Történelmi korszakok A történelmi korszakok megalkotásának célja, hogy egységekre bontsa a történelmi időfolyamot és elnevezést adjon az egységeknek. A történelem azonban valójában folyamatos, tehát minden felosztás önkényes. Eltérő nemzetek és kultúrák különböző módon osztják fel a korokat. A dinamikusan átalakuló koroknak többnyire van megnevezhető átalakulási évük, ugyanakkor sokszor nem szükségszerű a változások időbeli lefolyása szerint felosztani a történelmet. A korok elnevezései mindig újra előkerülnek és újra meghatározódnak. Például egyes történészek szerint olyan, hogy reneszánsz, nem létezett, míg mások védelmezik a koncepciót.

Általános felosztás

Az európai történelem általános felosztása:

Őskor Ókor Középkor Újkor

Részletes felosztás

A világtörténelem európai szemléleten alapuló, hagyományos korszakai - az európai, illetve globális régészeti és kulturális korokkal, valamint az európai korszakolással többé-kevésbé párhuzamos kínai és japán történelmi korokkal kiegészítve:

Őskor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, az i. e. 4. évezredig) o Kőkorszak o Rézkor o Kína őstörténete (i. e. 18. századig)

Ókor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, i. e. 4. évezred – 5. század) o Bronzkor o Vaskor o Kínai ókor (Kína, i. e. 18. század – i. sz. 220)o Hellenisztikus kor (Európa, i. e. 323 – i. e. 31)o Római kor (Európa, i. e. 3 – i. sz. 5. század)o Népvándorláskor (Európa, 3–7. század)o Japán ókor (Kodai, 250–1185)o Klasszikus császárkor (Kína, 220–1368)

Középkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 5–15. század) o Iszlám aranykor (Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 7-15. század)o Viking kor (Skandinávia, 793–1066)o Japán középkor (Csuszei, 1185–1603)o Ming-kor (Kína, 1368-1644)o Reneszánsz (Itália, 14. század–16. század)

Újkor (16–20. század)

o Korai újkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 16–18. század) Reformáció (Európa, 16. század) Edo-kor (Japán, 1603–1868) Qing-kor (Kína, 1644-1911) Felvilágosodás (Európa, 18. század) Ipari forradalom (Európa, 18–19. század)

o Modern kor (nemzetközi, 19–21. század) Napóleon kora, Nyugat-Európa, 1799-1815 Japán modern kor (Kindai, 1868–tól) Kínai modern kor (Kína, 1911-től) I. világháború (nemzetközi, 1914–1918) A két világháború közötti korszak (nemzetközi, 1918–1939) II. világháború (nemzetközi, 1939–1945) A hidegháború kora (nemzetközi, 1945-1989) A rendszerváltás utáni korszak (a volt Szovjetunió és a volt szocialista

országok, 1991-től)

Az Európán kívüli területeknek az európai szemléletű korszakolástól jelentősen eltérő korszakai:

Kelet-Ázsia : o Korea : őstörténet - koreai ókor (i. e. 3. század - i. sz. 661) - koreai középkor

(661-1392) - Csoszon-kor (1392-1897) - koreai modern koro Kína és Japán - lásd fentebb a listában!

Délkelet-Ázsia : o Indokína : őstörténet - korai és klasszikus civilizáció kora - modern koro Maláj-szigetvilág : őstörténet - korai civilizációs kor - iszlám kor - modern kor

Dél-Ázsia : őstörténet - korai és klasszikus indiai civilizáció kora - iszlám kor - modern kor

Belső-Ázsia : o Közép-Ázsia : őstörténet - sztyeppei civilizációk kora - iszlám kor - modern koro Belső-Ázsia többi része: őstörténet - korai civilizációs kor - buddhizmus kora -

modern kor Észak-Ázsia : történelem előtti kor - újkor Észak-amerikai és dél-amerikai történelem: prekolumbán kor (helyi civilizációs

korszakok) - újkor Fekete-Afrika : történelem előtti kor (helyi civilizációs korszakok) - modern kor Ausztrália és Óceánia : történelem előtti kor - modern kor

A korszakhatárok eltérő meghatározásai

Ókor

Az ókor és a középkor fogalma eredetileg a nagy itáliai költőtől, Petrarcától származik, aki Róma gót kifosztását (410) tekintette a dicsőséges „antik” korszak végének, és az utána következő „sötét kor” kezdetének. Ma a 476 a legelfogadottabb évszám.

Az ókor végének lehetséges meghatározásai:

313 – Nagy Konstantin római államvallássá teszi a kereszténységet 410 – a nyugati gótok Alarik vezetésével kifosztják Rómát 476 – Romulus Augustulus megfosztása a nyugatrómai császári címtől, a Nyugat-

Római Birodalom bukása

Középkor

A történettudományban különféle időpontokra helyezik a középkor végét. Több marginális meghatározás mellett kétféle nézet tekinthető meghatározónak:

Középkor 1492-ig

Ez a nézet Amerika felfedezéséhez (1492) köti a változást. Ez a felfogás régóta elterjedt, azon az alapon, hogy a gyarmatosítások következtében alapvetően megváltoztak az európai hatalmak egymás közötti erőviszonyai. Csökkent, majd megszűnt a Német-római Birodalom meghatározó szerepe és olyan új nagyhatalmak alakultak ki, mint (kezdetben) Hollandia, Spanyolország, majd Anglia. Franciaország jelentősége is megnövekedett. A modern történészek egy része visszatért ehhez az elképzeléshez, és ezt két okkal indokolja: egyrészt a világkereskedelem súlypontja Amerika felfedezésének következtében a Mediterráneumból áttevődött az Észak-atlanti térségre, amivel a világgazdaság centruma is áthelyeződött Észak-Itáliából az atlanti partvidékre. Mindennek jelentős hatása volt Európa többi térségére is. Emellett Európa ekkor, a földrajzi felfedezések nyomán lépett ki korábbi kereteiből és gyors terjeszkedésbe kezdett (nem csupán politikai értelemben). Szigorúan kultúrtörténeti szempontból elfogadható a könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg), vagy Luther fellépése (a reformáció kezdete) is. Mindkettőnek jelentős hosszú távú hatásai voltak, de ez a fajta meghatározás kevésbé látszik átfogónak, mint az előző kettő.

Középkor 1642-ig

A másik nézet az angol polgári forradalom kezdetét (1642) tekinti az újkor kezdetének. Ez alapvetően a társadalmi formációk marxi elméletén alapul (amit a nem marxista, sőt, Marxszal alapvetően szembenálló történészek egy része is elfogad). Eszerint itt és ekkor került első ízben a korábbi időszakban meghatározó gazdasági erőre kapott polgárság egyértelműen a politikai hatalom birtokába, amivel az érett feudalizmust felváltotta egy új társadalmi formáció, a kapitalizmus (kissé leegyszerűsítve: a gazdaságban a járadék helyett a bérmunka lett a meghatározó), és ez alapozta meg a további fejlődést.

A középkor végének különféle meghatározásai:

Konkrétan:

Konstantinápoly eleste (1453) III. Richárd angol király meggyilkolása (1485) Amerika felfedezése (1492) VIII. Károly francia király itáliai hadjárata (1494) Tengeri út felfedezése Indiába (1498) Niccolo Machiavelli : A fejedelem című művének megjelenése (1513) Thomas More : Utópia című művének megjelenése (1515) Luther Márton tézisei (1517) V. Károly német-római császár birodalomalapítása (1519)

Angol polgári forradalom (1640, marxista felfogás)

Általánosságban

Európai nemzeti monarchiák kialakulása Felfedezések korának megindulása Könyvnyomtatás feltalálása Reneszánsz megjelenése, ill. reformáció megindulása

Újkor

Az újkor vége szintén többféleképpen szerint definiálható:

1918, az I. világháború befejeződése (ez a volt szocialista országokban elterjedt, marxista alapú szemlélet, amely szerint az újkort ettől kezdve a legújabb kor követi)

A posztmodern eljövetele, ami az 1960-as évektől a kora 1980-as évekig terjed (e nézet szerint azóta a jelenkor tart)

A harmadik nézet szerint egészen a mai napig újkorról beszélhetünk (ez a legelterjedtebb nyugat-európai felfogás).

Az újkor legkorábbi szakaszát korai újkor néven általában külön tárgyalják. Újabban – az angol modern times, modern age magyar megfelelőjeként – a magyar történelemszemléletben is terjed a modern kor fogalmának használata, amely a nagy francia forradalommal veszi kezdetét és egészen máig tart. Ez a korszak tehát a korábbi marxista értelmezés szerinti újkor második felét és legújabb kort egyetlen korszakként tárgyalja (19-21. század).