,

A HUNYADMEGYEI

TORTENELMI ES REGESZETI TARSULAT

EVKONYVEAZ 1885-1 K lis 1886-1I{ EVE KROL.

NEGYEDIK I{OTET.

SZERKESZTETTE

AZ IG:\ZGATO V ..-\LASZTM~'\NY MEGBIZASABOL

KUN R6BERTTARSULATl TlTKt\R.

BUDAPEST.

1888.

ELNOKI l\tIEGNYIT6 BES-ZED.

Tartotta az 1885. evi kozgyiiiesen GROF KUUN GtZA.

Az a ki fat iiltet, azt nem egyediil maganak ii1t~hanem az utana kovetkezoknek s meglebet, meg a keso rna-radeknak is. 6hajt gyiimolcsebol reszesedni, de nem tudja,reszesulbet-e , 6hajt arnyekaban megpihenni, de pihenesetbiztosra nem veheti. Az ido jarton jar es semmi sz6ra nemvar. Nem a magunk, de a masok altal iiltetett fa nyUjtottanekiink a boldog gyennekkorban az elso gyiimolcset s ennekarnyeka alatt uztiik jatekainkat. Ajkunkon kerdes nem leb-bent az iiltet8 neve s kilete irant. Elveztiik a szepen diszlofa adomanyait teljes mertekben, mert gondtalanul jarultunkhozzajok. Kesobb mintegy elismeresul azok emleke inint,kiket talan foldi szemiink nem latott soba, kiket talan megnevrol sem ismeriink, viszonzasul az ingyen jott ajandekert,mi is az iiltetok soraba lepunk s fainkat talan szinten isme-retlenek szamara iiltetjiik, olyanok reszere, kikhez szemelyeserdek nem kot. E zajtalan, a csendes visszavonultsagbanveghez meno es az arra kedvezo evszakban esztendonkentmegujulo fog'lalatossag . az emberiseg egyetemes cselekme-nyenek jelkepe es peldazata. Egyik nemzetseg a rnasik utjaitegyengeti, a hegyekhez hasonl6an egyik a masik villainemelkedik; a munkabol kijutott mindegyiknek, de nemmindegyik elvezte faradalma eret~ gyiimoleseit. azonban egysines, a melynek a jntalomb61 resze ne lett volna, mena munka egyszersmind jutalom is, sOt mondhatjuk, a juta-lotnnak java. ~Ieltan nevezziik eltiink munkabir6 szakAtaldasoanak s boldognak azon perczeket, melyekben a j6Dak

A hunyadmegyei tort. i5 rig. "rs. evkonyve. I

2 GR6F KUUN GEZA.

~s szepnek oltarain aldcztunk s kerestuk a teljes igazsagot,kerestuk es nem haszontalanul,· mert darabjait, toredekeit,reszeit felfedezhettuk s e darabok, ha paranysulylyal merjtikis, akkor is becsesek, mert a gyernant reszei is gyernantoks az igaesag legcsekelyebb toredeke is ':gazsdg. A nemzet-segek egymasutan elenyesznek s egymast kovetve letunneka rnunkaterrol, de nem ugy enyesznek el, hogy trtarroksotetseg avagy alkonyati arnyek kovetkezzek , hanern azaltalok fennen lobogtatott szovetneket atadjak a marade k-nak, a mely a szent hagyornanykent reaja szallott faklyafenyenel a vizsgalatot tovabb folytatja. A nemzetsegek elrmil-nak, de nem nyomtalanul, nem ugy, hogy magok utan em-Iekjeleket ne hagytak volria, a melyekben az, a mi bennokhalhatatlan volt, tovabb el. Nevezziik ez ernlekjeleket pree-historicus siroknak , Egyptom pyramisainak, Assyria szar-nyas oroszlanyainak , a hellen templom perisryliumanak,forumnak Romaban, kereszteny templomnak, avagy a jelen-kor diszes kozep iileteinek : ezen emlekj elek egytol-egyig azemberi nem fejlodo mivelodesenek ernelkedo szfnvonalai tjelentik.

A tudornanyos egyletek, ha rendeltetesoknek megfelel-nek, hasonlatosak a kelloen apolt 5 terrno talajba iiltetettgyumolcsfahoz. Ha egy ilyen egyletet sikeriilt megalapita-nunk, s elt benniink a remeny jovoje felol, ha keblunkbenbizalmat apoltunk, a kezdet nehezsegei kozt, a letert folyta-tott kiizdelemben, a kittizott czel elerhetese irant, ha teljeseronkbol tamogattuk , midon tarnogatasunkat ann yira ige-nyelte, ha felelem es csiiggedelem nelkul neztunk fejlodesetovabbi mozzanatai ele, vajjon a rnikor mar erett gyumol-csevel kinal, megfeledkezhetnenk rota, elpartolhatnank tole,gyumolcset visszautasithatn6k, a gondviseleshez szallo ko-szonet szavat sziviinkben elnemithatnok-e ? Bizonyara nem.Eddig munka es bizalom kapcsolt hozza, most ezekhez megegy uj kapocs jarult, a halaerzete, mely Seneca'szerint azemelkedett Ielekben a' leghatalmasabb. Sorakozzunk tehat ahunyadmegyei torteneti es reg eszeti egylet eros torzsti, sze-pen d£szlo s fiatal korahoz rnerten gazdagon : terrno fajakonU! Bizalommal voltunk felole, mert biztunk tenyezoiben,

EI.NOKt MEGNYIT6 RESZED. .3

most az elert eredmenyek igazoljak s egy-jarast a jovore nenfokozzak bizalmunkat. «Minden kezdet nehez», tul vagyunkmar a kezdet nehezsegein : «az ida gyorsan lejar', hala, Isten-nek! meg idejeben ebredtunk s az iigyre nezt vegzetes lettvolna tovabbi alvasunk , mert konnyen arra ebredhettiinkvolna, hogy mar keso. Az halad hasznosan es biztosan, ki-czeljat menes kozben szem elol nem teveszti , udvos haladas-csak jo czelra vezethet. Az egyletiink ele kitiizott czelt mel-tan iidvosnek tartja a muvelodes baratja s gancsolni va16tbenne csak az lat, kinek kenyelmesebb a sotetseg a vilagos-.sagnal. E magasztos czel megkozelitesere iranyult eddigimunkassagunk. A jovoben sem fogunk maskepen tenni.

A lefolyt egyleti evben az archeeologia teren ugyan-azok munkalkodtak legtobbet es legtobb sikerrel, a kik eddigis egyletiink s a hazai regeszet diszere s hasznara kivaloanmunkasok voltak. Valasztmanyunk metyen tisztelt tagja Torma.Zsofia 8 nagysaga a daciai regisegekrol Irt nagy munkajatmar majdnem teljesen befejezte. Varva varjuk e minket olykozelrol erdeklo mil rnegjeleneset. Devai muzeumunk nagy-erdernu igazgat6ja, Teglas Gabor, a romai es romai elottibanyaszatnak megyenkben es a megyenkkel hataros teriile-ten eszlelheto nyomait kutatta, s ezen vizsgalatai alapjan.az o-kori banyaszatnak egy eddig csak vazIatilag feljegy-.zett, de kellokep meg Ie nem Irt fejezetet irta meg. E nagymunkaja a m. tude Akadernia kiadvanyai kozt fog megje-lenni. Teglas a rnegyenk teruleten letezo barlangokban tett.kutatasait a rnult evben is folytatta, jelesen a Zamtol egeszBoiczaig terjed8 hegyseg barlangjaiban figyelemmel voltmind arra, a mi a modern vizsgalora nezt erdekkel biroTort. es reg. tarsulatunk tudes konyvtarnoka, Konig Pal, aMithracultusr6I irott rnunkajat, melyen mar nehany ev 6ta-dolgozott, ez evben befejezte, Szerencset kivanunk neki e nagymunka befejezesehez, mert a mindeneket igazgat6 boles gond-viseles nem mindenkit ruhaz fel azon er8vel es kepesseggel,hogy a megkezdett munkat veghez is vigye, «bator szivekkel-szerencse tAr~alkodik~,_de egyszersmind a hazai tudomanyranezt is .szerencsesnek mondjuk azon idos7.~Ot, a melyben~z, ily munkak .napvilagot latna~. Ha Konig' eredeti tervenel

4 GROF KUUN GElA.

megmaradt volna s muveben csupan csak a devai Mithra-leletek leirasara szoritkozik, akkor is egy igen erdekes konyv-vel gazdagitotta volna hazai regeszetunk irodalrnat, de enneltobbet tett, mert nem csak Dacia, hanem az egesz nyugotiromai birodalom osszes rnithreeumait bevonta munkaja ko-rebe ; hasonlitott es kiilonboztetett, a Mithracultus eredeteigfelhatolt s innen vegig kiserte fejlodese, valtozatai kulon-bozo phasisain at legkesobbi alakulasaig, midon reszint akeresztenyseghez alkalrnazkodva, reszint eles ellentetben vele,e keleti mythos a r6mai birodalom nyugoti tartomanyaibanlassankent elenyeszett, A pragai egyetem egyik nagyhiriitanara, dr. Jung Gyula, devai muzeumunkbol kilepven, aztmondotta nekem, hogy azok, kik ezutan a Mithracultussalbehatolag foglalkozni akarnak, j61 fogjak tenni, ha a devaiMithraleleteket itt helyben tanulmanyozzak. Ezen reank nezveelismero, orvendetes nyilatkozatahoz meg csak egy par szotteszek hozza. Azok, kik ezentul a Mithracultust alaposanfogjak tanulrnanyozni, nem fogjak Konig Pal konyvet nel-kiilozhetni. A tortenelrni tanulrnanyok teren az elrnult egy-leti evben Ieginkabb melyen tisztelt elnoktarsarn, dr. SolyornFekete Ferencz, s tisztelt egyleti titkarunk, Kun Robert, fej-tettek ki a Iegfigyelernremeltobb munkassagot. Elobbi fajunkosi nyomait kutatta megyenkben, Illetoleg' e targyra vonat-koz6 vizsgalatait folytatta s folytat61ag tanulrnanyozta akneziatusok intezmenyet s tortenetet, utobbi az ezelott egyszazaddal torrent Hora-lazadasrol tartott valasztrnanyi gyii-Ieseinken nehany igen erdekes felolvasast, a mar ismert ada-tokat eddig ismeretlenekkel bovitven meg, melyeket gondosutanjarassal reszint magan, reszint kozleveltarakban, neveze-tesen az erdelyreszi katonai parancsnoksag nagy-szebenileveltaraban sikeriilt felfedeznie. Mind ket torteneszunk szo-·rosan ragaszkodott a magyar tortenetiras osi hagyornanya-hoz, a mely abban all: a hist6ria igazsagot mindenek feletthelyezni s ennek minden egyebet alarendelni, kutatva a multid8k tenyeit menten a partszellerntol, harag es gydlolet nel-kill, a szenvedelytol meg nem vakltva, a mely va16sag-helyett abrandokat mutat, a jelent be nem vezetve a multba,sajat magunk es sajat idonk nezeteit masoknak es mas idok-

ELNOIU MEGNYIT6 BESZED. 5

nek nem tulajdonitva. Istvanfi, Verancsics Antal, Szarnos-kozi, Petho Gergely, Hidvegi Mik6 Ferencz, Bethlen Janos.a reg'iebbek kozt, a kozelmultban Szalay Laszl6 s HorvathMihaly, a jelenkorban Szab6 Karoly, Szilagyi Sandor e ha-gyomanyos tortenelrni iskola szellerneben lrtak hazank tor-terrelrnet, s az a mit Benko J6zsef mond ezek egyikerol,-elrnondhato valamennyir81, «egyenes indulattal es a dolognak'ezifrazasa nelkul» irtak le a rnultak esernenyeit. Nagyneviitorteneszeink ezen elvben teljesen megegyeznek a rornai tor-tenetiras nagy mesterevel : Cornelius Tacitussal, a ki «Anna-les I'-ei I. k. I. f..ben ezen orokre emlekezetes szavakat irta:«sine ira et studio, quorum causas pro cul habeo». Ugyan 0«Annaless-ei III. k. 12. f.-ben azt Irja, bogy a mult torte-

'netei .integris ani mis diiudicandum». Torteneszeink nemTacitus idezett helyeibol, hanem sajat Ielkiismeretok mely-segeb81, a bennok kivaloan nyilatkozo nepszellem sugalatai-b61 vettek e vezerelvet. A magyar nemzet nemcsak nagy es,dieso tettek altal orokitette meg never, hanem egyszersminda tortenetiras va16di hivatasaval is bitt es bir maiglan. Nemminden nepnek adatott azon tehetseg a hist6riai ig azsagotmen ten a rokon es ellenszenv erzetetol targyilagosan nyo-mozni. Az o-korban az regyptomiak annyira gazdag torte-nelmi irodalmok, jeles szamu tortenelmi emlekeik daczarasern birtak a tortenetiras va16di hivatasaval, mert az onzoerzest lekiizdeni nem tudtak , fejedelmeik, fohivatalnokaik,hadvezereik oly erdemeket tulajdonitottak magoknak, melyekaz oket megelozott nemzedekeke voltak .:

Mult evi mukodesunkrol a titkari jelentes kimeritoenfog sz61ni.

Ezzel egyletiink 6-dik kozgyiileset megnyitottnak nyil-wanitom.

ELNOKI MEGNYITO BESZED.

Tartotta az 1886-iki kozgyiiIesen GROF Kucx GEZA.

Tisztelt kozgyliles!Minden nyar meghozza eletre hi vatott gyumolcseit s a

vegtelen ldoben nem lesz nyar, melyben a h8 sugarak erlelnine tudnanak, mind addig, a meddig foldiink netalantan olyphysikai valtozasokat fog szenvedni, a melyek az evszakok-nak eddig tapasztalt sorrendjet, az eddig ervenyesult hatasokes kovetkezmenyek szorosan osszefuggo lanczolatat kepeseklesznek megszakitni, Ekkor a regi nyar ertelmetlenne fogvalni s olyanna lesz, mint a saturnusi korszak a r6maiakemlekezeteben, s mint minden oskorszak, a melyet a nepekmythos alkot6 kepzelete ragyogova varazsolt 5 arany kor-szaknak nevezett. Az altalunk isrnert legregibb rnythosokbanis ott vannak planetank physikai fejlodesenek mind azonmozzanatai, melyek felesszarnu evezredekre terjedo tortenete-nek ugynevezett negyedik korszakaban s az azt koveto kor-szakokban Ietre jottek. Az emberi elet ugyan rovid es mulando,de az emberiseg ernlekezetet egykori viszontagsagaira megaz evezredek sem enyesztettek el! A vizozonrol p. o. a leg-tobb nep mythosai tudnak. Az emberi nem elsa felleptevelegyidejiileg elt allatok es novenyek a sarkanyokrol, szornye-tegekrol, csodafakrol es csodanovenyekrol fenmaradt elbesze-1esekben , rnondakban es rnesekben mai nap is elnek 5 elnifognak valoszimileg meg igen sokaig', egyik nernzedekrolatszarmazva a masikra, s id8k folytan modosulva a nepieskepzelet varazsvesszojenek erintesere, elnek s lathatok azeredetoket a messze regisegre felvezet8 orszagok, regi varo-

ELNOKl MEGNYITO BESZED. 7

sok es csaladok hagyomanyos czfmereikben. Ez volna azevenkent 6hajtva vart nyar sorsa is egy oly kataklysmos letre...jottevel, mely az erlelesre szukseges melegnek veget tudnavetni, de az argosi mythos szerint is a termesztes felett ketIstenno orkodik, u. m. Damt'a es A zexesia. Valamint a ter-rneszetet athato tenyeszeti ero soha ki nem mertil, ugy azismeretek fajan barrnily gazdag terrnest is Iasson mivelode-stink tortenetenek valamelyik szerencses korszaka, a kovet-kezo nernzedek nem lesz kenytelen arra szoritkozni, bogy azegykor dus fan rajta felejtett gyumolcsokbol taplalkozzek, 5

nem fogja egy viragtalan s ororntelen tavasz utan a fatgyumolcs nelkul szukolkodonek szemlelni, hanem tenyeszetierejet kimerithetlennek s rnagat vegtelenul megujitonaktapasztalandja. Ezt a fat azonban nem konnyen s nem men-ten faradalorntol kozel ithetjtik meg. Tusket bokrot irtva,nehez sziklat elharitva, veszelyes orveny szelen jarva, gyakranutatlan uton, mindig kiizdelmek aran jutunk el leggazdagab-ban termo agai ala, s csak ekkor vehetjiik rnunkank jutal-mat s kapjuk a j6nak ismeretevel egyszersmind az erenyt is,hiszen Arete .Alethez"a leanya. Ezert mondotta lWethodt"us, hogyaz angyalok s emberek kozt az a kulon bseg van, bogy migelobbeniek Isten ingyen kegyelrnebol oltottek fel az erenytundoklo ruhajat , addig utobbiak azt magoknak szereztekmeg. Ketsegkivul az ember csakis onon igyekezetebol, kiiz-delmek utan s faradsagok aran reszesedhetik az ismeret dragakincseiben, ezeket csakis ilyen medon erheti el, illethetimeg s teheti sajatjava. Ktizdelem nelktil nemcsak gyozelemnincsen, de ero s erely sincsen, mert a kiizdelem az er8nekfentart6ja s gyarapitoja s erely nelkul ereny se lehet. Nemhiaban mondja a kozrnondas . «tobbet eszszel, mint erovel ..,de a kozrnondas nem a philosophiai esz, hanem a nep-philo-sophia szava es szozata, s noha a fodologban rendszerintigazat mond, tevedhetett a kifejezesben, valarnint a jelenesetben tevedett is, mert az eszet az erovel hozta ellentetbe,holott az elobbi maga is era, s az ut6bbi alatt csupan csakaz anyagi erot erti, a jelentekeny jelzo elhagyasaval. A mita nep-philosophia igy fejezett ki, azt a philosophiai esz kovet-kezoleg hatarozna meg: «tobbet a szellern erejevel, mint a

8 GROF KUUN GEZA.

nyers anyagi erovel», es ha rnelto is, szukseges is az anyagierot tart6s gyakorlat altal edzeni s fokozni, mennyivel mel-t6bb es sztiksegesebb a szellemi er8t a tanulmany terenkifejteni mind inkab b. A vizsgalat meredekei 5 orvenyeikozt elhalad6 lit a Pallas Athenenek szentelt olajfaboz vezetbiztosan es mi itt e helyen, egyletiink szereny munkak ore-ben, e szent fanak 6hajtunk gondos apoloi s hii orei lennimindenkor. Boldog az az orszag, a melyben a bolcsessegnekolajfa-ligetei diszlenek, a melyekben az aldozatok soha megnem fogyatkoznak, - a melyben lehet8leg szarnos iskolakegyengetik a kozmuvelodes utjait 5 nyujtjak az elet vilagos-sagat : t1"adunt lampada v£tce, a tudes nem esak koztisztelet-ben all, de szava erven yesiilhet a kozdolgok elintezese korulis es a szavazatok nemesak szarnlaltatnak, de merlegre isretetnek.

Nines hasznosabb, nines udvosebb befektetes, mint az,mely a kozmuvelodesi czelok elomozdirasara fordittatik, mertaz ilyen ha nem is egyszerre s azonnal, de biztosan, es nemkesore meghozza a tole vart nyerernenyt, sot tobbet hozannal, mert ha az allambolcsesseg egyebre nem szarnitott,mint hasznos polgarokat nevelni iskolaiban, nevelhet olyano-kat is, kik tudasunk hatarkoveit elebbre viszik s reszt veszneka szellem hodito hadjarataiban, - kik az eszrnenyi jokert, me-lyek nelkul nines val6di e18menetel, sikeresen megkiizdenek sezekert megkiizdeni mindig keszek, kik az ideal gyozelmi zaszla-jat egykoron a megh6ditand6 magaslatok valamelyikere kitii-zendik. A tanitas nemcsak az ertelmi tehetsegeket fejti, hanemegyszersmind a nemes gondolkodast es erzest is felebreszthetis kell, hogy felebreszsze , ebren tarthatja, es ha hivata-sanak megfelel, ebren is tartja, - nyoman esz, sziv es jel-lem egyarant kepzodnek, mert ut6bbi a ket elobbin epul sa harornnak mindenkor, barmi korulmenyek kozt is, egyiittkell jarnia. Valamint a felvilagosult ertelerr, soha sem onzos szivesen hallgat a sziv nemes sugalataira, ugy a nemesenerzQ szfv nem a sotetben, de az esz vilagossagaban munkass abban nyilvanul Iegtisztabb fenyeben. Az esz es sziv tel-jes osszhangjanak szep es szerencses kifejez8je a jellem; aj6 eletii ernbert, a homo integer-t e harorn alkotja egyiittesen.

RLNOKI MEGNYITO BESZ(~J). 9

Boldog az az orszag, mely kulturintezrnenyeit allando-lag partfogasaban reszesiti, melyben ezek nem keserii csalo-dason s a csalekony remeny ingatag homokjan, han em eroskosziklan alapulnak, melyben ezeket a kozerdekl8des melen-geto napfenye fejleszti s neveli mind tobbre es magasabbra.Ekkor es csak ekkor, igy es nem maskent valthatjak be aketelkedok elott ketsegeseknek s talan tulmereszeknek lat-szott igereteiket, melyek mindig feltetelesen tetettek, habara feltete) hallgatassal is melloztetett s csakis feltetelhezkototten va16sulhatnak meg, t. i. ugy es akkor, ha a koz-erdeklodes tevekenyen nyilatkozik mellettok s gyorsan elnem partol toluk. Az ideig-oraig tart6 erdeklodes, mely azegyik tarsulattol konnyen atcsap a masikhoz, hogy att61 isido rmiltaval tovabb szalljon, tavol van attol, hogy va16dinaktarthato legyen. Az, a ki uj dolgokon kapkod, s a kinek aregi unalrnassa valik, hajlekonysagarol es semmikepen nemigaz meggyozodesero! teszen tanubizonysagot, A valodi erdek-lodes nem futohornokon, hanem szilard sziklan nyugszik s eza szilard szikla az eros meggy8z8des.

Mar tobbszor volt alkalmam itt e helyen kifejteni, hogymegyenkben, a szep Hunyadrnegyeben, egy torteneti s rege-szeti tarsulat allando fennallasa s tartos viragzasa nem mon-dom eletszukseg, rnert ha elet alatt az emberi elet jol, rosszuleltelt eveit ertjuk, azok elrnulnak e nelkul is, de mivelode-stink s a j6zan hazafisag egyik egeto szuksege, mely nemszenved elodaztatast. Tortenelern nelkul s a tortenelemneka regeszet egyik segedtudomanya, magunkat se ismernok,pedig az 6-kori bolcseszetnek Sokratessel kezdo korszakabolfelenk hangzik a szozat : 1'l(J),3'l asClO'tov, s ahhoz a foldhoz,melyen lakunk, csupan csak rnegszokasbol ragaszkodnank.Vajjon hoznank-e aldozatot a mikor szukseg van rea esgyakran van rea szukseg, azon foldert, melynek, merl mult-jat nem ismerjuk, keblunkben jovoje irant sem taplcUhatunkva16di erdeket, vajjon azt jogosan nevezhetnok hazanknak iA mulekony erdek s a megszokas, barmi edes is legyen, afold rogehez fiiz, de nem a hazai foldhoz. Azert lelkes ii-Iiink s hozunk kesz oromest aldozatot, a mit szeretiink, 5

kerdem, vajjon szerethetjiik-e azt, a mit nem ismeriink.

10 GRO}t' KUUN GEZA.

Vagy ebredhet fel bennunk az ismeretlen irant, de a szere-.tet ellenallhatlanul az ismert fele vonz.

Ime nyolcz eve annak, hogy melyen tisztelt baratomes elnoktarsarn, dr. Solyom Fekete Ferencz, a hunyadm,tortenelmi es regeszeti tarsulat erdekeben kozze tette ebresztos lelkesit8 szozatat, melynek hatasat mai nap is erezzuk, s ereznifogjak azok, kik utanunk kovetkeznek mindaddig, a meddig ahunyadm. tort. es reg. tarsasag fennall. E szozat kovetkeztebenszarnosan megyenk iigybuzg6 fiai kozul es tobben az orszagkillonbozo reszeibol siettek az alapit6 tagok koze iratkozni.A tarsulat ilyetenkepen megalapulvan, nehany tagja azon ateren, melynek mivelesere szovetkeztiink, oly kivalo rnunkas-sagot fejtett ki, mely a magyar tudornanyos irodalom figyel-met nemesak felejok forditotta, hanem maga a tarsulat feleis. Gyiijtemenyeink evrol-evre szaporodtak s evenkent na-gyobb azok szarna, kik muzeumunkat megtekinteni Devarajonnek. Azok, a kik ketsegesek voltak tarsulatunk jovojefelol, imrnar lemondtak ketsegeikrol, a kozornbosek kezde-nek erdeklodni, s ha volt olyan, ki ellenseges indulattalviseltetett iranta, az a mivelodesnek s a vilagossagriak baratjanem lehetett s megyenknek hii fia nem volt. De sietek hozza-tenni, Ilyenrol nines es nem volt tudornasom. Az, a mi leg-inkabb fenyegetett mindjart elejen es meg kesobb is azok-nak egy reszenel, kiknek kozremukodesere szarnitottunk, adermeszt8 kozony volt, melynek sziirke s baljoslatu fellegeit,hala legyen a j6ra hivatott es eletkepes tarsulatok felettorkodo gondviselesnek, az erdeklodes h6dit6 napfenye meg-szakitotta ; a felleg foszlanynya valt, remeljiik, e foszlanyokgyorsan es minel elobb el fognak timni tarsulatunk latha-tararol.

A nemzetek ugy alakulnak, hogy szarnos tenyezok ko-vetkezteben az oket kitevo elemek egy bizonyos meghataro-zott jelleget nyernek, mely az egyik nemzetet megkulonboz-teti a rnasiktol. Ez a jeUeg a nepszellern nyilatkozataibankonnyen felismerhet8 annak, ki az altalanossagokon keresz-ttil, a dolgok melyere hatni tude Az egyik nepszellern ertelmitehetsegeinek valarnelyikeben a masikat felulmulhatja, vagyalatta allhat, s ehhez kepest a gondolat es kepzelet birodal-

ELNOKI MEGNYITO BESZED. Ir

maban hlvatasszeraleg azon a teren tiinhet ki leginkabb,melyen tehetsegeit legjobban ervenyesithette, A syntheticus.esz alkot, az analyticus bonczol, a meresz kepzelet teremt,az okfiirkeszo magyaraz, a syllogismus bizonyit, az inductivesz a tapasztalati tudornanyok teren hodit, a deductiv kovet-keztet s a tudornany ezen iranyok mindegyike alta! gyara-pittatik es bovul. De nemcsak ezen ethnikai kiiIonbsegekfejtik meg s magyarazzak ki valamely nepnek a tudomanyokvalamelyike irant viselteto vonzodasat s azon jeles eredme-nyeket, melyeket benne kivivott, hanem ezeken k£vill a ked-vezo alkalom is latba vetendo, mely neki valamely tudornanymivelesere adatott, azon kedvezo alkalom, a mely nelkulmivelodesiink torteneteben sok minden rnaskep alakult volnas vagy egyataljaban nem, vagy legalabb sokkal kesobb jottvolna letre. Nem ok nelkul neveztetnek a babyloniak a csil-lagaszat megalapitoinak, nem veletlenbol torrent, bogy Egyp-tomban a tertani ismeretek mar a legregibb id8kben kifej-lodtek. Orszagonkent, sot videkenkent valtoznak es valta-koznak a talanyok, melyeknek megfejtese azokra nezve, kiketa ve-Ietlen kozelokbe helyezett, kulonosen vonzo. Sphynx, azosregi, a titokszeru SjJhynx abrazatja nem mindeniitt ugyanaz ..Megyenkben a regeszeti leletek nern csupan a rornai mive-lodesnek itteni maradvanyait tarjak fel elottunk, hanem kii-lonbozo kultur-aramlatok, kultur-allapotok, kiilonbozo nepekkeziiparanak s kereskedelmenek lathato jeleit oriztek meg·szamunkra s mar ennelfogva is raszorulunk az osszehasonlitoarchreologia mindazon adataira, melyekbol az itteni talanyokvalamelyikere kivant vilagossag aradhat. Azon varosban, me-lyet Aristoteles a Duna jobbpartjara belyezett, a jelenlegiSzerbia egyik eddig meg ki nem nyomozott helyen, vagyPortus Pilusban, a Natisone regi torkolatanal, vagy a PontusEuxinus partvidekein, a kultur-ararnlatok sokkal magasabbhullarnokat vetettek, mint Dacianak azon reszeben, melyrefigyelmiink leginkabb fordul, de itt is hullarn-hullamra ko-vetkezett, s· a mennyire a hist6riai tudas faklyaja vilagit,keletnek nyugattal va16 erintkezeseit latjuk.

Regeszeti kutatasaink kozt, az archeeologia azon teren,melynek mivelesere vallalkoztunk, az osszehasonlito regeszet

12 GR6F KUUN GEZA.

m6dszere s eredmenyei reank nezve nemcsak vonzok, hanema velok va16 megismerkedes, tekintettel sajat czeljainkra, nagyfontossaggal bir, Iepten-nyomon haszonnal jar, sot bizvastelmondhatjuk, elkerulketetlen. AT. 6-korban meg azon nepekis erintkeztek egymassal, melyekrol eddig azt hittiik, hogyteljes elszigeteltsegben egyrnastol, kizarolag onon magokbols onalloan fejtettek ki mfvelodesoket. A XXI-ik eegyptomi-dyoastia sirjaiban Mtng korszakabol sinai illatuvegek talal-tattak. A sinai taoismus theologiajaban az ember nem csaklelekbol es testbol all, hanem a testhez meg egy az regyp-tomi ka-val lenyegeben teljesen megegyezo elem szovodik, amely a halal utan belole tetszese szerint kirnozdulhat, ideiglene-sen itt e foldon jarhat, kelhet, de gyakori bolyongasai utanabba visszaszall. Az osok szelleme az utodokat vegkep elnem hagyja, hanem ezen ka alakjaban orkodik felettok.Lab tseu tanaiban az indiai befolyasnak vilagos jeleire tala-lunk. Ezen erintkezesi ponton kivul a sinai kultura nehany.arja torzsre s viszont azoke 0 rea mar oly regi idoben gya-korolt eszreveheto befolyast, mint azon korszak, a melybena sinaiak Su-tter: videkeben, delre a Lob totol, arja nepek-kel kozlekedtek. Az cegyptomiak egyfelol a sinaiakkal, indiaiak-'kal, Assur es Babylonia nepeivel, a hittitakkal, mas felol aphoenikiaiakkal, hellenekkel s a phoenikiaiak a hellenekkels kiilonbozo thrak torzsekkel nem csak cserekereskedestfolytattak, han em a mindennapi elet szuksegleteit kielegitoarukkal es a fenyiizes es cultus targyaival egyiitt egyszers-mind a mivelodes elemeit is kozvetitettek egyrnasnak, ezek-bol egyrnasnak adva s egyrnastol kapva. Valamint a regiatheneiek lampadodromonjaikban az egyik rneggyujtottafaklyajat Hepkatstos oltaranal s azt futaskozben atadta egyrnasiknak, s a masik egy harmadiknak s igy tovabb, ugy.a mivelodes vilaga egy nepnel se enyeszik el a nelkul, bogyegy masik att61 legalabb egy elteto szikrat ne nyerjen ese szikra kedvez8 kortilmenyek kozt langot vethet. Ez a mi-velodes tortenetenek evezredes menete.

Egy visszapillantas azon mukodesre, melyet tarsulatunknehany tagja kifejtett a regeszet azon teren, melynek rnive-lesere vallalkoztunk, meggyozheti az iranta erdeklodoket a

ELNOKI )'1EGNYIT6 RESZED. IJ

felol, hogy az illeto leletek rnegmagyarazasanal mindig kollo.tekintettel voltak az osszehasonlito archeeologia hasonnemutargyaira. Valasztrnanyunk igen tisztelt tagja, Torma ZsOJiao nagysaga, adak leletek leirasanal a Daciaval az o-kori fold-abroszon hataros orszagok.a dakokkal erlntkezett nepek hasonlokultus-targyaira lepten -nyomon figyelmeztet, figyelmeztetni megnem szunik. Tarsulatunk tisztelt konyvtarnoka s Ieveltarnoka,Kon£g Pdi, a sarmizegethusai Mithra-Ieletekrol irt nagybecsiitanulrnanyanak erteket meg azzal is nevelte, hogy a keletens az egesz egykori romai birodalom teruleten elotalaltmithreeumok becses anyagat tanulrnanya korebe vonta. Tisz-telt muzeurnigazgatonk, Teglds Gdbor, a preehistoricus s ar6mai arany-, vas- es kobanyaszatrol Daciaban tartott jelesfelolvasasaiban s errol szolo uttoro' s nagyerdekti tanulma-nyaiban felhasznalta mind azon anyagot, a melyet az o-koriclassicusok, egy Strabo, egy siciliai Diodor, az idosb PIi-nius es masok szamunkra az o-kori banyaszatot illetoleg,jelesen Hispania banyaszatarol, fentartattak. Valasztmanyunktisztelt tagja, Maz"la1ld Oszkdr, a rurnan nepkolteszet mythicuselerneit szep sikerrel hasonlitotta ossze az arja nepek meg-felelo mondaival. Az eredeti mythosokat magaban rejto nep-kolteszet vonatkozasaban a kesobbi irodalomhoz, ugy szolvana przehistoricus archeeologia szinvonalan mozog.

Ex oriente lux, - ex Africa semper aliquid novi! Er-rol gyoz meg a mivelodes tortenete.

Udvozlorn mind azokat, kik kozgyuIesiinkon megjelenteks ez altal ujabb jelet, ujabb zalogat adtak komoly erdekld-,desoknek e tarsulat sorsa irant. A tagokat kerve kerem,hogy sorainkban allhatatosan megmaradjanak. A nem tago-kat arra kerern, siessenek magokat tagjaink kaze felvetetni,legyen erre az elso alkalom a mai gyules ! Ezzel a hunyadm,tort. reg. tarsulat 7-dik kozgyiileset megnyitottnak jelen-tern s nyilvanitom.

POGANY ADAM EMLEKEZETE.

Felolvasta a hunyadmegyei tortenelmi es regeszeti tarsulat 1885. evi oktober hI4-en tartott valasztmanyi iiIeseben KUN ROBERT.

Szep es kegyeletes szokast honositott meg tarsulatunkvalasztmanya akkor, midon elhatarozta, hogy elhunyt tagjaiemlekezetet megujitva, azok folott ernlekbeszedeket tartat.Illo es meltanyos dolog, bogy a valasztrnany azok elhunytafolott, kiket a kozbizalorn a tarsulati iigyek kozvetlenintezoinek diszes soraba emelt, ne terjen egyszeruen napirendre, hanem kiilon is ler6ja iranyukban az elisrneres ado-jato Es ez elismeres megil1eti a valasztrnany minden egyestagjat : megilleti azokat, kik tollal keziikben az irodalmiteren buzg6lkodtak a tarsulat erdekeben, es megilleti azokat,kik boles tanacsukkal itt benn az ulesteremben, s hefolya--sukkal ott kunn a tarsadalmi elet rnezejen mozditottak elo atarsulat iigyeit.

Ez utobbiak soraba tartozott nagy-klopottvat" Pogdny,.Addm, kinek iranyaban a kegyelet es elismeres ez adojat.akarom a valasztmany megtisztelo megbizasabol ler6ni, mi-·don ernlekezetet ez ulesben megujitani szandekozom !

Nagy-klopotivai Pogany Adam sziiletett 1830. evi februar.ho I7-en Devan, hol anyai nagyatyja, gr. Kun Samuel, akko-ron varparancsnok volt, osi magyar nemes csaladbol : atyjaPogany Istvan volt, anyja gr. Kun Erzsebet. A Pogany csa-lad egyike a ket magyar haza legregibb csaladainak, mely-eredetet a szt. Istvan nejevel, Gizellaval bevandorolt Hunt.es Pazman testverektol vette; igazolja ezt a fehervari kap-talannak egy 1330. evi szt. Mihaly napjan kiadott oklevele,melyben ezt olvassuk: «proinde ad notitiam universorum

POGANY ADAM E:\(LEKI::ZETE. 15

harum serie litterarum volumus pervenire, quod nobili viromagistro Stephano, dicto Pogan, filio francisci de GenereHunt-Pazman stb.» , Petho Gergely kronikajaban a mohacsigyaszteren elesett magyar fourak nevei kozt elofordul aPogany Zsigmond neve. A mohacsi vesz utan Pogany Mik-16s, jelentekeny aldunai birtokainak torok kezre jutasa utanErdelybe, nevszerint Hatszegvidekere koltozott, hol bizonyo-san szinten kel1ett birtokanak lenni. Nevezett Pogany Mik-16s unokai, Niagomer es Bakoch, Klopotivat megszerezve,elsok hasznaltak a klopotivai elonevet. Nem lehetetlen, sotnagyon valoszfrni, hogy Pogany Adamunk valamelyik osp. anagy Hunyady Janosnak dicso gyozelmeiben tarsa es vitezbajtarsa volt. Ily osok ivadeka a leggondosabb hazi nevelesbenreszesult, s mig atyja hazafias erenyeket oltott szivebe, adcliga szereto edes anya a legnemesebb erzelrneket csepegtete afogekony ifju kebelbe. A 30-as evek vege fele keriilt PoganyAdam a legnagyobb erdelyi fejedelem, a Bethlen Gaboralta! alapitott legmagyarabb tanintezetbe, a nagy-enyedifoiskolaba, hoI hirneves tanarok fejlesztettek benne a haza-fisagot, tudornanyt es kotefesseg'erzetet. Tanulmanyait mar-mar bevegzerido volt, rnidon az 1848-iki esemenyek miatthirtelen es varatlanul meg kelle azokat szakitania. Nagy-Enyedrol szuloi hazaba tert vissza , szuloi Hunyadrnegyebena lazongo parasztok e181 menekulendok, Magyarorszag. feteindultak, de utjokbol kitertttetven, Abrudbanyara keriiltek,hol Pogany Adam atyja az olahok altal megoletett, 0 magapedig Hatvani 8rnagy csapataba lepett , Hatvani seregenekszetveretese utan Kemeny Farkas parancsnoksaga alatt vettreszt a szabadsagharczban, mig vegre a zsib6i fegyverletetelutan bujdokolva kerult haza Poklisara, hol minden mas terelzaratvan akkor a magyar ember el8l, a szul8it81 reamaradt foldeket miivelve a gazdaszatra adta magat, folyto-nos tanulmanyozas altal bovitve minden teren isrnereteit. -1853. evi okt6ber h6 15-en vette nolil demsusi Lukacs Idat,ki 32 even at htisegesen szeret8 hitestarsa volt, ki vel boldo-gan elt halala orajaig. E hazassagot az eg gyermekekkel nemaldotta meg. - Az alkotmanyossag visszaallltasa utan PoganyAdam elhagyta falusi nyugalmat, es ismereteit, szolgalatat

16 KUN ROREltT.

megy'j~nek szentelve, tobb izben jar'si szolgabir6nak v'lasz-tatott meg; 1878-ban uvaszeki illnok lett, ezen hivatalat.sIte utols6 pillanataig tartotta meg. Peldas szorgalmu esbuzg6 tisztviselo volt, igazsagos, szigoni es pontos minden-nemii iigyeiben; mint megyei virilista .Uenk· reszt vettHunyadmegye minden koziigyeiben; hivatalos elfoglaltatasanem gatolta ot abban, hogy a tarsadalmi es kozmiivelodesiteren is tevekeny reszt vegyen; minden culturalis vagybazafias czelu va11a1atnalaz els6k egyike volt Pogany Adam;igy iratkozott be alapit6 tagnak az alakuland6 hunyadme-gyei tortenelmi es regeszeti tarsulatba I88o-ban. A tArsulaterdekeit, a hoi csak tehette, a leghatekonyabban mozditottaeJo; egyeb kisebb adomanyain kiwi tale kapta tarsulatunk&zon gyonyord F16ra-szobrot, mely mint a r6mai szobraszat-nak megyenkben taUlt egyik nagybecs(i miikincse, melt6diwt kepezi mUzeumunknak. Mint tArsulatunk vala~ztmanyitagja szorgalmasan Jatogatta az iil~eket, elenk reszt vetttanacskoz'sainkban. kivIJ6 resze volt egyes, fontosabb hata-rozathozatalokban, ugy bogy f. .svi aprilis h6 2-an hosszasszeavedes utan bekovetkezett hal.la v'lasztmanyunkra igaliYesnes6g volt.

Legyen Qdott kozottilnk emleke; mUjon reank orok-Mgiil az 6 buzgalma, az «\ munkaszeretete. az 0 k6tele-'g-mete! -

ADATOK A VOLT ZARANDMEGYEI RESZEKTORTENETEHEZ.

(Osazegyiljt' dr. S6LYOM·FaoTB Fa•• Jlcz ~ ismenette BddoD. a Inm,..s..meoei tort. es regeszeti tanulatnak 188]. m ueptember 2]-U taI'tOtt f61ol __

1Y4U.'be.D.,

Ez alkalommal inkabb ujjmutausokkal szolgillli, mintkomoly felolva.~t tartani; inkabb ki~ csevegni, miDt rend-szeres dolgozatot mutatni be, foltett sz4ndekom.

llindenkit els6 sorban ~s igen termMzetesea u We-kel, mi kozvetlen ktizel~ben van. Igen tisztelt ballgat6im&tis bizonyara erdekelDi fogja, ha a volt es az id6k folyaNDmind ossz~bb szorftott, majd beolvasztott ZaraDd-vU1Degye.nek azon reszei fe161 mondok val.mit, melyeknek egyikkiva16 pontjan gyUltiink ma ossze: terjeszteDd6k - IDeDDyire

csek~ly eronk engedi - tirsulatuDk fOladataiuk. iidv6scz~jaiDak ismeretet,

E "'szelmek kival6 U f6bb szerep't maga. tftftmt6s.a termeszet szabta meg v&1tozbatatlaDul es 6r6k id6k:re.E szerep: a nemes femek bUlyUzata. Megsz6lal itt miDd_volgy es hegycsucs, hogy hirdesse nekiink ut6do""ak: mily6sregi e teriUeten a b'nyUzat.

De hat e nyomok kutatUival ~n oem foglalko8oaLE teend6 natamn'l bi"atottabb munkisra taWt tinalatunkegyik kivil6 tagj'ban, ki most 6s itt is sz61&1lifDa'. Dnu.rint Teglas Gabor lir.

MegbocUt uonban 'roemes tagtUaunk. ha D6mllea'szakm!j'ba "'got 6s folemUtek egy adatot, melynek bino-k'ban vagyok; _ mely kedveoC& foglalko&Uom - • r-.rtoklevelek. insoa bagyomAnyok 6ulesY6jt6ptMe ta.... b-rilt kezeim twa.

•

Dr SOLYOM-FEKETF. FEREKC7..

KOrOshAnyan hivataloskodasem ideje alatt napi setaimkozben, megragadta mar figyelmemet a Czebe kozseg' esKorosbanya hatara kozott elpusztultan fekvo nagyszerii viz-fog6 s kombinalt vizvezetek, Akkor azt mondtak nekem,hogy az a r6maiakt61 maradt. Azonban kesobbi tapasztala-taim meggyoztek, hogy r6maiak fem-, foleg aranybanyaszataily vizvezetekre nem szorult. A romai kisebbszerii vizmennyi-seget igenyelt mozsarakban megtort aranyanak kimosasahoz,Tobbnyire rna is ~pen talalhat6 s bamulatos tokelylyel ege-tett agyagcsoveken kisebb-nagyobb tavolsagbol vezettek ar6mai komak banyamdveloi a vizet, Ily vtzvezeto csovekjottek napfenyre Hunyad-varmegye tobb pont jan ; es rnu-zeumunk mar szep peldanyokat mutathat fol. A korosbanya-czebei vizvezetek kesobbi korszakok szulemenye tehat. En,nemi okleveles nyomok utan is indulva, hajland6 lennekIegalabb a teljes kiepitest Matyas, a nagy Hunyadi Janosdicso fianak uralkodasa idejere tenni.

Matyas kiraly fenyiizessel vette korul udvarat ; tore-kednie kellett e kedvtelesenek egyik czikket, az aranyatbirodalma hatarain nagyban kerestetni s eloallittatni. Eztsehol sem tehette masutt annyira , mint Europanak ezenegyetlen jelentekenyebb aranyvideken. Akkor emeltethetettteljes befejezesre a sz6ban levo vizvezetek. Rendeltetese pe-dig nemesak az arany stompolasa, hanem penzvero gepek-nek hajtasa is lehetett.

E korulmenyben leljiik tan indokat annak is, hogya Kendeffy csaladnak Korosbanyan, 1462. evben kelt esMatyas. kirily altal kiadott adomanylevele szerint, melyeteredetiben is folmutathatok, nevezett dicso kiralyunk amahetyen tartozkodott."

Ugyancsak kezeim kozt levo s a szasz nernzeti level-tarban N.-Szebenben altal am az eredetiekrol masolt haremdarab oklevel bizonyitasakent, arany forintosok verdeje marelobb mdkodott Korosbanyan. S5t az oklevelek az arany-verde egyik mesterenek 'nevet is fontartottak szamunkra,

* Az okleve1et kozlom a .Syl-volgy. czfmii do)gozatom me1l6kleteiilugyanezen evkan}~beD.

ADATOK A '·OLT 7.ARANI>"EG~EI kRs1.EK TOR.TtNltTEHItZ. 19

Az egyik oklevel kelt Nagycsiiron, 1445. evben esbenne Hunyadi Janos sz61 Korosb4.nya kozon~gehez. Meg-rendeli, hogy az akkor epen Nagy-Szebenben id6z6 s aranyforintosok veroje Simont (Symonem cusorem et factoremflorenorum auri) Korosb4.nyan (in ipsa Keresbanya) birtjavaiban h4.borgattatni ne engedjek , hanem a negy banya-varos (de opidis quatuor Banya) polgaraibol alakUlt ~ke-birosag' hozott itelete ertelmeben vedjek meg.

Ez oklevel (I) altai emlitett negy banyavaros . a maiKorosbanya, Czebe, Karacs es Riska. Melyeknek Iakosai·csak kevessel 1848 elott es illetve utan mondottak Ie ma-guk erdekes kivaltsagaikrol. Termeszetesen, mert az eredetikivaltsagos banyavarosi polgarok elpusztulvan, a helyoketelfogla16 olah p6rok arna kivaltsagokhoz maguk sem ragasz-kodtak tobbe.

Ezen n.-szebeni eredetli es Korosbanyan javakkal biros ott hihetoleg az arany forintosok vereset liza Simon mes-terral sz61 erne masik (2) oklevel, mely Gyula.n 1445-benkolt es tobb tekintetben erdekes. Eloszor is tudtunkra esik,hogy Korosbanyau birtokolt Mar6thi Lasz16, macs6i ban,kinek e birtokaiban tisztei, vajdai voltak, az oklevel szavai-val elve: «nobilibus viris Moga, Ladislao de Bolya, Stephano-de Birtin, Johanni de Fenywpataka, Sorban et Johanni deRibicze WaY'vodis nostris.»

Masodsorban erdekes Mar6thi Usz16 macs6i ban eskorosbanyai nagybirtokosnak e parancslevele azert, mert ko-zel otszaz evvel ezelott csak magyar never ismeri (Fenyii-pataka) arna kozsegnek, melyet rna Valeabrad neven hivunkrni magyarok is.

Vegre a harmadik oklevel (3) Hunyadi Janost61 ered-es Szaszsebesen 145 r-ben adatott ki. Abb61 tudjuk meg, bogyugyancsak fonnebb is emlegetett Simon szasz vette lei· ha-szonberbe a korosbanyai b!Jtycik urburajat, banyaad6jat, Degyarany markaert egy evre, vagyis - az okmany ut6irata sze-Tint - 1 12 arany forintert,

Az okmany ezen ut6jegyzete (tmarcam quamlibet fiore-norum auri vigintiocto computandos] .penziigyiink multja"tekinteteb81 erdekes, mivel egy uj penzlAbbal ismettet meg.

z-

20 Dr SOLVOM-.FEKETE FERENCZ.

Ezek utan atterek e videk masik, ha nem is oly fo-szereplesere, mini) a banyaszat , de mindazonaltal eleg jelen-tekeny szereplesere, Ertem e videknek a termeszet altaiemelt eroditvenyi jelentcseget es szerepleset a kulon bozo.idok belharczaiban.

~Iar honfoglalo 8seink folismertek erne volgyek hada-szati fontossagat es azt, hogy e terrneszetes erodot kulonkell elfoglalniok es megszallaniok, ha azt nem akartak, hogyott ellenok folytonos gyuanyag szervezkedjek, UgyanazertVelek vezer villarnkent csapott be lovasaival a Feher-Korosvolgyteknojebe s azt allandoan megszallotta. Mely megszal-las Gelo vezer es Menmarot szlav-bolgar nepet, blachosaittermeszetes es egyediili hatvedetol is megfoszrvan, rea nezveminden ellentallast remenytelenne ton es kenyszeritette bizo-nyara, hogy a magyarok barati jobbjat elfogadja.

Kesobbi szazadokban e volgyek reank nezve hol lelek-emelo, hoi lesujt6 esernenyek szinhelyei voltak. Kulonosen atorok vilagban szolgaltak sok nemes csalad rnenhelyeul.A portyazo torok-tatar hadak ritkan mereszkedtek e helyekre.Hogy kozeledesokrol idejekoran hirt lehessen adni, Csucskozseg' hataran egy lapalyos dombon varacs allott orseggel..E lz/l"atitJ helynek emleket a romok es ama hegynek « Hlrad»neve tartja form, mi kezzel foghat61ag a (C hirado» nevbol anep altal kesztilt elnevezes.

Mily sok jelentekeny csalad birtokolt e reszekben, aztcsak bOvebb kutatasok allapithatjak meg teljes hitelesseggel,Es ez sok tekintetben erdemes rnunka lenne, mert nyitjara.jonnenk azon most csak hirbol, hagyomanybol ismert ko-rulmenynek . miszerint a volt Zarand meg akkor is, rnidonmegsziint Gyula varaig terjedni, vezerszerepet jatszott soktekintetben ugy a torvenyhatosagi, valamint az erdelyorszagi,neha magyarorszagi kozelet egyes mozzanataiban. Kulonosena torvenyhatosagi elet lehetett rendki viil elenk es izgatottmeg a 3O-as evekben is. Tobb Irott nyom van birtokombanarra nezve, bogy a most anyamegyeve lett Hunyadban labra-kapott visszaelesek ellen protestalni s petitionalni Koros-banya s Brad varosaiban gyl11tek ossze a megyei karok as.rendek, az erdelyi jelentekenyebb csaladok fejei s tagjai.

ADATOK A VOLT ZARANDMEGYE.I RESZEK TORTENETEHEZ. 2'

De mellozom ez id8kkel va16 foglalkozast, mert restbenugyis ismert dolgokat kellene csak f61elevenitenem; es merttovabba. itt helyen nem leva eletrajzot kellene szolgaltatnom-egy alakr61, ki mathusalemi eletkoraval visszamaradt kozot-tiink ama zajos, elenk idokbol.· .

Berekesztesul csupan egy oklevelet mutatok fel eredeti-ben, mivel a nagy es dicso Bethlen Gabor fejedelem sajat-kezu irasa egesz terjedelmeben ; es mivel bizonyossa tesza felol, hogy e videken Bethlen-joszagok mar ama nagy femu-eleteben is voltak, meg pedig Ni-Halrnagy videken Csucs estobb kozseg mellozesevel a fejedelem Bethlen Gabor birto-kolt Bulzesden es «Koros-tsor s-on (Kristyor) is. Mely josza-.gainak kezelesere s jovedelrneinek beszedesere utasita e leve-leben (4) osszes javai prefektusat, lesnyeki Dobray Petert,ki egyszersmind Hunyadmegye alispani tisztet is visele.

OKLEVELEK.

I •

Nagy-Csii», I445./utz"us 29. Hunyadi Janos e,dely': fla/riapara'llcste1/ele Korosbdnya kozonsegekez, kogy S£1IIfJn szdszl isarany ./ol'z"ntos()k verIJ/it korosbdnyaz" .javat'"nak !Jikes !Ji,.toktUJa..iartsdk meg.

Nos Johannes de Hwnyad wayuoda Transsiluanus Sicu-lorumque et Themesiensium Comes etc. vobis prouidis virisJudiei Juratis ceterisque Ciuibus et toti communitatis OpidiKeresbanya vocati serie presencium finnissime committimus

-et mandamus aliud habere nolentes, quaten us , a modo-deinceps Circumspectum Symonem cusorem et factorem flo-renorum auri in Cibinio commorantem in suis rebus et bonis,in ipsa Keresbanya existentibus impedire .et perturbare nonpresumatis , nee permittatis impedire per quoscunque, Sedipsum in ipsis suis rebus et bonis ibi existentibus, iuxta.adiudicatio.nem certorum Ciuium et proborum virorum de-Opidis fuatuor Banya, pacifice tenere et seruare debeatis et

* Ertettem b. Nopcsa Las,16t, ki id<5kozben elbal&lozott.

22 Dr SOLYO:\(·FEKETE FERENCl.

Secus facere nequaquam presumatis Alioquin certi estote,.quod ipsum eciam per vestra incommoda in pretactis suisbonis pacifice tenere faciemus ipsum, defendendo in eisderri;presentibus perlectis exhibenti restitutis Datum in Nagychwrferia quinta proxima post festum beati Jacobi Apostoli, Annodomini MO cccCO xlmo quinto. Cornmissio propria dominiWayuode.

(Szoveg alatt zald viaszszal lenyomva volt pecset Ievalt,Eredetije papirdarabon nyilt alakban, Szasz n. egyetem ltara U.

II. 109.)

2.

Gyulajeher'Pari kaplalan I445. szept. 30. dttrja lJfarothi'LaszlrJ macsrJ£bannak Gyuld« ugyancsak I445. evZ: augusztuset-e« kelt es sajdt bzrtokaz,tt lakrJ vajddkhoz (nepvezetok) intezettparancsat: miszer£nt Simon szdsz eredettt penzverot bzzonyos zdlog-.b£1'toktrant eskessek meg.

Nos Capitulum Ecclesie Transsiluane Mernorie commen-·damus Quod veniens nostri in presenciam Symon Cusor floreno-rum auri de Cibinio, exhibuit nobis quasdam literas patentes'tenoris infrascripti petens nos debita cum instancia, vt easdemtransscribi et transsumpmi facere transscriptumque et trans-·sumptum earundem sub nostro Sigillo sibi dare et concederedignaremur Juris sui ad vberiorem cautelam Quarum tenor'talis est Nos Ladislaus de Maroth alias Banus Machouien-sis Nobilibus viris Moga, ladislao de Bolya Stephano de Bir-tin Johanni de jenywpataka Sorban et Johanni de Ribiczewayuod£s nostris nobis d£lectts, Noueritis quod nos causamracione cuiusdam terre inter nostros Jobagiones de Keres-banya et Symonem monetarum florenorum Cibiniensium ha-bitam sane intelleximus Igitur mandamus vobis quatenusdicto Symoni cum socys suis terminurn Juramenti deposi-cionis assignare debeatis, quo scilicet termino aduenienteipse Symon ipsam terram, quam pro suis pecunys emptamfore asserit circuere debeat et sic Jurare Quod ita ipsum deus.Juuet beata virgo maria, et vt possit videre faciem domininostri Jehsu christi quam ipsa terra quam ipse circuit est.

ADATOK A VOLT ZARAND1IEGYEI RESZEK TORTENETEHEZ. 23

per eurn empta pro pecunys et sibi pro vagio posita, tamdiu quousque sibi pecunias suas reddent, Ceteri autem socysui consimiliter Jurare debeant vestri in presencia, datumGywle secundo die festi beati Regis Stephani, Anno dominiMO ecce" xlquinto, Nos itaque peticionibus euisdem SymonisJustis et legitimis in hac parte nobis ablatis annuentesprescriptas literas transcribi et transsumpmi facientes trans-scriptumque -et transsumptum eurondem sub nostro Sigi110eidem duximus concedendum premissarn ad cautelam datumsecundo die festi beati Michaelis Archangeli Anno dominisupradicto.

(Eredetije papiron, hatlapra nyomott feher viasz pecset maradvanyal,Szasz nemz. egyet. ltara U. II. JI I.)

3·

Hunyadt" Jdnos kormdnyzo dltal Szdszsebesen I451. md/usI -en kz"dllitott tgazolvdny arrdi, hogy K Orosodnyaudros u1'lnt1'd./dt,bdnydszatt' ado/at azon evtfeb1'ua1' 2-t"knap/dttJl I452./ebrud1' 2-igter/ed8 egy esztendbre Sz'mon a1'any /o1'tntosok ve1'l!ienek negyarany ma1'kde1't, mtndent"k markat 28 a1'any f01't"nttalszdmitva,berbe adta.

Nos Johannes de Hwnyad Regni Hungarie Gubema-tor etc. Memorie commendamus perpresentes Quod nos vr-buras Opidi nostri Keresbanya a festo purificacionis BeateMarie virginis proxime preterito, incipiendo vsque alterumfestum eundem purificacionis marie virginis pro quatuorMarcis Auri Simoni de Cibinio Cussori florenorum auri inarendam conduximus presencium mediante. Datum in Zaz-sebes Sabatho proximo post festum pasce dominice Annodomini Millesimo quadringentesimo quinquagesimo primomarcarn quamlibet florenorurn auri vigintiocto computando.

(Szoveg alatt voros viaszszal lenyomott pecset levaIva elveszett.Eredetije a n.-szebeni szasz nemz. leveltarban kis darab papironII. 131.)

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

4·

Istenteol kgnek minden ioth kiuanok. Akaram kgnekertesere adnorn, hogj en inneth Varadrol rna 2. Nbris indu-Iok: kgdeth Intern szeretetel az en tauolj letemben keuessjoszagimra es hazaimra prouideallyon ugj, mellyeth kgdteolvehessek keduesen az io gonduiseles mindenkor kiuantatik,de kiualtkeppen Embemek tauol leteben szuksegh vranakhjuebben szolgalni, de erreol kgk teobbeth nem irok, rnerthen kgdben megh niugottam. Az epittessek allapattjath a miillethj, tudom a' mire erkezik kgled azth nem preeterrnit-.tallya, de teobbi keozth az Istallok heazasa el uegezese vtan(stb. utasitasok foglaltatnak minden egyes epitkezesekrenezve) Ex Varad 2. Novernbris 1610. G. Bethlen mp.

(Ut6iratban ugyancsak sajatkezuleg.)

Keresben leueo Joszagjrn adajath ugj mjnth Buleesten,Gorokodon flor, 32 negj kapurol, ChJ'uckJon (Csucs) Eoth ka-purol fior. 40. Krsczioroi (Kristsor) I. kapurol flor, 8. kgdfel szedesse es magahoz vegje, az Ispanoknak megh mongj akgd hogj 3 esztendejgh vale Immunitasth engedeth eo fel-sege hogj mynden Joszagom Immunis legjen az eo felsege-nek valo adozastul melljet Isten megh hozuan megh muta-tom nekjek.

Adak az vtban ertesemre hogj az Czjuchj Joszagbolakamanak el mennj, kgdk arra szorgalmatos vigjazasa legjen,ha mjth oljath hallhath kgd Idejen prouideallya kgd abbeljszandekath, ess Ie hozatuan az az olljanokath Jo kezesseghalath boczyassa el, Ha mj egjebre az penz kelletjk kgd ehezaz penzhezjs hozza njulhath ugj mjnth az 80 forinthoz.

Boritekon : Generoso domino Petro Dobray de Lesnek,Viee Comiti Comitatus Huniadiensis; neenon omnium Bono-rum nostrorum Praefecto Nobis honorando.

Allate ad me 5 Nouern Ex Varadino.(FoIjegyzes kesBbbi kez altaI: Bethlen Oomokos es Zejk Mik16s

urameknal levB Dobraiaktul maratt leveleknek Regestroma 68. . ...Eredetije egesz {yen levelalakban osszehajtva 5 meglehetdsen elron-gyollott allapotban. Sajat gyiijtemenyemben.)

UJAB~ ADALEKOK DACIA HELYRAJzAHOZ.

TEGLAS GABOR-t6t.

{I. R6mai epttkezes Kerzseczen. II. Az odavaJ6 prsehistoricns telep. III. Pr2-historicus es r6mai telepules Kereszteny-Almason.]

Tarsulatunk egyik feladatat a tortenelrni, regeszeti emle-kek kinyomozasa kepezven, a valasztmany abbeli felhivasa-nak, hogy egy Devatol delnyugatra s -a r6mai telepnles szin-helyeitol felreesc volgyben Kerzsecznel felmeriilt es r6mainakigerkezo lelet mibenletet helyi szemle utjan allapftanam meg;f. evi majus ro-an siettem eleget tenni. MajIand Oszkartanar ur tarsasagaban athaladva a Szaraz- Almasig' 5 onnan'ismet Kerzseczig megujulo magaslatokon Gyila GyorgyIelkesz es tanito ur hazanal allapodtunk meg. Miutan Bar-csay Bela jarasi szolgabiro ur s tarsulatunk buzg6 part-fog6ja mar elozetesen hat6sagi tilalom ala vetette volt aleletet: a kozsegi bir6 kozbejottevel siettiink lei a hely szi-nere, A helyseg egy keletnek fut6 patakvolgyben fekszik,de nyugati szelen harom kozlekedesi irany egyesiiL KettOezekbol az APadz'n Izoort« nevii volg'yi patak menten nyu-gatnak iranyul, olykepen, hogy a Kis-Muncselre vezet8 ut aviz jobb partjara csap at s a kergesZ: a balparton a szantokkazt vezet el. A harmadik rogton hegynek fog s Kaun1"aszolgal keresztul,

A ket elobbi iit a volgy atellenes lankajat szeli s afalut61 alig 10 percznyire ezek menten jellegzetes r6maitegladarabok, vakolatos tormelekreszletek tiinnek szemeinkele, A balparti lejt8t Grohotya omlasos neven kiilanboztetimeg epen ezert a nep, s itt a kergesi lit alatt es felett baromponton az epuletmaradvanyok j61 megkillOnboztethetok.. Petru

TEGL ..\S GABOR.

Alexandru evek elott az uttol befele eso romhalmaz es alap-fal kifejtes e kozben allitolag' felirasos kovet is talalt volna,s azt egy ideig pinczejeben tartogatva valami 10 ev elott olyszerencsesen beepitette, hogy most nyornat se talalhattuk.Az ugyanezen helyrol kiasott oroszlant azonban egy kukoricza-gore alapzataul minositve megtalaltuk. Ennek csak kulsofele volt eredetileg kidomboritva, hossza 0·9 m., rnagassaga.a sorenyes fejnel 0·7 m. a hatso vegtagnal 0·45 m. Anyagaaz a durva meszmarga, kozel ide a Kaun fele kimagasl6Dumbo'lJtczan pados kifejlodesevel a kofejtesre mintegy kinal-kozott.

A kergesi ut felett meg eleg teres he1y kinalkozott atovabbi telepulesre, es meggyozodesem szerint, tisztan mezeigazdasagi szempontb61 kerestek fel a rornaiak e rejtettvolgyzugot. A nagyobb epuletmaradvanyokban az egykorimezei lakok helyet kulonboztethetjuk meg, mig az oroszlan ..nal diszitett kisebb epuletek az egykori telepesnek sirhelyetvalanak hivatva diszitni annak idejen. A kauni itt es patakkozt Petru Alexandru altal kiasott oroszlan hatarozottanilyen rendeltetessel keszulhetett s forrnajaban annyira meg-egyezik a Varhelyen es Veczelen lathatokkal, hogy mellsotalpa a161a szokasos kosf8 sem maradt el.

Ilyen meggyoz8desre juttatott mindjart a Grohotya meg-tekintese 5 meg jobban meger8sitett e nezeternben a patak jobbpart jan, La-Treste new hatarduloben Duda Janos foldjen,Barcsay szolgabiro altal tilalom ala vett asatasi helyre kiter-jesztett szemlenk, E pont az elobbitol alig van 300 metertavolsagra, s epen a Kis-Muncselnek vezet8 ut felett fekszik ..A tulajdonos a f. evi aprilban szantaskozben osszesen 4oszloptoredeket, ket ko-oroszlant es ket kis k81apon kiviilegy gondosan kifaragott s 2 meter hosszu, o·8 m. szeles,o·15 m. vastag kolapot asott ki. Mindezekb81 a negy oszlopkepezhete a siremlek vazat olykepen, hogy a nagy kolapbizonyara a homlokzathoz a ket szogletre kihaj16 oroszlantalapzataul lehetett alkalmazva s a kisebb kolemezek reszinttalapzatul, reszint abacus gyanant szerepeltek. Az oszlopoktornor atw-jellegre voltak idomitva. A sirernleknek epen leg-becsesebb reszletet, a minden hihetdseg szerint, a negy osz-

UJABB ADALEKOK DACIA HELYRAJZAHOZ.

lop koze allitott feliratos kovet nem sikeriilt megtalalni,s rniutan az egesz kegyetlen rongalas nyomait viseli: nemis fiizhetunk ez iranyban nagy rernenyseget a tovabbi kuta-tasokhoz.

Minthogy azonban a r6mai uralom emez ujabb lelohelye-nek documentumaul szolgalhat az egyik gondosabban kifara-gott oroszlan, annak megszerzeset ajanlani tudom a tarsulat-nak , odanyilatkozva egyebkent , hogy a tovabbi tilalomaI61 a hely batran feloldozhat6, annyi kikotessel azonban,hogy a netan felmerii18 tovabbi Ieleteket a .tulajdonos a.szolgabir6i hivatalnak bejelenteni, illet81eg beszolgaltatni tar-tozik.

Egyuttal e kis majortelep faragvanyainak k8banyajat isigyekeztem kinyomozni s eleg szerencses valek a mar ernli-tett Dumbovicza-teton egy 505 m. hosszu, 3·5 m. szeles so' 35 m. vastag k8pad kia1l6 szelen a vesetek barazdaira.bukkanni. Egy vizarok torkollik be e helyen, hol eredetilegj6kora melyedes tatonghatott a kofejtes utan, A hegylejtonhengerek segelyevel nem vala nehez a leszallftas.

Hogy pedig az itt felsorolt faragvanyok r6mai jellegerolnem csupan az altal am fennebb erintetr parkanyos fedoteg-lak s azokra alkalmazott kupakos cserepek tanuskodnak :arra .nezve Gyila Gyorgy kozsegi lelkesz ur szivessege epene sorok {rasa kozben meg nyornatekosabb bizonyitekkal.orvendeztetett meg a legitt eredetiben felmutatott tegla alak-jaban. Ez a legnagyobb fajtaju epit8teglak koze tartozik s·egesz szelessegeben egy bebarazdalt I es egy valamivelkisebb es hasonlokepen egy stylus-felevel rakarczolt S betiitvisel. A betuk eloallitasara ennelfogva nem hasznaltak aszokasos teglabelyegzot s azok nyilvan a tulajdonos nev-betuinek megorokitesere lebettek szanva, 5 a mas helyen is.mutatkozo monogrammok parjai.

De Kerzseczen nemcsak a r6mai idoszak nyomaival talal-kozunk. A kedvezo fekvesu, j6 talaju volgytekno azelott is.rni velokre talalt, s epen a r6mai epiiletromokt61 kezd ve kifele-az egesz hegyoldal tele van preehistoricus csereptoredekkeles jaspis szilankkal. Kulonosen a szilankok jonnek ele olyb8seggel, bogy azokat, valamint lepattogtatas utan eldobalt

TEGLAS GABOR.

magkoveket rovid ido alatt akar zsakszarnra gyujthetjiik. E te~Ieprol (fA k8korszaki ember nyomai Hunyadmegyeben ') czimdflizetemben tettem volt mar ernlitest s roviden foglalkozottazzal megyenk hirneves regesznoje, Torma Zs6fia urholgyis «Hunyadmegyei neolith kokorszakbeli telep» czimmel azErdelyi Muzeum 1879. evi 5., 6. szarnaiban kiadott ertekeze-seben (38. lap).

A telep egeszen azonos jellegii a szomszedos nandori-val s a sarga es dendrite!' jaspist az ideval6 durva rneszTetegeibol kiguru16 rnandulakovek szolgaltat take

Megismerkedve Kerzsecz kettosjellegu telepeivel, lefelefolytat6k utunkat, ha ugyan szabad ily elnevezessel elni,annal a paros kerekvagasnal, mely majd az elszantas, rnajd mega rnelleje haj16 patak meredelye miatt alig hasznalhato, selenken illustralja az oskor kozlekedest allapotait. Popesdutan Kareszteny-Almasra doczogtunk, hol szerencsesen meg-talalva a Gyarfas Ferencz torvenyszeki biro altal a meg-elozo evben tett felfedezo kutatas segedmunkasait, azokkala Cs.-Keresztur hatara kozeleben rnutatkoz6 asatasi ter-hez gyalogoltunk ki. A Sub-Costa-Bucsumuluj aljan KrisanGyorgynek a patak fele rnegszakad6 parti foldjeben durvapreehistoricus cserepek, tulok-, juh-csontok ashatok ki, dea jelenlegi feltaras mellett a telepet gazdagnak nern mond-'hatjuk.

Sokkal terjedelmesebbek a r6rnai maradvanyok a patak-,t61 az ut hajlasaig' kivezeto szelid lejton. Ugy latszik, az ut seszegi be a r6rnai epulethelyeket s azon kivul is talalni par-kanyos fedoteglat, cserepet, r6mai edenytoredeket. Az epu-letek elhelyezese itt se mutat katonai rendeltetesre s azthiszern nem tevedek, mikor feltetelezern, hogy itt is, mintKerzseczen a rornai rnajorsagok egyike, vagy epen egy cso-portja allhatott, bekes pihenot nyujtva a harczi faradalrnak-'ban kierdemesult veteranoknak.

Meg csak annyit, hogy e volgyon keresztul a Csernavolgyb81 a veczeli castrumhoz egy rovid es lohaton vagygyalog hasznalt atjar6t ·tetelezhetiink fel a kedvezo helyifekves utan, s ugyancsak a veczeli castrum tartozekaiulvagyok hajland6 az itt folytatott miveleteket minositni,

HOGYAN ISMERTETNEK BENNUNKET ESHONUNK MULTJAT OTT BUKARESTBEN.

Dr. Sot,YO!\I-FEKETE FEREscz-tol.

Mult 1884. evi olah husvet harmadnapjan, vagyis aprilh6 aa-en Korosbanya kozeleben Czebe kozseg temploma mel-lett, hoi ama jelentekeny vastagsagu torzszsel es terebelyeskoronaval diszlo tolgyfa all, melyet a nep minden tortenetialap nelkul (I H6ra tolgyfaja I) (goronu lui Horia) nevvel illet,a szokasos nepunnepelyen (nedea, a szlav nedelna-iinnep) anep osszesereg lett, egy falusi ·daszkal folallott es egy konyvbololvasott a nepnek izgat6 dolgokat.

E konyv a hatosag kezebe keriilt. Koriilbe181 az is bizo-nyosnak latszik, hogy ama konyvet Erdelyben minden olahlelkesz es falusi tanit6 bizalmas uton megkapta, hogy olvas-sak es terjeszszek, mint valami udvos katet,

Kivancsi lettem rea j6 magam is. Megkeritettem eselolvastam, Teljes czirne : -A. J. Odobescu. MotH. RascolaRomanilor Ardeleni sub capetenia lui Horia in ierna1784-85. Episodu din istoria Transsilvaniei. Conferinta tinutala Atheneul din Bucuresci in 11/23 februarie 1878. - Edi-tiunea II-a. Bucuresci. Editura Librariei Socecu et Compo1880.1) kis B-ret. Ugyanazon kotetben kiilon czlm alatt vanegy mas fololvasas is: (I Curcani. Luarea Rahovei etc.' Mint-hogy ez az 1877. evi torok baborurol sz61 es a hos m6czokmelle parhuzam ba allitja a nem kevesbbe hos ut6dokat, faj-rokonokat, a sokat dicsoftett griviczai hosoket; e helyiittezen felolvasassal tovabb nem foglalkozom .

.A Hora-lazadast dicsoito elso dolgozat ismerteteset

.30 Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ .

Kovetkezokben adorn. Sajat, lehetoleg targyilagos megjegy-.zeseimet legutoljara hagyom.

Bevezettetik az ugynevezett torteneti episod a hallga-tosaghoz intezett hizelgo szavakkal, A szemei elotti szepgyiilekezetet - ugymond Odobescu - nem az 0 egyenisegevonzotta, hanem valasztott targya, A roman lelkes es szor-goskod6 sietseggel sereglik oda s akkor, hol es midon amultak arnyai koziil .a nemzeti nagy tettek» egy·egy csillagakeszul kibontakozni. Ilyen nagy nemzeti feny es csillagHoria es lazadasa. Ezt ismertetnie annyival inkabb folada-taul tdzte, mert ott Romaniaban kevesse ismerik es nem-kelloleg mel tan yoljak.

Amaz esemenyeket forgatva eszeben, azt hinne az ember,bogy elottimk tobb szaz esztendovel folytak le. S ime hoz-.zajok majdnem hasonl6k zajlottak Ie 1848-ban. Tehat ma-holnap meg rettentobb kitoresre keriilhet ott, hol a zsarat-nok a hamu alatt pusztit6 ttizveszt rejt. De rejti a jotekonyvilagossagot es meleget is. Terrneszetesen ez ut6bbiakat aroman testverek, a Romania jovoje erdekeben.

Mintegy szemrehanyast Yeti rnindjart oda Odobescu,hogy mindamellett csak a Karpatokon inneni s Duna mel-Ietti hazaval torodnek , ama masik hazaval ott a Karpatokkozt - nem torodnek, 6 oda vagyik a koltovel.

(lIn terra muntilor, in mendrul Ardelu alu Rornanilor».A havasok orszagaba, a rornanok szep Erdelyebe.

Leirja aztan Balcescu Nikolae tollaval e romds: hazdt,vagyis Erdelyt. ..'i. pusztaban varakozo zsid6k elott nem Irhat-tak le elragad6bban a visszatert kernek a szemiigyre vettigeret-foldet. Tejjel, mezzel foly az, kedves atyamfiai !

Ezt a Kanaant X. szazad elejen Attila hunjainak atko-zott maradekai, a magyarok nem annyira f=gyverrel, mintinkab b fondor cselekkel hodltottak meg es igaztak le annakroman lakossagat. Minthogy azonban a leigazas folytatasaramagukat gyongeknek tapasztaltak a magyarok, nem sokdra(nem sokara potom 300 ev mulva) vagyis 1143-ban szaszgyarmatokat is vittek he. Aztan ezekkel es szekely vereikkelkifosztottak a roman os lak6kat, oket .jobbagyaikka teven.A romanok a XII., XIII. es XIV. szazadokban tobbszor fel-

HOGYAN lSMER'fETNEK BENNUNKET 8UKARESTREN. .1'

keltek. E folkelesek az elnyomott nemzet folkelesei. Gyoke-ret vert az engesztelhetetlen gydlolet az elnyom6 s elnyo-mott nemzet kozt. Nem jobbagy-folkelesek azok, hanem aket nemzet oroklott harcza.

Itt a hatter kiszinezesehez fog Odobescu ur, es a roma-noknak szerinte szazadokat betolto szenvedeseibol kepeketigyekszik kiragadni. Elsoben is atadja a sz6t ir6 tarsaBalcescu Nikolaenak, ennek kovetkezo a1Htasait forrasul hasz-nalva. «L Lajos magyarok kiralya - sz6rul-sz6ra forditok-1366. evben szabad tetszesokre bizta vala a nemeseknek,hogy a roman nemzetet tokeletesen kiirtsak, Ezen vereselnyomas annyira turhetetlenne lon, hogy 1437-ben a roma-nok egytol-egyig' fegyverre kaptak zsarnokaik ellen; vezero-kiil Magnu. Antoniet kialtvan ki.»

Majd egyesiiltek, unialtak a zsarnok magyarok, szeke-lyek es szaszok az os lakosok, a romanok ellen. Ettol fogvaorganikus torvenyok a magyaroknak, hogy az os lakossagc( lator es to1vaj» es csak tiiretik a belole vonhat6 haszonvegett.

Annyira f611azit6a kivetel nelkiil jobbagygya tett roma-nok allapota minden valamire va16 erzessel bir6 emberrenezve, bogy egyik puspokuket szinte istenkarornlasra ragadta.Ugyanis Grigoria Maioru puspok hallvan Dees kornyeken levaegyik falu nepenek jajjait a miatt, hogy foldesurok nekiektemplomot sem enged epiteni, nevezett puspok igy kialtottf51: «Nesze neked, Isten! ugy kell neked, rniert engedted ata folder az uraknak; most mar annyi helyet sem adnak,hoi tiszteletedre hazat ernelhetnenek hiveid».

Ekkent alltak a dolgok egesz II. Jozset csaszarig, kit.anyja tartott gyarnkodas alatt 40 eves koraig. Ezen anya,Maria Therezia csak annyiban volt kiallhatatlan zsarnok amagyarokra nezve, mennyiben udvari szabalyokat alkotott:hogy ha magyar urak, kulonosen f8urak a csaszari asztalhozhivatnak, csizrnaikat az asztal alatt Je ne rughassak, piparane gyujtsanak, szet ne kopkodjenek, ujjaikat az etkes-talakbabele ne ussek es orrukat batiszt kendo nelkul ki ne fujjak.:

Ezen zsarnok anya utan fia II. J6zsef tr6nra lepv~n,.az egy akol egy pasztor letesitese iranti torekvesei mindjArt

32 Dr SOLVO:\I-FEKETE FERENCZ.

a magyarokba utkcztek. Hamar meg kellett tehat a magya-rokat es leginkabb a magyar nemesseget gyulolnie. Ellenbena romanokat folkarolta, minek kezzelfoghato bizonyitekat adtaa Nasz6d videken altala letesitett negy uj kozseg' neve :

,Salva Romuli Parva Nepos .., Mely nevek kifejezik aztaz ertelmet, bogy: I Udvoz Romulusnak kis unokaja .••

E csaszari hajlam Mellett nagy Iokest adott a rornanokallapotanak a hataror-ezredek folallitasa. Larva az ezredekbebejutottak emberiesb allasat es kezeikben a villogo fegyvert,hasonlo sors utani vagy ragadta meg az egesz rornansagot,Mihez jarult, hogy habar J6zsef szabad vallasgyakorlatot biz-tositott a romanoknak is es szabalyozta robotjokat, a magya-rok a foganatosftasnal mindezt meghiusitottak. Ekkor tarnadta romanokban az eszme, hogy joltevojok, a csaszarhoz for-duljanak.

Vallalkozott a nagy kuldetesre a «Iegendaszeruve lettNicolae Ursu alui Florei Albakb61 •. Ezt kozonsegesen Horianevvel illettek, mert jot tudta a m6czok, a havasok danait,

Itt kiter Odobescu a ct vitez moczok I) altai lakott haza-reszek leirasara. Aztan elmondja Horiarol, hogy katonavisel-tes ember lehetett, bizonyosan tudott Irni s olvasni, nernetulbeszelt. A csaszarnal kihallgatast nyerven, annak szemei eleegy iratkat tartott, esdekelve elolvasasaert. A csaszar enged-ven, ezt olvasta:

«Folseges Csaszar!A hetnek folosztasa. Negy napon robotolas a foldes-

urnak. Otodik nap balaszathoz, hatodik nap vadaszathoz,megint csak a magyar ur szolgalataban, A hetedik napmarad Istennek.

Iteld meg, csaszar l mikent viseljiik a teged illeto koz-terheket; rnikent eljiink mi magunk! It

E rovid instancziabol megftelheto Horianak elrnessege,Meg egy kihallgatas kovette az elsot, Midon is Horia mere-szen kijelentette a csaszarnak, bogy ha magyar foldesuraikelleneben a csaszarnal sem talalnanak vedelrnet a romanok,megvedik ok magukat, leolik oketo

J6zsef csaszar nyomban ramonda . •Thut ihr das .•Tegyetek.

HOGYAN I~MERTETNEK BENNUNKET nUKARESTBEN. JJ.

Odobescu szerint a csaszar e rovid, de nagy jelentosegiimondasat vitathatjak. Az bizonyos, hogy Horia ama jelsz6-val utazta be Bihar, Hatszeg, Zarand, Abrud orszagok tereites falvait az 1784. esztendenek oszen. Ugyanakkor novemberh6 I-SO napjan Braden a hetivasarkor templom elott hirdetteki a nepnek, hogy gydljenek Mesztakon faluba. HoI is ujb61templom elott hirdette ki, hogy a csaszar fol akarja men ..teni a rornanokat uraik igaja a161. Seregenkent siessenekGyulafehervarra, hoI fegyvereket fognak kapni.

A Mesztakon ban osszesereglettek mindjart megvalasz-tak vezetojoknek Krisant. Kuretyen utjokat allak nehanymagyar tisztviselo es darabantjaik. Az itteni kitorest es amagyar tisztviseloknek a hosok altal lemeszarlasat elbeszel-yen, szinte edelegni latszik Odobescu ur azon, mikent festibe a roman vitezek folszabadult jobbja a foly6kat verrel :rnikent vilagitja be maga e18tt tuzze1 az egeket .

.A. nagyszerii nernzeti folkelesnek erdemes vege leen-dett, ha a magyarok - a politikai falsifikatorok! - kialtfol Odobescu, mintegy fuldok16 lelekzetet veve, - ha amagyarok undok csellel meg nem nyerik a csaszari hatalomkozegeit.

Eloszor is idot akartak nyerni. Horiat fegyversziinetrebirtak Schulz ornagy es Molnar orvos. Horia be is mutattaa beke folteteleit Hunyadmegye allando szekenek vagy tab-lajanak. E folteteleket egesz terjedelmokben kozli Odobescu,mintha csak azt akarna kimutatni, mennyire elfogadhat6kvalanak azok, ha a magyarok mas egyebet nem forgattakvo1na adaz elrnejokben. Az artatlan feltetelek lettek volna:

Eskudjenek az urak es nemesek mindeniitt az alabbiakpontos rnegtartasara ....L\. nemesseg toroltessek el. Tisztviselokcsak a csaszar altai kinevezve es megerosltve mukodjenek.Minden erdelyi roman csak azt a terhet viselje, melyet acsaszar kovetel. Az urak hagyjak el addig bitorolt javaikat.Ezen uradalmak osztassanak fol az erdelyi jobbagyok kozt.

Ime, - kialt fol Odobescu, - mindeniitt a csaszar es aziranta va16 hiiseg. J6zsef hajthatatlan is uiaradt a magyarokjajveszekleseire. as aztan hova is lett volna a maroknyi 5 olygyonge magyarsag szemben a roman foldnep tomott es rit-

A hunyadmegyei tore. es reg. e;\rs. evkooyve. 3

34 Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ.

kitatlan soraival.s (Apoi unde mai avea sa ajunga ungurimeaasa pucina si asa slaba in faca glotei indesate si neinstrunatea terranimei romanesci I] Ekkor a legvalsagosb pillanatok-ban sikeriilt egy koholmanynyal a csaszar szfvehez furakodni.Azt koltek ugyanis a magyarok, a .mondott politikai falsi-fikcitorok: hogy Horia magat Dacia kiralyava kialtotta ki,penzeket kezdett veretni, melyeknek nemely peldanyait -termeszetesen a koho16k muvet - fol is mutatjak, S ime,ez hatott a csaszarra. Nyomban kineveztetik Jankovich Antalpolgari biztosnak, Papilla ezredes katonai foparancsnoknak.

A romanok 1784. deczember h6ban mar bamulva szem-leltek, bogy ellenok a csaszar katonai dolgoznak. Kezdektorni fejoket, hogy a csaszar, vagy pedig Horia szedte ra samitotta el 8ket! Voltak, kik azt, es kik ezt hittek el. KikHoriat gondol tak amitonak, a fegyvert azonnal letettek , aa tobbiek apr6 csoportokra szakadoztak es a vitezseg csodaitszolgaltattak. Mi haszna! A csaszar rendes katonasaga mel-lett a zord tel is nyomaszt6lag hatott a szegeny vitezekre.

.Horia belatta, hogy a magyarok, a roman fajnak eskudtellensegei (inimici neamului romanescu) raszedtek a csa-szart. Ez ellen tehat harczolni nem akarvan, oveinek beketjavasolt addig, mig 0 a fogdmegeken keresztulvagva Becsbefoljut es ott a csaszart mindenrol felvilagositja. Biztos voltbenne, bogy akkor a tavasz bealltaval jobban folkeszultenfoghatnak ismet a dologhoz. Csupan hd kiserojet es bajtar-sat Orga vagy Kloska nevdt hagyta meg maga Mellett esezzel a havasokba huzodvan, kereste a Becsbe foljutashozaz alkalmat es m6dokat. Mikozben Kray verebeit nyombavezette nehany elamitott roman.

Horia es Kloska fogolylya leven, Horianak fejere fes-tett papir koronat •Horia Rex Daciee D korirattal tettek fola magyarok. lly becstelenitesnek volt kiteve Krisztus urunkis - mondja Odobescu. - sIlyen kigunyolasoknak azokvannak csupan kiteve, kiknek kuldetese udvoziteni a vilagotvagy lerazni a nepek jarmat. fI

Az eliteltetesig kozbejott hosszas ido oda Iatszik rnutatni,hogy azt nem volt oly konnyd a magyaroknak kieszkozolni.Eleg az bozza, bogy Horia keresett kfnzasok kozt, de bamu-

HOGYAN ISMERTETNElt 8ENNUNKET BUJtARESTBEN'. J5

lando hosileg halt meg, Ielkeben azzal az utols6 gondolat-tal: IN emzetemert halok meg •.

,Bizonyara, uraim, - Yeti oda Odobescu, - a kozsok alatt,-a fekete zeke alatt, a havasi p6r bocskora alatt, az 0 mokankucsmaja alatt oly igaz romai ver folyt, oly liiktetO, mintbarmelyikben azon nagyok koziil, kik valaha vedoi valanak-a roman nemzetnek. Ti: Petru Maioru, Samuil Clainu, GeorgeSinkai ! Vajjon nektek Romaba kellett-e zarandokolnotok,hogy az igaz romai eredet tudatat megszerezve, nepetekben-folebreszszetek es a _tamad6k ellen megvedjetek!»

Hisz e tudat kiolthatatlanul elt Erdelynek romanjaiban ;Horia azt nem a vele ugyan egy idoben f611epett ama tudo--soktol vette, hanem azt magab61 meritette. E tudat, ez erzii-let el Erdely rornanjaiban, mint a zsaratnok. A tud6sok egye-duli erdeme, bogy idonkent lefujjak a hamut az eI nem alva-szikrarol,

A magyar elnyomas nem szunt meg Erdelyben, Meg-dobbenve gondolhatunk egy ujabb e.t; rettenetesb kitoresre.Veli Odobescu. Kinek e helyiitt hasznalt sz6virciga.it leszaki-tatlanul hagyva, csupan befejezd mondatait igtatom ide, lehe-J:oleg sz6r6I-sz6ra:

«Idejen van, uraim, hogy kerdezzak valab.ara, vajjon aTomanok altal szomszedaink a magyarokkal szemben a jam-.borsagnak, az ertelmessegnek, a ferfiassagn~ a jogos 101-ibaborodasnak szolgaltatott annyi peldai nem fOgjik-e egynapon ez ut6bbiakat arra a belatasra bimi, hogy nem anhatalrnukban - mint senkinek e vilagon - a roman fajtkiirtani e fold szinerdl ; meg fogjak-e ama peldak velok-ertetni, hogy az ellensegeskedes a romanokkal, melyet szii-net nelkul, megfontolatlanul es meggondolatlanul csupan ok-elesztenek folyvast, orokos es egyediili akadalya az ok es ami elorehaladasunknak , bogy ez az ellensegeskedes, megle-het egykor, epen az ok vesztokre fog szolgalni, az ovekre,kik .Azsianak arva, ide Europaba a nyugat nagy es eros.autochton nepfajai koze tevedt kolykei.

«Vajjon nem latandjak-e be, nem sejtendik-e, hogy itta Dunanal, hova 8ket a yak eset dobta, csak eros en hOzzAnktapadva, vallat vaJ.lhoz vetve, fejet fejhez, keblet kebelhez

J.

Dr S6LYO~f-FEKETE FERENCZ.

lesznek kepesek ok a magyarok vel link rornanokkal megga ...tolni a ket-ket fejii griff-madarak roptet, meIyek ugy reank,mint reajok fenyegetobben leskelodnek foliilrol.

I Szerencsetlensegre maig legalabb keyes jel mutat arra,hogy a magyarok belattak volna az ok es a mi va16dijavunkat.

I Sot minket itt a Dunanal irataikban es beszedeikbenragalmaznak, csufondaroskodassal illetnek, Karpatokon tulitestvereinket pedig epevel itatjak.

«De reszkessenek, nehogy azon meregtomloben, melybeok eszteleniil es folyvast, de hasztalanul, .torekesznek a rorna-nok minden szabadabh eletjelenseget agyonfojtani; reszkes-senek, nehogy ama meregtomloben meg aczelozottabb leI-kek, meg fesziiltebb karizmok tamadjanak, mint valanak az178S-iki vertanu hosokei.

aJusson eszokbe , hogy akkor 178s-ben epen az okelodeik eszkozoltek azt, hogy apr6 reszletekre rneteljek aHoria es Kloska osszeroncsolt tetemeit, es ez altal egeszErdely foldeben mindeniitt mintegy elvetettek azok hosiveret ..

IfNyissak ki fuleiket es hallani fogjak, hogy meg rna is;szaz esztendok mulva az abrud-videki rnoczok sovargassales b8sziiltseggel toltik be Erdely havasait es volgyeit, midonalbaki Ursu Nikolse alui Florei notajat, a rettegest es bosszu-allast harsogtat6 n6tajat daloljak :

(f Horia a dombon a korcsmaban mulat, Erdelybol remul-·ten futnak ki az urak t) stb.

Mint ama lazito 5 mindenesetre sokkal kesobb gyartottla.zito n6ta szovege hangzik, melyet Odobescu ur egesz ter--jedelmeben lenyomatott es folvett e helyiitt.

Eddig terjed az ismertetni kivant munka.Igazan bamulando a tortenetfrok azon faja, mely ugy

itt bent a rni olah polgartarsaink kozt, valamint ott kint.Romaniaban folburjanzott. Ezek ellen hiabavalo a tisztesse-ges tortenetfras csalhatatlan dokumentumaira mutatni. Oketmegszalla a nagyzas oriilete. Ok a Hora-fele porlazadast, az.ez altal mivelt embertelen kegyetlensegeket, eszeveszettsege--ket dics6{tendo nemzeti hos tetteknek Iatjak, hirdetik.

HOGYAN IS!ofERTETNEK RESNllNKET JiUKARESTHEN. 37

Mi tudjuk, mibcl tarnadt az .a Hora-lazadas. Egy kincs-1:ari, tehat azon absolut idokben nem is egeszen magyartisztviselok alatt allott uradalom beketlenkedo, lehet megtitokban uszitott, jobbagyai adtak meg rei a lokest; vezettetovabbi rerntetteiben az idegen vagyonra va16 ahitozas, epenmint napjaink communista es anarkhista mozgalmait vezeti.Ama porlazadashoz semmi koze annak, hogy rnikent bantaka foldesurak jobbagyaikkal. A legjobban banokat csak ugylegyilkoltak, mint a tan szigoru bb es meltatlanabb foldes-·urakat.

Most is az idegenre, a masera va16 ahitozeis sziili azt avakrneroseget, bogy edes honunkr61 ott Bukarestben ugybeszelnek, mint Romania terrneszetes tartozekarol. Honnana jogczim ! A r6mai sasok hoditasaibol. Ok, ugy rnondanak,igaz rornai ivadekok, Dacia os lakoi, mig a magyarok szerin-tok - bitorlo rab16k. - Hogy a nagy nepvandorlas legelo-.szor Daciaban vetett veget minden r6mai uralornnak : bogyitt g6thok, hunnok, majd gepidak, longobardok es avarokvoltak az urak, es csak ezek utan mint va16ban uratlan, itt-ott nepkeverekek altal bebarangolt teriileteket foglaltak ela magyarok mai hazajokat, ezekkel mit torodik egy Odo-bescu ! Nekie most csak a magyarok ellen kell az etvagyat·folingerelni, mert ezek a tenyleges birtokosok.

Az etvagy folingerleseben, a 'lazitasban .aztan mesteriiIkezeli tollat Odobescu. 6 a szaszokat azert telepitteti beErdelybe, hogy segftsenek a gyonge magyaroknak agy{\n-nyornni az os lak6kat, a r6mai maradvanyokat. Azt nem.akarja tudni Odobescu, hogy a ·blachok, a pasztorkodo bal-kani szlav es thrak keverek zome meg alig erkezett el akkorErdely hataraig. Mert hiszen a szaszok altal megszallottgazdag volgyek, ketsegtelen torteneti adatok es tudositasok.szerint joreszben lakatlanok, rengetegek altal boritottak vala-nak. Ez okb61 fogtak azok benepesitesehez kiralyaink.

Ki eloszor jon, eszszerlileg·a nekie tetszobbet foglalja el.A honalapit6 magyarok az altaluk kivalasztott helyekbolmegszallottak annyit, a mennyit tudtak. Itt talaljuk minde-niitt·a magyar helyneveket 'rna is. Utanok jottek a flandriai,-a szasz gyarmatosit6k; csak kevessel kesobb kezdenek jelent-

,Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

kezni a .balkani kenezek szolganepeikkel es bekes legelte-tetest igenyl8 barorn-csordaikkal. Terrneszetesen e Iegutobbjjovevenyek a meg el nem foglalt helyekre szorittatnak; sottulnyomolag pasztorkodo nep leven, onszantabol keresi arengetegeket, hegyi reteket, havasi lege18ket. Itt aztan min-den, de' minden szlav es illetve olah, elkezdve az alakultkozseg nevetol. Kialt6 bizonyitek leven ez arra nezve, hogya magyarok - peldaul itt Hunyadban is - nem eroszako-san adtak a lakalyos vclgyteknokon elofordulo magyar hely-neveket, mert akkor valamennyivel hasonlo m6don bantakvolna 'el ; de ime, itt van Szantohalrna, Szent-Andras, Barcsa..Keresztur, Pestos, Bereny, Hornorod, Renget es igy tovabb,Ezeket az olah sern tudja maskent nevezni : ellenben Voja..Porkurea, KJopotiva, l\1agura, Szelistye, Zdrapcz, Ribicze..Valisora s a tobbi helysegnevek ott fordulnak ele, hoi atenyleges viszonyok, terrneszeti sajatsagok tanusitasakent is.a beszallingozott, neha seregenkint bet6dult olahsag vala azeredeti telepi to.

Hat aztan, tisztelt Odobescu ur, Rornaniaban miert voltfoldhoz ragadt jobbagysag , s. miert sanyargattak a rornaniaibojerok alattvaloikat sokkal czudarabbul, mint barhol szelesMagyarorszagon l Ezen rornaiakat is a magyar rab16k don-tottek jobbagysagba ugy-e?

A jobbagysag eredete nern fegyverrel hoditasban es.nem Magyarorszagon keresendo : azt csak a magyarok nemtalaltak ki, azok a magyarok, kik .a megh6dolt -benlakokaeinkabb folszabaditak, fegyvertarsaikka tettek. Hiszen csakigy szaguldozhattak be, Europat a Balt-tengert81 es a Pyree-nei felszigettol Calabriaig es ismet Byzancz erczkapujaig. -A jobbagysag german es szlav eredetd talalmany. A magyarra.is rea eroszakcltatott az. De a jobbagysag egy neme a.vagyonszerzesnek. Milli6 es. milli6 onkent is fQIvette azt.]ojjon Odobescu ur csak ide Hunyadba, s en .ezerszamramutatok nekie szerzodeseket, melyekben a torokok vagy mas.veszedelem elol menekulo hos roman .ivadekok, ugynevezett.muntyanok, jobbagyokul szegodnek e~ telepittetnek le. olyfolt~telek mellett, melyeket rna is elfogadna akarhany,honfi,...rarsa Odobescu urnak.

HOGYAN ISMERTETNEK BENNUNKET BUKARESTREN. 39

De nem vitazok tovabb a szandekosan ignoralo, a buj-togatasra torekvo, 5 azert mindent czelzatosan elferditdroman ir6 urral. Csak nehany adatara akarok meg ujjalmutatni.

Mily hallatlan az a rafogas, mintha Nagy Lajos dicsokiralyunk I366-ban a magyar nernesseget az olabsag teljeskiirtasara hatalmazta volna fol : es mintha ez szulte volna1437-ben a Biro vagy Kis Antal vezerlete alatt tamadt por-Iazadast, Mely Bir6 vagy Kis Antal szekely martal6ezotelkeresztelik Bukarestben Antonie Magnu-nak, tan mertszerintok az is nagy es dicso, tehat csak roman lehetett!

Bukarestben is megvan, mert epen egy nagyvaradirokonomtol vette meg V. nevii kanonok es ajandekoztaoda - Bukarestben is megvan tehat Katona Istvan aHis-toria critica regum Hungariees czirnti rnunkajanak egy tel-jes peldanya. Ennek X-ik korete, 374. es kovetkezo lapjainolvashat6 I. Lajos kiraly torvenyes iruezkedese, diplomajateljes szoveg szerint. Ebben a nagy kiraly, az olasz Anjou,igen is intezkedik a barangol6 eletmod kovetkezteben alta-Ian, de kulonosen az olahok kozt elszaporodott tolvajok eszsivanyok megzabolazasa vegett, barmily nemzetbeliek legye-nek (<<malefaetoresquarumlibet nationums ) szigoru, de bir6ieljarast rendel. Mi tobb, a p6r olahnak tanuskodasat is beveszi,beveteti akarmely tolvaj es rablo nemes ellen.

Es I. Lajos rneg'is a rornanok kiirtasara hatalmazta folama diplornaban a magyar nemesseget ! igy Irjak a romantud6sok a historiat.

Teljesen hason16 mindaz, mit eleg sertoleg J6zsef csaszar-rol es Horiaval va16 i-rintkezeseirol foltala! Odobescu, kiannyira megy a hallgatoinak korlatozott elrnejere 5 tortenetitudornanyara va16 szamitasaban, hogy az alig ket varrnegyeterintett Hora-lazadas altai az osszes magyarsagot egy meg-szorult eger esoportnak adja ki. Odobeseu ur, azok a vitezmoczok bizony nem raztak fol Erdely magyarsagat sem,nem bogy szeles Magyarorszag remegett volna elottiik.

Mi mar Odobescu ur atyai, es istenem, mennyi j6 aka-rattal hangoztatott atyai inteseit, fenyegeteseit illeti: azokraigazan kar lenne sokat adni.

Dr SOLYOM-FEKETE J.o'ERENCZ.

Ossae fogunk mi ferni a mi olah polgartarsainkkal, kikkeszek veliink j6t es rosszat megosztani. Azonban aroma-nokat - kerem j61 megjegyezni - a romanokat oly erte-lernben, mint azokat Odobescu is veszi, azokat csakugyanminden igaz hazafinak gydlolnie kelt. Azokkal beke ben csakugy elhetnenk, ha a vilagtortenelem~en peldatlan gyavasag-gal meghunyaszkodva atengednok orokunket a hasonlitha-tatlanul jambor, j6 akaratu, paratlan vitezsegu griviczaihosoknek.

Mert kulonben reszkessetek magyarok. Folhangzik a Horianotaja, s megremegnek Erdely berczei s volgyei.

Legalabb a fonnebbieket szuksegesnek tartottam elmon-dani a Hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsulat kebeleben.Ugyanis az ismertettem munka kivalolag Hunyadmegyeterdekli, e megyenek most is e18 csaladait dobalja meg a leleksalakja val.

ADALEKOKA H6RA-LAzADAs TORTENETEHEZ.

KUN R6SERT-tOI.

Kimerit8en volt szerencsern az 1784-iki Hora-lazadas tavo-labbi es kozelebbi - tarsadalmi es politikai - vallasi es nem-zetisegi okait kifejteni. Miutan tehat ezekkel tisztaban vagyunk,rna ezen zendules lefolyasat fogom ismertetni; elor.e is kikell azonban jelentenem, hogy adataim e reszben meglehe-tosen hianyosak : tobb rendheli felszolitasaimnak - Zarand-ban szemelyesen tett utanjarasairnnak sem sikeriilt csaladivagy magan okrnanyok birtokaba jutnom s igy a zenduleslefolyasat leginkabb csak hivatalos adatokb61, tortenet! mun-kakbol s kozkezen forg6 egykoru foljegyzesekbe! allithat-tam ossze.

A lazadas kitoreset Baja J6zsef nms Hunyadvarmegyeactual is assesora Devan 1784. november 14-en keltezett jelen-teseben, melyet Pogany Gyorgy foispan ur 8 melt6saga kez-iratgyujternenyeben talaltam meg, igy adja e18: .V~veneszre Hora, hogy a jobbagysag elott foldesura egesz una-lomba ment, 8 is atkozott fortelyt gondolvan es lejovenZarandrnegyebe, Mesztakon nevii faluban megtelepedek, ahonnan minden fele koveteket kiildott oly iizenettel, bogyminden falu kiildje hozzaja koveteit, bogy mondhassa meg,minemu orvendetes szabadsagot nyert a felseges csAszan61a jobbagyoknak a foldesurak ellen; a hova tementelen soknep gyulven, H6ra 8 bozzajok igy sz61ott: tAtyamfiai, meg-elegel ve a felseges csaszar a ti hosszas rabsagtokat, mely-ben a pogany magyarsagot szolgaltatok" 6s megparancsolta,hogy mar tovabb ne csalogassanak benneteket, hanem mind-

KUN ROSERT.

jart fegyvert adjanak a fejervari varbol, es azutan az envezersegem alatt az egesz nemesseget toroljuk el, mindengazdagsagukat, mint veres verejtekunkon szerzett j6kat magunkkozott oszszuk fel, csak a beres szekereket, azokban levookroket, szenat, buzat es zabot meghagyvan az felseges csa-szar tabora szuksegletere nezve. I) Mely parancsolatjara Hora-nak egy ideva16 valya-lungi ember igy sz61ott: ((Aldjonmeg az isten, hogy ilyen nagy szabadsagot hoztal nekimk,Atyankfia, de minthogy az affele hirekkel mar sokan rea-szedtenek benniinket, csak a foldesurunkkal egybeveszejtvenminket, azert ha a csaszar hirevel jarsz , mutass olyanjelt mi nekiink, melybol el higyjiik, hogy te igaz ember vagy .•Ekkor H6ra haragosan bele nyu Ivan a kebelebe, egy fenyesaranyos keresztet veszen ki onnet, s azt kerdi a valya-Iungiernbertol az egesz sokasag hallatara : (ITe kereszteny embervagy-e, hiszesz-e ebben, gondolod-e, hogy egy ily aranyoskeresztet mas adhatna-e a csaszaron kivul, de ha ehbensem hinnel s, s masodszor is benyulvan kebelebe, egy fiiggopecsetes, arany betiikkel irott levelet veszen ki, ketsegkivulvalamely nemes embert az arrnalisatol fosztott meg, (Ihinnedkell azert ennekem arr61 adott levelemnek, de meg inkabbelhiszitek nekem mindnyajan, ha most engemet nyombankovettek s velem egyiitt Fejervarra eljoven, ottan megisrner-tek, ki legyek en; rneglatjatok, annyi fegyvert adok keze-.tekbe, a mennyi csak kivantatik» , Mire a sokasag aldanikezde 8tet, s azonnal mindegyik megindula vele Zalatna fele..Mely dolog tudtara Ion a zarandvarrnegyei substitutus vice-ispanynak, Hollaky Istvan urnak, s azonnal kuldott negyszolgabir6t es negy Orosz regimentbeli muskoterost, hogyvalahol utol erik azon hiteget8t, fogjak el. Utol is ertekugyanazon varrnegyeben Kurety nevu faluban ultima octo-bris ejszakanak idejen, es egy spion altal kitanulvan, hogyazon hitegeto H6ra hol legyen szallason, egyenesen odamennek, s ottan megkapvan, a hajanal fogva kivezettek, dof-tek, vertek, a mint tolok telhetett, melyre H6ra nagyotbodtilven, meghallotta az ottan megtelepedett sokasag, rajokrohanvan, Horat t81iik elvettek, Nalaczi es Gal nevii szolga-birakat s a spiont mindjart rnegoltek, a tobbi is ugyan verve

ADALEKOK A H6R.A-LAZADAS TORTENETEHEZ. 43.

es megsebesitve alig szaladhatott el, mely actuson mintegymegdiihodven Hora, Fejervar fele, vagy barhova a pokolbaintezett czeljat felbenhagyja es I-a Novembris Mihelyenbe,Kristyorra es Bradra beutven, ottan valamennyi nemessegrarahetik kezuket, megolik.s Eddig a. relatio, mely azonbanteved ab ban, hogy Kuretyon Horat fogatja el a szolgabirekaltaI, holott hist6riailag kideritett teny, bogy H6ra ezen ~d8~ben nem volt Zarandban, hanem ugy a rnesztakoni ~1~~osszehivoja, mint altalaban a zarandi mozgalom intezoje aharmadik kapitany, Krisan Gyorgy (Dsurs) volt. r

A zarandi es hunyadmegyei pusztitasokat kiilonosen BenkoJozsef Irta Ie, kirol ugyan azt mondja Szilagyi Fer., hogy bizto-san hasznalni nem lehet, a veres esernenyek Ieirasaban a szine-zes helylyel-helylyel vastag, s meg hamis adatok sem hiany-zanak. Hogy Benko nem hasznalt tulsagosan vastag szine-zest, mutatja a gr. Kuun Geza tarsulati elnok birtokabanlevo kovetkezo munka: «Historische .Gernalde in Erzahlun-gen rnerkwurdiger Begebenbeiten aus dem Leben beriihmterund beriicbtigter Menschen», herausgegeben von einer Gesell-schaft von Freunden der Geschichte. (Leipzig, 1803.) A r r-ikkotet o-ik fejezetenek ez a czime . Horja und Kloska, Ober-haupter und Anfiihrer der Rebellen in Siebenbiirgen imJahre 1785. E fejezetet igy kezdi ir6ja: (e Unter den schau-derhaften Auftritten, welche die Menschheit im Laufe des 18-tenJahrhunderts gesehen hat, nimmt die Emporung Horja's inSiebenbiirgen nicht die letzte Stelle ein, und es scheint ihrin den Annalen menschlicher Verworfenheit mit Recht .einPlatz nicht verweigert werden zu konnen. u

A ((Chronik des k. k. 3 I. Linien Inf. Regiments» a Benkoaltal is leirt devai osszeutkozesrol igy ernlekezik meg: •Nov.o-an a min dig oriasabb tornegge novekedo banda [erti alattaa folkeloket) Deva ala jott ; itt megtamadtatott a csaszarivarorseg altal, rnely gyenge .:negy szazadbol allott, tovabbaegy Orosz ezredbeli tiszt s 30 legeny s nehany Toscana-huszar altal, kiket a Devan levo nemesek es polgarok tamo-gattak; ez alkalommal mintegy 50 folkelo eset~ el. M~n~pmeg nagyobb tornegben , tamadtak a varosra, de ekkor ismegverettek, s a 40 elfogott folkeld azonnal kivegeztetett,

KUN ROBERT.

Richard es Csepy . szazadai az Orosz ezred I. xaszloaljabolZalathnara inditattak, azon parancscsal, hogy csak ved81egviseljek magukat, mert a csaszari hatosagok Erdelyben Bees-bol vartak a tovabbi utasitasokat. A mig azonban az akkorikozlekedesi nehezsegek mellett az utasitasok lejohettek, anemesseg tole telhetoleg maga vedelmezte .rnagat. Valosagosiitkozetekben a folkelok koz81 sokakat rnegoltek, az elfogot-takat nyakaztak, kerekbe tortek , akasztottak es karoztak,A mi a lazadok eljarasat illeti, visszaborzad a toll az azokaltal veghezvitt isszonyatossagok leirasatol, s a mindenkorloyalis rumen nepnek epen nines oka egy H6ra hostetteivel<liesekedni, azokat enekekben megorokiteni !» Ezt Blazseko-vies cs. kir. szazados mondja, kit bizonyara ezen nyilatkoza-tanak megtetelere nem a magyarok iranti rokonszenve vagyaz olahok elleni ellenszenve birt, hanem tisztan csak igaz-sagerzete mondatta vele fonnebbi iteletet.

A devai osszeutkozesekkel kapcsolatosan megemliten-<lonek. tartom, hogy Hunyadmegye continua tablaja 1785 ..evi januar to-en tartott uleseben targyalta azon cziganyokkereset, kik Deva varos megtarnadasanal elesett 108 f61ke18'hullajanak eltemeteseert jutalmat kertek. A tabla ezen kerel-met elutasitotta, mert .kozszukseg idejen mindenki ingyenkoteles a kozjo erdekeben tehetsege szerint eljarni, - Ugyan-csak ezen tabla febr. ro-iki uleseben elutasitotta GrantsaAntoni megyei hoher kerelmet, ki a lefolyt zavarok alatt56 gonosztevo kivegzeseert s 97 legnagyobbreszt borton benelhalt egyennek elterneteseert csak 60 renes forintokat kapott,s hatralevo dijainak kifizeteset siirgette.

Szilagyi utan kozlorn itt meg azon kozsegek nevjegyzeketmelyekben a folkelok a nemesi curiakat feldultak es feleget-tek : Zarandban Krisesor, Brad, Ribieze, Mihelyen, Koros-banya, Also-Lunkoj, Ocs, Acsueza, Pleskutza, Trestya, Nagy-.es Kis-Halmagy, Hunyadmegyeben r. Gothagya Kimpeny-Szurduk, Tataresd, Zam, Kesa, Abucsa, Guraszada, lIye,Branyicska, Maros-Nemeti, Maros-S61ymos, Har6, Bereksz6,Kernend, Banpatak, Arany, Rapolt, Gyertyarnos, Babolna, Folt,AIgy6gy, Homorod, Bokaj, Gyalmar , Benczencz , Piskincz,CSOra, Ded'cs, Piski, Bacsi, Batiz, Kcboldogfalva, Zeykfalva,

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORTENF.TEHEZ. 4.>

Russ, Magyar-Brettye, Olah-Brettye, Baczallar, Kitid, Sztrigy-Szent-Gyorgy , Dobra, Roskany , Lapusnyak, Gura-DobriLesnyek, Deva , hol Ribiczey Adamne varosszeli majorjagyujtatott fel, N.-Barcsa, Ki-Barcsa, Alpestes, Tamastelke,Felpestes, Bujtur, Csolnokos, Oralja-Boldogfalva, Nalacz-Vad,Poklisa, Uncsukfalva, Also-Szilvas, Maczesd, Fejerviz, Rusor,Serel, Fv-Szallaspataka, Galacz, Borbatviz, Puj, Po nor. -Az itt elosorolt helysegekben mindossze [01 gr6fi, baroi esnemesi csalad, nernelyik tobb joszagaban szenvedett kisebb-nagyobb kart es veszteseget. Az osszes kimutatas szerint amegye nemes es adozo lakosainak kara 776,026 r. forintrabecsiiltetett; va16ban roppant osszeg, ha a penz akkoribecset s j6val kevesebb voltat tekintjuk.

Kifejtven az 1784-ik evi parasztlazadas tavolabbi es koze-lebhi okait, ismertetven e lazadas lefolyasat Zarandban esHunyadrnegyeben , atterhetek azon intezkedesek felsorola-sara, melyek kiilonosen katonai reszrol a lazadas elnyoma-sara tetettek. Hogy a katonai hatosagnak s maganak a kato-nasagnak alabb kifejtendo eljarasat a lazadokkal szembenteljesen megerthessuk s ke1l8en meltanyolhassuk, szuksegesazon kor katonai viszonyait is altalanossagban figyelmiinktargyava tenni. Midon 1765. augusztus 18-an Maria Tereziaferje Ferencz csaszar szelhudes kovetkezteben hirtelen meg-halt, ez a kiralynet annyira megrendite, bogy nem csak azeletoromokr81, hanem a kormany gondjairol is latszek lemon-dani akarni, fiat II. J6zsefet, az orokos tartomanyokban kor-many tars sa nevezte, es vegkep visszavonta magat a koz-ugyektol. De Maria Tereziaban fajdalma szelidiiltevel ismetfelebredt az uralornvagy 'es azt miniszterei is ebresztettek, kikJ6zsef ona1l6 lelketol s az udvarnal divatoz6 szellernmel ellen-kezo nezeteitol feltek. M. Terezia tehat isrnet ket kezzelragadta meg a kormany rudjat, fianak csak a hadiigyekintezeseben engedven szabad kezet , ki is munkassagat176S-178o-ig egeszen a hadiigyre forditvan, ezt Lascy tabor-nagy segelyevel a monarchiaban addig nem ismert kikep-zettseg fokara emelte ugyan, de kesobbi igazgatasi modoraranagyon is jelentekeny befolyasa volt annak, bogy 15 even ata tarsadalomnak egy oly osztalyaval foglalkozek, melynek

KUN ROBERT.

elsa szabalya a foltetlen engedelrnesseg. J6zsef szerette akatonasagot, mint a melynek koreben toltotte el eleteneklegjobb eveit , szerette a katonasagot, mint mindazon ural-kod6k, kiknek erejet nem az alkotmany sanczai kepezik,hanem a kik birodalmukat a szuronyok hatalmara alapitjak ;-es a mily aranyban fogyott bizalma az ujitasainak ellensze-giil0 nernesseg iranyaban, ep azon aranyban novekedett akatonasagba vetett hite, s e katonasagot hasznal ta fel igensokszor polgari intezkedeseinek keresztulviteleben. A csaszarbizalma ellentetbe hozta a katonasagot a polgari elemmel sa polgari hatosagokkal, a katona, mikent a r6mai csaszarokidejeben buszke volt arra, hogy 0 nem polgar, hanem katona;biiszke volt arra, hogy 0 hivebb szolgaja a csaszarnak, mint-a polgari tisztviselo. A katonasag ellenorje volt a polgarihatosagnak, mirol bizonysagot tesz a nagy-szebeni hadparancs-'noksagnak 1785. evi januar h6 2 I-en kelt kovetkezo rende-lete : ((Schlaun, Meyerheim es Horvath ezredeseknek. Perprivatim. Hogy urasagtok jelentesteveseiket ugy az olahjobbagyok, mint a nemesseg magatartasarol folytatjak, igenhelyesen van; s ezt jovore nezve is annal szuksegesebb meg-tenniok, hogy itt pontos tudornassal birjunk mindarrol, a mitortenik s gyorsan ertesuljunk mindazon mozgalmakrol, melyek-a kozbeket veszelyeztethetik. Masreszrol ezen jelentestete-Ieknel a legnagyobb ovatossaggal kelt eljarni, mert a polgarihatosagot semmi sern izgatja fel annyira, mintha eszreveszi,hogy a katonasag joghatosagi korebe avatkozik.»

«Magaban veve ez a katonasagot nem is erdekli, melytovabb ne is terjeszkedjek, mint azon korulrnenyek kideri-tesere, melyek az orszagos 'beket ~s nyugalmat megzavar-'hatjak , s ezen esetekben sem szabad ~z elso jelentessel meg--elegedni, hanem a mennyire lehetseges, eszrevetlenul bar esminden foltiines nelkiil, a dolog melyere kell hatni, hogyazutan, a mikor szukseges, minden allitas bebizonyithatoIehessen.» - A katonasag jobbnak tartotta rnagat a polgarihatosagnal s gylilolte a magyar nemesseget , a nagy-szebenihadparancsnoksag folytonos egyenetlensegben elt az erdelyifokormanyszekkel, s e ket fohat6sag, mely egyertelmu s ere-Iyes follepessel kepes lett volna a Hora-rnozgalmat csirajaban

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORTENETEHEZ. 4i

minden verontas nelkul elfojtani, egymas boszantasara huzta-halasztotta a dolgokat, hogy azutan egyik a masikat tehessefelelosse a mulasztasokert. Azon korb61 fonmaradt rnaganiratok ugy mint hivatalos folterjesztesek tele vannak a kato-nasag elleni panaszokkal. Lassunk ezekbol nehanyat : Hat-szegrol Henning szazados a rablas es pusztitas megakadalyo-zasara Magyar-Brettyere kuldetven, sernmi hatalyos lepestnem tett, s rabeszeles utjan csupan a Bornemissza udvaratmentette meg, melyet Iaktanyaul alkalmasnak velt. CsepiLaszlo szazados a tavasz 6ta allornasozott Zarandban, a tol-vajok kergetese es a kozcsend fontartasa vegett , ezt HollakyIstvan alispan mindjart a zenebona kezdeten felszolita a b8szcsoport eloszlatasara. A szazados 46 emberrel Korosbanyaigment, honnan tetlenul nezte a ribiczei meszarlast, az iderablas vegett ment olahokkal beszelgetett, s katonaival pus-kaikat a kerthez tamasztotta. A Krakk6 fele utaz6 Propstszekely-huszar fohadnagy katonaival a lazadokkal egytitt evetta rablott okrok husabol, a krakk6iakt61 pedig a kert segelytmegtagadta. A lazadok azutan ki is raboltak Krakk6t.

Az udvari Cancellariahoz okrnanyokkal felszerelve kovet-kezo kerveny nyujtatott be: « Felseges udvari Cancellaria,Kegyelmes es Meltosagos j6 Uraink! Egy Torda varmegyeinemes Vice szolgabfr6nak maga egyik vezerlese alatt tortentdolgoknak hozzank tett bejelentese (az egyik okmany tudni-illik) mikent kelletett a szegeny magat vedelmezo nemessegaltal heves utkozetben elfogott tolvaj es oldokla rabokat ottanleva Toscana regimentbeli kapitany Hertelendy parancsolat-jara a gyilkos olahsag e18tt visszabocsajtani. A masik okmanyszinten a tegnapi napon erkezett hozzank, nemes Feher var-megye egyik V. szolgabirajanak tudositasa, mikent a Zalathnanleva Orosz regimentbeli Ricsan kapitany az Abrudbanyatpusztit6 es oldoklo tolvajok kozal azon V. szolgabir6 altalelfogott het rabokat, naluk talaltatott minden zsakmanyukkalegyiitt szabadon bocsajtotta el. .A. harmadik okmany Devarol,a mit harorn continua tabla irodeakjainak, kik maguk szeme-lyesen jelenvoltak a Hatszeg videken tortent pusztitasok kozt,hitok alatt adott s a Guberniumhoz be is kuldott bizonysag-teteliikb81 bizonyosan irhatunk, hogy a Hatszegen leva .Iirni ...

KUN ROBERT.

taneusoknak kapitanyuk az ablakabol nezte a boldogfalviudvaroknak iszonyu pusztitasat, egeteset, rnegis nem hogynepet inditott volna a gyilkos tolvajokra, sot valami otonvagy hatan az odaszorult nemesek kozol a V. Ispannakinterpositi6jara keredzettek ki, hogy rajok uthetnenek, s aztfelelte, hogy ugy menjenek ki, hogy tobbszor vissza nembocsatja oketo Sot ugyanazon Cancellistak vallasabol kiter-szik, rnikent reszesedtenek nernely limitaneus katonak isazon predalasokban. Vegezetre azt is, hogy Vice ColonellusSchultz a tudositasok szerint magaval a gyilkos nep elolja-rojaval H6r~ tolvajjal szernelyesen beszelven, nem hogy elfogata-sara es gyilkos nepenek elszelesztesere eroskodott volna, sotvele nehany napi csendessegben val6 maradasrol (induciak-rol) pactalvan, parolaja adasa utan is, a parolat es hitetnem ismero gyilkos nep .Biro Miklost, j6 nemes at yank fiatagyonvertek. Csaklyara menven Szotyory Istvan net, Inczedyhazbol szuletett nemes asszonyt haza feldulasa mellett Ierne-szaroltak. Meg is V. Colonnelus Schultz ur kergetesektolrnegszunt, amazoknak idot es szivet hagyott a Toroczko-Szt.Gyorgyon veghezvitt iszonyu pusztitasokra. Szfviink fajdal-maval kell tehat ertenunk, hogy a minket atyakepen vedel-meztetni es a gyilkos nepet minden ked vezes es kesedelrne-zes nelkul uldozni parancsolo kegyelmes urunknak es 0 fol-segenek a mi megszabaditasunkra igen hathatos parancsolataierkezesek utan is oly vezer rendeltetett harornszaz fegyvereshadi vitezeknek, mint V. Coionellus Schultz, a kinek irnmarismeretes hozzajuk lott ereszkedese utan mostani vezerlese-tol is, a mi elalelt sziveinknek nem hogy segedelmet var-hatnanak, sot azokat rernules es felelem fogta el .Maros-Vasarhely, die r-a decembris 1874 •. A. nagy erdely-orszagi torvenyes kiralyi es nernes Kiikiillo Marosszekkelegyesftett varmegyeknek tablai, Mares- Vasarhely varosabaszorult f8- es nemes rendei, ugy ~f.-Vasarhely tanacsa.»

Nemes Hunyadvarrnegye rendei tobb izben kerelmezika Gubemiumt61 meg szepternber es okt6ber h6napokban Karpalezredesnek Hatszegrol va16 athelyezteteset. A Guberniuma. hadparancsnoksaghoz okt6ber z r-en tett atirataban form-tartja a Karp ellen tctt panaszat, mert teny az, hogy 0 folebb-

ADALEKOK A HORA·LAzADAS TORTENETEHEZ. 49

va16it61 nyert minden rendelet nelkul a tomegesen hozzajovojobbagyokat osszeirta.

Hunyadmegyeben Hatszegvideken ugy, mint a zarandireszekben, mikent ezt mar egy elobbi alkalommal volt sze-rencsern felemliteni,· a jobbagyok mar 1784. nyaran kezdtekaz engedelmesseget a foldesuraknak felrnondani, kezdtekfenyeget8zni; mire a hunyadmegyei continua tabla katonaisegelyt kert, A hadparancsnoksag utasitotta ennelfogva Karphataroralezredest, hogy a megyei hatosaggal egyetertoen aIazongo kozsegekbe katonai assistentiat kiildjon. Karp szept.24-r81 jelenti Hunyadrnegyenek, hogy egy Orosz diviziotMacsora kuldott, azon utasitassal, bogy Oklost is figyelem-mel kiserje ; hatvan embert pedig a hatszegi hatarorokbolJovaltselre kuldott , jelenti egyuttal, hogy az Orosz divisi6tnem kuldheti addig a Maroson-tulra, mig nevezett kozsegekle nem csillapulnak. A fokormanyszek Hunyadmegye folter-jesztesere, mely a megyeben elhelyezett katonasagot nemtartotta elegsegesnek a lazongo jobbagyok fekentartasara esKarp alezredesben sem bizott, szept. 29. es 30-an tobbkatonasagot kert Hunyadmegyebe kuldetni, mire a had-parancsnoksag ertesitette a Guberniumot, bogy a Hunyad-rnegyebe kiildend8 csapatokat menetkeszen tartja, csak jelol-tessenek meg azon helysegek, melyekbe katonasag kell, sneveztessenek meg azon tisztviselok, kik a katonasag elel-mezeserol fognak gondoskodni. Puy Mikl6s marosinnenialispan es Szilvasy Balint hatszegvideki alispan okt6berro-erol jelentik, hogy okt6ber h6ban az olahok reszerolzavargasok nem tortentek , ugyanilyen jelentest terjeszt be ahunyadmegyei allapotok megvizsgalasara kikuldott Kosztafokormanyszeki titkar is. Mely jelentesekre tamaszkodva aGubernium okt6ber h6 21-en kelt atirataban jelenti a had-parancsnoksagnak, bogy Hunyadmegyeben a parasztok zendu-lese lecsendesitettnek tekintheto, s a jobbagyok legnagyobb-resze visszatert a regi engedelmesseghez, A Csepi kapitanyszazadat, ugyrnond folytat61agosan a f8kormanyszek, mivelZarandba Aradb61 rabl6k szoktak attorni, Zarandban lehet.hagyni, de a tobbi katonasag haza kuldheto,

Mint a tiszta, deriilt egbollesuj.t6 villam hatott a helyre-A hunyadmcgyci tort. es reg. tArs. 6,'konyve. ..

so KUN ROBERT.

allitott nyugalom tudataval b{r6 fokorrnanyszekre .a Varady-Mozes alispan es Ponori Pal aljegyz8 altal Devan november-3'-an keltesett felterjesztes, melyben az. alispan Kristyori Ist-van jelentese folytan referal a novemb. a-an delelott 10··

6rakor Kristyoron elkovetett verengzesekrol, gyors segel ytkerve annal is Inkabb, mert. a lazadok mar korulbelol negy-.ezerre szaporodtak. E folterjesztes gyors futar altal kiilde--tett Nagy-Szebenbe, s igy 4-en mar ott volt. November S-ikikelettel ismet jelentes tetetett Devarol a felol, hogy a laza-d6k 4-en a branyicskai kastelyt, az ejjel pedig M.-Solymostdultak fel, Karp ugyan Devan van 200 .hatarorrel, de ezeknem elegsegesek a lazadok megfekezesere, ker tehat a megye·nagyobb katonai segelyt. A fokormanyszek az elso atiratotazonnal kozolte a hadparancsnoksaggal, melyet egyuttal folsz6litott, hogy a kozcsendesseg' es batorsag helyreallitasarasziikseges katonai er8t a lazadas szinhelyere inditsa e~...A hadparancsnoksag meg ugyanazon november ho 4-e~kelt atirataban ertesiti a f8kormanyszeket, hogy Karp alez-redes es Stojanics 8rnagy utasittattak a hunyadmegyei moz-galmak elnyomasara , nagyobb szamu csapatokat azonbannem lehet addig a megyebe kiildeni, mig mind az illet8helyek, melyekbe azoknak menniok kell, mind pedig azelelmezesi tisztek meg nem neveztetnek.

Ugyane napr61 keltezve megrendeltetik Karp alezredes-nek, hogy a jobbagyok lazongo mozgalma miatt haladekta-·lanul menjen Devara, a hova Stojanics is kirendeltetett;.a megye f8ispanjaval es korrnanyszeki biztossal egyetertolegjarjon , vonjon magahoz minden tabori csapatokat s mozg6-·sithat6 hataroroket, iigyeljen azonban arra, hogy Hatszeg vi-deke se maradjon katonai fedezet nelkul ; nevszerint ren-·delje magahoz a Dobran es Lozsadon allomasozo huszarokat.s a Kudzsiri gyalogszazadot, Stojanics 8rnagynak szintenmegrendeltetik, hogy Devara menjen, utasittatvan, hOgy' a.Maros ellenkezo partjain lak6k kozt az egymassal va16 kozle-kedest gatolja meg, tanulmanyozza tovabba a Maros atke--lesi helyeit, bogy kepes legyen haladektalanul megjelenniott, hoI jelenletere sZiikseg lesz, de a legszigorubban meg-hagyatik neki, bogy a jobbagyok iranyaban csak [osaggal.

ADALEKOK A H6RA-LAZADAS TORl'ENETEHEZ. 5'

es szelidseggel lepjen fel s minden' tettlegessegtol tart6zkod-jek ; kotelessegeve tetetik meg, minden .fontosabb eserneny-ro1 stafetaliter ertesiteni a hadparancsnoksagot, Ugyanazonnovember-a-iki kelettel meg a Leopold Toscana huszarezredparancsnoksaganak js rendeltetik, hogy egy fel-divisio azon-nal induljon Devara, a masik feldivisio pedig szukseg' ese-tere rnenetkeszen alljon. E rendelet azonban br. Preiss'Ferencz parancsnok16 tabornok rneghagyasabol csak 7-enreggeli 7 6rakor kiildetett el.

November 5-en kozli a Gubernium a hadparancsnok-saggal Hunyadmegye, Also-Feherrnegye es a zalathnai kincs-tar] uradalom ujabh jelenteseit a lazadasrol, kerve es siirgetveannak minden lehet8 m6don va16 gyors es erelyes elfojtasat.A hadparancsnoksag nov. 6-iki kelettel viszont keri a fokor-manyszeket, hogy miutan az intezkedesek megtetele surgos,es vesztegetni va16 id8 nines, intezkedjek a kirendelt kato-nasag gyors szalHtascir61 es pontos elelmezeserol, utakat eshidakat tartson j6 karban, de a katonasag a beket, miutana Iazadasnak politikai okai vannak, egyediil nem alHthatjahelyre, hanem szukseges, hogy a polgari hatosag is meg-tegye a magaet, kiilonosen ajanlja, bogy nyeressenek megolyan papok, kik a nep bizalrnat birva, azt ne csak bekerebirjak, hanem kivegyek egyszersmind azt is, kinek kezde-menyezesere es mely okokb61 lazadtak feI. .A f8hadparancs-noksag», ugymond Szilagyi Ferencz, «a legvalsagosabb perez-ben, midon cselekedni, s a lazadok ellen erelyesen follepnikellett volna, jobbnak tartja okoskodni, a vele kozlott ese-menyek Ieirasaban nagyitast lat, a Guberniumnak meg j6tanacsokat is osztogat, s a katonasagot oly utasitassal ren-deli ki, bogy az a maga fegyveret a folkelt olahok ellenne hasznalja, reajok ne 18jon. Ily eljaras va16ban nem szorulmagyarazatra» .

] 784. november b6 o-an br, Pfefferkorn tabornok, alazadas elnyornasara kikuldott csapatok f8parancsnoka, je-lenti a hadparancsnoksagnak, bogy a Iazadok nagy szamamiatt az elkuldott felzaszloal] huszar nem elegseges : kp.rutasitast. A hadparancsnoksag nov. 7-ro1 megbagyja Pfeffer-kornnak, hogy fohadiszallasat Medgyesrol Szaszsebesre tegye

52 KU~ ROBERT.

at; a Maros atjarasait szigoruan oriztesse, es ugyeljen fel,bogy a lazad6k a ket partr61 ne erintkezhessenek egymas-sal; e vegbol Deva es Szaszvaros kozt egy osztaly Toscana-huszart helyeztessen el. November 6-r61 meg harorn erdekesokmanyt talaltam : az elsoben Stojanics ornagy jelenti Szasz-varosrol, hogy huszaraival delutani 4 6rakor indult Ben-czenre, hol gr6f Bethlen Gergely, br. Orbai es tobb nemesember curiajat langban talalta ; az Orbai udvaran mintegyszaz f61ke18 volt, kik kozal egy a huszarok koze lott es egylovat elejtett; a huszarok e miatt a tilalom ellen ere meg-tamadjak a lazadokat . ro-et megolnek s 43·at, kozttik hatsebesiiltet elfognak, kiket a szaszvarosi bortonbe szallftanak,A masodikban Karp alezredes jelenti Szaszvarosrol, hogy aZarandbol megmdult rablok rnindinkabb elorenyornulnak aMaros tuls6 part jan, es mar Benczenczig ertek, miutan Ra-polton, Babolnan es Gy6gyon a nemesi curiakat felegettek.Karp kiseri oket a Maroson innen, de a rossz utak s aMaros kanyargasai miatt nem vaghat elejuk, hogy atrnenvea Maroson, megtarnadhassa oket, rniutan mersekelt banas-m6dot tobbe nem erdemelnek. (Da sie keine massige Be-bandlung mehr verdienen.) A harmadik okmanyban a vajda-hunyadi kincstari joszagigazgato, Leithner Jozsef, miutan avarban sok menekult nemes van, s a mozgalom azon a vide-ken is mind fenyegetobb alakot ott, s Karp csak het hatar-ort kuldhetett, tobb segelyt, esetleg fegyvereket ker,

November 7-en Szaszvarosrol Karp folytat61agosan je-lenti, bogy a Benczenczen elfogott lazadoktol ertesult, bogyegy resz Csorara ment; rogton uldozesokre indult, de elsote-tedven, a nagy sarban csak nehezen tudott elohaladni. A zsi-b6ti postatol nem messze fekvo csardaban mintegy harrninczfolkelo tivornyazott : a hazat korulfogta, 5 8i\:et megadasrasz6Htotta fel; de ok az ablakon kilovoldoztek, kesobb a gyer-tyat is eloltottak. A huszarok a sotetben tobbeket megoltek,nemelyeket elfogtak, de nagy reszok a sotetben elmenekult.Ezalatt, mintegy ejfelutani harom 6ra tajban Cs6ra kigyult,de kifaradt legenysegevel mar nem mehetett oda, s minthogyreg gel arr61 ertesult, hogy a lazadok Vincz fele huzodtak, aStrigy es Maros-vonal vedelmere visszahuzodott Szaszvarosra,

ADALEKOK A HORA-L ..\ZADAS TORTENETEHEZ. S3

.(C A korulrnenyek igazan aggaszt6k, folytatja Karp jelenteset,megyei tisztviselot sehol sem lebet Iatni, elegendo kenyerroles takarrnanyrol nines gondoskodva, a szallitas Devar61 arossz utak miatt majdnem lehetetlen. A parasztsag Iazadasaaltalanos lett, es en att61 tartok, hogy par nap mulva Hu-nyadmegyenek minden nemesi udvara hamuban lesz. A fog-lyok vallomasa szerint a lazadas czelja a foldesurak altalszenvedett elnyornatas megboszulasa es anyagi j61et szer..zese : azert vonulnak falur61 falura, gyujtanak es rabolnak,Szandekom Hunyadon, Devan es Hatszegen Allast foglalni sinnet kisebb csapatokat a videki kozsegek biztositasara szet-kiildeni .).

Sztojanics novern ber 8-iki kelettel szinten a la.zadcisokair61 tett jelentest, kiemelve, bogy a Iazadas tervszeriien,az ertelmiseg befolyasa rnellett, s a roman szarmazasu me-gyei tisztviseloknek is tudtaval keszfttetett elo. Ez allitAsa..nak bizonyitasara folhozza, hogy bizonyos Papp Lasz16, aszacsali papa fia, kevessel a mozgalom kitorese elott min-den ingosagat Devara hozatta Zarandbol, ho1 mint f8biromukodott. Hason16an eselekedett a hondoli vicarius is, kiingosagaival Szebenbe menekdlt, hol haza van.

November ho r o-en Karp jelenteseire valaszolva a f8-hadparancsnoksag , mindenekelott a folotti sajnalatanak adkifejezest, hogy a katonasag tettleg volt kenyrelen f611epnia lazadok ellen. de mivel csak a kortilmenyek altai val6bankenyszeritve tette ezt, helyeslessel veszi tudomasul, s a csa-patokat kitartasukert megdicseri, Utasittatik Karp, bogymihelyt Vajda-Hunyad kornyeken a nyugalom helyreallott,csapataival haladektalanul oda induljon, hol jelenletere leg-nagyobb sztikseg van; vegul meg ertesittetik, bogy Brucken-thal Mihaly f8kormanyszeki tanacsos a bekes kiegyenlitesrnegkiserlese vegett Devara kiildetett, igyekezzek tehat nekiminden ben keze ugyere lenni.

A Gubernium csakugyan november 8-an kelt rendele-tevel Bruckenthal Mihaly tanacsost kinevezi a maga bizto-sava, kovetkezo 10 pontban adva meg utasitasait : I. Fo-gondja legyen mindazon eszkozoket alkalmazni, melyek akitort zavarok verontas nelkul] lecsendesitesere vezethetnek;

54 KUN R6BERT.

Iehetoleg kimelje a felrevezetett egyiigyii em bereket. 2. Biz-tos tajekoztatast szerezzen maganak a kulonfele folkelo csa-patok szarnarol s azok vezetoirol , a mozgalom okairol, azokozott karokrol , a lazadok tovabbi terveirol , hogy minelmegbizhat6bb adatokat nyerjen, szukseges lesz alkalmas-egyeneket elonyos igeretek mellett zsoldjaba fogadni. 3. Mel-Ieje adatik a gorog-keleti puspok, - Nikitich Gedeon, - kia f8esperesek es popak segelyevel fogja nepet bekere birni,a mi a papsagnak a nepre gyakorolt nagy befolyasanalfogva nem lesz ~redmenytelen. 3. Ha ezen, vagy mas medona mozgalom .bekes uton lecsillapittatott, rajta legyen, hogya bujtogat6k kezre keriiljenek, e vegbol azok elfogatasara,20-50, sot tobb arany jutalrnat is tuzhet ki, 5 ez alkalom-mal nem csak a kezrekeritoknek, hanem a tobbi lazadoknakis, ha bujtogat6k nem voltak, kegyelmet igerhet, melyet aGubernium ki fog eszkozolni 0 folsegenel. 5. A katonasagutasitva van, a lazadok felol szerzett mindennerrni ertesiile-seit vele kozolni, ugy szinten 8 is kozol mindent a katona-saggal, a mi tudornasara jut. 6. A kik a lazadok kozulelfogatnak, kulonosen ha bujtogat6k, hallgattassanak ki, sazutan megbuntetes vegett a legkozelebbi hatosagnak adas-sanak at. 7. Ha az inteseknek es figyelrnezteteseknek kelloeredrnenye .nem lenne, a nepzavargas nem csillapulna, esszuksegesse valnek a katonasag tettleges bea vatkozasa :semmi mast ne tegyen, csak azon helyeket jelolje meg,melyeken a katonasag fellepeset szuksegesnek tartja. Ebbolkovetkezik 8., hogy a katonai vonal ele mennie nem sziik-seges, szemelyes biztonsagara pedig egy 20 ernberbol a116szakasz adatik melleje, mely mindeniitt fogja kiserni. 9. Mi-vel olyan esetek is fordulhatnak elo, melyek gyors elinte-zest igenyelnek, felhatalmaztatik sajat belatasa szerint eljarni,mi vegbol utasitvavlettek Hunyad-, Feher- es Szebenmegyek,valamint Szaszvarosszek tisztviseloi, hogy minden ben sege-Iyere legyenek. ro. Mindenrol reszletes jelentest terjeszszenfel a Guberniumhoz .

.A fokormanyszek november 9-en kelt atirataban azonkerdest intezi a foparancsnoksaghoz, hogy miutan ia lazadoolahok mozgalma naprol-napra nagyobb merveketvolr, ugYt

ADALEKOK A H6R.A-LAZADAS TORTENETEHEZ. 55

hogy egesz Erdely Iangba borltasat61 lebet tartani, s miutanminden veszelyeztetetc helyre elegendo szamu katonasagot.kuldeni alig lehetne, nem volna-e czelszeru a nemesseg fel-fegyverzeset elrendelni, hogy ez a katonasaggal egyiittesenmukodjek a lazadas elfojtasaban. A hadparancsnoksag novem-ber ro-iki valaszaban azon meggyozodesenek ad kifejezest,.hogy jelenleg, midon egymassal annyira ellenkezd jelentesek·erkeznek be a lazongo mozgalmakr61, s midon tobb lazad6-csapat a .katonasag' altal mar tenyleg szetszoratott, a nemes-seg felfegyverzesere nines eleg ok, ennek szuksege 'egy-hamar nem is fog beallani ; - de' a mennyiben a csapatokszetszort taborozasa nernely helysegek gyors megsegelyeze-set lehetetlerme tenne,' a. Gubernium Ilyen esetekben bolesbelatasa szerint a nemesi felkelest elrendelheti addig, mig akatonasag oda erkezett : .a f8hadparancsnoksag azt hiszi ku-Ionben, bogy legczelszertibb volna a nemesseg figyelmet oda-iranyozni, bogy a lazadok mozdulatait figyelemmel kiserjek,-eszleleteikrol alapos es megbizhat6 jelenteseket tegyenek,-ekkent a lazadas va16di okai konnyebben . kiderittetven,annak bekes lecsendesitese inkabb volna eszkozolheto. igyir a General-Commando november h6 to-en, tehat . akkor,midon mar sajat csapatparancsnokai tebbszorosen jelentetrek.a lazadok folytonos elonyomulasat , a bekes kiegyenlitesben-remenykedik akkor, midon : .maga Karp alezredes is fonebb-emlftett jelenteseben kiemeli, hogy' a lazadok kimeletes elba-nast nem erdemelnek.·

Epen oly erdekes .rnint tamisagos meg a fohadparancs-noksagnak a becsi fohaditanacshoz intezett s november ra-enkelt kovetkezo jelentese:,. h' csapatparancsnokok utasitvalettek, hogy a lazadokat, kik kozt sok elcsabitott van. sokan·pe~ig csak ugy csatlakoztak hozzajok, bogy javaik -elkobza-saval s megoletessel lettek fenyegetve, szepszerevel birjak.arra! hogy falvaikba terjenek vissza : .es ha ennek daczara a.katonasag .a lazadok' altal megtamadtatnek, ez esetben se-lepjek at az onvedelern hatarait : ez eljaras annyival inkabb.szukseges, mert, mikent Sztojanics omagy jelenteseb8l.kitii-.nik.: a hunyadmegyei continua tabla 44 elfogott szerencsetlent-rniriden; behat6bb vizsgalat nelkul halalra ittH! .es ~ivea~~te-

KUN ROUER 1'.

tett. Dyen eljaras Mellett att611ehet tartani, hogy a kedelyekmeg inkabb elmergesednek, s egy, az egesz orszagra kiter-jedo Iazadassa fajulnak, azert utasitando volna a Gubernium,bogy a torvenyhatosagok onhatalmi eljarasanak gatat vessen,s a zendulok elleneben a biintetesi jogot maganak tartsafenn, ellenkezo esetben el van hatarozva a f8hadparancsnok-sag a csapatparancsnokoknak meghagyni, hogy foglyaikat apolitikai hatosagnak tobbe at ne szolgaltassak, harrem addigtartsak katonai 8rizet alatt, mig legfels8bb helyrol rnasnemuutasitas nem erkezik. A megszorult rnegyek reszerol a fohad-parancsnoksaghoz azon keres is inteztetett, hogy a Bansag-bel, Aradb61 es Biharb61 is vonassanak ossze csapatok alazongas szinhelyen : mire kerelrnezok innet azon valaszt nyer-tek, bogy a Iazadas meg nem oly altalanos jellegu, hogy ilynagyrnervii intezkedesek megtetele szuksegeltetnek, annyivalkevesbbe, mert nem lehet azt allitani, hogy a fohadparancs-noksag altal eddigele tett intezkedesek a lazadas elnyoma-·sara elegtelenek volnanak, A Banatban es Magyarorszagszomszedos varrnegyeiben elhelyezett csapatok leginkabb 10-vasok, ezeket pedig hegyi videken nern igen lehet hasznalni;azonklvul a fohadparancsnoksag sem fog elrnulasztani sem-mit, mi a nyugalom helyreallitasara szukseges lesz; kulonosen,megtetetett minden intezkedes a kincstari banyak es mas-nemu birtokok biztositasara , igy Zalathnan es Vajda-Hunya-don elegseges szarnu 8rsegek vannak : Pfefferkorn figyelmefolhivatott a marosportusi sobanyakra , minden kincstari sohi-vatal kert ugyan katonai fedezetet, de ezen keres a katona-sag teljes szetforgacsolasa nelkul nem volt teljesitheto, denem is szukseges, mert a fohadparancsnoksag torekvese azegeszet altalanossagban rnegvedeni, a mibol az egyes reszekbiztonsaga is onkenyt kovetkezik. Ez a nagy-szebeni hadpa-rancsnoksagnak, Illetoleg br. Preiss Ferencznek, famosus je-lentese. Egy a polgari hatosagokkal ellenseges viszonybaneto, a magyar nemesseget gyi1lo1o, elbizakodott embernekjelentese, ki, habar megtiltja is a katonasagnak a fegyverhasznalatat a Iazadok ellen, azon esetben, ha a lazadas tovabbtalalna terjedni, a hunyadmegyei continua tablat denuncialjas.mely 44, fegyverrel kezeben elfogott kozbekehaborftot rog-

tonbirosagilag halalra itelt es kivegeztetett , kulonben hogyPreiss Ferencz hadparancsnokrol Tl. J6zsef csaszar sem iteltmaskepen, arrol bizonysagot tesz a f8haditanacsnak e jelen-tesre Becsben november h6 t c-en kelt s Hadik altal alairtvalasza : Mikent a fohaditanacs okt6ber 8-an kelt leiratabanmar kifejezte a folotti rosszallasat, bogy a jobbagyok hatar-ori szolgalatra Iratnak ossze, ugy 0 felsege is ertesere adtaa fohadiranacsnak, hogy a. hadparancsnoksag ez iigyben vas-tag hibat kovetett el (sich sehr verstossen hat), midon meg-parancsolta a hatarori szolgalatra jelentkezok osszeirasat, eshogy az 8 felsege altal kiadott ertheto (klar) parancsokteljesitese a Guberniummal folytatott levelezes miatt elhuz6-dott, a megrendelt intezkedesek nern foganatositattak azonnal ..es hogy a hadparancsnoksag egyaltalan czelszerutlenul jartel. 6 felsege hatarozottan kivanja, hogy ezen legmagasabbrosszalasa a hadparancsnoksagnak tudomasara hozassek, uta-sittatvan egyuttal, hogy a felsobb, rendeleteket jovoben pon-tosan teljesitse .

..Az erdelyi hadparancsnoknak Nagy-Szebenben novemberh6 30-an kelt vedekezeset, mint tobb tekintethen erdekes ok-rnanyt egesz terjedelmeben fogom bemutatni: A f. h6 Jq-en keltrendeletben ertesemre adott legmagasabb rosszalast alattvaloih6dolattal fogadva egyuttal engedelmet kerek annak kijelente--sere, hogy nernely erdelyi olah jobbagyok lazadasat nem a ne-kern felrott vastag hiba idezte elo, hanem leginkabb onneteredt, hogy a foldesurak alattvaloikat rendkiviili medon el--nyorntak. A hunyadmegyei es hatszegvideki jobbagyok ossze-irasa nem rendeltetett el, s nem is Ion foganatositva, es megisezek a tobbiekkel egyidejuleg lazadtak fel, s jelentkeztekfoldesuraik elleni panaszaikkal az elsa olah hatarorezredtisztjeinel. A jobbagyok elnyomatasa a nernesseg altal regibbkeletu, s altalanosan tudva van. mily kerneny banasmodbanreszesult legtobb videken a foldnepe, ugy, hogy a Iazadas.kitoreset elore lehetett latni. Eltekintve e targyban tett tobb-nernu folterjeszteseimtol, csak azon jelentesre hivatkozom,melyet a mult evben terjesztettem fel a fohaditanacs ele,kiemelve a veszelyr, mely a fejedelemre es orszagra harulhata kitorendo lazadas altal, megjelolve egyszersmind azon m6-

KUN .R6BERT.

-dokat is, melyek segelyevel e veszely elharlthato lenne. Is-merve a dolgok allasat, alattvaloi husegernbol kifoly6 kote-Iesegernnek tartottam a mozgalom okait kutattatni (nachspurenzu lassen). Ennek folytan .azonnal ertesltettem a f8kormany-szeket, s ennek kivansagara egy polgari es katonai vegyesbizottsag kiildetett ki az iigyallas megvizsgalasara. Ez alka-lommal a polgari hatosag egy tollvonassal a jobbagyok pa-naszait legnagyobb reszben alaptalanoknak nyilvanitotta,masreszrol pedig oly reszrehajlassal [art el, hogy Kallyanyf8hadnagy az I. olah hatarorezredtol, az igaztalansagok lar-tara kilepett a bizottsagbol. A. kovetkezmenyek, mikent be-terjesztett jelenteseimbol is kiveheto, aggodalmaimat igazoltak ..S. minthogy a lazadas egyediili okaul a jobbagyok elnyoma-tasat tartorn, a fo·kormanyszeknek tobbnernti m6dokat ajan-Iottam, melyek azonban figyelembe nem vetettek, s a job-bagyok allapota rnaradt a regi. A polgari hatosag meg csak.annyi faradsagot sem vett rnaganak , hogy a jobbagyokhangulatat tanulmanyozza, s a kozelgo vihar kitoreset elolegesmtezkedesek altal meghiusitsa. A Gubernium hatarozottantudta, hogy a kert szazadok rnenetkeszen allanak, de a helyett,hogy a helyeket kijelolje, melyekre a szazadok inditandoklettek volna, kozolte velem Koszta fokorman yszeki titkarabbeli jelenteset, hogy a .mozgalom teljesen lecsendesedett,-semmi emlitest sem teve a csapatokrol, nem is sejtve,' bogya tiiz kitoroben van, mig az langokban ki nem tort; s ezaltalbizonysagot tett arr61, hogy nem bir tudomassal arrol, a mia megyekben tortenik. A viszonyok isrneretenek ezen hianya-·b6I~zarmazott az, hogy a mozgosltott csapatok ideje-koranutnak nem indittattak, 5 a katonasag a rut kitoreset .nern.akadalyozhatta meg. Jelenleg minden intezkedes a legmaga-sabb parancs ertelrneben van megteve, s en kotelessegszeruennem mulasztandorn el idorol-idore a szukseges: jelenteseketfolterjeszteni. Lehetetlen ugyan a· mozgalom tovere jutnom(auf den Grund schauenJ, mert ..a guberniumnak nagyon ·iserdek~ben all a katonasagot tavol . tartani , s azert a ketalezredes Karp es. Schultz, kik pedig a jelen viszonyok koztnagyon hasznos szolgalatokat tettek,' s kiknek az, egesz orszaghalaval van Iekotelezve, a gubernium ..reszerol . gyanusttasok ...

nak vannak kiteve, s eltavolitasuk miatt lepesek is tetetteka fokormanyszek reszerol. A polgari hatosag semrnit semgyiilol jobban, mint a katonai beavatkozast, mivel ezaltal alkal ..mat nyer a katonasag maganak a jobbagyok elnyomatasarolmeggyozodest 'szereani, 5 azert rnindenfele mesterfogasokkalel is tavolirtatik a katonasag az ilyen vizsgalatoktol es kihall-gatasoktol, Hallomas szerint a birtokosok kOzOl is sokanohajtjak az urberiseg behozatalat, 'nyilvanos bizonyiteka ezannak, hogy a jobbagyok elleni visszaelesek megsztintetesenskelmulasztasa okozta else; sorban a lazadas kitoreset. A foglyokvallornasabol sem vagyok kepes a mozgalom okaira vonat-koz6 alapos ertesuleseket nyerni, mert a fokormanyszek nagy6vatosan megrendelte, hogy a: foglyok atadassanak a polgarihatosagoknak, melyek azutan rogtonbirosagi .eljarassal kive-geztetik azokat, mielott a foldesurakat terbe18 vallomasokattehetnenek. Mindezek eloadasa utan meg csak azon alazatoskeressel jarulok a fohaditanacs ele, hogy ezen jelentesemet 0felsege legrnagasabb kezeibe juttatni sziveskedjek.

Egy vizbe halo ember kapkodasai , gyanusitja, vadoljaa birtokos osztalyt, a fokormanyszeket, csakhogy onmagarolelharitsa a felelosseget, mely ezen vedekezes daczara is 6n-sulylyal nehezedett br. Preiss Ferencz hadparancsnok vallaira ;kinek hitele es allasa : ez idotajban mar meglehetosen· megvolt ingatva, ugy, hogy miriden folterjesztesei a vedekezesjellegevel birnak, Igy november 2o·r61 azt. irja. Preiss a fo-haditanacsnak, hogy vannak ugyan nagyszamu emberek, kika katonasag eljarasaval nincsenek megelegedve, amw' 0 amozgalom elfojtasara minden.Jehetot 'elkovet, de a csapatoka rossz utak miatt nem lehetnek mindig belytt; az osszecso-portosult 'elegiiletlenekkel mirit 8 felsege alattva16ival azertbanik szelidebb medon, mert nem lehet annyi embert egyeloitelet rniatt agyukkal es 'karddal kiirtani, amint ezt a gu-bernium es a megyei hatosagok kivanjak, mert ezaltal siet-tetne az orszag pusztulasat, novelne a magyar' nemessegelleni gyuloletet.' Vegul ismetelten hangsulyozaa, hogy amagyarorszagi ezredek behozatala meg nem szilks~ges. A £01·rerjesztes utols6 pontjanak azonban nem volt eredmenye,mert a fohaditanacs .meg november. rz-en .kelt rendeletevel a

(Jo KUN R6BERT.

de Vins es Wiirtenberg ezredeket Erdelybe kuldte, meghagy-van a Nagy-Varadon allornasozo Sturm - es a Ternesvaronparancsnoko16 Koppenzollern tabornokoknak, hogy a rendhelyreal Htasaban kozremtikodjenek.

Azon szigoru legfelsobb leiratok es haditanacsi rende-letek, melyeket bemutatni volt alkalmam, nernileg megvaltoz-tattak az erdelyi hadparancsnoksag eljarasat a lazad6kkalszemben s arnbar Preiss Ferencz (10 felsege felrevezetettalattval6inak leheto kirneleset», kik pedig a mukod8 csapat-parancsnokok jelentesei szerint sem erdemeltek semmi kime-letet, tovabbra is szerette volna keresztulvitetni, ezutanirendeletei altalan megis szigorubb eljarast parancsolnak,A katonasag kimeletes fellepese megtermette ugyan keserngyumolcseit : a kis szikrabol, mikent Hunyadmegye eloremegmondotta, nagy lang lett, mely a lehet8 legrovidebb idoalatt elboritotta a zarandi reszeket , Hunyad-, Also-Feher-es Tordarnegyeket egeszen, Kolozsrnegyet reszben, Aradme-gyeben a totvaradi jarast : egesz Erdelyt s a szomszedosrnagyarorszagi megyeket pedig altando felelernben s rette-gesben tartotta.

Az akkori viszonyok megvilagftasara nem lesz egeszenerdeknelkiili egy par levelnek bernutatasa, melyeket gr6fKuun Geza marosnemetii leveltaraban talaltam , mindkettogr6f Kornis Zsigmondhoz van intezve, Az elso kelt Nagy-Szebenben r o-ik novembris 1784-bfl'n s fgy hangzik: «Draga,Kedves Batyam uram ! Tudom, tudtara vagyon K. Bat yamuramnak is a parasztok felzudulasa, de talan nem annyira,mint a dolog magaban van, kivantarn azert ezen levelernaltal bovebben a dolgot (mely valojaban nem csekely)Bat yam uramnak tudrara adni. Az dolog, mely hazankbanmeg nem hallattatott az, bogy az olah parasztsag egybecsa-tolvan rnagat Hatszegbe, erre kifele indult hazanknak rom-lasara, mert valahol jarnak, egetnek, pusztitanak es olnek :ugy megegettek Bradot, Solyrnost, Csorat, a hol mindig anemesseg veszedelrnere jarnak, most sok nemeseknek elete--ket vettek, kik- koz61 Csiszar urat felesegevel, apjaval elete-to1 megfosztottak, Mar a mi urasag arra volt, mind bejottek,u. m. a Gyulai generalisok, Bornemissza, Nalacziek, Bethlen

A UALEKOK A HORA-LAZADASToa·liNETEHEl. 61

Gergelyek, Urbanyiek es mas nemesek. Batyam uram isazert tudvan a veszedelmet, kerjiik mind atyafiakul, vigyaz-zon magara, es bizonyos helyre menne, a hol minden vesze-delmen kivu! volna, es Szr-Benedekre is rendelest tenne, amint mazam is megirtam a kaplannak, bogy holmi levele-ket es holmi jobb portekakat a boltba Ievinnenek S beva-kolvan ajta [at, a tUztol vedelmezve lennenek. Bizunk meg is,bogy az Isten nem sokara megvigasztal, mert mar Devancila nemesek felfegyverkezven magukat, haromszor nekie illot-Iak, felesen elfogtak s rnegoltek belolok, s azonkiviil alimitaneusok Bo-at megl8ttek, 4o-et elfogtak s azokat aMarosba ugrattak. Az itteni atyafiak atyafisagosan tisztelikBatyam uramat; en magamat tapasztalt atyafisagaba ajan-10m es maradok Bat yam uramnak igaz szivu ocscse KomisImre.» - A masik level, mely kelt Beszterczen t a-ik no-,vembris 1784., igy hangzik: eKedves Edes Batyam Uram!Alig nyugodtam ki magamat ide megerkezesem utan, es im-mar ismet mennem kell, mert tegnap vettiink a General-Commandotol egy parancsolatot, bogy innen a Major men-jen 4 companiaval Maros- Vasarhely fele Medgyesre; onnanSzeben varmegyebe a feltamadott parasztok ellen; bolnapreggel indulunk is; nem kicsi larmat okozhatnak azok, mivelannyi katonasagot kiildenek ellenok : Kolozsvarrol is ment4 compania. Az itt korul lev8 urasagok is ide Beszterczereszallogatnak be a maguk vedelmezesekre ; tegnap erkeztekgrof Foldvariek, holnap jonnek hr. Bomemissza ]6zsefek esHuszar Sandorek. Grof Foldvari vasarnap indult ki Szeben-hoI es azt beszeli, hogy Szeben is immar tele vagyon ura-sagokkal, a parasztok pedig imrnar Booo-en egyiitt volnanakSzalis vezerlese alatt, kik is igen nagy pusztitasokat tesmeka helysegekben. Ugy velem, hogy talan Batyam uraimeksem maradnak ebben a Iarmaban azon a vad helyen (Zila-hon); ha ide talaluak bejonni, az en quartelyomon elferhet-nek, parancsoljanak vele; a gazdAmat meg fogom kerni. bogyadjon helyet Bat yam uraimeknak, Az angyomnak csokolomkezeit, s ezzel maradok Batyam uramnak igazszivii vere szol-gaja Kornis Gabor .•

~ nagy-szebeni hadparancsnoksag november 12~n kovet-

63 KUN ROBERT.

kezo .rendeletet intezte a maros-vasarhalyl varparancsnoksag-nak i «Hire jott, hogy igen sok nemesi csalad, talan nagyonis messze rneno felelembol Maros- Vasarhelyre menekiil. Ha ezcsakugyan igy van, akkor utasittatik a parancsnoksag amenekuloket a legelozekenyebben fogadni, szukseg esetennekik a varban is szallast adni es elelmezesokrcl gondoskodni.»Hason tartalmu rendeletet kapott a szarnos-ujvari parancs-noksag is. Ime a kis szikrabol keletkezett nagy lang meddigveri ijeszt8 fenyet l

Hunyadmegyeben, a mint lattuk, a mozg'alom novemberelso napjaiban tort ki; a zarandi reszek elpusztitasa utan alazadok a Kajan volgyen keresztiil a Mares fovolgyebe hom-pdlyogtek, feldultak Branyicskat november 4-en, S61ymost sa Maros balpartjan fekvo kozsegeket a kovetkezo ket napon.Karp jelentese szerint 7-en felgyujtottak a lazongok Deda-eson a gr. Gyulai kastelyat. Szent-Andras, Dedacs, Szent-Gyorgy, Batiz, Koboldogfalva s tobb kozelfekvo kozseg'jobbagyai Dedacstol folfele a Strigy menten minden nernesikastelyt felegettek es kiraboltak, 8-an ugyanily medon folyta pusztitas a hatszegi volgyben, (eA nyomor altalanos, - igyfolytatja Karp nov. ro-en keltezett jelenteset, - a parasztokelkeseredese foldesuraik irant oly nagy, hogy a folgyujtotteptiletekben semmit sem hagynak meg epen : a mit el nemvihetnek, azt osszetorik : szerencsere nem volt szel, kulonbena jobbagyok megmaradt hazai is mind hamuva lettek volna,Az utak jarhatlansaga miatt csak lassan haladhattarn, desikertilt megis vP.gso erofeszitessel sok nemesi udvart a pusz-tulastol megmentenem. Mihelyt 8-an ejfelutan Hatszegreertern, 26 szekely huszarral a dobrai szazadbol, a folkeltnemesseggel es egy oszraly gyalogsaggal a lazadokat azonnalmegtamadtarn es szetszortam. A parasztok a Hatszegre mene-kiilt nemesseg kiadatasat kovetelik, ellenkezo esetben ostrom-mal fenyegetnek, rernenylern azonban, hogy 260 fonyi gyalog-sagommal s a 2 Q huszarral ellenallhatok nekik. A lazadasBranyicskatol lefele a Maros volgyen szinten kitort M.-lllyenes Zarnon, mely utobbi helyen a. harrninczados hazat felgyuj-tottak es kiraboltak. D A mozgalom folytonos novekedese, aGuberniumnak es fohadiparancsnoksagnak gyakran egymas-

ADJ.LEKOK A HORA·LAZADA5 TORTENETEHEZ. 63'

sal. ellenkezo tudositasai s azon korulmeny, hogy egyik fo.-hatosag -a rnasikra igyekezett haritani a torrent mulasztasokates az azokert ja.ro felelosseget, arra blrta Jozsef csaszart,hogy az erdelyi Iazadas lecsillapitasara gr. Jankovics Antaltnevezze ki kiralyi biztossa. A legfelsobb kezirat, melyetSzilagyi sem kozol, egesz terjedelmeben igy hangzik: .Gr6fJankovicsnak. Josephus II. 5tb. Hogy az Aradmegyeben esErdelyben folrnerult zavargasok alapjara lehessen jutni, leg-biztosabb m6dnak tartjuk, a vizsgalatot ez iigyben ugy·Magyarorszagon, mint Erdelyben egyetlenegy, polgari es.katonai egyenekbol osszeallitott reszrehajlatlan biztossagnakatadni. Mivel Kedvesseged, kinek becsuletessegebe es melybelatasaba helyezziik teljes bizalmunkat, ugyis a Bansagbantartozko dik, s fgy keznel van, Kedvessegedre akarjuk eziigy elintezeset ruhazni, melleje adva Papilla tabomokot, 5

Ont e vegbol kiralyi biztosunkka nevezziik ki. Kegyelmesenrnegbizzuk ennelfogva Kedvessegedet, hogy nevezett Papillatabornokkal egyiitt haladektalanul utnak induljon s mindazon helyekre elrnenjen, melyeken zavargasok tortentek, espedig a Maros-volgyen megindulva hatoljon Erdely belsejebe,f8 figyelrnet a lazadas okainak pontos es legreszletesebbkideritesere iranyozvan, mi vegbol kotelessege leend az elfo-gott izgat6kat reszletesen kihallgatni; az eredmenyrol, mihelytlebet a jelentest udvari. canczellariank utjan egyenesen hoz-zank terjeszsze fel sajat velemenyevel egytitt. Egyuttal utasit-juk Kedvessegedet, bogy ezen bizottsag mindennemu intez-kedeseiben a rendes hatosagok mellozesevel onalloan jci.rjonel. Kelt Becsben, 1784. evi novemberh6 IQ-en.' Ezen legfel-sobb Ieirat s Jankovics grofnak kiralyi biztossa vale kinevez-tetese a megyei hatosagokkal is kozoltetett, azon utasitassal,hogy a biztos irant kello engedelmesseget tanusitsanak sneki mindenben segelyere legyenek.

Jankovics d eczem ber Is-en erkezett Devara biztostar-saval, Papilla tabornokkal egyutt, A kiralyi biztos a Devantalalt mintegy 200 olah rabot harem osztalyba sorozva,azoknak vallatasaval foglalkozott s a zendules okait kipuha-tolni igyekezett; a lazadok kozol a kisebb bunosoket komolyintes mellett, bogy magukat csendesen viseljek, baza bocsa-

KUN ROBERT.

totta. - A Mares melletti helysegek lakosait popaikkal·egyiitt maga ele rendelte, biinos merenyletiikert oket meg-fedte, s azon intessel, bogy otthonn magukat bekesen visel-jek, eleresztette. «Igy banik a neppel» mondja gr6f Janko-vies jelenteseben, «de a nemesekkel s magnasokkal szembennehez allasa s igen sok baja van. Szarnos ozvegyek ferjeik-es gyennekeik eroszakos halalat sirva panaszoljak ; a neme-sek es rnagnasok pedig, kik a gyujtogatas es rablas kovet-kezteben nagy insegre jutottak, mely fajdalomban vannak,keservesen panaszkodnak, karaik megteriteseert s a gonosz-tevok peldas megbunteteseert esedeznek.. (Sailagyi.) GrofJankovics miikodeset Devan bevegezve, 1785. januar h6 6-anindult Gyulafehervarra, az idokozben oda szallitott lazado-vezerek kihallgatasar es elitelteteset eszkozlendo.

November vege fele ugy a polgari mint a katonai hat6-sag erelyesebb lepeseket tett a lazadas vegleges elnyorna-sara. Br. Preiss Ferencz, General der Artillerie, szebeni had-parancsnok, ki bekelteto rendszerehez sziv6san ragaszkodott,s ki Schulzot a lazadokkal val6 tovabbi alkudozasra utasi-totta, melynek kovetkezrnenye volt a krakoi talalkozas s alazadoktol, illet81eg azoknak ottani kapitanyatol Kloskarol.atvett 5 Szebenbe vitt famosus bekepontok, allasatol elrnoz-dittatott : helyebe gr6f Fabris Domokos (FeldzeugmeisterDominik de Fabris, Conte di Cassano) neveztetett ki szebenihadparancsnokka, ki 1784. evi deczember r j-an foglalta el ujallasat. A masik szernelyi valtozas az volt, hogy hr. Bor-nernissza Janos, Hunyadmegye foispanja, ki az okrnanyokeanusaga szerint a mozgalom alatt kotelesseget meglehet8slanyhan teljesitette, s ki a csaszar legf8bb kezirata szerintnem bfrt eleg szellemi kepesseggel fontos tisztenek betolte-sere, alla.sat61 elrnozdittatott deczernber vegevel, arnbar januarelso napjaiban is tobb megyei. folterjesztest mint foispan Irtala. Br. Bornemissza foispani fizeteset megtartva, szolgalati.eveinek megfelelo ranggal beosztatott a kiralyi tablahoz,Hunyadmegyeben pedig Bruckenthal Mihaly neveztetett kif6i~pani hel ytartova.

Nem mellozhetem hallgatassal liehtensteini Schulz sze-kely huszaralezredes bekealkudozasait a folkelokkel, kulono-

ADALEKOK A HORA-LAZADAS TORTENETEHEZ. 65

sen nem a krak6i talalkozast, melynek egyes jelenetei, dekulonosen az, hogy Schultz a lazadok keresztjet megcs6kolta,kesobbi tortenetiroinknal kulonfele magyarazatokra szolgal-tattak alkalmat. Schultz november h6 )4-en Nagy-Szebenbenkeltezve terjeszti be a hadparancsnoksagnak jelenteset, melyrovid kivonatban igy hangzik: a magyar nemesseg bizton-saga, ugy mint a tovabbi verontas kikerulese birtak ot arra,hogy a lazadok egy febb csapatjat felkeresse , megtudand6annak kapitanyaitol, mi birta oket e rendzavarasokra s minoczeljaik vannak. Ezert megbizta Propst szekely huszar-fohad-nagyot, ki tokeletesen tud olahul, hogy a talalkozast el8-keszftse. Schultz november h6 I r-en a lazadok altal feldultKrak6 megrnentesere sietett, de elkesve erkezett oda. Mas-nap, ra-en, ertekezett a Tibor es Krak6 kozotti sz818hegye-ken megtelepedett Iazadok kapitanyaival, Kloska Juonnal esHora Juonnal, a Hora Ursz fiaval. Beszelgeteskczben figyel-meztette oket, hogy tetteik utan inkabb rab16knak, gyilko-soknak kellene 8ket tartani, mintsem 0 felsege hii alatt-valoinak, mire a vezerek kijelentek, hogy az ilyenek mindaz 0 tudtuk nelkul s akaratuk ellenere tortentek meg; okmindriyajan tisztesseges emberek, tolvaj kozottiik nines.Atvette azutan t810k az ismert bekepontokat s folsz6litottaoket, hogy faluikba terjenek vissza, a fegyvereket leteve,bekessegesen viseljek magukat, mert csak igy lehet kilcitasukarra, hogy felteteleik teljesittetni fognak. A vezerek ezt meg-igertek, sot a taboruk elott hordoztatni szokott keresztre megis eskiidtek; Schultz annak jeleul, hogy eskujoket elfogadta,maga is megcs6kolta a keresztet, igerve, hogy a valaszt leg-kesobben ro-en fogja nekik Topanfalvan atadni. Kloskaelvalasuk elott meg azzal fenyegetozott, hogy ha ezen iigygyorsan s az 0 kivanatuk szerint nem fog elinteztetni, akkoregesz rettenetessegokben fognak fellepni, eddigi eljarasukmeg mindig nagyon kimeletes volt.

Ime egy katona, a ki politikai missi6ra vallalkozik, aki karddal kezeben, m6dokat keres, mint lehetne a verontastkikerulni, saki annyira naiv, hogy nem csak elhiszi a Iua·d6knak, hogy ok nem gyujtogat6k es gyilkosok, s bogy

A hunyadmegyei lorl. ~s rell. ,'no ~vkony\'e.

66 KUN R6BERT. .

eddigi fellepesuk nagyon kirneletes volt, de' ezt meg hivata-.los jelenteseben is felemHti.

A hadparancsnoksag nov. Is-en a Guberniumhoz attettea Schultz jelenteset a lazadok bekefolteteleivel egyiitt, azonajanlattal, hogy a tovabbi verengzeseknek a kivansagokIeheto teljesitesevel lehetne, ~ot kellene veget vetni. A Schultznak beterjesztett bekefoltetelek tudvalevoleg .a kovetkezok .hogy a jobbagysag a161 folszabadittassanak : a katonak kozebesoroztassanak s azon elitelt olahok szabadon bocsattassa-nak, kik a galdi bortonben fogva tarta tnak. Ezen bekepon-tokt61 Ienyegesen kiilomboznek azok, melyeket a zarandiIazadok Hunyadmegye rendei ele terjesztettek, s melyeketitt felsorolni szinten nem lesz erdek nelkuli . I. hogy a nemesvarmegye minden possessoratusaival a kereszt ala eskudjek(t. i. olah vallasra terjen) minden magzatjaival egyiitt;2. hogy nernesseg tobbet ne legyen, hanem a ki hol kaphatkiralyi szolgalatot, abbol eljen : 3. hogy a nemes possessoroka nemesi joszagbol labukat vegkepen kihuzzak : 4. hogy epenolyan adofizetok legyenek, mint a kozcontribuens nepek ,5,. bogy a nemesi foldek a koznepek kozott felseges csasza-,runk parancsolatja szerint felosztassanak.

A Gubernium november ro-an kelt valaszaban hibaz-tatja a Schultz eljarasat, rnert nem melto, es legkarosabbkovetkezmenyu a kozrend ellen fegyverkezett lazadokkaladdig alkudozasba bocsatkozni , mig fegyvereiket le nemtettek. A kivanatok I. es 2. pontja torveny altal leven sza-balyozva, ebben a Guberniurn sernmit sem tehet : a foglyokszabadonbocsatasa 0 felsege kegyelmetol fiigg; a tisztvise-18k visszaeleserol szolo panaszok julius I7-en a Gubernium-t61 megvizsgalva, 0 felsege ele terjesztettek, azota pedigujabb panaszok nem merultek fel. Ugyancsak a Guberniumnov. a r-ki kelettel ertesiti a hadparancsnoksagot, hOgy' alazadok akar b6dolnak meg, akar nern, 'semmi kirneletbennem 'reszesitendok, mig I. minden eirablott holmit visszanem adnak, 2. fegyvereiket Ie nem 'teszik; 3. az izgatokatki nem adjak, s 4. kozsegenkent kezeseket nem allitanak.

A hadparancsnoksag a jelentest nov. re-an a.. becsifobaditanacsnak terjesztette fel az idokozben megerkezett

ADALEKOK A HORA-LAZADA'S TORTENE'fEHEZ.

guberniumi valaszszal egyiitt. E folterjesztesben kiemeltetik,hogy a lazadok Schultznak tett igeretokhozhfven, csakugyan·v.isszatertek faluikba : Hatszeg es Hunyad videke Karp al--ezredes tapintatos eljarasa kovetkezteben egeszen Iecsonde-'stilt; a hatarorok mindeniitt megbfzhat6k; a marosmentikozsegeket Otth alezredes csillapitotta Ie; a nyugalom tel-jesen visszateroben van, ekkent tehat, s ezzel vegz8dik a.felterjesztes, mint az eredmeny mutatja, helyesnek es czel--szerunek bizonyult be a hadparancsnoksag bekelteto el-jarasa.

Pfefferkorn tabornok november 16-r61 jelenti a f8bad-parancsnoksagnak, bogy az enyed-, torda- es kolozsvar-videki, ugyszinten a bunyadmegyei nemesseg fegyverkezik s.a parasztsag' .elnyornasara csoportosul : nevezetesen Hunyad-megyeben hr. Bornemissza foispan jelentese szerint. a folkeltnernesek szama mintegy 400; felni lehet, hogy a paraszt-Iazadasbol nernesi folkeles lesz. A hadparancsnoksag e jelen-tes folyran kerdest intez a fokormanyszekhez, vajjon a ne-messeg folfegyverzese elrendeltetett-e, kifejezest adva egy-utral abbeli aggodalmanak, bogy ebbol konnyen nemesifolkeles szarrnazhatik. A fokormanyszek nov. 18-rol aztvalaszolja, bogy a' nemesseg folfegyverzese nem rendeltetettugyan ,el, de ha ez megis itt-ott megtortent, egyaltalan nin--csen ok a nernesseg fellazadasatol tartani, mert az nagyontermeszetes, hogy a nernesseg. eletenek es vagyonanak biz-tositasa vegett fegyverhez nyu 1 es csoportosul, miutan .a.tavolabbi helyeken elhelyezett katonasag . a megtamadottak-nak a rossz utak miatt idejekoran segelyt nyujtani' nemkepes. Ugyancsak a fokorrnanyszek nov. a r-iki kelettel·ertesiti a hadpara-ncsneksagot.' hogy a lazadok akar h6d.ol-nak meg, akar' nern,' semmi kirneletben sem reszesitendokmindaddig, mig' a) minden elrabolt holmit vissza nem ad-nak, b) fegyvereiket Ie nem teszik, c) az izgat6kat.·ki nem.adjak' es d) kozsegenkint kezeseket nem alHtanak. Schultz.azonkozben a lazadoknak Krak6ban ,tett igeretehez .kepestnov •. '19-:en .Abrudbanyara erkezett, :s .nov, 2 r-en talalkozott-is .Topanfalvan. Horaval , Kloskaval s az ottani kozsegek-te181jar6ival, de ezen rnasodik bekeltetesi kiserlete is meg-

s·

08 KUN R6RERT.

hiusult, miutan a lazadoktol fegyvereiknek es vezereiknek:kiadatasat kivanta.

Bruckenthal Mihaly Szaszsebesen nov. 22-rol jelenti a;fokormanyszeknek, hogy a Zarandban kitort zavargasok oka-nak kipuhatolasara s a kedelyek leheto Iecsendesitesere altalakikuldott Molnar Janos szemorvost61 ertesult, hogy Bradentizenkilencz nemesi no es gyermek van a lazadok kezei kozt ;ezen foglyoknak haladektalan megrnentese annal szuksege-sebb, mert attol lehet felni, hogy a lazadok ellen foganato-sitand6 erelyes fellepes ezeket az artatlanok legyilkolasarafogna birni. Ugyancsak aa-rol Pfefferkorn is feltsrjeszti Schultzjelenteset a bekekiserletek rneghiusultarol, s azt kerdi a had-parancsnoksagtol, hogy hat meg most sem szabad-e a lazado-kat erelyesen megtarnadni, kikkel tobbe alkudozni nem Iehet;s kik csak fegyverrel kenyszerithetok engedelrnessegre. Mel-lekelve felterjeszti Richard kapitany jelenteset, mely szerinta felkelok egy csapata . Boicza, Nagy-Ag es Csertes ellen.indult volna meg; Boiczan van ugyan egy kaplar 12 ember-·reI,' de a tobbi helyen nines orseg. Meghagyatott ermelfogvaStojanics ornagynak, hogy kello szarnu gyalog- es lovas csa-patokat kuldjon Bradra, azon utasitassal, hogy a nevezettbanyahelyeket esetleges tarnadasok ellen megvedjek, s hogya Deva es Halmagy kozotti kozlekedest nyitva tartsak. De-Stojanics nem tett eleget ezen rendeletnek; nem gondosko--dott a banyahelyek vedelrnerol, mert Bukovai banyatisztBoiczan nov. 29. siirgo~en ker katonai fedezetet, mert a vi--deken naponkint tobb es tobb eleguletlen gyiil ossze, s eket,.t. i. a banyaszokat hallalal fenyegetik; de a kozlekedest semtartotta nyitva: Klestinszky alezredes nov. 27 -en leveleketakart Devarol Bradra kiildeni Stojanicshoz; egy kaplart es.negy huszart inditott utnak, kik Valisoraig el is jutottak, de itta lazadok egy csoportja, mely epen akkor gyujtotta fel a.korcsmat, utjokat AlIta vasvillakkal, ugy, bogy kenytelenekvoltak visszaterni, s ugyanaznap este I I 6rakor visszakapta.Klestinszky Devan sajat leveleit. Szevesztrenyi Mihaly nagy-halmagyi harminczados hivatalosan utazva Devara, Braden alazadok altal elfogatott s bezaratott az ot kisero katonakkalegyiitt, .es csak a popak kozvetitesere bocsattatott szabadon,

az oroknek fizetendo 6 frt 45 p. kr. valtsagdfj lefizetese melletteStojanies nov. 28-an este nyomult Halmagy fellU Bradra : afelkeloket Kristyor fele nyomta, hoi hallomas szerint mintegy'9000 f6lkelo lett volna osszpontositva, az elfogott nemesasszonyokat es katonakat, kik masnap voltak kivegzendok,megszabaditotta. Richard kapitanynak Zalathnan nov. 29-enkelt jelentese szerint a lazadok negy f8e~oportban va~k-osszpontosl tva, de ugy, hogy egyrnast kolcsonosen tamogat-hassak ....\.. Mamaligan-volgyben vannak a ponoriak es a re-meteiek; a rnasodik esapat van Offenbanyan, Lupsan es akorulfekvo kozsegekben , a harmadik csapat Albak koriilvan megszallva, ennel van H6ra; vegre Zarandban, Krisan-Gyorgy Mihel yen videken van csaparaval, bogy az AbJ;'Ud-banya fele torekvo Kloska Juonnal egyesuljcn. Ezeket esak.egyiittesen minden oldalrol es jelentekeny haderdvel lebet·/askell megtamadni , kulonosen agyukra volna nagy sziikseg.

Ezen minden oldalrol actiot surgeto folterjesztesek, alegmagasabb csaszari rendeletek, s vegiil a bekeltetesi kiser-letek meghiusulta a hadparancsnoksagot is eddigi rendsze-.renek elhagyasara birta, Nov. 29-rOl keltezve Pfefferkorntabornoknak kovetkezo rendelelet kiildetett: 41 Utasitom tabor-nok urat, hogy az osszes rendelkezesre all6 esapatokkal ha-ladektalanul elonyomuljon s az iigyet a legmagasabb paranes-ertelmeben a leheto leggyorsabban fejezze be, nehogy 0 fel-sege kesedelrnezessel vadolhassa a katonasagot, A folkeltnernessegnek fegyvert es loszert adni nem szabad; minden·ez iranti kerveny egyszeruen visszautasitando .•

E rendeletre komo1yan megindult a hajto-vadaszat ahavasi volgyeikben osszpontosult lazadok ellen; az eredmenynem lehetett ketes : alig harom het alatt az egesznek vegeIon; a fekvesztett szenvedely a szuronyok Iattara lecsendesiilt,a nemesi joszagok folott osztozc, mindenkit olah vallasrakeresztelo,: -vermes remenyu es veres kezu bosok egyszerreisrnet csendes, jarnbor alattvalokka lettek; a kik meg nov.z r-en Schultznak felteteleket akartak szabni, fegyvereiketletenni vonakodtak, s .melloket verve fonnen hangoztattak,hogy ok nem lazadok, kozttik. izgat6, vezer nines" ok mind-

, .nyajan - onszantukbol keltek fel; .azok most terdre hullva,

iO KUN R6BERT.

mint mennyei aldast fogadtak a csaszari 'kegyelmet, megne-veztek a. f8 bujtogat6kat, kezrekerltesuknel segedkeztek. A kics].szikrabol, melyet kezdetben elnyomni elrnulasztottak,' nagytiiz lett, s ezt most mar nagy aldozatokkal, nagy erofeszi-.tessel lebetett csak eloltani. , -:

A lazadok, mint fonebb emlitem, november vegevelnegy kulon taborban akkent voltak elhelyezkedve, hogy egy-·mast kolcsonosen tamogathattak : magas hegyektol koriilzarts igy nehezen hozzaferhetd .volgykatlanokba huz6dtak, hotcsak jelentekeny haderovel volt tanacsos rajuk titni. Hahozzaveszszuk, hogy Zarandnak es Also-Fehermegyenek azonvidekei, melyeken a lazadok allast foglaltak, meg napjainkbanis jarhatlanok, hogy a katonasagnak telviz idejen keno szal-las es elelrnezes hianyaban kelle itt operalnia, el kell ismer-niink, bogy a csaszari hadsereg nem konnyu munkat vegzetrakkor, midon a Hora-lazadast elnyomta s a fobb czinkosokatkezre keritette, a mely nehez, sanyaru munkatol azonbanmegkimeli vala magat, ha kezdetben mindjart a kello erelylyeles tapintattal lep fel, s nem pazarolja el a kedvez8 alkalmatczeltalan alkudozasokkal, felrendszabalyokkal s a lazadoknakalhumanismusbol eredo oktalan kirnelesevel. Nem habozom.kimondani, hogy ezen eljaras felelossegenek sulya es terheegeszen Preiss tabomokot, a nagy-szebeni hadparancsnokotsujtja. 6 felsege felrevezetett alattval6inak leheto kimelesevolt azon rogeszrne, melyhez Preiss a legnagyobb sztvossag-gal ragaszkodott; ennek aldozta fel a magyar nernesseg elet-es vagyonbiztonsagat, ennek Aldozta fel sajat allasat, ennekaldozta fel sajat hadsereget. Hogy a tisztek a hadparancsnokintentioi szerint jartak eI, az nagyon terrneszetes, ez a sub-ordinatio kovetkezrnenye, a mint annak kovetkezrnenye voltaz is, hogy ugyanazon tisztek, kik szerintunk vetkes rnulasz-tast kovettek el, midon a helyett, hogy a lazadast elnyomtakvolna, annak csak szemleloi voltak, a drama utols6 felvona-saban, a szigorubb rendeletek vetele utan mint igazi katonakh~pnek fel; Kray, Stojanics, Richard, Csepi, sot maga Schultz.is dicseretre melt6 buzgalmat fejtenek ki, de azert, habar amozgalmat el is fojtjak, a f6izgat6kat kszre is keritik, a kez-det mulasztasait es hibait meg sem tehetik jova, nem enyesz-

ADALEKOK A H6RA-LAzADAS TORTENETEHEZ. 71

.tethetik el a nyornort es 'Inseget, 'nem adhatjak vissza azeletrek a meggyilkoltakat, mert a nemesi curiak egnek me-redezc puszta romjai, a kegyetlenul leolteknek folhantolatlansirjai. mind ezen mulasztasoknak, ezen hibaknak szomortikov etkezmenyei. -

A szebeni hadparancsnoksag, mint Iattuk fonnebb, nov.29-en adja ki azon rendeletet, melyben a Jazadas lehet8 gyorses erelyes elnyomasat surgeti, Koppenzollem tabornok ennekkovetkezteben azonnal meg is indftotta a f61kel8k korulza--rolasara kiszemelt csapatokat. A Iazadas szinteren voltakdeczember elejen : Stojanics Korosbanyan es Kray Braden,.egyutt 700 emberrel; Schultz Abrudbanya videken 3 szazad-.dal a Gyulai Ferencz ezredbol, 133 gyalog szekely hatarorreles 70 szekely huszarral , Richard kapitany Zalatnan 400 gya-loggal s megfelelo szamu lovassaggal j neki volt ket agyUjais; Petrasch 8rnagy Halrnagyon egy De Vins ezredbeli zasz16-aljjal , a kozbiztonsagi es futarszolgalatot teljesitettek azegesz teruleten Toroczk6, Szaszsebes, Halmagy, Hatszeg esV.-Hunyad vegaflornasokkal a Toskana huszarezred divisi6i.A mtikodo csapatok tamogatasara elonyomult meg a GyulaiSamuel ezredenek 3-ik zaszloalja, egy osztaly Eszterhazy, egyosztaly Karolyi-huszar es ket osztaly Wiirtenberg-dragonyosHaan ezredes parancsnoksaga alatt Temesvar videkerol; aGyulai Ferencz ezredenek ket zaszlcalja Kolozsvarrol, azOrosz-ezrednek szinten ket zasz16alja Szaszsebesrol, Megjegy-zendo, hogy a hatarori szazadokban 40 ember, a tabori ezre-dek szazadaiban pedig 7S ember volt.

Kray alezredes volt a Zarandban miikodo csapatokf8parancsnoka; taboraban volt Nikitich Gedeon gorog nemegyesult puspok, kinek feladata vala a lakossagot bekeshazateresre, fegyvereinek s az elrablott joszagoknak kiada-sara birni. 1784. deczember s-en Stojanics KorosbanyA.r61indult meg Ribitzen e~ Valye-Bradulujon at azon szandek-kal, bogy a Braden es Kristyoron at elonyomu16 Krayval aFeher-Koros felsd V'olgyeben Miheleny falunal egyesiiljon.A Iakossag, falvait elhagyva, szinten a Feher-KorOs fe1s6-volgyeben Mihelyen es Blezseny falvak kozt csopcrtosuk:decz. 7-en erkezett Kray Mihelyenbe, 8-an en ugyanoda

KLTN ROHERT.

Stojanics; ezen nap on hirdette ki Nikitich a csaszari kegyel-met, de a Krisan Gyorgy altal folizgatott torneg, melynekszama 9000 emberre tetetik, hangosan tiltakozott, kovetelveazon jogaik megadasat, melyekert fegyvert ragadtak; miutana bekes kiegyenlites itt sem sikerult, Kray tamadot fuvatott;az itt vivott utkozet a lazadok szetveresevel vegzodott, kikkoziil elesett 252, fogsagba keriilt 600. Ezen erelyes fellepes-nek megvoltak kedvezo kovetkezrnenyei , a felrevezetetrlakossag larva, hogy a dolog nem trefa, s hogy a katonasagkomolyan lep fel, lassankint hazatert, ugy, hogy deczernberkozepen Stojanics jelentese szerint Zarand 92 kozsegebol 83h6dolt volt meg. A blesenyi csata utan Kray Nikitich piis-pokkel atrnent Also-Fehermegyebe, hoI ugyancsak deczem-ber 8-an Schultz elfoglalta Rernetet sonnet tovabb nyo-rnult elore Ponor es Magos elfoglalasara,

Miutan e parasztlazadasnak csak Hunyadmegyet erdekloreszleteivel foglalkozom, ertekezesem keretet tullepnern, ha aa fehermegyei kozsegek hodoltatasat ismertetnern : eleg legyenannyit megjegyeznem, hogy az 1784- evi deczember ao-ikana rend mindeniitt helyreallittatott ; a katonasag a polgaribiztosokkal egyetemben a f8czinkosok kezrekeritesevel s arend tovabbi biztositasa val foglalkozott. E vegbol a lazongomegyek teruleten jelentekeny csapatelhelyezesek tortentek.Zarandban Halmagy es Korosbanya videken a De Vins ezredegy zaszloalja 5 egy osztaly Karolyi-huszar , Braden a GyulaySam. gyalogezred egy szazada : a zaszloalj tobbi szazadaiBucsesden es Abrudbanyan. A Wiirtenberg-dragonyosok egy-szakasza Dobran, Maros-Ilyen, Hatszegen es V.-Hunyadon.

Hatra van meg H6ra es Kloska elfogatasanak reszleteitrnegismertetnem ; ez elfogatasrol reszletesen ir SzilagyiFerencz is, de reszint mivel a Budapesti Szernleben megje-lent ertekezese nines ke1l8en elterjedve, reszint pedig mivela szebeni leveltarban eredetiben meglevo jelentesebol Kray-nak veszem ez ismertetest, nern tartom foloslegesnek azt ehelyiitt is felolvasni.

H6ra elfogatasarol az elsa jelentest Kray Abrudbanya-r61 decz. 3I-rot keltezve kuldi Nagy-Szebenbe, IS ebben rovi-den csak azt jelzi, hogy Hera es Kloska hetfon, deczember

ADALEKOK A HORA-LAZADAs TORTENETEHEZ. 73

27-en fogattak el. A rnasodik 1785. evi januar h6 r-en keltjelentes igy hangzik: ..Vonatkozassal tegnapi jelentesemre,a lazadok ket vezerenek, Horanak es Kloskanak elfogatasatillet81eg, elfogatasukat es tenyleg megtortent bekisertetesu-ket rna megerosithetem, jelentve egyuttal, hogy a foglyokat2 tiszt es 70 legeny fedezete alatt Zalathnan at .Gyula-Feher-varra fogom rna kisertetni, .- Az elfogatasra kikiildott csa-pat ok parancsnokai voltak Vajda f8hadnagy a z-ik szekelyezredbol es a Toscana-huszarezred fohadnagya jeney. Nemmulaszthatom el e ket tisztet ugy, mint· a kikiildott csapatminden egyes legen yet szolgalati buzgalmukert es e rendki-vuli hidegben kiallott nelkulozeseikert a felso hatosag kivalokegyebe ajanlani, Azt rerneltem, hogy a foglyok vallomasa-b61 erdekes felfedezeseket fogok tenni, de ezek oly megatal-kodott gonosztev8k (eingewurzelte Bosewichter), hogy a leg-vilagosabb tenyeket is eltagadjak es artatlansagukrol be..szelnek.

Elfogatasuk deczember 27-en nappal torrent meg egyodvas feny8fa alatt, melynek toveben nagy tiizet gyujtottakvolt. A frissen hullott h6 vezette embereimet az 0 nyomukra;a kiallitott ort megteptek s 8t a vezerek tartozkodasi helye-nek megrnutatasara kenyszeritettek. Az erre vallalkozott j6-erzelmii parasztok heten voltak; ezek kozol negyen lofegy-verrel ellatva elore mentek, s kozeledve Horahoz, etto1 mintj6 baratok fogadtattak, s kerdeztettek, vajjon vadaszni indul-tak-e? Erre azt feleltek, hogy a katonak szamara kellenevalami vadat elejteniok, de semmit sern talaltak, kereseskozben azonban egeszen atfaztak. Hora megengedte nekik,hogy a tuz melle telepedjenek, mire kett8 H6ra, es kett8Kloska melle tilt le. Beszelgetes kozben elmondtak, hogy az-egesz videk tele van katonakkal, kiket e nehez idoben tar-taniok kell. Kloska intette oket a tiire1emre, igerve, hogynem sokara hatalommal fognak ok, a most menekii18kapita-nyok nepok koze visszaterni, s akkor a katonakat mindpokolba kergetik. Mid8n az elmaradt harorn paraszt is kozeljott a ttizhoz, Mat yes Nutzul es Triff Stephan a Hora esKloska nyakara vetettek magukat s az ellentallokat tarsaiksegelyevel megkotoztek, mikozben H6ra egy csom6 irast

KUN R6BERT.

rantott ela kebelebol s azokat a langokba dobta. A foglyo-kat egy· kozeli juhakolba vittek, s errol az erdot megszallvatart6 katonakat ertesitettek, kik is a foglyokat atveven, min-den baj nelkul behoztak Abrudbanyara. H6ra es Kloska puska-val, landzsaval, ut6bbi meg egy par pisztolylyal is fol voltfegyverkezve. Irornanyaik nem voltak, penzt is csak Klos-kanal talaltak, mintegy hat forintot. A foglyok azt rnond-jak, hogy azert tart6zkodtak ily sokaig ezen a videken, mertnemely kozsegektol penzt vartak, melylyel Becsbe akartakmenni a csaszarhoz. A csaszar a H6ra es Kloska fejere kitu-zott dijat a parasztoknak kifizettette; azonkivul kaptak atisztek 50-50, az altisztek 5-5 s minden legeny 2 aranyat ,.Melczer erdesz, ki a parasztokat a vallalatra rabeszelte, szin-ten megfelelo jutalomban reszesult.

Krisan Gyorgy zarandi kapitany a kerpenyesi p6pa estarsai altal 1785. januar h6 vegen fogatott el; ezek is meg-kaptak a Krisan fejere kittizott 300 aranyat. - Krisan ahalalos itelet vegrehajtasat ongyilkossag altal kikerulte, migHora es Kloska 1785. februar 28-an Gyula-Fehervaron kerekbetorettek.

. ,

SYL-·v6LG~:·S BENEPESITESE,VALAMINT ANNAK EGYEB TORTENETEI.·. ' .'

Dr. SOLYOM-FEKETE FERENcz-tol.

. Hunyad-varrnegyenek egyik legerdekesebb, termeszetiszepsegek- es terrneszeti kincsekben egyik Ieggazdagabb reszea Syl-volgy. Ennek emporialis helye, mintegy ..amerikai medonvarazsutesre folepult, jelentekenynye valt Petrozseny-telep-nek vagyunk szivelyesen meghivott, meg szivelyesebbenfogadott vendegei, Illik tehat tarsulatunkhoz, hogy e helyenrna e belynek es kornyekenek torteneti adataival foglal-kozzunk.

Itt a termeszet, az Alkoto kezei oriasi betiikkel Irtakmeg mindent. 6riasi betukkel mutatjak, hogy hol vannak apornpas tajak, vadregenyes volgyeletek moraj16 kristaly-patakjaikkal es szaz- meg szazfelol csorgedezo forras-ereik-kel. Itt a berczeknek felhokbe nyulo kopar csucsait saskese-lyiik ropkodik korul , azok gerinczei s gorgetegei kozt diszloritka novenyzetet pedig zergek falatozzak, Meg lejebb anagyszeru oldalokon, a hatalmas bordakon buja havasi pazsi-tot legelesznek a juhok, szarvasmarhak es a tatarfaj-lonaktypusat tan leghivebben megorzott syli lovak ezrei, legelesz-nek addig, mig oket a rovid nyar vege le nem uzi a lakotthelyek kozelebe,

A havasi illatos ftivli legeloket itt-ott szegelyezik, masutta lejtokon lefele kovetik a fenyves erdok, melyeket a zaka-tolo fureszmalmok mindjobban kezdenek gyerlteni 5 letarolni.

De mindezen folszfni kincseknel es termeszeti adoma-nyoknal becsesebb, nagyobb hordereju az, mit a Syl-volgy-ben a fold gyomra rejt, avagy csak foluletesen takargat.

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

,Ertem a jelenkor muvelodesi eletenek, kifejlett iparanakegyik eme18 szarnyat - a koszenet, J6kai M6r nagy ironk«fekete gyemants-jat. S habar ezen terrneszeti nagy kincsethihetetlen mennyisegben es vas tag retegekben halrnozta folitt az Alkot6nak keze , s mindeniitt isrnet orias betukkeljelezte annak fekhelyeit: a termeszeti nagysag mellett eltor-piilo ember - eleg csudalatos m6don - csak a legut6bbievtizedek alatt jott rea, hogy mivel bir e nagyszeru volgy·es hegykatlan gyomraban. Csak a legut6bbi evtizedek alattvette kezdetet a sylvolgyi koszen kibanyaszasa, gyors len-diiletnek indulva s a val'lalkozok, a rnunkasok tomegeit-edesgetve e helyre.

Az oskorban, de mindenesetre a rornai hoditast kozvet-lentil megelozo vagy azzal osszeeso idoszakban a rnostaniMagyar-Syl egyik mellekpataka, a Kis-Syl (Zsijecz) menten,.az ernberiseg valamely osrneretlen egyedei egeszen mas nernubanyaszkodast folytattak. Bizonyos melysegben, a gorgetegkoreteg' es a talajreteg koze feszkelve vekonyan terul ott elegy sajatsagos zoldes malladek, helyesebben iszap, melybenarany szemcsek rejlenek. E szerncsek meg nyerhetese czelja-b61 ama banyaszkodok kutszerii aknakat astak es ugy hoz-"tak napfenyre az ernlitett iszapot, hogy belole az aranyatkimoshassak .. Nem egy helyen atfurtak a szenreteget is. De«ignoti nulla cupido. vagyis a rajok nezve meg ismeretlenhaszrni koszenet nem bantottak.

Nagyon nyomorusagos eletet folytathattak ama banyasz-kodok, mert mtikodesok helyen valosagos letelepules nyomainem maradtak. Azonban e banyaszkodas az egyediili biztostorteneti nyom a legregibb idokre nezve. Hogy a Syl-volgynernely helyein elvetve egy-egy gorog vagy r6mai rez-, ezust-es arany penzdarab bukk an ele, ez kevesbbe ketsegtelen adat,mert azon penzdarabok sokfelekep es kesobb is keriilhet-tek oda.

Epen .igy nem biztos adat a Boli-hegycsucson Ievo s.negyszogU faragott kovekbol emelt epitmeny, Vajjon ezt nemkesobb emeltek-e a mashonnan oda hordott kesz kovekbol?ki tudna megmondani. Kulonben e targygyal szepen foglalko-zott .tarsulati Evkonyvunk III. koteteben Teglas Gabor tisz-

telt tagtarsunk. (IA Boli-hegy Petrozseny mellett» czimilertekezese ben.

Fonnebbiekben kimeritettem mindazt, mit a Syl-volgy-ro) az 8s- es o-korbol most meg tudunk. Hiaba kerdezgetjukHerodotot, Strabot, Ptolomeeust, Pomponius Melat, Pliniuststb. Meg geographiai adatokat sem kapunk. Mi tobb, a Syl,folyoval sem joviink amaz okori authorokb61 tisztaba. Ugylatszik, e foly6 nevet az avarok maguk, vagy - mint neme-·lyeknek jobban tetszik - az avar uralorn idejeben e~ alattae10 szlav faju nep adhattak.

Mas alkalommal egy mas fololvasasomban Hunyad-·megye helyneveirol szolva megernlekeztem arrol, bogy azavarok gyiiriH s eroditett telepei a regi Pannonia s Dacialapalyain osszetoretven, lakosaik egy resze utols6 menhelyeta mai Erdely es a hataros Kis-Olahorszag berczei, hegyszorosaikozt keresbettek. HoI aztan oket a rokon magyar honfogla-16k talaltak, kebelokre oleltek. Valoszinuleg e korban kelet-kezett a Syl-6- Tanya telep es nev, mely Lepes Loranderdelyi alvajdanak egy 14 I6-ban kelt engedely-okrnanyaban(1.) meg elofordul. A nev minden ketelyen foliil helyezi,bogy arna helyseg' a Sylban fekiidt. Ugyanitt fekiidtekes egyid8ben keletkezhettek az alabb meltatando okrnanyMurisowar es Kaprisowar helysegnevek, Ezek a var-szo jelen-tosegenel fogva bizonynyal csak lakott helyekre vonatkozhattakes honvedelrni jelentoseggel birhattak. jellernzo mindenik-nel az (16.)regi jelzonek elofordulasa, mit nagy valoszinusegge!a honfogla16 magyarok adtak, ez altal akarvan kitiintetni azt;hogy azon - minden bizonynyal vedelrni czelbol kesztiltfoldhanyasokat es igy erodltett vagyis var - helyeket marott talaltak, Ezek a Vulkan-szoros ket oldalan fekudtek ;kovetkeztetve abbol, hogy a mostani olah betelepiiltek ottket patakocskara ruhaztak az eltorzitott .Marisora» es «Kap-·,risora» nevet. Elpusztultak-e ezek meg az Arpad-kiralyokkorszakaban, es mint lakatlanna lett puszta foldteruletekelnevezese maradtak meg sokaig ] Erre a foltevesre jogosit-nak az oklevelek.

Az egesz avar es magyar korszakb61 Ie a vegyes hazak-b61 eredt uralkodokig nem talaltam eddig egyeb adatot,

Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ.

mint ama helyneveket. Be volt tehat nepesltve egyes ponto-kon a Syl-volgy, de az avar es magyar elem altal - vedelrnitekintetekb81. Ut6bb ama nepesseg az erc>d£tett helyekkel-egyutt elpusztult, az egesz volgy ismet rengeteg'ekke, lege18-es kaszalo helyekke valtozott, Miben ismet kezzel foghat6czafolata rej1ik a roman historizalok arnaz all£tas-anak: minthaHatszeg videken a rornai gyarmatosok maradvan yai a hozza-ferhetetlenebb helyeken magukat fontartottak 'es csak elke--setten ereszkedtek volna le a terseg'ekre. Hiszen e rejtozko-desre jobb hely kirialkozott-e, mint a tulajdonkepeni Syl-volgy?Es mit latunk rnegis ? - II. Ulaszlo kiraly Budan 1493.-evben uj adomanylevelet alHt ki malomvizi Kendeffy Mihalyjavara, melyben nevezettet mintegy rnegerosfti a Syl-volgy-nek mint Malomviz-birtok tartozaridosag'ariak birtoklasaban,Az okrnany ezen egesz teriiletet llgy irja Ie, hogy .azon ido-ben lakott voltarol sz6 sem lehet. Ugyanis ezt nyiltan mondja.az ernlitett Uj adornanylevel (2.), tovabba a beigtatas meg-tortente utan a gyula-fehervari kaptalan jelentese. (3·)

Megtanuljuk tehat ez okrnanyokbol, hogy a mai egeszsyli jaras I493-ban Malornviz hatarahoz tartoz6 volt; eshogy ott falvak nem lehettek, hanem az elpusztult lak6-belyek f6ntartott nevei alatt szantok, kaszalok stb. Megtanul-juk azt is, hogy -a tiszta olahsaggal betelepiilt hatszegi teresvolgy nemes birtokosai s ~[obbagyai foglalasokat tett ek aSylban, -leginkabb pasztorkodasi czelokbol. Az ekkent elfog-Ialt es hasznalatba vett teruletek aztan olah elrievezeseketkaptak, milyen {a Pterela - a mai Petrilla, - Rotond, vagyhelyesebben Rotund, Male - a mai Maleja - s igy tovabb.

Hogy Ulaszlo uj adomanya az egesz Syl-volgyre le Nyak-mezoig (Kimpulujnyag) vonatkozott; es hogy ott a mar meg--esett foglalasokat maga az uj adornanyos ur Kendeffy Mihalyis kenytelen volt elisrnerni, bekesen elttirni : mindezt bizo-nyftja a gyula-fehervari kaptalannak a ,megtortent statutiorol.es hatarjarasrol kiallitott 1501. evben kelt rnasik okrna-nya. (4.)

Ime, itt kezdodik a Syl-volgy ujabb, teljes alapossag-gal ismerheto tortenete. Itt kezdodik e jarasnak benepesiteseazon telepekkel, melyeket az idezett okmany a hatszeg-

t;YL~VOLGY s HENEPESiTESE. 79

videki nemessegnek es ernbereiknek Itel oda; s azonitelepek-kel, melyeket tovabba ugyanott a Kendeffy-csalad hozott letre.

A hatszeg'i teres volgyben levo falvak 'egyenkint rajtkuldenek a hegyeleken at a Sylba. Csak a kozsegneveketkell szernttgyre venniink, es napvilagos Iesz a benepesites.Petrosz kuldi a petrozsenyieket, mi olahul epen annyi, mint«petrosztak». Tovabba Livadiabol a Livazeny, Urikbol ~agy amagyar Orokbcl az orokiek jonnek, olahul Urikany : Bor-batbol Borbatyeny stb.

Ellen ben a Kendeffyek bekes tulajdonaul rnegtartottteriileteken e csalad egyes tagjait latjuk e korban faradozniazon, hogy lakossagot plantaljanak oda. Legelso e nemiikiserlet kevessal a statutio utan epen a Kendeffy Mihalye, kiUlaszl6 kiralytol 1504- evben engedelyt kap, hogy Olah-orszagbot - (f de partibus Transalpinis» 12 satoralja-cziganyttelepithessen Ie.. Az oklevel (5.) egyuttal azt is bizonyitja,hogy az ·oIa.hokkal betelepitett videkeken a kiralyt illeto.otvened (Quinquagesima) tekintetebol uj telepiil8k bebozata-lara kulon kiralyi engedely kellett; mi a XVI. szazad vegeigervenyben allott.

A va16 lerontja a kepzeletit. A syli jaras nemely torzs-lakosan eszlelheto nagy barnasag alig ha Italia napjatcl vetteeredetet.

U gyancsak a Kendeffy-fele syli birtokok benepesitesekorul, a csalad leveltsraban lev8 roppant sok u. n. jobbagy-szerzo contractuson' krvul, nemi szolgalatot tehet talan aFejer Gyorgynel (Cod. Diplom. X. I. 113 1.) olvashat6okrnany. Ebben a Nagy-Szeben videki szaszok folsoroljak azontomerdek lopast, rablast, oldoklest stb., melyeket a szornsze-dos olahok altal okozva szenvedtek, es melyekre nezve ezutobbiak megbizott ernbereivel kiegyezkedtek, bekere leptek,Az' olah megbizottak kozt egy - fajdalom - meg nemnevezett varhoz tartozo «ex parte. castris jobbagy Pel.,,1 nevenfordul eU>.,Vajjon nem ennek valamely utoda vitt jobbagy ..·teleptiloket magaval a nem messze \ eso syli Pterela-ra,melynek aztan a vezeto Petril-rol Petrillava alakult at -aneve?! - Hanem hat ez csak folteves : az' azonban teny,bogy .Petrilla lakossaga a XVI. szazad elsa feleben mar

80 n.r SOLYOll·FEKETE FERENCZ.

annyira .folszaporodott, hogy rajt ereszthetett magabol Bihar-·varmegyebe, hol Petrileny-t (a petrillaiok) alapftottak. De eznem tartozik jelen fololvasasom keretebe.

Habar H. Ulaszlo kiralynak font targyalt uj adomanyo-zasa utani korszakokban a Syl tortenetei surubben jegyeztet-tek fol, ezekkel most meg sem akarok foglalkozni. Csupan amege18zo korb61 emlitek fol meg egy jelentekeny esernenyt ..

.Azon hosok egyike, kikrol Hunyadi Janos 1447. eviadornanyleveleben (6.) mint «rnajdnem legy8zhetetlen bat-rakrol, hadjarataiban hu kiseroirol es fejenek nem egyizbenmegmentoirol» magasztalva szol, rnor-dom ezen hosok egyikeKendeffy Mik16s, Kendeffy Janosnak fia, a vulkani szorosnaka torok betoro hadak elleni vedelmezesekor verevel aztattahazajanak es ebben sajat syl-volgyi dominiumainak folder.Nem kisszeru utkozet lehetett az, melyben egy ily hos esannyi fegyveres szolga folott rendelkezo four eletet is elveszte,Mindarnellett ez utkozetrol eddig semmit sem tud hazai tor ..tenetunk, Hogy ezutan tudni fog legalabb annyit, hogy meg-tortent : azt Matyas kiraly altal 1462. evben Korosbanyankiallitott oklevelnek koszonhetjuk, melynek ide vago szavai :ctEt ipse quoque Nicolaus (t. i. Kendeffy) in alpibus Walkan,dum se viribus Turcorum opponeret, per hostium arm aoccubuit.s (7,)

E hosi vedelem 1447. es 1462. kozt tortenhetett, mertHunyadi Janos fontemlitett oklevele 1447-ben Kendeffyl\Iik16sr6l mint eletben levorol ernlekezik.

OKIRATOK.

I.

LejJes Lordnd e1'delyz' alvalda I4I6. djJ1'tl 28-dn Devdrf}!kellezve bizonylt.fa, nogy domsosz' kenez Musz'na eladOvd levendsszes j'avate, azokkal 1'okonail, Szotftszeda,it sib. e1'edmenytelenulkZ:ndlla meg;' tendt j'ogdban all hat ba~kZ:nek ts eladn': vagy zdlogbavein':,

Nos Lorandus Lepes de Waraskezy viceuayuoda Trans-silvanus, Memorie commendamus, quod Nobilis vir Mwsyna

SYL-VOLGY S HENEPESi'rESE. tu

de Damsus .in nostri personaliter constitutus presenciam,Johannem Mwsina dictum fratrem suum carnalem, ceterosquefratres condiuisionales, vicinos et commetaneos suos vniuersoscoram nobis facie ad faciem repertos, cum vniuersis Suisporcionibus possessionariis in possessionibus pogyenicha juxtafluuium Charnasagh ac Damsos predicta,· Rekethye, Nyres,Tothfalw, Sylotena, Oklos Ablew et Bwnylla vocatis, habitis,earundemque pertinencys et vtilitatibus vniuersis, ipsumconcernentibus ad se in pignus recipiendas alliciauit alle-gando, quod ipse predictas porciones suas possessionariasin preallegatis possessionibus habitas, quibusdam suis necessi-tatibus ad presens ipsum vrgentibus euitandis eo titulo, quoad ipsurn dinoscuntur pertinere ipsis suis fratribus ac viciniset commetaneis suis prenominatis ceterisque, easdem, in pi-gnus recipere volentibus, vellet impignorare. Si contradiccioper eosdem sibi non obuiaret in hac parte aliqualis, vbi hysallegatis prefatus Johannes ceterique fratres vicini et comme-tanei eundem Mwsyna, coram nobis personaliter astantes adproposicionem seu allegacionem ipsius Mwsyna, nichil respon-dendo tacuerint, predicteque possessionis impignoracioni ipsius1\11wsina nulli contradictores apparuerunt. In cuius rei testi-monium presentes literas nostras patentes eidem Mwsynaduximus concedendas. Datum in Dewa feria Terci:a proximapost festum beati Georgy martyris Anno Domini MmoCCCCmoSex todecimo.

(Eredetije hartyan. Pecset az okmany hatlapjara volt nyomva, deelpusztult. Sajat gyujtemenyemben.) .

2.

II. Uldszlo kt'rdly Buddn 1493. /anudr r8-dn malom-znz» Kendeffy Mt'hdlynak adomdnyozza a Mava'f'- is Oldk-Syljolyo menten Pterela, Malee, Ratolld, MW'f'ylowa'f'es Nyak-meze» nevi}, szanto-, kaszdlo- es legelohelyeket.

Nos Wladislaus Dei gracia Rex Hungarie et Bohemieetc. Memorie commendamus Tenore presencium significantesquibus expedit vniuersis, Quod nos tum ad nonnullorum fideHum nostrorum humilem Supplicacionem per eos nostre

A hunyadmegyei tort. ~s reg. tdrs. evkonyve. 6

vr SOLYOM·PEKETE PE1UtNCZ.

propterea factam Maiestati Tum vero consideratis fidelitateet seruicys fidelis nostri Nobilis Michaelis Kendefy de Malom-wyz per eum im primus (igy) Sacre dicti Regni nostri hun-garie Corone deindeque maiestati nostre iuxta sue possibili-tatis exigenciam exhibitis impensis Agros prata atque fenetaet alias terras arabiles Pterela Malee Rathond ac Mwrylowaret Nyakmezew vocatas in pertinencys possession is Malomwyzpredicte ac districtu de Haczak et Comitatu de hwnyad exi-stentes habitas, Quequidem prata atque terras quidam duofluuy Syl appellati interfluunt, In quorum pacifico dominioidem Michael Kendefy progenitores suos ab antiquo perstitisse seque persistere asserit eciam de presenti, Sirnulcurnomni Jure nostro Regio si quod in eisdem nos quoque quali-tercunque haberemus, aut eedem nostrarn ex quibuscumquecausis vys modis et racionibus concernerent maiestatem acpariter cum cunctis suis vtilitatibus et pertinencys quibus-libet videlicet pascuis Siluis Nemoribus Montibus vallibusaquis Buvys piscinis piscaturis et earumdem aquarum decur-sibus Et generaliter quorumlibet vtilitatum et pertinenciarumsuarum integritatibus quouis nominis vocabulo vocitatis subsuis veris metis et Antiquis prernissis sic vtprefertur stanti-bus et se -habentibus, Memorato Michael] Kendefy suisqueheredibus et posteritatibus vniuersis, Noue nostre doriacionistitulo dedimus donauimus et contulimus Immo damus dona-mus et conferimus Jure perpetuo et irreuocabiliter tenendaspossidendas pariter et habendas Saluo Jure alieno harumnostrarum Vigore eOttestimonio literarum mediante. Quas informam nostri priuilegy redigifaciemus dum nobis in speciefuerint reportate, Datum Bude in festo Beate Prisce virginis,Anno Domini Millesimo Quadringentesimo Nonagesimo Ter-cio, Regnorum nostrorum hungarie etc. Anno tercio Bohe-mie vero vigesimo Secundo.

Ad Relacionem Reuerendj domini Luce Electi ecclesieChanadiensis, Thesaurary Regis.

(Ssoveg'alatt a voros viaszszal papirba nyomott nagy pecset, mely-: 0 nek rajza a papiron mar kivehetetlen. - Hatlapon : Rta folio viy

Anno I. 4· 9· J.Eredetije nagy negyedretd hartyan, melynek als6 iires folhajtasa

o balrol j6 darabon leszakadt ~s elveszett. Kendeffy-csalad leveltarab6L)

SYL-VOLGY S BEN thtESfTisE. 8.J

J.0'ulajehtrvar,' kdjtalan, meg pedir Losoncz,' Ldsz/J k,·,.

IdrTlOkmesleris belleki Drdgfy Berlalan erdltyt: vajddk altaiK%zsvdrtt I493. auguszlus 21-en kellezetl parancsra IJeirtaliaKendeffy Milldlyl a SylIJan adtmldnyul kajolt foldek IJi,loledlJa.A» iglattist Maczesdi Miklos regius Is Mdrton arckidiaco,J,USazou tv,· decz, 14-en eszkozlik.

Capitulum Ecclesie Albensis Transsiluane, Omnibus Chri-stifidelibus, Presentibus et futuris, Presens Scriptum Inspe-cturis Salutem in omnium Saluatore. Ad vniuersorum .noti-tiam harum serie volumus peruenire, Quod nos literas Magni-ficorum dominorum Ladislai de Lossoncz ThauernicorumRegalium Magistri et Bartholomei Dragfy de Belthewk;Wayuodarum Transsiluanorum Pot Siculorum Comitum, Intro-ductorias et Statutorias, Nobis Amicabiliter loquentes etdirectas, bonore quo decuit recepimus in hec verba. Amicissuis Reuerendis, Capitulo Eclesie Transsiluane, Ladislaus deLossoncz Thauernicorum Regalium Magister et BartholomeusDragfy de Belthewk, Wayuode Transsiluani, et Siculorum.Comites, Arniciciam paratam cum honore, Dicitur nobis inpersona Nobilis Michaelis Kendefy de Malomvyz, Quomodoipse in dominium Agrorum, pratorum atque fenetorum etaliarum terrarum Arabilium Pterela Malee Rathond ac Mwrys-owar et Nyakrnezew vocatarum in pertynentys possessionisMalornvyz predicte ac districtu de Hathzak et Comitatu deHwnyad existentium babitarum, quequidem prata atqueterras, quidam diluxio fluuy Syl apellati interfluit et JurisRegy in eisdern habiti ipsum exponentem, Noue Regie dona-tionis titulo concernerent, legittime vellet introire, Superquo vestram Amiciciam presentibus petimus diligenter, qua-tenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum,.Quo presente, Johannes de Clopothiwa, vel Petrus de eadem,siue Nicolaus de Maczesd aut Martinus de Warhel, AIys.absentibus, homo noster, Ad facies dictorum Agrorum pra-torum fenetorum atque terrarum Arabilium prescriptorumvicinis et cornmetaneis eorundem et earundem vniuersis inibilegittime conuocatis et presentibus accedendo, Introducat

Dr SOLYOlf-FEKETE FERENCl.

prefatum Michaelern Kendefy, in dominium eorundem etearundem, Statuatque easdem et eadem, Eidem Michaeli Ken-defy exponenti, premisso Regie donationis titulo sibi incum-bente perpetuo possidenda, Si non fuerit contradictum,Contradictores vero si qui fuerint, Euocet eosdem contraannotatum exponentem ad terminum competentem, nostramin presentiarn, Rationern contradietionis eorum reddituros,Et post hee huiusmodi Introductionis et Statutionis seriem vtfuerit expedienda, Nobis suomodo rescribatis, Datum in CoIos-war feria quarta proxima post festum Sancti Regis Ste-phani, Anno domini Millesirno Quadringentesimo Nonagesimotertia, Nos igitur Amicabilibus petitionibus eorundem domi-·norum Wayuodarum annuentes, vnacum prefato Nieolao deMaczesd, homine ipsorum Wayuodali, nostrum hominem,videlicet discretum Nieolaum presbiterum Capellanum vene-rabilis domini Martini Arehidiaconi Albensis necnon soeyeteori Canonici fratris nostri, Ad prernissam Introductionemet Statutionem faciendam, nostro pro testimonio, transrnisi-mus fidedignum Qui tandem exinde Ad nos reuersi, consonavoce nobis retulerunt Eomodo, Quomodo ipsi Sabbato pro-ximo post festurn Beate Lucie virgin is et martyris nunc'preteritum, Ad facies prescriptorum Agrorum pratorum fene-torum et terrarum Arabilium, in pertinentys dicte possessionis.Malornwyz, Comitatuque et districtu in predictis existentiumet adiacentium, Eorum videlicet, et earum, que et quaspretacti fluuy Syl vocati interfluit, vicinis et commetaneiseorumdem et earundern puta Johanne de Clopothywa, Rwzde Zallas, Bogdan de eadem et Martino de Warhel, alysquepluribus' Nobilibus et Ignobilibus Comitatus et districtus.predictorum, inibi legittime conuocatis et presentibus acce-dendo, Idem homo Wayuodalis, presente dicto nostro testi-·monio, Introduxisset prefatum Michaelem Kendefy de Ma-lomwyz, in dominium eorundem et earundem, ac dicti JurisRegy in eisdem habiti, Statuissetque et commisisset eademet easdem ac Idem, Eidem, prernisso noue Regie donationis-titulo, sibi incumbente, perpetuo possidenda, nullo penitus.contradictore apparente, diebus legittimis et sufficientibus infaciebus eorundem et earundem moram faciendo, In cuius rei

SYL VOLGY S HENEPESfTESE. 8S

memoriam firmitatemque perpetuam, presentes litteras no-.stras priuilegiales, pendentis et Autentici Sigilli nostri rnuni-mine roboratas, Eidem Michaeli Kendefy, Jurium suorum ad-cautelam duximus concedendas, communi Justitia suadente,Datum Sextodecimo die diei Instroductionis et Statutionisprenotatarum, Anno domini supradicto, Venerabilibus domi-nis Mathia preposito, Johanne Cantore Michaele Custode ac.Johanne Decano alysque con Canonicis eiusdem Eeelesienostre salubriter existentibus et deuote.

(A meggyszln es sotet ibolyaszin sodrott zsindrrol a pecset lesza-kadt es elveszett.

Eredetije bartyan, nyilt alakban. Kendeffy-csalad leveltaraban.]

4Peter, bazini es szt-gyorgyt: grtif, orszagbtro s erde!;,i va/-

.ddnak Szekely (11I'aros) Vdsarhelyen I50I . .febr. o-dn a gyula-jehervdri kdptalanhoz t1ztezett beigtatdsi parancsa. A kaptalan/elentese, nuly szerint Bo/esd£ Laszlo va.Jiiaz·es Mihaly kdpldnkz"kttldottek aZ011-evi dpril ho ro-dn a Sylban megjelenven, Ken-deffy llf'llzdlyt statualni akartdk; azonban a hdlszeg-vtiiek':nemesseg' felenvolt tag/at" a kerdeses teruletekhez .Jogokat .J"elentet-tek be. E1nlltett nemesseg' is Kendeffy M£hdly kozt ott a nelysz{-nbz bekeegyezmeny fotl letre. Mtnek kovetkezteben a Kende.ffynekmaradt /oszdg1'eszek hatdroltatnak; es csak ezekbe i'gtattatik be.

Capitulum Ecclesie Albensis Transsiluane, Omnibus·christifidelibus, Presentibus et Futuris, Pres ens Scriptuminspecturis, Salutem in omnium saluatore, Ad vniuersorumnoticiam Harum serie volurnus peruenire, Quod Nos IitterasMagnifici domini Comitis Petri, Comitis de Sancto Georgio-et de Bozyn, Judicis curie Serenissimi principis dominiWladislai dei gracia Regis Hungarie et Bohemie etc. nee-non Wayuode Transsiluani et Comitis Siculorum, Introducto-rias et Statutorias, Nobis, Amicabiliter loquentes et direetas,Ea, qua decuit Reuerencia, Recepimus in bee verba, Amicissuis Reuerendis , Capitulo Eclesie Albensis Transsiluane,-Comes Petrus, Comes de Sancto Georgie et de Bozyn Judex-Curie Serenissimi principis domini Wladislai, dei graeia Regis

86 .Dr S6LYOM.FEKETE FERENCZ.

Hungarie et Bohemie etc. neenon Wayuoda Transsiluanus,et Comes Siculorum, Amiciciam paratam cum Honore, Dici-'tur Nobis in persona Egregy Michaelis Kendeffy de Malom-wyz, Quomodo ipse, In dominium Agrorum Pratorum atqueFenetorum et aliarum terrarum Arabilium Pterela Malee,.Ratond ac Mwrysowar et Nyakmezew vocatorum, in perti-nencys possessionis Malornwyz predicte Ac districtu de Ha-czak et Comitatu Hwnyadiensi existencium habitarum, ipsumexponentem, noue Regie donacionis ac Juris Regy, in Eis-dem, habiti, titulo, concernencium, legittime vellet introire;Super quo vestram Amiciciam, presentibus petimus diligenter,quatenus, vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedi-gnurn, guo presente, Ladislaus de Boyesd, Aut ValentinusGewse de Losad, vel Barnabas, sin Elias de eadem, seuBartholomeus de Iklod, sin Stephanus de prefata Losad;siue Franciscus de Alpesthes neve Georgius filius eiusdem,.A.1ysabsentibus, homo noster, Ad facies dictorum Agrorumpratorum ac fenetorum et aliarum terrarum Arabilium PterelaMalee Ratond ac Mwrysowar et Nyakmezew, vicinis et commeta-neis eorundem et earundem vniuersis inibi legittime conuocatiset presentibus accedendo, Introducat prefatum exponentem;in dominium eorundem et earundem, Statuatque eosdem eteasdem Eidem exponenti, Simulcum cunctis eorundem etearundem vtilitatibus et pertinencys quibuslibet, prernissenoue donacionis Regie ac Juris Regy titulo, perpetuo possi-dendos, Si non fuerit contradicturn. Contradictores vero siqui fuerint, Euocet eosdem, contra annotatum exponentem,ad terminum competentem, nostram in presenciam, Racio--nem contradictionis eorum reddituros Et posthec huiusmodiIntroductionis et Statutionis seriem, cum contradictorum etEuocatorum, si qui fuerint, vicinorumque et eommetaneorum,qui premisse Statucioni intererunt nominibus, terminoqueassignato, vt fuerit expedienda, Nobis, suomodo rescribatis,.Datum in opido Zekelwasarhel in festo Beate Dorothee vir-ginis et martiris Anno Domini Millesimo Quingentesimo.prime, Vnde Nos, Amicabilibus peticionibus eiusdem domini.Wayuode, gratum prebentes assensum , vnacum prefatoLadislao de Boyesd, homine suo Wayuodali, nostrum homi-·

SYL-VOLGY S BENEPESiT:ESE.

nem videlicet discreturn Michaelem presbiterum, CapellanumVenerabilis domini johannis Archidiaconi de Zolnok, Adpremissam Introductionem et Statucionern suornodo peragen-dam, nostro pro testimonio tra_!lsmisimus fidedignum, Quitandem exinde ad Nos reuersi, Consona voce, Nobis, retule-runt, Eomodo, Quomodo ipsi, feria sexta proxitna post fe-sturn Resurrectionis domini nunc transactum, Ad Pterela, dievero sequenti ad Nyakmezew, Agrorum pratorum atque fene-torum et aliarum terrarum Arabilium, vocatarum , facies,vicinis et commetaneis eorundem et earundem vniuersis,puta Nandra de Pwy, Zthanchwl de Maczesd, Daan etMichael de eadem, Demetrius Kopaz de Wad, Kende deWnchok et Michael Roman de Pesthyen , ac nonnullisquoque alys nobilibus prefati districtus Haczak, inibi legittimeconuocatis et presentibus accedendo, Idem homo wayuodalis,presente dicto nostro testimonio, Introduxisset prefatumMichaelem Kendeffy exponentem, in dominium eorundem etearundem, Statuissetque eadem et easdem, Eidem, Simulcumcunctis eorundem et earundem vtilitatibus et pertinencysquibuslibet, premisse noue donacionis Regie ac Juris Regytitulo, perpetuo possidendas, nullo penitus contradictore appa-rente, Interea vero cum die ipsa sequenti, memorati homoWayuodalis et nostrum testimonium, Super pretactis quoquealys Agris, pratis, ac fenetis et alys terris Arabilibus, MaleeRotond ac Mwrysowar nuncupatis, debitam Statucionemfacere et exequi voluissent, Tunc annotati Nandra de P\vy,Zthanchwl de Maczesd, Daan et Michael de eadem, deme-trius Kopaz de Wad, Kende de Wnchok et Michael Romande Pesthyen, in eorum ac vniuersorum Nobilium et hominumpossessionatorum prefati districtus Haczak, sicuti retulerant,ad eosdem Agros prata feneta et terras Arabiles, MaleeRatond et Mwrysowar, certa Jura habentium, personis etnominibus Executionem huiusmodi Statucionis intercipiendo,cum eodem Michaele Kendeffy exponente, fere pennodumAmicabilis composicionis et subsecute metalis reambulacio-nis separacionis et distinctionis, talem fecissent vnionemperpetuo duraturam, Quod ydem Nobiles superiusnominatj,Consensu etiam ac beneplacita voluntate memoratj Michaelis

88 Dr S6LYOM-FEKETE FERENCZ.

Kendetfy, in eosdern, ac earum ordinacionem et metalemreambulacionern, pure ac simpliciter transfusis, necnon dictishornine wywodali et nostro testimonio presentibus, primoAd partern meridionalem, vsque Marysowarpathaka, ac deindeversus plagam occidentalern, vsque Kaprysowarpathaka fiuuiossuis vocabulis norninatos neenon dehin e ad plagam septem-trionalern vsque ad quendam portum, parumper a fluuio Syl-pathaka distantern, et rursum ad eandem partem meridiona-Iem ad quendarn Alpern Wolkanhawasa vocatum, procedendo,ac per eundem vsque ad terminos metales parcium Trans-alpinarum prospiciendo et demonstrando, cunctos Agros,prata feneta et terras Arabiles, intra huiusmodj metalescircuitus, Adiacentes, et Alpes predictos, vsque ad huiusmoditenninos metales parcium Transalpinarum, extensiue demon-stratos, Saluis vniuersis Agris pratis fenetis et cunctis terrisArabilibus atque ....Alpibus, extra prefatos metales cireuitus etAlpes demonstratos, adiacentibus, que totaliter et exintegroprefatis vniuersis Nobilibus et hominibus possessionatis ante-fati districtus Haczak ac eorum Juribus imperpetuum reman-sissent Eidem Michaeli Kendeffy, suisque heredibus et poste-ritatibus vniuersis, pure simpliciter ac perpetuo possidendacommisissent, In quorum prernissorum faciebus, ydem homowayuodalis et nostrum testimonium, tribus diebus legittimis,Juxta Regni consuetudinem, moram facientes, similiter contra-dictore vIlo non apparente, In cuius rei memoriam firmita-temque perpetuarn, presentes litteras nostras priuilegiales,pendentis et Autenticj sigilli nostri munimire roboratas EidemMichaeli Kendeffy, Juris sui ad cautelam duximus conceden-das, Justicia suadente, Datum decimaoctaua die, dicte sequen-tis diej Execucionis pretacte Anno domini supradicto, Vene-rabilibus dorninis, Mathia preposito, Bartholomeo Cantore,Michaela Custode et Simone Jankaffy decano alysque con-Canonicis ejusdem Ecclesie nostre salubriter existentibus etdeuote.

(FugglS pecsete zsin6rjavaI. egyiitt teljesen elveszett.Eredetije nagy negyedret alaku hartyan, Kendeffy-csalad lev~l.

taraban.)

SYL-VOLGY 5 BENEPESiTESE.

5·II. Uldszlo lurdty Buddn I504. nov. Ip-en engedelyt ad

J~endeffy Mt'kdlynak, nogy atpokon-tult' (oldk) reszek6UI I2sdtorral czigdnyokat telepithessen Ie java'ira jo6bdgyok,:"l.

Nos Wladislaus Dei gratia Rex Hungarie et Bohemie'etc. Memorie commendamus, tenore presencium Significantes,quibus expedit Vniuersis: Quod nos cum ad SupplicationemNonnullorum fidelium nostrorum, Maiestati nostre pro partefidelis nostri, Egregy Michaelis Kendeffy de Malomwyz, pro-pterea factam, tum vero habentes consideracionem, ad fideli-tatem et fidelium seruiciorum merita eiusdem Michaelis, Queipse Sacre imprimis huius Regni nostri Hnngarie corone, acdeinde Maiestati nostre, sub locorum et temporum varietate,pro suo posse exhibuit et irnpendit, Eidem Michaeli Id an-nuendum duximus et concedendum, vt ipse de partibus Regninostri transalpinis, pharaones siue cinganos cum duodecimtentorys, seu solitis eorum habitacionibus, ad Bona et posses-siones suas, in partibus Regni nostri Transsiluanis, habitas,moraturos adducere, ipsosque vbilibet in eisdem Bonis suis,instar aliorum Jobagionum et colonorum suorum, tenere etconseruare, atque ab eisdem prouentus suos solitos, exigereet percipere, libere valeat at que possit, Heredesque et pos-teritates eiusdem vniuerse, valeant atque possint: Immo annui-mus et concedirnus, Harum nostrarum, vigore et testimonioliterarum mediante, datum Bude in festo Beate Elizabeth Vidue,Anno domini Millesimo, Quingentesimo quarto. Regnorumnostrorum Hungarie etc. Anno decimoquinto, Bohemie veroTricesimo quinto.

Relatio Magistri Philippi perpetui Bachiensis SecretaryRegie Maiestatis. Jobbr6l egeszen lent: P. 4•• ' ••

(Szoveg alatt a voros viaszszal lenyomva volt nagy pecset toredekei.Eredetije negyedret hartyan, Kendeffy-csalad leveltaraban.)

6.Httn),adt' Janos korm'd1zyzonak Temesodrot: 1447. hi aug.

S -en kelt levele. Fo/soro//ainak a had/ora/ok, 11lelyekIJena Ken-

Dr SOLYOi\l.,FEKETE FERENCZ.

deifyek elevulhetetlen erdemeket szereztek, Is melyekert a k01'mdnyt,(}"ado.~nyozza Boldogasszony/alvdt, Tythe1o//ai'ztJa,IJtrtokotstb., sib.'Ezen' 'Iudl!falva kozseg nemely okmdnyokban Ptomenicza szld?,os-;'liagyoldhos elnevezessel tS ell!jon. Mely~"k, kozseg legyen ez aH dtszeg-videken, nem lehet btztosan tudni. Ped£g a K entkffyekmagukat netllelykor «de Plomerucza» eJlJnevvel tS {rtdk.

Nos Johannes de Hwnyad Nomine et Irnpersona Sere-nissimi Principis domini Ladislai Electi Nati condam DominiAlberti Regis Hungarie etc. Euisdem Regni Gubernator,Memorie commendamus tenore presentium significantes, quibusexpedit vniuersis, Quod nos grata retributionis vicissitudine,.benemeritis respondere cupientes, Illis potissime, qui se etopere, et consilio, in agendis huius Regni Negocys, perui-giles, atque sollicitos reddiderunt, Consideratis itaque multi-modis fidelitatibus, et fidelium obsequiorum gratuitis meritis"sinceris complacentys, virtuosisque gestis. Egregiorum Johannis.fily condam Kende, fily Kende, Item Ladislai Kenderes, etNicolai, filiorum prefati Johannis Kende, de Malomwyz, qui-bus ipsi, Sacre Regni Hungarie Cerone, et expost nobis inplerisque locis, et temporibus opportunis, Exercituumquetam Regalium quam nostrorum, plerauice motorum, expedi-tionibus, Signanter vero cum Serenissimus princeps, dominusWladislaus, hungarie, polonie, etc. Rex, leuato suo Exercitu,

.partes Rascie subintrando, multa preda capta, et igne, et gla-'dio, vastasset, vbi tunc, maxima potentia Turcorum pululabat,vastasset, confiniaque ipsorum seuissimorum Turcorum vtputaMontem et seruitum Zelathicza dictum vsque peruenisset, vbiprefatus Johannes, ceterique prescripti, rnaiora, non sine ipso-rum sanguinis effusione, quam credi potuisset, lateri nostroadherendo, srenuitatis opera fecerunt, Tandem vero secundo,cum prefatus dominus noster Rex, re prenotato in prescriptoprimo Exercitu suo e celis dato glorioso triumpho, rursusmoto suo validissimo Exercitu, Regnum Bulgarie, tenutas.scilicet prefatorum Turcorum, inuadendo, vsque Nigrum Mare,locum scilicet Warn a, peruenisset, ibique cum seuissimo Irnpe-ratore Turcorurn, et eius maxima potentia, acerrimum confiictumcommisisset, ydem quasi inuicti viribus, semper lateri nostroadherentes maxima abhostibus ipsis premia, reportauerunt, et

SYL-VOLGY S BENEPESiTESE.

caput nostrum a pleris periculis preseruarunt, Postremo verocum nos suscepto huius Regni Gubernationis officio, ex man-dato vniuersorum Regnicolarum prenotati Regni, contra Se-renissimum dominum Fridericum, Rornanorum Regem, prorecuperatione Sacre Corone, ac rehabitione Castrorum pre-tacti Regni, tunc erga manus suas habitis, nostrum satisarmatum Exercitum mouissemus, et totam patriam eiusdemcircumiacentesque Ciuitatis Wiennensis terras igne et gladiovastassemus,. ydem maximam huic Regno in .eodem Exercitugloriam atque gloriosos titulos reportare studuerunt, Intuituquorum volentes ipsis nostram exhibere beneuolentiam fauo-rosam, Opidum Regale Bodogazzonfalva vocatum simulcumforo Ann uali, et Theolonio suis, necnon possessionem Tythewf-falwa, Item medietatem possessionis kernyes, necnon similitermedietatem possessionis poclise, Preterea quartam partern pos-session is fizeech, ac similiter quartam partam possessionisGelacz et portionem possessionariarn in possessione pogyen,que dragoslaw et Radwl wak dicti de Kernyesth prefuisset,sed per Jusregium quod nunc in eadem fore' perhibetur, adSacram Coronam deuoluta fore perhibetur in Comitatu Hwnyadin districtu Hatzag existentes, cunctiscum eiusdem et ipsarumvtilitatibus et pertinentys, terris scilicet arabilibus, cultis et incul-tis, pratis, siluis, nemoribus, montibus vallibus, pascuis, fenetis,piscatoris, vineis vinearumque promontorys, Molendinis atqueMolendinorum Iocis, generaliterque quibuslibet vtilitatum inte-gritatibus, quouis nominis vocabulo vocitatis, ad prescriptosOpidum, villam, necnon portiones possessiona~as, de Jurespectantium et pertinere debentium, sub ipsius et earundemveris metis, et antiquis, eisdem Johanni filio Kende, necnonKende, alysque prescriptis, ipsorumque heredibus et posteritati-bus, vniversis, Auctoritate nostre Gubemationis, necnon con-sensu vniuersorum dominorum prelatorum et Baronum ad Idaccedendo, omni eo Jure, quo Regiam Maiestatem aut ipsiusSacram Coronam quibuscunque modis et rationibus concer-nerent dedimus, donauimus, et contulimus, ymmo damus, dona-mus et conferimus, Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendos

. tenendos pariter et habendos, Saluo Jere alieno, harum no-.strarum vigore et testimonio literarum mediante, Datum in

.ur SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

Themeswar, in festo beati Dominici confessoris Anno dominiMillesimo quadringentesimo quadragesimo septimo.

(Urlatan a voros viaszszal lenyomva volt pecsetnek csak tored~keilathat6k.

Eredetije nagy negyedret alaku bartyan. Kendeffy-csalad level-UTaban.)

7·Hunyadi Mdl)'ds kt'rdly Korosbtinydn 1462. deczember 18-an

Jolsorolia a Kendeffyek halhatatlan had£ erdemez·ket; meg-emlit,:JObbekkozt Kende.f!j' MikMs1zak a Vulkdn havasokon a eorokakellen,·vUielemben elestet. Mindezen erdemek 1limi vtszonztisaul ado-mdnyozza VdrallJa birtokol, az oltani Brtoronynyal egyutt, oala-mint H dlszeg vdrosdban szedetni szokott evi ado-jovedelmet.(tributum) .

Relacio Emerici de Zapolya Supremi Thesaurary Regis.

Nos Mathias dei gracia Rex Hungarie, Dalmacie,-Croatie etc. Memorie commendamus tenore presencium si-gnificantes, quibus expedit vniversis. Quod licet Regale sit-officium cunctorum fidelium suorum merita, condignis retribu--eionibus prosequi eorumque animos fauoribus incendere ille-ctiuis meritorumque qualitate pensata, munificencia regia illisliberalius debet se diffundere, qui maioribus virtutibus amplio-ribusque obsequiorum laboribus excellenciora premia meru-erunt, hoc modo enim et Regum laudabitur discrecio et sub-ditorum animus ad exhibenda opera virtutum feruenciusaccendetur, Hoc ergo ducti respectu considerauimus preclaramfidem inclitas virtutes multimodaque obsequiorum generafidelis nostri dilecti Egregy Johannis Kenderes, fily Johannisfily Kende de Malomwyz qui tam condam Illustri dominojohanni de Hwnyad, Gubernatori huius Regni nostri hungarieGenitori nostro carissimo quam expost eciam nobis indefessasollicitudine fidelis obsequy se reddidit sumpme gratum, Exquibus pauca pro futura suorum operum laude presenti-bus duximus inserenda. Et in primis referendum occurritquanta dUigentia et sollicitudine prefatus Johannes, Sacrehuius Regni nostri hungarie Corone seruiuit, specialiter vero,memorato condam Genitori nostro,. vsque ad vite sue tempora,

SYL-VOLGY S BENiPESiTESB.

in rnultis expeditionibus exercitualibus, quas idem- in tutandoRegno nostro hungarie, siue contra Turcos, siue alios eiusdemRegni nostri emulos et impugnatores fecit, iugiter adhesit, etvi tam exponere casibus fortune non formidauit, sepe eciamcapitis periculum bello et armis adyt, et hysquoque tempo-ribus, dum prefatus condam dominus Genitor noster Turdsseuissimis, qui partes Transsiluanas Regni nostri solita flagi.ciaac hominum et rerum predam acturi subintrarant, in locoWaskapw vocato, strennuo congressu occurrisset, Consequen-terque dum Turcorum dominus magnum sue potencie vndiquecoactum robur sub conductu Base sui videlicet principalisvicegerentis armis et numero instruxisset, Ipseque Basa huius-modj attrocem exercitum In primis In partes Transalpimas du-ctaret vt ea vastata de hinc Rursum In partes Transsiluanas, va-stator succederet, Illiquoque memoratus condam dominus Genitornoster similiter occurrens vtraque vice etema laude memora-biles victorias reportasset. Similiter in bello quo ipse condam.dominus Genitor noster Regnum Rascie et Bwlgarie trans-gressus in Turcos vsque ad oras Romanie penetrasset, in quo-quidem congressu crebris precipuis vero factis prelys, conti-nuas adeptus victorias, ingenti hostilium hominum et Rerumpreda honustum Exercitum saluum reduxisset, In alys eciam.binis prelys quorum vnum dictus condam dominus Genitor-noster prope mare, Reliquum vero in campo Rigo apellato,cum ipsius Turcorum principis persona et tota sua potenciaperegit Ipse Johannes Kenderes semper pro strennui militisofficio, cum eodem domino Genitore nostro personaliter inter-fuit. In quibus complures familiares caros, sibi bello calamitate-raptos amisit : propryque sanguinis multum effudit Nee pre-termittimus, qualiter duo fratres eiusdem Johannis, Ken devtpote et Nicolaus, pro Sacra Corona huius Regni nostri,.vitam ponentes virtutes suas fuso sanguine eterne Iaudi com-mendarunt. Ipse enim Kende in conflictu sub fortalicio Somosprincipali tunc domicilio latronum qui hoc Regrum vastareconsueuerant, cum huiusmodi latronibus et turbatoribus Regninostri habito, cum nonnullos militares actus peregisset, postinteryt.

'94,

Dr SOLYOM·FEKETE FERENCZ.

Et ipseque Nicolaus in Alpibus Walkan, dum se viri-bus Turcorum opponeret, per hostium arma occubuit.

Sed et in alys eunetis negocys gerendis et rebus belli cis :Antelatus Johannes Kenderes, cepte dudum fidelitatis opera,-eontinuo eremen to augens a primordio sue etatis vsque adhee tempora pro Sacra Corona Regni nostri continuus atquevtilis fuit, et nunc prudentis consiliary, nunc vero strenuis-simi rriilitis egit officium. Cuius Iaboribus hacuice alique:premia rependere volentes, possessionem nostram Waralyavocatam in districtu de haczag et Cornitatu de hwnyad habitam,neenon Turrirn lapideam in territorio eiusdem possessonisWaralya appellate, existentem: Simulcum Tributo in Opidonostro haezag exigi solito ae cum cunctis eiusdern possessionisvtilitatibus, et pertineneys quibuslibet, Terris scilicet arabilibuscultis et incultis, Agris, pratis, pascuis, campis, siluis, Ru-betis, Nemoribus, Montibus, vallibus, vineis vinearum promon-torys, aquis fluuys piscinis piscaturis Aquarum decursibus,Molendinis et Mollendinorum locis: Ac generaliter quarum-libet vtil'itatum et pertinenciarum suarurn integritatibus, quo-uis nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis et anti-quis, Memorato Johanni Kenderes et per eum Egregio ladislaofilio dicti Johannis illy Kende fratri suo carnali, eorumqueheredibus et posteritatibus vniuersis, de manibus nostris Regysdedimus donauimus et contulimus, jmmo damus donamus etconferimus. Jure perpetuo et irreuocabiliter possidendas, tenen-·das, pariter et habendas, Saluo Jure alieno. Harum literarumnostrarum vigore et testimonio mediante, quas quidem literasnostras in formam nostri priuilegy redigi faciemus, dum nobisin specie fuerint reportate. Datum in Keresbanya. Sabbatoproximo Ante festum beati Tome Apostoli. Anno dominiMillesimo Quadringentesimo Sexagesimo secundo.

(Szoveg alatt voros viaszsaal hartyadarabba nyomott nagy pecsettel,melynek rajza kiduzzadt es elmosedott, Hatlapon a kesdbbt kez altaIrea vezetett tartalomjegyzeten kivul e sz6k is folfrvak : .Vallet usque adLadislaum .• Ugyanott a regestralas jelszavai is lathatok.

Eredetije nagyobb alakti hlutyan. Kendeffy-csalad leveltaraban.Atrrta maga Matyas koronazasa utan : tovabbd Bazini Gyorgy orszagbfr61501. cvben, Corvin Janos ellen hozott hatalrnaskodas miatti iteleteben.)

A MAROS ]OBB PARTI BARLANGOKRO\TID ISMERTETESE.

TEGLAS GABOR-tOI.

(Kivonat.)

Hunyadrnegyerol par evtized elott alig sejtette volnavalaki, hogy nerncsak regiseg-lelhelyeivel erdemli meg aszaktud6s figyelrnet , de valtozatos meszszirtjeiben is annyibarlangot rejteget, hogy meg a gomor-szepesi Erczhegyseg sa Bihar meszteruleteivel is versenyre kelhet. Szazadok 6taismeretes nalunk a J6sika Miklos altal is rnegorokitett Cetate-Boli Petrozseny mellett, hova 1869-ig lohaton vagy okorsze-keren zarandokoltak el a touristak. A mult szazad 6ta tudunkLupeny egyik barlangjarol s Zeyk Janos utazasa kozbenernlftesbe hozta Boicza egyik barlangjat. A gy6gyi hevvizeklatogatoi reven az odaval6 kis barlang is bejutott az iroda-lomba. De ennyibol is ABott osszes tudasunk, s en se mer-.tern volna almodni I881-ben, mikor rendszeresen munkabayettem hegyeink barlangjainak kinyornozasait, bogy tobb~vi kitart6 kutatas utan se jutok azok vegere. Ez ido szerint·csupan a Maros jobb partjat ~iserel hegyseg barlangjaival.jottern tisztaba ; a tobbinel sok kiegeszitni , utanpotolnival6m akad .. Azert lattuk rovid vazlatat az Algy6gyt61 IeZamig sorakoz6 barlangoknak a magyar tudomanyos Akade-mia alland6 termeszettudornanyi bizottsaganal level jelente-seim alapjan, Az Algy6gynal betorko16 hosszu volgynekmindjart kezdetenel a feredogyogyi thermakhoz vivo lit koze-lehen talaljuk a Koalja kis barlangjat, Ezt 1876-ban gr.Kun Kocsard, megyenk nagynevii fia, kryprava alakittatas munkalat kozben szep preehistoricus edenyek es cserep-

TEGI.As GABOR.

nernuek toredekei, jaspisszilankok, kofejszek, ket csontar kerul-tek abbel napfenyre,

A fiirdokt81 nyugatra talaljuk a tolvajok barlangjat,mel yet maskep pinczenek is neveznek. Ez se jelentekenyiireg, s torpe bejaroja a belejutast is megneheziti.

A gy6gyi volgyon Bozesig haladva, ott egyszerre haremfele agazik el utunk, Valaszszuk a nyugati vagy madai iranyt,mely azonban csak gyalog vagy lohaton hasznalhato, Mada-nal oly keskeny szirtszoros allja utunkat, bogy csakis viz-ben gazolva haladhatunk azon at. E szoros deli kijarojanala patak bal partja felett egy elfalazott barlang igenyli figyel-miinket .... '\ torok-tatar pusztitasok idejen ugyanis ez a videkbarlangjait hasznalta menhelyiil. A falazas eleg epen fen-maradt s ket sor loresevel tavol tarthata magatol a rendesennem valami kitart6an harczolo portyazo csapatokat.

Idehatolva a regenyes szirtszorosba, a jobb part felett,.de hozzaferhetetlen magassagban latjuk a Besericucrat. Eztulajdonkepen beomlott barlang. Kierkezve Balsa fele, a DosuMeri nevu sziklaban igen nehezen rnegkozelitheto kis bar-langot talalunk. Csak pasztorok kalauzolhatnak el oda, Az egesztarnaszeru kifejlodessel biro Fennebb egy jobbrol betorkolomelleksziklaszoros : a Sincoituluj hasonnevu barlangja erdemlimeg figyelmiinket.

Ezzel a mada- balsai volgy barlangjait kimeritettuk ..l\{ost a kozepso Nagy-Alrnas-Erdofalva kozt kifejlett volgyrekell atmennunk, hol ket parhuzamos meszlancz barlangjaiigenylik a szakember Iatogatasat. Erdofalvatol delre a rovidfutasu szirthasadek kijaroja felett (jobb part) nyilik meg aSeopte sirgyilor (Szerbek tanyaja) nevu iireg, melyet en gr.Kun Kocsdl"d barlangnak neveztem el. Ennek cseppkove-sedesei ritka bosegben es valtozatossagban fejlodtek ki sbats6 obleibol a deneverek egesz felhozete riad tel. A barlanga preehistoricus embernek is tanyaja vala, s ujabb idoben szin-ten menhelyiil szolgalt. Vele szemben a Cetecuja (Varacska)nevd o~kori erode Erdofalvan feltil a Piatra Pestere (Barlang-szikla) beomlott barlangjain kivul negy barlang sorakozik aRaj (Mennyorszag) nevi! sziklafal ala. Egyiknel itt is meg-talaljuk a vedfalakat.

A MAROS JOHH PART! HARLANGOK ROVID ISlIERTETESE. 97

Innen a Perlai: vagy Teia nevii szirtszoros nem levenjarhato, vagy atkerulunk a Muncsel nevu lapos szirtteton,vagy Cseb fele haladva, elebb a harmadik volgyet jarjuk be.Csebnel ujabb sziklaszoros, egy langyos forras (16U C.) sket odun kiviil egy beomlott barlang fogad. A2. innen tova-lejto patak Bakonyanal ujabb kulcsot (Teja) kepez, sot ennekegy mellekaga talszeruleg (Blid) tagul ki. Festoi meszszirtekkoze helyezkedett Cseb falu also vege s azt szinten Tejanaknevezik.

Az erdofalvi sziklaszoros felso nyflasat Glodtol kozelit-hetjiik meg. A het sziklafal szamos apr6 barlangjain kiviil,melyek a kotellel folytatott verbuvalas idejen nagy haszna-latban valanak, egy terjedelmesebb elfalazott barlangot talal-tam a balpart felett.

Algy6gy kozeleben CS'igmondl a Magura alatt nyilikmeg a legkozelebbi barlang. Ez torkolataval nagyban emle-,keztet a skerisovai Gyeszarra, vagyis jegbarlangra, Ep ugytag, pinczealaku torkolattal kezdodik, de belso fiilkei hamarveget ernek, Besericuczanak hivjak. Az osember nyomait ittis 'meg'talaljuk, A szornszed Bdbolna hataraban szinten emle-getnek egy barlangot, melyet azonban meg nem vala alkal-mam felkeresni.

N agy- Rapolt rnogott a kis-rapolti erdok kozt tobb do-lina es ket odu mellett ket nagyobb barlangra akadtam.Az also a fovolgyt81 kisse ejszakra esik a Plesia alatt. A felscderekban meghajolva, tobb agat kepez s kett8s nyilas-gal biro

Banpataknal csak kisebb odukat talaltam a falut61 ke-letre eso vizeses ket part jan. Az ideva16 mesztufa rendkivulhamar oblosodik : de ep oly gyorsan szet is rnallik s ezertiiregei n em tartosak.

Boholtnal, a szepen latogatott vasas fordo kozelebenegy kisebb barlang varja a gondozast, mikor a furdovende-gek egyik kedvencz kirandulasi pontjaul szolgalhat. A Deva-r61 Boiczara vivo postauton Krecsunyesdnel (Karacsonyfalva)ket ellentetes MagIera neva szirttetd alatt jelentekeny esosembertalli1ag is figyelmet keltd barlang mutatkozik. A kre-csunyesdi oldalon legnagyobb a Balogu, melyet en dr, Szab6

A hunyadmegyei lon. es reg. tars. e,·konyvc. 7

98, , ,

TEGLAS GAHON.•

J6zsef egyetemi tanar nevevel vezettem be az irodalom ba.Ennek harem szakaszaban przehistoricus maradvanyokat astamki s eloreszebol egy ag a tetore szolgal, ugy hogy az os-ember vaiosagos egerutul hasznalhata, Az els8 szakasz vegenegy ktirtoforma dolina nyilik ismet a szabadba,

Meglehetos veszelyes sziklaosveny szolgal innen a Hun-{alvy Jdnos-barlanghoz. Ez elfalazott allapotara utalassal zidueel din sus (felso elfalazott barlang) nevet visel. Tagas eshosszu csarnokaban a deneverek biztos menhelyet talalnak.

A ket ernlitett nagy barlang alatt egy kisebb elfala-zott barlangot hozhatok emlitesbe.

Karacsonyfalvatol Pestere (Barlangfalva) fele haladva,a Farkasverem (Gropa Lupuluj) erdemel emlitest. A tetonhatalmas dolinak uregei tatonganak, Barlangfal va mellettcsak ket kis odut talaltam.

Visszaterve a boiczai utra, abbol keletre a boiczai Ma-gurdtg kell kihaladnunk, hogy a Csorokot (Sur) elerjuk. Ezeklepcsozetesen sorakozo ragas uregek s a fels8t baro EotvosLorand, az akadernia all. terrneszettudomanyi bizottsagi e18-adoja, az alsot gr. Kuun Geza tarsulati elnokunk nevevelkivantarn kitiintetni.

Boiczanal a helyseg felett meg egy kis barlang (Tol-vajbarlang) nyilik meg.

Ormmgydnd! a Ruptinaban (szoros) egy hozzaferhetet-len barlang; Valis ora fele pedig egy kettos nyilasu nagybarlang van, melybe a Pestere mogott lefuto patak beha-ladva, eltiinik.

A Maros-rnenten lefele haladva, Guraszaddudl tarul felisrnet egy barlanggazdag volgy. A fovolgyben Kernavinesdes Danulesd kozt egy barlangon foly at a patak. Ezen kivulott egy kisebb Ordogbarla1zg is talalhato.

A Belso-Bojrol (jobb) beszolgalo volgyre terve, F.-Eo;"falunal a patak egy barlangb61 ornlik ki. Ennek eltiin.esipontjanal ·egy ujabb barlangot talalunk. Ez a barlang csepp-kovei altai is figyelmet. kelt maga irant s egy felso sza-kaszaba letraval juthatunk e1.

A boji volgybol nyugatnak a Godinesdre ereszkedhe-tiink, mikozben szarnos dolinat erintunk. Godt'nesdet kat bar-

A ~IAROS JOB» PARTI RARI.ANGOK. ROVID ISMER'fETESE. 99

1angj a teszi nevezetesse, A felson egy patak foly ki s abbanpreehistoricus maradvanyokat talaltam. Az also barlang sok..kal terjedelmesebb szep csepko (stalactit es stalagmit) alak-zatokat mutat, de negy agazatai koziil egyik sem nyUjtotttortenelmi adalekot.

Vegre Tomesdnel kell egy kis barlangot felemlitenem.Ennyiben adhatom a Maros jobb-parti barlangok rovidre

fogott lajstromat.

HUNY ADl\1EGYEI CZEHDIPLOMAK.

Kivonat 5665 ANTAL felolvasasaibol.

S66s Antal, mig Devan lakott, mint az iparos-tanonczokiskolajanak igazgat6ja kivalo buzgalommal gyujtotte es is-mertette a hunyadmegyei czehek diplomait es privilegiurnait.

A czehdiplomak kozt legregibb a szaszvarosi szticsoke,melyet tobb tekintetbol erdekes voltanal fogva kozlunk egeszterjedelmeben. A diploma kelt Is89 majus 3-an, latin nyelven.

«Mi Baier Janos polgarmestere es Huet Albert kiraly-biraja Szeben varosanak , H8gyes Andras polgarrnestere esEisenberger kiralybiraja Segesvar varosanak , Otves Balintbirokepe es Sompolius Sebestyen hutos notariusa Brasso va-rosanak ; Meszaros Mihaly polgarrnestere es Ernestus Fulopkiralybiraja Medgyes varosanak , Kalmar Benedek szekbirajaSzaszvaros szeknek stb. stb., ugy mint az erdelyi szaszok egeszuniversitasaban elsoseget viselo szemelynek adjuk emlekezetre,bogy mi mind a szebeni sziics-czehbeli okos es becsuletesmesteremberek keresere, mind Szaszvaroson lak6 okos esbecsuletes Szots Istvan varos eskudtje, Csiki Mihaly, Med-gyesi Matyas es Kelneki Balint; ugy a maguk mint aszaszvarosi szticsmestereknek kepeben es szernelyeben be-adott keresokre rea hajlottunk, es megengedtiik, hogy ezidotol fogva emlitett Szaszvaros varosaban szabad legyen asziicsoknek czehet szervezni es tartani, mint ezen Erdelyorszaganak tobb szabad - kulcsos - es mezovarosaiban is.Hogy pedig torvenyok legyen, mely szerint a szaszvarosisziicsOk czeh6ket f61alHthassak es magukat ahhoz szabhas-sak es mestersegoket gyakorolhassak es gyakorolni tudjak,

HUNYAf):\f I~GYEI CZI~HDrpLOMAK. 101

elejok adtuk az alabb megirt articulusokat, a melyekkeJkozonsegesen elnek ezen Erdelyorszagnak mas szabad kul-esos - es mezovarosabeli sziicsoknek egesz czehei , melye-ket, hogy felbonthatlanul megtartsanak, ez leveliinknek ren-deben nekiek kiadtunk, melyeket is megnevezett Szaszvarosvarosanak szucsei is mitolunk igen kedvesen vettek azonigerettel, bogy azok szerint elnek es mestersegoket azok sze-rint gyakoroljak, es hogy azon articulusokat felbonthatlanulmegtartjak, azon articulusokban foglaltatott es kitetetett hun-tetesek alatt.

Mely articulusoknak rendi szerint va16 ez: I. A czehconventusaban czehbe bevett szemelyeken, mesteremberekenkivul senki is ne adhibealtassek, hanem ha a dolog postu-Ialja. z-ik, Senki ebbe a czehbe be ne vetessek, hanemhajarnbor, tisztesseges es tiszta agybol szuletett, akar legyen azoreg mesterember, akar legeny,. akar inas , olah nembol valo,se legyen. Es az inas a czehnek szokasa szerint adattassek esallittassek a rnestersegre , es a czehbe tartozzek letenni negyforintot minden haladek nelkul es negy esztendeig inas-kodni; a Mester pedig az inast probara tizennegy napnaltovabb ne szolgaltassa. Valaki ezt nem cselekszi, a czeh elottbuntettessek egy forintig. Ha pedig valamely mesterembemekfia mas mesternel inaskodik, nem ad tobbet a czehbe egyforintnal es harorn esztendeig tartozik inaskodni. Hogyhapedig valamely inasnak a gazdaja meghalna, mielott inas-·esztendeit eltoltene, mas gazda adassek neki, hogy igy tanuljameg a mesterseget es toltse ki inasesztendeit. 3. Valamelyrnesterlegeny mesterseget meg akarja mutatni es remeket.akar szabni, a czehnek szokasa szerint engedtessek meg; hapedig valamely mesterlegeny mestersege bemutatasa elottmegmatkasodik vagy hazasodik, a czeh e18tt elengedhetleniilmegbuntettessek negy forinttal. 4. Valaki mester akar lennies a czehbe akar allani tegyen le a czehnek het forintot;es eloszor, mikor beall, tartozzek letenni legalabb egy forin-tot, a. tobbit pedig ido vartatva, Ha ki pedig alkalmatoslenne, a fizetest mindazonaltal nem akarna cselekedni, til-tassek el muvet81, es vetessenek el tole az inasok es tanultlegenyek , _- mig a mesterekkel meg nem bekult, Egy

102 s66s ANTAL.

mesterember se tartson tobb inast, hanem egyet; sem pedig-mas inast ne fogadjon addig, mig az egy inas negy eszten-d8jet ki nem tolti. Es ha valamely inas mestergazdajat id8el8tt elbagyandja es negy hetig vissza nem megyen a gaz-dajahoz, minden engedelem nelkiil, mikor ujolag a mester-segre vissza akar menni, a czehben megbiintettetik egy frtig.5. A mesternek holta utan maradt ozvegye, fiai es leanyaegesz czehbelieknek tartatnak, es tobbet nem adnak, hanemegy forintot. Es valamely mester vagy annak felesege afiainak meg akarja tartani a czehet, minden esztendoben tar-tozik a czehbe beadni egy forintot es egy font viaszt. A kiazt nem cselekszi, fiai el nem idegenittethetnek a czehtol,han em annak utana, mikor czehbe allani kivanjak, azokategyszer s mind tartozzanak Iefizetni. A ki pedig a czehet elakarja hagyni, szabadsagaban all. 6. Valamely mester a czeh-mestereknek a czehet illeto kozonseges es torvenyszerinti dol-gokhan nem engedelmeskedik, a mestersegnek bevett rendies szokasa szerint, toties quoties egy font viaszig rnegbun-,tettetik. Es a mely mester mas mestert meghazudtol, vagymegszid, egy forint buntetesen marad. A vert, verest eseroszakot pedig senki meg ne mereszelje itelni a bir6nakhire es akarata ellen egy gira ezust buntetese alatt. Sempedig senki meg ne tiltassek a maga szuksegenek a becsu-Ietes tanacs elott va16 megjelentesetol es az irant va16 pa-naszteteltol. A ki ezt megtiltja, a tanacs elott egy gira eztistigmegbiintettetik. 7. Ha valamely mester meghal, es keszu-letlen boroket hagyott a felesegenel, szabad legyen az ozvegy-nek fel esztendo alatt, egy legenyevel es inasaval k.ikesziteni,es a mi az alatt az ido alatt a czehet illeti, azt a czehnekmegadni tartozik. 8. Ha valaki rnesterseget olyan helyen ta-nulta, a hoI nincsen semmi czeh , az be ne vetessek aczehbe mindaddig, mig' a bfrsagot Ie nem teszi, mint akar-mely inas ugy a negy esztendobeli szolgalatot is. 9. Senkia mesterek koziiI rnastol a legenyt vagy inast el ne idege-·nitse, se a szabad kulcsos varosokban, se a mezovarosokban,a hol czehet tartanak; valaki ezt cselekszi, fel mazsa viasz·~s egy forint buntetesben marasztaltatik el. Sem pedig egymester is a maga arujat kis helyen arulni ki ne rakja, egy

HUNYAD~IEGYEI CZEHDIPLOlJAK. 103

forint buntetes alatt. 10. Egy Mester is tanult legenyevelvagy akarkivel is czehetlen helyen ne dolgozzek, fel mester-asztal buntetes alatt. I I. Egy bor se adassek el kulcsos vagyrnezovaroson kiviil, akar legyen a bor kikeszitve akar ke-szitetlen, az eladott borok aranak elvesztese alatt. 12. Havalamely tanult mesterlegeny valarnikepen penzt talalnafelvenni a mestertol vagy maga gazdajatol, es magat bizo-nyos ideig tart6 rnunkara ajanlotta volna, azt egy mester-ember se fogadja fel es tartsa meg, hanemha annak a mes-ternek akaratjabol leszen, a kinek kotelezte volt magat ,annakokaert egy Mester is valamely oly mesterlegenyt har-rnadnapnal tovabb ne tartson, a ki annakelotte valamelymas rnesternel dolgozott, hanem kerdje meg a mesteremberte18bb, hogy az a mesterlegeny mikepen hagyta el otet ;valaki ezt nem cselekszi, negy font viaszig marasztaltatik el,a czehben. Es egy mesterember is egy mesterlegenynektobbet ne fizessen, hanem minden hat hetre egy forintot;a ki ez ellen cselekszik, a czehben fel mazsa viasz buntete-sen marasztaltatik el. 13. Minden mester a halottat tartozzekelkiserni a czehnek szokasa szerint, egy forint es egy fontviasz buntetes alatt. 14. Semmi torveny szerint ne szabatassekvetele vagy eladasa a rnarhanak a czehben, hanem akarkialkudjek a czehnek minden lekotelezese nelkiil. 15. Egymester is el ne tiltassek a boroknek a varosokon es azok-nak videkein mind sokadalmi napi alkalmatossaggal mindegyeb idoben va16 veteletol, a mint eddig is megtartatott,hogy mindeneknek szabados volt boroket venni, a czehbelimesteratyafiaknak minden tilalmok nelkul , szaraz borokettudni illik; nyers bort pedig senki is sem varosi sem videki,sem pedig egyeb helyekrol sokadalomra jott ember ne mere-szeljen venni, a vett boroknek elvesztese alatt. 16. Ha valakiezek ellen az articulusok ellen eselekszik, mind a kul-esos - mind a mezovarosokban, a hol czehet tartanak, att61a cseled vetessek el, ugy' hogy annak szamara ne legyenszabad a cselednek dolgozni , akar mesterlegenyek , akarinasok legyenek azok, mindaddig, mig azok a mesterekveliink meg nem egyeznek a birsagban. 17. A mesteremberekkozul senkinek sem szabad czehen kivul valo ember sza-

lO~ s665 ANTAl..

mara nyers vagy vad boroket kikeszfteni, a czehbol va16kivettetes alatt, excipialvan a varos ket fotisztjeit, papjaites a martialis embereket. 18. Mikor valamely inas kitoltiinasesztendeit, tartozik neki a gazdaja inasesztendeinek kitol-teserol val6 bizonysaglevelet adni. Es ne is bocsasson elmagatol egy mesterlegenyt is, tisztesseges elmenetele felolvale bizonysag'level nelkul. Hogyha pedig valarnely tanultmesterlegeny vagy inas mashonnan valahova megyen, essemmi bizonysaglevelet sem viszen magaval, hogy mikepenhagyta el gazdajat, annak meg ne engedtessek, hogy dol-gozzek, biintetes terhe alatt. 19. Az se legyen szabad egyczehen kivul val6 mesterembernek is, hogy a hentesektol ke-szitett vagy keszitetlen boroket vagy vad boroket vegyen amegvett boroknek elvesztese alatt. 20. Semmi mas reridelesne rendeltessek a czehben az egesz szaszsag kozott valo uni-versitas tanacsinak hire es akaratjuk nelkul, azon universi-,tasnak lefizetendo husz forint buntetes alatt. Es ezek azokaz articulusok, melyeket a fennernlitett Szaszvaros varosabanlako szjicsok czehenek inviolabiliter meg kell tartani, ez jelenval6 leveliinkben kiadtunk, a melyeknek mindenkor meg-maradand6 erossegokre ez jelen valo leveliinket a mi pro-vincialis rneltosagos kisebb pecsetunknek rea valo nyornasa-val megpecseteltunk es erositettunk. Kelt Szebenben a mikozonseges gytilesunkben, piinkosd havanak harmadik napjan,Urunk szuletese utan ezer otszaz nyolczvankilenczedik esz-tendoben. ))

A vajdahunyadi szabo-czeh diplomajat Szabo Demeteres Szab6 Miklos hunyadi lakosok es polgarok k.erelrnerekiadta Bethen Gabor, Gyulafehervart 1627. evi majusho-10-en. Megjegyzendo, hogy a diplornaban az inasesztendokszabo-lovagiassaggal aprod-esztendoknek mondatnak. Mig aszaszvarosi szucsok diplornaja az elhunyt Mester ozvegyenekcsak annyi kedvezrnenyt nyujt, hogy szabad legyen neki aferje utan maradt boroket fel esztendeig egy legenynyel es egyinassal kidolgoztatni, addig a hunyadi szabo-czeh diploma-janak 6-ik pontja szerint a czehbeli Mester ozvegye mind-addig, mig az ura never viseli, a «rmivet miivelhesse».

A szaszvarosi szab6- es nyiro- (borbely) czeh diplomajat

HUNYADMEGYEI CZEHDJI'LOAfAK. lOS

az elobbinel meg elobb, 16 (2. evi szeptember h6 5-en adta kiBathori Gabor fejedelem.

A vajdahunyadi timarok diplomajat Opra Mihaly es'Timari Marton, czehrnesterek kerelmere kiadta GyuiafebervaronI. Rak6czi Gyorgy, 1635. evi junius h6 Is-en. Ezen czeh-diploma kihirdettetett Hunyadvarrnegye Bacsiban tartott koz-gyulesen 1659. evi jul. z-an, P6kay Gaspar jegyzo altal,

Ugyancsak 1635. evi junius Is-en adatott ki 1. Rak6cziGyorgy altal a vajdahunyadi csizrnadia-czeh diplomaja. Ennek.2 o-ik pontja a kovetkezoket tartalmazza: CI A mesterlegeny,a ki esztendejet tisztessegesen eltoltotte , elsoben mester-remeket, egy sarkantyuval teljes deli csizrnat, egy papucsotkapcsostul es egy keskeny talpu csizrnat tartozzek kesziteni ;mig ezeket csinalja, a ket latornestert etellel ita11aljol tartja.,Es mikor ezeket bernutatja, tartozzek nemzetseglevelet hoznia czeh ele es esztendo elteltevel tartozzek mester-asztaltadni, a melynel ilyen rend observaltassek : tartozzek tizen-ket tal etelt fozetni, melynek gondjaviselesere ket bizonyosMester valtassek, a kik az etkeknek elkeszitesere es fuszer-szamara viseljenek szorgalmatos gondot, hogy valami fogyat-kozas ne legyen az etkezesben. A mesterasztalban pedigtizenket oreg mesternek felesegestul es ket ifju mesternekkell a czehnek rendtartasa szerint jelen lenni. A tars-poharadasban is tartassek ilyen mod: f8zessenek nyolcz. t3.l etkettisztessegesen, hogy a czeh valarni fogyatkozast ne talaljonbennok, mert ha fogyatkozast talal, csak odahagyja, es ujab-ban kelletik isrnet hozzakeszulni.s

Az elobbieknel meg regibb a vajdahunyadi sziicsokczehdiplornaja, melyet Bethlen Gabor fejedelem 1619. evimajus zj-an Gyulafehervaron adott ki. E diplomanak elsapontja sz61 a czehbe-allasrol : Valaki a czehbe allani akar,minekutana a mesterek koze szamlaltatik, a remeket ket hetmulva ferfiu- avagy asszonyembernek val6 kodmbnok kiszaba-saban negy mesterember el8tt megmutathassa, mely kodmonket kecskeborbol alljon : se el ne vegyen belole, se hozzane tegyen. Akkor a negy mesternek tisztesseges ebedet adjon,.es az egesz szucsrnestereknek, mikor az 8 mesterseget meg-mutatja, .negy tal etelt adjon es harom veder bort hOZZOD;

106 soos ANTAL.

felesztendo eltelven, ismet a mester-asztalt adja meg, melymesterasztalt ha meg nem akarna adni, tizenket forintot fizessen.

A hatszegi csizrnadia-, tirnar- es szucs-czeh diplornajat Apafi~Iihaly fejedelem adta ki Gyulefehervaron 1672. evi okt6ber-J-an, mig a hatszegi es vajdahunyadi egyesiilt takacsokczehdiplomajat szinten Apafi Mihaly fejedelem adta ki 1676rnarczius r j-an, Fogarason. A f8 czehrnester Hunyadon, avice-czehmester Hatszegen lakott. '

A devai csizmadia- es timar-czeh diplornajat III-dikI{arolyt6l kapta, 1720 junius h6 7-en. Ez evben Devan ....6csizmadia es tirnar iparos volt; nemzetisegre nezve volt 30magyar es 16 roman. E czehnek a leg'eriyek es inasok sza-mara kiilon szabalyaik voltak, melyekben az inas, legenyes mester kozotti viszony szabalyoztatik, valamint a legenyekegyrnas kozotti kotelessegei allapittatnak meg.

A szaszvarosi czehek kozul az asztalos-, lakatos-, puska-rmives- es sarkantyus-czeh diplomajat 1802 szept. h6 i o-anFerencz kiraly adta ki; a czipesz-czeh diplornajanak masolatat1805maj. 30-an adta ki a gubernium. A kalapos- es szabo-czehek1808 marczius h6 7-en, a csizrnadia-czeh pedig 18I0 julius.z r-en keltezve, kapta a guberniumt61 a czehdiploma masolatat,Ezen diplomak reszletesen, es kulon fejezetekben szolanak amesterekrol, legenyekrol es inasokr61. Mindegyik czeh koz-vetlemil a czehmester alatt all, masodik torvenyszeke legyena helybeli tanacs, es a harmadik a szasz nemzet gr6fja.Kernenyen es ketszeres visszafizetesnek biintetese alatt til-tatik, hogy a czeh cassajabol etelre, italra es vendegsegekresemmi koltsegek ne tetessenek, hanem az efele penz bete-gek, sztikolkodo mesterek, szegeny ozvegyek es azok arvai,ugy a minden segely nelkul lev8 beteg legenyek es inasokszarnara, es vegtere a czehnel tortenheto elkeriilhetetlenkoltsegekre fordittassek.

A 34. ij. szerint a pr6baesztend8nek letelte utan alegenynek kotelessege leszen magat a czehgyulesnel jelentenies egy forint taxa lefizetese mellett a megkivantato remekrnunkanak elkeszitesere va16 szabadsagot becsiiletesen kerni.A remek munka pedig alljon a nemet szab6kra nezve egy parnadragban, egy laibiban s egy kaputban, nem kulonben egy

I •

HUNYADllEGYEI CZEHDIPLOMAJ<. lor

raverendanak kirajzolasaban ; a magyar szab6k pedig kote-lesek egy par nadragot, egy ujjas dolmanyt, egy kurta esegy hosszu mentet elkeszlteni, s azonkivul a kornyulallasokszerint egy csakot, egy tarsolyt, egy kis nyeregtakar6t s vala-mely urasagnak nevet nagy betiikkel kretaval lerajzolni;vegtereaz asszonyok szaboi csinaljanak ket hosszu kontost az akkorimodi szerint, egy hosszu ujatlan kontost es valami mas kurtakontost. Ezt pedig nekie egy a czehtol kirendelt miihelybenminden segitseg nelkiil keU elkeszitenie, a mire a latomes-terek fognak feliigyelni, kik is otet egyszer-masszor hirtele-nul meglatogatni s dolga utan latni tartoznak. Az eleiberendelt remeknek egesz elkeszitese utan kotelessege leszena czehnek azt jol rnegvizsgalni, es ha az valosagos jonak esminden hiba nelkul valonak talaltatik, az idegen legeny 30forintot, a mesternek fia felet azaz 15 forintot, es az olyanlegeny, a ki egy mesternek ozvegyet vagy leanyat veszi el,ketharrnad reszt, azaz 20 forintot tartozik fizetni a czehnek,mesternek lett felveteleert. Az ugynevezett a Blaumontag»,vagyis korhelysegre val6 hetf8 semrnikepen meg ne enged-tessek , ha pedig valamely legeny a korhelyek hetf8jet meg-tartana es kedden fogna dologhoz, egesz heti bere huzas-sek le.

Megernli tendo meg az osszes czehdiplomak azon intez-kedese, mely a fiatal mestert kotelezi, hogy egy fel ev Ie-forgasa alatt meghazasodjek, ellenkezo esetben a mesterseg-gyakorlasatol mindaddig eltiltatik, mig meg nem hazasodott,

H I \1AT~~LOS RES Z.

A ,TARSULAT 1885. ES 1886. EVI MUKODE-SENEI{ ROVID VAZLATA.

Osszeallitotta KUN ROBERT, titor.

Az 1885. evi januariusi ulesen Kun Robert a H6ra-lazadas lefolyasat ismertette, mig S66s Antal a devai csiz-madia- es a timar-czeh diplomajat mutatta be. Vegiil Mai-land Oszkar ismertette Rethi Laszlo ertekezeset a Hunyadi-csalad szarrnazasarol es az «olah» sz6 eredeti jelentosegeroles hasznalatarol. Ezen ismerteteshez hozza sz6lott dr. S61yom-Fekete Ferencz az Erdely teruleten vegbement fajvegyiilestilletoleg.

A februarisi ulesen dr. Solyom F. Ferencz «Hogyanismertetnek bennunket es multunkat Bukarestben iI) ismertetiOdobescunak a Hora-lazadas torteneterol irt s a hunyad-megyei romanok kozt elterjesztett muvet. Teglas Gaborismerteti Pulszky Ferencznek ceA rezkor Magyarorszagom,czimti muvet, Szots Sandor pedig felolvassa Buda Adam er-tekezeset a hunyadmegyei emlosokrol.

A marcziusi ulesen Teglas Gabor ismertette Kis-Ka-lant mint r6mai kobanyat, S66s Antal pedig a devai faze-kas-czeh okrnanyaibol ismertette e czeh tortenetet, - Azaprilisi ulesen Teglas Gabor a korosbanyai hegyseg eszakilejtoin elofordulo barlangokat s az azokban talalt preehistoricuscserepeket ismerteti.

A kenyerrnezei ernlek ugyeben kikiildott bizottsag elnoke,dr. S61yom-Fekete Ferencz, ez ulesen terjesztette be kovetkezo[elenteset . «Kenyermezon egy diadalemlek felallitasa tArgya-ban Hunyadmegye kozonsegenek neve ben az alispani hivatalf. evi januar 23-an 12,030 1/1884. sz. a. megkereste a tarsulati

J 12 KUN R6BERT.

valasztrnanyt, hogy a muszaki iratok, valamint az ernlektervrnegtekintese utan adjon velemenyt arra nezve, vajjon a ter-vezett ernlekjel a tortenelmi multnak megfelelo mily helyreallittassek, es azon ernlekjelre mily folirat alkalrnaztassek. A t.valasztmany februarho 4-en targyalvan ezen iigyet elnokletemalatt Barcsay Kalman, Rethi Lajos es Teglas Gabor tagokb61a116 kuldottseget bizta meg azzal, bogy a helyszinen allapitsameg az emlekjel helyet es szovegezze az alkalmazand6 felirast.Tobbszor kozbejott akadalyok es elhalasztasok utan aprilho26-ik napjat tuztem ki hataridoul, midon is a kiildottsegtobbi tagjai akadalyoztatasukat ismet kenytelenek voltakbejelenteni. Nehogy ezen iigy tovabb huzodjek, es a kuszo-bon a1l6 megyebizottmanyi kozgyiiles targysorozatabol kima-radjon, j6nak lattam egyediil utra kelni. De mert elozolegbevonatott ezen kerdesbe, s kulonben is illetekes kozeg,Szaszvaroson Bagya Zsigmond jarasi szolgabfr6t es valaszt-manyi tagtarsunkat folkeresve, kertem a velem valo kiszal-lasra. Ki is ezt a legkeszsegesebben teljesitette.

Tudtam azt egyebek .kozt Lenk Ignacz Lexiconjabol is,hogy Alkenyer hataraban az uj orszagut Mellett epult posta-haz es vendeglo kozt a Kudzsirrol jovo szep hegyi patakmedren keresztiil egy hidnak teglaanyaga es koanyaga azonkapolna romjaib61 vetetett, rnely kapolna ama helyen allott,hol Bathori Istvan erdelyi vajda hadainak derekat vezerelve,sebektol boritottan lerogyott. A postahaz rna is epsegbenall es lakott epulet, melyben az alkenyeri lakossag egy reszeepen valami osszejovetelet tarta. Az orszaguton a rohan6patak folott a hid is meg van, ujabb idok keszitrnenye areginek helyen , a ket parton a116 oszlopok faragott nagykoczkakovekbol epultek, a tobbi szerkezet fabol va16. A ven-degl8 tobb evvel ezelott leegett es csak falai merednek ahfdon ttil par szaz lepesnyire, az orszaguttol - kelet felenezve - baloldala mellette E harom epitrneny folkerese-set es meghatarozasat azert eszkozoltern elso sorban, mertha a romok anyaga itt hasznaltatott fol, azok innet nemfekiidhettek valami nagyon messzire. Visszaterve az egykoripostahazhoz, az ott osszegyiilt lakosok kozin kerdezgettukaz idosebbeket, Egy Miklea Thoma nevu, magat 62 evesnek

A TAaSULAT M'fi'KODEStNEK VAZLATA. BJ

va116alkenyeri parasztgazda· rnindjart jelentette, hogy a ke-resett romok a szant6foldeken alig dzpercznyi tavolsagrafekiisznek, s nerni kis reszben Iathatok most is. MikleaThomat magunkhoz veven, az orszagtiton Szaszvaros felevisszahajtattunk , es az orszagUtt61 Felkenyer kozsegehezvezeto keskenyebb utat elhagyva 5 egy dtilo uton Ioldekkoze kanyarodva, megpillantottuk a hullamzatosan folebb-ernelkedo pontot. A buzavetesen gyalog hatolvan keresztn],a csekely emelkedesti ponton, ket szant6fold erintkezo mes-.gyejen alig egy olnyi miveletlen, teglaval es kotOrmelek-kel boritott helyecske jeloli a kegyelettel keresett helyet.Vezetonk, Miklea Thoma, elbeszele, hogy ott egy meglehet8snagy fiilke volt, melybe harorn ember beferhetett, es afiilke belso falaba illesztve ABott valami felirasos k8; miga fiilke ket szarnyfalan egy-egy toronyszerli 'kiszogelesvolt. Elbeszelte azt is, bogy hallotta a mondat, mely sze-rint ott nagy utkozet esett , mikor az ellenseg riadvavette eszre, hogy vele szemben egesz erdo kezd mozogni.Ez elbeszeles nyilvan arra a tortenelmileg nem -igazolhatohagyornanyra vonatkozik, Mintha Kinizsi PeU temesi ban,hogy a torokot jobban es eszrevetlenebbul megkozelfthesse,az arczvonalban elorenyornulo bajnokainak zold ' gaUyakatadatott volna kezeikbe. A kozlekenynye lett Miklea Thomamegjegyezte meg, hogy az 1848-49. evekben valahanyszorott az uton magyar csapatok vonultak el, sokan letertek, esa leirt emlek-epuletkehez sietve, nemelyek meg Ie is borul-tak elotte a foldre. Ezen eszlelet nem tetszhetett a magya-rok irant ellenseges indulaniaknak, mert az epitmeny csak-hamar szetdulatott , a megmaradt alapot es keruletet az ottbirtok.l6 ket gazda evrol evre tisztogatta a tormelektol estovabb szantotta, mignem csupan a mostani kis szeletet nemjartak be ekeik,

Az ekkent foltalalt pontra helyezkedtem arczczal ke-letnek fordulva. Tiszta kep tarult elem. Igen, Bathori Istvanvajda a maga nehez lovassagaval itt foglalhatta csak el asereg kozeppontjat , balkez felol, az ellenseg jobb szarnyanIe a Marosig terjeszkedtek a szaszok, ~s haruk mOgott azolah harczosok; a balszarny Felkenyer es Romosz hatarai

A hunyadmegyei tort. e8 rei. tArs. evkonyve. 8

KUN ROBERT.

fele az emelkedo hegylanczolatig a szekely hadak altal ala-kittatott. A vezer e folallast valasztotta, .kovetkezo okok-b61: Nem messze az arczel elott rohan a kudzsiri, megmost is, annyi erdo es havas kipusztitasa utan tekintelyes, aSztrigy foly6val majdnem vetekedo havasi patak, es ennekdelr81 egyenesen eszaknyugatnak meno folyasat a jobb par-ton kovetve, egy magasabb es itt-ott meredeken lehullohegylab nyulik el, de a jelenlegi orszagut kozeleben egy-szerre, mintha csak elvagtak volna, megszunik, Balomirkozseg fele sik ternek es oblozetnek adva helyet.

A torokok tehat, tulnyornolag szaguldo lovas nep, zsak-manyukat es rabszljra fuzott foglyaikat Balomir faluban orizetalatt hagyva, ama sfk teren es oblozeten szembe rohanva;csakugyan az ezt onkent is kivano szasz harczosokba utkoz-tek legeloszor, Bathori dandara a kozepen es a szekelyekRomosz es Felkenyer fele j6 darabig vedve Iehettek a patakes dornblanczolat altal, mely dornblanczolatot akkoriban erdoborithatta .

. Mindezek szembetunove teszik, hogy a tortenelmimultnak megfeleloen ernlekjelt ismet es csupan arra a helyreallithatunk, hoi a regebbi ernlekjel torrnelekei rna is latha-t6k. Meg' kell meg e helyiitt jegyeznem, hogy a Bathori--kapolna j6val regebben dolhetett romba; a romok egyreszebol a harminczas evekben hasznaltak anyagot a hidhoz,es talan a posta~, valamint a vendeglo-epulethez , ugyan-akkor emeltetven a kisebbszeru falazat, kozepen az emlek-tablat magaban fogla16 fulkevel. Az 1848-t61 1850. evig ter-jedc idoben ez ut6bbi ernlekepitmeny feldulasa is bekovet-kezett.

A foldnyilak, melyek kozt a keresett es foltalalt he-lyecske emelkedett, - meg pedig a szep sfkot tekin tvecsak emberi kezek altai ernelkedettebbe tett ponton fekszik,eszakrol delnek futnak egyenes iranyban : a kelet felolimesgye Todoran Zarie, a nyugati Viorel Janos alkenyeri la-kosok tulajdonat szegi be.

E pont, mint fonnebb is kiemeltem, az orszaguttol.delnek fut6 iranyban, a. dii18 ut kozeleben mintegy 50 lepes-nyire fekszik a szantofoldek kozott. Tavolsaga a Gyulafeher-

A TARSULAT M"6KODESENEK VAZLATA. lIS

var fele vezeto orszaguttol delnek 3-400 lepesnel nemtobb ; a vasuti allornas foepiiletevel egyenes iranyban esik;az ott emelendo ernlekjel vagy epiilet a vasutrol es az allo-masi helyrol teljesen lathato leszen, de lathato lesz az Fel-kenyer, Romosz kozsegek iranyabol es Szaszvaros felol joveis, valamint Benczencz, Bokaj es a Maros mellett fekvf Al-kenyer falukb61, mely ut6bbi hatarahoz tartoznek es csakugyan.a Kenyermezon fekudnek.

Barrnily jeles pontok kinalkoznanak is Benczencz vagyBokaj hataran, itt kulonosen a br. Szentkereszti tanyajatolnem messze egy szep dombon epen az orszagut mellett: epontokat ajanlani, sz6ba hozni sem lehetne a nelkul, hogya val6di, a kegyelet altal meltan megszentelheto , helyhezok nelkul htitlenekke ne legyiink.

Mindezek figyelembe vetelenel azonban a mar kesztervezetet es rajzot se alkalmasnak, se a czelhoz illonek nemtartom. A kegyelet altal megszentelt helyre miilhatatlanulmasnernu epitmenyt (sanctuarium , kapolna) velek egyediilmegfelelonek. lly nemu epitmeny emelne ra pontot, es afigyelmet igen tavolrol folkelto es lebilincselo lenne; mig azelottiink fekvo tervezet ..nem latszik masnak, mint egy sir-ernleknek nagyobb mereni utanzata,

Ugyanazert inditvanyozom, tegyen a valasztmany ilyiranyban eloterjesztest Hunyadmegye kozgyulesehez. A meg-leva penzalap boviteset akar gyiijte·sek, akar mas utonlehetne vagy 2000 forintig folytatni. Mig e kerdes el nem dol,a foliras szovegezesenek kerdese is elhalaszthato lenne.

Befejezesul meg folernlitern , hogy a Bathori kapolnahelyetol visszafele mintegy haromszaz lepesnyire az orszagutaltal megcsonkitva, egy nagy horpadas lathato. A szep, egye-nes sikon e felotlo horpadas csak ugy keletkezhetett, hogyoda tobb ezer elesett harczos temettetett, kiknek holttesteielporladvan, a folejuk dornborult fold lesulyedt. E korulmenyis azt bizonyitja, hogy e helyen es e helyhez kozel folyt le avilaghird utkozet .

. A dr. S6lyom F. Ferencz altal tett reszletes javaslat akenyermezei 'emlek ugyeben kikiild6tt bizottsagnak adatottki. - E bizottsag a majus h6 9-en tartott ulesben tett e15-

J16 KUN ROBERT.

terjesztese alapjan a valasztmany ez iigyben a kovetkezohatarozatot hozta: Az emlekosztop a hunyadmegyei epiteszetihivatal tervrajza szerint keszittessek el s az alkenyeri vasutiindohaz palyaudvaran belul alllttassek fel, rovid de messzirdlis olvashat6 feliratban orokitve meg a csata idejet es vezereit.1\..rnajdan rendezendo leleplesesi unnepely alkalrni beszedenekmegtartasara dr. S61yom-Fekete Ferencz keretett fel. A regiBathori kapolna helye egy feliratos termesko-tornbbel jelol-tessek meg.

Az 1885. evi rendes kozgyUles junius h6 ro-en Devantartatott meg, a tagok elenk reszvetele mellette A tavolabbvidekekrol jelen voltak: dr. Aranyi Lajos, Szilagyi Sandor,Finaly Henrik, Szabo Karoly tiszteletbeli tagok es dr.Hampel Jozsef, - Grof Kunn Geza elnoki megnyit6ja utan(l. I. lapon) Kun Robert olvasta fel kovetkezo titkari jelen-teset:

Melyen tisztelt Kozgyules !A noveny alkalmas talajban, kedvez8 eghajlati viszo-

nyok kozott es gondos apolas mellett szepen, gyorsan fej18-dik; egy par ev alatt a foldbe vetett mag szep csemeteveno, a tikkaszt6 hoseg ellen htis arnyekot nyujtva, tidfto gyii-molcscsel szolgalva, Ily szerencses viszonyok kozt fejlodo ese-metehez hasonHt tarsulatunk, melyet alapitoi alkalmas talajba,a termeszeti szepsegekben ugy mint torteneti emlekekben esregeszeti kincsekben egyarant gazdag Hunyadrnegyeben plan-taltak el; a magas korrnany bokezu segelyezese, a mfiveltkozonseg folytonos erdeklodese, a sajto buzdit6 elisrnerese,kiva16 szaktud6sok es tekintelyek utbaigazito tarnogatasaimind oly: tenyezok, melyeknek kedvezo befolyasa egyes tar-sulati tagok buzg6 miikodesevel, szorgalmas kutatasaval paro-sulva, tarsulatunkat a: gyors fejlodes utjan mai viragzasarahozta. Az 1880. evi majusho 13·an megtartott alakul6 koz-gydlest is beleszamitva, tarsulatunk ma a hatodik kozgytilesenvan egyiitt, ma fejezi be eletenek, fennallasanak otodik evet.Es ha visszatekintiink, tiszt. Kozgydles, a lefolyt ot evre, ninesokunk az elcsuggedesre , multunk a jovo fejlodesenek biztoszaloga , ezen Cit ev· alatt tettiink annyit, a mennyinek hasonl6

A TARSULAT llUKOnESENEK VAZLATA.

ido alatt vajmi keves videki tarsulat dicsekedhetik; tamisagottesz mtikodesiinkrol mindennemd gylijtemenyeinkben gazdagmuzeurnunk, tanusagot tesznek evkonyveink, melyeknek har-madik kotete is sajto ala van rendezve. De a mily kevessevan okunk az elcsuggedesre, ep oly kevesse van okunk azellenkezore, az elbizakodottsagra , mert minel tobbet dolgo-zunk, minel tovabb haladunk, annal tobb teendot talalunk atarsulati kutatas minden iranyaban, a teendok minden aga-ban. Csak fokozott rnunkassaggal kozelitbetjuk meg a magunkele tuzott czelt, es ezen fokozott munkassagrol tamiskodik atarsulati valasztrnany altal a mult evben kifejtett tevekenyseg.

A valasztrnany a ket havi sziinido daczara is II rendeses ket rendkiviili ulest tartott, mindannyit Devan. Ez ulese-ken kovetkezo ertekezesek lonek felolvasva: julius a-an Teg-las Gabor erdekesen irt es szepen e18adott fololvasasabanismertetett egy kutat6 kirandulast, melyet Majland Oszkares Szinte Gabor valasztrnanyi tagok tarsasagaban DevatolVeczelig tett. A szeptem beri ulesben Majland Oszkar olvassafel ertekezeset a roman nepkolteszetrol, bemutatva az altalamegyenk teruleten osszegyujtott roman dalok, balladak, nep..rnondak es romanczokbol nemelyeket, egyuttal meltatva azokateesthetikai szernpontbol. Teglas Gabor jelentest tesz juliusi-augusztusi kirandulasairol es asatasi kutatasairol, melyeketMajland Oszkar es Szinte Gabor tarsasagaban tett. Ugyan-csak ez ulesen terjeszti be Kun R6bert jelenteset a H6ra-mozgalomra vonatkoz6 kutatasairol, kulonosen a nagyszebenikatonai leveltarban tett kutatasok eredmenyerol. Az okt6beriulesen Teglas· Gabor ismerteti a Petrozseny Mellett emelkedoBoli hegyen fonallott osregi eroditmenyt : Konig Pal a var-helyi Mithra-templomrol s az abban talalt reliefekrol teszjelentest, bemutatva egyszersmind e reliefeknek a tarsulatkoltsegen keszult fenykepeit. Kun Robert ismerteti az 1784.evi Hora-lazadas tavolabbi okait, s altalanos korvonalokbanjellemzi II. J6zsef csaszar kormanyrendszeret, Vegiil SoosAntal, mint vendeg, bemutatja a vajda-hunyadi zarda hazikronikajanak azon reszet, mely a Hora-Iazadasra vonatkozik.A november h6 5-en tartott iilesben dr. Hank6 Vilmos eJte..kezik az erdelyreszi fiird8krol es asvanyvizekrol; Konig Pal

118 KUN ROBERT.

felolvasast tart a Mithra-cultusrol, bemutatva a delrnagyar-orszagi tortenelmi es regeszeti tarsulat temesvari muzeuma-ban 8rzott, de a hunyadmegyei Varhelyen talalt Mithra-relief-nek gypszontvenyet , vegiil Kun R6bert fejtegette a Hora-'la.zadas kozelebbi okait. A deczemberi tiles a kegyeletnekvolt szentelve, a mennyiben dr. S61yom-Fekete Ferencz.Kirinyi Lajos - Rethi Lajos pedig Toth Laszlo elhunytvalasztrnanyi tagok felett tartottak ernlekbeszedet , ugyanezenulesen meg Majland Oszkar is ertekezik a rumen nepkolte-szetben e18fordu16 mithologiai elernekrol : mely felolvasassalkapcsolatosan s annak mintegy kiegesztteseul gr6f Kuun Gezaelnok kiemeli a ktilonfele nepeknel elofordulo hitet a naprol-es holdr6L A januar havi ulesben Kun R6bert ertekezik aHora-lazadas Iefolyasarol Hunyadmegyeben es Zarandban ,S06s Antell; mint vendeg, felolvassa a devai csizmadia- es varga-czeh kivaltsagleveleit, Majland Oszkar pedig ismerteti dr. RethiLaszlo ertekezeset a Hunyady-csalad szarmazasarol es azlolah. sz6 eredeti jelentosegerol es hasznalatarol. A februar-ban tartott ulesen dr, S61yoin-Fekete Ferencz .Hogyan ismer--tetnek benniinket es multunkat Bukarestben i» czirn alattismerteti Odobescunak a Hora-lazadas torteneterol irt s ahunyadmegyei olahok kozt elterjesztett muvet, kimutatva emlinek tevedeseit es ferditeseit. Szots Sandor felolvassa Buda,.Adam valasztmanyi .tagnak a hunyadmegyei ernlosokrol Irtmonographiajat, mig Teglas Gabor isrnerteti Pulszky Ferenez-'nek a ClRezkor Magyarorszagons czirmi. rmivet. Az aprilisiulesen Teglas Gabor a korosbanyai hegyseg ejszaki lejtoinelofordulo barlangokat s az azokban talalt preehistorikus ese-repeket ismerteti.rovideden. Az aprilho 29-iki rendkivuli tile-sen Majland Oszkar ertekezik az argesi zarda epiteserol sannak egy hunyadmegyei variatiojat mutatja be. A rnajusiiilesen Majland Oszkar Xenopol jassy-i ..tud6snak a bukarestiregeszeti tarsulat kiadasaban 'megjelent-s' a rornanok .eredetettargya16' ertekezeset ismerteti es biralja. Ime, ,tisztelt Kozgyii~Ies, a valasztmany mukodese a felolvasasok, ertekezesek esIsmertetesek mezejen;,' alig van- .olyan aga a tarsulati teen-doknek, mely fel ne karoltatott volna.. alig tiles, melyen eg1-Jcet ilyen ' felolvasas -ne .tartatott volna f' .

A TARSlYLAT MUKOnESENEK VAZLATA.

A valasztmany mas iranyu mtlkodeser81 kiemelendonek"tartom . azt, hogy valasztmanyunk a piskii es kenyermezei-csatak emlekeinek felallitasa ugyeben is faradozott.. az elsore.nezve hatarozta, hogy: ket tablat fog -az uj vashidra alkal-maztatni : az egyiket Devarol menve jobb fe181, kovetkezofeHrattal: 1849. februar 9. Piski hid: Bern tabornok es' amagyar szabadsaghosok orok dicsosege. A masik tabla Szasz-'varos felol jove szinten jobbr61 lesz .alkalmazandc ; ezen meg-jeloltetnek a regj hid helye es., meretei : ez adatok azonban.meg nem szereztettek be. -. Nehai Miksa Gyorgy a kenyer-rnezei ernlek felallltasara gylijtest rendezett, 5 a penzt az-erdelyi muzeum-egylet gondozasara blzta. Ez egylet a kozel.500 forintra felszaporodott osszeget atktildte Hunyadmegye.alispani hivatalanak azon felhlvassal, hogy azt a gyUjto czel-jainak megfeleloen hasznalja fel. A megye kozgyii1ese tarsu-.latunkat hivta fel ez ugyben velemenyadasra, folhiva egy-'szersmind a megyei epitohivatalt, hogy az osszegnek meg-fele18 tervet keszitsen. A tarsulat velemenye ez iigyben az,-hogy az alkenyeri palyaudvaron beldl allittassek fel az emlek,.rovid, de messzirol is lathato foliratban orokitve meg a csataidejet es vezereit. A regi Bathory-kapolna helyet pedig,melyet dr. Solyom F. Fer. kutatott ki, egy termesko-tombjelolje. Az alispani hivatal felkeretett egyszersmind, hogy .az-ernlekre szukseges helyet a kozlekedesi miniszteriumtol kerje el.

A vallas es kozokt. rn. .kir. miniszter a foly6 tarsulati-evre is kiutalvanyozvan az 500 forintnyi allami asatasi segelyt,az asatas Varhelyen folytattatott mult 'evi julius es augusztus-h6napokbari. A valasztmany az e nyari asatasok tervenekmegallapitasara egy bizottsagot kuldott Varhelyre, rnely abban:~l1apodott meg" hogy az eddigi kutato eljaras helyett a rend--szeres feltarast fogja a valasztmanynak ajanlani, mit ez el isfogadott .. Az amphitheatrum romjainak megorzesere szintenmegtette 'a valasztrnany a maga kotelesseget, de hogy a'romokat teljesen meg6vnia nem sikeriilt •. azt a tarsulatonkivul fekv8 okokban kell keresniink. A regeszeti targyak-osszeirasa is foganatosittatott ~orjegy~8se.gekkent. A.ltalabankiemelendonek tartom, bogy a megyei hatosag' a legnagyobb.keszseggel tamogatja a valasztmanyt . mindennemu .torekye~

120 KUN R6BERT.

seiben , de fajdalom, hogy az a mi a kozpontra sz61, nemalkalmazhat6 a videkre is egeszen, rnert ambar a szolgabirak

-nagyresze nem elegge dfcserheto buzgalommal jar el a tar-sulat erdekeben, es a Ieletekbol a mi csak megmentheto,megment, megis vannak egyesek, kik teljes kozonyosseggelviseitetnek a tarsulat erdeke! irant, s -annak ugyet sernmibensem mozdftjak ela.

A kozel jovoben a tarsulatnak egy reg'i ohajtasa is:teljestilni fog, a mennyiben a devai varhegy a kincstar altalaz 1886 januar r-en tarsulatunknak fog kezelese ala adatni.A valasztmany a szerzodes megkotesere is megtette a szuk-seges Iepeseket, TIz altal nem csak a devai var fog a tovabbirombolastol meg6vatni, de a varhegy is befasittatvan s utak-kal ellattatvan, egeszsegiigyi ugy mint szepeszeti tekintetbenjelentekenyen fogja emelni a megye es tarsulatunk szek--helyet, Igaz, bogy ez tarsulatunkra uj es jelentekeny kiada-sokat harft, de a valasztmariy mindent fog elkovetni, bogy-a szukseges osszeget a tarsulati penztar megkirnelesevel tar-sadalmi uton szerezze be. - Dr. S6lyom F. Fer. megbiza--tott, bogy a megye teriileten levo helysegek regi magyar-neveit okmanyokbol kutassa ki, hogy azokat hivatalosanismet f61 lehessen eleveniteni. Az ethnographiai gyujtesekerdekeben tobbfele m6don intezkedett a valasztrnany. A va lasxt-manyt Pulszky Ferencz jubileurnan Budapesten kepviseltedr. Arany! Lajos es Teglas Gabor.

Midon a hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulatmegalakult, Erdely akkori kath. piispoke, bold. ernl, FogarassyMihaly volt az else, ki ez alakulast orornrnel udvozolte, s-tamogatasat igerte, Elodjenek ez igeretet a legnagyobb mer-tekben bevaltja Erdely jelenlegi puspoke, Lonhart Fer. 8excellentiaja, ki nemcsak 100 forinttal lett a tarsulat alapito.tagja; banem a foly6 evre is 100 forinttal novelte penzta-runkat, a melyben ugyan sohasem volt valami nagy bosege a-penznek, de a mai kor altalanos betegseget, a deficzitet semismeri. A junius 4..en .lezart es megvizsgalt szamadas szerinta f. evi bevetel volt 3578 frt 75 kr., a. kiadas tett 1043 frt37 krt, Marad keszlet 2535 frt 38 kr. Ebb81 alapitvanyi t8ke:1450 frt, asatasi alap 714 frt, rendelkezesre marad 370 frt.

A TARSULAT MUXODESENEK VAZLATA. 1%1

A tar sulati tagok koziil elhaltak : Pis6 Simon brMiszolgabir6; Porseh J6zsef bradi birtokos, br, J6sika Janoscs. kir. tab orszemagy , Maderspach Viktor iszkronyi birtokoses Pogany Adam valasztmanyi tag, ki f610tt valasztmanyihatarozat szerint egyik kozelebbi iilesen emlekbeszed fogtartatni.,

A tarsulatnak van jelenleg z1 tiszteletbeli, 60 alapit6,159 rendes es 130 partolo tagja .•

A felolvasasok sorat dr. Hampel J6zsef, budapesti egye-temi tanar, kezdte meg, ismertetve a szMgysomly6i es nagy-szentmiklosi leleteket a nepvandorlas idejebol, bemutatva egy-uttal a leletek galvanoplastikai masolatait is. Utanna dr.Solyom-Fekete Ferencz ertekezett V.-Hunyadr61 es HOLS-

datrol. Teg'las Gabor a romaiak devai banyaszatarol, kiilo-nosen azoknak bezsanyi kobanyairol tartott igen erdekesfelolvasast.

A penztarnoki, muzeurni igazgatoi es konyvtamoki jelen-tesek felolvastattak es tudomasul vetettek. - A valasztmanykovetkezoleg egeszittetett ki; felkialtas utjan megvcUasztattak:

Barcsay Bela, Hetyey Gabor, Buda Adam, Buda Imre,Hollaky Arthur, Kis Mozes, Kenderessy Mihaly, Lazar Far-kas, Nemes Samuel, Szereday Aladar es Thallacsek Ferencz.A valasztrnany inditvanyara tiszteletbeli tagga valasztatottdr. Hampel jozsef egyetemi tanar Budapesten.

Az 1885/6. tarsulati ev elso valasztmanyi ulesen kovet-kez8 felolvasasok tartattak: dr. Aranyi Lajos ertekezett azalgyogyi ev, ref. templomokrol, melyekben romai epitkeze-sek nyomai lathatok : Teglas Gabor a boiczai vagy kisbanyaibarlangokat ismertette ; Kun R6bert folytat6lagosan szolta Hora-lazadasrol, kulonosen annak elnyomasara tett lntez-kedeseket emelve ki, mig Kiraly Pal. a szarmizegethusaimithra-templomr61 s annak epiteszeterol ertekezett. A szep...temberi ulesen gr6f Kuun Geza ertekezett a Mithraeultus.fejlodeserol es elterjedesercl : Teglas Gabor Dacia banyasza-tanak oskorat vilagitotta meg nehany fontos adattal, migKiraly Pal a Sopronrnegyeben levo rakosi mithraumot ismer-tette, Az oktoberi tilesen Kun R6bert olvasta fel a PoganyAdam elhunyt valasztmanyi tag folott Irt emlekbeszedet,

KUN R6JiEkT.

A novemberi ulesen Kiraly Pal beinutatott nernely varhelyisfrfeliratokat, tiizetesen sz6lva ez alkalommal a r6mai flame-nek intezrnenyerol. Kun R6bert a Hora-lazadas elnyoma-sanak tortenetet ismertette folytat6lagosan. A deczemberiiilesen Kun R6bert ertekezett a Hora-lazadas elnyornasarol ,Kiraly Pal bemutatta Teglas Istvan r. tag hazi ipari esdiszitesi gyiijtemenyenek azon reszet, melyet a gyiijto Ponorvideken masolt le ; vegiil 806s Antal r. tag ismertette avajda-hunyadi szaboczeh diplornajat es alapszabalyait.

Az 1885. evben az orszagos tortenelmi congressusontarsulatunkat kepviseltek dr. S6lyom-Fekete Ferencz es KiralyPal; az ugyanezen evi orszagos anthropologiai es regeszeticongressuson mint a tarsulat kepviseloi resztvettek Teglas'Gabor, Kiraly Pal, Kun Robert es Teglas Istvan. A ketelso ertekezeseket is olvasott fel az orszagos congressuson.Az orszagos kiallitasra tarsulatunk Mithragyujtemenyet kul-dotte fel, rnelyert a kiallltasi eremmel lett kitiintetve.

A devai Varhegyet ez ev folyaman vette at a tarsulata kincstartol s rnegtetettek a: keno lepesek a befasitasranezve, rnelyet kivaloan elornozdftott a marosvasarhelyi kir.f8iigyeszsegnek 1885. szept. Is-en 5298. sz. a atirata, mely-·nek ertelmeben a Varhegy befasitasa es az aljaban elterulos6st6nak lecsapolasa egeszsegiigyi szempontb61 ,leven elren-delve, ennek keresztulvitelere a devai foghazban letart6zta-tott rabok munkajanak igenybevetelet engedelyezi.

Az 1886. evi januariusi ulesert Majland Oszkar erteke-zett a neptalanyokrol, kulonosen kiemelve a rumen neptalalos meseit : S06s Antal bemutatta a vajda-hunyadi eshatszegi takacsczeh oklevelet es statutumait; vegiil TeglasGabor ismertette Inkey Belanak Nagy-Agr61 Irt geologiaimtivet, A februariusi ulesen dr. S61yom-Fekete Ferencza vajda-hunyadi kincstari uradalom leveltaranak okrnanyai ..b6I ertekezik az Erdohatsag betelepiteserol. Ezen adatok sze...rint a betelepites kezdodott III.' Karoly alatt es tartott foly-tat6lagosan Maria Terezia, II. Jozsef es Ferencz kiralyok alatt.A telepitvenyesek a Vulkan hag6n at Olahorszagbol jottekbe; a kincstartol kapott foldekert hetenkint egy ingyen nap-~zAmot adtak, s evenkint bizonyos rneghatarozott mennyisegu

A TARSL'LAT Mi1KODESENEK yAZLATA. 123

szen egetesere koteleztettek. Az aprilisi tilesen Kun R6bertfolytat61agosan ismertette a Hora-lazadas elnyomasara tettkatonai intezkedeseket, Majland Oszkar pedig a rumen nep-kolteszet rneses alakjair61 ertekezett. Ez iilesen olvastatottfel a vallas- es kozoktatasi miniszteriumnak leirata, melynekertelmeben a miniszter ur 0 nagyrneltosaga a varhelyi asa-tasok folytatasara 1886-ban 300 forintot utalvanyozott ki.

Bernat Mikl6s hatszegi birtokos, rnidon epitkezes koz-ben egy hatalmas epiilet korfalara bukkant, ertesitette errola tarsulatot ; eleinte az a velerneny volt elterjedve, bogytalan a Castrum Hatszeg korfalait hozta a veletlen napfenyre,de Szinte Gabor valasztmanyi tag a majusi ulesen kifejtette,hogy a kiasott rom egy csucsives, tehat kath. istenitiszteletre.szant templom volt s a XIV-XVI. szazadok kozotti idobenepulhetett, meg pedig nagy reszben r6rnai faragott kovekbol.U gyancsak ezen ulesen ismertette Szinte Gabor a dr. AranyiLajos altal carnariumnak minositett algy6gyi epuletromot , ezepuletrol Szinte G. szerint els8 latasra nem lehet hatarozot-tan allitani, hogy az carnarium lett volna, mert lehetett alak-jat es epitkezesi szerkezetet tekintve r6mai furdo is. Ezt atiizetesebb vizsgalat fogja kideriteni, mire ertekezo a valaszt-marry felkeresere keszsegesen vallalkozik is.

A juniusi ulesen a felolvasasok sorat Kun R6bert kezdtemeg, ki a Hora-lazadasra vonatkoz6 regi miivek egyiketismertette. E rminek teljes czime : Hora und Kloska, Ober-haupt und Rathgeber der Aufruhrer in Siebenbiirgen. Einephysiognomische Skizze, historisch und charakteristisch behan-delt nebst der Geschichte dieses Aufruhres. Ein Beitrag zurMenschenkunde und Geschichte der Unmenschheit im XVIII.Jahrhundert des Jahres 1744. Mit beider ahnlichen Schatten-rissen nebst Wappen und Insigeln. Karlsburg und Hermann-stadt. (In Commission in der Buchhandlung der Gelehrtenin Leipzig.) E miivecske furcsasagaibol itt csak kettot eme-Iunk ki. Midon a katonasag mar erosen szorongotta Horat,ez koveteket kuldott Csaki gr6thoz, Fehermegye foispanja-hoz, es azt iizente neki, hogy a nemesseggel bekere akarlepni ; es ha a nernesseg akarja, velok egyesiil as. mindenczeljaik elereseben tarnogatni fogja. - H6ra tudta, ugyrnond

KUN R6BERT.

tovabb a nevtelen szerzo, hogy a magyar nemesseg a csa-szari kormanynyal nines megelegedve, 5 az eleguletlen nemes-seggel akarta nagyratorekvo czeljait elerni, A nernet ir6nak.ez aIHtasa termeszetesen minden alapot nelkuloz. Egy rnasikhelyen azt meseli, hogy Horanak fivere olah puspok volt, es.mivel nagy vagyonra tett szert, Maria Terezia porosz habo-nija alatt sajat koltsegen ket huszar-szazadot szerelt fel, arniert az udvart61 jogot nyert ket kapitanynak es ket had-nagynak kinevezesere. Az egyik kapitanyi allast fiverenek,a mi Horanknak adornanyozta, ki mint kapitany a Kalnoky,majd Toscana ezredekben szolgalt, A haboru vegezteveleladta rangjat ; penzet es vagyonat elkoltve, csalasokhozfolyamodott; a gazdagabb olahoktol rnindenfele iiriigyekalatt penzt csikart ki, a melyet visszafizetni nem leven kepes,.azzal amitotta tarsait, hogy ok regi privilegiumok alapjanegeszen szabad emberek, es foldesuraiknak sernmivel semtartoznak. Ez alHtasat a nernet szerzo rnunkaja veg en maga,vonja vissza. «Es most eloallanak ezek az ujsagok, panaszoljanagy keservesen, es azt mondjak, hogy Hora sohasem allottmint huszarkapitany csaszari szolgalatban, es hogy olyanfivere sem volt, ki yalaha olah puspok lett volna.» TeglasGabor kerseczi kirandulasarol es az ottan talalt rornai regi-segr81 ertekezve, ujabb adalekokat szolgaltatott Dacia hely-rajzahoz , ertekezo szerint Kersecz a veczeli castrumhoz tar-tozott. S06s. Antal a szaszvarosi szabo- es borbelyczehdiplomajat mutatta be rnasolatban : e diploma 16I a-ben keltBathory Gabor fejedelem alatt, kinek pecsetje es alai rasa is •rajta van a diploman,

Az 1886. evi kozgyiiles Devan tartatott meg junius ho15-en gr6f Kuun Geza elnoklete alatt. Az elnoki beszed ajegyzokonyvbe sz6szerint folvetetni hataroztatott, Az tilesmegnyitasa utan elnok udvozolte Pogany Gyorgy foispant25 eves foispani jubileuma alkalmabol, mint a tarsulat ala-plto- es a valasztmany kivaloan buzg6 tagjat, ki nemcsakuleseinkben vesz tevekeny reszt, hanem magas allasanakbefolyasaval is mindeniitt tarsulatunk erdekeit mozditja elo,A beterjesztett titkari jelentesbe! kiemeljiik a kovetkezoket :a mult tarsulati evben tartatott 10 rendes es egy rendklvuli

A TARSULAT )ti1KODESENEK VAZLATA. us

tiles, mind Devan. A tarsulat tagjai koziil elhaltak a mult evfolyaman br. Apor Karoly tablai elnok Maros-Vasarhelyen,Kolosy Antal kaptalani prepost Gyulafehervaron, SzilvasyLaszlo birtokos Brettyen, A kozgyiilesen volt ket felolva-sas : Teglas Gabor ertekezett a r6maiak banyaadministrati6-jarol Daciaban, Kiraly Pal a varhelyi syr-legio templomaban1881-ben talalt feliratos tabla istenneveibol kiindulva erte-kezett Baal istenrol es annak tlszteleterol. A valasztmanykiegeszitesere kerulven a sor, a kilepett tagok koziil ujb61bevalasztattak : Barcsay Kalman, Laszlo Ignacz, Laszlo Zsig-mond, Lazar Gyorgy, Pogany Gyorgy, Rethi Lajos, TomyaSandor, Szinte Gabor. Mint uj tagok lettek bevalasztvaInkey Bela, Issekucz Antal es S06s Antal. A valasztmanyinditvanyara a kozgyules Torma Zs6fia 8 nagysagat esPogany Gyorgy foispant, rneltanyolva rnindkettonek a tarsu-lat koruli erdemeit, tiszteletbeli tagokka valasztotta, SpanyikJ6zsef megyei jarasi orvos pedig a muzeumnak tett nagyobbrnervu adornanyozasai kovetkezteben alapito tagnak valasz-tatott meg. A penztari kirnutatas szerint az 1884/5. tarsulatievrol athozott penztari keszlet 2535 frt 38 kr.; az 1885/6.tarsulati evben befolyt 1268 frt 86 kr.; kiadatott 666 frt74 kr., marad penztari keszlet a jovo evre 3137 frt 50 kr.Ebb81 alapitvanyi toke I7~5 frt, forgotoke 1412 frt 50 kr.

Az augusztusi valasztrnanyi ulesen Teglas Gabor azaltal a a megye teruleten felfedezett es atkutatott godinesdies boji barlangokat ismertette reszletesen es kimeritoen :Kiraly Pal pedig szabad eloadasban kiterjeszkedve az o-korvallasi rendszereire, Lajard elleneben azt bizonyitja, hogya lepcso (letra) szinten a mithracultus mysteriumai koze tar-tozott. Szeptember h6 3o-an Petrozsenyban tartott a valaszt-man y felolvaso illest a petrozsenyiek kiva16 erdeklodese mel-lett. Grof Kun Geza elnoki megnyit6 beszedeben fejtegettea varosok keletkezeset s erpelte ki azon tenyezoket, melyekfolytan Petrozseny egy nagy videk kozpontja leve. Dr. SO-lyom-Fekete Ferencz a Zsilvolgy beteleplteserol ertekezett',Tallacsek Ferencz ismertette a r6maiak aranymosasat a Zsi-lyeczben, s egy altala keszftett terkepen mutatta meg mindazon helyeket, melyeken a r6maiaknak itt aranybanyaik \'01-

126 KUN R,6BF.RT.

tak; vegiil Kuun Robert a jobbagysagi intezmeriyrol erteke-zett, ismertetve kiilonosen a magyar jobbagyok helyzeteta tizennyolczadik szazad masodik feleben, S osszehasonlitvaa mi jobbagyaink allapotat Eur6pa tobbi allamainak job-bagyaival, s ebbol kifoly61ag czafolta azok allitasat, kik aHora-lazadas fookaul a jobbagyok elnyomatasat allitjak. Az.okt6beri ulesen S06s Antal jelentest tesz a grof Tholdalagicsalad radnotfaji [eveltaraban tett kutatasairol, E jelenteskiilonosen kiemeli a leveltar gazdag voltat az Arpadkoriokmanyokat illet81eg, mi vegb81 az orszagos torterielrni tar-sulat figyelme felhivatott e leveltarra. A novemberi ulesenMajland Oszkar ismertette a parisi ethnologiai muzeurnokar,bevezetesul ertekezve az ethnologia tortenelrni fejlodeserol..Ez eloadast; grof Kuun Geza azzal egeszftette ki, hogy Parismuzeumainak szama a jovo evben meg egygyel fog szapo-,rodni, a mennyiben a lyoni ethnogr. muzeum is ide fogszallfttatni, mely f8kent vallas os cultustargyakat tartalmaza Iegtavolabbi keletrol is. Kiraly Pal ismertette Mommsentorteneti miivenek V. kotetet, mely a rornai provincziakat tar-gyalja, kiemelve Roma es Perzsia harczait, s Palmira buka-sat ecsetelve elenk szinekkel. Felolvastatott Teglas Gabor-nak egy ertekezese, mely Ampelum (Zalathna) romai banya-szataval foglalkozik. A deczemberi ulesen grof Kuun GezaDobrentei Gabor szuletesenek szazadik, illet81eg szazegyedikevforduloja alkalmaval ertekezett igen kimeritoen es beha-toan Dobrentei irodalmi munkassaganak azon idejerol, melyetaz ir6 Erdelyben toltott, Masodik felolvas6 volt TallacsekFerencz, ki a Zsilvolgyben Uzott osregi aranyrnosasokrolertekezett, bemutatva egy ottan talalt regi banyaszcsakanyt,Ez ulesen hatarozta el a valasztmany egy fenykepezo keszu-lek beszerzeset is.

Az 1886-iki evrol meg megjegyezhetjtik, hogy a magyarorvosok es termeszettudosok buziasi .~s ternesvari nagygyli-lesen tarsulatunkat Orm6s Zsigmond tiszteletbeli tag es Teg-las Gabor muzeumi igazgat6 kepviseltek,