tőzsde és pénzügyi ügynök, bróker, szakmabemutató információs mappa (2010, 37 oldal)

Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Szakmabemutató információs mappa

Forrás: http://www.doksi.hu

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY

KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: EREDICS ZSOLT, PRIVÁTBANKI TANÁCSADÓ, KÖZGAZDÁSZ, OTP

BANK NYRT.

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.

PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu

www.eletpalya.afsz.hu


Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források


Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga…)


FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker

A-1

"A pénz nem a legfontosabb dolog az ember életében,

de mindenre hatással van, amit fontosnak tart."

/Robert Kiyosaki/

A XV-XVI. században a kereskedelem Európa-szerte gyökeres strukturális

átalakuláson ment keresztül. A kereskedők kínálatában a luxusjavak

(fűszerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mezőgazdasági

tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a (városi) kézműipar által

gyártott termékek kereskedelme egyre bővült. Ennek lett velejárója a

kereskedőknek a piacokért és a haszonért folyó "nemzetközi versenye". A

franciák "vetélkedtek" a spanyolokkal, az olaszokkal, a németekkel, a

flamandokkal stb., és persze egymással is.

A van der Burse család háza Brugge városában állt. Flandria és Hollandia

városai ekkor rendkívüli gyorsasággal fejlődtek. A közkeletű, s egyre inkább

hódító "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a

kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek

üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három

erszényt ábrázolt. E holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák,

került különböző utakon az európai nyelvekbe, pl. a franciába "bourse", az

olaszba "borsa", a németbe "Börse", az oroszba "burza" alakban. Jelentésük:

"elfekvő készletek értékesítése", s ennek a jelentéstartalomnak a magyarban a

börze kifejezés felel meg.

A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint

kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy

különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a

hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és



A-2

váltókkal kereskedjenek. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével

megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben

kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés.

A tőzsde szabványosított pénzügyi termékek (értékpapírok, devizák) és áruk

szervezett, tömeges, koncentrált adás-vételét üzletszerűen lebonyolító

intézmény.

A világ tőzsdei kereskedésének központja a következő században Londonba

helyeződött át, s körülbelül erre az időre tehető a tőzsdék gazdasági

jelentőségének az egyes országok határain való túllépése is.

A Royal Stock Exchange több mint kétszáz éven át a világ legnagyobb

értéktőzsdéje volt, árainak alakulása alapvetően befolyásolta a kontinens

fejlődőben lévő pénz- és tőkepiacainak helyzetét. Első helyét a nagy tőzsdék

között a 20. század közepén elveszítette, mind a New York-i, mind a tokiói

börze nagyobbá vált.

Az Egyesült Államok két legnagyobb tőzsdéje a New York-i Értéktőzsde

(New York Stock Exchange, NYSE) és az Amerikai Értéktőzsde (American

Exchange, AMEX). Ezeken a börzéken nemcsak amerikai, hanem a világ más

tájain kibocsátott papírokat is jegyeznek. Az Egyesült Államokban azonban

más értéktőzsdék is működnek, például Bostonban, Cincinnatiban,

Philadelphiában.

A világ másik legfontosabb tőzsdéje a tokiói. Itt valamivel több, mint 1600

részvénnyel kereskednek. Éves forgalma ezermilliárd dollár fölött van. A

tokiói tőzsde mozgásaira reagál a New York-i kereskedés, amely sok



A-3

tekintetben meghatározza a világ többi tőzsdéjének hangulatát.

A hazai tőzsde gondolata 1854-ben a budapesti Loyd Társulatnál fogant meg,

amikor egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzletek megkötését.

Ferenc József császár 1864-ben elrendelte, hogy a birodalom nagyobb

városaiban tőzsdéket állítsanak fel.

Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864 januárjában került sor,

mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött. Az akkori tőzsde

prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett

magának. Az épületet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde, és említésre méltó,

hogy minden hitel, illetve tartozás nélkül működött immáron saját épületében.

Az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válsága elérte Magyarországot is,

1931 nyarától 1932 őszéig a tőzsdét be is zárták.

A második világháború után 1948-ban a tőzsdét bezárták, épületét

államosították. Ezt követte az a propaganda, melynek minden áldozatul esett,

aminek a piacgazdasághoz bármi köze volt. Államosították a

részvénytársaságokat, így a befektetőknél lévő értékpapírok értéktelen

holmivá váltak, az értékpapírpiac elhalt, megkezdődött az ún. terv-, vagy

inkább parancsgazdaság korszaka.

Az ötvenes évek elején volt ugyan egy „értékpapír”-kibocsátás, az

úgynevezett békekölcsön kötvény. Ez azonban a hidegháborús fegyverkezés

finanszírozását szolgálta és vétele enyhén szólva nem az önkéntességen

alapult. A békekölcsön ellen kialakuló ellenszenv remekül kiegészítette a

piacgazdaság-ellenes propagandát. Az emberekben lassan, de biztosan

kialakult egy általános bizalmatlanság az értékpapírok iránt.



A-4

A piacgazdaságok kialakításával egy időben, a közép-európai országokban is

sorra nyíltak az értéktőzsdék. A budapesti börze megalapítását (1990)

követően elsőként Varsóban kezdődtek meg az üzletkötések 1991-ben, amit a

prágai börze követett 1993-ban, majd megnyílt a bukaresti is 1994-ben.

A nyolcvanas évek végén a forgalomban lévő értékpapírok túlnyomó részét a

vállalati és önkormányzati kötvények jelentették. Ezek a fix hozamú

értékpapírok aztán kiszorultak a piacról, mivel inflációs viszonyok között nem

voltak versenyképesek más értékpapírokkal szemben. Különösen a 90-es évek

elején végbemenő tőzsde-bumm fordította a befektetők figyelmét a

részvények felé. Miután rövid idő múlva erről a piacról is veszteséggel kellett

távoznia a befektetők többségének, a változó kamatozású banki értékpapírok

lettek népszerűek. A számos bankcsőd, illetve a kedvező banki konstrukciók

átalakításának hatására a hosszú lejáratú államkötvények váltak a befektetők

kedvenc értékpapírjává. A rövidebb lejáratú állampapírok – különösen a

diszkont kincstárjegyek – piacra kerülése pedig újabb befektetőket szippantott

el más – főleg banki – megtakarítási formáktól.

A tőzsde működése

Ahhoz, hogy a tőzsdét és a tőzsdeügynökök, brókerek tevékenységét

érthetőbbé tegyük, a következőkben először a tőzsde működését ismertetjük,

majd utána térünk át a feladatkörökre és munkamenetre. Az alábbiakban csak

néhány alapvető és közérthető fogalmat ismertetünk a tőzsde működésével,

felépítésével és szereplőivel kapcsolatban annak érdekében, hogy a

mappánkban foglalt szakma munkája érthetőbb legyen az érdeklődők

számára.



A-5

A tőzsdei ügyleteknek két nagy fajtája van: az azonnali és a határidős

ügyletek. Az azonnali ügylet lényege, hogy pl. most el szeretnénk adni 10

darab Fotex-részvényt, vagy meg szeretnénk vásárolni 100 darab MOL-

részvényt. Az azonnali ügyletnél gazdát cserél a termék – például egy

részvény – és az árat jelentő pénzösszeg. A határidős ügylet alapgondolata

ezzel szemben az, hogy egy későbbi időpontra vonatkozik a megállapodás,

vagyis a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a tőzsdei termék jövőbeni

adás-vételének lebonyolítására a jelenben rögzítik a feltételeket, tehát a

mennyiséget, az árat (kötési ár) és az ügylet pontos időpontját. Például

vásárolunk 100.000 amerikai dollárt 228 HUF/USD árfolyamon decemberi

határidőre. A határidős ügyletek speciális, némileg nagyobb kockázatot

jelentő ügylettípusok.

A tőzsdei ügyletek

A befektetők nem vihetik megtakarított pénzüket közvetlenül a tőzsdére,

hanem mindezt egy befektetési vállalkozás segítségével, vagy - ahogy a

hétköznapi életben nevezik - egy brókercégen keresztül érhetik el. Ha a

befektetők vásárolni vagy eladni szeretnének, fel kell keresniük egy

brókercéget, s az ő közreműködésükkel hajthatják végre az ügyletet. A

brókercégnél számlát kell nyitni és megbízást kell adni bizonyos értékpapír

vételére vagy eladására. Ha vásárolni szeretnénk, akkor természetesen a venni

kívánt értékpapír ellenértékének is a számlánkon kell lennie.

Brókerek

Tehát a befektetők tőzsdei megbízásokat a tőzsdén kereskedési joggal

rendelkező brókereken keresztül adhatnak. Brókereknek nevezzük azokat a



A-6

– megfelelő vizsgákkal rendelkező – pénzügyi ügynököket, akik – általában

egy értékpapír-kereskedelmi cég alkalmazottjaként, ügyfelek megbízásai

alapján vagy a kereskedő cég „saját számlájára” (tehát saját kockázatára)

tőzsdei kereskedésben részt vehetnek, és ott ügyleteket köthetnek.

Miért nem mehetünk mi magunk a tőzsdére üzletelni? Ennek nagyon egyszerű

oka van. Ahhoz, hogy a tőzsde megbízhatóan működjön, az szükséges, hogy

az ott közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. Ehhez olyan szereplők

szükségesek, akik megfelelő szakértelemmel, tőkeerővel rendelkeznek.

Képzeljük el, mi lenne, ha egy megkötöttnek vélt ügylet után valaki azt

mondaná: elnézést, csak vicceltem.

Az ügyfél tehát megbízását a brókerének adja meg. A tőzsdei megbízás lehet:

Megbízástípusok

• limitáras megbízás,

• piaci áras megbízás,

• stop loss megbízás.

Lehet úgynevezett limitáras megbízást adni, ami azt jelenti, hogy pontosan

meghatározza a befektető, hogy mekkora az a maximum ár, amennyiért ő

hajlandó megvásárolni, illetve mekkora az a minimális ár, amennyiért

hajlandó eladni. Ilyenkor természetesen előfordulhat, hogy a megbízásunk

nem teljesül, nem sikerül megvenni vagy eladni az értékpapírt vagy árut,

mivel a piaci ár nem ott volt, ahol mi az előzetes elképzelésünknek megfelelő

árlimiteket megadtuk.

Piaci áras megbízás esetén nem határozzuk meg számszerűen az árfolyamot,

csak azt mondjuk, hogy a bróker az adott pillanatban érvényes áron kösse

meg az ügyletet. A piaci áras megbízás megelőzi a limitáras ajánlatokat, azt a



A-7

kereskedési rendszer a már bent lévő legjobb árszinten lévő limitáras

ajánlatokkal próbálja párosítani. Előfordulhat azonban, hogy ezen az árszinten

nincs megfelelő eladni vagy megvásárolni kívánt mennyiség. Ebben az

esetben az ügylet csak részben teljesül, a nem teljesíthető részre vonatkozó

ajánlat pedig törlésre kerül.

Fontos megemlíteni még az un. stop-loss megbízást is, melyet veszteség-

limitálásnak is neveznek. Ennek logikája, hogy soha nem lehetünk biztosak

abban, hogy helyesen mértük fel a piaci ármozgás irányát, és elképzelhető,

hogy például a megvásárolt papír árfolyama csökken. A stop-loss megbízás

azt jelenti, hogy a befektető már az üzletkötéskor vagy azt követően (amikor

még nem tudja, hogy a tranzakció nyereséges lesz-e vagy sem) megad egy

olyan árat (aktiválási ár), amelyen a bróker külön utasítás nélkül is kötelezően

le kell hogy zárja az ügyletet, elkerülve ezzel a még nagyobb veszteséget.

Vételi ügyletnél is használják a stop-loss megbízást, abban az esetben, ha az

aktuális piaci árnál még nem vonzó a vétel, de egy későbbi nagyobb

árfolyam-emelkedés esetén a befektető további növekedésre számít.

Az ügylet folyamata

A megbízói szándék felmerülésétől az üzlet visszaigazolásáig a megbízás

hosszú utat tesz meg, melynek főbb lépései a következők:

• kapcsolatfelvétel egy tőzsdetaggal (pl. értékpapír kereskedő cég);

• a kereskedő cég munkatársa „order”-t (vételi vagy eladási megbízást)

vesz fel;

• az ajánlat brókerhez kerül;

• a bróker eladási vagy vételi ajánlatot tesz;

• az ügylet létrejön;

• mindkét fél dokumentumot, úgynevezett kötjegyet (az ügyletet



A-8

megtestesítő dokumentumot) állít ki;

• a bróker a kötjegy birtokában az üzletet visszaigazolja irodája felé;

• a megkötött üzletet az Elszámoló Ház is regisztrálja;

• pénzügyi követelések teljesítése: az előírt összeget alapletét-számlán

kell elhelyezni;

• a pozíció lezárása;

• lejárat előtti likvidálás (adott határidős ügyletre lejárat előtti ellenirányú

ügylet kötése);

• fizikai szállítás.

A magyar tőzsde felépítése - termékcsoportok

A tőzsdei termékek kereskedése a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) által

meghatározott szekciórendszerben zajlik, ahol az egyes szekciók eltérő

kereskedési szabályokkal rendelkező piacokat jelentenek. A termékcsoportok

szekciónkénti besorolását az egyes befektetési eszközök sajátosságai

határozzák meg. Külön szekcióban szerepelnek:

• a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac),

• a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac),

• a határidős és opciós termékek (származékos piac),

• az áru alapú termékek (azonnali és származékos piac).

A tőzsdei kereskedő cégek kereskedési jogukat szekciónként szerezhetik

meg, így az egyes piacokon kereskedő cégek köre jelentős eltérést mutat.

Részvényszekció:

Ebben a szekcióban alapvetően tulajdonviszonyt megtestesítő



A-9

értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni, és ebben

a szekcióban kaptak elhelyezést a strukturált termékek (certificate-ok, ETF-

ek). Speciális értékpapírként ebben a szekcióban szerepelnek a kárpótlási

jegyek.

Hitelpapír-szekció:

A hitelpapír-szekcióba tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

így az állampapírok (diszkont kincstárjegyek és államkötvények), valamint a

vállalati kötvények és a jelzáloglevelek.

Származékos szekció:

A BÉT származékos szekciója részvény- és indexalapú, deviza- és

kamatalapú határidős, valamint opciós termékeket tartalmaz.

Áruszekció:

A BÉT és a Budapesti Árutőzsde piacainak 2005. novemberi összeolvadását

követően a BÉT-en lehet áru, elsősorban gabonaalapú termékekkel

kereskedni. A többi szekciótól eltérően itt azonnali és származékos

ügyleteket is lehet kötni.

Szabad piac:

A Tőzsde a kereskedési rendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva helyet

biztosít a BÉT-re hivatalosan be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacra

már bevezetésre került értékpapírok szervezett kereskedelmére. Mivel a

Tőzsde kizárólag kereskedési szoftverét bocsátja a piaci résztvevők

rendelkezésére, így ezen piaci szegmens nem minősül elismert

értékpapírpiacnak, az itt kötött ügyletek tőzsdén kívüli ügyletnek



A-10

számítanak.

Ausztrália a birkák hazája, ezért ha gyapjúból, bőrből készült termékekről

és szőrmékről van szó, minden szem a sydney-i piacra szegeződik.

Kenyában a kávénak és a teának, Malajziában a guminak és az ónnak van

nagy tőzsdéje. Hollandiában található a legnagyobb tojás-, disznóhús- és

krumplitőzsde. Japánban, Angliában és az Egyesült Államokban minden

van, "mi szem s szájnak ingere". Különösen híres a londoni fémtőzsde és a

chicagói gabonatőzsde.

Érdekesség:

A bróker fő feladatai, tevékenysége

Brókereknek nevezzük tehát azokat a – megfelelő vizsgákkal rendelkező –

pénzügyi ügynököket, akik általában egy értékpapír-kereskedelmi cég

alkalmazottjaként, ügyfelek megbízásai alapján vagy a kereskedő cég „saját

számlájára” tőzsdei kereskedésben részt vehetnek, és ott ügyleteket köthetnek.

„Elegáns autó, lehetőleg a legújabb típusú, sötét

öltöny, fehér ing, napszemüveg, minimum rózsadombi ház, egzotikus

nyaralások – ilyennek képzelik sokan a „tőzsdefiúkat”. Pedig a brókerek

manapság farmerben ülnek a számítógépek mellett, munkaidő után a

gyerekkel foglalkoznak, ugyanúgy, mint bárki más. A bróker tulajdonképpen

közvetítő, ügynök. Leegyszerűsítve olyan, mint a kofa a piacon, csak más

módszerrel kereskedik. Feladata: értékpapírt venni vagy eladni.” (Forrás:

Magyar Nemzet)



A-11

• megbízásokat vesz fel az ügyfelektől (személyesen, telefonon, faxon, e-

mailben, levélben);

A bróker általános feladatai:

• nyomon követi a gazdasági folyamatokat és az árfolyamváltozásokat;

• üzleteket köt a tőzsdén bekiabálós módszerrel, vagy az elektronikus

tőzsdén a számítógép segítségével;

• tanácsot ad az ügyfelek részére.

• ügyleteket ajánlanak fel és fogadnak el (értékpapír, részvény, kötvény,

deviza);

Az általános feladatcsoportokon belül a brókerek :

• vásárlási és eladási megbízásokat közvetítenek, ezeket nyilvántartják;

• információkat szereznek az ügyfelek és a befektetésre kiválasztott

cégek pénzügyi helyzetéről;

• számításokat végeznek az elérhető hozamról;

• elemzéseik, tapasztalataik hozzájárulnak az értékpapírok eladási, vételi

feltételeinek megállapításához és a jutalékkal kapcsolatos

megállapodáshoz;

• tájékoztatják ügyfeleiket a piac viszonyairól és lehetőségeiről;

• ismertetik az ügyfelekkel az értékpapírok típusait, jellemzőiket, a

tulajdonos jogait;

• a tőkenyereség érdekében tanácsokat adnak, és részt vesznek ügyfeleik

hitelfelvételéről, a hitelnyújtásról, a részvény- és kötvény-kibocsátásról

folyó tárgyalásain;

• értékpapír-aukciókat szerveznek;

• folyamatosan figyelemmel kísérik a tőzsdei árfolyamok csökkenését és

növekedését.



A-12

A bróker fő tevékenysége tehát a tőzsdei kereskedés. Magyarországon

mindez elektronikus kereskedés útján megy végbe. Az értéktőzsdén

(Budapesti Érték Tőzsde, rövidítve BÉT) mára már teljesen megszűnt a nyílt

kikiáltásos rendszer, csak elektronikus kereskedés folyik.

„A laikus lenyűgözve nézi a mozifilmeken a tőzsde világát. Izzadó

embertömeg, az ujjukkal furcsa jeleket mutogató fehér inges, nyakkendős

ifjak, egy nagy táblán pillanatonként változó számok, hatalmas nyeremények

és bukások, olykor öngyilkossággal vagy letartóztatással párosítva. A

látványos káosz képe lassan a múlté. A világon már csak néhány helyen,

Tokióban, New Yorkban működik ilyen hagyományos tőzsde. Az értékpapír-

kereskedelmet vállalatok, brókercégek bonyolítják számítógépeken és

telefonokon.” (Forrás: Magyar Nemzet)

Munkahely, munkakörülmények

A munkavégzés belső helyszíneken, főként a brókerirodában, bankokban,

biztosítótársaságoknál és a tőzsdén zajlik.

A hivatalos munkaidő reggel 8-tól vagy 9-től délután 5 óráig tart, de ez

korántsem jelenti a tényleges munkaidő határait, inkább csak az üzletkötések

zajlanak ebben az időszakban.

„Hogyan telik a bróker egy napja? Reggel 8-kor bemegy a céghez.

Újságolvasás, a vállalati hírek sorra vétele, majd értékelés. Délelőtt tízig

megbeszélik, hogy a befektetői körnek aznapra mit javasolnak. Beindulnak a

számítógépek, megszólalnak a telefonok – mindegyiküknek legalább két saját

vonala van –, délután fél ötig végrehajtják a trendeket. Utána papírmunka



A-13

következik, a záró értékelés. Ha „lazább” nap van, ebédelnek, ha valamilyen

jelentős esemény zajlik a világban, nem állnak fel a gépek mellől, esetleg

behoznak nekik néhány szendvicset.” (Forrás: Magyar Nemzet)

A munka során használt eszközök

A tőzsde- és pénzügyi ügynökök, illetve brókerek különféle eszközöket,

felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a

legjellemzőbbek:

• irodatechnikai eszközök, • számítógép, • szoftverek,

• internet-hozzáférés, • kommunikációs eszközök, • ügyintézési eljárásrend, • formanyomtatványok, • szerződés- és ajánlatminták, • jogszabálygyűjtemény.

Kapcsolatok

A tőzsdeügynök munkája során rengeteg emberrel találkozik. Elsősorban

ügyfeleivel tartja a kapcsolatot, akik lehetnek:

• magánszemélyek, • cégek, gazdasági társaságok.

Munkatársaival is rendszeres a kapcsolattartás, hiszen a kooperáció

fontos a brókerek sikeres működéséhez. A háttérben dolgozó (backoffice)

munkatársak végzik azokat az operatív teendőket, amelyek a bróker

munkájának fontos kiegészítői (pl. rögzítik a szerződéseket, számszerű

adatokat stb.)


Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?


KÖVETELMÉNYEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker

B-1

Fizikai igénybevétel, megterhelés

Ebben a szakmában inkább a szellemi, semmint a fizikai igénybevétel a

jellemző. A stressz óriási. Rengeteg figyelmet és nyüzsgést igényel az

előnyös üzletek létrehozása, és a munkához alapvetően szükséges

információk megszerzése. A brókerek felpörgetett életritmusban élnek,

olyannyira intenzíven vesznek részt a munkafolyamatban, hogy gyakran a

munkaidő végén sem képesek leállni. Sok bróker az éjszaka közepén is képes

felkelni azért, hogy ellenőrizze a tokiói tőzsde árfolyamait, és már kalkulál a

következő napi hazai árfolyamok alakulásával. Ez a felpörgetett életmód

hosszú távon felégetheti a bróker energiáit, az állandó stressz és készenlét

pszichés problémákat okozhat. Valószínűleg ez az oka, hogy néhány évnél

tovább kevesen képesek végezni ezt a fajta tevékenységet. A család, a

magánélet háttérbe szorul, hiszen egyszerűen nincs rá idő. Ez lehet a

hátterében annak is, hogy főleg fiatal férfiak választják a brókeri hivatást.

„Az idegileg kimerítő, állandó összpontosítás, a mindennapi magas

teljesítmény kényszere mellett az ügyfelekről való gondoskodás csöppet sem

könnyű feladata is határt szab a bróker teljesítőképességének.” – vall

munkájáról egy már középkorú értékpapír-kereskedő.

Környezeti ártalmak, hátrányok

A stresszes életmódból fakadó pszichés vagy pszichoszomatikus (pl.

gyomorfekély, magas vérnyomás) problémákon, illetve az ülőmunka

okozta lehetséges megbetegedéseken (pl. mélyvénás trombózis) kívül

nincs más károsító tényező. Az a bróker, aki személyiségénél fogva nem

tűri, vagy nem képes feldolgozni a feszültségeket és a stresszt, valószínűleg



B-2

az első figyelmeztető jelek megjelenésekor rájön, hogy abba kell hagynia.

Ilyen esetekben általában lehetőség van csatlakozni a háttérmunkálatokat

végző csapathoz.

„ Hogy ez a felfokozott munkatempó, vagy más az oka a szakma

„elférfiasodásának”, azt egy brókernőtől lehet igazán megtudni.

– Tényleg nem igazán női pálya ez – mondja Éva –, a nők sokat lamentálnak,

talán jobban belemélyednek egy kérdésbe, itt viszont azonnal kell dönteni.

Érzelmileg kötődnek dolgokhoz, az érzelmeknek pedig nem sok helyük van a

pénz racionális világában. S talán a stressztűrő képességük is kisebb, mint a

férfiaké.” (Forrás: Magyar Nemzet)

Egészségügyi tényezők

Nem javasolt a munka kedélybetegségek, hangulati kiegyensúlyozatlanság,

depresszió, ingerültség esetén. Az idegrendszer megbetegedései szintén

kizáró okot jelentenek (pl. epilepsziás rohamot válthat ki a kialvatlanság,

stressz, a számítógép-monitor vibrálása). Mivel a bróker munkája során

emberekkel tart kapcsolatot, a kommunikáció az egyik legfontosabb része

munkájának, ezért a hallási vagy látási képességek bármilyen sérülése

akadályozó tényező lehet.

A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők

• jó látást igénylő munka végzésére nem

alkalmas

• ép hallást igénylő munka végzésére nem

alkalmas

• jó beszélőképességet igénylő munka



B-3

végzésére nem alkalmas

• fokozott figyelmet igénylő munkát nem

végezhet

• együttműködést kívánó munkát nem

végezhet

A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők

• karok/kezek/ujjak fokozott használatát

igénylő munkát nem végezhet

• gyors felfogás – a hirtelen érkező új információk megértéséhez;

A szakma sikeres gyakorlása szempontjából fontos képességek

(kompetenciák):

• figyelemmegosztás – egyszerre több irányból érkező információk

észleléséhez;

• határozottság – a határozott fellépés nélkülözhetetlen a jó benyomás

kialakításához;

• döntésképesség – sok esetben pillanatok alatt kell jó döntéseket hozni;

• jó kapcsolatteremtő készség – a bróker emberekkel tárgyal, igyekszik

jó kapcsolatot kialakítani velük, és elnyerni bizalmukat;

• rámenősség – egyfajta versenyszellem, a vetélytársakkal való

versengés gyakori helyzet;

• összefüggések átlátásának képessége – az adatok minőségéből,

mennyiségéből további következtetéseket tud levonni;

• intuitív személyiség – megérzései sokat segíthetnek döntéshozatalkor;

• rugalmasság – alkalmazkodnia kell a gyorsan változó

körülményekhez;

• kreativitás – ötletességével a meglévő információkat új

összefüggésekben képes látni;



B-4

• jó közgazdasági, matematikai érzék – a számok mögötti tartalmak, a

gazdasági folyamatok megértéséhez;

• megbízhatóság – a rábízott feladatokat a tőle telhető legjobb tudással,

lelkiismeretesen elvégzi;

• éberség – állandó, lankadatlan figyelem;

• önállóság – bizonyos helyzetekben a felelősségteljes, befolyásolás

nélküli döntésképesség;

• nyitottság – egyrészt az új információk, másrészt az emberek felé;

• kockázatvállalás.

„Éva iszonyú mennyiségű információt őriz a fejében, de munka után

hazamegy, s igyekszik kitörölni mindent az agyából – úgy véli, önnevelés,

önkontroll kérdése a felhalmozódott stressztől való megszabadulás és ez a

siker egyik legfontosabb záloga.” (Forrás: Magyar Nemzet)

Fontos tárgyak

A szakma sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt

elérni:

• matematika,

• számítástechnika,

• közgazdaság,

• jog.



B-5

Érdeklődési kör

A szakemberek szerint ehhez a foglalkozáshoz az alábbi öt érdeklődési irány

a legfontosabb:

• emberek között dolgozni,

• irodában dolgozni,

• eladni, vásárolni,

• tiszta környezetben dolgozni,

• érdekesnek találni a kereskedelem világát.

„Éva kedvenc tantárgyai az iskolában a történelem és a nyelvek voltak, mégis

közgazdasági egyetemet végzett külkereskedelmi szakon. A diploma

megszerzése után öt éven keresztül dolgozott egy könyvvizsgáló cégnél.

Érdekesnek találta ezt a munkát, sok vállalatot, nemzetközi céget megismert.

Aztán úgy érezte, jó lenne váltani, nem akar végképp könyvelő lenni. Jelenlegi

munkahelyén az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz olyan embert kerestek,

akinek van számviteli háttere, jól átlátja a vállalatok pénzügyi kimutatásait,

és tud is beszélni róluk. Ő azt mondta: ha kell valaki, aki mindezekkel

tisztában van, lelkes, és kellemesen sokat tud beszélni, akkor itt a helye.

Fölvették.” (Forrás: Magyar Nemzet)


Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?


SZAKKÉPZÉS Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker

C-1

Mivel a szakma az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, a

tőzsde- és pénzügyi ügynökök, illetve brókerek képzése is megváltozott. A

szakmát több irányból is meg lehet közelíteni.

A hallgató végzettséget szerezhet minősített OKJ-s képzés és felsőfokú

képzés keretében is:

• OKJ-s képzésen banki befektetési termékértékesítő vagy üzleti

szakügyintéző szakra kell jelentkezi.

• A felsőoktatásban (Bsc, Msc) gazdasági vagy pénzügyi szakra kell

jelentkezi. (A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk

megismerhetők a www.felvi.hu weboldal Szakkereső és Szakleírások

menüpontja alatt.)

A fent említett végzettségekkel a hallgató jogosult lesz bankban

értékpapírokkal, értékesítési tevékenységekkel és ehhez kapcsolódó

tanácsadással foglalkozni.

A tőzsdei munka végzéséhez azonban ezek a képzések nem elengedőek. Aki

tőzsdén kereskedő bróker szeretne lenni, külön tőzsdei szakvizsgát kell

tennie, amelyhez egy speciális – egy adott cég által indított – brókerképző

tanfolyamon kell részt vennie.

Ezeket a képzéseket a következőkben részletezzük.

Befektetési termékértékesítő képzés

Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek


http://www.felvi.hu/�


C-2

Iskolai végzettség tekintetében sikeres érettségi vizsga a minimum

követelmény.

A szakképesítés csak felnőttképzésben szerezhető meg.

Mivel felnőttképzésről van szó, elsősorban költségtérítéses tanfolyamokról

beszélhetünk.

A képzési idő legfeljebb 800 óra. A tanfolyamon a tanulók 30%-ban

vesznek elméletet és 70%-ban gyakorlatot.

A képzés középszintű szakképesítést ad, mellyel szellemi munkát igénylő

munkakört lehet betölteni.

• jogi ismeretekkel kapcsolatos feladatok,

A képzés során tanulandó fontosabb tárgycsoportok/modulok

• a banki és befektetési piac termékeinek értékesítése,

• ügyfélkapcsolat és kommunikáció.

Üzleti szakügyintéző képzés

A képzésen belül még több rész-szaképesítés közül is lehet választani,

amelyből önálló végzettséget szerezhet a tanuló. Az alábbiakban csak a

szakmához kapcsolódó rész-szakképesítéseket neveztük meg, ezek:

• banki szakügyintéző,

• értékpapírpiac szakügyintéző.



C-3

Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek

Iskolai végzettség tekintetében sikeres érettségi vizsga a minimum

követelmény.

A szakképesítés csak iskolai rendszerű képzés keretében szerezhető meg.

Intézménytől függően indítanak államilag támogatott és költségtérítéses

tanfolyamokat is.

A képzési idő legfeljebb 2 év. A tanfolyamon a tanulók 40%-ban vesznek

elméletet és 60%-ban gyakorlatot.

A képzés középszintű szakképesítést ad, mellyel szellemi munkát igénylő

munkakört lehet betölteni.

• vállalatgazdálkodási feladatok,

A képzés során tanulandó fontosabb tárgycsoportok/modulok

• pénzügyekkel kapcsolatos feladatok,

• számvitel-statisztikai feladatok,

• számítástechnikai-informatikai feladatok,

• az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs

feladatok magyar és idegen nyelven.

A két rész-szakképesítés során – banki szakügyintéző és értékpapírpiac

szakügyintéző – az alaptárgyak mellé még hozzáveszik a bankszámlával

kapcsolatos, illetve az értékpapír-piaci szakmai feladatokat is.



C-4

A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu)

Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a

Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

Brókerképző tanfolyam

A tőzsdei kereskedésre feljogosító vizsgát kizárólag a Közép-Európai

Brókerképző Alapítvány és a Nemzetközi Bankárképző Központ által

indított tanfolyamok elvégzésével lehet megszerezni. A tanfolyamot

rendszeresen indítják.

A tanfolyam célja a résztvevőket megismertetni a legfontosabb értékpapír-

piaci fogalmakkal, a jogszabályi háttérrel, a BÉT szabályzataival és

működésével, a különböző befektetési lehetőségekkel, formákkal és ezek

alapvető összefüggéseivel.

A tanfolyam mindazok számára javasolt, akik ezen a területen szeretnének

dolgozni, illetve alaposabb, elméletileg is megalapozott ismereteket

kívánnak szerezni az értékpapírpiac működéséről.

Előképzettség, képzés helye, ideje, költségek

Előképzettség tekintetében a sikeres érettségi vizsga a minimum

követelmény.

A tanfolyamok kizárólag költségtérítéses formában indulnak:

• a tanfolyam díja – a határidős piacok modul nélkül jelenleg


http://www.nive.hu/�

http://www.eletpalya.afsz.hu/�


C-5

250.000.- Ft + áfa (engedményes ár; csak a 4 alapmodul egyösszegű

befizetése esetén, a tanfolyam kezdéséig fizetve).

A képzés időtartama legfeljebb 100 óra.

A tanfolyam tematikája tartalmazza a tőzsdei szakvizsgán megkövetelt

ismereteket:

• az értékpapír-piac jogszabályi háttere, • a BÉT és a KELER szabályzatai, • a terület legfontosabb közgazdasági összefüggései és makrogazdasági

kapcsolódásai, • értékpapír-számtani és -befektetési ismeretek.

A tanfolyam során tanulandó/választható modulok:

• o a tőkepiac polgári jogi háttérszabályozása,

I. modul: Értékpapírjog (6x4 óra):

o az értékpapírokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, o a tőkepiacra vonatkozó legfontosabb magatartási szabályok: a

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, a befektetési és árutőzsdei szolgáltatások és szolgáltatók, a befolyásszerzés és az értékpapírok forgalomba hozatala.

•

o közgazdasági alapfogalmak, II. modul Közgazdaságtan (5x4 óra):

o a gazdaság szereplői, o a gazdaságpolitika hatásai a pénzügyi piacokra, azok felépítése

és funkciói, o nyilvános értékpapírok forgalmazása.

•

o kamat- és hozamszámítás, III. modul Értékpapírszámtan (8x4 óra):

o kötvényfajták és azok árazási formái,



C-6

o kötvények kockázatának mérésére kialakított módszerek, o részvények elméleti árfolyamának meghatározása, o a portfóliók hozamának és szórásának kiszámítása a CAPM-

modellel, o a határidős és opciós ügyletek sajátosságai, azok árazása és a

belőlük létrehozott összetett pozíciók értékének alakulása.

• o BÉT- és KELER-szabályzatok.

IV. modul Tőzsdei Szabályzatok ( 5x4 óra):

•

o ismeretek a határidős árfolyamokról, a határidős ügyletekről és stratégiákról.

V. modul Határidős piacok (4x4 óra):

A tanfolyam elvégzésével a hallgatónak tőzsdei szakvizsgát kell tennie.

Meggyőződni arról, hogy a jelentkezők tisztában vannak-e a legfontosabb

értékpapír-piaci fogalmakkal, a hazai értékpapírpiaccal kapcsolatos

szabályozókkal, a tőzsde szabályzataival és működésével, valamint a

befektetés és a különböző befektetési alternatívák alapvető

összefüggéseivel.

A vizsga célja:

Mindazoknak kötelező, akik az értéktőzsdei azonnali kereskedésben részt

kívánnak venni, illetve ajánlott azoknak, akik befektetési tanácsadással,

vagyonértékeléssel, privatizációval foglalkoznak, vagy munkájuk során

rendszeresen kapcsolatba kerülnek az értékpapírpiaccal.

„A brókervizsga az egyik legnehezebb szakvizsga az országban, melyet az is

igazol, hogy tízezer jelentkezőből átlagosan csak 2000 ember teszi le

sikeresen” – mondja egy brókercég vezetője.


Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?


KERESETI LEHETŐSÉGEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker

D-1

Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség

A szakma iránti igényt az aktuális gazdasági tendenciák, a nemzetközi

gazdasági folyamatok, az aktuális gazdaságpolitika, a vállalkozások piaci

helyzete határozza meg.

Magyarország csatlakozásával az Európai Unióhoz nyitottabbá vált a hazai

piac a külföldi befektetők előtt, így az Unió gazdasági helyzete szintén

befolyásolhatja a szakma iránti keresletet.

A szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben

várhatóan növekedni fognak, bár a gazdasági helyzet, különös tekintettel

a pénz és tőkepiac helyzetére átmenetileg nagy mértékben eredményezhet

a keresletben ingadozást.

A szakma jelenlegi képviselői inkább a fiatalabb korosztály köréből

kerülnek ki, közel felük 34 év alatti. A sok stressz, a nagy felelősség, az

állandó készenlét, a felpörgetett életritmus lehet annak egyik oka, hogy

kevesen tudnák néhány évnél tovább végezni ezt a fajta tevékenységet. Az

esetek többségében fiatal férfiak dolgoznak a szakmában.

„A laikus számára a bróker különleges élőlény. Ez korántsem igaz, bár a

szakma megítélése szerint is rendelkeznie kell jó néhány adottsággal. Gyors

felfogásúnak kell lennie, jó „időzítőképességgel” kell rendelkeznie, minden

olyan tulajdonsággal felvértezve, melyek az ügyféllel való kapcsolat ápolását

segítik. Gyorsan kiégő szakma, mert állandó, erős koncentrálást igényel. Jól

fizetik, de túl sokáig nem folytatható. A bróker körülbelül tíz év alatt dolgozik

annyit, mint mások harminc esztendőn át. A pálya nincs korhatárhoz kötve, de



D-2

az optimális életkor 20–25-től 30–35 éves korig terjed. Különleges kivétel volt

ez alól az a Jancsó Béla bácsi, aki a háború előtt már a tőzsdén dolgozott,

1990-ben visszatért, és haláláig aktívan tevékenykedett az újjáalakult

Budapesti Értéktőzsdén.” (Forrás: Magyar Nemzet)

A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek

számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze:

A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év)

Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők

Összes munkanélküli és álláskereső

2007 0 11 2008 0 18 2009 1 19

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év)

Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 38 2008 17 2009 14

A táblázatból kiderül, hogy az elmúlt években a szakmában elhelyezkedni

kívánók száma kisebb mértékben növekedett, ám ezzel szemben a keresleti

oldal visszaesést mutat. Ennek ellenére számuk még mindig majdnem

teljesen le is fedi a munkát keresők oldalát.



D-3

Átlagkereset

A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk

megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján:

http://foglalkozasok.afsz.hu.

A szakma fizetési/kereseti viszonyaira jellemző, hogy az alkalmazottak

keresetének nagy részét az értékesítések után járó jutalékok jelentik. Így

tehát az értékesítésre jellemző a teljesítményorientáltság, és ennek

megfelelően a bróker keresete főként a saját maga által befektetett energia

és idő függvénye.

Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi

táblázat tartalmazza:

Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap)

Év Személyi alapbér

Teljes kereset

2007 382 790 564 259 2008 387 333 541 502 2009 523 760 647 123

Az elmúlt években a brókerek átlagbérezése nagyobb mértékű növekedést

mutat. Ez a szám jelentősen meghaladja a felsőfokú végzettséggel

rendelkezők nemzetgazdasági átlagát.


http://foglalkozasok.afsz.hu/�


D-4

Szakmaváltás, átképzési lehetőségek, karrier

A legnagyobb előrelépés ebben a szakmában az, ha minél több ügyfelet szerez

a bróker, minél nagyobb üzleteket tud kötni. Hiszen a jutalék nagysága is

eszerint emelkedik.

Ha a szakma iránt érdeklődő továbbképzi magát pénzügyi-gazdasági

területen, akkor több különböző pozícióban is el tud helyezkedni, illetve

képes lesz ezek feladatait, tevékenységeit megfelelően ellátni.

„A pénz elviszi az embert, mondják. Van ilyen a brókerek között, de bármely

más foglalkozásnál is. Van, aki kizárólag BMW-vel hajlandó közlekedni, a

másik megelégszik szerényebb járművel is. A brókerek középtávon jobban

élnek az átlagnál, de hosszabb távon kisebb a biztos jövedelem esélye. Ha

végképp búcsút mondanak a szakmának, nem túl sok féle elhelyezkedési

lehetőség áll előttük. A legtöbben feltétlenül nyugodtabb pályát választanak.

Például befektetők lesznek. És várják, hogy azontúl őket szolgálják ki mint

ügyfeleket.” (Forrás: Magyar Nemzet)

További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok

érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt.


http://www.afsz.hu/�

Egyéb információs források

- Nyomtatott információk

- Elektronikusan elérhető források


EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker

E-1

• Tőzsdemámor (Alinea Kiadó, 2002)

Szakkönyvek

• A tőzsdesztori (Alinea Kiadó, 2004)

• Tőzsdei befektetők kézikönyve (Complex Kiadó, 2001)

• Tőzsdecápák c. amerikai film (1987)

Szépirodalom, film

• Brókerarcok c. amerikai film (2000)

Elektronikusan elérhető források

www.brokerkepzo.hu – a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány honlapja

www.bet.hu – a Budapesti Értéktőzsde honlapja

www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja

www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja

www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs

honlapja

www.eletpalya.afsz.hu – Nemzeti Pályaorientációs Portál


http://www.brokerkepzo.hu/�

http://www.bet.hu/�

http://www.afsz.hu/�

http://www.nive.hu/�

http://www.epalya.hu/�

http://www.eletpalya.afsz.hu/�

tőzsde és pénzügyi ügynök, bróker, szakmabemutató információs mappa (2010, 37 oldal)

Documents