tÉnyek, alap fogalmak i. filekapacitások ki vannak használva, a termelési függvény...
TRANSCRIPT
TÉNYEK, ALAP-
FOGALMAK I.
Mihályi PéterTANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
Makroökonómia Tanszék
Budapesti Corvinus Egyetem
MAKROÖKONÓMIA
1. előadás Makroökonómia
Bemutatkozás
2
Prof. Dr. Mihályi Péter
1999 – 2015: Pannon Egyetem (Veszprém)
Tanszékvezető egyetemi tanár
Pénzügytan Intézeti Tanszék
1994/95: Privatizációs kormánybiztos
helyettese
1997/98-ban a Pénzügyminisztérium
társadalmi közkiadásokért felelős helyettes
államtitkára – vagyis közvetlenül felelős
voltam a nyugdíjreform bevezetéséért és
az egészségügyi reform előkészítéséért.
2006-2007-ben az Államreform Bizottság
Egészségügyi Munkacsoportjának vezetője
voltam. Meghatározó szerepem volt a
több-biztosítós modell kidolgozásában.13 könyv, kb. 150
tanulmány szerzője.
E-mail: [email protected]
A szerző
4
a harvardi egyetem
professzora.
https://gregmankiw.blogspot.hu/
A VILÁG 10
LEGGYAKRABBAN
IDÉZETT
KÖZGAZDÁSZA** REPEC lista
IDEAS the largest bibliographic database dedicated to Economics and available freely on the Internet. Based on RePEc, it indexes over 2,200,000 items of research, including over 2,000,000 that can be downloaded in full text.
1 Andrei ShleiferDepartment of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA)
National Bureau of Economic Research (NBER), Cambridge, Massachusetts (USA)
2 James J. HeckmanDepartment of Economics, University of Chicago, Chicago, Illinois (USA)
3 Joseph E. StiglitzFinance and Economics Department, Graduate School of Business, Columbia University, New York City, New York (USA)
4 Robert J. BarroDepartment of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA)
5 Daron AcemogluEconomics Department, Massachusetts Institute of Technology (MIT), Cambridge, Massachusetts (USA)
6 Jean TiroleInstitut d'Économie Industrielle (IDEI), Toulouse School of Economics (TSE), Toulouse, France
7 Peter C. B. PhillipsCowles Foundation for Research in Economics, Yale University, New Haven, Connecticut (USA)
School of Economics, Singapore Management University, Singapore, Singapore
8 Kenneth S RogoffDepartment of Economics, Harvard University, Cambridge, Massachusetts (USA)
9 Robert E. Lucas Jr.Department of Economics, University of Chicago, Chicago, Illinois (USA)
10 Gary S. Becker †
Tankönyvünk szerzője, Mankiw a 43. helyen
van.
Három időtáv
7
• Nagyon hosszú táv = Solow modell és az
aranyszabály. Mértékegység: akár 100 év is lehet. Ld.
Tankönyv 4. fejezetének második része.
• Hosszú táv = klasszikus modell (árak rugalmasak + a
kapacitások ki vannak használva, a termelési függvény
paraméterei adottak) – Mértékegység: 4-5 év Ld.
tankönyv 4. fejezetének első része.
• Rövid táv (árak merevek + kapacitások nincsenek
teljesen kihasználva). Mértékegység: hónapok, 2-3 év
Ld. tankönyv 8. fejezete (mai előadás)
Hogyan tanuljuk ezt a tantárgyat?
8
A tanulás módszere, szempontok:
• Idegen szavak és kifejezések (latin, angol), idézetek, célzások
többségének megértése. Fejezetek végén „Alapvető
fogalmak”. Ezt tudni kell a vizsgához.
• Önmagunknak felteendő kérdések: Miért fontos ez? Tudok-e
rá gyakorlati példát? Hogy mondják angolul?
• Előadás: Nem a tankönyv elmesélése a cél.
• Szeminárium: Ismétlés, fogalmak és számítási módszerek
gyakorlása, vitára alkalmas kérdések megbeszélése, aktuális
hazai és nemzetközi gazdasági események behelyezése az
adott heti tantárgy kereteibe.
9
Makroökonómia előadások magyar nyelven
(2018. tavaszi félév)
Hétfő: 11:40 - 13:10 C Nagyelőadó
Dátum TémakörMankiw (1999)
fejezet
1 2018. február 5.Alapfogalmak: GDP,
áralakulás, munkanélküliség1-2. és 5.
2 2018. február 12. Vállalat, háztartás 3.
3 2018. február 19. Állam 3.
4 2018. február 26. Pénz 6.
5 2018. március 5. Solow I. 4.
6 2018. március 12. Solow II.
7 2018. március 19. Rövid és hosszú táv 8.
8 2018. március 26.Árupiaci egyensúly és az IS -
LM görbe.9.
2018. április 1. Nincs oktatás
9 2018. április 9. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és 18.
10 2018. április 16.IS - LM II. és az aggregált
kereslet10. és 18.
11 2018. április 23. Aggregált kínálat 12.
2018. április 30. Nincs oktatás
12 2018. május 7. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.
A gazdaság hosszú távon
A gazdaság rövid távon
10
Makroökonómia előadások magyar nyelven
(2018. tavaszi félév)
Szerda: 9:50 - 11:20 E. fsz. I. ea.
Dátum TémakörMankiw (1999)
fejezet
1 2018. február 7. Alapfogalmak I. - GDP 1-2.
2 2018. február 14.Alapfogalmak II. - Áralakulás,
munkanélküliség2. és 5.
3 2018. február 21. Vállalat, háztartás 3.
4 2018. február 28. Állam 3.
5 2018. március 7. Pénz és infláció 6.
6 2018. március 14. Solow I.
7 2018. március 21. Solow II.
8 2018. március 28. Rövid és hosszú táv 8.
2018. április 4. Nincs oktatás
9 2018. április 11.Árupiaci egyensúly és az IS - LM
görbe.9.
10 2018. április 18. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és 18.
11 2018. április 25. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és 18.
12 2018. május 2. Aggregált kínálat 12.
13 2018. május 9. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.
A gazdaság hosszú távon
4.
A gazdaság rövid távon
ÉRTÉKELÉS
11
Szemináriumi dolgozatok
• a 3. héttől két hetente
• 6-ból a legjobb 5 számít
• 60 pont
+ 12 pontot lehet kapni a
szemináriumi teljesítményért
(pl. házi feladat). Kérdezzék
a szeminárium-vezetőket!
12
Félév végi dolgozat
20 feleletválasztós kérdés
• 40 pont
• van minimumkövetelmény: 40 %
Javítási lehetőség a vizsgaidőszakban
100 pontos dolgozat. Feltétel: a 12
szemináriumi pontból valamennyit
össze kell gyűjteni.
13
A 100 pontos dolgozat ponthatárai
14
0 - 50 pont = 1
51 - 61 pont = 2
62 – 72 pont = 3
73 – 83 pont = 4
84 – 100 pont = 5
Vázlat
15
1) Bevezetés a makroökonómiába
2) A modellépítés értelme,
módszerei
3) A gazdasági teljesítmény
mérése makroszinten
1. A „makroökonómia”, mint tantárgy
bemutatása
Nem túlzás azt állítani, hogy a makroökonómia a közgazdaságtudomány
csúcsa. Valójában a többi szakterület csak építőkockaként járul hozzá a
közgazdaságtan legfontosabb kérdéseinek megválaszolásához.
Melyek ezek a szakterületek?
• Mikroökonómia
• Ökonometria
• Regionális tudományok
• Munkaerőgazdaságtan
• Oktatásgazdaságtan
• Stb.
De ez is egy jó felosztás:
16
Lépjünk egyet vissza! Mi a
közgazdaságtan?
17
„A közgazdaságtan annak tanulmányozásával
foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom
miként választják meg a szűkösen rendelkezésre
álló, alternatív módon felhasználható erőforrások
alkalmazását annak érdekében, hogy különböző
árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a
társadalom különböző tagjai és csoportjai között a
folyó vagy jövőbeli fogyasztás céljára.”
A mikroökonómia fő témája az egyes
termékek és szolgáltatások relatív
árának magyarázata.
18
Mivel foglalkozik a makroökonómia?
Egy lehetséges
felosztás:
• Növekedés
• Árszínvonal alakulás
• Munkanélküliség
• Konjunktúra-
ingadozások
• Jövedelmek és
vagyonok eloszlása
19
20
Ugyanez közérdekű kérdések formájában:
• Miért alacsonyabb egyes
országokban a jövedelem, mint
másokban? (USA – Bulgária)
• Mi okozza az inflációt? És az
árak csökkenését (defláció)?
• Mit tehet a kormány? Mit tehet a
kormány gazdaságpolitikája?
21
Fontos téma: A gazdaság ingadozása
rövid távon
22
Makroökonómia = Gazdaságpolitika
Kik csinálják a gazdaságpolitikát? Milyen eszközeik
vannak?
• Elnök/miniszterelnök
• Pénzügyminiszter
• Nemzeti bank elnöke
A választott (országgyűlési) képviselők törvényeket
hoznak, a kormány tagjai rendeleteket, a központi
bank elnöke pénzügyi tranzakciókra ad utasítást.
23
Ez is egy lehetséges megközelítés
… de első
ránézésre
túl bonyolult,
túl sok
fogalom
szerepel
benne.
Ez csak
ízelítő.
24
2) A közgazdaságtan egyik fő eszköze a
modell építés
Szereplők
• Fogyasztók
• Vállalatok
• Állam
• Külföld (…ha jut rá
idő az oktatásban)
Piacok
• Áruk és
szolgáltatások piaca
• Munkaerőpiac
• Pénz- és tőkepiacok
25
A modellépítés logikája (minden tudomány
esetében)
ModellExogén
változók
Endogén
változók
A modellek egyszerűsített elméletek, amelyek a változók közötti alapvető
kapcsolatokat mutatják be.
Az exogén (vagy: egzogén=külső) változók a modellen kívülről származnak.
Az endogén (belső) változók azok, amelyek nagyságát (változását) a modell
magyarázza meg.
26
A modellek mindig feltételeznek valamit a
szereplők viselkedéséről és a piacok
működéséről is
27
Például: „Erdei körökben általános a nézet, hogy a medvék szeretik a
mézet.”
A közgazdaságtanban: a munkavállalókról
feltételezzük, hogy általában szeretnének
magasabb bért kapni és rövidebb ideig dolgozni.
A vállalatokról (= a vállalatok tulajdonosairól, a
tőkésekről) azt feltételezzük, hogy maximalizálni
akarják a profitot.
Az árakról azt feltételezzük, hogy a tőkések a
költségek és a kereslet változása szerint
változtatják őket. Ez a folyamat lehet rugalmas,
és rugalmatlan. A nap végén az eladók minden
árut eladnak: a piac kiürül (megtisztul).
Minden modell „csak” közelítés, a valóság
leegyszerűsített leírása
Minden modell – miként a
térkép is – arra szolgál,
hogy útmutatást adjon
arra, hogy mit lehet/kell
csinálni, merre kell
mennünk, ha a célunkat
el akarjuk érni.
28
Ha az erdőben 1:1 arányú pontosságú térképpel
kirándulnánk, sehova sem jutnánk.
Minden modell csak előre elhatározott számú exogén
és endogén változót vesz figyelembe.
Egy modern ország gazdaságában valójában ezernyi
tényező van, amelyeket egyszerre nem lehet
figyelembe venni.
Pl. Jól fejlődik a gazdaság, de közben pusztulnak a
műemlékek, vagy nem költenek elegendő pénzt
kutatásra, honvédelemre, zenére, stb.
Nincs olyan ország, amely minden elgondolható
szempont szerint egyidejűleg sikeres lenne.
29
Modell és valóság
30
A főáramú (neoklasszikus) makroökonómia modelljei
alapvetően a
• nagy,
• zárt,
• feldolgozóiparra épülő
• a legfejlettebb technikát alkalmazó
országokra vonatkoznak.
USA, OECD
Alapfeltételezések
31
1)Módszertani individualizmus
(szuverén egyének döntenek,
de ők mind eléggé hasonlóak,
mert optimalizálnak).
2)Minden döntéshozó jól
informált és racionális.
3)Alulról felfelé történő
építkezés
1-3: Mind vitatható, de egyelőre
elfogadjuk.
3. A gazdaság teljesítményének mérése
makroszinten
32
Mérés, mérhetőség és a
növekedés alapvető makro-
mutatói
Mi a nagyobb? Bolha vagy az elefánt?
Ló vagy a tehén?
33
A mérés egy előre meghatározott jellemző mérését jelenti.
• Skaláris és ordinális rendezés
• A mérés pontossága:
autóval utazunk Balatonfüredről Tihanyba,
utat építünk a két helység között,
lézeres szemműtét esete.
Melyik ország fejlettebb: USA vagy Magyarország Norvégia vagy
Svédország
A skála probléma: lázat mértünk hőmérővel Celsius vagy Fahrenheit
skálát használunk? Nem minden skála lineáris (pl. Richter skála)
A mérés használhatóságának feltétele, hogy a felhasználója tudja
mihez viszonyítani a mérés eredményét számot. (Ezért $ és nem
euro, vagy pláne belga frank, ezért Celsius és nem Fahrenheit.)
A mérés tudományos-objektív jellege
• tértől és időtől függetlenül megismételhető legyen
• dokumentumokon nyugodjon és ne becslésen.
Óriási előrelépés a 17. és 18. század
fordulóján:
a) Annak felismerése, hogy van változás
és ez fontos. Korábban is figyelték a
gazdaság helyzetét (pl. céh-könyvek,
mezőgazdasági leltárak stb., hajós- és
biztosító társaságok), de a kép
bizonytalan volt.
34
35
(folyt.)
36
b) Annak felismerése, hogy a gazdaság egy körfolyamat. Az emberi
munka termékét eladva a termelők pénzbevételre tesznek szert, amiért
más emberek munkáját vásárolják meg. Modernebb változatban:
(folyt.)
37
c) Egy modern piacgazdaságban
minden gazdasági tranzakciónak két
oldala van. Eladni bármit csak akkor
lehet, ha van vevő. Ez igaz a
Nagycsarnokban is, de a tőzsdén is.
Ha valaki részvényt vásárol, akkor
bizonyára arra számít, hogy a részvény
ára emelkedni fog. Aki részvényt ad el,
az arra számít, hogy a részvény ára
csökkenni fog.
Ahogy G.B. Show mondta: „Lóversenyt
csak azért lehet rendezni, mert az
emberek véleménye megoszlik arról,
hogy melyik ló fog nyerni.”
GDP = Gross domestic product = Bruttó
hazai termék
38
1) Nincs a GDP-nek magyar rövidítése. Számos
nyelvben (pl. német, francia, orosz) van.
2) Tömör definíció: Egy adott gazdaságban, adott idő
alatt létrehozott, végső felhasználásra szánt új
termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértéke.
3) Hazai vs. nemzeti (GDP vagy GNP).
4) Hogyan lehet összeadni almát a körtével?
5) Végtermékek és közbülső termékek. A halmozódás
problémája.
6) Nemzeti számlák rendszere. Történeti és statisztikai
megközelítés.
Ugyanazt háromféleképpen lehet és kell
is kiszámolni
39
A. Termelési oldalról
B. Jövedelmi oldalról
C. Kiadási/felhasználási oldalról
A) Termelési oldal
40
• Végső felhasználásra szánt termékek
és szolgáltatások összértéke
• Hozzáadott érték = output - közbülső
termék
Itt kapcsolódik össze a mikroökonómia (vállalatgazdaságtan) és a
makroökonómia. A hozzáadott érték (value added) a vállalat szintjén
közvetlenül mérhető és benne van az adóhivatalnak leadott mérleg-
adatokban.
GDP - 2016
41
* Ebből 8 ezer Mrd-ot az 500 legnagyobb
cég termelt.
42
B) Jövedelmi oldal
43
• Bér jellegű jövedelmek
(alkalmazottak bérei,
fizetései, jutalmai)
• Profit jellegű jövedelmek (pl.
kamatok, tőkenyereség,
imputált* lakbér, nyugdíj is)
Egy fejlett, modern
piacgazdaságban minden
állampolgár egyszerre lehet
alkalmazott is, meg egy kicsit
tőkés is. Sőt, az emberek
túlnyomó többsége ilyen
élethelyzetben van.* beszámított
C) Kiadási/felhasználási oldal
44
GDP = C + I + G + NX
C: fogyasztás (70-80%)
I: beruházás (15-25%)
G: kormányzati kiadások (10-40%)
NX=EX-IM, nettó export = export-import (-10 %-tól + 10%-ig)
45
Fogyasztás
46
• tartós fogyasztási cikkek
(autó)
• nem tartós fogyasztási
cikkek (élelmiszerek)
• szolgáltatások (hajvágás)
Beruházás
47
• üzleti állóeszköz (új termelő berendezések)
• lakás (lakásépítés)
• készletberuházás (vállalatok
készletállományának növekedése)
Vigyázzunk a szóhasználatra!
Beruházás = Befektetés
Kormányzati kiadás(ok)
48
Autópályák, oktatás, rendőrség (beruházások
+ folyó kiadások)
NEM tartoznak bele a transzfer jellegű
kifizetések (nyugdíj, segély)!!! Itt nincs termék,
csak a jövedelem tulajdonosa
változik.
49
A nettó export összetétele
Magyarországon, 2008-2016
50
Jelentős
része:
turizmus
Nominális és reál GDP (folyó ár vs.
Volumen)
51
• Nominális GDP: aktuális áron
veszi figyelembe a termékeket
és szolgáltatásokat
• Reál GDP: változatlan (bázis)
áron veszi figyelembe
A GDP „bruttó” mutató
52
A termelés folyamán történő amortizáció (az
épületek, gépek elhasználódása és az emiatt
bekövetkezett értékcsökkenés) nincs levonva az
újonnan előállított áruk és szolgáltatások
értékéből.
Ez elvileg megtehető:
NNP = GNP – értékcsökkenés
A hozzáadott értékből – bizonyos vizsgálatok
érdekében – le lehet vonni a közvetett adókat (pl.
ÁFA, jövedéki adó):
NNP – közvetett adók = Nemzeti jövedelem
Miért pótolhatatlanul jó a GDP mutató?
53
1) Nem önmagában létezik,hanem a nemzeti számlák
rendszerében.
2) A három oldalú megközelítésnek politikai gazdaságtani
megalapozása van.
3) Elég pontos módszer ahhoz, hogy kis időbeli és térbeli
különbségeket is számba lehessen venni:
• Magyarország GDP-je akár negyedévenként is.
• Magyarország 19 megyéjének vagy öt régiójának GDP-je
évenként.
• A világ bármelyik országának GDP-je összemérhető és
értelmesen összehasonlítható.
4. Az éves GDP %-ában könnyű kifejezni mindenféle adatot (pl.
nyugdíjak értéke, K+F-re fordított kiadások, honvédelmi
kiadások)
Körülbelül mennyi volt Magyarország
GDP-je 2016-ban?
54
A)12 ezer milliárd Ft
B) 35 ezer milliárd Ft
C)106 ezer milliárd Ft
… és az USA GDP-je?
55
A.49 milliárd dollár
B.140 milliárd dollár
C.19 ezer milliárd dollár
Vigyázat a számokkal! USA, UK és HU
számok nem azonos nevűek.
Week 1. : Key concepts
A GDP közvetlenül nem az életszínvonalat
méri, de elég jó közelítéssel mégis
visszatükrözi az életszínvonal
különbségeket
57
1) 1 főre jutó GDP-t kell számolni. Ezt már Adam Smith is tudta
(Anglia és Hollandia összehasonlítása.)
2) A fogyasztás és a beruházás arányai elég merevek. Ha több a
GDP, több a fogyasztás.
3) Persze, elvben elképzelhető, hogy egy ország csak tankot gyárt
és azt nem is akarja külföldön eladni. Akkor egy idő után éhen
fog halni a lakosság.
4) Nem minden munka eredménye „nettó” termék. Az árvíz utáni
helyreállítás nyomán nem lesz egy ország gazdagabb, mint az
árvíz előtt.
5) A GDP (≈ nemzeti jövedelem) más, mint a nemzeti vagyon.
6) Van arra is módszer, hogy figyelembe vegyük azt, hogy az
egyes országokban az ár-arányok különböznek. (PPP
módszer)
GDP és nemzeti vagyon. Stock és flow.
58
Stock = állomány
Flow = folyamat/idő
egység
Mitől függ jobban egy ország
életszínvonala, a GDP-től vagy a
nemzeti vagyontól?
59
Egyes tételeket a GDP számítás
figyelmen kívül hagy
60
1) Családon belüli munka
2) Illegális, fekete gazdaság
… más tételeket nem is akar mérni:
1) Jólét, boldogság,
2) egészségi állapot,
3) kultúra
… mert a becslés
pontatlansága elrontaná a
mérés pontosságát
… mert ezek nem
közvetlenül az emberi munka
eredményei
A fekete gazdaság egyébként jelentős
tétel (a GDP %-ában mérve)
61
Köszönöm a
figyelmet.
Ezt a témakört
folytatjuk a jövő
héten.
62/49