ÚtmutatÓ formai kÖvetelmÉnyek elkészült tanulmányt egyaránt kérjük microsoft word docx /...
TRANSCRIPT
ÚTMUTATÓ
FORMAI KÖVETELMÉNYEK
DE ÁJK Praetor Szakkolégium
Tanulmánykötet
2
Tartalomjegyzék
Formai követelmények: .............................................................................................................. 5
Megjelenés ................................................................................................................................. 5
Tanulmány felépítése .................................................................................................................. 9
Kötött elemek: ...................................................................................................................... 11
Bevezetés .......................................................................................................................... 11
Összefoglalás .................................................................................................................... 11
Abstract ............................................................................................................................. 11
Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 12
Mellékletek: A Mellékletek használata opcionális. ........................................................... 12
Intervallum - Terjedelem: ......................................................................................................... 13
Nyelvezet .................................................................................................................................. 13
Képek, diagramok, ábrák használata: ....................................................................................... 14
Táblázat: ............................................................................................................................... 15
Kép / ábra: ............................................................................................................................ 16
Hivatkozás követelménye: ....................................................................................................... 17
Plágium; Parafrázis: ................................................................................................................. 18
Forrás adatbázisok: ................................................................................................................... 19
Magyar nyelvű adatbázisok: ................................................................................................. 19
Angol nyelvű adatbázisok: ................................................................................................... 19
Jogi adatbázisok:................................................................................................................... 19
Felhasznált források: ............................................................................................................. 20
Hivatkozások megjelenítése a lábjegyzetben: .......................................................................... 22
1. Valamely könyv első említésekor: ................................................................................. 22
a) Egyszerzős: ................................................................................................................ 22
b) Kétszerzős: ................................................................................................................. 23
c) Három vagy több szerzős műre hivatkozáskor: ......................................................... 23
3
2. Ismeretlen, névtelen / szerző nélküli művek: ................................................................ 23
3. Másodlagos források: .................................................................................................... 24
4. Tanulmánykötet esetén: ................................................................................................. 25
5. Folyóiratok első említésekor: ........................................................................................ 25
6. Internetes hivatkozások esetén: ..................................................................................... 26
7. Visszautalások: .............................................................................................................. 27
8. Visszautalás - Egy szerzőnek (ill. első szerzőnek) ugyanazon évben megjelent több
munkájára hivatkozás: .......................................................................................................... 28
9. Jogforrások .................................................................................................................... 29
Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 30
Az irodalomjegyzék formai követelményei: ........................................................................ 31
Formai rend: ......................................................................................................................... 31
1) Háromnál kevesebb szerzős könyv esetében: ............................................................ 32
2) Három vagy több szerzős könyv esetében: ................................................................ 32
3) Tanulmánykötet vagy szerkesztett könyv esetében: .................................................. 32
4) Folyóiratban megjelent cikk esetében: ...................................................................... 33
5) Internetes hivatkozások esetében: ............................................................................. 34
6) Jogforrások esetében .................................................................................................. 35
Beválogatás szempontjai .......................................................................................................... 37
4
Előszó
4. átdolgozott kiadás
Tisztelt Írók!
Az útmutató célja, hogy formailag egységes, a tudományos
kritériumoknak minden tekintetben megfelelő, színvonalas tanulmányok
szülessenek. Továbbá, hogy segítséget nyújtson a dolgozat elkészítéséhez és
választ adjon a munka során felmerülő lehetséges kérdésekre.
Debrecen, 2017.05.01.
Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin
Papp László J.
Az elkészült tanulmányokat az alábbi e-mail címekre kérjük elküldeni:
Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin
Papp László J.
5
A szerkesztés során kérjük a formai követelmények betartását!
A publikálás feltétele a követelményeknek való megfelelés!
Természetesen elvárt a megfelelő szakmai nyelvezet használata, a világos, nyelvtani
követelményeknek megfelelő stílus és helyesírás, az átlátható, esztétikus szövegszerkesztés és
tagolás.
Formai követelmények:
Megjelenés
1. A tanulmány nyelve: magyar.
2. Formátum: A tanulmányt Microsoft Word programmal, docx vagy doc formátumban
kérjük elkészíteni.
3. Az elkészült tanulmányt egyaránt kérjük Microsoft Word docx / doc és pdf
fájlformátumban is elküldeni, ha lehetőség van rá, külön email mellékletként csatolva
a képfájlokat!
4. Megjegyzés: A docx fájlformátum a Microsoft Word újabb, hatékonyabb
tömörítési protokollja, mely a 2007-es Word megjelenésétől van használatban.
A doc formátum az 1997 – 2003 - as Word-nél volt elsődleges protokoll.
A dokumentum mentése docx-ben (2007 - estől): Fájl – Mentés másként – Fájl
típusa – Word dokumentum. A tanulmány könnyebb és hatékonyabb elkészítéséhez
javasolt 2010-es vagy újabb Word használata.
5. Fájl kért elnevezése: A hallgató/szerző neve.
Minta:
Kiss Ádám
6. Oldalméret: A/4-es méretű oldalméretezés.
7. Margó: Az oldal bal, jobb, illetve fenti és lenti területén egyaránt 2,5 cm-es.
(Lapelrendezés – Margók – Normál)
6
8. Szöveg: A tanulmányt 12 pontos Times New Roman betűtípust alkalmazva 1,5-es
sorköztávolsággal (Sor és bekezdésköz), sorkizárt formában kérjük elkészíteni.
A betűméret, sorköz és margó beállítása jellemzően az első lépés, melyet az írás
megkezdése előtt teszünk meg, mivel alapvetően meghatározzák a tanulmány
terjedelmét.
9. A törzsszövegben való kiemelésnél a dőlt (kurzív) betűstílus használható adott esetben.
A félkövér stílust és az aláhúzást azonban ne alkalmazzák! A félkövér stílus csak a
címben és a fejezetcímeknél használható! Megjegyzés: A stílusok halmozása minden
esetben kerülendő pl.: így nem jó vagy így sem és ez sem.
10. Fejezetcímek: balra igazított, 12 pontos, félkövér, Times New Roman
betűtípusúak.
11. Lábjegyzet: A lábjegyzet betűtípusa 10 pontos, Times New Roman. A szövegben a
mondatvégi lábjegyzetszámot a ponton kívülre helyezzék.11
A lábjegyzeteknél szimpla sorközt alkalmazzanak (Bekezdés – Sorköz – Szimpla).
12. A tanulmányt folyamatos lábjegyzeteléssel kérjük ellátni.
13. A lábjegyzetben természetesen nemcsak a hivatkozott források helyezhetők el, hanem
értelemszerűen magyarázó szavak, mondatok is, az ésszerűség határain belül.
A lábjegyzet mesterséges bővítése felesleges magyarázatokkal, melyek nem szolgálják
a jobb megértést nemkívánatos. Hosszabb, de lényegesnek tartott magyarázatokat
érdemesebb a főszövegben elhelyezni.
14. A tanulmány címében való lábjegyzet, illetőleg hivatkozás elhelyezését kerüljék!
7
15. A tanulmány elején a szerző neve, a tanulmány címe, az egyetem, kar, évfolyam és a
szak megnevezése szerepeljen, Times New Roman 12-es félkövér betűtípussal,
középre igazítva, a kulcsszavakat ezek alá balra igazítva, magát a kulcsszavakat dőlt
12-es Times New Roman betűtípussal írják, az alábbiak szerint:
Szilágyi Dániel: Izrael és a szekuláris állam eszméje
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, IV. évfolyam, jogász szak
Kulcsszavak: secular state, freedom of religion, separation of church and state
16. Kérjük 3-4 angol vagy német nyelvű kulcsszó megadását a tanulmányok elején, az
alábbi minta szerint:
Szilágyi Dániel: Izrael és a szekuláris állam eszméje
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, IV. évfolyam, jogász szak
Kulcsszavak: secular state, freedom of religion, separation of church and state
17. A dokumentumban oldaltörések használhatóak (Beszúrás – Oldaltörés).
A szakasztörések használata azonban felesleges!
18. Oldalszám: Az oldalszámokat az oldal alján, középre helyezzék.
19. Az oldalszámok után ne alkalmazzák a „p.”, „pp.”, valamint az „o.” rövidítéseket.
20. A tanulmány szövegének Microsoft Wordben történő írása és szerkesztése során a
Stílusok alkalmazását mellőzzék. A Címsorokat (Címsor 1, Címsor 2…) ne
alkalmazzák!
21. A fejezetek tartalmának szövegét sorkizártan formázzák.
8
22. A szövegben a bekezdéseknél az alapértelmezett 1,25 cm-es tabulátort
alkalmazzák.
23. Idézés: Az idézett szöveget „idézőjelek közé tesszük.” Hosszabb szöveg esetén a
szöveg rövidítése érekében alkalmazható a (…) forma.
Abban az esetben, ha az idézet nem folyamatos, a kihagyott szövegrész helyét két
zárójel közé illesztett 3 ponttal (…) jelöljük.
Az idézetnek mindig jól megkülönböztethető módon, szó szerinti formában, a forrást
megjelölve kell szerepelnie a szövegben.
Pl.:
Évekkel később Ronald Reagan amerikai elnök Washingtonban a magyar hősökre így
emlékezett: „Sohasem fogunk megfeledkezni azokról a bátor férfiakról és asszonyokról, akik
az esélyek lehetetlensége ellenére félelem nélkül néztek szembe a halállal, így téve tanúságot a
szabadság és a nemzeti önrendelkezés iránti szeretetükről. (…) Azzal, hogy tisztelettel adózunk
emléküknek, egyben életben tartjuk azokat az eszméket, amelyekért meghaltak: egy szabad,
demokratikus, független Magyarország álmát. Nemes példájuk figyelmeztet bennünket, hogy
legyünk éberek annak az időtlen és egyetemes ügynek a szolgálatában, amit Thomas Jefferson
„örök ellenszegülésnek” nevezett „a zsarnokság minden formájával szemben, amely uralkodni
akarna az emberi szellem fölött”
24. Fedőlap/Borítólap: Fedőlapot vagy borítólapot ne használjanak!
25. Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzéket ne használjanak, sem a dokumentum elején,
sem a végén!
26. Helyesírás: A magyar helyesírás szabályai (MTA) 12. kiadását vegyék alapul.
A helyesírás ellenőrzéséhez az MTA Nyelvtudományi Intézet online helyesírási
tanácsadó portálját használhatják:
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/index
Nyelvtani kérdésekben további segítséget nyújthat az e-nyelv.hu – Magyar Nyelvi
Szolgáltató Iroda.
http://www.e-nyelv.hu/
(A kereső használata javasolt az oldalon belül: - keresés az oldalon – mező)
9
Tanulmány felépítése
A tanulmány összeállítása során törekedjenek a logikus, strukturált felépítésre, az
elegáns egység megteremtésére, melyet a különálló fejezetek értelmes, egymással és
egymáshoz kapcsolódó összefűzésével érhetnek el.
A tanulmányt logikai felépítése szerint fejezetekre tagolják. A fejezetek előtt arab
számozást (1. 2. 3. ; 3.1. ; 3.2. ; 3.2.1. …) alkalmazzanak, az alábbi rendszer szerint felépítve
azt:
Fejezetcímek: balra igazított, 12 pontos, félkövér, Times New Roman betűtípusúak.
Bevezetés
1. Fejezet
1.1. Alfejezet
1.2. Alfejezet
1.2.1. Alfejezet
2. Fejezet
3. Fejezet
…
…
Összefoglalás
Abstract
Irodalomjegyzék
Mellékletek - Opcionális
10
A fejezetek 2. mellett, lehetőség van második és harmadik szintű alfejezetek 2.1. ; 2.1.1.
alkalmazására. A fejezetcímek előtt és után hagyjanak 1 enternyi sortávolságot.
A fejezetcímeket balra igazítsák. Az adott fejezet szövegét bekezdéssel (1 tabulátorral
(tab) 1,25 cm) kezdjék. (A fejezeteknél címsorokat ne használjanak, az alapértelmezett térköz
beállításuk miatt!)
(A Word felkínálhatja az automatikus számozott lista létrehozását, de a fejezetek számozását
manuálisan végezzék.)
A tagolás során a fejezetcímek elé értelemszerűen nem kell kiírni, hogy Fejezet vagy
Alfejezet. Tehát nem pl.: (2. Fejezet: Általános szabályok), hanem helyesen: pl.: (2. A
sztrájkjog hazai szabályozása; 2.1. Alaptörvény). Természetesen a Bevezetés;
Összefoglalás; Abstract; Irodalomjegyzék; Mellékletek-et nem kell számozni.
A szöveg tagolására, a bekezdések és fejezetek megfelelő hosszára ügyeljenek! Egy
bekezdés általában csak indokolt esetben lehet 3 – 5 sornál rövidebb, de lehetőleg ne
legyen hosszabb az oldal harmadánál sem!
A szöveg tagolását fejezetek és azon belül bekezdések elhelyezésével érjük el. Adott
bekezdést, az adott sor elején a tab (tabulátor) billentyű megnyomásával kezdjük.
A szövegben a bekezdéseknél az alapértelmezett 1,25 cm-es tabulátor alkalmazandó.
Jellemzően egy befejezett gondolatmenet lezárása után, a következő kijelentést,
gondolatmenetet kezdjük új bekezdéssel. Ha egy gondolatmenet a sor közepén ér véget,
a sort enterrel zárjuk és az új gondolatmenetet a következő sorban kezdjük. (Sortörést ne
alkalmazzanak! (sortörés: shift + enter))
11
Kötött elemek:
Bevezetés
A bevezető célja, hogy bemutassa a tanulmány témáját, akár tágabb kontextusba
helyezve azt. Itt kihangsúlyozhatjuk a téma fontosságát, időszerűségét vagy éppen
korszerűségét. Ha nem összefoglaló jellegű tanulmányt írunk, akkor ugyanitt fontos
kihangsúlyozni saját hozzájárulásunkat is a témához.
Összefoglalás
A tanulmány végén, kérjük a dolgozat összefoglalását és azt követően annak maximum
1 oldalas idegennyelvű kivonatát (Abstract).
Az összefoglalás rész tartalmazza a levont következtetéseket, legfontosabb
megállapításokat, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző
munka eredményét taglalja, kivéve ha ezt már egy korábbi fejezetben megtettük.
Az összefoglalás viszonylag egyszerűen elkészíthető a tanulmány fejezeteinek 1-1
bekezdésben való összefoglalásával.
Az idegennyelvű kivonatnál – Abstract - tüntessék fel a dolgozat idegennyelvű címét az alábbi
minta szerint:
Abstract
A kivonat (ABSTRACT) a tanulmány végére kerül a magyar nyelvű összefoglaló után.
Terjedelme maximum egy oldal. Folyamatos szöveg, nem tagolódik bekezdésekre. A
szövegben semmilyen kiemelés nincs.
A külföldi olvasók számára többnyire csak ez a rész olvasható, éppen ezért gondos
elkészítésének kiemelt jelentősége van.
Elsősorban az angolul íródott abstract-ok preferáltak.
12
Minta:
Abstract
Israel and the concept of the secular state (A magyar cím fordítása)
(Az abstract-nál kérjük feltüntetni a tanulmány idegennyelvű címét.)
Irodalomjegyzék
Az irodalomjegyzékben minden felhasznált forrásnak (képek/ábrák is) szerepelnie
kell abc sorrendben!
A tanulmány megírása során elolvasott, de végül fel nem használt irodalom feltüntetése
nem megengedett!
A tanulmány írása során érdemes az elejétől kezdve szisztematikusan lejegyezni a
lábjegyzeteket és azok irodalomjegyzékhez megfelelő formáikat! Ennek a lépésnek az
elmulasztása a későbbiekben jelentős munkaidő befektetését vonja maga után!
Mellékletek: A Mellékletek használata opcionális.
A mellékletbe azon ábrák, táblázatok, dokumentumok kerülnek, amelyek a tanulmány
megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való
elhelyezésük indokolt. Továbbá itt helyezhetők el egyes esetekben rövidebb szöveges
dokumentumok (pl. szerződések, jogszabályi részletek) is. A főcímmel, forrással,
lábjegyzékkel ellátott mellékletek a tanulmány terjedelmének 15 %-át csak indokolt
esetben haladhatják meg! Fontos, hogy a mellékletbe ne kerüljön olyan anyag, ami nélkül
a törzsszöveg nem érthető, ezzel ugyanis állandó lapozgatásra kényszerítik az olvasót.
13
Intervallum - Terjedelem:
A tanulmány minimum terjedelme 8 - maximum 15 oldal, amelybe a felhasznált
irodalom (Irodalomjegyzék) nem számít bele! Ettől előzetes egyeztetést követően csak abban
az esetben lehet eltérni, ha a téma kielégítő és szükségszerű kifejtését nem teszi lehetővé a
maximálisan rendelkezésre álló 15 oldal. A téma által nem indokolt felesleges
oldalszámnövelés nemkívánatos. Fontos hangsúlyozni, hogy az oldalszám nem a minőség
jelzője! A tanulmányok elfogadásánál, a tartalom meghatározó!
Nyelvezet
A tanulmány, mint tudományos dolgozat, nyelvezete tárgyilagos. Ellentétben egy
tudománynépszerűsítő cikkel vagy oktatási segédlettel, melyek a közérthetőség kedvéért
közvetlenebb hangnemet is megengedhetnek maguknak. A tudományos - tárgyilagos
nyelvezetbe nem fér bele szleng, a túlzottan hétköznapi megfogalmazás és a pontatlan, nem
megfelelő mondatszerkesztés!
Ez a gyakorlatban az egyes szám harmadik személyű (E/3) és (T/1)-es tárgyalásmódot
jelenti. Tehát, nem azt írom, hogy a „következő fejezetben bemutatom”, hanem a „következő
fejezet elemzi a történelmi helyzetet” vagy a „következő fejezet célja, hogy rámutasson…”
Ebből következőleg, az egyes szám első személyű (E/1), anekdotázó, naplószerű
megfogalmazás nemkívánatos!
Tudományos dolgozat révén, a T/1-es közlésmód használata fontos. Például: megvizsgálva az
adott körülményeket, arra következtetünk… vagy láthatjuk, hogy… megérthetjük a
következményeket, ha…
Példamondat (E/3):
„A dolgozat célja bemutatni mik az előnyei és mik a hátrányai a közös megegyezéssel történő
munkaviszony megszüntetésének”
Természetesen bizonyos esetekben, például saját, egyéni vélemény egyértelmű kifejezése során
használható az E/1-es közlésmód, feltéve, hogy a hangnem nem tér el a tárgyilagos, lényegre
törő kifejezésmódtól.
14
Képek, diagramok, ábrák használata:
A tanulmány tartalmi és esztétikai értékét növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák,
grafikonok, diagramok és fényképek.
A tanulmányban a képek/ábrák/táblázatok ne foglaljanak el többet, mint az adott oldal
1/3-a.
(Kitétel: Indokolt esetben, például összehasonlító vagy részletező táblázatoknál, ettől el lehet
térni.)
A képet/ábrát szorosan illesszék. - Elrendezés beállításai - Szoros
Minden táblázatot, ábrát, képet sorszámmal és címmel kell ellátni úgy, hogy a táblázatok címét
és sorszámát a táblázat fölött, az ábrák címét és sorszámát pedig az ábra/kép alatt kell közölni.
SI - A fizikai mennyiség mértékegységeinek jelölésénél - jellemzően táblázatoknál - az
SI (Systéme International d’Unités) (Mértékegységek Nemzetközi Rendszere) jelöléseit kell
alkalmazni.
A szövegben történő hivatkozás során zárójelben (2. ábra) vagy a nélkül, dőlt betűvel
tüntetjük fel a táblázat/ábra sorszámát és a táblázat/ábra nevét.
15
Táblázat:
Az adott szövegrészt követő egy sor kihagyása után középre helyezzék el a táblázat
sorszámát, a táblázat kifejezést, valamint a táblázat címét. Közvetlenül a táblázat alatt a
forrás (balra zárt) megjelölése mindig kötelező (Hivatkozás rendje szerint). Egyéni
munka esetén kérjük alkalmazni a saját szerkesztés vagy saját számítás elnevezést a
forrás feltüntetésénél (Forrás: Saját szerkesztés/számítás). A táblázat címének és
forrásának betűmérete Times New Roman 12-es.
A táblázat tartalmának betűmérete a tartalomtól függően eltérhet a szövegtörzs 12-es
betűméretétől, a sorköz általában 1-es. A táblázat az oszlopok számától függetlenül margótól
margóig tartson (szükség esetén szélesebb oszlopot kell beállítani) (A táblázatra kattintva
- jobb klikk, „Automatikus méretezés az ablakhoz” parancs). A szöveg a táblázat forrása
utáni soremelést (entert) követő sorban folytatódhat.
Minta:
2. táblázat: A táblázat címe
Megnevezés Elemzett évek mutatói (%)
2008 2009 2010 2011 2012
Állomány megoszlás 26,20 33,98 37,72 31,44 55,90
Forrás: Saját szerkesztés/számítás
16
Kép / ábra:
A képet/ábrát szorosan illesszék. - Elrendezés beállításai - Szoros
Az ábra alatt kérjük feltüntetni a kép sorszámát, ábra/kép elnevezést, a kép címét és annak
forrását (Hivatkozás rendje szerint) (Jobb klikk az ábrára – Felirat beszúrása). A pontos
URL-t csak az Irodalomjegyzékben tüntessék fel, az Irodalomjegyzék formai rendje
szerint. Ha a kép, diagram vagy ábra egyéni munka, akkor kérjük alkalmazni a saját
szerkesztés elnevezést a forrás feltüntetésénél (Forrás: Saját szerkesztés).
A képaláírás Times New Roman 10-es betűtípusú.
A tanulmányban a képek/ábrák ne foglaljanak el többet, mint az adott oldal 1/3-a.
A felhasznált ábráknak a szöveg tartalmához koherensen illeszkednie kell! A téma
tartalma szempontjából irreleváns ábra használata, mely nem szolgálja a jobb megértést
felesleges! A képek általi mesterséges oldalszámnövelés kerülendő! Alacsony felbontású,
rossz minőségű ábra használata nem javasolt! (Javasolt felbontás min. 300 dpi)
Minta:
A hidegháború idején hangoztatott elmélet szerint a
kommunista rendszerek belülről megdönthetetlenek, azonban a
magyar forradalom ezt az elméletet végleg megcáfolta. A
magyar forradalomnak ezen, legközvetlenebb hatása
világtörténelmi jelentőségűvé avatja az 1956. októberi
eseményeket.1
Bibó a Magyarország helyzete és a világhelyzet című
emlékiratában kijelenti, hogy botránya a magyar helyzet a
nyugati világnak. A nyugati világ évek óta hangsúlyozta Bibó
szerint, hogy a kelet-európai országok nem maguk választották
és nem kívánják a szovjet segítséggel bevezetett
kormányformát, arra bátorítva ezzel a kelet-európai országok
lakosait, hogy el kell jutniuk egy maguk választotta kormányformához.
1 FEHÉR Ferenc – HELLER Ágnes, Egy forradalom üzenete- Magyarország 1956, Kossuth kiadó, Budapest,
1989. 27.
1. ábra: 1956-ban a Times
magazin az év emberének a
„magyar szabadságharcost”
választotta.
Forrás: CHALIAPIN, Boris,
Times magazine cover, 1957.
17
Hivatkozás követelménye:
A felhasznált források lábjegyzeti hivatkozási követelményei:
A tanulmány elkészítése során felhasznált szakirodalmakra, forrásokra történő
hivatkozás kötelező!
A tanulmányban hivatkozni, idézni annak megfelelően kell, hogy a forrás egyértelműen
beazonosítható legyen!
A lábjegyzet hivatkozásának formai követelményei nem keverendők össze az
irodalomjegyzéknél szükséges megjelenéssel!
A tanulmány írása során érdemes az elejétől kezdve szisztematikusan lejegyezni a
lábjegyzeteket és azok irodalomjegyzékhez megfelelő formáikat! Ennek a lépésnek az
elmulasztása a későbbiekben jelentős munkaidő befektetését vonja maga után!
18
Plágium; Parafrázis:
A tanulmány megírása előtt, érdemes rendszerezni mindazt, amit le szeretnénk írni.
Törekedjünk a logikus felépítésre. Fontos, hogy a leírtakat saját szavainkkal
fogalmazzuk meg, ne copy-paste technikával ollózzuk össze. Csak akkor lesz autentikus
a tanulmányunk, ha egységes nyelvezettel épül fel.
A tanulmány esetében a parafrázis megengedett, mely során saját megfogalmazással
adjuk vissza a forrás tartalmának lényegét. A plágium azonban tiltott!
A szó szerinti idézés abban az esetben megengedett, ha a forrást pontosan feltüntetjük
és az idézett szöveget „idézőjelek” közé tesszük.
A szó szerinti idézést tartsuk ésszerű keretek között. Egy oldalnyi vagy annál
hosszabb folyamatos szöveg idézését minden esetben kerüljük!
Az idézett szöveget torzításmentesen integráljuk a tanulmányba, máskülönben
szerzői jogsértést követünk el!
Plágiumnak minősül, ha a tanulmány szerzője, bármilyen forrásból vett tartalmat,
gondolatot, ötletet, megállapítást, következtetést a sajátjaként tüntet fel az eredeti
forrás megjelölése nélkül, beleértve azt is, ha a tanulmányt vagy annak egy részét, nem
a tanulmányon feltüntetett személy írja.
Továbbá plágiumnak minősül, ha más gondolatának, megállapításának,
következtetésének vagy tényközlésének felhasználása esetén a forrás megjelölése,
illetve az arra vonatkozó hivatkozás elmarad vagy a hivatkozás félrevezető,
illetőleg nem azonosítható.
A plágium szabályai egyaránt vonatkoznak az internetes tartalmakra és a
képfájlokra is.
Plágiumot tartalmazó tanulmányt nem áll módunkban elfogadni! Indoklás nélkül
visszautasíthatjuk! A plágiumot tartalmazó tanulmány közlését elutasítjuk!
19
Forrás adatbázisok:
A tanulmány megírásához, a források beszerzéséhez segítséget nyújthatnak az alábbiak:
Magyar nyelvű adatbázisok:
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár: www.lib.unideb.hu.
A könyvtár otthoni hozzáférést kínál szolgáltatásaihoz érvényes olvasójeggyel
rendelkező felhasználók számára. A szolgáltatás igénybevételéhez néhány módosítás
elvégzése szükséges az otthon használt böngésző beállításaiban:
http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Elektronikus_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_
el%C3%A9r%C3%A9se_otthonr%C3%B3l
MATARKA – Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa:
www.matarka.hu.
Országos Széchenyi Könyvtár: www.oszk.hu.
Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása: www.libinfo.oszk.hu.
Magyar Tudományos Akadémia Publikációk: http://www.vki.hu/home.html?m_id=0
KSH Könyvtár: http://konyvtar.ksh.hu/
Angol nyelvű adatbázisok:
EBSCO host Research Databases: https://www.ebscohost.com/
Science Direct: http://www.sciencedirect.com/
Europeana Collections: http://www.europeana.eu/portal/
ACADEMIA (regisztráció szükséges): https://www.academia.edu/
Scribd: https://www.scribd.com/
Jogi adatbázisok:
Nemzeti Jogszabálytár: http://www.njt.hu/
Wolters Kluwer: http://net.jogtar.hu/
Magyar Közlöny: http://www.magyarkozlony.hu/
Duhaime.org Encyclopedia of Law: http://www.duhaime.org/
20
Felhasznált források:
A megfelelő forrás meghatározásához nyújtson segítséget a Debreceni Egyetem Állam- és
Jogtudományi Karának iránymutatása:
A dolgozatok és tudományos munkák többsége, általában már megjelent művekre (is) épít, ezek
feldolgozása és hivatkozása, a felhasznált szakirodalom szükséges mennyisége és minősége
elengedhetetlen.
A ténylegesen felhasznált források száma emeli a tanulmány értékét (megjegyzés: a
mesterséges lábjegyzetbővítés, felesleges információk, egy-egy szó lábjegyzetbe való
elhelyezését kerüljük).
Kiegészítés (szerkesztők): A tanulmány címében való lábjegyzet, illetőleg hivatkozás
elhelyezését kerüljük!
Lehetőleg ne hivatkozzanak nem szakmai forrásokra pl. napilapokra, kivéve, ha ez
a téma szempontjából elengedhetetlenül szükséges.
Mindig vegyék figyelembe a forrás megjelenési idejét/évét, ennek különös
jelentősége lehet a hatályos anyag feldolgozásánál (szabályozás vagy a bírói gyakorlat
megváltozása esetén különösen). Ha több kiadást megért forrást használnak fel (pl.
kommentárok, kézikönyvek) a legutolsó kiadást használják (kivéve egyéb
módszertani okok).
Lehetőleg kerüljék a másodlagos hivatkozásokat (XY írta… Idézi Z-t itt és itt), ha
van rá lehetőségük keressék meg az eredeti forrást! Fontos kiemelni, hogy a jelölés
nélküli másodhivatkozás sérti a szerzői jogot!
Kritikával kezeljék az internetes forrásokat, még akkor is, ha a tudományosság, szakmai
megalapozottság látszatát keltik!
Lehetőség szerint a felhasznált forrást nyomtassák ki és őrizzék meg.
21
Internetes hivatkozások esetén minden esetben szükséges a teljes és pontos visszakereshetőség
megadása (szükséges a pontos URL cím, valamint a letöltés idejének megadása).
Kiegészítés: A tanulmány esetében a pontos URL megadása az Irodalomjegyzékben
történik. A lábjegyzetnél a hivatkozási rendet vegyék alapul!
Szerkesztői megjegyzés: A magyar nyelvű Wikipedia cikkek alkalmazást lehetőség szerint
kerüljék, illetve használatukat alaposan mérlegeljék. A cikkek esetében mindig vizsgálják
meg az általuk felhasznált forrásokat. Előfordulhat, hogy találnak köztük releváns forrást.
Javasolt az eredeti források elemzése és használata. Ajánlott, ha mód van rá a szócikket annak
angol nyelvű verziójával is összevetni!
(Ok: A magyar nyelvű Wikipedia szócikkek szerkesztőinek száma jelentősen kevesebb, mint
az angol vagy német nyelvű verzióknak, így a hibák észrevétlen maradásának esélye
szignifikánsan nagyobb. Fontos tudni, hogy egy forrás megbízhatósága a tartalmától is függ.
Főszabályként elmondható, hogy ha minél többen foglalkoznak a forrásban szereplő tények
ellenőrzésével, annak jogi problémáinak elemzésével, szövegellenőrzésével, annál
megbízhatóbb a mű.)
22
Hivatkozások megjelenítése a lábjegyzetben:
1. Valamely könyv első említésekor:
a) Egyszerzős:
Magyar:
SZERZŐ CSALÁDNEVE Szerző keresztneve, Mű címe, kiadó, kiadás helye, kiadás
éve, oldalszám.
Külföldi:
A külföldi szerzőket is a vezetéknevük, és nem a keresztnevük szerint helyezzük el.
Igy Vincent Berger neve BERGER, Vincent–ként szerepel, a vezetéknév után vesszőt téve.
SZERZŐ CSALÁDNEVE, Szerző keresztneve, Mű címe, kiadó, kiadás helye, kiadás
éve, oldalszám.
pl.:
BERGER, Vincent, Mű címe, kiadó, kiadás helye, kiadás éve, oldalszám.
A szerző családneve (vezetéknév) nyomtatott nagybetűvel szerepeljen.
A szerzők nevének feltüntetése során a tudományos fokozat elhagyható például: Prof. vagy Dr.
(Abban az esetben, ha mégis feltüntetik, ezt következetesen minden szerző esetében
egységesen alkalmazzák!).
Külföldi szerzők esetében is célszerű a „VEZETÉKNÉV, Keresztnév” írásmód
alkalmazása (akkor is, ha idegennyelvű és akkor is, ha magyar nyelvre fordított műről
van szó).
Például:
THOMAS, Dylan, Az Emberi Unió joggyakorlata, HVG-ORAC, Budapest, 2010, 158.
23
Többszerzős:
Többszerzős művek esetén a hivatkozás ugyanebben a rendben történik, a szerzők neveit
kötőjellel választjuk el egymástól!
b) Kétszerzős:
Például:
BÍRÓ György – LENKOVICS Barnabás, Magyar Polgári Jog Általános Tanok,
Novotni Kiadó, Miskolc, 1999, 50.
c) Három vagy több szerzős műre hivatkozáskor:
A köteten feltüntetett első szerző VEZETÉKNEVÉT követően kitesszük az et al-t, majd
folytatjuk a megszokott módon a Mű címe, kiadó, kiadás helye, kiadás éve, oldalszám.
BENNETT et al, The Library Book, Profile Books, London, 2012, 77.
2. Ismeretlen, névtelen / szerző nélküli művek:
Amikor a szerző neve nincs pontosan megjelölve, megadva, de szerepel egy szervezet neve,
akkor a szervezet nevét kell feltüntetni.
Például:
ENSZ, A mű címe, ha rendelkezik vele, 2014, 54.
24
Ha nem lehet beazonosítani a szerzőt, két megoldás lehetséges:
Az Ismeretlen (rövidítve: Ism.) formula:
Például:
Ism, A mű címe, ha rendelkezik vele, 2003, 43.
Vagy a könyv/cikk/mű címét – ha nem túl hosszú – lehet használni:
Vezetési stílusok, 2003, 78.
3. Másodlagos források:
Olyan hivatkozást jelent, amikor egy szerző más szerző művéből idéz munkájában. Ebben
az esetben célszerű az eredeti forrásban utánanézni, és azt idézni. Ha mégis a másodlagos
forrást kell használni, mindkét/mindegyik szerző nevét fel kell tüntetni!
Az idézett szerző (akit idéznek) és művének címét (amit idéznek) követően az In: után a
megszokott módon helyezzük el a könyv adatait. A szerző (In: aki idéz) neve után kitesszük a
(szerk.) –et, majd utána könyvének adatait.
Például:
VIOLET, Jessica, Management in the future, In: BROWN, Robert (szerk.), Management
paradigms, Blackwell, Oxford, 2000, 108.
Fontos megjegyzés: másodlagos referenciák vagy referencia kivonatok használata csak
akkor megengedett, ha az eredeti szöveg nem található vagy nem lehet hozzájutni.
Túl sok másodlagos forrás használata csökkenti az írás hitelességét!
25
4. Tanulmánykötet esetén:
A tanulmány szerzője és művének címét követően az In: után, a megszokott módon helyezzük
el a tanulmánykötet adatait.
A tanulmánykötet szerkesztőjét (szerk.) – el jelöljük.
Például:
KISS Eszter, German law in the 15th century, In: KOVÁCS József (szerk.), History of
Law in Europe, L’Harmattan, Szeged, 2008, 79.
5. Folyóiratok első említésekor:
A megszokott formátumot alkalmazzuk azzal a különbséggel, hogy kiadó helyett a folyóirat
nevét, a kiadás helye helyett pedig a folyóirat évfolyamát (volume) és adott évben
megjelent sorszámát (issue) és a cikk oldalszámát tüntetjük fel. (pl.: 2012/3 – A 2012 – ben
megjelent 3. lapszám.)
SZERZŐ CSALÁDNEVE Szerző keresztneve, Mű címe, folyóirat neve, évfolyam,
folyóirat sorszáma, oldalszám.
Például:
NAGY Noémi, Az ír nyelvi paradoxon, Jogtörténeti Szemle, 8. évf., 2012/3. 55.
26
6. Internetes hivatkozások esetén:
Az internetes források esetében a szerzőt, a közlemény/cikk címét és megjelenésének évét
hivatkozzuk, az internetes elérhetőség (URL) adatait csak az irodalomjegyzékben
tüntetjük fel.
Amennyiben a szerző nem azonosítható be, akkor a honlap nevére, a közlemény címére és a
megjelenés évszámára, ha az nincs, akkor a megtekintés évszámára hivatkozunk. Pl.: WTO.org,
China Launches safeguard investigation on sugar, 2016. A pontos internetes elérési útvonalat
ez esetben is csak az irodalomjegyzékben tüntetjük fel.
SZERZŐ CSALÁDNEVE Szerző keresztneve, A dokumentum címe, megjelenés ideje.
Például:
NAGY Antal, A dokumentum címe, 2012
vagy (ha a szerző nem azonosítható)
WTO.org, China Launches safeguard investigation on sugar, 2016
27
7. Visszautalások:
Ha korábban említett műre hivatkozunk, nyomtatott nagybetűvel kiírjuk a szerző
családnevét, a címet pedig i.m. rövidítéssel helyettesítjük (A szerző keresztnevét csak akkor kell
kiírni, ha több azonos vezetéknevű szerzőtől idéztünk), majd az oldalszámmal folytatjuk.
SZERZŐ CSALÁDNEVE i.m. oldalszám. (i.m. – idézett mű)
Például:
KISS i.m. 190.
Amennyiben egyaránt idéztünk Kiss Józseftől és Kiss Jánostól, úgy:
KISS János i.m. 156.
Ha a szerzőnek már több művét is idéztük, az i.m. rövidítés előtt valamilyen adattal
egyértelműen beazonosíthatóvá kell tennünk a művet.
Ez történhet a kiadás évének megjelölésével, pl. (2012), de történhet a mű címének első
szavainak megadásával, utána „…” jelöléssel.
Például:
KISS, (2012) i.m. 190.
vagy
KISS, Német… i.m. 190.
28
8. Visszautalás - Egy szerzőnek (ill. első szerzőnek) ugyanazon évben
megjelent több munkájára hivatkozás:
Egy szerző egy adott éven belül megjelent különböző műveire való visszautalásnál
hivatkozhatunk a már korábban ismertetett módon a mű címével és oldalszámával, illetve egy
beazonosító adat feltüntetésével vagy egyszerűsítéssel élve használhatjuk az „a”, „b”, „c” stb.
formulát. Ez csak abban az esetben használható, ha a tanulmány egy korábbi szakaszában
már hivatkoztunk az adott műből és ott teljes egészében feltüntettük a lábjegyzetben.
A hivatkozás módja: A szerző vezetékneve nagybetűvel, az évszám „a”, „b”, „c” stb.
megjelöléssel az értekezésben megjelenő hivatkozások megfelelő sorrendjében és az
oldalszám. A „2010b” jelű hivatkozásra, csak akkor léphetünk tovább, ha már egyszer szintén
teljes egészében feltüntettük a hivatkozott művet a lábjegyzetben. A hivatkozott műveket
természetesen teljes egészében, külön – külön fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben.
Például:
PAPP, 2010a. 76.
Következő hivatkozás:
PAPP, 2010b. 120.
29
9. Jogforrások
Jogforrássok esetén a törvényeket hagyományosan római számmal, minden egyéb jogszabályt
arab számmal adunk meg.
Például:
1978. évi IV. törvény 75. §. (Megjegyzés: paragrafus jel § Wordben: shift + 0)
2013. évi CCXL. törvény 273. § (2).
Az országgyűlési határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek
esetében zárójelben mindig feltüntetjük a Magyar Közlönyben történt kihirdetés időpontját is:
Például:
13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelet.
177/2005. (IX.2.) Kormányrendelet.
Régebbi jogszabályoknál a hivatkozási forma mindig követi a hivatalos
jogszabálygyűjteményben közölt formát.
30
Irodalomjegyzék:
Az irodalomjegyzék kizárólag szövegkörnyezetben hivatkozott forrásokat tartalmaz!
Az irodalomjegyzék hivatkozási rendje nem keverendő össze a lábjegyzék hivatkozási
rendjével!
A tanulmány írása során érdemes az elejétől kezdve szisztematikusan lejegyezni a
lábjegyzeteket és azok irodalomjegyzékhez megfelelő formáikat! Ennek a lépésnek az
elmulasztása a későbbiekben jelentős munkaidő befektetését vonja maga után!
Az irodalomjegyzék többek között az alábbiakat tartalmazza:
Irodalomjegyzék
Könyvek
Tanulmányok
Folyóiratcikkek
Egyéb források
Jogszabályok
Jogforrások
Statisztikai adatforrások
Internetes hivatkozások
(ebben az esetben a hivatkozásokra különös figyelmet kell fordítani, a
hivatkozásokat lehetőleg a pontos URL, a szerző(k), cím, megjelenés és
megtekintés/letöltés feltüntetésével kell megadni)
31
Az irodalomjegyzék formai követelményei:
Az irodalomjegyzék a szerzők neve (ahol nincs, a mű címe) szerinti abc sorrendben
tartalmazza a felhasznált szakirodalmat, forrásokat, azon belül fordított kronológiai
sorrendet alkalmazva (2010, 2002, 1987, 1979).
Az irodalomjegyzéknek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely szükséges a
felhasznált forrásmunkák egyértelmű beazonosításához!
Az irodalomjegyzék hivatkozásait nem kell sorszámmal ellátni!
Formai rend:
Magyar:
VEZETÉKNÉV Keresztnév (Kiadás éve): A mű címe. Kiadó, Hely, Oldalszám.
Külföldi: A külföldi szerzőket is a vezetéknevük, és nem a keresztnevük szerint helyezzük el.
Igy Vincent Berger neve BERGER, Vincent (1991) –ként szerepel, a vezetéknév után vesszőt
téve.
VEZETÉKNÉV, Keresztnév (Kiadás éve): A mű címe. Kiadó, Hely, Oldalszám.
Oldalszám: könyvek esetében az oldalszám feltüntetése a maximális terjedelem megjelölésére
szolgál, folyóiratok, tanulmányok esetén pedig a tanulmány „tól-ig” oldalszámát kell
megjelölni.
32
Példa:
1) Háromnál kevesebb szerzős könyv esetében:
MABBERLEY, Julie (1999): Pénzügyi intézmények controllingja. Panem Könyvkiadó,
Budapest, 286.
KAPLAN, Robert. S. – ATKINSON, Anthony. A. (2003): Vezetői üzleti gazdaságtan.
Haladó vezetői számvitel. Panem Könyvkiadó, Budapest, 100-112.
2) Három vagy több szerzős könyv esetében:
A köteten feltüntetett első szerző Vezetékneve és Keresztnevét követően kitesszük az et al-t,
majd folytatjuk a megszokott módon.
Példa:
BERDE Éva et al. (1993): Mikroökonómia. Műszaki Könyvkiadó – Aula Kiadó,
Budapest, 98.
3) Tanulmánykötet vagy szerkesztett könyv esetében:
A mű címe ez esetben az adott tanulmány címe. A megszokott formulát követően a mű címe
után helyezzük el a könyv szerkesztőjének nevét és a könyv címét (In: Vezetéknév, Keresztnév
(szerk.): a könyv címe. Kiadó, Hely, Oldalszám) majd folytatjuk a megszokott módon.
Példa:
BHIMANI, Alnoor – BROMWICH, Michael (1992): Management Accounting:
evolution in progress. In: DRURY, Colin (szerk.): Management Accounting Handbook.
Butterworth – Heinemann Ltd., Oxford, 14-35.
33
4) Folyóiratban megjelent cikk esetében:
A megszokott formátumot alkalmazzuk azzal a kivétellel, hogy a kiadó helyett a folyóirat nevét
tüntetjük fel, majd azt követően a folyóirat évfolyamát, évszámát, sorszámát (Issue) és az
oldalszámot.
Minta:
VEZETÉKNÉV, Keresztnév (Kiadás éve): A cikk címe. Folyóirat neve, folyóirat évfolyama,
sorszáma (Issue), Oldalszám.
Példa:
KEREKES Sándor – SZLÁVIK János (2000): Zöld úton az EU felé? Harvard Business
Manager, 8 évf.. 2000/4. 50-62.
34
5) Internetes hivatkozások esetében:
Minta:
VEZETÉKNÉV, Keresztnév (megjelenés éve): A dokumentum címe, In: megjelenésének helye,
megjelenés pontos ideje, pontos link (http://..), (a letöltés dátuma).
Példa:
NAGY Antal (2012): A dokumentum címe,
In: www.pályázatmenedzser.hu, 2012.12.15.
http://palyazatmenedzser.hu/cimke/oktatasi-palyazatok/,
(letöltve 2012. 12. 29.)
Ha nem található szerző:
A honlap neve, (megjelenés éve): A dokumentum címe, In: megjelenésének helye, megjelenés
ideje, pontos link (http://..), (a letöltés dátuma).
Példa:
WTO, (2016): Ireland donates EUR 300,000 to help developing countries participate
in world trade, In: www.wto.org, 2016.09.02.,
https://www.wto.org/english/news_e/pres16_e/pr777_e.htm,
(letöltve 2016.09.12.)
35
6) Jogforrások esetében
Jogforrássok esetén a törvényeket hagyományosan római számmal, minden egyéb jogszabályt
arab számmal adunk meg.
Az Irodalomjegyzékben feltüntetjük a törvény vagy rendelet teljes megnevezését.
(Megjegyzés: paragrafus jel § Wordben: shift + 0)
Például:
Hivatkozás:
1978. évi IV. törvény 75. §.
Irodalomjegyzék:
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 75. §. A kényszergyógykezelés.
Hivatkozás:
2013. évi CCXL. törvény 273. § (2).
Irodalomjegyzék:
2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról, 273. § (2). Az elzárás végrehajtása.
36
Az országgyűlési határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek
esetében zárójelben mindig feltüntetjük a Magyar Közlönyben történt kihirdetés időpontját is:
Például:
Hivatkozás:
13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelet.
Irodalomjegyzék:
13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelet a munka világából történő fokozatos kivonuláshoz
kapcsolódó járulék-kiegészítésről.
Hivatkozás:
177/2005.(IX.2.) Kormányrendelet.
Irodalomjegyzék:
177/2005.(IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról.
Régebbi jogszabályoknál a hivatkozási forma mindig követi a hivatalos
jogszabálygyűjteményben közölt formát.
37
Beválogatás szempontjai
A tanulmánykötetbe történő beválogatás során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe.
Hangsúlyozzuk, a tanulmányok esetében elsődlegesen a tartalom meghatározó, a terjedelem
nem minőségi, illetve minősítő szempont.
A tanulmányokat önmagukban és egymáshoz viszonyítva is értékeljük. Ennek következtében,
ha az adott mű a beküldött anyagok összesített átlagától jelentősen eltér negatív irányba, a
közlését visszautasíthatjuk, vagy további átdolgozásra visszaadhatjuk.
Plágiumot tartalmazó tanulmányt nem áll módunkban elfogadni! Indoklás nélkül
visszautasíthatjuk! A plágiumot tartalmazó tanulmány közlését elutasítjuk!
Szempontok:
- a tanulmány szerkezete, belső arányai, logikája, az egyes részek tartalmi súlyuknak
megfelelő mértékben kaptak-e helyet benne;
- a tanulmány stílusa, szakmai nyelvezet alkalmazása;
- a szakirodalom-feldolgozás mennyisége és annak minősége, az idegen nyelvű és az
internetes szakirodalom jelenléte és mélysége;
- hivatkozási rendszer megfelelősége, etikussága;
- egyértelműen elhatárolhatók-e a más szerzőktől származó megállapítások, kutatási
eredmények és a tanulmány szerzőjének megállapításai;
- eredeti megállapítások, javaslatok megléte;
- a tanulmány megfelel-e az előírt formának, mennyiségnek;
- egyéb formai és tartalmi észrevételek.
Debrecen, 2017.05.01.
A Szerkesztők
Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin
Papp László J.