thesis 2011 peter gabor nagy
TRANSCRIPT
DIPLOMADOLGOZAT
Közlekedésből eredő légszennyezettség vizsgálata Dorogon a 2009-es évre
Készítette: Nagy Péter Gábor Témavezető: Dr. Kovács József
Pannon Egyetem Mérnöki Kar
Környezetmérnök M.Sc. szak Környezetmérnöki Intézet
2011
1
DIPLOMAMUNKA FELADAT
KÖRNYEZETMÉRNÖK MSc. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE Szakirány
Környezettechnológia
Tanszék Környezetmérnöki Intézet
Diplomamunka pontos címe: Közlekedésből eredő légszennyezettség vizsgálata Dorogon a 2009-es évre
Témavezető(k): dr. Kovács József adjunktus
A kidolgozás helyszíne(i): Környezetmérnöki Intézet
Az elvégzendő feladat: (min. 15 sor) A városi élet minőségét jelentősen befolyásolja a környezeti levegő minőségének alakulása. Egy lakott terület levegőminőségét elsősorban az ott élők életvitele, a hatásterületen belüli ipari tevékenység és a közlekedés okozta levegőszennyezés határozza meg. Az ipari tevékenység (zömében pontforrások) terhelése jogi előírásokra megvalósít(andó)ott műszaki megoldások következtében jelentősen csökkenthető, míg a közlekedés okozta levegőszennyezés elsősorban a közlekedésben résztvevő járművek típusa és életkora függvényében változik. A jelölt feladata: Irodalmi összefoglaló készítése a környezeti levegőminőséget befolyásoló tényezőkről, részletesebben tárgyalandó a lakott területek levegőszennyezői és azok hatásai. Áttekintendő a kiválasztott lakott terület (Dorog) fő szennyező forrásai, azok komponensenkénti megoszlása. A városba telepített monitor-állomások adatainak feldolgozásával nyomonkövethető a levegőminőség alakulása, a javítására tett intézkedések hatékonysága. Becsülhető a közlekedésből származó fő levegőszennyező anyagok emissziója, emissziójának változása időszakokra bontva (évszak, esetleg hétvége és hétköznapok). A monitorozás adathalmazának feldolgozásával a jelölt célszerűen elkészíti a város levegőminőségében a várható állapotot, javaslatot tesz annak javítására (vagy szinten tartására). A diplomamunka elvégzésénél az eddig tanult és a szakirodalomban javasolt módszerek alkalmazandók, kiemelve a helyszíni adatgyűjtést. Speciális követelmények: angol (német) nyelvismeret Részfeladatok teljesítésének határideje:
2
Nyilatkozat
Alulírott Nagy Péter Gábor diplomázó hallgató, kijelentem, hogy a diplomadolgozatot a
Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetben készítettem Környezetmérnöki
Mesterszak diploma (M. Sc. of Environmental Engineering) megszerzése érdekében.
Kijelentem, hogy a diplomadolgozatban foglaltak saját munkám eredményei, és csak a
megadott forrásokat (szakirodalom, eszközök, stb.) használtam fel.
Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatban/diplomadolgozatban foglalt eredményeket a
Pannon Egyetem, valamint a feladatot kiíró szervezeti egység saját céljaira szabadon
felhasználhatja.
Veszprém, 2011. május 09.
hallgató aláírása
Alulírott dr. Kovács József témavezető kijelentem, hogy a diplomadolgozatot Nagy Péter
Gábor a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetében készítette Környezetmérnöki
Mesterszak diploma (M. Sc. of Environmental Engineering) megszerzése érdekében.
Kijelentem, hogy a szakdolgozat/diplomadolgozat védésre bocsátását engedélyezem.
Veszprém, 2011. május 09.
témavezető aláírása
3
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A diplomamunka rövid áttekintést ad a környezeti levegőminőséget befolyásoló
tényezőkről a lakott területek légszennyező forrásaira vonatkozóan. A főbb légszennyező
anyagok keletkezési és átalakulási folyamatai is röviden bemutatásra kerültek.
Kiválasztva Dorogot, a városi főbb légszennyező pontforrások történeti áttekintése, majd
a 2009-es év immissziós helyzetképe kerül bemutatásra. Az adott évre vonatkozó
immissziós szintet a városba telepített monitoring rendszer adatainak feldolgozásával
mutatom be.
A gyakorlati részben a közlekedési eredetű levegőszennyezettség becslése
történik, a várost átszelő főút, mint vonalforrás becsült emissziója alapján. Az immissziót
a különböző meteorológiai és forgalomszámlálási adatok alapján becsülöm az év
különböző időszakaira. A monitoring adatokkal a becsült adatok összevetése után
javaslatot teszek a városi levegőminőség szinten tartására, javítására.
Kulcsszavak Dorog, levegőminőség, emisszió, immisszió, transzmisszió, közúti, Gauss modell
4
ABSTRACT
The thesis shows a brief review of the factors that affect air quality concerning the air
pollutants located in an urban area. The main air pollutants and their transformation
processes are summarized. Choosing the town of Dorog the main point sources’ historic
timeline is discussed and the immission state is shown for the accentuated year 2009. The
data is resourced from the monitoring network located in the town.
In the practical part the estimation of air pollution immission caused by the
transportation is performed, considering the main road that run across the town as a line
source. The immission for the different segment of the year is being estimated from
collected data of meteorological factors as well as of traffic counting database.
Contrasting the collected immission data from the monitoring system and the estimated
immission suggestion is made for maintaining or enhancing the air quality in an urban
area.
Keywords Dorog, air quality, emission, immission, transmission, vehicular, Gauss model
5
Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................. 6 I. Irodalmi rész ..................................................................................................... 8 1. A levegő-szennyezőanyagok keletkezési és átalakulási folyamatai ................. 9
1.1 A belsőégésű motorok kipufogógázának összetétele................................. 9 1.2 Elsődleges légszennyezőanyagok keletkezése......................................... 10 1.3 Légszennyezőanyagok légköri átalakulási folyamatai............................. 13
2. Dorog város bemutatása és főbb szennyező forrásai ...................................... 15 2.1 Lakosság, gazdaság, természeti adottságok ............................................. 15 2.2 Dorog levegőállapotának rövid történeti áttekintése ............................... 16 2.3 Dorog levegőállapotának bemutatása 2009-ben ...................................... 19
2.3.1 A szél sebessége és uralkodó iránya................................................. 19 2.3.2 A mért levegőszennyezettségi paraméterek az év során .................. 20
II. Gyakorlati rész ................................................................................................... 24 3. Közlekedési szennyezőanyag-kibocsátás becslése ......................................... 25
3.1 A közlekedési eredetű emisszió becslése................................................. 25 3.2 Immissziós számítás (becslés) a közlekedési emisszió alapján ............... 28 3.3 Az empirikus STREET modell a becslést igazolni látszik ...................... 37 3.4 A becsült koncentráció mégis soknak bizonyul…de miért?!................... 40 3.5 Mégsem hibás a Nowicki képlet a függőleges turbulens szóródásra? ..... 43 3.6 A mért és a számított immisszió összehasonlítása és értékelése ............. 45
3.6.1 A mért és a déli szélre újraszámolt koncentrációértékek ................. 45 3.6.2 A napsugárzás és az O3-NOx koncentrációváltozás kapcsolata ....... 47 3.6.3 A CO koncentráció átmeneti és fűtési időszakban ........................... 52 3.6.4 A mikrokörnyezet és a koncentráció kapcsolata .............................. 55
3.7 Az immisszió hozzávetőleges megoszlása............................................... 58 3.7.1 A határértékeknek való megfelelőség............................................... 62
Konklúzió, lehetőségek az immisszió csökkentésére ............................................. 63 Irodalomjegyzék...................................................................................................... 65 Mellékletek.............................................................................................................. 68
6
Bevezetés
A légszennyezés napjaink egyik jelentős problémája. Elsősorban nem csak az épített
mesterségesen létrehozott környezet állapotának, hanem a természeti környezet, köztük az
emberi egészség minőségének rombolója. A környezet-károsító folyamatok miatt, a
természet és az emberiség, vele együtt a fenntartható fejlődés veszélybe került. Ez a
veszély lassan érzékelhetővé válik a mindennapi életben is. Egyre gyakoribbak és
súlyosabbak a légúti problémák, a bőrbetegségek, az allergiára való hajlam, egyre
többször érnek bennünket a megszokottól eltérő éghajlati jelenségek, érzékeljük a légkör
felmelegedését, az ózonlyuk nagyobbodását, stb. Együtt kell-e élnünk ezekkel a
problémákkal, mint olyan jelenségekkel, amelyekkel nem vehetjük fel a küzdelmet, vagy
van mozgásterünk? A káros hatásokért nagyon sokan a civilizációt, az iparosodást, a
technika fejlődését teszik felelőssé. Azt jelentik-e ezek a figyelmeztető jelek, hogy a
fejlődésnek határt kell szabni, netán vissza kell térni a természethez, vagy léteznek felelős
gondolkodást, humánus mérnöki szemléletet tükröző műszaki megoldások is, amelyek a
fejlődésnek nem szabnak gátat, de a környezetet kizsákmányoló, gyors anyagi
meggazdagodást biztosító műszaki megoldásokkal ellentétben, az emberiség jövőjére, a
természet épségére is tekintettel vannak elsősorban a légszennyező anyagok
kibocsátásának csökkentésével?
Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a világon ma egyre nagyobb számban jelennek
meg a gépjárművek, azonban közlekedési eszközök nélkül nem maradna életképes a mai
társadalom. Éppen ezért az ipari forrásokon kívül a közlekedési eredetű
környezetszennyezés kiemelt helyen szerepel a légszennyezés okozóinak tekintetében.
Légszennyező anyagoknak elsődlegesen az antropogén forrásokból eredő
anyagokat tartjuk számon, bár léteznek természetes források is. Ilyenek a vulkánok, az
óceánok sótartalmának légkörbe jutása, az erdőtüzek, a növénypollenek stb. A
természetes forrásokból eredő emisszió nagyjából kivédhetetlen, így ezek ellen védekezni
nem tudunk. [1]
Az antropogén légszennyezés az emberi tevékenység (ipar, háztartás, bányászat,
mezőgazdaság, közlekedés stb.) során történt légszennyezés. Kibocsátás (emisszió)
szempontjából megkülönböztetünk pontforrásokat, vonalforrásokat és diffúz forrásokat.
Ezek mind hozzájárulnak egy területen létrejövő légszennyezettségi állapothoz
(immisszióhoz). [2] Diplomamunkámban egy lakott terület közlekedési eredetű
7
légszennyezettségével foglalkozom, mely az utak környezetében terhel, s a vonalforrás
kategóriájába tartozik. A közlekedésből eredő levegőszennyezők közül az erősen
egészségkárosító ólomtartalmú vegyületek több mint tíz éve jelentősen csökkent.
Magyarországon 1999. április 1-je óta a benzin üzemanyag ólmozatlan az
üzemanyag, azaz nem adnak hozzá kompresszió-tűrést fokozó (ún. „kopogás gátló”)
ólom-tetraetil adalékot, így jelentősen csökkent a légszennyezők toxikus hatása. Ez
egyúttal elősegítette a katalizátorok alkalmazását és ezek folyamatos fejlesztésével
(oxidációs és kétágyas katalizátorok), a részecskeszűrővel, a motorkonstrukciók
alakításával jelentős mértékben csökkenhet a szennyezőanyag-kibocsátás. A gépjárművek
egyre növekvő száma mellett ugyanakkor a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében
folyamatos fejlesztésekre (pl. forgalomszervezés) van szükség. [3]
Diplomadolgozatomban megkísérlem a légszennyezésből eredő
levegőszennyezettség részarányának becslését.
8
I. Irodalmi rész
9
1. A levegő-szennyezőanyagok keletkezési és átalakulási
folyamatai
A tiszta levegő az emberi tevékenységektől távoli helyek levegője. A levegő tisztaságának
nagy jelentősége van az emberi egészség megóvása szempontjából, mivel a szervezet a
levegőszennyeződés elhárítására energiát fordít, mely felesleges megterhelést jelent,
miáltal csökken az ellenálló képessége. Lakott-területen –különösen jelentős gépjármű
forgalommal terhelt körzetben- a levegő szennyezettségében és azok forrásaiban jelentős
szerepet tölthetnek be a járművek és azok energiaátalakítói, a belső égésű motorok.
1.1 A belsőégésű motorok kipufogógázának összetétele
A belsőégésű motorban lejátszódó energiatermelő folyamatnál az üzemanyag és a
levegő oxigénje közötti reakció nem eredményez tökéletes átalakulást, továbbá a nagy
hőmérséklet és nyomás, valamint a relatíve kicsi reakcióidő eredményeként a motorból
kijutó kipufogógáz a nitrogén, szén-dioxid és vízgőz mellett egyéb komponenseket is
tartalmaz, melyek közül nem egy rákkeltő hatású. A dízelmotorokra jellemző a
koromképződés. A valódi kibocsátási értékek a gépkocsi műszaki állapotától, korától,
katalizátor típusától és számos egyéb paramétertől függenek. A belsőégésű motorok
katalizátor és részecskeszűrő nélkül az 1. Táblázatban található komponenseket bocsátja
ki.
1. Táblázat - A belső égésű motor kipufogógázának összetétele [4]
Komponens megnevezése Otto-motornál Dízelmotornál Hatás
Nem mérgezők: Nitrogén (N2) 74–77 tf% 76–78 tf% nem szennyező Oxigén (O2) 0,1–3 tf% 2–14 tf% nem szennyező Vízgőz (H2O) 3–6 tf% 0,5–6 tf% nem szennyező Széndioxid (CO2) 5–12 tf% 1–6 tf% szennyező Mérgezők: Szénmonoxid (CO) 0,5–10 tf% 100–2000 ppm nem rákkeltő Nitrogénoxidok (NOx) 500–3000 ppm1 200–5000 ppm rákkeltő Szénhidrogének (CmHn) 100-10000 ppm 10–500 ppm rákkeltő Aldehidek (R-CHO) 0–200 ppm 0–50 ppm rákkeltő Korom 0–2 mg/m3 10–11000 mg/m3 rákkeltő
Benzpirén 10–20 µg/m3 0–10 µg/m3 igen erős rákkeltő
1 A gázkoncentráció esetén használható kifejezés a térfogat-koncentráció ppm (parts per million, 1:106), melyet átszámolhatunk gáz és porszennyezés kifejezésére egyaránt alkalmas koncentrációegységre. A mg/m3 érték meghatározásához normál állapotú gáztérfogattal számolunk, mely értéke 22,41 dm3/mol.
( )
⋅
=
ppm
moldmtmoltérfoga
molgmoltömeg
m
mg33
Térfogatszázalék (1:102), ppm (1:106), ppb (1:109). [2]
10
1.2 Elsődleges légszennyezőanyagok keletkezése
A szén-monoxid keletkezésének összes mennyiségét tekintve 21%-ot tekintik antropogén
eredetű égésfolyamatokból származónak. Szoros kapcsolatba hozható a szén-monoxid a
lakossági fűtéssel, a gépjárműhasználattal. Az üzemanyag tökéletes égéséhez szükséges
optimális levegő-üzemanyag tömegarány benzin üzemű motor esetén 14,8 körüli érték.
Az ettől való eltérés tökéletlen égést eredményez. A széntartalmú vegyületek (szén,
metán, szénhidrogének) tökéletlen égésekor szén-monoxid keletkezése játszódik le az
alábbi reakcióegyenletek alapján. [5]
COCOC
COOCO
COOC
22
12
1
2
22
2
→+
⇔+
→+
Nitrogén oxidok NOx (NO, NO2) gépjármű motorjában háromféleképpen képződnek:
- Termikus NO képződés: 1000 °C fölött a levegő oxigénjének és nitrogénjének
egyesülése révén /Zel’dovič mechanizmus/. Befolyásoló tényezője az égés
sztöchiometriailag szükséges levegőmennyiségétől való eltérés. Ezt a paramétert a motor
légfelesleg tényezője (λ) értékével határozzák meg és az úgynevezett lambda-szondával
mérik. [5]
][][
][][
][2
2
2
2
ONOON
NNONO
OO
+→++→+
→
- Prompt NO képződés: 1300 °C-on végbemenő reakció, mely oxigén jelenléte nélkül
léghiányos állapotban néhány milliszekundum alatt lejátszódik /Fenimore mechanizmus/.
NOHCOOHCN
NOCOOCN
ONOON
CNNC
NHCNNCH
+→++→+
+→+→+
+→+
][
][
][
][2][][
][][
2
2
2
22
2
- Tüzelőanyag NO képződés: A tüzelőanyag eredendő nitrogéntartalma oxidálódik.
/Bomlás vegyületeken és gyökökön keresztül/.
11
NOHOHONH
CONOHOHCN
++→+++→+][][
][
22
2
Az NO, ózon és peroxil-gyökök hatására könnyen NO2-vé alakul, ez az átalakulás
troposzférikus ózonbontó folyamat. [2]
A földközeli (troposzférikus) ózon közvetlenül kipufogógáz kibocsátásként csakúgy,
mint O2 molekula talaj-közeli fotokémiai bomlásaként (λ<242nm) elméletileg nem
képződik, köszönhetően a sztratoszférikus ózon nagyenergiájú UV szűrő hatásának. A
troposzférikus ózon elsősorban UV (λ<395nm) sugárzás hatására meginduló
fotodisszociáció, például nitrogén dioxid gerjesztett oxigénatomjának leadása utáni
oxigénmolekulával történő rekombinációjával keletkezik. [2, 6]
32
2
][
][
OOO
ONOhNO
→++→+ ν
A Dinitrogén-oxid (N2O) nagy tartózkodási ideje miatt a magas légkörbe juthat és ott
sztratoszférikus ózonnal reagálva NO-ot képez, amely folyamat ózonbontó reakcó.
Kén-dioxid (SO2) a tüzelőanyag kéntartalmának oxidációja során jön létre. A belsőégésű
motorokban alkalmazott motorhajtó anyagok gyártása során alkalmazott katalitikus
folyamatokban a kéntartalom minimális értékre csökken, így a közúti közlekedés
környezeti kén-dioxid terhelése egyre inkább elhanyagolható.
Illékony szerves vegyületek (VOC) a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égése során
kerülnek a levegőbe, melyek lehetnek például aldehidek vagy poliaromás szénhidrogének.
A PAH vegyületek karcinogén, illetve mutagén hatásúak, egyes szerves vegyületek
károsítják az immunrendszert, a benzol pedig elváltozásokat okozhat a csontvelőben,
amely akár leukémiához is vezethet, míg a toluol az idegrendszert támadja meg,
hallucinációt okozhat. [7, 8]
Szálló-por (PM10), ülepedő por (ÜP): A légköri aeroszol részecskék kémiai összetétele
változatos, nagy arányban tartalmaznak ammónium-szulfátot, ammóniumnitrátot, szerves
vegyületeket és kormot. Por nagy mennyiségben kerül a levegőbe természetes forrásokból
például vulkánokból, felszíni porlódással, valamint az óceánok sótartalmának párolgása
során. Az aeroszol részecskék szórják a fényt így befolyásolják a látótávolságot. Aprítási
12
folyamatok, szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, közúti közlekedés, főként a kétütemű és
dízelüzemű motorok működése során képződőnek por és koromrészecskék. Ezen kívül a
gumik és a fékbetétek kopása is jelentős mennyiségű szállóport juttat a levegőbe. Az
ülepedő por a levegőből időegység alatt vízszintes felületre lehullott por. [4, 9]
A részecskéket gömb alakúnak feltételezve az ülepedés sebessége mérettől
függően igen eltérő:
2. Táblázat - Porrészecskék méret szerinti ülepedési sebessége [10] Átmérő
(µm)
Ülepedés sebessége
(cm/s)
100 30
10 0,3
1 0,003
0,1 0,00009
A PM10, azaz a 10 µm-es frakciót, csakúgy, mint újabban a PM2,5 azaz a 2,5 µm-es
frakciót külön mérik jelentős egészségkárosító hatásuk miatt. A 10 µm alatti
porrészecskék bekerülnek a felsőlégutakba, izgatják a nyálkahártyát. Az 5 µm alatti
porrészecskék az emberi tüdő számára veszélyesek ugyanis lejuthatnak a tüdő mélyebb
tartományaiba. Egészségügyi hatásuk, hogy asztmát, krónikus légúti megbetegedéseket
okozhatnak, valamint ingerlik a szem kötőhártyáját. Igen veszélyes a PM2,5 frakció, amely
méreténél fogva eljut a tüdőhólyagocskákba, és ott megtapadva rontja a sejtfalon át
történő oxigéncserét. [11] Az 0,1 µm alatti szemcsék diffúziós sebessége nagyobb, mint az
ülepedési sebesség, a levegőből ezért nem ülepednek ki száraz ülepedéssel. [2]
13
1.3 Légszennyezőanyagok légköri átalakulási folyamatai
A motorból kilépő füstgáz az előzőekben ismertetett légszennyező anyagokat tartalmazza.
Ezek az anyagok egymással kölcsönhatásba lépnek és számos másodlagos
szennyezőanyagot képezhetnek. Kiemelkedően fontosak a nitrogén-oxidok fotokémiai
reakciói.
1. ábra - Légszennyezőanyagok összekapcsolódó reakciói [5, 12, 13]
14
Az ábrán, mely a középső 1. számozással indul nitrogén-dioxid jelenlétét tételezi
fel. A nitrogén-dioxid könnyen fotokémiai átalakulást szenved, azaz napsugárzás hatására
egyik oxigénatomjától megválik. Ez az oxigénatom rendkívül reakcióképes éppen ezért a
levegő oxigénjével éppúgy reakcióba léphet, mint a levegő páratartalmával. Az oxigénnel
való kölcsönhatás (2.B) ózont eredményez, mely szintén reakcióképes molekula révén
könnyen oxidál egyéb vegyületeket, fotokémiai átalakulása során pedig bomlásra képes és
rekombinálódó oxigénmolekulákat hozhat létre. Az NO ózonnal ismét NO2-vé alakul, így
látszólag ez egy ózonbontó folyamat. Az NO2 bomlásából származó oxigéngyök a levegő
páratartalmával peroxil gyököt képez (2.A), mely szénhidrogén láncokkal vagy
szénmonoxiddal lép reakcióba. A szénmonoxiddal történő reakció hatására szén-dioxid és
hidrogéngyök keletkezik (3.B) mely tovább reagálva oxigénnel hidroperixil gyökké
alakul, majd hidroperoxil gyök hatására újra peroxilgyökké. A peroxilgyök
szénhidrogénekkel folytatott reakciójában (3.A) szénhidrogéngyököt és vizet hoz lére. A
szénhidrogéngyök könnyen reakcióba lép a levegő oxigénjével (4.A) és szerves peroxil
gyököket képez vele. A szénhidrogéngyök nitrogén-monoxiddal alkoxi gyököt és
nitrogén-dioxidot eredményez (5.). Az alkoxi gyök napsugárzás hatására bomlik,
mégpedig aldehid gyökké /esetleg formaldehid gyökké/ és másik szénhidrogéngyökre
/esetleg hidroperoxil gyökre/(6). Az aldehidgyök hidroperoxil gyökkel majd oxigénnel
reagálva peroxi-acil gyököt hoz létre, mely az NO2-vel peroxi-acetil-nitrát (PAN)
molekulává reagál (7.A). Ez a PAN molekula nagy távolságokra eljut, és számottevő
szerepe van a fotokémiai füstköd (Los-Angelesi szmog) kialakulásában. /Formaldehid
gyök oxigénnel reagálva hidroperoxil gyököt és szénmonoxidot hoz létre. (7.B)/ A
nitrogén-dioxid vízzel reagálva salétromsavat és salétromosssavat képezhet. Napsugárzás
hiányában a nitrát gyök szénhidrogénekkel gyökképzési és addíciós reakciókban vesz
részt. Salétromsav gőzkondenzáció révén folyadékállapotú aeroszolt képez, mely
ammóniával reagálva ammónium-nitrátot képez, ami a szilárd légköri aeroszol, az
ammónium-szulfát után a második leggyakoribb komponense. [5, 12, 13]
Az atmoszféra stacionárius szén-monoxid koncentrációja 0,1-0,2 ppm (125-250
µg/m3) az északi félteke, míg 0,05-0,08 ppm a déli félteke fölött. A légköri tartózkodási
ideje 0,1-0,3 év. A troposzférikus fotokémiai oxidációja mellett a talajzónában lejátszódó
biokémiai átalakulások zajlanak. Utóbbi esetben aerob baktériumok (pszeudomonasz,
azobakter) szén-dioxidot, néhány metanogén baktérium szén-dioxidot és metánt képez
belőle. A talaj szén-monoxid abszorbeáló képessége elérheti az 1 kg/(m2a) elnyelést. [5]
15
2. Dorog város bemutatása és főbb szennyező forrásai
2.1 Lakosság, gazdaság, természeti adottságok
Bár Dorog levegőminősége a rendszerválás óta jelentősen javult – köszönhetően a bezárt
létesítményeknek – a térség így is levegőminőségi problémákkal küzd. A „Tiszta levegőt
a Dorogi-medencének!” elnevezésű civil kezdeményezésű program a
levegőszennyezettségen próbál javítani. [14]
Dorog lakossága meghaladja a 12 ezer főt. A régióban a népsűrűség meghaladja az
országos átlagot a maga mintegy 179 fő/km2-ével. A nagy népsűrűség területarányosan
nagyobb kibocsátással jár mind közlekedés mind kommunális fűtés tekintetében. [14]
Dorog kiemelkedően magas egy főre eső ipari foglalkoztatottsággal büszkélkedhet.
A városban található a Dorogi hőerőmű, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyára, a Sanyo
Hungary Kft., ahol napelemeket és légkondicionálókat gyártanak, de helyt kapott az
ország egyetlen veszélyes-hulladék égetője melyet a Sarpi-Dorog Kft. üzemeltet. Az ipari
park, a gyógyszergyártás, a vegyipar az erőmű gazdasági jelentőségű azonban mind
kedvezőtlen hatást gyakorolnak a levegőtisztaságra. [14]
A mezőgazdasági tevékenység nem jelentős a területre. Közlekedés szempontjából
a forgalmasnak mondható 10-es főút valamint az ebből leágazó 111-es út is áthalad a
városon, együttesen megközelítve a napi 10 ezer gépjárműszámot. A várost kettészeli
Észak-Nyugat irányban a vasút is. [14]
Természeti adottságait figyelembe véve a terület medence jellegű, ami kedvezőtlen
adottság a levegőminőséget tekintve. Dorogon az átlagos évi középhőmérséklet 10,4°C, a
legalacsonyabb havi átlaghőmérséklet -1,2°C (január), a legmagasabb pedig 21°C
(június). Az évi csapadék mennyisége átlagosan 600 mm körüli. Számításaimhoz a
konkrét mért meteorológiai paramétereken kívül nem került figyelembevételre más
természeti adottság. A meteorológiai paraméterek szélsebesség és szélirány adatokhoz a
táti mérőállomás adatait vettem figyelembe. [14]
16
2.2 Dorog levegőállapotának rövid történeti áttekintése
Sokáig Dorog az ország egyik legszennyezettebb települése volt. A DSZ. Szénfeldolgozó
brikettgyár működése megszűnt az 1990-es években. Ekkortájt vezették be a városba a
földgázt, így bár 2000-re az összesen mintegy 5130 lakásból 3250 egyedi fűtésű lakásnál
ott volt a gázvezetékre való rácsatlakozási lehetőség, mégis csak 1552 lakás váltott a
korábbi szén, fa, vagy fűtőolaj tüzelésről. [14]
Eredetileg a Dorogi Szénbányák üzemeinek villamos energia igényének
fedezéséhez alapították 1917-ben a Dorogi Hőerőművet. 1948-ban az erőművet
bekapcsolták az országos villamos energia hálózatba, majd az 1980-as évektől
technológiaváltásokat hajtottak végre az üzemen. 2001-ben a Dorogi Hőerőmű
szénportüzelésről áttért a gáztüzelésre. [15]
A Dorogi veszélyeshulladék-égető hazánk mára egyetlen ilyen jellegű
létesítménye, mely évi 30000 tonna kapacitással rendelkezik. A gyárat 1984-ben három
gyógyszergyár alapította a melléktermékeik megsemmisítése végett. Azóta jelentős
technológiai fejlesztéseken esett át levegőtisztaság-védelem tekintetében. A végleg
megtelt hamu és pernye lerakót a gyár 2004-ben lezárta, rekultiválta. A füstgáztisztító
elektrofiltereket zsákos porszűrőkre cserélték, a dioxinmentesítést korszerűsítették,
mészhidrátos abszorberes mosótoronnyal látták el a véggáz-tisztító rendszert, utóégetőt
építettek be és a kéményt is lecserélték. Az üzem ISO14001-es szabvány szerint
auditáltan működik, az emissziós paramétereket folyamatosan monitorozzák. [15]
A Richter Gedeon Nyrt. tulajdonában van a városban található gyógyszergyár. Az
üzem az 1920-as években alakult, a kőszénbányához kapcsolódóan eredetileg
szénlepárlással és karbidgyártással foglalkozott, majd 1946-ban az államosításkor a
bányától különválasztották. Az 1948-ban Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat a
’60-as évekre a petrolkémia fejlődése miatt visszaszorult, így 1967-ben a Kőbányai
Gyógyszergyárhoz csatolták. A fokozatosan meginduló gyógyszergyártás egyre
jelentősebb lett, a rendszerváltástól részvénytársaság lett. Az 1980-as évek közepén
elsősorban az oldószer-regenerálók terén voltak határérték túllépések, melyeket 1998-ra
megszűntettek. 2000 óta a vállalat Környezetközpontú Irányítási Rendszert üzemeltet és
állításuk szerint folyamatosan kétszeres szűrőberendezéseket szereltek fel. [15]
A Baumit Kft. (volt Dorogi Mészművek) 1905-ben alakult, mint kőbánya, később
mészhidrátot gyártott a Hungária Mészipari Rt. Az 1990-es évek elején az üzem leállt,
melyet a Baumit Kft. 1995-ben megvásárolt. Egyik városi üzemét 2000-ben bezárta a
17
gyár, így a jelentős porszennyezés mérséklődött. A másik megmaradt üzem és a
vakolatgyár a város déli részén található, így a porszennyezés jobban elkerüli a várost, bár
a déli szelek esetén érezhető a hatása. [15]
Az alábbi három diagram (2-4. ábra) szemlélteti az évek során bekövetkezett
átlagos koncentráció változásokat. A 2. ábra alapján elmondható, hogy a közvetlenül főút
mellett vizsgált NO2 éves átlagkoncentrációk a 2005-ös év kivételével csökkenő
tendenciát mutatnak. A Bécsi u. 71. forgalmi csomópontban valamivel nagyobb NO2 átlag
koncentráció tapasztalható, mint a forgalmi sáv mellett a Bécsi u. 9.-nél. Az év egy-egy
hónapjára számolt átlagkoncentrációinak maximum és minimum értékei a két adatforrás
helyen nem mutatnak szignifikáns különbséget, sőt a fűtési szezonban sem nagyobbak,
mint a nyári, meleg hónapokban (3. és 4. ábra).
20022003
20042005
20062007
20082009
Havi maximum, ÁNTSZ,Bécsi u. 9.
Dorog, ÁNTSZ,Bécsi u. 9.Havi minimum, ÁNTSZ,Bécsi u. 9.
havi maximum, P. H. Bécsi u. 71.
Dorog, P. H. Bécsi u. 71.Havi minimum, P. H. Bécsi u. 71.
0
10
20
30
40
50
60
70
NO
2 év
es á
tlag-
kon
cent
ráci
ó,
µµ µµg/N
m3
Környezeti leveg ő NO2 éves átlag-koncentráció változása Dorogon
Havi maximum, ÁNTSZ,Bécsi u. 9.
Dorog, ÁNTSZ,Bécsi u. 9.
Havi minimum, ÁNTSZ,Bécsi u. 9.
havi maximum, P. H. Bécsi u. 71.
Dorog, P. H. Bécsi u. 71.
Havi minimum, P. H. Bécsi u. 71.
2. ábra - Környezeti levegő NO2 éves átlag-koncentráció változása Dorogon [16]
18
20022003
20042005
20062007
20082009
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
0
10
20
30
40
50
60
NO
2 ko
ncen
trác
ió,
µµ µµg/N
m3
NO2 havi átlagkoncentrációja, Dorog, P. H. Bécsi u. 71 . január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
3. ábra - NO2 havi átlagkoncentrációja Dorog, Bécsi u. 71. [16]
20022003
20042005
20062007
20082009
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
0
10
20
30
40
50
60
NO
2 ko
ncen
trác
ió,
µµ µµg/N
m3
NO2 havi átlagkoncentrációja Dorog, ÁNTSZ, Bécsi u. 9. január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
4. ábra - NO2 havi átlagkoncentrációja Dorog, Bécsi u. 71. [16]
19
2.3 Dorog levegőállapotának bemutatása 2009-ben
A levegő mozgását jelentősen befolyásolja a napsugárzás intenzitása, a talajfelszín
kisugárzása (felszín hőmérséklete befolyásolja), a levegő összetétele (nedvesség- és
szennyezőanyag koncentrációja), a felszín-közeli nyomáskülönbségek következtében
kialakuló vízszintes levegőmozgás.
2.3.1 A szél sebessége és uralkodó iránya
Az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott adatok alapján a 2009-es év havi szélátlag
és uralkodó szélirány paraméterei lentebb láthatók a Táti vízműre. Elmondható, hogy a
szél javarészt nyugat-északnyugat irányból fújt, a területre nem különösebben jellemző a
nagy talaj-menti szélsebesség. A februári és márciusi hónapok az átlagnál szelesebbek
voltak, míg az augusztusi és szeptemberi hónapok szélcsendesebbek. Táton található
Doroghoz a legközelebbi Meteorológiai Szolgálat kezelésében levő szélmérő hely.
33720, Tát Vízm ű hosszúság: 18°36'22'', szélesség: 47°45'23'', mag asság: 110.4m 2009-01-01 00:00->2009-12-01 23:59 [S1] -------------------------------------------------- --------------------- Az elemrövidítések magyarázata: -------------------------------------------------- --------------------- jel mértékegység az elem neve f m/s havi szélátlag fud uralkodó szélirány az automata alapján -------------------------------------------------- --------------------- szám dátum f fud 33720 2009-01 2.3 SSE 33720 2009-02 3.7 WNW 33720 2009-03 3.8 WNW 33720 2009-04 2.3 SE 33720 2009-05 2.5 NW 33720 2009-06 2.2 WNW 33720 2009-07 2.3 WNW 33720 2009-08 1.6 WNW 33720 2009-09 1.5 WNW 33720 2009-10 2.4 WNW 33720 2009-11 2.6 SSE 33720 2009-12 2.7 WNW [17]
A PHARE mérőállomás 2009 évi átlagos havi szélsebesség adatai Dorogra 3.
Táblázatban találhatók. Az uralkodó a dél-délnyugati szél, de nem ritka az észak-
északnyugati sem. A részletes mérési adatok a 2.-13. Mellékletben szerepelnek.
20
3. Táblázat - Dorog szélsebesség havi átlagai a PHARE mérőállomás alapján [18]
2009 Szélsebesség Dorog m/s
Január 1,25 Február 1,85 Március 2,02 Április 1,52 Május 1,38 Június 1,32 Július 1,36 Augusztus 1,06 Szeptember 0,96 Október 1,44 November 1,52 December 1,48
2.3.2 A mért levegőszennyezettségi paraméterek az év során
Dorogon a levegő minőségét befolyásoló tényezők közül az alábbi hármat helyezik
előtérbe:
- lakosság (és intézményi) fűtési eredetű kibocsátás;
- közlekedési, szállítás eredetű kibocsátás;
- ipari tevékenységből eredő kibocsátás.
A településen automata és úgynevezett manuális (off line) mérőhálózat található. Az
Országos Immissziós Mérőhálózat keretében („RIV”) Észak-Dunántúli
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (röviden KÖFE) által 3
ponton vesznek mintát. RIV1: ÁNTSZ-nél (Bécsi út 9.), RIV2: Polgármesteri hivatalnál
(Bécsi út 71.), valamint RIV3: (Mátyás király u. 20). Míg az előző kettőnél kén-dioxid
(SO2), nirogén-dioxid (NO2) és ülepedő por (ÜP) mérés, az utóbbinál csak az ülepedő por
mérése történik. Az in line automata mérőrendszer a „PHARE konténer” (Zsigmondy
Vilmos lakótelep 11.) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat tagja.
Elhelyezkedésüket a 8. ábra mutatja. Ezen a ponton folyamatos SO2, NO2, NOx, CO,
Ózon, PM10, NO, Benzol, Toluol, Etil-benzol, m+p-Xylol valamint o-Xylol (ezen
utóbbiak elterjedt rövidítése BTEX) mérés történik. [16, 19]
Az alábbi két ábrán (5. ábra, 6. ábra) a légszennyezettség főbb paraméterei
láthatók, melyek az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérőállomása alapján
készültek. Az adatokat a forgalomszámlálásnak megfelelően a főbb jellemző időszakokra
bontva közlöm. Statisztikailag a kedd-szerda-csütörtök napjai forgalmi szempontból
hasonlóak, a vasárnapi forgalom jellemzően kisebb az egész heti átlaghoz képest. Az
egészéves forgalom néhány naptól eltekintve, heti eloszlását nézve ritmikusan ismétlődő,
de kis szóráson belül hasonló nagyságú az év folyamán. A grafikonokról kitűnik, hogy a
21
CO, PM10 valamint az SO2 koncentrációk nem elsősorban említendők közlekedési
viszonyokkal korrelálónak. Az említett három komponensnél a téli (fűtési időszaki)
valamint a hétvégi többlettüzelés emeli meg a koncentrációt. Az ózon egyértelműen a
nyári (fűtésen kívüli időszaki) napsütés hatására bekövetkező fotokémiai átalakulások
során keletkezik csakúgy, mint ahogy az NOx koncentrációja ezen hatásból eredően
csökken. A CO koncentrációkat tekintve a téli és a nyári hónapok közti különbség a
fűtésnek köszönhető.
22
5. ábra - Dorog főbb légszennyezettségi paraméterei 2009-ben [16]
Dor
og lé
gsze
nnye
zetts
égi p
aram
éter
ei, (
Zsi
gmon
dy V
ilm
os la
kóte
lep
11.)
20
09
22,2
5
26,9
1
10,7
88,
7911
,51
22,9
9
18,9
6
28,5
8
13,4
310
,93
14,2
3
32,3
0
28,8
2
34,3
133
,79
63,0
8
53,7
8
65,7
8
25,2
423
,07
31,9
2
22,3
8
34,5
0
25,2
4
30,7
728
,32
32,2
4
22,6
7
46,6
1
55,8
1
20,6
3
16,1
5
11,0
113
,14
5,31
5,99
4,84
8,31
7,62
8,12
010203040506070
ÁT
LAG
OS
VA
SÁ
RN
AP
K-S
Z-C
SÁ
TLA
GO
SV
AS
ÁR
NA
PK
-SZ
-CS
ÁT
LAG
OS
VA
SÁ
RN
AP
Fű
tési
idő
szak
(JA
N-F
EB
)N
em fű
tési
idő
szak
(JÚ
N-J
ÚL)
Átm
enet
i fű
tési
idő
szak
(O
KT
)
ug/m3
NO
2 (u
g/m
3)N
Ox
(ug/
m3)
Ózo
n (u
g/m
3)P
M10
(ug
/m3)
SO
2 (u
g/m
3)
23
6. ábra - Dorog CO légszennyezettségi paraméterei 2009-ben [16]
Dor
og C
O lé
gsze
nnye
zetts
égi p
aram
éter
e (Z
sigm
ondy
Vilm
os la
kóte
lep
11.)
20
09
790,
11
734,
54
328,
0430
1,43
344,
22
497,
9853
5,02
421,
96
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
ÁT
LAG
OS
VA
SÁ
RN
AP
K-S
Z-C
SÁ
TLA
GO
SV
AS
ÁR
NA
PK
-SZ
-CS
ÁT
LAG
OS
VA
SÁ
RN
AP
Fű
tési
idősz
ak (
JAN
-FE
B)
Nem
fűté
si idő
szak
(JÚ
N-J
ÚL)
Átm
enet
i fűté
si idő
szak
(O
KT
)
ug/m3
CO
(ug
/m3)
24
II. Gyakorlati rész
25
3. Közlekedési szennyezőanyag-kibocsátás becslése
A dolgozat gyakorlati részében bemutatom a közlekedésből származó levegőszennyező
komponensek emissziójának becslését, az ezen forrásokból kijutó szennyezőanyagok
tovaterjedése (transzmisszió) után adott távolságban és környezeti feltételek mellett
becsült immissziós koncentrációkat. Az immissziós koncentráció becslésére alkalmazott
módszereket összehasonlítom, illetve a becsült „közlekedési” koncentráció értékek
alapján becslést végzek a városi levegőszennyezésben a közlekedés részesedésére
vonatkozóan.
3.1 A közlekedési eredetű emisszió becslése
Az 1. képlet megadja, hogy egy méter útszakasz egy másodperc alatt mekkora emissziót
generál.
(1.)
( )
⋅=
⋅
⋅=
⋅
⋅=∑
=
ms
g
km
m
h
skm
g
h
járműen
E
z
jijj
i
10003600106,3 6
1
4. Táblázat - A személygépkocsik fajlagos emissziós tényezői a 2004-es évre vonatkozóan (g/km) [20]
Üzem-mód km/h
Szén-monoxid
CO
Szén-hidrogének CH (FID)
Nitrogén-oxid NO2
Kén-dioxid SO2
Ólom Pb
Részecske PM
Szén-dioxid CO2
5 41,6 3,42 1,40 0,0149 0,00 0,299 355,3
10 33,2 3,08 1,38 0,0125 0,00 0,246 296,2
20 21,4 2,46 1,29 0,00974 0,00 0,181 230,6
30 16,1 2,027 1,33 0,00836 0,00 0,142 194,7
40 12,2 1,64 1,34 0,00808 0,00 0,121 174,6
50 10,1 1,57 1,42 0,00709 0,00 0,105 166,9
60 7,74 1,56 1,62 0,00699 0,00 0,101 166,4
70 5,64 1,47 1,84 0,00718 0,00 0,102 170,8
80 4,97 1,42 2,06 0,00749 0,00 0,108 177,1
90 5,35 1,44 2,21 0,00798 0,00 0,118 187,4
100 6,21 1,50 2,40 0,00857 0,00 0,123 202,1
110 8,12 1,53 2,60 0,00992 0,00 0,137 219,8
120 10,5 1,55 2,79 0,0104 0,00 0,156 245,6
26
A 4. Táblázat alapján meghatározható a személygépkocsi sebességéhez tartozó
fajlagos kibocsátás értéke (eij) g/km egységben. Ez a táblázat a hazánkban futó járművek
(beleértve a nagyon idős és a nagyon korszerű modelleket) átlagos emissziós tényezőit
tartalmazza. Sajnos 2004-nél újabb nem található, de az immissziós számításhoz a többi
adat viszonylagos pontatlansága miatt ez első közelítésben elégségesnek tűnt.
A jármű darabszámának meghatározása forgalomszámlálási adatokból történt. A
10-es út 37+870-es jelű útszelvény (35+399 és 38+574 határszelvényekkel) Miniloop
típusú automata forgalomszámlálója 2009-ben 144 napot mért (1. Melléklet), az év többi
napját becslés alapján határozzák meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti
Adatbank munkatársai.
Dorog motoros járm űforgalma (10-es út 37+870 útszelvény) 2009
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
9000
10000
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Átla
gos
Vas
árna
p
K-S
z-C
s
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
j/nap
7. ábra - Dorog motoros járműforgalma a 10-es út 37+870-es útszelvényén 2009-ben [21]
A különböző kibocsátású járműveket (járműosztályokat) szorzótényezőkkel
nagyjából azonos kibocsátási paraméterekre számítják át, így egységjárművel lehet
számolni. Az egységjármű kibocsátása megfelel a személygépkocsi kibocsátásának. [22]
Az 5. Táblázatban ezek a becsült adatok szerepelnek egységjármű/nap darabszámokkal.
Január, február, június, július és októberi forgalomszámlálási adatok nincsenek, erre az
időszakra csupán becsült adatok találhatók.
27
5. Táblázat – Forgalomszámlálási becsült egységjármű adatok a 10-es út 37+870 szelvényére [21] 2009 Időszak Naptípus E/nap E/h
Fűtési időszak VASÁRNAP 4705 196 (JANUÁR - FEBRUÁR) K-SZ-CS 9061 378 ÁTLAGOS 7950 331
Nem fűtési időszak VASÁRNAP 7033 293 (JÚNIUS - JÚLIUS) K-SZ-CS 11460 478 ÁTLAGOS 10388 433
Átmeneti fűtési időszak VASÁRNAP 6691 279
(OKTÓBER) K-SZ-CS 11447 477 ÁTLAGOS 10329 430
Mivel az emisszió/immisszió számításom közelítés csupán, ezért a felhasznált
adatok közül is a becsült (nagyságrendileg helyes) egységjármű számokat vettem alapul.
Így megkaptam a január-február hónapok átlagolásával a téli, a június-július hónapokkal a
nyári és az október hónappal az őszi forgalmi adatokat. A forgalomszámlálásnál
eredendően 5 naptípust vesznek figyelembe. Ezek a hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek,
szombat, vasárnap és heti átlag, melyek közül én a vasárnap, a kedd-szerda-csütörtök és a
heti átlag kategóriákat használtam fel. Természetesen az órás forgalom közel sem lehetne
a napi forgalom 24 órával elosztott értéke a forgalom ingadozása miatt, de jó közelítést
lehet tenni nagyságrendileg is.
Íme az emisszió számítási példa a téli átlagos járműforgalomra, CO kibocsátásra 50 km/h
átlagos járműsebességnél.
(2.)
( )
ms
mg
ms
g
km
m
h
skm
g
h
járműen
E COi ⋅
=⋅
=⋅
⋅=
⋅⋅
= 929,0000929,010003600
1,10331
106,3 6
Ahol:
Ei - A vizsgált útszakaszon áthaladó gépjárműfolyam teljes káros-anyag kibocsátása az
„i"-edik kipufogógáz komponensből 1 s-ra és 1 m-re vonatkozóan [g/(s•m) vagy
mg/(s•m)];
eij - A „j"-edik járműfajta kibocsátása az „i"-edik kipufogógáz-fajtából az 1. táblázat
alapján, a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km];
nj - A járműfolyam járműszáma személygépkocsiban, tehergépkocsiban és autóbuszban
[(jármű)/h].
28
3.2 Immissziós számítás (becslés) a közlekedési emisszió alapján
Az immisszió értékének számításához több modell ismeretes. A vonalforrásokra
alkalmazható Gauss modelltől (ilyen típusú ma használt modellek az AERMOD,
CALPUFF, AUSTAL2000) kezdve a HIWAY1, HIWAY2 és a STREET modellig
számos példát említhetünk. Ezek közül nem egy megértése igényel erős matematikai
hátteret, számos azonban empirikus konstansokkal számol a meglehetősen bonyolult
képletek helyett. [23, 24, 25]
Ahhoz, hogy adott távolságban légszennyezettség (immisszió) értéket Gauss
modell szerint számolhassunk, számos adat szükséges összegyűjteni. Alapvetően szükség
van a szélsebességre (u), az úttal bezárt szögre (α), a vonalforrás esetére a függőleges
turbulens szóródási együtthatóra (σzv) valamint az egyik legfontosabb paraméterre, az
egységnyi idő alatt egységnyi hosszú útszakasz, mint vonalforrás által kibocsátott
emissziójára (Ei).
A szennyezőanyag áramlását úgy lehet elképzelni, mint egy tésztanyújtó gépet. A
belépő „tiszta” levegő a sima tészta, a kilépő levegő pedig a kések által felszabdalt tészta,
ez a „szennyezett” levegő. (Természetesen a belépő levegő sem tiszta azaz nem mentes a
mérni kívánt szennyezőanyagoktól.) A tészta az egyik irányból a másik felé áramlik adott
sebességgel. A szennyezőanyag ugyanúgy egyben marad, mint a felcsíkozott tészta,
mindaddig, amíg meg nem bolygatjuk. Tehát a jelenség olyan, mintha lenne egy
folyamatos szennyező forrásunk egy hosszanti tengely mentén (vonalforrás: az út az
autókkal) ami mindig hozzáadja a maga kibocsátását a rajta keresztül átáramló talaj-közeli
légrétegeknek. Előfordulhat úgynevezett függőleges turbulens diffúzió (turbulens
szóródás), mely a szennyező fölötti (és ez alatti) légréteggel való keveredésre utal. A
szennyező Gaussgörbe-szerűen terül el. Ennek a paraméternek a kiszámításához vezették
be a σz paramétert, azaz a függőleges turbulens szóródási együtthatót. Számításához a már
visszavont MSZ 21457/4-80-as számú szabvány, valamint a helyette bevezetett MSZ
21457/7 jelű szabvány ad egy lehetséges leírást. A folytonos vonalforrás szennyező
hatásának számítását az MSZ 21459/2-81-es szabvány közli. A szabvány 3.3.1-es
pontjában található képlet vonalforrásból eredő gázállapotú szennyezőanyag 1 óra
átlagolási időtartamra vonatkozó feszín-közeli receptorokban mérhető koncentrációját
becsli. Ennek egyszerűsített változatát használom a becsléseim elvégzéséhez.
Maradva az előző számpéldánál a szél irányát az Országos Meteorológiai
Szolgálattól kapott adtok alapján februári hónapra Észak-Észak-Nyugatinak tételezzük
29
fel. Sajnálatos módon ezek az adatok csak kérés útján megkérhetőek a Meteorológiai
Szolgálattól, és nem tekinthetők semmiféleképpen adott időponthoz/helyhez
pillanatnyilag aktuálisnak. Bár a kapott adatok a legközelebbi mérőállomásról, Tátról
származnak, és a szélsebesség rengeteg paramétertől függ, mégis támpontot adhat a
számításhoz. Az említett időszakból saját becsléssel feltételeztem egy Észak-Nyugati
s
mu 5,2= szélsebességet - és így talán nem tévedek sokat - akár nagyobb akár kisebb volt
is a szélsebesség. Az ebből az irányból érkező szennyezőanyag az út érintőirányú
meghosszabbításával körülbelül 35-45°-os (választásom 37°) szöget zár be, és 1000-
1200m távolságból érkezett.
Ezzel a következő adatokat félretehetjük későbbi behelyettesítésre.
(3.)
mmmx
l
mx
1200116337sin
700
sin
700
37
≈=°
==
=°=
α
α
8. ábra - Dorog város térképe a számításnál figyelembe vett paraméterekkel [26]
30
A vonalforrás esetére a 4. képlettel számolhatjuk ki az immissziós koncentrációt:
(4.)
=
⋅
⋅=⋅⋅
⋅=3sin
2
m
mg
ms
mms
mg
u
Ec
zv
ii σαπ
Ahol:
ci - Az immissziós koncentráció [mg/m3];
Ei - Az emisszió értéke [mg/s.m];
u - A szélsebesség [m/s];
σσσσzv - Folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m];
α - Szélirány és az út által bezárt szög [°].
A 4. képletben szereplő folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási
együttható (σzv) értékét az alábbi módon határozhatjuk meg:
(5.) 220 zzzv σσσ +=
Ahol:
σσσσz0 - A függőleges irányú kezdeti szóródási együttható [m];
σσσσz - Folytonos pontforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m].
Itt kell megemlíteni, hogy a σz (függőleges szóródási együttható) számításához eltérek a
szabványtól annak érdekében, hogy a valóságos számértékeket megközelítsem és az x
kitevőjében levő „exp” paraméter ne változtassa nagyságrendileg is helytelenné az egész
számítást. Abban az esetben, ha a képlet a szabvány szerinti „exp” tagot is tartalmazza, az
immissziós koncentráció nagymértékben távolságfüggővé válik és nagyságrendileg ezred
akkora értékeket ad eredményül, mint a mért értékek. Míg ha az „exp” tagot elhagyjuk, az
immissziós koncentráció nagyságrendileg megegyezik a mért értékekkel és az úttól való
távolság növekedésével elenyésző kapcsolatot mutat.
31
Szabvány szerinti képlet: Alkalmasnak bizonyult képlet:
)35,2exp(55,1
0
3,1 ln7,838,0 pz x
z
Hp ⋅−⋅
−⋅⋅=σ )35,2(55,1
0
3,1 ln7,838,0 pz x
z
Hp ⋅−⋅⋅
−⋅⋅=σ
(6.) (7.)
Ahol:
H - A kibocsátás effektív magassága [m];
x - A kibocsátó forrástól mért szél menti távolság [km];
zo - Az érdességi paraméter értékeit a 6. Táblázat tartalmazza [m];
p - A „szélprofil egyenlet kitevője”, értéke a Pasquill-féle stabilitás indikátortól függ (7.
Táblázat); valójában csak egy segédparaméter és nem tévesztendő össze az azonos jelölésű
szélprofil egyenletben található úgynevezett Hellmann exponenssel!2 [27]
6. Táblázat - Az érdességi paraméter (zo) értékei [27] A talajfelszín jellege zo [m]
Sík, növényzettel borított terület 0,1
Erdő 0,3
Település 1
Város 1,2-2,0
Nagyváros 3
7. Táblázat - A p segédparaméter értéke a Pasquill-féle stabilítás indikátor függvényében [27] Pasquill-féle stabilitás indikátor A B C D E F és F*
p 0,079 0,143 0,196 0,27 0,363 0,44
8. Táblázat - A Pasquill-féle stabilítás indikátor a szélsebesség és a besugárzás függvényében [27] Nappali besugárzás Éjjeli Felszínközeli
szélsebesség (m/s) Erős Mérsékelt Gyenge Vékony
felhőréteg Felhő 3/8≤≤≤≤
< 1,9 A A B F*
2,0-2,9 A B C E F
3,0-4,9 B B C D E
5,0-5,9 C C D D D
>_ 6,0 C D D D D
A 8. Táblázat szereplő stabilitás indikátorra vonatkozó betűk jelentése:
A: erősen labilis, B: mérsékelten labilis, C: gyengén labilis, D: semleges, E: gyengén
stabil, F: mérsékelten stabil, F*: erősen stabil.
2 A szélprofil egyenlet a következő:
p
z z
zuu
⋅=
11)( . Ahol a z1 magasságban mért u1 sebesség a z
magasságban uz szélsebességre módosul, p pedig az ún. szélprofil kitevő, vagy Hellmann exponens. A p értéke sík felszín esetén p=0,14; érdes, dombos felszínre p=0,2, település esetén p=0,28. [28, 29]
32
A táblázatok segítségével tehát meghatározhatjuk a havi Pasquille indikátorokat:
9. Táblázat - Pasquille indikátorok becslése, szél: Tát, globálsugárzás: Budapest, 2009
2009 Glogálsugárzás
havonta Hónap napjai
Nappalok tartama
Besugárzás nappal
Szélsebesség Stabilitás Pasquille
J/(cm2.hó) nap/hó h/nap W/m2 m/s Január 9563,5 31 8,77 97,8 2,3 D 0,27 Február 16421,4 28 10,11 161,1 3,7 C 0,196 Március 30316,3 31 11,67 232,9 3,8 C 0,196 Április 59782,0 30 13,40 413,2 2,3 B 0,143 Május 64330,7 31 14,83 388,8 2,5 B 0,143 Június 60159,6 30 15,58 357,5 2,2 B 0,143 Július 75606,8 31 15,28 443,5 2,3 B 0,143 Augusztus 58294,4 31 14,05 371,8 1,6 B 0,143 Szeptember 45383,8 30 12,41 338,8 1,5 B 0,143 Október 24059,9 31 10,73 200,9 2,4 B 0,143 November 10872,8 30 9,21 109,4 2,6 D 0,27 December 8138,9 31 8,42 86,7 2,7 D 0,27
Ha a fenti számítást elvégezzük a szabvány szerint, akkor láthatjuk, hogy a
függőleges turbulens diffúzió olyan jelentősnek mutatkozik, hogy a 9. ábra és 10. ábra
hasonló koncentrációprofil alakul például a vonalforrásból eredő szén-monoxidra és
nitrogén-dioxidra. Az ábrákból kitűnik, hogy a modell eszerint nem alkalmas a néhány
száz méterre levő koncentráció meghatározására.
CO koncentrációprofil a szabvány szerint számolva
0
20
40
60
80
100
120
140
0 100 200 300 400 500 600 700 800
Úttól mért távolság (m)
CO
kon
cent
ráci
ó (u
g/m
3)
9. ábra - CO koncentrációprofil alakulása az úttól távolodva, 2009 nem fűtési időszak, Dorog
33
NO2 koncentrációprofil a szabvány szerint számolva
0
5
10
15
20
25
30
0 100 200 300 400 500 600 700 800
Úttól mért távolság (m)
NO
2 ko
ncen
trác
ió (
ug/m
3)
10. ábra - NO2 koncentrációprofil alakulása az úttól távolodva, 2009 fűtési időszak, Dorog
A kérdés csak az, hogy miért mér az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat
telepített monitoring állomása a 10-es és 111-es számú úttól mintegy 770-1200m
(széliránytól függő) távolságra a nyári hónapokban mégis mintegy 320-340 µg/m3 CO, 12-
15 µg/m3 NOx, télen 730-790 µg/m3 CO illetve 29-35 µg/m3 NOx koncentrációt?
Véleményem szerint ez úgy fordulhat elő, hogy a szélsebesség és uralkodó
szélirányon kívül az egyéb meteorológiai paraméterek (függőleges turbulens szóródás,
stabilitás) lényegesen kevesebbet befolyásolnak abban, hogy a szennyezők hova terjednek
tova. A napsütés fotokémiai átalakulásokat indukál már csupán az alatt a mintegy 8-10
perc alatt, amíg a szennyező megteszi a példámban szereplő 1200m széliránnyal
megegyező távolságot az úttól a mérőállomásig. A képlet 1 óra átlagolási időtartamra
számol.
Az alábbi térképen (11. ábra) a 4-es út Ferihegyi repülőtér melletti szakaszának
egy számítógépes modellel készített CO immissziós térképe látható. Kérdések, amik
felmerültek bennem: hová tűnik a szennyezőanyag? Felhalmozódik/átalakul, vagy
feláramlik és ezért az út közvetlen fél kilométeres közelében már nem is érezhető a
hatása, mint ahogy azt az ábra is mutatja?
34
11. ábra - A 4-es főút Ferihegyi repülőtérnél levő szakaszának számítógépes immissziós térképe [30]
Meglátásom szerint ez a modellezett térkép nem tűnik valósághűnek. Ismeretes,
hogy ha a fürdőszobában tökéletlenül égeti el a földgázt az oda felszerelt gázkazán,
eltömődött kémény esetén a szén-monoxid megül a helyiségben. Nem egy halálos baleset
volt már ebből. Tehát a CO önmagától nem emelkedik fel az út szintjéről, hanem a szél
által megindított kényszermozgása révén földfelszínhez közel tovaterjed, mígnem egy idő
után átalakul például CO2-vé.
Az NOx kibocsátás jellemzően közlekedési eredetű. A 12. ábra az immissziós
képlet ’exp’ tagjának eltüntetése után számított NO2 immissziós koncentráció a Bécsi utca
71-nél (a 10-es út és a 111-es út csomópontjánál az út közvetlen közelében) az ÁNTSZ
által manuálisan, valamint a Zsigmondy lakótelep 11. sz. alatt (a 111-es úttól szél mentén
1200m-re) automata által mért NO2 koncentrációk összehasonlítása látható.
A mért és az általam számított NO2 koncentráció öss zehasonlítása Dorog, 2009 tél
0
5
10
15
20
25
30
35
0 200 400 600 800 1000 1200 1400
111-es úttól mért távolság szél mentén (m)
NO
2 ko
ncen
trác
ió (
ug/m
3)
NO2 koncentráció 2 ponton mérve
NO2 koncentráció számítással
Expon. (NO2 koncentráció 2 pontonmérve)Lineáris (NO2 koncentrációszámítással)
12. ábra - Mért és becsült NO2 koncentráció összehasonlítása 2009 fűtési szezon, Dorog
35
A nyári és őszi hónapokra alacsonyabb sebességű szélnél, a számítások nagyobb
eltérést mutatnak a mért és a számított paraméterek között. A nyári út-mellett mért 27,03
µg/m3 értékről a mérőállomásnál mért 10,78 µg/m3 értékre csökkent az átlagos NO2
koncentráció.
Sajnos a CO paraméterre nincs út-menti manuális mérés, így csak elméletileg
feltételezhetem, hogy a mérőállomással közel azonos koncentráció tapasztalható a
kibocsátás helyén is. Nyáron, amikor javarészt a közlekedési eredetű a CO kibocsátás a
mért és az általam számított koncentráció nagyságrendi egyezőséget mutat.
Amennyiben úgy változtatjuk a paramétereket, hogy a gépjárművek nem 50 km/h,
hanem 60 km/h átlagos sebességgel haladtak, a KTI táblázata (4. Táblázat) alapján a 10,1
g/km CO kibocsátás helyett 7,4 g/km CO kibocsátást produkálnak. A nyári hónapokra így
nem csak nagyságrendileg, hanem nagyon közeli számadatokat kapunk a mérőállomásnál
mért és a számított értékek között (13. ábra).
A mért és az általam számított CO koncentráció össz ehasonlítása, Dorog, 2009 nyár
0
50
100
150
200
250
300
350
400
0 200 400 600 800 1000 1200 1400
111-es úttól mért távolság szél mentén (m)
CO
kon
cent
ráci
ó (u
g/m
3)
A mért CO koncentráció
A számított CO koncentráció
Lineáris (A mért CO koncentráció)
Lineáris (A számított CO koncentráció)
13. ábra Mért és becsült CO koncentráció összehasonlítása 2009 nem fűtési szezon, Dorog
A számítást erre a nyári CO koncentrációra végzem el.
(8.)
mmm
m
xz
Hp p
z
3)143,035,2(55,13,1
)35,2(55,1
0
3,1
1078,712005,1
3,0ln7,8143,038,0
ln7,838,0
−⋅−
⋅−⋅
⋅=⋅
−⋅⋅=
=⋅
−⋅⋅=σ
Tehát a folytonos vonalforrás függőleges szóródási együtthatója, lényegében megegyezik a
kezdeti szóródási együtthatóval, mely gépjárműveknél 1,5m.
36
(9.) ( ) ( ) mmmzzzv 5,11078,75,123222
0 =⋅+=+= −σσσ
A forgalom és a járműsebesség alapján meghatározott emissziót kiszámítva:
(10.)
( )
ms
mg
ms
g
km
m
h
skm
g
h
járműen
E COi ⋅
=⋅
=⋅
⋅=
⋅⋅= 95,000095,0
10003600
9,7433
106,3 6
A szélsebesség és az úttal bezárt szög ismeretében eljuthatunk az immissziós
koncentrációig:
(11.) 33
373373,05,125,237sin
95,02
sin
2
m
g
m
mg
ms
mms
mg
u
Ec
zv
ii
µπσαπ
==⋅⋅°
⋅⋅=⋅⋅
⋅=
37
3.3 Az empirikus STREET modell a becslést igazolni látszik
A lokális koncentrációk meghatározásához egy lényegesen egyszerűbb, empirikus
paraméterekre épülő modellje az úgynevezett STREET modell. A modellt 1973-ban
Johnson és kollégái alkották az Egyesült Államokban. Ez a számítási metódus a műszaki
tervezés és környezetvédelmi intézkedések meghozatalához nyújt segítséget. Lokális
léptékben a nyomanyagok koncentráció-eloszlása szoros összefüggést mutat a
légáramlással. Ez az eljárás az „emissziósűrűség” és beépítettség ismeretében a várható
levegőminőség gyors becslését teszi lehetővé.
Lee oldali (azaz a szél alatti, németül Leestellung, angolul
leeward/downwind) koncentráció az, amely az út azon
oldalán tapasztalható, ahova a szél a szennyezőanyagokat
szállította. A luv oldal (szél felőli/feletti, németül
Luvstellung, angolul windward/upwind) értelemszerűen az
útnak azon oldala, amelyik oldalról a szél érkezik. Ezen
egyszerű modellek alapján kiderül, hogy lényegében nem
függ a lee oldali koncentráció a távolságtól, az úttól
bármilyen távolságban azonos marad. [22]
A szél alatti (lee) oldalra meghatározhatjuk a koncentrációt feltételezve, hogy a
főút szélessége 6 m, és 8 m magas házak szegélyezik. Esetünkben a számításnál maradok
a nem fűtési időszaki CO kibocsátásnál. [24]
(12.) 3
0
65,3526
95,0
8
18
5,025,2
7
m
g
mms
mg
m
mm
s
m
s
mW
Q
H
zH
uu
Kc i
lee
µ=⋅⋅−⋅+
=−⋅+
= ∑
Így a szél felőli (luv) oldalra például 1000 m-es távolságban:
(13.) 322
022
0
41,22)1()1000(
95,0
5,025,2
7
m
g
mmm
ms
mg
s
m
s
mhzx
Q
uu
Kc
i
iluv
µ=+⋅
⋅⋅+
=++
⋅+
= ∑
Ahol:
K - Tapasztalati úton meghatározott állandó; (K=7)
u - A szélsebesség [m/s];
u0 - A közlekedés által generált légáramlás sebessége [m/s]; (u0≈0,5m/s)
14. ábra - Luv és lee oldal szemléltetése vitorlás hajóval [22]
38
z – Vertikális távolság a kibocsátási pont és a receptor pont között [m];
H – A „kanyon” (épületek) magassága [m];
W – A „kanyon” (út) szélessége [m];
Qi – Adott szennyezőanyag emissziója [mg/(s.m)];
xi – Horizontális távolság a forgalmi sáv és a receptor pont fölött [m];
h0 – Légszennyező anyagok kezdeti keveredési magassága [m]. (h0≈2m)
Ezek után a számítás alapján elkészítettem a CO koncentrációprofilt a lee oldalra és az
úttól 1000m-re a luv oldalra:
CO koncentrációprofil az úttól mért távolság függvé nyében,Dorog 2009 nyár
0
50
100
150
200
250
300
350
400
-1000 -900 -800 -700 -600 -500 -400 -300 -200 -100 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
Úttól mért távolság (m)
CO
kon
cent
ráci
ó (u
g/m
3)
Luv oldal Lee oldal 15. ábra - Luv és lee oldalra becsült CO koncentráció STREET modell alapján,
2009 nem fűtési időszak, Dorog
NO2 koncentrációprofil az úttól mért távolság függv ényében, Dorog 2009 tél
0
5
10
15
20
25
30
35
-1000 -900 -800 -700 -600 -500 -400 -300 -200 -100 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
Úttól mért távolság (m)
NO
2 ko
ncen
trác
ió (
ug/m
3)
Luv oldal Lee oldal 16. ábra - Luv és lee oldalra becsült NO2 koncentráció STREET modell alapján,
2009 fűtési időszak, Dorog
39
A koncentrációprofil luv oldala kísérteties hasonlóságot mutat a Gauss modell
függőleges szóródási együtthatót használó képletével tapasztalt (általam „hibásnak”
nyilvánított) koncentrációprofilhoz. Elképzelhető, hogy a Gauss modellnél kirajzolódó
koncentráció valójában a luv oldalra jellemző, mert ott történhetnek olyan
’felkavarodások’ és talajmenti diffúziók, amik ehhez hasonló koncentrációprofilt
eredményeznek? Nem valószínű. Viszont amennyiben elhagytam a függőleges szóródási
együttható ’exp’ tagját (azaz a kis érték miatt lényegében a σz-t) a Gauss modellt alapul
vevő immissziós képletből, akkor a lee oldali koncentrációt kaptam meg a mért
értékekhez hasonlóan. Ezt az eredményt úgy vélem a STREET modell is megfelelően
hozza. Ebben az esetben elképzelhetőnek tartom, hogy bizonyos átalakulási és ülepedési
folyamatok beilleszthetők a Gauss képletbe anélkül, hogy eltolnák a nagyságrendet a lee
oldalon. Az utcákban (kanyonokban) kialakuló áramlási képeket Oke (1988) vizsgálta
mérések alapján. Ez alapján H/W<0,3 esetére nincsenek lényeges kapcsolatok az egymást
érintő áramlási képek, 0,3<H/W<0,7 esetén a hullám formáját a szemközti épület formája
is befolyásolja, H/W>0,7 esetére pedig stabil örvények alakulnak ki. Egyes esetekben
tehát a talajfelszínnél jellemző szél iránya ellentétes az épületek tetők szintjén
tapasztalható széliránnyal. A képlet kis távolságokra behelyettesítve (az út közvetlen
közelére) szinte azonos koncentrációkat ad eredményül. [24]
Létezik egy úgynevezett „Szepesi féle” [14] vagy „relatív módszer” [19] is az
immisszió számítására. Egyes források szerint a „jelenleg érvényes
transzmissziószámítási szabványok (MSZ 21459 és MSZ 21457) városi, beépített
környezetre közvetlenül nem használhatók” [19] így ezt a relatív módszert alkalmazzák a
„relatív felszínközeli kiegészítő légszennyezettség” [19] meghatározásához.
(14.) LW
M
H
zH
uu
K
Q
c
⋅⋅−⋅
+=
0
Ez a STREET modell képletétől annyiban tér el, hogy az emisszió átkerül a
koncentráció meghatározásának oldalára a nevezőbe, míg a másik oldalra többletként
belekerül az M=31,7 mint „átszámítási tényező”, a nevezőbe pedig L az út hossza
méterben. (A betűk - bár eltérő irodalmakban másként fordulhatnak elő - ugyanazokat a
paramétereket jelölik, mint ahogy azt a STREET modellnél részleteztem.) [14, 19, 24]
40
3.4 A becsült koncentráció mégis soknak bizonyul…de miért?!
A koncentrációt látszólag igazolni véltem. Azonban, ha nem a számítási módom és a
gondolatmenetem a hibás, akkor hogyan fordulhat elő mégis, hogy „Az atmoszféra
stacionárius szén-monoxid koncentrációja 0,1-0,2 ppm (125-250 µg/m3) az északi félteke,
míg 0,05-0,08 ppm a déli félteke fölött.”? Hova lesz az úgynevezett háttérszennyezettség
és az egyéb lokális kibocsátó források hatása, hogyha az általam becsül koncentráció
értéke kevéssel ugyan, de még így is magasabb, mint a mért? Ezen kérdések
megválaszolása inspirált a további kutatásra. [5]
Feltételeztem, hogy eddigi munkám alapjaiban nem hibás. De akkor mi miatt lett
ekkora a CO és az NOx koncentráció? Fejtegetésemet végül egészen odáig
visszavezettem, hogy a személygépjárművek fajlagos emisszióit kezdtem el tüzetesebben
megvizsgálni. Mivel erre a paraméterre jelentős eltéréseket találtam a gépjárművekre
meghatározott EURO kibocsátási normatívák értékeit kezdtem vizsgálni. Meglepetésemre
a KTI (Közlekedéstudományi Intézet) által 2004-ben közzétett fajlagos személygépjármű
emissziós értékek nagyban eltértek az EURO besorolás fajlagos adataitól. (Egy adott
évben forgalomba hozott gépjármű gyártója nagy valószínűséggel megfelelni igyekszik az
aktuális normának.)
10. Táblázat - EURO kibocsátási normák személygépjárművekre (g/km) [22]
A KTI szerinti magyar fajlagos emissziós értékek 2004-ben jóval elmaradtak már
az EURO1 szint általi normáktól is, tehát elméletileg nagyon idős gépjárműállománnyal
kellet, hogy rendelkezzen az ország ha még az 1992-es normáknak sem felel meg az
állomány fajlagos kibocsátása. Vajon tényleg ez a helyzet? A gépjárműállomány 2004 és
Típus Bevezetés időpontja CO THC NMHC NOx HC+NOx PM Dízel Euro 1 1992 Január 2,72 (3,16) - - - 0,97 (1,13) 0,14 (0,18) Euro 2 1996 Január 1 - - - 0,7 0,08 Euro 3 2000 Január 0,64 - - 0,5 0,56 0,05 Euro 4 2005 Január 0,5 - - 0,25 0,3 0,025 Euro 5 2009 Szeptember 0,5 - - 0,18 0,23 0,005 Euro 6 (jövő) 2014 Szeptember 0,5 - - 0,08 0,17 0,0025 Benzin üzemű Euro 1 1992 Január 2,72 (3,16) - - - 0,97 (1,13) - Euro 2 1996 Január 2,20 - - - 0,5 - Euro 3 2000 Január 2,30 0,2 - 0,15 - - Euro 4 2005 Január 1 0,1 - 0,08 - - Euro 5 2009 Szeptember 1 0,1 0,068 0,06 - 0,005 Euro 6 (jövő) 2014 Szeptember 1 0,1 0,068 0,06 - 0,005
41
2009 közti időszakokban rendre 10 és 11 év átlagos életkor közötti. Milyen életkor-
összetételű gépjárművek futnak az útjainkon 2009-ben?
Gépjárm űvek kor szerinti jellemz ő eloszlása, Magyarország 2009
34251
308445
620862688510
1361651
0
200000
400000
600000
800000
1000000
1200000
1400000
1600000
0 5 10 15 20 25
Jármű jellemz ő életkora (év)
For
galo
mba
n le
vő
sze
mél
ygép
járm
ű s
zám
a (d
b)
17. ábra - Személygépjárművek kor szerinti eloszlása Magyarországon (2009) [31]
A grafikon alapján is látható, hogy járműveink átlagéletkora 10,8 év. Ezen
időtávlatban már jócskán EURO3-as szabványnak megfelelő gépjárművek készültek.
Tehát úgy éreztem, el kell készítenem egy becsléseimhez felhasználható, az adott évben
forgalomban levő személygépjárművek életkorát tükröző fajlagos emissziós táblázatot.
Az 11. Táblázat alapján kiszámoltam a benzin és dízelüzemű gépjárművek
arányát, mely körülbelül 70% benzin és 30% dízel üzemű gépjárművet jelentett.
11. Táblázat - Közúti gépjárművek hajtóanyag alapján, Magyarországon [31] Mutatók
Közúti gépjárművek száma év végén (db) Hajtóanyag
Időszak Mindösszesen Hajtóanyag Benzin Dízel
Egyéb összesen
2000. év 2840187 2309783 523641 6763 2001. év 2974173 2393252 569688 11233 2002. év 3141073 2493887 631831 15355 2003. év 3305452 2587574 700435 17443 2004. év 3370385 2592430 763374 14581 2005. év 3456538 2604496 841515 10527 2006. év 3546094 2627235 911266 7593 2007. év 3625368 2636346 983041 5981 2008. év 3685717 2639742 1040829 5146 2009. év 3640115 2580761 1053839 5515
42
Az egyes járműszámok alapján az összeshez viszonyítva meghatároztam a
járművek életkorának százalékos összetételét. Ezeket, mint súlyozó tényezők az akkor
életben lévő EURO besorolás szerinti kibocsátás értékekkel súlyok szerint arányosítottam.
Ezt követően az egyes komponensekre kapott életkorhoz tartozó súlyozott értékeket
összegeztem. Az előbbi metódust külön-külön elvégeztem benzin- és dízel-üzemű
személygépjárművekre, majd a hajtóanyagtípusnak megfelelő aránnyal súlyozva jellemző
fajlagos kibocsátásokat kaptam. Az eredményt személygépkocsikra a 12. Táblázat közli.
12. Táblázat - Számítással becsült személygépkocsi fajlagos emissziós értékek Magyarországon (2009) 2009, személygépkocsi fajlagos emissziók
CO NOx PM 1,714 0,269 0,098
Számításaimhoz a továbbiakban az imént kapott értékeket használtam. Így
meghatároztam a CO, NOx és PM10 kibocsátást téli, nyári és őszi időszakokra egyaránt.
Az előzőekben végigszámolt GAUSS modellel téli NOx koncentrációra 9,51 µg/m3
értéket kaptam, a nyári CO koncentrációra 80,95 µg/m3-t. Az általam végzett becslésnél
figyelembevett tényezők között nem szerepelnek a fotokémiai átalakulások, a különböző
ülepedési folyamatok és megkötődések, tehát a számítás azt adja eredményül, amit a
gépjárművek produkálnak a forgalomszám alapján.
A STREET modellel becsülve a fűtési szezonban az NOx koncentrációra 9,02
µg/m3-t, fűtésen kívüli CO koncentrációnak 76,49 µg/m3-t ad eredményül. Látható, hogy a
kétféle számítási mód hasonló eredményeket produkál. A következőkben már csak azt kell
meghatározni, hogy milyen részarányt képvisel a közlekedési emisszió a
légszennyezettségben.
Az előző fejezetben kapott értékekhez viszonyítva végül beláttam, hogy a forgalom
alapján számított értékek a háttérszennyezettség és egyéb források miatt nem egyezhetnek
meg az aktuálisan mért értékekkel, de azoknál magasabb becsült értékeket csak indokolt
esetben kaphatnék eredményül.
Az általam felhasznált egyszerűsített GAUSS modell nem veszi figyelembe a
légköri átalakulási folyamatokat, így az csak az utak néhány száz méteres távolságában
használhatók megfelelően becslésre. A korábban bemutatott számítógéppel modellezett
immissziós térkép pedig egy az út tágabb körzetében hosszú idejű (több órás) folyamatos
terhelés által kialakult koncentrációt nem vette figyelembe, ezért látszik nem valóságot
tükrözőnek. A transzmissziós modell csak azt a többletet becsüli, ami konvekcióval (és
diffúzióval) tovaszállítódik és többletkoncentrációt okoz. Nem számol a más forrásokból
eredő meglévő, valamint a több óra alatt (10-100 h) kialakuló szennyezettséggel.
43
3.5 Mégsem hibás a Nowicki képlet a függőleges turbulens szóródásra?
A turbulens szóródási együtthatók meghatározásához az MSZ 21457/4-80-as
szabványában egy bizonyos M. Nowicki képlete szerinti képletet használtak. Ezek a
szórások a szóródási együtthatók, melyekkel a Gauss modellben számoltam. Egy olyan
koordinátarendszerben, melynek X tengelye az átlagos szél irányában, Y tengelye a
horizontális síkban a szélre merőlegesen és Z tengelye függőleges irányban helyezkedik
el. A szennyezőanyagok szórása, lényegében az eredeti füstfáklya szétterülésére ad
megoldást. A szél terjedési irányával merőleges Y irányban azért nem számolunk szórást,
mert egymást átfedik az egymást követő pillanatok ilyen irányú folytonos
szennyezéseinek szétterjedései, azaz a vonal-menti koncentráció közel stacionárius. [10]
A szórások értékeit 1968-ban Pasquille (1967-ben Szepesi) közel azonos
nomogrammokon ábrázolták a stabilitással összefüggésben. Azóta számtalan könyvben,
cikkben, tankönyvben megtalálhatóak ezen nomogrammok és átdolgozásaik. Függőleges
tengely mentén a szórás (σy, σz), míg vízszintes tengely mentén a forrástól mért távolság
található logaritmikus léptében. [29]
M. Nowicki 1976-ban képlet formájában ezt a két egyenletet alkotta:
(15.) )35,2exp(55,1
0
3,1
)5,2(367,0
0
3,0
ln7,838,0
ln1608,0
pz
py
xz
Hp
xz
Hp
⋅−
−
⋅
−⋅⋅=
⋅
−+⋅=
σ
σ
Számításaimnál észrevettem, hogy a függőleges irányú szóródási együttható (σz)
képlete, ha a szabvány szerinti paramétereket, a szabvány szerinti mértékegységekkel
behelyettesítem, egyszerűen nem lehet jó. A nagyságrend ezredének bizonyult az
immissziós koncentrációnál, mert a szórás 1000m-es távolságban már 664m-re adódott.
Így amellett döntöttem, hogy elhagyom a kitevőből az „exp”-et, mondván biztos csak
elírás, nem lehet kétféleképpen a két képlet x-hez tartozó kitevője és így a számítás is
nagyságrendileg helyrekerül.
Azonban furdalt a kíváncsiság és úgy döntöttem, hogy utánajárok ennek az
egyszerűnek látszó σz-nek. Mindeközben kiderült, hogy a régi szabvány megszűnt, az új
szabványt MSZ 21457-7:2002 pedig a maga 24 oldalas terjedelmével meglehetősnek
44
bonyolultnak ítéltem. Ennek ellenére megpróbáltam megfejteni a paramétereit, de
elakadtam egy bizonyos „h” keveredési rétegvastagságnál, melyet jelenlegi ismereteim
alapján nem voltam képes meghatározni. Ráadásul a 14-es 15-ös táblázat fejlécében [m/s]
mértékegységet találtam σy és σz paraméterekre, holott a szabvány elején a fogalom-
meghatározásnál egyértelműen [m] mértékegység szerepelt. Így félretettem, mint
használatra alkalmatlan segédanyagot. [32]
Mivel nem hagyott nyugodni, hogy valószínűleg helytelen képletbe helyettesítek
be, mégis mérések alapján vélhetőleg helyes eredményt kapok, ezért az eredeti forrásnak
próbáltam utánajárni. Sajnos az eredeti M. Nowicki „Ein Beitrag zur Bestimmung
universeller Diffusionskoeffizienten“3 1976-os művet nem volt szerencsém megtekinteni.
Azonban két lényegi paramétert határoz meg benne a szerző, ezeket más irodalmak is
kell, hogy definiálják. A megoldás mondhatni tálcán érkezett, amikor Interneten
rákerestem a következőre: Plume Dispersion Coefficients. Az első oldal forrása D. O.
Martin (1976) „The Change of Concentration Standard Deviations with Distance”, J. Air
Pollution Control Assoc. Vol 24. p 832. Ez természetesen egy másik meghatározási módja
a szórás érékeinek, azonban ami elsőre felkeltette az érdeklődésemet az a követező volt:
„ The dispersion coefficients are function of the atmospheric stability class and the
downwind distance x from the air pollutant emission source. … The units of x are in
kilometers.” [33] a távolságok itt km-ben mérendők a szennyező forrástól szél mentén. A
σz értékeit néhány példára behelyettesítve ezzel a képlettel is nagyobb értéket kaptam,
mint az általam jónak vélt eredmények.
Az eredeti, szabvány szerinti (Nowicki-féle) képletbe x-et méter helyett [km]-ben
helyettesítve a megoldás káprázatosnak mutatkozott. A mértékegység használata ’oly
bonyolult’, mégis elengedhetetlen a helyes számítások elvégzéséhez. Az előzőekben
becsült immissziós koncentrációk így elenyésző mértékben ugyan, de valamelyest
módosultak, a koncentrációprofil pedig az 1 órás átlagolási időtartamra kilométeres
távolságokban lecsengő és az eredeti képlet is helyesnek tűnik.
3 Fordítás: „A contribution to the determination of universal diffusion coefficients”; azaz: Közlemény az általános diffúziós koefficiensek meghatározásáról.
45
3.6 A mért és a számított immisszió összehasonlítása és értékelése
3.6.1 A mért és a déli szélre újraszámolt koncentrációértékek
Dorog városára végül sikerült hozzájutni a PHARE mérőállomás által regisztrált
meteorológiai paraméterekhez. (A grafikonokon ábrázolt értékek a Mellékletben
találhatók.) Az adatok 15 percenként gyűjtött méréseket tartalmaznak szélsebesség,
szélirány, napsugárzás, hőmérséklet és páratartalomra. Megállapítottam, hogy a táti
szélmérőállomás adataitól jelentősen eltérő szélirány és szélsebesség adatokkal is kell
számolni. A PHARE mérőállomás kifejezetten szerencsés elhelyezésének következtében
az észak-nyugati szél és déli szél esetén is körülbelül azonos szél menti távolságra
helyezkedik el a főutaktól.
18. ábra – Dorog főbb szélirányainak szemléltetése [26]
46
A mérőállomások adatait átlagolva a kiemelten vizsgált időszakokra a 13.
Táblázatban szereplő koncentrációértékeket kaptam.
13. Táblázat - Dorogon mért légszennyezőanyag koncentrációk, 2009 [16] Mért
koncentrációk RIV2 PHARE PHARE PHARE PHARE PHARE PHARE
Dorog, 2009 Naptípus NO2 (ug/m3)
NO2
(ug/m3) NOx
(ug/m3) Ózon
(ug/m3) PM10
(ug/m3) SO2
(ug/m3) CO
(ug/m3)
Fűtési időszak VASÁRNAP 22,25 28,58 34,31 55,81 11,01 790,11
(JAN-FEB) K-SZ-CS 26,91 34,50 33,79 46,61 13,14 734,54
ÁTLAGOS 28,57 26,70 36,07 32,37 50,45 11,61 780,24
Nem fűtési időszak VASÁRNAP 8,79 10,93 53,78 16,15 5,99 301,43
(JÚN-JÚL) K-SZ-CS 11,51 14,23 65,78 22,67 4,84 344,22
ÁTLAGOS 27,03 10,78 13,43 63,08 20,63 5,31 328,04
Átmeneti fűtési időszak VASÁRNAP 18,96 25,24 23,07 30,77 7,62 535,02
(OKT) K-SZ-CS 22,38 28,82 31,92 28,32 8,12 421,96
ÁTLAGOS 32,1 22,99 32,30 25,24 32,24 8,31 497,98
A Dorogra vonatkozó meteorológiai paraméterek alapján a globálsugárzás értékeit
is újrakalkuláltam, ezek jelentősen eltértek a budapesti adatoktól. Az adatokat havonta
átlagolva újabb stabilitás-számítási táblázatot készítettem, melyeket a későbbi
számításaimban felhasználtam.
14. Táblázat - Pasquille stabilitási indikátorok becslése a dorogi mérőállomás adatai alapján, 2009
Dorog Glogálsugárzás
havonta Hónap napjai
Nappalok tartama
Besugárzás nappal
Szélsebesség Stabilitás Pasquille
2009 J/(cm2.hó) nap/hó h/nap W/m2 m/s Január 7295,0 31 8,77 74,6 1,3 D 0,27 Február 13625,7 28 10,11 133,7 1,8 D 0,27 Március 19744,2 31 11,67 151,7 2,0 B 0,143 Április 42792,3 30 13,40 295,8 1,5 B 0,143 Május 57931,5 31 14,83 350,2 1,4 B 0,143 Június 51709,1 30 15,58 307,3 1,3 B 0,143 Július 68776,7 31 15,28 403,5 1,4 B 0,143 Augusztus 42712,7 31 14,05 272,4 1,1 B 0,143 Szeptember 31663,8 30 12,41 236,3 1,0 B 0,143 Október 16572,5 31 10,73 138,4 1,4 D 0,27 November 8462,3 30 9,21 85,1 1,5 D 0,27 December 5605,7 31 8,42 59,7 1,5 D 0,27
A közlekedési eredetű immisszió értékeit a Gauss képlet egyszerűsített formájával a
vertikális szóródási együtthatót és a fajlagos emissziót az általam jónak ítélt érékekkel
becsültem meg. A 16. Táblázat a Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott meteorológiai
paraméterekkel (lásd Melléklet 2-13.) számolt értékeket helyettesítettem be.
47
Az új, Dorogra vonatkozó meteorológiai adatok fényében elkészítettem egy újabb
becsült koncentráció-értékeket tartalmazó táblázatot (16. Táblázat).
Összehasonlításképpen a más területekről származó adatokkal (Tát, Budapest) számolt
értékeket tartalmazza a 15. Táblázat. A két számítási táblázatot összevetve látható a
szélsebesség és szélirány koncentrációbefolyásoló hatása.
15. Táblázat - Dorogra táti szél- és budapesti globálsugárzással becsült közlekedésből származó légszennyezőanyag koncentrációk, 2009
TÁTI szél- és BUDAPESTI globálsugárzási adatokkal számítással közlekedésre becsült
koncentrációk, 2009 Naptípus NOX
(ug/m3) CO
(ug/m3) PM10
(ug/m3)
Fűtési időszak VASÁRNAP 5,23 33,31 1,98 (JAN-FEB) K-SZ-CS 10,07 64,14 3,81 ÁTLAGOS 8,83 56,28 3,34
Nem fűtési időszak VASÁRNAP 8,30 52,86 3,08 (JÚN-JÚL) K-SZ-CS 13,52 86,13 5,02 ÁTLAGOS 12,25 78,08 4,55
Átmeneti fűtési időszak VASÁRNAP 7,40 47,15 2,75 (OKT) K-SZ-CS 12,66 80,66 4,70 ÁTLAGOS 11,42 72,78 4,24
16. Táblázat - Dorogra dorogi meteorológiai paraméterekkel becsült közlekedésből származó légszennyezőanyag koncentrációk, 2009
DOROGI meteorológiai adatokkal számítással közlekedésre becsült
koncentrációk, 2009 Naptípus NOX
(ug/m3) CO
(ug/m3) PM10
(ug/m3)
Fűtési időszak VASÁRNAP 6,33 40,34 2,33 (JAN-FEB) K-SZ-CS 12,19 77,69 4,49 ÁTLAGOS 10,70 68,17 3,94
Nem fűtési időszak VASÁRNAP 11,98 76,34 4,38 (JÚN-JÚL) K-SZ-CS 19,52 124,40 7,14 ÁTLAGOS 17,70 112,76 6,47
Átmeneti fűtési időszak VASÁRNAP 9,69 61,76 3,57 (OKT) K-SZ-CS 16,58 105,65 6,10 ÁTLAGOS 14,96 95,33 5,51
Az adatokból látható, hogy a mért paraméterekkel összevetve szignifikáns részt
tesz ki a közlekedés.
3.6.2 A napsugárzás és az O3-NOx koncentrációváltozás kapcsolata
Ahhoz, hogy a nem fűtési időszakban bekövetkező mérhető alacsonyabb NOx
koncentráció okát feltárjam szemléltetésül mérési eredmények feldolgozásából
diagrammokat készítettem. A mérési adatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi,
48
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség dorogi PHARE mérőállomásának 15
percenként regisztrált adatai alapján készültek.
Kiválasztottam egy téli napot (2009. február 26-a), amely jól szemlélteti a
koncentrációk változását. Szándékosan téli besugárzás alkalmával megfigyelt
koncentrációváltozásokat választottam, ugyanis jellemzően a nyári hónapokban a nagy
besugárzási intenzitásból adódóan nap közben szinte mindig magasabb az ózon
koncentrációja az NOx koncentrációjánál, így az nem volna szemléletes.
A szélirány és szélsebességi adatokból kitűnik, hogy alacsony szélsebesség esetén
változékony szélirány alakult ki, nagyobb sebességnél főleg Észak-Észak-Nyugati.
Szélsebesség és szélirány 2009.02.26, Dorog, Zsigmo ndy Vilmos lakótelep 11.
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
19. ábra - Szélsebesség és szélirány 2009.02.26, Dorog [18]
Az alábbi diagrammon (20. ábra) egyértelmű kapcsolat látszik az irodalmi résznél
ismertetett NOx-ózon egymáshoz kapcsolódó reakciója közt. Nevezetesen nagyon
leegyszerűsítve, hogy az NO2 fogyás az ózon termelődésével jár. Ez a folyamat pedig
napfény hatására következik be. Ezzel (is) magyarázható, hogy a nyári időszakban
alacsonyabb az NOx koncentráció az úttól távolabbi mérőállomásnál, mint az úthoz
közelebbinél. A fotokémiai folyamatok lejátszódásához idő (is) kell. A téli alacsony
napsugárzási intenzitás következtében általában jóval alacsonyabb az ózon koncentrációja
a nyárinál. Átlagosan mintegy kétszerese a nyári ózon koncentráció a télinek (de
csúcsokban elérheti a sokszorosát is, ami természetes úton lecsökkenhet az éjszaka
folyamán). A grafikonon látszik a reggeli és az esti forgalmi csúcs hatása is (az NOx
koncentráció növekszik), mely a nyáron kevésbé szembetűnő.
49
NOx vs Ózon 2009.02.26. Dorog, Zsimondy lakótelep 1 1.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
00:0
0
01:0
0
02:0
0
03:0
0
04:0
0
05:0
0
06:0
0
07:0
0
08:0
0
09:0
0
10:0
0
11:0
0
12:0
0
13:0
0
14:0
0
15:0
0
16:0
0
17:0
0
18:0
0
19:0
0
20:0
0
21:0
0
22:0
0
23:0
0
Idő
Kon
cent
ráci
ó (u
g/m
3)
NO2 (ug/m3) NO (ug/m3) NOx (ug/m3) Ózon (ug/m3) 20. ábra - Főbb szennyezőanyag koncentrációk 2009.02.26 Dorog [16]
Napsugárzás intenzitása 2009.02.26, Dorog, Zsigmody Vilmos lakótelep 11.
0
50
100
150
200
250
300
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Inte
nzitá
s (W
/m2)
21. ábra - Napsugárzás intenzitása 2009.02.26, Dorog [18]
Ugyanezzel a gondolatmenettel kiragadhatunk egy nyári napot is. A jellemző
szélirány Déli a szélsebesség nem túl nagy, a jelenség azonban hasonló, csak időben
eltolódik valamelyest. Tehát napsugárzás hatására csökkenő NO2 és megnövekvő O3
koncentráció figyelhető meg. Az ábrán (24. ábra) jól látszik a két forgalmi csúcs jelenléte,
a fotokémiai reakciók hatása.
50
Szélsebesség és szélirány 2009.08.10, Dorog, Zsigmo ndy Vilmos lakótelep 11.
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg 22. ábra - Szélsebesség és szélirány 2009.08.10, Dorog [18]
Napsugárzás intenzitása 2009.08.10, Dorog, Zsigmody Vilmos lakótelep 11.
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Inte
nzitá
s (W
/m2)
23. ábra - Napsugárzás intenzitása 2009.08.10, Dorog [18]
NOx vs Ózon 2009.08.10. Dorog, Zsimondy lakótelep 1 1.
0
20
40
60
80
100
120
00:0
0
01:0
0
02:0
0
03:0
0
04:0
0
05:0
0
06:0
0
07:0
0
08:0
0
09:0
0
10:0
0
11:0
0
12:0
0
13:0
0
14:0
0
15:0
0
16:0
0
17:0
0
18:0
0
19:0
0
20:0
0
21:0
0
22:0
0
23:0
0
Idő
Kon
cent
ráci
ó (u
g/m
3)
NO2 (ug/m3) NO (ug/m3) NOx (ug/m3) Ózon (ug/m3) 24. ábra - Főbb szennyezőanyag koncentrációk 2009.08.10, Dorog [16]
51
Az alábbi diagram (25. ábra) szemlélteti az NOx-ózon koncentrációk éves menetét
napi átlagkoncentrációk alapján. A görbék alapján megállapítható, hogy a nyári NOx
koncentráció-csökkenés és ózon koncentráció-növekedés szoros kapcsolatban áll a
besugárzás intenzitásával. Az NOx és az ózon rendkívül változékony molekulák, így
háttér-koncentráció becslésére csak közelítéssel élhetünk. Az NOx értékét 6-13 µg/m3-nek
becsülhetjük. A talaj-közeli ózon ilyen jellegű becslését reakcióképességének
köszönhetően nem becsülhetjük megfelelően, mivel elsősorban a lokális tényezőktől függ
a koncentrációja.
25. ábra - NOx vs. Ózon koncentráció összehasonlítása 2009, Dorog [16]
NO
x vs
. Ózo
n ko
ncen
trác
ió ö
ssze
haso
lítás
200
9 D
orog
020406080100
120
140
2009-01-01
2009-01-11
2009-01-21
2009-01-31
2009-02-10
2009-02-20
2009-03-02
2009-03-12
2009-03-22
2009-04-01
2009-04-11
2009-04-21
2009-05-01
2009-05-11
2009-05-21
2009-05-31
2009-06-10
2009-06-20
2009-06-30
2009-07-10
2009-07-20
2009-07-30
2009-08-09
2009-08-19
2009-08-29
2009-09-08
2009-09-18
2009-09-28
2009-10-08
2009-10-18
2009-10-28
2009-11-07
2009-11-17
2009-11-27
2009-12-07
2009-12-17
2009-12-27
Dát
um
Koncentráció (ug/m3)
NO
xÓ
zon
52
3.6.3 A CO koncentráció átmeneti és fűtési időszakban
Budapesten nagyjából 90 éves átlagot figyelembe véve a fűtési napok száma 190 nap,
tehát az év felében fűtünk. Mint az ismeretes a légszennyezettség nem egy forrásból ered.
Azonban az átmeneti fűtési időszak főként nem közlekedési, hanem a fűtési eredetű
szennyezés szempontjából jelentős. Egyrészt szállópor-korom, másrészt szén-monoxid
tekintetében. A szén-monoxid háttérszennyezettség értéke körülbelül 188-200 µg/m3
értéknek vehető Magyarországon. Szállóporra 15-30 µg/m3 értéket becsülhetünk
háttérszennyezettségnek. [16, 34]
Dorogon 2009. október 26-án mért szén-monoxid koncentráció az átlagost (500
µg/m3) jócskán meghaladó mértéket öltött. Ezt a napot a borongós kifejezetten
szélcsendes időjárás jellemezte 12°C-os átlaghőmérséklettel és 92%-os relatív
páratartalommal. Ilyen időben már többnyire bekapcsoljuk a fűtést estére.
26. ábra - Magyarország felhőképe 2009.10.26 19:55 [35]
53
Napsugárzás intenzitása 2009.10.26, Dorog, Zsigmody Vilmos lakótelep 11.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Inte
nzitá
s (W
/m2)
27. ábra - Napsugárzás intenzitás 2009.10.26, Dorog [18]
Szélsebesség és szélirány 2009.10.26, Dorog, Zsigmo ndy Vilmos lakótelep 11.
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
1,8
2
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg 28. ábra - Szélsebesség és szélirány 2009.10.26, Dorog [18]
CO 2009.10.26, Dorog, Zsigmondy Vilmos lakótelep 11 .
0
500
1000
1500
2000
2500
00:0
0
01:0
0
02:0
0
03:0
0
04:0
0
05:0
0
06:0
0
07:0
0
08:0
0
09:0
0
10:0
0
11:0
0
12:0
0
13:0
0
14:0
0
15:0
0
16:0
0
17:0
0
18:0
0
19:0
0
20:0
0
21:0
0
22:0
0
23:0
0
idő
konc
entr
áció
(ug
/m3)
29. ábra - CO koncentráció napi menete 2009.10. 26, Dorog [16]
54
Az előzőekben említett őszi napon a talaj közelben ragadó szén-monoxid a
szélcsend miatt mintegy megült a városon. Egy téli, fűtési időszakból kiragadott napra
szintén látható a szél és a szennyezés-megülés hatása. A 14:30-tól 16:45-ig tartó időszak
viszonylag szélcsendesnek mondható, így az ez idő alatt felgyülemlett
szennyezőanyagokat a következő széllökés szállította tova, melynek koncentráció csúcsa
16:30 körül érzékelhető.
Szélsebesség és szélirány 2009.01.28, Dorog, Zsigmo ndy Vilmos lakótelep 11.
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
30. ábra - Szélsebesség és szélirány 2009.01.28, Dorog [18]
CO 2009.01.28, Dorog, Zsigmondy Vilmos lakótelep 11 .
0
200
400
600
800
1000
1200
00:0
0
01:0
0
02:0
0
03:0
0
04:0
0
05:0
0
06:0
0
07:0
0
08:0
0
09:0
0
10:0
0
11:0
0
12:0
0
13:0
0
14:0
0
15:0
0
16:0
0
17:0
0
18:0
0
19:0
0
20:0
0
21:0
0
22:0
0
23:0
0
idő
konc
entr
áció
(ug
/m3)
31. ábra - CO koncentráció napi menete 2009.01.28, Dorog [16]
55
3.6.4 A mikrokörnyezet és a koncentráció kapcsolata
2009. március 8-a vasárnap délelőtt 85%-os relatív páratartalommal, jelentős, az 5 m/s
sebességet meghaladó Nyugat-Észak-nyugati széllel jellemezhető. A délelőtt folyamán
felhőátvonulások miatt csak elenyésző napsugárzás volt. Kora délután a szél
lecsökkenésével, a felhőzet felszakadozásával később ugrásszerűen megnőtt a
globálsugárzás értéke, a relatív páratartalom lecsökkent 60% körülire.
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Március 08
01020
30405060
N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
32. ábra - Szélirány gyakoriság 2009.03.08, Dorog [18]
Szélsebesség és szélirány 2009.03.08, Dorog, Zsigmo ndy Vilmos lakótelep 11.
0
1
2
3
4
5
6
7
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg 33. ábra - Szélsebesség és szélirány 2009.03.08, Dorog [18]
56
Napsugárzás intenzitása 2009.03.08, Dorog, Zsigmody Vilmos lakótelep 11.
0
100
200
300
400
500
600
700
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
Idő
Inte
nzitá
s (W
/m2)
34. ábra – Napsugárzás intenzitása 2009.03.08, Dorog [18]
2009.03.08 Dorog hőmérséklet
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
00:1
5
01:0
0
01:4
5
02:3
0
03:1
5
04:0
0
04:4
5
05:3
0
06:1
5
07:0
0
07:4
5
08:3
0
09:1
5
10:0
0
10:4
5
11:3
0
12:1
5
13:0
0
13:4
5
14:3
0
15:1
5
16:0
0
16:4
5
17:3
0
18:1
5
19:0
0
19:4
5
20:3
0
21:1
5
22:0
0
22:4
5
23:3
0
fokC
35. ábra - Hőmérséklet 2009.03.08, Dorog [18]
A szennyezőanyagok egyrészt elszállítódtak a területről, másrészt a nitrogén-
oxidok a levegő magas páratartalmában mintegy beleoldódtak.
NOx vs Ózon 2009.03.08. Dorog, Zsimondy lakótelep 1 1.
0
20
40
60
80
100
120
00:0
0
01:0
0
02:0
0
03:0
0
04:0
0
05:0
0
06:0
0
07:0
0
08:0
0
09:0
0
10:0
0
11:0
0
12:0
0
13:0
0
14:0
0
15:0
0
16:0
0
17:0
0
18:0
0
19:0
0
20:0
0
21:0
0
22:0
0
23:0
0
Idő
Kon
cent
ráci
ó (u
g/m
3 )
NO2 (ug/m3) NO (ug/m3) NOx (ug/m3) Ózon (ug/m3) 36. ábra - Főbb légszennyezőanyagok alakulása 2009.03.08, Dorog [16]
57
Magyarország felhőborítottsága a koradélutáni órákba a 2009. március 8-án a 37.
ábran és a 38. ábra látható. Míg 12:50-kor Dorog térsége jelentősen felhős, addig 15:00-
kor már felszakadozik a felhőzet.
37. ábra - Magyaroszág felhőborítottsága 2009.03.08 12:50 [35]
38. ábra - Magyaroszág felhőborítottsága 2009.03.08 15:00 [35]
58
3.7 Az immisszió hozzávetőleges megoszlása
A kapott értékeket a háttérszennyezettség hozzávetőleges meghatározása után
összevetettem az immissziós mérőhálózat által mért paraméterekkel majd az egyes
szennyező-források lehetséges részarányát becsültem meg.
Szén-monoxid esetére feltételeztem, hogy nyáron nincs lakossági fűtés, így a
hátteret a közlekedés becsült értékét levonva a mért adott időszakra átlagos értékből
megkaptam az ipar hozzávetőleges részarányát. Feltételezve, hogy az ipar az év során
nagyjából ugyanannyit szennyez, a fűtési időszakban mért átlagos koncentrációkból
meghatároztam a lakossági fűtés hozzávetőleges részarányát, majd végül ugyanezt
elvégeztem az átmeneti fűtési időszakra is. Végül elkészítettem a diagramokat szén-
monoxidra és az NOx valamint szállópor koncentrációkra egyaránt.
Az alábbi három diagramsoron a becsléssel megállapított közlekedési részarányok
láthatók. A szén-monoxid koncentrációk (39. ábra, 40. ábra, 41. ábra) jól tükrözik a fűtési
időszak hatását. A téli szén-monoxid immisszió javarészét a lakossági tüzelés adta. A
közlekedés, fűtési időszakban 9%-ot, míg fűtési időszakon kívül 34%-ot, átmeneti fűtési
időszakban pedig 19%-ot tett ki.
A nitrogén-oxidok (42. ábra, 43. ábra, 44. ábra) tekintetében a közlekedés 28-
53%-os részesedést jelentett a becsült éves immissziós koncentrációkban. A fűtésen kívüli
időszakban jelentősebb a közlekedési eredetű nitrogén-monoxid emisszió hatása, mint
fűtési vagy átmeneti-fűtési időszakban.
A szállópor (45. ábra, 46. ábra, 47. ábra) 58-68%-át nem lokális források okozták,
míg a közlekedés részaránya 8-31%-ra becsülhető. Fűtési időszakban a lakossági
tüzelésből eredő korom megemeli a szállópor koncentrációt, valamint a gyérebb
növénytakaró szűrőhatásának hiánya is jól érezhető. A téli időszakban jóval magasabb
szállópor koncentrációk mérhetők.
Az említett ábrák alapján elmondhatjuk, hogy a lokális légszennyezettséget alakító
tényezők közt jelentős részarányt képez a közlekedés, de egyáltalán nem elhanyagolható a
lakossági fűtés és az ipar együttes hatása sem. A korszerűtlen tüzelőberendezések
nagyban hozzájárulnak a por és szén-monoxid koncentráció megemelkedéséhez, ezzel
pedig a potenciális Londoni-típusú füstköd kialakulásának veszélyéhez.
59
CO immisszió becsült megoszlása, 2009 fűtési id őszak Dorog (%)
24
9
464
HáttérszenyezettségKözlekedésIparLakossági fűtés
39. ábra - CO immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 fűtési időszak, Dorog
CO immisszió becsült megoszlása, 2009 nem fűtési id őszak Dorog (%)
57
34
8 0
HáttérszenyezettségKözlekedésIparLakossági fűtés
40. ábra - CO immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 nem fűtési időszak, Dorog
CO immisszió becsült megoszlása, 2009 átmeneti f űtési id őszak Dorog (%)
38
196
38
HáttérszenyezettségKözlekedésIparLakossági fűtés
41. ábra - CO immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 átmeneti fűtési időszak, Dorog
60
NOx immisszió becsült megoszlása, 2009 fűtési id őszak Dorog (%)
29
28
44HáttérszenyezettségKözlekedésEgyéb
42. ábra - NOx immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 fűtési időszak, Dorog
NOx immisszió becsült megoszlása, 2009 nem fűtési id őszak Dorog (%)
17
53
30
HáttérszenyezettségKözlekedésEgyéb
43. ábra - NOx immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 nem fűtési időszak, Dorog
NOx immisszió becsült megoszlása, 2009 átmeneti f űtési id őszak Dorog (%)
27
33
40
HáttérszenyezettségKözlekedésEgyéb
44. ábra - NOx immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 átmeneti fűtési időszak, Dorog
61
Szállópor immisszió becsült megoszlása, 2009 fűtési id őszak Dorog (%)
57
8
35
HáttérszenyezettségKözlekedésEgyéb
45. ábra – PM10 immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 fűtési időszak, Dorog
Szállópor immisszió becsült megoszlása, 2009 nem fűtési id őszak Dorog (%)
66
31
2
HáttérszenyezettségKözlekedésEgyéb
46. ábra - PM10 immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 nem fűtési időszak, Dorog
Szállópor immisszió becsült megoszlása, 2009 átmeneti f űtési id őszak Dorog (%)
76
17
6
HáttérszenyezettségKözlekedésEgyéb
47. ábra - PM10 immissziós koncentráció becsült megoszlása, 2009 átmeneti fűtési időszak, Dorog
62
3.7.1 A határértékeknek való megfelelőség
A jogi szabályozás többféle küszöbértéket különböztet meg légszennyezettség esetén. A
legalacsonyabb az úgynevezett egészségügyi határérték, amelynek rövid idejű
kismértékű átlépése általában tartós egészségkárosodást nem okoz.
Ezt követi a tájékoztatási küszöbérték szint, amely az érzékenyebb lakossági
csoportoknál jelenthet problémát. Amennyiben szálló por esetében két napig fennáll az
állapot, a lakosságot tájékoztatni kell.
A harmadik a riasztási küszöbérték, amelynek rövid idejű átlépése veszélyezteti
az emberi egészséget, ezért azonnali beavatkozást igényel. Szálló por esetében, ha két
napon át meghaladja ezt az értéket. [36]
A 17. Táblázatból látható, hogy a Dorogon a PM10 koncentráció átlépte a
jogszabály szerinti 24 órás megengedett koncentrációtúllépések számát, csakúgy, mint az
ózon is. Habár ózonra meghaladta a határértéket a koncentráció, a tájékoztatási
küszöbértéket (180 µg/m3) nem érte el. Az általam vizsgált légszennyező-anyagok egyike
sem érte el az év során a tájékoztatási és a riasztási küszöbértékeket. A város
levegőállapota tehát néhány esettől eltekintve nem mondható rossznak.
17. Táblázat - Az órás és 24 órás határértékeknek való megfelelőség 2009, Dorog [37, 38]
Dorog, 2009
Órás
24 órás
Légs
zenn
yező
an
yag
Órá
s tű
résh
atár
Tű
résh
atár
át
lépé
sek
szám
a
Órá
s ha
táré
rték
Meg
enge
dett
órás
ha
táré
rték
át
lépé
sek
szám
a év
ente
20
09-b
en
hatá
rért
éket
m
egha
ladó
al
kalm
ak s
zám
a
24 ó
rás
tűré
shat
ár *
24 ó
rás
tűré
shat
ár
átlé
pés
24 ó
rás
hatá
rért
ék
Meg
enge
dett
24
órás
hat
árér
ték
átlé
pése
k sz
áma
2009
-ben
ha
táré
rték
et
meg
hala
dó
alka
lmak
szá
ma
µg/m3 alkalom µg/m3 alkalom/év alkalom µg/m3 alkalom µg/m3 alkalom/év alkalom
SO2 150 0 250 24 0 n/a n/a 125 3 0
NO2 50 168 100 18 0 n/a n/a 85 18 0
CO n/a n/a 10000 n/a 0 3000 0 5000 n/a 0
PM10 n/a n/a n/a n/a n/a 25 182 50 35 49
Ózon n/a n/a n/a n/a n/a 120 42 120 25** >25 ** *Ózonnál 8 órás mozgóátlag, mely napi 3 alkalmat jelent az órás átlagkoncentrációk 8 órás átlagolásával. Ezt
mozgóátlagnak nevezik, mert kezdődhet a mérés az előző napon, ha a következő napra átlóg 1 órát. Az utolsó aznapi 8
órás átlagolási periódus 16 órakor kezdődik, a 17 órakor megkezdett periódus már a következő napra számít.
**Az átlépések számát nem 8 órás alkalomra, hanem napra határozzák meg.
63
Konklúzió, lehetőségek az immisszió csökkentésére
Hong Huang és munkatársai (Tokyoi Egyetem) 2008-as kísérletük során városi
környezetre kialakított modellt vizsgáltak gyakorlati mérésekkel egybevetve. A kísérlet
kimutatta, hogy amennyiben a szél a szennyezőt (NOx) tömör kerítésnek szállította, akkor
az a nagy koncentrációban összegyűlt ott. További eredményeik alapján a szélsebesség és
főleg a szélirány bizonyult meghatározó mértékűnek a szennyezés terjedése
szempontjából. Ezen jelenségeket szimulációs modelljük is igazolta. A léghőmérséklet és
a felszíni felmelegedések befolyásoló tényezők voltak, ugyanakkor nem jelentettek
számottevő változást. [39]
Jing Yuan és kollégája, a Kaliforniai Egyetem kutatói egy 2001-ben elvégzett 1/10
arányú modellszimuláció eredményeit értékelték 2005-ben egy Atmospheric Environment
cikkben. A szerzőpáros hordókat helyezett el egy propiléngázt kibocsátó pontforrástól
szélirányban. Vizsgálták a horizontális diszperzió-, a vertikális koncentráció-eloszlás-
változását a sebességgel együtt. Amennyiben hordókat helyeztek a szél útjába jelentősen
megnőtt a légsebesség és ezzel együtt valamelyest lecsökkent a koncentráció. Ezen
kísérlet és korábbi porral végzett eredményeik alapján ellentmondásra jutottak. A modell,
bár korábban porral működött, a propilén vertikális koncentráció-eloszlását nem adta
megfelelő eredményül ugyanis 1,4m-en a vártnál nagyobb koncentrációt mértek. A 4,5m-
en mért koncentrációk fele akkorának bizonyultak, mint az akadálymentes esetben. A
jelenségre nem sikerült magyarázatot találniuk. [40] Lehetséges magyarázatként
elképzelhetőnek tartom, hogy a por kevésbé mozog együtt a szél áramvonalaival, mint a
gázmolekulák, melyek főleg a hordók után kialakult turbulens levegővel mozogtak együtt.
A két kísérletből is az következik, hogy városi környezetben nem tekinthető
homogénnek a koncentráció-eloszlás. Akadály a szél útjában, valamint egy falfelületre
tűző nap következtében falsík melletti feláramlás is befolyásolhatja a koncentrációt. A
példákból látszik, hogy a „felszíni érdesség” nagyban befolyásolja a koncentráció
vertikális eloszlását.
Diplomadolgozatomból kiderült, hogy a becslések alapján főként a szélsebesség és
a szélirány bizonyult az immisszió alakulását befolyásoló fő tényezőknek, de a
napsugárzás hatására bekövetkező fotokémiai átalakulások sem elhanyagolhatóak. A
fűtési időszaki és a fűtésen kívüli időszaki szén-monoxid koncentrációk valamint a
becsléseim alapján nem állítom azt, hogy szinte szemmel láthatók a közlekedés és a
lokális kibocsátók hatásai, mint ahogy azt sem, hogy a stabilitásnak nem kellene, hogy
64
köze legyen az immissziós koncentrációhoz. Természetesen a meteorológia fejlődésével
bizonyítást nyert a stabilitás immisszió-befolyásoló jelentős hatása és én továbbra is
fenntartom, hogy ezek az állítások léteznek, ugyanakkor a lokális tényezőket nagyban az
adott terület beépítettsége és a szél változásai határozzák meg.
A légszennyezőanyagok kérdésköre elsősorban a helyi lakosság (és környezet)
egészségi állapota miatt lényeges. Az emissziós források számát és az általuk kibocsátott
légszennyező-anyagok koncentrációját éppen ezért elengedhetetlen csökkentenünk. Erre
közlekedési emisszió tekintetében számos megoldás adódik. A Volvo által kifejlesztett
Ambient Air Cleaner technológiájával felszerelt gépjármű 3 személygépjárműnek
megfelelő légszennyezőanyag mennyiségét képes neutralizálni közlekedés közben. A
motortérben elhelyezett két levegőszűrő a beszívott környezeti levegőben található
szennyezőanyagok (HC, NOx) adszorpciójára (megkötésére) szolgál. A filterek felváltva
működnek, amennyiben az egyik megtelik, a vezérlőelektronika átkapcsol a másikra és az
előbbit, 150°C hőmérsékletre hevítve a motorba juttatja a deszorbeálódó gázt. A
szénhidrogének a motorban elégnek, a nitrogén oxidokat pedig katalizátor alakítja át.
Normál városi használat mellett két nap alatt telik meg egy filter. Az ózonra is gondoltak
a fejlesztők, a motor hűtőbordáját katalitikus réteggel vonják be, minek következtében a
jármű a rajta keresztül haladó ózon 75%-át oxigénné alakítja. [41]
Természetesen más megoldások is kínálkoznak ameddig az előbbihez hasonló
forradalmi újítások el nem terjednek, vagy a fejlesztés merőben más motor-konstrukciók
elterjedése felé nem fordul. Ismeretes, hogy egy közlekedési lámpánál üresjáratban
pöfögő gépjárművek többet bocsátanak ki, mintha a kereszteződés egy dinamikus
áthaladást megengedő körforgalmi csomópont volna. Hasonló közlekedés-szervezési
elgondolás például a forgalmas főutak városon kívüli vezetése. Így egy várost uralkodó
széliránnyal ellentétes oldalról elkerülő főút, a forgalom lecsökkenésén kívül jelentősen
csökkentheti a városi légszennyezettséget is.
A lakossági fűtés jelentős levegőterhelést jelent téli időszakban, ennek
átstrukturálása, környezet-baráttá tétele, a fogyasztás csökkentése lényegesen javíthatja a
városi levegőminőséget.
65
Irodalomjegyzék
[1] AUJESZKY L. (1957) A légkör fizikája, Budapest: Akadémiai kiadó, p. 244.
[2] KOVÁCS B. (2004) Levegőtisztaságvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó: Veszprém
p. 11-13, 40-41.
[3] ZELENKA, P. et al. Worldwide diesel emission standards, current experiences and
future needs, Applied Catalysis B: Environmental. 1996, 10 pp 3-28.
[4] BARÓTFI I. (2002) Környezettechnika, Budapest: Mezőgazda Kiadó
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-5-11-2-
081029-13
[5] PAPP S., KÜMMEL, R. (2005) Környezeti kémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó:
Veszprém, p. 195-196., 131., 202.
[6] DIVÉKY E. (2004) A felszínközeli ózon mérése és vizsgálata Magyarországon,
Doktori értekezés , Témavezető: Dr. Mezősi Gábor, Szegedi Tudományegyetem: Szeged,
p. 8-20.
http://doktori.bibl.u-szeged.hu/350/7/03_Altalanos_bevezetes.pdf
[7] SCHUETZLE, D: Sampling of Vehicular Emission for Chemical Analyzis and
Biological Testing, Environmental Health Prospectives. 1983, vol.: 47, pp 65-80.
[8] JÜTTNER, F. et. al.: Emissions of two and four-stroke outboard engines - I.
Qualification of Gases and VOC, Wat. Res. 1995, Vol. 29. No. 8. pp. 1976-1982
[9] SALMA I. és OCSKAY R. Budapest: poros és fakó város? Levegő munkacsoport
http://www.tiszta.levego.hu/szennyezoanyagok.html
[10] VÁRKONYI T. (1982) A levegőszennyeződés, Műszaki Könyvkiadó, Budapest p.
92., 107-108.
[11] ZICHLER SZ. - OCSKAY R. - SALMA I. (2007) Budapest
Levegőszennyezettségének története, Levegő Munkacsoport
[12] RADNAINÉ Gy. Zs. et. al. (2008) Levegőtisztaság-védelem, HEFOP 3.3.1-P.-2004-
0900152/1. „A Felőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” p. 26-32.
[13] MÉSZÁROS E. (2003) Légkörtan, Veszprémi Egyetemi Kiadó: Veszprém, p. 40-42.
65.
[14] SZUHI, A. (2009) A levegő minősége a Dorogi medencében, Légszennyezés,
levegőkörnyezet és ennek hatásai az Esztergom-nyergesújfalui- és Dorogi kistérségekben,
Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány: Tiszagyenda, pp. 58
66
[15] CSOBÁN I. (2003) A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása,
Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változásai, Dorog térség tükrében,
Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Külgazdasági szak,
Levegő tagozat, Európai üzleti tanulmányok szakirány: Budapest, pp 53-89.
[16] Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
http://www.kvvm.hu/olm/
[17] Országos Meteorológiai Szolgálat, Éghajlati Szolgáltató Osztály, Budapest
[18] Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
[19] BAZ-megyei Környezetvédelmi és területfejlesztési Kht. (2005): Miskolc városi
klímavédelmi és levegőtisztaság-védelmi akcióterv, I. Miskolc klímája és levegőminősége
valamint a levegőminőséget alakító tényezők, 3. melléklet, A közlekedési eredetű
légszennyezés tényezői és számítása, Miskolc, p. 4.
http://www.miskolc.hu/files/1675971-4575-3.%20mell%C3%A9klet.pdf
[20] KTI (Közlekedéstudományi Intézet)
www.kvvm.hu/cimg/documents/J_rm_vek_fajlagos_emisszi_i.doc
[21] Magyar Közút Nonprofit Zrt., Országos Közúti Adatbank
[22] Wikpedia.org
Egységjármű: http://hu.wikipedia.org/wiki/Egys%C3%A9gj%C3%A1rm%C5%B1
Leestellung: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/de/9/90/Luv_und_Lee.png
Luv, Lee: http://de.wikipedia.org/wiki/Luv_und_Lee
http://en.wikipedia.org/wiki/Windward_and_leeward
European Emission Standards: http://en.wikipedia.org/wiki/European_emission_standards
[23] SZEPSI J. D. (1989) Compendium of Regulatory Air Quality Simulation Models,
Akadémia Kiadó: Budapest, p. 33-34, 248-250, 252-256, 270-272.
[24] BOZÓ L., MÉSZÁROS E., MOLNÁR Á. (2006) Levegőkörnyezet (Modellezés és
megfigyelés), Akadémia kiadó: Budapest, p. 128, 129, 131.
[25] BIHARI P. (2007) Energetikai eredetű levegőkörnyezet-terhelés értékelése és
tervezése, Doktori (Phd) értekezés, Tudományos témavezető Dr. Gács Iván, Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és
Rendszerek Tanszék: Budapest, p. 21-25.
[26] Openstreetmap.org
http://www.openstreetmap.org/?lat=47.724&lon=18.7258&zoom=14&layers=M
[27] MSZ 21457/4-80, MSZ 21459/2-81
67
[28] WENDL B. (2009) A WRF modell segítségével készült szélenergia becslések
vizsgálata Mosonmagyaróvár térségére. Szakdolgozat. Témavezető: Gyöngyösi András
Zénó. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék: Budapest, p. 10-11.
[29] GÁCS I., KATONA Z. (1998) Környezetvédelem (Energetika és levegőkörnyezet)
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék: Budapest, p. 116, 128-132.
[30] Országos Meteorológiai Szolgálat, Levegőkörnyezet-elemző osztály
[31] Központi Statisztikai Hivatal
[32] MSZ 21457-7:2002
[33] Univesity of Washington, Plume Dispersion Coefficients
http://courses.washington.edu/cee490/DISPCOEF4WP.htm
[34] VÖLYES I. (1978) Fűtéstechnikai adatok, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, p. 29.
[35] Időkép térképarchívum
www.idokep.hu
[36] Több megyében határérték feletti a légszennyezettség, Népszabadság online, 2010.
november 4.
http://www.nol.hu/mozaik/tobb_megyeben_hatarertek_feletti_a_levegoszennyezettseg
[37] 49/2006. (XII. 27.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi
határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról.
[38] A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegõterheltségi szint
határértékeirõl és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl.
[39] HONG HUANG et. al., CFD analysis on traffic-induced air pollutant despersion
under non-isothermal condition in a complex urban area in winter, Journal of Wind
Engineering and Industrial Aerodynamics 96. 2008, p. 1774-1788.
[40] JING YUAN, VENKATRAM A.: Dispersion within a model urban area,
Atmospheric Environment 39. 2005, p. 4729-4743
[41] Volvo Ambient Air Cleaner
https://www.media.volvocars.com/download/media/articles/pdf/1457_2_1.aspx
68
Mellékletek
1. melléklet: A 10-es számú főút 2009-es évre vonatkozó forgalomszámlálási adatai a
számolt napokra. [21]
03077 állomás 00010 út 37+ 816 szelvény DOROG
Év: 2009 Mini
Sávok (jármű db)
Dátum Mért órák db 1 2
Összes jármű
db 2009.02.17. Kedd(2) 15 1503 1764 3267 2009.02.18. Szerda(2) 24 3070 3570 6640 2009.02.19. Csütörtök(2) 24 3363 3761 7124 2009.02.20. Péntek(3) 24 3713 4101 7814 2009.02.21. Szombat(4) 24 2898 3260 6158 2009.02.22. Vasárnap(5) 24 2182 2312 4494 2009.02.23. Hétfő(1) 24 3012 3480 6492 2009.02.24. Kedd(2) 24 3190 3465 6655 2009.02.25. Szerda(2) 24 3406 3711 7117 2009.02.26. Csütörtök(2) 24 3353 3722 7075 2009.02.27. Péntek(3) 24 3749 4114 7863 2009.02.28. Szombat(4) 24 2990 3281 6271 2009.03.01. Vasárnap(5) 24 2289 2410 4699 2009.03.02. Hétfő(1) 24 3476 3800 7276 2009.03.03. Kedd(2) 24 3612 3922 7534 2009.03.04. Szerda(2) 24 3619 3898 7517 2009.03.05. Csütörtök(2) 24 3457 3818 7275 2009.03.06. Péntek(3) 24 4048 4343 8391 2009.03.07. Szombat(4) 24 3268 3577 6845 2009.03.08. Vasárnap(5) 24 2543 2709 5252 2009.03.09. Hétfő(1) 24 3490 3727 7217 2009.03.10. Kedd(2) 24 3748 4042 7790 2009.03.11. Szerda(2) 24 3767 3964 7731 2009.03.12. Csütörtök(2) 24 3718 4079 7797 2009.03.13. Péntek(3) 24 3947 4365 8312 2009.03.14. Szombat(4) 24 3516 3882 7398 2009.03.15. Vasárnap(5) 24 2312 2327 4639 2009.03.16. Hétfő(1) 24 3666 4005 7671 2009.03.17. Kedd(2) 13 1452 1409 2861 2009.04.22. Szerda(2) 16 2513 2882 5395 2009.04.23. Csütörtök(2) 24 3956 4227 8183 2009.04.24. Péntek(3) 24 4312 4672 8984 2009.04.25. Szombat(4) 24 3530 3817 7347 2009.04.26. Vasárnap(5) 24 2665 2842 5507 2009.04.27. Hétfő(1) 24 3856 4200 8056 2009.04.28. Kedd(2) 24 3907 4279 8186 2009.04.29. Szerda(2) 24 4165 4552 8717 2009.04.30. Csütörtök(2) 24 4689 5193 9882 2009.05.01. Péntek(3) 24 2671 2794 5465 2009.05.02. Szombat(4) 24 3402 3636 7038 2009.05.03. Vasárnap(5) 24 3147 3131 6278 2009.05.04. Hétfő(1) 24 3775 4148 7923 2009.05.05. Kedd(2) 24 3877 4143 8020 2009.05.06. Szerda(2) 24 3946 4164 8110 2009.05.07. Csütörtök(2) 24 4166 4420 8586 2009.05.08. Péntek(3) 24 4639 4972 9611 2009.05.09. Szombat(4) 24 3808 4130 7938 2009.05.10. Vasárnap(5) 24 2957 3024 5981 2009.05.11. Hétfő(1) 24 4145 4370 8515 2009.05.12. Kedd(2) 24 3882 4205 8087 2009.05.13. Szerda(2) 24 3923 4263 8186 2009.05.14. Csütörtök(2) 24 3858 4290 8148 2009.05.15. Péntek(3) 24 4301 4599 8900 2009.05.16. Szombat(4) 24 3606 3909 7515 2009.05.17. Vasárnap(5) 24 2780 2989 5769 2009.05.18. Hétfő(1) 24 4056 4377 8433 2009.05.19. Kedd(2) 24 5700 6293 11993 2009.05.20. Szerda(2) 24 4531 4691 9222 2009.05.21. Csütörtök(2) 24 3909 4312 8221 2009.05.22. Péntek(3) 15 1735 1714 3449
69
2009.07.31. Péntek(3) 14 1729 2107 3836 2009.08.01. Szombat(4) 24 3552 4378 7930 2009.08.02. Vasárnap(5) 24 3167 3240 6407 2009.08.03. Hétfő(1) 24 3729 3994 7723 2009.08.04. Kedd(2) 24 3776 3997 7773 2009.08.05. Szerda(2) 24 3649 1586 5235 2009.08.06. Csütörtök(2) 24 3759 3290 7049 2009.08.07. Péntek(3) 24 4180 4405 8585 2009.08.08. Szombat(4) 24 3666 4006 7672 2009.08.09. Vasárnap(5) 24 3083 3069 6152 2009.08.10. Hétfő(1) 24 3831 4102 7933 2009.08.11. Kedd(2) 24 3744 4119 7863 2009.08.12. Szerda(2) 24 3884 1655 5539 2009.08.13. Csütörtök(2) 24 3935 1720 5655 2009.08.14. Péntek(3) 24 4014 2397 6411 2009.08.15. Szombat(4) 24 3480 3327 6807 2009.08.16. Vasárnap(5) 24 3076 2253 5329 2009.08.17. Hétfő(1) 24 3854 4898 8752 2009.08.18. Kedd(2) 24 3889 1209 5098 2009.08.19. Szerda(2) 24 4348 11406 15754 2009.08.20. Csütörtök(2) 24 2348 2109 4457 2009.08.21. Péntek(3) 24 3267 6983 10250 2009.08.22. Szombat(4) 24 2922 1114 4036 2009.08.23. Vasárnap(5) 24 2466 910 3376 2009.08.24. Hétfő(1) 24 3750 3801 7551 2009.08.25. Kedd(2) 24 3737 3449 7186 2009.08.26. Szerda(2) 24 3942 3492 7434 2009.08.27. Csütörtök(2) 24 3851 3887 7738 2009.08.28. Péntek(3) 13 1724 1417 3141 2009.08.31. Hétfő(1) 15 1841 2134 3975 2009.09.01. Kedd(2) 24 3676 4063 7739 2009.09.02. Szerda(2) 24 3836 3977 7813 2009.09.03. Csütörtök(2) 24 3823 4116 7939 2009.09.04. Péntek(3) 24 4174 4538 8712 2009.09.05. Szombat(4) 24 3591 3827 7418 2009.09.06. Vasárnap(5) 24 2840 2911 5751 2009.09.07. Hétfő(1) 24 3799 4043 7842 2009.09.08. Kedd(2) 24 3625 4008 7633 2009.09.09. Szerda(2) 24 3905 4075 7980 2009.09.10. Csütörtök(2) 24 3838 4180 8018 2009.09.11. Péntek(3) 24 4277 4677 8954 2009.09.12. Szombat(4) 24 3652 3956 7608 2009.09.13. Vasárnap(5) 24 2659 2828 5487 2009.09.14. Hétfő(1) 24 3744 4116 7860 2009.09.15. Kedd(2) 24 3783 4078 7861 2009.09.16. Szerda(2) 24 3773 4052 7825 2009.09.17. Csütörtök(2) 24 3663 4000 7663 2009.09.18. Péntek(3) 24 4057 4522 8579 2009.09.19. Szombat(4) 24 3537 3953 7490 2009.09.20. Vasárnap(5) 24 2796 2981 5777 2009.09.21. Hétfő(1) 24 3618 3937 7555 2009.09.22. Kedd(2) 24 3659 3932 7591 2009.09.23. Szerda(2) 24 3691 4019 7710 2009.09.24. Csütörtök(2) 24 1656 1686 3342 2009.09.25. Péntek(3) 8 0 0 0 2009.11.17. Kedd(2) 15 2448 2792 5240 2009.11.18. Szerda(2) 24 3759 4049 7808 2009.11.19. Csütörtök(2) 24 3740 4151 7891 2009.11.20. Péntek(3) 24 4000 4305 8305 2009.11.21. Szombat(4) 24 3242 3727 6969 2009.11.22. Vasárnap(5) 24 2457 2636 5093 2009.11.23. Hétfő(1) 24 3550 3832 7382 2009.11.24. Kedd(2) 24 3480 3862 7342 2009.11.25. Szerda(2) 24 3659 3922 7581 2009.11.26. Csütörtök(2) 24 3597 3944 7541 2009.11.27. Péntek(3) 24 3903 4378 8281 2009.11.28. Szombat(4) 24 3257 3569 6826 2009.11.29. Vasárnap(5) 24 2427 2574 5001 2009.11.30. Hétfő(1) 24 3651 3906 7557 2009.12.01. Kedd(2) 24 3413 3744 7157 2009.12.02. Szerda(2) 24 3713 4042 7755 2009.12.03. Csütörtök(2) 24 3775 4007 7782 2009.12.04. Péntek(3) 24 4116 4450 8566 2009.12.05. Szombat(4) 24 3559 3989 7548
70
2009.12.06. Vasárnap(5) 24 2572 2838 5410 2009.12.07. Hétfő(1) 24 3669 3950 7619 2009.12.08. Kedd(2) 24 3479 3879 7358 2009.12.09. Szerda(2) 24 3693 4064 7757 2009.12.10. Csütörtök(2) 24 3892 4170 8062 2009.12.11. Péntek(3) 24 4146 4557 8703 2009.12.12. Szombat(4) 24 3537 3856 7393 2009.12.13. Vasárnap(5) 24 2683 2878 5561 2009.12.14. Hétfő(1) 24 3728 4187 7915 2009.12.15. Kedd(2) 15 1957 1986 3943
71
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Január
0
1
2
3
4
5
6
Dat
e
01.0
1.09
03.0
1.09
04.0
1.09
05.0
1.09
06.0
1.09
07.0
1.09
08.0
1.09
09.0
1.09
10.0
1.09
11.0
1.09
12.0
1.09
13.0
1.09
14.0
1.09
15.0
1.09
16.0
1.09
17.0
1.09
18.0
1.09
19.0
1.09
20.0
1.09
21.0
1.09
22.0
1.09
23.0
1.09
24.0
1.09
25.0
1.09
26.0
1.09
27.0
1.09
28.0
1.09
29.0
1.09
30.0
1.09
31.0
1.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Január
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
01.0
1.09
02.0
1.09
03.0
1.09
04.0
1.09
05.0
1.09
06.0
1.09
07.0
1.09
08.0
1.09
09.0
1.09
10.0
1.09
11.0
1.09
12.0
1.09
13.0
1.09
14.0
1.09
15.0
1.09
16.0
1.09
17.0
1.09
18.0
1.09
19.0
1.09
20.0
1.09
21.0
1.09
22.0
1.09
23.0
1.09
24.0
1.09
25.0
1.09
26.0
1.09
27.0
1.09
28.0
1.09
29.0
1.09
30.0
1.09
31.0
1.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
-15
-10
-5
0
5
10
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Január
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
1.09
02.0
1.09
03.0
1.09
04.0
1.09
05.0
1.09
06.0
1.09
07.0
1.09
08.0
1.09
09.0
1.09
10.0
1.09
11.0
1.09
12.0
1.09
13.0
1.09
14.0
1.09
15.0
1.09
16.0
1.09
17.0
1.09
18.0
1.09
19.0
1.09
20.0
1.09
21.0
1.09
22.0
1.09
23.0
1.09
24.0
1.09
25.0
1.09
26.0
1.09
27.0
1.09
28.0
1.09
29.0
1.09
30.0
1.09
31.0
1.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
2. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Január [18]
72
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Február
0
1
2
3
4
5
6
7
01.0
2.09
02.0
2.09
03.0
2.09
04.0
2.09
05.0
2.09
06.0
2.09
07.0
2.09
08.0
2.09
09.0
2.09
10.0
2.09
11.0
2.09
12.0
2.09
13.0
2.09
14.0
2.09
15.0
2.09
16.0
2.09
17.0
2.09
18.0
2.09
19.0
2.09
20.0
2.09
21.0
2.09
22.0
2.09
23.0
2.09
24.0
2.09
25.0
2.09
26.0
2.09
27.0
2.09
28.0
2.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Február
0
100
200
300
400
500
600
700
800
01.0
2.09
02.0
2.09
03.0
2.09
04.0
2.09
05.0
2.09
06.0
2.09
07.0
2.09
08.0
2.09
09.0
2.09
10.0
2.09
11.0
2.09
12.0
2.09
13.0
2.09
14.0
2.09
15.0
2.09
16.0
2.09
17.0
2.09
18.0
2.09
19.0
2.09
20.0
2.09
21.0
2.09
22.0
2.09
23.0
2.09
24.0
2.09
25.0
2.09
26.0
2.09
27.0
2.09
28.0
2.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
-15
-10
-5
0
5
10
15
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Február
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
2.09
02.0
2.09
03.0
2.09
04.0
2.09
05.0
2.09
06.0
2.09
07.0
2.09
08.0
2.09
09.0
2.09
10.0
2.09
11.0
2.09
12.0
2.09
13.0
2.09
14.0
2.09
15.0
2.09
16.0
2.09
17.0
2.09
18.0
2.09
19.0
2.09
20.0
2.09
21.0
2.09
22.0
2.09
23.0
2.09
24.0
2.09
25.0
2.09
26.0
2.09
27.0
2.09
28.0
2.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
3. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Február [18]
73
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Március
0
1
2
3
4
5
6
7
01.0
3.09
02.0
3.09
03.0
3.09
04.0
3.09
05.0
3.09
06.0
3.09
07.0
3.09
08.0
3.09
09.0
3.09
10.0
3.09
11.0
3.09
12.0
3.09
13.0
3.09
14.0
3.09
15.0
3.09
16.0
3.09
17.0
3.09
18.0
3.09
19.0
3.09
20.0
3.09
21.0
3.09
22.0
3.09
23.0
3.09
24.0
3.09
25.0
3.09
26.0
3.09
27.0
3.09
28.0
3.09
29.0
3.09
30.0
3.09
31.0
3.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Március
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
01.0
3.09
02.0
3.09
03.0
3.09
04.0
3.09
05.0
3.09
06.0
3.09
07.0
3.09
08.0
3.09
09.0
3.09
10.0
3.09
11.0
3.09
12.0
3.09
13.0
3.09
14.0
3.09
15.0
3.09
16.0
3.09
17.0
3.09
18.0
3.09
19.0
3.09
20.0
3.09
21.0
3.09
22.0
3.09
23.0
3.09
24.0
3.09
25.0
3.09
26.0
3.09
27.0
3.09
28.0
3.09
29.0
3.09
30.0
3.09
31.0
3.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
-5
0
5
10
15
20
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Március
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
3.09
02.0
3.09
03.0
3.09
04.0
3.09
05.0
3.09
06.0
3.09
08.0
3.09
09.0
3.09
10.0
3.09
11.0
3.09
12.0
3.09
13.0
3.09
15.0
3.09
16.0
3.09
17.0
3.09
18.0
3.09
19.0
3.09
21.0
3.09
22.0
3.09
23.0
3.09
24.0
3.09
25.0
3.09
26.0
3.09
28.0
3.09
29.0
3.09
30.0
3.09
31.0
3.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
4. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Március [18]
74
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Április
0
1
2
3
4
5
6
7
01.0
4.09
02.0
4.09
03.0
4.09
04.0
4.09
05.0
4.09
06.0
4.09
07.0
4.09
08.0
4.09
09.0
4.09
10.0
4.09
11.0
4.09
12.0
4.09
13.0
4.09
14.0
4.09
15.0
4.09
16.0
4.09
17.0
4.09
18.0
4.09
19.0
4.09
20.0
4.09
21.0
4.09
22.0
4.09
23.0
4.09
24.0
4.09
25.0
4.09
26.0
4.09
27.0
4.09
28.0
4.09
29.0
4.09
30.0
4.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Április
0
200
400
600
800
1000
1200
01.0
4.09
02.0
4.09
03.0
4.09
04.0
4.09
05.0
4.09
06.0
4.09
07.0
4.09
08.0
4.09
09.0
4.09
10.0
4.09
11.0
4.09
12.0
4.09
13.0
4.09
14.0
4.09
15.0
4.09
16.0
4.09
17.0
4.09
18.0
4.09
19.0
4.09
20.0
4.09
21.0
4.09
22.0
4.09
23.0
4.09
24.0
4.09
25.0
4.09
26.0
4.09
27.0
4.09
28.0
4.09
29.0
4.09
30.0
4.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
5
10
15
20
25
30
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Április
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
4.09
02.0
4.09
03.0
4.09
04.0
4.09
05.0
4.09
06.0
4.09
07.0
4.09
08.0
4.09
09.0
4.09
10.0
4.09
11.0
4.09
12.0
4.09
13.0
4.09
14.0
4.09
15.0
4.09
16.0
4.09
17.0
4.09
18.0
4.09
19.0
4.09
20.0
4.09
21.0
4.09
22.0
4.09
23.0
4.09
24.0
4.09
25.0
4.09
26.0
4.09
27.0
4.09
28.0
4.09
29.0
4.09
30.0
4.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
5. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Április [18]
75
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Május
00,5
11,5
22,5
33,5
44,5
5
01.0
5.09
02.0
5.09
03.0
5.09
04.0
5.09
05.0
5.09
06.0
5.09
07.0
5.09
08.0
5.09
09.0
5.09
10.0
5.09
11.0
5.09
12.0
5.09
13.0
5.09
14.0
5.09
15.0
5.09
16.0
5.09
17.0
5.09
18.0
5.09
19.0
5.09
20.0
5.09
21.0
5.09
22.0
5.09
23.0
5.09
24.0
5.09
25.0
5.09
26.0
5.09
27.0
5.09
28.0
5.09
29.0
5.09
30.0
5.09
31.0
5.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Május
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
01.0
5.09
02.0
5.09
03.0
5.09
04.0
5.09
05.0
5.09
06.0
5.09
07.0
5.09
08.0
5.09
09.0
5.09
10.0
5.09
11.0
5.09
12.0
5.09
13.0
5.09
14.0
5.09
15.0
5.09
16.0
5.09
17.0
5.09
18.0
5.09
19.0
5.09
20.0
5.09
21.0
5.09
22.0
5.09
23.0
5.09
24.0
5.09
25.0
5.09
26.0
5.09
27.0
5.09
28.0
5.09
29.0
5.09
30.0
5.09
31.0
5.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
5
10
15
20
25
30
35
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Május
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
5.09
02.0
5.09
03.0
5.09
04.0
5.09
05.0
5.09
06.0
5.09
07.0
5.09
08.0
5.09
09.0
5.09
10.0
5.09
11.0
5.09
12.0
5.09
13.0
5.09
14.0
5.09
15.0
5.09
16.0
5.09
17.0
5.09
18.0
5.09
19.0
5.09
20.0
5.09
21.0
5.09
22.0
5.09
23.0
5.09
24.0
5.09
25.0
5.09
26.0
5.09
27.0
5.09
28.0
5.09
29.0
5.09
30.0
5.09
31.0
5.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
6. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Május [18]
76
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Június
0
1
2
3
4
5
6
01.0
6.09
02.0
6.09
03.0
6.09
04.0
6.09
05.0
6.09
06.0
6.09
07.0
6.09
08.0
6.09
09.0
6.09
10.0
6.09
11.0
6.09
12.0
6.09
13.0
6.09
14.0
6.09
15.0
6.09
16.0
6.09
17.0
6.09
18.0
6.09
19.0
6.09
20.0
6.09
21.0
6.09
22.0
6.09
23.0
6.09
24.0
6.09
25.0
6.09
26.0
6.09
27.0
6.09
28.0
6.09
29.0
6.09
30.0
6.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Június
0
200
400
600
800
1000
1200
01.0
6.09
02.0
6.09
03.0
6.09
04.0
6.09
05.0
6.09
06.0
6.09
07.0
6.09
08.0
6.09
09.0
6.09
10.0
6.09
11.0
6.09
12.0
6.09
13.0
6.09
14.0
6.09
15.0
6.09
16.0
6.09
17.0
6.09
18.0
6.09
19.0
6.09
20.0
6.09
21.0
6.09
22.0
6.09
23.0
6.09
24.0
6.09
25.0
6.09
26.0
6.09
27.0
6.09
28.0
6.09
29.0
6.09
30.0
6.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
5
10
15
20
25
30
35
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Június
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
6.09
02.0
6.09
03.0
6.09
04.0
6.09
05.0
6.09
06.0
6.09
07.0
6.09
08.0
6.09
09.0
6.09
10.0
6.09
11.0
6.09
12.0
6.09
13.0
6.09
14.0
6.09
15.0
6.09
16.0
6.09
17.0
6.09
18.0
6.09
19.0
6.09
20.0
6.09
21.0
6.09
22.0
6.09
23.0
6.09
24.0
6.09
25.0
6.09
26.0
6.09
27.0
6.09
28.0
6.09
29.0
6.09
30.0
6.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
7. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Június [18]
77
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Július
0
1
2
3
4
5
6
01.0
7.09
02.0
7.09
03.0
7.09
04.0
7.09
05.0
7.09
06.0
7.09
07.0
7.09
08.0
7.09
09.0
7.09
10.0
7.09
11.0
7.09
12.0
7.09
13.0
7.09
14.0
7.09
15.0
7.09
16.0
7.09
17.0
7.09
18.0
7.09
19.0
7.09
20.0
7.09
21.0
7.09
22.0
7.09
23.0
7.09
24.0
7.09
25.0
7.09
26.0
7.09
27.0
7.09
28.0
7.09
29.0
7.09
30.0
7.09
31.0
7.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Július
0
200
400
600
800
1000
1200
01.0
7.09
02.0
7.09
03.0
7.09
04.0
7.09
05.0
7.09
06.0
7.09
07.0
7.09
08.0
7.09
09.0
7.09
10.0
7.09
11.0
7.09
12.0
7.09
13.0
7.09
14.0
7.09
15.0
7.09
16.0
7.09
17.0
7.09
18.0
7.09
19.0
7.09
20.0
7.09
21.0
7.09
22.0
7.09
23.0
7.09
24.0
7.09
25.0
7.09
26.0
7.09
27.0
7.09
28.0
7.09
29.0
7.09
30.0
7.09
31.0
7.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Hő
érsé
gkle
t (°C
)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Július
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
7.09
02.0
7.09
03.0
7.09
04.0
7.09
05.0
7.09
06.0
7.09
07.0
7.09
08.0
7.09
09.0
7.09
10.0
7.09
11.0
7.09
12.0
7.09
13.0
7.09
14.0
7.09
15.0
7.09
16.0
7.09
17.0
7.09
18.0
7.09
19.0
7.09
20.0
7.09
21.0
7.09
22.0
7.09
23.0
7.09
24.0
7.09
25.0
7.09
26.0
7.09
27.0
7.09
28.0
7.09
29.0
7.09
30.0
7.09
31.0
7.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
8. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Július [18]
78
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Auguszt us
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
01.0
8.09
02.0
8.09
03.0
8.09
04.0
8.09
05.0
8.09
06.0
8.09
07.0
8.09
08.0
8.09
09.0
8.09
10.0
8.09
11.0
8.09
12.0
8.09
13.0
8.09
14.0
8.09
15.0
8.09
16.0
8.09
17.0
8.09
18.0
8.09
19.0
8.09
20.0
8.09
21.0
8.09
22.0
8.09
23.0
8.09
24.0
8.09
25.0
8.09
26.0
8.09
27.0
8.09
28.0
8.09
29.0
8.09
30.0
8.09
31.0
8.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Augusztus
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
01.0
8.09
02.0
8.09
03.0
8.09
04.0
8.09
05.0
8.09
06.0
8.09
07.0
8.09
08.0
8.09
09.0
8.09
10.0
8.09
11.0
8.09
12.0
8.09
13.0
8.09
14.0
8.09
15.0
8.09
16.0
8.09
17.0
8.09
18.0
8.09
19.0
8.09
20.0
8.09
21.0
8.09
22.0
8.09
23.0
8.09
24.0
8.09
25.0
8.09
26.0
8.09
27.0
8.09
28.0
8.09
29.0
8.09
30.0
8.09
31.0
8.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Augusztus
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
8.09
02.0
8.09
03.0
8.09
04.0
8.09
05.0
8.09
06.0
8.09
07.0
8.09
08.0
8.09
09.0
8.09
10.0
8.09
11.0
8.09
12.0
8.09
13.0
8.09
14.0
8.09
15.0
8.09
16.0
8.09
17.0
8.09
18.0
8.09
19.0
8.09
20.0
8.09
21.0
8.09
22.0
8.09
23.0
8.09
24.0
8.09
25.0
8.09
26.0
8.09
27.0
8.09
28.0
8.09
29.0
8.09
30.0
8.09
31.0
8.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
9. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Augusztus [18]
79
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Szeptem ber
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
01.0
9.09
02.0
9.09
03.0
9.09
04.0
9.09
05.0
9.09
06.0
9.09
07.0
9.09
08.0
9.09
09.0
9.09
10.0
9.09
11.0
9.09
12.0
9.09
13.0
9.09
14.0
9.09
15.0
9.09
16.0
9.09
17.0
9.09
18.0
9.09
19.0
9.09
20.0
9.09
21.0
9.09
22.0
9.09
23.0
9.09
24.0
9.09
25.0
9.09
26.0
9.09
27.0
9.09
28.0
9.09
29.0
9.09
30.0
9.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Szeptember
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
01.0
9.09
02.0
9.09
03.0
9.09
04.0
9.09
05.0
9.09
06.0
9.09
07.0
9.09
08.0
9.09
09.0
9.09
10.0
9.09
11.0
9.09
12.0
9.09
13.0
9.09
14.0
9.09
15.0
9.09
16.0
9.09
17.0
9.09
18.0
9.09
19.0
9.09
20.0
9.09
21.0
9.09
22.0
9.09
23.0
9.09
24.0
9.09
25.0
9.09
26.0
9.09
27.0
9.09
28.0
9.09
29.0
9.09
30.0
9.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
5
10
15
20
25
30
35
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Szeptember
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.0
9.09
02.0
9.09
03.0
9.09
04.0
9.09
05.0
9.09
06.0
9.09
07.0
9.09
08.0
9.09
09.0
9.09
10.0
9.09
11.0
9.09
12.0
9.09
13.0
9.09
14.0
9.09
15.0
9.09
16.0
9.09
17.0
9.09
18.0
9.09
19.0
9.09
20.0
9.09
21.0
9.09
22.0
9.09
23.0
9.09
24.0
9.09
25.0
9.09
26.0
9.09
27.0
9.09
28.0
9.09
29.0
9.09
30.0
9.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
10. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Szeptember [18]
80
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Október
0
1
2
3
4
5
6
01.1
0.09
02.1
0.09
03.1
0.09
04.1
0.09
05.1
0.09
06.1
0.09
07.1
0.09
08.1
0.09
09.1
0.09
10.1
0.09
11.1
0.09
12.1
0.09
13.1
0.09
14.1
0.09
15.1
0.09
16.1
0.09
17.1
0.09
18.1
0.09
19.1
0.09
20.1
0.09
21.1
0.09
22.1
0.09
23.1
0.09
24.1
0.09
25.1
0.09
26.1
0.09
27.1
0.09
28.1
0.09
29.1
0.09
30.1
0.09
31.1
0.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, Október
0
100
200
300
400
500
600
700
01.1
0.09
02.1
0.09
03.1
0.09
04.1
0.09
05.1
0.09
06.1
0.09
07.1
0.09
08.1
0.09
09.1
0.09
10.1
0.09
11.1
0.09
12.1
0.09
13.1
0.09
14.1
0.09
15.1
0.09
16.1
0.09
17.1
0.09
18.1
0.09
19.1
0.09
20.1
0.09
21.1
0.09
22.1
0.09
23.1
0.09
24.1
0.09
25.1
0.09
26.1
0.09
27.1
0.09
28.1
0.09
29.1
0.09
30.1
0.09
31.1
0.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
-5
0
5
10
15
20
25
30
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, Október
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.1
0.09
02.1
0.09
03.1
0.09
04.1
0.09
05.1
0.09
06.1
0.09
07.1
0.09
08.1
0.09
09.1
0.09
10.1
0.09
11.1
0.09
12.1
0.09
13.1
0.09
14.1
0.09
15.1
0.09
16.1
0.09
17.1
0.09
18.1
0.09
19.1
0.09
20.1
0.09
21.1
0.09
22.1
0.09
23.1
0.09
24.1
0.09
25.1
0.09
26.1
0.09
27.1
0.09
28.1
0.09
29.1
0.09
30.1
0.09
31.1
0.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
11. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 Október [18]
81
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Novembe r
0
1
2
3
4
5
6
01.1
1.09
02.1
1.09
03.1
1.09
04.1
1.09
05.1
1.09
06.1
1.09
07.1
1.09
08.1
1.09
09.1
1.09
10.1
1.09
11.1
1.09
12.1
1.09
13.1
1.09
14.1
1.09
15.1
1.09
16.1
1.09
17.1
1.09
18.1
1.09
19.1
1.09
20.1
1.09
21.1
1.09
22.1
1.09
23.1
1.09
24.1
1.09
25.1
1.09
26.1
1.09
27.1
1.09
28.1
1.09
29.1
1.09
30.1
1.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, November
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
01.1
1.09
02.1
1.09
03.1
1.09
04.1
1.09
05.1
1.09
06.1
1.09
07.1
1.09
08.1
1.09
09.1
1.09
10.1
1.09
11.1
1.09
12.1
1.09
13.1
1.09
14.1
1.09
15.1
1.09
16.1
1.09
17.1
1.09
18.1
1.09
19.1
1.09
20.1
1.09
21.1
1.09
22.1
1.09
23.1
1.09
24.1
1.09
25.1
1.09
26.1
1.09
27.1
1.09
28.1
1.09
29.1
1.09
30.1
1.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, November
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.1
1.09
02.1
1.09
03.1
1.09
04.1
1.09
05.1
1.09
06.1
1.09
07.1
1.09
08.1
1.09
09.1
1.09
10.1
1.09
11.1
1.09
12.1
1.09
13.1
1.09
14.1
1.09
15.1
1.09
16.1
1.09
17.1
1.09
18.1
1.09
19.1
1.09
20.1
1.09
21.1
1.09
22.1
1.09
23.1
1.09
24.1
1.09
25.1
1.09
26.1
1.09
27.1
1.09
28.1
1.09
29.1
1.09
30.1
1.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
12. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 November [18]
82
Havi szélsebesség és szélirány, Dorog, 2009 Decembe r
0
1
2
3
4
5
6
01.1
2.09
02.1
2.09
03.1
2.09
04.1
2.09
05.1
2.09
06.1
2.09
07.1
2.09
08.1
2.09
09.1
2.09
10.1
2.09
11.1
2.09
12.1
2.09
13.1
2.09
14.1
2.09
15.1
2.09
16.1
2.09
17.1
2.09
18.1
2.09
19.1
2.09
20.1
2.09
21.1
2.09
22.1
2.09
23.1
2.09
24.1
2.09
25.1
2.09
26.1
2.09
27.1
2.09
28.1
2.09
29.1
2.09
30.1
2.09
31.1
2.09
Dátum
Szé
lseb
essé
g (m
/s)
-40
10
60
110
160
210
260
310
360
Szé
lirán
y (°)
m/s deg
Havi napsugárzás és h őmérséklet, Dorog 2009, December
0
50
100
150
200
250
300
350
400
01.1
2.09
02.1
2.09
03.1
2.09
04.1
2.09
05.1
2.09
06.1
2.09
07.1
2.09
08.1
2.09
09.1
2.09
10.1
2.09
11.1
2.09
12.1
2.09
13.1
2.09
14.1
2.09
15.1
2.09
16.1
2.09
17.1
2.09
18.1
2.09
19.1
2.09
20.1
2.09
21.1
2.09
22.1
2.09
23.1
2.09
24.1
2.09
25.1
2.09
26.1
2.09
27.1
2.09
28.1
2.09
29.1
2.09
30.1
2.09
31.1
2.09
Dátum
Bes
ugár
zás
(W/m
2 )
-20
-15
-10
-5
0
5
10
15
20
Hő
mér
sékl
et (
°C)
W/m2 °C
Havi relatív páratartalom, Dorog 2009, December
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
01.1
2.09
02.1
2.09
03.1
2.09
04.1
2.09
05.1
2.09
06.1
2.09
07.1
2.09
08.1
2.09
09.1
2.09
10.1
2.09
11.1
2.09
12.1
2.09
13.1
2.09
14.1
2.09
15.1
2.09
16.1
2.09
17.1
2.09
18.1
2.09
19.1
2.09
20.1
2.09
21.1
2.09
22.1
2.09
23.1
2.09
24.1
2.09
25.1
2.09
26.1
2.09
27.1
2.09
28.1
2.09
29.1
2.09
30.1
2.09
31.1
2.09
Dátum
Rel
atív
pár
atar
talo
m (
%)
7. Melléklet: Dorog meteorológiai paraméterei 2009 December [18]
83
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Január
0
10
20
30
40
50N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Március
05
10
15202530
N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Május
0
5
10
15
20
25N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Június
0
10
20
30N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Április
01020
30405060
N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Február
0
10
20
30
40N
NNENE
ENE
E
ESE
SESSE
SSSW
SW
WSW
W
WNW
NWNNW
84
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Augusztus
0
10
20
30N
NNENE
ENE
E
ESE
SESSE
SSSW
SW
WSW
W
WNW
NWNNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Október
0
10
20
30N
NNENE
ENE
E
ESE
SESSE
SSSW
SW
WSW
W
WNW
NWNNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Szeptember
0
5
10
15
20N
NNENE
ENE
E
ESE
SESSE
SSSW
SW
WSW
W
WNW
NWNNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 November
0
20
40
60N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 December
0
10
20
30
40N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
Szélirány gyakoriság Dorog, 2009 Július
0
5
10
15
20
25N
NNE
NE
ENE
E
ESE
SE
SSES
SSW
SW
WSW
W
WNW
NW
NNW
14. Melléklet: Dorog szélirány gyakoriság 2009 havi bontásokban [18]
85
Köszönetnyilvánítás
Ezúton kiemelten szeretném hálás köszönetemet kifejezni dr. Kovács Józsefnek a
Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének adjunktusának a szakadatlan
konzultációért, az értékes adatokkal való folyamatos ellátásért és az érdemi
segítségnyújtásért.
Továbbá köszönettel tartozom:
Janás Lajos, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Adatbank közlekedés-számlálásért felelős munkatársának a pontos forgalomszámlálási adatokért. Veress Máté, a Budapesti Műszaki Egyetem fizikus doktoranduszának, akitől megtudtam, hogy az „EXP”-et „KITEVŐ”-nek nevezi az Excel és fok helyett radiánban számol. Mandl Éva, az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Szolgáltató Osztály adatszolgáltatással foglalkozó meteorológusának a gyors adatszolgáltatásért. Révész Beáta Országos Meteorológiai Osztály osztályvezetőjének a térítésmentes táti és budapesti adatok rendelkezésemre bocsátásáért. Lautner Péter, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségének mérőállomás-vezető helyettesének a szakmai tapasztalat révén nagyságrendekről folytatott informatív beszélgetésért és az immissziós modellezés gyerekcipőben való létéről való eszmecseréért. T. Puskás Márta, az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtárosának szívderítő és reményt keltő mondataiért és készséges segítségéért. Balogh Bea Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőkörnyezet-elemző osztály munkatársának az immissziós térkép diplomamunkámban szemléltetésre-történő felhasználásának engedélyezéséért. Dr. Havas Gergely Közlekedésfejlesztési Információs Központ, Közúti Információs Osztályának térinformatikusának a http://openstreetmap.org weblap figyelmembe ajánlásáért. Kurunczi Ritá nak a www.idokep.hu oldal gondozásában az archív térképek felhasználásának engedélyezéséért. Továbbá névtelenül mindazoknak az immisszióval foglalkozó szakembereknek, akik idejüket nem kímélve képleteimmel hajlandóak voltak foglalkozni és szakmai tudásukhoz mérten segítettek számomra. Azoknak külön köszönöm, akik ilyen-olyan indokkal, de végül inkább tartózkodva vagy „ebből nem lehet megélni”, „előfordulhat, hogy rossz a szabvány” címszóval nem nyilatkoztak és ezzel inkább előre mozdítottak, mint elbizonytalanítottak. Továbbá azoknak, akik részt vettek abban, hogy Magyarország különböző pontjaira ma közkincsként online hozzáférhetőek az immissziós adatok.