tisztességes munka (ilo) - az európai szociális párbeszéd (eu) rendszere

Tisztességes munka (ILO) - az európai szociális párbeszéd (EU)

rendszere

dr. Ladó Mária

SZEF DECENT elnevezésű projektje keretében megrendezett képzéssorozat

2013. április-június

Tisztességes munka

- az ILO Tisztességes munka Menetrendje és az európai válasz

Tisztességes munka értelmezése

„A világ munkavállalóinak fele napi két dollárnál kevesebbet keres, és ugyanilyen arányt képviselnek azok, akikre nem terjednek ki az alapvető társadalombiztosítási szolgáltatások. A tisztességes munka koncepciójával ezeket az egyenlőtlenségeket próbáljuk meg kezelni”

(Vladimír Spidla, korábbi szociális és foglalkoztatásügyi biztos)

Tisztességes munka értelmezése

Embereknek a munkával kapcsolatos elvárásait foglalja össze

Konkrétabban:– lehetőség produktív (értelmes) és tisztességes jövedelmet

biztosító munkára– biztonság a munkahelyen és szociális védelem a

munkavállaló és családja részére– esély a személyes fejlődésre és a társadalmi integrálódásra– lehetőség arra, hogy az emberek részt vehessenek a rájuk

vonatkozó döntések meghozatalában, hogy kifejezhessék véleményüket, és szabadon szerveződhessenek

Tisztességes munka Menetrendje

Iránymutatások összessége, annak érdekében, hogy minden nő és férfi számára biztosított legyen a munkalehetőség, mégpedig– a szabadság, – az igazságosság, – a biztonság és – a méltóság feltételei között


Négy pillérre épül (ILO stratégiai céljai):– munkahelyteremtés– munkával összefüggő jogok garantálása minden

munkavállalónak– szociális védelem kiszélesítése– szociális párbeszéd előmozdítása

valamint a nemek közötti egyenlőség biztosítása mind a négy pillér esetében

Nem csupán minimális alapjogok


Tisztességes munka országprogramok: – ILO szakmai/pénzügyi és politikai segítséget nyújt

a legkomolyabb hiátusok felszámolása, csökkentése érdekében

– integrált megközelítés

Vita: monitorozás: lehet, kell-e mérni az előrehaladást?

EU álláspontja

Támogató – öszhangban van saját értékeivel és elveivel– fókuszban a fejlődő és feltörekvő országok

Érdekeltség kettős:– biztosítani lehet a verseny tisztességes voltát – hozzájárul a feltörekvő országok felzárkózásához

Kereskedelempolitika része – harmadik országokkal kötendő kereskedelmi

egyezmények része

Európai szociális párbeszéd

- különös tekintettel a közszférára

Gyökerek: Európai Gazdasági Közösség

Benelux államok, Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország

gazdaság és társadalom megszervezésének módja, tradíciói

• szociális partnerek tagállami (meghatározó, nélkülözhetetlen) szerepe

• munkaügyi kapcsolatok (alapvetően bipartit) tagállami rendszere

Párhuzamos folyamatok: mélyítés és szélesítés

Mélyítés: szorosabb kapcsolat a tagállamok között; egyre több hatáskör nemzetek fölötti szintre kerül– „hozott” értékek beépítése, érvényesítése

közösségi szinten • európai szociális párbeszéd

Párhuzamos folyamatok: mélyítés és szélesítés

Szélesítés: 6 tagállam – 27 tagállam– igen jelentős differenciálódás– közös értékek egyre részletesebb

rögzítése az egymást követő Szerződésekben

EUSz – demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések

11. cikk:(1) Az intézmények a megfelelő eszközökkel

biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. ...

EUMSz – szociális partnerek és szerepük elismerése

152 cikk:

Az Unió - az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével - elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását. Az Unió - önállóságuk tiszteletben tartása mellett - elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet.

Európai szociális párbeszéd – fogalom értelmezése

ESZP azokat az intézményi formációkat és eljárásokat foglalja magába, amelyek keretében az európai szintű szociális partnerek – megbeszéléseket folytatnak, vitáznak, illetve

tárgyalásokat folytatnak,– együtt dolgoznak valamely konkrét feladat

elvégzése érdekében,– részt vesznek az EU döntéshozatalában és

politika formálásában

ESZP színtjei, résztvevők köre és formái

Színtek:– közösségi színt/ágazatközi– ágazati

Résztvevők köre:– bipartit– tripartit

Formák:– konzultáció– concertation– tárgyalás (szociális párbeszéd)

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás: konzultáció + a szociális partnerek tárgyalása, „kvázi” jogalkotóvá válása

II. Szociális Párbeszéd Bizottságok – közösségi szinten, ágazati szinten

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek)

Európai Bizottság köteles (két szakaszban) konzultálni a szociális partnerekkel – közösségi szinten/ágazati szinten

Amennyiben a szociális partnerek vállalják, a tárgyalást maguk folytathatják le

Közösségi normaalkotás kétféle egyenrangú módja:– Az EiB a szabályozó, konzultálva a szociális

partnerekkel– A szociális partnerek átveszik a szabályozást,

tárgyalnak és megállapodnak – megállapodásuk teremti meg a szabályozást


Irányelvek (példák): A Tanács 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC

által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról A Tanács 2010/18/EU irányelve a BusinessEurope, az

UEAPME, a CEEP és az ETUC által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodásról végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

A Tanács 2010/32/EU irányelve a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keret megállapodás végrehajtásáról


Autonóm megállapodások (példák):

Az UNICE, CEEP és az ETUC megállapodása a távmunkáról (2002)

Az UNICE/UEAPME, CEEP és az ETUC megállapodása a munkahelyi stresszről (2004)

Az UNICE, CEEP és az ETUC megállapodása a munkahelyi zaklatásról és erőszakról (2007)


Magyar érdekek képviselete:– legerőteljesebb, ha a tárgyaló delegáció tagja a

magyar szociális partner szervezet– tagszervezeteknek jóvá kell hagyniuk a

megállapodást Végrehajtás, érvényesítés

– irányelv esetében a kormányok felelőssége– megállapodások esetében elsősorban az aláíró

szociális partnerek és tagszervezeteik kötelessége

II. Szociális Párbeszéd Bizottságok – közösségi szinten, ágazati szinten

Közösségi szinten: – Szociális Párbeszéd Bizottság (1992)

Ágazati szinten: – ágazatonként Ágazati (Szociális)

Párbeszéd Bizottságok (1998-tól)

Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) Bipartit struktúra (32 fős delegációk)

Magyar szakszervezeti részvétel: – személyesen: ETUC döntése, kíválasztása alapján– ETUC/Eurocadres/CEC tagszervezeteként – képviseleti demokrácia szabályai szerint

ETUC

A delegáció tagjaként vesz részt a Eurocadres és a CEC

BusinessEurope

CEEP

UEAPME

Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992)

Alapvetően bipartit együttműködés – saját kezdeményezésük alapján bármely olyan

témát megvitathatnak, amely a közös hatáskörükbe, kompetenciájukba tartozik (közös állásfoglalás, közös vélemény)

– ezekben a témákban, saját kezdeményezésük alapján tárgyal(hat)nak és megállapodhatnak,

– nyomonkövetik a megállapodásaik tagállami érvényesülését

– közösen végez(het)nek el feladatokat (pl. projektek kezdeményezése és végrehajtása)

Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992)

Tripartit konzultáció – másodlagos funkció

Évente 3-4 ülés, munkacsoportok Legutolsó tárgyalás: fiatalok

foglalkoztatásáról szóló ún. cselekvési-keret

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól)

Érintett szociális partnerek kezdeményezésére jönnek létre – ahol egyaránt kompetensek, szerveződési területük közös („ágazat”)

Jelenleg 41 ÁPB


Közszféra Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságai

Helyi és regionális kormányzatok (2004)

Kórházak és egészségügyi ellátás (2006)

Központi közigazgatás (2010)

Oktatás (2010)

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Bipartit struktúra (32 fős delegációk)

Közszféra ÁPB-k esetében

Adott ágazat európai ágazati szakszervezeti szövetsége

Adott ágazat európai ágazati munkáltatói szövetsége(i)

Szaksz. Sz. Munkált. Sz.

Helyi és regionális kormányzatok EPSU CEMR

Kórházak és egészségügy i ellátás EPSU HOSPEEM

Központi közigazgatás TUNED EUPAE

Oktatás ETUCE EFEE


Magyar szakszervezeti részvétel: – személyesen: európai ágazati szakszervezeti szövetség

döntése, kíválasztása alapján– európai ágazati szakszervezeti szövetség tagszervezeteként

– képviseleti demokrácia szabályai szerint

Magyar érdekek képviselete:– legerőteljesebb, ha a tárgyaló delegáció tagja a magyar

szociális partner szervezet– tagszervezeteknek jóvá kell hagyniuk a megállapodást,

közös állásfoglalásokat


Közszféra ÁPB-k legfontosabb témaköre: megszorítások és struktúrális átalakítások a válság következtében

Helyi és regionális kormányzatok ÁPB:– A gazdasági válság hatása – közös értékelés és

állásfoglalások az Európai Tanács számára (2010 dec., 2011 okt.)

– Közös válasz vélemény az EiB Zöld Könyvéről: Sturktúrális átalakítások és a változások előrejelzése (2012 márc.)

– Cselekvési keret a struktúrális átalakításokhoz (2012 dec.)


Központi kormányzati adminisztrációk ÁPB: – Közös állásfoglalás a válság hatásairól (2011 dec.)– Közös válasz vélemény az EiB Zöld Könyvéről: Sturktúrális

átalakítások és a változások előrejelzése (2012 márc.) – Közös projekt a központi kormányzati adminisztrációk

imázsának javítása érdekében (2012)– Keret megállapodás a minőségi szolgáltatás érdekében

(2012 dec.)


Kórházak és egészségügyi ellátás ÁPB:– Cselekvési keret a munkaerőutánpótlásról és a munkaerő

megtartásáról (2010 dec.)– Közös vélemény az EU egészségügyi munkavállalókról

szóló akció tervéről (2012 szept.)

Oktatás ÁPB:– Közös vélemény az oktatástól, képzésről és kutatásról:

Beruházás a jövőbe (2011 jan.)– Közös projekt a tanárok utánpótlása és megtartása

érdekében (2011), ajánlások (2012 nov.)

Több ÁPB közösen:– Ajánlások a harmadik fél általi munkahelyi erőszak és

zaklatás témában (2010 szept.)

Közösségi szintű és ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok

Dilemmák:– megállapodások végrehajtása, érvényesítése az

aláíró szociális partnerek és tagszervezeteik kötelessége

– erőteljesebb (konzultatív) hatás európai szinten, mint a tagállamokban

– jelentős különbségek tagállamok között • kapcsolódás az európai szociális partnerekhez

• felkészültség és kapacitás – válság kedvezőtlen hatása a tagállami munkaügyi

kapcsolatokra

„Azok az országok, ahol erős a munkaügyi kapcsolatok rendszere, általában jobb a gazdasági és szociális helyzet, és jobban ellenállnak a megrázkódtatásoknak, és ezek a leginkább versenyképesek. ... A válságból több – és nem kevesebb – szociális párbeszéddel kell kilábalnunk”

Andor László, biztos

tisztességes munka (ilo) - az európai szociális párbeszéd (eu) rendszere

Documents