Civil szervezeteink

Tiz ev utanA Magyarok Viltigszovetsege Jugoszltiviai Orsuigos Twulcsa altal ~izerV(!-zett, 2000. ;anuar i3-an Zen tan megtartott tanacskouis bevezeto refertitu-ma (1.resz)

1989 varatlanul fel-csillantotta a remenyta tarsadalom atalaku-lasara, es azon belli! avajdasagi magyarsagnemzeti onszervez6-dese szamara. A szov-

jet birodalom ossze-omlott, szinte 6nh616rara valtozott kori.i-lotti.ink a vilag. Jugo-szlaviaban kesve, nagy

aggalyokkal kiserve indult a partallam le-bomlasanak a folyamata, amely szinte azon-nal el is akadt.

Ha ma visszagondolva az okokat kutat-juk, a tarsadalom demokratikus atalakulasaelmaradasanak az okat, tObb mindent hiany-olhatunk. Vannak, akik az igazi vezet6k hia-nyaval magyarazzak a megtorpanast. Masok- kozti.ikj6magam, is,- inkabb az emberek el-szantsagat, a kozbs akaratot, a tclter6t hiany-alum. Elmaradt a valtozas, mcrt az emberektObbsege megrettent a jov6t61, elbizonytalo-nodulI, varakoz6 allasponton maradt. Vartaka valtozast, ahelyett, hogy a helyzet cselek-vesre sarkallta volna 6ket. Ha kinyitjuk a rab-sagban felnevelt facanok ketrecenck ajtajat,hiaba szabad az ut szamukra, a facanok tbbb-sege nem repi.ilel, hanem remegve bent ma-fad a nyitott ketrecben. Ez tOftent e tersegegycs ncpeivcl is. Mondanam, hogy vcli.inkis, de ez nem felelne meg a valosagnak. A miketreei.inkajtaja egy pillanatra sem tarult reieI6tti.ink, mozgasteri.ink mind a mal napigszuken behatarolt maradt. Ami perszc nemjelent felmentest sem mulasztasaink, gyenge-segeink, sem a kesei szamvetes alol.

Annyi minden tbrtent veli.ink az elmulttiz ev folyaman, hogy annak minden napjarolkonyvet lehetne irni. Megsem irodtak megezek a muvek, ahogyan atfogo igenyu elem-zesek sem keszi.iltek.Hogy lehet, hogy a pa-ratlan eletanyagbol, amelyben reszi.ink volt,nem szi.ilettek remekmuvek? Mi a magya-razata annak, hogy nines igeny a szamvetcs-re, a tOrtentek ertelmezesere? Rejtely.Ugyanolyan rejtely, mint az, hogy a vasftig-gony lehullasa utan a terseg nepei miert nemtolongtak orommamorban az utcakon, s miert

Dr. HOdi Sdndor

irtisa

nem szabadultak meg cgy szalig korabbi rab-tart6iktol.

Egy tanacskozas kcretebcn aligha lehet tizcv kronikajat tOvir61hcgyire attekintcni, megkevesbe lehet azt a teljcsseg igenyevcl kierte-kelni. Nem is ez a szandckunk. Arra sem val-lalkozunk,hogy leltart keszitsi.inkmindarr61,ami nem valosult meg '89 igereteib61. Ugyerzem azonban, hogy miutan forrnalisan is ujevezredbe lepti.ink,meg kell vonnunk az el-mult evtized merleget, annal inkabb, mivel aXXI. szazad nem most kezd6dott, januar else-jen, hanem egy evtizeddel ezcl6tt.

Az elmult tiz esztcnd6 terhc nchez suly-kent nehezedik rank. Persze egy kicsit min"denkire maskent. A visszatekintesnel ezerttobbfele szemelyes nez6pont, tobbfelc poli~tikai ertekeles kerUlhet egymas melle. Aminem baj, hiszen igy valik a kep hitelesebbe,teljesebbe.

nycgeteseket sajat sorsunk szur6jen keresztUI.

LehetosegeinkVisszatekintesUnketkezdji.iktalan a lehe-

t6segekkel. Milyen eselyeket kinalt szamun-kra '89? Az adott ki.ils6kori.ilmcnyekkozottmit lehetett ebb61elerni? A kcrdcsre adandovalaszt ncmikcppen mar a bevezet6 sorokbanmegel61egeztUk.A hataron tuli magyar ki-sebbseg szamara nem kinalkozott tul nagymozgastcr: annak, ami csakugyan fordulatotjelentett volna, a ncmzeti integracionak nemvoltak meg a feltetelei. Amit viszont adultkori.ilmenyekkozott el lehetett crni, azt a ha-taron tuli magyar kisebbscgek egy-ket Cvalatt mindeni.itt elertek.

Amint megteremt6dtek a tObbpartrend'-szer feltetelei, keslekedes nelki.ilminden el-csatolt nemzetreszben letrejottek a magyarerdekvedelmi szervezetek. Mindeni.ittmegfo-galmaz6dott az autonomia igenye is, ennelazonban nem lehetett tovabb lepni. Nemes~a tObbseginepek heves ellenallasa miatt, ha;nem azert sem, mert ehhez a tOrekvesekhezsem a Nyugat, sem az anyaorszag tamogata-sat nem sikeri.iltmegnyerni. A Nyugat a ter-seg stabilitasat relIve, Magyarorszag az eur6-pal csatlakozas erdekeben magukra hagytak akisebbsegeket,akik igy -mikozben a terseg-ben dramai valtozasok mentek vegbe - hamarallovizbe keri.iltek.

Bevezeto elernzes EredrnenyeinkLassuk hat, milycn lehet6segck kinalkoz- Megitelesem szerint jelent6s eredmeny-:

tak '89-ben szamunkra? Mit tudtunk meg- nek szamit, hogy tbbb evtizedes elnyomasvalositani beI61i.ik? Milyen eredmenyeket utan mindeni.ittmegfogalmazodott a nemzetikonyvelheti.inkcl magunknak') Milyen vesz- egyi.ivetartozas gondolata. Kimondatott ez atesegeket szenvedti.ink?Tiz ev, tapasztalatai vajdasagi magyarsag reszer61 is, ahol a ju-alapjan mik a gyengescgeink? Es mi az er6s- goszlavsag jegyeben zajlo asszimihicios poli-scgi.ink?Milyen vcszclycknck, fenycgctcsck- tika sokkal nagyobb pusztitast vegzett a ma-nek voltunk es vagyunk kiteve') gyarsag nemzettudataban, mint az erosza-

Noha a Vajdasagban cl6 magyar nem- kosan fellepo roman vagy szlovak naciona-zetresz sorsanak vizsgalata - sulyos bajbaju- lizmus. Eredmenykent konyvelheto el, hogy

tuttsaga - fcl61 kbzeliti.ink az clmult tlz cv meger6sodott a magyarsagtudat, megindult atOrteneseihez, ez egyaltalan nem zarja ki a magyar tarsadalom szervez6dese, partok esvisszatekintes szemclycs jelkget. Ellenkc- civil szervezetck jNtek letre, megfogalmazo-z61eg,az elemzest az teszi hitclesse, ha kon- dolt es kim0ndatott az autonomia igenye.kret szenved6 alanyokkent tekinti.inkvissza ~ Eredmenynek kell tekinteni.ink a valasz-tbrtentekre, nem pediglen affcle kivi.ilallo tasokon valo onallo reszvetelt: a szovetsegi, aidegenkent. A tanacskozas soran arrol pro- koztarsasagi, a'tartomanyi es a helyhatosagibaljunk egymasnak szamot adni, hogy mit je- valasztasokon mandatumot szerzett magyarlentett szamunkra az elmult tiz cv. Milyennek kepviselok megjeleneset a jugoszlav politikailatjuk visszamenoleg? Milyen tapasztalattal szinteren, valamint a magyar onkorrnanyza-

szolgalt szamunkra? Hol cs miben teved- tok letrejottet. Es vegezeti.il,de nem utolso-:ti.ink? Milyen mulasztas terhel benni.inket? sorban, nagy eredmenynek szamit az is, hogy'Ha ujrakezdhetncnk, mit csinalnank mas- politikai megszervezodesi.inknek es fellepe-kent? Es hogy mikent illik bcle egyeni eletu- si.inknek koszonhetoen a Nyugat tudomasttunkba '89? Sikert vagy verescget jelent-e? szerzett a vajdasagi magyarsag letezeserol,

Lassuk hat a vajdasagi magyarsag leheto- sot ma mar elvileg tamogatja autonomia-scgeit, eredmenyeit, vesztesegeit, er6sscget, tOrekveseinket is. (Fa/yl. kov.)gyengescgeit, a ra leselked6veszclyeket es fe-

kikindai ujsag 2000.februar11.,p{mteke

Civil szervezeteink

Tiz ev utanA Magyarok Vilcigszovetsege Jugoszlciviai Orsuigos T(lJulcsa liltal szerve-left, 2000. ;anu{lr 13-lin Zenuin megtartott tanlicskouh bevezetif re{erlitu-ma (/I. res:)

Eredmenyeink -fLiggetlenUIkUIs6 ko-rUlmenyekt61 es abels6 nehezsegekt61 -

. a l1lagyar kozossegerejere es eletkepes-segere utalnak, amitkar lenne lebeesUI-nOok.

Dr. Hodi Salldor

irasa VesztesegeinkA p6tolhatatlan veszteseget halottaink

jelentik. Szamos ertekes, a vajdasagi l1la-gyarsag eleteben fontos szerepet jatsz6ember tavozott az elmult evekben kozU-

lOok. Papokat, [r6kat, tud6sokat, tanarokattemettUnk, holott amugy is oly keves vanbeI6!Uk. Nemesak ertelmisegUnk fogyat-kozott meg. TemettUnk frontra elhureoltkiskatonakat, test ben es Jelekben meg-rokkant embereket, magukra maradt szU-16ket, testvereket, baratokat, ismer6s6ket.Bar az elmulas az elet kerlelhetetlen vele-

jar6ja, a mi vesztesegeink a szornyusegesid6k miatt sokkal nagyobbak, mint amitboldogabb nepek koreben a termeszet ker-lelhetetlen rendje diktal. Nalunk a koraihalal miatt az atlegeletkor tiz-tizenot evvelrovidebb, mint a szabad orszagok szabadnepeie. A megrovidUlt elet a legnagyobbvesztesegUnk.

Vesztesegkent konyvelhet6 el a kivan-dorlas miatti megfogyatkozasunk is. Azelkepzelhetetlen politikai es tarsadalmi fel-fordulas, ami rank szakadt, tobb mint szaz-ezer magyar embert sodort el innen. EIso-sorban a vallalkoz6, kepzett, fiatal nemze-dek ment el, amelynek p6tlasara ninessemmi eselyUnk.

Nagy vesztesegUnk a magyarsag gaz-dasagi kifosztasa, koldusbotra juttatasa is.Egyaltalan Hem vigasz szamunkra, bogyebben a koldussorsban az orszag mas nepeiis osztoznak.

ErossegeinkA tiz esztend6 szornyu megpr6baltata-

sal ellenere, beleertve a bombazasokat is, avajdasagi magyarsag tobbsege meg allja asarat. Ez az all6kepesseg talan a legna-gyobb er6ssegUnk. Gondoljuk esak meg;Az egykori Jugoszlavia szethullasanak ko-vetkezmenyeit mi szenvedjUk meg legin-kabb, hiszen a szlovenok, horvatok, bos-nyakok, maeed6nok, albanok mind szabadnepekke valtak, mi viszont tovabbra is aszerbek foglyai l1laradtunk. Nem esak vi-selnUnk kell az altaluk v[vott negy elvesz-tett haboru iszonyatos gazdasagi terheit, dea gazdasagi szankei6knak es Jugoszlaviabombazasanak is a vajdasagi magyarsag alegnagyobb karvallottja. Ennyi sorsesapasellenere a Wbbseg Hem adta fel szUl6f6ld-jet, 6rzi 6si jussat es esaladi tuzhelyet.

AlI6kepessege es teherbir6 kepessegel1lellett a magyarsagnak mas er6ssegei isvannak. Olyan emberi ertekek jellemzik,amelyek biztonsagi tenyez6 szerepet jatsz-szak a tersegben. Vegtelen tUrelmenek,nagyfoku alkalmazkod6kepesscgcnek,kontliktuskerUI6 magatartasanak koszon-hetoen Jugoszlavia egykori nepei kozUIegyedUl a vajdasagi magyarsag nem kerUltveres konfliktusba a szerbekkel. Ezt a

magatartast kellene a Nyugatnak jutalmaz-nia es masok ele kovetend6 peldakent alli-laBia. Erre a megkUlonboztetett figyelemrea magyarsag mas eur6pai tulajdonsagaival- onfegyelmevel, t6rvenytiszteletevel,rendszeretetevel, munkaszokasaival, sIb. -is raszolgal. A jovot illetoen Hem marad-oak le a vilag elvonalat61, esak eppen amozgaster, a eselekvesi lehetoseg hianyzikszamukra, ami azonban valtozhat.

GyengesegeinkAz elmult tiz esztend6 boseges tapasz-

talatokkal szolgalt szamunkra, mi minden-ben voltunk es vagyunk magunk alatt. Amitalan a legszembetGnobb enberi gyarl6sa-gunk, az a bizalmatlansag, a szinte betegesmereteket alto rosszhiszemuseg es gya-nakvas. Ami egy id6ben maskent volt. Va-16szinUleg soha t6bbe Hem ismetl6dnek

meg a WrteneJemnek azok a pillanatai,amelyek a fordulat elso eveit jellemeztek.Teljes volt a kolesonos bizalom, mindenkitette, ami t61e tellett. Voltak, akik a parta-lapitason faradoztak, masok petiei6katfogalmaztak, beszedeket tartottak, alaira-sokat gyujt6ttek, programokat fogalmaz-tak, embJemakat terveztek, ujsagokat szer-kesztettek, sz6r61apokat terjesztettek, ta-naeskoztak, Uleseztek, Ugyeket inteztek,amelyek a vajdasagi magyarsag jovojeszempontjab61 fontosnak tuntek. Az embe~rek nyiltak es bizalmasak voltak egymasirant. Nem utasitgattak egymast, mindenkionall6an tudott donteni, s tette, ami taletellett.

Aztan - ahogyan all6vizbe kerUltUnk-megvaltozott minden. Eloszor a politikaielet stilusa valtozott meg, durvult el, amelyatterjedt a kozeletre. El6terbe kerUltek akarrierszempontok, s ezaltal minden a ha-talmi hareok szintereve lett. A eselekvest

tires vitak, hangoskodasok, sz6lamok, ha-zugsagok valtottak fel. A politikai mozga-lam egymassal esataroz6 szekertaborokraszakadt, a vezet6k eszel6s akarnokokkavaltak. Leginkabb talan egy megbolydultmehkashoz lehetne hasonlitani a valtozast:

az eladdig szorgos mehek szur6s, vad da-razsakka valtak. Az6ta mindenki azon fa-

radozik, hogyan szerezhetne ervenyt sajatigazanak, hogyan gyurhetne masokat magaala. EI6allt az a helyzet, ami talan a leg-rosszabb egy kozosseg szempontjab61.

Ninesenek alkalmas vezetoink. A poli-tikai gyakorlat hianya miatt '89 utaHrendreolyan szemelyek kerUltek vezeto poziei6-ba, akik Hem tudtak szakitani kommunistamultjukkal, es sajat areulatukra igyekeztekformalni a kisebbsegi erdekvedelmi szer-vezeteket es partokat. Termeszetesen hin-nOok kell abban, bogy az emberek kepesek6szinten megvaltozni, vagyis a diktaturakegykori kiszolgal6i felismerhetik tevede-seiket es a demokraeia hiveive valhatnak.

Nem feltetlenUl tekintheto koponyegfor-gat6nak az, aki korabban a kommunistapart tagja volt, '89 utan viszont a magyarerdekek sz6sz6l6java valt. Letezik belsokatarzis, ezzel esak az a good, bogy az el-mull tiz esztendo soran egyetlenegy ilyenesetrol gem szerezttink tudomast. Pedig aszoeializmus esodje politikailag, monili-san, szellemileg es lelkileg ugyanesakmegkivanta volna a multtal val6 elsza-molast.

(Faly/. k6v.)

kikindai ujsag2000. febru,r 18., pentek Cl)

Civil szcrvezeteink

Tiz ev utanA Mag}'arok 'Viltig!>'zovetsegeJugoszhlviai Or.\'uigo.\' TunliO'a liltal szerve-zett, 2()()O.;alllutr 13-lin Zen/an megtartott tunllcskoUls bcl'ezet;; relenttu-mu (Ill. resz)

GycngesegeinkNel11tudjuk, bogy

a poJitikai szeryez()-des utjara lepye he-Iyes utat v:ilasztot-tunk-e, Sokan az( val-Ijak, bogy a kisebbscgierdekkepv isel etnekmeg kellett volna ma-radnia mozgalmi jel-leg(mek, mert esak azegysegesen fel1epb ki-

sebbseg tud eredmenye!; targyalasokat foly-tatni a hatalol11al.Masok ellenbcn azt r6jakreI. bogy mar a kczdet kezdcten nem poli-tikai part alapon indult meg az onszervezb-des, amelynek kovetkezmenyeit maig vi-seljlik, A tiszt:izatlan partallaspontok ugya-nis kezel\1etetlen merteku IcszliItseggd ter-helik rncg a kiizelctet.

Ma sem konnyu ebben a kerdesbenokosnak lenni. A politikai egyseg eelsze-riiseget nehez lenne elvitatni, anmil inkabb,mivel a kozos fellepes gondolata megfelel avajdas:igi magyar valaszt6polgarok elvara-sainak, Ugyanakkor sajat bbrilnkon kellettIllegtapasztalnunk, bogy a mestersegesenijsszetartott egyseg konnyen szetrobban, Haegy kozossegen belliI nem tisztiz6dik: kihonnan ion, mit kepvisel es hova tart, azsokkal sulyosabb karokat okozhat, mint apartok kozotti, egyebkent termeszetes poli-tikai hare,

A partos erdekkepvislettel mas terme-szetu gondjaink is vannak, Kerdeses, bogy aletszamanal fogva eleve csekely szamu kep-viselovel rendelkezheto kisebbscg kepes-eervenyesiteni a nemzetisegi erdekeket a jog-loszt6 ncp elsoprb szambeli t5bbsegevelszelllben. Nyilvanval6an nem heres. Allam-polgari jogon feltctlenlil reszt hell venni apolitiaki cletben, be kell azonban latnunk,bogy a parlamentaris titan nem lehet a kiseb-bsegek jogfosztott helyzeten valtoztatni,meg kevesbe lehetseges nemzeti autonomiatkihareolni. Ehhez nemzetkozi nyomasra, ko-telezb ervenyu szervez6desekre es szankci-okra van szilkseg, Ezert a jov6t il1et6enpoli-tikai rovidhitas volna kizar6lag a partos er-

Dr. HOdi Sandor

irasa

dekkcpvisletekre hagymkoznunk.Gyengesegeinket, hianyossagainka\ \1os-

szasan sorolhatmink nh:g, klill'jn fcjczetet

szemelve gyarl6 .:mberi lulajciolls(lgainknak.ugy mint a hatalomt(jl val6 1Jl<.:grcszegiilcs.polilikusaink szavahihellJScgenek a \1i{mya;de gondolatebresztbnek lahin ennyi is eleg\'olt. Meg cgy gyengescgilnkrol sz6lnek,ami ugy tiinik, magyar fatum. Egymast erika nagy nekibuzduhisok, a nyilatkozatok -aztan minden marad a regiben. Mindig, min-dent ujrakezdilnk - es soha, semminek nemkeszill el a tolytatasa, Ahhoz, bogy a kated-nilisok fclCpillhessenek, llldjuk, generaci6kosszelogasara es :illhatatos munkajara voltszlikseg. Vonatkozik ez a tirsadalmi eelki-tuzesekre is, A del-tiroliak sem mar61 hol-napra, hanem harom c\'tized alatt hozl:ik tet6ala clkepzeICsilket. Az irckrbl nem is be-sdlve. Nalunk viszol1t minden politikus,minden helen uj elkepzelest tesz az asztalraa vajdasagi Illagyarsagjovojere vonatloz6an,amitol ellent'e!eink es tamogat6ink szeme-ben egyarant nevetsegesse vaJunk.

tott nemzetresz segitsegere lehetne. Mivelnines szellemi reteg, amely a kozossegsorsaval, az elet vedelmevel, a jov6 kerdC-serve! es a tulelesi strategiak kidolgozasavalfoglalkozna, megy minden a maga feje tItan,s tClb,hogy a kozoseg szetporlad.

A nepesseg eloregedcse, a falvak elnep-telenedese, a gyermektelenseg, a rosszegeszsegi {tllapot, a rossz kozerzet, a gya-kori ongyilkossag reg6ta gy6gyirert kialt. Agy6gyirt Illindeniltt a vilagon a hit, a szere-tet. a Illasokert eles orome, az eletkedv, asokasodas, a munka es gyarapodas jelenti azemberek szamara. Mindez kozossegi s/'el-!em nelkill elkepzelhetetlen.

A magyar kozossegre leselked6 legna-gyobb veszcly cs fenyegetettseg az eltetbszellemi kozeg hianya, a lelek megroppa-nasa, a kiultalansagerzes, a rossz kedelyaJ-lapot. Sajnos, azon kevesek is, akik sajMbels6 parancsra ezen az aldatlan helyzetenkivannak valtoztatni, jutalom helyett megnem ertesben reszesillnek, kilIonfele gancs-flak, sokszor szemelyes tamadasnak vannakkiteve.

Killso tenyezokEz a bels6 veszely. Vannak kilIs6 vesze-

Iyek is. Jugoszlavia sorsanak alakulasa to-vabbi kiszamithatatlan fordulatokat vehet.Bar nem sok okunk van ra, tetelezzilk reI,bogy a rendszervaltas a tovabbiakban bekestitan megy vegbe. Ha igy lenne is, sok viz-nek keJl lefolynia a Dunan, mire a szerhektermeszetesnek es magM6I ertet6d6nek fog-j:ik tartani, hogy itt magyarok is elnek, akikugyanolyan jogu polgarai az orszagnak, mint6k. S akiknek tOrtenetesenjoguk van arr61isdonteni, bogy milyen allamkeretek kozottkivannak elni. Megeshet, bogy e miatt a kor-latolt feltogas miatt az egyebkent sem fel-h6tlen viszony elmergesedik. Az elegtelenanyagi forrasok esak sulyosbitjak a hely-zetet, mint-bogy esetleg, amint erre az el-mull evek peldai figyelmeztetnek, javainkraszemet vethetnek.

De nemcsak a szerbek jelentenek sza-munkra veszelyt. A vallomasoktol es szam-vetesekt6l odzkod6 uj-regi magyar politikaielit is SOh meglepetest tartogat meg sza-munkra. Mivel az alapvet6 - hatalmi esegziszteneialis - erdckeik szemben aJlnak atenyleges valtozasokkal, legfeljebb szavak-ban kilzdenek a demokratikus atalakulasert.Ahogyan kizar61ag szavakon lovagol ahasonlo cipoben jiro szerb politikai elit is,ezcrt is allt meg az id6 Szerbiaban, amit aharmadik evezred kezdeten meg csak poszt-kommunista aJlamnak sem nevezhetilnk.(vege)

FcnyegetcsekA vajdasagi magyarsag korcben tObb-

f'CletulelCsi taktika ICtezctt a tit6i Jugoszla-viaban, Lchetett kollaboralni es elfogadni arendszert, sert6dotlcn vissza lehetett vonulnia politikat61, vandorbotot lehdett logni, debe is lehetett olvadni a "nemzetck koh6jaba",A val6sag persze cnnel a semalikus fclosz-tasnal sokkal arnyaltabb, hisZl'l1sokan pel-dau! ugy pr6baltak boldoglllni, bogy mcgfi-gyel6, besug6 szereprc vallalk\1/tak, A sza-badsag hianya egyarant megllyomoritottbennilnket, kit igy, kit ugy, a klilonbozbtulelesi taktikakert azonban nem egyformairat kellett fizetnilnk, A konibbi evtizedek-ben peldaul az asszimilaei6 tObb mint szaz-ezer f6vel esokentette a vajdasagi magyarsagletszamat. Az ut6bbi tiz evben az asszimila-ei6 talan mersekl6dott, helyette a kiyandor-las vitt el ujabb szazezrct.

Ezt a nagy ves/tcscget koramsem ir-hatjuk csak a szerbek szamlajara. Nagy sze-repel jatszott ebben az is, bogy a vajdasagimagyarsag szukeben van a nemzeti elkote-lezettsegu ertelmisegnek, amely a bajba ju-

kikindai ujsag 2000. februar 25., pentek G.