tiszántúli vágósertés kft. „f.a.” 4060 balmazújváros, 076/3 ......balmazújváros 076/3,...

Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.”4060 Balmazújváros, 076/3 hrsz. alattitelephely teljeskör környezetiállapotvizsgálati dokumentációja

Témaszám: 2014-P1025-0919

Budapest, 2014. szeptember 19.

Dokumentáció megnevezése:

Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.”4060 Balmazújváros, 076/3 hrsz. alattitelephely teljeskör környezetiállapotvizsgálati dokumentációja

Készítette:

PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft.1042 Budapest, Árpád út 21.

Dr. Bulla Miklósokl. épít mérnök, vezet szakért(Kamarai azonosító száma: 13-7095)

Gáspár Csabaokl. környezetmérnök, szakért(Kamarai azonosító száma: 01-15100)

Témaszám:

2014-P1025-0919

Budapest, 2014. szeptember 19.

Nagy-Pétery Tiborügyvezet

PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. Tsz: 2014-P1025-0919Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.” Balmazújváros 076/3 hrsz. alatti telephely teljeskör környezeti állapotvizsgálatidokumentációja 3/25. oldal

TARTALOMJEGYZÉK0. Vezet i összefoglaló .................................................................................................... 51. Általános információk ................................................................................................ 7

1.1 A megbízás el zményei ........................................................................................ 71.2 A felszámolás alatt álló társaság általános adatai ................................................... 71.3 Az állapotvizsgálat kivitelez jének adatai, engedélyek .......................................... 71.4 A felhasznált dokumentumok ................................................................................ 8

2. Az állapotvizsgálat alá vont terület és környezetének jellemzése ............................. 92.1 A telephely általános adatai ................................................................................... 92.2 Terület használati besorolás, szennyez dés érzékenység, védend természeti és

épített környezeti elemek ...................................................................................... 92.3 Infrastruktúra ...................................................................................................... 102.4 A területen a múltban folytatott tevékenység technológiai-környezetvédelmi

szempontból ....................................................................................................... 102.4.1 A terület (kistáj) általános földrajzi adottságai ..................................................... 112.4.2 A terület (kistáj) általános éghajlati adottságai ..................................................... 122.4.3 A terület (kistáj) általános talajtani, földtani, vízföldtani adottságai ..................... 122.4.4 A terület (kistáj) általános él világa .................................................................... 122.4.5 A terület védend épített környezeti és természeti értékei .................................... 13

3. A hatótényez k és a környezeti állapot részletes jellemzése ................................... 143.1 Leveg szennyezési (emissziós) adatok ................................................................ 143.2 Zaj és egyéb fizikai tényez k .............................................................................. 143.3 Veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás..................................................... 143.4 Hulladékkezelés, tárolás, szállítás ....................................................................... 153.4.1 A hulladékfelmérés eredménye ........................................................................... 153.5 Vizek igénybevétele és terhelése, talajvédelem .................................................... 153.5.1 Vízrajz ................................................................................................................ 153.5.2 Vízilétesítmények ............................................................................................... 153.5.3 Kommunális célú vízfelhasználás ........................................................................ 163.5.4 Technológiai célú vízfelhasználás ....................................................................... 163.5.5 Szennyvízkibocsátás, csatornarendszer, szennyvízkezelés és elhelyezés .............. 17

4. A földtani közeget és felszín alatti vizeket érint szennyezettségi vizsgálatok ....... 184.1 El zmények ........................................................................................................ 184.2 Általános szennyezettség-felmérési stratégia ....................................................... 184.3 A szennyezettség felmérés lefolytatása ................................................................ 194.4 Vizsgálati eredmények ........................................................................................ 204.4.1 Földtani felépítés ................................................................................................ 204.4.2 Vízföldtani értékelés ........................................................................................... 204.4.3 Mintavételezés .................................................................................................... 214.4.4 Laborvizsgálati eredmények ................................................................................ 214.4.5 Laborvizsgálati eredmények értékelése ............................................................... 23

5. Környezeti terhek rendezéséhez szükséges teend k ............................................... 255.1 A környezeti terhek rendezése kapcsán várható feladatok .................................... 25


MELLÉKLETEK1. sz. melléklet Dr. Bulla Miklós környezetvédelmi szakért i tevékenység

végzésére jogosító engedélye2. sz. melléklet A 2011. évi légszennyezés mértéke éves bejelentés másolata3. sz. melléklet A 2010. évi hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás másolata4. sz. melléklet A telephelyi talajvíz monitoring kutak 2014. áprilisi mintavételi- és

laboratóriumi vizsgálati jegyz könyvei5. sz. melléklet Vízhasználók negyedéves nyilatkozata 2014. I. negyedév6. sz. melléklet A Balmazújváros 076/3 hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapja7. sz. melléklet A PROFES Kft. és a BIOKÖR Kft. akkreditálási okiratainak

másolata8. sz. melléklet Akkreditált fúrási- és talajmintavételi, felszín alatti víz mintavételi

jegyz könyvek másolatai9. sz. melléklet Akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérési jegyz könyv másolata

TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOKT-01 Áttekint ország térképT-02 Topográfiai térképT-03 A telephely és környezetének áttekint m holdképeT-04 Helyszínrajz a fúrási és mintavételi pontok feltüntetésével

FÉNYKÉPMELLÉKLET


0. Vezet i összefoglaló

A PROFES Kft. a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezeti és természetvédelmikövetelményeir l szóló 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerintikörnyezeti állapotvizsgálatot folytatott le a felszámolás alatt álló alábbi cég nevezetttelephelyén:

Tiszántúli Vágósertés Kft. „felszámolás alatt”4060 Balmazújváros, Szoboszlói útfél, 076/3

(Balmazújváros 084/43, 076/3 hrsz. Nagyhegyes 05)

A rendelkezésünkre álló információk alapján a cég ellen környezetszennyezés miatthatósági intézkedés jelenleg nincs folyamatban.

A telephely környezeti állapotát a 2014. július 30-án helyszíni bejárás és augusztus 13-ánelvégzett helyszíni bejárással egybekötött fúrásos mintavételezés és hulladékfelmérésalkalmával rögzítettük és a rendelkezésünkre álló információk (dokumentumok, adatok,stb.) feldolgozásával az alábbiak szerint dokumentáltuk.

A vizsgálat alá vont társaság leveg szennyezési (emissziós) témakörben a telephelyenüzemel diffúz légszennyez forrás tekintetében éves bevallási kötelezettség terheli.

A vizek igénybevétele és terhelése témakörében a telephelyen található rétegvízkutakbólkitermelt vízmennyiséget negyedévenként be kell jelenteni és ennek megfelel en akitermelt víz után a vízkészlet járulékot meg kell fizetni.

A veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás témakörében a cég nem érintett. Afelszámolás alatti társaság a múltban folytatott tevékenysége (raktározás, tárolás) soránveszélyes anyagot, alapanyagot nem használt.

A hulladékkezelés, tárolás és szállítás kapcsán a telephelyének üzemeltetése soránkeletkez hulladékok elszállítása jelenleg megoldott. A társaság hulladék bevallásikötelezettségének eleget tesz. A telephely üzemelésének korábbi periódusából származóinert bontási hulladék található, ezen hulladék elszállításáról, vagy kezelésér l afelszámolási eljárás során gondoskodni szükséges.

A talaj- és felszín alatti víz szennyezettség felméréssel kapcsolatos vizsgálat keretébena telephely határain belül 2014.08.13-án összesen 4 darab feltáró fúrási és mintavételi pontkialakítására került sor. A fúrási/mintavételi pontokat a potenciális szennyez források(hígtrágya tároló m tárgyak, hígtrágya tavak, hígtrágya átemel akna) közelébenlétesítettük. A feltáró furatok mindegyikéb l akkreditált talajmintavétel történt. A talajvízvizsgálatának céljából a telephelyen a hígtrágya tározó m tárgyak környezetében található3 db megfigyel kútból akkreditált mintavételt végeztünk. A mintákat akkreditáltvizsgálólaboratóriumban vizsgáltattuk.

A talaj- és talajvíz minták laboratóriumi elemzését követ en a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben szerepl határértékekhez viszonyítottan a levetttalajmintás esetében egyik vizsgált komponens vonatkozásában sem azonosítottunkszennyezettséget.


A telephelyen a hígtrágya tároló m tárgyak környeztében található talajvíz megfigyelkutakból (3 db) származó talajvíz minták laboratóriumi vizsgálata során – általánosvízkémiai paraméterek tekintetében – a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttesrendeletben foglalt (B) szennyezettségi határértékhez viszonyítva túllépést(szennyezettséget) 5 szennyez anyag komponens (ammóniumion, nitrátion, nitrition,nátriumion, kloridion) illetve paraméter esetén tapasztaltunk. Az augusztusi, környezetiállapotvizsgálat során elvégzett mintavétel során határérték felett volt valamennyi vizsgáltkút esetében a fajlagos elektromos vezet képesség értéke.

A határérték túllépést a hígtrágya környezetbe jutása okozza. Javasolt a jelenlegalkalmazott szikkasztási gyakorlat megszüntetése, helyette a hígtrágya értékesítése, vagyinjektálásos szántóföldi kijuttatása jelenthet kevésbé környezetterhel megoldást. Az el írtmonitoring vizsgálatokat továbbra is rendszeresen elvégezni szükséges.

A zaj és egyéb fizikai tényez k szempontjából a felszámolás alatti céget kötelezettségnem terheli.

Az erd vagyon-védelem témaköre nem érintett.

A természetvédelem témaköre a tárgyi telephely vonatkozásában nem érintett.

A feltárt (azonosított) környezeti károsodások, terhek rendezésével kapcsolatosan, ajöv ben felmerül feladatok és becsült költségek:

1. Az azonosított nem veszélyes kategóriába tartozó bontási hulladékok elszállításárólés jogosultsággal rendelkez kezel részére történ átadásáról a felszámolás alatticégnek gondoskodnia kell.Határid : esetleges hatósági határozat alapján, de legkés bb a felszámolási

eljárás befejezésekorKöltség: 220 000 – 270 000 Ft + ÁFA

2. A sertéstelepen HDPE szigetelés hígtrágya tározó m szaki állapotának, továbbá atározó m tárgyakban ideiglenesen tárolt hígtrágya meglév (felhagyott) földmedrtrágyatavakba történ kijuttatási gyakorlatának felülvizsgálata javasoltHatárid : lehet ségeknek megfelel enKöltség: jelen fázisban nem becsülhet

3. .A telephelyen jelenleg található hígtrágya szükség szerinti kiszállítása, elhelyezése.Határid : igény szerintKöltség: 850 – 1000 Ft/m3 + ÁFA érvényes kijuttatási engedély birtokában, a

kijuttatási terület telephelyt l való távolságának függvényében. Afelmérés id pontjában becsült 27 000 m3 mennyiség alapjánösszesen: 22 950 000 Ft + ÁFA – 27 000 000 Ft + ÁFA

4. A telephelyen található vizilétesítmények üzemeltetési engedélyeinekmeghosszabbításáról és az el írt hatósági adatszolgáltatásokról (monitoring) amindenkori üzemeltet cégnek kell gondoskodnia.Határid : folyamatos.Költség: 150 000 – 200 000 Ft + ÁFA / alkalom


5. A telephelyen található egykori m szaki védelem nélküli hígtrágya tavakrekultivációja.Határid : hatósági kötelezés alapjánKöltség: kb. 1 500 000 Ft + ÁFA / 1,6 ha.

Az energiaf zzel történ betelepítését követ en a növényeket évente a területr lgépi vagy kézi úton betakarítani szükséges.

1. Általános információk

1.1 A megbízás el zményeiA Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.” megbízta Társaságunkat, a PROFES Kft-t, hogy afelszámolási eljárás és a végelszámolás környezeti és természetvédelmi követelményeir lszóló – módosított – 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerintkörnyezeti állapotvizsgálatot folytasson le az alábbi telephelyen:

Tiszántúli Vágósertés Kft. „felszámolás alatt”4060 Balmazújváros, Szoboszlói útfél, 076/3

(Balmazújváros 084/43, 076/3 hrsz., Nagyhegyes hrsz. 05)

Társaságunk megbízása kiterjedt az említett telephely környezeti állapotának 106/1995.(IX.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti teljes kör vizsgálatára, valamennyikörnyezetet befolyásoló tényez felmérésére és dokumentálására.

1.2 A felszámolás alatt álló társaság általános adataiA társaság teljes cégneve: Tiszántúli Vágósertés El állító és Értékesít Korlátolt

Felel sség Társaság "felszámolás alatt"A társaság rövidített cégneve: Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.”Székhelye: 1143 Budapest, Gizella út 35. al. 3.Adószáma: 13068617-2-42Cégjegyzék száma: 01 09 176865KSH száma: 13068617-0146-113-01A felsz. bírói végzésének száma: Hajdú-Bihar M.B. 9.Fpk.09-14-000153/14. sz. végzéseA felszámolási eljárás kezdete: 2014. május 10.Felszámoló szervezete: Felszámoló-REORG. Zrt.,Székhelye: 1107 Bp., Mázsa u. 9.Felszámolóbiztos: Szabó ZsoltLevelezési címe: 1107 Budapest, Mázsa u. 9.

1.3 Az állapotvizsgálat kivitelez jének adatai, engedélyekA társaság teljes cégneve: PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Korlátolt

Felel sség TársaságA társaság rövidített cégneve: PROFES Kft.Székhelye: 1042 Budapest, Árpád út 21. 1. em. 4.Adószáma: 11875637-2-41.Cégjegyzék száma: 01 09 680931

Környezetvédelmi szakért neve: Dr. Bulla MiklósKörnyezetvédelmi szakért i tevékenység


végzésére jogosító engedély száma: 13-7095 (kamarai azonosító szám)Érvényes: 2016. július 12.

A környezetvédelmi szakért i tevékenység végzésére jogosító engedélyeket a melléklettartalmazza.

A PROFES Kft. a Nemzeti Akkreditáló Testület által NAT-7-0003/2010 számonbejegyzett akkreditált mintavev szervezet.

A PROFES Kft. mintavételi akkreditálási okiratát a melléklet tartalmazza.

1.4 A felhasznált dokumentumok

Az állapotvizsgálathoz felhasznált dokumentumot a Megrendel bocsátottarendelkezésünkre, amelyek a következ ek:

Tiszántúli KTVF 2517/1/2012 IPPC engedélyeVízvizsgálati jegyz könyvek (ivóvíz és talajvíz monitoring kutak) (2014)Állapotrögzít tervdokumentáció (2013)Vízhasználók nyilatkozata a tényleges víztermelésr lTulajdoni lap másolatHulladékbevallás 2010. évr lLégszennyezés Mértéke bevallás a 2011-es évr l


2. Az állapotvizsgálat alá vont terület és környezetének jellemzése

2.1 A telephely általános adataiTelephely megnevezése: Balmazújváros, sertéstelepTelephely cím: 4060 Balmazújváros, Szoboszlói útfél, 076/3Székhely cím: 1143 Budapest, Gizella út 35. al. 3.Helyrajzi szám: major: Balmazújváros 076/3, 084/43

hígtrágya tározó: Nagyhegyes 05Terület : 89 273 m2

KTJ: 100449737Létesítmény KTJ: 101606470Településazonosító törzsszám: 02918Tulajdonos (tulajdoni hányad): Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.” (1/1)KÜJ: 102156003Illetékes hatóságok: Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi

IgazgatóságIgazgató-helyettesi SzervezetTerületi Vízügyi Hatóság4027 Debrecen, Böszörményi út [email protected]ántúli Környezetvédelmi, TermészetvédelmiFelügyel ség4025 Debrecen, Hatvan [email protected]

A tárgyi telephely helyszínrajzát a térképmelléklet tartalmazza.

A vizsgált telephely három helyrajzi számon helyezkedik el, az épületek és az ólak aBalmazújváros 076/3, 084/43 helyrajzi számú ingatlanokon, míg a szomszédos területentalálható trágyatavak a Nagyhegyes 05 hrsz-ú ingatlanon találhatók.

A teljeskör környezeti állapotvizsgálattal érintett telephely központi EOV koordinátái:

Y: 823 504 m X: 250 621 m

A Tiszántúli Vágósertés Kft. „fa” tárgyi telephelye Balmazújváros külterületén fekszik.Megközelíthet Balmazújvárost a Nagyhegyessel összeköt 3321-es számú közútrólközvetlenül.

2.2 Terület használati besorolás, szennyez dés érzékenység, védend természeti ésépített környezeti elemek

A vizsgált telephely velési ága: kivett telephely, udvar.

A telephely, illetve a szomszédos ingatlanok épített m emléki, régészeti védettséggel nemrendelkeznek.

Az állapotvizsgálat alá vont területnek erd vagyon védelmi és természetvédelmiérintettsége nincs.


A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev településekbesorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Balmazújvárostelepülést az érzékeny felszín alatti vízmin ség védelmi területek között tartják számon.

2.3 InfrastruktúraA telephelyen belüli utak felújításra szorulnak; a felületek egy része betonozott. Atelephelyeken belül zöldfelületek mennyisége is jelent s, a zöldfelületek egy része nemgondozott, azonban az ólak környékén a zöldfelületek kezelése megfelel .

A telephelyre történ be és kiszállítások nyomon követésére közúti hídmérleg állrendelkezésre. A telephely vasúti iparvágány csatlakozással nem rendelkezik.

A telephely energiaellátása egyoldalú betáplálással biztosított. Az energiaellátás egyfázisú(230 V) és háromfázisú (400 V) feszültségszinteken történik.

A telephely vezetékes gázellátással nem rendelkezik, viszont a telephelyen felmerülenergiaigényt tartályos propán-bután gázzal látják el.

A felszámolás alatti társaság a kommunális és a technológiai célú vízigényét felszín alattivíz kitermelésével biztosítja.

A betonozott felületekr l, utakról valamint a raktár épületek tet felületér l lefolyócsapadékvizek a telephelyen belüli zöldfelületeken szikkadnak el.

A keletkez kommunális szennyvizeket földalatti, zárt monolit betonszennyvízaknában gy jtik.

2.4 A területen a múltban folytatott tevékenység technológiai-környezetvédelmiszempontból

A telephelyen a 70-es évekt l kezd en sertéstartással foglalkoztak, amely a mai napig isjellemz . A telephely jelenleg a Tiszántúli KTVF által kiadott egységeskörnyezethasználati engedéllyel rendelkezik, amely 2017-ig érvényes.

A telephelyet a múltban és jelenleg is kizárólag a 35 kg-os korukig el nevelt sertésekhízlalására használták, az el nevelt sertéseket, ezen súly felett átszállították a társaságNagyhegyesi telephelyére.

A sertéstelep üzemeltetése során hígtrágya keletkezik, melynek elhelyezése és hasznosításaa telephelyr l történ elszállítással történt a múltban, a hígtrágyát injektálásostechnológiával juttatták ki mez gazdasági területekre. A trágyakezelési technológia szerinta telep a jelenleg és a múltban is hígtrágyás telephely volt, az ólakat rotációnkénttakarították. A telep szeparálás nélküli hígtrágyás technológiával üzemel.

A hizlaldákban a trágyacsatornás rendszer épületeknél a trágyaeltávolítás öblítésseltörténik, melynek gyakorisága 4 - 7 nap terhelés függvényében. A bélsárral és vizeletteltávozó vízmennyiség az eltávolítás (mosás) során felhígulva hígtrágyaként jelenik meg. Ahígtrágya a központi csatorna mellett létesített 1 db 80 m3-es, vízzáró kivitel trágyaléaknába érkezik. A gy jt aknába az épületekb l, érkezik a hígtrágya. Az aknákból 1db


FLYGT CP3100 típusú szivattyúval (teljesítmény: 8-1200 l/perc, 7 kW) juttatták ki ahígtrágyát NA125 átmér nyomóvezetéken a trágyatározó m tárgyakhoz.

A hígtrágya tározók a telephely déli-nyugati oldalán találhatók. A tározó rendszer 2 dbszigetelt földmedr tározó medencéb l és 2 db vasbeton tározóból áll. A földmedrtározók összfelülete kb. 10 000 m2, a 2 db vasbeton m tárgyak egyenként 804 m2

felület ek és 4825 m3 befogadó kapacitással rendelkeznek. Mindkét fóliás tározótárgyban 1 db kever berendezés és 3 pódium kapott helyet melyek kijuttatás esetén

biztosítják a hígtrágya homogenitását. A vasbeton tározókban 1 db pódium és 1 db keverberendezés található. A sertéstelepr l zárt cs vezetéken érkez hígtrágya egy a tavakmellett lév osztott aknába kerül, amelyb l két helyen jut a tározókba. A tározókból ahígtrágyát szántóföldre juttatták ki injektálásos technológiával, saját munkagéppel. Amúltban kb. 300 ha területre volt kijuttatási engedély, ezen területekre tartályos injektálómunkagéppel juttatták ki a hígtrágyát. Információnk szerint jelenleg sem a munkagéppeltörtén injektálásos kijuttatás, sem a tartályautós elszállítás nem történik, emiatt akeletkez hígtrágyát a múltban használatos földmedr hígtrágya tavakba juttatják, aholelszikkad.

Az állattartó épületek egy részében, a trágya eltávolítása az utóbbi id ben végrehajtottátalakítások eredményeként víztakarékos technológiával történik. A hígtrágya gy jtésezekben az épületekben sekély, illetve mély lagúnás trágyagy jt tér segítségével történikszakaszos hígtrágya leürítéssel. A hígtrágya szállítását, a lagúna leürítését zárt cs hálózatbiztosítja, a technológiából adódóan ezeknél minimális kézi beavatkozás szükséges. Arotáció végén a lagúnákat és a rácsozatot el írás szerint fert tlenítik. A nem felújítottépületekben hagyományos trágyacsatornás rendszer üzemel, ahol az épület két hosszantioldalfala mellet trágyacsatorna található, a trágyacsatornákba a hígtrágya lefolyik illetve azállatok letapossák továbbá a dolgozók kézi er vel letolják. A trágyacsatornák lemosásacsak a rotáció végén történik meg.

A sertéstelepen éves áltagban az alábbi táblázatban összefoglalt állatlétszámok találhatóak:

1. táblázatMegnevezés: Állatlétszám:Szopós malac 2700

Választott malac 4750Hízó sertés 350

Tenyész süld 340Kan 20

Tenyész koca 1150Összesen: 9310

2.4.1 A terület (kistáj) általános földrajzi adottságaiA Hortobágy kistáj 87 és 110 m közötti tszf-i magasságú, jellemz en ártéri szint tökéletessíkság. Rendkívül kis relatív relief felszíne enyhén D-i irányban és középvonala felé lejt.Jellemz magassága 88-92 m. E szint fölé csak egyes Tisza menti buckavonulatok éskunhalmok emelkednek. A kistáj az Alföld felszínalaktani szempontból egyiklegegyhangúbb területe. Felszíni formái közül szinte mindenütt megfigyelhet elhagyottTisza-medreket, morotvákat és hozzájuk kapcsolódó folyóhátakat és az ÉNy-i részövzátonyait, er sen letarolt futóhomokformáit emelhetjük ki. A kistájat a pleisztocén végénhárom hordalékkúp fogta közre. E sajátos helyzet miatt itt f képp finomszem üledékek


(agyag, iszap) akkumulálódtak, a pleisztocén üledékekben durva homok, ill. kavics csakÉNy-on fordul el . Jelen s futóhomok képz désre a mély fekvés és a 100-200 m vastagpleisztocén rétegek iszapos, agyagos löszréteggel záródnak. A holocénban a Tisza aHortobágyi legnagyobb részét bejárta, az üledékeket és a domborzatot homogenizálta.

2.4.2 A terület (kistáj) általános éghajlati adottságaiMérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az É-i részén 1950 óra körüli az évinapfénytartam, a D-i részeken megközelíti a 2000 órát. Nyáron 780-800 óra, télen 175 és185 óra közötti napsütés várható. A h mérséklet sokévi átlaga 9,8-9,99 °C, atenyészid szaké 17 °C. A fagymentes id szak hossza 187-190 nap. Az évi abszolút

mérsékleti maximum 34-35°C között van. Az abszolút minimumok átlaga -17 °C és -17,5 °C közötti. A csapadék évi összege 520 és 550 mm között változik a területen. A 24órás csapadékmaximum 142 mm. Évente 34-36 hótakarós nap várható, 16-18 cm átlagosmaximális vastagsággal. Legnagyobb gyakorisága az ÉK-i és a DNy-i szélnek van, azátlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti.

2.4.3 A terület (kistáj) általános talajtani, földtani, vízföldtani adottságaiA kistáj Ny-i részét a Keleti-f csatornából kiágazó Nyugati-f csatorna vízrendszere és aSarkad-Mérges- Sáros-éri f csatorna, középs részét a Hortobágyi f csatorna vízrendszereágazza be, míg K-r l a Keleti-f csatorna keretezi. Száraz gyér lefolyású, er sen vízhiányosterület. Az össze vízfolyás vízjárása a tiszai vízátvezetést l er sen befolyásolt. A tájnakcsak hattermészetes tava van, 382 ha felszínnel, melyek között a Nagyiván közeliDarvasfenék-tórendszer a legnagyobb.

A talajvíz mélysége a kistáj nagyobb részén 2-4 m között van, de nagy területeken még a 2m-t sem éri el. Mennyisége nem számottev . Kémiai jellegére az a jellemz , hogy a szikestalajok nagy elterjedtségének alapokát képez nátrium gazdag talajvizek legalább olyannagy területet uralnak, mint a kalciumos típusok. A szulfáttartalom 60-300 mg/l közöttváltozik. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s.km2 között van.

A terület 74%-át mélyben sós és szikes talajok fedik. Emiatt a kistáj értékét a szikesterm helyek növény és állatvilága, sziki legel khöz köt néprajzi értékek adják. Alöszös üledékeken, a felszín közeli (2-2,5 m átlagos mélység ) szikes talajvíz hatásakövetkeztében jellegzetes mozaikos szerkezetben változatos szikes talajkomplexekképz dtek.

2.4.4 A terület (kistáj) általános él világaA kistáj a Tiszántúli flórajárás része. Potenciális erd társulásai a pusztai tölgyese, szikitölgyesek csak kisebb foltokban lelhet k fel. Jelent sebbek a nyílt társulások, mint azecsetpázsitos sziki rétek, az ecsetkákás sziki rétek, a szikes puszták stb. Jellegzeteslágyszárúak a mézpázsit, az egérfarkf , sepr paréj, a réti szirózsa, a sziki kocsord stb.


2.4.5 A terület védend épített környezeti és természeti értékeiA telephelyen és annak környezetében védend épített környezeti elem nem található.A telephely közvetlen környezetében található a Hortobágyi Nemzeti Park területe, illetveNatura 2000-es területek. A legközelebbi Natura 2000-es terület a Hortobágy megnevezésHUHN20002 azonosítójú terület. A telephelyt l északra a HUHN10002 azonosítójúkülönleges madárvédelmi terület található.


3. A hatótényez k és a környezeti állapot részletes jellemzése

3.1 Leveg szennyezési (emissziós) adatokA telephelyen bejelentés köteles légszennyez pontforrás nem üzemel. A sertéstelependiffúz légszennyez forrásként jelentkeznek a trágyatároló tavak és az állatszállások,istállók. Az állatszállások természetes (nyílászárókon és tet szell kön keresztül)szell ztetése, a trágya elvezetése, illetve szállítása során és a hígtrágya-tároló tavakbólfelszabaduló szaganyagok, a telep közvetlen környezetében okoznak er s b zhatást.

A társaság a rendelkezésünkre álló információk alapján az évenkénti hatóságiadatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A rendelkezésünkre bocsátották a 2011 évihatósági adatszolgáltatást, a tárgyévben a telephelyen tartott állatok létszáma turnusonkéntnagyságrendileg 1160 db-os állományt jelentett.

A 2011. évi Légszennyezés mértéke éves bejelentést a mellékletben közöljük.

3.2 Zaj és egyéb fizikai tényez kAz érintett telephelyre – a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz.melléklete alapján – vonatkozó határértékek (az üzemi létesítményekt l származó zajterhelési határértékei a zajtól védend területen) az alábbiak szerint alakulnak:

Nappal (6 - 22 óráig): LTH = 60 dBAÉjjel (22 - 6 óráig): LTH = 50 dBA

A telephelyen folytatott tevékenység nem járt az ipari zajkibocsátási határértékeketmeghaladó zajterheléssel. Információink szerint a telephelyre, illetve a környezetére azilletékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség, vagy a helyiönkormányzat nem állapított meg – az említett rendelet mellékletében szereplhatárértékekt l eltér – egyedi határértéket. A területre érvényes határértéket mérésekkelnem igazolták. Jelenleg a telephely üzemel, de a terület jellegéb l, a telephelyen jellemztevékenységekb l ered en káros környezeti zajterhelés nem áll fenn és a hasonló jellegtevékenység folytatása esetén a jöv ben sem várható. Az üzemelés során kizárólag csak amegnövekedett tehergépjárm forgalom jelentkezik a telephelyen és környezetében, de ezlakott területet nem érint, ugyanis a teher- és esetlegesen a személygépjárm vek atelephely mellett található 3321. számú f útvonalon közlekednek.

3.3 Veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolásA kapott információk, valamint a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján a területen azbesztés azbeszttartalmú anyagokat, radioaktív anyagokat, szerves klórvegyületeket(különösen PCB, PCT, HCH, dioxin, dibenzofurán-származékokat), szervetlenfluoridokat, freon- és halonszármazékokat, toxikus fémeket nem alkalmaztak, ilyenanyagok a telephelyeken nem fordulnak el . A telephelyen veszélyes anyagok nemtalálhatóak.


3.4 Hulladékkezelés, tárolás, szállítás

3.4.1 A hulladékfelmérés eredményeA telephelyen belül többfelé találhatók ipari hulladéknak min sül anyagok.

A telephely középs részén található kb. 46 000 kg, bontási hulladék, mely EWC 17 01 07(beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól) kódon történ elszállításáról gondoskodni kell. A jelzett hulladék vélhet en a telephelyhasználaton kívüli épületeinek bontásából származik.

A telephely déli részén nagyobb mennyiség fa raklap található, ennek nagyobb része jóállapotú, használható és értékesíthet , kisebb része viszont fa hulladékként jelenik meg. AzEWC 15 01 03 kódú fa csomagolási hulladékok hulladék becsült mennyisége kb. 800 kg.

A telephelyen az elhullott állatok tetemeit hulladékká vált állati szövetek megnevezésselEWC 02 01 02 kóddal szállíttatják el rendszeresen, a 2010-es évben 61 180 t hulladékkeletkezett. A hulladékok telephelyen történ tárolása és az elszállítás is rendbenmegtörténik.

A 2010. évi hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatást a melléklet tartalmazza.

Veszélyes hulladék elhelyezését a telephelyen nem tapasztaltunk.

A telephelyen fellelt hulladékok nem a telephely üzemeltetéséb l m ködéséb l származik,hanem az épít ipari kivitelezési átépítési munkálatok során keletkezett és nem megfelel enkezelt hulladékok. A felszámolás alatti társaság jelenleg is üzemel, a telephelyen jelenlegkeletkez hulladékok rendszeresen elszállításra kerülnek.

A telephely üzemelése során kizárólag kis mennyiség kommunális hulladék keletkezett amúltban, amely jelenleg is keletkezik az alkalmazottainak munkavégzése során. Akommunális hulladékot szerz dött partner szállítja el.

A telephelyen bértárolás, vagy egyéb célból átvett hulladék nem található, hulladékel kezelését, kezelését, ártalmatlanítását nem végezték, és jelenleg sem végzik.

3.5 Vizek igénybevétele és terhelése, talajvédelem

3.5.1 VízrajzA település kisebb vízfolyásai közül kevés a természetes vagy természetközeli, a síkságiterületen jellemz en mesterséges csatornák találhatók. Ez utóbbiak közül a legjelent sebba Keleti-f csatorna, amely egy 98 km hosszú csatorna Tiszalök (Tisza) és Bakonszeg(Berettyó) között.A legközelebbi vízfolyás az ingatlantól nyugati irányban mintegy 300 m-re találhatóKeleti-f csatorna.

3.5.2 VízilétesítményekA telephelyen 3 db üzemeltetési engedéllyel rendelkez rétegvízre sz zött kút található.A K-198 kataszteri számú 160 m talpmélység kút van jelenleg használatban, ebb l nyerikaz üzemeltetéshez szükséges ipari vizet valamint a telephely üzemeltetéséhez szükséges


szociális célú vizet. A K-37 kataszteri számú és a K-233 kataszteri számú kút csak tartalékszerepet lát el, jelenleg nem található bennük kútgépészet, illetve szivattyú, mindkét kútcs sapkával le van zárva. A K-198 kataszteri számú kútból kitermelt víz egy DN90 kPEcsövön keresztül 100 m3 hasznos térfogatú hidroglóbuszba kerül átemelésre. A sertéstelepéves ipari víz és szociális víz szükséglete 31 920 m3/év.

A telephelyen az ólakban keletkez hígtrágya hulladék engedéllyel rendelkezvizilétesítményekkel kerül elvezetésre és tárolásra. A hígtrágya az ólakban atrágyacsatornákban gy lik össze, innen cs vezetéken keresztül az átemel aknába jut,ahonnan szivattyú segítségével a vasbeton tárolókba, illetve a HDPE szigeteléssel ellátotttározó tavakba jut. Ezen kívül 2 db egyenként 4825 m3-es vasbeton hígtrágya tározó kerültkiépítésre. Normál üzemelés esetén a tározókból a hígtrágyát szükséges id közönkénttartályos gépjárm vekkel szállítják el illetve cs vezeték segítségével juttatják ki azengedéllyel. A felszámolás alá került társaságnál jelenleg a rendszeres hígtrágya elszállításilletve injektálással történ kijuttatása nem megoldott. A hígtrágya kijuttatást engedélybirtokában végezték. A keletkez hígtrágya a földmedr hígtrágya egy ideig a tározó

tárgyakban kerül tárolásra, majd a hígtrágya tavakba kerül kijuttatásra.

A trágyaelvezet rendszer elemeinek és a hígtrágya tároló m tárgyak környezetében 4 dbmegfigyel kút került kiépítésre. A kutak vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. Ahígtrágya tároló m tárgyak talajvízre gyakorolt hatását a megfigyel kutakból rendszeresmintavétellel ellen rzik.

A Hajdú Bihari Önkormányzatok Vízm Zrt. által 2014.04.11-én a megfigyel kutakbóllevett és laboratóriumban vizsgált minták vizsgálati jegyz könyvét a melléklethezcsatoltuk.

3.5.3 Kommunális célú vízfelhasználásA telephely kommunális vízellátását - hasonlóan a technológiai vízhez - fúrt rétegvízkútróla K-198-as jel biztosítják. Kommunális célú vízfelhasználás kizárólag a központi irodaépületben történik, egyéb kommunális jelleg vízigény a sertéstelepen nincs.

3.5.4 Technológiai célú vízfelhasználásA telephelyen technológiai célú vízfelhasználás jelent s, a szükséges vízmennyiséget aK-198-as jel fúrt rétegvízkútról biztosítják. A szükséges technológiai vízigény az alábbitáblázatban megadott adatok figyelembevételével kalkulálható.


2. sz. táblázatMegnevezés Éves átlaglétszám

(db)Vízfelhasználás

(l/nap)Összes vízfelhasználás

(m3/nap)Batériás malac 4750 4 19,00Hízó sertés 350 10 3,50Tenyész kocamalacaival 1150 20 23,00

Tenyész kocasüld 340 10 3,40Tenyész kan 20 10 0,2Összesen 6610 - 49,1

A napi 49,1 m3 vízigény éves szinten 365 nappal számolva összesen 17 921 m3.

Információnk szerint a K-198-as jel rétegvízkútból felhasznált vízmennyiség negyedévesbevallásait rendre benyújtotta a felszámolás alá került cég. Amennyiben a társaság ajöv ben is üzemel, úgy a negyedéves bevallások benyújtása és a fogyasztásnak megfelelvízkészlet járulék megfizetése feladatként jelenik meg.

3.5.5 Szennyvízkibocsátás, csatornarendszer, szennyvízkezelés és elhelyezésKommunális szennyvíz

A telephelyen a központi irodaépületben keletkez szennyvizet zárt aknában gy jtik, majdszippantást követ en zárt tartályos járm vel arra jogosult vállalkozó szállítja el a poroszlóiszennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep által kiadott befogadói nyilatkozat aFelügyel ség részére korábban megküldésre került. A szociális vízigény kb. 500 m3/évnagyságrend , a szociális helyiségek takarításához kb. 30 m3/év vízmennyiségethasználnak fel. Ezen kívül a gépjárm fert tlenít medence feltöltéséhez, valamint

locsoláshoz mintegy 365 m3 vízmennyiséget használnak fel évente.

Technológiai szennyvíz

A tárgyi telephelyen a technológiai szennyvizet az ólak mosásához és az állatokivóvízigényének biztosításához használják. A telepen az állattartás az utóbbi évekbentörtén korszer sítések következtében víztakarékos technológiával történik. Az ólak mosásivízigénye megközelít leg az itatóvíz 70 %-a, ami a termelés intenzitásától, atakarmányozástól és a tartott sertésfajtától is függ. Az éves mosóvíz mennyisége 12 500m3/év, a zöldfelületek locsolásához, illetve a portalanításhoz 600 m3 vizet használnakévente.Az ólakban keletkez hígtrágya a vízigény 80 %-al kell figyelembe venni a párolgásiveszteségek miatt a hígtrágya az épületekben trágyalé csatornákban gy lik össze, amelyeka telephelyen található központi 80 m3-es vízzáró kivitel trágyalé aknába vezetik azt.Innen átemel szivattyú cs vezetéken keresztül juttatja a trágyatározó m tárgyakhoz.

Rendkívüli eseményr l – víz és szennyvízkezeléssel kapcsolatos bírság, az állapotvizsgálatid pontjáig feltárt szennyezettség – a tárgyi témakörrel kapcsolatban nincs tudomásunk.

Korábban a tározó m tárgyakban gy jtött hígtrágyát megfelel rendszerességgelelszállították a telephelyr l mez gazdasági felhasználás céljából.


A rendelkezésünkre álló információk alapján jelenleg a telephelyr l a rendszereshígtrágya kiszállítás, illetve injektálással történ kijuttatás nem megoldott, a keletkezhígtrágyát szükség esetén a múltban használatos m szaki védelem nélküli földmedrtrágyatavakba juttatják. A jöv ben feladatként jelenik meg, hogy a keletkez hígtrágyavagy saját hatáskörben kijuttatásra (injektálásra) kerüljön, vagy a hígtrágya rendszeresértékesítését kell megoldani.

4. A földtani közeget és felszín alatti vizeket érint szennyezettségivizsgálatok

4.1 El zményekA rendelkezésünkre álló információk alapján a telephelyen hosszú id re visszanyúlva semvégeztek a jelenlegit l eltér (állattartás) tevékenységet. Az alkalmazott tenyésztésitechnológiák az évtizedek folyamán keveset változtak.

A környezeti állapotvizsgálat lefolytatását megel en a telephely vonatkozásábankármentesítésr l (tényfeltárás, m szaki beavatkozás) nincs tudomásunk.

4.2 Általános szennyezettség-felmérési stratégiaA szennyezettség felmérésre kialakított vizsgálati stratégiánk alapvet en két lépcs retagozódik. Az I. ütem során a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, a területenlefolytatott interjúk és a helyszíni bejárások tapasztalatai alapján – a technológiából fakadókritikus helyeken, a potenciális szennyez forrásoknál és egyéb valószín síthetszennyezési gócpontokon – csak sz kített darabszámú feltáró fúrások mélyítésével,akkreditált talaj és felszín alatti víz minták vételezésével, továbbá akkreditáltvizsgálólaboratóriumi mérések segítségével próbáljuk a szennyezettség tényétmeghatározni, vagy egyértelm en kizárni.

Amennyiben pozitív, a vonatkozó szennyezettségi határértékeket meghaladóvizsgálólaboratóriumi mérési eredmények születnek az I. ütem feltárásai során, úgy sorkerülhet a II. ütem vizsgálataira, melyben a talaj- és/vagy felszín alatti vízszennyezettséggel érintett területeken végzünk újabb feltárásokat, vagy már csak lehatárolófúrások mélyítésével, újabb akkreditált talaj- és felszín alatti víz mintavételezésekkel,illetve akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérésekkel határozzuk meg a szennyezettségvertikális és horizontális kiterjedését.

A lehatároló fúrások kijelöléséhez a feltáró fúrások mintáiban detektált szennyez anyagokmennyiségi és min ségi mérési eredményeit, a területrészek geológiai-hidrogeológia ésfelszínmorfológiai viszonyait, illetve egyéb helyszíni adottságokat és tapasztalatiösszefüggéseket veszünk figyelembe.

Laborvizsgálati stratégia, analitikaAz akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérések során vizsgálandó komponenseket ésvizsgálati csoportokat a telephelyen belüli területhasználat, valamint a jelenlegi és régebbitevékenységek figyelembevételével határoztuk meg.


A vizsgálati mintaegyedek kiválasztása a fúrások során jelenlév mintavételi m szakivezet utasításai alapján, a szennyezettségi viszonyok lehet legteljesebb feltárásánakszempontjai szerint történt.

A szennyezettség viszonyításaAz akkreditált talaj mintavételezési, illetve a kapcsolódó akkreditált vizsgálólaboratóriumimérési eredmények min ségi és mennyiségi viszonyításánál, értékelésénél, feldolgozásánálés dokumentálásánál a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizekvédelmér l szóló rendelet, valamint a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttesrendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhezszükséges határértékekr l és a szennyezések mérésér l szóló rendelet 1., 2. és 3. számúmelléklete szerinti (B) szennyezettségi határértékeket vettük figyelembe.

4.3 A szennyezettség felmérés lefolytatásaA Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.” telephelyén végzett környezeti állapotvizsgálat kereteinbelül az általános szennyezettség-felmérési stratégia I. ütemének megvalósítására kerültsor. Ennek megfelel en 2014.07.30-án valamint 08.13-án terepbejárást végeztünk a tárgyitelephelyen, hogy annak állapotát felmérjük, és az el zetes adatok és a bejárás tapasztalataialapján a fúrási mintavételi pontok helyét meghatározhassuk.

A terület bejárása során potenciális szennyez forrásként tekintettünk minden olyanlétesítményre, melyek az alkalmazott technológiából adódóan, a létesítmény, illetve akapcsolódó m tárgyak, berendezések esetleges meghibásodása, hanyag kezelése esetén,valamint a múltban alkalmazott technológiához kapcsolódóan potenciális szennyez anyagforrást jelenthetnek.

A telephely közvetlen környezetében sem lakó- sem ipari ingatlan nem található ígypotenciális küls szennyez forrásokat nem kell figyelembe venni.

Ezek alapján potenciális szennyez forrásként azonosítottuk a hígtrágya átemel aknát, azegykori hígtrágya tároló tavak környezetét tekintettük potenciális szennyez forrásnak.

A potenciális szennyez forrás megnevezése: hígtrágya átemel aknahígtrágya tavak környezete

hígtrágya tározó m tárgyak környezete

A telephelyen potenciális szennyez forrásként a hígtrágya elvezetésére szolgálótárgyak jelennek meg, így ezek környezetében létesítettük a fúrási pontokat.

Az ólakban keletkez hígtrágya a szennyvíz átemel aknába csatlakozik, innen átemelszivattyú segítségével cs vezetéken keresztül jut a vasbeton hígtrágyatároló m tárgyakba,illetve a m szaki védelemmel ellátó hígtrágya tavakba. Az átemel akna vízzáróságánakilletve az esetleges hígtrágya kijutásának ellen rzése céljából létesítettük a P1025-01-F1jel fúrási mintavételi pontot. Az egykor használatos m szaki védelem nélküli földmedrhígtrágya tározó tavaktól K-i irányban létesítettük a P1025-01-F2 jel mintavételi pontot.míg ugyanezen forrástól Ny-i irányban P1025-01-F3 jel mintavételi pontot. A m szakivédelemmel ellátott fóliaszigetelés hígtrágya tározó tavaktól NY-i irányban mélyítettük lea P1025-01-F4 jel pontot. A fenti fúrási mintavételi pontokból kizárólag talajmintákatvételeztünk 0,5 m-es és 4,0 m-es mélységekb l. A levett pontmintákat nitrát, nitrit ésammóniumion tartalomra vizsgáltattuk. A fúrási pontokból talajvíz minta vételezését isterveztük, azonban a P1025-01-F1 jel furat lemélyítése során 8,0 m-es fúrási mélységnél


sem ütöttük meg a talajvíz szintjét. Emiatt a talajvíz esetleges szennyezettségénekvizsgálata céljából a telephelyen a potenciális szennyez források környezetében találhatótalajvíz megfigyel kutakból végeztünk akkreditált vízminta vételezést.

4.4 Vizsgálati eredmények

4.4.1 Földtani felépítés

A P1025-01-F1, P1025-01-F2, P1025-01-F3, P1025-01-F4 jel feltáró mintavételi furatok2014.08.13- án létesültek.

A P1025-02-F1 jel feltáró fúrásban 1,2 m-ig barna szín humuszos kövér agyagotazonosítottunk. Ez alatt 2,9 m-ig sárgásbarna szín iszapos homoklisztetharántoltunk. Ezt követ en 8,0 m-ig, a furat talpmélységéig világosbarna-szürkekövéragyagot figyelhettünk meg. Átázottságot a furat talpán sem észleltünk.(EOVy= 823 387, EOVx= 250 714)

A P1025-02-F2 jel feltáró fúrásban 1,2 m-ig barna szín humuszos kövér agyagotazonosítottunk. Ez alatt 2,9 m-ig sárgásbarna szín iszapos homoklisztetharántoltunk. Ezt követ en 4,0 m-ig, a furat talpmélységéig világosbarnakövéragyagot figyelhettünk meg. A fúrással a talajvíz szintjét nem sikerült megütni.(EOVy= 823 664, EOVx= 250 560)

A P1025-02-F3 jel feltáró fúrásban 1,2 m-ig barna szín humuszos kövér agyagotazonosítottunk. Ez alatt 2,7 m-ig sárgásbarna szín iszapos homoklisztetharántoltunk. Ezt követ en 4,0 m-ig, a furat talpmélységéig világosbarnakövéragyagot figyelhettünk meg. A furatban átázottság nem volt észlelhet .(EOVy= 823 503, EOVx= 250 540)

A P1025-02-F4 jel feltáró fúrásban 1,2 m-ig barna szín humuszos kövér agyagotazonosítottunk. Ez alatt 2,4 m-ig sárgásbarna szín iszapos homoklisztetharántoltunk. Ezt követ en 4,0 m-ig, a furat talpmélységéig világosbarnakövéragyagot figyelhettünk meg. A furatban talajvíz nem jelent meg. (EOVy= 823 123, EOVx= 250 473)

A lemélyített fúrási és mintavételi pontok helyszínrajza a térképmellékletben található.

4.4.2 Vízföldtani értékelésA furatokban észlelt fizikai talajféleségek becsült vízátereszt -képessége:

– iszapos homokliszt: k = 10-5 – 10-6 cm/s– nehézagyag: k = 10-7 – 10-9 cm/s

Összegezve tehát a terület felszínét változó mértékben vízzáró, illetve gyenge vízáteresztképesség talajok települtek.

A megfigyel kutakban 2014. áprilisában a felszínhez mért talajvízszintek 7,5 – 8,0 mközött váltakoztak.


4.4.3 MintavételezésA munkálatok során akkreditált talaj és felszín alatti víz mintavételezést végeztünk (aPROFES Kft. a Nemzeti Akkreditáló Testület által a NAT-7-0003/2010. számonakkreditált „mintavev szervezet”).

A mintavételezés és a minták kezelése a telephelyen belüli területhasználatok és régebbitevékenységek alapján esetlegesen környezetbe kerül szennyez anyagoknak megfeleltartósítási, mintavételi technikák szerint történt.

A laboratóriumi vizsgálatok az alábbi komponensekre, vizsgálati csoportokra terjedtek ki:ÁVK (talajvíz esetében)

nitrát, nitrit, ammónia (talaj esetében)

A talaj- és felszín alatti víz minták elemzési feladatait a NAT által NAT-1-1227/2010.számon akkreditált BIOKÖR Technológiai és Környezetvédelmi Kft. laboratóriumábanvégezték el.

A PROFES Kft. és a BIOKÖR Kft. akkreditálási okiratát a mellékletben közöljük.

A megfigyel kutakból levett felszín alatti vízmintákból egységesen ÁVK komponensekvizsgálatát végeztettük el, míg talajminták esetében nitrát, nitrit, ammónia szennyez anyagkomponenskört jelöltük ki vizsgálatra.Az akkreditált vizsgálólaboratóriumi mérések a fenti komponensekre terjedtek ki, ahelyszíni tényez ket figyelembe véve egyéb szennyez komponens vizsgálata nem voltindokolt.

A mintavételezés során alkalmazott helyszíni mérések, vizsgálatok

Az akkreditált talaj és felszín alatti víz mintavételezések során érzékszervi vizsgálatokatfolytattunk. A potenciális szennyez források környezetében létesített fúrási pontok EOVkoordinátáit kézi GPS készülék segítségével adtuk meg a mintavételi jegyz könyvben.

A szennyezettség feltárásához, illetve a szennyezettség kizárásához létesítmények(monitoring kutak, kutatóárkok, stb.) kialakítására, valamint geodéziai, geofizikai és egyébvizsgálatok lefolytatására nem volt szükség.

A feltáró fúrások akkreditált fúrási és talaj mintavételi-, felszín alatti víz mintavételijegyz könyveit a melléklet tartalmazza.

4.4.4 Laborvizsgálati eredményekA felszámolás alatti társaság Balmazújváros, 076/3 hrsz. alatti telephelyén végzett fúrásosmintavételek során vételezett talaj-, és felszín alatti vízminták laborvizsgálati eredményeitaz alábbi táblázatokban foglaljuk össze.


A talajminták laboratóriumi vizsgálati eredményei:3. sz. táblázat

Minta jeleVizsgált komponens

Nitrátion [mg/kg]* Nitrition [mg/kg]* Ammóniumion [mg/kg]*P1025-01-F1/0,5 17 0,24 < 0,5P1025-01-F1/4,0 29 0,09 < 0,5P1025-01-F2/0,5 6,1 < 0,5 < 0,5P1025-01-F2/4,0 12 < 0,5 0,6P1025-01-F3/0,5 < 1 < 0,5 < 0,5P1025-01-F3/4,0 17 0,06 < 0,5P1025-01-F4/0,5 1,8 0,06 < 0,5P1025-01-F4/4,0 54 0,05 < 0,5(B) határérték

[mg/kg] 500 100 250

* 1:10 arányú desztillált vizes kivonatból, az eredmény a szárazanyagra vonatkozik

A felszín alatti vízminták laboratóriumi vizsgálati eredményei:4. sz. táblázat

Vizsgáltkomponens

Vizsgált minta jele (B)határértékP1025-01-M1 P1025-01-M2 P1025-01-M3

pH 7,19 7,09 7,09 6,5-9,0vezet képesség [mS/cm] 3,53 3,23 2,89 2,5összes oldott anyag[mg/dm3] 2732 2424 2340 -

p-lúgosság [mmol/dm3] < 0,1 < 0,1 < 0,1 -m-lúgosság [mmol/dm3] 28,5 19,8 19,7 -összes keménység[CaO mg/dm3] 1026 624 540 -

karbonát keménység[CaO mg/dm3] 798 554 540 -

állandó keménység[CaO mg/dm3] 228 70 szikes -

KOIk [O2 mg/dm3] 84,6 55,3 17,3ammóniumion tart. [µg/dm3] 230 110 < 50 500vastartalom [mg/dm3] 0,11 0,11 0,12 -mangántartalom [mg/dm3] 0,16 0,63 0,26 -nátriumion tart. [mg/dm3] 205 288 275 200káliumion tart. [mg/dm3] 2,5 2,0 1,3 -kalciumion tart. [mg/dm3] 220 246 235 -magnéziumion tart.[mg/dm3] 366 160 134 -

kloridion tart. [mg/dm3] 277 187 197 250nitrátion tart. [mg/dm3] 146 263 283 50nitrition tart. [mg/dm3] 0,09 2,95 1,33 0,5hidrokarbonát-ion tart.[mg/dm3] 1739 1208 1202 -

szulfátion tart. [mg/dm3] 184 174 242 250foszfátion tart. [µg/dm3] 261 64 66 500


A hígtrágya tározók környezetében található monitoring létesítmények legutóbbimintavételezéseinek (2014. április 11.) eredményeit az alábbi táblázatban közöljük.

5. sz. táblázat*

Vizsgált komponens Megfigyel kút jele (B)határérték

M1 M3 M4pH 7,0 7,0 7,1 6,5-9,0vezet képesség[mS/cm] 3,84 2,61 2,47 2,5

Szulfát [mg/dm3] 550 97 79 250Nitrit [mg/dm3] 1,58 0,43 0,29 0,5Nitrát [mg/dm3] 389 395 271 50Ammónium [µg/dm3] 7 170 160 860 500

*A mintavételezést 2014. április 11-én a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízm Zrt. munkatársai végezték.

4.4.5 Laborvizsgálati eredmények értékeléseA Tiszántúli Vágósertés Kft. „f.a.” Balmazújvárosi sertéstelepén 2014. augusztus 13-ánvégzett feltáró fúrások és az azt követ laboratóriumi vizsgálatok, valamint a kapotttalajvíz monitoring eredmények alapján az alábbi fejezetekben mutatjuk be a vizsgálttelephely talaj- és talajvíz mintáinak határértékekhez viszonyított állapotát.

Talaj szennyezettségi állapota

A kialakított feltáró furatokból (4 db) származó talajminták laboratóriumi vizsgálatasorán – nitrát, nitrit és ammónium tekintetében – a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVMegyüttes rendeletben foglalt (B) szennyezettségi határértékhez viszonyítva túllépést(szennyezettséget) nem tapasztaltunk. Egyetlen minta szennyez anyag koncentrációjasem közelítette meg a (B) szennyezettségi határértéket a vizsgálat komponensekvonatkozásában. A hígtrágya kezel és tároló m tárgyak környezetében a földtani közeg -a vizsgált komponensek tekintetében - szennyezettség-mentesnek tekintend .

Felszín alatti víz (talajvíz) állapota

A telephelyen a hígtrágya tároló m tárgyak környeztében található talajvíz megfigyelkutakból (3 db) származó augusztusi mintavételt követ talajvíz minták laboratóriumivizsgálata során – általános vízkémiai paraméterek tekintetében – a 6/2009. (IV. 14.)KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt (B) szennyezettségi határértékhezviszonyítva túllépést (szennyezettséget) 5 szennyez anyag komponens illetve paraméteresetén tapasztaltunk.

A 2014 augusztusában levett talajvíz-minták elektromos vezet képességi paramétereiminden esetben meghaladták a határértéket, a mért értékek nagyságrendileg 2,89 - 3,59mS/cm között jelentkeztek, amely mintegy 1,2 - 1,4 x (B) túllépés a szennyezettségihatárértékhez viszonyítva. A 2014 áprilisában levett minták is hasonló nagyságrendtúllépést mutattak az M4-es kút esetén pedig kicsivel határérték alatt volt a fajlagoselektromos vezet képesség értéke. A monitoring kutakban megjelen vezet képességiparaméter határérték túllépések nagyságrendileg megegyeznek a 2014. áprilisimintavételezést követ laborvizsgálatok eredményeivel.


A környezeti állapotvizsgálat keretében levett vízmintákban szulfátion koncentráció ahatárértéket az M3-as jel kút esetében megközelítette, de a határértéket nem lépte túl.Azonban az áprilisi mintavétel során az M1-jel kút esetében (550 mg/dm3) több mint 2-szeres határérték túllépés volt tapasztalható.

Ammóniumion esetében az áprilisi mintavétel alkalmával az M1 és az M4 jel monitoringkút esetében volt határértéket meghaladó koncentráció detektálható. Azonban az M1-jelkútban jelent s több mint 14-szeres (B) szennyezettségi határérték túllépés volttapasztalható, amely szennyezettség azonban a környezeti állapotvizsgálat keretébenvégzett mintavételezés során nem semelyik kút esetében sem volt határérték túllépéskimutatható.

Valamennyi talajvíz minta nitrátion koncentrációja határérték feletti értéket mutat mind azáprilisi mind az augusztusi mintavétel során. Az áprilisi vizsgálatok során mintegy 400mg/dm3 koncentráció volt kimutatható az M1 és az M3-jel megfigyel kutakban, amelycsaknem 8-szoros túllépést jelent. Az M1-jel kútban az augusztusi vizsgálat már kisebbmérték (146 mg/dm3) határérték túllépést mutatott, azonban ezen mintavételi alakalomsorán az M2 és az M3-jel kutakból származó vízminták is több, mint 5-szöröshatárérték túllépést jeleztek.

A vizsgálat minták nitrition koncentrációjának esetében az áprilisi vizsgálat csak az M1-jel kút mintája esetében mutatott mintegy 3-szoros túllépést, amely az augusztusivizsgálat során nem jelentkezett, a mért érték a határérték alatt volt. Azonban az augusztusimintavétel során az M2 és az M3-jel kutak mintája is határérték túllépést mutatott, ezekközül is az M2-jel kút volt a jelent sebb mintegy 6-szoros mérték .

Az augusztusi mintavétel során az M1 jel kút esetén volt kismérték kloridionkoncentráció túllépés, de ez nem mondható jelent snek, a határértéket csupán 10%-allépte túl.

A nátriumion tartalom az augusztusi mintavétel során valamennyi vizsgált kút eseténszennyezettségi határérték túllépést mutatott. Legnagyobb koncentráció az M2-jel kútesetében (288 mg/dm3) volt kimutatható, amely a (B) határérték 1,4-szerese.

Az általános vízkémiai paraméterek közül a szennyezettségi határértékkel nem rendelkezkomponensek is átlagos értéket mutatnak, valamennyi vizsgált talajvíz minta esetén.Kiugró érték nem tapasztalható, az összes oldott anyag tartalom (átlagosan ~ 2500mg/dm3) kissé magas, de ez természetes eredet is lehet nem feltétlenül a hígtrágya kijutásáltal okozott terhelésb l származik. A területen talajvíz természetes hidrogénkarbonátkoncentrációja is magas, ez adja a kimutatott összes oldott anyag mennyiségének jelent shányadát.

Az akkreditált laborvizsgálati jegyz könyvet a mellékletben közöljük.

A feltáró furatokból származó talajminták laborvizsgálata során – a vizsgáltkomponensek vonatkozásában – határérték túllépést egyetlen esetben semtapasztaltunk.


A két vízmintavételi alkalom vizsgálati eredményei alapján elmondható, hogy ahatárérték túllépést okozó szennyez anyagok a hígtrágya környezetbe történkoncentrált kijutásával van összefüggésben.

A megfigyel kutakból származó vízminták laborvizsgálati eredményei engednekkövetkeztetni, hogy a földmedr tározó HDPE fóliaszigetelésének vízzárósága nemmegfelel , m szaki állapotának felülvizsgálata feltétlenül szükséges. A vízzáróság 5évenkénti szabványos felülvizsgálatát az egységes környezethasználati engedély isel írja. A vízzárósági felülvizsgálatot az el írt id közönként el kell végezni.

A megfigyel kutak környezetében található 2 db monolit vasbeton hígtrágya tározó,relatíve új építés , így a tározókból történ hígtrágya szivárgás nem valószín síthet .

5. Környezeti terhek rendezéséhez szükséges teend k

5.1 A környezeti terhek rendezése kapcsán várható feladatokA telephelyen nagyobb mennyiség nem veszélyes kategóriába tartozó bontásihulladékokat, valamint kisebb mennyiség nem veszélyes hulladékot tártunk fel. Azazonosított hulladékok elszállításáról és jogosultsággal rendelkez kezel részére történátadásáról a felszámolás alatti cégnek gondoskodnia kell.

A sertéstelepen a HDPE szigetelés hígtrágya tározó m szaki állapotának felülvizsgálatafeltétlenül javasolt, tekintettel a megfigyel kutakban detektált ammóniumion, nitrition,nitrátion, nátriumion és kloridion koncentráció határérték túllépésekre.

A telephely esetleges értékesítésével kapcsolatosan problémát jelenthet a tározókbanjelenleg megtalálható hígtrágya elhelyezése, kijuttatása. A hígtrágya csak kijuttatásiengedéllyel rendelkez területre és engedélyezett eljárással történhet.

A jelenleg alkalmazott szikkasztási gyakorlat hosszútávon terhelést jelent a felhagyotttrágyatavak környezetében mind a földtani közegre, mind a talajvízre nézve. Ezek amúltban használt m szaki védelem nélküli trágyatavak összfelülete 1,6 ha. A trágyatavakterületének rekultivációjára hatósági kötelezés van érvényben.

---

tiszántúli vágósertés kft. „f.a.” 4060 balmazújváros, 076/3 ......balmazújváros 076/3,...

Documents