ti könwhóaa megnyitójp a gálaest az erkel színházban Évzárás és...
TRANSCRIPT
Csütörtök, 1979. február 8. 5
ti könwhóaap megnyitója
Acs S. Sándor felvétele
Sok érdekes, értékes szakkönyvet kínál az idei mező-gazdasági könyvhónap. A kiadók erre az alkalomra 42 művet, 600 ezer példányban jelentettek meg. Jutott belőle bőven szűkebb pátriánkba is. A Csongrád megyei mező-gazdasági könyvhónapot tegnap nyitották meg Üllésen. A Déryné művelődési házban tartott ünnepélyes megnyitón Tóth Béla iró, a Somogyi-könyvtár igazgatója mondott be-szédet. Dr. Zilai János, a Budapesti Kertészeti Egyetem do-cense a homoki szőlőtermesztésről és a termés javításáról tartott előadást. Ezt követően dr. Tóth Mihály megyei fő-kertész Csongrád megye szőlőtermesztéséről tájékoztatta a megnyitó résztvevőit.
Gálaest az Erkel Színházban
A gyermekek javára
A nemzetközi gyermekév alkalmából az Állami I f jú-sági Bizottság, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Televízió február 7-én Rá-laestet rendez az Erkel Szín-házban. A csaknem három-órás műsorban — amelyet egyenes adásban közvetít a televízió — prózai és éne-kes színészek, operaéneke-sek, balettművészek, komoly és könnyűzenei együttesek, színházi és zenei életünk kiváló képviselői lépnek fel, társadalmi munkában, köz-tük Bessenyei Ferenc, Dar-vas Iván, Dózsa Imre. Gábor Miklós. Gobbi Hilda, Huszti Péter, Orosz Adél, Psota Irén, Ránki Dezső. Ruttkai Éva és Tátrai Vilmos Kos-suth-díjas művészek. A gá-laest teljes bevételét a gyer-mekszolidaritási alap javára fordítják.
Évzárás és kezdés
Babérok, ősszel Egy nyugdíjas zenetanár emlékirataiból
Rágódtam jó darabig, hová tegyem a nyugdíjas zeneta-nár kitüntetését, mit tartsak felőle. Távolról sem azért, mintha érdemtelenül kapta volna, ellenkezőleg. Rászol-gált munkával, tisztességgel, netán a kelleténél vagy el-várhatónál is több munká-val, tisztességgel, s éppen ez a körülmény, az évek múl-tával mind nyomasztóbbá nehezülő terhek fölvállalá-sának többlete, a vállalás kényszere késztet tűnődésre.
Mi minden történhetett ad-dig (azért, amiatt, annak el-lenéi-e), míg Perényi Pál he-gedűművész, negyvenkétéves szegedi pedagógiai és zene-ifari szolgálat után, a rend-kívül szerény nyugdíj elől, hatvannégy éves korában ke-resett s kapott Békésen ál-lást magának, hajlott korá-val dacolva hetente vonato-zott-buszozott átszállásokkal oda, mert szükség volt mun-kájára, s mivel kellett, ön-szorgalomból ú j hangszeren (furulyán) tanult meg ját-szani, hogy a hegedű és brá-csa mellett azt is taníthas-sa : hetvennégy évesen most vonult nyugállományba, né-melyest rendezettebb anya-giakkal, s a békési zeneis-kola karakán igazgatójának jóvoltából immár a Minisz-tertanácsnak Kiváló munká-ját elismerő oklevelével. E „késő őszön" jött babérok szerint tehát Perényi Pál — legalábbis hatvannégy éves korától hetvennégy éves ko-ráig — kiváló pedagógus volt Békésen. Azóta pedig nyug-díjasként óraadó Szegeden, egykori munkahelyén, a Tá-bor utcai zeneiskolában (új hangszerével, a furulyával), mely intézmény igazgatója telefonhoz nyúlt maga is, biztatott, noszogatott, í r jak az öregről, ha valaki, ő iga-zán megérdemelné.
A hegedűjátékot is meg-kóstoló Vaszy Viktor osz-
tálytársa volt a zeneakadé-mián, meg a hangszerével világhírnévre jutott Gertler Endre, a korábbi évfolyamo-kon Szigeti József, Vecsey Ferenc — Ilyen pályatársak szellemi környezetében sze-rezte diplomáját 1925-ben, Hubay Jenő igazgató aláírá-sával hitelesítve. Nyomban Szegedre került. Király-Kő-nig Péter hozta a városi ze-neiskolához, itt tanított, ját-szott a Figedy-Fichtner ve-zette filharmóniai zenekar-ban az úgynevezett Szegedi-vonósnégyesben (Baktai Mi-hállyal, Szirányi Lászlóval, Telbisz Zoltánnal) a hábo-rúig, pontosabban a neki sen? elkerülhető bevonulásig.
Katonaság, hadifogság. Negyvenhat őszén keveredett haza, s az országban első-ként talpra állt szegedi szín-ház zenekarához szegődött brácslstának. („Soha olyan jó együttese nem volt a város-nak, mint az a hatvannyolc tagú szimfonikus zenekar. Többen Kolozsvárról meg a fővárosból szerződtek, mást ne mondjak, ezt a létszámot azóta sem sikerült elérni. Majd valamennyünk fölső-fokú végzettséggel rendelke-zett. ami manapság tudva-levően oly ritka egy vidéki zenekarnál, mint a fehér hol-ló. Sajnos, nem tartott so-káig,") Nem, hiszen egyetlen tollvonással megszűntté nyil-vánították az operát. Szélnek eresztették a muzsikusokat, alig nyolcan maradtak: Pe-rényi Pál Kecskemétre ment pedagógusnak. Zucker Hilda csalogatta vissza 1952 őszén, hogy a konzervatóriumról le-választották a zeneiskolát, s került Perényi Pál a Tábor utcai tantestületbe ma jd másfél évtizedre, s termé-szetesen az újjáalakult ope-ra zenekarába Paulusz Ele-mér, Rubányi Vilmos, Vaszy Viktor keze alá, mélyhege-dű-szólamvezetőnek. Hatvan-
Diákírók és -költők pályázata
Csaknem 200 pályamunkát küldtek be a fiatalok a KISZ Központi Bizottsága, az Ok-tatási, a Kulturális és a Munkaügyi Minisztérium, valamint az Állami Ifiusági Bizottság által kiírt orszá-gos diákíró és diákköltő pá-lyázatra. A beküldött ver-
seket, novellákat, riportokat és kritikákat ezekben a he-tekben szakemberek bírál-ják felül, és a legjobb írások szerzőit meghívják az ápri-lis közepén Sárvárott sorra kerülő országos diákíró és diákköltő találkozóra.
három éves korában köszön-ték meg szolgálatait. Előbb a zenekarnál, aztán a zene-iskolában. S bár maga úgy érezte, akadna tennivaló itt még, a zenei intézményeinek bőségével büszke városban (muzsikus pályán egyébként sem mérvadó az életkor, annyi a példa, fölösleges elősorolni), a város mégsem tartott rá igényt, vette a sá-torfáját, odébbállt vagy száz kilométerrel.
A lakásban szolid rendet-lenség, a gázszerelők hagyta nyomok eltakarítása zajiik. Elhúzódom az asztal sarká-hoz, Pali bácsi egy fotelben gubbaszt. Nehezére esik be-szélnie az utolsó évtizedről, nem ls igen firtatom, bár szeretném. Hatvan fölött mégiscsak cudar lehetett ú j életmódot kezdeni, pontosan nem tudom, sejtem inkább, méltánytalanul bántak vele. Ha makacson ragaszkodunk a tényekhez, és sebtében ki-számítjuk: több mint félszá-zados pedagógiai munkássá-gával bő másfél ezer növen-déket bocsátott szárnyára — köztük Konrád Györgyöt, a Tátrai-vonósnégyesből, Bak-tai Mihályt, az ÁHZ-ből, akikkel sokáig tartott szemé-lyi kapcsolatokat is —, alig hiszem, hogy kivételes gaz-dagságú tapasztalataira ne lenne, ne lett volna semmi szükség, amikor régóta aszá-lyos évek járnak a vonósok-nál. (Strém Kálmán fölkér-dezte, hol vannak a magyar vonósok. Hozzátehetnénk, hol a vonósoktatók?)
Perényi Pál lassacskán hír-mondója az egykori generá-ciónak, mely megalapozta Szeged zenei életét, s ahon-nan Belle Ferenc, Szatmári Géza a közelmúltban, Szarka László a napokban távozott; Markó Leó ugyan aktív köz-művelődési tevékenységet folytat, de Gábor Arnoldné régóta nincs az élők sorában, hogy nevet csak néhányat említsünk. S f>árhogy ódzko-dom a közhelyektől, Illik idefirkantani: minden kultú-ra arról ismerszik, miként ápolja hagyományait, meny-nyire képes becsülni hagyo-mányainak őrzőit, hordozóit. Gyanítom, e kötelező figyel-messég dolgában sincs mife-lénk minden a legnagyobb rendben...
Nikolénvl István
Jelentős szervezeti, politi-kai eseménysorozat kezdő-dött ezekben a napokban a Kommunista Ifjúsági Szö-vetség életében. Immár ötö-dik esztendeje hívják össze február elseje és május 15-e között a KlSZ-alapszerve-zetek az értékelő, vezetősé-get választó, az akcióprog-ramot elfogadó és az egyéni vállalásokat közösségi meg-bízatásokká emelő taggyűlé-seket. Ebben az időszakban 26 ezer alapszervezet mint-egy 800 ezer KISZ-fiatalja ad számot egymásnak az el-múlt év tetteiről, a tervek, a programok megvalósulásá-ról. Értékelik egymás mun-káját, s döntenek arról, hogy kik kaphatnak az elkövet-kezendő mozgalmi évre ér-vényes tagsági igazolványt.
Érdemes kissé elidőzni a taggyűlések egyik fontos mozzanatánál, az egyéni vállalások értékelésénél. Nyílt plénum előtt ugyanis Ilyenkor derül fény ar ra : ki mit tett (avagy mit nem tett) a közös kalapba? A va-lósághű mérlegelés kölcsö-nös felelősséget ró vezetők-re és KISZ-tagokra egy-aránt. A fiatalok jó értelem-ben vett szabadszájúsága, őszinte megnyilatkozásaik kritikus-önkritikus mivolta sok esetben nehéz választás elé állí t ja a közösséget. Ki menjen, ki maradjon? Ez-zel kapcsolatosan évről évre visszatérő gond a bizalom és a megalkuvás. Példákkal le-hetne bizonyítani, hogy el-hamarkodott ítéletek, szub-jektív „túlkapások" miatt olyan tagoktól válik meg egy-egy alapszervezet, akik látványosság nélkül dolgoz-nak, nem adminisztrálják munkájukat. A másik vég-let: olyan fiatalok is marad-nak a mozgalomban. akik nagyon keveset, netán sem-mit sem tettek a kitűzött cél megvalósításáért. ..A „szélső-séges ítéletek okait keresve könnyen rájöhetünk, hol a hiba. Még mindig nem egy-ségesen értelmezik a KISZ KB 1974. áprilisi határoza-tát, ezen belül az egyéni ér-tékelések nevelő hatását. Pedig sokszor a megméret-tetés milyenségén áll vagy bukik az adott kollektíva életrevalósága.
De hát valójában mi is a kitűzött cél? A hétközna-pok olykor szürke, egyhangú gyakorlatának tükrében megérti-e mindenki, hogy a kevésbé látványos feladatok becsületes megoldása ma-napság éppoly forradalmi tett, mint annak idején a veszélyes plakátragasztás, a röpcédula-osztogatás volt. Vajon átérzi-e mindenki a
mai jelszavak lényegét, hogy legjobb képességeink, tudá-sunk szerint ál l junk helyt a munkában és a tanulásban? Megérti-e mindenki, hogy a tisztességgel végzett ország-építő munka is forradalmi tett?
Bizonyára az idei számve-tések alkalmával is lesznek majd „késhegyre menő" vi-ták. okkal, ok nélkül meg-sértődött emberek, és akad-nak majd taggyűlések, ahol a formalitás olcsó látszatá-ba burkolóznak a résztve-vők. Kiderülhet, valamely dolog elvégzése Ismét a ti t-kárra maradt. A tanulságot le kell vonni, fel kell tárni az okokat: a célkitűzés volt hibás, netán a végrehajtás-ra való mozgósításba csú-szott hiba?
Nem könnyű feladat a jó-zan, megfontolt értékelés, hiszen a fiatalok kellő élet-tapasztalat hiáhyában haj la-mosak túlzásokra, felületes ítéletek kimondására. Egyik ifjúsági folyóiratunkban nemrég elkeseredett hangú vitaindító cikk jelent meg, melyben a szerző egy fórum tapasztalatait, a hozzászólók véleményét Idézi. Súlyos kérdőjelek állnak a monda-tok végén. A KISZ miért nem ad értelmes feladato-kat? Miért nem nevel em-berségre. miért nem tudunk igazi közösséget kialakíta-ni? Lassan mindenki KISZ-tag lehet vagy maradhat? Néhány vezető hiába teszi ki a lelkét, ha a tagság kö-zömbös. Sok diákot nem ér-dekel a KISZ-munka? A ta-gok nem igmerik az akció-programot. Csak év elején és az esztendő végén veszi
elő az alapszervezet. Értel-metlen társadalmi munkát v é g z ü n k . . .
Valóban meglevő gondok ezek. Sokan elfelejtik azon-ban, hogy az akcióprogram-nak a közösség érdekeit, el-képzeléseit kellene kifejezni. A végrehajtás szempontjá-ból ez a döntő. Nem szabad sem az időt, sem a fáradsá-got sajnálni arra, hogy a taggyűlés előtt minden KISZ-taggal szót váltson a vezetőség a következő évi tervekről. Csak a iól elkészí-tett program segítheti elő az egyéni vállalások sikeres megvalósításút.
Az értékeléseknél persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az i f jú-sági szövetség derékhadát ma még olyan fiatalok al-kotják, akik megbízható vég-rehajtók ugyan, de önállóan nem kezdeményeznek. Azért-e, mert nemrég kezd-ték a mozgalmi munkát, nincs elég tapasztalatuk, vagy mert kényelmetlen szá-mukra a vezető szerep és jobban érzik magukat a má-sodik, a harmadik ember szerepében? De szép szám-mal akadnak olyanok is. akikre a szemlélődés a jel-lemző, viszont egyetértenek a célokkal, s buzdításra cse-lekednek is.
Következetes, differenci-ált értékelésre van tehát szükség. Nem túlzott enge-dékenységre. de nem is bi-zalmatlanságra. S ha ezzel a nézettel mindenki ecsetért, akkor sehol sem hangozhat el az a kijelentés, a KISZ rossz értelemben vett tömegszervezet.
Rozs; Imre
Hibás termékek árusítási tilalma
A Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet hatósági vizsgálatai ismét találtak a forgalomban használatra al-kalmatlan cikkeket, amelyek árusítását azonnal megtiltot-ták.
A Mütex Htsz — annak ellenére, hogy a KERMI kö-telező előzetes vizsgálata el-marasztalta új. Sport elne-vezésű társasjátékát, s for-galmazását a hibák kijavítá-sához kötötte —, rossz mi-nőségű játékokat szállított a kereskedelemnek. A KERMI intézkedett arról, hogy a hi-bás rossz minőségű játéko-
kat haladéktalanul v- nják ki a forgalomból, s a már el-adott Játék reklemáloit — a termék minden ellenőrizteté-se nélkül — kártalanítsák.
Az állami szabványtól el-térő gallyazó fejszenyelek kerültek kiskereskedelmi forgalomba. A különböző méretű fejszenyeleket a zirci Bakony Mgtsz gyártotta a szabványban előírt kőris-, gyertyán-, vagy akácfa he-lyett rossz minőségű bükk-fűrészáruból. A KERMI a2 ilyen fejszenyeleknek az árusítását megtiltotta.
Magyar drámák a Szovjetunióban
A magyar drámák szovjet-unióbeli és a szovjet drámák magyarországi szemléjének megrendezéséről ú jabb meg-beszéléseket fejeztek be a magyar és a szovjet szakem-berek Budapesten, a Kultu-rális Minisztériumban. Va-dim Petrovics Gyomin, az OSZSZSZK Kulturális Mi-nisztériuma színházi főosztá-lyának vezetője az MTI mun-katársának adott nyilatkoza-tában elmondta:
— Minden eddiginél több magyar drámát és más szín-padi művet mutatnak be eb-ben az évadban a Szovjet-unióban. A magyar dráma szemléjén — májusig — 113 színházban 39 magyar szerző 45 műve szerepel műsoron.
Most kétszerannyl előadást tartunk magyar művekből, mint az 1971-ben megrende-zett első magyar színházi és zenei fesztivál alkalmából. Mind a 15 szövetségi köz-társaságban színre visznek magyar alkotásokat. . A moszkvai, a leningrádi világ-hírű színházakban csakúgy, mint szovjet Közép-Ázsia és Távol-Kelet színházaiban. Oroszul, illetve a Szovjet-unió népeinek nemzeti nyel-vén adják elő a magyar színdarabokat. A legfrissebb termésből 25 művet fordí-tottunk le e rendezvény al-kalmából. Magyar színházi szakemberek, köztük neves rendezők segítik a magyar művek előadását
Új filmek bemutatói
Bővült a február 12-t® 17-ig tar tó XI. Magyar Já-tékfilm Szemle programja. Bár sem a szemle műsorfü-zetében, sem a rendezvényt reklámozó falragaszokon nem szerepel, bemutatják Kézdi Kovács Zsolt leg-újabb, a napokban befeje-zett filmjét. „A kedves szomszéd" című — a Mafilm Objektív Stúdiójában ké-szült filmet — február ffi-án 16.30 órakor a Vörös Csillag filmszínházban veti tik.
A filmszemlével kaocsola tos további hír: Sándor Pál alkotása a „Szabadíts meg a gonosztól" 14-én szerepel — ősbemutatóként — a Vörös Csillag filmszínház műsorán A Mafilm Hunnia Filmstú-dió produkcióját másnaptól már műsorra tűzik az orszá-gos mozi hálózatban.