tÁmop-6.1.4/12/1-2012-0001 koragyermekkori (0- · agendával. Ámbár túlélési indikátor, mint...

TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001

Koragyermekkori (0-7 év) program

1/55

Nemzetközi indikátorok

OTH, Budapest

2014

.

2/55

Szerzők

Dr. Aszmann Anna

Dr. Valek Andrea

A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt szakmai vezetése

Prof. Dr. Fogarasi András szakmai vezető

Kereki Judit szakmai vezető koordinátor

Módszertan alprojekt szakmai vezetése

Csordás Ágnes Módszertan szakmai alprojektvezető I.

Módszertan I. Felmérések elemi projekt vezetője

Dr. Sándor János

3/55

Az országok közötti nemzetközi összehasonlíthatóság egységes szemléletet, azonos

módszertan alapján készített, s ily módon összehasonlítható adatokat, indikátorokat

követel. Az indikátor (mutató) olyan jól meghatározható mérőszám, melynek

elemzésével átfogó jelenségekről alkothatunk képet. Segítségével az egyes országok, az

országon belüli régiók, a különböző társadalmi csoportok egészségi állapota

összehasonlítható, illetve azok térbeli és időbeni alakulása elemezhető, valamint módot

ad a megfogalmazott célok, a megvalósításukhoz vezető intézkedések, a kitűzött

eredmények mérésére, mérhetőségére is. Az indikátorok használata veszélyeket is rejt

magában, hiszen az indikátorok a mérhetővé tett valóság leegyszerűsített mutatói. A

fejlődést, a változást egy meghatározott nézőpontból mutatják. Az indikátor egy jelzés,

„jelzőszám”, amely leegyszerűsíti a világban való eligazodásunkat, a számunkra fontos

jelenség lényegére világít rá, jelzi a változást, annak mértékét, sajátosságait, de nem

alkalmas arra, hogy az okokról számot adjon. Az indikátor nem ad közvetlen választ a

lehetséges problémákra, hanem felhívja a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt

eltérések okainak feltárása céljából további részletes elemzések elvégzése szükséges.(1)

Az indikátoroknak meghatározott követelményeknek kell eleget tenniük.

Tudományosság, ami azt jelenti, hogy kutatási eredmények bizonyítják, hogy erős

ok-okozati összefüggés van a vizsgált terület és az egészégi állapot között.

Összehasonlíthatóság: a demográfiai, kulturális, egészségügyi ellátó rendszeren

belüli eltérésektől való függetlenséget jelzi.

Robusztusságon azt az állandóságot értjük, amely miatt a mutató nem érzékeny

olyan külső kutatásokra, mint pl. a szervezeti felépítésben, kezelésekben

bekövetkező változások.

Érvényesség, validitás, több tekintetben is:

- Felületi érvényességen értjük, hogy azt fejezi ki, amit alkalmazói ki

szeretnének fejezni;

- Tartalmi érvényességen értjük, hogy az indikátor a definíciója által

meghatározott jellemzőt tükrözi;

- Szerkezeti érvényesség értjük, hogy az indikátor várható megfigyelt

kapcsolatot mutat más kapcsolódó indikátorokkal.

Konzisztens az indikátor, ha megfelelő mérőmódszerrel rendelkezik, és az észlelt

eltéréseket nem véletlen hiba okozza.

Érzékeny, ha megfelelően képes a változásokat érzékelni.

Használhatóság, ha van elérhető, vagy létrehozható, rendszeres adatforrás.

Definiálható: egyértelmű az adattartalma.

Érthető, értelmezhető, ha az eredmény világos és meggyőző a felhasználók széles

köre számára a politikusoktól a kutatókon át a széles közvéleményig. (2)

Az International Society for Child Indicators (ISCI) and UN Comittee on Right of Child

javasolják, hogy „Épüljenek, létesüljenek a 18 éven aluli gyermekek egészségi

állapotára, egészségügyi ellátására vonatkozó egyedi adatgyűjtésre alkalmas nemzeti

rendszerek, beleértve a legsérülékenyebb csoportokat (szociálisan veszélyeztettek,

fogyatékosok, migránsok)” (Child ONEurope Secretariat, 2009).

Az egészségügy (gyermekegészségügy) területén használt indikátorok célja az egészségi

állapotnak, az ellátás minőségének, valamint az azokat befolyásoló tényezőknek a

mérése, követése, összehasonlítása.

Indikátort olyan egészséggel kapcsolatos állapotra érdemes kifejleszteni, amely terhet ró

az egyénre, családra, társadalomra, a népesség jelentős csoportját reprezentálja,

valamint megváltoztatására létezik hatékony beavatkozási lehetőség.

Az egészségügyi indikátorfejlesztés mára a népegészségügy külön szakterületévé vált. Az

indikátorfejlesztés széleskörű, multiszektorális, multidiszciplináris folyamat, különböző

4/55

ágazatok képviselői az egészségügyi, közoktatási, szociális mellett szakmai és civil

szervezetek is részt vesznek. Az egészség-stratégia (amelynek monitorozására

szolgálnak az indikátorok) ugyanis nem lehet sikeres széleskörű ágazati összefogás

nélkül.

Az indikátorfejlesztésekben elmozdulás figyelhető meg a tradicionális (demográfiai,

mortalitási, morbiditási) indikátorok felől az emberek jól-létét, elégedettségét jelző, és az

egészség-állapottal összefüggést mutató (rizikó és protektív) indikátorok használata felé.

Az indikátorforrások sokrétűek: népszámlálási, demográfiai (születés, halálozás,

népességmozgás) adatok; az egészségügyi ellátás (alap- és szakellátás) keretében

keletkezett és gyűjtött adatok, szakmai és civil szerveződések adatai, és nem

utolsósorban tematikus kutatások adatai (jellemző ez pl. az Egyesült Államokra, ahol

számos, rendszeresen ismétlődő - gyakran évi gyakoriságú - lakossági interjú vizsgálatok

történnek). Általában alapelvként hangsúlyozzák, hogy minden adatot a legmegbízhatóbb

forrásból kell gyűjteni, és előnyben kell részesíteni a reguláris adatgyűjtéseket.

Ugyanakkor azt is kihangsúlyozzák, hogy gyakran a statisztikai kutatások a

legmegbízhatóbbak.

A nemzetközi programok által ajánlott indikátorokat érdemes messzemenően figyelembe

venni, hiszen ezek használata nemzetközi összehasonlításokat tesz lehetővé, és

feltehetően az ország számára a nemzetközi szervezetek felé történő jelentési

kötelezettségek alapjául is e mutatók fognak szolgálni. Az országok számára fontos a

nemzetközi összehasonlítás, de ugyanilyen fontos (hol állnak, hogyan élnek az

állampolgárai) az országon belüli összehasonlítás is, hogy a különböző régiók,

kistérségek, társadalmi csoportok közötti egészségi állapot és egészségügyi ellátásbeli

eltérések térbeli és időbeli alakulása elemezhető legyen.

A különböző országok egészség-vonatkozású indikátorainak összehasonlítása, az

indikátorok felé támasztott követelmények érvényesítése nem könnyű a különböző

történelem, kultúrák, életkörülmények, ellátó rendszerek és szabályozások

különbözősége miatt, amelyek hatással vannak az egészségre és azt meghatározó

tényezőkre. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság által támogatott

European Community Health Indicators projekt (ECHI) ezeket az összehasonlítási

problémákat egységes kódrendszerek ajánlásával próbálja csökkenteni (3):

Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revízió (BNO-10)

Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)

Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve (DSM-IV)

Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ICSO)

Homogén betegségcsoportok (HBCS)

Minden indikátorfejlesztéssel foglalkozó anyag kihangsúlyozza a nagy és még Európán

belül is növekvő területi egyenlőtlenségeket, amelyek szoros kapcsolatot mutatnak a

szociális egyenlőtlenségek növekedésével.

Európában és Európán kívül, valamint globálisan számos indikátorfejlesztő program

zajlik, illetve zajlott az egészségügy területén.

Európai indikátorfejlesztő programok

Az Európai Bizottság egyik célja, hogy összehasonlítható, megbízható adatok álljanak

rendelkezésre az egészséggel, determinánsaival, a betegségekkel és az egészségügyi

ellátó rendszerrel kapcsolatban. Ez okból közös indikátorkészletre van szükség. amely

definíciója, gyűjtése és használata Európai Unió-szerte elfogadott.

Research Inventory Child Health in Europe (RICHE) (4)

Az Európában folyó gyermekegészségügyi kutatások összehangolására az Európai

Bizottság 2010-ben egy három éves projektet Research Inventory Child Health in Europe

5/55

(RICHE) indított el. A RICHE internetes felületet biztosít és raktárkészlet állít össze az

európai gyermek-egészségügyi kutatásokról. A project fő célja, hogy beazonosítsa a

fellelhető hiányokat és megállapítsa a prioritásokat az Európában folyó gyermek-

egészségügyi kutatások terén és útmutatót fejlesszen ki az európai gyerek és ifjúsági

egészség kutatások számára. Hat munkacsomagja közül a WP2 feladata a gyermekek

egészségi állapotát mérő felmérésekkel és mutatókkal kapcsolatos kutatások

összegyűjtése. 461 nemzetközi indikátorból álló készletet gyűjtöttek össze és foglalták

táblázatba. (1. sz. melléklet). Minden egyes indikátorhoz készítettek egy rövid leírást,

amely a következő adatokat tartalmazza:

Indikátor megnevezése – az indikátor hivatalos megnevezése, amelyet az eredeti

projekt használ

RICHE kódszám – összekapcsolja az indikátort a részletes technikai leírást

tartalmazó dokumentummal

A projekt vagy szervezet megnevezése, ahonnan származik az indikátor

CHILD kategória (ld. később)

RICHE taxonómiai korcsoport – azon életkor, ahol az indikátor elérhető (1. életév,

1-4, 5-9, 10-14, 15-18)

RICHE taxonómia tengely – a WP1 által meghatározott taxonómiai csoportba

sorolás

Adatforrás - statisztikai populáció alapú indikátor, vizsgálat indikátor, szabályozási

indikátor, helyzet indikátor

Adat elérhetőség – könnyen elérhető, lehetségesen elérhető, beavatkozás

szükséges, nem elérhető, minden ország, legtöbb ország, néhány ország

Megjegyzés

Külső link

Minden egyes indikátorról külön részletes leíró dokumentumot állítottak elő a következő

adattartalommal:

Indikátor megnevezése

RICHE kódszám

A projekt vagy szervezet megnevezése, ahonnan származik az indikátor

Operatív definíció

Háttér – Rövid tanulmány az indikátorról

Technikai kritérium – pontos definíció, nemzetközi kód megadása

Adatforrás

Adat elérhetőség

Hivatkozások

Az indikátorok forrásai a következő projektek vagy szervezetek:

Európai indikátorforrások

o CHILD

o Euro-Peristat

o ECHIM

o WHO Europe

o CEHAPE/ENHIS

o ESPAD

o Nem fertőző betegség indikátorok – elhízás, baleset és egyebek

Globális indikátorforrások

o WHO

o University of Washington Health Metrics

6/55

o OECD

o UNICEF

Európai indikátorforrások

Európa fejlett régiója a világnak, az egészségügyi szolgáltatás jól szervezett, amely által

a gyermek és anyai halálozás, valamint a fertőző betegségek előfordulása és halálozása

jóval alacsonyabb, mint a világ gazdaságilag kevésbé fejlett területein (WHO, 2011). Így

az európai indikátorforrások fókuszában a gyermek-egészségi állapot és jólléti

indikátorok állnak a túlélési indikátorok helyett (ChildONEurope Secretariat, 2009). Az

indikátorfejlesztés egy új területre irányul - szoros kapcsolatban a gyermekjogi

agendával. Ámbár túlélési indikátor, mint az 5 éves túlélés még mindig szükséges, mint

alapindikátor, azonban a gyermeknépességet leíró indikátoroknak az

egészségfejlesztésre és elégedettségre kell fókuszálnia.

Child Health Indicators of Life and Development (CHILD) (2)

A CHILD az Európai Bizottság Health Monitoring Programja keretében zajlott 2000 – 2003

között 15 Uniós ország szakemberei közreműködésével. Az első indikátoralapú munka,

melynek a gyermeknépesség és a szükségleteik álltak a középpontban. A projectnek nem

csak az volt a célja, hogy kialakítson egy gyermekekre vonatkozó indikátor alapkészletet,

hanem az is, hogy elősegítse az indikátor fontosságának megértését, és a használatuk

elkötelezettségét az európai egészségügyben.

A CHILD összefoglaló jelentésében 12 kulcsterület 44 indikátora szerepel javaslatként. Az

indikátorokat négy fő csoportba osztotta: demográfia és szociális-gazdasági helyzet;

egészségi állapot és jóllét; egészség determinánsok, rizikó és protektív faktorok;

egészségügyi ellátó rendszer és politika indikátorai. A felsorolt indikátorok között a

tradicionális (demográfiai, mortalitási, morbiditási) mutatók mellett megtalálhatók az

egészséget determináló (protektív és rizikó) indikátorok (szoptatás, dohányzásnak kitett

gyermek), az egészségmagatartás indikátorok (dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás,

alkohol), a szociális környezet (gyerekszegénység, egyszülős háztartás, szülői

iskolázottság), a balesetekből következő morbiditás (égés, mérgezés, hosszú csöves

csontok törése), az egészségügyi ellátás elérhetőségét és minőségét jelző néhány

indikátor, és néhány a környezeti veszélyeztetettséget jelző indikátor (levegő

szennyezettség). A felsorolt indikátorok között található néhány „szabályozási” indikátor,

amelyek azt jelzik, hogy az adott országban van-e érvényben szabályozás pl. a

dohányzásra vonatkozóan (hol tiltott), a gyermekek szállítására, bántalmazására

vonatkozóan.

Számos olyan terület van, amely kiemelt figyelmet érdemel, de egyelőre még nem

rendelkezik olyan – a kritériumoknak eleget tevő – indikátorral, amely alapján valid,

összehasonlítható adatok gyűjthetők. A CHILD javasolt indikátorai közül is van jó

néhány, amelynek nincs meg a pontos definíciója. Így pl. a fogyatékosság, a viselkedési

zavarok, a tanulási zavarok, a gyermekbántalmazás kiemelt figyelmet érdemelnének, de

ezeken a területeken további fejlesztésre van szükség.

A program indikátorait az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhasználta a „European

strategy for child and adolescent health and development, 2005” dokumentum részeként

kifejlesztett „Information tool” című anyagában.

EURO-PERISTAT (5)

A Euro-Peristat és megelőző projektjei (PERISTAT I és PERISTAT II) szintén az Európai

Bizottság Health Monitoring Programja által indult 1999-ben. A várandósságra, a

születésre és az élet első hetére vonatkozóan tartalmaz indikátorokat. Az indikátorok

négy tárgy köré csoportosulnak: magzati, újszülött és gyermekegészség; anyai

7/55

egészség; magzat egészségét befolyásoló anyai faktorok (anya életkora, tápláltsági

állapota, iskolázottsága, dohányzása); és egészségügyi ellátás minősége.

Az Európai Bizottság a Euro-Peristat projekttel együttműködve további három erre az

életkorra fókuszáló adatgyűjtést indított:

Surveillance of Cerebral Palsy in Europe (SCPE) (6) – a cerebrális parézisben

szenvedő gyermekekről gyűjt adatokat.

European Surveillance of Congenital Anomalies (EUROCAT) (7) – a veleszületett

rendellenességgel született csecsemőkről gyűjt adatokat.

European Neonatal Network (EURONEONET) (8) – az igen kis súllyal (<1500

gramm) született gyermekekről gyűjt adatokat.

Problémát jelent azonban olyan alapvető indikátorok összehasonlítása is, mint a kora- és

halvaszületés, az adatot szolgáltató országok eltérő meghatározása miatt. A szülés körüli

beavatkozások egységes értelmezését sem segítik a kórházi regiszterek, amelyek

elsősorban a finanszírozást és nem a nemzetközi összehasonlítást szolgálják. Az

adatgyűjtés lefedettsége is eltér országonként, a kórházi alapú adatszolgáltatásokból

hiányoznak az otthon szülés adatai, valamint a hivatalos statisztikai adatok nem mindig

tartalmazzák a magánkórházak adatait.

European Community Health Indicators Monitoring (ECHIM) (9)

Az Európa Bizottság jelenlegi nemzetközi egészségi indikátor projectje, az ECHI

(European Community Health Indicators) (10) folytatása. Az ECHI a Health Monitoring

Program részeként 2003-tól 2008-ig tartott. Eredménye 88 egészségi állapotot és

determinánsait mérő indikátorlista létrejötte, mely öt fő területre vonatkozik: demográfia

és szociális-gazdasági helyzet; egészségállapot; egészség determinánsok; egészségügyi

ellátórendszer; egészségfejlesztés. Utódja, az ECHIM áttekintést ad az adatforrásokról,

adat-elérhetőségekről és indikátorokról az EU tagországok esetében. Az ECHIM részt

vesz az európai egészségügyi információs rendszer kifejlesztésében és tökéletesítésében,

amelynek célja, hogy megszüntesse az egészségügyi egyenlőtlenségeket a kontinensen.

Az ECHIM projekt azonban nem a gyermek-egészségügyi indikátorokra fókuszál, a

gyermekekre vonatkozó indikátorokat a CHILD projekttől vette át.

WHO Europe

A WHO adatbázis (European Health for All adatbázis (HFA-DB)) (11) statisztikai

egészséggel kapcsolatos információt tartalmaz 53 európai ország felnőtt és gyermek

lakosságáról. A szervezet nemzeti forrásoktól gyűjt és hasonlít össze indikátorokat. Az

indikátorlistájukat rendszeresen felülvizsgálják, hogy az indikátor még releváns-e a

változó prioritásoknak és adat elérhetőségeknek megfelelően. A HFA-DB megadja az

indikátorok definícióját az adatszolgáltató országoknak. Ha a meghatározás különbözik az

adott országban, információt kell nyújtaniuk a különbözőségről. A gyűjtött indikátorok fő

csoportjai:

Demográfia és szociális-gazdasági helyzet

Halálozás

Megbetegedés, rokkantság és kórházi felvétel

Életmód

Környezet

Egészségügyi ellátás erőforrásai

Egészségügyi ellátás felhasználás és költség

Anyai és gyermekegészség

8/55

Az indikátor definíció és adatgyűjtés különbségei korlátozzák az országok

összehasonlíthatóságát. Még a legjobban jelentett mortalitás adatokat is aluljelentettek

egyes országok esetében (abból a célból, hogy kedvezőbb véleményt adjon az országról).

A nehéz szociális, gazdasági helyzetben lévő országok esetében azzal is lehet számolni,

hogy nem képesek a teljeskörű adatgyűjtésre.

European School Survey Project on Alcohol and other Drugs (12)

Az Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól

kutatás célja, hogy a fiatalok alkohol- és drogfogyasztásáról, valamint dohányzási

szokásairól 4 évenként rendszeresen ismétlődő, időben és nemzetközileg

összehasonlítható adatokat gyűjtsön.

Nem fertőző betegségek indikátorai

A védőoltásoknak és infekciókontrolnak köszönhetően Európában a gyermek-

népegészségügyi tevékenység központjába a nem fertőző betegségek és az életmód

tényezők kerültek, beleértve az elhízást és a baleseteket. Ezen betegségeket leíró

indikátorokat a Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatás, a European

Child Safety Allience riportjai, valamint a International Obesity Taskforce (IOTF)

tartalmaz.

Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) (13)

Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás a 11, 13, 15, 17 éves korúak

körében négyévente készít önkitöltős felmérést, amelyben a serdülők életmódja,

egészségmagatartása áll a középpontban.

European Child Safety Alliance (ECSA) (14)

A balesetek vezetik a gyermek haláloki listát Európában, és a balesetek többsége

megfelelő intézkedésekkel megelőzhető. Az ECSA azt a célt tűzte ki, hogy a gyermekek

élete biztonságosabb legyen Európában. Indikátoraik a bizonyítékokon alapuló biztonsági

intézkedések és törvényi szabályozások meglétét vizsgálja. Az ESCA projektje volt 2004-

2010 között a Child Safaty Action Plan (CSAP), amelynek célja, hogy nemzeti baleseti

akcióterv készüljön az európai országokban. Az indikátorokon alapuló felmérések

eredményei a Child Safety Report Cards. 2011-től a Tools to Address Childhood Trauma,

Injury and Children's Safety (TACTICS) programban folytatódik, amely információt,

eszközt és erőforrást biztosít abból a célból, hogy támogassa a gyermekbalesetek

megelőzése terén a bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok bevezetését az egyes európai

országokban.

International Obesity Taskforce (IOTF) (15)

Az IOTF-et az elhízás kutatóinak hálózata alkotja, amely az elhízás és befolyásoló

tényezőinek mérésére alkalmas indikátorok fejlesztésével is foglalkozik. Az IOTF a

tudományos tanácsadója az International Association for the Study of Obesity

szervezetnek, melynek indikátorai három fő indikátoron alapulnak:

A nagyon fiatal gyermekekben a megfelelő referencia populációhoz viszonyított

magasságra vetített testsúly a legjobb módszer az elhízás meghatározására – a

WHO növekedési táblái figyelembe veszik az anyatejjel való táplálást is.

Az idősebb gyermekeknél az életkorra vetített referencia populációhoz viszonyított

BMI használatos. A 85 és 95 percentilis között túlsúlyról, 95 percentilis felett

elhízásról beszélünk. Ámbár nem tökéletes indikátor, de nemzetközileg elfogadott.

BMI, a felnőtt népességnél alkalmazott határvonalakkal.

Scientific Platform on Lifestyle Determinants of Obesity (16)

http://www.childsafetyeurope.org/tactics/index.html

http://www.childsafetyeurope.org/tactics/index.html

9/55

Az elhízás előfordulásának mérése mellett az elhízás determinánsait is vizsgálja, úgymint

a táplálkozási szokásokat és fizikai aktivitást. Az erre használt indikátorokat

életkoronként két csoportba sorolta: jogi és szabályozási indikátorok (országos, iskolai

szint) és népesség alapú statisztikai indikátorok.

Children’s Environment and Health Action Plan for Europe (CEHAPE) (17)

A felnőttekhez képest a gyermekekre sokkal nagyobb hatással van környezetük –

beleértve a fizikai, szociális, családi és iskolai környezetet. A CEHAPE olyan indikátorokat

tartalmaz, amelyek a gyermekek életét és egészségét, valamint ezeket befolyásoló

környezeti hatásokat mérik. A dokumentum az európai régió országai számára négy

regionális célkitűzést fogalmaz meg, minden célkitűzéshez számos indikátor tartozik:

I. regionális elsőbbségi cél. A gastrointestinális rendellenességek és az egészséget

befolyásoló egyéb hatások miatti betegség és halálozás megelőzése és jelentős

csökkentése olyan megfelelő intézkedések foganatosításával, amelyek minden

gyermek számára számottevően javítják a biztonságos víz és megfelelő

közegészségügyi körülmények elérhetőségének esélyeit.

II. regionális elsőbbségi cél. A balesetek és sérülések egészségi

következményeinek megelőzése és jelentős csökkentése, és a megfelelő fizikai

tevékenység hiánya által okozott megbetegedések előfordulásának mérséklése,

minden gyermek számára biztonságos, élhető és támogató környezetet nyújtó

lakókörnyezet megteremtésével.

III. regionális elsőbbségi cél. A beltéri és kültéri légszennyezés okozta légúti

betegségek megelőzése és csökkentése, ily módon hozzájárulva az asztmás

rohamok gyakoriságának csökkentéséhez, annak biztosítása érdekében, hogy a

gyermekek tiszta levegőjű környezetben élhessenek.

IV. regionális elsőbbségi cél. A betegség és rokkantság kockázatának

csökkentése, amely a veszélyes vegyi anyagoknak (például nehézfémeknek),

fizikai anyagoknak (pl. túlzott zajnak) és biológiai anyagoknak, valamint veszélyes

munkakörülményeknek a terhesség, a gyermekkor és fiatalkor során való

kitettségből ered.

European Environment and Health Information System (ENHIS) (18)

A projekt célja, hogy elősegítse a környezeti veszélyek egészséget befolyásoló hatásának

megbecslését, és határozott kapcsot létesítsen a népegészségügy és a környezet között.

26 fő indikátort fejlesztettek ki, hozzájuk rendelve a fogalommeghatározásokat és

útmutatókat. Az indikátorok a CEHAPE négy regionális célkitűzésén alapulnak, leírják a

környezeti veszélyeket, azok hatását az egészségre, valamint a hozzájuk kapcsolódó

politikai intézkedéseket.

Globális adatforrások

Ezen indikátorok általában a túlélésre vonatkoznak inkább, mint az életmódbeli és jólléti

kérdésekre. Az adatgyűjtések élet és halálozás alapmutatókra történnek, amelyek

közösek a különböző nemzetek esetében, és gyűjtésük és jelentésük is azonos. Az

indikátor alapú összehasonlítások Európa számára a többi földrész fejlett országainak

(USA, Ausztrália) adataival érdekes.

World Health Organization (WHO) (19)

Az Egészségügyi Világszervezet az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a

nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. A WHO Statistical

http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy

10/55

Information System (WHOSIS) az a rendszer, amelyen keresztül a WHO a világ

népességének egészségi állapotát monitorozza. A WHO Indicator and Metadata Registry

(IMR) tartalmazza az indikátorok definícióját, forrását és egyéb információit.

Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) (20)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet célja a tagállamok gazdasági,

kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolása, a tagországok gazdasági

helyzetének javítása, amelyhez az országok gazdasági és szociális állapotának és

változásainak pontos mérése szükséges. Az ehhez szükséges indikátorok kevés hányada

vonatkozik az egészségi állapotra, és azon belül is még kevesebb a gyermekekre. Az

egészség indikátorokat 11 csoportba sorolja:

Egészségi állapot (mortalitás, morbiditás)

Egészségügyi ellátás erőforrásai

Egészségügyi ellátás felhasználás

Hosszú távú ellátás erőforrások és felhasználások

Egészségügyi kiadások

Egészségügyi finanszírozás

Szociális védelem

Gyógyszeripar

Az egészség meghatározó tényezői

Demográfiai háttér

Gazdasági háttér

UNICEF (United Nations International Children's Emergency Fund) (21)

Az UNICEF célkitűzése a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a

táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Világszerte

192 országban, elkötelezetten dolgoznak a gyermekjogok védelméért. Indikátorokat

alkalmaz a Millenniumi Fejlesztési célok monitorizálására, a világ gyermekeinek

helyzetéről készült felmérésekhez.

Egészségi állapotra, egészségügyi ellátásra vonatkozó adatgyűjtés az Egyesült

Államokban

A javasolt indikátorok az államokra vonatkozó népegészségügyi program monitorozását

szolgálják.

Healthy People / Egészséges nemzet stratégia.

Az Egyesült Államok lakossága egészségi állapotát célul kitűző stratégia, amely:

A különböző állami szektorok és közösségek összefogását ösztönözve prioritásokat

határoz meg;

Segíti az egyéneket informált döntések meghozatalában, egészségük javítása

érdekében;

Méri a preventív aktivitások hatásait;

Meghatározza a szükséges kutatásokat és adatgyűjtéseket.

3 évtizede 10-10 évre előre határozza meg az egészségprioritásokat, ezekhez célokat és

célkitűzéseket rendel.

A legutóbbi, „Healthy People 2020” 2010 decemberében, több éves és igen széleskörű

előkészítést és nyilvános véleményezést követően került a nyilvánosság elé.

A Federal Interageny Workgroup keretében

11/55

Előkészítésében több állami szektor (U.S: Department/Minisztériumok), tudományos

intézmények és a civil szervezetek vettek részt. (22)

Az elkészült dokumentum, a „Healthy People Broschure” 42 területre vonatkozóan

határoz meg 1200 célkitűzést, amelyek közül 2010 decemberéig 911 volt mérhető.

A kitűzött célokhoz indikátorokat, bázis értékeket, célértékeket rendel hozzá, és megjelöli

az adatforrásokat.

Az adatforrások többsége kutatás, amelyekre jellemző, hogy többségük évi gyakoriságú

és interjú módszeren alapul.

Az eddig összegyűjtött adatok – szociodemográfiai megoszlás szerint – online módon

hozzáférhetők a „Health Indicators Warehouse” (Egészségindikátor Raktár) weblapon.

(23)

A HP elsősorban nemzeti adatokat tartalmaz, de az államok és megyék adatai is

folyamatosan hozzáférhetők.

A HP vezető (leading) témái

Access to Health Services/ Egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés

Clinical Preventive Services/ Preventív egészségügyi ellátások

Envionmental Quality/ Környezet minősége

Injury and Violence/ Sérülések és erőszak

Materual, Infant and Child Health/ Anya-, csecsemő és gyermek egészség

Mental Health/ Mentális egészség

Nutrition, Psychical activity and Obesity/ Táplálkozás, fizikai aktivitás és elhízás

Oral health/ Fogak és száj egészsége

Reproductive and Sexual Health/ Reprodukciós és szexuális egészség

Social Determinants/ Szociális meghatározók

Substance Abuse/ Szerfüggőség

Tobacco/ Dohányzás

America’s Children in Brief: Key National Indicators of Well-being 2012.

(Amerikai gyermekekről röviden) report (24)

A Federal Interaqency Forum on Child and Family Statistics 1997. óta évenként készít

beszámolót az Egyesült Államok gyermekeinek helyzetéről, egészségi állapotáról.

22 állami, tudományos és civil szervezet részvételével (hasonlóan a Healtyh People

stratégiánál leírtakhoz) évente 41 indikátort frissít, és készül el az ezekre alapozott

riport.

Az indikátorok fejlesztésénél, kiválasztásánál ugyanazokat a szelekciós szempontokat

érvényesíti, mint az a bevezető részben már leírásra került (lásd fentebb). Az indikátorok

szintén a Health Indicators Warehouse-ban (Egészségindikátor Raktár) találhatók meg.

A beszámoló fő területei, amelyekhez az indikátorok kapcsolódnak:

Családi és szociális környezet

Gazdasági körülmények

Egészségügyi ellátó rendszer

Fizikai környezet és biztonság

Viselkedés (egészségmagatartás)

Oktatás

Egészség

A 2011. évi riport, amely 15. a sorban, egy indikátor kompendium, amely 41

kulcsindikátort tartalmaz, amelyeknek mindegyike a gyermekek életének fontos részéhez

kapcsolódik. Ezek adatforrásait is megjelöli a riport. Az adatforrások nagyon

változatosak, s amint az említésre került a Healthy People stratégia leírásánál,

elsősorban kutatások.

12/55

A prekoncepcionális, várandós, csecsemő és gyermekkorra vonatkozó célkitűzések és a

hozzájuk tartozó indikátorok döntő többsége a „Maternal, Infant and Child Health” (Anya,

csecsemő és gyermek egészség) csoportba tartozik, de a többi csoportban is található 1-

1 indikátor, amely a gyermekkorúakra vonatkozik.

Feltétlenül említést érdemel, hogy az Egészséges Nemzet stratégiához tartozó

célkitűzések indikátorainak többségét az évenként ismételt kutatásokból nyerik ki,

adatforrásként ezek vannak megjelölve.

Egészségügyi indikátor forrásként szolgáló kutatások az Egyesült Államokban

(25)

National Health Survey (NHS)/ Nemzeti Egészségfelmérés

1957-ben kezdődő, azóta évente ismétlődő kutatás, amelyet a U.S. Census Bureau

(Népszámlálási Iroda) interjúra képzett munkatársai végeznek a Center for Disase

Control and Prevention (CDC) National Center of Health Statistics számára.

Az adatfelvétel 1997 óta komputer-asszisztált telefon interjúval történik.

A mintaválasztás többlépcsős, véletlenszerű, az otthon, nem bentlakásos1

intézményekben élő lakosságot reprezentálja. Ezen belül külön, háztartásonként random

módszerrel történik a gyermekek kiválasztása.

A kérdőíveket 10-15 évenként frissítik, ügyelve arra, hogy a core (állandó) kérdések

azonosak maradjanak. Sokcélú vizsgálat, amely területi, életkori, nemi, rassz,

családstruktúra, szülői iskolázottság, szegénységi státusz, a család jövedelme

bontásában vizsgálja az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést, a vallott egészségi

állapotot és számos diagnosztizált betegség előfordulását.

A 2011-ben végzett, gyermekekre irányuló vizsgálat egészség vonatkozású kérdései:

aktuális egészségi állapot, ezen belül az asztma és allergiás megbetegedések, tanulási

zavarok, hiperaktivitás-figyelemzavar (ADHD), gyógyszerhasználat és a különböző

egészségügyi szolgáltatások igénybevételének gyakorisága (beleértve a sürgősségi és a

fogászati ellátást).

A gyermekek betegségeire vonatkozó kérdéseket a szülők, gondozók válaszolják meg,

részletes telefonos kikérdezés alapján.

A riportban mind a megbetegedések, mind a gyógyszerhasználat, mind a szolgáltatások

igénybevételének szociális háttér szerinti megoszlásai szerepelnek, és nagyon

tanulságosak.

The National Survey of Children’s Health (NSH)/ Nemzeti Egészségfelmérés Gyermekek

között

Ez az egyik komponense a Local Area Integrated Telephone Survey-nek (SLATIS), amely

az Egyesült Államok egyes államainak szintjén, és lokálisan is gyűjt adatokat.

A mintaválasztás a National Immunization Survey (NIS) háztartás mintájára épül, a

háztartásokon belül random módszerrel történik a gyermekek kiválasztása.

A kutatás célja a gyermekek szomatikus és mentális egészségének vizsgálata, beleértve

a krónikus betegségek meglétét és a gyermek funkcionális állapotát is.

Az egészséget befolyásoló determinánsok vizsgálata is része a kutatásnak, így a szülők

egészségi állapotára, a családi interakciókra és a környezet biztonságára vonatkozó

kérdések is részei a vizsgálatnak.

A kutatás támogatói: Department of Health and Human Services, Maternal and Child

Health Bureau; a National Center for Birth Defects and Developmental Disabilities.

The National Health and Nutrition Examination Survey (NHAES)/ Nemzeti Egészség-,

Táplálkozás felmérés

Az Egyesült Államok felnőtt és gyermek lakosságának egészségi és tápláltsági

állapotának, valamint táplálkozási szokásainak vizsgálatára irányuló, az interjú

módszerét vizsgálatokkal kombináló kutatás. A vizsgálatokat jól felszerelt mobil

centrumokban végzik, invazív módszereket nem használnak.

1 Bentlakásos intézmények:gyermekotthonok, öregek otthonai, fogyatékosak otthonai, kórházak, börtönök, stb.

13/55

A vizsgálatokhoz beleegyezést kérnek és kihangsúlyozzák a résztvevők számára, hogy a

vizsgálatok nem helyettesítik a rendszeres orvosi viziteket.

A vizsgálatokat követően a páciensek részletes beszámolót kapnak az eredményekről.

National Youth Fitness Survey/ Nemzeti Ifjúsági Fitness Felmérés

A CDC-hez tartozó National Center for Health Statistics által irányított, 3-15 éves

gyermeklakosság között végzett kutatás, amely a fizikai aktivitásra, táplálkozásra

vonatkozó kérdőíves felmérés (napló vezetése) mellett méri és értékeli a gyermekek

szomatikus fejlettségét, izomerejét, koordinációs képességét.

National Maternal and Infant Health Survey/ Nemzeti Anya és Csecsemő Felmérés

A terhességek negatív kimenetelére (kora és halvaszületés, csecsemőhalálozás, újszülött

betegségek) vonatkozóan több kutatás történt (1963, 1964, 1968, 1972, 1980, 1988,

1991).

Az adatokat az anya demográfiai és szocioökonomiai jellemzői mellett a terhességi

történések, az anya foglalkozása és egészségi állapota szerint bontva értékelték. Az

eredmények megtalálhatók: Vital Health Statistics, Series 22.

National Survey of Children with Special Health Care Needs/ Sajátos egészségügyi

ellátást igénylő gyermekekre irányuló nemzeti felmérés

Háztartás mintára tervezett telefonos interjún alapuló kutatás, amely a 0-17-éves

gyermekek speciális egészségügyi ellátás iránti igényét vizsgálja.

A gyermekek szülei vagy gondozói az interjú kérdéseitől vezetve számolnak be a

kiválasztott gyermek egészségi és funkcionális állapotáról, és arról, hogy amennyiben

speciális ellátás iránti igénye van a gyermeknek, ezek kielégíthetők/ kielégítettek-e.

Rákérdeznek arra is, hogy a speciális szükségletű gyermek ellátása megfelelően

koordinált-e, elégedettek-e az ellátással.

A kutatás támogatója: Health Resources and Services Administration, Maternal and Child

Health Bureau.

National Vital Statistics System/ Nemzeti Vitális Statisztikai Rendszer (Demográfiai

statisztika)

A szektorok közötti adatmegosztás legrégebbi és legsikeresebb példája. A National

Center of Health Statistics és a demográfiai események (születés, házasságkötés, válás,

halálozás) regisztrálásáért felelős hatóságok regisztrációs rendszerének együttműködése

biztosítja ezeket az online hozzáférhető adatokat.

The National Immunization Survey (NIS)/ Nemzeti Immunizációs Felmérés

Lista - asszisztált random telefon (random-digit-dialing telephone survey) kutatás,

amelyet egy levél követ, a védőoltást nyújtó szakemberekhez.

Ez az adatszolgáltatás 1994 áprilisában kezdődött, a National Center for Health Statistics

és a National Center for Immunizations and Respiratory Diseases együtt végzi.

A CDC a Morbidity and Mortality Weekly Reportban nemzeti, egyes államok szintjén, és

lokális szinten is közli az átoltottsági eredményeket.(Lásd Magyarországon: EPINFO)

The National Hospital Ambulatory Medical Care Survey (NHAMCS)/ A kórházakhoz tartozó

ambulanciák betegeire irányuló felmérés

A sürgősségi és az ambuláns betegellátás vizsgálatára irányuló 1989 óta meglévő

kutatás, amelyet a nem állami alkalmazásban lévő orvosok között végeznek. Speciálisan

felkészített interjúkészítők keresik fel az orvosokat, adják át a kutatási dokumentumokat,

és kérik fel az orvosokat, hogy a randomizáltan kiválasztott paciens - vizitekről

készítsenek beszámolót

A beszámolók tartalma: a páciensek panaszai, az orvos által készített diagnózis és a

rendelt kezelések, gyógyszerelések, illetve a további szükséges diagnosztika. A

kutatásban mindezt a páciens demográfiai jellemzői szerint elemezik.

Az aneszteziológia, patológia, radiológia nem szerepel a vizsgálatban.

14/55

Nemzetközi indikátorok érvényesülése a magyar gyermekegészségügyi

adatszolgáltatásban

Európában használt indikátorok

A tanulmányhoz mellékeljük a RICHE által összegyűjtött 461 indikátor megnevezését és

forrását angolul (1. sz. melléklet). A RICHE indikátorok először téma szerint

csoportosításra kerültek, majd ezután kiválasztottuk a 0-7 éves korra vonatkozó,

alapellátásban használatos mutatókat. (1. táblázat)

Az alapellátás számára 0-7 éves korban releváns, kigyűjtött európai és később tárgyalt

amerikai indikátoroknak leírtuk a definícióját, a számításukhoz szükséges adatokat

(számláló és nevező). Továbbá elemzést készítettünk aszerint, hogy az indikátor

gyűjtésre kerül-e a magyar alapellátásban, ha nem, javasoljuk-e, vagy sem a gyűjtését.

Összevetettük a nemzetközi és hazai definíciót. Jellemeztük a hazai gyűjtött adat

minőségét, és megjelöltük, ha az adat jelentésre kerül.

1. táblázat RICHE indikátorok használata a magyarországi alapellátásban

Mutató csoport megnevezése RICHE MO Alapellátás

0-7 éves

Halálozási mutatók 44 0

Megbetegedési (nem fertőző betegségek) mutatók 16 6

Megbetegedési (sérülések) mutatók 13 0

Megbetegedési (tápláltsági) mutatók 11 5

Megbetegedési (fertőző betegségek) mutatók 26 14

Demográfiai, szocio-ökonómiai státuszmutatók 38 4

Egészséget meghatározó tényezők - Szoptatás 12 12

Egészséget meghatározó tényezők - Immunizáció 12 12

Egészséget meghatározó tényezők - Egyéb 124 6

Környezeti mutatók 21 5

Szabályozási mutatók 131 0

Gazdaság, egészségügyi ellátás mutatói 14 0

Megbetegedési (nem fertőző betegségek) mutatók

Indikátor: allergia és asztma előfordulása

Forrás: CEHAPE

Definíció: asztma: az elmúlt 12 hónapban előforduló asztmás nehézlégzés (zihálás,

sípolás) előfordulása. Allergiás rhinoconjunctivititis: az elmúlt 12 hónapban előforduló

nem megfázásból eredő tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Az orr probléma kombinálódott

viszkető, könnyező szemtünetekkel.

Számláló: asztmás betegek / allergiás száma 0-4, 5-9 éves korcsoportban

Nevező: gyermekek száma az adott korcsoportban

Indikátor: asztma előfordulása

Forrás: CHILD

15/55

Definíció: nincs standard definíció. Gyűjtését kutatásokból javasolják.

Magyaországi helyzet: Az asztma alapellátásban a háziorvos által gyűjtött, BNO kód

alapján jó minőségű, BNO kód szakellátásból származik, az adat jelentésre kerül. Mivel

nemzetközi viszonylatban sem egységes a definíció, ezért a kutatási eredmények

követése indokolt. Az allergia nem gyűjtött, a háziorvosi dokumentációban megjelenhet.

Indikátor: cerebrális parézis előfordulás

Forrás: Euro-Persistat

Definíció: születéskor észlelt cerebrális parézis. Állandó, de nem változatlan mozgás

és/vagy testtartás megbetegedése és motoros funkciók zavara az agy éretlensége,

fejlődési rendellenessége vagy károsodása következtében. Progresszív motoros

megbetegedések, ideg- és izom betegségek, és az agy metabolikus betegségei nem

tartoznak bele. (Surveillance of Cerebral Palsy in Europe (SCPE)

Számláló: cerebrális parézisben szenvedők száma

Nevező: élveszülöttek száma

Magyarországi helyzet: nem gyűjtött, de javasolt.

Indikátorok: Egyes fejlődési rendellenességek előfordulása (Velőcsőzáródási

rendellenességek: BNO10-Q00, Q05; Központi Idegrendszeri rendellenességek: BNO10-

Q00-Q07; Down szindróma: BNO10-Q90; Ajakhasadék: BNO10-Q36; Szájpadhasadék

ajakhasadékkal: Q37; Szájpadhasadék: Q35) / Down-szindróma előfordulása / Fejlődési

rendellenességek előfordulása (BNO10-XVII. Fejezet)

Magyarországi helyzet: háziorvos által gyűjtott, jó minőségű BNO alapú, Veleszületett

Rendellenességek Országos Nyilvántartásába jelentett, bár a VRONY-ba érkezett

jelentések többsége a szakellátásból érkezik.

Megbetegedési (tápláltsági) mutatók

Indikátor: alacsony növekedés előfordulása

Forrás: UNICEF

Definíció: 5 éves kor alatti gyermekek, akiknek a korra vetített magasságuk 2 illetve 3

standard deviációval eltér a referencia populáció medianjától.

Számláló: 5 éves kor alatti alacsony növekedésben szenvedők száma

Nevező: 5 éves alatti gyermekek száma

Indikátor: Kóros soványság előfordulása

Forrás: UNICEF

Definíció: 5 éves kor alatti gyermekek, akiknek a korra vetített súlya 2 illetve 3 standard

deviációval eltér a referencia populáció medianjától.

Számláló: 5 éves kor alatti kóros soványságban szenvedők száma


Indikátor: sorvadás előfordulása

Forrás: UNICEF

Definíció: 5 éves kor alatti gyermekek, akiknek a magasságra vetített testsúlya 2 illetve

3 standard deviációval eltér a referencia populáció medianjától.

Számláló: 5 éves kor alatti sorvadásban szenvedők száma


Magyarországi helyzet: fejlődő országokban releváns indikátor, de Magyarországra is

érkezett kérés a szervezet felől ezek jelentésére. Az alapadatok (kor, testsúly, testhossz)

gyűjtöttek, valamint a refencia táblázatok is rendelkezésre állnak (Népességtudományi

Intézet). Nem gyűjtött, gyűjtése javasolt.

Indikátor: első osztályba beiratott túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya a kor- és

nemspecifikus referencia populációhoz viszonyított BMI alapján

Forrás: CHILD, IOTF

Számláló: első osztályba beíratott túlsúlyos / elhízott gyermekek száma

Nevező: első osztályba beíratottak száma

Magyarországi helyzet: iskola-egészségügyi ellátás számára rendelkezésre állnak az

alapadatok. Megjegyzés: nemzetközileg sincs iskolás kor előtt túlsúlyra és elhízásra

használatos indikátor.

16/55

A védőnői jelentésben a következő leírás található:

Életkoronként gyűjtött, jelentett a 3 percentil alatti, 3-10 percentil között, 90 percentil

felett lévő gyermekek száma. Új módszertani levél kidolgozása szükséges.

Megbetegedési (fertőző betegségek) mutatók

Indikátor: Egyes fertőző betegségek előfordulása

Forrás: CHILD, WHO-HFA, OECD

Magyarországi helyzet: kiváló fertőző betegség surveillance működik, Országos

Epidemiológiai Központba jelentett.

Egészséget meghatározó tényezők - Immunizáció

Indikátor: egyes fertőző betegségek elleni immunizáció előfordulása

Forrás: WHO-HFA, CHILD, UNICEF

Nevező: eltérő életkorok az egyes szervezeteknél

Magyarországi helyzet: kiváló minőségben gyűjtött és jelentett adat.

Egészséget meghatározó tényezők - Szoptatás

Indikátor: 3 / 6 hónapos korban szoptatott csecsemő

Forrás: WHO-HFA

Számláló: az adott évben 1 éves kort betöltő 3 / 6 hónapos korban legalább részben

szoptatott csecsemők száma.

Nevező: adott évben egyéves kort betöltött gyermekek száma

Indikátor: 6 hónapos korban kizárólag szoptatott csecsemők / 6-9 hónapos / 20-23

hónapos korban szoptatott csecsemők aránya

Forrás: UNICEF

Indikátor: kórházi elbocsátáskor vagy közvetlen születés után kizárólag szoptatott

újszülöttek aránya

Forrás: CHILD, Euro-Peristat, IOTF

Számláló: kórházi elbocsátáskor vagy közvetlen születés után kizárólag szoptatott

újszülöttek száma.

Nevező: élveszülöttek száma.

Indikátor: 6 hónapos korban kizárólag szoptatott csecsemők aránya


Számláló: 6 hónapos korban kizárólag szoptatott csecsemők száma.

Nevező: adott évben 6 hónapot betöltők száma száma.

Indikátor: 12 hónapos korban szoptatottak aránya


Számláló: 12 hónapos korban szoptatott csecsemők száma.

Nevező: adott évben 12 hónapot betöltők száma száma.

Definíció: kizárólagos szoptatás: anyatejes táplálás mellett megengedhető a vitaminok,

ásványi anyagok, gyógyszerek adása, de más nem.

Magyarországi helyzet:

A védőnői jelentésben a következő leírás található:

17/55

A nemzetközi adatgyűjtésben többnyire szoptatott csecsemő fogalma nem szerepel. A

gyűjtési életkorok 4 hónapos / 6 hónapos / 12 hónapos kor. A kórházi elbocsátáskor vagy

közvetlen születés után kizárólag szoptatott újszülöttek száma nem gyűjtött, gyűjtése

javasolt.

Egészséget meghatározó tényezők - Egyéb

Indikátor: 3 éves / 5 éves gyermekek aránya, akik iskola-előkészítő vagy óvodai

nevelésben részesülnek.

Forrás: CHILD

Definíció (UNESCO): az intézet programban oktatási feladatok, iskola vagy központi

szervezésű, alsó és felső korhatár van, a személyzet képzett.

Magyarországi helyzet: a hazai óvodai ellátás a definíciónak megfelel, az oktatási

statisztika készít belőle jelentést, a gyermek törzslapján szerepel, innen nem jelentett

adat. A dokumentációban való rögzítése, mint a fejlődést befolyásoló tényezőnek

továbbra is indokolt.

Indikátor: igen korán született (32. gesztációs hét előtt) újszülöttek aránya, akik olyan

szülészeti intézményben születtek, ahol nem volt III. szintú Neonatális Intenzív Cenrtum

Forrás: Euro-Peristat

Definíció: 22 és 31. gesztációs hét között megindult szülések száma, ahol nem volt NIC

III ellátóhely. NICIII helyi klasszifikáció alapján megállapított.

Nevező: élve+halvaszülöttek száma

Magyarországi helyzet: nem gyűjtött az alapellátásban, a kórházi statisztikában (Tauffer)

érdemes gyűjteni.

Probléma, mint az összes olyan változó esetében is, hogy a halvaszületés definíciója

különböző. Míg hazánkban a vetélés és a halvaszületés közötti határértéket a betöltött

24. gesztációs hétnél határozták meg, addig a gazdagabb orzságokban a 20. illetve 22

betöltött gesztációs hét a halvaszülés határértéke, a WHO-nál pedig a 28. betöltött

terhességi hét.

Indikátor: 5 perces Apgar-érték megoszlása


Definíció: 5 perces Apgar-érték csoportok 0-3. 4-6

Nevező: élveszületettek a 22. gesztációs kor után

Magyarországi helyzet: Apgar 1, 5, 10 gyűjtött, az alapellátásból jelentésre nem kerül.

Indikátor: a várandós gondozás kezdetének megoszlása


Definíció: csoportok:-15. hét, 16-27. hét, 28.- hét


Magyarországi helyzet: gyűjtött, jelentett, minősége jó, de mások a határértékek -12.

hét, 13-27 hét, 28.- hét.

Indikátor: bababarát kórházban történt szülések aránya

Forrás: IOTF

Számláló: bababarát kórházban történt szülések száma

Nevező: szülészeti intézményben történt szülések száma

Magyarországi helyzet: nem gyűjtött.

18/55

Demográfiai, szocio-ökonómiai státuszmutatók

Demográfiai adatok közül sok rendelkezésre áll az alapellátásban (pl. kor, nem), amely

adatokat elemzéseknél fel lehet használni, de országos szinten nem az alapellátásban

keletkeznek, és nem innen jelentendők.

Indikátor: anya iskolai végzettsége / szülői iskolázottság

Forrás: CHILD, Euro-Peristat

Definíció: anya (nevelőanya) legmagasabb iskolai végzettsége 0-4, 5-9 éves

korcsoportban.

Nevező: gyermekek száma az adott korcsoportban.

Magyarországi helyzet: környezettanulmányi kódban benne foglaltatik, minősége

megbízható. Az iskolatípusok beosztása országonként különböző lehet, ezek egyeztetése

szükséges.

Indikátor: egyszülős háztartásban élő gyermekek

Forrás: CHILD

Definíció: egyszülős, vagy egygondviselős háztartásban élő gyermekek 0-4, 5-9 éves

korcsoportban.

Nevező: gyermekek száma az adott korcsoportban.

Magyarországi helyzet: környezettanulmányi kódban benne foglaltatik, minősége

megbízható. Több kategóriát használnak a védőnők, ennek szükségessége

felülvizsgálandó.

Indikátor: gyermekek szocio-gazdasági körülményei

Forrás: CHILD

Definíció: az együttlakó szülők ISCO (International Standard Classification of

Occupations, Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere) kategóriába

sorolása: felső szellemi, alsó szellemi, szakmunkás, segédmunkás, egyéni vállalkozó,

mezőgazdasági munkás. Magasabb végzettségű szülő / gondviselő szerint.


Magyarországi helyzet: nem gyűjtött, gyűjtése javasolt a Foglalkozások Egységes

Nemzetközi Osztályozási Rendszere magyar adaptációja szerint.

Környezeti mutatók

Indikátor: környezeti dohányfüst expozíció gyermekeknél

Forrás: CEHAPE

Definíció: azon gyermekek száma, akik naponta dohányfüst expozíciónak vannak kitéve

otthonukban.


Indikátor: egy háztartásban élő dohányfüstnek kitett gyermekek aránya

Forrás. CHILD

Definíció: beltéri, nem alkalmi (legalább hetente egyszeri) dohányfüst expozició.

Számláló: dohányfüst expozíciónak kitett gyermekek száma adott korcsoportban


Magyarországi helyzet: nem gyűjtött, gyűjtése javasolt. Nemzetközileg sem egységes a

definíció.

Indikátor: várandós dohányzó nők aránya


Definíció: első trimeszterben dohányzó nők száma, harmadik trimeszterben dohányzó

nők száma.


Magyarországi helyzet: gyűjtött, jelentett. A meghatárotás (adott hónapban

nyilvántartott rendszeresen dohányzó várandósok száma) pontosításra szorul.

Indikátor: főzés és fűtés során keletkező égéstermék expozíciónak kitett gyermekek

Forrás: CEHAPE

Definíció: olyan háztartásokban élő gyermekek száma, ahol szenet, fát vagy trágyát

használnak fő forrásként fűtéshez vagy főzéshez.


19/55

Indikátor: nedves otthonokban lakó gyermekek

Forrás: CEHAPE

Definíció: önjelentett adat, olyan háztartásokban elő gyermekek száma, ahol a tető

beázik, nedves a fal, a padló, az alapzat, rothadt az ablakkeret vagy padló, amelyek

penésznövekedéshez vezethetnek..


Magyarországi helyzet: A környezettanulmányi kód lakáshelyzet címszó alatt a lakás

zsúfoltságáról és nedvességéről nyújt tájékoztatást. Kimondottan ezen szempontok

alapján az utóbbi két indikátor nem gyűjtött.

Az Egyesült Államokban használt indikátorok

A Healthy People HP (Egészséges Nemzet) stratégiához nagyon sok, 1200 indikátort

rendeltek, ezek közül csak azokat foglaltuk táblázatba, amelyek a gyermek-egészségügyi

alapellátás szempontjából említést érdemelnek: szerepelnek valamilyen formában az

alapdokumentációban, vagy a kötelező adatszolgáltatásokban, vagy megfontolandó a

használatuk. (2. táblázat)

2. táblázat Healthy People (Egészséges Nemzet) stratégia indikátorai, megjelölve azokat

a részterületeket, ahol külön gyermekkorúakra vonatkozó célkitűzés és az ehhez tartozó

indikátorok is szerepelnek.

Terület (Topic area) Vezető indikátorok Kiemelten gyermekkorúakra

vonatkozó célkitűzés és

indikátor

Preventív ellátások

Védőoltásokkal

megelőzhető betegségek

csökkentése

Célkitűzés: védőoltásokkal

megelőzhető betegségek

csökkentése

Indikátor: 19-35 hónap

közötti gyermekek, akik

megkapták javasolt

dózisban: a diftéria,

tetanus, pertussis, polyo,

kanyaró, mumpsz és

rubeola elleni

védőoltásokat, a HIB,

hepatitis B, varicella, és a

pneumococccus (PCV)

vaccinákat.

Ide 10 alcél tartozik, külön

említve az egyes vaccinák

általi átoltottságot, mint

indikátort.

Forrás: National

Immunization Survey

A környezet minősége

Számos célkitűzés tartozik

ehhez a területhez,

amelyek a dohányzás

megelőzését, a dohányzás

marketingjének

korlátozását, a leszoktatás

támogatását és a jogi

szabályozókat érintik

- Levegő-egészség index

- 3-11 éves gyermekek

közül a passzív

dohányzásnak kitettek

Célkitűzés: gyermekek

passzív dohányzásának

csökkentése

Indikátor: nemdohányzó

passzív dohányzásnak kitett

3-11 évesek

Számláló: nemdohányzó

gyermekek száma, akik

szérum cotinin szintje

0,05ng/ml 10 ng/ml

Nevező: nemdohányzó 3-11

évesek

20/55

Forrás: (National Health

and Nutrition Examination

Survey)

Balesetek és erőszak

A különböző eredetű

balesetek gyakoriságának,

a balesetekből eredő

halálesetek számának

csökkentésére vonatkozó

célkitűzések, és az ezekhez

tartozó indikátorok,

valamint az erőszakos

cselekedetekből eredő

halálos és nem halálos

kimenetelű sérülések

csökkentésére vonatkozó

indikátorok tartoznak ide

- Halálos kimenetelű

balesetek

- Gyilkosságok

Célkitűzés: halálos és nem

halálos

gyermekbántalmazások

csökkentése

Indikátor: nem halálos

gyermekbántalmazás

ezrelék

Számláló: az adott állam

gyermekvédelmi szerve

által regisztrált

bántalmazott 18 év alatti

gyermekek száma

Nevező: 18 év alatti

gyermekek száma

Forrás:National Child Abuse

and Neglect data system

Mentális egészség - Öngyilkosságok

- Major depresszióban

szenvedő serdülők

Célkitűzés: kezelésben

részesülő mentális

betegségben szenvedő

gyermekek arányának

növelése

Indikátor: kezelésben

részesülő 4-17 éves

mentális betegek

Számláló: valamilyen (egy

vagy többféle) kezelésben

részesülő mentális 4-17

éves betegek

Nevező: 4-17 éves

gyermekek mentális

problémával

Forrás: National Health

Interview Survey (Az

interjúkészítő felsorolja,

hogy milyen problémákra

gondol, részesül-e emiatt a

gyermek kezelésben.)

Táplálkozás, fizikai

aktivitás, elhízás

- Felnőttkorú elhízottak

- Felnőttkorúak fizikai

aktivitása

Célkitűzés:

2-5 évesek elhízásának

megelőzése

Indikátor: 2-5 éves

elhízott gyermekek aránya

(%)

Számláló: 2-5/ 6-11 éves

gyermekek száma, akik az

életkornak és nemüknek

megfelelő BMI standardok

alapján 95 pc-nek

minősülnek.

Nevező: 2-5 éves

gyermekek száma

Forrás: National Health and

21/55

Nutrition Examination

Survey (lásd a kutatások

leírásánál).

Táplálkozás, fizikai

aktivitás, elhízás

Célkitűzés: vashiány

megelőzése fiatal

gyermekkorban

Indikátor: vashiányos

gyermekek aránya (%)

Számláló: 1-2 / és 3-4 éves

gyermekek száma, akiknél

a laboratóriumi értékek

alapján vashiány állapítható

meg

Nevező: 1-2 és 3-4 éves

gyermekek

Adatforrás: National Health

and Nutrition Examination

Survey

Száj és fogak egészsége - Fogászati preventív

ellátást igénybevevők

száma

- Fogászati kezelést

igénybevevők száma

Célkitűzés:

Nem kezelt carieses fogú

gyermekek számának

csökkentése

Indikátor: kezeletlen

carieses fogú gyermekek

(%)

Számláló: 3-5 éves

gyermekek száma, akiknek

legalább egy kezeletlen

carieses tejfoga van.

Nevező: legalább egy

cariese fogú 3-5 éves

gyermekek száma

Indikátor: caries

„Tapasztalat”/ „élmény”

Számláló: 3-5 éves

gyermekek száma akiknek

legalább egy tömött tejfoga

van

Nevező: legalább egy

moláris foggal rendelkező

3-5 évesek száma

Adatforrás: National Health

and Nutrition Survey, Oral

Health komponens

Dohányzás

Számos az adolescens és

felnőtt életkorra vonatkozó,

a dohányzás megelőzéssel

és csökkentéssel

kapcsolatos célkitűzés és

indikátorok tartoznak ide

- Cigarettázó felnőttek

száma

- Az elmúlt 30 napban,

cigarettát szívó

adolescensek száma

3-11 évesek passzív

dohányzásnak kitett

gyermekek száma

Lásd fentebb!

A tanulmány mellékleteként kigyűjtöttük a HP stratégia „Anya, csecsemő és gyermek

egészség” tématerülethez tartozó összes indikátort angolul (2. sz. melléklet), és néhány,

22/55

a hazai ellátás szempontjából megfontolandó indikátort magyarul is, magyarázattal

ellátva.

Egészséges Nemzet Stratégia vezető anya-, csecsemő és gyermekegészségügyi

indikátorai

I. Prekoncepcionális és várandós időszak

Célkitűzés: a nemdohányzó és alkoholt nem fogyasztó várandósok számának növelése

Indikátor: nemdohányzó várandósok

Számláló: a regisztrált élveszülöttek édesanyáinak száma, akik a terhességük alatt nem

dohányoztak

Nevező: a regisztrált élveszülöttek édesanyáinak száma az adott US. államban

Adatforrás: National Vital Statistics System

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: használatban lévő indikátor, a várandós

dokumentáció a dohányzás tényét tartalmazza, a védőnői jelentés összesítőjében a

dohányzó várandósok száma és aránya szerepel.

Indikátor: a várandós időszak alatt a dohányzást abbahagyók aránya

Számláló:18-49 éves nők száma, akik az elmúlt 5 évben szültek, és az utolsó

terhességük első trimeszterében abbahagyták a dohányzást.

Nevező: 18-49 éves nők száma, akik az elmúlt 5 évben szültek, és a terhesség alatt

bármikor dohányoztak

Adatforrás: National Vital Statistics System

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: ezt az indikátort nem használja.

Célkitűzés: a folsav prevencióban részesülő gyermekvállalást tervező nők arányának

növelése

Indikátor: a folsav prevencióban részesült szült nők aránya

Számláló: a szült nők száma, akik a terhességüket megelőző hónap minden napján

folsavat és multivitamint szedtek

Nevező: élveszülöttek édesanyái

Adatforrás: California's Maternal and Infant Health Assessment

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: nincs a prekoncepcionális ellátásra vonatkozó

országos szintű adatrögzítés és gyűjtés. Gyűjtését javasoljuk.

II. Csecsemő ellátás

Célkitűzés: a háton fekve altatott csecsemők arányának növelése (SIDS =Sudden Infant

Death / hirtelen, váratlan csecsemőhalál megelőzése)

Indikátor: a háton fektetve altatott csecsemők aránya

Számláló: háton fektetve altatott csecsemők száma

Nevező: élveszülöttek édesanyáinak száma, akik azt válaszolták, hogy csecsemőiket

háton fektetve altatják

Adatforrás: Pregnancy Risk Assessment Monitoring System:

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: nincs az altatási pozícióra vonatkozó

dokumentáció és adatszolgáltatás. Indikátorként való használatát nem javaslom, de a

továbbképzésben témaként/ figyelem felhívásként való megjelenítését igen.

Célkitűzés: szoptatott csecsemők arányának növelése

Indikátor: szoptatott vagy anyatejjel táplált csecsemők aránya

Számláló: az adott évben született újszülöttek édesanyáinak/gondozóinak száma, akik

azt válaszolták, hogy szoptatták gyermeküket vagy anyatejet kaptak (időtartam,

mennyiség megjelölése nélkül).

Nevező: az adott évben született 19-35 hónapos csecsemők száma

Indikátor: 6 hónapos korban szoptatott csecsemők aránya.


azt válaszolták, hogy csecsemőjüket 6 hónapos korban szoptatták.


23/55

Indikátor: 1 éves korban szoptatott csecsemők aránya


azt válaszolták, hogy csecsemőjüket 1 éves korban szoptatták.


Indikátor: 3 hónapos korban kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya

Számláló: Az adott évben született újszülöttek édesanyáinak/ gondozóinak száma, akik

azt válaszolták, hogy csecsemőjüket 3 hónapos korban kizárólagosan csak szoptatták

(semmiféle mást nem kapott).


Indikátor: 6 hónapos korban kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya


azt válaszolták, hogy csecsemőjüket 6 hónapos korban kizárólagosan csak szoptatták

(semmiféle mást nem kapott).


Célkitűzés: az életük első két napján tápszert kapott újszülöttek számának csökkentése

Indikátor: az életük első két napján tápszer kiegészítésben részesült csecsemők aránya

Számláló: az adott évben született és szoptatott csecsemők édesanyáinak/gondozóinak

száma, akik azt válaszolták, hogy újszülöttjük kapott tápszert az élete első két napján

Nevező: az adott évben született 19-35 hónapos csecsemők száma, akiket valaha is

szoptattak.

Adatforrás minden szoptatásra vonatkozó indikátor esetében: National Immunization

Survey

Az amerikai kutatás 19-35 hónapos kor közötti kisdedek édesanyáinak/ gondozóinak

válaszait tartalmazza, visszamenőlegesen rákérdezve.

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: a nemzetközi definícióknak megfelelően

dokumentálják a kizárólagos szoptatást, a vegyes táplálást és a mesterséges táplálást.

Használatban van még egy kategória, a „Többnyire szoptatott”, amely a szoptatás

mellett egyéb folyadék bevitelét is jelenti (ilyen kategória máshol nem található). A

védőnői jelentés összesítőjében a következő életkorokról jelentenek: Az év folyamán első

évüket betöltő csecsemők 0-119 nap (0-4 hó), 0-179 nap (0-6 hó) és 1 éves korban

alkalmazott táplálását jelentik. Az európai és amerikai szoptatásra vonatkozó indikátorok

egy adott életkor táplálására kérdeznek rá: 3, 6 hónapos és 1 éves kor.

Mivel a kis súllyal születés és az újszülött patológia befolyásolja a táplálási gyakorlatot,

megfontolandó, hogy a különböző szintű NIC-ben ápoltak ne kerüljenek a mintába. A

jelentés a védőnői dokumentációból származna, mivel az újszülött értesítő kell, hogy

tartalmazza ezeket az információkat.

III. Fogyatékosság, károsodás

Autizmus spektrumzavar és más fejlődési problémák szűrése:

Az Autizmus spektrumzavar és más fejlődési problémák 24 és 36 hónapos életkorokban

történt szűrésére és a szükséges fejlesztések megtörténtére visszamenőlegesen 8 éves

életkorban kérdeznek rá.

Adatforrás : The Autism and Developmental Disabilities Monitoring Network (ADDM)

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: nincs használatban ilyen hazai indikátor. Az

autizmus nem szerepel sem a védőnői sem a háziorvosi/házi gyermekorvosi jelentési

rendszerben.

Hallás és látásszűrésre és kezelésre vonatkozó indikátorok

Indikátor: 1 hónapos kor előtt objektív hallásszűrésben részesült újszülöttek aránya

Számláló: 1 hónapos kor előtt objektív hallásszűrésben részesült újszülöttek száma

Nevező: élveszületések száma

24/55

Adatforrás: State-based Early Hearing Detection and Intervention Program Network

(EHDI)

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: az Egészségügyi Könyv újszülött lapján szerepel

a hallásszűrés módszere és eredménye. Adatszolgáltatási kötelezettség erre vonatkozóan

jelenleg nincs. Indikátorként való bevezetése javasolt.

Indikátor: 6 hónapos korukat megelőzően kezelésben részesült halláskárosodottak

aránya

Számláló: 6 hónapos korukat megelőzően kezelésben részesült halláskárosodottak

aránya

Nevező: 6 hónapos korukat megelőzően halláskárosodással diagnosztizáltak száma

Adatforrás: State-based Early Hearing Detection and Intervention Program Network

(EHDI)

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: a hallásszűrés és halláskárosodás tényét a

védőnők számára kötelezően vezetendő státuszlapokon és védőnői igazolásokon jelezni

kell. A Védőnői jelentés összesítője 1, 3 és 5 éves életkorban tartalmazza a

hallásprobléma tényét. A kezelés tényét - ha jelzik is az alapdokumentációban - a

védőnői jelentés nem tartalmazza.

A háziorvosi/házi gyermekorvosi jelentés 2 évenként kötelező morbiditási táblája

tartalmazza a halláskárosodás tényét (vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb

hallásvesztés), a kezelés tényét nem.

Mindkét indikátor hazai bevezetése indokolt és javasolt a hallásszűrésről megjelent

módszertani irányelv felújításakor.

Indikátor: látásvizsgálatban részesült 5 évesnél fiatalabb gyermekek aránya

Számláló: látásvizsgálatban részesült 5 évesnél fiatalabb gyermekek száma

Nevező: 5 évesnél fiatalabb gyermekek száma

Látásvizsgálatra vonatkozó ajánlás: strabizmus, amblyopia, látásélesség vizsgálata.

Adatforrás: National Health Interview Survey

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: a látásvizsgálat tényét a védőnői dokumentáció

tartalmazza (védőnői igazolások), a védőnői jelentés összesítőjében az 1, 3 és 5 éves

korban észlelt látásproblémák száma/aránya szerepel

A „Kimutatás a Háziorvosi, Házi Gyermekorvosi Szolgálathoz Bejelentkezettek

Betegségeiről” jelentés tartalmazza a praxisba bejelentkezettek közül a vak és

csökkentlátók számát, és összesítve azokat, akiknek strabizmusa, fénytörési és

alkalmazkodási problémája van.

A látásvizsgálat mint indikátor jelenleg nincs hazai használatban.

Indikátor: látásprobléma miatt szemüveget vagy kontaktlencsét viselő 17 évesnél

fiatalabbak aránya

Számláló: látásprobléma miatt szemüveget vagy kontaktlencsét viselő 17 évesnél

fiatalabbak száma

Nevező: 17 évesnél fiatalabbak száma

Adatforrás: National Health Interview Survey

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: ez az indikátor jelenleg az iskolaegészségügyi

adatszolgáltatásban szerepel.

Mindkét indikátor hazai bevezetése indokolt és javasolt a látásszűrésről megjelent

módszertani irányelv felújításakor.

25/55

Krónikus betegségekre vonatkozó indikátorok

Indikátor: csökkent aktivitás: asztma

Számláló: 18 évesnél fiatalabbak aránya, akik jelenleg is asztmás betegek és csökkent

aktivitásúak

Nevező: azoknak a személyeknek a száma, akik jelenleg is asztmásnak tartják magukat

Csökkent aktivitás: ha a válaszoló, akinél asztmát állapítottak meg, nehézlégzésről

számol be

Forrás: National Health Interview Survey

Több, elsősorban a kórházi adatszolgáltatásból származó asztma indikátor van

használatban: sürgősségi ellátásban részesülők száma/ asztma oktatásban részesülők

száma/ kezelések fajtái szerint/ asztma halálozás.

Hazai dokumentáció és adatszolgáltatás: az asztma, mint krónikus betegség szerepel a

háziorvosi/házi gyermekorvosi dokumentációban, BNO szerint a B300 jelentésekben és a

„Kimutatás a Háziorvosi, Házigyermekorvosi Szolgálathoz Bejelentkezettek betegségeiről

(0-18 év) Jelentésben.

Diabetes: meglepő módon a gyermekkori diabetesre nem találtam indikátort.

26/55

Irodalomjegyzék

1 Havasi, É.(2007): Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai

követelményei. Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 8. szám

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_08/2007_08_677.pdf

2 Riqby, M., Köhler, L. (2002): Child Health Indicators of Life and Development (CHILD).

Report to the European Commission. 2002.

http://ec.europa.eu/health/ph_projects/2000/monitoring/fp_monitoring_2000_frep_08_e

n.pdf

3 http://ec.europa.eu/health/indicators/international_classification/index_en.htm

4 Research Inventory Child Health in Europe (RICHE).

http://www.childhealthresearch.eu/

5 EURO-PERISTAT http://www.europeristat.com/

6 SCPE http://www.scpenetwork.eu/

7 EUROCAT http://www.eurocat-network.eu/

8 EURONEONET http://www.euroneonet.eu/

9 ECHIM http://www.echim.org/

10 ECHI http://ec.europa.eu/health/indicators/echi/

11 European Health for All Database (HFA-DB) http://www.euro.who.int/en/what-we-

do/data-and-evidence/databases/european-health-for-all-database-hfa-db2

12 European School Survey Project on Alcohol and other Drugs http://www.espad.org/

13 HBSC http://www.hbsc.org/

14 European Child Safety Alliance http://www.childsafetyeurope.org/

15 IOTF http://www.iaso.org/iotf/

16 Alexander et al (2010) Challenges and findings in measuring the behavioural

determinants of obesity in children in Europe. Huber, Bern.

17 CEHAPE http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0006/78639/E83338.pdf

18 ENHIS http://www.euro.who.int/en/what-we-do/data-and-evidence/environment-

and-health-information-systhttp://isci.chapinhall.org/ (International Society for Child

Indicators);

19 WHO http://www.who.int/gho/indicator_registry/en/

20 OECD http://www.oecd.org/

21 UNICEF http://www.unicef.org/

22 Leading health indicators/ 2020: Topics and objectives

http://www.healthypeople.gov/2020/

23 Health indicators warehouse http://healthindicators.gov/

24 America’s Children in Brief: Key National Indicators of Well-being 2012

http://childstats.gov/

25 Surveys and Data Collection Systems http://www.cdc.gov/

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_08/2007_08_677.pdf

http://ec.europa.eu/health/ph_projects/2000/monitoring/fp_monitoring_2000_frep_08_en.pdf

http://ec.europa.eu/health/ph_projects/2000/monitoring/fp_monitoring_2000_frep_08_en.pdf

http://ec.europa.eu/health/indicators/international_classification/index_en.htm

http://www.childhealthresearch.eu/

http://www.europeristat.com/

http://www.scpenetwork.eu/

http://www.eurocat-network.eu/

http://www.euroneonet.eu/

http://www.echim.org/

http://ec.europa.eu/health/indicators/echi/

http://www.euro.who.int/en/what-we-do/data-and-evidence/databases/european-health-for-all-database-hfa-db2

http://www.euro.who.int/en/what-we-do/data-and-evidence/databases/european-health-for-all-database-hfa-db2

http://www.espad.org/

http://www.hbsc.org/

http://www.childsafetyeurope.org/

http://www.iaso.org/iotf/

http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0006/78639/E83338.pdf

http://isci.chapinhall.org/

http://www.who.int/gho/indicator_registry/en/

http://www.oecd.org/

http://www.unicef.org/

http://www.healthypeople.gov/2020/

http://healthindicators.gov/

http://childstats.gov/

http://www.cdc.gov/

27/55

1. számú melléklet

Research Inventory Child Health in Europe (RICHE) indikátorai

Incidence of childhood cancer ACCIS

Access to safe drinking water CEHAPE

Actions to lower children's exposure to UV CEHAPE

Blood lead level in young children CEHAPE

Children exposed to environmental tobacco smoke (ETS) CEHAPE

Children exposed to harmful noise at school CEHAPE

Children exposed to heating and cooking related combustion products CEHAPE

Children living in homes with dampness problems CEHAPE

Children living in the proximity of heavily trafficked roads CEHAPE

Children's exposure to chemical hazards in food CEHAPE

Children's mortality due to non-traffic unintentional injury CEHAPE

Children's mortality from traffic accidents CEHAPE

Diarrhoea morbidity CEHAPE

Drinking water compliance CEHAPE

Exposure to air pollutants in outdoor air CEHAPE

Incidence of childhood leukaemia CEHAPE

Incidence of malignant melanoma CEHAPE

Infant mortality due to respiratory diseases CEHAPE

Management of bathing water CEHAPE

National action plans to prevent obesity CEHAPE

Outbreaks of waterborne diseases CEHAPE

Percentage of physically active children and adolescents CEHAPE

Policies for safe transportation of children CEHAPE

Policies to reduce children's exposure to tobacco smoke CEHAPE

Policies to reduce unintentional child injury from falls, drowning,

poisoning, fires and choking

CEHAPE

POPs in human milk CEHAPE

Prevalence of allergies and asthma in children CEHAPE

Prevalence of excess body weight and obesity in children and

adolescents in school-aged children

CEHAPE

Waste water treatment CEHAPE

Water safety plans CEHAPE

Work injuries among employees under 18 years old CEHAPE

http://www.childhealthresearch.eu/riche/measurements-and-indicators/measurementsandindicators.2012-06-27.1340791505.84

































28/55

Annual incidence of attempted suicide, defined by inpatient hospital

stays with a discharge diagnosis of attempted suicide per 100,000

population, by male, female and total, in age groups 10-14 and 15-17

and by socio-economic group when available

CHILD

Annual incidence of childhood cancer per 100,000 population, for

Leukaemia, malignant brain / CNS tumours, other malignant tumours

in the age groups 0-15, 15-17 and in total

CHILD

Annual incidence of Type I insulin-dependent diabetes per 100,000

population in age groups 0-4, 5-9, 10-14, 15-17 and in total.

CHILD

Annual incidence per 100,000 population of fracture of long-bones

defined by specific ICD10 code, by male, female, and total, in age

groups 0-4, 5-9, 10-14, 15-17, and by socio-economic group when

available.

CHILD

Annual incidence per 100,000 population of Measles, bacterial

meningitis, tuberculosis in the age groups 0-4, 5-9, 10-14, 15-17 by

socio-economic group.

CHILD

Annual rate of overnight hospital inpatient admissions of children

suffering burns, per 100,000 population by male, female and total, in

age groups 0-4, 5-9, 10-14, 15-17, and by socio-economic group when

available.

CHILD

Annual rate of overnight hospital inpatient admissions of children

suffering from poisoning, per 100,000 population, by male, female,

and total in age groups 0-4, 5-9, 10-14, 15-17, and by socio-economic

group when available.

CHILD

Cause specific mortality rates per 100,000 population for: infectious

diseases; congenital malformations; malignant neoplasms (cancers);

unintentional injuries; burns, poisoning, transport accidents; drowning;

suicide; assault and homicide; perinatal causes by male, female and

total, in age groups under 1, 1-4, 5-9, 10-14, 15-17 and by socio-

economic group where available

CHILD

Existence and actual enforcement of legislation and regulations

establishing mandatory requirements for safe mobility and transport

for children

CHILD

Existence and enforcement of laws and regulations aimed at protecting

children from exposure to environmental tobacco smoke in public

places

CHILD

Existence of legislation and regulations that limit the use of lead in

building and decorating materials and establish bio-monitoring of

babies and children at high risk

CHILD

Existence of policies aimed at assessing and reducing the exposure of

babies and young children to potentially harmful noise in ICU units day

care centres, schools and kindergartens

CHILD

Exposure of children to household tobacco smoke CHILD












































29/55

Five year survival rate for acute lymphatic leukaemia in age groups at

diagnosis 0-4, 5-9, 10-14, 15-19

CHILD

Immunisation rates for childhood immunisation, expressed as children

aged 24-35 months inclusive, having completed primary courses of

immunisation as a percentage of all children in that age group,

separately for the following antigens: diphtheria, pertussis, tetanus,

poliomyelitis, haemophilus influenza type b, measles, mumps, rubella,

hepatitis B, meningococcus C.

CHILD

Is it national policy that children in all ages in the following groups

have access to both immunisation and to non-emergency diagnostic

investigations comparable to that offered the general resident child

population? Asylum seekers; children of illegal immigrants / illegal

residents; homeless children; culturally itinerant children (gypsies,

Romany etc).

CHILD

Mean dmft index for 5 year old children and mean DMFT index for 12

year old children respectively by socio-economic group when available.

CHILD

Parental support for children CHILD

Percentage of 15 year old school children who report that they have:

used cannabis more than twice during the last 30 days; ever used

heroin, and Ever used ecstasy by male, female and total, and by socio-

economic group when available.

CHILD

Percentage of all 12 month children receiving breastfeeding at 12

months

CHILD

Percentage of all 6 month children exclusively breastfed at 6 months CHILD

Percentage of children aged 0-14 living in localities with an annual

mean concentration of >40 ppm of PM10.

CHILD

Percentage of children aged 0-4 living in households where any

member of the household smokes, by socio-economic group when

available.

CHILD

Percentage of children aged 15 reporting that they have been drunk

from alcohol consumption on two or more occasions, by male, female,

and total, and by socio-economic group when available

CHILD

Percentage of children aged 3 and under 5 years enrolled in a Level 0

(pre-primary) education or kindergarten programme, by male, female

and total, and by socio-economic group when available.

CHILD

Percentage of children at school entry who are overweight or obese as

measured by the age- and sex- specific international reference

standards for Body Mass Index, optionally also at 10 and 15 years

CHILD

Percentage of children attending schools with a written anti-bullying

policy in operation, as a percentage of all school children

CHILD









































30/55

Percentage of children in the country protected by law against physical

punishment, expressed as a percentage of the national child population

- in schools and other places where children are looked after; in the

home or by parents and family members.

CHILD

Percentage of children reporting that they smoke very week, by male,

female, and total, at ages 11, 13, 15 and by socio-economic group

when available.

CHILD

Percentage of children reporting that they undertake vigorous activity

outside of school hours for at least two hours a week, by male, female

and total at ages 11, 13, 15 and by socio-economic group when

available.

CHILD

Percentage of children who are under the care or formal supervision of

statutory Social Welfare or Social Services agencies, by male, female

and total, and age groups 0-4, 5-9, 10-14, 15-17.

CHILD

Percentage of children who leave school (voluntarily or by exclusion)

before the statutory school leaving age, by male, female and total.

CHILD

Percentage of children who report that they find it easy or very easy to

talk with their parents when something is really bothering them, as a

percentage of all children, by male, female and total, at ages 11, 13

and 15 and by socio-economic group when available.

CHILD

Percentage of inpatient bed days of children aged under 16 occurring

in hospitals where accompanying by ‘parents’ day and night is offered,

as a percentage of all bed days for this age-group.

CHILD

Percentage of newborn children exclusively breastfed at hospital

discharge or immediately after birth

CHILD

Prevalence of asthma by gender, and in age groups 0-4, 5-9, 10-14,

15-17, by socioeconomic group.

CHILD

Total infant mortality rate (IMR) between birth and exactly one year of

age, expressed per 1000 total live births, by male, female and total,

and by socio-economic group where available.

CHILD

Total mortality rate between birth and exactly five years of age

(U5MR) expressed per 1000 total live births by male, female and total,

and by socio-economic group where available.

CHILD

Total Under-20 years Mortality Rate per 100,000 population by male,

female and total, and by socio-economic group where available.

CHILD

Building codes requiring working smoke detectors in all private

dwellings

Child Safety

Report Card

Building codes requiring working smoke detectors in all public

dwellings (e.g., hospitals, schools and daycares)

Child Safety

Report Card








































31/55

Government approved national injury prevention strategy with specific

targets and timelines related to child and adolescent burn/scald

prevention

Child Safety

Report Card


targets and timelines related to child and adolescent

choking/strangulation prevention

Child Safety

Report Card


targets and timelines related to child and adolescent fall prevention

Child Safety

Report Card


targets and timelines related to child and adolescent moped/motor

scooter safety

Child Safety

Report Card


targets and timelines related to child and adolescent pedestrian safety

Child Safety

Report Card


targets and timelines related to child and adolescent poisoning

prevention

Child Safety

Report Card


targets and timelines related to child and adolescent water safety

Child Safety

Report Card

Government approved national strategy with specific targets and

timelines related to child and adolescent cycling safety

Child Safety

Report Card

Government approved national strategy with specific targets and

timelines related to child and adolescent passenger safety

Child Safety

Report Card

National law banning children from riding/driving all terrain vehicles

(e.g., ATVs, three-wheelers, four-wheelers)

Child Safety

Report Card

National law banning children from riding/driving farm tractors Child Safety

Report Card

National law banning the marketing and sale of baby walkers Child Safety

Report Card

National law controlling the sale of fireworks Child Safety

Report Card

National law limiting age or number of child and adolescent passengers

on mopeds/motor scooters

Child Safety

Report Card

National law limiting legal age to drive a moped/motor scooter (e.g.,

small engine motorcycle)

Child Safety

Report Card

National law limiting speeds for mopeds/motor scooters Child Safety

Report Card

National law requiring a minimum qualification for riding a

moped/motor scooter (e.g., formal exam prior to receiving riding

permit)

Child Safety

Report Card

National law requiring barrier fencing for private pools (e.g., domestic

pools; those associated with a residence or dwelling)

Child Safety

Report Card

National law requiring barrier fencing for public pools Child Safety

Report Card

National law requiring child resistant packaging of household cleaners Child Safety

Report Card








































32/55

National law requiring child resistant packaging of medications Child Safety

Report Card

National law requiring children and adolescents to remain seated in the

back seat of a motor vehicle until age 13 years

Child Safety

Report Card

National law requiring children to remain seated in rear facing car

seats until age four years

Child Safety

Report Card

National law requiring compulsory use of a helmet by moped/motor

scooter riders and passengers

Child Safety

Report Card

National law requiring environmental changes to prevent children from

falling out of windows in buildings with more than one storey/level

(e.g., window guards or locks)

Child Safety

Report Card

National law requiring graduated licensing for new drivers (e.g., law

requiring multi-stage programme to allow new licensed drivers on-road

driving experience under conditions of reduced risk)

Child Safety

Report Card

National law requiring informative warning labels on products (e.g.,

toys) to prevent choking, suffocation or strangulation

Child Safety

Report Card

National law requiring mandatory use of personal floatation

device/lifejacket while on the water (e.g., while boating, sailing, etc.)

Child Safety

Report Card

National law requiring national recertification for lifeguards on a

regular basis

Child Safety

Report Card

National law requiring reduced speed in residential areas (e.g. schools

and playgrounds)

Child Safety

Report Card

National law requiring scald preventing maximum temperature (e.g.,

not higher than 50°C) for tap water in domestic settings

Child Safety

Report Card

National law requiring use of appropriate child and adolescent

passenger restraint

Child Safety

Report Card

National law requiring use of bicycle helmet while cycling Child Safety

Report Card

National law requiring use of flame retardant fabrics in children’s

nightwear

Child Safety

Report Card

National law stating minimum number of lifeguards required at public

pools

Child Safety

Report Card

National law stating minimum number of lifeguards required on

beaches or other areas specifically specified for water leisure activities

Child Safety

Report Card

National law that assumes driver responsibility in a crash involving a

child pedestrian (e.g., places the burden of proof on the driver)

Child Safety

Report Card

National law that bans the production and sale of latex balloons Child Safety

Report Card

National law that enables restriction or banning of unsafe products Child Safety

Report Card

National law that prohibits the use of drawstrings in children’s clothing Child Safety

Report Card

National law that prohibits the use of inedible materials in food

products

Child Safety

Report Card








































33/55

National law that regulates design and sale of blind cords Child Safety

Report Card

National media campaign at least once in past five years targeting

child and adolescent burn/scald prevention

Child Safety

Report Card


child and adolescent choking/strangulation prevention

Child Safety

Report Card


child and adolescent cycling safety

Child Safety

Report Card


child and adolescent fall prevention

Child Safety

Report Card


child and adolescent moped/motor scooter safety

Child Safety

Report Card


child and adolescent passenger safety

Child Safety

Report Card


child and adolescent pedestrian safety

Child Safety

Report Card


child and adolescent poisoning safety

Child Safety

Report Card


child and adolescent water safety

Child Safety

Report Card

National ministry/government department with mandated

responsibility for child and adolescent burn/scald prevention

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent choking/strangulation prevention

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent cycling safety

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent fall prevention

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent moped/motor scooter safety

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent passenger safety

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent pedestrian safety

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent poisoning prevention

Child Safety

Report Card


responsibility for child and adolescent water safety

Child Safety

Report Card

National policy governing water safety for leisure/recreational

programming at the community level (e.g., minimum levels of

supervision, training or safety equipment, etc.)

Child Safety

Report Card









































34/55

National policy providing support for efforts to redesign vehicle

standards to reduce risk of pedestrian injury

Child Safety

Report Card

National policy regarding poison control centres (e.g., funding or

support for national or regional poison control centre)

Child Safety

Report Card

National policy requiring playground equipment and landing surfaces to

meet safety standards

Child Safety

Report Card

National policy requiring sale of reduced ignition propensity (RIP)

cigarettes (e.g., “fire-safe” cigarettes designed to reduce risk of

igniting upholstered furniture, mattresses and bedding)

Child Safety

Report Card

National programme of child home visits that includes education on

child choking/strangulation prevention

Child Safety

Report Card


child burn/scald prevention

Child Safety

Report Card


child fall prevention

Child Safety

Report Card


child passenger safety

Child Safety

Report Card


child poisoning prevention

Child Safety

Report Card


child water safety

Child Safety

Report Card

National regulation for private and public buildings requiring safe

design for guardrails to prevent falls from balconies and stairs

Child Safety

Report Card

National regulation requiring child resistant design for cigarette lighters Child Safety

Report Card

National standard for public swimming pools that mandates water

depth markings, step edges marked with contrasting colours, onsite

safety equipment, suction outlet covers and chemical standards

Child Safety

Report Card

National standard for water safety signs and symbols (e.g., no diving

signs, red flag indicating ‘do not enter water’, etc.)

Child Safety

Report Card

National standard that regulates safe crib design Child Safety

Report Card

Policy making water safety education, including swimming lessons, a

compulsory part of the school curriculum

Child Safety

Report Card

Alcohol and pills lifetime use ESPAD

Alcohol lifetime use ESPAD

Alcohol use past 30 days ESPAD




































35/55

Any illicit drug lifetime use ESPAD

Any other drug than cannabis lifetime use ESPAD

Cannabis lifetime use ESPAD

Cannabis use past 30 days ESPAD

Cigarette use past 30 days ESPAD

Cigarettes lifetime use ESPAD

Drunk past 12 months ESPAD

Ecstacy lifetime use ESPAD

Heavy episodic drinking past 30 days ESPAD

Inhalants lifetime use ESPAD

Tranquillizers / sedative use without a doctor's prescription - lifetime

use

ESPAD

Birth weight distribution by vital status, gestational age, plurality Euro-Persistat

Causes of perinatal deaths due to congenital anomalies Euro-Persistat

Content of antenatal care Euro-Persistat

Distribution of Apgar score at 5 minutes Euro-Persistat

Distribution of births by mode of onset of labour Euro-Persistat

Distribution of maternal age Euro-Persistat

Distribution of mother's country of origin Euro-Persistat

Distribution of mother's education Euro-Persistat

Distribution of parity Euro-Persistat

Distribution of place of birth Euro-Persistat

Distribution of timing of first antenatal visit Euro-Persistat

Fetal mortality rate by gestational age, birth weight, plurality Euro-Persistat

Gestational age distribution by vital status, plurality Euro-Persistat

Infant mortality rate by gestational age, birth weight, plurality Euro-Persistat

Maternal mortality ratio by age, mode of delivery Euro-Persistat

Maternal mortality ratio by cause of death Euro-Persistat

Mode of delivery by parity, plurality, presentation, previous caesarean

section

Euro-Persistat

Multiple birth rate by number of fetuses Euro-Persistat

Neonatal mortality rate by gestational age, birth weight, plurality Euro-Persistat

Neonatal screening policies Euro-Persistat

Percentage of all pregnancies following fertility treatment Euro-Persistat

Percentage of infants breastfed at birth Euro-Persistat




































36/55

Percentage of very preterm babies delivered in units without a

neonatal intensive care unit (NICU)

Euro-Persistat

Percentage of women who smoke during pregnancy Euro-Persistat

Positive outcomes of pregnancy (births without medical attention) Euro-Persistat

Postpartum depression Euro-Persistat

Prevalence of cerebral palsy Euro-Persistat

Prevalence of faecal incontinence Euro-Persistat

Prevalence of hypoxic-ischemic encephalopathy Euro-Persistat

Prevalence of late induced abortions Euro-Persistat

Prevalence of selected congenital anomalies Euro-Persistat

Prevalence of severe maternal morbidity Euro-Persistat

Prevalence of trauma to the perineum Euro-Persistat

Severe neonatal morbidity among babies at high risk Euro-Persistat

Active for an hour or more, average of last week and typical week

(mean days) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds.

HBSC

Being bullied at school at least 2-3 times a month in the past couple of

months (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Being bullied at school in the past couple of months (%) 11 year olds,

13 year olds, 15 year olds

HBSC

Being injured (and requiring medical attention) ≥1 times in the past

year (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Being injured (and requiring medical attention) ≥2 times in the past

year (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Being involved in a fight at least once in the past couple of months (%)

11 year olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Being involved in a fight ≥3 times in the past 12 months (%) 11 year

olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Brushing teeth more than once a day (%) 11 year olds, 13 year olds,

15 year olds

HBSC

Bullying someone else at school at least 2-3 times a month in the last

couple of months (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Bullying someone else at school at least once in the last couple of

months (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds

HBSC

Cannabis use 15 year olds (%) ever used, used in the last year HBSC

Dissatisfied with body (bit too fat/much too fat) (%) 11 year olds, 13

year olds, 15 year olds

HBSC





































37/55

Doing homework ≥3 hours a day, weekends (%) 11 year olds, 13 year

olds, 15 year olds

HBSC

Drinking beer weekly (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Drinking soft drinks every day (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year

olds

HBSC

Drinking spirits weekly (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Drinking weekly (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Drinking wine weekly (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Eating breakfast every school day (11%) 11 year olds, 13 year olds,

15 year olds

HBSC

Eating fruit every day (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Eating sweets every day (11%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year

olds

HBSC

Eating vegetables every day (%) 11 year olds, 13 year olds 15 year

olds

HBSC

Ever smoked (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Having been drunk two or more times (%) 11 year olds, 13 year olds,

15 year olds

HBSC

Having had sexual intercourse, 15 year olds (%) HBSC

Less than good health (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Mean age at first cigarette 15 year olds (years), ever smokers, weekly

smokers, daily smokers

HBSC

Mean age at first drink (years) 15 year olds who have been drunk HBSC

Mean age of first intercourse, 15 year olds (years) HBSC

Meeting physical activity guidelines (%) 11 year olds, 13 year olds, 15

year olds

HBSC

Obese (%) 13 year olds, 15 year olds HBSC

On a diet or doing something to control weight (%) 11 year olds, 13


HBSC

Overweight (%) 13 year olds, 15 year olds HBSC

Overweight / obese (%) 13 year olds, 15 year olds HBSC
































38/55

Satisfaction with life (Cantril Ladder score of ≥6) (%) 11 year olds, 13


HBSC

Smoking daily (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Smoking weekly (%) 11 year olds, 13 year olds, 15 year olds HBSC

Two or more symptoms more than once a week (%) 11 year olds, 13


HBSC

Using a computer ≥3 hours a day, weekdays (%) 11 year olds, 13 year

olds, 15 year olds

HBSC

Using a computer ≥3 hours a day, weekends (%) 11 year olds, 13


HBSC

Using a condom in most recent sexual intercourse, sexually active 15

year olds (%)

HBSC

Using at least one contraceptive method in most recent sexual

intercourse, sexually active 15-year olds (%)

HBSC

Watching television ≥4 hours a day on weekdays (%) 11 year olds, 13


HBSC

Watching television ≥4 hours a day at weekends (%) 11 year olds, 13


HBSC

Alcohol consumption among adults OECD

Cancer incidence OECD

Childhood vaccination programmes OECD

Diabetes prevalence and incidence OECD

HIV/AIDS OECD

Incidence of selected communicable diseases OECD

Infant health: Low birth weight OECD

Infant mortality OECD

Life expectancy and healthy life expectancy at age 65 OECD

Life expectancy and healthy life expectancy at birth OECD

Mortality from all causes OECD

Mortality from cancer OECD

Mortality from heart disease and stroke OECD

Mortality from transport accidents OECD

Nutrition among children OECD

Overweight and obesity among adults OECD

Overweight and obesity among children OECD

Physical activity among children OECD





































39/55

Self-reported health and disability OECD

Smoking and alcohol consumption among children OECD

Suicide OECD

Supply of fruit and vegetables for consumption OECD

Tobacco consumption among adults OECD

Are nutrition standards of school meals included as part of regulatory

kindergarten / pre-school care facility inspection process?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Are there national requirements for programmes in Kindergartens/pre-

school facilities to promote physical activity?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Are there national requirements for programmes in schools to promote

physical activity?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Consumption of fresh fruit and vegetables by household with children

(grams per person per day)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Does the member state apply the International Code on Marketing of

Breastmilk Substances?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Existence and enforcement of legislation to protect breastfeeding

mothers who work

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Existence of legislation to support availability and access to healthy

food, including school meals.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Existence of national transport policies that promote active

transportation, such as walking or cycling to schools.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Existence of national transport policies that promote active

transportation, such as walking or cycling to schools.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity
























40/55

Is there legislation, or an effectively enforced voluntary code of

conduct, against promoting or ‘placing’ unhealthy food in television

programmes likely to be viewed by children?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Is there legislation, or effectively enforced national policies, against

advertising (unhealthy) food to children?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Number of baby friendly hospitals (and as a percentage of all

maternity hospitals)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents physically active for a minimum of one hour,

5 or more days a week (based on MVPA guidelines for physical

activity).

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who drink soft drinks (Coke or other

sugared soft drinks) every day (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who eat breakfast every school/college/work

day (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who eat fruit every day (by age and sex) Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who eat sweets (candy or chocolate) every

day (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who eat vegetables every day (by age and

sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who have access to safe places to play -

defined as space, facilities, equipment, or set of activities intended to

give adolescents the opportunity to play

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of adolescents who walk or bicycle to school (by age and

sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

























41/55

Obesity

Percentage of all babies who are being exclusively breastfed at six

months (26 weeks) of age.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of births that take place in Baby Friendly Hospitals Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children aged 5-9 living in household which purchases

fruit and vegetables every week.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children drinking soft drinks (Coke or other sugared soft

drinks) every day (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children eating sweets (candy or chocolate) every day

(by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who are overweight or obese at primary school

entry (age approx 5) as measured by the age- and sex- specific

international reference standards for Body Mass Index (IOTF).

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who eat breakfast every school day (by age and

sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who eat fruit every day (by age and sex) Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who eat sweets (candy or chocolate) every day

(by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who eat vegetables every day (by age and sex) Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity



















42/55

Percentage of children who have access to safe places to play –

defined as space, facilities, equipment, or set of activities intended to

give children the opportunity to play

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who walk or bicycle to school (by age and sex) Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children who walk or bicycle to school (by age and sex) Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of children whose family reports regular physical activity

(walking, using playgrounds etc).

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of families who eat one meal together a day at least five

days a week.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of newborns exclusively breastfed at hospital discharge or

immediately after birth (home births).

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of pre-schools offering healthy food options. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of pre-schools offering school meals consistent to dietary

guidelines.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of pre-schools with a school food policy. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of primary schools offering healthy food options. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of primary schools offering school meals consistent to

dietary guidelines.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of



















43/55

Obesity

Percentage of primary schools with a school food policy. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of primary schools with ‘walk-to-school’ safe routes Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools offering a minimum of one hour of physical

activity daily.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools offering extracurricular physical activity

opportunities.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools offering healthy food options. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools offering school meals consistent to dietary

guidelines.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools with a published physical activity school policy. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools with a school food policy. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of schools with ‘walk-to-school’ safe routes. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools offering a minimum of one hour of

physical activity daily. .

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity















44/55

Percentage of secondary schools offering extracurricular physical

activity opportunities.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools offering healthy food options. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools offering school meals consistent to

dietary guidelines.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools with a published physical activity

school policy.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools with a school food policy. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools with school nutrition policy

incorporated into education curriculum.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of secondary schools with ‘walk-to-school’ safe routes. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of young people aged 5-9 who use computers ≥ 3 hours a

day at weekends (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of young people physically active for a minimum of one

hour, 5 or more days a week (based on MVPA guidelines for physical

activity).

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of young people who use computers ≥ 3 hours a day at

weekends (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of young people who use computers ≥ 3 hours a day on

weekdays (by age and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of





















45/55

Obesity

Percentage of young people who watch ≥ 4 hours of television a day at

weekends (by age, and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Percentage of young people who watch ≥ 4 hours of television a day

on weekdays (by age, and sex)

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Proportion of all babies who are being breastfed at 12 months of age,

even if they are also receiving infant formula or solid food

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Provision of sports facilities and equipment to schools stated in

national school policies.

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

Restrictions on advertising of snack foods to adolescents. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

School nutrition policy incorporated into education curriculum. Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

What proportion of primary schools meet national (or other adequate)

standards for promotion of physical activity?

Scientific

Platform Project

on Lifestyle

determinants of

Obesity

% >5s with suspected pneumonia receiving antibiotics UNICEF

% >5s with suspected pneumonia taken to an appropriate health care

provider

UNICEF

% of children (2005-2009*) who are: breastfed with complementary

food (6-9 months)

UNICEF

% of children (2005-2009*) who are: exclusively breastfed (<6

months)

UNICEF

% of children (2005-2009*) who are: still breastfeeding (20-23

months)

UNICEF

% of people using improved drinking water sources UNICEF

% of population using improved sanitation facilities UNICEF
























46/55

% of under-fives (2003 -2009*) suffering from: stunting (WHO),

moderate & severe

UNICEF

% of under-fives (2003 -2009*) suffering from: underweight

(NCHS/WHO), moderate & severe

UNICEF

% of under-fives (2003 -2009*) suffering from: wasting (WHO),

moderate & severe

UNICEF

% under-fives with diarrhoea receiving oral rehydration and continued

feeding

UNICEF

% who used condoms at last higher risk sex 2003-2008 UNICEF

>5 mortality rate UNICEF

attitude towards domestic violence UNICEF

average annual growth rate of urban population (%). UNICEF

Established adult HIV prevalence rate (age 15-49) UNICEF

established number of people (all ages) living with HIV 2007 (1000s) UNICEF

estimated % of children aged 6-59 months reached with 2 doses of

vitamin A supplements 2008

UNICEF

female genital mutilation, women aged 15-49 years, daughters UNICEF

GNI per capita (US$) UNICEF

immunization – 1 year olds immunised against TB, DPT, Polio,

measles, HepB, HiB, % newborns protected against tetanus

UNICEF

infant mortality rate UNICEF

Low birthweight, % weighing >2500g at birth UNICEF

mother-to-child transmission – estimated number of women (aged

15+) living with HIV, 2007 (1000s)

UNICEF

neonatal mortality rate UNICEF

Orphan school attendance ratio 2003-2008. UNICEF

Orphans – children aged 0-17 orphaned by AIDS 2007, orphans due to

all causes 2007

UNICEF

paediatric infections – estimated number of children (aged 0-14) living

with HIV, 2007 (1000s)

UNICEF

prevalence among young people – HIV prevalence among young

people (aged 15-24) 2007

UNICEF

primary school attendance ratio 2003-2008 UNICEF

primary school net enrolment / attendance (%) UNICEF



































47/55

survival rate to last primary grade (%)2003-2008 UNICEF

total adult literacy rate (%) UNICEF

vitamin A supplementation (full coverage) UNICEF

Youth literacy rate (15-24 years) UNICEF

Diarrhoea mortality WHO

Hospital admissions for injuries WHO

Morbidity due to poisoning WHO

Mortality due to external causes WHO

Mortality due to poisoning WHO

% of all live births to mothers age 35+ years WHO EURO HFA

database

% of all live births to mothers aged under 20 WHO EURO HFA

database

% of children vaccinated against measles WHO EURO HFA

database

% of infants breastfed at 3 months of age WHO EURO HFA

database

% of infants breastfed at 6 months of age WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against diphtheria WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against hepatitis B WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against invasive disease due to Haemophilus

influenzae type b

WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against mumps WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against pertussis WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against poliomyelitis WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against rubella WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against tetanus WHO EURO HFA

database

% of infants vaccinated against tuberculosis WHO EURO HFA

database

% of live births weighing 2500 g or more WHO EURO HFA

database

% of population aged 0–14 years WHO EURO HFA

database

% of population whose homes are connected to water supply system WHO EURO HFA

database

% of regular daily smokers in the population, age 15+ years WHO EURO HFA

database

% of total energy available from fat WHO EURO HFA

database






























48/55

% of total energy available from protein WHO EURO HFA

database

% population having access to sewage system, septic tank or other

hygienic sewage disposal

WHO EURO HFA

database

0260 990001 Gross domestic product, US$ per capita WHO EURO HFA

database

Abortions per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Abortions per 1000 live births under 20 years WHO EURO HFA

database

Acute poliomyelitis incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Average amount of cereal available per person per day (kg) WHO EURO HFA

database

Average amount of fruits and vegetables available per person per day

(kg)

WHO EURO HFA

database

Average number of calories available per person per day (kcal) WHO EURO HFA

database

Average number of persons per room in occupied housing unit WHO EURO HFA

database

Births with Down’s syndrome per 100000 live births WHO EURO HFA

database

Caesarean sections per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Clinically diagnosed AIDS incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Congenital anomalies per 100000 live births WHO EURO HFA

database

Congenital rubella incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Congenital syphilis incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Decayed, missing or filled teeth at age 12 (DMFT-12 index) WHO EURO HFA

database

Dentists per 100000 population WHO EURO HFA

database

Diphtheria incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Disability-adjusted life expectancy (World Health Report) WHO EURO HFA

database

Early neonatal deaths per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Estimated life expectancy (World Health Report) WHO EURO HFA

database

Fetal deaths per 1000 births WHO EURO HFA

database

General practitioners per 100000 WHO EURO HFA

database

Gross national product, US$ per capita WHO EURO HFA

database




























49/55

Hospital discharges, injury and poisoning per 100000 population WHO EURO HFA

database

Hospitals per 100000 population WHO EURO HFA

database

Infant deaths per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Late neonatal deaths per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Life expectancy at age 1, in years WHO EURO HFA

database

Life expectancy at age 15, in years WHO EURO HFA

database

Life expectancy at birth, in years WHO EURO HFA

database

Literacy rate (%) in population aged 15+ WHO EURO HFA

database

Live births per 1000 population WHO EURO HFA

database

Maternal deaths per 100000 live births WHO EURO HFA

database

Measles incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Microbiological foodborne diseases per 100000 population WHO EURO HFA

database

Microbiological foodborne diseases, total number of outbreaks WHO EURO HFA

database

Midwives per 100000 population WHO EURO HFA

database

Mumps incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Neonatal deaths per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Neonatal tetanus incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Nurses per 100000 population WHO EURO HFA

database

Perinatal deaths per 1000 births WHO EURO HFA

database

Persons killed or seriously injured in road traffic accidents per 100000

population

WHO EURO HFA

database

Pertussis incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Pharmacists per 100000 population WHO EURO HFA

database

Postneonatal deaths per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Probability of dying before age 5 years per 1000 live births WHO EURO HFA

database

Real gross domestic product, PPP$ per capita WHO EURO HFA

database



























50/55

Road traffic accidents involving alcohol per 100000 population WHO EURO HFA

database

Road traffic accidents with injury per 100000 population WHO EURO HFA

database

Rubella incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Salmonellosis cases per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, acute respiratory infections, pneumonia & influenza, children

under 5 years,

WHO EURO HFA

database

SDR, external cause injury and poison, 0–64, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, external cause injury and poison, all ages, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, homicide and intentional injury, 0–64, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, motor vehicle traffic accidents, 0–64, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, motor vehicle traffic accidents, all ages, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, suicide and self-inflicted injury, 0–64, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, suicide and self-inflicted injury, all ages, per 100000 population WHO EURO HFA

database

SDR, transport accidents, all ages, per 100000 population WHO EURO HFA

database

Tetanus incidence per 100000 population WHO EURO HFA

database

Total fertility rate WHO EURO HFA

database

Total health expenditure as % of gross domestic product WHO EURO HFA

database

Total health expenditure, PPP$ per capita WHO EURO HFA

database

Total inpatient expenditure as % of total health expenditure WHO EURO HFA

database




















51/55

2. számú melléklet

Healthy people stratégia indikátorai: Mother, infant and child health

I. Morbidity and Mortality

MICH-1 Reduce the rate of fetal and infant deaths

MICH-1.1 Reduce the rate of fetal deaths at 20 or more weeks of gestation

MICH-1.2 Reduce the rate of fetal and infant deaths during perinatal period (28

weeks of gestation to 7 days after birth)

MICH-1.3 Reduce the rate of all infant deaths (within 1 year)

MICH-1.4 Reduce the rate of neonatal deaths (within the first 28 days of life)

MICH-1.5 Reduce the rate of postneonatal deaths (between 28 days and 1 year)

MICH-1.6 Reduce the rate of infant deaths related to birth defects (all birth defects)

MICH-1.7 Reduce the rate of infant deaths related to birth defects (congenital heart

defects)

MICH-1.8 Reduce the rate of infant deaths from sudden infant death syndrome

(SIDS)

MICH-1.9 Reduce the rate of infant deaths from sudden unexpected infant deaths

(includes SIDS, Unknown Cause, Accidental Suffocation, and Strangulation

in Bed)

MICH-2 Reduce the 1-year mortality rate for infants with Down syndrome

MICH-3 Reduce the rate of child deaths

MICH-3.1 Reduce the rate of deaths among children aged 1 to 4 years

MICH-3.2 Reduce the rate of deaths among children aged 5 to 9 years

MICH-4 Reduce the rate of adolescent and young adult deaths

MICH-4.1 Reduce the rate of deaths among adolescents aged 10 to 14 years

MICH-4.2 Reduce the rate of deaths among adolescents aged 15 to 19 years

MICH-4.3 Reduce the rate of deaths among young adults aged 20 to 24 years

MICH-5 Reduce the rate of maternal mortality

MICH-6 Reduce maternal illness and complications due to pregnancy

(complications during hospitalized labor and delivery)

MICH-7 Reduce cesarean births among low-risk (full-term, singleton, and

vertex presentation) women

MICH-7.1 Reduce cesarean births among low-risk women with no prior cesarean

births

MICH-7.2 Reduce cesarean births among low-risk women giving birth with a prior

cesarean birth

MICH-8 Reduce low birth weight (LBW) and very low birth weight (VLBW)

MICH-8.1 Reduce low birth weight (LBW)

http://www.healthypeople.gov/2020/topicsobjectives2020/objectiveslist.aspx?topicId=26
















































52/55

MICH-8.2 Reduce very low birth weight (VLBW)

MICH-9 Reduce preterm births

MICH-9.1 Reduce total preterm births

MICH-9.2 Reduce late preterm or live births at 34 to 36 weeks of gestation

MICH-9.3 Reduce live births at 32 to 33 weeks of gestation

MICH-9.4 Reduce very preterm or live births at less than 32 weeks of gestation

II. Pregnancy Health and Behaviors MICH 10-13

MICH-10 Increase the proportion of pregnant women who receive early and

adequate prenatal care

MICH-10.1 Increase the proportion of pregnant women who receive prenatal care

beginning in first trimester

MICH-10.2 Increase the proportion of pregnant women who receive early and

adequate prenatal care

MICH-11 Increase abstinence from alcohol, cigarettes, and illicit drugs

among pregnant women

MICH-11.1 Increase abstinence from alcohol among pregnant women

MICH-11.2 Increase abstinence from binge drinking among pregnant women

MICH-11.3 Increase abstinence from cigarette smoking among pregnant women

MICH-11.4 Increase abstinence from illicit drugs among pregnant women

MICH-12 (Developmental) Increase the proportion of pregnant women who

attend a series of prepared childbirth classes

MICH-13 (Developmental) Increase the proportion of mothers who achieve a

recommended weight gain during their pregnancies

III. Preconception Health and Behaviors

MICH-14 Increase the proportion of women of childbearing potential with

intake of at least 400 μg of folic acid from fortified foods or dietary supplements

MICH-15 Reduce the proportion of women of childbearing potential who

have low red blood cell folate concentrations

MICH-16 Increase the proportion of women delivering a live birth who

received preconception care services and practiced key recommended

preconception health behaviors

MICH-16.1 (Developmental) Increase the proportion of women delivering a live birth

who discussed preconception health with a health care worker prior to

pregnancy

MICH-16.2 Increase the proportion of women delivering a live birth who took

multivitamins/folic acid prior to pregnancy

MICH-16.3 Increase the proportion of women delivering a live birth who did not

smoke prior to pregnancy
















































53/55

MICH-16.4 Increase the proportion of women delivering a live birth who did not drink

alcohol prior to pregnancy

MICH-16.5 Increase the proportion of women delivering a live birth who had a healthy

weight prior to pregnancy

MICH-16.6 (Developmental) Increase the proportion of women delivering a live birth

who used contraception to plan pregnancy

MICH-17 Reduce the proportion of persons aged 18 to 44 years who have

impaired fecundity (i.e., a physical barrier preventing pregnancy or carrying a

pregnancy to term)

MICH-17.1 Reduce the proportion of women aged 18 to 44 years who have impaired

fecundity

MICH-17.2 (Developmental) Reduce the proportion of men aged 18 to 44 years who

have impaired fecundity

IV. Postpartum Health and Behavior

MICH-18 (Developmental) Reduce postpartum relapse of smoking among

women who quit smoking during pregnancy

MICH-19 (Developmental) Increase the proportion of women giving birth

who attend a postpartum care visit with a health worker

V. Infant Care

MICH-20 Increase the proportion of infants who are put to sleep on their

backs

MICH-21 Increase the proportion of infants who are breastfed

MICH-21.1 Increase the proportion of infants who are ever breastfed

MICH-21.2 Increase the proportion of infants who are breastfed at 6 months

MICH-21.3 Increase the proportion of infants who are breastfed at 1 year

MICH-21.4 Increase the proportion of infants who are breastfed exclusively through 3

months

MICH-21.5 Increase the proportion of infants who are breastfed exclusively through 6

months

MICH-22 Increase the proportion of employers that have worksite lactation

support programs

MICH-23 Reduce the proportion of breastfed newborns who receive formula

supplementation within the first 2 days of life

MICH-24 Increase the proportion of live births that occur in facilities that

provide recommended care for lactating mothers and their babies

VI. Disability and Other Impairments

MICH-25 Reduce the occurrence of fetal alcohol syndrome (FAS)

MICH-26 Reduce the proportion of children diagnosed with a disorder

through newborn blood spot screening who experience developmental delay

requiring special education services




















































54/55

MICH-27 Reduce the proportion of children with cerebral palsy born as low

birth weight infants (less than 2,500 grams)

MICH-28 Reduce occurrence of neural tube defects

MICH-28.1 Reduce the occurrence of spina bifida

MICH-28.2 Reduce the occurrence of anencephaly

MICH-29 Increase the proportion of young children with an autism spectrum

disorder (ASD) and other developmental delays who are screened, evaluated,

and enrolled in early intervention services in a timely manner

MICH-29.1 Increase the proportion of young children who are screened for an autism

spectrum disorder (ASD) and other developmental delays by 24 months of

age

MICH-29.2 Increase the proportion of children with an ASD with a first evaluation by

36 months of age

MICH-29.3 Increase the proportion of children with an ASD enrolled in special services

by 48 months of age

MICH-29.4 (Developmental) Increase the proportion of children with a developmental

delay with a first evaluation by 36 months of age

MICH-29.5 (Developmental) Increase the proportion of children with a developmental

delay enrolled in special services by 48 months of age

VII. Health Services

MICH-30 Increase the proportion of children, including those with special

health care needs, who have access to a medical home

MICH-30.1 Increase the proportion of children who have access to a medical home

MICH-30.2 Increase the proportion of children with special health care needs who

have access to a medical home

MICH-31 Increase the proportion of children with special health care needs

who receive their care in family-centered, comprehensive, and coordinated

systems

MICH-31.1 Increase the proportion of children aged 0 to 11 years with special health

care needs who receive their care in family-centered, comprehensive, and

coordinated systems

MICH-31.2 Increase the proportion of children aged 12 to 17 years with special health

care needs who receive their care in family-centered, comprehensive,

coordinated systems

MICH-32 Increase appropriate newborn blood-spot screening and follow-up

testing

MICH-32.1 Increase the number of States and the District of Columbia that verify

through linkage with vital records that all newborns are screened shortly

after birth for conditions mandated by their State-sponsored screening

program

MICH-32.2 Increase the proportion of screen-positive children who receive followup

testing within the recommended time period













































55/55

MICH-32.3 (Developmental) Increase the proportion of children with a diagnosed

condition identified through newborn screening who have an annual

assessment of services needed and received

MICH-33 Increase the proportion of very low birth weight (VLBW) infants

born at Level III hospitals or subspecialty perinatal centers








tÁmop-6.1.4/12/1-2012-0001 koragyermekkori (0- · agendával. Ámbár túlélési indikátor, mint...

Documents