ii

iiiii

FRANCESCA CAVALLO éS ELENA FAVILLI

MÓRA KÖNYVKIADÓ

v

A világ lázadó lányainak:

Ti vagytok az ígéret.

Ti vagytok az erő.

Ne fogjátok vissza

magatokat,

és előrehalad a világ.

A mű eredeti címe:Good Night Stories for Rebel Girls 2 by Elena Favilli and Francesca CavalloCopyright © 2017 Timbuktu Labs, Inc.A Timbuktu Labs és a Good Night Stories for Rebel Girls bejegyzett védjegyek.

Fordította: Nagy AndreaSzerkesztő és művészeti vezető:Francesca Cavallo és Elena FavilliBorító: Pemberley PondDesign: Giulia Flamini, Cori Johnson

www.rebelgirls.co

Minden jog fenntartva, a kiadvány egészének vagy bármely részének a kiadó írásos engedélye nélküli sokszorosítása, másolása, egyéb engedélyköteles felhasználása — beleértve a kiadvány digitalizálását és ily módon történő többszörözését, nyilvánossághoz közvetítését — szigorúan tilos!

Hungarian translation © Nagy Andrea, 2018Hungarian edition © Móra Könyvkiadó, 2018

A kiadó könyveit kedvezménnyel megrendelheti webáruházunkban: www.mora.hu

MÓRA KÖNYVKIADÓ — 1950 óta családtagAz 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja

ISBN 978 963 486 119 5

Kiadja a Móra Könyvkiadó Zrt., Janikovszky János elnök-vezérigazgatóFelelős szerkesztő: Szlukovényi KatalinMűszaki szerkesztő: Bublik ZitaE-mail: mora@mora.hu • Honlap: www.mora.hu

Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben,a nyomda alapításának 136. esztendejében, 2018-banFelelős vezető: Balla László, az igazgatóság elnökeTelefon: 66/887-400

Köszönjük a Gyomai Kner Nyomdának, hogy a könyv megjelenését támogatta.

TarTalom

E L Ő S Z Ó x i

A G A T H A C H R I S T I E • Í R Ó 2

A I S H O L P A N N U R G A I V • S A S V A D Á S Z 4

A L I C E B A L L • V E G Y É S Z 6

A N D R É E P E E L • A F R A N C i A E L L E N Á L L Á S H A R C O S A 8

A N G E L A M E R K E L • K A N C E L L Á R 1 0

A N I T A G A R I B A L D I • F O R R A D A L M Á R 1 2

A N N E B O N N Y • K A L Ó Z 1 4

A U D R E Y H E P B U R N • S Z Í N É S Z N Ő 1 6

B E A T R I C E V I O • V Í V Ó 1 8

B E A T R I X P O T T E R • Í R Ó É S i L L U S Z T R Á T O R 2 0

B E Y O N C É • É N E K E S , D A L S Z E R Z Ő É S Ü Z L E T A S S Z O N Y 2 2

B I L L I E J E A N K I N G • T E N i S Z E Z Ő 2 4

B O U D I C C A • K i R Á L Y N Ő 2 6

B R E N D A M I L N E R • N E U R O P S Z i C H O L Ó G U S 2 8

B U F F A L O C A L F R O A D W O M A N • H A R C O S 3 0

C A N O S S A I M A T I L D • Ő R G R Ó F N Ő 3 2

C A R M E N A M A Y A • T Á N C O S 3 4

C E L I A C R U Z • É N E K E S N Ő 3 6

C H I M A M A N D A N G O Z I A D I C H I E • Í R Ó 3 8

C L A R A R O C K M O R E • Z E N É S Z 4 0

C L A R A S C H U M A N N • Z O N G O R A M Ű V É S Z É S Z E N E S Z E R Z Ő 4 2

C L E M A N T I N E W A M A R I Y A • T Ö R T É N E T M O N D Ó É S A K T i V i S T A 4 4

C O R R I E T E N B O O M • Ó R Á S M E S T E R 4 6

C S I U C S I N • F O R R A D A L M Á R 4 8

E L E A N O R R O O S E V E L T • P O L i T i K U S 5 0

E L L E N D E G E N E R E S • K O M i K U S É S T E L E V Í Z i Ó S M Ű S O R V E Z E T Ő 5 2

F E K E T E M A M B Á K • V A D Ő R Ö K 5 4

F L O R E N C E C H A D W I C K • Ú S Z Ó 5 6

G A E A U L E N T I • É P Í T É S Z É S T E R V E Z Ő 5 8

G E O R G I A O ’ K E E F F E • F E S T Ő 6 0

G E R T Y C O R I • B i O K É M i K U S 6 2

vii

viii ix

M E R R I T T M O O R E • K V A N T U M F i Z i K U S É S B A L E R i N A 1 2 6

M O L L Y K E L L Y , D A I S Y K A D I B I L L É S G R A C I E F I E L D S • S Z A B A D S Á G H A R C O S O K 1 2 8

N A D I A C O M A N E C I • T O R N Á S Z 1 3 0

N A D I A M U R A D • E M B E R i J O G i A K T i V i S T A 1 3 2

N A D I N E G O R D I M E R • Í R Ó É S A K T i V i S T A 1 3 4

N E F E R T I T I • K i R Á L Y N Ő 1 3 6

O P R A H W I N F R E Y • M Ű S O R V E Z E T Ő , S Z Í N É S Z N Ő É S Ü Z L E T A S S Z O N Y 1 3 8

P A U L I N E L É O N • F O R R A D A L M Á R 1 4 0

P E G G Y G U G G E N H E I M • M Ű G Y Ű J T Ő 1 4 2

P U R N A M A L A V A T H • H E G Y M Á S Z Ó 1 4 4

R A C H E L C A R S O N • K Ö R N Y E Z E T V É D Ő 1 4 6

R I G O B E R T A M E N C H Ú T U M • P O L i T i K A i A K T i V i S T A 1 4 8

R O S A L I N D F R A N K L I N • V E G Y É S Z É S R Ö N T G E N K R i S Z T A L L O G R Á F U S 1 5 0

R U B Y N E L L B R I D G E S • A K T i V i S T A 1 5 2

S A M A N T H A C R I S T O F O R E T T I • Ű R H A J Ó S 1 5 4

S A R A S E A G E R • A S Z T R O F i Z i K U S 1 5 6

S A R I N Y A S R I S A K U L • T Ű Z O L T Ó 1 5 8

S E L D A B A G C A N • É N E K E S É S D A L S Z E R Z Ő 1 6 0

S E R A F I N A B A T T A G L I A • M A F F i A E L L E N i T A N Ú 1 6 2

S H A M S I A H A S S A N I • G R A F F i T i M Ű V É S Z 1 6 4

S I M O N E V E I L • P O L i T i K U S 1 6 6

S K Y B R O W N • G Ö R D E S Z K Á S 1 6 8

S O F I A I O N E S C U • i D E G S E B É S Z 1 7 0

S O J O U R N E R T R U T H • A K T i V i S T A 1 7 2

S O N I A S O T O M A Y O R • A L E G F E L S Ő B B B Í R Ó S Á G T A G J A 1 7 4

S O P H I A L O R E N • S Z Í N É S Z N Ő 1 7 6

S O P H I E S C H O L L • A K T i V i S T A 1 7 8

S T E F F I G R A F • T E N i S Z E Z Ő 1 8 0

S Z A P P H Ó • K Ö L T Ő 1 8 2

T E M P L E G R A N D I N • A Z Á L L A T T U D O M Á N Y O K P R O F E S S Z O R A 1 8 4

T R O O P 6 0 0 0 • C S E R K É S Z L Á N Y O K 1 8 6

G I U S I N I C O L I N I • P O L G Á R M E S T E R 6 4

G L O R I A S T E I N E M • A K T i V i S T A 6 6

H E D Y L A M A R R • S Z Í N É S Z N Ő É S F E L T A L Á L Ó 6 8

H O R T E N S I A • S Z Ó N O K 7 0

I S A D O R A D U N C A N • T Á N C O S 7 2

J . K . R O W L I N G • Í R Ó 7 4

J E A N N E B A R E T • H Á Z V E Z E T Ő N Ő É S F E L F E D E Z Ő 7 6

J O A N B E A U C H A M P P R O C T E R • Z O O L Ó G U S 7 8

J O H A N N A N O R D B L A D • J É G B Ú V Á R 8 0

K A T H E R I N E J O H N S O N , D O R O T H Y V A U G H A N É S M A R Y J A C K S O N • i N F O R M A T i K U S O K 8 2

K A T I A K R A F F T • V U L K A N O L Ó G U S 8 4

K H O U D I A D I O P • M O D E L L 8 6

K R I S Z T I N A S V É D K I R Á L Y N Ő • U R A L K O D Ó 8 8

L A U R E N P O T T E R • S Z Í N É S Z N Ő 9 0

L E Y M A H G B O W E E • B É K E A K T i V i S T A 9 2

L I L I A N B L A N D • P i L Ó T A 9 4

L O R E N A O C H O A • G O L F J Á T É K O S 9 6

L O W R I M O R G A N • U L T R A F U T Ó 9 8

L U O D E N G P I N G • E x T R É M S Z i K L A M Á S Z Ó 1 0 0

M A D A M C . J . W A L K E R • Ü Z L E T A S S Z O N Y 1 0 2

M A D A M E S A Q U I • A K R O B A T A 1 0 4

M A D O N N A • É N E K E S , D A L S Z E R Z Ő É S Ü Z L E T A S S Z O N Y 1 0 6

M A R I E T H A R P • G E O L Ó G U S 1 0 8

M A R I N A A B R A M O V I Ć • P E R F O R M A N S Z M Ű V É S Z 1 1 0

M A R T A V I E I R A D A S I L V A • L A B D A R Ú G Ó 1 1 2

M A R Y F I E L D S • P O S T Á S 1 1 4

M A R Y K I N G S L E Y • F E L F E D E Z Ő 1 1 6

M A R Y S E A C O L E • Á P O L Ó N Ő 1 1 8

M A R Y S H E L L E Y • Í R Ó 1 2 0

M A R Y A M M I R Z A K H A N I • M A T E M A T i K U S 1 2 2

M A T A H A R I • K É M 1 2 4

viii ix

x

Előszó

Kedves lázadók!

Mikor ezt a levelet olvassátok, az Esti mesék lázadó lányoknak első kötete már kö-rülbelül hárommillió család éjjeliszekrényén megtalálható. Szerte a világon gye-rekek és felnőttek beszélgetnek a szívüknek kedves lázadó lányokról. Az általuk kijelölt új utakról tanárok írnak óraterveket. Történetüket politikusok olvassák fel az összejöveteleiken. Egy-egy nehéz nap végén fiatal nők lapoznak a könyvbe, hogy erőt merítsenek belőle, és leendő apukák vásárolják meg a kötetet, hogy így köszöntsék lányukat ezen a világon.

Az Esti mesék lázadó lányoknak első kötetét harmincnál is több nyelvre for-dították le. Nap mint nap úgy érezzük, hogy halljuk a hangotokat, amikor az üzeneteiteket olvassuk e-mailben, Facebookon és Twitteren. Amikor látjuk az Instagramon az otthonotokban készült fotókat a könyvről, olyan, mintha egy csa-ládi fényképalbumot nézegetnénk. Ezt a családot különböző vallású, különböző nemzetiségű, különböző bőrszínű, különböző korú, sok tekintetben eltérő em-berek alkotják. Világméretű család ez, amelynek egyes tagjai kis falvakban élnek (mint amilyenekben mi is felnőttünk), mások nagyvárosokban.

Egy évvel ezelőtt apró Los Angeles-i lakásunkban kis lángot gyújtottunk. Olyan lángot, amelyet körbeülve újfajta történeteket mesélhettünk egymásnak.

Ti csatlakoztatok hozzánk. Meghívtátok a barátaitokat, és fát hordtatok a tűz-re. Elhoztátok reményeiteket, frusztrációitokat, bátorságotokat és félelmeiteket, gyengeségeteket és erőtöket. Azért jöttetek, hogy meghallgassátok a története-ket, és ti is meséljetek. A láng egyre erősödött, a család növekedett.

Az Esti mesék lázadó lányoknak második kötete erről szól: a történetekről, amelyeket a tűz körül meséltetek nekünk. Az ázsiai–amerikai tűzoltónőről, aki-ről Christine-től hallottunk New Yorkban. Az első, csak nőkből álló, orvvadászok

V A L E N T Y I N A T Y E R E S K O V A • Ű R H A J Ó S 1 8 8

V A L E R I E T H O M A S • C S i L L A G Á S Z 1 9 0

V I O L E T A P A R R A • Z E N E S Z E R Z Ő É S Z E N É S Z 1 9 2

V I R G I N I A H A L L • K É M 1 9 4

V I V I A N M A I E R • F É N Y K É P É S Z 1 9 6

W I S Ł A W A S Z Y M B O R S K A • K Ö L T Ő 1 9 8

Y E O N M I P A R K • A K T i V i S T A 2 0 0

Í R D M E G A S A J Á T T Ö R T É N E T E D ! • 2 0 2

R A J Z O L D M E G A S A J Á T P O R T R É D ! • 2 0 3

S Z Ó M A G Y A R Á Z A T • 2 0 4

A L Á Z A D Ó K D I C S Ő S É G C S A R N O K A • 2 0 6

I L L U S Z T R Á T O R O K • 2 1 0

K Ö S Z Ö N E T N Y I L V Á N Í T Á S • 2 1 1

A S Z E R Z Ő K R Ő L • 2 1 2

x xi

xii 11

elleni csapatról Dél-Afrikában, amelyről Rita írt a Snapchaten. Az ír pilótáról, aki repülőgépet épített magának, és akiről Aidan mesélt egy dedikálás alkalmával.

Vannak, akik azt mondják, hogy a mesék nem tudják megváltoztatni a világot. Mi nem értünk egyet velük.

Újra és újra üzentetek nekünk, hogy felfedeztetek egy-egy történetet a köny-vünkben. Néha ez a történet valójában nem is szerepelt a kötetben. Az Esti mesék lázadó lányoknak emberek százezreit tanítja meg észrevenni azokat a története-ket, amelyeket eddig nem láttak. Arra ösztönzi őket, hogy tehetséget keressenek ott, ahol nem gondolták, hogy tehetséget találhatnak. Lehetővé teszi, hogy vá-ratlan helyeken is felfedezzék a lehetőséget.

Amikor a teljes népességben rejlő tehetséget hasznosítjuk – nem csupán a fe-lét –, végtelen lehetőség nyílik meg előttünk.

Amikor olyannak látjuk egymást, amilyenek valójában vagyunk, ártalmas szte-reotípiáktól mentesen, akkor valódi fejlődést érhetünk el.

Amikor felismerjük az elnyomást, és teszünk ellene, mind erősebbé válunk.Amikor álomra hajtjátok a fejeteket, miután elolvastatok egyet vagy akár hár-

mat a történeteink közül, akár a játékban fáradtatok el, akár egy hosszú munka-nap áll mögöttetek, legyetek Fokvárosban vagy Aotearoa szigetén (ami Új-Zél-and őshonos neve), akár ti magatok olvassátok a könyvet, akár más olvassa fel nektek, legyetek tudatában, hogy a tüzet több százezer hozzátok hasonló láza-dóval ülitek körül, akik aztán folytatják az utat, akárcsak ti.

Az Esti mesék lázadó lányoknak kötetei egy párbeszéd kicsiny részletét képvi-selik. Ez a párbeszéd nagyobb mindannyiunknál. Nagyobb, mint a reményeink. Sokkal nagyobb, mint a félelmeink.

Köszönjük, hogy velünk ültök a tűz körül! Vágjunk bele!

Francesca CavalloElena Favilli

xii

2 32

I l l U s z T r Á C I ó :G I U l I a T o m a I

„MOSOGATÁS KÖZBEN JÖNNEK A LEGJOBB ÖTLETEK EGY KÖNYVHÖZ.”– AGATHA CHRISTIE

aGaTHa CHrIsTIE

1890. SZEPTEMBER 15. – 1976. JANUÁR 12.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

ÍRÓ

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki szeretett írni. Mindent kipró-bált: a verset, a szerelmes történetet, a krimit és a levelet. Agatha minden-

nél jobban vágyott arra, hogy igazi író lehessen. Sétáltatás közben a kutyájának, George Washingtonnak mesélt az álmáról. Akármerre jártak George-dzsal, Aga-tha mindenütt egy-egy történet helyszínét látta, és minden új ismerőséről az ju-tott eszébe, hogy az illető melyik történetének a szereplője lehetne.

Agatha elküldte az írásait az újságoknak, de azok rendre visszautasították. Az elutasító levelek már halomban álltak, de Agatha nem adta fel. Rengeteget olvasott, különösen a krimiket szerette.

Így hát megírta a saját detektívregényét.A titokzatos stylesi eset főszereplője Hercule Poirot, a belga detektív, aki pom-

pás bajuszt visel. Ezt a kéziratot is számos kiadó visszautasította, de végül az egyi-kük igent mondott.

Amikor a regény megjelent, hatalmas sikert aratott, és hihetetlen karrier vette kezdetét. Agatha Christie regényeiből több mint kétmilliárd példányt adtak el, és műveit több száz különböző nyelvre fordították le. Ő lett minden idők legsike-resebb regényírója.

A hegyes bajszú Hercule Poirot és a csinos kalapokat viselő Miss Marple az iro-dalom valaha volt legnépszerűbb nyomozói. Filmeket és sorozatokat készítettek róluk, és emberek millióit tartja izgalomban, ahogy a tettes után nyomoznak.

Pályája során Agatha hatvanhat detektívregényt és tizennégy novelláskötetet írt. Ő a szerzője a világon a leghosszabb ideig játszott színdarabnak, Az egérfo-gónak is.

4 5

SASVADÁSZ

Élt egyszer az Altaj hegység jéghideg vidékén egy tizenhárom éves kislány, akit Aisholpannak hívtak. Az Aisholpan törzsébe tartozó férfiak már hét

nemzedék óta szirti sasokkal vadásztak, hogy élelemmel és szőrmével lássák el a családjukat.

A szirti sasok hatalmas, vad jószágok, éles karmuk és horgas csőrük nagyon veszélyes lehet. Aisholpan azonban gyönyörűségesnek látta őket. Arra vágyott, hogy saját sast nevelhessen magának, ezért egy napon így szólt az apjához:

– Apa, tudom, hogy a lányok nem szoktak vadászni, de ha megtanítanál rá, jó lennék benne.

Az apja, aki híres vadász volt, elgondolkodott, majd azt felelte:– Erős vagy, és nem félsz semmitől. Képes vagy rá.A lány szíve repesett az örömtől.Aisholpan és az édesapja fellovagoltak magasan a hófödte hegyek közé. Nem

volt könnyű sasfiókát találni. Aisholpan kötelet erősített a derekára, és felmá-szott a fészekhez, vigyázva, hogy meg ne csússzon az éles köveken. A fészekben egyetlen apró szirti sast talált.

Letakarta a madár fejét, hogy megnyugtassa, majd hazavitte. Énekelt és me-séket mondott a sasfiókának, hogy az megismerje a hangját. Húsdarabkákkal etette, és megtanította neki, hogy a kesztyűjére szálljon.

– Tisztelettel bánok vele, mert ha megbízik bennem, nem fog elszökni. Néhány évig a társam lesz, majd visszaengedem a szabadba. Az élet körforgásának foly-tatódnia kell.

Aisholpan lett az első nő, aki részt vett a mongóliai Ölgiiben rendezett Arany Sas versenyen. A példáját követve még három lány tanulta ki a sasvadászatot.

aIsHolPaN NUrGaIVIllUs z T r Á C I ó :s a l l Y N I X o N

„MEG AKAROM TANÍTANI A HÚGOMAT A SASVADÁSZATRA.”– AISHOLPAN NURGAIV

SZÜLETETT 2003-BAN

MONGÓLIA

6 76

alICE Ball

1892. JúLIUS 24. – 1916. DEcEMBER 31.

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

VEGYÉSZ

A régi időkben a lepra gyógyíthatatlan betegségnek számított, amely rette-netesen elcsúfította áldozatainak testét. Mivel nem volt rá gyógyír, és na-

gyon fertőzőnek is hitték, a betegeket lepratelepekre zárták. Ott aztán nem volt más dolguk, mint várni a halált – vagy azt, hogy valaki felfedezze az orvosságot.

Egy rendkívül tehetséges, fiatal hawaii vegyész, akit Alice Ballnak hívtak, a gyógy módot keresve a chaulmoogra nevű fából kivont olaj tulajdonságait ta-nulmányozta. Ezt az olajat a hagyományos kínai és indiai orvoslásban a bőrbe-tegségek gyógyítására használják, és a lepra ellen is bevetették, vegyes eredmé-nyekkel: néha működött, néha nem.

„Miért? – törte a fejét Alice. – Miért nem használ minden alkalommal?”Alice egy honolului kórház egyik sebészasszisztensének segítségével kereste

a választ a kérdésre. Kidolgozott egy módszert a chaulmoograolaj hatóanyagai-nak elkülönítésére, és újfajta kivonatot hozott létre, amelyet közvetlenül a bete-gek véráramába lehetett juttatni. Az eredmények elképesztőek voltak.

Alice sajnos meghalt, mielőtt közzétehette volna a felfedezését. Ezért a Hawaii Egyetem tette meg ezt helyette – de nem is említették Alice nevét! Sőt, az egye-tem vezetője „dékán-módszernek” nevezte el a kivonat előállításának technoló-giáját, mintha ő maga fedezte volna fel azt!

Alice Ball lenyűgöző munkáját csak sok évvel később ismerték el. Ma Hawaiin négyévente február 29-én ünneplik meg Alice Ball napját.

Alice volt az első afroamerikai és az első nő, aki diplomát szerzett a Hawaii Egyetemen.

I l l U s z T r Á C I ó :m a r T I N a P a U K o V a

8 98

aNDrÉE PEEl

1905. FEBRUÁR 3. – 2010. MÁRcIUS 5.FRANcIAORSZÁG

A FRANcIA ELLENÁLLÁS HARcOSA

Volt egyszer egy fiatal nő, aki szépségszalont vezetett. A csinos Andrée diva-tosan öltözködött, és mindig ragyogó mosollyal üdvözölte vendégeit.

– Bonjour, madame! – kívánt jó napot minden hozzá betérő hölgynek. – Milyen frizurát parancsol?

Aztán kitört a második világháború, és minden megváltozott.Amikor Hitler lerohanta a hazáját, Andrée csatlakozott a francia ellenálláshoz.

Ez a hálózat egyszerű emberekből állt, akik titokban küzdöttek a nácik ellen. Andrée illegális újságokat terjesztett az ellenállás más tagjainak, ami kockázatos és veszélyes munka volt. Hamarosan őrmesterré léptették elő. Rose ügynök lett a fedőneve.

Andrée nemegyszer az életét tette kockára. Éjszakánként kilopózott, és lán-goló fáklyák sorával jelzett a szövetséges repülőgépeknek, amelyek átrepültek az ellenség vonalai fölött. A pilóták látták a fényesen világító foltokat, és tudták, hogy itt biztonságban szállhatnak le, hála Rose ügynöknek. Andrée száznál is több brit pilótát mentett meg attól, hogy a nácik fogságába essen, mielőtt őt magát is elfogták, és koncentrációs táborba küldték.

A beteg, éhező, kék-fehér csíkos rabruhát viselő Andrée-t fogolytársaival együtt már felsorakoztatták a kivégzőosztag előtt, hogy agyonlőjék. Ekkor meg-érkeztek a szövetséges csapatok, és megmentették a foglyokat.

Andrée-t hősként ünnepelték. Az Egyesült Államok elnöke és a brit miniszter-elnök is levélben köszönte meg mindazt, amit tett. Andrée még sokáig élt, de mindvégig megőrizte annak a kék-fehér csíkos anyagnak egy darabkáját, hogy emlékeztesse a szörnyű időkre és arra – ahogy mindig mondogatta –, hogy „lé-teznek csodák”.

I l l U s z T r Á C I ó :z o s I a D z I E r Ż a W s K a

„AZ VOLT A SORSOM, HOGY HARCOLJAK.”– ANDRÉE PEEL

10 11

SZÜLETETT 1954. JúLIUS 17-ÉN

NÉMETORSZÁG

KANcELLÁR

A németországi Templinben élt egyszer egy hétéves lány, akit Angelának hívtak. Egy vasárnapon épp édesapja prédikációját hallgatta a templom-

ban, amikor az édesanyja egyszer csak elsírta magát.– Mi a baj? – kérdezte Angela.– Falat építenek – felelte az édesanyja. – Le akarják zárni a határt Kelet- és Nyu-

gat-Németország között.Angela megdöbbent.„Ugyan miért építenének falat? – gondolta. – Az embereknek szabadon kelle-

ne utazniuk bárhová, ahová menni akarnak.”A kelet-németeknek nemcsak azt tiltották meg, hogy Nyugatra utazzanak, de

a fal túloldaláról érkező híreket sem volt szabad hallgatniuk.Angela mindennap bezárkózott az iskola vécéjébe a kis rádiójával, és meg-

próbálta befogni a nyugati rádióállomásokat. Ez tilos volt, de őt nem érdekelte: tudni akarta, mi történik a hazájában.

Amikor Angela felnőtt, kvantumkémiát tanult, és egyetemi tanárként szere-tett volna dolgozni. A titkosrendőrség azonban közölte vele, hogy csak akkor léptetik elő, ha kémkedik nekik. Angela nemet mondott, és soha nem lett belő-le professzor.

Kutatóként dolgozott egy laboratóriumban, amikor a berlini fal leomlott. Fel-hívta az édesanyját, és azt mondta neki:

– Azt hiszem, most már szabadon utazhatunk Nyugatra.Igaza volt.Angela végül Németország kancellárja, azaz miniszterelnöke lett – határozott

vezető, aki tudja, mennyi fájdalmat képesek okozni a falak, és nem akarja, hogy a népét valaha is újra kettészakítsák.

I l l U s z T r Á C I ó :E l E N I a B E r E T T a

„HARMÓNIÁT AKARUNK TEREMTENI A NEMZETEK KÖZÖTT. EZ VOLT ÉS EZ LESZ AZ EURÓPAI EGYSÉG LEGFONTOSABB CÉLJA.”– ANGELA MERKEL

aNGEla mErKEl

12 1312

aNITa GarIBalDI

1821. AUGUSZTUS 30. – 1849. AUGUSZTUS 4.BRAZÍLIA

FORRADALMÁR

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tehetséges lovas, aki szerette a sza-badságot. Anitának hívták. A hazájában, Brazíliában épp nehéz idők jártak.

Az országban egy császár uralkodott, és a Toprongyosoknak nevezett lázadók csoportja felkelést robbantott ki, hogy a császár helyére olyan politikusokat ül-tessen, akiket a brazil nép választ.

Anita hitt a demokráciában, azaz a nép hatalmában, ezért csatlakozott a Top-rongyosok küzdelméhez, bár tudta, nincs sok esélyük, hogy legyőzzék a hatal-mas császári hadsereget.

Egy napon egy Giuseppe Garibaldi nevű, szakállas olasz férfi belépett egy kávéházba. Anita és Giuseppe első látásra egymásba szerettek, és együtt utaztak oda, ahol a legvéresebb harcok dúltak.

Anita hét hónapos terhes volt, amikor a lázadók bajba kerültek. Giuseppe el-rendelte a visszavonulást, de Anita folytatta a harcot, még az után is, hogy a lovát megölték. Kitört a zűrzavar, és a két szerelmes szem elől veszítette egymást.

Anita a császári csapatok fogságába esett, és ők azt állították, hogy Giuseppe meghalt. Az összetört szívű lány engedélyt kért, hogy gyalog visszamehessen az ellenséges területre, és megkereshesse Giuseppe testét. Amikor nem találta, ellopott egy lovat, és elmenekült. A ló farkába kapaszkodva kelt át a megáradt folyón, hogy ne sodorja el a víz. Napokig úton volt, míg végül kimerülten egy tanyára ért – és ott találta Giuseppét!

A szerelmesek megölelték és megcsókolták egymást. Boldogok voltak, hogy együtt várhatják első fiuk, Menotti születését. A Toprongyosok felkelése csak az első volt a harcok sorában, amiket Anita és Giuseppe együtt vívott. Anita neve azóta a szabadság és bátorság jelképévé vált az egész világon.

I l l U s z T r Á C I ó :s a r a H m a z z E T T I

„NE FÉLJ ÉLNI, NE FÉLJ KÖVETNI AZ ÁLMAIDAT! ATTÓL FÉLJ, HA EGY HELYBEN ÁLLSZ!”– ANITA GARIBALDI