyszerű, de nincs meg.

A karok körülö�ünk nem oly ölelők.Hidegek a kezek. Nem selymes a bőr.Csapdák, fegyverek, eldobo� vértek

és véres szívű hercegek, nők.

Mesélnek a szépről az új képekBizalmasan a fülünkbe súgják

Hogy nincs lánc, akadály, csapdákA boldogság tengerében cápákÉs elragadhat az ár mire vársz.

De addig is, édes-mézes szépenÉljük az életünk, úgy igazánMintha nem lenne fájdalom

Semmi rossz szó, csak bizalom.És él bennünk ez a szép mese.

Hesz Roland A�ila

Enyhén fújt a szél. Ősz volt, október. Az épület elő� heverésző padokat egyetemisták lepték el. Nagyrészt kisebb-nagyobb

csoportokban beszélge�ek: vidáman, hangosan, fiatalon. A lány, A., a juharfa melle�i padon ült egyedül. Egy halom fekete-fehér

nyomtato� lap fölé hajolt, és egy zöld filctollal emelt ki sorokat. Sorokat, amelyek fontosak vagy érthetőek voltak a csillagászat

fekete-fehérségéből.

A fiú, L., a késő délutáni erős, narancsvörös, gyönyörű napsütésben ért az egyetem elé. Elindult egy padot keresni, majd tétován

megállt A. elő�, aki a juharfa melle� gömbölyödö�.

A lány a lapok fölö� megpillanto� egy szatyrot, amely feltehetőleg cipősdobozt rejte�. De csak megpillanto�a; nem is lá�a

igazán.

hozzáte�e: – A kémia könyvtár tudom, hol van… de lehet, van külön biológia. Nem tudom.

ABLAK A VILÁGBÓLha nem volna ablak a szívemennem látnám, kik laknak odabennnem tudnám, a lámpafény körülki ugrál, ki nevet, ki örüls a sötét szobában hátulki az, ki a sötétségbe bámulha nem kelne a nap oly hirtelenlassú föld terülne fáradt szívekenkék eső áztatná a száraz hajtásokatlemosná arcukról a perzselő napokatfehér szél ringatná a dús kalászokathalo� virágokkal fedve ében lombokatha nem marna a húsba mélyen a tüske

nem vegyülne alvadt vér szaga a füstbenem nyargalna űzö� vad a tájonnem maradna seb sem, ami fájjonösztön feszíti szét az elme ketrecét

tanítvány győzi le hajdan volt mesterétha nem volna pilleszárnyú harmataz ég könnyével szívembe ha marnami maradna nekem a világból?két szememben húnyó fény világol

tengerárak nyelik el hajómatkihúnyó emlékké olvadok maholnapha nem lenne tűz mélyen a szívbenhol melegednél éjjel a sötétben?hova ülne lelked magányos hajnalon

lábát lógatva sziklás hegyoldalon?hol sütögetné pecsenyéjét az elme?hol szállna békés álom háborgó fejemre?

ayame

KERETBE ZÁRVA

Tudom, hol van a határ,

Tudom, meddig mehetek.

Keretbe zárva élek

Így egyedül, Nélküled.

Ha visszanézek, félek.

Emlékek fojtogatnak

És kísérnek utamon.

Megnyugodni nem hagynak.

Ha tévedtem is akkor,

Egy szikra még bennem ég.

Hiába van meg helyem,

Reménykedem múltamért.

Tudom, meddig mehetek,

Meddig vagyok önmagam;

Keretek közt lépkedek,

De minden bizonytalan.

Mondják, érzem, hogy helyes.

Maradok, ahol eddig.

Hiába régi emlék,

Nem teszek érte semmit.

Ám mégis o� motoszkál

Fejemben egy ábránd.

Mi le� volna, ha? – kérdem,

És nem maradnál árván.

Tudom, hol a határ.

Keretbe zárt szabadság

Életem, és így van jól.

Addig megyek, nem tovább.Anevna

A VÉTKES

Osonva halad a fakó fák közö�,sziszeg a szélben a messzi ricsaj.

Vöröslő arccal égeti az erdőt,s mögö�e végre elfúl a moraj.

Sötét magányban nincs súlya a bűnnek, –vigyorog – nincs bíra, sem vád, nincs zaj.

Őrülten bolyong a monoton csendben,a füstös avarban reccsen a gally.

Nola

Kód: HR1

Kód: AY2

Kód: AN3

Kód: NO4

EPIZÓD

Enyhén fújt a szél. Ősz volt, október. Az épület elő� heverésző padokat egyetemisták lepték el. Nagyrészt kisebb-nagyobb

csoportokban beszélge�ek: vidáman, hangosan, fiatalon. A lány, A., a juharfa melle�i padon ült egyedül. Egy halom fekete-fehér

nyomtato� lap fölé hajolt, és egy zöld filctollal emelt ki sorokat. Sorokat, amelyek fontosak vagy érthetőek voltak a csillagászat

fekete-fehérségéből.

A fiú, L., a késő délutáni erős, narancsvörös, gyönyörű napsütésben ért az egyetem elé. Elindult egy padot keresni, majd tétován

megállt A. elő�, aki a juharfa melle� gömbölyödö�.

A lány a lapok fölö� megpillanto� egy szatyrot, amely feltehetőleg cipősdobozt rejte�. De csak megpillanto�a; nem is lá�a

igazán.– Szia! Leülhetek? – kérdezte a fiú.

– Persze – felelte a lány, de nem néze� rá a hangra.

L. helyet foglalt. Komótosan, körülményesen. Táska a padra, szatyor a földre, láb a térdre.

– Ne haragudj, nem tudod mennyi az idő?

A. az órájára néze�. Egyszerű kis óra volt: fekete szíj, fehér számlap.

– Fél négy múlt öt perccel.

– Köszönöm – mosolygo� L.

A lány is magára erőltete� egy mosolyt, majd ismét belevete�e magát a Hertzsprung-Russel diagram rejtelmeibe.

A fiú is papírokat ve� elő, antropológiát tanult. De nem bírta sokáig.

– Nem tudod, hol van a biológia könyvtár?

– Nem. Nem tudom. – és már hajolt is volna vissza a papírjai fölé, de ekkor arra gondolt, lehetne kedvesebb is… hát még

hozzáte�e: – A kémia könyvtár tudom, hol van… de lehet, van külön biológia. Nem tudom.

– Van kémia könyvtár? – kérdezte őszinte csodálkozással L.

– Van, azt hiszem… – és A. már maga is elbizonytalanodo� a kémia könyvtár létezésében.

– Elsős vagy?

– Aha… – és már nyílt az ajka, de meggondolta magát. Csak magában te�e fel a kérdést: „Te is, igaz? Azért nem ismered a

könyvtárakat.”

Majd mindke�en papírjaikba temetkeztek. Később L. összeszedelődzködö�. Ismét megállt A. elő�, immár határozo�an.

– Szia.– Szia – mosolygo� vissza a lány.

És a fiú elindult az ajtó felé a cipősdobozzal.

C.A.

MERRE?Hosszú álom, ködös ébredés;

Szólít az örökös kétkedés.Ami volt, megváltozo� régen,

Beletörődtem már egészen.

Kicsike kislány, bizonytalan,Élete a téves ösvényen van.

Nem jó úgy, ahogyan tervezte,Változtatna ő, ha lehetne…

Tengeráron át, sötétségben,A gondolatok örvényében;

Kimondo� szóban kimondatlan,És elrohan a mozdulatlan.

Onnan jö�em, és arra tartok.Viharos szelek, elsodortok.

A holdvilágnál csillagfényben,Könnyem árad és eltévedtem.

Kicsi lányka, ha visszafordul,Sokat veszít. De mégis indul.

A saját útján halad tovább,Követi már a folyók sodrát.

Fenn az égen, a felhők szélén,Az angyalszárnyak tollpihéjénMegcsillan a Nap, mosolya int,És ami elmúlt, i� van megint.

Anevna

HAZAFELÉNézem, ahogy a lány nézi,Amint a bácsi figyeli a férfit,Kit lerajzol éppen.A lány mosolyog,A bácsi szakállas és komoly,Tekintetét sapkája rejti,

Könnyed vonalakat rajzol.Hopp, befejezte, engem figyel,Épp most rajzol,S már papíron is vagyok:cziffraandi grafitból.Vajon tudja,Hogy én meg verset írok róla?Magunkat adtukEmlékbe egymásnak:Engem szorosan ölela fekete vonal körbe,Zsebéből figyelek,Tágra nyílt szemekkel.Ő meg vesszők közö�,Sorok közé zárva,Fiókom mélyében elrejtveA foglyom lesz örökre.

Cziffra Andi

A VÉTKES

Osonva halad a fakó fák közö�,sziszeg a szélben a messzi ricsaj.

Vöröslő arccal égeti az erdőt,s mögö�e végre elfúl a moraj.

Sötét magányban nincs súlya a bűnnek, –vigyorog – nincs bíra, sem vád, nincs zaj.

Őrülten bolyong a monoton csendben,a füstös avarban reccsen a gally.

Nola

Kód: CA5

Kód: CA7

Kód: AN6

6. félévfolyam 2. szám2010. április 21. 6. félévfolyam 2. szám2010. április 21. 6. félévfolyam 2. szám

6 66Kópia & Könyvelő Kotta

Van CleefEgy rossz arcú hős

Clarence LeRoy van Cleef több mint húsz éve nincs köztünk. Életpályája együ� alakult a western filmek sinusgörbéjé-vel. Többnyire negatív figurákat formált meg, amivé legin-kább penge vékony szeme, sasorra és rókaképe avanzsálta.

Ha csak elvigyorodott már lehe-tett belőle sejteni, hogy a következő pillanatban valaki nagyon rosszul jár.

Neve ne tévesszen meg senkit, ízig-vérig amerikai férfiúról van szó, csupán a szülei voltak holland bevándorlók. Harcolt a második világháborúban, volt könyvelő, és csak azután állt színpadi színész-nek.

Legelső filmszerepe – amiben voltaképp annyit tesz, hogy lelö-vik, ő meg összeesik – a legendás Délidőben volt, amit akár kedvező ómennek is gondolhatnánk, de ha hozzátesszük, hogy 1952-től 1965-ig egyetlen említésre méltó sze-repe sem volt, csak mellékalakok és tévésorozatok epizódszerepeit kapta meg, akkor máris árnyal-tabbá válik a kép. Egyszerűen nem futott be, mintegy igazolván Hollywood örök igazságát (vö. Tom Cruise).

Sőt, olyannyira kiábrándult a filmezésből, hogy már három éve festőként dolgozott, amikor talál-kozott Sergio Leonével, és a Pár dol-lárral többérttel egy csapásra ismert lett. Ekkor már 40 éves is elmúlt. A következő évben ismét Eastwood oldalán játszott A Jó, a Rossz és a Csúfban, ezzel örökre beírta magát

a nagy filmtörténeti klasszikusok sorába, minthogy a film azóta is a létező három legjobb western egyike (ráadásul, közülük kettőt Leone rendezett). A világ hirtelen ráébredt, hogy az igazi western filmek voltaképp a spagetti-wes-ternek között keresendőek, és a következő tíz év éppen jól jött van Cleefnek, ekkor indult voltaképp a karrierje. Úgyhogy, aki szeret-ne izgalmas westerneket nézni, az igyekezzen minél több filmjét levadászni 1965-75 között. Ajánlott még a Hé, barátom, itt van Sabata és két folytatása, a Rossz emberek folyó-ja vagy az éppen most megjelent Nagy leszámolás.

Tagadhatatlan azonban, hogy van Cleef tipikus esete a skatulyá-ból kitörni nem tudó színésznek. Bármihez is akart ezután fogni, a rendezők folyton a Rossz karak-terét látták benne, és ezt is várták el tőle – bizonyos filmjeiben még a ruhája is ugyanaz a fekete öltöny. Végül a spagetti-western láz is lecsengett, és van Cleefről egysze-riben elfeledkeztek. Egyik utolsó szerepét a Menekülés New Yorkból című Carpenter filmben kapta.

1989. december 16-án pedig végleg lehunyta, örökké hunyorgó szemét.

magyar tibor

Mary Silver: Vissza a Matulába!

Manapság egyre több olyan írással találkozhatunk az interneten, amelyet egy-egy film vagy könyv ihlete�. Ezek az úgyneveze� fanfictionok, azaz rajon-gói tovább írások. Magyarországon a legtöbb ilyen alkotás a Harry Po�er történetekből és a vámpíros Alkonyat-ból készült. Fanfictionokat manapság már bárki írhat, ennek következménye, hogy születhet akár nagyon amatőr írás, de egy-egy komolyabb remekmű is. Egy ilyenre találtam rá úgy két éve.

Szabó Magda Abigél című regé-nyét sokan ismerik és szeretik. Sok olvasó – köztük én is – elképzelte milyen is lehetne folytatni ezt a nagy-szerű művet, de nem le� belőle sem-mi. Erre vállalkozo� egy Mary Silver néven publikáló lány (?), aki huszon-

három fejezeten keresztül megírta a folytatást.

A Vissza a Matulába! o� kezdődik, ahol az eredeti történet véget ért. Meg-tudhatjuk, mi le� Ginával, visszatérnek az osztálytársak, Torma Gedeon, Zsu-zsanna testvér, Kalmár Péter, Kőnig és a többi tanár, de új szereplőkkel is találkozhatunk. Végigkísérhetjük a második világháborút az orosz terü-leteken és Budapesten, olvashatunk szerelmek kialakulásáról, örök barát-ságok megkötéséről, de az elkerülhe-tetlen halálról is.

Vitay Georgina szökni kényszerült a számára már nem biztonságos árkádi gimnáziumból, és a Makó családnál bujdosik, amíg a reá leselkedő veszély el nem múlik. Mikor ez bekövetkezik, visszamehet Budapestre, az o�honába, de miután már o� sem biztonságos, visszatér Árkodra, ahol újra találkozik osztálytársaival.

Kalmár Péter a háborús frontra kerül, ahol már rögtön az első nap ellenséget szerez magának, aki min-dent megtesz, hogy Péternek még az éle�ől is elmenjen a kedve. Amikor a férfi halálos sebeket szerez, már csak remélni tudja, hogy egyszer még visz-szatérhet a Matulába...

Ugyan a folytatás nem olyan, mint amelyet Szabó Magdától megszokhat-tunk, mégis minden fejezeten érződik a kidolgozo�ság, a hosszú kutatómun-ka, a lelkesedés és az igényesség.

A történet jelenleg a h�p://visszaamatulaba.uw.hu oldalon található, amelyen olvasható a regény folytatásá-nak tovább írása is, ebből már 40 fejezet íródo�. Ez a történet már más kaliberű, de a szereplők ugyanazok.

Aki szere�e az Abigélt, annak bát-ran ajánlom A Vissza a Matulába!-t és a folytatását is.

Trixy

Kópia & Könyvelő 7

Kultúr Nyúz

777 7Kotta

Erkel-Mahler év 2010Avagy mit ünnepel idén a komolyzene

2010-ben több zeneszerzőt is köszönthetnénk. 200 éve novem-ber 7-én születe� Erkel Ferenc, 150 éve július 7-én Gustav Mahler, 200 éve március 1-én pedig Frédéric Chopin születésnapját ünne-pelhetjük. Ennek örömére idén még több koncer�el és program-mal emlékezik rájuk a komolyzene világa.

A tavalyi sikeres Haydn-év után idén is szép számmal találunk kivá-lóságokat a komolyzenei klassziku-sok közö�. Erkel Ferenc, a magyar himnusz zeneszerzője és a világhírű komponista, Gustav Mahler – aki három éven át volt az Andrássy úti Operaház főzeneigazgatója – is idén jubilál. Ugyan Chopin nem köthető a magyar klasszikus zenéhez, mégis illik i� megemlékezni a kiváló zon-goristáról.

Erkel Ferencet a magyar opera ú�örőjeként tartja számon a szakiro-dalom, ugyanakkor nemcsak zene-szerző, hanem karmester, zongora-művész és pedagógus is volt. Apja és nagyapja képze� muzsikusok voltak, így zeneszeretete már korán meg-mutatkozhato�. Nagyváradon, majd a pozsonyi bencéseknél tanult, ahol zeneórákat a híres zeneszerző-tanár-tól, Klein Henriktől ve�, i� hallo�a először Liszt játékát és Bihari tánc-dallamait. Ezután Kolozsvárra költö-zö�, ahol zongorát taníto�, és számos koncertet ado�, majd operakarmes-ter le�. Később Nagyváradra, majd Pestre helyezték át, ahol Rossini: A sevillai borbély című vígoperájával debütált. Zongoristaként is ismer�é vált: ő ismerte�e meg a pesti közön-séggel Chopin e-moll zongoraversenyét is, melle�e egy magyar zenei nyelv kialakítására törekede�. 1839-ben feleségül ve�e Adler Adélt, a Buda-vári Koronázó Főtemplom karnagyá-nak lányát.

Első operáját, a Bátori Máriát 1840-ben, legnépszerűbb operáját, a Hunya-di Lászlót pedig 1844-ben muta�ák be, amelynek rövidíte� verziója Bécsben, Zágrábban és Bukarestben is sikert arato�. A népszínmű műfajában a Két pisztoly és A rab című darabjai váltak ismer�é. 1844-ben zenésíte�e meg a Himnuszt is. A szabadságharc

leverése és kilenc gyermeke nevelése mia� nem juto� ideje komponálás-ra. Kiváló sakkozó volt, 1865-ben a Pesti Sakk-kör elnöke le�. 1861-ben bemuta�ák az osztrák elnyomás ihlet-te Bánk bánt. A siker után a vígope-ra műfajában keletkeze� a Sarolta és a Névtelen hősök, a nemzetdrámát a Dózsa György című operája fémjelez-te. Utolsó operája az István király volt. 1867-ben az Országos Magyar Dalár-egyesület vezető karmestere volt, és koncerteket szerveze�, 1884-ben pedig megkapta az új Magyar Kirá-lyi Operaház főzeneigazgatói titulu-sát, majd a Zeneakadémia igazgatói állását. 1890-ben, a 80. születésnapját ünneplő koncerten lépe� fel utoljá-ra zongoristaként, 1893. június 15-én halt meg.

Gustav Mahler zs idó szü-lők gyermekeként a csehországi Kalištében születe�, Prágában járt gimnáziumba, és Bécsben végezte a konzervatóriumot. 1880-ban Felső-Ausztriában le� karmester. 1883-ban komponálta első jelentős alkotását, a Lieder eines fahrenden Gesellen (Egy vándorlegény dalai) című dalciklusát. 1888-ban érkeze� Budapestre, ahol az Operaház karnagya és igazgatója le�. Ő muta�a be Budapesten Richard Wagner Ring-tetralógiájának első két darabját, Pietro Mascagni Parasztbe-csület című operáját és 1889-ben első

saját szimfóniáját is. 1891-ben hatás-körét megnyirbálták, ezért távozo� a magyar fővárosból. Mahler sehol nem tisztelte a helyi begyepesede� hagyományokat, csak a teljesítményt nézte, ezért további állomáshelyein is állandó összetűzések kísérték. 1907-től a Bécsi Szimfonikusok karmestere. 8. szimfóniája olyan hatalmas zenekari és kóruslétszámot kívánt, hogy „ez-rek szimfóniája” néven emlege�ék. 1902-ben megházasodo�, két gyerme-ke születe�. 1907-ben a New York-iMetropolitan Opera karmestere le�, később a Philharmonic Society veze-tője. Még ebben az évben meghalt egyik kislánya, és az ő egészsége is megrendült. 1911-ben – rövid Párizsi tartózkodás után – hazatért Bécsbe, és hamarosan meghalt.

Frédéric Chopin Lengyelország-ban születe� francia apa és lengyel anya gyermekeként február 22-én, de hivatalosan március 1-jét jegyzik. Hét éves korában már két polonézt írt, és a csodagyereknek Varsóban is híre ment. Neves zenetanárok taníto�ák, amíg túl nem szárnyalta őket. A vidé-ken töltö� szünidők ala� megszere�e a lengyel népzenét, Bécsben zongo-rista volt, majd Párizsban telepede� le, ahol George Sand-nal évekig foly-tato� viszonyt. Tuberkulózisban halt meg 1849. október 17-én. Kívánsá-gára Mozart Requiemje hangzo� el a temetésén.

Az előadásoknak o�hont ad többek közt a Budapesti Tavaszi Fesz-tivál és a Miskolci Nemzetközi Ope-rafesztivál, valamint Nemzetközi Operaversenyt is rendeznek Erkel Ferenc emlékére. A koncertekről és rendezvényekről a h�p://www.euroastra.info/node/38445 és a h�p://www.erkel-mahler.hu/ oldalon tájé-kozódha�ok.

Lellei Nóri

6. félévfolyam 2. szám2010. április 21. 6. félévfolyam 2. szám2010. április 21. 6. félévfolyam 2. szám

8 88Tárlat

Egy legenda emlékéreHommage á Puskás Öcsi

Puskás Ferenc emlékére művészeti kiállítást rendeztek a New York Palotában. Az április 1-je és 28-a közö� ingyenesen megte-kinthető kiállítás apropója, hogy a legenda a kiállítás nyitónapján le� volna 83 éves.

Puskás Ferenc – avagy Öcsi, Pancho, ahogy hazánkban és a nagy-világban mindenki ismeri – igazi legenda. Minden idők legjobb magyar labdarúgója, és nemcsak focistaként, de példaképként, már-már mítosszá nemesede� történetek főszereplőjeként vált világhírűvé. Lenyűgöző tudását klubszínektől függetlenül és megkér-dőjelezhetetlenül ismerte és ismeri el minden magyar egészen a mai napig. Nemcsak a leghíresebb magyar focista, hanem a leghíresebb magyar. A leg-nagyobb jelzők halmozása sem túlzás vele és azzal kapcsolatban, amit elért – nekünk, értünk, a magyarság egé-széért is. Hosszú hazai és nemzetközi pályafutása ala� mindenki elismeréssel beszélt róla. „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának akadé-miáján” – mondta róla Orth György, a két világháború közö�i MTK klasszi-sa. „Játékosként és emberként is tízes!

Minden magyarnak segíte�, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövet-ség. A pénzét rájuk költö�e…” – ezek már Alfredo Di Stéfano, a realos csa-tártárs és barát szavai Öcsiről. Valóban, számos történet kering Puskás nagyvo-nalúságáról és önzetlenségéről, ha arról volt szó, hogy hírnevével, sikerével mások boldogulását segítse azokban a nehéz időkben. A magyar labdarúgás örök tragédiája, hogy méltó társaival együ� nem ünnepelhete� világbajnoki címet – a világ akkori legjobb csapa-ta végül elbuko� 1954-ben, Bernben, azon a szörnyű napon... De ezt a fájó történetet azt hiszem, minden magyar nagyon jól ismeri... Viszont „Pancho” klubjaival, a Honvéddal majd a Real Madriddal mindent megnyert, amit csak lehete�. A futball őshazájában, Angliában arato� történelmi diadal, az angolok első legyőzése hazai pályán, vagyis a 6:3 pedig örök dicsőséget

szerze� az Aranycsapatnak, és főként a vezérnek, Puskásnak.

Az igazi legendák elő� pedig min-denki tisztele�el és megemlékezéssel adózik – Puskás emlékére születése 83. évfordulóján képzőművészeti kiál-lítás nyílt, amely a Boscolo Hotelben, a New York Palota ötödik emeletén ingyenesen megtekinthető, április 28-ig. Kortárs magyar művészek festmé-nyei, grafikái, szobrai, domborművei, montázsai és videói láthatók, a szá-mos neves kiállító közö� van többek közö� Konkoly Gyula vagy Wahorn András, de megtalálhatóak korabeli fényképek is. Az alkotások mai szem-mel, mégis hűen mutatják be Puskás labdarúgói és emberi nagyságát. Az ereklyegyűjtők korhű Puskás-mezek reprodukcióihoz vagy könyvekhez és DVD-khez is hozzájuthatnak a hely-színen. A tárlat katalógusába Esterházy Péter írta a bevezetőt. A vendégkönyv lapjain pedig tisztele�el adózik többek közö� a Real Madrid és az AC Milan teljes ificsapata is, akik a Puskás-Suzu-ki Kupa elnevezésű utánpótlástornán jártak Magyarországon.

Aki végignézi a kiállítást, azt kor-tól függetlenül elöntik az emlékek, a magyar futball és az egész magyarság keserédes története, és egy dolog fog az eszében járni: Öcsi bácsi, nagyon hiányzol!

Marci

Küldd a +36-30-35-45-321 telefonszámra a Neked leg-

jobban tetsző Kultúr Nyúzos alkotás kódját, és NYERJ

egy izgalmas könyvet!

Kultúr Nyúz