ÚTMUTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEKBEN KELETKEZŐ

HULLADÉKOK KEZELÉSÉHEZ Bevezetés Jelen útmutató célja, hogy segítséget nyújtson az egészségügyi intézményeknek – beleértve a kutató és megelőző intézményeket is – hulladékaik előírásoknak megfelelő kezeléséhez. Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelését érintő jogszabályokat az 1. számú függelék foglalja össze.

Az 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről (továbbiakban: R) részletes ismertetése 1. § A rendelet hatálya A rendelet alanyi hatálya kiterjed - minden a TEAOR 851 „Humán egészségügyi ellátás, illetve kísérlet/kutatás”

tevékenységet végző természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre a továbbiakban: egészségügyi intézményre, mint a hulladék tulajdonosára;

- azon hulladékkezelőre, aki az egészségügyi hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék termelőjétől kezelésre átveszi. Pl. a begyűjtő járattal összeszedett hulladék tulajdonosa a begyűjtő, feltéve, hogy nem csak szállítást végez.

A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az egészségügyi intézményben keletkező valamennyi hulladékra. A halva született és elvetélt magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek és szervmaradványok nem hulladékok, ezekkel kapcsolatban a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. 2. §. Fogalom meghatározások A fogalom meg határozásoknak alapvető jelentősége van a rendelet értelmezésének szempontjából, mert itt kerülnek megfogalmazásra a különböző hulladék fajták. Az R. - az EU jogszabálynak megfelelően - a hulladék fogalmat a hatálya alá tartózó hulladékok felsorolásával adja meg. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza és itt találhatók az EWC (European Waste Catalogue) kódszámok is. A jegyzékben a veszélyes hulladékokat csillag jelöli. A hulladékok csoportosítása kifejezi azok különböző veszélyességét, másrészről igazodik a gyakorlatban megvalósítható szelektív hulladékgyűjtéshez. Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok - a hulladékkezelés szempontjából - az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. Települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok.

2. Fertőző hulladékok. 3. Vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok.

A települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok - Háztartási jellegű hulladékok, szelektíven gyűjtve, kórtermekben, kiszolgáló egységekben (irodákban, raktárakban, stb.) keletkező nem fertőző hulladékok, kivéve a fertőző és a megfigyelő/elkülönítő részlegekből kikerülő ilyen jellegű hulladékokat. - Csomagolóanyagok, papír, karton dobozok, üvegek (kimosott üveg infúziós palackok is), műanyag göngyölegek, amelyek veszélyes anyagoktól mentesek. - Irodaszerek (veszélyes hulladékok is vannak közöttük pl. másolók festékpatronjai, elemek, de nem veszélyes hulladék a tintasugaras nyomtatók patronja). - Élelmezési hulladékok (konyhai feldolgozási maradékok, étel hulladékok), kivéve a fertőző és a megfigyelő/elkülönítő részlegekből kikerülő hulladékokat. - Kerti hulladék. - Fertőtlenített és nem veszélyesnek ítélt hulladékok.

A települési hulladék jellegű anyagoknál a hasznosítás sok esetben cél lehet, ezért a fajtánként elkülönített gyűjtés indokolt. A települési hulladékok kezelésére vonatkozó követelményeket a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a közegészségügyi követelményeket a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet tartalmazza. (Erre utal az R 3. § (2) bekezdése.)

Veszélyes hulladékok A hulladéktulajdonos feladatai a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 32. § (5) szerint: „A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a 20. § (3) bekezdésének megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.” A hulladékok jegyzékét tartalmazó, a 10/2002. (II.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet az EWC (European Waste Catalogue) kódszámokkal sorolja fel a különböző hulladékokat, amelyek között a veszélyes hulladékokat *-gal jelöli. Az R. 2. §. b) pont az egészségügyi ellátásban keletkező kémiai vagy fizikai tulajdonságuk miatt veszélyes hulladékokra vonatkozik, amelyek közül kiemeli - a 18 01 06 kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló

vegyszereket, - a 18 01 08 kódszámú citotoxikus és citosztatikus gyógyszereket, - a 18 01 10 kódszámú fogászati célokra használt amalgám hulladékokat.

Nem az itt hivatkozott pont alatt, hanem a 3. §. (3) bekezdésben az R. rögzíti, hogy a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékait veszélyes hulladéknak kell tekinteni függetlenül attól, hogy a hulladék jegyzékben milyen besoroláshoz tartoznak. A fentiekben nevesített hulladékokon kívül az egészségügyi intézmények működése, üzemeltetése során egyéb veszélyes hulladékok is keletkeznek pl. fixir oldat, olajhulladék, akkumulátorok, száraz elemek, higany tartalmú hulladékok, laboratóriumi vegyszerek stb. Az adott hulladékra vonatkozó veszélyes hulladék besorolás és az EWC kód a hulladékjegyzékben található. Veszélyes hulladéknak tekintendő az a laboratóriumi anyag, amelyet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet annak tart!

Különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző) hulladékok Az R. 3. §. c) pontja adja meg részletesen a különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékokat. Ezeknek a hulladékoknak az EWC kódja 18 01 03, illetve a 16/2001.(VII.18.)KÖM rendelet „B” listáján V 97104, kezelésüket részletesen az R. szabályozza. - ca) csoport: éles, hegyes eszközök, amelyek fertőző mikroorganizmusokkal

szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek. Ide tartoznak az éles eszközökön kívül a törött tárgylemezek, a használt ampullák és egyéb szúrt vagy vágott sérülést okozó hulladékok.

- cb) csoport: humán biológiai anyagok így, vér és vérkészítmények, műtéti és más

orvosi beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, váladékok, vizsgálati anyagok és ezek maradványai.

- cc) csoport: betegápolási hulladékok. Ez a csoport két részre bontható az

alábbiak szerint: - fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka, továbbá a járványügyi

szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló, külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségek ellátása során keletkező mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok;

- a nem fertőző betegellátás során keletkező vérrel, váladékkal szennyezett hulladékok pl. kötszerek, rögzítések, egyszerhasználatos ruha, lepedő, tampon, katéter, pelenka, egyéb hasonló betegellátási hulladékok. Az R. meghatározása szerint az egészséges csecsemők pelenkái, továbbá az átmenetileg inkontinenssé vált vagy időskoruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia betétei, ezek települési hulladékként kezelhetők . (Pl. szociális otthonokban, utókezelő egységekben a kórházhigiénikus véleményének alapján.)

- cd) csoport: légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei; - ce) csoport: fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok tetemei és hulladékai; - cf) génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok, ha nincsenek sterilizálva; - cf) citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök: ágynemű, ruhanemű,

kötszer, kesztyű, vizeletgyűjtő tasak egyéb eszközök. Ezek a hulladékok ugyan fertőző hulladékként kezelendők, de egyben vegyileg is veszélyes hulladékok.

Az R. 3. § d), e) és f) pontjai nem kívánnak külön értelmezést.

3. §. Nyilvántartás, bejelentési kötelezettség 3.§ (1) bekezdéshez. Minden egészségügyi intézménynek (fekvőbeteg ellátó intézmény telephelyeinek, járóbeteg ellátó rendelőknek és rendelőintézeteknek) keletkező hulladékát nyilván kell tartani. Az így kapott adatokat az R. 1. számú mellékletében megadott lapon minden év január 10-ig meg kell küldeni a területileg illetékes ÁNTSZ városi/fővárosi kerületi intézetének. A nyilvántartólap kitöltésére a mellékletek tárgyalásánál visszatérünk. 3. § (2) bekezdéshez. Ha a veszélyes hulladék mennyisége – beleértve a fertőző hulladékokat is – meghaladja az évi 300 kg mennyiséget, a környezetvédelmi hatóság felé bejelentést kell tenni. A bejelentés módját a környezetvédelmi tárca határozza meg. Az anyagmérleg elkészítéséhez a felhasznált mennyiségek szolgálnak alapul. 3. § (3) bekezdéshez. Az egészségügyi intézményekben keletkező gyógyszer hulladékot és ezek csomagolóanyagait veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Ennek rögzítésére azért volt szükség, mert a hulladék-jegyzék csak a citotoxikus és citosztatikus gyógyszereket sorolja a veszélyes hulladékok körébe.

4. §. A hulladékok kezelése A hulladékkezelés folyamata több egymást követő lépésből áll, ezek: gyűjtés, tárolás, szállítás, előkezelés és ártalmatlanítás. Települési hulladék A 4.§ (1) bekezdése a települési hulladéknak minősülő hulladékokra vonatkozik. A nem veszélyes hulladékoknál is, amennyiben a hasznosítás lehetősége fennáll, indokolt az elkülönített szelektív gyűjtés, főleg a papír és üveg, de egyéb komposztálható hulladékok (kerti hulladék) esetében is Az egészségügyi intézményekben a települési jellegű hulladékok gyűjtésére a műanyag zsákkal bélelt lábpedálos edények alkalmazása vált be. A műanyag zsákok lehetőleg fekete színűek legyenek, sárga és piros színű zsákot nem szabad használni.

Az edények ürítésénél a hulladékot a zacskóval együtt kell eltávolítani, sárga és piros színű nagy gyűjtőzsákot szintén nem lehet használni. Veszélyes hulladék Az R. 4.§ (2) bekezdés a kémiai vagy fizikai tulajdonságuk miatt veszélyes hulladékokra vonatkozik. Ezekre a veszélyes hulladékokra a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. - Gyűjtés:

- a keletkezés helyén környezetszennyezést kizáró edényzetben csak addig gyűjthetők, amíg a tevékenységet nem zavarják,

- intézményekben célszerű intézményi gyűjtőhelyet kialakítani (pontos leírását a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelet 3. számú melléklete tartalmazza),, ha a gyűjtőhelyen csak a saját tevékenységből származó hulladékot gyűjtik, a környezetvédelmi hatóságtól ehhez engedély nem kell,

- az intézményi gyűjtőhely több településről/rendelőből is fogadhat hulladékot (a szállítás feltételei később), az átvételt dokumentálni kell, „K” kísérőjegyet kell az átvevőnek kiállítani és abból 1-1 példányt a hulladékot átadónak adni; a gyűjtőhely üzemeltetéséhez ebben az esetben már kell a környezetvédelmi hatóság engedélye,

- egészségügyi intézményekben keletkező kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar is átvehet, ha erről a hulladék tulajdonosa és a hulladék udvar üzemeltetője megállapodást köt, és ha a veszélyes hulladék mennyisége az évi 500 kg-ot nem haladja meg.

Az egészségügyi intézményekben külön gyűjtendők és ezüst visszanyerésre átadandók a röntgen filmeket előhívó és fixáló oldatok. A fogászati célú amalgám tartalmú hulladékot a fogászati széknél biztosított lefolyó rendszerben elhelyezett szűrőkkel vagy szeparátorral kell az elfolyó vízből kivonni. A foganyagot is tartalmazó amalgámos hulladékot a rendelőből való elvitel előtt fertőtleníteni kell. Az amalgámot higany visszanyerésre kell átadni. A citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek maradékait teljesen elkülönítetten kell összegyűjteni és ártalmatlanításra erre engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni. A gyógyszer hulladékokat, lejárt gyógyszereket a csomagolóanyagukkal együtt kell elkülönítetten gyűjteni és ártalmatlanításra erre engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni. A gyógyszer hulladékok csak égetéssel ártalmatlaníthatók.

- Szállítás:

- szállításra szakosodott vállalkozással/begyűjtőjárattal (utóbbi esetben a hulladék mennyisége a 200 kg-ot nem haladhatja meg. FIGYELEM! Veszélyes hulladékot a gyűjtőhelyről, illetve a veszélyes hulladékot a keletkezési helyről csak olyan szállítónak vagy kezelőnek lehet átadni, aki a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik! A veszélyes hulladék átadásáról az elszállítótól kérni kell a „K” kísérőjegyet!

- szállítás saját gépjárművel. Fogorvosi magánrendelőben keletkező amalgám hulladék szállítható hulladékgyűjtő udvarba, hulladék kezelőhöz vagy más egészségügyi intézmény veszélyes hulladék gyűjtőhelyére a veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) előírásainak a betartásával. A belföldi szállítás további szabályait a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (A szállítással kapcsolatos külön jogszabályi előírásokat lásd később.)

Fertőző hulladékok kezelése A R. 4.§ (3) bekezdés foglalkozik a speciális kezelést igénylő veszélyes (fertőző) hulladékokkal. A bekezdésben lévő pontok lehetőség szerint, követik a hulladékkezelés menetét. A bekezdés nem ismétli meg a szelektív gyűjtésre vonatkozó követelményt, ezt eredendően feltételezi a veszélyes hulladékokra vonatkozó Korm. rendelet alapján. Az egyes bekezdésekben csak azok a kiegészítő követelmények jelennek meg, amelyek a speciális kezelést igénylő egészségügyi veszélyes hulladékokra vonatkoznak és a veszélyes hulladék rendelet ezeket nem tartalmazza. Ennek megfelelően az R. nem foglalkozik például a hulladékégető berendezések telepítésének és működtetésének követelményeivel sem. Az R. 4. §. (3) a), b) és c) pontja a fertőző hulladékok gyűjtőeszközeivel foglalkozik. Az egészségügyi intézményekben alkalmazott gyűjtő eszközök és berendezések orvostechnikai eszközöknek minősülnek. Az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet (ORKI) hatósági jogkörrel rendelkezik az egészségügyi intézményekben alkalmazásra kerülő technológiák és berendezések engedélyezéséhez. Az ORKI engedélye nélkül technológiák, berendezések és eszközök, hulladékgyűjtők sem, az egészségügyi intézményekben nem használhatók. Az „éles” eszközöket, hulladékokat szilárd falú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni. Ezek lehetnek különböző térfogatú műanyag vagy impregnált papírdobozok. A gyűjtődobozok térfogatát a keletkező hulladék mennyiségének megfelelően kell megválasztani, figyelembe véve a megengedett tárolási időt. A dobozokat a használat alatt le kell fedni, jól alkalmazhatók azok a dobozok, amelyek fedelén bedobónyílást vágtak. Megtelés után a dobozokat úgy kell lezárni, hogy ne legyenek kinyithatók. A humán biológiai anyagok folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló edényzetben gyűjthetők, a keletkezési helyről történő eltávolítás előtt az edényt ki nem nyitható módon kell lezárni.

Az ápolási hulladékok gyűjtése történhet dobozokban, edényekben vagy zsákokban, ez esetben is lényeges követelmény a mechanikai sérülésnek való ellenállás és a folyadékzáróság. Zsákok alkalmazásánál a keretes-fedeles zsáktartó alkalmazása javasolható. Az edényeket és zsákokat a hulladék keletkezésének helyéről történő eltávolításhoz ki nem nyitható módon le kell zárni. A zsákok lezárásához jól alkalmazhatók az elektromos kábelek kötegeléséhez használt műanyag bilincsek. A gyűjtőedényekre vonatkozó minőségi követelményeket az R. 4. számú melléklete tartalmazza. A gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot, a nemzetközi bioveszély jelet, továbbá a „Fertőző hulladék” feliratot kell alkalmazni, valamint címkét a keletkezési hely megnevezésével. A sárga színkód megjelenhet a gyűjtőedény és a zsák anyagának színében, vagy legalább 10 cm széles csík formájában A gyűjtőedényeket és zsákokat csak ¾ részig szabad megtölteni, de a hulladék tömege a 10 kg-ot nem haladhatja meg. A lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket nem szabad kinyitni. Fertőző hulladékok tárolása (R. 4. §. (3) d) pont.) A fertőző hulladékok hűtés nélkül 48 óráig tárolhatók. 0-5 °C-on, erre rendszeresített hűtőszekrényben maximum 30 napos tárolási időt engedélyez az R. Azokban az intézményekben, ahol van elkülönített veszélyes-hulladék gyűjtőhely, célszerű a fertőző hulladékok részére a keletkező hulladék mennyiségének megfelelően hűtőszekrényt beállítani. Egy-két munkahellyel rendelkező járóbeteg-ellátásnál, illetve alapellátást nyújtó szolgáltatóknál is – lehetőleg elkülönített helyiségben – a hűtőszekrényben történő tárolást kell megvalósítani. Fertőző hulladékok ártalmatlanítása Az R. 4. § (3) f) pont rögzíti, hogy a fertőző hulladék ártalmatlanítására a hőhasznosítással együtt történő égetés a preferált módszer, de alkalmazható a fertőtlenítést követően nem veszélyes hulladéklerakóban történő elhelyezés is. A hulladékot az égetés és fertőtlenítés előtt nem szabad tömöríteni. A tömörítés ugyanis a csomagolóeszközök sérülésével jár, rontja az átégés hatékonyságát és fertőtlenítés esetében gátolhatja a hulladék magban a szükséges hőmérséklet kialakulását. Tilos fertőző hulladékot lerakóra kivinni! Az R. 4.§ (3) g) pont kategorikusan megtiltja a fertőző hulladékok lerakótelepekre való kivitelét. Csak fertőtlenített hulladékok rakhatók le és azok is csak a 22/2001.

(X.10.) KöM rendelet védelemre vonatkozó és egyéb feltételeit kielégítő nem veszélyes hulladéklerakókra. Fertőző kísérleti állatok Az R. 4. § (3) j) pont foglalkozik a kísérleti állatok és hulladékaik ártalmatlanításával. Ezek a hulladékok csak erre engedéllyel rendelkező hulladékégetőkben ártalmatlaníthatók.

Veszélyes hulladékok szállítása, ADR előírások A 2000. évi XLIII. törvény vonatkozó előírásai: 16. § (1) bekezdés Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító – a 13. § (5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni. 16. § (2) bekezdés A szállító (1) bekezdés szerinti kötelezettsége nem érinti az e törvény, valamint külön jogszabály alapján a hulladék termelőjének, birtokosának felelősségét, valamint a költségviselés áthárításának lehetőségét. 16. § (3) bekezdés Gazdálkodó szervezet üzletszerűen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat. Környezetvédelmi hatósági engedély tehát csak üzletszerű és rendszeres szállításhoz kell. A veszélyes árúk közúti szállítására vonatkozó egyezmény (ADR) feltételeinek biztosításával rendelőből, saját gépjárművel lehet veszélyes hulladékot szállítani, pl. intézményi gyűjtőhelyre, hulladékudvarba, az ártalmatlanítás helyszínére. Egészségügyi intézmény is szállíthatja saját, illetve a hozzá beszállított veszélyes hulladékot a kezelőhöz vagy ártalmatlanítóhoz az ADR előírásai szerinti körülmények között. Ha azonban azt az indokolt költségen felül, haszonszerzésért teszi, már csak a környezetvédelmi engedély birtokában teheti. A veszélyes hulladékot az ADR szerint kell csomagolni, feliratozni, a gépkocsi vezetőjének ADR vizsgával kell rendelkeznie, a gépkocsi meg kell feleljen az ADR műszaki és alaki előírásainak. A szigorú előírások alól az ADR bizonyos veszélyes anyagokkal, azok szállítható mennyiségével kapcsolatban felmentést ad. Ez lehetővé teszi a szakszemélyzet számára, korlátozott mennyiségben, pl. háziorvosi rendelőben keletkező hulladék elszállítását saját gépkocsival kórházi gyűjtőhelyre, veszélyes hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozás telephelyére, hulladékgyűjtő udvarba. A 18 01 06 kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek esetében az összetétel ismeretében állapítható meg, van-e a szállításnál mennyiségre vonatkozó mentességi határ.

A 18 01 08 kódszámú gyógyszercsoport az ADR szerinti kategóriákba egyértelműen nem sorolható be. A selejtté vált gyógyszerek begyűjtését és ártalmatlanítását szabályozó rendelet megjelenéséig a gyógyszer-hulladékot erre engedéllyel rendelkező szakvállalatnak kell átadni. a 18 01 10 kódszámú fogászati célokra használt amalgám hulladék, mint szilárd higany vegyület az UN 2025 szám alá tartozik, az ehhez tartozó ADR besorolás: 6.1. osztály II. csomagolási csoport, korlátozott mennyiség: LQ 18, szállítási kategória 2. Az LQ 18-hoz tartozó mentességi szint (vagyis ADR feltételek nélkül szállítható mennyiség) belső tartalom: 1 kg, küldemény bruttó tömege: 4 kg. Minden mennyiségi határt meghaladó hulladék tömegnél alkalmazni kell az ADR előírásokat. Az R. 4. § (3) k) pont rögzíti, hogy a fertőző hulladékok szállítását a veszélyes árukra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet végezni. A gyakorlatban csaknem kizárólag a közúti szállításra vonatkozó nemzetközi egyezményben, az ADR-ben, foglaltakat kell figyelembe venni. Az ADR a fertőző anyagokat a a 6.2 osztályba sorolja és ezen belül 3 csoportot különböztet meg - A. Nagykockázatú fertőző anyagok - B. Egyéb fertőző anyagok - C. Üres csomagoló eszközök A nagykockázatú fertőző anyagokhoz azok a hulladékok sorolhatók, amelyek nagyfokú egyéni és közösségi veszélyt, továbbá nagyfokú egyéni és csekély közösségi veszélyt jelentő mikroorganizmusokat tartalmaznak. Ezek ADR szerinti besorolása 2814 nagy kockázatú fertőző anyagok, m.n.n. ADR 6.2 osztály 1 és 2. (m.n.n. = másként meg nem nevezett) Ebbe a csoportba tartoznak a 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet 3. számú melléklete szerinti 3. vagy 4. csoportba tartózó kórokozó mikróbákkal fertőzött betegek ápolásánál keletkező hulladékok. (A hivatkozott 3. számú mellékletet 2. számú függelékként csatoljuk.) A nagykockázatú fertőző anyagok csomagolóeszközeinek a következő lényeges elemeket kell tartalmaznia: - folyadéktömör elsődleges tartály, - folyadéktömör másodlagos csomagolás, - az elsődleges tartály és a másodlagos csomagolás közé helyezett adszorbeáló

anyag. Törekedni kell arra, hogy nagykockázatú fertőző anyag ne hagyja el az egészségügyi intézményt, fertőtlenítését lehetőleg el kell végezni. Az egyéb fertőző hulladékok körébe tartoznak az egészségügyi intézményben keletkező többi 18 01 03 kódszámú fertőző hulladékok, amelyek ADR besorolása a következő: 3291 nem specifikált kórházi hulladék, m.n.n. ADR 6.2. osztály 4.b) A nem specifikált kórházi (egészségügyi) hulladékokat vízálló műanyag vagy papírlemez csomagolóeszközben lehet szállítani, és ha a hulladék éles tárgyakat

tartalmaz, a szúrásállóságot is biztosítani kell. A csomagolóeszközök zárószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy azok megtöltés után légmentesen zárhatók legyenek és kialakításuk tegye azonnal felismerhetővé a későbbi esetleges felnyitást. Ezek a hulladékok saját gépkocsival 330 kg-ig szállíthatók, ha a hulladék csomagolása szabályos és a gépkocsiban van 2 kg-os tűzoltó készülék. Az kiürített másodlagos csomagoló eszközök és járművek a tisztítás és fertőtlenítés elvégzéséig fertőzőnek tekintendők. A fertőző hulladékok ADR vizsgával rendelkező járművel és gépkocsivezetővel szállíthatók. Az R. 4. § (4) bekezdés előírja a saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkező intézményeknek a szerződéskötést engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel a fertőző hulladékok rendszeres elszállítására és ártalmatlanítására. A fertőző hulladékok kezelésével engedéllyel rendelkező szakvállalatok általában biztosítják a fertőző hulladékok gyűjtéséhez szükséges eszközöket is. A hűtés nélkül tárolt hulladék elszállításáról 2 naponként kell gondoskodni, míg a hűtve tárolt hulladék elszállítására elegendő havonkénti gyakoriság. A költségek csökkentésének érdekében lényeges, hogy a gyűjtőedény térfogatát és fajtáját a várhatóan keletkező hulladék mennyiségének és minőségének megfelelően válasszák meg. Az intézményeknek érvényes szerződéssel kell rendelkezniük a hulladék elszállítására és az intézmény ellenőrzése során a szállítási dokumentumokat be kell tudni mutatni. Ezzel lehet igazolni a megfelelő időközönkénti hulladék elszállítást. Abban az esetben, ha a fertőző hulladékot saját gépjárművel szállítják az ártalmatlanító helyre, a szállítás a veszélyes hulladékokra érvényes kísérőlevéllel történhet ADR engedélyes gépkocsival és vezetővel. A szállítás dokumentálása A 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete foglalkozik a veszélyes hulladék szállításának bizonylataival, itt található meg az „SZ” és „K” kísérőjegy is. Az „SZ” kísérőjegy Az „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához kell. A veszélyes hulladék termelője állítja ki 4 példányban, amiből 1-3. példányt átad a szállítónak (vagy 2 példányt az ártalmatlanítónak, kezelőnek, ha a termelő saját maga a szállít), a negyedik példány a termelőnél marad. A szállító a 2. példányt megőrzi, az 1. és 3. példányt a kezelőnek átadja. A 3. példányt a kezelő juttatja vissza a termelőhöz. Egészségügyi intézmény „SZ” kísérőjegyet tölt ki abban az esetben, ha pl. 200 kg-ot meghaladó, nem darabos veszélyes hulladékot (begyűjtő járattal nem begyűjthető hulladékok) ad át arra engedéllyel rendelkező szállítónak vagy saját ADR előírásnak megfelelő gépkocsival ilyen típusú hulladékot szállít közvetlenül a hulladékégetőbe. A „K” kísérőjegy

Egészségügyi veszélyes hulladékkal kapcsolatban általában ez a bizonylat fordul elő. „K” kísérőjegyet tölt ki a veszélyes hulladékot begyűjtő (az esetenkénti átvett hulladék mennyisége a 200 kg-t nem haladja meg), vagy saját szállítás esetén a hulladék kezelője, vagyis a hulladékot átvevő. A „K” kísérőjegyen a hulladék termelőjének aláírásával igazolnia kell a hulladék mennyiségét és összetételét.

5. § Hulladék fertőtlenítés

A hulladékfertőtlenítés követelményeit az 5. § és a 3. számú melléklet részletesen tartalmazza. A fertőtlenítéssel kapcsolatban lényeges kiemelni, hogy kizárólag hőhatáson alapuló eljárások alkalmazhatók. A piacon ajánlanak vegyszeres hulladékfertőtlenítő rendszereket is, azonban az ezekből kikerülő hulladékok és főleg a szennyvíz tartalmazza az alkalmazott fertőtlenítő szert, ami nem kívánatos terhelést jelent a környezetnek, ezért ilyen rendszerek Magyarországon nem alkalmazhatók. A másik megemlítendő követelmény az, hogy a fertőtlenítő rendszerben vagy a kezelést követően a hulladékot a felismerhetetlenség biztosítására aprítani kell. Ez különösen lényeges azokban az esetekben, amikor a fertőtlenített hulladékot nem veszélyes hulladéklerakóra viszik, ahol illetéktelen személyek hozzáférhetnek. Az elsődleges csomagolást nem szabad kinyitni az a megfelelő, ha a hulladékkal együtt fertőtlenítésre és aprításra kerül. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a hulladék fertőtlenítő berendezés különleges edény használatát kívánja meg. Ezeket az edényeket a fertőtlenítési ciklus befejezését követően ki kell üríteni és kívül, belül meg kell tisztítani. Szennyezett edény ismételten nem használható. A fertőtlenített hulladék elhelyezhető nem veszélyes hulladéklerakón, ha a lerakót üzemeltető szakvállalkozásnak a fertőtlenített egészségügyi hulladék lerakására engedélye van. Az az egészségügyi intézmény, amely ezt a megoldást választja, a szállítás és lerakás körülményeinek tisztázására vegye fel a kapcsolatot a működési területén hulladékgazdálkodást folytató vállalkozással. Fertőtlenítést követően a hulladék égető berendezéshez is elszállítható, akár saját gépkocsival is.

A hulladékkezelés legfontosabb szabályait a 3. függelékben csatolt táblázat foglalja össze és az ábra szemlélteti.

6. § (3) Fertőző hulladék export és import A fertőző hulladékok szállítása a szétszóródás kockázatával jár, amit el kell kerülni. Fertőző hulladéknak az országba történő beszállításánál és az országból történő kiszállításánál további kockázatot jelent, hogy az anyag fertőzöttsége megfelelően nem ellenőrizhető minden esetben. Ezért a Bázeli Egyezményt is figyelembe véve, a

fertőző hulladékoknak az ország területére történő behozatalát és kivitelét - hasznosítási céllal sem - tartjuk megengedhetőnek.

7. § Hulladékgazdálkodási felelős

(2) a). Az egészségügyi intézményekben a hulladékgazdálkodás megszervezése, irányítása és ellenőrzése a helyi viszonyok, valamint a hulladékkezelési jogszabályok ismeretével és megfelelő szakképzettséggel rendelkező felelős személy kijelölését kívánja meg. A feladat elvégzésére elsősorban a kórház higiénikus javasolható, de túlterhelése esetén az intézmény környezetvédelmi felelőse is kijelölhető. Csak abban az esetben érhető el a hulladékgazdálkodási felelős sikeres munkája, ha szorosan együttműködik az intézmény különböző egységeinek vezetőivel és munkatársaival, különösen fontos ez az egységek hulladékgyűjtési módjainak és a gyűjtőhelyeknek, valamint az elszállítás gyakoriságának meghatározásánál. Hulladékgazdálkodási felelőst kell kijelölni az egészségügyi intézmények közül - 7. §. a) kutató intézménynél, ha a keletkező hulladék az 1000 kg/év mennyiséget

meghaladja, - 7. §. b) három vagy ennél több munkahellyel rendelkező járóbeteg-ellátási, illetve

alapellátást nyújtó szolgáltatónál, - 7. §. c) fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatónál. Ezeknél az intézményeknél hulladékkezelési utasítást kell készíteni. (2) b). A hulladékgazdálkodási felelős feladatai közé tartozik az intézményben keletkező hulladékok mennyiségének és minőségének felmérése, a kapott adatok alapján a szelektív hulladékgyűjtést biztosító, az egyes részlegek igényeinek megfelelő térfogatú és számú edények megállapítása, és ezek beszerzésének kezdeményezése. A szelektív hulladékgyűjtés elsősorban a veszélyes/fertőző hulladékok elkülönítését jelenti az egyéb hulladékoktól, de a hasznosításra szánt hulladékok elkülönített gyűjtése is ide tartozik. Az egészségügyi intézményekben hasznosítható hulladékok pl. a röntgen filmek előhívó és fixáló oldatai, a papír – elsősorban a dobozok – az irodai hulladék (kivéve a betegek személyes adatait tartalmazó lapok, amelyek bizalmas iratokként kezelendők), a kiöblített infúziós üvegek, a fogászati amalgám hulladék stb. A hasznosításra szánt hulladékok gyűjtésénél és csomagolásánál az átvevő szervezet igényeit kell figyelembe venni. (2) c). A veszélyes hulladékok átadását és átvételét az egyes részlegeknél dokumentálni kell. Ennek formáját az adott intézménnyel egyetértésben a hulladékgazdálkodási felelős határozza meg. Lényeges, hogy a dokumentációban szerepeljen a részleg megnevezése, az átadás/átvétel időpontja, a hulladék fajtája, a hulladék mennyisége, az átadó és az átvevő aláírása. (2) d). Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelését végző, veszélyforrásnak kitett munkavállalók esetében kiemelt fontossága van az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételei meglétének. Ezért szükséges a munkáltató számára kötelező általános

előírások (az 1993. évi XCIII. törvény és végrehajtását szabályozó népjóléti miniszteri, munkaügyi miniszteri rendeletek, egyéb jogszabályok) betartása, a szükséges egyéni védőeszközök biztosítása, amelyeknek használatát a hulladékgazdálkodási felelősnek ellenőrizni kell. (2) e). A jogszabályokban előírt hulladékkezelés megvalósítása költségekkel jár és az ehhez szükséges anyagiakat az intézmény költségvetési tervében szerepeltetni kell. A hulladékgazdálkodási felelős csak abban az esetben tudja a költségvetési terv tárgyalásánál kellő súllyal képviselni a hulladékkezelés anyagi vonzatát, ha részletes ismeretekkel rendelkezik az intézményben keletkező hulladékok fajtáiról, mennyiségéről, ezért elengedhetetlen a keletkező hulladékok és kezelésük rendszeres ellenőrzése. A hulladékok kezelése helyzetének átvilágításához a 4. számú függelék nyújthat segítséget. (2) f). A hulladékgazdálkodási felelős fontos feladata a rendszeres oktatás megszervezése és megtartása. Az oktatás nem csak a hulladékkezeléssel kapcsolatos munkavédelmi kérdésekkel kell foglalkozzon, hanem a hulladékkezelés jogszabályi kötelezettségeivel, az intézményben kialakított hulladékgazdálkodási rendszerrel és e rendszer sikeres működését biztosító személyi és tárgyi feltételekkel is. A hulladékok megfelelő kezelésére minden munkába állót ki kell képezni és a szükséges ismereteket számon is kell kérni. A rendszeres oktatásnak alapvető jelentősége van a megfelelő hulladékkezelés biztosításában. (2) g). A hulladékgazdálkodási felelős feladata az előírt adatszolgáltatás teljesítése, ami magában foglalja az R. 1. számú mellékletének kitöltését, továbbá a környezetvédelmi felügyelőség felé a veszélyes hulladékra vonatkozó rendeletben, valamint más jogszabályban az egyéb hulladékokra vonatkozó adatok jelentését.

A hulladékokkal kapcsolatos tevékenység ellenőrzése

Az intézmény kapujáig az ÁNTSZ illetékes városi intézete köteles ellenőrizni a hulladékkezelést, és ellenőrzésre jogosult a környezetvédelmi felügyelőség is minden olyan tevékenység esetében, amelyhez a felügyelőség engedélye szükséges. A szállítástól kezdődően az ártalmatlanításig a közlekedésfelügyeleti és a környezetvédelmi hatóság ellenőriz.

1. számú melléklet. 1. számú melléklet az 1 /2002.(I. 11.) EüM rendelethez

(A nyilvántartólap letölthető.)

HULLADÉKKEZELÉSI NYILVÁNTARÓ LAP AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

TEAOR: 851 Humán egészségügyi ellátás, illetve kísérlet/kutatás

1

Általános adatok

1.1 Az egészségügyi intézmény neve, címe:

1.2 A területileg illetékes ÁNTSZ intézet:

1.3 Az intézmény tulajdonosa:

állami=1, önkormányzat=2, vállalkozás=3, egyéb=4

1.4 Az intézmény működtetője

állami=1, önkormányzat=2, vállalkozás=3, egyéb=4

1.5 Hulladékgazdálkodásért felelős

van=1, nincs=2

ha van neve és beosztása:

1.6 Rendelőben betegforgalom

esetszám tárgyévben

1.6.1 a rendelő funkciója

1.7 Fekvőbeteg intzéményben

ágyszám

1.8 A veszélyes hulladékra vonatkozóan a külön jogszabály szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének eleget kell-e tenniük?

igen=1, nem=2

1.9 Szelektív hulladékgyűjtés van=1, nincs=2

2.

Fertőző hulladékok EWC kód: 18 01 03

2.1 Mennyisége kg/év

2.2 Külön gyűjtő eszköz van=1, nincs=2

2.2.1 ORKI engedélyes igen=1, nem=2

2.2.2 térfogata 2-4 liter=1, 5-10 liter=2, >10 liter=3

2.3 Elszállítás/begyűjtés van=1, nincs=2

2.3.1 szállítási szerződés időtartama

2.3.2 szállítás gyakorisága 1-7 nap=1, 8-14 nap=2, 15-30 nap=3

2.4 Saját elszállítás kézi elvitel=1, gépkocsival=2

2.4.1 gyakoriság kétnaponta=1, hetente=2, havonta=3

2.4.2 átvevő kórház=1, rendelőintézet=2, egyéb=3

2.4.3 befogadási nyilatkozat van=1, nincs=2

2.5 Szállítási csomagoló eszköz

műanyag zsák=1, doboz/badella=2, konténer=3

2.6 Jelölés a csomagoláson van=1, nincs=2

2.6.1 sárga színkód (fertőzés veszély jelölése)

van=1, nincs=2

2.6.2 biológiai veszély jel van=1, nincs=2

2.6.3 a hulladék tulajdonosának neve és címe

van=1, nincs=2

2.7 A hulladék átadásának/átvételének bizonylatolása

számla=1, szállítólevél=2, veszélyes hulladék szállítási kísérőjegy=3, egyéb=4

2.8 A hulladék ártalmatlanítása

fertőtlenítés=1, fertőtlenítés utáni lerakás=2, égetés=3

2.8.1 az ártalmatlanítást végző neve és címe

3

Vegyi és/vagy fizikai tulajdonság miatt veszélyes hulladékok

3.1.1 EWC kód (hulladékokként)

megnevezés kg/év

3.1.2 „

3.1 Összes mennyiség kg/év

3.2 Külön-gyűjtő edényzet van=1, nincs=2

3.2.1 térfogata 1 liter=1; 2-3 liter=2; 4-5 liter=3; 6-10 liter=4; >10 liter=5

3.3 Intézményi gyűjtőhely gyógyszertár=1, raktár=2, egyéb hely=3

3.4 Elszállítás/begyűjtés

3.4.1 szállító neve és címe

3.4.2 szerződés időtartama meghatározott időre=1, eseti=2

3.5 Jelölés a csomagoló eszközön

van=1, nincs=2

3.5.1 anyagnév van=1, nincs=2

3.5.2 EWC kód van=1, nincs=2

3.5.3 a hulladék tulajdonosának neve és címe

van=1, nincs=2

3.6 A hulladék átadásának/átvételének bizonylatolása

számla=1, szállítólevél=2, veszélyes hulladék kísérő jegy=3

3.7 A hulladék ártalmatlanítása

előkezelés=1, lerakás=2, égetés=3

3.7.1 az ártalmatlanítást végző neve és címe

4

Települési szilárd hulladék

4.1 Mennyisége m3/év

4.2 Elszállítás helyi közszolgáltatásban=1, saját=2, egyéb=3

4.2.1 az elszállítás gyakorisága

naponta=1, kétnaponta=2, hetente=3

4.3 Az ártalmatlanítás módja lerakás=1, égetés=2, komposztálás=3

5

Hasznosításra kerülő hulladékok

5.1.1 EWC kód (hulladékonként)

Megnevezés kg/év

5.1.2

5.1 Összes hasznosított hulladék

kg/év

5.2 A hulladékot átvevő vállalatok neve, címe

5.2.1 „

5.2.2

Megjegyzések a nyilvántartólap kitöltéséhez

A hulladékkezelési nyilvántartó lap kitöltése a hulladék mennyiségének és fajtáinak, az alkalmazott gyűjtési és ártalmatlanítási módok részletes megismerése, valamint a változások (tendenciák) figyelemmel kísérése érdekében van szükség. Az R. 1. számú mellékletének vezetését az R. 3. § (1) bekezdése rendeli el. Az egészségügyi intézménynek a lapot a beszámolási évre vonatkozóan kell kitölteni és a következő év január 10-ig megküldeni az ÁNTSZ illetékes városi, illetve fővárosi kerületi intézetének. A nyilvántartó lap 5 részből áll, kitöltésénél az útmutatóban megadott szempontokat kell figyelembe venni. Az 1. részben az intézményre vonatkozó általános adatokat kell közölni, amelyek közül rendelők esetében különösen fontos megadni a rendelő funkcióját és a betegforgalmat (1.6 és 1.6.1 sor), fekvőbeteg intézményeknél az ágyszámot (1.7. sor). A 2. részben a fertőző hulladékokkal kapcsolatos kérdések szerepelnek. A különböző fertőző hulladékokat együttesen kell figyelembe venni. 2.2. sor a fertőző hulladékok szelektív gyűjtésére vonatkozik. A 2.2.2. sorban a részlegeknél használt elsődleges gyűjtőeszközök térfogát kell megadni, többféle térfogat is szerepelhet. 2.3. sor. Ha az intézménynek nincs saját ártalmatlanító rendszere a hulladékot el kell szállíttatni erre szakosodott szervezettel vagy a begyűjtő járatnak kell átadni. 2.4. sor. A hulladék elszállítását az intézmény maga is végezheti, ha rendelkezik ADR engedélyes járművel és gépkocsivezetővel. Kézi elvitel az ártalmatlanító helyre csak 2 liternél kevesebb hulladék esetében történhet másodlagos csomagolásban és csak akkor, ha az ártalmatlanító hely közel van és megközelítésére járművet nem kell igénybe venni. 2.5. sor. A szállításnál alkalmazott csomagoló eszköz vagyis a másodlagos csomagolóeszköz fajtáját kell jelezni, ez többféle is lehet. 2.6. sor. Mind az elsődleges, mind a másodlagos csomagoláson szerepelniük kell a jelöléseknek. A másodlagos csomagoláson a „Fertőző egészségügyi hulladék” feliratot is fel kell tüntetni a sárga színkód, a biológiai veszély-jel és a hulladék tulajdonosra vonatkozó adatok mellett. 2.7. sor. A hulladék átadásáról bizonylat feltétlenül szükséges, ezen kell megadni a hulladék tulajdonosának adatai mellett a hulladék tömegét is. Az a szerencsés, ha a hulladékot az intézményben le tudják mérni, mert a tárolóeszköz térfogatára való számítás sokszor nem reális, pl. a tárolóeszközt csak félig tölti ki a hulladék. 2.8. A citotoxikus vagy citosztatikus vegyszerekkel szennyezett fertőző hulladékok csak égetéssel ártalmatlaníthatók. A higany tartalmú hulladékok nem égethetők. A nyilvántartó lap 3. része a vegyi és/vagy fizikai tulajdonságuk miatt veszélyes hulladékokra vonatkozik.

3.1.1. – 3.1.2. stb. sorok. Itt kell felsorolni a keletkező hulladékokat az EWC kódszámmal és a mennyiséggel együtt. Pl.

EWC kód Megnevezés kg/év

3.1.1. 09 01 04 rögzítő (fixír) oldatok

3.1.2. 14 06 02 egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek

3.1.3. 14 06 03 egyéb oldószerek és oldószer keverékek

3.1.4 16 05 06 veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi

vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek

keverékét is

3.1. Összesen

3.2. sor. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerint a hulladékokat elkülönítve kell gyűjteni, erre vonatkozik a kérdés. 3.2.1. sor. A használt gyűjtőedényzet térfogatánál egynél több is megjelölhető. 3.4.1. sor. Több szállító vagy begyűjtő is lehet, ennek megfelelően a szerződés időtartama is eltérhet, ezeket külön-külön kell megadni. 3.5.-höz tartozó sorok. Az elszállításnál, begyűjtésnél alkalmazott csomagolóeszközökre vonatkoznak. 3.7. sor. A hulladékot átadó intézménynek tudnia kell az ártalmatlanítás módját és azt, hogy ki és hol végzi az ártalmatlanítást. A 4. rész a szilárd települési hulladékkal foglalkozik, itt a mennyiséget m3/év-ben kell megadni, általában a költségek is m3-re vonatkoznak. A nyilvántartó lap 5. része a hulladék hasznosítására vonatkozik. A hasznosításra kerülő hulladékokat, hasonlóan a vegyi veszélyes hulladékokhoz, az EWC kódszámokkal és megnevezésekkel kell megadni külön sorokban. A hulladékot hasznosításra több szervezet veheti át, ezeket külön-külön sorban kell feltüntetni.

5. számú melléklet.

Hulladékkezelési utasítás

A hulladékkezelési utasítás az intézmény belső rendszabálya. A megfelelő hulladékkezelés csak abban az esetben működik, ha az intézmény vezetősége maga is fontosnak tartja a belső rendelkezés betartását és az általa kijelölt hulladékgazdálkodási felelőst intézkedési jogkörrel ruházza fel. A helyi viszonyokat részleteiben ismerő hulladékgazdálkodási felelős feladata a megfelelő rendszer felépítése, amelyhez ismernie kell a keletkező hulladékok fajtáit és mennyiségét az egyes részlegek vonatkozásában. Minden részlegnek rendelkeznie kell hulladékgazdálkodási részfelelőssel és velük egyetértésben kell meghatározni a hulladékok gyűjtéséhez szükséges eszközök számát és térfogatát, figyelembe véve a hasznosítani kívánt hulladékokat is. A hulladékok átmeneti tárolására megfelelő helyet kell kijelölni minden részlegnél, tekintetbe véve azt, hogy a veszélyes/fertőző hulladékokat elkülönítve és zártan kell tárolni. A fertőző hulladékok átmeneti tárolási helyét az R.-ben megadott tárolási idő betartását alapul véve kell kijelölni. Minden részleg, funkcionális egység kell rendelkezzen a veszélyes hulladék átadását és átvételét bizonyító dokumentációval.

1. számú függelék.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK HULLADÉKKEZELÉSÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK

Az EU jogharmonizáció több hulladékkezeléssel kapcsolatos jogszabály megalkotását kívánta meg. Így a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról átfogóan rögzítette a követelményeket és felhatalmazta az egészségügyi minisztert, hogy az egészségügyi hulladékok részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Ennek eredményeként 2002. januárban jelent meg az 1/2002.(I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről. Az egészségügyi intézményeket az EüM rendeleten kívül még az alábbi jogszabályok is érintik: - 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről, - 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, - 4/2001. (II.23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes

szabályairól, - 5/2001. (II.23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek

és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól, - 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik

kezelésének részletes szabályairól, - 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről, - 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki

követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről,

- 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól,

- 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről,

- 94/2002. (V.5.) Korm.rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

3. számú függelék.

ELLENŐRZŐ LAP A HULLADÉK KEZELÉSÉRE

INTÉZMÉNY NEVE: AZ ADATFELVÉTEL IDŐPONTJA:

AZ INTÉZMÉNY CÍME: AZ ADATFELVÉTEL VONATKOZTATÁSI ÉVE:

_______________________________________________________ AZ ADATFELVEŐ ALÁÍRÁSA:

SZERVEZETI EGYSÉG: AZ ADATSZOLGÁLTATÓ ALÁÍRÁSA:

I. HULLADÉKKEZELÉSI ÖSSZESÍTŐ IGEN NEM N.A. MEGJEGYZÉSEK

A. Kezeli a létesítmény a következőket:

1. Bioveszélyes hulladék?

a) Helyszínen kezeli a bioveszélyes hulladékot?

b) Ha igen, a kezelés típusa:……………………..

2. Folyékony hulladék?

a) Kezeli a folyékony hulladékot az eltávolítás előtt?

b) Ha igen, a kezelés típusa…………………….

3. Pathológiai hulladék?

a) A maradék fixálószerbe áttöltve?

b) Kezelés a helyszínen?

i) Ha igen, engedélyezett égetőben? Engedély szám:…..

4. Kis mennyiségű kemoterápiás hulladék?

a) Helyszíni kezelés?

i) Ha igen, engedélyezett égetőben? Engedély szám:…..

……. b) Külső kezelőnek elküldve?

5. Lejárt gyógyszerek?

a) Helyszíni ártalmatlanítás égetőben?

i) Engedélyezett éegtőt használnak? Engedély szám:….

ii) Engedélyezett alternatív technológiát alkalmaznak? A

technológia leírása:…………………..

6. A fenti hulladékok mennyisége egyenlő vagy meghaladja a 300 kg/évet?

a) Ha igen, adja meg a nagy mennyiségű hulladék előállítói számát…..

Ha nem, adja meg a kis mennyiségű hulladék termelői számát:……..

B. Van az intézménynek hatályos hulladékgazdálkodási terve?

1. Az utlsó felülvizsgálat dátuma:……………….

2. Hol van a Terv elhelyezve?……………………..

c. Van az intézménynek önkéntes „éles” visszaküldési terve?

1. Ha igen, a Terv magában foglalja a visszaküldési programot?

2. Hová küldik vissza az „éles” hulladékot? Cím:

D. Kap az intézmény lakossági „éles” hulladékot?

1. Ha igen, megjelenik ez a Tervben?

2. Hol kapják azokat?………………………

E. Kap az intézmény bármilyen egészségügyi hulladékot más forrásból?

1. Belgyógyászati vagy fogászati rendelőkből >400 m távolságból?

2. Mentőktől és légimentőktől?

3. Más forrásból: Leírni………………………..

F. Van az intézménynek hulladék csökkentési terve?

1. Ha igen, nyilvántartják a hulladék mennyiség csökkenését?

2. Ha igen, hol van a nyilvántartás?………………………….

G. Van az intézménynek hulladék hasznosítási programja?

1. Ha igen, nyilvántartják a hasznosított hulladék mennyiségét?

2. Ha igen, hol van a nyilvántartás………………………

H. Nyilvántartja az intézmény a keletkező hulladék mennyiségét?

1. Ha igen, hol vannak a nyilvántartások……………………….

II. BEGYŰJTÉS ÉS SZÁLLÍTÁS IGEN NEM N.A. MEGJEGYZÉSEK

A. Van az intézménynek leányintézménye, amely egészségügyi hulladékot állít elő több,

mint 400 m távolságban?

(Ha nincs menjen a B. pontra. Ha van, adja meg a nyilvántartási számát……)

1. A leányintézmény az egészségügyi hulladékát az anya intézménybe

szállítja?

a) Ha igen, van az intézménynek felmentése a korlátozott mennyiségű

szállítás alól

2. Van az intézménynek gépkocsija az egészségügyi hulladék szállítására

> 400 m távolságra

a) Ha van, adja meg a járművek rendszámát………………….

3. Kap az anya-intézmény egészségügyi hulladékot saját ártalmatlanításra

kívülről

a) Ha igen, menjen az A.4. pontra

b) Ha nem, adja meg a hulladék szállító vállalatokat és menjen a B-re

4. A leány-intézményt hulladékát kezelő anya-intézménynek van engedélye

külső kezelésre?

a) Ha van, adja meg az engedély számát…………………

B. Az intézmény saját hulladékát helyben kezeli?

1. Ha igen, adja meg az engedélyek számát és menjen a III. fejezetre.

2. Ha nem, adja meg a szállítók jegyzékét és menjen a C-re.

C. Van megfelelő szállító dokumentum aláírva mindenegyes kiszállításra?

D. Van dokumentum a hulladék kezelésre való fogadásáról?

E. A dokumentumokat megőrzik legalább 3 évig?

F. Az egészségügyi hulladék kiszállítást megelőző tárolóhelye:

1. Kellően zárt, hogy idegenek ne férhessenek hozzá?

2. Fel van szerelve riasztóval?

3. El van látva nappal 8 m távolságról olvasható jelzőtáblával?

4. Védett-e állatoktól és egyéb tényezőktől; nem tenyészhelye és élelem

forrása rovaroknak és rágcsálóknak?

G. Van baleseti eljárás szabályzat kifüggesztve a hulladék felvevő raktáraknál?

1. A baleseti eljárás megegyezik az egészségügyi hulladék gazdálkodási

tervvel?

2. Van kifüggesztett lista a balesetek számairól?

3. A lista naprakész? (utolsó bejegyzés időpontja…………………..

IIII. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉK KEZELÉSE/S STERILIZÁLÁSA IGEN NEM N.A. MEGJEGYZÉSEK

A. Ha autoklávot használnak töltse ki a következőket:

1. Van írásos standard műveleti utasítás a készülékre?

A műveleti utasítás helye:…………………

2. Vezetnek megfelelő feljegyzést a működésről?

3. Van napló minden készüléknél a a hőmérsékletre és a nyomásra

ciklusonként?

a) Mutatja a napló a minimum hőmérséklet/nyomás teljesítését minden

rakományra?

4. A hőmérők kalibrálva vannak-e évente legalább egyszer?

5. Használnak biológiai indikátort a sterilizálás hatékonyságának igazolására

legalább félévenként? Az alkalmazott indikátor neve:…………

A fenti 1. – 5. feljegyzések helye……………………………

6. Van minden sárga zsákon és „éles” tartályon hőmérséklet csík, amely vi-

lágosan mutatja, hogy a sterilizálás hatásos volt?

B. Ha égetőberendezést használnak töltse ki a következőket:

1. Van írásos műveleti utasítás a berendezéshez? Az utasítás helye:……….

2. Van megfelelő működési feljegyzés?

3.Van a salaknak minősítése a lerakáshoz?

Az utolsó minősítés időpontja:…………………..

4. Van érvényes levegő-minőségi engedély?

C. Ha mikrohullámú kezelést alkalmaznak töltse ki a következőket:

1. Vannak írásos műveleti utasítások az egységekhez?

A műveleti utasítások helye:………………………..

2. Van megfelelő működési feljegyzés?

3. Megfelelő spórateszteket futtatnak?

A spórateszt feljegyzések helye:…………………………

4. A nagyhatékonyságú porszűrőket tesztelték-e a gyártó specifikációira?

…..A szűrők tesztelése feljegyzéseinek helye:………………………..

D. Használnak más alternatív technológiát?

1. Van írásos műveleti utasítás a berendezésekhez?

A műveleti utasítások helye:………………………….

2. Van megfelelő működési feljegyzés?

3. Van megfelelő spórateszt futtatás?

A spórateszt feljegyzések helye:…………………..

4. Ha nagyteljesítményű porszűrő alkalmazható tesztelték a gyártó

specifikációira? A szűrő tesztelése igazolásának helye:……………..

E. Nyilvántartják a berendezések meghibásodását?

F. A kezelési igazolásokat megőrzik legalább 3 évig?

G. A személyzet megfelelően ki van képezve tevékenységének végzésére?

Az oktatási igazolás helye:………………………….

1. Használnak megfelelő védőeszközöket? (kesztyű, overall, szemüveg stb.

H. Van-e karbantartási igazolás minden eszközre, beleértve a segédeszközöket

is, mint pl. darálók és tömörítők?

IV. A HULLADÉK KELETKEZÉSÉNEK HELYE/TERÜLETE IGEN NEM N.A. MEGJEGYZÉSEK

A. A keletkezés helyén szeparálják és külön tartják-e az eü. hulladékot?

B. Minden „éles”-re jóváhagyott konténert használnak?

1. Ezek megfelelően címkézettek és azonosíthatók?

2. Biztosítva vannak-e az elmozdítás és a rongálás megelőzésére?

3. Cserélik-e, amikor ¾-ig megtelt?

4. Az „éles” konténer ellátás kielégítő?

C. Engedélyezett bioveszélyes hulladék konténert használnak?

1. Ezek megfelelően címkézettek és azonosítottak?

2. A konténerek ki vannak bélelve megfelelő vörös zsákokkal?

3. A zsákok jól le vannak zárva/csavarva megkötve a szétszóródás

megelőzésére?

D. Az egész személyzet ki van oktatva az eü. hulladék kezelésére?

A jegyzőkönyvek helye…………………………..

1. A személyzet használja a megfelelő védőeszközöket?

E. Az egészségügyi hulladékokat elszállítják piszkos tároló területre?

Ha igen, menjen az V. fejezetre.

Ha nem, menjen a VI. fejezetre.

b) A konténereket rendszeresen tisztítják/fertőtlenítik?

c) A fertőtlenítőszer típusa?…………………..

i) Ha gőz, eléri a megfelelő hőmérsékletet?

ii) Ha vegyi, az érintkezési idő és a koncentráció megfelelő?

iii) Ki van képezve a személyzet a helyes fertőtlenítési technikára?

d) Bélelés megfelelő sárga zsákkal?

e) Érthető és látható a címkézés a tetején és minden oldalán?

f) Szorosan zárva tarják mindig?

3. Az egészségügyi hulladék tárolási ideje megfelelő?

a) Milyen hosszú ideig tárolják a hulladékot ezen a területen?

V. ÁTMENETI TÁROLÁS IGEN NEM N.A. MEGJEGYZÉSEK

A. Az átmeneti tároló megfelelően biztonságos minden időben és zárt, amikor

szükséges?

……1. A másodlagos konténerek az átmeneti tárolóhelyen világosan címkézve

vannak, megfelelő szimbólummal minden oldalon?

2. A másodlagos konténerek:

a) Áthatolhatatlanok és könnyen tisztíthatók?

b) Nyilvánvaló a kilyukadás?

c) A tömörítő tiszta és karbantartott?

d) Jelölve van a bioveszély jellel?

e) A nagyteljesítményű szűrőt tesztelték?

Az utolsó teszt dátuma:…………

A feljegyzés helye:………………

VI. A HULLADÉK ÖSSZESZEDÉSE/SZÁLLÍTÁSA AZ ELTÁVOLÍTÁSHOZ/KEZE-

LÉSHEZ VALÓ KISZÁLLÍTÁSI RAKTÁRHOZ

A. Az egészségügyi hulladékok szállításához használt kocsik/taligák:

1. Vízzárók és könnyen tisztíthatók?

2. A szállító kocsikat rendszeresen tisztítják/fertőtlenítik?

3. A használt fertőtlenítés típusa?

a) Ha gőzzel, elérik a megkívánt hőmérsékletet?

b) Ha vegyileg, a koncentráció/behatási idő megfelelő?

4. Érthetően címkézett a megfelelő szimbólummal vagy szóval minden

oldalon?

5. Tiszta és jól karbantartott (a kerekek működnek stb.)?

B. Van más anyag a kocsikon (dobozok, hulladék papír stb.) megfelelően

elkülönítve az egészségügyi hulladéktól

C. A rakodást, szállítást, lerakást végző személyzet:

1. Kellően kiképzett? Az oktatási jegyzőkönyvek helye:………….

2. Használják az engedélyezett munkavédelmi felszereléseket?

4. számú függelék.

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOKKAL EGYÜTT KEZELHETŐ

HULLADÉKOK

Kódszám Ide tartozó

hulladékok

Gyűjtőedény Nyilvántartás Ártalmatlanítás

fajtája jelölése gyűjtés szállítás

20 03 01 Kevert települési

hulladék,

háztartási jellegű

hulladék

Műanyag zsák,

lábpedálos

hulladékgyűjtőbe

vagy keretre

helyezve.

Szabványos

gyűjtőedény.

Nincs.

Sárga

és piros

színű

nem

lehet

1/2002.(I.11)

EüM

rendelet 1.

sz. melléklet

213/2001.(XI.14)

Korm. rend.

Nem veszélyes

hulladék lerakó

vagy települési

hulladék égető

15 01 01

–15 01 09

Csomagolási

hulladékok

(dobozok,

üvegek, műanyag

göngyölegek stb.)

Szelektív

gyűjtéshez

alkalmas

gyűjtőedény.

Szabványos

gyűjtőedény.

Nincs.

Sárga

és piros

színű

nem

lehet

94/2002.

(V.5.) Korm.

rend.

Hasznosítás.

Nem veszélyes

hulladék lerakó

vagy települési

hulladék égető

20 01 08 Biológiailag

bomló

étkezési/konyhai

hulladékok.

Zárható, merev

falú tároló edény

Nincs Előírások szerint

hasznosítható.

20 02 01 Kerti és

parkokból

származó

biológiailag

lebomló

hulladékok

Szelektív

gyűjtéshez

alkalmas

gyűjtőeszköz.

Szabványos

gyűjtőeszköz.

Nincs.

Komposztálás.

Lerakás.

18 01 04 Fertőtlenített „C”

csoportba tartozó

hulladékok.

Szabványos

gyűjtőeszköz

Nincs Nem veszélyes

hulladék lerakó

vagy települési

hulladék égető

1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének

feltételeiről

94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

„C” KÜLÖNLEGES KEZELÉST IGÉNYLŐ (FERTŐZŐ)

HULLADÉKOK, KÓDSZÁM: 18 01 03

Jel Ide tartozó

hulladékok

Gyűjtőedény Nyilvántartás Ártalmatlanítás

fajtája jelölése gyűjtés szállítás

ca Éles, hegyes eszközök

(injekciós tűk infúziós,

transzfúziós

szerelékek,

tárgylemezek,

ampullák stb.)

Engedélyezett *

szilárdfalú, szúrásálló,

megtelés után ki nem

nyithatóan lezárható

edény, doboz

4.§ (3)

b)

3. § (1)

kísérőjegy

Hulladék égetőben,

fertőtlenítés utáni

lerakás nem

veszélyes lerakón

cb Vér, vérkészítmények,

fel nem ismerhető

humán biológiai

anyagok

Engedélyezett *

szilárd falú,

folyadékzáró,

mechanikai sérülésnek

ellenálló lezárható

edény

4.§ (3)

b)

3. § (1)

kísérőjegy

Veszélyes/kórházi

hulladékégetőben

cc Fertőző egységek és

elkülönítők összes

hulladéka. Vérrel,

váladékkal szennyezett

anyagok, kötszerek,

rögzítések stb.

Engedélyezett *, az

ártalmatlanításnak

megfelelő zsák vagy

merev falú edény

4.§ (3)

b)

3. § (1)

kísérőjegy Engedélyezett * technológiával fertőtlenítés után nem veszélyes hulladékként lerakható vagy

- hulladékégetőben

cd Légszűrő berendezések

mikrobiológiai

szűrőbetétjei

Engedélyezett *, az

ártalmatlanításnak

megfelelő zsák vagy

merev falú edény

4.§ (3)

b)

3. § (1)

kísérőjegy Fertőtlenítés * után nem veszélyes hulladékként lerakható vagy

- hulladékégetőben

ce Fertőző kórokozókat

tartalmazó kísérleti

állatok tetemei és

hulladékai

Engedélyezett* zsák

vagy merev falú edény

4.§ (3)

b)

3. § (1)

kísérőjegy

Veszélyes vagy

kórházi

hulladékégető

cf Génsebészeti és

mikrobiológiai

hulladékok

Engedélyezett * zsák

vagy merev falú edény

4.§ (3)

b)

3. § (1)

kísérőjegy Fertőtlenítés * után nem veszélyes hulladékként lerakható vagy

- hulladékégetőben

cg Citosztatikummal

szennyezett anyagok és

eszközök

Engedélyezett * zsák

vagy merev falú edény

4.§ (3)

b)

3. § (1) kísérőjegy Veszélyes hulladék

égetőben

Magyarázat: * ORKI engedéllyel rendelkező

4. § (3) b) = 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet: sárga színkód, bioveszély jel, címke

3. § (1) = 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet 1. számú mellékletben megadott nyilvántartó lap

kísérőjegy = 98/2001. (VI.15.) Korm.rendelet 2 számú melléklet.

VEGYI ÖSSZETÉTELÜK MIATT VESZÉLYES HULLADÉKOK

1/2002. (I.11.) EüM rendelet 2. § b)

Kód Ide tartozó

hulladékok

Gyűjtőedény Nyilvántartás Ártalmatlanítás

fajtája jelölése gyűjtés szállítás

18

01

06

Veszélyes

anyagokat

tartalmazó vagy

abból álló

vegyszerek.

16/2001.

(VII.18.) KöM

rendelet,

8004/2000.

(EüK.22.) EüM

tájékoztató

Az anyag kémiai

és fizikai

tulajdonságainak

és a vonatkozó

előírásoknak **

megfelelő tartály,

kanna stb.

Az anyag ill. a hulladék

pontos megnevezése, és

az

anyagra/anyagcsoportra

más jogszabályokban

előírt veszélyességi

jelek

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

Az anyag kémiai

és fizikai

tulajdonságainak

megfelelő

közömbösítés, ill.

engedélyezett

ártalmatlanítási

vagy hasznosítási

technológia

18

01

08

Citotoxikus és

citosztatikus

gyógyszerek

Merev falú

zárható műanyag

edény

A hulladék pontos

megnevezése és az

anyagra más

jogszabályokban előírt

veszélyességi jelek

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

Veszélyes

hulladék égető

18

01

10

Fogászati

célokra használt

amalgám

hulladék

Elkülönített

gyűjtés jól

zárható műanyag

edényben

A hulladék pontos

megnevezése és a más

jogszabályokban előírt

veszélyességi jelek

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

Újrahasznosítás

Humán

gyógyszerek és

csomagolásuk,

besorolástól

függetlenül

A hulladékot

átvevő által

megkívánt gyűjtő

eszköz

A hulladék pontos

megnevezése

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

98/2001.

(VI.15.)

Korm.

rendelet

Veszélyes

hulladék égető

1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes

eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól.

8004/2000. (EüK.22.) EüM tájékoztató az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről

98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

2. számú függelék.

2. számú függelék.

3. számú melléklet a 61/1999. (XII.1.) EüM) rendelethez

Biológiai tényezők csoportba sorolása

1. A jogszabály céljának megfelelően kizárólag azon tényezőket kell felvenni a

besorolási listára, amelyről ismeretes, hogy az embert megfertőzik. Adott

esetben fel van tüntetve az említett tényezők toxikus és allergizáló hatása. Ki

vannak zárva az olyan állati és növényi kórokozók, amelyekről ismeretes, hogy

nem hatnak az emberre. A besorolt biológiai tényezők ezen első listájának

összeállításakor a genetikailag módosított mikroorganizmusok nem kerültek

figyelembe.

2. A besorolt tényezők listája az említett tényezők egészséges munkavállalóra

gyakorolt hatásán alapul. Nincsenek külön figyelembe véve az olyan

személyekre gyakorolt sajátos hatások, akiknek érzékenységét egy vagy több

egyéb ok befolyásolhatja, mint pl. előzetes betegség, gyógyszer alkalmazása,

veszélyeztetett immunitás, terhesség vagy szoptatás.

Az ilyen munkavállalók többletkockázatát a jogszabály által előírt kockázat

értékelés részeként kell tekintetbe venni. Egyes ipari előírások, egyes

laboratóriumi munkák vagy olyan állatokkal végzett munkák esetében, amelyek

során ténylegesen vagy potenciálisan fennáll a 3. vagy 4. csoportba tartozó

biológiai tényezők expozíciójának a veszélye, minden technikai

óvintézkedésnek meg kell felelnie a rendeletben előírtaknak.

3. A 2-4. csoportba nem sorolt biológiai tényezők nincsenek automatikusan az

1. csoportba sorolva. Az olyan tényezők esetében, amelyeknél, egynél több

fajról ismeretes , hogy kórokozó az ember számára, a lista azon fajokat foglalja

magában, amelyekről ismeretes, hogy a leggyakrabban okoznak betegségeket,

valamint egy általánosabb utalást arra a tényre, hogy ugyanazon nemzetséghez

tartozó egyéb fajok is betegséget okozhatnak. Ha egy teljes nemzetség szerepel a

biológiai tényezők besorolási listáján ez úgy értendő, hogy a nem kórokozónak

ismertfajok és törzsek ki vannak zárva.

4. Ha valamelyik törzs gyengített vagy elvesztette virulensnek ismert génjeit,

akkor az anyatörzs besorolásához szükséges tartalom nem szükségképpen

alkalmazandó, a megfelelő munkahelyi kockázat értékeléstől függően. Például

amikor egy ilyen törzs kórmegelőző vagy gyógyászati célú termékként vagy

annak részeként kerül alkalmazásra.

5. Jelen lista összeállításához használt, besorolt tényezők nómenklatúrája

összhangban van a legújabb nemzetközi rendszertani megállapodásokkal és a

lista elkészítésének időpontjában fennálló megnevezésekkel.

6. A besorolt tényezők listája a lista összeállításának időpontjában fennálló

tudományos álláspontot tükrözi. A listát korszerűsíteni kell, mihelyt már nem

tükrözi a tudomány legújabb álláspontját.

7. Minden olyan vírus, amelyet emberben elkülönítettek, és amelyet a jelen

melléklet még nem vett figyelembe és nem sorolt be, minimálisan a 2. csoportba

kerüljön besorolásra, kivéve, ha bizonyítható, hogy azok emberben okoznak

betegséget.

8. Egyes harmadik csoportba sorolt biológiai tényezők, amelyeket a mellékelt

listában két csillag (**) jelöl, korlátozott fertőzésveszélyt jelenthetnek a

munkavállalókra, mert általában belégzéssel nem fertőznek.

9. A paraziták besorolásának megfelelő elkülönítési követelményei kizárólag a

parazita életciklusának azon szakaszára vonatkoznak, amelyben a munkahelyen

tartózkodó emberekre

fertőzési veszélyt jelentenek.

10. A lista azon esetekben, amelyekben a biológiai tényezők allergizáló vagy

mérgező hatást válthatnak ki, külön jelzi azt, ha hatékony oltóanyag áll

rendelkezésre, vagy ha célszerű a veszélyeztetett személyek listáját tíz évnél

tovább megőrizni.

Az említett jelzés az alábbi betűkkel történik:

A: Allergizáló hatás lehetséges.

D: Az ezen biológiai tényező veszélyének kitett munkavállalók listáját az utolsó

ismert veszélyeztetettség időpontjától számított tíz évnél tovább meg kell őrizni.

T: Toxintermelés.

V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.

6892 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y

1999/107. szám

BAKTÉRIUMOK ÉS HASONLÓ ORGANIZMUSOK

A listán feltüntetett biológiai tényezők mellett az "spp" megjelölés egyéb olyan

fajokra vonatkozik, amelyek emberi kórokozókent ismeretesek.

Biológiai tényező Csoport Megjegyzés*

Actinobacillus actinomycetemcomitans 2

Actinomadura madurae 2

Actinomadura pelletieri 2

Actinomyces gerencseriae 2

Actinomyces isracllü 2

Actinomyces pyogenes 2

Actinomyces spp. 2

Arcanobacterium haemolyticum

(Corynebacterium haemolyticum) 2

Bacillus anthracis 3

Bacteroides fragilis 2

Bartonella bácilliformis 2

Bartonella (Rochalimea) spp. 2

Bartonella quintana (Rochalimea quintana) 2

Bordeteìla bronchiseptica 2

Bordetella parapertussis 2

Bordetella pertussis 2 V

Borrelia burgdorferi 2

Borrelia duttonü 2

Borrelia recurrentis 2

Borrelia spp. 2

Brucella abortus 3

Brucella canis 3

Brucella melitensis 3

Brucella suis . Burkholderia mallei (Pseudomonas mallei) 3

Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei) 3

Campylobacter fetus 2

Campylobacter jejuni 2

Campy,lobacter spp. 2

Cardióbacterium hominis 2

Chlamydia pneumoniae . 2

Chlamydia trachomatis 2

Chlamydia psittaci (avian törzsek) 3

Chlamodoa psittaci (avian törzsek) 3

Chlamydia psittaci (other törzsek) 2

Clostridium botulinum 2 T

Clostridium perfringens 2

Clostridium tetani 2 T,V

Clostridium spp. 2

' Az 1. csoportba tartozó biológiai tényezőket a táblázatok nem tartalmazzák

Biológiai tényező Csoport Megjegyzés

Corynebacterium diphtheriae 2 T,V

Corynebacterium minutissimum 2

Corynebacterium pseudotuberculosis 2

Corynebacterium spp. 2

Coxiella burnetü 3

Edwardsiella tarda 2

Ehrlichia sennetsu (Rickettsia sennetsu) 2

Ehrlichia spp. 2

Eikenella corrodens 2

Enterobacter aerogenes/cloacae 2

Enterobacter spp. 2

Enterococcus ssp. 2

Erysipelothrix rhusiopathiae 2

Escherichia coli (a nem pathogén törzsek kivételével) . 2

Escherichia coli, sejtmérgezô törzsek (pl.0157:H7 vagy az 0103) 3(**) T

Flavobacterium meningosepticum 2

Fluoribacter bozemanae (Legionella) 2

Francisella tularensis (Typ A) 3

Francisella túlarensis (Typ B) 2

Fusobacterium necrophorum 2

Gardnerella vaginalis f 2

Haemophilus ducreyi 2

Haemophilus influenzae 2

Haemophilus spp. 2

Helicobacter pylori 2

Klebsiella oxytoca 2

Klebsiella pneumoniae 2

Klebsiella, spp. 2

Legionella pneumophila 2

Legionella spp. 2

Leptospira interrogans (minden serovariáns) 2

Listeria monocytogenes 2

Listeria ivanovü 2

Morganella morganü 2

Mycobacterium africanum 3 V

Mycobacterium avium/intracellulare 2

Mycobacterium bovis (kivéve BCG törzs) 3 V

Mycobacterium chelonae 2

Mycobacterium fortuitum 2

Mycobacterium kansasü 2

Mycobacterium leprae 3

Mycobacterium malmoense 2

Mycobacterium marinum 2

Mycobacterium microti 3(**)

Mycobacterium paratuberculosis 2

Mycobacterium scrofulaceum 2

Mycobacterium simiae 2

My,cobacterium szulgai 2

Mycobacterium tuberculosis 3 V

Mycobacterium ulcerans 3(**)

Mycoplasma caviae 2

Mycoplasma hominis 2

Mycoplasma pneumoniae 2

Néisseria gonorrhoeae 2

Mycobacterium xenopi 2

Neisseria meningitidis 2 V

Nocardia asteroides 2

Nocardia brasiliensis 2

Nocardia farcinica 2

Nocardia nova 2

Nocardia otitidiscaviarum 2

Pasteurella multocida 2

Pasteurella spp. 2

Péptostreptococcus anaerobius 2

Plesiomonas shigelloides 2

Porphyromonas spp. 2

Prevotella spp. 2

Proteus mirabilis 2

Proteus penneri 2

Proteus vulgaris 2

Providencia alcalifaciens 2

Providencia rettgeri 2

Providencia spp. 2

Pseudomonas aeruginosa 2

Rhodococcus equi 2

Rickettsia akari 3(**)

Rickettsia canada 3(**)

Rickettsia conorü 3

Rickettsia montana 3(**)

Rickettsia typhi (Rickettsia mooseri) 3

Rickettsia prowazekü 3

Rickettsia rickettsü 3

Rickettsia tsutsugamushi 3

Rickettsia spp. ∙ 2

Salmonella arizonae 2

Salmonella enteritidis ∙ 2

Salmonella typhimurium 2

Salmonella paratyphi A, B, C 2 V

Salmonella typhi 3(**) V

Salmonella (egyéb serovariánsok). 2

Serpulina spp. . 2

Shigella boydii 2

Shigella dysenteriae (1 típus) 3(**) T

Shigella dysenteriae (más, mint az I típus) 2 T

Shigelta flexneri 2

Shigella sonnei 2

Staphylococcus aureus 2

Streptobacillus moniliformis 2

Streptococcus pneumoniae 2

Streptococcus pyogenes 2

Streptococcus spp. 2

Streptococcossuis 2

Treponema carateum 2

Treponema pallidum 2

Treponema pertenue 2

Treponema spp. 2

Vibrio cholerae (beleértve EI Tor) 2

Vibrio parahaemolyticus 2

Vibrio spp. 2

Yersinia enterocolitica 2

Yersinia pestis 3 V

Yersinia pseudotuberculosis 2

Yersinia spp. 2

(**) Lásd jelen melléklet 8. pontját.

A: Allergizáló hatás lehetséges.

D: Az ezen biológiai tényezô veszélyének kitett munkávállalók listáját az utolsó

ismert

veszélyeztetettség id6pontjától számított tíz évnél tovább meg kell ôrizni.

T: Toxintermelés.

V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre:

VÍRUSOK (*)

Biológiai tényező Csopor Megjegyzés

Adenoviridae 2

Arenaviridae

LCM-Lassa-Vírus komplex (Old World arena,vírusok):

Lassa vírus 4

Lymphocytic choriorzieningitis vírus (neurotrop 2örzsek) 3

Lymphócytic choriomeningitis vírus (egyéb törzsek) 2

Mopeia vírus 2

Egyéb LCM-Lassa komplex vírusok 2

Tacaribe vírus komplex (New World arena vírusok):

Guaranito vírus 4

Junin vírus 4

Sabia vírus 4

Machupo vírus 4

Flcxal vírus 3

Más Tacaribe komplex vírusok 2

Astroviridae 2

Bunyaviridae

Belgrade (Dobrava néven is ismert) 3

Bhanja 2

Bunyamwera vírus 2

Gcrmiston 2

Oropouche vírus 3

Sin Nombre (korábban Muerto Canyon) 3

California encephalitis vírus 2

Hantavírusok:

Hantaan (Koreai haemorrhágiás láz) 3

Seoul vírus 3

Puumala vírus 2

Prospect Hill vírus 2

Más hantavírusok 2

Nairovíruscs:

Crimean-Congo heamorrhagiás láz 4

Hazara vírus 2

Phlebovírusok:

Rift Valley láz 3 V

Sandfly láz 2

Toscana vírus 2

Más patogénként ísmert bunyaviridae 2.

Caliciviridae

Hepatitis E vírus 3(**)

Norwalk vírus 2

Más Caliciviridae 2

Coronaviridae 2

Filoviridae

Ebola vírus 4

Marburg vírus 4'

Flaviviridae

Australia encephalitis (Murray Valley encephalitis) 3

Közép-Európai kullancs hordozta encephalitis vírus 3(**) V

Absettarov 3

Hanzalova 3

Hypr 3

Kumlinge 3

Dengue vírus 1-4 típus 3

Hepatitis C vírus 3(**) D

Hepatitis G vírus 3(**) D

Japanese B encephalitis 3 V

Kyasanur Forest 3

V

Louping ill . 3(**)

Omsk (a) 3 V

Powassan 3

Rocio 3

Orosz tavaszi-nyári encephalitis (TBE) (a) 3 V

St Louis encephalitis 3

Wesselsbron vírus 3(**)

West Nile láz vírus 3

Sárgaláz 3 V

Más patogénként ismert flavivírusok 2

Hepadnaviridae

Hepatitis B vírus 3(**) V,D

Hepatitis D vírus (Delta) (b) 3(**) V,D

Herpesviridae

Cytomegalovírus 2

Epstein-Barr vírus 2

Herpesvírus simiae (B vírus) 3

Herpes simplex vírus types 1 és 2 típus 2

Herpesvírus varicella-zoster 2

Human B-lymphotrop vírus (HBLV-HHV6) 2

Emberi herpes vírus 7 2

Emberi herpes vírus 8 2 D

Orthomyxoviridae

Inlluenza vírus A, B és C 2 V(c)

Kullancs okozta orthomyxoviridae:

Dhori és Thogoto vírusok 2

Papovaviridae

BK and JC vírusok 2 D (d)

Human papillomavírusok 2 D (d)

Paramyxoviridae

Kanyaró vírus 2 V

Mumps vírus 2 V

Newcastle betegség vírús 2

Parainfluenza vírusok 1--4 típus 2

Légzôrendszeri syncytialis vírus 2

Parvoviridae

Human parvovírus (B 19) 2

Picornaviridae

Acut haémorrhagiás conjunctivitis vírus (AHC) 2

Coxsackie vírusok 2

Echo vírusok 2

Hepatitis A vírus (emberi enterovírus 72-s típus) 2 V

Poliovírusok 2 V

Rhinovirusok 2

Poxcviridae

Buffalopox vírus (e) 2

Cowvpox (tehén himlő) vírus 2

Elephantpox (elefánt himlô) vírus (f) 2

Milkcrs' node (tehenészcsomó) vírus 2

Molluscum contagiosum vírus 2

Monkeypox (majom himlô) vírus 2

Orf vírus 2

Rabbitpox vírus (g) 2

Vaccinia vírus 2

Variola (major minor) vírus 4

Fehérhimlô vírus (, Variola vírus') 4 V

Yatapox vírus (Tana & Yaba) 2

Reoviridae

Coltivírus 2

Human rotavírusok 2

Orbivíruses 2

Reovíruses 2

Retroviridae

Human immunodeficiencia vírusok 3(**) D

Human T-sejt lymphótropia vírusok (HTLV) 1 és 2 típus 3(**) D

SIV vírus (h) 3(**)

Rhabdoviridae

Rabies vírus 3(**) V

Vesicular stomatitis vírus 2

Togaviridae

Alfavírusok:

Keleti ló encephalomyelitis 3 V

Bebaru vírus 2

Chikungunya vírus 3(**)

Everglades vírus 3(**)

Mayaro vírus 3

Mucambo vírus 3(**)

Ndumu vírus 3

O'nyong-nyong vírus 2

Ross River vírus 2

Semliki Forest vírus 2

Sindbis vírus 2

Tonate vírus 3(**)

Venezuelai ló encephalomyelitis 3 V

Nyugati ló encephalomyelitis 3 V

Más isniert alphavírusok 2

Rubivírus (rubella) 2 V

Toroviridae 2

Nem osztályozott vírusok:

Ló-kanyaró vírus 4

Még nem identifikált hepatitis vírusok 3(**) D

A szokásostól eltérô, az átvihetö szivacsos encephalopathiával

összefüggô ágensek (TSEs):

Creutzfeldt-Jakob betegség 3(**) D

Creutzfeldt-Jakobbetegsógváltozat 3(**) D(d)

Marha szivacsos encephalopathia (BSE) és egyéb állatok átvihetô

szivacsos encephalopathiái (i) 3(**) D(d)

Gerstmann-Str■ussler-Scheinkerszindróma 3(**) D(d)

Kuru 3(**) D(d)

(*) Lásd jelen melléklet 7. pontját. (**) Lásd jelen melléklet 8. pontját.

(a) Kullana encephalitis.

(b) A Hepatitis D vírus (Delta) csak akkor patogén a munkavállalókban, ha

egyidejûleg vagy másodlagos fertózés során hepatitis B vírus is jelen van.

A hepatitis B elleni vakcináció megvédi a munkavállalókat a Hepatitis D

vírus fertôzésóvel szemben.

(c) Csak az A és a B típusok számára. ,

(d) Azokhoz a munkákhoz ajánlott, amelyekben az ezekkel az ártalmakkal a

direkt kontaktus fennáll. (e) Két vírus azonosított: egyik a buffalopox típus,

másik a Vaccina vírus variánsa.

(f) A tehén himlő vírus variánsa.

(g) A vaccinia variánsa.

(h) Majom eredetû retrovírusok által okozott emberi megbetegedés nem

bizonyított jelenleg. A velük folytatott tevékenység során ajánlott a 3. szintû

óvintézkedések betartása.

(i) Nem bizonyítottak az egyéb állatok átvihetô szivacsos

encephalopathiáiért felelôs tényezôk által okozott emberi fertôzések. Ennek

ellenére legalább a 3(* *) elkülönítési szint ajánlótt óvatosságként a

laboratóriumi munkáknál. Kivéve olyan laboratóriumi munkákat, amelyeket

azonosított 2. csoportba tartozó biológiai tényezôkkel végeznek.

A: Allergizáló hatás lehetséges. . ∙ D: Az ezen biológiai tényezô veszélyének

kitett munkavállalók listáját az utolsó ismert veszélyeztetettség idôpontjától

számított tíz évnél tovább meg kell ôrizni.

T: Toxintermelés.

V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.

PARAZITÁK

Biológiai tényezó Csoport Megjegyzés

Acanthamoeba castellani 2

Ancylostoma duodenale 2

Angiostrongylus cantonensis 2

Angiostrongylus costaricensis 2

Ascaris lumbricoides 2 A

Ascaris suum 2 A

Babesia divergens , 2

Babesia microti 2

Balantidium coli 2

Brugia malayi 2

Brugia pahangi 2

Capillaria philippinensis 2

Capillaria ,spp. 2

Clonorchis sinensis 2

6890 M A G Y'A R K:Ö.Z L Ö N Y 1999/107. szám

Biológiai tényezó Csoport Megjegyzés

Clonorchis viverrini 2 ∙

Cryptosporidium parvum 2

Cryptosporidium spp. 2

Cyclospora cayetanensis 2

Dipetalonema stertocerca 2

Diphyllobothrium latum 2

Dracunculus medinensis 2

Echinococcus granulosus 3(**)

Echinococcus multilocularis 3(**)

Echinococcus vogeli 3(**)

Entamoeba histolytica 2

Fasciola gigantica 2

Fasciola hepatica 2

Fasciolopsis buski 2

Giardia lamblia (Giardia intestinalis) 2

Hymenolepis diminuta 2

Hymenolepis nana 2

Leishmania brasiliensis 3(**)

Leishmania donovani 3(**)

Leishmania ethiopica 2

Leishmania mexicana 2

Leishmania peruviana 2

Leishmania tropica 2

Leishmánia major 2

Leishmania spp. 2

Loa loa 2

Mansonella ozzardi 2

Mansonella perstans 2

Naegleria fowleri 3

Necator americanus 2

Onchocerca volvulus 2

Opisthorchis felineus 2

Opisthorchis spp. 2

Paragonimus westermani 2

Plasmodium falciparum∙ 3(**)

Plasmodium spp. (human and simian) 2

Sarcocystis suihominis 2

Schistosoma haematobium 2

Schistosóma intercalatum 2

Schistosoma japonicúm 2

Schistosoma mansoni 2

Schistosoma mekongi 2

Strongyloides stercoralis 2

Strongyloides spp. 2

Taenia saginata 2

Taenia solium 3(* *)

1999/107. szám M A'G Y Å R K Ö Z L Ö N Y 6891

Biológiai tényezó Csoport Megjegyzés

Toxocara canis 2

Toxoplasma gondü 2

Trichinella spiralis 2

Trichuris trichiura 2

Trypanosoma brucei brucei 2

Trypanosoma brucei gambiense 2

Trypanosoma'brucei rhodesiense 3(**)

Trypanosoma cruzi 3

Wuchereria bancrofti 2

(**) Lásd jelen melléklet 8. pontját. ∙

A: Allergizáló hatás lehetséges. ∙

D: Az ezen biológiai tényez6 veszélyének kitett munkavállalók,listáját az

utolsó ismert veszélyeztetettség idôpontjától számított tíz évnél tovább meg

kell grizni.

T: Toxintermelés.

V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.

GOMBÁK

Biológiai tényezó Csoport Megjegyzés

Aspergillus fumigatus 2 A

Blastomyces dermatitidis (Ajellomyces dermatitidis) 3∙

Candida albicans 2 A

Candida tropicalis 2

Cladophialophora bantiana (korábban Xylophypha bantiana, Cladospo-

rium bantianum vagy trichoides) 3

Coccidioides immitis ∙ 3 A

Cryptococcus neoformans va'r. neoformans (Filobasidiella neoformans

var. neoformans) . 2 A

Cryptococcus neoformans var. gattü (Filobasidiella bacillispora) 2 A

Emmonsia parva var. parva 2

Emmonsia parva var. crescens 2

Epidermophyton floccosum 2 A

Fonsecaea compacta 2∙

Fonsecaea pedrosoi 2

Histoplasma capsulatum var capsulatum (Ajellomyces capsulatus) 3

Histoplasma capsulatum duboisü 3

Madurella grisea 2

Madurella mycetomatis 2

Microsporum spp. 2 A

Neotestudina rosatü 2

Paracoccidioides brasiliensis 3

Penicillium marneffei 2 A

Scedosporium apiospennum (Pseudallescheria boydii) 2

Scedosporium prolificans (inflatum) 2

Sporothrix schenckii 2

Trichophyton rubrum 2

Trichophyton spp. 2

A: Allergizáló hatás lehetséges.

D: Az ezen biológiai tényezô veszélyének kitett munkavállalók listáját az

utolsó ismert veszélyeztetettség idôpontjától számított tíz évnél tovább meg

kell őrizni.

'r: Toxintermelés.

V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.