INFLUENCERGYEREKEK – GYEREKINFLUENSZEREK

2020Útmutató az etikus és jogszerű kommunikációhoz márkáknak, ügynökségeknek és szülőknek

1

WHITEPAPER

Az MPRSZ Digitális Tagozata által összeállított anyag célja eligazodást adni a gyerek-influenszerek és a szüleikre

vonatkozó reklámjogi, adatvédelmi, adózási és szerzői jogi szabályok között, melyet a CERHA HEMPEL Ügyvédi Iroda

szakértői segítségével dolgoztak ki. A szakértői iránymutatás 8 pontos ajánlást fogalmaz meg, elsősorban a márkák,

a hirdetők, az ügynökségek, és maguk az influenszerek számára.

A gyerekek és az influenszer színtér alapvetően két területen képviselteti magát hazánkban:

Egyrészt ide tartoznak a gyerek-influenszerek, akik fiatal koruk ellenére jelentős követőbázissal rendelkeznek különböző

közösségi-média felületeken.

Másrészt a már magukat influenszernek tartó szülők gyerekei, például, amikor a (híres) szülő szerepelteti a gyerekét

a saját közösségi-média felületein, valamilyen márkát reklámozva, ilyenek lehetnek tipikusan a celeb-kismamák és apukák.

A fenti két jelenségnek van egy egyértelmű jogi vetülete és egy kevésbé körülírható etikai vonulata. Előbbi szabályozza,

hogy egy gyereknek milyen jogai vannak, köthet-e reklámszerződést, illetve a szülei rendelkezhetnek-e bizonyos szemé-

lyéhez fűződő jogokkal. Utóbbi jóval kevésbé szabályozott terület, mely elvárható módon etikai kihívás elé állítja mind

a hirdetési felületet kiadó felet (a szülőt), mind a cégeket, márkákat.

2

A JOGI SZABÁLYOZÁSA magyar jogszabályok igen egyértelmű és szigorú rendszerben írják körül a gyerekekkel kapcsolatos személyiségi

és adatvédelmi jogokat, illetve a gyermekek munkavégzésére, illetve adózására vonatkozó szabályokat.

KI MINŐSÜL GYERMEKNEK?Első lépésként meg kell határozni, hogy jogi szempontból ki is számít gyereknek. A hazai jogi szabályozás többrétegű.

A Büntető Törvénykönyv alapján fiatalkorú az, aki a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem1. A Polgári Törvény-

könyv („Ptk.”) alapján kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött2. A gyermekek

védelméről szóló törvény („Gytv.”) a gyermek fogalmának meghatározásakor a Ptk. kiskorúakra vonatkozó rendel-

kezéseire hivatkozik vissza3. A Médiatörvény a gyermekek és kiskorúak védelme érdekében a műsorszámok kateg-

orizálására a 6, 12 és 16 és 18 éves korosztály besorolást alkalmazza. A GDPR szerint hozzájáruláson alapuló adatke-

zelés esetén, a közvetlenül gyermekeknek kínált szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése

főszabály szerint akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte4. A Reklámtörvény5 alapján gyermekkorú, aki

a 14. életévét nem töltötte be, és fiatalkorú az, aki 14. életévét betöltötte, de a 18. még nem. Mindezekre figyelemmel

gyermek a Ptk. és a Gytv. értelmében minden kiskorú, azaz minden 18 év alatti fiatal.

1 Btk. 105.§2 Ptk. 2:10.§3 Gyvt. 5. § 4 GDPR 8. cikk (1) bekezdése5 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § c) és e) pontjai

3

MI MINŐSÜL REKLÁMNAK?

Egy másik tisztázandó fogalom, hogy mi is számít reklámnak.

Gazdasági reklám minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely áru értékesíté-sének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

Szponzorálásnak minősül továbbá minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, ezenfelül – rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben – valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése.6

Ezeknél a fogalmaknál tágabb a kereskedelmi gyakorlat fogalma, azaz a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében

vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztön-

zésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy

egyéb kereskedelmi kommunikációja.7

Látható tehát, hogy meglehetős tág reklámfogalommal dolgozik a hazai jogrendszer, a reklám vagy szponzoráció

fogalmába szinte minden marketing tevékenység belefér, ami pedig nem, az vélhetőleg kereskedelmi gyakorlatnak

minősül majd.

FOGLALKOZTATÁS, DE MILYEN JOGVISZONYBAN?Munkajogi szempontból munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Iskolai szünet alatt az a 15. életévét

betöltött tanuló is vállalhat munkát, aki nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat. Emellett a gyámha-

tóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott hirdetési tevékenység keretében a 16. alatt gyermek is foglal-

koztatható.8 A munkajog szabályai szerint a fiatalkorúak sérülékeny csoportba tartoznak, külön, fokozott védelmet

biztosító szabályok vonatkoznak rájuk (például a napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet, nem végezhetnek munkát

éjszaka, a pihenőidő mértéke legalább 12 óra stb.).

Ha a reklámtevékenységet más (jellemzően megbízási) jogviszony keretein belül folytatják a gyerekek (ez a valószínűbb),

akkor ez a többletvédelem továbbra is vonatkozik rájuk, ugyanis az Munka Törvénykönyve („Mt.”) kimondja, hogy

a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a fiatal munkavállalóra

vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.9 Így például, egy 17 éves gyerek megbízási vagy vállalkozási

szerződés alapján sem dolgozhat éjszaka (22–06 óra között).

KÖTHET-E EGYÁLTALÁN A GYERMEK ÖNÁLLÓAN SZERZŐDÉST?Fontos szabály, hogy a szülő(k) hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a 18 év alatti fiatal munkaszerződést köthessen,

módosíthasson vagy megszüntethessen. 14 év alatti gyermek önállóan nem köthet semmilyen szerződést, nevében

törvényes képviselője (ez jellemzően a szülő) járhat el. Ez alól kivétel a kiskorú által kötött és teljesített csekély jelen-

tőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást

nem igényel (például egy nyalóka megvásárlása).

Azonban a gyermek személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő

kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell venni.10 A 14. életévét már betöltött

gyermek szabadabban köthet szerződéseket, például rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig

kötelezettséget vállalhat vagy ajándékozhat a szokásos mértékben, azonban sok esetben szükséges még a törvényes

képviselő ( jellemzően szülők) közreműködése.11

6 Reklámtv. 3.§ d) és p) pontjai7 Fttv. 2.§ d)8 Mt. 34. §9 Mt. 4. §10 Ptk. 2:14. § 11 Ptk. 2:12. §

4

Külön érdekesség, hogy tanulmányok szerint a kiskorú véleményvezérek az esetek 95 százalékában nem pénzt, hanem

tárgyakat kapnak a reklámozási tevékenységük ellenértékeként, a jogi szabályozás azonban ebben az esetben sem

különböző.

A fentiek fényében szükséges tehát, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy a gyermek milyen körülmények között,

milyen feltételek mellett végzi a reklámtevékenységet, hiszen ez határozza meg a gyermek jogait, és kötelezettségeit,

például azt is, hogy hogyan kell adóznia.

A GYERMEKEKRE IRÁNYADÓ ADÓZÁSI SZABÁLYOK12 A munkát vállaló gyerekeknek ugyanúgy adózniuk kell, mint a felnőtteknek, eltekintve attól az esettől, amikor diákszö-

vetkezeten keresztül végzik tevékenységüket. A legfontosabb, hogy a munkavégzés bármely formájához szükséges,

hogy a gyermeknek legyen adóazonosító jele, amelyet az adóhatóságnál lehet igényelni. Ha a gyermek iskolaszövet-

kezet tagjaként vállal munkát, a munkáért kapott pénz nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,

ezért 15%-os személyi jövedelemadót vonnak le belőle, amelyet az iskolaszövetkezet fizet be az adóhatóságnak. Az így

megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni a személyi jövedelemadó („szja”) bevallásban, amit következő év május 20-ig

kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.

Sokan nem tudják, de érdemes mégegyszer hangsúlyozni: gyermekeknek is kötelező tehát szja-bevallást készíteni.

Ha a gyermek munkaviszonyban végzi a munkát akkor ez bérjövedelemnek számít, ezért 15%-os szja-t kell utána fizetni,

valamint 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és 10%-os nyugdíjjárulék is levonásra kerül. Ezeket

a járulékokat és az szja-t a munkáltató állapítja meg, vonja le a gyermek munkabéréből, és gondoskodik bevallásáról,

befizetéséről az állami adó- és vámhatóságnak, (a tanulónak ezzel kapcsolatban év közben nincs kötelezettsége),

azonban az éves szja-bevallást ilyen esetekben is ugyanúgy el kell készítenie. A munkaviszony keretében foglalkoz-

tatott gyermek – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a társadalombiztosításról szóló törvény szerint

biztosítottnak minősül, és az egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek

részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számítá-

sánál is figyelembe veszik ezt az időszakot.

Ha a gyermeket munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják (pl. tipikusan megbízási szerződés alapján)

a megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. Ekkor

a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges, illetve a munkaviszonytól eltérően nem lesz a gyermek automa-

tikusan biztosított, természetesen adóbevallási kötelezettsége ez esetben is fennáll.

Előfordulhat az is, hogy a reklámozó cégek nem minden esetben tájékoztatják a gyerekeket a fentieken túl arról sem,

hogy mely fogyasztóvédelmi szabályok irányadóak rájuk, így szükséges lehet erről is jogi szakértővel egyeztetni. Termé-

szetesen a „gyermekinfluenszerekre” is vonatkoznak a fogyasztóvédelmi szabályok, így például a szponzorált tartal-

makat nekik is egyértelműen fel kell tüntetniük.

GYERMEK HIRDETŐK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMA véleményvezérekre, így a gyermekekre is irányadóak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó

előírások. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény tartalmaz egy

ún. feketelistát, amely felsorolja azokat a magatartásokat, amelyek eleve tisztességtelennek minősülnek. Ide tartozik

például a bújtatott reklám, amikor is nem kerül megjelölésre, hogy a terméket ellenérték fejében hirdetik. Fontos, hogy

a GVH nem csak a véleményvezéreket, hanem a mögöttük álló cégeket (reklámügynökségeket, influenszerek cégeit

stb.) is vizsgálja és adott esetben marasztalja is. A szponzorált tartalom feltüntetéséből egyértelműnek kell lennie

a fogyasztó számára, hogy fizetett hirdetésről van szó. Megfelelő megjelölés lehet a #reklám vagy a #szponzorálttar-

talom is, ugyanakkor annak jól látható módon, a poszt elején kell szerepelnie.

12 A témáról bővebben érdemes forgatni a NAV tájékoztatóját: A diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályai 2019.

5

GYEREK SZEREPELTETÉSE A REKLÁMBAN - A GYERMEK SZEMÉLYISÉGI JOGAI, SZEMÉLYES ADATAI ÉS A JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI

A legelső problémát a gyermek képmáshoz való jogának megsértése, illetve személyes adatával való visszaélés

jelentheti. A Ptk. a személyiségi jogok között nevesíti a képmáshoz való jogot, az adatvédelmi szabályok pedig személyes

adatnak tekintik a képmást. A GDPR kiemeli, hogy a gyermekek személyes adatai különös védelmet élveznek, főként

marketing célú felhasználás esetén.13 Mivel általában a szülő a gyermek törvényes képviselője, az ő hozzájárulása kell

ahhoz, hogy a kiskorúról fénykép készülhessen, és azt közzé lehessen tenni. Természetesen a gyerekeknek is vannak

jogaik, és azok gyakorlása során a belátásukhoz mérten figyelme is kell venni a véleményüket. Azonban egy újszülött

nem képes sem megérteni, sem pedig ellenezni azt, hogy az ő képmásával reklámozza a szülője például a tápszereket.

Ahogyan az ellen sem tud tiltakozni, hogy különböző terhesség utáni fogyasztó termékek reklámjában szerepeljen

„biodíszletként”. Sőt előfordul olyan is, hogy a 3D-s ultrahangfotót teszi közzé a szülő a születendő gyermekről, sok

esetben szintén promóciós céllal. Milyen jogok illetik meg ilyenkor a gyermeket?

A Gytv. alapján a gyermeknek joga van

a szabad véleménynyilvánításhoz,

hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről,

hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák,

hogy véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék,

hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen, és

hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezde-

ményezzen.14

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A 14. életévét

betöltött gyerek a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet, míg a 14 évesnél fiatalabb gyermek személyiségi

jogainak védelme érdekében szülője/törvényes képviselője léphet fel.

MI A MEGOLDÁS AKKOR, AMIKOR A GYERMEK SZEMÉLYISÉGI JOGAIT ÉPPEN AZ ÉRDEKEI KÉPVISELETÉVEL MEGBÍZOTT, LEGTÖBB ESETBEN A SZÜLŐJE, SÉRTI MEG?

A Ptk. szabályai szerint abban az esetben, amikor a szülő érdekellentét miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek

eseti gyámot rendel. Tehát, amikor a szülő nem tesz eleget a gyermek kérésének, és továbbra is posztol róla, és a korábbi

tartalmakat sem távolítja el a világhálóról, akkor a gyermeknek lehetősége van polgári pert indítania a szülő ellen.

Ekkor értelemszerűen érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő között, tehát a szülő nem képviselheti a gyermeket

a per során, részére eseti gyámot szükséges kirendelni. Ez az út azonban továbbra sem megoldás, akkor, ha nagyon

fiatal gyermekről van szó, illetve elképzelhető az is, hogy a gyermek nem mer szólni a szülőnek, pláne nem beperelni őt.

Ilyen esetekben segíthet egy józanabb gondolkodású (felnőtt) rokon, aki felveheti a kapcsolatot a megfelelő szakem-

berekkel (ügyvédekkel, gyámhatósági tisztviselőkkel) Felmerül a kérdés, hogy a gyermeknek meddig van lehetősége

érvényesíteni jogait? A Ptk. kötelmi jogviszonyaira vonatkozó szabályozások alapján az általános elévülési idő 5 év.

Az elévülési idő a magatartás megszűntétől kezdődik. A magyar joggyakorlat még nem fejlődött ki ezen a területen,

így a jelenlegi szabályok értelmében a gyermeknek 5 év áll rendelkezésére a per megindítására, attól az időponttól

fogva, hogy a szülő felhagyott a gyermek reklámban való szerepeltetésével.

13 GDPR Preambulum 38.14 Gytv. 8. §

6

A SZÜLŐ FELÜGYELETI JOGA

A polgári jog szabályai értelmében bizonyosok esetekben lehetőség van a szülői felügyeleti jog korlátozására, illetve

megszüntetésére is. A jogszabály kimondja, hogy a szülők a szülői felügyeletet a gyermek megfelelő testi, szellemi

és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.15 A szülőknek tájékoztatniuk kell

gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések

előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen.

A szülőknek a gyermek véleményét megfelelő súllyal figyelembe kell venniük. A szülő felügyeleti jogának gyakor-

lását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátoz-

hatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges. Ha a szülői felügyeletnek a szülők által

történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti. Ebben az esetben

ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése,

a felügyelet, az egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő

elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert.16

Abban az esetben, ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi

fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, a bíróság meg is szüntetheti a szülői felügyeleti jogot. A szülői felügyelet

megszüntetése iránt a másik szülő, a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert.17

ÉS MILYEN LEGYEN A GYERMEKET SZEREPELTETŐ REKLÁM?Szigorú szabályok vonatoznak arra is, hogy gyermek részvételével mely termékeket nem lehet reklámozni. A Reklám-

törvény és a Magyar Reklámetikai Kódex értelmében tilos például alkoholterméket18 vagy szerencsejátékot19 reklámozni

gyerek szerepeltetésével. Sőt például autóreklámban a gyermek csak úgy jelenhet meg, ha be van kötve a biztonsági

övvel, de konyhai, vagy egyéb veszélyes háztartási eszközt, szerszámot is csak úgy lehet bemutatni, hogy a gyerek

nem egyedül látszik a helyiségben. nemrégiben a GVH is közzétette a „Gyermekeknek szóló reklámok” elnevezésű

tájékoztatóját.

15 Ptk. 4:147. §16 Ptk. 4:148. § - 4:171. § 17 Ptk. 4:193. § 18 Reklám tv. 18. § 19 Magyar Reklámetikai Kódex 21. cikk

7

FELELŐSSÉG ÉS HATÁRMEZSGYÉK

MIBEN KÜLÖNBÖZIK EGY ÁTLAGOS PELENKAREKLÁM EGY INFLUENSZER-KAMPÁNYTÓL?

A legfontosabb különbség a beazonosíthatóság. Tegyük fel egy pelenka-hirdetésben 6-8 hónapos babák szerepelnek,

akiket a szüleik elvittek egy válogatásra, ott kiválasztották őket, kicsit kúsztak-másztak, játszottak a kamera előtt,

és vége is a szereplésnek. A szülők megkapták a pénzt, a hirdető a reklámfilmet. A szereplők már egy év múlva sem

lennének felismerhetők, ha a szülők úgy döntenek, soha nem derül ki, hogy a fél éves gyerek pelenkareklámban szerepelt.

Ellenben egy híresség, celeb vagy ismertebb influenszer gyereke nagy eséllyel szintén ismert lesz, a kamerák előtt

nő fel, ezáltal beazonosítható. Számos celeb már a terhesség alatt létrehozza a gyermeknek a közösségi-média profi-

lokat (amit például az Instagram számos alkalommal verifikál is, tehát látszik a hivatalos kék csillag az account mellett).

Halston Blake-nek például már születése előtt 100.000 követője volt az Instagramon, születése utáni napokban

ez a szám 227.000-re kúszott, 1 évesen pedig 610.000-re – annak ellenére, hogy a hivatalos szabályzatok szerint nem

is lehetne fiókja.

A példánál maradva, a gyereket egész életében el fogja kísérni, hogy legintimebb pillanatait osztotta meg a szülő,

miközben pelenkát, törlőkendőt vagy akár bébiételt reklámozott. Hogy milyen mentális hatással lesz mindez a gyerekre,

azt pedig még megjósolni sem tudjuk.

Más típusú etikai problémát vetnek fel azok a gyerekek, akik saját nevük alatt vannak jelen a közösségi média csator-

nákon. Akár 3-4 évesen már YouTube csatornával rendelkezhetnek és például játékokat tesztelnek, mint a tavaly

legtöbbet kereső gyerekinfluenszer, Ryan Kaji, aki 2019-ben körülbelül 26 millió dollárt keresett YouTube csatornáján.

3 éves kora óta „foglalkozik” játékok kicsomagolásával és tesztelésével – és még mindig csak 8 éves.

Ezek a gyerekek valószínűleg nem teljesen önszántukból indítják ezeket a csatornákat (nem is engedné a YouTube vagy

az Instagram szabályzata), hanem általában a szülők állítják erre a pályára a gyereküket, igen tudatosan. Gyakran már

a szülők is rendelkeznek ezekkel a csatornákkal és az első esetből, amikor a saját felületeiken szerepeltetik a gyere-

keket, nőnek ki a saját csatornák – amikor már látszik, hogy anyagilag az is sikeres lehet. Ezt támasztja alá a 10 legjobban

kereső gyerek influenszer profilja: fele 4 és 8 év közötti, a legidősebb pedig 16 éves.

Az Egyesült Államokban 1939 óta szabályozva van, hogy a gyerekszínészek szülei kötelesek a gázsijuk 15%-át egy

speciális alapba befizetni, amelyhez csak a gyerek fér hozzá nagykorúvá válásakor – ez a Coogan’s Bill. Ez a szabály

viszont nem található meg sem a magyar jogrendszerben, sem pedig az amerikai influenszer-gyerekekre nem vonat-

kozik. Ez szintén etikai aggályokat vet fel.

8

HOL VAN A MÁRKÁK FELELŐSSÉGE?

Habár sokszor csak a szülők felelősségével foglalkozunk, ebben a történetben nemcsak ők vesznek részt. Amikor egy

vállalat azzal rázza le magáról az etikai kérdéseket, hogy „mindent a jogszabályoknak megfelelően csináltunk”, ugyan-

olyan szerepet vállal ebben a témában, mint a felelőtlen szülő. Ha egy márka elgondolkozik azon, hogy hatékonyabb-e

a kampánya, ha nem névtelen babákkal, hanem ismert emberek gyerekeivel hirdet, már jó úton indul el.

A kisgyermekek ugyanis nem maguk választják ezt a „pályát”, hanem a szülők utasítására (kérésére) állítják elő

a tartalmat. Lehet, hogy éppen nem akar játszani a macival vagy nincs kedve fogat mosni, a mosolygós képnek/tarta-

lomnak akkor is el kell készülnie határidőre.

A hosszútávú pszichológiai hatásnak is két oldala van. Ha hozzászokik a pozitív figyelemhez, és élvezi is, akkor esélyes,

hogy egy irreális valóságképe alakul ki – magáról és a világról. És nagyobb csalódás éri, amikor megtapasztalja az árnyol-

dalait is. Ellenben, ha nem is élvezi a szituációkat, de a szülők gyakorlatilag belekényszerítik a helyzetbe, ezzel egy

megfelelni vágyás kialakulásával ismét csak torzulhat az önkép.

Több forrás egyenesen etikátlannak tartja a gyerekek szerepeltetését vagy túlzott megjelenítését („sharenting”)

a közösségi médiában három ok miatt:

a gyerek nem tud hozzájárulást adni,

megsértik a gyerek magánélethez való jogát,

és a negatív pszichológia hatásokra tekintettel.

9

AJÁNLÁSA márkák digitális lábnyomának része a közösségi médiában való jelenléte is. Az online reputáció pozitív befolyásolása,

a tudatos tervezés része az is, hogy egy adott márka felelősséggel tartozik a szereplő gyermekért. A márka pozitív

megítélése szempontjából különösen, ha gyerekekkel dolgozik együtt, kiemelten fontos, hogy a megjelenő érzelmi

töltet és kötődés hogyan tud fejlődni. A márka védelme szempontjából érdemes tehát néhány ajánlást, illetve kikötést

tenni, amely nem csökkenti a kampány hatékonyságát, de mégis védi a gyereket:

JOGSZABÁLYI MEGFELELÉS Ne csak a cégek tartsák be vonatkozó jogszabályokat (reklámozásra, szpon-

zorációra vonatkozó szabályok, adatvédelem és személyiségi jogok), hanem vállalják, hogy ezekről szakértő

bevonásával tájékoztatják a gyereket és szüleiket is. Ebbe a tájékoztatásba tartozzon bele a reklámszabá-

lyokról való felvilágosítás, a szerződéskötési szabályok, a képmáshoz és hangfelvételhez való jogok, a szerzői

jogi kérdések és az adózási, pénzügyi szabályok.

A cég, a márka rámutathat arra és előírhatja, hogy ahol lehetőség van rá, a szülő használja az online platformok

saját, beépített „Fizetett együttműködésre” felhívó lehetőségét, ahol nincs, akkor pedig a #reklám, #fizetett

együttműködés, vagy #hirdetés megnevezéseket, ne eldugott #-ek mögé kerüljön a jelzés.

NE MUTASSUK A GYERMEK ARCÁT! Az első és legfontosabb: a gyermek személyiségi jogainak tiszteletben

tartása, még akkor is, ha részben a szülők rendelkeznek vele. Lehet erre találni pozitív példákat: https://www.

instagram.com/p/Bw1-a7qJE6y

HELYMEGHATÁROZÁS FUNKCIÓ KIKAPCSOLÁSA. A márka felhívhatja a figyelmet arra/ kérheti, mikor

az együttműködő influenszer/partner posztol, mindenképpen kapcsolja ki a helymeghatározás funkciót. Így

még nehezebb beazonosítani a gyermek tartózkodási helyét és megnehezíthető a rossz szándékú felnőttek

dolga.

KOMMENTELÉSI LEHETŐSÉG KIKAPCSOLÁSA. A YouTube a tavalyi év során kikapcsolta a gyermekeket

szerepeltető videók alatt a kommentelési lehetőséget a pedofil tartalmú üzengetések elkerülése érdekében.

Egy márka is kérhet hasonlót a gyermekét szerepeltető influenszertől, még ha kisebb is lesz az engagement.

EDUKÁCIÓ. A márka edukálhatja a szülőt, az együttműködő partnert, rámutathat a gyermek szerepeltetésének

veszélyeire, hiszen a szülő tudja a leginkább kontrollálni a saját vagy a gyermek közösségi média felületeit.

A GYERMEK „BEVÉTELE”. A márka javasolhatja vagy akár ki is kötheti az együttműködés során, hogy a szülő

a hirdetésekből befolyt összeget különítse el a gyerek számára vagy bizonyíthatóan költse a szereplő gyerekre.

A SZÜLŐK BEVONÁSA A TARTALOMFOGYASZTÁSBA – Bár a gyerekek már 2 éves koruktól használják

az internetet, a statisztikák szerint a gyerekeknek szánt tartalom nagy részét a 25-35 év közötti nők nézik.

Ennek oka, hogy a gyerek nagy részt a szülő, tipikusan az anyuka telefonján vagy tabletjén nézi a tartalmat

és a szülő profiljához/fiókjához van kötve a statisztika. Gyakran együtt nézik a gyerekeknek szóló videókat (pl.

játék-kicsomagolás vagy kipróbálás) – ezért a márkáknak figyelembe kell venni, hogy az üzenetük egyszerre

legyen értékes a szülő és a gyerek számára egyaránt.

A GYEREKEK BEVONÁSA A KAMPÁNYBA – A márkának el kell fogadni, hogy a gyerekek a gyerekek vélemé-

nyére adnak. Nem az a megoldás, hogy a márka a saját üzenetét elmondatja egy gyerek-influenszerrel. Érdemes

a gyerekeknek szóló gyerek-influenszer kampányok kidolgozásába is bevonni a gyerekeket (természetesen

a szülőkkel együtt). Korábban számos alaklommal kiderült, hogy a gyerekek máshogy játszanak a játékokkal,

mint ahogy a játéktervezők megálmodták. Lehetséges, hogy más típusú tartalmat vár el a gyerek, mint amit

a marketingesek megálmodtak.

1

2

3

4

5

6

7

8

10

A jogi rész a CERHA HEMPEL – Dezsó és Társai Ügyvédi Iroda segítségével készült

FORRÁSOK:

https://www.adweek.com/digital/doing-it-for-the-kidfluencers-how-brands-can-ethically-engage-in-the-dig-

ital-kids-market/

https://www.adweek.com/digital/infographic-50-of-gen-z-cant-live-without-youtube-and-other-stats-that-

will-make-you-feel-old/

https://brandtrends.com/influencers/the-rise-of-kidfluencers-meet-the-kids-making-millions-on-social-media/

https://eaca.eu/the-impact-of-kidfluencers-in-advertising/

https://www.image.ie/life/rise-baby-influencers-134771

https://glean.info/younger-kidfluencers-raise-legal-ethical-concerns/

https://www.thedailybeast.com/kids-dont-have-parents-anymorethey-have-sharents

https://theboar.org/2018/12/child-influencers/

11

INFLUENCERGYEREKEK – GYEREKINFLUENSZEREK SZERZŐI:

SOÓS ESZTER

A PR-Agent Communications tulajdonos, ügyvezetője. Több mint 20 éve dolgozik az üzleti élet

különböző területein, első sorban üzletfejlesztés, sales – marketing és PR területen. Hitvallása,

hogy a PR kommunikáció az üzletfejlesztés része , amelyben a digitalizáció a klasszikus értékeket

felforgatja, annak törvényszerűségei pedig átalakítják a fogyasztói társadalmat, a vállalati struk-

túrákat és a kommunikációs megoldásokat. Vezetőként elsődleges feladata, hogy a PR szakma

és egyben a saját ügynökségének vállalati kultúráját befogadóvá tegye az újkor kihívásai iránt,

hiszen egyszerre van szükség az ügyfélközpontú marketing megközelítés széles megértésére

és az ehhez szükséges mély tudásra is, akár több szakterületen is.

DR. BENDE MÁTÉ

Több mint 10 éve foglalkozik kommunikációval. Számos online és offline magazin és könyv

szerkesztőjeként, majd termékmendzserként kezdte karrierjét, később egy francia, majd egy

osztrák nemzetközi ügyvédi iroda kommunikációs és üzletfejlesztési vezetőjeként dolgozott.

Jogász és pr szakértő diplomával is rendelkezik.

2015 óta saját cégével, a Pro/Business Consultinggal segíti ügyfeleit elsősorban a jogi, a B2B

és az üzleti kommunikáció területén. Rendszeren publikál szakmai cikkeket és ad elő konfe-

renciákon. Többek között A public relations elmélete és gyakorlata című könyv B2B kommuni-

kációval foglalkozó részének szerzője és az MPRSZ által szervezett PR akadémia előadója volt.

12

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG DIGITÁLIS TAGOZATA

A tagozat célja, hogy a hazai PR és digitális technológiákkal foglalkozó szakemberek számára teremtsen fórumot,

ahol a digitális trendek, eszközök elterjedését segítik a hagyományos PR területen dolgozók számára is. A tagozat

feladata, hogy lehetőséget biztosítson az aktuális trendek megvitatására, a legjobb nemzetközi gyakorlatok átülte-

tésére, valamint új hazai projektek létrehozására is. Az elfogadott munkaprogram alapján a tagozat további feladata,

hogy elinduljon egy párbeszéd a társszakmákkal. A tudásmegosztáson, közös gondolkodáson túl a szervezet célja,

hogy új generációs PR szakembereket biztosítson a szakma számára, valamint, hogy képviselje a PR szakmát a digitális

kommunikációs díjak zsűrijében.

A tagozat tagja lehet bárki, aki egyetért a tagozat céljaival, törekvéseivel, munkájában aktív szerepet vállal, elfogadja

az MPRSZ Alapszabályát, valamint regisztráltatja magát az MPRSZ-ben, mint tag, a tagozatba való belépési szándékát

pedig írásban is kinyilvánítja. Tagnak jelentkezni a titkarsag@mprsz.hu e-mail címen lehet, további információt pedig

a tagozat honlapján talál.

Kapcsolat: https://www.mprsz.hu/kapcsolat/

Az MPRSZ-ről:

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékeny-ségük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvaló-suljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját tagozatok (Employer Branding-, Kríziskommunikációs-, Digitális-, és Public Affairs tagozat), valamint Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű nívós szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.