témavezető emesz ferenc - munka€¦ · „a pályaorientáció rendszerének tartalmi és...

Témavezető: Emesz Ferenc

Közreműködők:

a PÁTESZ Kft. tanácsadói a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével

Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 – „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

1089 Budapest, Kálvária tér 7. www.munka.hu

www.ujszechenyiterv.gov.hu

PÁTESZ Kft.

2013

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)

3

Előszó és rövid használati útmutató a hallgatói tananyaghoz

Kedves Résztvevőnk!

A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” című képzési program hallgatói tananyagát tartja a kezében. A TÁMOP-2.2.2-12/1 kiemelt projekt Európai Uniós támogatásból, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretében valósul meg.

A hallgatói tananyag összhangban van a tréningen egymást követő elméleti részek és gyakorlatok sorrendjével. Ha ebben a sorrendben a tréning folyamán mégis kisebb módosításra kerülne sor, azt a csoportot vezető tréner jelzi majd Önök felé.

Tananyagunkat úgy állítottuk össze, hogy minden gyakorlatnál ismertettük a gyakorlat célját, a megvalósulás során felhasználandó feladatlapokat vagy szerepleírásokat, valamint jegyzetelési lehetőséget biztosítottunk a legfontosabb kérdések megválaszolására, a megállapítások rögzítésére.

Hangsúlyt fektettünk arra, hogy az elméleti anyagok, ábrák és gyakorlatok egymástól jól elkülönülten, jól áttekinthető módon segítsék a tananyag megértését és feldolgozását.

A tréner által előadott elméleti prezentációk diáit úgy helyeztük el a füzetbe, hogy minden dia mellett kényelmesen tudjon jegyzetelni.

A tréninghez hasznos és kellemes időtöltést kívánunk:

a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály munkatársai


4

Tartalom

2. MODUL A PÁLYAKONZULTÁCIÓ GYAKORLATI ALAPJAI ........................... 7 2.1. BEVEZETÉS .................................................................................... 9

2.1.1 TRÉNERI BEMUTATKOZÁS, KÉPZÉS CÉLJA, KERETEI – GYAKORLAT: TRÉNERI BEVEZETÉS .......................................................................................... 9 2.1.2 ISMERKEDÉS – RÉSZTVEVŐI BEMUTATKOZÁS ........................................... 13 GYAKORLAT: NYOMOZÁS ........................................................................ 13 GYAKORLAT: 4 AZONOSSÁG, 1 EGYEDISÉG .................................................... 14 GYAKORLAT: KAPCSOLATI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE (RÉSZTVEVŐI ELVÁRÁSOK, VÁLLALÁSOK ÉS ESETLEGES FENNTARTÁSOK MEGBESZÉLÉSE) ............................................. 14

2.2 KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................. 17 2.2.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI ............................................................ 17 A) GYAKORLAT: HALANDZSA .................................................................... 18 B) GYAKORLAT: UTASÍTÁSOK ................................................................... 18 2.2.2 NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ........................................................... 19 A) GYAKORLAT: NEM KOMMUNIKÁLNI NEM LEHET ............................................. 19 B) GYAKORLAT: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK ÉS A TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS 19 KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................... 20

2.3 AKTÍV HALLGATÁS ......................................................................... 24 GYAKORLAT: TOLLADOGATÁS ................................................................... 24 GYAKORLAT: IGEN – NEM ........................................................................ 25 GYAKORLAT: AKTÍV HALLGATÁS ESETEK ....................................................... 27 AKTÍV HALLGATÁS ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................ 29

2.4 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ .................................................. 33 2.4.1 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ............................................ 33 GYAKORLAT: A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS TULAJDONSÁGAI, KÉSZSÉGEI, KÉPESSÉGEI ..................................................................................................... 33 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ÖSSZEFOGLALÁS .............................. 34 2.4.2 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS .......................................... 37 GYAKORLAT: KONZULTÁCIÓ TÍPUSAI, MÓDSZERTANOK ÉS ESZKÖZÖK ...................... 37 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS ............................. 41

2.5 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 44 3. MODUL ÖNISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ............... 45 3.1 ÖNISMERET ÉS KÉRDŐÍVEK KAPCSOLATA ......................................... 47

3.1.1 ÖNISMERET ................................................................................. 48 GYAKORLAT: KI VAGYOK ÉN? .................................................................... 50 3.1.2 KÉRDŐÍVEK HASZNOSSÁGA A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN .................................. 51 GYAKORLAT: ÉRDEKLŐDÉSI IRÁNYOK KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE .................................. 51 3.1.3 KÉRDŐÍVEK ALKALMAZÁSA ................................................................ 60 GYAKORLAT: KÉRDŐÍVEK A GYAKORLATBAN ................................................... 60

3.2 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS ........................................................... 63 3.2.1 BEVEZETÉS A „KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS” CÍMŰ ALMODULBA ...................... 64 GYAKORLAT: PÁLYAPÓKER ...................................................................... 64 3.2.2 A KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI .......................... 64 ELŐADÁS: A KÉRDEZÉS ÉS A VISSZAJELZÉS FONTOSSÁGA, TECHNIKÁI ..................... 64

Tartalom

2. MODUL A PÁLYAKONZULTÁCIÓ GYAKORLATI ALAPJAI ........................... 7

2.1. BEVEZETÉS.................................................................................... 92.1.1 TRÉNERI BEMUTATKOZÁS, KÉPZÉS CÉLJA, KERETEI – GYAKORLAT: TRÉNERI BEVEZETÉS ...........92.1.2 ISMERKEDÉS – RÉSZTVEVŐI BEMUTATKOZÁS ................................................... 13GYAKORLAT: NYOMOZÁS ............................................................................ 13GYAKORLAT: 4 AZONOSSÁG, 1 EGYEDISÉG ............................................................ 14GYAKORLAT: KAPCSOLATI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE (RÉSZTVEVŐI ELVÁRÁSOK, VÁLLALÁSOK ÉS ESETLEGES FENNTARTÁSOK MEGBESZÉLÉSE) ...................................................... 15

2.2 KOMMUNIKÁCIÓ ........................................................................... 172.2.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI ................................................................. 17A) GYAKORLAT: HALANDZSA ........................................................................ 18B) GYAKORLAT: UTASÍTÁSOK ....................................................................... 182.2.2 NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................ 19A) GYAKORLAT: NEM KOMMUNIKÁLNI NEM LEHET ................................................... 19B) GYAKORLAT: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK ÉS A TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS ................ 19KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................... 20

2.3 AKTÍV HALLGATÁS ........................................................................ 24GYAKORLAT: TOLLADOGATÁS ........................................................................ 24GYAKORLAT: IGEN – NEM ........................................................................... 25GYAKORLAT: AKTÍV HALLGATÁS ESETEK ............................................................. 27AKTÍV HALLGATÁS ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................. 29

2.4 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ ................................................. 332.4.1 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS .................................................... 33GYAKORLAT: A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS TULAJDONSÁGAI, KÉSZSÉGEI, KÉPESSÉGEI ............ 33AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ÖSSZEFOGLALÁS ......................................... 342.4.2 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS .................................................. 37GYAKORLAT: KONZULTÁCIÓ TÍPUSAI, MÓDSZERTANOK ÉS ESZKÖZÖK .................................. 37PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS ........................................ 41

2.5 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ............................................................... 44

3. MODUL ÖNISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN .............. 45

3.1 ÖNISMERET ÉS KÉRDŐÍVEK KAPCSOLATA ........................................ 473.1.1 ÖNISMERET ................................................................................... 48GYAKORLAT: KI VAGYOK ÉN? ........................................................................ 503.1.2 KÉRDŐÍVEK HASZNOSSÁGA A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ............................................ 51GYAKORLAT: ÉRDEKLŐDÉSI IRÁNYOK KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE ........................................... 513.1.3 KÉRDŐÍVEK ALKALMAZÁSA .................................................................... 60GYAKORLAT: KÉRDŐÍVEK A GYAKORLATBAN .......................................................... 60

3.2 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS .......................................................... 643.2.1 BEVEZETÉS A „KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS” CÍMŰ ALMODULBA ................................. 64GYAKORLAT: PÁLYAPÓKER .......................................................................... 643.2.2 A KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI .................................... 64ELŐADÁS: A KÉRDEZÉS ÉS A VISSZAJELZÉS FONTOSSÁGA, TECHNIKÁI .................................. 64


5

3.2.3 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ SORÁN .......... 74 GYAKORLAT: MIT LEHET RÓLAD TUDNI? ........................................................ 74

3.3 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 75 4. MODUL PÁLYAISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ......... 77 4.1 ADATBÁZISOK ÉS SZŰRÉSI ISMÉRVEK A KÉPZÉS- ÉS FOGLALKOZÁS-BEMUTATÓ ANYAGOKBAN ................................................................... 79

GYAKORLAT: TALÁLD MEG! ....................................................................... 80 4.2 PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ .................................................. 82

4.2.1 BEVEZETÉS A PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ ALMODULBA ................. 82 GYAKORLAT: ORSZÁG-VÁROS JÁTÉK, FOGLALKOZÁSOKKAL .................................. 82 4.2.2 HITELES PÁLYAISMERET ................................................................... 82 GYAKORLAT: HITELESEN A PÁLYÁKRÓL ......................................................... 82

4.3 ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ............................................ 85 GYAKORLAT: KOMPLEX ESETEK ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSRE ................. 85 ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ÖSSZEFOGLALÁS ..................................... 86

4.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 92 5. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ....................................................................... 93 5.1 ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS .......................... 95

5.1.1 BEVEZETÉS AZ „ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS” CÍMŰ ALMODULBA ........................................................................................ 95 GYAKORLAT: HÁTAMON A NEVEM................................................................ 95 5.1.2 AZ ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS AZ ÖNMENEDZSELÉS ALAPFOGALMAI .......... 96 GYAKORLAT: TE HOGYAN? ....................................................................... 96 ÖNTÁJÉKOZÓDÁS ÉS ÖNMENEDZSELÉS ÖSSZEFOGLALÁS .................................... 97 5.1.3 KULCSKÉPESSÉGEK ...................................................................... 105 GYAKORLAT: MINIMUM ELVÁRT ................................................................ 105

5.2 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ............................................................. 106 GYAKORLAT: ÉLESBEN ......................................................................... 106 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ÖSSZEFOGLALÁS .................................................. 108

5.3 ÉLETPÁLYA-MENEDZSMENT TECHNIKÁK, IDŐORIENTÁCIÓ ................. 112 GYAKORLAT: MÚLT – JELEN - JÖVŐ ........................................................... 112 IDŐPERSPEKTÍVA KÉRDŐÍV ..................................................................... 112 IDŐORIENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................. 118

5.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS .............................................................. 119 5.5 A KÉPZÉS ZÁRÁSA ....................................................................... 120

GYAKORLAT: AZ ELVÁRÁSOKTÓL A TANULSÁGOKIG ......................................... 120 KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ........................................... 122 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .......................................................... 124

3.2.3 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ SORÁN ........................ 74GYAKORLAT: MIT LEHET RÓLAD TUDNI? ............................................................. 74


4. MODUL PÁLYAISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ......... 77

4.1 ADATBÁZISOK ÉS SZŰRÉSI ISMÉRVEK A KÉPZÉS- ÉS FOGLALKOZÁS-BEMUTATÓ ANYAGOKBAN ................................................................... 79

GYAKORLAT: TALÁLD MEG! .......................................................................... 804.2 PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ................................................ 82

4.2.1 BEVEZETÉS A PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ ALMODULBA ............................ 82GYAKORLAT: ORSZÁG-VÁROS JÁTÉK, FOGLALKOZÁSOKKAL ............................................ 824.2.2 HITELES PÁLYAISMERET ...................................................................... 82GYAKORLAT: HITELESEN A PÁLYÁKRÓL .............................................................. 82

4.3 ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS........................................... 85GYAKORLAT: KOMPLEX ESETEK ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSRE ............................. 85ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ÖSSZEFOGLALÁS .............................................. 86


5. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ...................................................................... 93

5.1 ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS ........................ 955.1.1 BEVEZETÉS AZ „ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS” CÍMŰ ALMODULBA ......... 95GYAKORLAT: HÁTAMON A NEVEM ................................................................... 955.1.2 AZ ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS AZ ÖNMENEDZSELÉS ALAPFOGALMAI ....................... 96GYAKORLAT: TE HOGYAN? ........................................................................... 96ÖNTÁJÉKOZÓDÁS ÉS ÖNMENEDZSELÉS ÖSSZEFOGLALÁS ............................................... 975.1.3 KULCSKÉPESSÉGEK .......................................................................... 105GYAKORLAT: MINIMUM ELVÁRT ................................................................... 105

5.2 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ............................................................ 106GYAKORLAT: ÉLESBEN ............................................................................ 106FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................... 108

5.3 ÉLETPÁLYA-MENEDZSMENT TECHNIKÁK, IDŐORIENTÁCIÓ .............. 112GYAKORLAT: MÚLT – JELEN - JÖVŐ ............................................................... 112IDŐPERSPEKTÍVA KÉRDŐÍV ........................................................................ 112IDŐORIENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................. 118

5.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ............................................................. 119

5.5 A KÉPZÉS ZÁRÁSA ....................................................................... 120GYAKORLAT: AZ ELVÁRÁSOKTÓL A TANULSÁGOKIG ................................................. 120

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM .......................................... 122

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ........................................................ 124


7

2. modul A pályakonzultáció gyakorlati alapjai


9

2.1. Bevezetés 2.1.1 Tréneri bemutatkozás, képzés célja, keretei – Gyakorlat: Tréneri bevezetés

1. dia

Jegyzeteim .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... ....................................................................

2. dia

Jegyzeteim .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... ....................................................................

3. dia

Jegyzeteim .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... .................................................................... ....................................................................


10

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” c. programja (1. dia) a TÁMOP-2.2.2–12/1 kiemelt projekt keretén belül valósul meg. A kiemelt projekt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (és jogelődjeinek) pályaorientációs, életpálya-tanácsadási fejlesztéseire, illetve szolgáltatási tapasztalatára építve azt a célt tűzte ki, hogy megújítsa és minden állampolgár számára elérhetővé tegye a pályaorientációs eszköz- és szolgáltatáskészletet, ezáltal segítse a tanulás és a munka világában hozott döntéseket. A hatékonyan működő pályaorientációs rendszer hozzájárul a polgárok munkaerő-piaci esélyeinek javításához, az állampolgári alkalmazkodóképesség növekedéséhez, illetve az oktatási rendszer gazdasági igényekhez való közelítéséhez. A projekt céljai között, képzésünk szempontjából releváns eszközfejlesztések – portálfejlesztés és foglalkozás-bemutató eszközök (filmek és szöveges anyagok), szakemberfejlesztés és képzés, szakmai támogatás biztosítása, szakpolitikai és módszertani fejlesztések szerepelnek. A projekt megvalósulásának időszaka 2012. június 1. - 2015. május 31. A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés”-en tervezetten 4000 fő vesz részt országszerte, a szociális, a munkaügyi és az oktatási szférából. A nagy létszám és az egységes tananyag azt a célt szolgálja, hogy amennyiben Magyarországon bárki pályaorientációs tartalmú konzultációt kér, egységes és magas színvonalú támogatást kapjon egyéni, egész életen át tartó tanulási folyamatában. A képzés egésze során a résztvevők pályaorientációs feladataik ellátásához szerezhetnek ismereteket és fejleszthetik készségeiket. Akkor tekinthető sikeresnek a tanulásuk, ha a pályaorientációs tevékenységük során felismerik a hozzájuk forduló tanácskérők életpálya-vezetési problémáját, illetve igényére és személyére szabottan tudnak neki segítséget adni, a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) alkalmazható eszközök (pl. önértékelő kérdőívek, pályaismereti és munkaerő-piaci ismeretekben történő öntájékozódást támogató keresők) segítségével. A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” öt modulból épül fel:

I. modul: „Pályaorientációs alapismeretek” e-learning módszertanra épülő tananyagot a résztvevők önállóan, tutor segítségével sajátították el – sikeresen.


11

A II-V. modul összesen egy 20 kontaktórás képzés, amelyen most vesznek részt. Ezeknek témái és követelményei:

II. modul: „A pályakonzultáció gyakorlati alapjai”. A tananyag elsajátításával a résztvevők képesek lesznek elhelyezni pályaorientációs munkájukat egy tágabb kontextusban, felismerni saját kompetenciahatáraikat, szerepkörüket, illetve megérteni, hogy munkájukra ki, illetve mi van/lehet hatással. Tudják majd, hogy kérdés, nehézség esetén kihez és milyen fórumon lehet fordulni, továbbá képesek lesznek párbeszédre a szakmai protokoll kérdésköreit illetően. Meg tudják fogalmazni tapasztalataikat, kérdéseiket, kétségeiket. Alkalmazni tudják a konzultáció alapvető formáit, módszereit és technikáit, illetve megtervezik a konzultáció folyamatát, felépítik és sikeresen lebonyolítják azt. Képesek lesznek ismertetni és alkalmazni a pályaorientációs konzultáció szempontjából releváns, a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található pályaorientációs eszközrendszereket.

III. modul: „Önismeret jelentősége a pályaorientációban”. A modul végére a résztvevők képesek lesznek különböző szituációkban helyesen alkalmazni, önállóan felvenni és kiértékelni releváns pályaorientációs kérdőíveket, valamint a kérdőívek alapján konzultációs helyzetben helyesen alkalmazni visszajelző- és kérdezési technikákat. Képesek lesznek döntési helyzetekben kijelölni a kérdőívek alapján képzési- és foglalkozási irányokat. Az ön- és emberismeret birtokában felismerik majd a különböző típusú személyiségeket, és azokhoz alkalmazkodó helyes technikákat fognak alkalmazni. Megismerik, helyesen értelmezik és alkalmazzák a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP) által kínált kérdőíveket.

IV. modul: „Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban”. A modul során elsajátított ismeretek és készségek birtokában a résztvevők megfelelő pályaorientációhoz kapcsolódó adatbázisokat tudnak alkalmazni a különböző konzultációs helyzetekben, felhasználják és alkalmazzák a releváns információforrásokat, különbséget tesznek és szűrnek az információk között, magabiztosan használnak képzés- és foglalkozáskínálatot bemutató eszközöket. A tanácskérő személyiségét figyelembe véve objektív iránymutatást adnak, ismertetik a pályaismeret jelentősége szempontjából releváns információforrásokat. Szükség esetén felismerik és alkalmazzák az ellenállás- és konfliktuskezelés technikáit. Eligazodnak a pályaismerethez kapcsolódó osztályozási rendszerek és a Nemzeti Pályaorientációs Portál foglalkozás-bemutató eszközei között. Adekvát módon tudják alkalmazni az NPP által kínált pályaorientációs eszközrendszert, a megfelelő adatbázisokat.


12

V. modul: „Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban”. A modul végére a résztvevők képesek lesznek alkalmazni az egyes célcsoportokra, illetve helyzetekre szabott álláskeresési technikákat, valamint öntájékozódási, önmenedzselési módszereket. Képesek lesznek a tanácskérő öntájékozódását elősegíteni, képesek lesznek adekvát módon igénybe venni a Nemzeti Pályaorientációs Portál vonatkozó tartalmait, valamint ezen ismereteket és készségeket hatékonyan átadni.

Az elkövetkező napokban a tréning résztvevői tapasztalati tanulással fogják elsajátítani a tananyagot, amely a tréning módszer sajátosságaira épül. A tapasztalati tanulás folyamatmodelljét David Kolb írta le. Ez ma is modellként szolgál a tréningeken készségek fejlesztésére, viselkedések és szokások formálására. A folyamatmodell négy szakaszból áll, amelynek első szakasza a konkrét tapasztalat és cselekvés. Ezt követi a megfigyelés és reflektálás, majd az új koncepció létrehozásának szakasza. A folyamat utolsó fázisa a tanultak kipróbálása. A tapasztalati tanulást akkor éri el valaki, ha felismeri, hogy a megtanult magatartásokat, cselekvéseket milyen különböző szituációkban tudja hasznosítani. (Légrádiné, 2006)1 David Kolb tapasztalati tanulás modelljének (Kolb, 1984)2 egyszerűsített változatát az alábbi ábrán tekintheti meg. Minden modul zárásaképpen egy ellenőrző, négy kérdéses tesztsor megoldása (minimum 60%-os eredménnyel) szükséges a résztvevők következő modulra történő lépéséhez. A képzés végén szummatív értékelésként cselekvési terv készítése az elvárt követelmény. A tanúsítvány megszerzéséhez a cselekvési terv esetében ugyancsak legalább 60%-os eredményt kell elérni. A képzés időbeosztását a Napirend tartalmazza (3. dia):

Eredményes munkát kívánunk!

1 Légrádiné Lakner Szilvia (2006): Tréningmódszer a felsőoktatásban. In: Tudásmenedzsment, 1. szám, 60-67. old. 2 Kolb, David A. (1984): Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. New York, Prentice-Hall, Engelwood Cliffs

Konkrét tapasztalat és

cselekvés

Megfigyelés és reflektálás

Új koncepció létrehozása

Új helyzetekben való kipróbálás


13

2.1.2 Ismerkedés – Résztvevői bemutatkozás

A következőkben lehetőségük lesz a részletesebb bemutatkozásra. Szakmai tapasztalataikról, a pályaorientációhoz való kapcsolódásukról, illetve szabadon választott témákról (mint például szabadidő eltöltése, család, stb.) beszélhetnek. Ennek segítségével jobban megismerhetik egymást.

Gyakorlat: Nyomozás

Cél - A gyakorlat célja egymás alaposabb megismerése, az előzetes ismeretek, tudás felmérése pályaorientációs témában.

Keressen valakit a csoportból, aki(nek)… Állítás 1. 2. 3.

1. … gyerekkorában állatorvos szeretett volna lenni

2. … éjszaka szeret tanulni

3. … pályaváltó

4. … már szerepelt a tévében

5. … űz valamilyen extrém sportot

6. … végzett már pályaorientációs tanácsadást

7. … ismeri a Nemzeti Pályaorientációs Portált

8. ... szeret szabadban dolgozni

9. ... játszik valamilyen hangszeren

10. … szokott rajzolni/festeni

11. … tud legalább 3 foglalkozást, amiben benne van az „ács” betűkombináció

12. … este 9 órakor már elmegy aludni

13. … a munkahelye foglalkoztat fogyatékos személyt

+1 … végzett már önkéntes munkát


14

Gyakorlat: 4 azonosság, 1 egyediség

A gyakorlat során kiscsoportban, beszélgetve ismerkedhetnek meg a csoport tagjaival, majd nagycsoportban megoszthatják felismeréseiket. A beszélgetés során kiscsoportjának tagjaival négy azonos és egy eltérő, csak Önre jellemző (egyedi) tulajdonságot keressen. Gondoljon pl. az e-learning tananyag önismereti részeire: milyen érdeklődésű, milyen képességei vannak stb.).

Cél – A gyakorlat célja a további, mélyebb szintű, közvetlenebb és személyesebb ismerkedés .

Azonosság: ................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... Eltérés: ......................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


15

Gyakorlat: Kapcsolati szerződés megkötése (résztvevői elvárások, vállalások és esetleges fenntartások megbeszélése)

A tréning legelején fontos a kapcsolati szerződés megkötése: a résztvevők és a tréner közösen fogalmazzák meg azokat az értékeket, hozzáállásokat és tevékenységeket, amelyek mentén együtt fognak dolgozni a képzés során.

Cél – A gyakorlat célja a képzés tartalmi és formai kereteinek közös átgondolása, a közös munka alapjainak lefektetése és elfogadása, a bizalmi légkör kialakítása.

Kérjük, fogalmazza meg a képzéssel kapcsolatban felmerülő elvárásait, vállalásait, illetve esetleges fenntartásait:

milyen elvárásokkal érkezett?

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

milyen vállalásokat tudna tenni a közös munka érdekében?

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

vannak-e fenntartásai, és ha igen, mik azok?

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


17

2.2 Kommunikáció A pályaorientáció egyik alapvető eszköze a kommunikáció: megteremteni a kapcsolatot a tanácskérővel; beszélgetések mentén támogatni és mélyíteni a tanácskérő önismeretét, pályaismeretét és munkaerő-piaci ismereteit. Ugyancsak a sikeres pályaorientáció feltétele, hogy a pályaorientációs konzulens szakmatársaival folyamatos és jó kapcsolatot tartson fenn különböző szakmai fórumokon. Ezeken a kapcsolatokon keresztül, kérdéseire az asszertív kommunikáció segítségével kaphat választ. Ez indokolja, hogy A pályakonzultáció gyakorlati alapjai című modult a kommunikáció témájával indítjuk.

A Kommunikáció almodul/tanegység gyakorlatai a kommunikáció sajátosságaira hívják fel a figyelmet, a verbális csatorna mellett jelenlévő, további fontos üzenetközvetítő csatornákra: a vokális, a nonverbális és a szimbolikus kommunikációs csatornákra.

A tanegység célja, hogy a végére a résztvevők képesek legyenek a megfelelő kommunikációs technikákat (annak verbális és nonverbális elemeit) tudatosan alkalmazni későbbi konzulensi szerepükben, például felismerni a tanácskérők nonverbális kommunikációs üzeneteit. Ezen felismerésekkel a későbbiekben szakmailag magasabb minőségű konzultációt tudnak folytatni.

2.2.1 A kommunikáció csatornái

Kérem, fogalmazza meg saját szavaival, mit ért kommunikáción?

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... A kommunikáció alapkérdései: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... A kommunikáció folyamata: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


18

Kommunikációs axiómák: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... Kommunikációs csatornák: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

A) Gyakorlat: Halandzsa

Cél – A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja gyakorlatorientált feladatokon keresztül.

Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

B) Gyakorlat: Utasítások

Cél – A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja gyakorlatorientált feladatokon keresztül.

Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


19

2.2.2 Nonverbális kommunikáció

A) Gyakorlat: Nem kommunikálni nem lehet

Cél – A gyakorlat célja annak megfogalmazása, hogy különböző szinteken folyamatosan kommunikálunk magunkról, gondolatainkról , érzelmeinkről, valamint annak felismerése, hogy a saját prekoncepciók, elképzelések, vélelmezések valóságtartalmát fontos és érdemes önreflektív módon felülvizsgálni.

Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

B) Gyakorlat: Nonverbális kommunikációs eszközök és a térközszabályozás

Cél – A gyakorlat célja, hogy annak során a verbális elemek kizárásával a résztvevők megtapasztalják a nonverbális eszközöket és a térközszabályozást interperszonális kommunikációs helyzetben.

A proxemika, azaz térközszabályozás, az ember társadalmi és személyes terét vizsgálja, elnevezése Edward Hall, amerikai kutatótól származik. Megfigyelések és tudományos vizsgálatok egyaránt igazolják, hogy kommunikációs jelentősége van annak a távolságnak, amelyet az emberek beszéd közben egymás között tartanak.


...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


20

Kommunikáció összefoglalás

4. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

5. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

„A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. Az üzenetek formálisan kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek jelentését többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp azért hoznak létre, hogy ezt a jelentést hordozzák. Az ilyen „üzenetesemények" segítségével történő interakció az ember humanizációs folyamata.”3 Kommunikálni valójában annyit jelent, mint kapcsolatot teremteni. Nem elsősorban „információk” átadásáról van szó, bár a kapcsolatteremtés egyik velejárója mindenképpen az, hogy információkhoz jutunk. Fontos hangsúlyozni, hogy az emberi kommunikációnak a valamennyi csatornán áramló jelsorozata csak mintegy 10%-ban tartalmaz szűkebben vett „információt”, tehát jeleinek mintegy 90%-a kapcsolatfenntartó funkciójú! Ezekben a jelekben mélyebb emberi információ is rejtőzhet, mint a szavak puszta jelentésében. A beszéd üzenete

3 Gerbner, George: Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.


21

pusztán az emberi kommunikáció jéghegyének csúcsa, ily módon a nagyobb rész – a 90% – az emberi kommunikáció nonverbális tartománya.

Shannon-Weaver kommunikációs modelljében, amely a kommunikáció matematika elméletből való megközelítése, alapvetően (4. dia) két kommunikáló fél található: az egyik küldi az információt (adó, címző, feladó, küldő, alkotó), a másik veszi (vevő, befogadó, hallgató).

A kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, ez a stimulálás. Az információforrást külső vagy belső inger éri, ami kiváltja az üzenetátadás szándékát.

Az információtovábbítás két végpontja között a csatorna létesít kapcsolatot. Lehet közvetlen vagy interperszonális, ill. közvetett (pl: médiakommunikáció).

Ha a csatorna nagyon zajos, akkor sok információ elveszhet vagy torzulhat. A kommunikációs zajok a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait jelentik, és csökkenthetik az üzenet befogadásának hatékonyságát. Fajtái:

- csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba); - környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj); - szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris

hiba, fogalmazási- vagy beszédhiba), redundáns információ (az értelmezhetőséghez szükségesnél több, már zavart keltő mennyiségű információ továbbítása).

A kódolási eljárás során nem elég az információt csupán kódolni, az is szükséges, hogy a vevő számára is értelmezhető formában jelenjen meg a kommunikáció. Ezért az átvitt információt vissza kell alakítani, mégpedig egy dekódoló segítségével.

A visszacsatolás a kommunikáció visszaható folyamata, amikor az üzenet befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott csatornán keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak. Amennyiben nincs visszacsatolás, nem beszélhetünk kommunikációról, csak közlésről!

Az emberek közötti (interperszonális) kommunikáció törvényszerűségeit a következő öt axióma írja le: 4

Nem kommunikálni nem lehet –viselkedésünk maga a kommunikáció. Az összes emberi viselkedés kommunikáció, hisz minden megnyilvánulásunk jelent

4 Paul Watzlawick, Don Jackson, Janet Beavin, Pragmatics of Human Communication, W. W. Norton & Company; 1967


22

és üzen valamit. Mivel nem viselkedni lehetetlen, ezért nem kommunikálni is lehetetlen.

Minden kommunikáció egy tartalmi és egy viszonyt meghatározó szintből áll – a tartalmi szint az információt (adatot) adja, a viszonyszint az értelmezést, azt hogy hogyan kell értelmezni az „információs” szintet.

A két fél kommunikációs viszonyának nézőpontját a kommunikációs folyamat tagolása határozza meg - a kommunikáció során mindkét fél saját viselkedését a másik fél viselkedéséhez viszonyítja. Ez állandóan alakítja a köztük lévő viszonyt, és ciklikussá teszi a kommunikációt.

Az emberi kommunikáció egyaránt tartalmaz digitális és analóg érzékelést - a digitális jelek a kimondott szavak, ám a kommunikáció nem csak ezekből a kimondott szavakból áll, hanem nonverbális jelekből is.

A kommunikációs folyamat vagy egyenrangú (szimmetrikus) vagy egyenlőtlen (kiegészítő) - ezt a két fél közötti viszony határozza meg, azaz, hogy két egyenrangú fél vesz-e részt a kommunikációban vagy közöttük alá-/fölérendeltségi viszony áll-e fenn.

A kommunikáció csatornái (5. dia) csoportosíthatók aszerint, hogy tudatosak vagy nem tudatosak (a ppt ábra jobb, ill. bal oszlopa), illetve, hogy verbálisak, vagy nem (non)-verbálisak (a ppt ábra felső, ill. alsó sora). Fontos, hogy a nem tudatosak tudatosíthatók, akár akkor, ha mi kommunikálunk, akár akkor, ha más kommunikációját akarjuk dekódolni.

Charlie Chaplin némafilmjeire gondolva megállapíthatjuk, hogy a jó színész nem az, aki jól mondja el azt, amit kell, hanem ha mozgásával és gesztusaival át tudja adni mondanivalóját. Darwin „Az érzelmek kifejezése az embernél és az állatnál” című könyvének (1872) hatására indult el a testbeszéd és a mimika vizsgálata. Mehrabian 1950-ben tette közzé tanulmányát, melyben kifejti, hogy a kommunikációs üzenet 7%-a megy át verbális, 38%-a vokális, és 55%-a nonverbális úton. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy vannak velünk született, vannak öröklött, és tanult kommunikációs elemek. A mosoly (a csecsemő 4-6 hét után már mosolyog) velünk született kommunikációs elem, de a fejrázás a „nem” kifejezésére például tanult.

A Verbális kommunikációs csatornához tartozik a szavak jelentése és a tartalom, amit általuk szeretne kifejezni a küldő. A vokális kommunikációhoz tartoznak azok az elemek, amelyeket a hangunkkal fejezünk ki. A hangsúllyal lehet például a kétkedésünket kifejezni, a hangerővel és a szünetekkel a mondanivalónkat hangsúlyozni, a tempó pedig üzenhet az érzelmi állapotunkról (pl. gyors: izgatottság, fontos téma).


23

A szimbolikus csatorna elemei közé tartozik, ahogyan a küldő megjelenik: pl. ápoltság, öltözködés, kiegészítők stb. Gondoljunk csak arra, hogy az első benyomásunkat a másik ember kisugárzása, kinézete alapján alakítjuk ki.

A kommunikációs csatornák talán legizgalmasabb része a testbeszéd. Ebben a témában is rendkívül sok kutatás történt, és ezeket felhasználva tudjuk értelmezni a másik fél másodlagos üzeneteit, vagy akár tudatosan felkészülni egy fontos helyzetben történő kommunikációra (pl. előadás tartása, interjú helyzet stb.). Ezt bővebben az 5. modul során tárgyaljuk. A gesztusainkkal és mimikánkkal alá tudjuk támasztani a mondanivalónkat, vagy gyengíteni tudjuk annak fontosságát, hitelességét stb. A szemkontaktus a bizalmat tudja erősíteni, ugyanígy az érintés is. A bőr a küldő érzelmi állapotáról ad jelzéseket: a pirulás, az izzadás jelentheti, hogy a küldő feszült helyzetben van, a tágult pupilla jelentheti az izgatottságot, érdeklődést. Fontos ugyanakkor, hogy az egyes testbeszédbeli elemek kultúránként is, egyénenként is változóak. A mediterrán kultúrákban pl. a térköz (személyes, ill. intim zóna, azaz, hogy mennyire kerülünk fizikai közelségbe kommunikációs partnerünkkel) sokkal kisebb, mint pl. a japán kultúrában.

A kommunikáció értelmezésére három fontos szabály létezik:

- a gesztusokat együttesen kell értelmezni, nem pedig kiragadva;

- fontos az összhang a verbális és a nonverbális jelek között;

- az értelmezésnél az is fontos, hogy milyen környezetben, kontextusban hangzik el az adott üzenet.

Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait (a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai) használjuk fel az érzelem kifejezésére, ráadásul ez ösztönösen működik. A különböző kultúrákban az alapérzelmek (az öröm, a szomorúság, a harag, az undor, a félelem, a meglepettség) ugyanúgy jelennek meg az arcon.

Pályaorientációs konzulensként a tiszta kommunikáció (verbális és nonverbális elemek összhangja), illetve a tanácskérői kommunikáció egyes elemeinek tudatos figyelemmel kísérése nagyban hozzájárul az eredményes konzultációhoz. Fontos tehát egyrészt, hogy amennyiben a konzulens ellentétes üzeneteket vél felfedezni a tanácskérő által mondottak és a metakommunikációja között, azt kezelje (pl. kérdezzen rá, jelezzen vissza stb.). Másrészt a saját kommunikációjára is tudatosan figyelhet a bizalmi légkör kialakítása érdekében, pl. ha hangsúlyozni kíván valamit, vagy bátortani szeretné a tanácskérőt, stb.


24

2.3 Aktív hallgatás A pályaorientációs konzultáció során elengedhetetlen a jó konzulens-tanácskérő kapcsolathoz, hogy a konzulens megértse a tanácskérő helyzetét, gondolatait, érzéseit. Ennek eszköze az aktív hallgatás készsége, amely elsajátítható, gyakorolható. Ez indokolja, hogy A pályakonzultáció gyakorlati alapjai című modul az aktív hallgatás témájával is foglalkozik.

Az almodul/tanegység egy aktivizáló gyakorlattal kezdődik, ahol a legfontosabb az egymásra figyelés. Az ezt követő gyakorlat azt a különbséget mutatja meg, hogy mi történik, amikor a saját gondolatainkat, érzelmeinket nem szorítjuk háttérbe, és mi történik, amikor ezt tudatosan megtesszük. Zárásképpen a pályaorientációs folyamatban alkalmazható kommunikációs technikákat gyakoroljuk.

Az Aktív hallgatás tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők ismerjék az aktív hallgatás fogalmát, fontosságát, és képesek legyenek annak eszközeit tudatosan alkalmazni.

Gyakorlat: Tolladogatás

Cél - A gyakorlat célja az aktív hallgatás témájára való ráhangolódás.


...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


25

Gyakorlat: Igen – nem

Cél - A gyakorlat célja, hogy Önök megértsék egymást és a felmerülő véleménykülönbségek közelítsenek egymáshoz. Cél, annak felismerése, hogy a felszínen megjelenő ellenvélemények mögött általában nem olyan mély az ellentét, ha valóban odafigyelnek a másikra és egymás megértésre törekednek.

6. dia

Jegyzeteim

1. ...................................................

2. ...................................................

3. ...................................................

4. ...................................................

5. ...................................................

6. ...................................................

7. ...................................................

8. ...................................................

Kérdések a gyakorlat feldolgozásához:

Sikerült-e közelíteni a véleménykülönbségeket? Amennyiben igen, miként?

.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

....................................................................................................................................


26

Mitől volt könnyű/nehéz ez a feladat?

.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

...................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Mitől könnyű/nehéz a másikra való odafigyelés a mindennapokban?

.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

...................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Milyen tanulságok vonhatók le ebből a gyakorlatból a pályaorientációs konzultációra vonatkozóan?

.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

...................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

Legfontosabb gondolatok a gyakorlat elvégzése során:

.................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... ....................................................................................................................................

......................................................................................................................................


27

Gyakorlat: Aktív hallgatás esetek

A pályaorientációs konzultációs helyzetet középpontba helyező feladatlap kitöltése, az aktív hallgatás gyakorlására.

Cél – A gyakorlat célja, hogy Ön képessé váljon az aktív hallgatás eszközeinek alkalmazására pályaorientációs konzultációs helyzetben.

Feladatlap:

Az alábbiakban pályaorientációs konzultáció során elhangzott tanácskérői mondatokat talál. Válaszoljon írásban konzulensként a tanácskérőnek a megadott kommunikációs eszköz használatával!

1. „Édesanyám azt szeretné, ha közgazdász lennék, édesapám viszont azt szeretné, ha beállnék hozzá a lakatosműhelybe.”

Parafrázis: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

2. „Nem tudom, hol keressek hozzá információt, már annyi időt töltöttem a gép előtt!”

Korlátozás: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

3. „Nem hiszem, hogy felvennének a főiskolára!”

Nyitott kérdés: ...........................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

4. „Nagyon szeretnék orvos lenni. (…) Múltkor egy barátommal fociztunk, aki közben elesett. Hát én majdnem elájultam a horzsolás láttán!”

Konfrontáció: .............................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................


28

5. „Kitöltöttem a „Kompetencia” kérdőívet, viszont az az eredmény, biztos, hogy nem igaz!”

Blokkolás: ..................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

6. „Nem tudom, hogyan mondjam el a szüleimnek, hogy eszem ágában nincs továbbtanulni!”

Kiemelés: ..................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

7. „Nem hiszem, hogy ön tudna nekem segíteni.”

Én-közlés: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

8. „Ennyi év kihagyás után, nem csodálkozom, hogy egy munkahely sem lát szívesen!”

Érzelem-visszatükrözés: ...........................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

9. „A gyerekem nem ért semmihez, folyton csak a haverokkal lóg, és egyfolytában pénzt kér. Menjen el dolgozni, keressen egy kis pénzt, aztán meglátja, hogy mi sem lógatjuk a lábunkat!”

Összekapcsolás: .......................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

10. „A kémia érdekel, de sajnos abból sem kapok sosem ötöst!”

Támogatás: ...............................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................


29

Aktív hallgatás összefoglalás

7. dia

Jegyzeteim

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

8. dia

Jegyzeteim

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

Egy közös vélemény, együtt gondolkodás kialakításához tudni kell a másik fél igényére figyelni, a jó ötletet meghallani, követni, szükség esetén a sajátot elengedni. Ez a fajta figyelem és alkalmazkodás a pályaorientációs konzultáció sikerességének is az egyik alapfeltétele.

Három kiemelten fontos dolog, amit az aktív hallgatásról tudni kell:

Szeretjük, ha meghallgatnak minket, mert ez növeli az önbecsülésünket.

A kérdezés és az aktív hallgatás, egyazon érem két oldala. Ha jól tudunk kérdezni, akkor képesek leszünk figyelni is. Ennek magyarázata az, hogy a figyelmes hallgatás aktív, nem pedig passzív folyamat.

Ha látszik rajtunk, hogy figyelünk, ez arra bátorítja a másikat, hogy még többet mondjon.


30

Amikor a másikat hallgatjuk, a következőket tesszük:

Felfogjuk a másik által kibocsátott hangokat és jeleket.

Felismerjük a kódokat (szavakat, zsargonokat, szófűzést, mosolyt, gesztusokat stb.), amelyeket a másik alkalmaz gondolatainak közvetítésére.

Kétféle módon integráljuk ezeket a kódokat: először úgy, hogy a részinformációk egységes üzenetbe állnak össze, másodszor pedig integráljuk az új üzeneteket a memóriánkban már tárolt adatokkal, ami lehetővé teszi, hogy elemezzünk, bíráljunk, egyetértsünk, ne értsünk egyet stb.

Elraktározzuk az új információt, méghozzá úgy, hogy tetszés szerint újra felidézhessük, és összekapcsolhassuk más információkkal, különböző célú felhasználásra.

Figyelmünket jelezheti, hogy kérdéseket teszünk fel, összefoglalunk, ellenőrizzük, helyesen értettük-e, amit mondott a másik fél. Eltávolítunk minden akadályt a felismerés, az integrálás, az elraktározás útjából.

A támogató környezet minden segítő kapcsolat alapfeltétele. A bizalmat sugárzó légkör segíti a tanácskérőt mind saját problémájának tisztább megfogalmazásában, mind a megoldás megtalálásában, hiszen azt éli meg, hogy önmaga lehet, teljes személyisége (erősségeivel, kétségeivel és kérdéseivel együtt) elfogadást élvez.

Ezen elfogadó légkör megteremtésének egyik eszköze az aktív hallgatás (7. dia), amely nemcsak egy kommunikációs eszközrendszer, hanem hozzáállás is. Az aktív hallgatás során megértjük a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó érzéseit.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hallgató csendben figyel, megfelelő szemkontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és a megfelelő helyen tett észrevételeivel bátorítja a beszélőt a folytatásra. Az aktív hallgatást gyakorló segítő annak érdekében, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy helyesen érti, időnként, – a beszéd természetes szüneteiben – újrafogalmazza a beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fontos, hogy se több, se kevesebb visszajelzést ne adjon az aktív hallgató, csak annyit, amit úgy érez, hogy a beszélő üzenete jelentett. A hallgatás, kérdezés és hangsúlyozás által kikerüli a direkt tanácsadást és ítélkezést: a hallgatóban az elfogadás és megértés érzését kelti.


31

Mire jó az aktív hallgatás?

Dekódolást pontosít: az aktív hallgató által közvetített figyelem, a kérdések, visszajelzések mind azt biztosítják, hogy az aktív hallgató ne értse félre a beszélőt;

Forrás segítése, pontos kódolás: ugyancsak a figyelem, az alkalmazott kommunikációs technikák lehetővé teszik, hogy a beszélő pontosabban fogalmazzon saját helyzetét, kérdését, kétségeit illetően;

Elfogadást közvetít: önmagában a segítő hátralépése, a beszélő (tanácskérő) meghallgatása, aktív hallgatással kísérése, olyan bizalmi légkört segít kialakítani, amely az elfogadást (a beszélőt, annak helyzetét) erősíti;

A nézőpontok közelednek: a nem-meggyőzés célú beszélgetés, hanem az egymásra való figyelés, az egymás tényleges megértése segíti azt, hogy a nézőpontok közeledjenek (lásd igen-nem játék);

Megértés: azáltal, hogy a nézőpontok közelednek, és kialakul egy erősebb bizalmi légkör, a különbözőségek elfogadhatóbbakká válnak;

Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott visszajelzésekkel, tisztázó kérdésekkel a beszélő jobban megérti saját helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárul(nak);

A másik negatív érzelmi töltését csökkenti: az aktív hallgatás által megteremtett támogató légkörben ventillálásra nyílik lehetőség: a beszélő megoszthatja kérdéseit, kétségeit, melynek során negatív érzései csillapodnak.

A pályaorientáció során az aktív hallgatás, illetve annak kommunikációs eszközei (8. dia) nagyban hozzájárulnak (a fent összegyűjtött okok miatt) az eredményes konzultációhoz.

A következőkben további kommunikációs eszközöket és azok alkalmazási módjait mutatjuk be:

Aktív hallgatás: a tanácskérőre irányuló figyelem, és az általa nyújtott információk megértése, metakommunikációs eszközök segítségével;

Blokkolás: adott téma kifejtésének későbbi időpontra történő eltolása; Erősítés: adott téma, gondolat pozitív értékelése; Érzelem-visszatükrözés: tanácskérő érzelmeinek szavakba öntése; Fontosság elismerése: a tanácskérő számára jelentős dolgok pozitív

értékelése; Kiemelés: tanácskérő által adott információkból a releváns elemek

hangsúlyozása;


32

Konfrontáció: tanácskérő által megfogalmazott ellentmondó információkra történő rávilágítás;

Korlátozás: a téma meghatározott irányba történő terelése; Nyitott mondat: szabad kifejtésre bíztatás; Én-közlés: a tanácskérő élményéhez kapcsolt saját élmény, érzelem

megosztása; Parafrázis: lényeges elemek kiemelése saját szavakkal; Összegzés: egy nagyobb téma összefoglalása parafrazálás és

összekapcsolás segítségével; Összekapcsolás: lényeges gondolatok kiemelése, összefüggésbe állítása

parafrazált témák között; Rögtönzés: pozitív érzelmeket előhívó, a szituációhoz való gyors

alkalmazkodás; Támogatás: tanácskérő megnyilvánulásainak pozitív töltésűvé alakítása; Visszacsatolás: a beszélgetés korábbi szakaszaira való visszautalás,

visszatérés.


33

2.4 Pályaorientációs konzultáció A pályaorientációs konzultáció sikeressége elsősorban a konzulens képességein múlik: megérti-e a tanácskérő igényeit és tud-e azokra reagálva jelen lenni a beszélgetésben; meg tud-e tervezni, és véghez tud-e vinni egy konzultációs folyamatot?

A Pályaorientációs konzultáció c. almodul/tanegység során a résztvevők elsőként a pályaorientációs konzulensi tulajdonságokat és kompetenciákat gyűjtik össze, majd előre meghatározott konzultációs esetekre kell kialakítaniuk konzultációs folyamatokat. A tanulságokat nagycsoportban osztják meg egymással a résztvevők.

Az almodul eredményeképpen a résztvevők képessé válnak meghatározni a pályaorientációs tanácsadáshoz szükséges kompetenciákat, illetve képesek lesznek többféle pályaorientációs konzultációs folyamatot megtervezni.

A modult az annak során tanultak elsajátítását ellenőrző tesztsor kitöltése zárja.

2.4.1 Az ideális pályaorientációs konzulens

Gyakorlat: A pályaorientációs konzulens tulajdonságai, készségei, képességei

A pályaorientációs konzulens eredményes munkavégzéséhez szükséges tulajdonságok, készségek és képességek összegyűjtése, összegzése.

Cél – A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzulenssel szemben támasztott követelmények összegyűjtése, melynek megfogalmazása segíti Önt, mint leendő konzulenst, az elkötelezettség kialakításában.

Kérem, gondolkozzon el, és beszélje meg társával, melyek azok a tulajdonságok, ismeretek, készségek, képességek, értékek, attitűdök, amelyek Ön szerint egy ideális pályaorientációs konzulenst jellemeznek!

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


34

Az ideális pályaorientációs konzulens összefoglalás

9. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

10. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................


35

Az e-learning tananyagból már ismert táblázat (9. dia) összefoglalja a pályaorientációs tanácsadói kompetenciákat, melyekből a konzulensre nézve a legfontosabbak:

etikus magatartás; megfelelő reakció a tanácskérő igényeire; elmélet és gyakorlat integrációja; segítségnyújtás a tanácskérő képességeinek feltárásában; kommunikációs és facilitáló képesség; infokommunikációs technológiák (IKT) ismerete; munkaerő-piaci ismeretek; önismeret és emberismeret; pályaismeret; életpálya-menedzsment ismeretek; támogató hozzáállás; információkészlet-kezelési készség; kapcsolatépítési és kapcsolati háló fenntartási képesség; pontos dokumentációs tevékenység; önfejlesztés, önreflexió; eredményorientáltság; hatékonyság-orientáció; szakmapolitikai együttműködés (Tanácsadók Virtuális Közössége/TVK,

szakmai protokoll stb.); bizalmi légkör megteremtésének képessége; nyitott, elfogadó és bátortó hozzáállást, illetve bizalmat sugárzó

személyiség és viselkedés.


36

A tanácsadói kompetenciákat összefoglaló táblázat:

Amennyiben a konzulens úgy érzi, hogy a tanácskérő nehézsége túlmutat az ő kompetenciáin (10. dia), javasolt, hogy elsőként önmaga utánanézzen, talál-e megoldást a:

Szakmai protokollban (http://eletpalya.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=0a780e59-cbbc-4407-be2a-8d220d504fbe&groupId=10418)

Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) tudásmegosztó portálon (http://tvk.munka.hu/)

Szakmai folyóiratokban (pl. http://eletpalya.munka.hu/eletpalya-tanacsadas-folyoirat)

Esettanulmányokban (pl. http://tvk.munka.hu/)

Amennyiben ezek a források nem támogatják a problémamegoldást, úgy a konzulens küldje tovább a tanácskérőt pályaorientációs tanácsadóhoz, illetve szakpszichológushoz.


37

2.4.2 Pályaorientációs konzultációtervezés

Gyakorlat: Konzultáció típusai, módszertanok és eszközök

Az eltérő pályaorientációs konzultációs típusok, módszertanok és eszközök megismerése, a bennük rejlő lehetőségek feltárása.

Cél – A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzultáció fajtáinak mélyebb szintű megismerése, azok adott helyzetre történő adaptációja.

Strukturált csoportfoglalkozás keretén belül kell kidolgozniuk az adott szituációban megfogalmazott helyzet feloldására, támogatására vonatkozó konzultációs tervet – kitérve a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) elérhető eszközök alkalmazására.

Kérem, gondolkozzanak el, és párban gyűjtsék össze, elevenítsék fel az egyes konzultációs típusok jellemzőit, felépítését, lépéseit.

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


38

Feladatlapok: Egyéni konzultáció Késő tavasz van, már csak két hét van hátra az iskolából. Csaba 11. osztályos. Ön nem tanította, de ismeri, hiszen az iskolaközösség meghatározó tagja: ő az iskolaújság főszerkesztője, és tagja a DÖK-nek is. Kortársai nagyon kedvelik, mindig nagyobb társaság veszi körül. Tanulmányi eredményei megfelelőek, bár nem kitűnő. Csaba azért kereste fel Önt, mert úgy érzi, komoly döntés előtt áll, és a segítségét szeretné kérni: nyári munka lehetőséget kapott a nagybátyja pékségénél. Belevágna, mert kíváncsi milyen lenne végre dolgozni és a nagybátyja egy kis zsebpénzt is ígért, de mégiscsak az utolsó középiskolai nyárról van szó. Szüleivel még a tanév elején arról beszéltek, hogy ezen a nyáron elmegy angol intenzív nyelvtanfolyamra, hogy még az érettségi előtt letehesse a középfokú nyelvvizsgát. Kérdések:

1. Mi az egyéni konzultáció célja?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

2. Melyek a tisztázandó kérdések, milyen folyamatot alakítana ki a cél elérése érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a folyamatba?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


39

Csoportos konzultáció

Tegnap felhívta Önt (mint a Munkaügyi Központ pályaorientációs konzulensét) telefonon a közeli gyár humánerőforrás osztályának munkatársa. Elmondta, hogy a cég tulajdonosai a cég markáns átszervezése mellett döntöttek. A vezetés határozata alapján profilváltás előtt áll a cég (új termékeket fognak gyártani), és bár az a céljuk, hogy minél több munkatársat megtartsanak, tisztában vannak azzal, hogy csoportos létszámleépítést kell végrehajtaniuk, ami kb. 65 főt érint. Segítséget kér Öntől: „Lehetséges-e, hogy kb. 15 fős csoportokban foglalkozzon a munkavállalókkal annak érdekében, hogy az elbocsátás miatti kényszerű váltásban hathatós segítséget kapjanak a távozó munkatársak. Álláskeresési technikákban való jártasság fejlesztése, átképzési lehetőségekről történő tájékozódás, állásinterjúra felkészítés lenne az igény.” Ön azt ígérte, átgondolja, hogy miként tudnának együttműködni, és pár napon belül visszajelez neki.

Kérdések:

1. Mi lehetne a csoportos konzultáció célja?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

2. Melyek a további tisztázandó kérdések, milyen folyamatokat alakítana ki a cél elérése érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében? ......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


40

Elérő program

Ön egy kisvárosi közgazdasági középiskolában dolgozó pályaorientációs konzulens. Felkereste Önt a 11.b osztályfőnöke, és a segítségét kérte az alábbiak miatt: a szülők a tegnapi szülői értekezleten azt kérték tőle, hogy a második félév során nyújtson a szülőknek és a diákoknak is pályaorientációs támogatást, mert többségük nem igazodik el a felsőoktatás vagy a munka világában elérhető lehetőségek között. Azt ígérte kollégájának, hogy másnapra összegyűjti gondolatait, és azok mentén beszélgetnek a szülők tájékoztatásának lehetőségeiről. Kérdések:

1. Mi az elérő program célja? Kik alkotják az elérő program célcsoportját?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

2. Vannak-e további tisztázandó kérdések, és ha igen, mik azok?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


41

Pályaorientációs konzultációtervezés összefoglalás

11. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

12. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

13. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................


42

14. dia

Jegyzeteim ..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... ..................................................... .....................................................

Az egyéni konzultáció (11. dia) folyamata öt lépésből épül fel:

1. Megismerés: objektív (pl. tanácskérő személyiségjellemzői, családi állapota, neme, kora, foglalkozása, lakáskörülményei, iskolai végzettsége, stb.) és szubjektív (ahogy a tanácskérő leírja saját állapotát) elemek meghatározása beszélgetésen keresztül. Objektív: iskolai teljesítmény, végzettség, eddigi munkatapasztalatok, szubjektív: „jól mennek a nyelvek”, „sok időt töltök a műhelyben”.

2. Tisztázás: a konzulens feladata, hogy 1) biztosítsa támogatásáról a hozzá fordulót és vázolja a konzultáció folyamatát; 2) a tanácskérővel együtt pontosítsa a központi kérdést (fontos-e aktuálisan, még milyen egyéb információk szolgálják a mélyebb megértést). Ott kell folytatni a beszélgetést, ahol a „megismerés” alkalmával abbamaradt. A „tisztázás” szakasza akkor zárul le, ha a központi kérdésben, témában egyetért/megegyezett a konzulens és a tanácskérő.

3. Elemzés: ebben a szakaszban a konzulens feladata a tanácskérővel együttgondolkodni, felismerni a probléma megoldásának támogató és gátló elemeit. Ehhez a tanácskérőnek meg kell vizsgálnia a szubjektív elemek realitását, kapcsolatot keresve a valósággal – ebben az önértékelő kérdőívek (pl. érdeklődés, kompetencia, stb.) is segítséget tudnak nyújtani.

4. Szintetizálás: a konzulens a lehetséges megoldásokat, mint hipotéziseket fogalmazza meg. Ezen hipotéziseknek tartalmazniuk kell a folyamat során felmerült, megbeszélt elemeket, továbbá meg kell fogalmazni a hipotézisben foglaltak előnyeit és hátrányait. Több hipotézist kell megadni, hogy a tanácskérő valóban tudjon választani. Amennyiben egy-egy hipotézisnek van olyan eleme, amit a tanácskérő korábban elutasított, a konzulensnek meg kell magyaráznia, miért tartja fontosnak mégis újra beemelni azokat.


43

A cél az, hogy a tanácskérő tudjon mérlegelni, súlyozni, akár rangsorolni (pl. elsősorban BA képzésen továbbtanulni, másodsorban szakképesítést szerezni, végül az érdeklődési körnek megfelelő munkát találni és készülni a következő évi felvételire).

5. Megállapodás: célja, hogy a tanácskérő olyan döntést hozzon, ami a továbblépést jelöli ki. A tanácskérővel ki kell emeltetni, ki kell mondatni azokat a gondolatokat (érveket), amelyek a döntését megalapozzák. Ez tudatosságot és önbizalmat, illetve elkötelezettséget is ad neki a következő lépés megtételéhez. A búcsú, része a folyamat lezárásának, ahol a tanácsadó jelezheti az utókövetés lehetőségét (levélben, telefonon, személyesen, stb.)

A konzulensnek előzetesen fel kell készülnie az egyéni konzultációkra (pl. előző találkozások felelevenítése, továbblépési irányok megfogalmazása), ugyanakkor rugalmasnak is kell lennie, azaz a tanácskérő igényeire (pl. témák, tempó stb.) is folyamatosan tudnia kell reagálni – adott esetben eltérnie az előzetes tervétől.

A csoportos konzultációnak (12. dia) is fontos eleme a beszélgetés: a csoporttagok számára releváns témát a csoportvezető felvezeti, majd a beszélgetést moderálja (kérdez, információt ad, összefoglal stb. – ld. 8. dia, pályaorientáció kommunikációs eszközei). Nem cél, hogy a résztvevők egyéni szinten megoldják az adott problémát, de mindenképp cél, hogy a témában mélyebb megértésig jussanak.

A csoportos foglalkozás során a tagok (12-15 fő) állandóak, meghatározott témákra gyűlnek össze. A foglalkozás célja adott információ átadása – a foglalkozásokon történő tanulás, azonban nemcsak a csoportvezetőtől történhet, hanem a csoporttagok is támogathatják egymás tanulását. A foglalkozások tematikáját (forgatókönyvét) a csoportvezető előre elkészíti.

A csoportvezetőnek rendelkeznie kell csoportdinamikai ismeretekkel (pl. csoportfejlődés fázisai, ellenállás kezelése, csoportos tanulási folyamat stb.) annak érdekében, hogy a résztvevők számára biztonságos tanulási környezetet tudjon teremteni.


44

Az elérő programok (13. dia) során a konzulens egyszeri alkalommal találkozik a tanácskérővel. Célja a pályaorientáció három pillérén (önismeret, pályaismeret, munkaerő-piaci ismeretek) keresztül történő információnyújtás.

Az elérő programok akkor sikeresek, ha a programok a célcsoport igényeire válaszolnak. Ehhez az szükséges, hogy a konzulens előre felkészüljön a célcsoport számára releváns témákból, illetve, hogy a program során alkalmazott módszertanok (pl. előadás, beszélgetés) és eszközök (pl. multimédiás eszközök) is célcsoport-specifikusak legyenek.

A számítógéppel támogatott konzultáció (14. dia) támogathatja az öntájékozódást azáltal, hogy rendkívül sok információ elérhetővé válik, pl. az interneten:

Önismeret: érdeklődés, kompetencia stb.

Pályaismeret: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), Országos Képzési Jegyzék (OKJ), és további adatbázisokban való böngészés, keresés, stb.

Munkaerő-piaci ismeretek: kereseti, elhelyezkedési adatbázisokban keresés, böngészés, stb.

Akkor is célszerű pályaorientációs konzulensi segítséget kérni az eredmények értékelésében, ha a tanácskérő öntájékozódó módon tölti ki az interneten fellelhető önértékelő kérdőíveket. A konzultáció folyhat számítógépen keresztül is, amennyiben a személyes találkozásnak időbeli, térbeli korlátja van. Sokszor az életkori sajátosságok (kamaszok), vagy bizonyos személyiségtípusok (introvertált, zárkózott emberek) esetében is érdemes a számítógépen keresztüli konzultáció mellett dönteni. Ekkor a konzulensnek tisztában kell lennie a számítógépes kommunikáció szabályaival, (pl. Netikett), és egy kicsit óvatosabban, inkább kevesebbet kell közölnie/kérdeznie, hiszen a számítógépen keresztüli kapcsolat jóval kevesebbet enged meg, mint a személyes kapcsolat.

2.5 Modulzáró értékelés A 2. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel. A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése. A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.


45

3. modul Önismeret jelentősége a

pályaorientációban


47

3.1 Önismeret és kérdőívek kapcsolata Az önismeret és emberismeret elengedhetetlen a pályaorientáció során: egyrészt a tanácskérő önismerete fontos ahhoz, hogy pályát válasszon, s ha szükséges, képes legyen váltani, vagy éppen megerősítést kapjon egy adott pályát illetően. Másrészt a pályaorientációs konzultáció során a konzulens emberismerete is fontos, hogy hamar felismerje a tanácskérő személyiségjegyeit, hiszen így tud vele együtt bizalmi légkört teremteni, és rá szabottan kommunikálni. Az is fontos, hogy a konzulensnek legyen megfelelő szintű önismerete annak érdekében, hogy felismerje kompetenciáit és kompetencia-határait, ezzel biztosítva a konzultáció magas minőségét. Ön- és emberismeret birtokában tehát a konzulens felismeri a különböző típusú személyiségeket és kommunikációs stílusokat, és a típushoz alkalmazkodó helyes technikát alkalmaz. Az almodul során Önök ráhangolódnak az önismeret témájára annak segítségével, hogy különböző személyiségjegyekről, viselkedésformákról, kommunikációs stílusokról hallanak a csoporton belül. Továbbá felismerik az önismeret és kérdőívek kapcsolatát a pályaorientációs konzultáció során. Megismerkednek több, a pályaorientációban alkalmazott, és a Nemzeti Pályaorientációs Portálon kínált önértékelő kérdőívvel. Képessé válnak a kiértékelések eredményeit konzultációs helyzetekben helyesen alkalmazni, illetve ezek alapján kijelölni képzési- és foglalkozási irányokat a tanácsot kérő döntési helyzetére szabottan. Az Önismeret és kérdőívek kapcsolata almodul/tanegység célja, hogy annak végére képesek legyenek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található főbb önértékelő kérdőívek eredményeinek konzultációs helyzetekben történő alkalmazására, illetve a tanácskérő személyiségéhez igazodó konzultációs folyamat és tartalom kialakítására.


48

3.1.1 Önismeret

Carl Gustav Jung személyiségtipológiája5 A személyiséglélektan az egyéni különbözőségek leírásával, az ember és környezete meghatározásával, a személyiség értelmezésével foglalkozik. Számos elmélet született a személyiség meghatározására, azonban a személyiség fogalmára vonatkozóan nincs egységes definíció. A személyiség öröklött (genetikai), biológiai (idegrendszeri, fiziológiai) és szociális hatások összességéből alakul ki. A szociális/társadalmi hatások a közvetlen környezeten keresztül hatnak. Minden személyiség több, a különböző életszakaszokban változó, sokszor párhuzamosan működő szerepet tölt be a társadalom életében, én-tudat jellemzi, amely segítségével meg tudja magát különböztetni környezetétől. A személyiség további jellemzője még, hogy önszabályozó, mert képes önmagát irányítani, illetve nyílt rendszer, mert egyszerre képes a külső hatásokra reagálni, és belső indíttatású cselekedeteket elindítani, végrehajtani. Carl Gustav Jung megközelítése egyedülállóan széleskörű; az emberi kultúra számos területére gyakorolt hatást. Jung két beállítottsági típust különböztetett meg: az extraverziót és az introverziót. Az extravertált emberek motivációja a külvilági tárgyak, az objektum felé irányul, könnyen tudnak a külső környezethez alkalmazkodni, figyelmük középpontjában a tárgyak, és az azzal végezhető cselekedetek állnak, tetterősek és gyorsan reagálnak mindenre. Kedvelik a szereplést igénylő helyzeteket, azonban érzelmeik gyakran elragadják őket, könnyebben befolyásolhatóak. Szívesen megosztják másokkal a problémáikat. Az introvertált emberek befelé, a saját szubjektumuk felé fordulnak, nehezebben teremtenek kapcsolatokat, de azokat jobban megőrzik. Nem szívesen szerepelnek nyilvánosan, inkább zárkózottak. Gondjaikba nem szívesen avatnak be másokat, inkább önmaguk igyekeznek megoldani a problémáikat. Jung személyiségelméletében négy pszichés funkció jelenik meg. A funkciótípusok önmagukban nem értelmezhetők, csak valamelyik általános beállítottsági típussal együtt, amelyek kifelé (objektumra), vagy befelé (szubjektumra) irányuló energiával látják el. Gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés Érzés: szubjektív értékelés Érzékelés: az érzékszervek segítségével történő észlelés Intuíció: tudattalanul végbemenő észlelés megérzés, sejtés

5 C.G.Jung : Lélektani típusok. Scolar Kiadó 2010.


49

A két alapvető pszichés beállítódást és a négy funkciótípust kombinálva Jung összesen 8 típust határoz meg:

1. Extravertált gondolkodó: a tárgy és az objektív tények, eszmék alapján tájékozódik, ez alapján határozza meg a jót és a rosszat. A túlságosan gondolkodó típus sok esetben elfojtja az érzelmeit.

2. Extravertált érző: Az érző típus a gondolkodást nyomja el, nem szubjektív érzés okán ítél valamit szépnek, hanem mert úgy illik. Az érzelmi értékelés során bizonyos objektív, tradicionalista és általánosan elterjedt értéket követ.

3. Extravertált érzékelő: számára túlnyomóan a tárgy az érzékelés alapja. Állandó belső erőként működik benne, hogy érzékletes tapasztalatai legyenek. Ha ez a mechanizmus kerül túlsúlyba, akkor akár élvhajhász viselkedésűvé is válhat az egyén. Ilyenkor a tárgyra kivetített elfojtott intuíciók érvényesülnek.

4. Extravertált intuitív: ez a típus az intuíciót, mint a tudattalan észlelés funkcióját a külső tárgyra irányítja. A tudatban az intuitív funkció egyfajta szemlélő és „belelátó” hajlam.

5. Introvertált gondolkodó: elsősorban a szubjektív tényezőkhöz igazodik. A gondolkodása a tárgytól indul ki, és a szubjektív tartalomhoz tér vissza. Alkotó jellegű kérdéseket és elméleteket fogalmaz meg, de magatartása a tényekkel szemben tartózkodó. Az elmélyülésre törekszik, és nem a kiteljesedésre.

6. Introvertált érző: a tárgyakat megfosztja értékeitől. Nem igyekszik illeszkedni a tárgyi adottságokhoz, hanem azok fölébe akar kerülni. Mindez magatartását csöndessé, az egyént pedig megközelíthetetlenné teszi. Amit elgondol, azt meg is éli.

7. Introvertált érzékelő: a tárgy és az érzékelés közötti összefüggés nem arányos, hanem teljesen önkényes. Kívülről nem látható előre, hogy mi kelt majd benne benyomást, és mi nem, a gondolkodás és az érzés kevéssé tudatosul benne.

8. Introvertált intuitív: intuíciója a belső tárgyakra, a tudattalan elemeire irányul. A belső tárgyak az intuitív észlelésben olyan dolgok képeiként jelennek meg, amelyek külső tapasztalással nem megközelíthetőek. Ítéletalkotása elfojtott, fő dilemmája az észlelés mikéntje.


50

Gyakorlat: Ki vagyok én?

A gyakorlat során a résztvevők Önmaguk bemutatása által az önismeret bizonyos elemeit (személyiségjegyeket, kompetenciákat, magatartásokat) fogalmazzák meg.

Cél – A gyakorlat célja, az önismeret elemeinek és fontosságának megfogalmazása, különös tekintettel a pályaorientációra.

Háromfős kiscsoportokban fognak beszélni magukról. Egy csoportnak három szereplője van: egy beszélő, egy figyelő és egy jegyzetelő. A beszélőnek az a feladata, hogy két percig beszéljen magáról: mi az, ami mostanában foglalkoztatja; hogyan, milyennek látja magát, mik jellemzőek rá; stb. A figyelő biztosítsa figyelméről a beszélőt, fogadja be a felé irányuló üzeneteket, a jegyzetelő pedig írja le a hallottakat! A két perc lejárta után, a szerepek cserélődnek így végül mindenki, minden szerepben kipróbálta magát. Szempontok a plenáris megbeszéléshez:

Milyen volt a beszélőnek önmagáról beszélni? Hogy érezte magát? Hogyan teremtett kapcsolatot a figyelővel? Milyen érzés volt, hogy két percig kellett beszélni? Milyen mértékben tudta megosztani a gondolatait a figyelővel? Hogyan kommunikáltak a beszélők? Akik második és harmadik körben kerültek beszélő szerepbe, tanultak-

e, kaptak-e ötleteket az előttük szólóktól? Ha igen, milyen ötleteket, mikre figyeltek?

Legfontosabb megállapítások: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


51

3.1.2 Kérdőívek hasznossága a pályaorientációban

A következőkben először közösen összegyűjtik a pályaorientációs kérdőívek alkalmazásának jellemzőit, majd saját élményt szereznek egy önértékelő kérdőív egyéni kitöltésének és kiértékelésének segítségével. Ezt követően kiscsoportban folytatják a munkát: korábban kitöltött anonim kérdőívek eredményei alapján dolgoznak ki pályaorientációs konzultációs folyamatokat, amelyben ki kell térniük a tanácskérő személyiségére, igényeire, a kommunikációs stílusra és a lehetséges megoldásokra.

Gyakorlat: Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltése

Nagycsoportban az ötletroham technikáját alkalmazva összegyűjtik, majd megosztják ötleteiket, tudásukat, tapasztalataikat egymással a pályaorientációban alkalmazott kérdőívek nyújtotta lehetőségekről, azok előnyeiről és hasznosságáról.

Cél – A gyakorlat célja a pályaorientációban alkalmazott önértékelő kérdőívek átfogó, részletes átbeszélése, valamint sajátélmény szerzése.

Segítő kérdések a tanultak előhívásához:

Milyen volt az e-learning modul hatodik fejezetében található önellenőrző kérdés mentén kitölteni az önértékelő kérdőíveket a Nemzeti Pályaorientációs Portálon? Mi volt benne könnyű vagy nehéz?

Emlékeznek-e hogyan épültek fel a kérdőívek? Mennyiben segítette az önismeretük bővítését a kérdőív kitöltése? Mennyi ideig tartott a kitöltés? Milyen érzés volt, hogy számítógép értékelte ki? Mi lett volna a következő lépés: kihez és milyen kérdéssel fordultak

volna? Általánosságban: ki vehet fel kérdőívet? Milyen helyzetben? Milyen

körülmények között? Mit kell tenni az eredményekkel? Idézzék fel a kérdőívek fajtáit, korcsoportonkénti hasznosságukat!


52

Legfontosabb megállapítások: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... A közös tapasztalatcsere és tudásmegosztás után az alábbiakban egy egyénileg kitöltendő kérdőívet talál. Az Érdeklődési Irányok Kérdőív az érdeklődési irányok feltérképezésében tud segítségére lenni a leendő pályaorientációs konzulensi munkájában.


53

Az Érdeklődési Irányok Kérdőív6 Kérjük, adja meg az alábbi adatait! Nem: Születési év: Elvégzett osztályok száma: Lakhely: Település típusa: Miben segít Önnek az Érdeklődési Irányok Kérdőív? Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való elégedettség elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben azokban a munka- és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket kedvvel és szívesen végzünk. A kérdéssor kitöltése abban segít Önnek, hogy végiggondolja, milyen tevékenységeket végezne szívesen, milyen problémák megoldásával foglalkozhatna eredményesen. Útmutató az Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltéséhez ( 1 ) A kérdésekre nincsenek jó vagy rossz válaszok! A cél az, hogy minél többet tudjon meg a munkához kapcsolódó érdeklődési területeiről! ( 2 ) A kérdőív kitöltése nem időre megy! Szánjon rá annyi időt, amennyire csak szükség van! ( 3 ) Fő érdeklődési irányai meghatározásához arra kérjük, hogy minden kijelentésről döntse el, milyen mértékben találja önmagára jellemzőnek az olvasottakat! Minden állítás után az üres mezőbe írja be az Önre leginkább jellemző válaszlehetőség számát.

6 Jigau, M. (2007, szerk.): Career counselling. Compendium of methods and techniques. Institute of Educational Sciences, Bukarest. Kiss István (2009): Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció. ELTE PPK, Budapest.


54

Válaszok

1 = Egyáltalán nem, 2 = Kis mértékben, 3 = Közepes mértékben, 4 = Jelentős mértékben, 5 = Teljes mértékben jellemző

Olyan munkával szeretnék foglalkozni a jövőben, ahol elsősorban a következő lenne a feladatom: 1. gépek, tárgyak vagy folyamatok tervezése 2. információk gyűjtése, elemzése 3. ötleteim, gondolataim kifejezése, megjelenítése 4. társadalmi, közösségi ügyek képviselete 5. szervezni, irányítani, vagy meggyőzni másokat 6. szabályszerű, gördülékeny ügyintézés

Szeretném, ha munkám eredménye a következő lenne: 7. kézzel fogható eredmény (pl. egy tárgy, termék, szolgáltatás) létrehozása

8. egy (elméleti) probléma megoldása 9. egy (művészeti) alkotás létrehozása 10. mások igényeinek kielégítése (pl. segítés, tanítás, szolgáltatások)

11. termék értékesítése vagy egy sikeres szervezet létrehozása 12. rend és átláthatóság biztosítása

Szeretném, ha munkám kapcsán a következő dolgokért vállalhatnék felelősséget: 13. magas szintű technikai és mechanikai tudást igénylő eszközök, gépek szakszerű használata

14. tények és összefüggések alapos feltárása 15. önálló, személyes, hiteles alkotás létrehozása 16. közös célok és mások jóléte (egészsége, tudása, kényelme) 17. ügyfeleink elégedettségének biztosítása 18. saját feladatok pontos, határidőre történő elvégzése

Szeretném, ha munkám közben arra figyelhetnék, hogy: 19. megtervezzem egy technikai probléma megoldását 20. megértsem és magyarázatot találjak egy jelenség működésmódjára

21. teljesen átadjam magam az alkotás folyamatának 22. kit hogyan érint személyesen az adott feladat 23. kezdeményezzek, kézben tartsam az irányítást 24. a dolgok a szabályoknak, utasításoknak megfelelően történjenek


55

Pontozási Útmutató Minden kérdésről eldöntötte, hogy az mennyiben jellemző Önre. Nézze meg, hogy hány pontot érnek az egyes válaszai!

Egyáltalán nem jellemző = 1 pont Kis mértékben jellemző = 2 pont Közepes mértékben jellemző = 3 pont Jelentős mértékben jellemző = 4 pont Teljes mértékben jellemző = 5 pont

A Pontozási Tábla kitöltése A kérdőívben a kérdésekhez tartozó válaszainak pontszámát írja be az alábbi táblázatba. Ha készen van, akkor az adott oszlopban található pontszámokat adja össze, és így megkapja mind a hatféle érdeklődési területéhez tartozó összesített pontszámát.

TÁRGYIAS ELEMZŐ ALKOTÓ KÖZÖSSÉGI SZERVEZŐ MEGVALÓSÍTÓ

Kérdés Pont szám Kérdés

Pont szám Kérdés

Pont szám Kérdés

Pont szám Kérdés

Pont szám Kérdés

Pont szám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

13. 14. 15. 16. 17. 18.

19. 20. 21. 22. 23. 24.

Össze sen

Össze sen

Össze sen

Össze sen

Össze sen

Össze sen


56

Értékelő lap az Érdeklődési Irányok Kérdőívhez

Érdeklődési Irányok Kérdőív: Hogyan segít Önnek? Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való elégedettség elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben azokban a munka- és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket kedvvel és szívesen végzünk. A kérdőív 6 érdeklődési területet térképez fel. Most, hogy kitöltötte a kérdőívet, megismerheti, hogy melyek a legjellemzőbb érdeklődési területei. A kapott eredményekből önismeretre tehet szert, és megtudhatja, hogy az adott érdeklődési területekhez milyen pályakörök tartoznak. Melyek az Elsődleges és Másodlagos Érdeklődési Területei? Az Ön Sz pontja: ______ Szervező Az Ön A pontja: ______ Alkotó Az Ön M pontja: ______ Megvalósító

Az Ön T pontja: ______ Tárgyias Az Ön E pontja: ______ Elemző Az Ön K pontja: ______ Közösségi

Melyik Érdeklődési Területe kapta a legmagasabb pontszámot? Elsődleges Érdeklődési Terület:______ (Ha két érdeklődési terültre is ugyanakkora legmagasabb pontszámot kapott, akkor használja mindkettőt elsődleges érdeklődési területként!) Melyik Érdeklődési Területe kapta a második és harmadik legmagasabb pontszámot? Másodlagos Érdeklődési Területek:______ és ______


57

Az Érdeklődési Irányok Kérdőív elméleti alapjai John Holland tipológiai rendszere személyiségtípusok jellemzőinek keverékével írja le az egyént, és tevékenységjellemzői, szükségletei alapján jósolja be előre a különféle szervezeti környezetben való viselkedésének várható sajátosságait. Holland elmélete az USA pálya-tanácsadási rendszerének egyik alappillérévé vált, személyiség- és környezeti tipológiáját a foglalkoztatási rendszer sajátosságainak leírása mellett, a tanulmányi tanácsadásban is kiterjedten alkalmazzák. Alapfeltevése szerint a magas differenciáltságú, azaz markáns és jól kirajzolódó érdeklődési és motivációs jellemzőkkel bíró, és kongruens, azaz jellemzőihez legközelebb álló környezet választásával leírható személyek eredményesen tevékenykedhetnek választott környezetükben. Nem meglepő, hogy jelentősebb előrehaladást mutatnak tanulmányaikban, magasabb szintű elégedettségről számolnak be pályaválasztásukkal, foglalkozásukkal kapcsolatban. A hasonló foglalkozási érdeklődéssel jellemezhető személyek számos helyzetben nagyon hasonló reakciókat mutatnak, hasonló környezeti feltételeket preferálnak és egymással hatékonyabban működő kapcsolatrendszert építhetnek attitűdjeik magasabb fokú egyezősége miatt. Az esetleges váltásokat az motiválhatja, hogy bizonyos változások miatt csökken a személy és környezete közötti kongruencia, ami miatt a személy új választásaiban látja magasabb szintű kongruenciájának megvalósítási lehetőségét. Elméletében Holland hat érdeklődési területet határoz meg a RIASEC mozaikszó a típusok angol elnevezéseinek a kezdőbetűiből. A típusok hatszögként ábrázolhatók, és a köztük lévő hasonlóság fordítottan arányos a köztük lévő távolságokkal.

Realistic – Tárgyias

Conventional – Megvalósító

Investigative - Elemző

Artistic – Alkotó

Enterprising – Szervező Social –Közösségi


58

Az egyes típusok leírásai: Szervező: az ilyen érdeklődésű emberek olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, másokat mozgósítani, lelkesíteni, a feladatok megoldását megszervezni. Elsősorban a feladatok nagyobb összefüggéseinek kézben tartása jelenti a legfontosabb örömforrást számukra a munka során. Inkább nagy vonalakban szeretik átgondolni a helyzetek megoldását, a részleteket szívesen hagyják másra. Szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Nem félnek a kockázatvállalástól. Kapcsolódó pályakörök: kereskedelem, marketing, idegenforgalom, vendéglátás. Alkotó: az ilyen érdeklődésű emberek olyan tevékenységeket tartanak vonzónak, ahol korábban megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik segítségével új, esetleg mások által még nem ismert megoldásokat találhatnak ki különféle helyzetek, kérdések, problémák megoldására. Fontosnak érezhetik azt is, hogy saját személyiségüket megmutathassák valamilyen alkotó tevékenység keretében. Lényeges számukra, hogy önállóan dolgozhassanak, és új élményekkel, változatos feladatokkal találkozzanak. Munkájuk során szeretik a képzeletüket és az érzéseiket használni az alkotó tevékenységhez. Kapcsolódó pályakörök: művészet, kézművesség, szórakozás, sport (szabadidő). Megvalósító: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Biztonságot jelent számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, és megnyugtató számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük. A pontosan kijelölt határok között szívesen foglalkoznak aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő feladatokkal, és szeretik a jól szervezett munkát és a logikus megoldásokat. A határidők, szabályok és pontos leírások segítik munkájukat. Váratlan meglepetésektől mentes, biztos, kiszámítható feladatokat keresnek. Szívesen dolgoznak megadott utasítások szerint, elfogadják mások irányítását és felügyeletét. Szeretik befejezni az elkezdett munkát, zavarja őket, ha a munkavégzés folyamatát meg kell szakítani. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaznak, jobban kedvelik azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak, és kiszámíthatóak. Kapcsolódó pályakörök: gazdaság, pénzügy, üzlet/ügyvitel, adminisztráció, jog, védelem.


59

Tárgyias: az ilyen érdeklődésű emberek számára fontos, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével. Az őket érdeklő tevékenységek során szükség lehet testi ügyességre, erőkifejtésre. A gyakorlati megoldások emberei. Szívesen dolgoznak szerszámokkal, vagy gépekkel. Szeretnek különböző tárgyakat javítani vagy előállítani, meghatározott módszerek alapján. Fontos számukra, hogy megértsék bizonyos tárgyak és eszközök működését. Kapcsolódó pályakörök: természet, környezet (agrárium is), közlekedés, szállítás, ipar (kisipar és nagyipar, feldolgozóipar). Elemző: az ilyen érdeklődésű embereket foglalkoztatják a világ dolgai közötti összefüggések, kapcsolatok feltárása és kutatása. Szeretnek információkat gyűjteni, kutatni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő és alkalom az elmélyülésre, a problémák részletes elemzésére, elméleti megoldások kidolgozására. Szeretnek elvont fogalmakkal dolgozni, közel áll hozzájuk a tudományos, tervezői tevékenység, elemzés, és logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák megoldásához elméleti vagy kísérleti úton eljutni. Kapcsolódó pályakörök: műszaki pályák (fejlesztés, alkalmazás, híradástechnika), tudományok (társadalomtudományok, élettudományok, természettudományok, politológia). Közösségi: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Szívesen lépnek kapcsolatba másokkal, akár üzleti ügyben, akár segítőként. Szeretnek beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások szükségleteinek felismerésében, problémáik megoldásában. Olyan feladatokban érzik jól magukat, ahol társaságban, csapatban, munkacsoportban dolgozhatnak. Kedvelik az olyan munkákat, ahol személyes kontaktusra van szükség. Kapcsolódó pályakörök: Oktatás, társadalom, kommunikáció, humán szolgáltatás, életmód.


60

3.1.3 Kérdőívek alkalmazása

Gyakorlat: Kérdőívek a gyakorlatban

A következőkben kitöltött, anonim kérdőívek eredményein alapuló eseteken fognak dolgozni kiscsoportban. Elkészítik a következő konzultációs alkalom tervét, majd nagycsoportban megosztják egymással élményeiket, felismeréseiket.

Cél – A gyakorlat célja az önismeret, kérdőívek, és pályaorientációs konzultáció gyakorlatának összekapcsolása.

A gyakorlat során kiscsoportokban fognak dolgozni. Kitöltött, anonim kérdőívek eredményein alapuló esetek (további támogató információkkal kiegészítve) feldolgozása és értelmezése a feladatuk. Négy kiscsoportban négy különböző esetleírás alapján (A,B,C,D) készítsenek konzultációs tervet, tervezzék meg a pályaorientációs konzultáció következő alkalmát úgy, ahogy Önök szerint az leginkább segítségére lehet a tanácskérőnek. A konzultációs terv elkészítéséhez segíthet az esetleírások után szereplő kérdéssor. Az esetleírások közül az Ön kiscsoportjához tartozó betűjelűt olvassa el, majd az esetleírások után következő kérdések segítségével közösen készítsék el a konzultációs tervet.

A. eset

Gábor 12. osztályos, Budapesten jár iskolába. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Már az első alkalommal jó humorral, nagy kedvvel mesélt magáról, arról, hogy sok barátja van, akik számíthatnak rá, hogy milyen érdekes programokra jár a szüleivel, akiket nagyon szeret, s akik bíznak benne, önállóságot adnak neki. Iskolai képzőművészeti versenyt is nyert már, tanárai bátorítják, tehetségesnek tartják. Matekból nem erős, mert szerinte unalmas, hogy ugyanabból a feladatból egymás után egy tucatot kell megoldania. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 7, Alkotó: 18, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 12, Közösségi: 17.


61

B. eset

Ákos 10. osztályos tanuló, egy Csongrád megyei kis községben él. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal feltűnt Önnek, hogy Ákos a találkozón milyen keveset és nehezen beszélt magáról, nem tett fel kérdéseket. Annyit sikerült megtudnia róla, hogy édesapja a mezőgazdaságban dolgozik, mint traktoros, édesanyja pedig már több mint öt éve munkanélküli. Tanulmányi eredményei alapján közepes tanuló, főleg a humán tárgyakkal vannak nehézségei. Szabadidejében sokat segít az édesapjának a földeken, vagy otthon a kertben. Egyik legfőbb vágya, hogy legyen egy saját számítógépe, mert a kedvenc tanára a fiatal informatika tanár. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 7, Alkotó: 6, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 7, Közösségi: 6.

C. eset

Luca Budapesten végzi a tizedik osztályt. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal bőbeszédű, szabad szájú lány benyomását keltette Önben. Jómódú családból származik, tanulmányi eredményei alapján az iskola élvonalához tartozik. Luca elmesélte, hogy a tanáraival rendszeresek a konfliktusai az utóbbi időben, akik szerinte azt nem bírják elviselni, hogy mindenről megvan a véleménye, amit nem is rejt véka alá. A jövőképét illetően tavaly még úgy gondolta, hogy majd egy nagy banknál fog dolgozni, azonban most már inkább a médiában szeretne karriert építeni. Sok ismerőse van, szereti, ha ő van a társaság középpontjában. A családjából a nagymamájához ragaszkodik a legjobban. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 16, Alkotó: 16, Megvalósító: 17, Tárgyias: 16, Elemző: 17, Közösségi: 17.

D. eset

Zsanett egy Baranya megyei községben tanul, tizenegyedikes. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal elmondta, hogy szülei azt szeretnék, hogy kövesse őket a gyógyszer-kutató pályán. Ő inkább emberekkel szeretne foglalkozni, azonban szüleit sem szeretné megbántani, akiknek annyi mindent köszönhet az életben. Ez sok fejtörést és nyugtalanságot okoz neki. Tanulmányi eredményei jónak mondhatók, gyakran segít a gyengébb tanulók korrepetálásában. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 7, Alkotó: 12, Megvalósító: 12, Tárgyias: 17, Elemző: 7, Közösségi: 18.


62

Az Ön kiscsoportja által feldolgozandó eset betűjele: ......... Gondolja át:

Mi jellemzi a tanácskérőt (pl. személyiségjegyek)? Mi a probléma lényege? Miben kell a tanácskérőnek segítséget adni? A kitöltött Érdeklődési Irányok Kérdőív alapján milyen tevékenységeket,

feladatokat végezhet szívesen? Érdemes-e valakit bevonni a konzultációs folyamatba? Ha igen, kit? Milyen szakmákat, irányokat ajánlana, melyek illeszkednek leginkább az

érdeklődéséhez? A sikeres pályaválasztáshoz milyen egyéb területeket érdemes még

áttanulmányozni?

Konzultációs terv: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


63

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


64

3.2 Kérdezés és visszajelzés A pályaorientáció során a kommunikáció kulcsfontosságú: akár a tanácskérővel való támogató légkör kialakításában, akár a konzultációs beszélgetések során a segítség megadásához. A jól alkalmazott kérdezés és visszajelzés nagyban támogathatja mind a tanácskérő önismeretét, mind a döntési helyzetben történő előrelépését. A Kérdezés és visszajelzés technika almodul/tanegység segíti Önöket a kérdezés és visszajelzés technikák tudatosításában. Konkrét pályaorientációs helyzetek mentén gyakorolhatják, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni. A tanegység célja, hogy annak végére képesek legyenek a kérdezési és visszajelzési technikákat tudatosan alkalmazni konzultációs helyzetekben, így szakmailag magasabb minőségű pályaorientációs konzultációt tudjanak folytatni a későbbiekben.

3.2.1 Bevezetés a „Kérdezés és visszajelzés” című almodulba

Gyakorlat: Pályapóker

Aktivizáló gyakorlat foglalkozásnevek mentén.

Cél – A gyakorlat célja a közös munkára felkészülés.

3.2.2 A kérdezés és visszajelzés technika elméleti alapjai

Előadás: A kérdezés és a visszajelzés fontossága, technikái

Interaktív tréneri előadás a kérdezés és visszajelzés fontosságáról a pályaorientációs konzultációban.

Cél – Az előadás célja a pályaorientációs konzultáció során alkalmazható különböző kérdezési és visszajelzési technikák tudatosítása.


65

Kérdezés és visszajelzés technika tréneri előadása:

1. dia

Jegyzeteim ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. .............................................................

2. dia

Jegyzeteim ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. .............................................................

3. dia

Jegyzeteim ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. .............................................................


66

4. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

5. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

6. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................


67

7. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

8. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

9. dia Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................


68

Az e-learning modulban megismert Johari ablak (1. dia) szorosan kapcsolódik az itt feldolgozásra kerülő témakörökhöz, a kérdezés és visszajelzés technikák helyes alkalmazásához. E két technika a tanácskérő rejtett és vak területeinek csökkentését célozza a nyílt terület növelésével, ezáltal növelve a tanácskérő önismeretét. A nyílt terület megfelelő szintű és módszerű növelése jelentősen támogathatja a tanácskérő sikeres pályaválasztási döntését. A kérdezéstechnika tudatos alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy egyfelől a konzulens megtudja a problémadefiníció során feltárt, a probléma szempontjából fontos információkat, másrészt egymásra való odafigyelésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki a tanácskérővel. Az adekvát kérdezéstechnika és a kommunikáció eszközrendszerének alkalmazása segíti a tanácsadó és tanácskérő közötti bizalmi légkör kialakulását. A barátságos, bizalommal teli légkör a konzultációs folyamat egyik igen fontos alappillére, mely nélkül a közös munka elképzelhetetlen. A kérdéseknek négy alapvető típusa van (2. dia), minden további kérdéstípus ezek variációiból áll össze. A közvetlen vagy direkt kérdés eredményezi a legnagyobb eséllyel a közvetlen választ is. Mindig konkrétumra kérdez rá, egyértelműen. Meghatározott alanya van, így egyértelmű, konkrét válasz is várható.

„János, miért kerestél meg? Miben kérsz segítséget?” Közvetett vagy indirekt kérdés esetén inkább témafelvetésként vagy akár állításként hangzik a feltett kérdés. A kérdező a válaszadó attitűdjére, véleményére, érdeklődésére kíváncsi. A várható válasz hosszabb, terjedelmesebb, és az is előfordulhat, hogy nem tud rá válaszolni a tanácskérő.

„János, van valami elképzelésed arról, hogy milyen szakma illene hozzád?” „Nem ismerem a tanulmányi eredményeidet.” Ez utóbbi egy állítás, mégis válaszadásra készteti a címzettet.

Zárt kérdésre kizárólag egyértelmű válasz adható. Tömör, rövid, lényegre törő lesz a kapott válasz, de semmi további információt nem fog hordozni. Általában döntési helyzetben, gyors válaszadási igény esetén érdemes alkalmazni. Mivel azonban a kizárólag zárt kérdések alkalmazása hamar unalmassá, távolságtartóvá teszi a beszélgetést, általában más kérdéstípusokkal együtt javasolt használni.

„Mikor leszel kész?” „Hányadik osztályos vagy?”


69

A nyitott kérdések használata a leginkább javasolt a pályaorientációs konzultáció során. Nagyobb mozgásteret enged a beszélőnek, a fogadtatása általában kedvező, bizalmat ébreszt (ld. aktív hallgatás és a pályaorientáció kommunikációs eszközei). Az alapkérdés témája mellett további kapcsolódó témák kifejtésére is teret enged.

„Fejtsd ki bővebben, kérlek!” „Milyen egyéb lehetséges alternatívákat tudsz elképzelni?”

Fontos azonban, hogy a nyitott kérdés a konzultáció során megszabott időkeret tartását nehezíti, így érdemes folyamatos zárt kérdésekkel kísérni az előrehaladás érdekében.

„Ha jól értem, azt mondod, hogy nem értesz egyet a szüleiddel?” A nyitott kérdésekkel aktívvá lehet tenni a tanácskérőt, megismerhetjük a jelenlegi helyzetét, magatartási jellemzőit, értékrendszerét, továbbá információkat szerezhetünk azokról a kérdésekről, amelyek őt az adott élethelyzetben foglalkoztatják. Ezért is fontos a kérdések, kérdéstípusok tudatos és megfelelő alkalmazása, hiszen meghatározzák a konzultációs folyamat minőségét és eredményességét. Ha a konzulens azt tapasztalja, hogy egy jól megválasztott, valódi érdeklődést mutató nyitott kérdésre meg tud nyílni a tanácskérő, akkor megtette az első lépést a közös munka eredményessége érdekében. További kérdéstípusok is alkalmazhatóak (3. dia), melyek – amint ezt már a fentiekben olvashatta – az említett négy kérdéstípus variációi. Ezek (a teljesség igénye nélkül) a következők: A szűrő kérdés a zárt kérdéstípusok közé tartozik. A kevésbé fontos információk leválasztására szolgál. Miután a kizárt elemek, információk a továbbiakban ismeretlenek maradnak, bizonytalanságot is eredményezhet.

„Mi az oka annak, hogy a kapott listából ezt a szakmát zártad ki egyértelműen?” Hipotetikus kérdést a kapott eredmények felülvizsgálata esetén érdemes alkalmazni. Ennél a kérdéstípusnál a válaszadó véleményére, értékrendjére kíváncsi a kérdező. Lehetőséged ad a válaszadónak arra, hogy ellenkezés nélkül mondhasson nemet.

„Ha abban a helyzetben lennél, hogy csak xxx képzést írhatnál a jelentkezési lapra, hogyan döntenél?”

A szünet alkalmazása nem csak kérdések esetén, de egy előadás során is jelzi a hallgató felé, hogy fontos pontjához ért a közlés, érdemes jobban figyelni. Nyitott kérdésként való alkalmazása teret ad a válaszadónak saját meglátásainak kifejtésére.

„Ha szakácsként dolgoznál, szerinted hogyan telne egy napod?” Tisztázó kérdések esetén egy korábban elhangzott beszélgetéstartalomra utalunk vissza, amelyet szeretnénk, ha a tanácskérő bővebben kifejtene.

„Említetted, hogy… ez alatt mit értesz?” „Mit értesz tökéletes teljesítményen?”


70

Visszaterelő kérdések alkalmazására elsősorban bőbeszédű, kevésbé fókuszált tanácskérők esetén lehet szükség. Hosszabban kifejtett, az alapkérdéshez részlegesen kapcsolódó témák, illetve esetlegesen kumulálódó konfliktushelyzet lezárására alkalmazható.

„Örülök, hogy megosztottad velem az osztálykiránduláson szerzett élményeidet! Most pedig térjünk vissza a kitöltött kérdőívhez. Mit gondolsz a kapott eredményekről?”

A vagy-vagy kérdések állásfoglalás elérésére, vagy listák szűkítésére használható. „Melyik anyaggal dolgozol szívesen, fával vagy fémmel?”

A sokfajta kérdéstípus a pályaorientációs konzulensek számára széles eszköztárat ad arra, hogy a tanácskérő személyiségéhez és igényéhez igazodva tudjon célirányosan előrehaladni a konzultáció folyamatában. A kérdések a konzultációs alkalmakat párbeszéddé formálják, színesebbé teszik, támogatják a konzulens és a tanácskérő közötti segítő kapcsolat kialakulását. Pedagógusok számára ez annyiban különleges, hogy a tanár-diák kapcsolat gyakran szól értékelésről, a kérdések is jellemzően arra vonatkoznak, hogy a válaszoktól függően a diák valamilyen értékelést kapjon. A konzultáció során így nagy hangsúlyt kell arra fektetni – és ehhez a változatos kérdéstípusok jelentősen hozzá tudnak járulni –, hogy a kérdések ne alakuljanak át kikérdezéssé, hanem maradjanak a segítő kapcsolat keretei között. A fentieket összegezve tehát, a pályaorientációs konzulens magatartása nem lehet ítélkező. A tanácskérőt feltétel nélkül kell, hogy elfogadja, anélkül, hogy véleményt nyilvánítana róla. Erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megértse a hozzá fordulót, valamint törekednie kell az objektivitásra, hogy kezében tartsa érzelmeinek ellenőrzését az egész konzultációs folyamat során. Ebben sokat tudnak segíteni a vokális és non-verbális kommunikációs csatornák elemei (ld. 2. modul), mint például a nyugodt hangszín, szemkontaktus felvétele és tartása, figyelő magatartás, érdeklődő arckifejezés és bátorító mosoly, a testbeszéddel összhangban lévő verbális kommunikáció. A tanácskérő mondatainak szerkesztése tükrözheti azt, ahogyan a problémájához közeledik, rámutathat aktuális érzelmi állapotára, helyzetének megítélésére. Sokszor mindez többet árul el a probléma belső lényegéről, mint a szóbeli közlés. Az a szókészlet, amellyel megfogalmazzuk helyzetünket, gondolatainkat, utalhat arra, hogyan fogjuk fel az eseményeket. A 4. dián példákat olvashat az előzőleg bemutatott kérdéstípusok közül a teljesség igénye nélkül.


71

A visszajelzés definíciója (5. dia) magában hordozza, hogy a visszajelzés lehet negatív és lehet pozitív is, valamint azt is, hogy egyértelműen a másik fél valamilyen típusú megnyilvánulására vonatkozik. A visszajelzés célja (6. dia) – a korábban tárgyalt Johari ablak alapján –, hogy a visszajelzést kapó csökkenthesse a vak területét (vakfoltját), és ezzel növelje önismeretét. Ha megtudja, mások miként látják őt, tudatosíthatja, hogy magatartását hogyan értelmezik mások (ez a visszajelzés múlt orientációja), illetve, lehetőséget ad a tudatosság növelésére, az alkalmazkodásra, a fejlődésre, a korábbi viselkedésformák megerősítésére, megváltoztatására (ez pedig a jövő orientációja). Éppen ezért szoktak visszajelzést alkalmazni pl. teljesítményértékelés esetén is. A visszajelzésnek is számtalan formája van (7. dia). A cél az, hogy a visszajelzés személyre szabottan és megfelelő módon történjen, vagyis az adott formák közötti választást ne csak a visszajelzést adó szándéka határozza meg, hanem az is, hogy a visszajelzést kapó személye és igénye mit kíván meg.

A verbális visszajelzés kizárólag személyesen történjen, amelyen belül szerepet kaphat a hangsúly, intonáció, melyek már módosíthatják a visszajelzést a fogadó számára. A non-verbális visszajelzés körébe tartozik a mimika és esetleg egy-egy érintés.

A pozitív visszajelzés elismeri a másik egyes magatartásformáit, míg a negatív helyteleníti azokat. Mindkét visszajelzés segítheti a fogadó fél fejlődését, ha megfelelő formában történik a visszajelzés adása és befogadása.

Feltételes visszajelzésnek nevezzük, ha világos a fogadó fél számára, hogy miért kapja a visszajelzést. („Jó ötleteid vannak, ügyes vagy!” stb.), míg feltétlen visszajelzésről akkor beszélünk, ha nem tudjuk, nincs bővebben kifejtve, vagy utalva arra, hogy miért kapjuk. („Örülök, hogy itt dolgozol!”)

A formális visszajelzés konkrét eseményhez köthető, valamilyen eredménytől függ, amely előre tervezett és kiszámítható. Előre jelezzük a másik fél számára, hogy szeretnénk visszajelzést adni, vagy tudja, hogy adott időpontban értékelni fogjuk tevékenységét. A spontán visszajelzés általában erősebb hatású, őszintébb, belülről jön, és előre nem kiszámítható (ilyen például az elismerő fejbólintás).

Egyértelmű egy visszajelzés, ha annak egyes részei összhangban állnak egymással, illetve a korábbi visszajelzésekkel, és erősítik egymást. Kétértelművé válhat a visszajelzés, ha az nehezen értelmezhető, félreérthető egy-egy rossz hangsúlytól. A tartalom egyes részei között ellentmondások vannak, vagy akár a túl gyakori pozitív visszajelzés is, a mechanikus ismételgetés miatt visszatetszést válthat ki.


72

Konstruktív visszajelzésről akkor beszélhetünk, ha megfelelő időben és szituációban adunk visszajelzést úgy, hogy a másik kész annak befogadására. Ez hozzájárulhat az együttműködés erősítéséhez, és a befogadó fél önmagára irányuló fejlesztési szándékára is pozitív hatással lehet. Destruktív a visszajelzés (negatív kritikává válik), ha a másikból haragot, ellenállást, ellentámadást vált ki. Ennek oka lehet a rossz időzítés, rossz fogalmazás is.

A visszajelzés sikeressége – sajnos – mindig a visszajelzést követően derül ki. Utólag lehet értékelni, hogy konstruktívan vagy destruktívan sikerült visszajelzést adnunk. Ez az egyik oka annak, hogy nem szeretünk visszajelzést adni (8. dia), de az is ellene szól, hogy nem szeretnénk megbántani a másikat, vagy éppen nem szoktunk hozzá a dicséret adásához, sőt, fogadásához sem. A pozitív visszajelzést kellemesen éli meg, aki kapja, hiszen a közeledés szándékát jelezheti, örömöt okoz, valamint segíti a kölcsönös megegyezést és a hatékonyabb jövőbeni együttműködést. A negatív visszajelzés bár kellemetlen a fogadó fél számára, ugyanakkor a zavarokat, félreértéseket és eltérő nézeteket felfedi, lehetővé téve ezzel az együttes feldolgozást és változtatást. Előfordulhat, hogy a visszajelzés kibocsátója és fogadója nem azonos módon értelmezi a visszajelzést. Az egyik pozitívnak szánja, a másik pedig ugyanazt negatívnak kódolja, azaz a szándék nem éri el a célját. Példa lehet erre, amikor pl. azt közli a főnök a beosztottal, hogy „De jól megcsináltad ezt a feladatot!”, a beosztott pedig megsértődik, mert úgy értelmezi, hogy a főnök általában nem elégedett a teljesítményével, mivel csak erre a feladatra adott pozitív visszajelzést, vagy egy rossz hangsúlyozásnak köszönhetően, akár iróniaként is hangozhat. A visszajelzés sikerességét (9. dia) biztosíthatjuk, valószínűségét növelhetjük, néhány alapszabály betartásával. Úgy tud ugyanis egy visszajelzés hatékony lenni, ha a másik fél nyitott a visszajelzésre, meghallja és meghallgatja azt. Nem támadásnak éli meg, egyértelmű számára, hogy a visszajelző célja a fejlesztés, legyen szó teljesítményről, együttműködésről vagy kapcsolatról.

A visszajelzés az értékelt tevékenységet követően a lehető leghamarabb történjen, hogy ne alakuljon ki vita arról, ki hogyan emlékszik vissza. Így a beszélgetés arról szólhat, ami a valós célja.

Kizárólag az adott tevékenységről mondjon véleményt (mit tett), sosem a másik személyéről (ő milyen). A tevékenységet ugyanis könnyebb megváltoztatni, mint a személyiséget.


73

Konkrét eseményt fogalmazzon meg, ne általánosítson, hiszen így

elkerülhető, hogy védekezést váltson ki a másikból („de olyan is volt, hogy…” típusú mondatok mentén). Ha tárgyilagosan elmondja a történteket („ez és ez történt”), azzal nem tud a másik vitatkozni.

Saját nevünkben, egyes szám első személyben (én-üzenet) beszéljünk, miközben visszajelzést adunk. Ha csak a saját megfigyelésinket, benyomásainkat közöljük, azt könnyebben fogadja az érintett személy.

Elegendő, de ne túl sok információt nyújtson a visszajelzés. Egyszerre lehetőleg egy, maximum két dologról adjunk visszajelzést, különben ellenállást vált ki a fogadóból, mivel túl sok mindenben várunk el tőle változást. Fontos, hogy ne a személye elleni támadásnak értékelje.

Lényeges, hogy a visszajelzést fogadó is megérthesse, hogy amennyiben a jövőben másképp cselekszik, az számára milyen előnyöket jelenthet.

A belátást az segítheti, ha az kerül felszínre, hogy az adott cselekedet mit okozott a visszajelző félnek, milyen érzéseket váltott ki belőle. Ezzel ugyanis a visszajelzés fogadója nem tud vitatkozni, nagy valószínűséggel belátja viselkedésének következményeit, és így igyekszik megoldást találni a jövőre vonatkozóan.

Céljától függően a visszajelzésnek négy egyszerű módját lehet megkülönböztetni: 1. Csak pozitív („angyal”): a másik önbizalmának növelésére. 2. Csak negatív („csizma”): a másik magatartásának alakítására. Óvatosan kell

ezzel bánni, mert – sajnos – gyakrabban alkalmazzuk, mint kellene. 3. Pozitív – fejlesztendő - pozitív („szendvics”): az első pozitív visszajelzések

megerősítik a fogadót és így nyitottá válik a fejlesztendő területek befogadására. A záró pozitívumok megerősítik őt, és kedvet csinálnak a megfogalmazott fejlesztendők végrehajtására. A két pozitív visszajelzés között megfogalmazhatunk egy fejlesztendő területet, amit így nyitottan hallgat a fogadó. Ez a legáltalánosabban alkalmazható megoldás.

4. Pozitív és alternatívák a fejlesztendő területre („út”): a befogadást segítő pozitívum után alternatív megoldások kerülnek megfogalmazásra a fejlesztendő területekre a visszajelző részéről. Az alternatívák közötti választást meg kell hagyni a fogadó félnek – ha ő választ, szívesebben is fogja megtenni a kiválasztott megoldást.

Pályaorientációs konzulensként a visszajelzések alkalmazása komoly támogatást nyújthat a konzulens számára, hiszen, ha kialakult egy barátságos, bizalmi légkör, a tanácskérő könnyebben fogadja el a konzulens által megfogalmazott lehetőségeket. Éppen ezért rendkívül fontos mindig átgondolni a visszajelzés módját (tartalom és forma), és a hatékony, sikeres és konstruktív visszajelzések adására kell törekedni. A pályaorientációs konzultációk esetében, a visszajelzések jellemzően a jövőre irányulnak, fejlesztő céllal.


74

3.2.3 Kérdezés és visszajelzés a pályaorientációs konzultáció során

Gyakorlat: Mit lehet rólad tudni?

Az előzőekben elkészült konzultációs tervek feldolgozása, kiscsoportban, a kérdezés és a visszajelzés technikára összpontosítva, majd „akvárium” gyakorlat.

Cél – A gyakorlat célja a kérdezés és visszajelzés technikák pályaorientációs helyzetre történő adaptációja.

Kiscsoportos foglalkozás keretén belül, az előzőekben kidolgozott konzultációs tervet fogják megjeleníteni a csoportos akváriumgyakorlatban. Feladatuk, hogy az egyes találkozások legfontosabb párbeszédeit jelenítsék meg (természetesen lerövidítve), benne megmutatva:

miként jutnak el a célig? ki mit mond: a konzulens mit és hogyan kérdez, mit és hogyan jelez vissza,

a tanácskérő pedig miként válaszol? Tartsák szem előtt a korábban elsajátított ismereteket a tanácskérőről!

írják meg az egyes találkozók párbeszédeit lépésről lépésre − közben tudatosítva, hogy milyen módon kérdeznek, illetve jeleznek vissza!

Legfontosabb megállapítások: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


75

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................



77

4. modul Pályaismeret jelentősége a



78


79

4.1 Adatbázisok és szűrési ismérvek a képzés- és foglalkozás-bemutató

anyagokban A képzésekkel és foglalkozással kapcsolatos adatbázisok, tájékoztató anyagok jelentősen hozzájárulnak a sikeres pályaorientációhoz azáltal, hogy rendszerezve tartalmaznak információkat. A pályaorientációs konzulens feladata, hogy segítse a tanácskérőt szűrési ismérvek mentén megfelelő információ szolgáltatásával („halat ad”), s hogy megismerteti vele a releváns adatbázisokat. A konzulens megtanítja a tanácskérőt eligazodni az adatbázisokban, ezzel az öntájékozódásához ad segítséget („megtanítja halászni”). Az almodul során lehetőségük van foglalkozásgyűjteményeket megismerni, és azokon belül adott ismérvek alapján szűrni. A megszerzett tudás nagycsoportban megosztásra kerül, így a csoporton belüli tanulás még hatékonyabbá válik. Az Adatbázisok és szűrési ismérvek a képzés- és foglalkozás-bemutató anyagokban című almodul/tanegység célja tehát, hogy a tanácskérő személyiségét és igényeit figyelembe véve felismerjék azokat a helyzeteket, amikor segítségükre lehetnek a pályaismeret támogatására szolgáló adatbázisok. További cél, hogy képesek legyenek megfelelően alkalmazni ezeket a pályaismeret támogatására szolgáló adatbázisokat különböző pályaorientációs helyzetekben, illetve felhasználják és alkalmazzák az információforrásokat, kiszűrve azokból a releváns információkat.


80

Gyakorlat: Találd meg!

A résztvevők 4 fős kiscsoportokban dolgoznak a tréner által kiadott foglalkozásgyűjteményekkel. A gyakorlat segítségével elsajátítják, honnan és hogyan tudnak információt gyűjteni foglalkozásokról. A gyakorlat segítségével növelik pályaismeretüket, valamint képesek lesznek adatbázisokat kezelni.

Cél – A gyakorlat célja, szűrési ismérvek mentén releváns információk kiválasztása a foglalkozás-bemutató anyagokból.

Négy fős csoportokban megismerkednek a foglalkozás-bemutató anyagokkal, és gyakorolják az adott szűrési ismérvek mentén történő keresést. A pályaorientáció egyik pillére a pályaismeret. Annak érdekében, hogy sikeresen el tudják igazítani a tanácskérőt a foglalkozások világában, elengedhetetlen, hogy Önök, mint leendő pályaorientációs konzulensek, átlássák a rendszert, eligazodjanak benne, és minél több foglalkozást ismerjenek.

Feladatlap:

1. feladat

Kérjük, keresse meg, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül melyek esetében kell jó eredményt elérni matematikából és fizikából a szakma sikeres elsajátításához! Válasz(ok):

.................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................

2. feladat

A foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül, kérjük, válassza ki, mely szakma (szakmák) esetében lényeges a felelősségtudat, és az együttműködés személyes tulajdonságok megléte!

Válasz(ok): .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................


81

3. feladat

Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül, melyek esetében kerülhet jellemzően kapcsolatba az adott szakmában dolgozó személy hatóságokkal, hivatalokkal, hivatali szervekkel!

Válasz(ok): ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................

...................................................................................................................................... .................................................................................................................................

4. feladat

Kérjük, gyűjtse össze, a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül azokat, melyek esetében jellemző, hogy részben ülő munkát végez a szakma képviselője! Válasz(ok):

.................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................

...................................................................................................................................... ..................................................................................................................................

5. feladat Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmáknál pályamódosítás esetén, milyen más foglalkozási területre könnyű váltani!

Válasz(ok): .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................


82

4.2 Pályaismeret és kommunikáció Annak érdekében, hogy a pályaorientációs konzulens hitelesen tudjon a pályákról beszélni, alapos pályaismeretre van szüksége, valamint arra, hogy ezeket az ismereteket tudatosan kommunikálja. A Pályaismeret és kommunikáció című tanegység, egy pályaismeretet bővítő gyakorlattal kezdődik, mely a témára való ráhangolódást segíti. Az ezt követő feladat a hiteles pályaismeretet és annak kommunikációját alapozza meg. A tanegység célja, hogy pályaorientációs konzulensként Ön képes legyen a tanácskérő személyiségét figyelembe véve, objektív iránymutatásra, és a szakmák hiteles bemutatására.

4.2.1 Bevezetés a Pályaismeret és kommunikáció című almodulba

Gyakorlat: Ország-város játék, foglalkozásokkal

Az ismert „ország – város – fiú – lány” játék pályaorientációra alakított változata mentén gyűjtsenek a pályaorientációhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.

Cél – A gyakorlat célja a témakör előzetes ismereteinek feltérképezése, a témára való ráhangolódás.

4.2.2 Hiteles pályaismeret

Gyakorlat: Hitelesen a pályákról

Előzetes kiscsoportos felkészülést követően „akvárium” gyakorlatban mutatják be, hogy a tanácskérő élethelyzetének ismeretében, miként lehet egy-egy foglalkozást bemutatni, a kapcsolódó ismeretet bővíteni.

Cél – A gyakorlat célja a h iteles pályaismeret, és a pályaismeret kommunikációjának adaptációja, gyakorlása.

A kiscsoportok kapnak egy adott foglalkozást, illetve egy tanácskérői helyzetleírást. Feladatuk átgondolni, és megbeszélni, hogy milyen pályaismereti információ lehet leginkább segítségére a tanácskérőnek, illetve, hogyan érdemes ezt kommunikálni. Információt a kiosztott foglalkozásgyűjteményből nyerhetnek. Forgatókönyv elkészítése után, a nagycsoport előtt bemutatják elképzeléseiket.


83

Feladatlapok:

Tanácskérői helyzetleírások feladatlap Tanácskérő 1. Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Páltól, amelyben bemutatkozott (17 éves, egy vidéki gimnázium jó tanulója, kiváló a reáltantárgyakból és a gimnázium természetjáró szakkörének aktív tagja), és megírta, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a „Táj és kertépítő mérnök” foglalkozás ajánlott neki. Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot az Elemző érdeklődési irány kapta! Tanácskérő 2. Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Magditól, amelyben azt írta, hogy 34 éves és pályakorrekciós igénye miatt fordult Önhöz, mivel korábbi – boltvezetői – munkakörét megunta, úgy érzi, nem jelent már számára kihívást. Hajlandó visszaülni az iskolapadba, hogy izgalmasabbak, változatosabbak legyenek a mindennapjai). Megosztotta Önnel, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a „Vállalkozások szervezője, ügyintézője” foglalkozás ajánlott neki. Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot a Szervező és a Megvalósító érdeklődési irány kapta! Tanácskérő 3. Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Marától, amelyben megtudta róla, hogy 27 éves, és most érettségizett le estin. Ez sikerélmény a számára, szívesen tanulna tovább. Nővérének három gyerekét nagyon szereti, sokat vigyáz rájuk, így tud segíteni a szülőknek. Beszámolt arról is, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a „Látszerész és fotócikk-kereskedő” foglalkozás ajánlott neki. Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot a Közösségi érdeklődési irány kapta!


84

Tanácskérő 4. Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Ferenctől, amelyben írt magáról:49 éves és jelenleg ápolóként dolgozik. Nagyon szereti az idősebb betegeket, hamar megtalálja velük a hangot, annyira, hogy egy ideje megfogalmazta: szeretne a házi beteggondozásban dolgozni, idős embereket segíteni. Egy volt betege szeretné elcsábítani a magán házi gondozói szolgálatába munkatársnak, annyira elégedett volt ápolói tevékenységével. Szívesen alkalmazná őt házi gondozói (szociális gondozó és ápoló) munkakörben, ami ráadásul kötetlenebb munkaidőt és magasabb keresetet is jelentene Ferencnek. Ferenc beszámolt Önnek arról, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a „Házi gondozói” foglalkozás ajánlott neki. Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot a Közösségi érdeklődési irány kapta! A bemutatással kapcsolatos forgatókönyvhöz kapcsolódó jegyzetek:

.................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................

Megfigyelési, megbeszélési szempontok:

Milyen volt a pályaismeret kommunikációja? (Pozitívumok, gyengeségek) Milyen kommunikációs eszközökkel igazította a tanácskérő igényeihez és

élethelyzetéhez a pályainformációkat a konzulens? Mi adta a konzulens hitelességét? Tapasztalt-e a konzulens kommunikációjában inkongruens elemeket? Mit tenne másként, mivel egészítené ki a konzulens pályaismereti

kommunikációját?

Megállapítások: .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................


85

4.3 Ellenállás- és konfliktuskezelés Az adatbázisokban történő szűrés eredményei, információi olyan dilemmákat okozhatnak, melyekből akár konfliktusok is adódhatnak (tanácskérő belső konfliktusai, tanácskérő és környezete közötti konfliktusok, néha pedig a tanácskérő és a konzulens között is, pl. csoportos foglalkozás esetén felbukkanó ellenállásként). Ez a tanegység eszközrendszert ad ahhoz, hogy a konzulens miként tudja feloldani ezeket a konfliktusokat.

Gyakorlat: Komplex esetek ellenállás- és konfliktuskezelésre

Szerepjátékokon keresztül tapasztalhatják meg és gyakorolhatják a pályaorientációs helyzetekben esetlegesen felmerülő ellenállásokat és konfliktusokat, illetve az azok feloldását szolgáló technikákat.

Cél – A gyakorlat célja az ellenállás- és konfliktuskezelési technikák pályaorientációs helyzetre történő adaptációja.

A tréneri előadás után alkossanak négyfős kiscsoportokat. Minden csoportban 4 szereplő van: egy diák, egy konzulens, egy szülő és egy megfigyelő. Mindegyik szereplő a szereplapja alapján gondolja át célját, helyezkedjen a kapott szerepébe, a megfigyelő pedig a megfigyelési szempontokat tanulmányozza át. A szereplapokat a tréner biztosítja.

Megállapítások: .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ..................................................................................................................................


86

Ellenállás- és konfliktuskezelés összefoglalás

1. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

2. dia

Jegyzeteim .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

3. dia

Konfliktuskezelési stratégiák

Alkalmazkodó Problémamegoldó

Elkerülő Versengő

Kompromisszumkereső

Bakacsi, 1998.

Együttműködés

+

-

- + Ö n é r v é n y e s í t é s

Jegyzeteim . .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................


87

Az élet minden területén adódhatnak konfliktushelyzetek, például a munkahelyen, iskolában, családi, baráti, szomszédsági kapcsolatokban, amikor különböző érdekek, értékek, vélemények, meggyőződések, elvek, vágyak, érzelmek ütköznek. A konfliktus a latin confligo szóból ered jelentése: fegyveresen összecsap, megütközik, perlekedik. A mindennapi szóhasználatban az egyének vagy társadalmi csoportok közötti összeütközés szinonimájaként is használjuk. Az ember jellemzően az állandóságot, a megszokott dolgokat kedveli, a legtöbb esetben az ember számára a harmónia pozitív értéket hordoz, és a fennálló helyzet megtartására törekszik. A konfliktus általában negatív értéket, valamilyen helyzetnek a változását jelenti. Önmagában már a változás is lehet a konfliktus forrása. Morton Deutch7 a konfliktus negatív és pozitív aspektusait vizsgálta, véleménye szerint a konfliktusokat a fejlődés lehetőségeként érdemes felfogni. Kétféle típust különböztet meg: a konstruktívat és a destruktívat. Konstruktív konfliktusban a résztvevők győztesnek élik meg magukat, amely az elégedettség érzését eredményezi a felekben, ezzel ellentétben, a destruktív konfliktust a résztvevők veszteségként, kudarcként élik meg. Konfliktusok szintjei:

- intraperszonális szint (saját gondolatainkon belül keletkeznek), - interperszonális szint (személyközi – egyének közötti – konfliktusok), lehet

egymás számára ismeretlen emberek között is konfliktus.

A konfliktusnak – bár a legtöbb esetben stresszes, kellemetlen állapot – számos előnye lehet:

- fejlődhet általa a kreativitás; - előmozdíthatja az egyén belső konfliktusainak sikeres megoldását; - tanulási folyamatnak tekinthető, mely révén az egyén jobban meg tudja

fogalmazni a problémás helyzeteket, feldolgozza azokat, és jó esetben sikeres megoldási alternatívákat dolgozhat ki, melyet adaptálni, vagy újratervezni tud a későbbiekben;

- személyiségfejlesztő hatású.

Az egyének, az egyes csoporttagok, vagy a teljes csoport, beleütközhetnek az egyének, a csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba (1 dia), amely a fejlődést gátolhatja. Az ellenállásnak a következő formái, megnyilvánulásai különböztethetők meg8:

Hallgatás: a tagok kollektív ellenállásának jelzése. A hallgatással növekszik a csoport feszültsége. Ezt a csoport vezetőjének nem szerencsés megtörnie, csak azért, hogy „haladjunk”, hiszen ezzel elsősorban saját feszültségét csökkentené. A csend „hatalmát” a csoportvezető kihasználhatja más célokra

.

7 Csepeli György: Szociálpszichológia, Osiris, Bp., 2006 8 Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben otthon kiadó, 2007. (76-78.old)


88

Intellektualizálás: a csoport egésze, vagy egyes tagjai intellektuális kérdéseket vitat meg, ahelyett, hogy a konkrét személyes vagy személyek közötti problémákról beszélne.

Általánosító távolítás: a személyes és jelen idejű témákat a csoport általános síkra tereli, felismerhető az általános alany használatáról (az ember) az egyes szám és első illetve második személy kerüléséről.

Áttolás: a csoport a feszültséget nem közvetlen formában kezeli, hanem indulatait más témába tolja át (pl.: a munkahelyi vezetőket szidja a csoportvezető helyett).

Verbális agresszió: a körülmények, a vezető, a módszer, a gyakorlatok erőszakos – sok esetben kollektív – bírálata.

Függőség a csoportvezetőtől: a csoport mindent (témát, irányítást, értékelést) a vezetőtől vár, így akadályozza a csoportdinamikát, és nem ad lehetőséget önmagának és kapcsolatainak megismerésére.

Mentegetőzés: konfliktusok esetén a csoporttagok egymást veszik védelmükbe.

Bűnbakképzés: projekciós és indulat-áttételi mechanizmus, azaz a tagok saját belső feszültségeiket másokra, a csoportvezetőre vetítik ki, ruházzák át.

Alcsoport-képződés: ketten vagy többen kinyilvánítják a többiektől való különállásukat, érzelmi szövetséget alkotnak.

Viccelődés: a csoportos bohóckodás feszültségoldó, ugyanakkor gátja lehet a tanulási célkitűzések teljesítésének, megakadályozva a témában való elmélyülést.

Technikai ellenállás: a csoportmunka tárgyával szembeni ellenállás technikai témákra tevődik át (pl.: késés, hiányzás, kimaradás, időhúzás).

Pályaorientációs konzulensként fontos felismerni az ellenállást. Amíg a tanácskérő ellenáll, nem tud a konzultációs folyamat továbbhaladni. Csoportos helyzetekben különösen igaz, hogy ameddig ellenállás van a csoportban, a tagok nem fogják elérni a csoportcélokat, és/vagy a normákat, szabályokat nem fogják követni – az pedig a konzultációs folyamat ellenében hat. Iskolai környezetben is rendkívül fontos figyelni az ellenállásra, amely kialakulhat pályaorientációs helyzetben is: pl. a diákok tartanak attól, hogy beszéljenek magukról, céljaikról az osztályfőnöknek vagy más tanárnak, akik addig elsősorban a tanulmányok, illetve eredményeik mentén ismerték meg őket. Ily módon a helyzet (pl. egy elérő osztályfőnöki óra) feszültséget okozhat. Ennek a kezelésére a pedagógus előre felkészülhet, illetve felkészítheti az osztályt már előzetesen a szokatlan helyzetre.


89

Az ellenállás a változás, fejlődés (csoportfejlődés) természetes része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hallgatni kell róla, vagy mindvégig vele élni. Amennyiben úgy dönt a pályaorientációs konzulens, hogy szükséges az ellenállást kezelni (2. dia) annak szintjéből, jellegéből fakadóan, el kell dönteni, hogyan teszi azt. Egyéni konzultáció során egyértelmű annak felszínre hozatala. Csoportos konzultáció esetében arról kell döntést hozni, – megfontolva, hogy hány résztvevőt érint és milyen típusú ellenállásról van szó – hogy egyénileg, vagy a csoport előtt jelez vissza, oldja fel azt. Ajánlatos, hogy a konzulens elfogadást, toleranciát, a személyiség tiszteletben tartását és az ellenállás tudomásulvételét közvetítse az egyén illetve a csoporttagok számára. Az ellenállás jelenléte nem baj, sőt azt jelenti, hogy a csoport megérintődött, hogy fontos folyamatok indultak el, melyekre időről-időre valamilyen ellenállással válaszolnak. Ezzel párhuzamosan segítő módon kell közreműködnie a védekező megnyilvánulások tudatosításában és értelmezésében. Az ellenállás kezelésének két útja van: a direkt, transzparens kimondás, és az ellenállás megbeszélésének felkínálása, illetve az indirekt, paradox technikák, a kizökkentés. A tapasztalatok szerint nem mindig sikerül direkt módon kezelni az ellenállást, vagyis direkt megbeszélés útján feldolgozni azt. Ilyenkor segíthet egy-egy olyan gyakorlat beiktatása, ami kizökkenti a csoportot, és az ellenállás csökken. Ez olyan tapasztalatszerzés, ami kognitív és érzelmi szinten is segítheti a feldolgozást, mintegy hidat teremtve az ellenállás megnyilvánulása és annak megértése/feldolgozása közé. Konfliktust akkor él meg az egyén, ha valamit, ami számára fontos, veszélyeztetve érez. Konfliktushelyzetekben egy személy viselkedése két alapvető dimenzió mentén írható le (3. dia):

önérvényesítés: amikor az egyén saját szempontjait veszi figyelembe, saját szándékainak érvényesítésére törekszik, valamint

együttműködés: amikor az egyén a másik fél szempontjait is figyelembe veszi, törekszik a másik szándékainak érvényesítésülését is elősegíteni.

A viselkedésnek ez a két alapvető dimenziója felhasználható arra, hogy az egyik legismertebb és legtöbbet használt modell, a Thomas-Kilmann elméleti modell alapján, a konfliktusok kezelésének öt stratégiáját bemutassuk.

1. A versengő – önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén saját szándékait érvényesíti a másik személy rovására. Ez hatalomorientált eljárás: a személy bármely befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy nyerő helyzetbe jusson – meggyőző képességét, rangját, gazdasági szankcióit stb. A versengés jelentheti a „saját igazáért való kiállást”, a helyesnek vélt álláspont védelmét, vagy egyszerűen a győzelemre való törekvést.


90

2. Az elkerülő – nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén nem követi közvetlenül sem a saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Az elkerülés megnyilvánulhat diplomatikus kitérés formájában, egy kérdés kedvezőbb időpontra való halasztásában, vagy egyszerűen visszahúzódásban egy fenyegető helyzetből.

3. Az alkalmazkodó – együttműködő és nem önérvényesítő. A versengés ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek. Bizonyos szintű önfeláldozás, önfeladás van ebben az eljárásban. Az alkalmazkodás öltheti az önzetlen nagyvonalúság vagy jótékonyság formáját, lehet a másoknak való kényszerű engedelmeskedés, vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása.

4. A problémamegoldó – egyszerre önérvényesítő és együttműködő – az elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy együtt dolgozva a másik személlyel létrejöjjön egy olyan megoldás, mely megfelel mindkét fél szándékainak. Ehhez mindkét félnek bele kell ásnia magát az adott problémába azzal a céllal, hogy megtalálják a két fél alapvető érdekeltségét, s találjanak egy olyan alternatívát, mely mindkét érdekskálának megfelel. A problémamegoldás lehet például egy nézetkülönbség mélyebb feltárása, melynek útja az egymás megértéséből való tanulás. Jelentheti a valamilyen feltétel megteremtésére való szövetkezést, melynek hiánya az erőforrásokért való versengésre késztetné, illetve lehet konfrontáció és törekvés egy személyközi probléma kreatív megoldására.

5. A kompromisszumkereső - átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása, amely részlegesen kielégíti mind a két felet. A kompromisszum középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. A kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Közvetlenebbül ragadja meg a kérdést, mint az elkerülő, de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. A kompromisszum-keresés „félúton való találkozást”, kölcsönös engedményeket vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egyén konfliktuskezelési stratégiáját ideális esetben az adott helyzet függvényében választja ki. Ebből következően nem lehet jó vagy rossz kategóriákba sorolni a fentebb tárgyalt stratégiákat, hiszen mindegyiknek van/lehet létjogosultsága. Sokkal inkább azt szükséges megvizsgálni, hogy vajon az egyén képes-e a stratégiáit a helyzethez igazodóan megfelelően váltogatni (kiválasztani és alkalmazni), vagy az adott helyzettől függetlenül, csupán egy (maximum két) egymáshoz alapvetően hasonlító konfliktuskezelési stratégiát alkalmaz.


91

Pályaorientációs konzulensek számára ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a konzultációk során találkozhatnak konfliktusokkal, legyen az a tanácskérő belső konfliktusa, a tanácskérő által tapasztalt konfliktus (pl. szülővel, főnökkel), vagy esetleg a tanácskérő és a konzulens között fellépő nézetkülönbség. A konzulens támogató, segítő hozzáállása a problémamegoldó vagy a kompromisszum-kereső stratégiát kívánja meg. Ez azt jelenti, hogy érdemes a konfliktus mögött meghúzódó gondolatokat, érzéseket, érdekeket feltárni, illetve feltárását elősegíteni (sokat segíthet a korábbról megismert aktív figyelem, kérdezéstechnikák). Ha lehet, olyan megoldást érdemes javasolni, amely minden félnek megfelel. Ha ez nem lehetséges, azt kell tisztázni a felekkel, hogy miben hajlandóak „engedni”, miről hajlandóak lemondani a megoldás elérése érdekében. Amikor ezt meg tudják fogalmazni, el lehet indulni a kompromisszumos megoldás irányába. Abban az esetben, ha a konzulens olyan tanácskérővel találkozik, aki az adott helyzetnek nem megfelelő, és általában is a versengő stratégiát folytatja, érdemes megmutatni neki, hogy ezzel a stratégiával mi mindent „veszíthet”, és belátásra bírni, hogy jobban vegye figyelembe a másik fél érdekeit. Ezzel ellentétes módon, a szinte minden helyzetben alkalmazkodó stratégiát követő tanácskérőt arra kell rávezetni, hogy a saját nézőpontjának feladásával mit „veszíthet”, és e mentén bíztatni őt egy magasabb szintű önérvényesítésre. Ha a konzulens azt éli meg, hogy kompetenciáján túlmutat az adott konfliktus kezelése, úgy érdemes a tanácskérőt továbbküldeni pályaorientációs tanácsadóhoz vagy szakpszichológushoz. Különösen fontos a diákok és a szüleik esetleges konfliktusának kezelése. Néhány tipikus eset:

alkalmazkodó diák: a szülőknek való megfelelési vágya miatt saját igényeit elnyomja;

versengő diák: lázad a szülei ellen (pl. életkori sajátosság, korábbi rossz tapasztalat stb. okán);

versengő szülő: saját vágyait akarja viszontlátni a gyerekében; alkalmazkodó szülő: ráhagyja a gyerekére a választást (tájékozatlanság vagy

nemtörődömség okán).

Ezeket az eseteket a konzulensnek hamar fel kell ismernie és tudnia kell kezelni. Természetesen a konfliktus felszínre hozatala alapesetben nem célja a konzultációnak, ezért fontos a kommunikációs tartalom és stílus is, amelyet az ellenállás és/vagy a konfliktus feloldásánál, esetleges elkerülésénél alkalmaz. Az aktív hallgatás, és a különböző kérdezési technikák alkalmazása ilyen esetben sokat segíthet.


92



93

5. modul Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a



94


95

5.1 Öntájékozódási technikák és önmenedzselés

Az önismeret és a pályaismeret mellett a pályaorientáció további fontos pillére a munkaerő-piaci ismeretek. A pályaorientációs konzulens feladata ebben az esetben egyfelől a munkaerő-piaci információk biztosítása (pl. ld. előző modulban, adatbázisokban történő keresés, szűrés) a tanácskérő számára, másfelől felkészíteni a tanácskérőt a megmérettetésre, legyen szó munkaerő-piacra történő belépésről (pl. pályakezdők), akár munkaerő-piacon belüli váltásról. (Fontos, hogy általános iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető meg). Az almodul indító gyakorlata az emberi tulajdonságokra, kompetenciákra hívja fel a figyelmet, amely fontos része a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésnek és a középiskolai felvételinek is. Ezt követően a csoport interaktív módon összegyűjti az általuk ismert és/vagy használt öntájékozódási technikákat. A kulcsképességek fogalmának mélyebb megismerése és adaptációja abban segíti a konzulenst, hogy képes legyen álláshirdetés-figyelésre, illetve a majdani tanácskérők kulcsképességeire fektessen hangsúlyt, amennyiben ő a munkaerő-piacon tovább szeretne lépni. Az Öntájékozódási technikák és önmenedzselés című tanegység célja tehát, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve helyzetekre szabottan az álláskeresési technikákat, valamint öntájékozódási, önmenedzselési technikákat.

5.1.1 Bevezetés az „Öntájékozódási technikák és önmenedzselés” című almodulba

Gyakorlat: Hátamon a nevem

Kérdések formájában az önismeret bizonyos elemeinek (személyiségjegyek, kompetenciák, magatartások, foglalkozás) megfogalmazása.

Cél – A gyakorlat célja a bemelegítés, hangulatteremtés, kérdezéstechnika gyakorlása, kompetenciák, tulajdonságok, foglalkozások témájáról való gondolkodás, az almodul témáira és egymásra hangolódás segítése.


96

5.1.2 Az öntájékozódási technikák és az önmenedzselés alapfogalmai

Gyakorlat: Te hogyan?

Tapasztalat-megosztás mentén gyűjthetik össze az önmenedzselési és öntájékozódási technikákat és alkalmakat.

Cél – A gyakorlat célja az öntájékozódás és önmenedzselés fogalmainak megismerése és adaptációja.

A pályaorientációs konzulensek egyik feladata, hogy a tanácskérőt (iskolából munkába, ill. munkából munkába átmeneti helyzet esetében, valamint iskolából iskolába is) támogassa a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésben, és a sikeres felvételin is. Ehhez fel kell hívnia a tanácskérő figyelmét az öntájékozódás és az önmenedzselés fontosságára, illetve támogatnia kell a tanácskérőt abban, hogy minél sikeresebb legyen ezeken a területeken. Segítő kérdések:

Hogyan került a mostani munkahelyére? Honnan értesült arról, hogy van betöltetlen álláshely a mostani

munkahelyén? Milyen felvételi folyamaton ment keresztül? Milyen kompetenciáit kellett hangsúlyoznia – hogyan tette? Mennyiben különbözött ez a korábbi elhelyezkedési

tapasztalataitól? Családtagjai, barátai, ismerősei, akár más szakmában, hogyan

helyezkedtek el? Mi segített nekik? Milyen felvételi eljáráson mentek keresztül? Honnan szereztek tudomást az adott állásról?

Legfontosabb megállapítások: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


97

Öntájékozódás és önmenedzselés összefoglalás

1. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

2. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

3. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................


98

Öntájékozódás és önmenedzselés A munkaerő-piacon való eligazodás talán legfontosabb eleme az öntájékozódás, míg a sikeres helytállás kulcsa az önmenedzselés. Az öntájékozódás (1. dia) azt jelenti, hogy az egyén önállóan jár utána információknak releváns információforrásokat alkalmazva. Napjaink legfontosabb információforrása az internet, legyen szó munkaerő-piaci trendekről, adatbázisokról, álláshirdetésekről (pl. az állásportálokon) stb. Természetesen továbbra is széles körben érhetőek el a nyomtatott sajtóban (napilapok, gazdasági lapok, szaklapok) is álláshirdetések. Iskolások számára további lehetőség a diákszervezeteknél, egyetemi álláskereső szervezeteknél információt szerezni egy-egy területről, állásról vagy éppen általános munkaerő-piaci helyzetről országosan, regionálisan vagy helyi viszonylatban. Ugyancsak bőséges és hasznos információkhoz lehet jutni állásbörzéken, ha a fiatal körbejár, beszélget egy-egy stand (cég, szervezet) képviselőjével, kitölt jelentkezési lapokat. Felnőttek számára a munkaerő-közvetítők (akár állami, akár magán), és a munkaerő-kölcsönzők is tudnak segítséget adni akár információ, akár állásajánlatok tekintetében. Az öntájékozódási technikákat csoportosítani lehet aszerint, hogy kiknek érdemes használniuk. Ezek alapján:

1. Fiatalok, kezdő szakemberek, középszintű végzettségűek számára elsődleges információforrást jelentenek az újsághirdetések, internetes hirdetések.

2. Beosztottak, középvezetők számára az újsághirdetéseken és adatbankokon túl, a közvetlen felkutatás is releváns. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kiválasztási tanácsadók – a náluk lévő adatbank alapján – telefonon felkeresik az illetőt, és egy-egy álláslehetőség keretében kiválasztási folyamatra hívják az álláskeresőt.

3. Felső- és középvezetők, speciális szakemberek esetében gyakran történik meg, hogy a meglévő állásból elcsábítják, (akár fejvadász cég, akár ismerős kezdeményezésére) ajánlás alapján. Esetükben is jellemző az adatbank, amely a speciális kompetenciákat tartja számon, így speciális munkakörben tudják, kit kell keresni.

A pedagógus kollégáknak is jó, ha ismerik ezeket a technikákat, ugyanakkor diákjaik esetében továbbra is a legfontosabb tényező, hogy megtanítsák őket:

álláslehetőségekről tájékozódni, a különböző forrásokról való informálással;

jó önéletrajzot és motivációs levelet írni, adott esetben portfóliót készíteni; a felvételi beszélgetéseken történő jó kommunikációra, a korábban nem

tudatos elemek tudatosításával.


99

Az önmenedzselés (2. dia) a menedzselés (irányítás) és az ön (magam) szavakból áll. A menedzselés (irányítás) tartalmazza a motivációt, a tervezést, a célállítást, az erőforrások felkutatását, a megvalósítást, az ellenőrzést, a szabályozást, stb. a feladatnak megfelelően. Az „ön” szót két jelentésben használjuk: én, mint autonóm szereplő és irányító (nem a külvilágból valaki), illetve mint az irányítás célpontja. Jelenleg nincs homogén definíciója az önmenedzselésnek és az önmenedzselési készségeknek. Inkább fókuszpontokról beszélhetünk: • stratégiák a hatékony és sikeres tervezéshez és önszabályozáshoz; • autonómia növelése; • integrált ön-aktualizáció.

Ezek alapján az alábbi definíciót használhatjuk: Az önmenedzselési készségek olyan készségek, melyek segítségével az egyén figyelmét az általa fontos célokra irányítja, azok megvalósításáért, valamint a folyamat fenntartásáért erőforrásait mozgósítja. Az önmenedzselés során az egyén több más (egyéni és szociális) készséget erőforrásként használ, és stratégiai úton kombinálja a saját szükségletek és célok érdekében. Az életpálya építési kompetenciákra az önmenedzselés integratív összetevőjeként tekinthetünk. Ide tartoznak pl. az önszabályozás és önkontroll, a döntés, tervezés és problémamegoldás, valamint a hatékony időmenedzsment. Az önmenedzselési készségek kiemelkedően fontosak a sikeres tervezéshez és cselekvések végrehajtásához. Minden tevékenység – tudatosan vagy tudattalanul – kognitív és aktív lépések sorozatára épül. Ha az önmenedzselésre, mint folyamatra tekintünk, a következő fontos lépéseket határozhatjuk meg (Pro-skills projekt szakmai anyaga alapján9): 1. Célok kitűzése 2. Erőforrások és akadályok mérlegelése 3. Munkafolyamat hatékony tervezése 4. Megvalósítás lépésről lépésre 5. Motivációs egyensúly fenntartása A célok kitűzése folyamán az egyénnek figyelnie kell, hogy a felállított célok konkrétak, mérhetőek, elérhetőek, relevánsak és időszerűek legyenek (Doran, 1981)10. Fontos olyan saját cél választása, ami realisztikus és az egyén identitásával koherens. Ezen felül szükséges időről időre az elért eredmények értékelése, majd ennek tükrében a célok felülvizsgálata.

9 ’Pro-skills, basic skills for life long learning’, „Szociálisan hátrányos helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás alapját képező szociális és egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai, letöltés: 2013. április 12. http://www.pro-skills.eu/products/#train 10 Doran, G. T. (1981). Management Review, Volume 70, Issue 11(AMA FORUM).


100

Ha a diákok/kliensek/ügyfelek önmenedzselési készségét célkitűzési technikák tanításával kívánjuk fejleszteni, az alábbi fontos szempontokat kell figyelembe vennünk:

A kitűzött célnak pontosan kell tartalmaznia, hogy az adott egyén mit és miért szeretne elérni/megvalósítani.

Konkrétan meg kell határoznunk, hogy miből, fogjuk tudni, mi jelenti, hogy elértük a célunkat.

Tudnunk kell, hogy milyen konkrét lépések vezetnek a cél eléréséhez. Meg kell vizsgálnunk, hogy az adott célkitűzés időben releváns-e, azaz „most

van-e itt az ideje”; Fel kell mérnünk, hogy összhangban van-e szükségleteinkkel és

erőfeszítéseinkkel”; Át kell gondolnunk, hogy valóban saját magunk által kitűzött cél-e ez (nem

más elvárása alapján cselekszünk csupán).

Fontos, hogy a diák/kliens azonosulni tudjon célkitűzéseivel, és tudja, hogy mikor, és milyen konkrét lépéseket kell érte tennie. Ennek érdekében először érdemes hosszú távú célokat kitűzni, és meghatározni a prioritásokat. A motiváció fenntartása érdekében érdemes rövid távú célokat is meghatározni, amelyek mérföldköveket jelentenek a hosszú távú célok felé. Célok hierarchiája tehát:

jövőkép (vízió); átfogó célok − hosszú távú célok; konkrét cél − középtávú, taktikai − a hosszú távú cél eléréséért mit kell tenni; rövid távú célok − a mindennapi megvalósítás szintje.

Egy konkrét cél általában válaszol az alábbi öt kérdésre: Mit?, Miért?, Ki?, Hol?, Milyen?

Mit akarok elérni? Miért akarom elérni célomat? Mi motivál benne? Mi lesz a haszna, a pozitív

hozadéka? Ki/kik vesznek benne részt? Hol, milyen helyszíneken fogom megvalósítani a célomat? Milyen módon érhetném el a célomat? Milyen vágyak, szükségletek

vezérelnek? Milyen akadályokat, kényszereket tudok azonosítani?


101

Az erőforrások és akadályok mérlegelése során az egyénnek fel kell mérnie, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre a cél eléréséhez. Fontos az is, hogy az erőforrások mellett tisztában legyen a felmerülő akadályokkal, problémákkal, és azok lehetséges gyakorlati megoldási lehetőségeivel. Az erőforrások és akadályok felméréséhez hasznos lehet egy listát készíteni az előnyökről és hátrányokról. Ennek a helyzetelemzésnek egy lehetséges módszere a SWOT analízis (Strengths – erősségek; Weak points – gyenge pontok; Opportunities – lehetőségek; Threats – fenyegető tényezők). Az erősségek azokat a belső erőforrásokat jelentik, melyek segítenek a cél elérésében. A gyenge pontok alatt az akadályozó belső tényezőket listázhatjuk. A lehetőségeknél a cél eléréséhez segítő külső tényezőket vehetjük számba, míg a fenyegető tényezőknél a külső veszélyforrásokat, akadályokat gyűjthetjük össze. Ezt az alábbi táblázat segítségével tehetjük meg:

Pozitívum Negatívum

Belső (S) Erősségek (W) Gyenge pontok

Külső (O) Lehetőségek (T) Fenyegető tényezők

Az így felállított elemzés a jelenre vonatkozik, dinamikussá tehető, ha a diák/kliens/ügyfél megfogalmazza az egyes területek közti összefüggéseket (pl. hogyan tudom erőforrásaimat mozgósítani a veszélyek elhárítására; melyek azok a lehetőségek, melyeket erősségeim figyelembevételével leginkább ki tudok használni stb.) Az erőforrások és akadályok elemzésénél fontos, hogy a támogató erőforrásokra fókuszáljunk és realisztikusak legyünk az akadályokkal kapcsolatban. Az akadályok leküzdésében megoldást jelenthet a probléma megbeszélése másokkal. A döntés formálisan választást jelent alternatívák között. Az alternatíva legalább két különböző cselekvési, választási lehetőségre terjed ki. A nem-cselekvés is a lehetőségek közé tartozik. A döntés objektív kényszer, amelynek tünete a probléma, forrása a célok és az adottságok közötti ellentmondás. A döntés mindig jövő-orientált irányultságot fejez ki a jelenben.


102

A döntéshozatal lépcsői:

1. Probléma megfogalmazása és a döntés szükségességének megállapítása;

2. Döntés kritikus tényezőinek azonosítása; 3. Lehetséges alternatívák kidolgozása; 4. Alternatívák elemzése; 5. Alternatívák szelektálása, legjobbak kiválasztása; 6. Döntéshozatal; 7. Döntések verifikálása, utasítások megfogalmazása; 8. Döntések végrehajtásának ellenőrzése.

A munkafolyamat hatékony tervezése során a fent említett (SWOT) helyzetelemzésre építve az egyén kialakít egy reális megvalósítási tervet. A tervezés folyamán fontos meghatározni, hogy a kitűzött cél tükrében mi a reális időbeni megvalósulás (határidők); milyen világosan meghatározható és körülírható rész-célok fogalmazhatóak meg ebben a folyamatban; illetve ki vesz még részt a megvalósításban (ki segíthet a kitűzött cél elérésében). A tervezés során szükséges a fontossági sorrendet, a sürgősséget és a célok egymásra épülésének elvét szem előtt tartani. Fontos, hogy mind a célok kitűzése, mind a tervezési folyamat a célcsoport helyzetéhez igazodjon. Diákok esetében például ne legyen nagyon komplex és bonyolult. Ennek érdekében számos tervezési eszköz és lista áll rendelkezése, amelyeket az egyén helyzetéhez kell igazítani. A tervezés után a kivitelezés szakasza következik. Ez a jól meghatározott tervek alapján valósítható meg, ezért fontos a célok világos és konkrét megfogalmazása, az erőforrások és akadályok helyzetelemzésen alapuló meghatározása, és a konkrét megvalósításhoz szükséges lépések hatékony megtervezése. A lépésről-lépésre történő megvalósítás a tervezett lépések helyes sorrendben történő gyakorlati megvalósítását jelenti. Ennek során előfordulhatnak előre nem látott akadályok, felmerülő nehézségek. Ezek miatt (is) fontos az időről időre történő értékelés, mely során áttekinthetjük az eddig megvalósult rész-célokat, időbeni realitást, és szükség esetén történhet újratervezés, valamint újabb erőforrások mobilizálása. A technikák kiválasztásánál és az erőforrások használatánál a közbülső célok elérése érdekében az egyénnek rugalmasan kell válaszolnia ezekre az esetlegesen felmerülő új körülményekre. A folyamat során fontos szempont a motiváció folyamatos fenntartása. A nehézségek felmerülése, illetve a megvalósítás időbeni hossza türelmet és kitartást kíván. A pontos tervezés ebben az esetben is segíthet, hiszen ha jól körülírt célunk van, melyhez konkrét lépéseket rendeltünk, ezek áttekintése segíthet fenntartani a motivációnkat. Fontos a célkitűzésnél hangsúlyozni az egyén belső motivációit (azaz: miért fontos nekem ez a cél).


103

Ezekhez érdemes visszatérni a folyamatban, mert segíthet fenntartani a motivációt. A folyamatban fontos az érzelmi viszonyulásokra való reflexió is, azaz az arra való rálátás, hogy az adott célokhoz, helyzethez, a folyamatban felmerülő eseményekhez milyen az érzelmi viszonyulása az egyénnek. Itt fontos készségként felmerülhet az önkontroll, és az érzelemszabályozás. Érdemes már a tervezési szakaszban felkészülni az esetleges akadályokra, és az ehhez kapcsolódó csalódottság feldolgozására. Egy konzultációs helyzetben, akár már a tervezés szakaszában, előzetesen fel lehet készülni a csökkenő motivációval való megküzdésre. Bizonyos diákok/kliensek/ügyfelek számára az önmenedzselés, (tudatos célkitűzés, tervezés, megvalósítás és értékelés) új és ismeretlen folyamat lehet. Pályaorientációs konzulensként fontos felkészülnünk arra, hogy minél konkrétabb eszközökkel támogassuk ezt a folyamatot, illetve segítsük az önmenedzselés készségének fejlődését. A tudatos tervezést, az önreflexiót tanulni kell, fontos, hogy erre fokozatosan vezessük rá a hozzánk forduló tanácskérőt, bátorítsuk őt ebben a folyamatban. Az önmenedzselés fejlesztését célzó gyakorlatok (akár csoportos, akár egyéni) legyenek jól átláthatóak, érthetőek, és célcsoportra szabottak. Néhány gyakorlati ötlet: • ’SWOT’ analízis elkészítése a bemutatott táblázat segítségével, majd

megbeszélés (csoportos vagy egyéni); • rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása, majd ezekhez konkrét

cselekvési tervek felállítása (mit kell tennem/elérnem ezek megvalósításához tíz éven belül, öt éven belül, három éven belül, két éven belül, egy éven belül, fél éven belül, egy hónapon belül, egy héten belül);

• kiscsoportos beszélgetések, visszajelzés kortársaktól; Az önmenedzselés egyik fontos eleme a kapcsolatépítés (3. dia). A kapcsolatépítés a kapcsolati háló építését jelenti: emberekkel való rendszeres találkozás és beszélgetés tud segíteni abban, hogy új / jobb munkát találjon az egyén. Ezzel ugyanis esélyt ad magának, hogy meg nem hirdetett munkakörökről is tudomást szerezzen, illetve információhoz jusson munkáról, szervezetekről, emberekről. Ehhez idő és türelem szükséges. Sokat segíthet ebben három lista összeállítása:

A lista: azoknak a listája, akik közvetlenül állást biztosíthatnak (ügyvezetők, HR-esek). Ők lesznek az ismeretségi körben a legkevesebben, éppen ezért az is cél, hogy az ő számukat növelje.

B lista: azokat gyűjti egybe, akik kapcsolatot létesíthetnek az álláskereső és az ’A’ listán szereplők között (pl. volt kollégák). Ez már egy hosszabb lista.

C lista: mindazok, akik bármilyen módon segíthetnek az álláskeresésben.


104

Alapszabály a kapcsolatépítésben, hogy az egyik személy hozza a másikat, aki hoz még egy valakit (ezt nevezik hólabda módszernek). Persze az is fontos, hogy ezeknek az embereknek mit mond az egyén. Fontos ezt is előre kigondolni: az eddigi tapasztalatok, kompetenciák, sikerek hangsúlyozásának és a célállás megfogalmazásának mindenképpen szerepelnie kell a kommunikáció tartalmi elemei között. Továbbá a non-verbális kommunikáció is fontos ebben az esetben: egy lelkes, hozzáértő és munkába állni vágyó személyt lásson a másik fél az álláskereső személyében. A pedagógusok, szociális- és munkaügyi szakemberek úgy tudnak segíteni a hozzájuk forduló diákjaiknak/klienseiknek/ügyfeleiknek, ha bátorítják a munka világába belépni szándékozó diákokat és szüleiket, illetve klienseiket, hogy ezt a listát úgy állítsák össze, hogy a fiatalok a szülők, a felnőtt kliensek pedig a saját listájuk mellett közeli hozzátartozóik és jó ismerőseik ismeretségi körét is listázzák. Így a szülők, hozzátartozók, közeli barátok/ismerősök is jelentősen tudnak segíteni a diák/felnőtt kliens elhelyezkedésében (esetleg felvételijében).


105

5.1.3 Kulcsképességek

Gyakorlat: Minimum elvárt

A most következő gyakorlat során napjaink kulcsképességeit különböző források felhasználásával, kiscsoportos munkaformában gyűjthetik össze.

Cél – A gyakorlat célja a kulcsképességek fogalmának és tartalmának megismerése, adaptációja

A kiscsoportok közösen kapnak egy-egy forrást – álláshirdetések, SZVK részlet, Pályatükör részlet, Karriertükör részlet – és közösen átnézik, megkeresik és megvitatják azokat a képességeket, amelyek szakmákon átívelőek, azaz szakmától függetlenül szinte mindenhol elvártak. Kulcsképességek: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... Legfontosabb megállapítások: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................


106

5.2 Felvételi beszélgetés A pályaorientációs konzulens egyik fontos feladata, hogy felkészítse a tanácskérőt a munkaerő-piacra való belépéssel kapcsolatos (pl. pályakezdők), vagy a munkaerő-piacon belüli váltáshoz kapcsolódó megmérettetésre. (Fontos, hogy általános iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető meg). Ez az almodul ezekre a helyzetekre készíti fel a konzulenst. Helyzetgyakorlatokon keresztül a felvételi interjú, mint „megmérettetés” kerül górcső alá: mit szükséges egy felvételi beszélgetésen hangsúlyozni, és azt hogyan érdemes megtenni. A Felvételi beszélgetés című tanegység célja tehát, hogy a képzésben résztvevők sajátélmény szerzése nyomán elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve helyzetekre igazítva a felvételi beszélgetésre való felkészítést.

Gyakorlat: Élesben

Komplex eset-szimuláció segítségével kipróbálhatják magukat felvételiző vagy felvételiztető szerepében, ezzel adaptálva a felvételi beszélgetés témáit (kompetenciák, erősségek hangsúlyozása, fejlesztendő területek pozitív színben történő feltüntetése, hitelesség, testbeszéd stb.). Lehetőségük nyílik az elhangzott elmélet, és az eddigi saját tapasztalataik alapján, szituációs gyakorlaton keresztül kipróbálni egy-egy felvételi beszélgetést.

Cél – A gyakorlat célja a felvételi beszélgetés több szempontú (felvételiző, felvételiztető) megismerése és adaptációja nagycsoportos feladat segítségével.


107

Szerepek:

Bizottság: 3 fős bizottság, melynek tagjai az előre meghatározott iskolai képzés/munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat gyűjtik össze és előkészítik a felvételi beszélgetés kérdéseit és/vagy feladatait.

Felvételizők: át kell gondolniuk (a termen kívül), vajon milyen kompetenciákat akar látni a bizottság, illetve fel kell készülniük a felvételi beszélgetésre.

Megfigyelők: értékelés megfigyelői szereplap alapján, a felkészülési időben és a felvételi beszélgetés során megfigyeli a látottakat, leírja tapasztalatait.

Legfontosabb megállapítások: ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... Eszközök: Szereplapok a tréner által biztosítva.


108

Felvételi beszélgetés összefoglalás

4. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

5. dia

Jegyzeteim ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................


109

Az állásinterjú/felvételi vizsga helyzet legfontosabb eleme, amikor személyesen mutatkozhat be a jelölt egy interjú vagy beszélgetés keretén belül. Itt mutatkozik meg leginkább, hogy milyen az illető önmenedzselési technikája. Fontos ugyanis tudni, hogy nem feltétlenül az nyeri el az adott helyet/pozíciót, aki a legalkalmasabb, hanem az, aki legjobban „eladta önmagát” – szerencsés helyzet, ha ez a két dolog ugyanabban a személyben ölt testet. Fontos tudatosítani, miként érdemes felkészülni egy interjúhelyzetre (4. dia), illetve ott hogyan kell viselkedni annak érdekében, hogy elnyerje a jelölt a felvételiztető tetszését. Ahhoz, hogy a jelölt jól el tudja magát adni, akár egy iskolai felvételi beszélgetésen, akár egy állásinterjú során, elengedhetetlen, hogy tisztázza magában a következő kérdéseket:

tudja-e, hová akar eljutni? felkészült-e a beszélgetésre? tudja-e a legjobb formáját nyújtani? megfelelően értékeli-e a lehetőségeket?

A felkészülésnek két további lépése van:

1. A jelöltnek ki kell alakítania a saját arculatát, aminek alapja, hogy az illeszkedjen a jelölt személyiségéhez és a célszervezethez, a célálláshoz. Fontos a megjelenés (ápoltság, öltözet, stb.) célszervezethez igazított helyes kiválasztása.

2. A célszervezet alapos megismerése: a honlapról, cikkekből vagy akár ismerősöktől meg kell ismernie, illetve át kell látnia a jelöltnek a szervezet történetét, felépítését, a vezető munkatársak nevét és pozícióját, iskolák esetében a szakokat és főbb tantárgyakat, munkahely esetében a szervezet által kínált termékeket, illetve szolgáltatásokat.

A felvételi beszélgetésnek több jellemzője lehet. Ezekre adott esetben rá is lehet kérdezni akkor, amikor a felvételi időpontjáról esik szó a jelölt és a célszervezet képviselője között:

Előszűrés: iskolai felvételi vizsgán nincs. Állásinterjú helyzetben gyakori, hogy a jelentkező a szakmai vezető előválogatójával, vagyis a szervezet HR-es szakemberével találkozik. A HR-es az állás betöltéséhez szükséges általános kompetenciákat vizsgálja;

Állásinterjú esetében a szakmai vezető, iskolai felvételi eljárás esetében a tanár, a jelölt speciálisabb, szakmai kompetenciáit vizsgálja. Állásinterjúnál a csapatba való illeszkedés különösen fontos felvételi szempont;


110

Változó az interjúban/felvételi eljárásban résztvevők száma. Oldottabb a

légkör négyszemközti helyzetben, ám a két vagy több fős felvételi bizottság a jelöltről objektívebb benyomásokat tud szerezni;

Nem ritka, hogy az interjú során a jelölttel egy helyzetet ismertetnek, és arra kérik, mondja el, mit tenne abban a szituációban – ilyenkor a gyakorlati tudást igyekeznek megvizsgálni;

Ritkább, de előfordul, hogy ún. stressz interjút folytatnak a jelölttel. Ennek célja, hogy a jelölt stresszhelyzetre történő reakcióit felmérjék. Tudni kell azonban, hogy ilyen esetben az interjúztatónak kötelessége elmondania utólag, hogy a jelölt stressz-interjún vett részt.

Napjainkban egyre gyakrabban esik meg, hogy a jelölttel telefonos, vagy videó-interjút készítenek. Ezt akkor alkalmazzák, ha költség- és időmegtakarítással kívánnak élni, vagy ha az interjúnak térbeli akadálya van.

A felvételi interjúk során három alapvető szempont szerint vizsgálják a jelöltet: (1) képes-e helytállni (tanulni vagy teljesíteni); (2) hajlandó-e hosszabb távon helytállni, azaz mennyire motivált (akár tanulásban, akár munkavégzésben); (3) be tud-e illeszkedni a célszervezetbe, a leendő csapatba. Ez utóbbi annyira fontos, hogy az illeszkedést olyan adottságnak tekintik, ami nem, vagy nagyon nehezen változtatható. Így akár egy jó képességű jelöltet is elutasíthatnak, ha az interjún az a benyomás alakul ki róla, hogy nem tudna beilleszkedni pl. munkamorál, csapatmunkára való képesség, munkatempó stb. miatt. Pedagógus kollégáknak különösen fontos szem előtt tartaniuk, hogy diákjaik ilyen folyamaton (továbbtanulás vagy munkakeresés miatt) előbb-utóbb részt fognak venni. Éppen ezért érdemes lehet azokat, akik már most a munka világa felé lépnek, felkészíteni, akár azokkal közösen, akik ezt a lépést még nem most kívánják megtenni. A felvételi során a testbeszéd (5. dia) üzenetei a mondottaknál is erősebben befolyásolják az interjúztatót abban, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet? Első benyomás kialakítására egyszer van csak lehetőség: mindez 90%ban az interjú/felvételi első négy percében dől el, 60-80%-ban a nem verbális kommunikáció alapján! Annak érdekében, hogy a jelölt a lehető legjobb benyomást keltse a felvételiztetőben, a következőket érdemes szem előtt tartani:

Érdemes 10 perccel az interjú időpont előtt megérkezni. Nem sokkal korábban és nem elkésve, e kettő ugyanis egyformán udvariatlanság és nem kelt jó benyomást.


111

A belépés során magabiztosan (az ajtóban nem megállva, egyenletes tempóban) kell bemenni az interjúzás helyszínére.

Olyan erővel fogjunk kezet, amilyen erővel a másik. A kézfogásunk legyen határozott!

Az ülőhelyet általában az interjúztató határozza meg, ami lehet egymással szemben vagy 45 fokban is (ez a barátságosabb), ám fontos, hogy ne süppedjünk bele, de ne üljünk feszengve a szék legszélére sem. Nyitott testtartásra törekedjünk (kezek a karfán vagy az ölben, kissé előredőlve a felsőtest, lábak egymás mellett).

A beszélgetés során maradjanak a gesztusok végig egyszerűek, nyugodtak, a jelöltnek átgondolt mozdulatai legyenek (amelyek alátámasztják a mondanivalót), a pótcselekvéseket mellőzze.

A mimika legfontosabb eleme a folyamatos szemkontaktus, amely azonban ne váltson át „bámulásba”. A nem túlzott, kedvesen mosolygó száj és szem biztosan a jó benyomást erősíti.

A hangszín maradjon higgadt, nyugodt, ugyanakkor, ha valós, lehet jelezni a lelkesedést egy-egy témával kapcsolatosan.

Fontos, hogy a jelentkező az interjúztató nonverbális jelzéseire is figyeljen (előfordulhat, hogy túl hosszúra nyúlik egy válasza és ezt hátradőléssel, ujjdobolással, stb. jelzi az interjúztató).

A távolságot illetően a személyes teret mindig tiszteletben kell tartani! Összességében viselkedjen a lehető legtermészetesebben a jelentkező!


112

5.3 Életpálya-menedzsment technikák, időorientáció

A pályaorientációs konzulens egyik nagyon fontos feladata, hogy a tanácskérőt életpályájának menedzselésében is támogassa. Ez jelenthet közvetlen támogatást (amikor egy konkrét munkavállalási/felvételi helyzetről van szó), de szólhat értékek (pl. hosszú távú gondolkodás), hozzáállás (jövő-orientáltság), vagy cselekvések (újraértékelés) közvetítéséről is. Az Életpálya-menedzsment technikák, időorientáció című almodulhoz kapcsolódó gyakorlat egy önismereti kérdőív kitöltésére hívja meg Önöket, amelyből kiderülhet az időorientációjuk. A tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők képesek legyenek az önmenedzselési és öntájékozódási technikákhoz kapcsolódó időorientációs beállítódás témájának ismereteit és készségeit a hozzájuk forduló tanácskérők számára átadni pályaorientációs munkájuk során.

Gyakorlat: Múlt – jelen - jövő

Önértékelő kérdőív kitöltése az életpálya-menedzsmentet támogató időorientációról.

Cél – A gyakorlat célja felismerni az egyéni időorientáció jellemzőit, illetve annak jelentőségét az életpálya-menedzsment sikerességéhez.

Időperspektíva Kérdőív11

Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre!

11 A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata


113

Időperspektíva Kérdőív12

Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre! Egyáltalán

nem igaz Sem- leges

Teljesen igaz

1 2 3 4 5

1. A barátokkal való összejövetel szerintem az élet nagy örömeinek egyike.

2. A gyermekkoromhoz köthető képek, hangok vagy illatok csodálatos emlékeket idéznek fel bennem.

3. A sors sok mindent meghatároz az életemben.

4. Gyakran gondolok arra, hogy mit kellett volna másképpen tennem az életemben.

5. A döntéseimet legfőképpen a körülöttem lévő dolgok és emberek befolyásolják.

6. Úgy gondolom, hogy az embernek minden reggel előre meg kellene terveznie a napját.

7. Örömmel tölt el, ha a múltamra gondolok

8. A pillanat hevében szoktam cselekedni.

9. Nem aggódok, ha a dolgokat nem sikerül időben elintézni.

10. Ha el akarok érni valamit, akkor célokat tűzök ki magam elé és átgondolom azt, hogy pontosan hogyan tudom azokat megvalósítani.

11. Összességében sokkal több jó dologra emlékszem, mint rosszra.

12. Amikor a kedvenc zeném hallgatom, gyakran elvesztem az időérzékem.

12 A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata


114

Egyáltalán nem igaz

Sem- leges

Teljesen igaz

1 2 3 4 5

13. Első a munka, aztán a szórakozás.

14. Nem számít, hogy mit teszek, majdcsak lesz valami.

15. Élvezettel hallgatom azokat a történeteket, amelyek arról szólnak, hogy a „régi szép időkben” hogyan mentek a dolgok.

16. A múlt fájdalmas élményei újra és újra lejátszódnak a fejemben.

17. Úgy próbálom a lehető legteljesebben élni az életemet, hogy mindig az adott napra koncentrálok.

18. Felbosszant, ha kések egy találkozóról.

19. Legszívesebben minden egyes napot úgy élnék meg, mintha az lenne az utolsó.

20. Gyakran beugranak a régi szép idők boldog emlékei.

21. A barátaimmal és a hatóságokkal szembeni kötelességeimnek időben eleget teszek.

22. Bántalmazásban és elutasításban bőven volt részem a múltban.

23. A pillanat hevében döntök

24. Nem próbálom előre megtervezni a napjaimat, inkább úgy élem azokat, ahogy jönnek.

25. Túl sok olyan kellemetlen emlékem van, amelyekre nem szívesen gondolok vissza.

26. Fontos, hogy izgalmassá tegyem az életem.

27. Elkövettem olyan hibákat az életemben, amelyeket bárcsak helyrehozhatnék.


115


Sem- leges

Teljesen igaz

1 2 3 4 5

28. Úgy érzem, fontosabb élvezni, amit csinálsz, mint az, hogy időre kész legyen a munka.

29. Sokat nosztalgiázom a gyerekkoromról.

30. Mielőtt döntést hozok mérlegelem, hogy mit nyerhetek, és mit veszthetek.

31. Azért kockáztatok, hogy ne váljon unalmassá az életem.

32. Sokkal fontosabb, hogy élvezzem az életet, mint az, hogy csak a célra koncentráljak.

33. A dolgok ritkán alakulnak úgy, ahogy eltervezem.

34. Nehezen tudom elfelejteni a gyermekkorom kellemetlen emlékeit.

35. Kevésbé tudom élvezni azt, amit csinálok, ha az elérendő célokra és eredményekre kell gondolnom.

36. Össze szoktam hasonlítani a jelent a múlttal, még akkor is, ha élvezem azt, ami éppen van.

37. Nem igazán lehet tervezni a jövőbe, mert a dolgok sokat változnak.

38. Az életemet olyan erők irányítják, amelyeket nem tudok befolyásolni.

39. Nincs értelme a jövőn aggódni, mert úgysem tudom befolyásolni azt.

40. A feladataimat időre befejezem, mivel folyamatosan dolgozom rajtuk

41. Azon kapom magam, hogy valami máson gondolkodom, amikor a családtagjaim arról beszélnek, hogy mi volt régen.

42. Kockáztatok, hogy izgalmasabbá tegyem az életem.

43. Listát írok a tennivalóimról.

44. Gyakrabban hallgatok a szívemre, mint az eszemre.


116


Sem- leges

Teljesen igaz

1 2 3 4 5

45. Képes vagyok ellenállni a kísértéseknek, ha tudom, hogy be kell fejeznem egy munkát/feladatot.

46. Gyakran magával ragad a pillanat izgalma.

47. Az élet manapság túl bonyolult, jobban tetszik a régi idők egyszerűsége.

48. Jobban szeretem a spontán barátokat, mint azokat, akik kiszámíthatóak.

49. Szeretem az olyan családi összejöveteleket és hagyományokat, amelyeket rendszeresen megtartunk.

50. Eszembe szoktak jutni a múltban történt rossz dolgok.

51. Sokáig tudok nehéz és unalmas feladatokon dolgozni, ha ez kell az előrejutáshoz.

52. Amit ma elkölthetsz, ne halaszd holnapra.

53. Gyakran többre mész szerencsével, mint kemény munkával.

54. Eszembe jutnak azok a jó dolgok, amelyekből kimaradtam az életem során.

55. Szeretem, ha az intim kapcsolataim szenvedélyesek.

56. Mindig lesz arra idő, hogy utolérjem magam a munkában


117

Időperspektíva Kérdőív – Pontozási útmutató

Skála neve Kérdések Átlag

(szórás)

Múlt negatív 22, 25, 34, 50 2,295 (1,06)

Jövő 10, 13, 21, 40, 45, 51 3,67 (0,66)

Múlt pozitív 2, 15, 20, 29 3,685 (0,79)

Jelen hedonista 31, 32, 42 2,93

(0,86)

Jelen fatalista 37, 38, 39 2,56 (0,86)

Az „Átlag (szórás)” oszlopban az egyetemista nők eredményeinek átlaga (és szórása) látható (csak tájékoztatásul). Az 5 különböző időorientáción elért pontszámokat egymáshoz szükséges viszonyítani, a következőképpen:

1. a kérdések oszlopban azoknak a kérdéseknek a száma látható, amelyeknek a pontszámait össze kell adni;

2. az összesített pontot annyival kell elosztani minden egyes időorientáció esetében, ahány kérdés pontszámát összeadta (múlt negatív = 4, jövő = 6, múlt pozitív = 4, jelen hedonista = 3, jelen fatalista = 3).

A legkiegyensúlyozottabb életvezetéshez az jár a legközelebb, akinél a jövő időorientáció átlaga a legmagasabb, de még magasak mellette a múlt pozitív és a jelen hedonista eredmények is, illetve a múlt negatív és a jelen fatalista átlagok alacsonyak.


118

Időorientáció összefoglalás13

6. dia

Jegyzeteim

.............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................

Az időorientáció (6. dia) az egyénnek olyan jellemzője, amely arra utal, hogy figyelmét döntéshozatalkor, ítéletalkotáskor, cselekedetei során mely időszakra és milyen módon fordítja. Ezek hangsúlyokat mutató, egymást nem kizáró lehetőségek. Öt eltérő időorientációt lehet megkülönböztetni, mindenki mindegyiket alkalmazza, csak más hangsúllyal:

Múlt pozitív: a múlt nosztalgikus eseményeit idézi fel döntéseinek meghozatalakor;

Múlt negatív: a múlt kellemetlen eseményeire vagy traumáira koncentrál egy-egy döntésnél;

Jelen hedonista: jelen élvezete mellett dönt, „lesz, ami lesz”; Jelen fatalista: élettel és jövővel szembeni lemondó, reménytelen hozzáállás

jelenik meg a döntésekben; Jövő: a jövőbeli jó és rossz lehetőségeket tartja szem előtt, amikor a

döntéseknél mérlegel.

A kiegyensúlyozott működést az alábbi három (múlt pozitív, jelen hedonista, jövő) orientáció egyenletes megléte biztosítja:

A jövőorientáció szárnyakat ad a jövőkép miatt. A „múlt pozitív” élteti a hagyományokat, megalapozza a személyes identitást. A „jelen hedonista” a pillanat élvezete által, a játékossággal és érzékiséggel

támogatja a mindennapokat.

13 Lukács Éva Fruzsina: A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok tükrében , 2011 http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf


119

Az önmenedzselés szempontjából érdemes megismernünk saját időorientáció-beállítódásunkat, és a kiegyensúlyozottságra törekedni. Egyrészt egy ilyen személyiséget szívesen választanak ki akár a képzések, akár a munka világában, másrészt ez a kiegyensúlyozottság a mindennapokban is erőt ad ahhoz, hogy jól teljesítsen az egyén, illetve a mindennapi nehézségeket jól fogadja. Az élethosszig tartó tanulás szemlélete ugyancsak összefüggésben áll ezzel: a múltban tanultakra, tapasztaltakra építve, a jelen tanulási, tapasztalási lehetőségeit kihasználva kell a jövőt építeni. A pedagógusok felhívhatják a diákok figyelmét erre a szemléletre, és példákat gyűjtethetnek velük arra vonatkozóan, hogy mikor, mi és miként segítette őket a sikeres önmenedzselésben (akár egy felelés példáján). Fontos, hogy ezek egyéni beállítódások, és még fontosabb, hogy fejleszthetőek. Így, akinél úgy tűnik, a hozzáállása nagyban gátolhatja őt a jövőbeni sikeres életpálya-menedzsmentben (akár a tanulás-, akár a munka világában), annál érdemes ezekre rávilágítani és fejlesztést javasolni.

5.4 Modulzáró értékelés

Az 5. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel. A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése. A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.


120

5.5 A képzés zárása Gyakorlat: Az elvárásoktól a tanulságokig

Kérem, egyénileg idézze fel a három nap történéseit, a képzéssel kapcsolatos elvárásai teljesülését (vissza tud tekinteni a falon található flip-chart papír segítségével is) fogalmazza meg tanulságait, amelyeket szem előtt fog tartani, mint leendő pályaorientációs konzulens. A legfontosabb gondolatait a képzést záró nagycsoporton ossza meg a csoporttársaival!

Cél – A gyakorlat célja, a képzésre vonatkozó elvárások teljesülésének átgondolása, illetve a képzés során tanultak megfogalmazása.

Szempontok:

Vártam és kaptam

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

Vártam és nem kaptam

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

Nem vártam és kaptam

...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ......................................................................................................................................

TÁM

OP

-2.2

.2-1

2/1-

2012

-000

1„A

pály

aorie

ntác

ióre

ndsz

erén

ek ta

rtalm

i és

mód

szer

tani

fejle

szté

se”(

2012

-15)

KÖ

TELE

ZŐ É

S A

JÁN

LOTT

SZA

KIR

OD

ALO

M

Szer

ző(k

)Ta

nany

ag/s

zaki

roda

lom

cím

eK

iadó

Kia

dás

éve

Tana

nya

gje

llege

14

1.B

ette

lhei

m,B

runo

Az

elég

jó s

zülő

Car

taph

ilus,

Bud

apes

t20

03A

2

2.B

uda

Bél

aA

köz

vetle

n em

beri

kom

mun

ikác

ió s

zabá

lysz

erűs

égei

Ani

mul

a K

iadó

, Bud

apes

t19

86A

2

3.B

uda

Bél

aE

mpá

tiaU

rbis

Kia

dó20

06A

2

4.E

gan,

Ger

ard

A s

egítő

kés

zség

ek fe

jlesz

tése

ELT

E E

ötvö

s K

iadó

2007

K6

5.G

ladd

ing,

Sam

uel T

. C

ouns

elin

g: a

Com

preh

ensi

ve P

rofe

ssio

n, (1

996)

In: D

r.Fon

yó

Ilona

, Paj

or A

ndrá

s,(s

zerk

): Fe

jeze

tek

a ko

nzul

táci

ó té

mak

öréből

.E

LTE

Bár

czi G

uszt

áv G

yógy

peda

gógi

ai

Főis

kola

i Kar

, Bud

apes

t20

00(s

zerk

)K

6

6.P

ease

,Bar

bara

és

Alla

n A

Tes

tbes

zéd

enci

klop

édiá

jaP

ark

Kia

dó, B

udap

est

2006

A2

7.R

udas

Ján

osD

elfi

örök

ösei

Léle

kben

Otth

on K

iadó

, Bud

apes

t20

07K

2

8.D

r.S

zilá

gyi K

lára

Pál

yaor

ient

áció

Kol

légi

um K

ft., B

udap

est

2002

A2

9.D

r.S

zilá

gyi K

lára

Mun

ka-p

álya

taná

csad

ás m

int p

rofe

sszi

óK

ollé

gium

Kft.

, Bud

apes

t20

07K

2

10.

Fade

m, T

erry

J.

A k

érde

zés

műv

észe

teH

VG

Kia

dó Z

rt.20

09A

2

11.

Mau

er, R

. A

vis

szaj

elzé

s es

zköz

tára

vez

etők

nek

Rés

zvét

el K

önyv

ek, B

udap

est

1997

A2

12.

Dr.

Més

záro

s A

rank

aTa

nany

ag a

z ön

ism

eret

és

a ko

nflik

tusk

ezel

ési k

észs

ég

fejle

szté

se P

HD

-s h

allg

atók

nak

című

tréni

nghe

zS

ZIE

, GA

TE-G

ödöl

lő20

11A

1

14A

TA

NA

NYA

G J

ELL

EG

E: B

AL

OLD

ALI

OS

ZLO

P: K

–K

ÖTE

LEZŐ

ÉS

A–

AJÁ

NLO

TTJO

BB

OLD

ALI

OS

ZLO

P: 1

–TA

NK

ÖN

YV (J

EG

YZE

T), 2

–S

ZAK

KÖ

NYV

,3–

TAN

ULM

ÁN

Y, 4

–JO

GS

ZAB

ÁLY

, KO

MM

EN

TÁR

,5–

JOG

ES

ET,

6–

EG

YÉB

TÁM

OP

-2.2

.2-1

2/1-

2012

-000

1

„A p

álya

orie

ntác

ió re

ndsz

erén

ek ta

rtalm

i és

mód

szer

tani

fejle

szté

se” (

2012

-15)

13.

D

r. C

sonk

a és

Tsa

i Ö

nism

eret

, pál

yais

mer

et, o

rient

áció

Ta

nkön

yvki

adó,

Bud

apes

t 19

87

A

2

14.

Fe

lvi k

önyv

ek

Felv

i táj

oló

2013

E

duca

tio T

ársa

dalm

i Szo

lgál

tató

Kht

. 20

13

A

6

15.

G

ordo

n, T

. V

ezetői

ere

dmén

yess

égi t

réni

ng

Gor

don

Kön

yvek

, Bud

apes

t 20

03

A

2

16.

H

ersk

ovits

Már

ia

A p

álya

vála

sztá

si ta

nács

adás

lehe

tősé

gei é

s fe

lelő

sség

e in

adek

vát p

álya

vála

sztá

si te

rvek

ese

tébe

n. In

: Rito

ókné

Ádá

m

Mag

da(s

zerk

): A

taná

csad

ás p

szic

holó

giáj

a, S

zöve

ggyű

jtem

ény

N

emze

ti Ta

nkön

yvki

adó,

Bud

apes

t 20

02

K

3

17.

Já

ró K

atal

in

A já

tszm

ák v

ilága

H

átté

r Kia

dó, B

udap

est

2011

A

2

18.

R

itoók

né Á

dám

Mag

da

A ta

nács

adás

psz

icho

lógi

ája,

Szö

vegg

yűjte

mén

y (s

zerk

.) N

emze

ti Ta

nkön

yvki

adó,

Bud

apes

t 20

02

A

2

19.

Lu

kács

Éva

Fru

zsin

a A

pál

yavá

lasz

tás

és id

entit

ásfe

jlődé

s ös

szef

üggé

sei.

A

pály

avál

aszt

ási b

izon

ytal

ansá

g típ

usai

az

iden

titás

álla

poto

k tü

kréb

en

http

://ps

zich

olog

ia.p

hd.e

lte.h

u/ve

dese

k/Lu

kcs

_va_

Fruz

sina

_dok

tori_

rteke

zs.p

df

2011

A

6

20.

P

inté

r Zso

lt H

ogya

n cs

inál

junk

kar

riert?

H

orto

n B

ooks

, Bud

apes

t 20

04

A

2

TÁM

OP

-2.2

.2-1

2/1-

2012

-000

1 „A

pál

yaor

ient

áció

rend

szer

ének

tarta

lmi é

s m

ódsz

erta

ni fe

jlesz

tése

” (20

12-1

5)

FELH

AS

ZNÁ

LT S

ZAK

IRO

DA

LOM

Szer

ző(k

) Ta

nany

ag/s

zaki

roda

lom

cím

e K

iadó

K

iadá

s év

e

1.

Bud

a B

éla

A k

özve

tlen

embe

ri ko

mm

unik

áció

sza

bály

szerűs

égei

A

nim

ula

Kia

dó, B

udap

est

1986

2.

Ger

bner

, Geo

rge

Kom

mun

ikác

ió é

s tá

rsad

alm

i kör

nyez

et. I

n: H

orán

yi Ö

zséb

(sze

rk.)

Kom

mun

ikác

ió II

. Vál

ogat

ott t

anul

mán

yok

Bud

apes

t, Kö

zgaz

dasá

gi é

s Jo

gi

Kön

yvki

adó

1977

3.

Hor

ányi

Özs

éb (s

zerk

.) K

omm

unik

áció

II. V

álog

atot

t tan

ulm

ányo

k K

özga

zdas

ági é

s Jo

gi K

önyv

kiad

ó,

Bud

apes

t 19

77

4.

Kol

b, D

avid

A.

Exp

erie

ntia

l Lea

rnin

g: E

xper

ienc

e as

the

Sou

rce

of L

earn

ing

and

Dev

elop

men

t N

ew Y

ork,

Pre

ntic

e-H

all,

Eng

elw

ood

Clif

fs

1984

5.

Légr

ádin

é La

kner

Szi

lvia

Tr

énin

gmód

szer

a fe

lsőo

ktat

ásba

n In

: Tud

ásm

ened

zsm

ent 1

. szá

m, 6

0-67

. ol

d 20

06

6.

Pea

se, B

arba

ra é

s A

llan

A

Tes

tbes

zéd

enci

klop

édiá

ja

Par

k K

iadó

, Bud

apes

t 20

06

7.

Dr.

Szi

lágy

i Klá

ra

Mun

ka- p

álya

taná

csad

ás m

int p

rofe

sszi

ó K

ollé

gium

Kft.

20

07

8.

Wat

zlaw

ick,

Pau

l; Ja

ckso

n, D

on; B

eavi

n,

Jane

t P

ragm

atic

s of

Hum

an C

omm

unic

atio

n W

. W. N

orto

n &

Com

pany

19

67

9.

Fade

m, T

erry

J.

A k

érde

zés

műv

észe

te

HV

G K

iadó

Zrt.

20

09

10.

Jiga

u, M

C

aree

r cou

nsel

ling.

Com

pend

ium

of m

etho

ds a

nd te

chni

ques

In

stitu

te o

f Edu

catio

nal S

cien

ces,

B

ukar

est.

2007

11.

Jung

, C.G

. Lé

lekt

ani t

ípus

ok

Sco

lar K

iadó

20

10

TÁM

OP

-2.2

.2-1

2/1-

2012

-000

1

„A p

álya

orie

ntác

ió re

ndsz

erén

ek ta

rtalm

i és

mód

szer

tani

fejle

szté

se” (

2012

-15)

12.

Kis

s Is

tván

É

letv

ezet

ési

kom

pete

ncia

. É

szle

lt él

etve

zeté

si

én-h

aték

onys

ág

min

táza

t el

emzé

se

taná

csad

ási

szol

gálta

táso

kat

igén

ybe

vevő

fe

lsőo

ktat

ási h

allg

atók

min

tájá

n. D

okto

ri (P

HD

) dis

szer

táci

ó.

ELT

E P

PK

, Bud

apes

t. 20

09

13.

Dr.

Més

záro

s A

rank

a Ta

nany

ag a

z ön

ism

eret

és

a ko

nflik

tusk

ezel

ési k

észs

ég fe

jlesz

tése

PH

D-s

hal

lgat

ókna

k cí

mű

tréni

nghe

z S

ZIE

, GA

TE-G

ödöl

lő

2011

14.

Dr.

Szi

lágy

i Klá

ra

Mun

ka- p

álya

taná

csad

ás m

int p

rofe

sszi

ó K

ollé

gium

Kft.

20

07

15.

Bak

acsi

Gyu

la

Sze

rvez

eti m

agat

artá

s és

vez

etés

K

özga

zdas

ági é

s Jo

gi K

önyv

kiad

ó 19

98

16.

Cse

peli

Gyö

rgy

Szo

ciál

pszi

chol

ógia

O

siris

Kia

dó

2006

17

. R

udas

Ján

os

Del

fi ör

ökös

ei

Léle

kben

Otth

on K

iadó

20

07

18.

Dor

an, G

. T.

Man

agem

ent R

evie

w

Am

a Fo

rum

19

81

19.

Luká

cs É

va F

ruzs

ina

A p

álya

vála

sztá

s és

iden

titás

fejlő

dés

össz

efüg

gése

i. A

pá

lyav

álas

ztás

i biz

onyt

alan

ság

típus

ai a

z id

entit

ásál

lapo

tok

tü

kréb

en

http

://ps

zich

olog

ia.p

hd.e

lte.h

u/ve

dese

k/Lu

kcs_

va_F

ruzs

ina_

dokt

ori_

rteke

zs.p

df

2011

20.

Pin

tér Z

solt

Hog

yan

csin

álju

nk k

arrie

rt?

Hor

ton

Boo

ks, B

udap

est

2004

21.

Pro

-ski

lls

’Pro

-ski

lls, b

asic

ski

lls fo

r life

long

lear

ning

’, S

zoci

ális

an h

átrá

nyos

he

lyze

tű e

mbe

rek

élet

hoss

zig

tartó

tanu

lás

alap

ját k

épező

szoc

iális

és

egyé

ni k

észs

égek

et fe

jlesz

tő p

roje

kt s

zakm

ai a

nyag

ai

http

://w

ww

.pro

-ski

lls.e

u/pr

oduc

ts/#

train

20

08

22.

Sco

tt, B

.; S

öder

berg

, S

Men

edzs

elés

mes

terfo

kon

Nov

otra

de, B

udap

est

1987

23

. Zi

mba

rdo,

A

Tim

e P

ersp

ectiv

e In

vent

ory

mag

yar v

álto

zata

ZT

PI,

Zim

bard

o és

Boy

d 19

99

témavezető emesz ferenc - munka€¦ · „a pályaorientáció rendszerének tartalmi és...

Documents