Turcsány Péter

WASS ALBERTA BOLDOG SZOMORÚEMBER I.

E könyv szerzője hasonló témában az MTA Irodalom-

történeti Intézet Verstani Kutatócsoportja tagjaként

Arany János, Juhász Gyula költészetéről és a magyar szabad vers törté-

netéről jelentetett meg jelentős irodalomismereti munkát. A mérleg kö-

zepén I–II. (Kráter, Teleszkóp sorozat, 2001) című kétkötetes művében.

A könyv megjelent Wass Albert születésének 100. és halálának 10.

évforulójának alkalmából.

Pomáz, 2008

Turcsány PéterVálaszúttól Istenszékig

Esztendők, amik tízszeresen számítanakCsalád az ősi MezőségenA régi Erdély (1908–...)

AB LD G

SZO ORÚ EMBER I.

– kétkezes élet(mű)rajz –

W SSALBERT

A szerző 2005-ben az NKA támogatásában részesült

A fotók készítőinek köszönettel tartozunk,

hogy azokat a Kráter könyvesház Wass Albert gyűjteményének

és kiadványunknak rendelkezésre bocsátották.

A borítón Wass Albert fotója 1926-ból

A kötet képanyagát összeállította

Turcsány Péter

© Turcsány Péter, 2008

© Kráter Műhely Egyesület, 2008

ISBN 978-963-9735-42-2

Felelős kiadó a Kráter Műhely Egyesület elnöke

Felelős szerkesztő Kovács Attila Zoltán

Műszaki vezető Stark Gergely

Kötetterv, tipográfi a Clarion Stúdió Bt.

Borítóterv Borsódy Eszter

Szöveggondozó Kárpátiné Kovács Edit

Korrektor Szentandrási Erzsébet

Lektor Elmer István

Kiadja a Kráter Műhely Egyesület

2013, Pomáz, Búzavirág u. 2. Tel./fax: 06 26 328 491

krater@krater.hu * www.krater.hu

Nyomás és kötészet Arrabona Print Zrt.

Felelős vezető Ványik László vezérigazgató

Boldog szomorúság„A Bánffy-palota erkélyéről pompás magyar lobogó csüngött alá.

Csillogott, ragyogott az öreg város, mintha angyalok sikálták volna fényesre. A magyar Kolozsvár élete fölébredt húszéves álmából,

mint Csipkerózsika, kit megcsókolt Szabadság-királyfi.”(Wass Albert: Kard és kasza)

Ez a könyv az évek alatt egyre erősödő, de impulzusaiban felgöngyölíthetetlen

empátia története, egy benső késztetésre egymásra találó közösség szellemi

gyűjtőmunkájának eredménye; mézét, kedves Olvasó, fogyassza jó lélekkel és

szeretettel!

Szerzője 15 esztendeje találkozott először Wass Albert könyvével, ekkor jelen-

tette meg az 1940-es 2. bécsi döntés erdélyi történéseit bemutató Jönnek! című

szociorajzot és az Adjátok vissza a hegyeimet! című, második világháború után írt

magyar mementó regényt. A két könyv közös kiadása akkor társadalmi tettnek

számított: íróként szólt Wass Albert a huszadik századi magyarság el nem évülő

megrázkódtatásairól, de öröméről és bánatáról is. Csak az öröm fennsíkjáról tud-

juk valóban számba venni fájdalmaink suvadó völgyeit.

Kosztolányi híres versének kettős jelzős szerkezetét (Boldog-szomorú dal) Wass

Albert egy visszaemlékező feljegyzésében oximoronná alakította: „Boldog szo-

morúember Észak Erdélyben”. Életének nem ez volt egyetlen fájdalmas-örömteli

ellentmondása. És nekünk, a 20. századi magyarságnak sem!

A szabadságvágyó és igazságtermő sorspillanatokat hosszú megtorlások, erköl-

csileg kétes időszakok váltották történelmi eseményekben és veszteségekben

talán legdúsabb évszázadunkban.

Wass Albert nem véletlenül vált mindannyiunk szívében a Hazaszeretet és a

Hontalanság költőjévé. Ugyanakkor a szigorú számonkérés és a szárnyaló szép-

ség felkent író-papjává. Minden munkájában a teljesség és az emberség igényével

szól hozzánk. Teljességünk pedig a lét ellentmondásos döbbenetének átéléséből

fakad.

Szólni Wass Albertről: maga is boldog szomorúság. Anya nélküli gyermek-

kora, a nagyszülői ház hagyományos magyar értékrendje, a léha békeidők és

háborús haláltáncok Kolozsvára, Mezősége… Román megszállás, Trianon ránk

kényszerített diktátuma, a mezőségi tavak álomvilága, a havasok kegyetlen való-

sága és titkai, főiskola és egyetem külvilági tapasztalatai. Elhaló szerelmek és – a

sajnálatosan szokásszámba menő – érdekházasság. Írói siker és háborús helytál-

lás a fronton. Visszavonulás. Erdély exodusa. Száműzötten és egzisztenciálisan

tekintve „rabkoszton” Németországban Mi lesz a jövője a vesztes népeknek

Európában? A magyar emigráció erkölcsi hivatástudatával még messzebbre kerül

a szeretett Erdélytől: számkivetve a „szabad népek” Amerikájába. A hontalanság

álma a szabadság államáról… A skót származású új feleség felvállalja a négy gyer-

mekével Amerikába érkező apát, és csodálatos életerőt lehel a „magányos farkas”

szívébe. Szervezőmunka, írói munka, közéleti feladatvállalás 1964-től 1989-ig

– míg végül „a kivénült harcos leteszi a fegyvert”. Fiai pedig „elvesztek a magyarság

számára” – néz szembe Wass Albert idős korában a szomorú családi mérleggel.

Az öngyilkos pisztoly kézbevétele már csak egy végső kísérlet, hogy élete utolsó

évei ne süllyedjenek bele a családi viták áldatlan iszaptengerébe. Az élet és a

létezés nagy írója mindezekkel együtt Isten iránti maradandó hittel vallja terve-

zett életrajzi munkájának örökhagyó jeleként: „Fuit” (Voltam). Élt, volt, alkotott:

ehhez kellett az elhivatottak „boldog” hite, a táltosi csodavárók hegyéleket bejá-

ró és barlangmélyeket belakó biztonsága, és ugyanakkor a tapasztalatok terhével

megrakott lélek már-már feloldhatatlan „szomorúsága”. Nemzetlétünk vagy

nemzet-nemlétünk nagy kérdésének örök feltevése – minden írásában.

Ahhoz, hogy Wass Albert életét és írói-költői munkásságát hitelesen átadhas-

suk kortársainknak és az utókornak, nagy utat kell bejárnunk: egy 800 évnél

korosabb históriájú család múltját és az egyik legősibb magyar terület (nyelv és

néprajz tekintetében is!), a Mezőség dombjait, völgyeit és tavait, legalábbis azon

a birtokterületen és környékén, aminek sorsát Wass Albertre, sőt a kis Albira is

rátestálták az ősök évszázadai.

Mielőtt célomat, az „élet és mű” bemutatását megvalósítottam volna, körül-

tekintő kutatásokba fogtam. Persze e hatalmas múltba tett utakhoz társakat

is adott a sors: feleségemet, családomat, munkahelyi munkatársaimat, kutató

barátaimat, erdélyi egyházi embereket, lelkészeket, írókat, művészeket, muzeo-

lógusokat, a magyar emigráció nagyrészt segítő szellemű gárdáját. Bárhová is

mentünk, bárhol is bontottuk ki Wass Albert szavaival a „láthatatlan lobogót”,

mindig örömmel fogadott minket az „Isten áldotta” és szeretettel befogadó

nép, nemcsak a magyar, a román (az oláh), a cigány, az indián és az amerikai

is: Erdélytől Floridáig. De ne feledjük: szomorúságaikat, megbántottságaikat,

írónk teljességgel méltatlan meghurcolásának szégyenbélyegét is felpanaszolták

nekünk. Könyvemmel – korszerű igénnyel élve – nemcsak irodalmi, költészetta-

ni és prózapoétikai ismereteket, hanem élettapasztalatot, társadalomrajzot, sőt

fotódokumentumokat is kívántam nyújtani.

Ha lehetnek „szegény” gazdagok, s lehetnek „gazdag szegények”, akkor lehet-

nek, s lehetünk mi magunk is „szomorú” boldogok és boldog „szomorúemberek”.

Talán leírhatjuk, kell is, hogy azokká legyünk: a Lét elviselhetőbb, megértő

derűjével, a szomorúságban is „boldoggá” tevő hittel. A Kard és kasza gyógyító

öregjének vallomása hitelesebb, emberibb a ma oly divatosan reklámozott élet-

elixírek hirdetéseinél:

„Ült, ült a vak ember, és talán életében először érezte, hogy öreg és fáradt.

Elnehezedett lelke, kapcsolatot keresve az örökkévalóság nyugalmával, Isten hullám-

hosszára próbált rákapcsolni.

De lassan ment az is, nehézkesen. S a békesség derűje tépett foszlányokban tért

vissza csupán, mint amikor szélsodorta fellegek közül cafatokban hull alá a napfény,

záportól könnyes dombokra.”

Gondolataim lezárásaként tartozom még (tervezett) munkám szerkezetének

bemutatásával. Érdekes módon: 12 részre bomlott számomra (is) a teljesség.

A hatalmas, 0.1 megnevezésű nyitó részben a napokra, hónapokra, évekre,

életszakaszokra bontott életutat mutattam be, közkívánatra, állandóan jelentke-

ző igényt kielégítve, az olvasót a szerzővel egyenrangú alkotóvá tévő, dokumen-

táló módszerekkel élve.

A 0.2. rész = család-, sors- és lételőzmény. A múlt idő és a jelen tér felnyitá-

sa is egyben. S csak a következő nagycímmel ellátott rész: A régi Erdély lép be

könyvünk író hősének életébe. Ettől kezdve Wass Albert Voltam című tervezett

életrajzi munkájához írott életszakasz-felosztását követtem. Régies elnevezéssel

a következő 9 „könyv” fogja majd össze a 90 esztendős élet hivatástudatra épülő

történéseit és irodalmi munkáinak értelmezési kísérleteit.

A tervezett 10. részben olyan műfaj- és kortörténeti írások kapnak majd – a

következő kötetben – helyet, amelyek összefoglalják és időlegesen berekesztik a

Wass Albert munkáival és élettörténetével kapcsolatos részkutatások eredmé-

nyeit.

Adós vagyok írásom „kétkezességének” feloldásával: ezzel azt a többletet sze-

retném jelezni Olvasóimnak, amivel Wass Albert könyveinek közel 15 esztendő

alatti folyamatos megjelentetése ajándékozott meg. Írásaira való figyelésem,

ráhangolódásom teszi, hogy e könyv elkészítését a nagy író szellemével és lel-

kületével való „együttműködésnek” érzem. Két kéz (két írólélek) közös üzenete

szól itt megszenvedett magyarságunkról, 20. századi létünk és életünk történel-

mi „mélyrepüléséről” és mégis kirajzolható távlatairól.

A szerző

KERESŐ

0.1 RÉSZESZTENDŐK, AMIK TÍZSZERESEN SZÁMÍTANAK 11(Wass Albert napjai)

Életrajzi adatok ....................................................................................... 14

Életrajzi események ............................................................................... 22

0.2 RÉSZCSALÁD AZ ŐSI MEZŐSÉGEN 243(Családtörténeti előképek)

I. A Wass-család múltja – valóság és legendák ........................... 2441. A gyulák földje, az „átkozott föld”,

a gyökerek, a komor ábrázatú ősök ................................................. 2442. Történelmi szolgálatok, a grófi cím elnyerése,

(nemzet)tragédiák túlélése .............................................................. 282 II. A régi világ, az emberi alapértékek tradíciója ......................... 302

III. Albertek, Miklósok, a halálon is „győzedelmesek”(Sors előjáték 1849, 1902)............................................................... 315

IV. Vos /Wass/-birtokokra emlékezünk(szociográfiai körbetekintés) ........................................................ 3321. Egy Árpád-kori államvédelmi terület fölfedezése .......................... 3332. A valahai Wass-birtokok és Szék város

vallás szerinti népességi adatai ...................................................... 4253. A szűkebb táj népességének magyar-valachi (oláh)

arányának reciprocitása ................................................................. 427V. Mezőség, a „nyomorúság Golgotája”

(A feltámasztott „Holt-tenger” vidéke – történelmi, földrajzi és irodalmi előkép) ......................................................... 431

1. RÉSZA RÉGI ERDÉLY 453Élet(mű)rajz Wass Albertről, 1908–...

I. KÖNYVA régi ErdélyKicsigróf Erdélyben, Magyarországon (A félszeg gyermek) 455„Megnőtt a bennem lakó élet”1908-1919 ............................................................................... 456

I. Két hosszú év. Alili és Albi közös ideje, a szülők válása(Válaszút, Vasasszentgothárd, Kisbun) ...................................... 457

II. A kert, a vadászat, a mostoha(Vasasszentgothárd, korai évek – Újmama – Elsőtalálkozás az Őzbakkal) ............................................................... 474

III. A kettészakadt világ ellenséges arcai között ............................ 507

IV. A régi ház, öblös karosszék, puskaállvány, pipaszag(Mezőzáh és a tavak – Találkozás a halállal) .......................... 510

V. A napok, amik „emberré ütik” a gyermeket(Kolozsvár román megszállása) ................................................... 516

II. KÖNYVA megváltozott világKisebbségi sorsban – Erdély földjén (A ballábbal lépő suhanc) 537Trianon gyermeke1919-1929 ............................................................................... 539

I. A felbillent ősi rend(Kisajátítás, Csaba-legenda, a nagypapa szellemi útravalója, vakációk, Sándor bácsi) ............................ 540

II. A csodalátó vénember gyógyírja(Istenre hagyatkozva – A Hódos-tó legendája – Malomalji találkozások – Titok-karácsony – A test kalandja) ................. 5611. Istenre hagyatkozva, 1921 ............................................................. 5612. Tavak és a vízileány – 1924 – „Carla volt a neve” ....................... 5633. Újabb történetek apával és… Trudival .......................................... 572

III. A visszahúzódó diák(A magány temploma – Az első szerelem – Az első verses-kötet – Az eladott kolozsvári otthon – Fel a hegyekbe!) ......... 5761. „Mindenkinek adósa vagyok…” .................................................... 5762. Keserű pirulák… ............................................................................ 6073. Érettségi vizsga és egy budapesti út .............................................. 6164. Otthon minden változatlan ........................................................... 6215. Fent a havasokban – Kuncz Aladár európai

transzszilvanizmusa – „Fenyő a hegytetőn” (Új verseskötet) ...... 631

ESZTENDŐK, AMIK TÍZSZERESEN SZÁMÍTANAK

(Wass Albert napjai)

Anyátlanul nőttem fel, s ez magányossá tett. Az anya lelkének melege olyan, mint a tavaszi napfény.

Egészséges növények nem nőnek nélküle. Magamban élő, furcsa, vad gyerek voltam. Kifelé megneveltek, s

ezáltal sokszor becsaptam a környezetemet, kik kedves buzgósággal fáradtak azon, hogy eloszlassák ma-

gányomat, s nevettetésemre sokféle mókát kieszeltek. Nevettem nekik, szorgalmasan és udvariasan, de

belül egészen egyébre gondoltam, és nem fi gyeltem rájuk. Éltem a magam külön belső életét, s mert nem

volt senki, akinek elmondhattam volna, lassan megnőtt ez a bennem lakó élet, széles lett és nagy, mint egy

fekete vadaskert, és fallal zárta el tőlem azokat, akikkel együtt éltem.

WA-TŐ, Elindul egy élet

Terveim az írással nem voltak, az csak úgy jött magától. Ha az írásnak a költészetet nevezzük,

akkor már ott, Kolozsvárt elkezdtem írni az első verseket, és bemutattam azokat mindig Sándor

bácsinak, itt most Reményik Sándorról beszélek, aki nagyon gyakran volt vendég a házban.

WA-MP, Maksay Ágnes – Marius Tabacu: Erdélyt nem lehet elfelejteni

1934-ben vettem át a gazdaság vezetését. Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unoka-

húgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutás-

tól. WAÉ, Rövid életrajz

A gróf úr írószobája kicsit úgy Cege felé nézett, északkeletnek nyílott az ablaka, rózsaszín szobá-

nak hívtuk. Kicsi szoba volt. Volt egy sötét rekamié, sarokban volt az íróasztal, volt egy hintaszék, a

másik oldalon meg egy hármas-szekrény, és volt egy spanyolfal. Két szemétkosár volt. A legtöbbször

reggel nem volt szabad őt zavarni, sokáig írt egész éjszaka, csak délelőtt vihettük be neki a reggelit,

hogy csak aludjon. Mondom is, hogy legalább egy szép papirost kivettem volna a szemétkosárból,

most hogy örülnék neki, ha megőriztem volna!

Vincze Zsuzsa: Komoly, okos, csendes ember volt Albi gróf 1

A z időmet úgy kellett beosztanom, hogy eleget tehessek hármas feladatkörömnek. Egyrészt az

otthoni gazdaságot kellett rendeznem, édesapámat segítve a munkában, másrészt az erdészfel-

ügyelői feladataimat kellett ellátnom, s mindezek mellett a lap vasárnapi számainak szerkesztési

teendőit is el kellett végeznem. 2 WAÉ, Rövid életrajz

1 PoLíSz 2006., 98. szám. Turcsány Péter riportja.

2 Wass Albert az Ellenzék című kolozsvári lap munkatársa volt 1941. januártól 1943. július elejéig.

110.1 rész

12 01. könyv

Volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, mint például, amit a Hitler börtön-

ében töltöttem, ahol azzal szórakoztattak, hogy „vallatás” ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték

sorba, vagy amikor kiküldtek a Pripjet mocsaraiba mint huszártisztet, s csak az ukránoknak kö-

szönhetem, hogy életben maradtam.

WA-ZST-Ö, Három levél Lapohos Andráshoz

Apám, én láttam ezt a háborút

és megvakult azóta a szemem.

A torzult-arcú emberfenevadban

Isten képmását többé nem lelem.

A régi gyermekmesék mind hazudtak.

Embert habzsolt a gyilkos tudomány!

Nem hősök és vitézek háborúztak:

csak férgek kúsztak a gyűlölet nyomán.

Nem volt sehol bajvívó, hősi torna,

csak síró nők és feldúlt otthonok,

csak olcsó préda és embertelenség,

tolvaj próféták, férgek és romok...!

WA-MV, Levél, 1946.

M egvan a két szobácskánk, benne kályha, amire tüzet rakhatunk és fa, amit elégethessünk.

Éhesek se maradunk soha, bár a jegyrendszer még ugyanolyan, sőt, szűkebb, mint volt egy évvel

ezelőtt. Nyáron volt egy kis kertem, abban termeltem dohányt is, úgyhogy füstölni való is akad

mindig. Persze, az élet egy nagy várakozási álláspont. Olyan váróterem-féle. Még jó, hogy a Jóisten

ilyen furcsa mesterséget adott nekem, és így előnyöm van a sorstársakkal szemben, mert én leg-

alább dolgozni tudok.

WAT, 1947. január 28.

Én ma így élek: felkelek a nappal, s ha kinézek az ablakon, kint a tisztás szélén őzek legelnek. Reggelig

fát vágok, és kapálok a kertben. Utána leülök az írógép mellé, és dolgozom. Késő délután újra a kertben

végzem a munkát, és este, ha jut idő, sétálok egyet az erdőn. Az idő rettenetes gyorsasággal telik, szinte

fut. Már több mint két éve élek itt!

WAT, 1947. május 29.

Már ideérkezésem előtt tisztában voltam azzal, hogy valami kötelességem, föladatom, végezni-

valóm kell legyen idegen földön, mert különben az Úristen semmiképpen sem vette volna magának a

fáradságot, hogy idáig vesződjék velem, s annyi veszedelmes kalandon keresztül kivezessen a pokol-

ból, hanem otthagyott volna veszni a többi százezrek között. S mert író vagyok – az Úr jóvoltából az

13Esztendők, amik tízszeresen számítanak

is –, tisztában voltam azzal már akkor is, hogy nemzetem vesztét az okozta, hogy csehek, románok,

szerbek, zsidók s mindenki más már évtizedekkel az első világháború előtt megfertőzte a nyugati

világ közvéleményét hamis történelmi, földrajzi, néprajzi és statisztikai adatokkal. Arra a következ-

tetésre jutottam, hogy egyetlen föladatom az lehet csupán, hogy fölvilágosítsam mindazokat, akiket

ellenségeink elbolondítottak, s nemzetem jogait, igazságát a nyugati világ tudomására hozzam.

WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos riportja

Az életemnek már csak annyi értelme van, amennyi jót és hasznosat tenni tudok.

WAT, Levél Éltető Marianne-nak, 1967. június 21.

Erdély magyarságát némaságra ítélték, csak mi, szabad földön élő magyarok tudunk értük dol-

gozni!

WAÉ, Dr. Wass Albert

H ogy hogyan telnek a napjaim? Hát megmondom: fölkelek reggel 7-kor, kimegyek a kutyával,

megjárom az erdőt, aztán bemegyek reggelizni, aztán felmegyek az irodámba, leülök az írógép mel-

lé, dolgozom délig, aztán délután megint dolgozom két órát és úgy 4 óra körül kimegyek újra, fát

döntök, vagy fát fűrészelek, vagy fát hasogatok fi zikai munkának.

Zalán Magda – Wass Albert: Vendégjárás Wass Albertnél3

Szívós és áldozatos munkával hadat kell viselnünk a magyar hazát ma átitató erkölcstelenség

ellen, a további elposványosodás ellen, hogy népünk visszatérhessen ahhoz a régi, tisztességes

nemzeti vonalhoz, melynek egyik országalkotó és fenntartó jelszava ez volt: „Csak úgy lehetünk

más nemzetekkel egyenrangú emberek, ha elsősorban magyarok maradunk, és magyarságunkon

keresztül szolgáljuk az egyetemes emberi világot azon a helyen, ahova Isten helyezett!”

Wass Albert, 1990

H alk szavú, szelíd, fi nom úriember volt.

WA-MP, Szeleczky Zita emlékezése

3 PoLíSz 2006, 96. szám, Zalán Magda riportja 1991-ből.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak14Életrajzi adatok

Teljes családi név: szentegyedi és czegei gróf Wass Albert.

Szerzői név: Wass Albert vagy Wass Albert de Czege.

Született: 1908. január 8. du. 1 óra, Válaszút, Bonchidai anyakönyvi kerület.

15Életrajzi adatok

Meghalt: 1998. február 17. Wass Albert halála: hajnali 3 óra 20 perc, Astor Park, Florida (Oka: elvérzés, fegyvergolyó okozta seb által. Idegen-kezűség a Halotti jelentés szerint: kizárt.)

Szülei:

Wass Endre: 1886. augusztus 21. Vasasszentgothárd – 1975. november 5. Hamburg. „Élénk, szórakoztató egyéniség, szellemessé-gével az egész társaságot fel tudta vidítani. Mindenütt nagyon szerették. Mindenesetre, ahol felbukkant, onnan egy-kettőre kereket oldott az unalom.” 4

Losonczi Bánffy Ilona: 1883. november 21. – 1960. június 15. Bécs. „Igen-igen csinos teremtés volt, különösen vonzó női csáberővel. Majdnem minden férfi beleesett. Egy-egy társaságban mindig ő volt a csillag.”5

4 SI-WK.(A rövidítések feloldása a könyv végén, az Utalások jegy-

zékében található

5 Uo.

15

Esztendők, amik tízszeresen számítanak16Tanulmányai:

Kolozsvári Református Gimnázi-um (1919 – 1926)

Debreceni Gazdasági Akadémia (1929 – 1931)

hohenheimi Erdészeti Egyetem erdőmérnöki kar, diplomával,

majd párizsi Sorbonne, doktorá-tus. (1931 – 1932 között)

17Életrajzi adatok

Házasságai:

Első házassága: 1935. április 22. Egyházi esküvőt köt első unokatestvérével, Siemers Ilona Évával (1914. január 5. – 1991. május 2.) a Hamburg-eppendorfi János-templomban.

Második házassága: 1952. július 1-jénmegesküdött Elisabeth McLainnal (1952 – 1987. március 29. Astor)

Harmadik házassága: 1990. november elveszi Mary la Plante félig francia, félig ír zenetanárnőt (1922 – 1999[?]).

Esztendők, amik tízszeresen számítanak18Gyermekei:

Vid (1936. május 28. Kolozsvár – ) Csaba (1937. július 20. Kolozsvár – 1940. szeptember 29.) Huba (1941. augusztus 13. Kolozsvár – )Miklós (1943. január 14. Kolozsvár – )Géza (1944. április 14. Kolozsvár – ) Andreas, azaz Endre (1950. augusztus 14. Hamburg – )

19Életrajzi adatok

Életének főbb helyszínei:

1908 – 1918. Erdély, Magyarország, Osztrák–Magyar Monarchia

1918 – 1940. augusztus: Erdély a Román Királyság fennhatósága alatt

1940. augusztus – 1944. október 27.: Erdély ismét Magyarország része

Esztendők, amik tízszeresen számítanak201944. október 27. – 1945. március 30.: Az elfogyó Magyarország

1944. március 30. – 1951. augusztus: Németország, Európa

1951. szeptember 21. – 1952. ősz:Egyesült Államok, Ohio

21Életrajzi adatok

1952. – 1957. ősz: Astor Parkban laknak, de Delandra jár dolgozni a Katonai Akadémiára, majd Gainesville-be.

1957. ősz – 1970. július: Florida, Gainesville, Fort Mccoy, a Floridai Egyetem Idegen Nyelv Tanszékén tanár és a nyelvi labort vezeti, az egyetemi fiatal republi-kánusok tanácsadója.

1970. július – 1998. február 17.: Florida, Astor Park

Esztendők, amik tízszeresen számítanak22Életrajzi események

1907. május 26.: Türe. Wass Albert szüleinek házassága, akik anyai ágon első unokatestvérek. „Esküvőjükön csak a szüleink vol-tak jelen, mert mi, testvérek megtagadtuk a részvételt. [...] Anyám rossz néven vette nővérétől, hogy támogatta kapcsolatukat.”6

Unokatestvér-házasságok „szokásrendje”

A családtagok szinte törzsi közelsége, az egyívású neveltetés, a kasztját tartó főrendiek közös ünnepei, összejövetelek, közös vadászatok, meghitt mulatságok, a nagycsaládi összetartozás, a gyermekáldás megbecsülése: mind, mind melegágya volt a ro-koncsaládok keresztbe házasodásának, az unokatestvér-birto-kosságok kialakulásának, az erdőt és földeket gyarapító rokoni közösségek tradicionális egymásba fonódásának.

Wass Albert szüleinek kezdeti kapcsolatára nagynénje emléke-zik vissza: „Mikor (Alili) édesanyjával összeveszett, Pólika néni és (Kemény) Kálmán bátyám saját lányukként házukba fogadták. Lo-vaglással, teniszezéssel repült az idő. Alili és Endre ekkoriban barát-koztak össze. A téli hónapokban újból találkoztak Budapesten, ahol Endre a mezőgazdasági iskola diákja volt.”7

1908. január 8. 13 óra: Válaszút. „Nősülése után 7 hónappal Endrének fi a született, Albi Válaszúton, a Bánffy Albert és felesége, szül. Montblach Sarolta házá-ban jött világra. Apja 21 éves, anyja 24 éves volt. Endre 20 évesen, nem lévén nagykorú, a házassági engedélyt egyenesen Ferencz József császártól szerezte be.”

A kastély bejárata és az emeleti sarokszoba ablakai. A szülés után Alili ebben a szobában lakott a csecsemő Albival.

6 SI-WK, S. É. utalása báró Kemény Kálmán feleségére, szül. Bánffy Polixéniára vonatkozik, mert közös testvérüknek, Bánffy Zoltánnak második, Teleki Elízzel kötött házasságából született Alili, s ennek ellenére pártolta kapcsolatukat.

7 Uo.

Életrajzi események 23Részletek az általános asztrológiai előrejelzésből

„Nyitott típus. Külső ingerekre gyor-san reagál. Egyszerre több dologgal képes foglalkozni. [...] Mindig az a fontos, amit épp akkor csinál; a követ-kező pillanatban hajlamos elfeledkez-ni az egészről, és akkor ismét az lesz a rendkívül fontos, amit elkezdett. [...] Mindig mindenhol jól érzi magát. Mindig mindenből kettő… A Nap helyzete miatt (azonban) gyakorlati-asabb, kitartóbb, gátlásosabb.

Kiemelkedő szerepet játszanak életében a balesettel-káresettel, mű-téttel, halállal-elválással összefüggő események. [...] Több mint két házas-ság valószínű (67%). Az első partner korban és egzisztenciálisan nem tér el lényegesen. Az élet első harmadá-ban kezdődik a kapcsolat, esetleg igen korán és meggondolatlanul. [...] Boldogtalan kapcsolatban elért jólét és szociális előnyök. [...]

A kapcsolat(ok)ban súrlódási tényezőkként jelentkezhetnek a közeli rokonnal, ismeretszerzéssel, bezártsággal, titkokkal, hivatással-siker-rel, munkával, betegséggel, külfölddel, joggal összefüggő események.”8

1908 – 1912 között: „Wass Endrét a kisbuni királyi birtok igazga-tásával bízták meg (a váracska valaha az emlékirat-író Bethlen Miklós lakhelyéül szolgált, körötte jó öreg és szép park található.)”9

1910: Megtartják Albi keresztelőjét Vasas szent got hárdon. Nagy-nénje (későbbi anyósa) visszaemlékezésében a gyermek kedves-ségét, helyes arcát hangsúlyozza: „Keresztanyját, Bissingen bárónőt, Alili barátnőjét képviseltem. Albi már tudott járni, a keresztelőn kézen fogva tartottam. Elbűvölő, sötét hajú kisfi ú volt, pont olyan, mint most Albi idősebbik gyermeke, Vid” 10

1910 – 1915: „(Wass Endre) házasságának első évei boldogan teltek, de barátainak elejtett szavaiból megtudta, hogy Alili Budapesten gya-8 www.ezo.hu9 SI-WK.10 Uo. Siemers Ilonának feltehetően az 1940-es évek elején készített feljegyzése.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak24kori látogató Wenckheim grófnál,11 Endre utánautazott, és rajtakapta őket. Párbajra került a sor. [...] Végül is Endre és Alili elváltak. Albit Endrének ítélte a bíróság, de megengedték a gyereknek, hogy évente néhány hétre édesanyját is felkeresse Bécsben. ”12 Hatévesen Albinak az édesanyjával való kapcsolata megszűnik.

1912. április 1.: A szülők válóperi döntésének kimondása Kolozsvárott (Gudenus János adatai). „Éreztem kettőjük között a gyűlöletet, amikor egymásról beszéltek, és a gyűlöletet nem tudtam megérteni.”13

1912. – 1913. körül: Vasasszentgothárdon árvíz lepi el a kertet, a gyermeknek kint kellett hagynia a játékait.

„S ebben a percben megéreztem, hogy végük van a lovaknak, az ök-röknek, az istállónak, a galambdúcnak s a sánta kutyának. Még nem tudtam akkor a halálról, de tudtam, hogy az állataimnak végük van, s ez olyan érzés volt, hogy később, mikor a halállal találkoztam, ráismer-tem erre az érzésre. Két hullám között még egy pillanatra láttam az istálló piros födelét felcsillanni, s olyan volt, mintha ez a nedves piros szín két karját tárta volna felém. Aztán nem láttam meg többet soha az életben.

Rémület bűvölt az ablakhoz. Csak néztem a vizet, s a lovakra gon-doltam, az ökrökre, a törött lábú fehér kutyára. Néztem mereven a vi-zet, ahol lenniök kellett, s aztán elkezdtem sírni. A sírás zokogássá nőtt, s emlékszem még, hogy apám szidott, s aztán a szájamra ütött, mert nem akartam abbahagyni a bőgést. Többre nem emlékszem abból az idő-ből.”14

Az árvíz szimbolikája

„Az elfolyt víz a mulandóságot juttatja eszünkbe (Jób 11,16), és a túlvilág küszöbének az átlépését, a halált jelenti, ha a mélység az embert magába temeti, és átcsap feje fölött az ár.”15

11 Bánffy Alili élettársaként szóba jöhet a WENCKHEIM-családtagok közül: JÓZSEF Károly Ferencz Má-ria (sz. 1877. szeptember 24., uo.). LÁSZLÓ Ernő Mária (sz. 1880. október 25., uo.) PÁL Mária Sándor Benedek (sz. 1881. november 19., uo.) Mindhárman az új-kígyósi ágból, KÁROLY Miksa Keresztély Géza (szül. 1876. december 13., Gerlán (Békés m.) BÉLA Mária Ferenc Xavér (sz. 1881. augusztus 27., uo.) JENŐ Mária Frigyes (sz. 1883. április 28. uo.) és DÉNES (sz. 1861. október 20.), a Magyar Főrendi-ház tagja. Lakás: Bécs, Gyula vagy Doboz. Az író gyermekkori emlékezete szerint: „Barna ruhában járt, és professzor úrnak címezték a házban.”

12 Uo.13 WA-V-A, Menyecske, Huszár, Cica14 WA-TŐ, Elindul egy élet15 DK-TVM

Életrajzi események 251914-től: Wass Endre gyakran jár el társaságba, színházba,

munkája is távolba köti. A kisfiú neveltetését nagyszülei irányít-ják. Téli estéken írni és számolni tanítja nagymama.

„Az olvasás mesterségére Nagyanyám kezdett tanítani az újságból, amit posta hozott ki Szamosújvárról hetenként kétszer. Rámutatott a kötőtűjével egy betűre és azt mondta: »A. Mondd utánam: A… úgy, na most itt a plajbász. Keress meg minden A betűt ezen a lapon, és húzd keresztül a plajbásszal. Minden tíz betűért kapsz egy rézfillért. De ha csak egyet is kihagysz közben, nem kapsz semmit, és elölről kezded az egészet. Érted?«

Nem értettem, de próbáltam megkeresni az A betűket. Találtam is néhányat, és kihúztam ezeket a plajbásszal. Mikor már azt hittem, eleget találtam, megmutattam Nagyanyámnak. »Megvan már a tíz?« Megnézte a munkámat, és megcsóválta a fejét. »Nincs még tíz – mondta –, de ha lenne, se számítana. Itt is kihagytál egyet, ni. Amott is. Kezdd elölről, egy sorral lentebb.« Így tanultam meg rendre az ábécét. A számolást mogyo-róval tanította Nagyanyám. Ha ezt mondta: »számolj ki hatot« és megtettem hiba nélkül, akkor megtörhettem, és megehettem a mogyorókat.” 16

Nagymama portréja,

Wass (Bánffy) Ráchel

Kicsigróf gyermekévei, nevelői

„Aki kinézett a kastély ablakából, vagy ott ült a fehérre festett kerti

padok egyikén, csupán fákat, virágzó bokrokat, rózsaszegélyes ösvé-

nyeket, napsütötte füves tisztásokat, csobogó patakocskákat látott

maga körül pazar váltakozásban. Az őrtálló fenyők dárdás csúcsai fö-

lött láthatta észak felé a tó kék vizét, a Csóvás borzolt erdőgerincét, ke-

let felé a kopár, szakadékos feketelaki hegyoldalt, délen a gyekei erdőt s

nyugaton fent a dombok hullámzó gerincét tova Szentegyed felé.

A park művészien megalkotott, magába zárt külön világában tavasz-

tól őszig örvösgalambok búgtak, fülemilék csattogtak, rigók fütyöltek,

színes tollú fácánkakasok sétáltak peckesen, s a sokféle virágzó bokor

alatt s a tisztások szélein bazsarózsák nyíltak, óriás pipacsok, ökölnyi

16 WA-V-A, Az olvasás mestersége

Esztendők, amik tízszeresen számítanak26harangvirágok és az illatos rózsák sokféle változata. A csöndet és nyu-

galmat kereső órák hosszat elandaloghatott a park kanyargós ösvénye-

in anélkül, hogy visszatért volna ugyanarra a helyre. Minden fordu-

lónál valami új szépség ragadta meg ebben a negyven holdnyi külön,

zárt világban, mely valamikor nem volt egyéb, mint kopár, vízmosásos

birkalegelő, szántásra nem való haszontalan föld.

Ebben az elvarázsolt, fenyvesek közé zárt külön világban töltötte

magányos gyermekéveit a Kicsigróf. A kastélytól nem messzire, fe-

hértörzsű szelíd nyírfák alatt volt a »homok«, amit ökrös szekerekkel

hozatott Szamosújvárról Kezán intéző a nagymama kívánságára. Ott

játszadozott órák hosszat, egymagában a szótlan, barnaképű gyerek,

míg Mademoiselle Tox, a francia kisasszony ült a fák alatti padon és

szerelmes regényt olvasott, vagy valamelyik fi atal ispánnal udvarolta-

tott magának.

Amikor kinőtte a homokban játszást és Tox kisasszonyt, a nagyma-

ma nevelőt fogadott melléje, hogy ne kelljen iskolába járnia a parasz-

tokkal. A nevelő, egy fi atal sánta theológus, akinek nem jutott papilak,

katonának pedig nem mehetett el rossz lába miatt, százával hozatta

az ifj úsági könyveket, a Filléres Könyvtár és a Hazafi as Könyvtár tel-

jes sorozatait. Hat éves korában már folyékonyan olvasott a Kicsigróf,

és a park magányát benépesítette maga körül a könyvekből megismert

hőseivel. A »felső fenyves« alatti tisztáson Vak Bottyán újra és újra

megkergette a császár labancait, a kis tó alatti réten Rákóczi Ferenc

serege döntő győzelmet aratott az osztrákokon. Bem apó pedig újra és

újra kiverte az országból a kozákokat. Mert valahányszor a Kicsigróf

nem tudott belenyugodni a könyvek betűiből életre kelő mese végébe,

újra játszotta azt a maga külön világában, s a vereségeket dicsőséges

győzelmekké álmodta át.”17

1913 nyara: Nyaralás a nagyapai birtokon, Mezőzáhon. A gyermek „vízpróbája”. „Az unokatestvérek között én voltam a leg-kisebb, s ezért sok mindenből kimaradtam, ami a nagyok mulatságához tartozott. De a feredésből nem. Úszni éppen úgy tudtam, mint ők, s ezt a tudományomat is nekik köszönhettem. Ötéves ha voltam, mikor elő-ször vittek le a tóra. Csónakba tettek, kieveztek velem a víz közepére, ott egyszerűen megfogtak, s mint kutyakölyköt szokás, beledobtak a tóba. A víz persze mély volt, s én előbb elmerültem, majd kapálódzni kezdtem,

17 WA-KK

Életrajzi események 27

ordítottam, rugdostam, köhög-tem, s ők a csónakból kacagtak. Mikor látták, hogy nem bírom, kihalásztak. Ezt megismételték nehányszor, én bőgtem, kar-moltam, haraptam s nyeltem a vizet, de nehány nap alatt megtanultam úszni.”18

A gyermek első „találkozása” a halállal

„Bőrünkön kellemesen bizsergett a napfény és a víz emléke. Tiszták

voltunk nagyon a szépen eltöltött délutántól, kívül és belül egyaránt.

Haladtunk libasorban keresztül a pallón.

Én mentem leghátul, utolsónak. Elgondolkozva lépegettem, hogy mi

járt az eszemben, ma már nem tudom. Lehet, hogy semmi sem. Lehet,

hogy csak az esteledés bágyadt varázsát éreztem jólesően magamra

18 WA-MÖ, Találkozásaim a halállal

Távoli felvétel Záhról

Festmény a záhi házról, Wass (Siemers) Éva munkája

Esztendők, amik tízszeresen számítanak28hullani, s a béke és a szelídség szép érzései alatt álmodozva rakosgat-

tam egymás elé a lábaimat. Alattam zúgott a víz, de csak halkan és

nagyon távolról hallottam azt is, mint az este többi nyugtató zaját.

Hirtelen arra riadt a lábam, hogy nincsen alatta semmi. Levegőbe

lépett. A bal lábam volt, emlékszem arra is, jobb lábam alatt még érez-

tem keményen és biztosan a palló ismerős deszkáit, de a másik alatt

semmi sem volt, csak a hirtelen felörvénylő rémület. S én talajvesztve

léptem benne lefele.

Talán csak egy századrésze volt a pillanatnak, de egyszerre megérez-

tem mindent. A világ elbillenését, mely egyszerre színt változtatott, ide-

gen lett és félelmetes. A semmit, ami alattam megnyílt, mint egy óriási

száj. A tajtékzó vizet, mely egyszeribe felordított ott lent, hogy a szívem

is megsiketült tőle. Megéreztem a tajték alatt ólálkodó cölöpök hegyes

agyarait, melyek felém csattogtak félelmetesen, éreztem a borzalmat,

gerincem reccsenését, a sikoltást, ami még el sem indult a számról: meg-

éreztem a halált. Csak századrésze volt a pillanatnak, de borzalmas volt

és rémekkel teli. Megszűnt az alkonyat békés varázsa. A világ, a falu,

minden megszűnt. Semmi sem volt, csak én s a rémület. S a zúgó, cölöp-

csonkokkal kivert feneketlen mélység, a semmi, amibe léptem.

Talán egy arasznyit léptem így lefele, s a lábam hirtelen megállt. Ke-

mény, szilárd dologba, valóságba ütközött. Életbe ütközött. Véletlenül

éppen azon a helyen emelkedett föl a mélységből egy megmaradt geren-

dája a régi gátnak, s tenyérnyi csúcsával fölfogta a lábamat, amelyik

semmibe lépett.

Talán egy arasznyit léptem csak lefele, de az az arasz tág volt és nagy

és hosszabb, mint az egész világ. Minden belefért, ami sovány kis gyer-

meklétemet jelentette addig, belefért és elmerült benne, mint hínáros,

iszapos tó sötét vízében egy rémült pillangó szárnya rebbenése.

Egy századrésze volt a pillanatnak, s én már ismét a pallón áll-

tam. Álltam dideregve, s a szívem ott vert valahol a torkom közepén.

Reszkettem is, és a világ forgott körülöttem szédült iramban, mintha

megőrült volna a rémülettől. A víz siketen zúgott odalent, örvénylett,

acsarkodott, mint éhes fenevad, ki zsákmányát elszalasztja.”19

Egy 1929-ben született megszépítő visszaemlékezés: a Láttam a halált című versben lágyítja az igencsak megrázó élményt, halálvággyal rokon hangvétele ellenére idéznünk érdemes:

19 WA-MÖ, Találkozásaim a halállal, Ek. Erdélyi Helikon 1941

Életrajzi események 29„Pallón haladtam át,örvényes, poklos mélységek felett,ábrándozva, mint rendesen.Éreztem egyszer:lábam alatt a pallót nem lelem!

Üresbe léptem.Lent várt a mélység: fehér Halál-leány,hab-karjait kacagva tárta értem,s morajlott, zúgott szívbontó zenét.

Behunytam a szemem,és szóltam nagyon halkan: úgy legyen.Elgondoltam: de furcsa is ez így,hogy nincs több holnapom.Ó, nem volt hátborzongató e pillanat,szelíd volt nagyon.

Behunytam a szemem...de nem jött zuhanás.Egyetlenegy pillér kiállt a gátból,s lábam e pillérre rátalált.”20

Mintha a gyermeket ezek a korai, olykor erős traumák fokozatosan készítenék fel a későbbi, egyre jelentősebb emberi, társadalmi és történelmi megrázkódtatásokra.

1913. tavasz: Alig ötéves, mikor apja már megtanítja lovagolni, kantár nélkül, ostorral, könnyek között neveli jó lovassá. „Mivel én voltam a legkönnyebb a családban, öt éves korom óta kellett belo-vagoljam a kétéveseket. Szőrén, természetesen. Volt olyan nap, hogy tízszer is leestem a vad kétévesekről, míg rendre megszelídültek.”21

1913. tavasz: Wass Albertet apja megtanítja szántani, ötévesen van a kezében először az eke szarva… Életre szólóan hálás apjá-nak, hogy ilyen korán megtanulta becsülni a paraszti munkát.22

20 WA-ÖV21 WA-V-A. Menyecske, Huszár, Cica22 Maksay Ágnes–Marius Tabacu: A látó ember, fi lm, Duna Tv

Esztendők, amik tízszeresen számítanak301914: Wass Albert megismerkedik Selma Lagerlöf meséivel. „Az

egyik földszinti szoba valóban az én szobám volt, meg a »nevelőmé«, egy Soós Béla nevezetű teológusé, aki már hatéves koromban Lagerlöf köny-veit olvasta föl nekem, s ezzel elsőnek vezetett be a szépirodalomba.”23

1914 nyarának eleje: Albi első „barátja” és vigasza: Menyecske, a tacskó. „Az első »barátom« a szó igazi értelmében egy sárga tacs-kó volt, valamivel nagyobb, mint az átlag, kifejezetten vadászatra tenyésztett fajta. Nem tudom, hogy apám honnan vette, egyszer csak ott volt. Körülbelül három- vagy négyéves lehettem, szégyenlős, magá-nyos, visszahúzódó gyerek, éppen akkor veszítettem el Margitot, aki szinte testvérem volt, mikor Ráchel néni elköltözött vele Kolozsvárra. Menyecske barátságos és hízelkedő volt. Ott hevertem mellette a szőnyegen, vagy kint a gyepen, a sűrű jázminbokrok biztonságában, ahol beszélhettem vele anélkül, hogy valaki meghallotta volna. Ő volt, akinek el tudtam mondani a bajaimat, gondjaimat, akiben meg lehetett bízni, hogy nem mondja el másnak… [...] Súlyos gondjaim voltak akkoriban. Nem értettem az emberi világot, amibe tudtom nélkül beleszottyantam. Anyám emléke bennem élt homályosan, mint egy meleg simogató hang. De éreztem kettőjük között a gyűlöletet, amikor egymásról beszéltek, és a gyűlöletet nem tudtam megérteni.”24

1914. húsvét: Szép békebeli emlék a családtagokkal Vasas szent-got hárdon. Együtt a nagynénikkel és unokatestvérekkel. A nagy, utolsó békebeli Húsvétra két írásában is visszaemlékezik:„Húsvét volt gyermekkorom legpompásabb élménye. A szentgothárdi nagy ház-ban az öt vendégszoba Húsvét idejére mind megtelt. Egyiket kapta Ráchel néni, apám legidősebb testvére leányával, Margittal, aki egy évvel volt fiatalabb nálam. Egy másikban Ilona néni, apám legfiatalabb testvére rendezkedett be, aki Hamburgba ment férjhez, a maga leá-nyaival, a »Siemers-gyerekekkel«, a harmadikban Marika néni, Atzél Elemérné lakozott, leányával, a »szép« Lydiával, aki a legidősebb volt közöttünk.”25

Wass Albert még fiatalkori írása, a Húsvéti levél a kishúgomnak Hamburg városába című karcolat közvetlenebb, meghittebb for-mában szól a napról.26 A kishúg, a fentiek alapján, Wass Albert apai ági első unokatestvére: Horváth-Tholdy Margit volt.27

23 WA-V-A. Szentgothárd24 WA-V-A. Menyecske, Huszár, Cica25 WA-V-A, Szentgothárd26 WA-V-A. Az írás első megjelenése: Debreceni Újság, 1931. április 5.27 Horváth-Tholdy Margit (1909. február 26., Kolozsvár – 1993, Calpe)

Életrajzi események 31Mikor jelen életrajz összeállítója az utóbb említett szöveget

fennhangon olvasni kezdte, érezte a dallamos vershatást! Wass Albert ifjúkori prózájából szövegváltoztatás nélkül, kizárólag a sor- és szakasztördelés eszközeivel élve verspróza alakult. Álljon itt gyermekkora s a békeidők Magyarországának emlé-kére.

Húsvéti levél…

Egy vén erdélyi park tisztásaitmillió virággal hintette be a tavasz, a mi tavaszunk.Piros-fehér-zöld zászló lengett a házon…Istenem, emlékeznek-e még a fákerre a három színre?

A park lehajló bokrai alá,zöld levelek puha rejtekébesok-sok színes tojást dugdostak eljóságos kezek,pirosat, lilákat, kékeket…

aztán kihoztak minket a szobából,elvittek a legszélső fáig,ott elengedtek, és azt mondták:»ma a kertbe tojásokat dugtak el a nyuszik…menjetek, keressétek meg őket!«

Elindultunk. Ketten. Kézen fogva.Te meg én, két csepp, kicsi ember.Sok-sok piros tojást megtaláltunk,de mi csak mentünk tovább szüntelenül,egymást megértve, babonás gyerekhittelkerestük a nyuszit,

nekünk a húsvéti csoda-nyuszi kellett,kétségbeesett nagy gyermekvággyal kellett…Mentünk, mentünk előre,és kerestük és nem találtuk meg…a mai napig.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak32Köröskörül rigók daloltak,virágok illata szállt felettünk,és tarkaszárnyú lepkék csókolództaka tavaszi égen.

Az a madárdal ma is itt cseng a fülemben mégés tudom, hogy Te is hallod néha,és a virágok illatát is érzed, ha néhabús emléktornyokból leomlik rádez a régi tavasz.

Amíg mi mentünk, virággal beszórtvágyak ösvényén,valahol ezalatt tűzrózsák nyíltak,és piros szívek fölött a diadalmasHalál ünnepelt.

1914. július 28.: Az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának.

1914. július 31.: Általános mozgósítás. „Mentek az utcán össze-ölelkezve az emberek, énekeltek, éltették a háborút Szarajevó után, s emlékszem, nagyapám azt mondta akkor nagyon szomorúan: Ez lesz a mi drága hazánk tragédiája.”28

1914 ősze: Wass Endre bevonul Kolozsvárott a Kilences Huszárokhoz.

Az I. világháborús nemzedék

„Bolondok – hallom még ma is nagyapám elfojtott hangját –, halni mennek azért, aki eltaposta a magyar szabadságunkat, vérpadra küldte legjobbjainkat s még a nyelvünket is el akarta rabolni… Nem lesz jó vége ennek!Életem során sokszor gondoltam vissza nagyapám szavaira. Meny-nyire igaza volt! Bizony, nem lett jó vége. Még ma is látom, ahogy

28 WAÉ, Illés Sándor: Lobogó fáklya a neve

Életrajzi események 33ott állt a nyitott ablakban, csattogott odalent a kihívó katonaének, s nagyapám arcán peregtek alá a könnyek. Vajon hányan tértek haza azok közül, akik annak idején odalent csatába indultak, császár csa-tájába? Mikor sor került volna arra, hogy fi akat neveljenek a jöven-dő számára, nem voltak sehol.”29

„A huszárokra meresztettük szemünket, apámban gyönyörködtünk, aki olyan volt közöttünk, mint a meséből kilépő királyfi , ahogy indul a hétfejű sárkány ellen virág és trombitaszó között.A mese elment, sokáig híre sem volt. Aztán hirtelen nagyon csúnya, ismeretlen mesévé változott, soha olyant nem hallottam addig. Nem a királyfi ak győztek, hanem a sárkányok.”30

1914 ősze: Az elemi iskolás évek kezdetei, a társadalmi-közösségi előítéletek begyűrűznek a kicsi-nyek életébe is, de szimpátiák, barátságok indulnak el, előíté-letektől mentesen. A magyar gróf, a zsidó boltos és a román pópa gyermekét a kis mezőségi falu iskolája együtt indítja útjára. Wass Albert a társadalmi miliő pontos leírásával és a visszaem-lékezés hitelességével idézi fel első iskolai napjait:

Első nap a mezőségi falu iskolájában…

„Az oláh pópa kislányán kívül mi voltunk az egyetlenek, akik már tudtunk írni és olvasni úgy-ahogy, amikor először tet-tük be lábunkat az iskolaház-ba. Illendőség szerint a tanító az első sorba ültetett bennün-ket: Tónit az egyik oldalon, en-

29 WA-V-A, Nagyapám tanítása30 WA-MÖ, Zsoltár és trombitaszó

A nagypapa, gróf czegei Wass Béla

Esztendők, amik tízszeresen számítanak34gem a másik oldalon, a pópa kislányát, Floricát középen. Összesen negyvenketten voltunk gyermekek: elöl az első osztályosok és leghá-tul a hatodik osztályos »nagyfi úk«. Ezekből csak kettő volt. A többit otthon tartották a szülők dolgozni. [...]Látni lehetett, hogy a tanítónk nem nagyon tudta, mit kezdjen ve-lünk, hármunkkal az első sorban. Csak arra használt minket, hogy például állítson oda a többi elé, amikor írni kellett valamit a táblára, vagy olvasni kellett valami kis buta versikét a könyvből. Ennélfogva érthető volt az is, hogy egyikünk se volt népszerű, még a pópa leány-kája sem. (Mindegyikünk külön egybeépített iskolaszéket és asztalkát kapott, tintatartóval és fi ókkal, amiben a könyvünket, irkánkat s ceruzán-kat kellett őrizzük.) Tóni és én voltunk az egyetlen »rövid nadrágo-sok«. [...]Barátságunk Tónival mindjárt az első iskolanap első szünetében megpecsételődött. Miután a tanító mindenkit kikergetett az udvar-ra, »hadd szellőzzön a szoba«, mi is kimentünk. Elöl Florica, a pópa leánya, mögötte én, és mögöttem Tóni, meg a többi gyerek. Meleg szeptemberi nap volt, a fekete szemű csinoska kislány behúzódott az iskolaudvar egyetlen eperfája alá, és én csak ott lézengtem a közelé-ben, amikor az egyik nagyobbik fi ú, Sanyi, a kocsisunk fi a, odaszólt Tónihoz: »Mi-a, zsidó gyerek? Közénk kerültél, mi? Írni is tudsz, ol-vasni… mit keresel itt? Eredj haza az apád boltjába, tanulj meg csal-ni te is!« Tóni kigyúlt arccal elfordult tőle, és közelebb jött hozzánk. »Mi-a, gyáva zsidó, elszaladsz? De csalni nem vagytok gyávák, ti zsidók!« Tóni még jobban elvörösödött, de nem szólt semmit, csak jött közelebb. »Hé! – ordított utána Sanyi –, gyere vissza! Vagy a fülednél fogva hozzalak ide? Ha én szólok hozzád…!«Ismertem Sanyit jól. Mondom, parádés kocsisunk fi a volt. Ő tanított meg sok mindenre: fára mászni, fácánt fogni léppel, hajlított gom-bostűvel halat fogni lent a patakon…»Sanyi – szóltam oda hozzá –, hagyj neki békét.«Rám nézett, kimeredt szemmel.»De Albika gróf…, ez zsidó! «»Hát aztán?«Meredten nézett még egy-két másodpercig. Aztán morgott valamit, és elfordult. De barátságunk attól kezdve fokozatosan lazulni kez-dett. Azonban Florica úgy nézett rám, mint aki életet mentett. »Te… maga… a gróf fi a?«

Életrajzi események 35Ettől én vörösödtem el. Tóni pedig odajött hozzánk, és lehajtott fejjel motyogta:»Köszönöm, Kicsigróf… minket, zsidókat nem kedvelnek…«»Miért nem?« – kérdeztem ártatlanul.Tóni motyogott valamit, de nem értettem. Aztán a csengő szólt. Menni kellett vissza az iskolába.”31

1916: Wass Endre nagy ezüst vitézségi érmet szerez a harctéren. Rangnélküli huszár önkéntesként ment ki, és hadnagyként jött haza. A 9-es huszárok-nál (a 9. huszárezrednél) szolgált. Megsebesült. A kórházban ismeri meg az ápolónői szolgálatot végző M. Izabellát, akit később vasasszentgothárdi házába visz.

1916 kora nyara: Ráchel nagynéni holmiját elviszik Kolozsvárra. Albi nagyon-nagyon szomorú Ráchel nagynénje és Margit unokatestvérének elköltö-zése miatt. „Ha ma, ennyi esztendő multával visszagondolok erre az időre, azt hiszem, ez volt életem legnehezebb szakasza. Amikor Rákhel néni felült a kocsira, Margit megcsókolt, és felült melléje, s a kocsi elin-dult velök, le a hosszú, kanyargós kerti úton, a jázminbokrok mellett, ahol bújócskát játszottunk volt, a fehér törzsű nyírfák mellett, ahol a homokláda volt, melyben még ott szomorkodtak Margit ott felejtett játékai. Aztán a kocsi eltűnt velök a fenyves mögött, és én tudtam, fájdalmasan tudtam, hogy nem fog visszatérni soha.

Elöntöttek a könnyek, leszaladtam a bokrok közé, és zokogtam. Aztán egy nyirkos kutyaorr érintette meg az arcomat. Menyecske volt, a kis sárga tacskó, apám kutyája. Magamhoz öleltem, és sírtam, sírtam, sír-tam. Senki nem jött le a bokrok közé értem, csak Menyecske.”

31 WA-V-A, Ordentlich Tóni

Endre nők társaságában

Esztendők, amik tízszeresen számítanak361916 kora nyara (három nappal később):

Másnap Wass Endre hozza haza az „Újmamát”, Mannsberg Isabellát. A

kisfiút a nevelője tanítja be, hogy köszöntse őket, de apja és az új asszony félretolja az ajtóból. Ismét kutyája vigasztalja a gyermeket: „Anyám helyett ő csókolta meg az arcomat, lenyalta a könnyeimet, és megértette a bánatomat, amikor apám új felesége megjött a házhoz, s engem buta nevelőm bársony-ruhámba öltöztetve betanított egy

köszöntő beszédre, amit ott kellett elszavaljak az ajtó előtt.”32

1917. június: Még egy kellemetlen emlék: Albit apja durván megveri,

mert a fácántojásokat játékból a gyere-kekkel összetörte.

1917 ősze: Wass Endre édesapjától, Wass Bélától véglegesen megkapja a szentgothárdi udvarházat. Albit újabb szomorúság éri, nagyszülei visszaköltöznek Záhra, magukkal viszik unoka-testvérét is, Édit, Atzél Edét.33

Albi és Édi, a két (unoka)testvér

„A barátkozás nehezen indult el, mivel mi ketten két nagyon is kü-lönböző világban éltünk. De mindketten magányos lelkek voltunk. Én visszahúzódó, ő rámenős természetű. Ellentétek, akik rendre hoz-zánőttek egymáshoz, és kiegészítették egymást. Ahogy közös bará-tunk, Reményik Sándor fejezte ki egyik versében: »én végigálmodtam az álmait, s ő végigélte az én életem«. Édi tanított meg verekedni, s én tanítottam őt meg a mesék szépségére. Pár év alatt úgy össze-nőttünk, mintha vér-testvérek lettünk volna. Együttélésünk azon-ban csak aránylag rövid ideig tartott. Néhány esztendő mindössze.

32 WA-V-A, Menyecske, Huszár, Cica, l. még uo. Újmama és WA-TÖ, Elindul egy élet33 Ld. WA-V-A, Most testvér-bátyámról szólok

Báró Mannsberg Izabella

Életrajzi események 37Mikor nagyszüleink átköltöztek Mező-Záhra, ahol nagyapám másik birtoka volt, Édit magukkal vitték. Akkor éreztem magam először valóban egyedül. Számomra ő képviselte az erőt és bátorságot. Félelmet nem ismerő természetét mindenki csodálta.”34

1917 – 1918: Wass Endre újra kimegy a frontra.

A magára maradt gyermek és egy új barát

„Az élet megváltozott Szentgothárdon. Először üres lett, nagyon üres. Margit nélkül, Rákhel néni nélkül, Dia és Édi nélkül, nagyon üres. Nagyapám és nagyanyám látogatása nélkül. Ők Mezőzáhon éltek, ahol nagyapámnak szép nagy birtoka volt, s magukhoz vették az Atzél gyerekeket is. Megtudtam egyszer azt is, hogy anyjuk, Ma-rika néni35 Lausanne-ban meghalt még azon a nyáron, s Diát bead-ták valami Baár-Madas nevű budapesti előkelő nevelőintézetbe, és Édi is menni fog ősszel a Ferenc József nevű intézetbe, ahol a gyere-kek egyenruhát viseltek, mint a katonák, szép aranyveretű karddal. Margit bátyja, István már ott volt az elmúlt tanévben. Megtudtam apámtól, hogy ő is ott tanult nyolc esztendőn át, és engem is oda adnak be, mihelyt betöltöm a tíz évet. Apám annyi mulatságos törté-netet mesélt arról az iskoláról, hogy én is kedvet kaptam hozzá.Az Újmama érkezése után, ami nyár elején történt, újra elment a háborúba, s én egész nap a kertben bújtam meg. Sűrű bokrokban, ahol Margittal szoktunk volt játszani, vagy fönt a felső fenyvesnél, ahol homokládánk volt néhány elhagyott játékkal. Nyáron a »tanár úr« is elment valahova igazi iskolában tanítani, s én igazán magam-ra maradtam. Abban az időben barátkoztam össze Sanyival, parádés kocsi-sunk velem egyidős fi ával. Újmama nem kedvelte ezt a barátsá-got, mert, ahogy mondta, sok olyan rossz szokást vettem föl tőle, ami nem illett úri fi úhoz. Sanyi sok mindenre megtanított, ami-nek hasznát vettem az életben. Ő tanított meg birkózni. Délutá-nonként felhozta néhány barátját a faluból, oláh fi úkat, akikkel vagy birkóztunk, vagy bújócskát játszottunk, vagy »pecéztünk«.

34 Uo.35 Lánykori néven gróf czegei Wass Mária, Atzél Elemértől két fi a született, de 1907-ben férje idegbe-

tegsége miatt elváltak, gyerekeit a család segítségével nevelte.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak38A ház sarkában, az alsó fenyves feletti nagy tisztáson játszottunk többnyire. Ezt-azt, kívánság szerint. Csak egyetlen játékot nem játszottunk soha: háborúsdit. Nagyapám tervezte így, az öreg gróf, vagy »mariászá batrinu«, ahogy a román gyerekek nevezték.”36

1918. január 8.: Nagyapjától flóbert puskát kap születésnapjá-ra, lőni tanul.

1918. október: A Gyertyánosban elejti az első nyulat. Vadásszá avatják a vendégek előtt.37

1918. december közepe: A lázongó románság elől a Mezőség nemesi világa beköltözik Kolozsvárra.

1918. december 23.: A román megszállás kez-dete. A román hadsereg kolozsvári bevonulása, csöndes gyertyás felvonulás és a Kárpátok őre elnevezésű I. világháborús szobor románok általi felrobbantása.

1919. január 19.: Wass Albert tízévesen részt vesz a kolozsvári utcai tüntetésen, ahol a magya-rok Wilson, amerikai elnök pontjainak betartása szellemében önrendelkezési jogokat követelnek. A románok a tömegbe lőnek. A kisgyerek kucs-máját lövi át egy golyó, ahogy Deák utcai házuk kapualjához fut. „Ez volt számomra a megváltozó világ első bemutatkozása.”38

1919-től: Wass Albert a Farkas utcai Kolozsvári Református Gimnáziumba jár.

1919 ősze: Wass Albert kisgimnazistaként mostohaanyja nagy-bátyjához költözik a Majális útra. „Tiszta szerencse volt, hogy oda kerültem, mert a ház körül fák voltak, fenyők és kőrisek s még így, a fák dacára is nehéz volt megszoknom a várost. Jó volt, hogy oda kerültem, mert

36 WA-V-A, Sanyi37 WA-V-A, Vadászélmények nagyapámmal38 WAÉ, Rövid önéletrajz

A Kárpátok őre

Életrajzi események 39a ház mégis valamivel magasabban feküdt, mint a város, s ha kiléptem a kapun, hogy iskolába menjek, én ereszkedtem le hozzá, nem az énhozzám. Szállásom a dolgozószobában volt. A díványon aludtam, s kaptam egy szekrényt, meg egy íróasztalt. Az én asztalom állt a szekrény egyik olda-lán, az ablak felől, a Sándor bácsié a szekrény másik oldalán, az ajtó felől. A lámpa fent égett magosan, és egyformán világított mindkettőnk dolgai-ra.”39 Sándor bácsi megismerteti a környező hegyekkel. A legendás Hóstát utcácskáin keresztül indultak „ünnepi”, hétvégi kirándulá-saikra. Útjuk leginkább a Majláth-kút bükköseihez vezetett.40

1919. karácsonyi szünet: Korcsolyázás közben oláh gyerekek megfenyegetik Albi grófot. A román politikai körök magyar- és úrellenes hangulatot szítanak. Ettől kezdve apja nem engedi egye-dül a gyermeket le a faluba. A szentgothárdi zsidó kocsmáros fia és az oláh pópa lánya védi őt hálából, amiért korábban Albi is kiállt mindkettőjük mellett.

1920. február: Egy fontos Reményik-vers emléke:

„Eridj, ha tudsz!”

„Tizenegy esztendős voltam, amikor Reményik Sándor megírta súlyos, fájdalomból fakadt versét: Eridj, ha tudsz… Nagyapám kolozsvári házának nappali szobájában olvasta föl, én éreztem a szívemet szo-rulni, félelmesen és haragosan szorult. A felnőttek szemében könny csillogott, s könnyek vontak barázdát nagyanyám arcán is. Apámról akkor még nem tudtunk semmit. Sebesülten esett oláhok fogságába tova Brassó felett, három hónapja már, s azóta se jött hír róla. Abla-kunk alatt, a Deák Ferenc utcában oláh csapat menetelt újra rikoltó trombitaszó mellett, s az ablaküvegen csillogott a februári zúzmara. Lélegzetvisszafojtva hallgattam Sándor bácsi rekedtes hangját, s szavai ostorcsapásként verték a szívemet. De nem sírtam. Csak a döbbent tehetetlenség rettenetes súlyát éreztem a szavak mögött, kezem ökölbe szorult, s mikor elhallgatott, odamentem hozzá, meg-álltam előtte, úgy mondtam, keményen: maradok én is, Sándor bá-csi, veled! Együtt majd csak tüzet vetünk arra a kanócra, hadd rob-banjon föl tőle ez a megveszekedett világ!”41

39 WA-TÖ, Sándor bácsi40 Uo.41 WA-V.A, „Eridj, ha tudsz!”

Esztendők, amik tízszeresen számítanak40„Leszek őrlő szú az idegen fában,Leszek az alj a felhajtott kupában,Az idegen vérben leszek a méreg,Miazma, láz, lappangó rút féreg,De itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,Mely temet bár: halló fülekbe csengÉs lázít: visszavenni a mienk!Akarok lenni a gyújtózsinór,A kanóc része, lángra lobbant vér,Mely titkon kúszik tíz-száz évekigHamuban, éjben.

Míg a keservek lőporához érÉs akkor…!!

Még nem tudom:Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,De addig, varjú a száraz jegenyén:Én itthon maradok.”42

1920. tavaszi vakáció: Wass Albert édesapja végre örömét leli a fiában! Apa és fia együtt a vaddisznóvadászaton.

1920. szüreti vakáció: A románok életveszélyesen megfenye-getik Wass Albert édesapját, csak az új román csendőrparancs-nok határozott fellépése menti meg fiával együtt a lincseléstől.

Az oláh falu Wass Endre ellen fordul

„Egy nap aztán kitört a vihar, szemem láttára. Szüreti vakációra ho-zott ki apám Kolozsvárról. Vonaton jöttünk Szamosújvárig, ott várt a kocsi az állomáson. Röpítették a szürkék hazafele. Szép, langyos, kora őszi délután volt. Zörgött a földeken az érett törökbúza, s ne-kem az járt az eszemben, hogy holnap talán nyulászni mehetünk…

42 Reményik Sándor: Eridj, ha tudsz!, 1919. december 29.

Reményik Sándor

Életrajzi események 41Apám mellett ültem, s apám hallgatott. Antal, a kocsisunk néha rá-szólt a lovakra. Aztán feltűnt a tó fölötti kanyarból a falu, s fölötte sötétzöld fenyves közepén a ház.A falu piacán, az Ordentlich korcsma előtt embertömeg hullámzott. Egy fi atalember, fekete városi öltözetben, beszélt egy asztal tetejéről és csattogó szavait a tömeg morgása kísérte. Csak annyit vettem ki a beszédéből, hogy oláhul beszélt és az urakat szidta.»Hé-hopp!« – kiáltott Antal a bakról a tömegre, ahogy a gyorslábú lovak röpítették a kocsit. A tömeg szembefordult a kocsival, de nem nyitott utat. A lovak horkantak, a kocsi súlya nyomta őket előre, de a tömeg nem nyílt meg. Az egyik ló felágaskodott. A rúd eleje vállon ütött egy embert. Az felordított. Emberek káromkodtak. Antal neki-feszült a gyeplőszáraknak, s a lovak megtorpantak. Emberek vették körül a kocsit, haragos arcú emberek. Ordítottak. Szájukból ömlött a pálinka bűze. Kezek nyúltak apám felé, s apám csak ült ott, moz-dulatlanul. Arca sötét volt és kemény, mintha sziklakőből faragták volna. Aztán lövés hasította ketté a zűrzavar lármáját. Egy. Kettő. Három. Füstölgő pisztollyal a kezében ott állt az emelvényül szol-gáló asztal mellett az új román csendőr őrmester. Arca veres volt. »Csönd legyen!« – ordított a tömegre. »Álljatok félre az útból! Mo-zogjatok! Mik vagytok, disznócsorda? Haramiabanda? Ez itt nem gyűlésterem, nem részeg disznók legelője, hanem törvényes út! Aki megakasztja a forgalmat, börtönbe vetem!«Pillanat csönd volt. Az emberek morgás nélkül félrehúzódtak kétoldalt. Az út megnyílt. Antal rászólt a lovakra, hangja remegett. A lovak neki-lendültek. A kocsi röpült, s pillanatok alatt mögöttünk volt a piac a mor-gó tömeggel. Egy pillanatra még láttam az öreg Ordentlich aggodalmas arcát a korcsma lépcsőjén, aztán már befordultunk a felhajtó kavicsos útjára, s mindent eltakart szemünk elől a sárguló vadgesztenyesor.»Ez a csendőr éppen idejében lépett elő« – jelentettem ki és hangom még mindég reszketett. »Idejében? – mordult föl apám. Utat nyitha-tott volna előbb is, ezért kap száz lejt havonta tőlem!«43

Ettől kezdve elkerültem a falut. Ellenséget éreztem mindenkiben, aki odalent élt, és oláhul beszélt.”

1920 ősze: A román állam megkezdi a „földreformot”. „Vasasszentgothárdi birtokunkat, amelyet 1142-ben adományozott

43 WA-V-A, Ordentlich Tóni

Esztendők, amik tízszeresen számítanak42Magyarország királya a czegei Wass családnak [...] és amelyen azóta megszakítás nélkül élt családunk, erősen megcsonkította az új román hatalom: mindössze 200 acre megművelhető földet hagytak meg és 800 acre mocsaras és erdős területet. (1 acre: 40,47 ár) Az elkobzott területet egyrészt a román egyháznak adták, másrészt szétosztották az újonnan betelepítettek között, akiket szánt szándékkal azért hoztak Romániából, hogy kibillentsék Erdély etnikai egyensúlyát.”44 Raffay Ernő történész megerősíti Wass Albert visszaemlékezését: „Több szakmunka megállapítja, hogy a román földreform során leggyorsab-ban a magyar közép- és nagybirtokos osztály ment tönkre. 1940 után a visszakerült Észak- és Kelet-Erdélyben fölméréseket végeztek, amelyek megdöbbentő adatokat hoztak. A 100-500 holdas magyar birtokosok földjeinek 80,5%-át, az 500 holdon felüli birtokoknak 90,8%-át sajá-tították ki! Ez azt bizonyítja, hogy a román állam céltudatosan tette tönkre a magyar nemzeti védekező mozgalmakban erőt képviselni tudó magyar társadalmi rétegeket.”45

1920: Tizenkét éves korában kapja első írógépét.

1921. január 15. és február 1.: A dési Református Főgimnázium önképzőkörének Ifjúság című lapjában Wass A. Miért? című verse46 és Bíró előtt című humoros karcolata jelenik meg. A lap felelős szerkesztője Sztojka István (1909–1986) volt, később több-kötetes prózaíró és költő. A továbbiakban is tartja a kapcsolatot a fiatal szerzővel, amit a Vármegyei Közélet, a Szamos Tükre és a Szamos Megyei Heti Hírek című lapokban megjelentetett későbbi Wass Albert-írások is jeleznek. 47

„Ha jönne valaki,aki egyszer megmondaná nekem,csak úgy suttogva, csak úgy csendesen:ahol ennyi csoda-virág terem,a hullámos erdélyi bércekenmért sír a szél...?” 48

44 WAÉ, Rövid életrajz45 WA-V, Raffay Ernő: Wass Albert munkásságának történelmi és társadalmi háttere 1918 – 1945.46 A publikáció nem került a kezembe. Feltehető, hogy a Mért sír a szél? című, később a Virágtemetés

című kötetben közölt versről van szó, bár uo. van egy Miért? című szerelmes költeménye is. A verset oldalági unokabátyjának, a Cegén élő Wass Györgynek ajánlja, aki közismert nótáknak és egy érté-kes novelláskötetnek volt a szerzője.

47 Huber András 2007. augusztus 30-i levele alapján.48 WA-MV A Miért? című vers utolsó szakasza

Életrajzi események 43Reményik Sándor tanácsa

Reményik Sándor meghatározó szerepet játszik az induló Wass Albert írói elveinek alakításában:„Kis gimnazista voltam a Majális utcában. Egy délután – ma is em-lékszem: hideg, zimankós, téli délután volt – házunkhoz jöttél. Ak-kor láttalak először. Félelemmel s nagy-nagy tisztelettel álltam előt-ted. Versemet mutatták. Szégyenemben legszívesebben elszaladtam volna. Te olvastad a verset, rám néztél, s nagyon komolyan ezeket mondottad: »Vigyázz, fi úcskám, a szépen csengő szó, ha céltalan, semmit sem ér«.Így mondottad. Még nem értettem akkor a szavak súlyát, s nem éreztem köszörült élüket, melyek a szépség és igazság védelmére me-revedtek. Sokáig nem gondoltam reájuk, s már majdnem elfeledtem. De aztán jöttek válságos, vívódásos idők, s mindez újra az eszembe jutott. A szépen csengő szó, ha céltalan, semmit sem ér.”49

Reményik fi gyelmeztetése feltehetően a versek minőségére utalt: a darabok ujjgyakorlatok voltak, melyek közül egy-kettő már az ígéretes tollforgató tehetségének jegyeit viselte.50

1921 nyara: Sztána felett, a Lügetes szélén: Albit, a cserkészfiút megmarta a kígyó. A szomszédos Fekete-hegyen Kós Károly egy pásztor ismerőse, egy öreg szénégető gyógyította meg – erős Isten-hitének kezdetét jelzi ez a gyógyuláshoz kapcsoló élménye. Akit Isten megment, nagy dolgokra szánja azt:

„Mindössze arra emlékszem – de az is lehet, hogy úgy tűnik, mintha emlékeznék erre, mert annyiszor hallottam mások szájából –, hogy egy öregember fölém hajolt és megkérdezte:

– Mit tudsz Istenről, gyerek?S én meg kinyögtem, nehezen mozduló nyelvvel:– Ő teremté a világot...!– Színigazat mondtál, s ehhez tartsd magad-, felelte az ismeretlen

szakállas vénember, s megtoldotta egy második kérdéssel – Ha Istennel lennél, teremtenél-e mérget?

Azt mondják, akik ott voltak, hogy erre csak megráztam a fejemet, mert beszélni már nem tudtam többé. Kék voltam, mint az érett szilva,

49 WA-MÖ, Elkésett levél Reményik Sándorhoz50 Balázs Ildikó: Változatok a Trianon utáni vallásos-gondolati lírára (Wass Albert versei első pályaszakaszában, 1924–1944).

Esztendők, amik tízszeresen számítanak44s szemem is lezárult. De úgy rémlik még ma is, mintha roppant mesz-szeségből hallottam volna az öregember hangját, ahogy mondta:

– Az Úr se teremtett ilyesmit. De az emberek buták, s nem hiszik el, amikor mondom. Na. Amit Isten nem teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted, ’sze tán Isten gyermeke vagy. Teszünk egy kis ciberét a marások helyére, hadd menjen ki belőlük a hőség, s rendben leszel, mielőtt hármat szól a fürj...

Hogy szólott-e hármat vagy nem, azt nem tudhatom. De mikor fölnyitottam a szememet, ott feküdtem egy csergepokrócon, bükkerdő mélyén, szénégetők félfödele alatt, s a bükkök lombja közül úgy csillo-gott alá az égbolt friss kékje, mintha angyalok sikálták volna fényes-re.”51

1922. nyár–ősz: Carla, a lelki szerelem első hajtásai és első csa-lódásai, Vasasszentgothárd és Cege – Wass Albert és Blomberg Karolina (Carla). „Nyáron már többnyire fent találkoztunk össze az erdőnél, mely faluink között éppen feleúton volt. Majd a tó sarkában, rozo-ga vízimalomnál ... Elment a leány, s a helye üres maradt, s a lelkem üres volt sokáig.” 52 Barátságuk később sem szakad meg. Később Albert segíti unokatestvére írói bemutatkozását a Kemény Zsigmond Társaságban. A fiatal hölgy Czegei Carla álnéven maga is ír egy kedves gyermekregényt Bözsi címmel. 53

1923. tavasz: Családi kirándulás édesapja társaságával a Havasok közelébe. Trudi, találkozás a testi szerelemmel.

És az első testi szerelem

„Emlékezetem szerint tizennégy éves lehettem, amikor Apám elő-ször vitt el a havasok közelébe. Pedig a Cibles három fehér csúcsát minden este láthattam az égbolt északi alján, iszonyú messzeség-ben, ahogy ott ültem a szentgothárdi nagy ház keleti oldalán, ahol a fehérre festett kerti asztalok, padok és székek álltak, s ahol, ha vendég jött, uzsonnázni szoktunk volt nyáridőben.A távolság azonban letompította bennem ezeket az érzéseket. Elő-ször akkor kezdtem érezni ezt a különös vonzást, amikor apám elvitt

51 WA-R-H, Hagyaték, Egyszerű bevezetés egy különös könyvhöz52 WA-TŐ, A vízileány, Játék53 Czegei Carla: Bözsi, Vásárhelyi Z. Emil rajzaival, Erdélyi Helikon, 1939., újabb kiadás: Kalota Könyv-

kiadó, Kolozsvár

Életrajzi események 45rákászni a havasok közelébe. Tizennégy éves kamasz lehettem, ne-gyedik gimnazista a Kolozsvári Református Kollégiumban. Apám-nak gépkocsija volt már akkor, egy négyüléses nyitott Fiat, amire esős időben úgy kellett felhúzni a födelet hátulról, mint szekérre a ponyvát.Rákászni ment apám mostohaanyámmal és négy gépkocsit megtöltő zajos társasággal. Mi öten voltunk a Fiatban. Apám vezetett, mel-lette ült mostohaanyám, hátul pedig mostohaanyám nővére, annak egy németül beszélő rokona és én közbül, a kettő között.Az asszonynép izgatottan kotyogott útközben, én meg ültem közbül, és néztem a vidéket tovasuhanni kétoldalt. Jó ideig a Mezőség isme-rős dombjai kísértek kétoldalt, aztán lassanként változni kezdett a környezet. Hogy miként történt ez a változás, azt eleinte nehezen tudtam volna megfogalmazni. Talán a dombok lettek magosabbak, az erdők színesebbek, és a szag, mely eljutott hozzám a szaladó gépkocsi benzinszaga mellett, valahogy izgalmasabb kezdett lenni, ahogy az út két oldalán összeszűkültek, s megnőttek a hegyek.Aztán egy zúgó hegyi patak hídjánál megálltunk. Már többen vol-tak ott. Apám bemutatott mindenkinek, aztán nyakunkba vettük az elemózsiás zsákokat, kosarakat, fonott korsókat, miegyebet, ott hagytuk a gépkocsikat az út mellett, s alig száz lépéssel odébb egy jókora erdei tisztáson megtelepedtünk. Mindenki levetette a cipőjét, s belegázolt a patakba. Én is. Apám megmutatta, hogyan kell meg-lelni kövek alatt a rákot, kis kosarat akasztott a karomra, s mentem a patak mentén fölfele, hogy ne legyek mások útjában. Azt hittem, hogy fentebb egyedül leszek. Tévedtem. Egy kurta szoknyás, jó cson-tú leány mellettem maradt. Mentünk fölfele a zúgó patak mentén, itt-ott megállt a leány, fölszedett a kövek közül egy rákot, kosárba tette, s lassanként mentünk tovább. Én is találtam rákokat. Gyűlni kezdett a kosaram. A többiek elmaradtak, csak nevetésük hallatszott lentről. A patak kezdett meredekebb lenni, apró kis vízesések zúgtak körülöttünk. Egy füves helyen a leány megállt. Letette a kosarát a földre.– Itt megtelepülhetünk – mondta egyszerűen –, tedd le te is a kosa-rat, s teríts rájok kendőt, hogy szét ne másszanak, s ülj le ide, mel-lém.Leültem én is.– Megcsókolhatsz – mondta a leány és rám mosolygott –, a többiek messzire lemaradtak.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak46Megcsókoltam, ahogy kívánta. Hajának jó nyers patakszaga volt.– Ne félj – súgta a leány –, ide már nem jön föl senki…Játszottunk egymással. Hengeredtünk a puha zöld fűben, mint a macskakölykök. Testünk összeért. Éreztem a leánytest izgató me-legét. Forróság futott végig rajtam. Trudi megérezhette, mert rám nevetett. Csilingelő, kedves nevetése volt. Közel hajolt hozzám. Ked-ves, meleg szagát az orromban éreztem.– Izgatott vagy? – kérdezte súgva, hamiskásan –, hajolj közelebb.Szájamra csókolt. Különös izgalom futott át rajtam. Éreztem, hogy reszket a kezem a feszes, hűvös leánytesten.– Gyere – súgta az arcomba –, megtanítlak valamire…Megtanított. Némán, szinte erőszakosan. Csak itt-ott lihegett ar-comba egy-egy szót.– Így… ölelj meg… izmos gyerek vagy.– Tornász vagyok az iskolában… – lihegtem.– Meglátszik…– Ölelj át… húzz magadhoz – jöttek suttogva a parancsok –, simulj egészen hozzám…! Jobban…! Jobban…! Oh, … ez az… tovább, to-vább… Nagyszerű vagy…!Pompás tanítómester volt. Mikor már úgy éreztem, hogy felrobba-nok, két kezét a mellemnek feszítette és egy gyors mozdulattal eltolt magától.– Eressz el…! Vigyázni kell erre…! Így…!Gyöngéden eltaszított magától.– Csak ennyit szabad… – suttogta fojtottan –, csak eddig. Ha nem akarjuk, hogy maradandó nyomot hagyjunk utána…Aztán kicsúszott alólam, s elnyúlt a nyirkos fűben.– Nagyszerű voltál…! – suttogta. Örömet szerzett neked is?Megcsókolt újra és ismételte.– Nagyszerű voltál…!Lelkemben óriási volt a zavar. Egyszerre éreztem magam boldognak, és csalódottnak. Trudi sohasem tudta meg, hogy később hányszor gondoltam zavarodottan és kesernyésen erre a napra. Hajának nyers patakszaga, bőrének fehéres, selymes tapintása – ennyi maradt az első testi szerelem perzselő élményéből.”54

54 WA-V-A, Trudi

Életrajzi események 471923. tavasz: Szentgothárdra Wass Endre bevezetteti a vizet!

„Tizenöt éves lehettem, amikor apám bevezettette a vizet a házba, fél kilométer hosszúságú ólomcsöveken, a tiszttartóház fölötti bővizű for-rásokból, ahonnan a víz szabadon folyt le nemcsak a nagy házba, kony-hába és mosóházba, de a lóistállóba is. Egyedül a teheneket, ökröket, juhokat és disznókat kellett a kút vályújához hajtani itatás idején. Még a majorsághoz is eljutott a vízvezeték, és úgy a veteményes kerthez, mint a ház előtti virágokhoz is, ahonnan hosszú gumicsövekkel lehetett öntözni a kerti virágokat.”55

1923. július 22.: Apámnak küldöm című versének megjelenése a Brassói Lapokban. 56

Apámnak küldöm

Indult a hang. Sikoltva-sírva távol.Egy nyírfa törzsén jajdulva megállt.Megreszketett belé a fa,s koronájáról egy levél levált.

Patak szaladt a völgy felé sietve,és magával vitte a levelet.Ősz volt. A nyírek sárga reszketésea zöld vizekről visszareszketett.

Asszony kószált a réten,mire a víz lihegve odaért.Ez parthoz sodorta a levelet,az felvette. Maga sem tudta, mért.

S amint nézte (véletlen tán) a lelketovakószált a sárguló világba:a pásztort látta fönt a kék hegyen,akinek érte sírt a furulyája.

1923 – 1929 között: Wass Albert verseit eleinte iskolai és vadászlapok (Vadászújság, Ifjú Erdély) kezdik közölni. E korszak

55 WA-V-A, Szentgothárd56 Brassói Lapok, 1923. VII. 22. Első publikált verse, 15 évesen, Szakács János gyűjtése. Később a Fenyő a

hegytetőn kötetben változtatás nélkül Rádió címen közli, Apámnak küldöm mottóval ellátva.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak48darabjait olvasva ne feledjük: írójuk még a költeményeit publi-kálni kezdő Petőfi Sándor életkorát sem érte el.57

Wass Albert első publikálásai

1923. decemberben a Tájkép című korai érett látásmódra valló prózaversét, majd 1924. májusban a Kezet a kézbe című diák-versét közli Kolozsvárott az Ifj ú Erdély című református ifj úsá-gi folyóirat. A lap családias hangulata, az ifj ú írókat–költőket lelkesítő szerkesztői oldala ösztönzően hatott a kamaszkorba lépő Wass Albert lírai munkáira. Ez a lap közli a továbbiakban is a szerző zsengéit. Verseit a Vasárnap című irodalmi és társadalmi hetilap szintén közölni kezdi.58 A harmadik fórum a Pásztortűz59 Kolozsváron (főszerkesztője Reményik Sándor), melyben 1925 és 1928 között több versét publikálja. Ehhez a laphoz mind próza-, mind versíró tevékeny-sége folyamán mindvégig hűséges marad.

Az Ellenzék60 című politikai, közgazdasági és társadalmi napi-lapban, illetve a Keleti Újság61 című politikai és közgazdasági napilapban csak elvétve publikál. Az Ellenzékben négy, a Keleti Újságban mindössze egy verse található.

1924. karácsonyest: Szentgothárdon a család a trianoni sokk hatására ekkor már évek óta nem tartotta meg az ünnepet. A kamasz fi ú ünnepi érzésektől áthatva az esti szürkületben maga állít titokban saját magának karácsonyfát.

Akkor öregedtek meg apámék…

„Megtanultam tisztelni az ünnepeket. Az ünnep Isten ajándéka, más, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetköződve tiszteljük önmagunkban az embert. Sajnálom azokat, akik nem tudnak ünnepelni. Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta

57 WA-MV, Ünnepvárás (Ifjúkori, kötetekből kimaradt versek 1924–1929), a ciklust Turcsány Péter meg-jelenésük időrendje szerint szerkesztette egybe.

58 A lap kéthetenként (1920–1924), később havonként (1924–1940) jelenik meg Aradon.59 A Pásztortűz hetilap, majd folyóirat 1921–1944 között jelenik meg hetenként, kéthetenként, majd

havonként.60 Ellenzék, 1880–1944. Kolozsvár, naponta61 Keleti Újság, 1918–1940. Kolozsvár, hétfő kivételével naponta. Címváltozás: Keleti Magyar Újság.

Életrajzi események 49ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünnepel-ni, felülemelkedve a hétköznapokon s apró küzdelmeinken. Csak az ünneplőbe öltözött ünneplő ember tudja megérteni annak a kijelen-tésnek a nagyságát, hogy Isten az embert saját képére teremtette.Az erdélyi nagy gyász éveiben nálunk otthon elfelejtették az ünne-pet. Nem volt Karácsony, és nem volt Újév, nem volt Húsvét és Pün-kösd, mint ahogy vasárnapok sem voltak. Viselő ruháinkat s nehéz gondjainkat szakadatlan hordtuk, bármit mutatott a naptár. Kese-rűség tanyázott otthon, s én hiába küzdöttem az ünnepekért, ünne-pi öltözetet s ünnepi arcot éveken át nem látott a házunk.Egyszer fellázadtam. Karácsony volt. De nagyon emlékszem még arra a Karácsonyra! Tizenöt, vagy tizenhat éves lehettem. Karácso-nyi szabadságra küldött haza a város, és Sándor bácsi ünnepes háza után olyan volt a miénk, mintha halottat őriztek volna benne.Apámék egy-egy könyvbe temetkezve naphosszat hallgattak söté-ten, és nem volt szabad előttük Karácsonyról szólni. Évek óta nem járt nálunk az angyal. Súlyos gond nyomta a szárnyait és nem tu-dott elröpülni hozzánk. Akkor öregedtek meg apámék. Nem akartak ünnepre gondolni, mert eszükbe jutottak a régi és gondatlan ünnep-lések, s a jövő ködös volt, nem láttak előre. Pedig ha tudtak volna ünnepelni, a karácsonyfa gyertyái mellett az ünnepi gondolatok magasságából meglátták volna az utat, mely már akkor is egyene-sen vezetett a reménység felé. De gyászba s ünneptelen hallgatásba rejtőztek az idő elől, pedig az idő azért múlott, éppen úgy.”62

1925. október 4.: A Pásztortűz63 közli a Levél a tengerpartról című versét, majd október 18-án az Antik órát és az Őszi dalt. Wass Albert ezekre a publikálásaira emlékezhet „első közlésként”: „Az első versem a Pásztortűzben jelent meg. De hogy mi volt, arra már nem emlékszem. De azt tudom, hogy a Pásztortűzben jelent meg, és nagyon büszke voltam arra.”64 Szimbolikusnak tekinthetjük, hogy a 17 esz-tendős kamasz már ott van az erdélyi első nagy nemzedék költői és írói között. A pályakezdésére emlékező író Kuncz Aladárról és Reményik Sándorról vallja: „ők faragtak írót belőlem”65.

62 WA-TŐ, Az én titok-karácsonyom63 A Pásztortűz Reményik Sándor szerkesztése alatt az irodalmi élet első jelentős centrumának számít,

konzervatív beállítottsága miatt mindmáig kevésbé ismert a jelentősége, noha „a két világháború közti korszak leghosszabb életű irodalmi folyóirata volt.”, VJ-SE.

64 WA-MP, Maksay Ágnes – Marius Tabacu: Erdélyt nem lehet elfelejteni 65 Uo.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak501925. november 2.: Az Ellenzék című napilap az Őszi dalt

majd december 7-én az Alkonyati rózsák című versét közli. Wass Albert publikációjának értékét növeli s elismertségét jelzi, hogy Kuncz Aladár, aki 1923-ban költözött vissza Kolozsvárra, az Ellenzék vasárnapi mellékletét vezetve „lapjain gyűjti össze a romániai magyar irodalom javát”.66 A szerkesztő „táborba gyűjt mindenkit, aki a művészet, az erkölcs és a humánum színvonalán alkot. Rovatát a »jobbak gyülekezetének« szánta, s mert nevelni akart, műhelynek az idősebbek, iskolának a fiatalabbak számára. »AZ ERDÉLYI MŰVELTSÉGET NEM LEFOKOZÁSNAK, HANEM ELLENKEZŐLEG, SZELLEMI ERŐINK MENNYISÉGBEN ÉS MINŐSÉGBEN FELFOKOZÁSÁNAK TEKINTJÜK« – írta progra-mot hirdetve, önbizalmat sugározva a Kötelező műveltség című írásában.”

66 KA-TK, Pomogáts Béla: A tanulmányíró Kuncz Aladár.

A Rügyek című vers kézirata

Életrajzi események 51

1926. szeptember 24.: Érettségizik (a bizonyítványt csak

másodszorra kapja meg). Szülei disznót ajándékoztak a román igazgatónak, hogy román irodalom és nyelv tantárgyból áten-gedjék.

Az első irodalmi szalon, az Óváry-ház

„Gyakran jöttünk össze Purjesz Olga házában, aki időközben felesé-gül ment Óváry Elemérhez. Mindig érdekes emberek fordultak meg náluk. Legtöbbjük művész és író volt, egészen más emberek, mint akikkel a nemesi házakban találkozhattál. [...] A helyzet csak az I.világháború után változott meg, ettől kezdve az erdélyi arisztokrá-cia nagy része is az Óváry- házba járt.”67

A szalont fenntartó család szoros kapcsolatot ápolt a Wass-ro-konsággal. Fiuk, Óvári Zoltán együtt járt Wass Alberttel a Re-formátus Gimnáziumban, baráti kapcsolatuk később sem sza-kadt meg. A házat is, Albert grófot is többször megidézi vissza-emlékezései során: „A századfordulón Kolozsvár volt Budapesttel együtt a kulturális élet központja Magyarországon. Budapest volt a nagyobb, látványosabban tomboló város, míg Kolozsvár a barát-ságosabb. Anyámnak volt valami fortélyos érzéke összegyűjteni a

67 SI-WK

A kolozsvári református

gimnázium

Esztendők, amik tízszeresen számítanak52professzorokat, tudósokat és művészeket otthonunkba, és így vált ismertté irodalmi és művészi szalonjáról Kolozsváron. Az enciklo-pédia azt jegyzi meg róla, hogy élő szalont teremtett Erdélyben, a 19. századi Franciaországban divatozó szalonok mintájára, melyek úgy váltak ismertté, mint írók, tudósok és művészek második ottho-nai.”68

A kamasz Albit a Csaba című regény egy történeti szála alapján pajtási szeretet is köti a házhoz, de a társasági élet szociális ér-zéketlenségére korán felfi gyel. Kamaszkritika, mely sokszor a legközelebb állók felé is vadul ki-kicsap: „Ebben a szalonban muzsika szól. Üres szavakban folyik a beszéd, a léha szellemesség bohóckodása s a mindent lekicsinylő közöny, mint tompa szédület, nagyképűen tetszeleg magának. Mintha közös ál-arc borítaná valamennyit. Mintha irtóznának a valóságtól, s komoly szavak elől olcsó bódulatba szöktetnék magukat. Megrészegedtek saját kacagásuktól, s úgy lebegnek az életen, mint színes gyermek-léggömbök. Földön maradni nem elég súlyosak. Magasba szállni hit-ványak nagyon.Kint, a szalonon kívül sok ezer ember küzd és izzad, imádkozik és pusztul, káromkodik és izmait feszíti, vitázik, görnyed, öklöt emel és a porban csúszik, mert élni akar! Fertelmes fekélyei vannak a vi-lágnak, és itt senki se látja! Tűzkígyók kúsznak a föld alatt, s ezeket villanyfény vakítja, nem látják a veszélyt! Omlik be a pince, mállik az alapzat, a pádimentum bedűl, s ezek járják vakon a lepke-táncot. Ki van itt magyar?”69

1926: Tagja lesz a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Tár sa-ságnak.

1926: Bethlen Beátához fűződő szerelmének kezdetei.

1926 ősz: Kós Károly emlékezteti a fiatalembert különös hegyi felgyólulására: „Mikor aztán a történet végén Kuncz Aladár a maga szelíd józanságával érdekes népi babonának nevezte a csodatévő emberekről szóló regéket, Kós Károly bátyánk nekimérgelődve szökött talpra, s föl-alá járva a perzsaszőnyegeken, mindkét kezével hadonász-68 ÓZ-KÉFK69 WA-KK

Életrajzi események 53va kioktatta az emberi lét nagy valóságaitól elszakadt szerencsétlen városiakat (Kuncz Aladárt és a szegény, szótalan Reményik Sándort), kiknek lelke hozzánőtt már az aszfalthoz, és emiatt nem voltak képesek fölfogni többé azokat az Isten és ember közösségéből fakadó titkos erő-forrásokat, melyek ma már csak a hegyi emberek hagyatéka odafönt a ködös gerinceken.”70

1926. ősz: Az első magyarországi út: „(A határon átérkezve) Néztem a zászlót, a csendőröket és a katonákat, akiket nem ismertem, s kik mégis testvéreim voltak, megkönnyesedett a szemem, és abban a pillanatban éreztem először, hogy érdemes élni.”71

Budapest egy irdatlan nagy, idegen város

„Mikor tizennyolc éves fejjel kijuthattam Budapestre, olyan volt az, mintha egy széles kapu nyílott volna meg előttem a verőfényes sza-badság felé. És itt ért utol életem első és legkeserűbb csalódása. Megérkeztem a magyar fővárosba, én, a rabságból szabaduló magyar, és… és a ma-gyar főváros nem volt magyar és nem volt főváros. Csak egy irdatlan nagy idegen város volt, tele idegen emberekkel, idegen szellemmel, s ennek a szellemnek semmi, de semmi köze nem volt hozzám és a ma-gamfajta fi atal magyarokhoz. Láttam egyik oldalon egy rakás öncé-lú, siető embert, másik oldalon egy rakás felelőtlen és léha embert. Voltam előkelő irodalmi teán, és megdöbbenve hallgattam ünnepelt írók és szellemi nagyságok szellemi sziporkázását, mely semmi egyéb nem volt, mint jól álcázott üres fecsegés, tökéletesen céltalan. Rette-netesen egyedül voltam abban a Budapestben, olyan egyedül, mint az életben még soha. S jóleső, kemény, harciasan szép érzés volt, amikor a vonat átjött a határon, s újra hallottam a román vámhivatalnokok rikácsolását. Éreztem, hogy visszatértem az idegen szabadságból, mely számom-ra rosszabb volt, mint a rabság, az otthon rabsága, melynek minden izomfeszítése egy tisztább és magyarabb szabadság felé mutat. S ahol a történelem nem kávéházi törzsasztalok mellett készült cél-talan szellemességek és elvont viták, olcsó viccek és minden szépet bemocskoló cinizmus között: hanem valóban ott készült az életben, a harcban, ahova emberek kellettek, s nem kabaréfi gurák.

70 WA-R-H, Hagyaték, Egyszerű bevezetés – egy különös könyvhöz71 WA-TŐ, Tetők felé

Esztendők, amik tízszeresen számítanak54Így volt ez. S ennek az emléke egy életen át kísérni fog, s abban a pil-lanatban, mikor Pesten földet ér a lábam, egyszerre mindannyiszor újra rám nehezedik ez az ijesztő magányosság és elveszettség, amit akkor éreztem.”72

1927: Első verseskötetének megjelenése: Virág-temetés. Maga az író egy jóval későbbi inter-júban foglalja össze a megjelentetett versek előzményeit: „A legelső könyvem egy verseskönyv volt, amiknek az első verseit még a Kolozsvári Református Kollégiumban írtam a 20-as évek elején mint diák két embernek a hatása alatt. Az egyik Áprily Lajos, a nagy erdélyi költő, aki tanárom volt. A másik pedig Reményik Sándor, aki atyai jó bará-tunk volt.”73

1928. március 11.: Felolvasást tart Maros vásár-helyen a Kemény Zsigmond Társaság bemutat-kozó estjén. Felveszik a Társaság tagjai sorába.

1928. május: A felsült szerelem fanyar íze és fájdalmas versek a szerelemről. Wass Albert korábban eljegyezte gróf Bethlen Beátát, akit

váratlanul kedves unokabátyja, Atzél Ede vett feleségül. „Volt egy menyasszonyom, aki kétévi mátkaság után egészen egyszerűen faképnél hagyott.”74 Szerelmükre vonatkozó rejtett utalások a Farkasverem című regényben találhatók. A Virágtemetés című kötet több verse is szól kapcsolatukról (Együtt, Miért? Örök búcsúzás). Szerelmüket méltón, komoly szimbolikával lezáró verse viszont a Fenyő a hegytetőn című kötetben található:

„Sőt tán nem is hibássem Ő, se más,

Véletlen tette csak, hogy így legyen:hogy ami fa, ne nőjön fel az égig,és elenyésszen, ami szerelem.”75

72 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz,Vasasszentgothárd, 1943. január 10.73 WA-MP, Maksay Ágnes – Marius Tabacu: Erdélyt nem lehet elfelejteni74 Molter Károly Levelezése 2.,1928. május. Argumentum-Polis 2001.75 WA-MV, Nem te vagy a hibás

A kötetborító

Életrajzi események 551928 nyár vége: Kirándulás a kalotaszegi hegyekbe: Istenbe

vetett hitének megerősítése.

Útravaló: „Boldizsár szeme vagy Isten szeme?”

„Még annak a nyárnak a vége felé, mielőtt nekiindultam volna az egyetemi életnek, hátizsákkal a hátamon fölkerestem a kalotaszegi hegyeket. Források mellett, erdők tisztásain töltöttem az éjszakákat könnyű ponyva alatt. Birkapásztorok, fadöntők, szénégetők tüzénél üldögélve hallgattam a hegyi emberek lassú beszédét, míg végül is megleltem öreg Boldizsárt, a csodatevőt, szénégető kemencéi mellett.Megmondtam, hogy ki vagyok, de nem emlékezett reám. A cserké-szekre se emlékezett. De Kós Károlyra igen.

– Derék ember őkelme – mondta bólogatva –, derék ember... Mikor aztán előjöttem azzal, hogy azért vagyok ott, mert ő mentette meg az életemet, csak rám bámult kis kék szemeivel a bozontos szemöl-dökök alól.– Én? Én, úrfi , magamtól nem vagyok jó semmire. Vén, iskolázatlan szénégető vagyok, semmi egyéb. Mindössze eszköz az Úr kezében, mint enyimben az a balta ott vagy ez a fakanál. Én nem mentettem meg soha senkit semmitől. Az Úr végezte azt. Ő tartotta meg magát is, ha igaz, amit mond. Én csak egyike vagyok azoknak, kik őrzik még mindég a szent hagyatékot, amit őseink hagytak volt reánk, sok száz esztendeje annak, régi időkből, mikor még az Úr nemzete voltunk. Őrizzük, egyre csak őrizzük az Úr védelméhez visszavezető kicsinyke ösvény titkát, mely olyan ma már ebben a nagy megbolydult világban, mint elmohásodott vadcsapás havaserdő sűrűjében, amit már csak a lélek láthat meg, nem a szem. Mert egyszer még elébb vagy utóbb, de minden bizonnyal eljő az idő, amikor fölébred a völgyek magyarjaiban a lélek, s keresni fogják az igaz utat, mely pusztulásból győzelembe, nyomorúságból az Úr gazdag dicsőségébe vezet vissza, ahonnan vala-mikor nagyon régen magunk gyarlósága folytán hibás útra tértünk...Ültünk a hamvadó tűz mellett, a sötét bükkerdő mély csöndjében, s az öreg beszélt halk dörmögő hangon azokról, akik a hegyekben élnek, itt meg amott, s őrzik a nyomot, mely Istenhez vezet, s mely nyom egyszer majd még úttá szélesedve kivezeti a magára és Istenére lelt magyar nemzetet a sötétség nyomorúságából a feltámadás fényességébe...Nem is tudom, mikor aludtam el, elheverve ott a hamvadó tűz mel-lett. Hűvös reggel volt már, mikor fölébredtem. Fehér köd ült a ke-

Esztendők, amik tízszeresen számítanak56mencék tisztásán, s a bükkök koronája is elveszett fölöttem a köd-ben. Magamban voltam. A tűz helyén szürke, hideg hamu. Keser-nyés szaga megtöltötte a levegőt.Délig ott lézengtem a kemencék körül, remélve, hogy előbb-utóbb visszatér az öreg, s előbúvik valahonnan a fák közül. De nem jött elő, pedig olykor mintha hátamban éreztem volna a szemét. Dél teltével aztán nem vártam tovább. Mennem kellett vissza az emberek közé. Mielőtt beléptem volna a fák közé, a tisztás végéből még visszanéz-tem. Semmi se mozdult. Pedig éreztem újra, hogy valakinek rajtam volt a szeme. Öreg Boldizsár szeme lett volna valahonnan a sötét fák közül? Vagy Isten szeme...?”76

1928. szeptember: A fiatal író az erdélyi Kelemen-hava-sokban elejti első szarvasbi-káját.

1928. október 1.: A Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémián beiratkozásakor Wass Albertet 107-es számon jegyezték be. A pallagi konvik-tus lakója volt. Bánffy Endre (István), édesanyja ágán roko-na is az évfolyamra járt.

1928: Második versesköteté-nek megjelenése: Fenyő a hegy-tetőn.

Wass Albert újabb verseskötetéről(Fenyő a hegytetőn)

„Wass Albert az új utakon indult, de költeményeire a ma Erdélyben uralkodó versirány rányomta jellegzetes bélyegét. Ezzel nem beska-tulyázni akarjuk Wass Albert költészetét, hisz minden művészre

76 WA-R-H, Hagyaték, Egyszerű bevezetés – egy különös könyvhöz.

Korabeli

újságfotó

Életrajzi események 57kortársai akaratlanul is hatnak, de itt az igazolódik be, hogy Wass Albert megelégedett a ma Erdélyben uralkodó natúr-impresszionis-ta iránnyal, melyen Reményik Sándor mesterien dolgozik, s nem ke-resett egyéni utat. Versei azonban elvitathatatlanul szépek. Színes képek váltakoznak szinte festőiesen, evvel már csatát nyer, mert előkészíti az olvasó hangulatát, s ekkor már az érzelem húrjain ját-szik. Ha egy szóban kéne összefoglalni Wass Albert költészetét, a »csend« költőjének nevezném. Verseinél mindig a csend, a borongás az alaptónus. Néha áprilyasan pontra dolgozik. Verseit a fi nomság jellemzi.”

A Debreceni Újság kritikusa77

1928. október 12.: Wass Albert a Gátak című versével mutatko-zott be a debreceni olvasóknak. A Béldi Menna grófnőnek szóló versajánlás is utal a verssorok erdélyi vonatkozásaira. Hangja erős, lázadó hang. E költemény is mutatja, a fiatalember költő-ként érkezett Debrecenbe. A versírónak a Reményik Sándortól szelíd szavakkal megkövetelt komolysága nem lehet vitás:

„És mennyi gát van, ó de mennyi gát...!ha körülnézel, nem látsz egyebet:béklyóba törpült szenvedélyeket,mederbe kényszerített vágyakat,csók-gátakat,kacagás-gátakat,vér-áztatott, könny-áztatott,elátkozott szabadság-gátakat!”

1928. október 14.: Megjelenik a Kökénybokor című verse Erdélyi vallomás címen, a Virágtemetésből pedig az Erdélyi fák között címen ismert vers. A kötet verséhez két módosító verssort írt. Régebbi dolgai közül választotta ki az Élet-autón c. darabot, amelynek kötetbeli címe Az élet autóján, továbbá az Őszi vers és a Magyar fa sorsa című verseket.

1928. december 1.: Az erdélyi irodalom számára jelentős ver-set publikál a Hajdúföld című lapban. Az Erdély című költemény

77 Wass Albert: Fenyő a hegytetőn. Hajdúföld, 1928. december 28. Írója S-pár, ma már azonosíthatatlan személy.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak58szókimondó, átélt, az író mély lírával ír a Magyarországról leszakadt haza fájdalmáról:

„Mert ott az erdők keresztfát teremnekÉs Golgota a hegynek a neve.S ki ott él: valami régi nyárnakHalálosan beteg szerelmese.Elátkozott álmok kísérik,Ha belekábult ott a tájba:Mert átokország az az ország.Nagyon ködös és nagyon árva…Fészkefosztott fiainak,Széttépett, bús fiainak,Mégis, mégis, jaj de drága!”78

1929–1930. között: A mintegy húsz, Debrecenben vagy az iskolai szünetekben írt versét az iskola befejezése után már nem gyűjti kötetbe a költő.79 Közöttük több erős, összegző igényű költemény található, s csak sajnálhatjuk, hogy a kortárs erdélyi olvasók akkor aligha ismerhették meg az egyre karakteresebb hangú lírikus új költeményeit.

1928–1929. körül: A főiskolán tagja lett az ifjúsági egyesület Széchenyi Gazdasági Szakosztályának (SZGSZ).

1928–1929. körül: Tagja lett a Bethlen Gábor Körnek, amely-nek rendezvényein szavalatokkal működik közre.

1929-től: Versei és prózai írásai rendszeresen megjelennek a Hajdúföld és a Debreceni Újság című lapokban. „A debreceni Hajdúföldben egy Festetich-sapkás gazdatiszt remek novelláit hozta a szerkesztő úrnak.”80

1929. április 10.: Wass Albert A ló, mint igaerő címen tart vita-bevezetőt.81

1929. április 29.: Az Akadémia csapata (DGASE) elnyeri a budapesti főiskolai céllövő verseny első díját. (Böszörményi

78 WA-MV.79 WA-MV, Üzent a tavasz című, utólagosan összeállított ciklusa80 WA-JMSZ II., Levél, Hungaricus, Alföldi Géza visszaemlékezése81 Olvasható a Kráter Könyvesház Wass Albert Emléktermének dokumentumai között

Életrajzi események 59István, Varga István, Báran Dezső, Szigethy Gyula, Pelacsek Gábor és Wass Albert.)

1929. május 28.: Gazdász egyéni bajnokság, cél-lövés – Wass Albert 3. helyezést szerez.

1929. július 12–14.: Országos bajnoki céllövő-verseny miniatűr fegyverrel. A DGASE csapat 2. helyezett lett: „gr. Wass Albert, első éves gazdászunk 50 méterre miniatűr puskával az új nemzetközi versenytáblán 10 talá-lat, 97 körrel országos rekordot állított fel.”

1929. nyár: Albert nagynénje, Siemers Ilona férjével és gyermekeivel együtt Szentgothárdon tartózkodik. A fiatalok közt találhatjuk Wass Albert későbbi feleségét is, de szót sem ejt róla a Molter Károlyhoz írott levelében.82

1929. november 11.: Wass Albert az Akadémia gazdasági szakosztályában (SZGSZ) Széchenyiről értekezett.

1929. november 3.: Megjelenik a Debreceni Újságban a

Gyertyaláng című verse, amelyet a háborúban hősi halált halt gazdászok emlékére írt. Hangja nemcsak Trianon feltámadt fáj-dalmának hangja, nemcsak Halottak napjára írt megemlékező szó; hanem társadalomkritikai üzenete is erős, mintha egy nem is túl távoli előd hangvételét folytatná, Gyóni Gézáét:

„S mily furcsa is: Halottak éjszakájána hősök lelke hogyha hazaszállna:hány lenne, aki nem találna többészéles e földön egy piciny hazára!

Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán,fekete fenyők zúgnak szilajon…Hazájukat, ha számon kérik egyszer,mit fogsz felelni, győztes Trianon?” 83

1929. november 20.: Megjelenik az Őszi levél című lírai karco-lata, illetve prózaverse a kolozsvári Ellenzékben és négy nappal 82 Molter Károly Levelezése 2. rész, Argumentum-Polis 2001.83 WA-MV, Gyertyaláng

A budapesti főiskolai

céllövőverseny győztes csapata,

Wass Albert a kupával

Esztendők, amik tízszeresen számítanak60később a Hajdúföldben is. Az írás hangneme dinamikus, expresz-szív.

1929. november – 1931. július 5.: Tárcákat, karcolatokat, tár-sadalomkritikai gondolatfutamokat (Porszemek) is publikál a Hajdúföldben és a Debreceni Újságban.

1929–1930. körül: Debrecenben az Ifjúsági Egyesület Tisztikarának alelnöke lesz (elnök: Rácz Jenő).

1929–1930. körül: Kerületi alvezére lesz a Festetich Bajtársi Egyesületnek, majd később vezére (kötelező a fekete diáksap-ka).

1930. február 27-én, majd május 8-án: A gazda ornithológiája címen tart felolvasást.

Kolozsvár: 1930

Különös helyszíni felcserélése a sorsnak, hogy a Kolozsvár: 1930 című költeményét 1930. május 4-én a Debreceni Újság jelente-ti meg. A magyarországi megjelentetés, akár a korábbi Erdély című vers esetében is, indokolt: romániai magyar lapok nem közölhettek volna ilyen egyértelmű nemzeti-politikai színval-lást. Szellemi átjárás ebben az időben csak odafelé volt a magyar írók részéről, az erdélyiek aligha olvashatták ezt a verset, amely a román megszállás egyik első lírai állapotrajzát adja:

„Kitekintek a vonatablakon:a régi város ismerős nagyon.Az öreg Szamos halkan bandukolés ballagtában régi dalt dudol,a Hója-szélen rügyeznek a fák,s hiszem, mint régen: most is van virág,az ég felettem pompás tiszta-kék,fecskék suhannak, éppen úgy, mint rég,a házsongárdi fák is intenekés lepkét űz egy régi kisgyerek…

Életrajzi események 61A varázs megtört. Tompán. Hirtelen.Zakatoltunk a váltósíneken.Az állomás állt szürkén, hidegen…A régi város más lett: idegen.Az utcalárma zagyva hangzavar.A szembejövőket hiába lesem:Ismerős arcra nem talál szemem.Idegen szó. Idegen felirat.Az embertömeg futkosó, riadt.(A régi emberek tempósan jártak,s a boldogságra mégis rátaláltak!)”

Az ismertség és idegenség ellentétére épülő költemény éppen a temetői nyugalomban válik a jelen emberének is vigasszá:

„Lassan-lassan a temetőhöz értem.Fák őrizték némán és sötéten.Bent minden régi helyet sorra jártam:– itt tanultam… itt írtam… itt leányra vártam… –Kísért, kísért egy ismerős gyerek,s amerre néztem: ismerős nevek…és megtudtam, amire este lett,hogy bár kint minden, minden elveszett,e hely, hol mindent kis halmok takarnak,Örök Város a bujdosó magyarnak…”

Ám a kendőzetlen tragédiával szemben talán csak „a szív” em-lékező ereje képes szembeszállni:

„Mert míg Kolozsvár utcáit bejártam,csak egyetlenegy ismerőst találtam,komor volt, vén volt… mondjam a nevét?Rám emelte zörgő csontkezét:»Tudd meg, a fecske itt hiába szálldos,meghalt – mondta –, meghalt a régi város,annyi maradt csupán belőle élve,amennyi beleférszíved egy rejtett, ócska szögletébe!«

Esztendők, amik tízszeresen számítanak62s míg vágtattam vissza a síneken,idegen voltam én is, idegen.”

Szomorú tény, és ez irodalomtörténet-írásunk nagy vétke, hogy e különös erejű vers csak megszületése után 73 évvel támadt fel könyvtár-sírjából, a PoLíSz című irodalmi lap 73. számának 2003-beli megjelentetése alkalmával, majd a Kráter Műhely Egyesület Wass Albert Minden verse című kötetében. 84

1930. május 10.: A kolozsvári Magyar Népben megjelent Szent a falu című verse a későbbi erdélyi falujáró mozgalomnak, majd együttesen a népi írók mozgalmának alaptörekvését fejezi ki: a falu embereivel való sorsazonosság vállalását:

„S bárhogy forogjon a világ:a réten mindig lesz virág.És harsoghat a dáridó,s épülhet sok száz emelet:itt él tovább a szeretet,és Isten jár a kert alatt.”85

1930. június: a Debreceni Gazdasági Akadémián oklevelet kap.

1930. június 1.: Az egyetemi Bethlen Gábor kör Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország című tanácskozásán Wass Albert is felszólal.

1930. június 5–6.: Budapesten 1. helyezést szerez az országos főiskolai céllövőversenyen, s egyben országos hadipuskabaj nok-ká avatják.

1930. szeptembertől: Wass Albertet az Ifjúsági Egyesület és a Lövészegyesület elnökévé választják.

1930. október 10.: Wass Albert az SZGO-n A takarékosságról címen tart előadást.

84 WA-MV.85 Uo.

Életrajzi események 631930. október 28.: Nyírmihálydiban tart előadást Miként emel-

hetjük a falu kultúráját? címmel.

1930: Egy diáktárs véleménye, utólag: „Erős egyéniség volt, nem kicsapongó, nem bratyizó, de kissé félszeg, a szegényebb diákok közé tartozott.”

1930: a Debreceni Újság összesen 10 novelláját közli.

1931 júniusáig: a Hajdúföldben 22 tárcanovellája jelenik meg. Szerelmi történetek sejlenek az írások hátterében – „Egy erkélyes ház szőke leánya?” (Búcsú Debrecentől), illetve: „Ahány asszony jött szembe vele, mindegyik kitépett egy darabot a szívéből.” (Táltos ősöm megálmodott engem). Bakó Elemér felismeri kezdeti írói stí-lusának később is megőrzött erényét: „Wass Albert a tiszta narrá-ciót, a diegetikus elbeszélésmódot szerette leginkább, s nem omni potens attitűdben tetszelgett.”86

1931. június: A pallagpusztai Gazdasági Akadémián mező-gazdasági képesítést nyer. 87

1931: Erdély irodalmi körei is befogadják visszaérkező fiukat. Az Ellenzék című lap 10 novelláját közli! Berobban az erdélyi irodalom-ba. Írásaival barátságokat szerez. A szerkesztők is megkedvelik a szerény és tehetséges írót. „Erdélyben nőttem emberré, a Kolozsvári Református Kollégiumban. A város lakosságának nagy része még magyar volt akkor, de voltak az osztálytársaim között zsidók is, bőven. Már diák-koromban elkezdtem írni. Verseim és elbeszéléseim megjelentek olykor Erdély legnagyobb napilapjában, a kolozsvári Ellenzékben, és így bejára-tos voltam a szerkesztőségbe is, ahol barátságba kerültem Indig Ottóval, Hunyadi Sándorral és Ligeti Ernővel, kik véletlenül mindhárman zsidó-nak születtek. Ennek akkoriban nem sok jelentősége volt, mert elsősorban mind erdélyiek és magyarok voltunk, román megszállás alatt.”88

1931: Hajók a ködben című novellája megjelenik az Új arcvonal, tizenkilenc erdélyi író antológiája című kötetben. Kiadja az Erdélyi Fiatal Írók Köre.

86 WAÉ, Bakó Endre: Wass Albert debreceni évei87 Dr. Kollwentz Ödön: Wass Albert a 20. század legszebb tollú és legmélyebb írója erdőmérnök is volt, Erdé-

szeti Lapok CXL. évfolyam 9. száma (2005. szeptember).88 Wass Albert: Így lett belőlem antiszemita, 1993.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak641932: Szerelemre lobban Teleki Izabella iránt, de Wass Albert

édesapja nem engedi a házasságot, mivel – Albert édesanyja révén – a leánnyal rokonságban álltak. Apja ezért fiát külföldre küldi tanulni. „Nagyon szerelmes voltam akkor: Szép idők egy szép világban. [...] Mire hazaértem, már férjnél volt. Megjárta a poklot, s ma Aradon él, kis bérelt lakásban. Megvénültünk mind a ketten. De ő sokkal többet szenvedett. Ő ottmaradt, és végigszenvedte a poklot.” 89 A levelezős távkapcsolat a távolból is tartott egy darabig:

„Hetenként egyszer meglépi köztünkútját a postas hoz nehány betűt, amit rárajzoltálegy papirosra.

Kósza betű, odavetett szó,törékeny mondat.Milyen közömbösen hordjátok áta csókjainkat.

S mellőletek a hosszú útonmi mindent elrabolnak.Hangsúlyt, könnycseppet, sóhajtást, mosolyt:árnyékait a szónak.”90

1931–1932. között: A hohenheimi Erdészeti Főiskolán (Németország) erdőmérnöki képesítést szerez, majd Párizsban kertészeti képesítéssel doktorál a Sorbonne-on.

1932–1933. között: „Apám betegsége miatt91 1932-ben hazatértem, hogy átvegyem a gazdálkodási teendőket, ekkor azonban azonnal behívtak a román hadseregbe, ahol egy évet szolgáltam.” Bevonulásakor a királyi századhoz Bukarestbe osztják be, és főhadnagyként szerel le.

1933. november 15.: A Temető megindul című verses oratórium bemutatása Marosvásárhelyen a Transsylvania terem színpa-dán. A Kemény Zsigmond Társaság szervezése, színre alkal-mazta Z. Szentgyörgyi Mária. Az oratórium hol romantikus, hol expresszionista vonásai jóslatos, látnoki erővel bírnak. Beleírja

89 Ld. WA-ÖV, Három vers Neked című vers ajánlását, Magyarok Vasárnapja, 1996. július 28. alapján.90 WA-ÖV, Három vers neked91 Apja ez időbeli depresszióhajlamára utal a Kard és kasza című regényében.

Életrajzi események 65látomásába a későbbi haláltáborok embertelenségét és a tudó-sok részvételét az emberpusztító fegyverek gyártásában stb.

A Temető monológjai

„TEMETŐ (Sötét kórusból mindig három hang beszél egyszerre, váltakozva,a többi morajlással kíséri):(I. három) Az embert újra felfeszíteni,

kereszt épül minden útszéli fából,(II. három) és messiásnak hirdeti magát minden kontár, aki keresztet ácsol…(III. három) A tudományok szent mágus-talárja bűvészek olcsó köpenyévé vedlett, mely a halált és a bűnt fabrikálja embersebek gyógyító írja helyett…(I. három) Minden találmány új keresztté válik s minden keresztnek új fájdalma van…(II. három) minden fájdalom új vért harmatoz, és minden új vér, új Judás-arany…(Nagy, erős morajlás)(Szoprán kórus együtt) Gépfegyver, tank, gáz: mind-mind új keresztek! s alattuk zeng a féktelen tivornya, csókosan és kéjesen, borgőzösen aranymámorosan a bűnök Bábel tornya!”

De a költeményben, miként a történelem legvégső reménységé-nek alján, ott készülődik a válasz, ha kell, a „Megindult Teme-tő” válasza:

„Isten sír a Bábel tornya mellett…Isten sír a szíveinkben, testvér,siratja bús, nagy bábelségeinket…hogy égbe menni tornyot építünk,mikor az ég önmagunkban van,csak megtalálni gyönge a szemünk,csak építeni durva a kezünktörékeny, karcsú, kis toronycsodákatbékességből, jóságból, szeretetből…”

A kórusdrámaszereposztása

és borítója

Esztendők, amik tízszeresen számítanak661934: Szentgothárdon átveszi a gazdaság irányítását.

1934: Indig Ottó íróbarátjával a szentgothárdi udvarházban sokat és együtt dolgoznak tervezett regényeiken.

1934: A Farkasverem című első regényének megjelenése. Az Erdélyi Szépmíves Céh tízéves jubileumára kiadott, díszkiadású kötet. „Nem is veszi észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak, és valamennyi őriz egy-egy szinte feledett napsuga-rat, mondatok sorakoznak, és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága…” (Az író alkotóműhelyére utaló vallo-másos részlet a regényből.)

Ember áll a nádas szélén…

„A hosszú ember ott áll a nádas szélén, egy öreg korhadt fűzfának támasztja a hátát és néz. Az országutat nézi, a fehér, üres és lusta országutat, a ballagó embert és az eget a feje fölött, a gyöngyszürke, unott arcú eget, amely se nem kék, se nem fekete, se nem piros, se nem sárga, nincs se messze, se közel, se nem szép, se nem csúnya, se nem jókedvű, se nem haragos: csak szürke. Szürke és álmos.Régóta áll ott és nézi a lemenő napot, amint pirosra gyúlva búcsú-zik a keleti domboktól, hallgatja a nádas zizegését, mely a szellővel beszélget ilyenkor, valami titokzatos nyelven. Szeme végigszalad az unatkozó országúton, s szalad rajta, által dombokon és falvakon, be a város aszfaltjáig szalad. Nézi a ballagó mezítlábas embert, de sé-táló nőket lát a korzón, és hallja a kávéházból kiszűrődő zenét, pedig csak a tücskök muzsikálnak fent a tarlók között, valami örökegyfor-ma, bús mezőségi szimfóniát.”92

Valami elkezdődött. Aki e sorokat letette a Farkasverem első lapjára, az egy t e l j e s világot hozott magával. Zenéivel – „me-zőségi szimfóniákkal” –, emberekkel, tájaival. Valami már itt em-lékeztet a távoli nagy írótársakra. Flaubert párizsi beutazásai-ra, a távoli város és az álmos vidék kontrasztjára, de hoz magá-val egy nagyon erdélyi érzést és egy nagyon erdélyi lelkületet, amely „titokzatos nyelven” szólítja meg az olvasót. De hozta ez

92 WAF.

Életrajzi események 67az író a 20. század kontrasztos látásmódját is, az irodalmi mon-tázstechnikát. Azt a montázstechnikát, amelytől 25 év múltán majd Beckett sem tud szabadulni a Molloy nyitó oldalain, A és B nagyszerűen megírt találkozásának leírásában. Ez az író borongósan, de borzongatóan is író. Nemcsak tücskök, nemcsak a kávéház kiszűrődő zenéje „muzsikál” ezekben a so-rokban, hanem világok ütközése mögött és alatt a „se messze, se közel, se nem szép, se nem csúnya” bátor megnevezése.1934-ben a 25 éves író beérkezett. Írótársai, olvasói hamarosan felfi gyelnek majd összetéveszthetetlen hangjára, stílusára, „egy elsüllyedt világ” élni akaró üzeneteire. A regény kéziratát először Bánff y (Kisbán) Miklós olvasta el, s az ő elismerése a könyv ün-nepi alkalomból93 való megjelentetését is jelentette.94

Wass Albert írástechnikáját, beszéd- és párbeszédmódját, szem-benézését a lelki nyomorúsággal és tragédiákkal mégis elsősor-ban a kolozsvári íróelőd és tanítómester, Kuncz Aladár példája nyomán származtathatjuk. Az 1931-ben megjelent Fekete ko-lostor hatása felbecsülhetetlen, de az 1928–29-ben az Erdélyi Helikon hasábjain olvasható Felleg a város felett című kolozsvári kulcsregény is bátorítólag hatott a fi atal író „mezőségi számveté-sére”. Expresszív jelenetek beemlése, tárgyilagos narrátor-tech-nika, életszerű dialogizálás jellemzi mindkettőjük munkáját.Babits Mihály 1931-ben az Erdélyi Helikonban közzétett Kuncz Aladárról írott méltatása fogalmazza meg először a Wass Al-bertre is jellemző, erdélyi stílustörekvést: „önként és magától adódik a miliőnek és lelkirajznak az a sűrű és meleg realitás-íze, amit a modern naturalizmus oly rafi nált eszközökkel törekszik elő-állítani”.Ne feledjük, Nyirő József Néma küzdelem című nagyopusza csak később (1944) lát napvilágot. Bánff y Miklós maga is csak ugyanebben az évben adja ki az Erdély trilógia első kötetét, ame-lyet az előzőekhez hasonló társadalomkritikai lélekábrázolás jellemez.A fi atalembert bátor kezdeményezőként, e könyv sikere után hívják társul az idősebb írók is antológiákba, közös fellépésekre.

93 Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileumára kiadott díszkiadás, 1934, Kolozsvár, Minerva nyomda.94 .„Bánffy báró szintén rokon, és nagy vadász volt. Ő fedezett fel engem. Az első könyvemet, a Farkasverem

címűt, ő olvasta át először, és ő vállalkozott rá, hogy az Erdélyi Szépmíves Céh útján kiadja, majd utána Révai is kiadta.” WA-MÖ, Szalay-interjú.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak681934. november – 1944. október: Folyamatosan közli novelláit

(Anica, Elvira báróné, Mundruska, Vaddisznós Jákob stb.) az Erdélyi Helikon. Tíz év alatt 24 írása jelenik meg a lapban. Nagyszámú publikálása növeli első regényével megszerzett népszerűségét. Ebben az időszakban is jelentős lapok közlik prózáját, és jelen-tős antológiákban is helyt kapnak írásai. (Ifjú Erdély, Ellenzék, Pásztortűz, Brassói Lapok, Keleti Újság, Nyugat, Termés, Az Ország és az Erdélyi Szemle).

1934 ősze: Őszi vadászidő. Éva Siemers és barátnője a vadászaton. Ismét a testi kapcsolat csapdájába esik a huszonhat éves fiatalem-ber. De ez a csapda most erő-sebb, mint az első ölelés egyszerre bizsergető és visszás tapasztala-ta volt. A leendő após magabiz-tos bekerítő manőverrel kölcsö-nös érdekházasságot készít elő a fiataloknak. Vagyonmentés az egyik részről, vagyongyarapodás a másik részről. A vegetálás réme helyett magabiztos gazdálkodás. A csapda lábra kattan. A feddhe-tetlen erkölcsiség számonkérésé-vel ismét egy családi unokatest-vér házasság lesz az eredmény. A Kard és kasza II. részének jelene-tei nem hagynak kétséget afelől, hogy házasságuk álkeresztnevek mögé rejtező történetét adja elő a visszaemlékező író.

1935. március 7.: Az Erdélyi Református Egyházkerület igaz-gatótanácsa határozatában gr. Wass Albertet 10 éves ciklusra a Széki Egyházmegye gondnokává nevezte ki.95

95 Közölve: PoLíSz 103. szám, 2007. április.

Éva Siemers

Életrajzi események 691935. április 22.: Wass Albert

és Siemers Éva (1914. január 5. – 1991. május 2.) egyházi esküvője a Hamburg-eppen-dorfi János-templomban. (Romániában unokatestvér-házasság miatt nem jegyezték be a házasságot!) Tanúk: gróf Logorhetti Arisztid, katonai földbirtokos és báró Kemény Béla pusztakamarási földbirto-kos. „Így sikerült megóvni a csa-ládi birtokot a csődbejutástól.”96

1935: Szerződést köt a buda-pesti Révai Kiadóval. Könyveit párhuzamosan kiadhatja az Erdélyi Szépmíves Céh is, a Révai is. A Farkasverem című regényét Budapesten is kiad-ják. (1944-ig nyolc kiadásáról van ismeretünk.)97

1935: Anton Mocsonyi de Foen, Románia királyi vadász-mesterének kérésére – a vadál-lomány rendezésének szakértő-jeként – Wass Albert elvállalja „a Kárpátok vadállományának felügyeletét”98. 1940 őszéig, a magyar hadsereg bevonulásáig látja el ezt a tisztet.

1935. október vége – november eleje: Az Erdélyi Helikon írói-val magyarországi turnén vesz részt.99

1935. november 5.: Wass Albert pályázatot hirdet a Széki Református Egyházmegye lelkészei és tanítói, másrészről pap-néi és tanítónői számára. Az írásban elkészítendő pályamű címe

96 WAÉ, Rövid önéletrajz97 BI-WAÉB98 WAÉ, Rövid önéletrajz99 Közölve: PoLíSz 103. szám, 2007. április.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak70és tárgya papok és tanítók számára: „Mik a kötelességeim mint lelkipásztornak (tanítónak) a rám bízott nép gazdasági újjászervezés-ében? Papnék és tanítónők számára: „Miben járulhatok hozzá mint papné (tanítónő) a magyar nép gazdasági helyzetének javításához?” Határidő: 1936. január 1. A pályázatokra 3000 lejt szánt kettő, illetve négy helyezett számára.100

1936. január: Az új pap megérkezik című novellája megjelenik az Erdélyi Helikon IX/1. számában. Ezt a személyes környeze-

téből vett témát a szerző később bedol-gozta a Csaba (1940), majd pedig a Kard és kasza (1974–1976) című regényébe is, mint a helytállás, újrakezdés, közösségépítés szép példáját. Az elbeszélés egy későbbi, 1942-es kiadásának mottójaként az alábbi mondatot írta a novelláról az írója: „A legsötétebb elnyomatás éveiben jelent meg ez az írás, amikor a magyar nevelőnek egyetlen hatékony és megengedett eszköze volt: a pél-daadás”.101

1936. március 7.: Wass Albertet – a nagyapja halála miatt megüresedett helyre – az Erdélyi Református Egyházkerület egyházmegyei gondnokává választotta (iratszám: 1274-1935. III. sz. Szamosújvár).102 Hogy nem az édesapját, hanem a fiatal írót kérik fel, ez társadalmi megbecsültségének jele. Ezt a tisztet 1942. október 26-ig tölti be, mikor is saját kérésére felmentik.

1936. tavasz: Siemers Éva vásárolt egy lakást Kolozsváron, hogy legyen hol lakniuk, ha ott tartózkodnak.103

1936. május 28.: Megszületik első fiuk: Vid. „Vid, 1936-ban született. Ő volt az egyetlen, aki valóban ott is nőtt föl, Vasasszentgothárdon és Kolozsvárt, kisfiúból nagyfiúvá, így hát természetesen sok közös emlék köt kettőnket össze. A többiek már jóformán nem is ismerhették az ősi otthont. Huba még ott született ugyan, Miklós is, sőt a háború utolsó évében Géza is, de kicsinyek

100 Uo.101 Erdélyi elbeszélések, 1943.102 L. PoLíSz, 2007. szeptember, 107. szám103 WA-ÉV, Wass Huba Előszava

Életrajzi események 71voltak ahhoz, hogy valóban ismerhették volna a hajdani otthont és Erdélyt, mint hazát.”104

1936. nyár: A Farkasverem című regényének sikeres fogadta-tása és novelláinak gyakori megjelentetése után nem késik az erkölcsi elismerés sikere sem: meghívják Marosvécsre. „Mint az erdélyi magyarság egyik serdülő íróját” éri ez a megtiszteltetés: tagja lesz az Erdélyi Helikon írótársaságának. Az összejövetelen ott van szobatársa, Tamási Áron és Molter Károly. Dsida Jenő ekkor olvassa fel a Magyar zsoltárt. „Marosvécs az erdélyi iroda-lom olympusza volt. Ahova csak lábujjhegyen és lélegzetvisszafojtva lehetett belépni.”105

1936: Vaddisznós Jákob című novelláját közli a kétnyelvű Cot la cot – Vállvetve című román–magyar antológia.106 Kétnyelvűsége miatt fontos közéleti tett és esemény volt az antológiában való szereplés. Zsidó, román és magyar származású írók együttes sze-repvállalását anyagilag is segítette Wass Albert. A román nacionalista Vasgárda erőteljes térnyerésének idején politikai tett értékű kulturális esemény volt a kötetben való megjelenés és a könyv kiadása. „1936-ban Marosvásárhelyen Gherasim Emil szer-

104 WA-V-A, Bújdosásban105 WA-ZST-Ö, Marosvécs106 Mj. Marosvásárhelyen, szerkesztette: Kertész Ákos – Gherasim Emil – Bartha István

Esztendők, amik tízszeresen számítanak72kesztette Kertész Ákossal és Bartha Istvánnal a kétnyelvű Cot la cot – Vállvetve című antoló-giát. Ekkor már Romániában és a román hata-lomnak odaprédált Erdélyben is dúlt a román fasizmus! Marosvásárhelyen kővel bezúzták a zsinagóga és a katolikus plébánia ablakait, embereket ütlegeltek az utcákon, egymást érték a fasisztoid tüntetések, nyíltan és nyilvánosan fenyegették a magyarokat és a zsidókat, de nem kímélték a csöndben kertészkedő bolgárokat, a kubikus lipovánokat és a békés téglavető cigá-nyokat sem. A fent említett írók-szerkesztők mintegy tüntetőleg ellensúlyozva a fasiszta handabandát, – jelentették meg a szóban forgó antológiát, amelyhez Emil Dandea román poli-tikus és Antalffy Endre poliglott-polihisztor írt előszót, a szerzők között pedig ott találjuk töb-bek között Morvay Zoltánt, Márk Alexandrát, Tamássy Györgyöt, Wass Albertet román író-

társaik: Virgil Carianopol, Vasilie Netea, Sasa Pana, Teodor Scarlat társaságában.”107

A Vasgárda 1937-ben részt vesz a román koalíciós kormányban

„Franciaország nyomására 1933-ban hivatalosan feloszlatták a Vas-gárdát, de az a valóságban tovább működött „Mindent az Országért” (Totul Pentru Tara) néven. A Gárda hamarosan a náci Németország támogatását is élvezhette, és a legnagyobb hatású balkáni szélsőjobb-oldali mozgalommá nőtte ki magát, miközben erőteljesen hozzájárult Románia politikai életének destabilizálásához. Az 1937-es választá-sokon 16%-ot ért el, és 66 parlamenti székkel a harmadik legnagyobb párttá vált. A király részvételükkel alakíttatott koalíciós kormányt, ami kitiltotta a zsidókat a hadseregből és a civil szférából, megtiltva számukra a tulajdonszerzést és bizonyos szakmák gyakorlását. An-tonescu e kormány hadügyminisztere volt.”108

107 WAÉ, Bartis Ferenc: Wass Albert „koronatanúja”. Első közlés: Céh, 2003. Az erdélyi származású író szerint maga ez az antológia számít Wass Albert 1946-os koncepciós perének vádjaival szemben ellenkező előjelű, közvetett bizonyítéknak, a szerző humánuma és politikai kiállása szempontjából.

108 Vikipédia, Antonescu szócikk

Életrajzi események 731936. szeptember: Az Erdélyi Helikon közli Havasi fa című para-

bolisztikus novelláját, az erdélyi lélek(fa) és élet(fa) egy nagy ha-vasi kőris szimbólumában oldódik fel a rémisztő nagyvilág ke-gyetlen célszerűségében… Ezt a novellát többen a transzszilva-nizmus egyik mintadarabjának tekintik.109 „A transsylván helyt-állás allegóriája a Havasi fa, variáció ez a korábban Magyar fa sorsa címmel írt versére, melyet háromszor is megjelentetett (Pásztortűz 1927, Ifjú Erdély 1928, 1929). A verscímet Adytól kölcsönzi, akárcsak Makkai Sándor, amikor Magyar fa sorsa című művében Ady költé-szetét értelmezi. A Makkai-könyvben a cím szimbolikus jelentésű, s a tárgyalt költő sorsát szimbolizálja a mostoha talajba ültetett nemes fa életküzdelmének jelképe: a helytállás, a minden körülmények között való munkálkodás, újrakezdés, kitartás jelentéshordozója. Wass Albert már a versében is átveszi ezt a jelképet, majd későbbi írásművészeté-nek egyik alapmotívumává építi.” Balázs Ildikó inkább előzménye-it veszi számba, minthogy a szimbólum fázisos és realisztikus kibontásának újszerűségét hangsúlyozná. A novella újdonsága részleteinek hangsúlyos realizmusában érhető tetten.

1937 tavasza: a Független Újság írói ankétja. A fiatalok önálló fellépése (Balogh Edgár, Jancsó Elemér, Méliusz József, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Szenczei L., Varró D., Vásárhelyi Z. E., Wass Albert részvételével.). Venczel József, Nagy István, Jordáky Lajos, Dsida Jenő, Balogh Edgár. Vita Zsigmond, Szemlér Ferenc és Méliusz, hozzászóló írásaira Tamási Áron válaszol Mind magyarok vagyunk címmel május 29-én.

1937. június: Fiatal erdélyi írók estje a buda-pesti Zeneakadémián, Bözödy György, Wass Albert, Flórián Tibor, Kiss Jenő és Faluhelyiné Kalmár Rózsa szavalónő részvételével.

1937. szeptember 12.: Helikon-találkozó Marosvécsen. Wass Albert hozzászólásában hangsúlyozza, hogy a falusi népnek milyen nagy szüksége van jó mesekönyvekre, és felajánlotta aktív segítségét a könyvek terjesztésében.

109 WAÉ, Balázs Ildikó: Wass Albert első pályaszakaszának elbeszélése

A Zeneakadémián(balról a második )

Esztendők, amik tízszeresen számítanak741937. július 20.: Csaba születése (meghal 1941. szeptember

29-én).

1937. október 2.: A Marosvásárhelyi Találkozón Wass Albert is részt vesz.

1937. október: Sorsvállalás című novelláját közli az Új erdélyi antológia.110 „Az erdélyi realizmus névjegyével Asztalos István, Bözödi György, Kovács György, Katona Jenő, Szabédy László, Szenczei László és Wass Albert jelentkeznek. [...] Módszereik közé mind erőseb-ben vonul be a társadalomrajz és a lélektan.”111

1937. október 24.: Az Új nemzedék bemutatkozása (Brassó, Unitárius Nőszövetség templomi estélye). Résztvevők: Abafáy Gusztáv, Bözödy György, Flórián Tibor, Kis Jenő, Szabédi László, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szenczei László, Vásárhelyi Z. Emil és Wass Albert, míg Jékely Zoltán, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kováts József és Koós Kováts István műveiből csak szemelvénye-ket olvastak fel. „Az új nemzedék ez első együttes megnyilatkozásának az ad különös jelentőséget, hogy az összegyűlt írók között is, a közönség felé is, tudatosítani igyekezett azokat az irodalmi törekvéseket, melyek az emberi, társadalmi és kisebbségi valóságok művészi megfogalmazását kívánják.” (Független Újság, Kolozsvár, 1937. október 30.)

Trianoni írónemzedékek a román impérium alatt

„A Trianon utáni időszaknak, címet akarnék adni, mint egy fejezetnek,

akkor azt mondanám, hogy Az erdélyi irodalom hőskora.

Egy nagyon-nagyon érdekes korszak volt, amit Kós Károly nyitott meg,

amikor elkezdte az első elbeszéléseit írni a török megszállás korszakáról.

Ami teljesen egyensúlyban volt azzal és harmonizált azzal, ahogy mi éltünk.

Román elnyomás volt, cenzúra volt, az ember nem azt írt, amit akart,

hanem azt, amit lehetett, és így az erdélyi írók megtanultak úgy írni,

hogy a magyar megértse, de a román ne.”

Wass Albert112

1920–21: Nyirő József sikereinek évei. Három novellája nyer a Zord idő, a Napkelet és az Ellenzék pályázatain.

110 Minerva Rt. 1937. Cluj-Kolozsvár. Szerkesztette: Abafáy Gusztáv – Jancsó Elemér – Szemlér Ferenc. 111 Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma, Kolozsvár, 1941.112 WA-MP, Kolossy Sándor interjúja

Életrajzi események 751923 tavasza: Tizenegyek könyve és felhívásuk. Előfi zetői moz-galmuk során 3000 példány kel el az előfi zetők között!

1923: Megjelenik Makkai Sándor könyve a Mezőségről, a Holt-tenger. Realizmusa és önkritikus társadalomábrázolása szép-íróként is serkentően hat a további évek erdélyi irodalmára, így Wass Albert első regényének témaválasztását is megerősíthet-te, hiszen a Szentgothárdhoz közeli falu, Mezőszentiván társa-dalmi életének bemutatása példaként is szolgálhatott a Farkas-verem élet- és lélekábrázolásaihoz.

1924: Nyirő József: Jézusfaragó ember című elbeszéléskötetének megjelentetése a kolozsvári Minerva Könyvkiadónál (1944-ig ötvenháromezer példányban került az olvasók elé.)

1924: Az Erdélyi Szépmíves Céh megalakulása, amely az elkövet-kező években a magyar irodalom legeredményesebb erdélyi műhe-lye lett. Kiadói munkája tette központi jelentőségűvé. Kós Károly és barátai megindítják a kötetek kiadását. A Kiáltó Szó hitvallása kifejti művelődésszervező hatását. Wass Albert a megalakulás kö-rülményeit csak másodkézből ismerte, de gazdasági hátterét pon-tosan idézte fel: „Háború után az egyetlen megmaradt könyvkiadó vállalat a Minerva volt, azonban nem rendelkezett elég tőkével ahhoz, hogy könyveket tudjon kiadni. Szükség volt egy könyvkiadó vállalatra, ezért az erdélyi írók nyakukba vették Erdélyt, és előfi zetőket kerestek. 500 lej évi tagsági díjért tagja lehetett bárki az Erdélyi Szépmíves Céh-nek, és ezért könyvet kapott minden évben. Az így összegyűlt tőkéhez ugyanennyit hozzáadott Bánff y Miklós. Bánff y Miklósnak a megma-radt vagyonából jött össze a tőke fele, és ilyen módon egy kiadóvállalat alakult, mely az erdélyi írókat a nyilvánosság elé vitte olyan sikerrel, hogy az indulás után 6 évvel a budapesti Révai Kiadó Vállalat szerző-dést kötött, és tőkét adott az Erdélyi Szépmíves Céhnek. ” 113

1926. július 15–17.: Az 1. Helikoni Találkozó megtartása és a Helikon íróközösség megalakulása Kemény János várkastélyá-ban Marosvécsen. Áprily Lajos már az első napon programadó előadást tart Európaiság és erdélyiség címen.

113 WA-MP, Kolossy Sándor interjúja Wass Alberttel

Esztendők, amik tízszeresen számítanak761926–1936: Makkai Sándor az erdélyi református kerület püs-pöke. Íróként, szerkesztőként is jelentős hatása van az új erdé-lyi szellemiség kimunkálásában.

1927: Megjelenik Makkai Sándor: Magyar fa sorsa (A vádlott Ady Endre költészete) című tanulmánykötete. A református teológia érveivel védelmezi a konzervatív elítélő kritikákkal szemben a nagy költő szellemi hagyatékát.

1928-től 1944. szeptemberig: Az Erdélyi Helikon című irodal-mi lap kiadása.

1928: Írói misszió megkezdése a Székelyföldön. Benedek Elek kezdeményezésére Kacsó Sándor, Nyirő József, Szentimrei Jenő, Tamási Áron és mások a legapróbb székelyföldi falvak-ban is népszerűsítik írásaikat, a nép közé viszik a megerősödő erdélyi irodalom művelődésformáló üzeneteit.

1930: Újabb nagyhatású könyv Nyirő Józseftől. Mintát teremt a fi atalabb nemzedék számára is az Isten igájában című önélet-rajzi műve (1944-ig hetvennégyezer példányban fogyott el).

1930. január: Az Erdélyi Fiatalok című lap megalapítása Jancsó Béla irányításával. Alapítók még: László Dezső, Balázs Ferenc, Debreczeni László, akkor még hozzájuk csatlakozott Dsida Jenő, Bányai László, Méliusz József, Mikó Imre, Venczel József, Vita Zsigmond. Céljaik: önismeret, falukutatás, népművelés. Wass Al-bert debreceni tanulmányai miatt nincsen az alapítók között.

1931: Ismét nagy hatású tanulmánykötettel jelentkezik Makkai Sándor: Magunk revíziója címen.

1932: Hatalmas sikerrel jelenik meg Tamási Áron: Ábel a renge-tegben című regénye. A székely életrevalóság és leleményesség példamutató, egyetemes irodalmi értékként is számon tartha-tó munkája.

1933: Nyirő József újabb novelláskötete, a Kopjafák megje-lentetésének éve. A könyv előszavában az író megadja könyve

Életrajzi események 77alaphangulatát: „A nagy székely ravatal árnyékában élünk.” Néme-th László tisztelettel értelmezi Nyirő műfaji meghatározását: „Ha a ballada nem költészettani meghatározás, hanem írásműbe zárt han-gulat, akkor Nyirő elbeszéléseinek hangulata csakugyan balladai.”

1934: Már jelentkeznek a nemzedéki szétforgácsolódás első jelei: az Erdélyi Helikontól elválva a KORUNK köréhez csatla-kozik Bányai László, Kovács Katona Jenő és Méliusz József.

1935-től: a Hitel évei. Kezdetben Makkai László és Venczel József irányítja. Felekezeten túli összefogás. Urbánus érdekek bevonása, társadalomkutatási célok. A huszonévesek nemzedé-ki csoportosulása. Egy nemzedék lelki alkatának kerete kíván lenni. Szerzői közt van Bözödi György, Flórián Tibor, Szabédi László, Szenczei László, Tóth Zoltán. Annak ellenére, hogy Wass Albertnek néhány barátja publikál a lapban, ő maga felte-hetően erőteljes szépirodalmi érdeklődése miatt nincs a mun-katársak között, akik inkább a társadalomtudományok terüle-téről verbuválódtak.

1935 nyarának vége: Balogh Edgárék sikertelen néplap kí-sérlete, majd megalapítják az Ady Endre Társaságot. Felhívás ankétra: őszi körlevél. Jancsó Elemér támadja a transsyilva-nizmust a Nyugatban.114 Testvére, Jancsó Béla nagyszerű ta-nulmánnyal visszavág. 115 A tanulmány legfontosabb üzenete ma is az erdélyi irodalom transsyilvanizmusának alapvetéséül szolgál: „A mély gyökerek azonossága köti össze Adyt, Móriczot és Szabó Dezsőt az erdélyi irodalommal, és nem a műformai és egyéb nagyon is vitatható hatások. A közös folyamat: egy új magyar élet-látás kifejezése, az alföldi lélek mellett az erdélyi lélek megszólalása. És ez még racionálisan és szigorú tudományossággal is kimutatható. Ma már létezik a nadlerizmus, mely a tájak, vidékek befolyását ku-tatja az irodalomra. [...] Hogy pedig sajátos történeti körülmények és népek tartós együttélése valamennyiük arcvonását módosítja, s közös vonásokat is ad nekik, azt viszont minden néprajz, népművé-szet bizonyítja. Mindezekkel az erdélyiség fogalma mögötti valóság mind kutatható és meghatározható.”

114 Dr. Jancsó Elemér: Az erdélyi magyar líra 15 éve és Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig115 Jancsó Béla: Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen

Esztendők, amik tízszeresen számítanak781936. április 5–12.: Tamási Áron a Bukaresti Lapokban vá-laszol Balogh Edgárék szélsőséges internacionális kísérleteire (Cselekvő erdélyi ifj úság).

1937. augusztus 23.: A Marosvásárhelyi Találkozó előkészítő írása, Tamási Áron: Másfél évi munka után (Bukaresti Lapok). „A Vásárhelyi találkozó programja az és semmi más, hogy kutassa a módokat, a lehetőségeket, melyek kisebbségi magyarságunk megtar-tásához, megerősítéséhez vezetnek. A fi atalság a maga erejét akarja latba vetni nemzeti érdekeink kivívásához, és belső érdekeinket is abból a szempontból vizsgálja, hogyan lehet társadalmunkat, köz-szellemünket alkalmassá tenni arra, hogy megsúlyosbodott felada-tainknak megfeleljen.”

1938. november 13.: Tamási Áron: Menedékünk: a lelki közös-ség című cikkében fölveti az erdélyi magyarság népképvisele-tét, a Bukarestben megalakult román Nemzeti Újjászületés Arcvonala mintájára.

1939. február 12.: Márton Áron püspökké szentelése Ko-lozsváron. A Hitel 3. száma Templom és iskola címen közli ok-tatáspolitikai gondolatait. Programértékű maga a fi atalabb, a második erdélyi nemzedék megszólítása is: „Nagy időkhöz nagy nemzedék kell”.

1938: Mélység fölött című elbeszélését közli az Erdélyi köszöntő című antológia (Budapest, Révai.) Írói fejlő-désének és elismertségének jelentős állomása, a díszkö-tésben megjelent könyvben Erdély íróinak javával sze-repel együtt. Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Kós Károly, Makkai Sándor, Nyirő József, Tamási Áron és Wass Albert. E szerzők együtt a magas írói

Életrajzi események 79színvonalat és a két nemzedék közösen vallott esztétikai-nemze-ti felfogását is méltán jelképezik.

Az 1938-as budapesti Erdélyi Könyvnapok

„Az első Erdélyi Könyvnap 1938-ban volt Budapesten: Pesten volt az első erdélyi könyvsátor fölállítva. Ott ültek az írók a sátor előtt, és ajánlották, dedikálták könyveiket. Az asszonyok pedig bent vol-tak a sátorban, és mi adtuk el a könyveket. Mi végeztük a hírverést, azaz a reklámot, mi adtuk el a könyveket, s mi ügyeltünk a pénzre is. Az egész három napig tartott. Nagyon érdekes volt, mert az akkori Magyarország minden híressége eljött: Horthy Miklós kormányzótól és Bethlen Istvántól kezdve. Minden korabeli híres író ott volt, mint például Herczeg Ferenc és Babits Mihály. Ott volt Albrecht főher-ceg116 és a felesége...”117

1938: Magyarországi antológiabemutatók: „Akkor találkoztam vele Pécsett az 1930-as évek elején, amikor az új erdélyi magyar iro-dalom betört az országba, s az Erdélyi Szépmíves Céh tagjaival Wass Albert is körútra ment. Várkonyi Nándor, a pécsi egyetem könyvtá-rosa, a modem magyar irodalom leglelkesebb barátja és ismerője ren-dezett irodalmi délutánt az erdélyi vendégeknek. Kós Károly, Tamási Áron, Szentimrei Jenő és mások között, akiknek a nevére már nem emlékszem, Wass Albert volt a legfiatalabb. Húszas éveiben, erejének teljében, a megmutatott oroszlánkörmök öntudatával, magyarszabású arcán barátságos mosoly, csak a székely gúnya hiányzott róla, hogy akármelyik falumbeli legénnyel össze ne tévesszem.”118

Tamási Áron és Nyirő József

„Tizennégy esztendőn keresztül üldögéltünk együtt ugyanannak a kolozsvári kávéháznak a törzsasztalánál, valahányszor mindkettőn-ket egyidőben vetett be a városba a sors. Az Erdélyi Helikon törzs-asztala volt ez, szemben a Mátyás szoborral. Erdély szellemi és lelki megújhodásának nagy esztendői voltak ezek: 1930 és 1944 között.

116 Albrecht Ferenc József Károly, Habsburg főherceg (1871–1956) politikus, a főrendi ház tagja117 WAÉ, Szabó T. Attila – Wass (sz. Siemers) Éva: Erdélytől Bajorerdőig118 WAÉ, Kovács Iván visszaemlékezése

Esztendők, amik tízszeresen számítanak80Amikor a politikai és gazdasági letiportság mélyéről úgy emelkedett föl európai magasságokba az erdélyi szellem, mint a székely mesék vadpávája: tollain a nap sugarát viselte s az anyák könnyéből font igazgyöngy koronát a fején.Kevésbeszédű ember volt Áron, mint minden igazi székely. Néha úgy ültünk ott annál az asztalnál, hogy félóránként ha esett egy szó. De annak az egy szónak magja volt, súlyos gondolatokról és gondtól ter-hes magja. Egy este hármasban ültünk volt annál az asztalnál. Ezerkilencszáz-harmincnyolcat írtak a kalendárium készítők. Nyirő József, Tamási Áron és jómagam. Ők ketten vitték a szót, én végeztem a hallgatást. Súlyos nagy politikai vita nehézkedett kettőjük közé: a nacionaliz-mus és a humanizmus néztek egymással farkasszemet a kávéházi márványasztal fölött. Nyirő József azt hirdette nagy szóval, hogy a székelység jövendőjét hordozó székely író elsősorban székely kell le-gyen s csak azután ember. Tamási Áron úgy látta célszerűnek, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha a székely sorsot beállítja az em-ber az egyetemes emberiség élvonalába, tehát először ember s csak azután székely.”119

1938. karácsony: Ötven erdélyi gyermek levele a Jézuskához cím-mel megható, nagy szociális érzékű kiadványt jelentet meg Szolnok-Doboka Vármegye Közjóléti Szövetkezete. Wass Albert előszót és utószót ír a könyvhöz: „Sok száz szegény erdélyi gyer-mek levele közül ötvenet teszek az asztalodra. Ezek a gyermekek még hisznek abban, hogy van a világon szeretet, egy nagy, embereket össze-fogó szeretet, mely nem hagyja elveszni azt, aki árva és szegény. Ezek a gyermekek még hisznek Benned. Nem fehérszárnyú angyalban, aki az égből száll alá ajándékokkal megrakódva, abban már ők sem hisznek talán. De hisznek Benned és a Társadalomban, hisznek a szívedben, hogy jóságot őriz, s hitük apró virágait ma mind Feléd fordították, mint éltető nap felé, ki megvédi őket a fagytól” – írja Előszavában. S az Utószóban is hitet tesz az emberekben, a „bennünk élő” sze-retet és lelkiismeret mellett: „Nehéz ebben a világban élni, tudom, Neked is. De mielőtt elindulnál este a színházba vagy megszokott vendéglődbe, gondolj arra, kérlek, hogy ha egy színházi estéről kima-

119 WA-JMSZ, I. 206. old.

Életrajzi események 81radnál – amikor úgyis valami felületes és léha darabot adnak, nem a mai világba illőt –, annak az estének az árából már jutna meleg ruhára egy szegény erdélyi gyermeknek. Ha egy liter borral kevesebbet innál valamelyik este, abból már egy elhagyott lakásba karácsonyfa jutna, s örömtől megkönnyesedő gyermekszemeknek meleg fényű kicsike gyertyák hirdetnék a szeretetet, mely él még Benned s nem veszett el a tülekedésben.”120 Wass Albert a kisgyermekek leveleinek olvas-tán nem feledte saját gyermekkorának magányos karácsonyait, de hite az emberi jóságban már ekkor is töretlen volt!

1939. július: Tizenöt író találkozott Wassék szentgothárdi vil-lájában. A baráti eszmecsere egyik témája volt, hogy miképpen lehetne felújítani a fiatalok falusi irodalmi előadásait. Wass Albert hangsúlyozta, hogy a városi és a falusi ember egységes nem-zeti szolgálatára van szükség, a baloldaliak ne zárkózzanak el a nemzeti gondolattól. Társalgásuk közben megjelent a román csendőrőrmester, KÉRDŐRE VONTA A HÁZIGAZDÁT, HOGY MIFÉLE IRREDENTA ÖSSZEESKÜVÉSNEK ADOTT HELYET? AZ EGÉSZ TÁRSASÁGOT LE AKARTA TARTÓZTATNI, DE VÉGÜL IS CSAK WASS ALBERTET ÁLLÍTOTTÁK VÁD ALÁ KOLOZSVÁRT. VENDÉGEIT MÉG TANÚNAK SEM IDÉZTÉK MEG. Ügyük Kémkedés és titkos összejövetel, népgyűlés címén került a román kolozsvári VI. hadtestparancsnokság ügyészségére.121

Visszaemlékezések a vasasszentgothárdi írótalálkozóra

Wass Albert későbbi felsorolása alapján: Kiss Jenő, Flórián Tibor, Varró Dezső, Venczel József, Nagy István, Blomberg Carla és Magyarországról Abafáy Gusztáv a résztvevők között volt.122

„Wass Albert meghívásának azért is engedtem, hogy a fi atal írókkal, ha lehet, elmélyítsem kapcsolataimat. … Fő téma: a kisebbség-sor-vadás volt…”123

„Rajta (Nagy Istvánon) kívül még (az ottlévők között) Kovács Kato-na Jenő, Kovács György, Balogh Edgár vagy Jordáky Lajos is szociál-

120 WA-KÜ-TM.121 A dokumentumokban nyomára se lehet bukkanni annak a sajtóban és könyvekben az utóbbi évek

során lábra kapott, szemenszedett hazugságnak, miszerint Wassékat „hitleri, fasiszta propaganda-anyag” rejtegetésével vádolták volna a románok. Wass Albert barátait és írótársait ismerve még en-nek feltételezése is abszurd!

122 M. kir. kolozsvári 2. csendőrcsoport. cegei őrs. 27. szám, bün. 1940. W. Kovács András: Kiegészítés a Wass Albert dossziéhoz, Korunk, 2005. július.

123 Nagy István: Szemben az árral

Esztendők, amik tízszeresen számítanak82demokraták vagy kommunisták voltak a marxizmus és a nemzetközi munkásmozgalom hívei.” 124

„A légionárius Marginean Petre (aki ekkor a bíró volt Vasas szent-gothárdon) együttműködött a román csendőrséggel és a hatóságok-kal a magyarság érdekeit képviselő Wass-családdal szemben annak az ominózus cegei írótalálkozónak a kapcsán. [...] Wass Endre meg volt győződve róla, hogy a román csendőrség zaklatásának egyedüli oka éppen Mihályi Eszter, Rosenberg sógornője volt. Ugyanis 1939-ben, egy jeles magyar személyiségekből álló társaság vendégeskedése során Wasséknál, közvetlenül az után, hogy Mihály Eszter barátnő-jével, Mureşan Máriával, a szentgothárdi bíró mostohalányával a Wass-kastély parkjában sétált, irredenta találkozót gyanítva kiszállt a román csendőrség, s vizsgálatot indított a Wass-család és vendégei ellen. Az ügy a román hadtestparancsnokság elé került. [...] Akkoriban bármely gyülekezéshez belügyi engedélyre volt szükség”125

1939. október 15.: A Nemzedéki Vallomás alá-írói között találjuk Wass Albertet. A Kiáltvány fő üzenete: „Fegyelmet az agyba és közösségi érzést a szívbe” Aláírók: Abafáy, Albrecht, Asztalos I., Asztalos S., Bíró S., Debreczeni L., Demeter B., Gagyi L., Jancsó E., Juhász I., Kacsó, Kemény J., Kéki, Kovács Gy. László D., László F., Mikó Imre, Nagy A., Nagy Ö., Parádi, Pálffy K., Szabó István, Szabó T. Attila, Szemlér Ferenc, Szenczei László, Szűcs E., Teleki Ádám, Varró György, Vásárhelyi Z. Endre, Venczel József, Vita Zsigmond, Vita Sándor és Wass Albert.126

1940. január 18.: Wass Albert 1940. január 18-án vette át Magyarország akkor legjelentősebb irodalmi díját: a 3000 pengő összeggel járó Baumgarten-díjat. Az első fokozatú kitüntetést rajta kívül ebben az évben Joó Tibor filozófiai tanulmányíró, dr.

124 Márkus Béla: Hozsánna néked, Wass Albert? Kortárs, 2005. március.125 WAI: Vekov Károly: Tények és dokumentumok egy koncepciós per kapcsán. A Wass-család elleni

1946-os népbírósági vádiratból.126 Ellenzék, Vasárnapi szó rovat, 1939. okt. 15. – 1940. január 21. L. még: T. Á.: Szellemi őrség, a Nemzedéki

Vallomás kiegészítése, T. Á. : Hitvallás és vallomás, Ellenzék, nov. 12.

Zsögödi Nagy Imre portréja

Wass Albertről

Életrajzi események 83Tóth Aladár zenekritikus és Komjáthy Aladár költő kapta meg. 2000 pengőt dr. Mátrai László filozófus és Tolnai Gábor iroda-lomtörténész, 1000 pengőt Ambrózi Ágoston filozófus, dr. Bóka László esszéista és Kádár Erzsébet novellista vehetett át.127

Babits Mihály az 1940. évi Baumgarten-díjasokról

„S ha végigpillantok idei évdíjasaink rövid névsorán, amelyet statú-tumaink értelmében épp ezen a mai ünnepségen fogunk kihirdetni, azt látom, hogy ez a névsor valóban a magyar irodalmi munka nyu-galmának és állandóságának dokumentumai közé sorakozik. Idősze-rű szempontok nem diktálták, az írók, akiknek neveiből összefűző-dött, nem képviselik a kor divatos eszméit és irányait; munkásságuk magános és csöndes; hírük alig hatott el a közönség szélesebb rétege-ibe; műveikben nincs semmi politikum, többségben nem is szépírók, akik a kort festik s a közhangulatot kifejezik, hanem fi atal tudósok és gondolkodók, kiket írókká inkább csak előadásuk formai nemessé-ge avat; aki költő köztük, az csak a sajt egyéni keserveit, fi lozofi kus eltűnődéseit és lelki tusáit énekli; aki regényíró, az egy távoli, alig ismert tájék s egy elvonult, magának élő társadalmi osztály erkölcse-it írja.” – olvasta Babits Mihály a díjátadás ünnepi beszédében. Ez a kiemelő értékelés azok közé a nagyszerű magyar írók közé emelte Wass Albertet, akiket a tiszteletre méltó és nagybeteg író a következő mondatokkal jellemzett: „A magyar kultúra nyugodtan folytatja tevékenységét a szellem magasságaiban is, s kitermeli újabb és újabb nemzedékeinkben a gondolat és világérzés felsőbb emeleteinek tehetséges és szorgalmas míveseit, nem engedve, hogy ebben az európai válság pánikhangula-ta s a háborús katasztrófák fenyegető közelsége megzavarja. Mikor, immár több mint száz évvel ezelőtt, Vörösmarty Zrínyi-verse az Au-rórában megjelent, egy naiv rajzú rézmetszet kísérte, mely Zrínyit, a nagy költőt ábrázolta, nyugodtan ülve íróasztalánál, miközben az ablakokon nehéz ágyúgolyók és tűzcsóvás bombák csapkodnak be, s hullnak előtte a padozatra. Ez a naiv s kissé kezdetleges elképzelésű rajz illusztrálja a magyar író sorsát és helyzetét történelmünk foly-tonos viszontagságai és veszedelmei közt, de illusztrálja bátorságát és nyugalmát is, s ez a szimbolikus illusztráció ma találóbbnak tűn-

127 WAÉ, Ek. Keleti Újság.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak84hetik föl, mint valaha. A bombazápor között íróasztalánál nyugod-tan dolgozó Zrínyi az egész mai magyar irodalom jelképe lehetne, s alapítványunk ez idei névsora voltaképp ugyanazt illusztrálja, amit ez a jelkép.” 128

Wass Albert családja, rokonsága és az erdélyi írók közötti „rang-sorban” arra a helyre került, amely fi atalsága ellenére, de érett írásművészete miatt megillette őt. Ezt bizonyította folyamato-san növekvő magyarországi és felvidéki népszerűsége is.

(A Farkasverem 1939-ben szlovák, majd 1941-ben cseh nyelven is megjelenik Lukač Emil Boleslav – Kremérsy, Stefan Vic ia jama címen, illetve Kutny’ Prelozil Pavel Vici pelech címen fordítja le a regényt.)

1940: A Könyvhéten megjelenik az Udvarház a dombon című írása a Séta bölcsőhelyem körül című, képekkel ellátott, reprezentatív, értékes antológiában. Asztalos István, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Maksay Albert, Molter Károly, Reményik Sándor, Tamási Áron, Tompa László és Wass Albert mind a Helikon-írócsoport legjobbjai. A 32 éves írónak ez az antológia-szereplés is életre szóló, nagy elismerés.

1940. augusztus: az Erdély című antológia erdélyi irodalmat tárgyaló részében Makkai Sándor a reális történelemszemlélet-tel alkotó és „az erdélyi magyar középosztály életharcát” hite-lesen ábrázoló írók közé sorolja Wass Albertet, akik az erdélyi magyarság tetszhalálból feltámadt öntudatát erősítik.

»Sub pondere crescit palma«129

„A pusztuló erdélyi magyar középosztály élethalálharca csodála-tosképpen sokkal kevésbé ragadta meg íróink fi gyelmét, mint akár a példamutató történelem, vagy az új élet alapjának tekintett falu.

128 Babits Mihály ünnepi beszéde OSZK Fond III/1453/7. = Babits Mihály ünnepi beszédei. 54–57. l., A Baum-garten-alapítvány ünnepei, 2000.

129 Részlet Makkai Sándornak az Erdély című antológia 1940 augusztusában megjelent írásából (Teher alatt nő a pálma)

Életrajzi események 85Legjelentékenyebb alkotás ebben a témakörben Berde Mária re-génye, a »Földindulás«, mely a háború utáni agrárreform pusztító hatásait mutatja meg egy elszegényedő magyar birtokos család tör-ténetében. Molter Károly, Karácsony Benő, néhai Sipos Domokos, Ligeti Ernő, Tabéry Géza, Kádár Imre, Szántó György, a fi atalabbak közül Kolozsvári G. Emil, Szenczei László, gr. Wass Albert, Szabédi László s a már szintén elhunyt Koós-Kovács István alkottak még a szépprózában a legszigorúbb mértékkel mérve is fi gyelemreméltót.Céltalan lenne további fárasztó felsorolásba bocsátkozni, ennyi név és a sok száz könyv eléggé mutatja, hogy mennyiségileg is mit jelent a háború utáni erdélyi magyar irodalom, a »sub pondere crescit pal-ma« ősi közmondás örök érvényének igazolásaképpen. Minőségileg végleges értékelését majd a jövő fogja elvégezni, de nagy történelmi szerepe és jelentősége máris világos; visszaadta egy látszólag halál-raítélt népnek önbizalmát, szellemi életet teremtett egy összedőlt világ romjain és a maga külön színével betöltötte helyét az emberi szellem nagy térképén.”

1940. augusztus 30.: A második bécsi döntés napja. A Német-ország és Olaszország külügyminiszterei által levezényelt dön-tőbíróság határoz arról, hogy Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral visszakerül Magyarországhoz, a valóban túlnyomórészt románlakta Dél-Erdély a szászok lakta Királyföldével, Araddal és Temesvárral együtt Romániáé marad. Magyarország visszakap 43 591 négyzetkilométernyi területet és2 185 546 lakost, melynek több mint a fele magyar, de a román nemzetiségű lakosság is 42%.130

Wass Albert különvéleménye

„Románia kérésére Ribbentropp és Ciano Bécsben megoldotta az úgynevezett »erdélyi kérdést«, úgy, hogy ezt az ezeréves földrajzi, mezőgazdasági-kereskedelmi egységet gyakorlatilag kétfelé vágta. Huszonkét évnyi román megszállás után az északi részt visszacsa-tolták Magyarországhoz kétmilliós magyar, nyolcszázezres román és százezres német lakosával együtt. Ez a döntés még mindig nem

130 Jaj, hol a múltunk? Szerkesztette Száraz Miklós György. Helikon 2005.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak86tette jóvá azt a hibát, amit Párizsban követtek el az első világhábo-rút követően – sőt, a Magyarország és Románia közötti szakadás még inkább elmélyült. A magyar lakosság üldöztetése a nácibarát Románia által uralt Dél-Erdélyben – megtorlásokhoz vezetett a Ma-gyarországhoz tartozó északi részeken. Ezzel Hitler ötlete valósult meg: Úgy tarthatja markában a szövetségeseit mindkét oldalon, ha annak ígéri Erdély egész területét, aki a legjobban szolgálja őt a há-ború alatt.”131

1940. szeptember 10.: A Vasasszentgothárdon keresztülvonuló románok kifosztják Wassék házát. A bíró, Marginean Petre volt az, aki a Wass-család kastélyához vezette a román hadsereg katonáit, akik akkor kis híján kivégezték Wass Albertet is, majd elhajtották a Wassok 11 lovát és 13 ökrét. Lelőtték az egyik csor-dapásztort, és megsebesítették a másikat. Az elhajtott állatokat a bevonuló katonák hozták vissza az elcsatolt területekről.132

Magyarország visszatérésének élménye

„Életem legszebb élménye? Amikor megláttam az első magyar mo-torkerékpáros honvédet az országúton 1940. szeptemberében – bi-zony, már nem emlékszem a dátumra – falunk felé közeledni. Alig fél órával azelőtt az utolsó kivonuló román katonacsorda végigdúlta a falut, elhajtotta lovainkat, ökreinket, teheneinket, betört a házba, letépett függönyöket, elhurcolt szőnyegeket, ezüst edényeket, min-dent, ami nem volt gondosan elrejtve előlük. Apámat s engem pincébe zártak, magukkal vitték a kulcsot is, és csak a szűk pinceablakon keresztül tudtunk valahogy kimászni onnan. Pisz-kosan, tépett ingben, ahogy voltam, kiálltam az udvarház északkele-ti sarkába, s onnan a dombról néztem a tó felé kanyargó országutat, amerről a honvédeknek kellett megérkezniük a szabadsággal. S egyszerre csak föltűnt az első motorkerékpáros, mögötte még egy tucatnyi. Egy kerékpáros zászlóalj előőrse! Magyarország, a mi or-szágunk, ott tért vissza velük, a kanyargó országút mentén… Ez a legszebb élményem.”133

131 WA-V, Egy elfelejtett föld alatti mozgalom története132 L. M. kir. kolozsvári 2. csendőrcsoport. Cegei őrs. 27. szám, bün. 1940.133 WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos interjúja

Életrajzi események 871940. szeptember 11. – 1941. január: Magyar katonai kormány-

zás alatt állnak a határ menti megyék, így Vasasszentgothárd és közvetlen környéke is. „Szeptember 11-én délután a magyar csa-patok megérkeztek, és elfoglalták az új határt. Mivel a mi házunk volt az egyetlen nagy ház a környéken, négy vendégszobánkat ideiglenesen lefoglalták főhadiszállásnak. Kimondták, hogy hadi törvénykezés lépett érvénybe. Ugyanakkor tudatták velünk azt is, hogy a határ menti megyék legalább három hónapig katonai kormányzás alatt fognak állni, mindaddig, amíg nem szerveznek szabad választásokat.”134 1941 januárjában állították vissza a civil közigazgatást.

1940. szeptember 11.: A falu ünnepelve várja a katonák érke-zését. Székelykaput állítanak a katonák érkezésének örömére.

Magyar katonák köszöntése Szentgothárdon

„Az első bevonuló magyar csapatokat a falunkban szállásolták el; a tisztek a mi udvarházunkban laktak. Néhány napot maradtak csupán. Őket a katonai biztonsági csapatok követték, melyeknek tisztjei ugyancsak a házunkban szálltak meg. A fi atal parancsnok kikérdezte az egész falut, többek között minket és az alkalmazotta-inkat is, azokról a személyekről, akik magyarellenesnek bizonyultak a múltban. Tudomásom szerint családom minden tagja megtagadta a választ erre a kérdésre. Ellenkezőleg, hangsúlyoztuk a jó kapcsola-tot a falu minden nemzetisége között.”135 „Amikor bevonultak a magyar katonák, biciklivel jöttek. Mindenki össze volt gyűlve, s mentünk Szentgothárdra. Ott lett megtartva az ünnepség, a grófi kertbe’. Verseltek. Énekeltek. Ott volt a gróf úr is és Éva grófné, osztották a bort nagy csebrekbe…”136

1940. szeptember 14.: Wass Albert ideiglenes személyazo-nossági igazolványt kap, „visszatért magyar állampolgárként” Szamosújváron át Ratosnyára megy, majd lóháton Bakos vadőr kíséretében felmegy a vadászházhoz.

1940. szeptember 15. – október 2.: Ratosnyára, a Dealu Brad nevű központi vadászházukba megy, hogy segítsen dr. Ionel

134 WAÉ, Rövid önéletrajz135 WAÉ, Wass Éva tanúvallomása136 Turcsány Péter – Vincze Zsófi a: Komoly, okos, csendes ember volt Albi gróf. PoLíSz 96. szám

Esztendők, amik tízszeresen számítanak88Popescunak, Szászrégen polgármesterének, a király fővadász-mesterének a vadállomány menedzselésében s a magyaroknak való átadásában. Mint az Észak-Erdélyi Erdészeti és Vadőrzési Felügyelőség vezetője, ő adta át román részről a magyaroknak a vidék felügyeletét. Ez heteket vett igénybe.

1940. szeptember 20–22.: A magyar katonák szeptember 20-án este hét személyt tartóztattak le Vasasszentgothárdon: közülük Marginean Petrét, a bírót és mostohalányát, Mureşan Marioarát, majd Rosenberg boltost szabadon engedték. Állítólag Sély Béla hadnagy közbenjárására. Puscaş Ioan azt mondta, hogy kegyel-met kért Casi Ioan részére is, de nem kapta meg. Mihályi Esztert és Rozália testvérét, továbbá Casi Ioant és Moldovan Iosifot Pakucs hadnagy másnap reggel átkísértette Cegére, a Shilling-kastélyba. A csendőrség a magyar kémelhárítás szerveinek átadta a négy személyt. (A Schilling-kastélyban működött három hétig a nyíregyházi 19-es gyalogezred parancsnoksága. Ott őrizték a cegei telefonvezetéket is.) Hétfőre virradóra: „a négy fogoly, midőn honvéd járőr kíséretében voltak, Cege határában szökést kíséreltek meg, és lőfegyver használat folytán életüket vesztették.”137

Mi történt 1940. szeptember 21–23 között Szentgothárdon?

„Rosenberg Jakob kereskedőt üzérkedésért és hat falubeli társát, köztük két vendéglányt letartóztatták (a Mihail-lányok sógora éppen a bol-tos volt, ők egy éve a Wassék otthonában szervezett írótalálkozó alkalmából irredenta tevékenységgel gyanúsították Wass Albertet, és föl is jelentették a román hatóságoknál. T. P.), Marginean Petrut, Muresan Marioreat és Rosenberg Jakobot egy Polgár nevű őrmester ki-hallgatta, megverte, aztán őket szabadlábra helyezte. Mureşan Josif, Casi Joan, Mihail Estera, és Mihail Rozalia lakosokat Cege községben katonai kísérők »szökés közben« megölték.”138 Később azok, akiket Polgár őrmester elengedett, továbbá Mol-dovan Susana tanúskodtak a Wassok ellen az 1946-os népbíró-sági perben Kolozsvárott.

137 WAÉ, A kolozsvári Népbíróság 1946-os anyagából138 Uo.

Életrajzi események 89„Én mindenesetre otthon voltam az apó-sommal, a feleségével és anyósával, és az alábbi következő tragikus eseményt szemé-lyesen éltem át. Hogy milyen körülmények közepette és miért tartóztatták le azt az öt fi atalt, nem tudom. Mi azonban meglepőd-tünk egyik este arra a hírre, hogy bezárták őket a magtárunkba. Mindnyájunkat felhá-borított és megdöbbentett ez a tény, és apó-som azonnal lement, hogy kiengedje őket. Meglátta, hogy a falu román polgármeste-re is köztük van és még két zsidó lány, az egyik a boltosunké, a másik pedig a boltos lányának az unokatestvére volt. Apósom-nak sikerült kiszabadítania a polgármes-tert, de a fi atalokat a biztonsági tiszt nem engedte szabadon. Azt állította, hogy nem lesz semmi bántódásuk, el kell azonban távolítaniuk a politikailag kevésbé megbíz-ható egyéneket a határ közeléből. Arról volt szó, hogy egy közeli város munkatáborába viszik őket, és amint megerősítik a határt, visszajöhetnek. Másnap reggel hallottuk a szörnyű hírt, hogy a szomszédos faluban agyonlőtték őket, mert állítólag megpróbál-tak megszökni. Elszörnyedtünk és felhábo-rodtunk a hír hallatára, apósom azonnal a főparancsnokhoz ment, hogy följelentést tegyen a tiszt ellen, akit azonnal visszahív-tak és megbüntettek. Azt mondták nekünk, hogy az a tiszt személyes bosszúból végzett a románokkal, mert románok ölték meg apját, anyját, tehát valószínűleg személyes bosszúról volt szó.Akkor nem is gyanítottuk, hogy később mi-lyen következményei lesznek ennek a tett-nek, és felelőssé tesznek majd bennünket a történtekért. Én például a polgármesteren kívül egyik áldozatot sem ismertem, sem

A cegei Schilling-kastély

A szökési kísérlet helyszíne

Esztendők, amik tízszeresen számítanak90név szerint, sem látásból. Családunkban ismeretlen volt a zsidó- vagy bármilyen más jellegű fajgyűlölet, sok zsidó barátunk volt, és apósom sokszor segített rajtuk.”139

A magyar katonák feltételezhető vádját: a határon való össze-játszást a román katonasággal, illetve a vasgárdistákkal, teljes elhallgatás leplezi. Mindmáig. Azt is, hogy az észak-erdélyi magyar bevonulás hírére a román katonák a magyar lakosság közötti szabadrablással vonultak a déli országrész felé, amely-nek határát a bécsi döntés éppen Vasasszentgothárd határá-ban vonta meg. Néhány magyar emlékező ejt még mindezekről egy-egy óvatos mondatot. De az új évezred nyitányára a román utókor már emlékművet állított a négy halottnak Vasasszent-gothárd központjában.

1940. szeptember 22. vasárnap este 10–11 óra között: Omboztelkén, a meghúzott észak–déli magyar–román határ egy közeli falujában a magyar katonaság Csordás Gergely, a 19. nyíregyházi honvédezred hadnagya vezetésével a román pópa házában 10 román és egy magyar lakost, köztük egy gyermeket kivégzett (vagy néhányat közülük tűzharcban megölt). De lehe-tett-e köze ehhez (is?) az ekkor az Észak-Erdélyi Erdészeti és Vadőrzési Felügyelőség vezetőjeként a vadellátást és a román–magyar vadátadást szervező Wass Albertnak?

Mi történt szeptember 22-én Omboztelkén? 140

„Éva Atkinson, a volt szomszéd eskü alatt tanúsítja, hogy férjével ők vitték be a halálos beteg Csabát és édesanyját, czegei Wass Évát a kolozsvári kórházba – tőlük 28 km-re – 1940. szeptember utolsó hetében, mivel az édesapa, Wass Albert a hegyekben tartózkodott 200-300 km-re otthonától. Csaba fi a halálos ágyánál nem állhatott ott, csak a temetésre ért haza. Éppen akkor volt mindez, amikor a hírhedt gyilkosságok ott Vasasszentgothárdon és Omboztelkén 1940. szeptember utolsó hetében történtek. Wass-Tarjányi Ákos egy fontos tényt is közöl tanúvallomásában: Wass Albertet 1940 szep-

139 WAÉ, Wass Éva tanúvallomása140 WAU, Wass Albert szülőföldjéről, Benkei Ildikó dokumentumműsora

Életrajzi események 91temberében még nem hívták be katonának, tehát semmiképpen sem adhatott volna megbízást vagy parancsot az ott állomásozó magyar tiszteknek semmilyen katonai jellegű megmozdulásban! Teljességgel kizárt a bűncselekményben való motiváció vagy részvétel.”

„Addig mindenesetre eljutottunk, hogy nem ártatlan emberek meg-gyilkolásáról volt szó, hanem a pópa és fi ai fegyverrel a kezükben álltak ellent a magyar katonaságnak, és feltehetőleg szökni próbál-tak. Dióhéjban elmondom az eddigi kutatás eredményét. Egy vas-gárdista tisztnek, aki az előző fél évben elég rémisztő dolgokat tett Romániában, a családját valóban elővezették és kiirtották. Sajnos egy magyar asszonyt és egy ötéves leánykát is megöltek, valószínű-leg a tűzharc közben estek áldozatul, de a jelenlévő román, illetve a kislány rokonságába tartozó még élő embereknek eszükbe se jutott, hogy valaha is Wass Endrére vagy Wass Albertre gyanakodjanak. Szó sem volt erről, ez körülbelül 10-15 nappal bécsi döntést követő bevonulás után történt, amikor hadműveleti területen a magyar ka-tonának minden gyanús dologra fegyverrel kell válaszolnia.”

„Itt halt meg tizenegy ember. Éjszaka volt, éjfélig szinte állandó tűz-harc folyt. Nem nevezhetjük sem kivégzésnek, sem gyilkosságnak azt a helyzetet, ahol jobbról is és balról is tüzelnek a felek. Valószínűsíthető, hogy a pópa hazahivatta három gyermekét. Ezt a napot választották ki arra, hogy minden ékszerüket pénzzé tegyék, és nemzetközi bank-ban helyezzék el, ezt korabeli szemtanúktól hallottam. Azt tervezték, hogy átmennek Dél-Erdélybe. Erre bizonyítékot tudok mondani. Ex-humáláskor, a két leánya báli cipőben volt. Az emberbőr elporlad, de az elegáns szaténbőr báli cipőcske mindkét lány lábán megmaradt. Tehát a család át akart menni, ami akkor már nem volt jogszerű. Ezt valószínűleg kifülelték, és le akarták őket tartóztatni. Tudni kell azt is, hogy ott egy ilyen papnak a háza olyan, mint egy védhető váracs-ka a hegyoldalban. A lőpárbajnak tárgyi bizonyítékai is vannak. Om-boztelkén volt egy magyar kislányka, aki a pópával együtt át akart menni Dél-Erdélybe, amit testvére és családja tanúsít. Sajnos ő is áldozat lett.”

„Még egy érdekesség, hogy a román pópa, aki ott sír-emléket avatott a szomorú esemény kapcsán ’95-’96 körül, soha a beszédében sem említette Wassékat.”

Emlékmű az omboztelki

görög katolikus templomkertben

Esztendők, amik tízszeresen számítanak921940. szeptember 29. – októ-

ber 3.: Felesége üzen, hogy Csaba fiuk megbetegedett, de mire Wass Albert hazatér, a fiú meghal. „A kisfiunk váratlanul megbetegedett, agyhártyagyulladást kapott, és egy nappal a műtét után, 1940. szept-ember 29-én meghalt Kolozsváron, a kórházban. A férjem háromnapos késéssel kapta meg a táviratot, és csak október 2-án ért haza a temetés előtt, amire 3-án került sor.”141 A temetés után feleségével együtt Wass Albert visszatér a havasok-ba, Dealu Bradba.

1940. október: Budapesten a Révai Kiadónál megjelenik az Észak-Erdély visszavételének napjairól szóló a Jönnek! című tényfeltáró, szociografikus mű.142 Tényfeltáró, személyes beszá-molóként is jelentős dokumentum. A kortársak között tekintélyt élvező Kiss Jenő komoly elemzéssel méltatja elsőként az Erdélyi Helikon hasábjain: „…annyival lett több e könyv, amennyit a művész hozzáadott, nem a tényekhez – azok egymagukban is eléggé beszélnek –, hanem ahhoz, hogy a tények történéssé, a történés pedig elbeszéléssé teljesedjék, hogy az élmény adatai a művészet súlyával és tekintélyével táruljanak az olvasó elé.”143 (A könyv későbbi befogadástörténete szempontjából döbbenetes, sajnálatos és sajátos, hogy 1946-ban a szovjet fegyverek árnyékában működtetett magyar állami cenzúra és később a román is tiltólistára teszi a könyvet, melyet Magyarországon elsőként csak a Kráter Műhely Egyesület tudott kiadni, 1993-ban.144)

1940. október – 1944: Nagy sikerű regényeinek további soro-zata a Csaba budapesti és kolozsvári kiadásával folytatódik. Bethlen Margit Ami egészen jó című írásában145 tömör összefog-lalást ad a szentgothárdi magányban készült könyvről: „Témája

141 WAÉ, Wass Éva tanúvallomása.142 A Jönnek! című művet a Kráter Műhely Egyesület 1993-ban az Adjátok vissza a hegyeimet! című regény-

nyel közös kiadásban jelenteti meg. WA-J-AVH.143 WAÉ.144 WA-J-AVH.145 WAÉ, Ünnep, 1940. november 15.

A vadászház

Életrajzi események 93nem víg: a huszonkét éves elnyomatás tárul föl előttünk, sötét, gyak-ran vigasztalan színeiben.” Kádár Erzsébet pedig fanyar-különös méltató-elmélkedő kritikát jelentet meg róla a Nyugat 1940/11. számában, de a még fiatalnak számító író jelentőségét az elsők között mondja ki: „Tamási Áron hangja mellett ma a legbiztatóbb üzenet Erdélyből.”146 A méltató írótárs szavainak a követke-ző négy esztendőben megírt további kötetek adnak nagyobb nyomatékot: Mire a fák megnőnek, A titokzatos őzbak, A kastély árnyékában, Tavak könyve (mesék), Egyedül a világ ellen, Vérben és viharban. A Farkasverem és a Jönnek! után összesen kilenc könyv; a többszörös kiadások alapján ez összesítve 100 000-et meghala-dó példányszámot jelent.

A Csaba tanulsága

„Amikor Wass Albert ezt a könyvet írta, messze volt a felszabadu-lásnak még reménye is. Úgy írta és azoknak írta, akik még sokáig fognak az idegen iga alatt nyögni, és akiknek meg akarja mutatni az utat – akár Csaba királyfi a maradék hun nemzetnek –, melyen ha-ladva biztos révbe kerülhetnek. Nem fegyvernek segítségével, nem is idegen segítséggel, hanem maguk erejéből, elszánt, együttes, ko-nok munkával és kitartással. A népet vezetni kell és lehet is, tanít minket e könyv, de csak az képes erre, aki maga is odaáll a sorba és előttük, de velük együtt halad a cél felé.”147

1941: Az Erdélyi elbeszé-lők című antoló-gia a Vaddisznós Jákob című, már 1936-ban kiadott novel-láját közli ismét a neves erdélyi írók munkái mellett.

146 WAÉ. Nyugat 1940/11.147 WAÉ, Bethlen Margit: Ami egészen jó, Ünnep, 1940. november 15.

Korabeli könyvborítók

Esztendők, amik tízszeresen számítanak941941. január: A Budapesti Erdészeti és Mezőgazdasági

Minisztérium Wass Albertet kinevezte erdészfelügyelőnek, Dés központtal.

1941. március: A kolozsvári Ellenzék című napilap irodalmi rovatát vezeti.148 „Ebben a lapban már évek óta közöltem publi-cisztikai írásokat és novellákat. Ettől kezdve az időmet úgy kellett beosztanom, hogy eleget tehessek hármas feladatkörömnek. Egyrészt az otthoni gazdaságot kellett rendeznem, édesapámat segítve a mun-kában, másrészt az erdészfelügyelői feladataimat kellett ellátnom, s mindezek mellett a lap vasárnapi számainak szerkesztési teendőit is el kellett végeznem.”149

1941. április: Wass Albert második világháborús hadba lépé-sünk előtt kidolgoz egy civilizált és gazdaságilag megfelelő földreformtervezetet, benyújtja a magyar parlamenthez, de saj-nos nem bocsátják vitára, mert a közelgő háború fontosabb és sürgetőbb kérdéssé válik. (Wass Albert jegyzete alapján.)150

148 Az Ellenzék, kolozsvári napilap 1880–1944-ig. Bartha Miklós függetlenségpárti, ellenzéki politikus alapítja és főszerkesztője 1895-ig. 1920–25. között az erdélyi polgári liberalizmus lapja, szellemi irá-nyítója Kuncz Aladár. 1923 nyarától heti 4 oldalas irodalmi mellékletet jelentet meg, állandó ze-nei–művészeti rovatok színesítik… Átmenetileg 1925–27. között az Országos Magyar Párt hivatalos irányvonalát vállalja, de 1927-től Bánffy (Kisbán) Miklós és csoportjának (Erdélyi Helikon) orgánuma lesz, irodalmi mellékletét Magyarországra költözéséig Áprily Lajos szerkeszti. Az Ellenzék „kisebbségi alapon áll, állásfoglalásai pártszempontból függetlenek.” (Erdélyi Lexikon, 1928.) Szentimrei Jenő 32–35-ig, Wégh József 38–40-ig, Zathureczky Gyula 40–44-ig, majd Szász Béla 44-ben jegyzi főszerkesztőként. Az Ellenzék felelős kiadója 1939-től 1944 őszéig az ellenfelei által is közismerten humánus és demok-rata szellemű Vita Sándor. L. WAÉ, Turcsány Péter: Szellemi szennyesünk tisztítása (Egy kolozsvári, demokratikus és nemzeti szellemű napilapról).

149 WAÉ, Wass Albert: Rövid önéletrajz150 WA-N, A modern földreform tervezete.

Wass Albert vadászengedélye

Életrajzi események 951941. április 11.: Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia

elleni háborúba.

1941: A Könyvhéten A titokzatos őzbak (Történetek egy ember életéből) címen személyes visszaemlékezéseiből álló kötete jelenik meg, kilenc elbeszélés. „Szép és meleghangú írás Wass Albert új könyve. S valahogyan több is ennél. Mintha az író arra felelne, hogyan gazdálkodott eddig a rábízott értékekkel. Azt kell éreznünk, hogy Wass Albert nagyon komoly, felelősségteljes író” – írja a könyvről az egyébként gyakran kritikus hangú Kádár Erzsébet.151

Wass Albert és Pilinszky János

A titokzatos őzbak című kötetet olvasva a fi atal Pilinszky János mintha önmaga életre szóló ars poétikáját látná bele az erdélyi, idősebb írótárs alkotásmódjába. Felismerése egyben saját ön-eszmélésének is része, s nem túlzás kimondanunk, Wass Albert lírai prózája Pilinszky vallomásos és vallásos lírájának is egyik nem jelentéktelen inspirálója: „Emberek, városok és tájak tűnő hangulata él soraiban, mellékesen, mert csak egy fontos: a pillanat, mikor minden mulandó értéket és ér-telmet kap, csak egy pillanatra, de ennek a pillanatnak emléke – múl-hatatlan. Ezek a külön-külön pillanatok tördelik szét az egy-lélegzet életet korszakokra, pontosabban az emlékek ezek körül a csodálatos pillanatok körül kristályosodnak. Veszélyes és kétes anyag, de szer-zőnk kezében a legkisebb részletnek is művészi hitele van.”152

1941. június 13.: Wass Albert részt vesz a budapesti Könyvhéten – „Wass Albert min-den könyve a letiport Erdélyről szól. Fájó szív-vel emlékezett meg az odatúl (Dél-Erdélyben) maradt írótársairól, de tudja, hogy az erdélyi irodalom egysége nem bomlott meg Erdély szétválásával.”153

151 WAÉ, első közlés: Magyar Csillag – Nyugat, 1941. augusztus.152 WAÉ, Pilinszky János: Wass Albert: A titokzatos őzbak, első közlés: Piarista Öregdiák, 1941. november 15.153 WAÉ, Rádióélet, 1941. június 13.

Wass Albert a könyvhéten

Esztendők, amik tízszeresen számítanak961941. nyár: Megismerkedik Kenese Erzsébet

írónővel, 1942-től folyamatos lesz levélváltásuk, amely az emigrációban is folytatódik.154

1941. augusztus 13.: Huba fia születése.

1941. október 10.: Az 1000 pengős Klebelsberg Kunó díjat a Tudományos Akadémián szép ünnepségen veszi át. (Hargita Váralja, 1941. november 1., Szeged)

1942. január 7.: „A Kisfaludy Társaság úgy hatá-rozott, hogy gróf Wass Albert Végvári Reményik Sándor helyére, Tóth László Babits Mihály helyére, Balogh Károly pedig Lőrincz Györgyére választa-tott.”155

Wass Albert felvételi ajánlása a Kisfaludy Társaságba

„Wass Albertet ajánlja Csathó Kálmán r. tag, hozzájárulnak Hege-dűs Lóránt és Voinovich Géza r. tagok.

A Kisfaludy Társaságba egyik megüresedett költői helyre rendes ta-gul ajánljuk Wass Albert erdélyi írót. Első könyve, a Farkasverem, ámbár különc tárgyról szólt, s egy kis elbeszélésnek való anyagot duzzasztott könyvvé, megírás dolgában fi gyelemreméltó írói készséget árult el. Újabb regénye, a Csaba, egy-szerre teljes kifejlésben mutatja írói tehetségét. Nagyszabású korrajz Erdély megszállásának évtizedeiből, az oláhok bevonulásán kezdve. Érdeme, hogy a rajz élethű, őszinte. Szépítgetés nélkül leírja, hogy az élet megalkuvások között tovább folyt; magyar urak szóba álltak az oláh jegyzővel, őrmesterrel. Nem titkolja, hogy egyesek fásultan húzódtak el feladatuk elől, mint a pap, aki nem gyalogol át a hegyen a szomszéd falu kis gyülekezetébe igehirdetésre. Egészben azonban

154 Kenese (Koller) Erzsébet (1906, Jászberény – 1991, London). Wass Albert baráti ismerőse, írónő. Törté-nelmi regénytrilógiáját 1941–43. között jelentette meg (Honfoglalók. Vezérek. Vérbulcs.); 1954-ben Fegy-vertelen katona címen Loyolai Szt. Ignácról írt könyvét adta ki az argentínai Kárpát Kiadó. L. WAT, fennmaradt levelezésük Wass Albert által írt darabjait rendelkezésre bocsátotta Kenese Sándor.

155 Wass Albert felvétele a Kisfaludy Társaságba, PoLíSz 2007., 109. szám.

Kenese Erszébet

Életrajzi események 97az elfojtott tűz kitartón parázslik a ráborított hamuban, s kilobban egy-egy meleg leheletre. A nép, a fi atalság tréfás beszédét, komoly tettrekészségét pompás lapok jellemzik. A regény hőse csendben, lankadatlanul végzi munkáját a földdel, vezeti a falu népét, s magá-rahagyottságában – nagyot mível. Azt tartja: viselni kell a sorsot, edződni az elnyomás alatt. »Aki alul került, hadd érezze.« Csak hadd emlegessék nekik minél gyakrabban, hogy kisebbségiek; nehogy elfe-ledjék. Csaba népe ez, mely rendületlenül várja a maga fajtájának visszatérését a »Hadak útján«. Az utolsó lapon a regény hősének látomásképen megjelenik Csaba szegényember képében. Egy magyar panaszra járul elébe: az idegen elébb csak szolgálni jött be, lassan övé a ház, a föld, minden; ő most már, mit csináljon. – Eredj, szolgálj te is! – ez a komoly válasz. És ez a könyv tanítása. »Nem regénynek akartam – mondja a szerző –, hitnek, reménynek, nagy szent bizonyságtevésnek akartam.« A sors rövidebb utat választott. A könyv megjelenése után nem sokkal bevonultak Erdély ezen részébe a magyarok, a Hadak útján. A szerző ezt is megírta újabb kis könyvében /Jönnek!/, szent lelken-dezéssel, az egészet egyszerű, nemes lyra hatja át. E könyv hitelesíti a regényt; a valóságos alakok s tetteik leírásában sokszor ráismerni a regény részleteire. Különben a regény maga is annyira az átéltség, élmény benyomását teszi, hogy semmi kétség: hőse a szerző maga. S így e könyv alapján kettős tisztelet illeti. Lyrai, önéletrajzi vonások szövődnek elbeszéléseibe is! /A csodála-tos őzbak/, melyek vadász-emlékek során élete vidékének természe-ti szépségeit festi s még inkább az életen való töprengéseit. Nemes érzésű, mély gondolkodású író; hely illeti őt a Kisfaludy Tár-saság körében s munkájában.”156

1942. február 3.: A Kisfaludy Társaság előzetes és tagválasztó közgyűlésen „a betölthetőnek határozott 3 költői helyre 3 tagajánlás történt. Balogh Károlyt ajánlotta Szász Károly, az ajánláshoz hozzá-járul Csathó Kálmán, Horánszky Lajos és Kéky Lajos; Tóth Lászlót ajánlotta Kállay Miklós, az ajánláshoz hozzájárult Csathó Kálmán és Harsányi Lajos, gróf Wass Albertet ajánlotta Csathó Kálmán, az aján-láshoz hozzájárult Hegedűs Lóránt és Voinovich Géza. Az ajánlások már a januári ülésben teljes egészében felolvastatván s elfogadtatván,

156 L. az előző lábjegyzetet.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak98s aztán gépírásos sokszorosításban is szétküldetvén, az elnök elrendeli a szavazást.

Résztvevők száma: 25 szavazat, tehát az általános többség 13. A beadott szavazatokból gróf Wass Albertre esett 24, Tóth Lászlóra 21, Balogh Károlyra 19. Így százalékos többséggel valamennyi jelölt nyer-vén, az elnök mindhármukat a társaság megválasztott rendes tagjának jelenti ki.”157

Wass Albert a Kisfaludy Társaság tagja

„Újabb kitüntetés érte az erdélyi irodalmat. A Kisfaludy Társaság Balogh Károly történetíró és műfordító, Tóth László főszerkesztő mellett taggá választotta gróf Wass Albertet, a fi atal erdélyi regény-írót is.Wass Albert fi atalsága ellenére is derekasan kivette részét az esz-ménykereső magyar munkából. Első nagy regénye, a Farkasverem akkora feltűnést keltett, amekkorát csak a hivatásérzetből írt köny-vek érdemelnek meg. Fel kellett rázni ezt a kissé ernyedő magyar társadalmat, küzdelemre kellett nógatni. A Farkasverem ilyen lán-gokból font korbács volt azok számára, akik nem vették észre, hogy magánjavakban a nemzeti vagyon pusztul, s a nép lesz szegényebb vele.Ízes mezőségi novellák, falusi magyar írások következtek. A Csaba a felszabadulás izgalmainak, lelki feszültségének regénye. Legújabb könyve, A titokzatos őzbak éppen olyan súlyos írói alkotás, mint amekkora társadalmi tett.Erdély és szűkebb pátriája – a Szamos mente – örömmel fogadja fi á-nak megérdemelt kitüntetését.”158

1942. április 9–14.: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság első magyarországi körútja a Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége meghívására. Jancsó Adrienn, Asztalos István, Molter Károly, Tompa László és Wass Albert alkotta a fellépőket, a küldöttség vezetője Kemény János volt. Debrecenben fogadja őket: Hankiss János államtitkár, Gulyás Pál és a ma is élő Tóth Endre. Az író az Öreg Jóska és a János története című novelláit159

157 Uo.158 Vármegye Közélet, Dés (utóbb: Szamosvidék), 7. szám, 1942. február 12.159 WA-ZST-Ö.

Életrajzi események 99váltva olvasta fel a fellépések alkalmával. Kassa – Sátoraljaújhely (Széphalom, Borsi) – Budapest – Sopron – Debrecen útvonal estjeiről és az írók fogadtatásáról Erdélyi hírmondók címmel emlékkönyvet is megjelente-tett a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság. Az előszót Kemény János írta, szerkesztette Sényi László.

1942 tavasza: a 15. A marosvécsi Helikon Találkozón Szabédi László bejelenti, hogy a fiatalabb erdélyi magyar írók munkaközösséget alakítanak, és lapot is indítanak. Az öregek nemzedéki szempontból indo-koltnak látták az új munkaközösség kialakítását.

A „vécsi olimposz” hanyatlásáról

„Még hat helikoni összejövetelen vettem részt, de az utolsó három-ból már hiányzott a lélek egysége, ami annyira jellemző volt azelőtt. A »transsylvanizmus« vonala megszakadt. A »vécsi olimpusz« ma-gaslatáról elkezdtünk aláereszkedni a politika mocsarába. Klikkek alakultak a felszín alatt, melyeknek a tagjai már nem a három együtt élő nemzet jövendőjét igyekeztek menteni, hanem a Dél-Erdélyben történő magyarüldözések hatása alatt megfeledkeztek Erdély évszá-zados törvényéről, mely arra igyekezett tanítani az ott élő népeket, hogy bármilyen nyelven beszéljen is az ember, elsősorban mégiscsak ember, akit Isten alkotta törvény kötelez emberségre és emberies-ségre. A többi már véres történelem, mely elnyelte Marosvécset is és ezzel együtt mindent, ami jó volt, szép volt és igaz. Marosvécs emléke azonban él tovább a lelkekben, s talán eljön még egyszer az idő, amikor az elnyomók és üldözők megértik Erdély nagy titkát, és megtanulnak békében élni és igazságosan az elnyomottakkal és ül-dözöttekkel.”160

1942. május–június: Wass Albert katonai átképzés után a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapja, a Magyar Honvédség nem fogadja el a román államtól kapott tiszti rangot.

160 WA-ZST-Ö, Marosvécs

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1001942: A Könyvhéten megjelenik az Erdélyi Szépmíves Céh és

később a Révai kiadásában a Mire a fák megnőnek című történelmi regénye, amely a magyar szabadságharc leverésétől a kiegyezé-sig ábrázolja egy erdélyi család sorsát.161 Családtörténeti hite-lességű mű, korabeli irodalmi és olvasói sikere jelentős. 1944-ig kilenc új kiadása lesz!

„A fák a Bach-korszakban ültetődnek, s a kiegyezésre nőnek meg.”162 A kötet választott ábrázolásmódja történeti, de lírájára, gon-dolkodásmódjára erős hatással volt a román impérium alatti erdélyi élet, mintegy történelmi előzményében tetszik ki a két világháború között kifejlődő történelmi-politikai infernó képe.

Első kritikusa, Erdélyben, már a könyv megjelentetése utáni hetekben, irodalmi párhuzamokkal megerősítve, kimondja az író aktuális és szociális üzenetét: „Lám, Bátonyi is felismeri az egyetlen járható magyar utat, de ez az út csodálatosan azonos Bolla Péter útjával. »Te már megtaláltad István, az utat – szól Varjassynak. – Az igazi utat. Elölről kell kezdeni mindent. Egészen elölről. Az otthon építését. És a haza építését is. Egészen elölről, egészen lentről, egészen kicsi dolgokkal kell kezdeni.« Elölről és alulról. Mintha Tamási Áron írta volna a Vitéz lélekben, vagy abban a bizonyos elbeszélésben, az Új székely Antikrisztusban, amelyből a dráma kinőtt. Ezzel nem érintjük az írás eredetiségét, sem a hitelét. Csak azt állapítjuk meg, hogy itt, Erdélyben, csupán egyféle munkát lehet elképzelni, elölről és alulról: s ebben minden ítélőképes embernek találkoznia kell, törvény-szerűen egymásra kell találnia értelmiséginek, grófnak és annak, aki a népből vétetett.”163 Ugyanez a kritika emeli ki az 1949-es időszak és a Trianon utáni kor regénybeli ábrázolásának párhuzamossá-gát Wass regénye és Székely Mózes (Daday Lóránt) Zátony című regénye között.

Mire a fák megnőnek

„Az apa nem akarta felépíteni a kastélyt: »Mert ott kezdődött a baj – a kastélyoknál. – Magasra épültek. Igen-igen emeletes-re. Nem lehetett elég mélyen lelátni belőlük, csak mind fölfele

161 A regény előzményének tekinthetjük ugyan Berda Mária A hajnal emberei és Makkai Sándor Ernyei trilógiája című munkáit, de csak témaválasztásban, nem ábrázolásmódjában és főbb üzeneteiben. L. WAÉ, Tráter Olivér: Wass Albert életpályája a kezdetektől az emigrációba kerülésig.

162 WAÉ, Tóth József kritikájából, Protestáns Szemle, 1943. január163 WAÉ, Parajdi Incze Lajos: Magas kastélyokból nézve… Ellenzék, 1942. június 27.

Életrajzi események 101lehetett látni. Le nem, a földre, ahol a dolgok gyökere van, ahol a nemzet gyökere van.« A házasodó fi ú első gondja, hogy a kastélyt felépítse.Közben látjuk, lent mint porlik a magyar népi erő magára hagyat-va, a tervszerű oláh rombolásban, fent pedig megjelennek az új tí-pusú magyarok: Sonkoly-Krausz báró s az új földesúr: Pohlenberg. Az egykori Bezirker fi ából magyar ügyvéd lesz, s az első állami tanító, Aufbauer úr, a magyargyűlölő román dászkál fi ával szaval-tatja március 15-én a Talpra magyart. – Mindenki el van bűvölve, csak a dászkál jegyzi meg: »Nem az a fontos, hogy mit mond az ember… amit érez…«, s csak az öreg Varjassy feleli rá: »Még csak nem is az a legfontosabb, sajnos, hogy mit érez az ember. Hanem, hogy mit cselekszik. A cselekedetek döntik el egy nemzet sorsát, nem az érzések. «”164

„Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szere-tet, gondoskodás és a jövendőnek bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulassa velük. Hanem azért, mert szépség-re és jövendőre gondolt, békességre gondolt, és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát és a fá-kon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonnal kap-csolatban felgyűlt benne, s amiket szavakba önteni nem tudott: Nézte a gyümölcsfákat, és mintha az asszony lelkét látta volna bennük: a rendet és pontosságot, a hasznot és a kötelességet, ami az életet előre viszi.”165

1942. nyár: Megjelenik Molter Károly bevezetőjével és Marék Antal szerkesztésében az Erdélyi elbeszélők válogatott munkái című reprezentatív összeállítás, a Magyar Népművelők Társasága budapesti kiadásában. Ebben a kötetben Az új pap megérkezik című, korábban már megjelent, társadalmi lelkiismeretet ébresz-tő novelláját teszi közzé.

164 Uo. Tóth József kritikájából, Protestáns Szemle, 1943. január165 A részeket kiemelte: WAÉ, Kéky Lajos: Egy elpusztított erdélyi udvarház újjáépítése, Budapesti Szemle,

1944.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1021942. október 26.: Elfoglaltsága és írói hivatásának gyakorlása

miatt lemond a Széki Egyházkerület gondnoki tisztjéről.

1942. november – december 19.: Bevonul a Magyar Honvéd-séghez katonai továbbképzésre.

1942. ősz: A fiatal írónemzedék Termés címen lapot indít (kiadója Szentgelicei Jakab Jenő), de Wass Albert csak az első számban közli írását: Mit elmondottunk s amit nem mondottunk el Lillafüreden címmel.166 A Mártonka jussa című novelláját hozza a lap (az írás az Egyedül a világ ellen című kisregény önálló része).

A csoport Magára talált Erdély címmel nyilatkozatot ad ki: Asztalos, Bözödi, Jékely Zoltán, Kiss, Szabédi, Szenczei László és Wass Albert aláírásával, de közel egy hónap múlva közülük Szenczei és Wass kiválik.

1942. karácsony: A múlt négy oszlopa címmel rövid, ún. évérté-kelő írása jelenik meg a Hitel című lapban.

Erdély ünnepei, 1942

„Ha csupán a búcsúzó esztendő eseményein futtatjuk végig emlé-kezetünket, szemünk előtt mélységek tárulnak föl Erdély magyar múltjának történetéből. A történelmi múlt négy súlyos oszlopát látjuk kiemelkedni ebből az egyetlen esztendőből, mely négy oszlop a véletlen (vagy a törvényszerűség?) csodálatos rendezése folytán együtt képviseli mindazt, ami egy népet államalkotó nemzetté emel ezen a földön.A Zápolya utcai temetőből felszínre került honfoglalás kori magyar vitéz a magyar fegyver évezredes uralmát hirdeti. Apaff y Mihály fe-jedelem hamvai a felvilágosult magyar államvezetés emlékét idézik történelmi idők távolából, s egyben örökséget jelentenek, kötelező, de céltudatos és törvényes örökséget a földnek ezen a csücskén, me-lyet számunkra – és egyedül a mi számunkra – a sors évszázadokkal ezelőtt kijelölt.Az egyetem ünnepe a magyar tudomány egyeduralmát s idők mé-lyére nyúló gyökereit jelenti s a százötven éves Nemzeti Szín-ház a magyar művészet elsőszülöttségét Kelet-Európában.

166 WA-N.

Életrajzi események 103Fegyver, államvezetés, tudomány, művészet: hiánytalanul együtt áll mindaz, ami egy nemzet lényegét jelenti. Fegyver, államvezetés, tudomány, művészet: négy oszlop, mely nélkül nincsen ország. Mivel csak ez a négy oszlop képes fönntartani a boltozatot, mely hazát bo-rít valamely nép fölé.”

Részlet az írásból.167

1943. január 14.: Miklós fia születése. „Az új honpolgár is elfog-lalta helyét ebben a zaklatott hazában.”168

1943. január 26–30 körül: „Magányos szabadságát” a Havason tölti. (Itt 1943. január 30-án kelt levele alapján Kenese Erzsébet trilógiájának középső részét, a Vezérek című regényt olvassa el. Sürgeti a harmadik rész megírását, amely Lél tragédiájáról szól majd.)169

1943. február 7–9.: Tamási Áronnal együtt utazott fel Budapest-re, a Gellértben szálltak meg. „Egy egész sereg emberrel kell összejöj-jek, minisztériumokban szaladgáljak, és régi barátokkal találkozzak.”170

1943. február 7.: A Kisfaludy Társaságnak kilencvenhatodik ünnepélyes közgyűlésén „Gróf Wass Albert r. tag székfoglalóul Varjú a száraz jegenyén címmel megemlékezést olvas fel Végvári-Reményik Sándorról, majd bemutatja a Mind hősök című elbeszélé-sét. Az elnök a székfoglalón üdvözlő szavak kíséretében átadja tagsági oklevelét, melyet ez köszönő szavakkal vesz át. A székfoglaló válaszául a nyomában elhangzó beszédek tetszéssel fogadtatnak.”171

1943 tavasza: Lombitetőn Wass Albert, az előadó a cserkésztá-borban (Lapohos András visszaemlékezése). „1943 tavaszi vaká-cióján a Kolozsvár mellett Lombitetőn voltunk cserkésztáborban, és ott jelentették be az egyik napon, hogy gróf Wass Albert meglátogatja a táborunkat. Felhívta a figyelmünket, hogy tanuljunk, mert a tudás, az hatalom – mondotta. Ugyanakkor tiszteljétek meg embertársaitokat,

167 WA-MP.168 WAT.169 Uo.170 Uo.171 L. PoLíSz 2007. szeptember, 109. szám

Esztendők, amik tízszeresen számítanak104függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszél. És mindenek fölött álljon a hazaszeretet, ami célt ad az életnek.”172

1943: A Könyvhéten megjelenik a Mire a fák megnőnek folytatá-saként a Kastély árnyéka című történeti regény, amely kiegyezéstől a millenniumig folytatja a Varjassi család mezőségi történetét. Makay Gusztáv történelmi tézisregényként elemzi, de a könyv műfaji újdonságára helyezi értékelése hangsúlyát: „Szerencsére Wass Albertben a nemzetpolitikai bírálót kitűnő írói képességek egyensúlyozzák. A Mire a fák megnőnek nyugodt epikája után most új vonásokkal gazdag-szik írói arcképe, a regény a szatíra és a gúny húrjain játszik.”173

1943. június 24.: Wass Albert más irányú elfoglaltságai miatt lemondott a Széki Egyházmegye gondoki tisztéről, az Egyházmegye Közgyűlése a lemondást elfogadta:„Az egyházme-gye munkásai ugyanazok voltak, akik a legutóbbi közgyűlésen számot adtak. Számuk eggyel apadt, mert gróf Wass Albert gondnokunk 1942. október 15-én kelt levelében lemondott tisztségéről. Az egyházmegye éléről ezzel eltávozik, de hisszük, hogy a magyar élet belső és külső harcaiban ezután még több és áldott találkozásunk lesz ővele. Nemzeti irodalmunkat nagy értékekkel gazdagította, s további minden irányú munkálkodására Isten megsegítő kegyelmét kérjük.”174

1943. július 1.: A német katonai elhárítók „felügyelet” alá von-ják az Ellenzék című lapot. „Amikor 1943 márciusában az Ellenzék főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, ideiglenesen engem bíztak meg a helyettesítésével. Július elsején azonban, amikor két német a Gestapotól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német had-sereg megbízásából »,felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe.”175

Az erdélyi ellenállási mozgalom kezdetei

„1943-ban egy forró júliusi napon Veress Lajos, a magyar had-sereg Erdélyben állomásozó IX. hadtestének főparancsnoka a lakására hívott huszonhét embert. A meghívott személyek kö-

172 Wass Albert földjén, dokumentumfi lm, rendezte Csontos János, Kráter fi lmtéka 2007.173 WAÉ, Makkai Gusztáv: Előszó… Magyar Csillag (Nyugat) 1944/1.174 Jegyzőkönyv. L. PoLíSz, 103. szám, 2007. április175 WAÉ, Wass Albert: Rövid életrajz

Életrajzi események 105zött volt a régi erdélyi nemesség nyolc tagja, két protestáns lelkész és egy római katolikus pap, a romániai kisebbségi pártok hat képviselő-je, az erdélyi Gazdaszövetség két vezetője, két vezető szociáldemok-rata, az Erdélyi Párt két vezetője és a hadsereg négy magas rangú katonatisztje. Miután Veress felvázolta a világpolitikai helyzetet, közös álláspontra jutottunk a következőket illetően:1. Mivel a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy megvéd-je az egész ország függetlenségét és semlegességét a német agresszi-óval szemben, Erdélynek külön utat kell választania, hogy a háborús pusztítástól megmeneküljön.2. Mindaddig, míg a háború veszélye fennáll, az erdélyi politikai pár-toknak fel kell függeszteniük különbségeiket és egységet kell alkotni-uk, hogy Erdély népe megmeneküljön a katasztrófától.3. Föld alatti mozgalmat kell kiépíteni, amely képes kapcsolatot te-remteni az amerikai és angol hadsereggel, hogy felkérje őket arra: ejtőernyős csapatokkal foglalják el Erdélyt. Mihelyst az ejtőernyősök földet érnek, a magyar hadsereg IX. hadteste lezárja a határokat, és megvédi minden külső támadással szemben.4. A háború befejezését követően szabad választások döntsenek Er-dély jövőjéről. [...]Amikor az erdélyi ellenállási mozgalom az észak-erdélyi Kolozsvá-ron megalakult, az ország román fennhatóság alatt álló déli része már német kézben volt. Románia teljes odaadással szolgálta Hitlert, teljes haderejével támogatta, és nyílt titok volt, hogy Hitler a szolgá-latai fejében a román náci vezetőnek, Antonescunak ígérte Bessza-rábiát, a Krím-félsziget egy részét és Erdély egész területét.”176

1943. nyár: Két kisregénye jelenik meg, nagyszerű illusztráci-ókkal. Mindkettővel az ifjúsági regényben alkot remeket. Előbb egy feszült, izzó, történeti ábrázolásában is hiteles regényt ír a hunok erdélyi letelepedéséről és politikai döntéskényszeréről (Vérben és viharban, Nemzeti Könyvtár, 1942, szövegrajzok Fáy Dezső). Késői, 1992-es kritikusa, Kristó Nagy István a korabeli olvasatára visszemlékezve, méltatja a könyv akkori „bátor” üzenetét a következőkben foglalja össze a könyv témáját: „Az Attila halála utáni hun bukás, megkapaszkodás, majd újabb illúziók felé fordulás (keleti testvérek fölkeresése) hitelesnek tetsző ábrázolását

176 WA-V, Egy elfelejtett földalatti mozgalom története

Esztendők, amik tízszeresen számítanak106nyújtja. A Kelet és a (fejlettebb) városias Európa, illetve Bizánc közöt-ti helykeresésnek, Attila egyetlen megmaradt fia békét s építést meg korszerű szervezést, gazdálkodást szorgalmazó tevékenységének meg-győző története ez. A regénynek különösen az akkori politikai helyzetre való számos utalása, bátor állásfoglalása volt, a németekkel (»frankok«) szemben és a szomszéd szláv és dák törekvésekkel való harc és megbéké-lés megannyi gondolatával, nem is szólva a mű megjelenésének idején folyó háborúzás és »hősiesség« nyilvánvaló elítéléséről.”177

Majd ugyanebben az évben adja közre az Egyedül a világ ellen című – már címválasztásában is szimbolikus – kisregé-nyét, amelyben megírta a Marosmente, a Havasok népének Nyilas Misijét: az Istenszéke alatt igazságáért kószáló, küzdő és igazságot is tevő árva gyermek, Mártonka történetét. (A kötet rajzait készítette: Jeges Ernő.) Úgy válik szimbólummá ez a mű, ahogy a történetet olvasva fokozatosan felismerjük: nemcsak ez az árva fiú, hanem a kényszerekből háborúba sodródott magyarság volt „egyedül” már másodszor abban az embertelen világirtásban, világégésben. Egyedül a hűség-ben, a magyarságban „a szenvedés ösvényein”.

Katonasors, 1943–44

„Magukra hagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az olyan ember, akit magára hagy a világ.”178

1943. július 14.: Veress Lajos tábornok Wass Albertet alhadna-gyi rangban Ukrajnába küldi a 9. Magyar Királyi Lovassággal, aki ott zászlóaljat vezet.

1943 ősze: Wass Albertet a keleti fronton179 kitüntették a német Vaskereszt I. és II. osztályával. 180 A II. osztályú kitüntetését

177 WAÉ, Kristó Nagy István: Komoly-komor és derűs hatalmak, Ezredvég, 2002.178 WA-M, 131. old.179 Az alábbiakban Cj. A.: Gróf czegei Wass Albert (tartalékos lovassági zászlós) című kéziratos írásából.

idézünk részleteket.180 A Vaskeresztet a német hadvezetés sok szövetséges állam katonájának adományozta – főként a II.

osztályt – sok magyar is magkapta. Azonban az I. osztályt csak pár száz magyar katona érdemelte ki. Megbecsült, rangos kitüntetésnek számított a németek között is. Fontos hangsúlyozni, hogy a Vas-keresztet kizárólag katonai érdemek, személyes bátorság elismeréséért, adományozták, nem pedig politikaiért. Tehát nem jelenti viselője nemzetiszocializmus iránti elkötelezettségét vagy szimpátiá-ját, csak katona vitézségének a német hadvezetés által való elismerését.

Életrajzi események 107akkor kapta, mikor a németek egyik belvízi uszályhajóját egy partizánmerénylettől mentette meg, és egy elfogott orosz révén az egész partizáncsapatot felszámolta. Az I. osztályút pedig valószínűleg azért, mert egy német csapatot helyismeretének köszönhetően kivezetett egy ingoványos, mocsaras területen át a szovjetek átkaroló gyűrűjéből. „Amikor kikerültem a keleti frontra, szakaszommal a pripjeti mocsaraknál sikerült áttörnöm a Vörös Hadsereg bekerítő gyűrűjét, úgy, hogy átevickél-tem a leglehetetle-nebb területeken. A véletlennek köszön-hettem. Katonáim jelentették, hogy két őzet láttak a közelünkben, lelő-het ik-e? Nem engedtem, inkább megfigyeltem őket. Bátran nekivágtak a mocsárnak, és eltűn-tek. Egy perjés fűsáv mentén ugráltak, és nem merültek el. Ez adta az ötletet, én is oda vezényel-tem a szakaszt, s a fűsáv mentén kilá-boltunk a lehetet-len helyzetből. Ez a felismerés később azt a megállapítást érlelte meg bennem: mindenünnen van kiút. Sosem szabad feladni a harcot. Erőt adott nekem ez a kaland egész éle-temre.”181

181 WA-V-A, Illés Sándor riportrészletéből, 175. old.

Wass Albertzászlóaljának

elhelyezkedése

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1081943. november 26.: A frontidőszakból több levele maradt

fenn, amit Dósáné Kenese Erzsébetnek írt. Egyiket ezen a napon adta fel. Életrajzi részletek a levélből: „Két jó bajtársam esett ki mellőlem: szemem láttára vetette fel őket gépkocsival együtt a robbanó akna.[...] Ha ezt az utat megúsztam, baj már nem is érhet. Akna rob-bant mögöttem, előttem, mindenhol, amerre jártam, csak éppen alat-tam nem. Csodálatos dolog ez. Igaz, hogy meresztgettem a szemeimet, és 6 aknát magam szedtem föl gépkocsim előtt, de még így is: utánam haladó kocsik is robbantak.”182

1943 tele: Wass Albert gépkocsija alatt mégis akna robban. Agyalapi törést szenved, kórházba kerül. „S volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, [...] amikor kiküldettem a Pripjet mocsaraiba mint huszártiszt, s csak az ukránoknak köszönhe-tem, hogy életben maradtam. [...] Mikor muszka földön akna robbant gépkocsim alatt, sajnos, akkor embereim egy német hadikórházba vit-tek, ahol azt mondták rólam, hogy »protoplazma-megrázkódtatásom van«, s mikor megkérdeztem, mi baj jár ezzel, azt felelték közönyösen: »hát előbb-utóbb megbolondulok, s aligha érem meg az ötven eszten-dőt«.”183

Az Adósság című novellájában a főszereplővel mondat el hasonló esetet:

„A vadászat szépségeit elmosta a szörnyűségek árnyéka. Sár, piszok, hó, fagy, géppuskatűz, robbanó aknák keserű füstje, sebesültek jajgatá-sa, vér… Még mostanában is sajgott néha az a régi seb, amit ott kapott valahol Kijev alatt. Ömlött a vér, megpróbált lábra állni, de összeesett megint. Dénes ugrott oda hozzá, fölemelte, vitte, vonszolta… fellökte egy teherkocsira, mely tele volt már sebesültekkel, jajgató, nyöszörgő emberroncsokkal… az orosz tankok ott dübörögtek már a közelben. Golyók süvítettek mindenütt, robbanások rázták meg a levegőt újra meg újra…

Legyen veled a Jóisten, János… hallotta valahonnan nagyon messzi-ről a Földváry Dénes hangját, aztán a teherkocsi zakatolva megindult velök, minden zökkenőnél mintha ezer kés hasított volna a testébe… aztán egyébre már nem emlékezett.”184

1943. december: Karácsonyra megjelenik a Tavak könyve című meséskönyve Hincz Gyula ihletett rajzaival. „Wass Albert egyik

182 WAT. Levelek Kenese (Koller) Erzsébethez183 WA-ZST-Ö, Lapohos Andrásnak írt levelek184 Uo. Adósság

Életrajzi események 109legszebb alkotása, s azt hisszük, a benne mosolygó költői gondolat és magasabb rendű természetszemlélet miatt csaknem annyi felnőtt fogja szívesen kézbe venni, mint gyermek.185

1943. karácsony: Visszahelyezik Kolozsvárra. „Karácsonykor tértem vissza.”186

1944. február: A zsidóüldözések kezdeteire így emlékszik Wass Albert: „Szabadságra tértem haza, Oroszföldről. Február volt, a hó még ült a hegyeken. S ekkor egyszerre csak Tóni187 jelent meg a kastély lépcsőjénél. Fekete ruhát viselt, mint a jómódú városi emberek. Kitelt, meg is hízott kissé. Félszegen fogta meg kinyújtott kezemet.

Baj van – mondta –, híre jött, hogy szedik össze a zsidókat, és viszik őket kényszermunkára, Németországba.

Félórát töltöttünk csak együtt az irodámban. S még aznap elrendez-tem mindent: Tónit és egész családját kóberes szekereken, amilyent a hegyi szénégetők használnak, felvitték megbízható emberek a havasok-ba, föl magosra, egy számomra épített vadászházba, s ott gondjukat viselik anélkül, hogy bárki is tudna róla.

Könnyes volt a Tóni szeme, amikor utoljára kezet fogtunk.Soha nem felejtem el – hebegte.”188 Pedig: az 1946-os romániai Wass-család ellenes Népbíróság

egyik hamis tanúja éppen ő lett (a szerk.).

1944. január: Wass Albert Sepsiszentgyörgyön állomásozik. Különleges megbízatásokat teljesítve áprilisig részt vesz a dél-erdélyi román visszaélések és atrocitások kivizsgálásában: „Veress tábornok kinevezett a dél-erdélyi, Brassóban állomásozó Német-Olasz Tiszti Bizottság kommunikációs tisztjének. Az volt a fel-adatom, hogy jelentsem a bizottságnak a románok magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogtalanságait. Naponta legalább két-három embert tartóztattak le, ütlegeléseket és gyilkosságokat vizsgáltak ki, amelyek-nek mind a helyi magyar lakosság volt az áldozata.”189

1944. február: Az Erdélyi Szemle részletet közöl A kastély árnyé-kában című regényéből.

185 WAÉ, Szombathy Viktor, Forrás, 1944.186 WAÉ, Rövid önéletrajz187 Elemista iskolatársa, Ordentlich Tóni, a vendéglős fi a188 WA-V-A, Ordentlich Tóni189 WAÉ, Rövid önéletrajz

Esztendők, amik tízszeresen számítanak110A német megszállás kezdetei

– 1944. március 19. –

(Dálnoki Veress Lajos tábornok visszaemlékezése)

Veress Lajos tábornok, akkor a kolozsvári IX. hadtest parancs-noka, haladéktalanul intézkedett: „Nekem nem volt kétséges, hogy ebben a helyzetben, mi a tenniva-ló. Saját IX. hadtestem mozgósítását haladéktalanul elrendeltem, ugyanakkor átvettem a tiszántúli magyar haderők parancsnoksá-gát is (IV. hadtest). A debreceni (VI. hadtest) parancsnokát felkér-tem a mozgósításra. Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes ezt el is rendelte. A várt felső parancs azonban elmaradt. Helyette már-cius 19-én kora hajnalban megérkezett Bajnóczy vezérezredesnek, a vezérkari főnök helyettesének az ellentámadást megtiltó paran-csa. Nemcsak leintettek, de alaposan meg is leckéztettek, s végül a hadtestek mozgósítási költségeit, több mint 100 millió pengőt, a Honvédelmi Minisztérium fi zetésem terhére írta. Csekély vigasz volt számomra, hogy később a terhet törölték, és a mozgósítást elrendelő parancsommal a Németországból visszatért vezérkari főnök egyetértett. »Bizonytalan helyzetben csak az erő ad bizton-ságot« – mondogatta.”„Még ma is meg vagyok győződve arról, ha a kormányzó elutazása előtt a nyugati határra felvonul a magyar hadsereg, és szembenéz Weichs csapataival, Hitler és Keitel kétszer is meggondolta volna, hogy kiadja-e a bevonulási parancsot. De még a hazatérés után sem lett volna túl késő cselekedni. Hitler »nyugalmat« akart hadseregei hátában és nem azt, hogy a »rend« felboruljon és az élelmiszer-, lő-szer- és olajszállítmányok egyszerre megakadjanak. Ha az ellenál-lást választjuk, ez a »katasztrófa-politika« csak Hitlert fenyegette és nem minket. Nem ezt tettük, s ezzel még a lehetőségét is elvesztet-tük annak, hogy a háború végén 25 hadosztállyal nézzünk szembe a Kárpátok térségét fenyegető orosz invázióval, és komoly hadsereggel a hátunk mögött tárgyaljunk a szövetségesekkel.” „Tegyük fel azonban, hogy nincs igazam, s elbukunk a Hitlerrel szemben tanúsított ellenállásban. Ez semmi esetre sem ment volna simán. Káosz maradt volna utána, s a magyar hadsereg szétbomlott volna. Kinek lett volna módja azt újjászervezni és újra felállítani? Senkinek. Hitler nemcsak, hogy nem kapott volna magyar katonát

Életrajzi események 111az orosz hadszíntér számára, de komoly erőket kellett volna hátra-hagynia megszállók gyanánt. Ez siettette volna a német összeom-lást, és megmentette volna sok tízezer katona életét. A történelem-ben kétségtelenül vannak alternatív lehetőségek, és azt hiszem, hogy az általam előadottak feltétlenül elfogadható alternatívák voltak.” „Az erőviszonyok a magyar katonai ellenállás számára igen kedve-zőek voltak. Weichs vezérezredes parancsnoksága alatt mindössze kb. 7 hadosztálynyi erőt vont össze, amelynek jórésze ún. tancsapat, valamint kiképzés, vagy feltöltés alatt álló alakulat volt. Ha Hitler-nek tényleg »négy hadseregcsoport« állt volna rendelkezésére, mint Kovács Imre állítja, a keleti arcvonalon nem maradt volna egy szál német katona sem. A kb. 7 hadosztálynyi erővel szemben 14 magyar hadosztály állomásozott a magyar határokon belül. Ebből 5 hadosz-tály bevetésre készen állott. További 6 hadosztály harckészen állha-tott volna néhány nap alatt, még akkor is, ha az egész erdélyi (IX. hadtest – 3 hadosztály) és a Székely Határőrséget (kb. 70 ezer fő) a román határon hagyjuk, ahol 6-8 kivérzett, leharcolt és feltöltés alatt álló román hadosztállyal kellett volna szembenézniük…” 190

(Wass Albert visszaemlékezése)

„Hitler és Horthy között csaknem fél évig vita folyt a német hadse-reg magyarországi átvonulása és az ország bizonyos területeinek a német hadsereg védelmét szolgáló elfoglalása kérdésében. A tárgya-lások 1944 márciusában hirtelen befejeződtek. Amikor Hitler rá-jött, hiába fenyegetőzik azzal, hogy engedélyezi Romániának, hogy elfoglalja Magyarországot, már cselhez folyamodott. Újra meghívta Horthyt Berchtesgadenba, és amíg a kormányzó megpróbálta elma-gyarázni Hitlernek, hogy Magyarország nem engedheti meg magá-nak, hogy az amerikai légierő célpontjává váljon, amiért beengedte a német hadsereget, a német diktátor parancsot adott ki, hogy német tankok szállják meg Magyarországot. Háromnapos rideg hangulat-ban eltelt tárgyalás után Horthy vonattal utazott vissza Magyaror-szágra, és itt szembesült a kész ténnyel, hogy a német harckocsi had-osztály már elérte Budapestet. A Gestapo által vezetett SS-egységek letartóztatták és likvidálták Horthy leghűségesebb bizalmasait a haditanácsban. Jól megszervezett csapda volt, és Horthynak nem volt választása. Kénytelen volt elfogadni a helyzetet.

190 NI-MTV, Vesztünkbe rohanunk 168–171. old. Hivatkozás DVL. visszaemlékezésére: Új Látóhatár, 1970. 2. szám.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak112Ekkorra az erdélyi ellenállási mozgalom készen állt a harcra. A ko-lozsvári hadvezetés olyan volt, mint egy megbolydult méhkas. A Budapestről érkező hírek döntéskényszert eredményeztek. Veress tábornok parancsot adott a németek feltartóztatására a Tiszánál. Ugyanakkor megkísérelte felvenni a kapcsolatot a szövetséges ha-talmakkal. Akkortájt az angol titkosszolgálat egy őrnagya, aki az ellenállás oldalán állt, Bánff y gróf Kolozsvárhoz közeli kastélyában bujkált. Rajta keresztül jutottunk el az angol vezérkarhoz. Veress-nek a szövetségesekhez intézett kérdése ez volt: »Milyen segítségre számíthatunk a németekkel és románokkal szemben?« Az első vá-lasz, amely az angol őrnagy rádióján érkezett, ez volt: »Vegyék fel az oroszokkal a kapcsolatot.«Mint Veress tábornok szárnysegédje, az én tisztem volt ezt az üze-netet Bánff y kastélyából elhozni. A tábornok elvörösödött, és ezt vá-laszolta: »Mondja meg a hadnagynak, hogy ez a legostobább ötlet, amit valaha is hallottam. Sztálin ígéretei annyit érnek, mint Hitle-réi. Urakkal szeretnénk tárgyalni, nem bűnözőkkel!«A német harckocsi-hadosztály és az SS gépesített egységei a Tiszá-nál várakoztak, ahol a hidakat az erdélyi tüzérség már lezárta. A németek azonnali bebocsátásért folyamodtak, és nyílt harccal fenye-getőztek. Veress tábornok ezt azzal hárította el, hogy ehhez Horthy kormányzó személyes parancsa szükséges.Visszatértem Bánff y kastélyába. A titkos rádióadó újra működésbe lépett. Nyolc órával később az angol őrnagy sápadt arccal tért vissza a pincéből a nappaliba. »Sajnálom uraim – mondta –, de sem Ame-rika, sem Anglia nem garantálhat semmit az országukkal kapcso-latban. Egyedül Moszkva illetékes döntéseket hozni Európának ezen térségét illetően.« Amikor ezeket a szavakat elismételtem Veress tá-bornoknak, sóhajtott egyet, és az íróasztalán fekvő papírlapra mu-tatott. Egy rádiótávirat volt. »Veress tábornoknak Kolozsvárott. Pa-rancsom: barátságos együttműködés a német hadsereggel. Aláírás: Horthy« Hat órával korábban adták fel. »A németek és az oroszok között kell választanunk – mondta Veress. – És mi a németeket vá-lasztjuk. Az egész csak idő kérdése. A németek most dúlnák fel Ma-gyarországot, ha most ellenállunk. Az oroszok egy évvel később dúl-nák fel. Nem tehetünk mást, mint a népünk életét védeni.« A Tisza menti csapatok öt percen belül parancsba kapták, hogy engedjék át a németeket.”191

191 WA-V, Egy elfelejtett ellenállási mozgalom története

Életrajzi események 1131944. április: Veress Lajos tábornok visszahívja, majd újra

kinevezi szárnysegédjének Wass Albertet. Angolszász tapoga-tózások, titkos kapcsolatok létesítése, majd a szovjet kapcso-latkeresések ideje. „Ebben az időben a tábornok, aki titkos vezetője volt a náciellenes magyar földalatti mozgalomnak, Horthy közvetlen parancsára kapcsolatot létesített a Szövetséges Főhadiszállásokkal, és megpróbált alkut kötni velük, felajánlva, hogy a németek ellen fordul az egész magyar hadsereggel együtt, és ezáltal lerövidíti a háborút, ha a Szövetségesek garantálják azt, hogy az oroszok nem fognak bevonulni a Kárpát-medencébe, és Magyarországot a Jugoszláviából felvonuló angol és amerikai csapatok fogják majd megszállni. Veress tábornok szárnysegédeként aktívan részt vettem ezeken a földalatti tárgyalásokon. Próbálkozásaik azonban eredménytelenek maradtak. A válasz mindig elutasító volt: Vegyék fel a kapcsolatot Sztálinnal. Magyarország Oroszország érdekkörében van.”192

Zsidóüldözések

„Miután a németek elérték Kolozsvárt, az Astoria szállóban felállt a Gestapo parancsnoksága. A hadtestünktől kértek mesterembereket olyan munkákhoz, mint falak eltávolítása és új telefonvonalak kiépí-tése. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy Veress tábornok szárnyse-gédjeként az ellenállás néhány emberét az épületbe csempésszem. Embereink nekiláttak az Astoria pincéjében lehallgató rendszert ki-építeni, amely közvetlenül a német telefonközponttal volt összeköt-tetésben. A rendszer mindvégig jól működött, és nagy segítségükre volt a titkosrendőrség terveinek keresztezésében. Több száz életet sikerült megmentenünk a máskülönben arrogáns Gestapósok apró elővigyázatlanságának köszönhetően, hogy főhadiszállásuk felállí-tását népünk fi aira, »nem árjákra« bízták.Egy héttel a német megszállás után az erdélyi Zsidó Tanács vezetői – Tischler, Sebestyén és Grün urak – keresték fel Veress tábornokot. Védelemért folyamodtak. »Tudjuk – mondták –, létezik egy földalatti ellenállás, amely a nácik ellen tevékenykedik. Hajlandóak vagyunk a mozgalmat pénzzel támogatni, ha számíthatunk a segítségére, ami-kor elkezdődnek a zsidóüldözések.« Nálunk jobban voltak értesülve. Tudomásuk volt arról, hogy Budapesten a belügyminiszter már alá-írta a rendeletet azon zsidók összegyűjtésére és a németeknek való

192 WAÉ, Rövid önéletrajz

Esztendők, amik tízszeresen számítanak114átadására, »akik az ellenséggel való együttműködéssel gyanúsítha-tók«. »Semmit sem tudok az ellenállási mozgalomról – felelte Veress –, de biztos vagyok benne, hogy ebben az országban minden tisz-tességes ember ellenezni fogja az üldözéseket, és minden lehetséges módon megpróbálja majd Önöket elbujtani. Én magam is.«Másnap megkezdődtek az üldözések. Az ellenállási mozgalom a had-sereg hallgatólagos együttműködésével több mint 12 ezer életet men-tett meg: zsidóknak nyújtott menedéket, valamint olyan politikailag üldözött csoportoknak, mint a szociáldemokraták és a kommunisták különböző titkos egységei. Legtöbbjük a Kárpátokba menekült.”193

1944. április 14.: Géza fia születése.

1944 tavasza: a Kolozsvári Egyetem Honoriscausa dok-torrá avatja.

1944. június 3.: Az Irodalom Pártoló Társaság elsősorban a könyvnapi szemle alapján 15 író között kitüntette Wass Albertet is. „Az első, tízezer pengős nagydíjat Szabó Dezsőnek ítélte a Társaság, mert élete művé-vel, tisztán irodalmi eszközökkel a legnagyobb szolgálatot tette a magyarságnak. Ezen kívül kiosz-tottunk hét darab 3000 pengős és hét darab 1500 pengős díjat Bibó Lajos, Erdélyi József, Kodolányi János, Sinka István, Szabó Lőrinc,

Szabó Pál és Tamási Áron – valamint Asztalos István, Barsi Dénes, Bözödi György, Gulyás Pál, Kádár Lajos, Tatay Sándor és Wass Albert között. Egyforma gonddal kerestük és találtuk meg bennük a magyarságnak, mint közösségnek sajátos megnyilatkozásait és a vitán felüli szellemi szintet – egyszóval eredendő magyarságot és tiszta iro-dalmat...”194

193 WA-V, Egy elfelejtett ellenállási mozgalom története194 WAÉ, vitéz Szabó Lajos: Irodalompártolás

Wass Albert katonai

egyenruhában

Életrajzi események 1151944. nyár: A Magyar Irodalompártoló Társaság 1943–44. évi

évkönyve beválogatja, majd kiadja Farkasverem című regényének a „Vénasszonyról” szóló, megrázó epizódját.

1944. június 1.: Horváth Ferenc vezérőrnagyot nevezik ki a Székely Honvédelmi Erők parancsnokának. Helyismerete miatt feltehető, hogy Wass Albertet veszi maga mellé segédtisztnek. „Horváth Ferenc (vezérezredes, később tábornok) gazdám volt egy idő-ben Kolozsvárott, Veress előtt” – emlékezett vissza Wass Albert. Helyismerete és egyéb visszaemlékezések alapján együttműkö-désükre következtethetünk. „A teljes erdélyi keleti arcvonalon az Ojtozi-szorostól a Borgói-hágóig elhelyezkedő alakulatok (60., 70., 65. és 69. határvadász-csoportok) vezetési szempontból a Csíkszeredára tele-pült Székely Határvédelmi Erők parancsnoksága, a tőlük északnyugatra, egészen a Felsővisóig védekező kötelékek pedig a Besztercén levő 9. szé-kely határvadász-dandár parancsnokság irányítása alá került.”195

Legenda vagy valóság – a zsidókat mentő Wass Albert

„Dr. Solymár István katonai szolgálatot teljesített Észak-Erdély visz-szatérése alkalmával és utána Erdélyben: Tölgyes, Holló, Gyergyó, Nagyvárad, vissza Kolozsvár, Torda, stb. Az Istvánnal egykorúakat, harcászatra föl nem készített fi úkat, többnyire a munkaszolgálato-sokhoz, a hadkiegészítőkhöz, az adminisztrációhoz, az utánpótlást biztosítókhoz osztották be. Solymár István így került közvetlen kapcsolatba nagyon sok izraelita magyarral, erdélyi zsidóval. Jól tessék fi gyelni! Nagyon sok dél-erdélyi zsidó vagy regáti, moldovai román zsidó szökött át a magyarokhoz, mivel Romániában már ré-góta üldözték szerencsétleneket. Solymár ekkor ismerkedett meg egy Alexandru Blau nevezetű zsidó emberrel, akit Wass Albert se-gített, amikor átköltözött Dél-Erdélyből. Blau egyébként bukares-ti volt. Tudni kell, hogy a gyergyó-tölgyesi »lágerekből« és munkás századokból egyetlen embert sem vihettek el a német gestapósok! A zsidóságot a magyar-székely csapatcsendőrök és a leventék óvták és mentették! (E témához később visszatérek.)Ahogy diskuráltunk, mondom Pistának, hogy milyen kicsi a világ, mert hát nekem volt egy cellatársam Zsilaván (Jilava) a Bukarest melletti földalatti börtönben, Maris Moroltunak hívták, s azzal di-

195 ISZSZ-EHÚ, 59. old.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak116csekedett, hogy őt a »magyar gróf Wass mentette meg a fasiszták karmai közül.« Nagyon ellentmondásosan beszélt, állandóan szidta a román hatóságokat, de dicsérte Károly királyt, akinek valóban egy zsidó nő volt az élettársa (Lupeasca), ujjával térképet rajzolt a le-vegőben, mutatván, hogy hol, miként szökött volt át a határon stb. Wass Albertről azt állította, hogy »nem volt való katonának, csak a származása miatt kapott rangot«.Pista nagy érdeklődéssel hallgatta a mondókámat, hát folytattam, hogy Moroiu azzal dicsekedett, hogy személyesen gróf Wass Albert rejtegette őt több társával együtt. Aztán Wass a Gestapo-ügynökök kelepcéjébe esett,196 s többet nem is hallott róla semmit. Annyit még mondott volt, hogy »íróféle lehetett, mert állandóan jegyzetelt.«”197

Wass Albert egy 1995-ben készített fi lmdokumentumban sze-rényen csak néhány család megmentését említi: „Mielőtt összeomlottunk, akkor még sikerült tizennyolc zsidó csalá-dot Szamosújvárról elbújtatni a Havason. Ahol én ismertem minden fát és bokrot, s ahol voltak vadászházak a nyári vadászatok számá-ra. Csak egyetlenegy család hagyta ott az erdőt, mert jobban félt a medvéktől, mint a németektől.”198

Wass Albertnek és mostohaanyjának szamosújvári zsidókat mentő történeteiről még a széles körű és román származású Kezán-rokonság is hallott, kik közül eggyel riportkészítő kör-útjaim során magam is találkoztam: T. P.

1944. augusztus: Az utolsó lovaglás kedvenc lovával. „Mikor utoljára otthon lehettem, egyenruha volt már rajtam, és csak két rövid napot tölthettem otthon. Nyár volt újra, s azon az utolsó délutánon kimentünk ismét az erdőbe, Cica meg én. Ő boldogan alattam, én meg nehéz szívvel búcsúzkodtam, mint aki örökre búcsúzik. Hiába szökdelt fürgén alattam Cica, a szívem súlyos volt, mint egy darab kő. Rosszat sejtettem, s Cica is megérezhetett valamit, mert lassan, kedvetlenül lépegetett alattam hazafelé menet. Aztán elbúcsúztam tőle. Odanyújtottam neki az utolsó sós kenyeret és az utolsó kockacukrot, meglapogattam a nyakát, amit kedves kis búcsúszóval viszonzott. Aztán kimentem az istállóból, lehajtott fejjel, mint egy gonosztevő, s

196 1944 októberében Wass Albertet néhány napra Veress Lajos vezérőrnaggyal együtt letartóztatta a Gestapo, de katonai szerepét nem látva veszélyesnek, visszaengedte századához. L. 1944. október 15. dátumnál.

197 WAU, Bartis Ferenc: Wass Albert „koronatanúja”198 SZR-FP

Életrajzi események 117Cica csak nézett utánam, s nem is tudtam miért, de a szemem megköny-nyesedett. Ma már tudom, miért. Akkor láttam Cicát utoljára.

Két hónapra rá a háború elnyelte Szentgothárdot és az egész vilá-got.”199

Cica származási lapja

1944. augusztus 23.: A bukaresti antifasiszta királypuccs (a román „kiugrás”) napja. Román és szovjet csapatok közös erő-vel megtámadják Közép-Erdélyt. Székelyföld felé a keleti front egyre közeledett.

1944. augusztus 31.: A Székely Határvédelmi Erdők parancs-noksága Gyergyószentmiklósra települt, rögtönzött harccsopor-tokkal hozzálátott a város megtisztításához, de egyben meg-kezdte a visszavonulást is.200

199 WA-V-A, Menyecske, Huszár, Cica200 Uo.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1181944. szeptember: Az Erdélyi Helikon XVII./9. száma közli Wass

Albert: Megismerkedésem Napsugárral című novelláját.201 Rokon szépségű az 1936-os Havasi fa című írással, de az attól való elté-résében mutatkozik meg Wass Albert írói alkotásmódjának útja: a parabolisztikus cselekménykibontás irányából itt már végérvényesen az emberi közvetlenség egyetemes érvényű mitizálása felé tart.

Egy különös novella a háború végkifejletének napjaiban

Ahogy a nagy jelentőségű írások bármilyen kicsinynek tűnnek is az első szemrevételezéskor – csomópontok egy író életművé-ben, úgy ez az Erdélyben utoljára megjelentetett írói munka is, egyszerre búcsúzik öntudatlanul a „boldog-szomorú Erdélytől”, szemlét tartva a kárpáti havasok egy kies pontocskáján, az erdő és a tisztás és a mező közén, és ugyanakkor egy piros szoknyás leány alakjában előrevetíti nagyregényének, A funtineli boszor-kánynak csodálatos hősnőjét.A férfi hős (az elbeszélő férfi alak) a novella kezdetén egy kis állatkával, a pelével közösen lakott kalyibából szemléli és ösz-szegzi a mitikusan elrendezett világot. Egy baljóslatú kalyiba mellől, ahol különös kettőssége folytán sírdogál két egymásra támaszkodó juharfa, innen teszi meg „utolsó” vadászútját és utolsónak tetsző árucsereútját a falu archaikus világába. Ebben a hétköznapinak látszó eseménysorba ragyog bele egy kísérte-tiesen természeti lény alakja, a címadó leány, a mindenbe – em-berbe, állatba, természetbe – beleérző Napsugár.Valami jegyesség indul itt a jövő felé: a természetes tisztaság (szentség) eszménye és a sorssal számot vetni kényszerülő em-ber találkozása ez. Sőt, ennél is több: a kis állatka és a leány mennyei harmóniája vigaszul szolgálhat a létének értelmétől elszakított emberi világnak.Könnyű borzongás a lét mélysége fölött? Vagy a megsejtett, de át sem gondolható lelki útravaló szépsége; mely a háborús idők véráradásai fölött is – bibliai „száraz lábbal” – embernek tudja megtartani a jövő számára az Erdély havasai alól útnak indulót!

„És láthattam a hegyeket. Ahogy ott álltak kereken, nagyon komo-lyan és nagyon méltóságosan és olyan szépen, amilyen szépen csak a hegyek állhatnak Isten színe előtt. Olykor lilák voltak, olykor kékek,

201 WA-MÖ. Megismerkedésem Napsugárral

Életrajzi események 119mint a harangvirág. De gyakorta voltak szürkék is, ha felhőt borított föléjük az ég, s máskor szelíd rózsaszínűek, ha a nyugvó nap moso-lyogva búcsúzkodott tőlük.Kalibám előtt tisztás nyújtózkodott. Fenyők őrizték kereken. Szé-pek voltak, s illatuktól néha megsűrűsödött az éjszaka. Fönt tömött, sötét fenyves. Többnyire hallgatott. De ha megzúgatta a szél: a zú-gás messzire elhallatszott, s olyan volt, mint egy forradalmi zsoltár, mellyel lázadó papok hívják segítségül Istent a világ bűnei ellen.Két oldalt szelíden lélegzett a bükkös. Tág boltívei alatt a csöndet őrizgette. S lent a hegyoldalban szélesen terült el az irtás. Tavasztól őszig színét változtatta virágnyílások rendje szerint, s virágai kuny-hómig kapaszkodtak. Valahányszor lentről jött a szél: illattól súlyo-san érkezett, s terhét lerázta kalibám előtt.Volt ott két juharfa is. Nyurgák, idétlenek. Valami furcsa szándékú sors megkímélte a fejszétől őket. Egymásnak dőlve álltak a csupaszra tarolt hegyoldalon, málna- és vadbozót között, mintha ölelték volna egymást. És amikor szél járt a hegyen, furcsán csikorogtak. Mintha sirattak volna valamit. Talán az erdőt, aki elpusztult mellőlük?Sokat tűnődtem ezen, üldögélve a kaliba előtt. Míg a patak zúgott lent, s az égen futottak a felhők. Surranó széllel illatok jöttek, és el-mentek megint. A málnavészben szarvasok csörtettek, őz böff ent a bükkösben riasztva, s a forrás fölött medve váltott át.”202

Továbbiakban a novella egy havasi világban játszódó ismerke-dés- és szerelem-történet kezdete, de Napsugár és a kis pele találkozásának jelenetében állíthatjuk, hogy irodalmunk egy felejthetetlen leírással lett gazdagabb, az ábrázolás megtalált pontossága megismétlődik és visszhangzik majd az író további alkotóútján és az olvasó lelkében is:

„Abban a pillanatban megmozdult valami felettünk, s a padlásge-rendák közül fürge ugrással leszökött a pele.Dermedten csudálkozott reá a szemünk. A pele meg ott ült előt-tünk a földön, és ő is minket nézett. Kis fekete orrával felénk szi-matolt. Szeme, mint két fényes gombostűfej, szaporán ugrált ket-tőnk között.És akkor Napsugár csöndesen előrehajolt. Lassan, nagyon lassan ki-nyújtotta a kezét. A pele idegesen szagolt a kéz felé, de nem ugrott

202 Uo.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak120el. Nem ugrott el akkor sem, mikor a könnyű kis ujjak már a szőré-hez értek. Kis fekete orrával a körmöket szagolgatta. Majd hirte-len nekilendült, és egy sebes iramodással fölszaladt a leány karján, egészen a nyakáig. Ott leült megint, és a haját meg a fülét kezdte szagolgatni.– Milyen kedves – súgta halkan a leány, és mosolygott.Zavartan és csodálkozva néztem a pelét. Velem soha sem csinált ilyet, pedig régóta ösmertük egymást. Ha én olykor tréfából feléje nyújtottam a kezemet, prüszkölt, és elugrott. És most csöndesen ült egy idegen leányka vállán, nyakát, fülét, haját szimatolgatta, és nem látszott rajta semmi félelem.”

Isten szálláshelyéről, a hegyről még hosszú lesz az út a jövőben, amíg visszatérünk Isten szálláshelyére, a hegyre.203 Közben majd úgy érezzük, hogy elvették tőlünk a gaz történelmi idők; ordítunk majd, és visszaköveteljük, pedig csak külső megnyil-vánulásait vehetik el „hegyeinknek”; amit magunkban meg tu-dunk őrizni, azt és azokat: soha. Talán ezzel Erdélytől és a hegyi világ békéjétől búcsúzó novel-lával fordul, gazdagodik és termékenyül majd meg a „hontalanság hosszú évei alatt” az író életműve.Ma már tudjuk, úgy lett.

1944. szeptember 5.: A 2. Magyar Hadtest áttöri a második bécsi döntés által meghatározott román–magyar határvonalat. Estére Torda magyar kézen.

1944. szeptember 5. – október 15.: Dálnoki Veress Lajos altá-bornagy gróf Wass Albert zászlóst helyezi magyar összekötő tisztnek a Maros vonalára vezényelt két német „törmelék had-osztálycsoporthoz”. A „mezőségi négyszögbe” a rendészeti teendők ellátására elsősorban magyar csendőr és tábori csendőr egységeket vezényeltek. A területen „néhány forrófejű földbir-tokos” addig román kézen levő földbirtokain „súlyos” túlkapá-sok is történtek.204 Ezek megakadályozása, a háborús időket és a frontveszélyt tekintve, szinte lehetetlen lett volna.

203 „Mert megjeleníti Isten lakhelyét a hegy, ami éppen ezért szent (Zsolt 43.3.)” VK-TVM204 DT-ÓCS.

Életrajzi események 1211944. szeptember 5.: Felesége, Éva még idejében elmenekül a

négy gyerekkel Szentgothárdról.205

1944. szeptember 6–7.: Gróf Bethlen Béla Észak-Erdély kor-mánybiztosa – Tordára érkezik, és figyelmezteti a helybéli magyarság vezetőit, hogy tartózkodjanak minden román- és zsi-dóellenes intézkedéstől. Tárgyalt a zsidóság helyi vezetésével is, menekülési lehetőségeket ajánlva fel nekik. A magyar katonaság segíti a dél-erdélyi zsidóság biztonságos helyre költöztetését.

1944. szeptember 9 – szeptember 16.

„A helyi baloldallal történő összefogás gondolata nem az augusztus 23-át követő napokban született meg, hiszen Demeter Béla lapszer-kesztő, gr. Teleki Bélának, az Erdélyi Párt elnökének titkára, Mikó Imre és Vita Sándor, erdélyi párti képviselők, valamint dr. Csőgör Lajos egyetemi tanársegéd, Demeter János ügyvéd és Kovács-Kato-na Jenő kommunista újságíró már júniusban megbeszélést tartot-tak, amelyen a háborúból való kiugrás módozatait vitatták meg.Augusztus 24-én Vita Sándor és Tamási Áron fölkeresték az éppen a városban tartózkodó Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspököt, aki támogatta az illegális baloldallal való kapcsolatfel-vételt. Két nappal később, 26-án gr. Teleki Béla és Dálnoki Veress Lajos, a 2. (erdélyi) hadsereg frissiben kinevezett parancsnoka – in-formálódás céljából – fölvették a személyes kapcsolatot az illegális kommunista párt néhány helyi prominens személyiségével. Jordáky Lajos egy kéziratban maradt visszaemlékezésében azt ál-lítja, hogy a mérsékelt jobboldal és a baloldal közti tárgyalások oda vezettek, hogy már 29-én az Erdélyi Párt, a Független Kisgazdapárt helyi vezetői, a kommunisták, a szociáldemokraták, a gazdasági szervezetek, szövetkezetek, szakszervezetek, társadalmi egyesü-letek, az egyetem és az egyházak mintegy 30-40 képviselője meg-alakították a Függetlenségi Front Erdélyi Tanácsát. Ezt azonban semmiféle más, eddig megismert forrás nem erősíti meg. Egyelőre biztosan csak azt állíthatjuk, hogy szeptember folyamán a fent em-lített csoportok képviselői valóban komoly tárgyalásokat folytattak arról, hogy miként lehetne megmenteni Kolozsvárt (illetőleg Észak-Erdélyt), az ott élő lakosságot a háborús pusztításoktól.

205 Gróf Wass Endréné rövidített naplójából, a Kráter Könyvesház Wass Albert Emléktermének tulajdona

Esztendők, amik tízszeresen számítanak122Nagyrészt azok a személyek, akik Jordáky szerint megalakították augusztus végén a Függetlenségi Front Erdélyi Tanácsát, szeptem-ber 9-én Horthy Miklós kormányzóhoz ultimátumszerű memoran-dumot intéztek, melyben határozottan követelték, hogy Magyaror-szág sürgősen kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől, az országot ne tegyék hadműveleti területté, s így Kolozsvárt ellenállás nélkül adják fel, a lakosságot, az ipari berendezéseket és közintézményeket ne szállítsák el, a románokkal szemben pedig megbékélési politikát folytassanak.1944. szeptember 9-én Kolozsváron az Erdélyi Kör (az Erdélyi Párt értelmiségi klubja) Fő téri helyiségében ismert kolozsvári magyar polgári és baloldali személyiségek aláírnak egy memorandumot, melyben kérik Horthy Miklós kormányzót, hogy nyomban kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A memorandum megszövegezésében Mikó Imre, Szabédi (Székely) László, Tamási Áron és Nagy István írók vettek részt, melyet gr. Teleki Géza 14-én átnyújt a kormányzónak. A memorandum aláírói: Tavaszy Sándor (református püspökhelyettes), Sándor Imre (római katolikus püspö-ki helytartó), Vásárhelyi János (református püspök), Józan Miklós (unitárius püspök), Maksay Albert (református teológiai igazgató), Boga Alajos (római katolikus prelátus, kanonok), Járosi Andor (ágos-tai evangélikus esperes), gr. Teleki Béla (az Erdélyi Magyar Gazda-sági Egyesület és az Erdélyi Párt elnöke), Mikó Imre, Vita Sándor (országgyűlési képviselők), Haynal Imre (orvosprofesszor), Tamási Áron (író), Venczel József (az Erdélyi Tudományos Intézet üv. igazga-tója), Jordáky Lajos, (a szociáldemokrata párt részéről) Nagy István (kommunista író), Szabédi László (író), Csifó Nagy László (unitárius püspöki titkár), Nagy Géza (az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára), Kiss Jenő (író).”

„Csatári Dániel idézi206 Bánff y Miklóst, aki azt írja, hogy szept-ember 16-án kihallgatáson volt Horthynál, és ugyancsak azt kérte, hogy »Kolozsvár megkíméltessék egy ostromnak és háborúnak bor-zalmaitól«, vagyis Erdély fővárosát nyilvánítsák nyílt várossá.”207

1944. szeptember 22.: Az Ellenzék című lap Levél mindenkihez! címen közli utolsó erdélyi közírói publikációját.208

206 Csatári Dániel: Forgószélben. (Magyar–román viszony 1940–1945). Bp., 1968. 414–415.207 Nagy Mihály Zoltán – Vincze Gábor: Kolozsvár a román „kiugrástól” Észak-Erdély „másodszori felsza-

badulásáig”, EME – Pro-Print, 2004. Korunk, 2000. nov. – dec.208 Ek. Ellenzék, 1944. szeptember 23.

Életrajzi események 123Kolozsvári levél Mindenkihez

– részlet –

„Bízzál magadban, Testvér! Abban, hogy erős vagy, mert becsületes vagy, tiszta vagy. NE mástól várj segítséget, ne álmodozz váratlan csodáról! A csoda benned kell legyen, mint rejtett csíra a magban.Semmitől ne félj! Állj meg bátran és nyugodtan, ahol állni rendelt a sors. Nézz szembe a világgal, s gondolj arra, hogy ahol Isten élni rendelt, ott nem vonhatja meg tőled senki e jogot.”

Wass Albert

1944. szeptember 22–23.: Wass Albert Dálnoki Veress Lajos vezérezredessel beugrik Szentgothárdra. Ott alszanak, és mennek tovább észak felé. „Albi tervezi, hogyha csak lehet, föl-utazik Szalárdra, ott maradt a holmija, és azokat lehozná, ha… nem késik el.”

1944. szeptember, búcsú a zsidó fakereskedőtől

„Három hónap múlva hallatszott az ágyúszó messze keleten, s a völgy megtelt visszavonuló német csapatokkal, lengyel menekül-tekkel és borzasztó történetekkel a közeledő Vörös Hadseregről meg azokról a dolgokról, amiket az emberekkel műveltek. Szeptember közepe táján, amikor a cserefák a lejtőkön ismét vörösbe öltöztek, égő falvak füstjét láttuk a gerincekről, s az éjszakai égbolt vörös volt kelet felé. – Az öreg odafenn látni akarja magát – jött az üzenettel az erdész fi a, s dél fele már fenn voltam a kis boronaháznál. Sokáig beszélgettünk azon a napon. Csak mi ketten, a padon ülve a langyos napsütésben, körülöttünk a rengeteg hegyi erdő nyugalmá-val, melyet időnként távoli robbanás zavart meg. Vége a világnak a magunkfajták számára – mondta az öreg mély szo-morúsággal megtört hangjában. – Sok-sok ideig nem lesz rend és tör-vény. Csak gyűlölet lesz, meg gyilkosság, meg bosszúszomj, győzzön bárki, németek vagy oroszok, nácik vagy kommunisták. Gyűlölet, öldöklés és rabszolgaság hosszú, hosszú ideig, míg minden indulat ki nem ég, a gyilkosok bele nem fáradnak a gyilkolásba, és a tolvajok-nak nem marad több lopnivalójuk, s a nyomor és az éhség újra össze

Esztendők, amik tízszeresen számítanak124nem hozza az embereket. De sok idő beletelik, míg minden indulat kiég – mondta. – Nem számít, minek nevezzük, nácizmusnak vagy kommunizmusnak, egyre megy. A mi világunknak vége.”209

1944. szeptember 25. körül: Útba ejti Szászrégent. „Felkerestem az Éltető házaspárt. Üres. Se bútor, se kép a falakon. Kiraboltak, elvit-tek mindent a németek. Megkerestem a szobát, ahol éjszakáztam akkor. Szalma a földön és szemét. Dohos penészszag. Háborúszag. Istenem, miért rútul meg minden, ami szép volt? Felkerestem emlékeim nyo-mát. Berta szobáját, Szelevényi Tiborét. Szemét, szemét és üres falak. Szegény Tibor, jó neki, hogy elesett. Nem kell lássa a csúfság gyöt-relmét a szépen. Lesznek itt még valaha meghitt szobák? Békés, szép életek? Szelíd esték, kandallótűz mellett?”210

1944. szeptember 27.: „Esik az eső. Nyomott az idő és szomorú. A falu ázott, keserű fürtöket pipál. Beresztelke. Itt született a Nagyanyám. Itt nőtt föl a kastélyban. Bizonyára sétált néha erre is, ahol én lakom. Vidám volt és gondtalan. El sem hitte volna, ha mondják, hogy az unokája valaha egy apró parasztházban ilyen érzések között ilyen naplót írhat…”

209 WA-SZAF, Wass Albert Az összetört esernyő. Angolból fordította: Gálfalvi Ágnes.210 WAL

A templom és egy máig megmaradt parasztház Beresztelkén

Életrajzi események 1251944. október 2.: „Én elvesztettem a lovamat már az első aknarob-

banás után, amikor agyon kellett lőjem a szegény lovat, mert egy lábára nyomorék volt. Ez Kolozsvártól északra volt. Ez nem Ukrajnában tör-tént, ez már akkor történt, amikor ott volt a harcvonal a közelben.”211

Kolozsvárt bombázzák– 1944. október 4. –

„Kolozsvárt bombázzák, és ágyúval lövik. A Farkas utca romokban hever. Szép, meleg kis fészkünk már csak volt.Látom magam előtt: az ablakok, ajtók betörve. Szekrények ajtaja nyitva, sok ott maradt holminkat feltúrták, elhordták idegen kezek. Kedves szép könyveim! Szőnyegeket, ruhákat mind elhurcolták már bizonyára, mocsok, szemét és törött bútorok lepik a szobát. Kedves írógépem, vajon mi van veled? Ki annyi szép gondolat levezetője vol-tál, fi nom kis billentyűidet milyen durva kéz csapkodja ezentúl? Ta-lán idegen nyelvet kell tanulj. De tudom, néha éjfél körül, ha csönd és sötétség lep egy szennyes idegen irodát: eszedbe jut egy meleg kis szoba, agancsok, képek, szőnyegek, izzó gondolatok, melyek régi éj-szakákban kettőnkön át születtek s érzékeny kis billentyűid felnyög-nek a fájdalomtól és az emlékezéstől.Puskáim, ki hordoz benneteket? Láttok-e még szép havasi erdőt, tó-parti estét, csillogó hajnalt? Vagy emberre lőnek veletek, emberre? Én szép puskáim. Barátiam, társaim a szép kalandozásokon! Hogy óvtalak, gondoztalak esztendőkön át. Látlak megrozsdásodva, szo-morúan. Árván és öregen. Őrizzük meg egymást jó emlékezetben! Szép-szép régi erdők, erdőjárások. Sírni, sírni tudnék utánatok.S jaj, az enyéim, hol járhatnak most?212 Látom őket összebújva, fél-ve, idegen házba. Kint szürke eső, bent szürke idegenség, árvaság és hideg.Istenem, ugye te ezt nem akartad így? Árvák s otthontalanok hogy dicsérjenek Téged?Elbúcsúztam Kolozsvártól is. A Farkas utcai kis lakástól. Milyen kedvesen rendeztem be ezen a nyáron. Minden ott maradt. Még a puskám is. Szecskázóm, medvetőröm. S annyi-annyi emlék! Hárs-faillat, nyári esték, virág az asztalon. Erzsébet213, mami, holdfény világít be az ablakon.

211 WA-MP, Erdélyt nem lehet elfelejteni, Maksay Ágnes interjúja.212 Feleségére és gyermekeire utal.213 Kenese (Koller) Erzsébet Wass Albert baráti ismerőse, írónő.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak126Ma minden már csak volt. Bomba csapott a házba, s a városban ma már hordák rabolnak.”

Wass Albert naplójából214

1944. október 5–9.: Wass Albert fronton tett útjaira utalnak gróf Wass Endréné naplórészletei: „Egyszerre autó hajt elő, és bejön Albi. Kis fény, reménysu-gár, hátha biztat, itt maradhatunk. Velünk ebédel, szomorúkat mesél. Szalárdra nem mehetett már, négy órát késett, már bent voltak az oroszok. Marosvécs egy szép rom, Abafáját lángokban látta, és borzalmas dol-gokat hallott.”215

1944. október 9.: Wass Albert utoljára tesz látogatást Szentgothárdon. Innen Beresztelkén át visszamegy csapatához. Wass Endréné kérésére búcsúszavakat írt a Vendégkönyvbe:216

„Régi emlékek fájó melegével a szívemben búcsúzom a régi otthontól, melyet elsöpör ma a történelem vihara.

De hiszek abban – ha van Isten valahol az életek és sorsok fölött –, hogy visszatérünk egyszer, s a ház, mely fölnevelt,

újra otthonná válik, hogy kivirágozzon belőle új évszázadokra a győzedelmes élet.”217

1944. október 10.: „Amikor összeomlott szemem láttára Erdély, sokadmagammal, akik erdélyiek voltunk, bevonultam a parancsnok-ságra, Veress Lajos altábornagy irodájába, és tisztelettel kértük, hogy szereljen le minket, hogy mehessünk haza, hogy maradhassunk otthon, bármi is történjék Erdéllyel, mert ott a helyünk, mert az erdélyi nép a mi népünk, a mi vérünk, s mint ahogy azelőtt is, a Román Királyság megszállása alatt is képesek voltunk ahogy lehet élni, és ahogy lehet védelmezni a magyar népet, ugyanúgy azt gondoltuk, meg fogjuk

214 WAL215 Gróf Wass Endréné naplójából, Szászrégen és Vidéke, 2002. március.216 Gróf Wass Endréné naplója, Szászrágen és Vidéke, 2002. július.217 Uo.

Wass Endréné naptár-

bejegyzései

Életrajzi események 127tudni tenni ugyanazt a Román Köztársaságon belül is. 38-an jelent-keztünk tisztek ezzel a kéréssel218. Veress Lajos altábornagy könnyes szemekkel szorított kezet 37 kézzel, és haza engedte őket azzal, hogy éljetek, ahogy tudtok és holtotokban is maradjatok meg jó székelynek. Nekem azonban nem nyújtott kezet, nekem azt monda Veress Lajos akkor a kolozsvári hadtest parancsnokságon, téged pedig nem enged-lek el. Reád kötelességet adok, neked ki kell menned nyugatra, szembe kell fordulnod azzal a viharral, ami bennünket elsodort, és meg kell mondd a nyugat népeinek, hogy mi történt velünk. Így kerültem én ki szabad földre, honfitársaim, én nem menekültem semmi elől, én feladattal jöttem, s ahogy a parancsot kaptam, szembefordultam a szél-lel, mint a havasi farkas, magamban, egyedül és azóta is jövök.”219

1944. október 10.: Wass Albert utolsó kolozsvári emléke. Tér-dep lő apáca a Szent Mihály templom előtt.

1944 októbere

„– S a legkeserűbb élményem? – Gróf Wass Albert fölvonja a szemöl-dökét. – Sohasem felejtem el azt sem. Pontosan négy évre rá történt. Ősz volt újra, ősz eleje, 1944. Az orosz tankok ott dübörögtek már a Feleki úton, zúdultak alá Kolozsvárra. Repülőgépek bombázták az állomást s a város északi részét. Román repülők. Mint Fónagy János vezérkari ezredes, hadosztályparancsnok segédtisztje, az utolsó ka-tonai gépkocsin nyargaltam lefelé a Tordai úton, a Nemzeti Színház-nál be a Deák Ferenc utcába, s a Mátyás térre érve jobbra fordultam, le a Szamos hídja felé. Az utcák üresek voltak, halálosan üresek, mint éjfélkor a temetők. A Mátyás szobor megett ott állt komoran, gyö-nyörű szépen a Szent Mihály templom, s szemben vele, a Bánff y-pa-lota mellett mindjárt, az apácák gondozásában lévő Központi Szálló és Étterem előtt két szürke apáca térdelt a szennyes járdán, imára tett kezekkel, s néztek föl a templom tetején csillogó aranykeresztre. Némán, mozdulatlanul. Két apró kis megrettent emberi lélek a nagy üres térségen, ágyúszó és tankdübörgés közepette. Szörnyűséges látvány volt, összeszorult tőle a szívem, s legszívesebben kiugrottam volna a száguldó kocsiból, géppisztollyal a kezemben, hogy agyonlő-

218 „Amikor Kemény Bélával és Gézával, a Bánffy fi úkkal, három Bethlennel és négy Telekivel beálltunk mi is azok-nak a sorába, akik 1944 októberének elején leszerelésünket kértük tőle, hogy otthon maradhassunk népünkkel.” WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos interjúja.

219 WA-MP, Wass Albert San Franciscó-i beszéde.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak128jek minden idegent, aki be meri tenni a lábát Kolozsvárra. A Szamos hídján egy német különítmény várt a kocsinkra, s alig robogtunk át, fölrobbantották mögöttünk a hidat. Jobb kéz felől, az Astoria szál-lodával majdnem szemben, romokban hevert egy épület, s a romok még porzottak, mintha füstöltek volna. Alig nehány pillanattal az-előtt érhette bombatalálat. Az Uránia fi lmszínház épülete volt, aho-va diákkoromban, jó húsz évvel azelőtt, gyakran jártam amerikai cowboy-fi lmeket nézni. Abban a pillanatban éreztem, tudtam, hogy a világ, az én világom, amiben felnőttem, menthetetlenül összedőlt, elpusztult és befejeződött.”220

1944. október 11.: Kolozsvárra bevonulnak a szovjet 27. had-sereg és a 18. lövészhadosztály csapatai.

1944. október 11.: Kolozsvárt elfoglalják a szovjet csapatok. D. Veress Lajos, hadseregparancsnok a kormányzó katonai iroda vezetőjéhez írott leveléből: „ Kicsiben: hadseregem be van kerítve.

Nagyban: hazám sorsa meg van pecsételve.” 221

1944. október 11-15 között: Wass Ráchelt, Wass Albert nagy-nénjét vacsora közben, a társaságukra törve, gépfegyverrel leka-szálták az oroszok az Óváry-házban.

1944. október 15. 11 óra 50 perc: D. Veress Lajos, a 2. magyar hadsereg parancsnoka kiadja a visszavonulási parancsot.

1944. október 16.: Veress Lajos vezérezredes a IX. hadtestnek az Erdélyből való visszavonulását kívánta előkészíteni, illetve Szatmár védett helyeire menteni hadseregét. Előző este a had-iparancsot erre már kiadta, erről értesítette is a német katonai vezetést, de teljesítésére nem került már sor, csak néhány nap múlva, mikor a német hadtestparancsnokság is ezt a bizton-ságos visszavonulást választotta, sikeresen.222 Veress Lajos hadtestparancsnokot kora hajnalban a tasnádszántói főhadi-

220 WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos: interjúja.221 DVL-HSP222 Reszneki Zákó András: Őszi harcok 1944, kivonat Veress vezérezredes kihallgatási jegyzőkönyvéből,

Kráter – Hungaria, 1991.

Életrajzi események 129szállástól 1 km-re (Pócspetri irányában) tartóztatta le egy német páncéloskötelék s egy hegyivadász csoporttal érkezett SS-különít-mény. Nagykárolyban Friessner vezérezredes elé vitték, aki „ver-raternek” (árulónak) nevezte. Innen Csalánoson, Mátrafüreden keresztül Budapestre vitték, ahol előbb őrizet alatt a Royal szálló-ban, majd a Margit körúti bünte-tőintézetben helyezték el. Később a tél folyamán Sopronkőhidán tartották őrizetben.223

1944. október 16.: Wass Albertet is ekkor tartóztatták le, de másnap elengedték. Ugyanakkor emléke-zéseiben a vallató SS-ek fölösleges és durva kínzásáról számol be: „»vallatás« ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték sorba.”224 Feltehető, hogy Atzél Ede, Wass Albert uno-katestvér-bátyja is ekkor veszti életét. Nyomtalan tűnt el a had-színtér környékéről. Feladata volt kapcsolatot tartani a szovjet hadvezetéssel, de a jól informált SS-védelmi alakulatok is tudtak tevékenységéről.

1944. október 16.: Kovács Gyula vezérőrnagy225 átveszi a IX. hadtest parancsnokságát, ahol Wass Albert szolgál, s amely korábban a 2. hadsereg törzse volt.

1944. október 17.: „Ma elhagyjuk Erdélyt. Vissza, mindég csak vissza, és Erdély elmarad. Erdély. Otthonom, hazám. Családom, fajtám nyolcszáz esztendős talaja.”226 Itt már bizonyos, hogy az altábornagy mellett folytatja a harcokat, feltehetően csatlakozva a törzshöz. „A 2. magyar páncéloshadosztály október 16-án a reggeli órákra befejezte visszavonulását – Nyíregyháza délkelet körzetébe: a

223 ISZSZ-EHÚ, 160. old. L. még: NI-MTV, Vesztünkbe rohanunk 168–171. old. Hivatkozás DVL. vissza-emlékezésére: Új Látóhatár, 1970. 2. szám.

224 WA-ZST-Ö, Lapohos Andrásnak írt levele225 Decembertől altábornagy226 WAL

Dálnoki Veress Lajos

vezérezredes

Esztendők, amik tízszeresen számítanak130Balkány, Nagykálló, Nyírbogát, Nyíradony vonalra. A páncéloshad-osztály páncélos részei pedig folytatták visszavonulásukat a Tisza mögé – Nyékládháza (Miskolc-dél) térségébe. A 25. magyar gyalog-hadosztály csapatai az előző napi hadseregparancsnak megfelelően Nyírvasváriban, Piricsén és Nyírbátorban gyülekeztek. A hadosztály – parancsnokság Nyírbátorban – a Szikszai utca 5. szám alatt, a Mándi-kúriába települt. A 65. határvadász-csoport és a 2. székely tüzérosztály részei Nyíregyháza felé vonultak vissza.”227

Visszafelé harcolva…

„Veress tábornokot 1944. szeptemberében vá-ratlanul letartóztatták a németek. Szárnysegé-deként én is erre a sorsra jutottam, de rangom-nak köszönhetően néhány nap múlva szabadon engedtek, és visszanyertem előbbi pozíciómat: Veress tábornok utódjának, Kovács tábornok-nak az adjutánsa lettem. Az ő távozása után ugyanebben a tisztségben maradtam Fónagy tábornok, majd Tilger tábornok mellett is.Októbertől csapataink Erdélyen majd Magyarországon keresztül vonultak vissza, erős orosz-román támadások közepette. Ennek el-lenére mégis elég sokszor sikerült hosszabb-rövidebb időre vissza-hódítanunk egyes városokat és falvakat, ahol a románok és oroszok néhány napot töltöttek. Amit ott láttam, sohasem tudom elfelejteni: halálra erőszakolt ma-gyar lányokat, egészen kicsiket, hároméveseket is, megcsonkított, lefejezett magyar férfi akat és nőket. Az a gonosz vérengzés, amelyet a románok és oroszok a magyar civil lakosság ellen elkövettek, min-dent felülmúlt, amiről valaha is hallottam.”228

1944. október 26.: Nyírbátor visszafoglalása.

1944. október 28.: „Mezőkeresztúr és Poroszló között vagyunk. Miskolctól délre”229 – írja ezen a napon keltezett magánlevelében Wass Albert. A történészkutatók így látják hadtestének akkori

227 ISZSZ-EHÚ228 WAÉ, Rövid önéletrajz229 WAT, 34. old.

Kovács Gyula

Életrajzi események 131hadmozgásait: „Még folyamatban volt a Wöhler hadseregcsoportnak alárendelt IX. magyar hadtest csapatainak visszavonulása a tiszai átke-lési körzetek felé… A IX. magyar hadtest – Nyíregyházától és Rakamaz szélességben végrehajtott – visszavonulását a 9. magyar határvadász-szakosztály fedezte az utolsó visszavonulási lépcsőben… Október 28-án virradat előtt a 27/4. ágyús üteget egy – az erdőben megbúvó és a kitörésből lemaradt – szovjet támadás érte. A magyar harccsoport fel- vette a szovjet alakulattal a harcot: egy löveg és két magyar géppuska vette tűz alá a támadó szovjet egységet. Számos szovjet katona elesett, és 62 katona magyar hadifogságba esett a magyar csapatok vesztesége nélkül… A 9. magyar határvadász szakosztály csapatai – a 28., 29. és 30. magyar gyalogezredek és a 27/II magyar tüzérosztály négy ütege a Büdszentmihály (Tiszavasvári) és Tiszadob közti utakon vonultak visz-sza, s a határvadász hadosztály élei október 28-án du. 18 órára elérték a tiszadobi Tisza-hidat.”230

1944. november 3.: Wass Albert Egerben állomásozik.231

1944. november 8.: Az Emberek a szörnyek ellen című írása alap-ján feltételezhető, hogy Wass Albertet bevetették a tiszaföldvári csatában.

Védelmi vonal Tiszafürednél

„1944. november 8. Sohasem felejtem el ezt a napot. Az ég kék volt, hideg északi szél fújt az Alföldön, hűvös volt az idő. Odafenn a ma-gasban ludak húztak el dél felé, bánatos hangjuk messzire szállt a csípős hidegben. Ragyogó nap volt. Egyedül a keletről érkező tompa robbanások emlékeztettek arra, hogy tulajdonképpen a háború ho-zott minket ide, holott leginkább vadászkirándulásra emlékeztetett az egész.De nem az volt. Parancsba kaptuk, hogy foglaljuk el a tankelhárító lövészgödröket, amelyeket a gyalogságunk ásott öt kilométerre Ti-szafüreden túl. Védenünk kellett a várost és a hidat a keletről érke-ző, ellenséges orosz tankok ellen. Nyolcvankét emberből állt a külö-nítmény, amelyet Zsilinszky százados és én vezettünk.

230 ISZSZ-EHÚ.231 Uo.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak132Ez volt a tankelhárító csapat, jóllehet egyikünk sem látott még tan-kot soha. »Különös kiképzésünk« során megtanultunk a német Pan-zerfausttal lőni (a páncélöklöt mi »kályhacsőnek« hívtuk) úgy, hogy néhány ócska vaskályhát hősiesen megsemmisítettünk egy Tisza-parti zöld réten. Most pedig élesben, igazi tankok ellen vetettek be minket, amiket eddig csak a fi lmhíradókban láttunk.”232

1944. november 10.: Balassagyarmaton „az árvaszéki elnök volt irodájában” írja naplóját: „Sok minden eltelt. Nagy utat tettünk meg, térképen és lelkünkben is bent. Elmaradt Erdély, mint egy messzi-mesz-szi föld, mely múltunkat és vágyainkat rejti.”233

1944. november: A család tagjai később Győrben Apor Vilmos püspöki székhelyén kapnak menedéket. Wass Albert felesége a gyerekekkel előbb Nagycenken húzódik meg, majd decem-bertől már Sopronban laknak (Pailini Mayer u. 8. I. emeletén, Fónagy tábornok bérelt lakásában).

1944. december: A budapesti Nemzeti Színház műsorra tűzi a Tavaszi szél című drámáját, de a nyilasok betiltották az előadást. Wass Albert honvéd egyenruhát hordott, s nem volt hajlandó fölesküdni Szálasira.

1944. december 16. után: Wass Albertet rövid soproni tar-tózkodását követően ismét frontközeli állomáshelyre küldték: „Már nem vagyok Sopronban. Hirtelen újra szükség volt reánk és vonalba kerültünk. Nagyon szép vidéken vagyunk, ami feltűnik a sok síkság után.”234 Valószínűleg a 20. gyaloghadosztállyal harcol előbb Fónagy János, majd Tigler Ferenc parancsnoksága alatt. December közepétől feltehetően a Balaton-felvidék–Bakony–Vértes vonal készenléti hadtesteinek valamelyikében állomásozott. „Vannak erdők, szelíd hajlású hegyek.”235

1944. karácsony: „Wass Albert karácsonyi szabadsága alatt – mint hírlik – hozzáfogott egy színdarab megírásához, melynek főszereplője egy magányos havasi ember. Készül továbbá külföldi tapasztalatai alapján

232 WA-V, Emberek a szörnyek ellen, Bodóczky Miklós fordítása.233 WAL234 Uo.235 Uo.

Életrajzi események 133egy az erdélyi magyar sorsról, múltról szóló érdekes kötete Névtelen hősök földje címmel, amelyet mindjárt németül is ki akar adatni, hogy ellensúlyozza azt a sok tévnézetet, amely különösen délkeleti szomszéda-ink propagandája folytán Európa-szerte szárnyra kél Erdélyről. Nem propagandamunka ez, hanem az elbeszélés és a tanulmány határán járó próza. Olyanféle őszinte vallomások, szubjektív reflexiók sorozata, mint aminővel a Titokzatos őzbak történetével lepte meg a közönséget.”236

Wass Albert szerepe a magyar katonai alakulatok visszavonulásában

(1944. ősz – 1945. tavasz)

Wass Albert elsősorban magyar honvédő katona volt, karpa-szományos zászlós alhadnagyi rangban a 2. magyar hadsereg-ben. Később a 9. törzshadosztály, majd a 20. gyaloghadosztály irányításában szárnysegédként nélkülözhetetlen feladatokat látott el mind a hadszíntereken, mind pedig a civil lakosság megmentésében és háborús exodusának biztosításában.„Onnan kezdve a Szilágyságon át Szatmárnál harcoltunk az orosz-szal – nem román csapatok voltak azok, hanem oroszok. Azután a Tiszánál védelembe rendeltek minket. Akkoriban Fónagy vezérkari ezredesnek voltam a tisztje. A harc egészen addig tartott, míg Sop-ronnál elhagytuk Magyarországot.”237 „A harcvonal úgy volt, hogy egy magyar hadosztály, egy német had-osztály, egy magyar, egy német. A németek pedig akkor már nem harcoltak, a németek akkor sétáltak haza. Gyalog megindultak haza, és nem álltak meg. Mi tartottunk egy harcvonalat a Kárpátokon, az első dolog, amit megtudtunk, hogy az orosz mögöttünk van. Közben a kétoldalt a németek visszavonultak. Mi is visszavonultunk, és így harcoltunk, vissza egészen a mai Ausztriáig. Igen, az régi magyar terület volt. Onnan aztán Bajorföldre kerültem, ott vészeltem át a háború végét. Az igazság az, hogy engem soha senki le nem szerelt, és soha le nem tettem a fegyvert. Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen magyar honvéd, aki még mindig honvéd, de egyike vagyok azoknak, akik tulajdonképpen még ma is katonák. Soha senki, se az orosz, se a magyar, se az amerikai, soha senki bennünket le nem sze-relt”.238

236 WAÉ, Két Vaskereszttel érkezett haza…237 WA-MÖ, Ifj Szalay Róbert fi lminterjúja238 WA-MP, Kolossy Sándor interjúja

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1341945. március 26.: Rábaszentmihályiban védekező harc a heves

támadókkal szemben. (Feltehető Wass Albert itteni részvétele is.239)

1945. március 31.: Wass Albert tábornoki kapcsolatai révén a civil menekültek kísérőjeként száll fel a Sopronból Nyugat felé tartó vonatra, amelyen a magyar tisztek családjai is utaztak, köztük saját felesége és négy gyermeke. Wass Albert az utolsó szerelvénnyel hagyta el a pályaudvart. „1944 nyár derekán én tettem föl őket anyjukkal együtt Kolozsvárt a menekülők vonatjára, és 1945 Húsvétján újra csak én magam szedtem föl őket Sopronban, hogy együtt hagyjuk el Magyarországot, örök időkre, egy ócska katonavona-ton, versenyt rohanva az orosz tankokkal.”240

1945. húsvét: „A magyar határt 1945 Húsvétján léptük át Sopron megett, és bizony nagy és nehéz lépés volt.”241

___________________

1945. április: „Ausztrián és Csehszlovákián keresztül a bajororszá-gi Bleibachba érkeztünk, ahol elfogyott az üzemanyagunk. Itt találkoz-tunk amerikai csapatokkal.” 242

Szállás Bleibachban és egy portré az íróról

„Bajorországban, egy Bleibach nevű faluban végeztük utunkat, mi-kor mozdonyunkat kilőtték, és mi fölszaladtunk egy hegyre a falu felett, míg fejünk fölött egymást ágyúzták a németek meg az ameri-kaiak. Egy jószívű bajor házában kaptunk szobát a trágyadomb fö-lött. A jószívű bajor neve Raab volt. Jó hosszú ideig ott éltünk együtt Szabó Lászlóval, egy budapesti építésszel és színésznő feleségével, Tahy Anna Máriával. Évekkel később Szabó Laciból híres festő lett Argentínában, ő festette meg Evita Peron portréját is. Az én ottho-nom falán csüng azonban legelső portréja: ugyanis rajtam tanulta a mesterséget. Ez a festmény halálom után Vid fi amé lesz, mivel fi aim között ő a legidősebb és egyben a leghűségesebb is.”243

239 SZSZ-KHM240 WA-V-A, Bújdosásban241 WA-MÖ, Beszélgetés Dunai Ákossal242 WAÉ, Rövid önéletrajz243 WA-V-A, Bújdosásban

Életrajzi események 1351945. tavasz: A családot az amerikaiak a regensburgi POW-

táborba244 vitték, majd visszaengedték Bleibachba, ahol 1949 májusáig maradtak.

1945. augusztus: az első magyar összejövetel Bajorföldön. (Több mint 1 millió magyar kivándorló tartott Németországba, de 90%-a visszajött a hazájába.) 245

1945. november – 1947. november: dohánykertészetből élnek, ez elég jövedelmező foglalkozás, mert a fekete-cigaretta nagy érték, főleg csereviszonylatban.

Vadorzó élet a Bajor-erdőben

„Menekült-életemet a Bajor-erdőben kezdtem, Bleibach neveze-tű falu fölött az erdőben, ahol bizonyos Raab nevű bajor paraszt-gazda padlásszobájában leltem szállást. Ebben az időben vadorzó voltam, hogy fi aim húst ehessenek. Fát döntöttem az erdészetnek, erdőt mértem az amerikaiaknak, dohányt termeltem, s árultam a cigarettát tejért, vajért, krumpliért, kenyérért. Megírtam közben öt könyvet, fatönkön ülve, s másik fatönkre téve írógépemet egy erdei tisztáson.”

1945. december 23.: Tahy Anna Mária színésznő, aki 1941–42-ben a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt, a férjével együtt ünnepel a Wass-családdal. „Két magyar család az idegenben. Első Karácsonyunk az idegenben, egy földúlt, megcsúfolt világ közepén. Némán állunk, s nézzük a gyertyák lángját. Valami tétova, Istenkereső imába kezdek, s utána zokogva a vállamra borulsz, s együtt siratunk el régi Karácsonyokat.”246 (Wass Alberthez 1950 elején ért el a színésznő halálhíre.) Wass Albertnek több német nyelvű verse is fennmaradt ebből az időből. 247

244 Prisoner Of War = hadifogoly245 WAU, Bárdy-riport246 WA-V-A, Kendőt lengetek egy kismadár után247 WA-MV

Esztendők, amik tízszeresen számítanak136Weihnachtsgebet, 1945

Du lieber, guter Heilend Du!Ich bitte Dich, jetzt hör mir zu.Der kleine Huba vor Dir steht,mit reinem Herzen zu Dir fl eht!

O, gib, dass nun auf disser Weltder wahre Frieden sich einstellt.Segnend halte Deine Handüber unserem Vaterland.

Vor Dir knie ich nun nieder:gib uns unsere Heimat wieder.Lass uns dort nach allen Mühenunsere Lieben wiedersehen.

Auch Deinen Segen fl eh ich herabfür die ganze Familie Raab.Dieses bittet voller Andacht,Huba von Dir zur Weihenacht!

Karácsonyi fohász, 1945

Égi Atyám, jó Istenem,hallgass meg, kérlek, légy velem:a kis Huba elébed állt,gyermekszíve hozzád kiált.

Add meg, Atyám, hogy Földedenszent béke, nyugalom legyen!Tartsd áldó és védő kezedszegény szülőföldünk felett.

Esdve kérlek, tekints le ránk,add vissza szép szülőhazánk:bajt, bánatot feledve mind,láthassuk meg szeretteink.

Életrajzi események 137Atyám, a Raab családra addmegszentelő áldásodat;áhítattal ezt kérem éntőled Karácsony ünnepén.

(Billinger Edit fordítása)

1946. március 13.: A Kolozsvári Népbíróság koncepciós perben elítéli Wass Albertet és édesapját, Wass Endrét, gyilkosságra való felbujtás miatt halál és vagyonelkobzás címen.248

Utólagos álláspont az ítélkezés okairól

„Wass Albertet távollétében, mint háborús bűnöst halálra ítélték – lényegében az egész erdélyi magyarsággal együtt! Érthető mó-don jut eszembe a Párizsban élő román politikus-író Virgil Ierunca, aki a Román Gulág című könyvében többek között azt is fejtegeti, hogy tulajdonképpen a fasiszták és a kommunisták összekevered-tek, fedezték egymást, és igyekeztek mindenkit eltenni láb alól, aki ismerte a múltjukat. Tehát, ezek a pribékek ítélték halálra Wass Albertet. Attól féltek, hogy hazatér, és lerántja az álarcot róluk. Egyébként, ez a fajta félelem és annak módszertana ma is divatos. De még mennyire! Föltétlen hangsúlyoznunk kell, hogy a Cot la cot – Vállvetve című antológia megjelentetését Wass Albert nemcsak írásaival, de pénzzel is támogatta, és állandóan összeütközésbe ke-rült a magyarokat és a zsidókat üldözőkkel. Sokat tudott azokról, akik később elítélték. És ezért ítélték el a törvénykezés futószala-gán. Tehát, a perújrafelvételen és a tárgyaláson az imént felsorol-takból kell kiindulni, és azok alapján kérni-követelni Wass Albert-nek nemcsak a fölmentését, hanem posztumusz rehabilitálását és

248 Az ítélet anyagát l. WAÉ 52–55. old. A kapcsolódó írások közül kiemelhető: A vádlott neve Wass Albert, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2000, újra közölve: PoLíSz 2003. február, Nagy Mihály Zoltán: Wass Albert háborús bűnpere (WAU), Vekov Károly: Tények és dokumentumok egy koncepciós per kapcsán (WAI)

A perről szóló kiadvány

Esztendők, amik tízszeresen számítanak138erkölcsi-anyagi kárpótlását is! Wass Albert és a többi magyar kato-natiszt halálra ítélését időben alig egy sikoltás választja el a románok székelyföldi és dél-erdélyi magyaröldöklés-sorozatától! Nem szabad egy ima vagy káromkodás erejéig sem megfeledkezni arról, hogy a mindenkori szélsőséges román hatalom iránytűje a bosszúvágy és az ortodox egyház volt. Az is maradt.”249

1946: Magyarországon tiltólistára teszik Wass Albert írásait a Jönnek! című riportregénye miatt. Sovinizmussal, irredenta pro-pagandával vádolják.

Wass Albert először üzen a Havasoknak

„A föld, a fa, az erdő, az ég kék színe, a patak, a rét, a virágok rajta és a fű: ez mind azé – egyedül azé –, aki nézi, látja, szépnek érzi, és ezen a szépségérzeten át a magáénak tudja mindazt, amit lát. A havas soha sem volt az enyém és mégis az enyém volt. Az Istenszé-ke, a Moldovánka, a Sesuc, az Andrenyásza Szalárd, a Belcsuj, a Ko-márnyik, mind, mind. Sokkal inkább az enyém volt, mint azoké, akik azt a földterületet a telekkönyv szerint magukénak mondhatták, de csak vagyontárgynak tudták a havast, az erdőket, a fákat, a virá-gokat és a medvéket. Vagyontárgynak, ami kamatozik, csereberélni lehet, ravaszkodni vele, ezt vagy azt venni az árán. Az enyém volt, mert amikor ott jártam, nekem volt kék az ég és nekem illatoztak a fenyők és minden virág nekem nyílott, nem a poros telekkönyvnek. Hidd el, Cike: olyan mindegy az, hogy mit írnak az emberek egy nagy könyvbe, valahol egy poros irodában. A fontos az, hogy a hegyek ott állanak a helyükön, és nem mozdítja el őket onnan sem a történelem szeszélyes játéka, sem az emberi gonoszság, sem a gyűlölet, semmi. A hegyek ott állanak, és egyedül csak azoké, akik szeretik őket, szé-peknek látják őket, és boldogoknak érzik magukat, ha egyedül lehet-nek velük. Szalárd és a többi hegyek mind a mieink maradnak, Cike, akármit is határoznak a perc-emberkék, a »ma-okosok«. Ha kapzsi falánkok lehabzsolják róluk a fákat: a fák kinőnek újra, és csak azt ismerik el maguk gazdájának, aki nem üzleti nyereséget lát bennök, hanem meglátja rajtok a hajnali harmat csillogását, megérzi az illa-tukat és elgyönyörködik bennök.

249 WAÉ, Bartis Ferenc: Wass Albert „koronatanúja”, Első közlés: Céh, 2003.

Életrajzi események 139Persze, ez nem százszázalékos vigasztalás, tudom. Van az életnek a szépségeken kívül anyagi része is, és ez a rész csúnya, közönsé-ges és sokszor nehéz. De amikor a Biblia azt mondja: »van, aki gon-dot viseljen a mezők liliomaira«, ez az emberi élet egyik legbölcsebb mondása. Mert valóban van, aki gondot viseljen a mezők liliomaira, és ez a Valaki gondot visel az emberre is. Valamiképpen mindig úgy adódik, hogy mikor az ember már azt hiszi: nincs tovább, akkor az utolsó percben valami jön. Valami közbejön, mint a mesében vagy mint a detektívregényekben. Valami egészen egyszerű, váratlan, de kézzel fogható csoda. És a vándorlegény tarisznyájából előkerül még egy hamuba sült pogácsa, a disznópásztorrá lett királyfi legyőzi a hétfejű sárkányt, és a gúzsba kötözött detektív elfogja az állig fegy-verzett betörőt. Így van ez kicsiben és nagyban, egyéni sorsban és a történelemben: valaki gondot visel a mezők liliomaira, és a liliomok nem pusztulnak el. Elpusztulnak a hétfejű sárkányok, óriások és uralkodók. De megmaradnak mindig a liliomok, a disznópásztorrá lett királyfi ak, a vándor szegénylegények. És a szegény asszony olajoskorsója sem mese, én ezt már három éve magam tapasztalom. Minden ember mellett van egy ilyen láthatat-lan olajoskorsó, amelyikből – csodák csodája – az utolsó csepp soha sem fogy el.”250

1946: Hontalanság hitvallása. A Magyarországon és Erdélyben elsősorban regény- és novellaíróként népszerűvé vált Wass Albert – fiatalkori műfajában – most az emigráns irodalomban először verssel jelentkezik.251 Érett, letisztult hang. Akaraterő, nagy fokútömörítés, retorikai letisztultság jellemzi ezt a máig emblematikus érvényű költeményét.

Hontalanság hitvallása

Hontalan vagyok,mert vallom, hogy a gondolat szabad,mert hazám ott van a Kárpátok alattés népem a magyar.

250 WAT, Levél Éltető Marianne-nak, 1946. november 16.251 Bethlen-naptár, PA Ligoner, Bethlen Otthon, 1946.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak140Hontalan vagyok,mert hirdetem, hogy testvér minden ember,s hogy egymásra kell, leljen végre egyszermindenki, aki jót akar.

Hontalan vagyok,mert hiszek jóban, igazban, szépben.Minden vallásban és minden népbenés Istenben, kié a diadal.

Hontalan vagyok,de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az életés maradok ez úton, míg csak élektöretlen hittel ember és magyar.

1946. szeptember: Wass Albert fia, Vid Passauban a Waeld wer-ke internátusban kezdi meg tanulmányait. Ebben az időben édes-anyjuk hatására a fiúk már otthon is a német nyelvet beszélik.

1946 tele: Erdélybe írt leveleiben elsősorban az irodalmi élet újraéledéséről érdeklődik.252 Szeretett volna írásaival jelen lenni az újjáéledő irodalomban. Arról, hogy koncepciós per során megvádolták, ekkor még tudomást sem szerzett. Új színdarabot, regényt szeretne Erdélybe juttatni.

Wass Albert a továbbélés erdélyi reményeiről

„Ha írsz, írd meg, hogy Molter és Kemény János miket és miként beszélnek rólam? Ez nagyon érdekelne, különösen Molter. Valamikor nagyon jó barátok voltunk, jobbak, mint Kemény Jánossal, És él-e még Kovács Laci, a Helikon szerkesztője? Ezt Kótay Pali is meg tud-ná mondani. És ő üzen-e nekem valamit? Kovács Laciékat nagyon szerettem. Ír-e még Kós Károly? Tudod, annyira semmit nem hallok ezekről, hogy tele vagyok kérdéssel.” [...] „Tudod, mire vagyok kíván-csi? Miképpen vélekednek ott rólam? Például Asztalos István, Jékely

252 WAT, Levelek Éltető Marianne-hoz, 1946. november–december.

Életrajzi események 141Zoltán, Kacsó Sándor, Kós Károly, Tavaszy Sándor? Akik mind igen jó barátaim voltak? Megváltoztak volna ők is?… Van-e ott is valami-féle megkötöttsége a »demokráciának«? Pl. hogy csak szakszervezeti tagok írhatnak, stb? Egy ilyen néven érkező darabnak vagy regény-nek mi lenne a sorsa? Ezt megbeszélhetnéd Kós Károllyal vagy Kótay Palival. A színdarab dolgát Tavaszy Sándorral. Akár levélben is.” A versében megírt töretlen hit vezéreli gondolkodását, ezzel tudja biztatni egyfajta földön túli, Istentől származó és Isten-ben bízó reménnyel az otthon maradott szenvedőket is: „Az öröm és derű visszatér még, Cike, ne félj. Mint ahogyan minden és mindenki visszatér, ami, és aki a szépet, a jót és az erkölcsöt hordozza bélyegként magán. Ha lassan is, tisztul a zavaros víz, de az idő kitisztítja. A szemét és az iszap, amit a vihar fölkavart benne, visszaülepszik újra a fenekére, és a parton előbújnak újra a virágok.” Molter Károly és Kemény János erkölcsi és politikai magatartá-sáról is megértő bölcsességgel ír Éltető Marianne-nak írt leve-lében: „Ne törj pálcát senki fölött, aki a mai szelek elé vitorlát feszít odahaza. Fontos, hogy előbbre vigye a hajót a szél. Évtizedek múlva már nem is az lesz a fontos, hogy miféle szél volt, csak az, hogy meg-maradt, s előbbre jutott a hajó. Én nem ítélem el sem Jánost, sem Moltert. Ha egy talpalatnyi helyet, egy emberi életet megmentettek, már érdemes volt.” Írótársai iránti nagyvonalú szeretete és megértő reménykedé-se a 38 éves erdélyi író pozitív személyiségjegyeinek megnyil-vánulása. Megértő hangja meghittebb, emberibb, mint Márai Sándornak későbbi emigrációja során az ittmaradottak kolla-borálását teljességében elítélő véleménye.

1947: A Rézkígyó című regény megjelentetése (Faragó Miklós kiadása, München). A kézirat a szerző ajánlásával: „Erzsébetnek hűséges szeretettel, Wass Albert”, hátul a hölgy kézírásával: Dósa Dánielné, Fadrusz u. 2. IV.253

1947: Az Erdők könyve című elbeszélés-, illetve mesekönyv kiadása (Faragó Miklós, München). A könyv németül is meg-jelenik Wass (Siemers) Éva fordításában. Részletekkel 1946-ban Karlsruhében (Stahlberg), majd 1947-ben Stuttgartban 253 BI-WAÉB.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak142Die Welt ist schön: Märchen vom Walden; Ein Buch zum Vorlesen címmel előbb Stuttgartban, majd Rosenheimben (utóbbi: Torknitz kiadása).

Az Erdők könyve fogadtatása

„A jótékony véletlen kezünkbe juttatta az Erdők könyve című, alig-hanem első emigrációs írását, mely 1947-ben gépírásos, durva pa-piroson sokszorosított furcsa notesz-formában, tán 90 kis oldalon kéziratként jelent meg. Fájdalmas, mély megindultsággal forgattuk. A magyar irodalom büszke virágoskertjét akkoriban már gyilkos szibériai szelek tépték-tarolták, tudtuk, hogy újat idekint kell majd teremteni, és Wass Albert meséskönyvére úgy néztünk, mint az első kikeleti hóvirágra, a télen, halálon vett első győzelemre.A kilenc kis tarka mesét az erdő tündéreiről, manókról, állatokról, virágokról, a »rontó« és a »gyűjtő« emberek gonoszsága elől a termé-szetbe menekülő költő álmodta, s a gyermekei lelkét féltő apa me-séli el, hogy ők is a szépre fogékony »látó« emberek legyenek, fű, fa, szirom, selymes harmat, édes madárszó és patakcsörgés barátaivá. Mert a gyűlölködés, irigység és önzés lakatjaival lezárt szívek csak akkor nyílnak meg a jóság, szeretet és békesség számára, ha előbb a világ szépségén való boldog ámulástól lehullanak róluk az ősi rozs-dás lakatok…”254

1947. január 28.: „Az élet itt sem könnyű, bár azzal az előnnyel jár, hogy akik a sarkunkra lépnek, legalább ismeretlenek és idegenek. De megvan a két szobácskánk, benne kályha, amire tüzet rakhatunk és fa, amit elégethessünk. Éhesek se maradunk soha, bár a jegyrendszer még ugyanolyan, sőt, szűkebb, mint volt egy évvel ezelőtt. Nyáron volt egy kis kertem, abban termeltem dohányt is, úgyhogy füstölni való is akad mindig. Persze, az élet egy nagy várakozási álláspont. Olyan váróterem-féle. Még jó, hogy a Jóisten ilyen furcsa mesterséget adott nekem, és így előnyöm van a sorstársakkal szemben, mert én legalább dolgozni tudok. Két színdarabom van készen, egy meséskönyvem – ez már németül meg is jelent – egy kis regényem, és most egy nagy hava-si regényen dolgozom, mely három kötetből áll. Első kötet címe »Tűz az Istenszékén«.255 Második: »Kunyhó a Komárnyikon« és a harma-254 WAÉ, Várady Béla: Wass Albert. Ek. Katolikus Szemle,VI/1. Róma255 A megvalósítás során az 1. rész címét Az ursubeli leányra változtatta.

Életrajzi események 143diké, ami egyúttal az egésznek a címe is: »A funtineli boszorkány«. Ezen kívül tervbe vettem egy másik regényt is, aminek a címe: »Hová?«256 (Ezzel akarom majd a Nobel-díjat megszerezni.)”257

1947. januártól: Wass Albert Plarnhofból címezi leveleit Erdélybe Éltető Marianne-hoz és Budapestre Dósa Dánielné sz. Kenese (Koller) Erzsébethez. Mint korábbi leveleiben is: mindkét asszonyhoz baráti ragaszkodással és nagy szere-tettel írja beszámolóit.

Éltető Marianne fényképe, 1946-ból, becenevei Cike, Buba

1947. április: Wass Albertnak Kenese Erzsébethez írott ápri-lis 11-i levele szerint a Budapesten működő Írók Szakszervezete e l u t a s í t o t t a a korábban már Baumgarten-díjas íróval való kapcsolatfelvételt. A hír mélyen megrendítette az írót. Erdélyi társai után a budapestiek sem vállalják a nyugatra szakadt író-társat. Lelki távolodása az anyaországtól is egyre jobban érleli emigrációjának további tudatos vállalását, az előrelátó erkölcsi és politikai lépések megtételét. Kenese Erzsébetnek írt levelében már elszánt válaszlépésben gondolkodik. Véleményalkotása keserű, de látnoki:

Budapest vagy a Tengerentúl?

„Budapest vagy tengerentúl. Az előbbi – ha az Írók Szakszervezete nem akar tudni rólam –, kilátástalan, és a család számára csak nyo-mort jelent. Az utóbbi pedig bár kecsegtető, bizonyos szorongással

256 Később: Adjátok vissza a hegyeimet!257 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz, 1947. január 28.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak144tölt el. Nem lelkiismereti szorongás ez, hiszen ha nem vesznek fel az írók közé, úgy ez azt jelenti, hogy nincs szükségük a magyaroknak reám. Inkább az érzelmek szorongása ez, a honvágyé, mely megfáj-dul a gondolatra, hogy a régi hegyektől még messzebb kell vándorol-ni, ahonnan hazajönni talán soha nem lehet. De ha választani kell: inkább vagyok kóborló farkas idegen erdőkben, mint ketrecbe zárt kutya saját udvaromban.” Írói öntudata töretlen: „Akármerre megyek: a tarsolyomban viszek útravalónak két regényt és két színdarabot. Egy mesekönyvet és egy rövidebb írást, melyet Orvosságos könyv cím alatt ismer már az itt élő magyarság.”258 Elsők között ismeri fel a fi ait magától elűző Haza (Nemzet) bor-zalmas tékozlását: „Ha arra gondolok, hogy ez a sok tehetséges em-ber idegenbe kényszerül vinni ötleteit, munkáját és képességeit: sírni szeretnék! Lehetséges az, hogy a magyarság kivesse magából tudó-sait, feltalálóit, szakembereit? Nem őrült balgaság az, hogy önfejű makacssággal elűzi azokat, kikért más országok versenyeznek?”A nemzetben és/vagy emberiségben gondolkodás együttes vál-lalásában is az emigrációs élet oldalára billen Wass Albert mér-lege: „Egy ember értéke nem csupán a saját fajtája szempontjából érték, hanem az egész emberiség számára az. S ha a saját fajtája elvakult balgaságában eldobja magától ezt az értéket, hiba volna azt felhasználatlanul hagyni emiatt. Talán egyszer még hasznára válik a magyarságnak is, ha egyik-másik fi a távol, idegenben híres ember lesz. Ez az én álláspontom, Erzsébet. Ha a között kellene választa-nom, hogy a »Mucsa és Vidéke« vagy a »Times« munkatársa legyek, gondolkodás nélkül választanám a »Mucsa és Vidékét«. De ha arról van szó, hogy csak újságkihordó lehetek a »Mucsa és Vidéke« mel-lett, akkor már úgy érzem, hogy a »Times«-nál a helyem. Még min-dég többet tudok használni népemnek, mintha napszámossá leszek Mucsán.”És hol van a nagy író már-már gyermekes ragaszkodása ha-zájához? Erdélyhez? Nemzetéhez? Mi vezéreli a lélekmélyben, ami Reményik Sándor költői és Nyirő József, Makai Sándor írói utódjává teszi egy személyben? A remény, a remény él a szavai alján: „Talán egyszer hazahív-nak. És akkor gyalog is, és ha nem lesz már lábam: a hasamon csúszva! De hazamegyek. Bármikor és bárhonnan. Nem akarok

258 Uo.

Életrajzi események 145azonban kéregető koldusként, árokparton hazavánszorogni, hanem úgy akarok hazamenni akkor, hogy külföldön is tisztelettel nyissák ki előttem a kapukat, és ezt a tiszteletet vigyem haza, »madárlátta eleség«-képpen az én népemnek.” 259

1947. május 27–29.: Wass Albert két távoli asszonynak szin-te azonos napokon küld levelet. A feladás dátuma Kenese Erzsébetnek 1947. április 27-én, Éltető Marianne-nak pedig május 29-én. Ragaszkodása hozzájuk és őszintesége, biztató részvéte és jelenléte sorsuk alakításában is, az idő távolából szemlélve megejtő, megdöbbentő.

Már több mint két éve Bleibachban

„Kimondhatatlanul fáj visszagondolni a múltra, és leírhatatlan un-dort érzek, valahányszor gondolkozni kezdek tömegen, népen, em-beriségen. Az ember az Isten legcsúszómászóbb teremtménye, az bizonyos. És a tömeg, bármilyen nyelven beszél: béget, mint a bir-ka, és csak a hajcsárok botját meg a kuvaszok fogait tiszteli. S arra megy, amerre szól a kolomp. Őrült, aki népért, emberiségért valamit is feláldoz önmagából. A hála csak a sikert ismeri el mértéknek, s addig tart, ameddig a siker gyümölcsözik. Ilyen az ember. Nem hi-szem, hogy Mucius Scaevolának öreg napjaira nyugdíjat adott volna a római nép, amiért a fél karját ronccsá égette érte. Én ma így élek: felkelek a nappal, s ha kinézek az ablakon, kint a tisztás szélén őzek legelnek. Reggeliig fát vágok és kapálok a kert-ben. Utána leülök az írógép mellé, és dolgozom. Késő délután újra a kertben végzem a munkát, és este, ha jut idő, sétálok egyet az erdőn. Az idő rettenetes gyorsasággal telik, szinte fut. Már több mint két éve élek itt!”

„Föl kell építsem az életet, ami ledőlt. Föl kell neveljem a fi aimat, mert ez a kötelességem. Lábuk alá kell adjam ezt a földet, amit Isten arra teremtett, hogy békében éljen rajta az ember, és boldogan. És úgy kell lábuk alá adjam, ahogy Isten akarta, amikor megalkotta.

259 WAT, Levél Kenese Erzsébethez, 1947. április 11.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak146Hogy békések és boldogok lehessenek. S ez ma nagyon fontos feladat! Nem vagyon, rang, igény: nem ez a fontos. Az a fontos, hogy boldo-gok és megelégedettek legyenek abban az életformában, amit élniök lehet. S ehhez egy olyan föld kell, amelyiken béke van és igazság. Hol van olyan szöglete ennek a világnak ma?”260

1947. augusztus: Te és a világ: tanítások – útravalóul című kötet kiadása (Magyar Betű sorozat, Vilsburg).261

Tanulj meg örvendeni

„Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van nap-sugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj

meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük, és többet azzal, ami még a világ szépsé-géből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.”

Részlet a könyvből262

Kézileg készített borító

1947: A láthatatlan lobogó című verseskötet kiadása (Bethlen Kiadó). Komoly öntudatról, önértékelésről vall a kötet mottója-ként élre helyezett költeménynek már az első szakasza is:

„Tudom: a költőt megveted.Elűzöd és kigúnyolod.

Én szent, szomorú, bűnös Szodomám.S én mégis egy vagyok Veled:A szemtanú. A lelkiismeret.”

260 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz, 1947. május 29, két részlet261 WA-KM-TV262 Te és a világ. L. WA-KM-TV

Életrajzi események 147A hontalanná, bozgorrá tett erdélyi, illetve a Kárpát-medencei

magyarság szavát halljuk ki a legszebb költeményekből (Dalol a honvágy, Mikor a bujdosó az Istennel beszél, Hontalanság elégiája, A bujdosó imája, Magyar cirkusz, Nagypénteki sirató, Üzenet haza, Hontalanság hitvallása, Láthatatlan lobogó). Újabb és újabb kiadá-sai rászolgáltak az olvasók szeretetére, és növelték az emigrá-cióban Wass Albert jogos hírnevét. A kiadások dátumai: 1947., 1948. (München), 1953. (Cleveland). 1957. (München), 1969. (Astor Ville).263

1947. október 30.: Münchenben tartott Wass Albert felolvasást.

1947. november: Wass Albert Eggenfeldenben is előadást tar-tott. Utóbbi helyen egy napig együtt tartózkodott a híres lélek-látó jóssal, Kelével, akihez a korszak történelemverte áldozatairól ajánlott később egy nagyszerű verset.

„Mert minden mögött, ami emberi,a rejtett összefüggést keresi.

A titokzatos aranyfonalat,mely valahol a mélységben halad,

s túl emberen és sorsokon felülegy fenséges titokban elmerül.

Hányszor gondolta már, hogy megtalálta!De beleveszett újra a homályba,

és nem maradt más, csak a vak zavar,az örvény, amely sorsokat kavar,

a rontás, amely lelkeket emészt,és bánatot lát csak és szenvedést,

és embert, hitványt, porét, aljasat,ki rothadást rejt rongyai alatt.

263 Wass Albert máig legteljesebb versgyűjteményét l. WA-MV

Esztendők, amik tízszeresen számítanak148Csak nézi, nézi tehetetlenül,míg minden bánat benne összegyűl

s úgy áll a roppant súly alatt, hajolva,akárha költő, vagy próféta volna”

(A Léleklátó, részlet, 1947. november)

1947. november: Regensburgban Albrecht főherceg iro-dalmi műsorra hívta az emigráció magyar kiválóságait. Wass Albert Kinga című versét Szabó (Tarján) Annamária adta elő. Az előadás után a Wass házaspár és menekülttársai a főherceg vendégei voltak: „Albrecht főherceg menekülése idején Regensburgban rendezett egy magyar írói estet. Albi és Nyirő József is részt vett rajta. Kik is vol-tak még száműzetésben akkor? Kele János. Ez 1947–48-ban lehetett. Ekkor még német újságok sem jelentek meg rendszeresen. Az öreg Albrecht főherceg családjával együtt a Thurn und Taxis német főúri család264 kas-télyában lakott, akik nékik rokonaik voltak. Szabó Annamária vagy Tarján Annamária adta elő az Albi versét, a Kingát. Székely ruhában adta elő, abban a székely ruhában, ame-lyik a menyem, Ágnes265 édesanyjáé volt. Abban szavalta ő el a Kingát körülbelül 1947-ben Regensburgban. Akkor az irodalmi est után meghívtak bennünket Albival a Thurn und Taxis-kastélyba, ahol egy lakosztály Albrecht főhercegnek és feleségének volt a szál-láshelye. Mind megtartották még a régi szokásokat. Úgy nézett ki az egész, mintha a múltban volnánk.” 266 Wass (Siemers) Éva visz-szaemlékezése alapján feltételezhető, hogy az Új székely sirató hangzott el. Kinga címen nem tudunk róla, hogy fennmaradt vers Wass Alberttől. Az ünnepi alkalomhoz illőnek találhat-juk az emigrációs lelkiállapot e fájdalmas összefoglalóját:

264 Wass Albert korábban megbízást kapott az amerikai katonáktól, hogy kimérje Thurn und Taxis her-ceg erdeit a számukra, negyvenezer holdat, amit ők az emlékező feltevése szerint haszonbérben használtak. L. SZR-FP.

265 Dr. Andreas Wass von Czege felesége: szül. Dely Ágnes Szászrégen.266 WAU, Szabó T. Ádám interjúja Siemers Évával.

Albrecht főherceg

Életrajzi események 149Új székely sirató

Istenem, Istenem, de elhagytál engemhontalan bujdosni messzi idegenben.Apámot, anyámot, szép kicsi húgomatodahagyád veszni az nagy erdők alatt,az nagy erdők alatt, hol halálra hagytadszép kücsüny falumat.

Verje meg az Isten azt, ki ottan mulat!Verje meg az Isten, átokkal lesújtsaazt, ki tette lábát erdei útra,arra, ki hegyen át székelyföldre vezet!Sorvaszd el, Úristen, átokkal a kezet,azt, ki hozzáére apámhoz, anyámhoz,szép leány-húgomhoz, én székely fajtámhoz!

Szép leány-húgomat rablók leszakaszták,apámot, anyámot rabláncon most hajtják,idegen utakon, nagy hegyi utakon,hogy én székely falum pusztába maradjon.

Istenem, Istenem, sírva vezekelném,ruhámat megtépném, magam megaláznám:csak add, hogy pusztuljon földünkről az ármány!Nagy hegyi rablóknak, gonosz kínozóknakhogy jöjjön halála,szegény székelyeknek szabadulására.

Istenem, Istenem, ne nézd gyönge voltom,gyönge asszony-voltom:én árva népemet, szánd meg, Uramisten,földönfutó-sorson.Tudom én: mi bűnünk. Árva fajtám vétke.Pogány nagy gazoknak sima nyelvjárása,sima nyelve után fekete korbácsa,szegény székelyeknek ez lőn pusztulása.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak150De ki minket egyszer mégis hazavezet,áldd meg, Isten, azt a csodatévő kezet!Add, hogy olyan legyen, mint a hegyi orkán:fojtsa a szót gonosz nagy gazoknak torkán,söpörje az földet eleitől végig,lángoljon bosszúja föl az magos égig,apánkért, anyánkért, kicsi húgocskámértmegfi zessen nékik tűzzel, vassal, vérrel!

Add, hogy ott lehessek én is nagy Vezérrel!Tíz körmömmel vájnám előtte az ösvényt,gyönge kis baltámmal fákat kidöntenék!Gyönge asszonylábam követ sebezhetnék,gyönge asszonyvállam sziklát mozdítana,csak haza mehetnék!

Minden imádságom egy csokorba szedem,Imé, Uramisten, lábad elé teszem.Nem kell nékem semmi, bujdossak örökké,ne legyen énnekem házam soha többé,házam, kincsem, marhám, szerető családom:csak otthoni földön legyen a halálom!

Csak otthoni hegyek csúcsa fölött lássamfelkelni a napot aranyos palástban,otthoni szél fújja, otthoni fák halljákmagyari vitézek harci riadóját!Szívesen halok meg országút árkában,országút árkában, mérges nagy vígságban:otthoni erdőknek puha árnyékában.

Csak hunyó szememmel lássam még a mént meg,melynek büszke hátán büszke Vezér léptet,magyarok vezére, székelyek gyulája,kit adott az Isten bujdosó népénekvigasztalására,s nagy gonosz gazoknak végtelenpusztulására.

Életrajzi események 1511948. január 29.: Wass Albert odaérkezte előtt megtartják első

New York-i irodalmi estjét. Levélbeli utalás szerint családjával már ekkor Amerikába készült.

„Érdekel, hogy én itt miképpen élek?”

„Hát ide fi gyelj: reggel, felkelés után egyórás favágás. Ez izomkon-dícióm rendben tartására szolgál, na meg a faellátás biztosítására. Utána jön a reggeli. Közben még megetetem a három házinyulat is. Most már csak három van, mert a többit közben megettük. Reggeli után vagy elindulok a kisszekérrel az erdőbe fát lopni, vagy leveleket írok, vagy vendéget fogadok, gondvert, szomorú magyarokat, akik-ben a lelket kell fölrázni kissé. Délután aztán írok, késő éjszakáig, egyfolytában. Éváé a beszerzés. Ez bizony elég cifra mesterség itt, de hát az ő fajtája, veszekedjék ő velük. Én nem sokat veszekszem. Nemrégen az állami erdőben valami ifj ú erdészlegény falopás közben belém kötött ugyan, de miután a pofontól magához tért – úgy tíz perc múlva –, hálásan elfogadta és megköszönte a cigarettákat, ami-ket adtam neki. Ezek a cigaretták az én valutáim. Magam termeltem a dohányt, füllesztettem, pácoltam, és csináltam belőlük cigarettát. Van elég. Tizenhat kiló dohányom termett. Szóval a beszerzés az Éva dolga. Mondom, ez nehéz mesterség, mert élelmiszer ugyancsak kevés van itt. Szerencsénkre december óta kapunk elég sűrűn Ame-rikából csomagokat ottani magyaroktól, és így van mindenünk most. Még feketekávénk is! Egyébként e hó 29-én van az első irodalmi estem New Yorkban, saj-nos még nem személyesen, de már ez is valami. Ennek az estnek a jövedelme kell, hogy a hajójegyeket összehozza.267

1948. március 15.: A müncheni Siemens-Schule ünnepélyén Wass Albert az Üzenet haza című költeményét olvassa fel meg-rázó sikerrel. Előbb az emigrációban, majd az ezredfordulótól fogva már Magyarországon is ünneplik a hazátlanságnak és hazavágyásnak ezt a himnikus énekét. Sorai közt a történelmi fájdalommal való szembenézés mellett a költő Istenbe vetett bizalma is hangot kap:

267 WAT, Levél Éltető Marianne-hoz, 1948. február 10.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak152„És lészen csillagfordulás megintés miként hirdeti a Biblia:megméretik az embernek fia,s ki mint vetett, azonképpen arat.Mert elfut a víz és csak a kő marad,de a kő marad.”

Ugyanezen a rendezvényen nagyhatású Zászlóavató beszédet tart Nyirő József. A magyarság drámáját Golgota drámájával méri.268

1948: Százéves dal az ismeretlen bújdosóhoz című költemény megjelentetése (München, 1948). Az 1848–49-es magyar sza-badságharc száműzötteire, „otthontalan bujdosóira” emlékező költemény a száműzetésbe kényszerültek kálváriáját, a cinikus világnak a hősi élettel szembeni közönyét állítja pellengérre.

1948. június: „A negyvenötös újságírók 1948-ben hozták létre első szakmai szervezetüket és képviseletüket. Miután többségükben Németországban éltek, ott alakult meg az első újságíró-egyesület. 1948 júniusában jött létre Münchenben a Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete, amelynek elnöke Nyirő József, alelnöke Ölvedi János és főtitkára Lippóczy Miklós volt.”269

A mértékadó és mértéktartó Hungária

„Az 1945 tavaszán Németországba és Ausztriába került írók és új-ságírók közül a nevesebbek voltak: Nyirő József, Wass Albert, Vaszary János, Milotay István, Flórián Tibor, Ölvedi János, Marschalkó Já-nos, Ráttkay R. Kálmán, Kovách Aladár, Zathureczky Gyula, And-rás Károly, Kerecsendi Kiss Márton.A negyvenötös politikai színképről és intézményrendszerről szólva nem hagyhatjuk fi gyelmen kívül a sajtót. Emigrációban a cselekvés-hez szokott politikusok és más közéleti emberek szinte tétlenségbe esnek, hiszen hiányzik az a közeg, amelyben kezdeményezéseket és vállalkozásokat keresztül lehet vinni. Szükségképpen a kimondott és

268 Weekly Express Hungarian Editon Newspaper, 1948. március 25. Újra közölve: Nyirő József: Mi az iga-zság Erdély esetében? Kairosz, 2007.

269 BGY-MEÉ

Életrajzi események 153a leírt szó lép elő politikai tetté, és a tényleges alkotó munka helyett a szónoklat, az írás, a kommunikáció a cselekvés megjelenési formá-ja. Nem véletlen, hogy az emigrációban oly sok sajtótermék jelent meg, és minden összeállásnak a megalakulás utáni második lépése újság, közlöny, tájékoztató, hetilap vagy folyóirat kiadása volt. Az első lapok már a táborokban jelentek meg, kezdetleges formá-ban, az első időben mint faliújság, majd nagyobb példányszámban sokszorosítva. Németországban és Ausztriában legolvasottabb és legtartósabb lapnak a Hungária bizonyult. 1948 januárjában indult meg Bad Wörishofenben angol néven, mint a magyar DP-k270 tájé-koztatására szolgáló kiadvány, a katonai kormányzat jóváhagyásá-val és ellenőrzésével. Neve így hangzott: D. P. Express Newspaper Hungarian Edition. Vagyis a D. P. Express című lap magyar kiadása. A szerkesztője Lippóczy Miklós volt. Ugyanannak az évnek a tavaszán már ez a név állott a fejlécen: Weekly Express Hungarian Edition, vagyis a Heti Express magyar változata. Lippóczy mellé főmunka-társakként Ölvedi János és Bakó Elemér, volt debreceni egyetemi ta-nársegéd került, aki a müncheni egyetemen magántanári diplomát szerzett. Bakó Elemér igen kiterjedt írói és újságírói munkásságot fejtett ki, Ölvedivel együtt nagyban emelték a mind népszerűbb he-tilap színvonalát. Hamarosan azonban mind a ketten kiváltak. Lip-póczy kivándorolt, de 1952 januárjáig még főszerkesztőként jegyezte a lapot, amely 1948 szeptemberétől kezdve Münchenben Hungária néven jelent meg. Bakó és Ölvedi helyébe először Zathureczky Gyula – a kolozsvári Ellenzék volt főszerkesztője – majd báró Radvánszky Antal, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkára került főmunka-társként a laphoz. Radvánszky az elkövetkező években mindinkább a Hungária szerkesztőségének politikai irányítója lett. A lap mérsékelten konzervatív volt, a közjogi vitákban nem foglalt állást, de inkább a 39-es koncepció híveihez és nem a 47-es politi-kai garnitúrához húzott. Az emigrációs politika fő kérdéseiben, különösen a Nemzeti Bizottmány megalakulása után Eckhardt Ti-borral tartott, főleg abban a vitában és versengésben, amely közte és Nagy Ferenc között fellángolt. A Hungária ügyesen lavírozott a 39-es jogfolytonosság vallói és a Nemzeti Bizottmánynak Eckhardt-tal rokonszenvező szárnya között, egyaránt támogatva az egyik és a másik törekvéseit, küzdve ezek mindenkori versenytársai, külö-nösen a negyvenhetes kisgazda–, parasztpárti és szociáldemokrata

270 szó szerint: állampolgárság nélküli személy (displaced person)

Esztendők, amik tízszeresen számítanak154politikusok ellen. A Hungária nem volt csak politikai lap, gyakran és viszonylag nagy oldalszámmal jelenvén meg, olvasóközönsége – ép-pen politikamentes cikkei miatt – jóval nagyobb volt, mint az a kör, amelynek szemléletét és törekvéseit kifejezni akarta. 1951 őszétől Herp János müncheni nyomdájában állították elő. Ebben a nyom-dában sok magyar könyv és újság készült az elkövetkező évtizedek folyamán.”

„A negyvenhetes sajtóorgánumokkal vagy a politikailag kevésbé el-kötelezett lapokkal párhuzamosan szaporodtak azok az újságok és közlönyök is, amelyek szemléletben és törekvésben közelebb álltak ahhoz, amit a korabeli szóhasználat emigrációs jobboldalnak ne-vezett. Ennek jellemző vonásai voltak a nemzeti jelleg tüntető ki-hangsúlyozása, a kereszténységnek politikai állásfoglalásként való kezelése, bizonyos rokonszenv tekintélyi elvek érvényesülése iránt, hajlam a magyar közelmúlt megszépítésére, idegenkedés liberális, szabadgondolkodó, republikánus eszméktől, könyörtelenség, ke-mény kéz, meg nem alkuvás követelése a világnézeti és politikai el-lenféllel szembeni küzdelemben. E tábornak az ötvenes évek elején is a Hungária volt amolyan köz-ponti orgánuma, amely széles körű olvasótáborral rendelkezve és nyomtatott formában megjelenve kellő publicitást kínált mindenki-nek, akinek e szemléletnek megfelelő mondanivalója volt. Leggyako-ribb cikkírói Radvánszky Antal, Lippóczy Miklós, Cs. Szabó László, Kannás Alajos, Zathureczky Gyula, Bártfai Erzsébet, Th ury Lajos, Mátray (Marschalkó) Lajos, Szilágyi József, Konkoly Kálmán, Ági János voltak. A Hungária elsősorban azoknak a politikusoknak és újságíróknak lett a közlési helye, akik egyfelől rokonszenveztek a negyvenöt előtti rezsim némely jelenségével, és csak fenntartásokkal vették tudomásul a negyvenötös változást, de ugyanakkor elkülöní-tették magukat a nyilas szélsőségtől és olyan tünetektől, amelyek hitelüket ronthatták volna a nagy nyugati nemzetek szemében.”271

1948. augusztus 5.: Wass Albert befejezi élete legsikeresebb regényét, A funtineli boszorkányt. Erdélybe küldött levelében írja, hogy német nyelvre Podmaniczky Tibor kezdi fordítani a 900 oldalas munkát.272 „A legelső könyvem, amit a háború után

271 Uo.272 A regény 1956-ban fog megjelenni Heidelbergben, a Kaiser Kiadónál.

Életrajzi események 155írtam, még ott, az erdők között, a Kolozsvárról magammal hozott írógépet rátéve egy tönkre, a honvágy regényét, amelyik szerintem a legjobb könyvem. Igen. A funtineli boszorkány címűt. Azt kimon-dottan a honvágy, a hegyek, az erdélyi havasok utáni honvágy íratta velem. Mikor aztán annak vége volt, azt megírtam, akkor rájöttem kis gondolkodás után, hogy miután engem a jó Isten nemcsak magyar írónak teremtett, de erdélyi magyar írónak, nekem olyan kötelességeim vannak, ami más nemzetiségű írónak nincs, én nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy azt írjak, amit a szívem kíván. Nekem az a kötelességem, hogy azt írjam, amit nemzetem jövendője kíván.273

Utána való könyvem mindjárt az Adjátok vissza a hegyeimet! volt, ami megjelent németül, angolul és spanyolul. S attól kezdve ez az irány: ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk, és ráébresz-teni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van.” 274

Wass Albert, a történetmondó

„Sokan leírták már, hogy a mese meghalt. Ez pedig nem igaz. Az em-berben mindig él a mese, a történetmondás iránti igény, s ezt az ősi, elementáris, örök igényt semmiféle kritika, semmiféle okoskodás és mo-dernkedés nem irthatja ki. Wass Albert pedig elementáris történetmon-dó, művészetének egyik titka a fordulatos – mai kifejezéssel: akciódús – történet, s a történet mindig életünkhöz, a szörnyűséges XX. század minden képzeletet felülmúló eseményeihez kapcsolódik, szükségtelen a kül- és belföldön oly népszerűvé tett fantasy irodalom módszereihez fordulnia. Másik titka a plasztikus, érdekes jellemek formálása: szinte látjuk magunk előtt a birtokalapító Buzátot, Nucát, a funtineli boszor-kányt, Tánczos Csuda Mózsit vagy Dombi-Dombolov elvtársat. A tör-ténetmondáshoz és a jellemformáláshoz pedig sajátos stílus járul, mely csakis az övé. Wass Albert a nyelvnek is művésze.”275

1948. november: Wass Albertben egyre jobban tudatosodik az Amerikába való emigrálás gondolata, a magyar nemzet ügyét kívánja szolgálni a világ sorsának intézői között: „Soha nem

273 Halála előtt egy beszélgetés közben azt mondta: egy fi atalkori nagy szerelem élményét írta bele ebbe az álatala nagyon szeretett könyvbe. Maksay Ágnes közlése.

274 WA-MP, Kolossy Sándor riportja275 WAÉ, Adamikné Jászó Anna: Wass Albert prózai műveinek stílusa

Esztendők, amik tízszeresen számítanak156szerettem Budapestet, a maga izgága embereivel és korcs szokásaival. Vagy a Kelemen,276 vagy nem Európa. De romokat látni, mindig csak romokat és roncsokat, házakban, emberekben, erkölcsökben: ez egy idő múlva megfekszi az ember lelkét. És fajtánknak277 jobban használunk akkor, ha közel vagyunk a világ sorsának intézőihez, ha egy ellenkező póluson dolgozva figyeljük a mérleg nyelvét és segítünk az egyensúlyt helyreállítani, mint ha elveszünk a kiabálók között, és hangunkra nem figyel senki.”278

1949. május: A freilassingi irodalmi találkozó. „A negyvenes évek menekült irodalmi életének központja München volt, még ha nem élt is minden negyvenötös magyar író a bajor fővárosban vagy Dél-Németországban. Münchenben jelentek meg az első fontosabb sajtóor-gánumok, és itt láttak napvilágot az első emigráns könyvek is. Persze, elsősorban azok, amelyek politikai és világnézeti mondanivalójukkal a többség meglehetősen konzervatív és keresztény-nemzeti felfogását tükrözték. A Bajorországban tartózkodó írók – szám szerint mintegy tizenöten – Nyirő József elnökletével 1949 májusában Freilassingban; az osztrák határon, értekezletet tartottak, amelyen kijelentették, hogy legfőbb céljuk: »Írni, harcolni a bolsevizmus ellen és a magyar népért«.”279

1948–1949 között: Megjelenteti folytatásokban az Adjátok visz-sza a hegyeimet! című regényét az emigráció irányadó lapjában, a Hungáriában. A szülőföld, Erdély igazságtalan és megrázó elvesztésének fölrázó regénye ez a két testvér különböző sor-sáról szóló nagyszerű munka. A művet önálló regényként (Bad Wörishofen: Hungaria) még 1949-ben kiadják. A címoldalra is felírja könyve legfőbb üzenetét: „Kiáltvány az emberiség lelkiis-meretéhez”. Könyvét a szerző, igazsága tudatában, Széchenyi mottójával Roosevelt asszonynak ajánlja. Politikai indíttatása mellett Wass Albert főszereplője és a hasonmás-alakok világ-irodalmi sorát folytatja, ellenpontozva testvérhősével. Megrázó jelenetei a magyar történelem háborúvégi sorsdrámáját kiáltják világgá. Mindmáig mértéktartó stílusban, hiteles írói módon. (A könyvet később német, angol, majd spanyol nyelven is kiad-ják.280 A kortárs emigráció felismeri benne legkiválóbb íróját:

276 Észak-Kárpátokban a Kelemen-havasok277 Értsd: a magyarságnak278 WAT, Levél Éltető Marianne-nak, 1948. szeptember 16.279 BGY-MEÉ L. még: Alföldy Géza (Hungarus) visszaemlékezése: Levél Wass Alberthez280 BI-WAÉB

Életrajzi események 157„Az Adjátok vissza a hegyeimet! jajkiáltásával Wass Albert első-ként adott hangot a kisemmizett, megcsúfolt, halálos aléltságig korbá-csolt magyarság fájdalmának: nem csoda, hogy minden emigráns úgy fogadta, mint a »megtalált szót«, saját pokoljárásának, feldúlt értelmi és érzésvilágának, hunyó hitéért folytatott végső küzdelmének kifeje-zését. Nemcsak a szerzőnek volt szüksége erre a könyvre, hanem – és sokkal inkább – a magyar emigrációnak is: a sorsáért felelős események, politikai érdekek, éles jelszavak és galád célok káoszának sötétjében elő-ször annak a mécsesnek fénye mellett tanult eligazodni, mely ebben a könyvben gyúlt föl.”281

A könyv magyar borítója A Roosevelt asszonynak szánt ajánlás

A nagy csalódás

„A messzi múltban kissé összefut az idő, de ha jól emlékszem, vala-mi öt éven át éltünk ott Bleibach fölött, a hegyen, míg Éva testvére, Hans Edmund, aki főhadnagy volt a német hadseregben, ránk ta-lált ott az erdőkben, és meghívott, hogy költözzünk hozzájuk Ham-burgba.Ekkor ért az első nagy csalódás. Ha fordítva végződött volna a há-ború, és ők menekültek volna hozzánk, Erdélybe, természetesnek látszott volna, hogy vendégül látom őket Szentgothárdon, és Hans Edmundot elhelyezem valami megfelelő állásban. Természetesnek tartottam tehát, hogy ha már így adódott a helyzet, a »gazdag só-gor« biztosít számomra valami állást, akár erdészeti, akár mezőgaz-dasági végzettségemben, annál is inkább, mivel erdészeti diplomá-mat Hohenheimben, Németországban szereztem meg.

281 WAÉ, Várdy Béla: Wass Albert

Esztendők, amik tízszeresen számítanak158De nem így történt. Hamburg romokban volt még akkor, és a romo-kat föl kellett építeni. Hans Edmund tehát, nagyon élelmesen, nyom-ban alapított egy nagy építkezési vállalatot, és elkezdte újraépíteni Hamburgnak azt a részét, ahol a romok nagy része a Siemers család tulajdonában volt. Családomat beköltöztették az egyik újjáépített bérházba, s én is kaptam egy állást: fölfogadtak éjjeliőrnek a Siemers építkezési vállalat kebelébe.” 282

1949. május: Hamburgba költöznek Wass Albert sógorához. A Kinker nevű bérház a Siemersek tulajdona volt a Bogenstrasse és a Schlankreye sarkán, a háború alatti bombázás után csak lassan tudták újáépíteni. Előbb Siemers Éva költözik a fiúkkal. Később Wass Albert is. „1949-ban átköltöztünk Hamburgba, ahol német sógorom, jómódú építkezési vállalkozó éjjeliőri állást adott »nagylelkű-en«”.283 „A Kinkler építőtelepén ügyelnie kellett, nehogy valaki ellopja az építőanyagokat, melyekhez akkoriban nehéz volt hozzájutni.”284 S ezzel egy időben Soos Géza, az Egyházak Világtanácsa magyar lekigondozóinak vezetőjeként felkéri, hogy „világi lelkészként szolgáljon” a magyar menekültek kis református közösségében. Wass Albert éjjeli őrhelyén is a csellengő utcagyerekeknek nyújt életre és hitre nevelő lelki szolgálatot.285

Hamburg

Felhők fölött fekete fátylat fosztanakfogatlan vén banyák. Esik, esik.Sáros külváros. Ráncos arcú házak.Didergő fák. A nyúzott ágakonborzolt verébraj gunnyaszt. Vén, kifakultbádogtábla csikorog a szélben,s egy szénnel rakott teherkocsi előtta sarkon sír egy gyermek.

282 WA-V-A, Bújdosásban283 Uo.284 WA-ÉV, Wass Huba előszava285 WA-V-A, Istenkeresés

Életrajzi események 159Nem hallja senki. Homályos ablak mögöttvacog a csend. Füstös, ázott kővadon a város,és a világ kietlen pusztaság, amelybenkétezer millió emberarcú géptapossa siketen és vakon az életrobotot.Ki hallaná a síró gyermeket,e porszemnyi magányta nagy világmagány félelmei között?

Csak egy verébnek reszket meg a tolla,s egy csepp lehull az ágról, mint a gyémánt,s a sáros földön apró sebet üt.De beleremegnek a világűr bolygói,a hold, a nap, a csillagok,s az elrejtőzött öreg Isten arcánegy új barázdát vés a fájdalom,egek és mélységek fülelnek! Angyalokkezében valahol az idő megáll…mert jaj, a sarkon sír egy gyermek.

De a város nem tud róla semmit.S körül-körül a világ üres, siket és céltalan,mint egy szemétre lökött ócska köpőcsésze.286

Megjelent: Párizs, 1951. november

1949: A Magyar Szellemi Munkaközösség megalakulása. Az alapítók között van dr. Soós Géza teológus, dr. Bakó Elemér, Nagy Sándor ref. lelkész és Wass Albert. Folyóiratuk: Az Új Magyar Út lesz. A lap 1952 márciusától Amerikában jelenik meg. „Kibontottuk a zászlót és ez a zászló az Új Magyar Út. Szabad szellemi fórum, mely nem pártállást és nem felekezetet képvisel, hanem egyedül a magyar jövendőt… új utakat kereső magyar szellem...” 287

1949: Wass Albert részt vesz azon két ifjúsági konferencia egyi-kén, melyet Soos Géza református teológus szervez a Chiemsee pattján fekvő Prienben, ahol az emigráció „józan és mérsékelt hangú

286 WA-MV287 WA-N

Esztendők, amik tízszeresen számítanak160képvselői fognak össze, hogy a fiatalok helyes tájékozódását segítsék és munkakedvét előmozdítsák.”288 Borbándi Gyula összefoglaló könyvében hangsúlyozza a konferenciák jelentőségét: „A kialakult politikai program kétségtelenül konzervatív volt, magán viselte a háború előtti keresztény-nemzeti gondolkodás sok jegyét, de nem zárkózott el a párbeszéd és másokkal szemben tanúsított türelem elől.”289

Wass Albert a közép-európai menekültek képviseletében

„1949-ben Wass Albert létrehívott Hamburgban egy Büro zum Schutz der Menschenrechte nevű vállalkozást, melyet az U. N. Committee on Human Rights regisztrált és elismert. Másfél év alatt Wass Albert ennek a keretében 1284 személy ügyét vizsgál-ta ki, és intézte el sérelmeiket a hatóságoknál. (Ebből 814 német, 68 magyar és 402 ukrán, lengyel, észt, lett, litván, román és orosz menekültek ügyei voltak.) Többek közt ő vívta ki az emberi jogok alapokmányára hivatkozva, hogy a német vadászok ma újra vadász-hatnak!”290

1949–1950: A vesztett háború emigránsait körülvevő DP-sors291 kárvallottjairól vall a csak posz-tumusz kiadásban megjelente-tett Örökösök című kisregénye. Helyszíne: a deggendorfi nem-zetközi menekülttábor. A fiatalok a fischendorfi hajójárat beindítá-sán fáradoznak. A történet szerep-lői ukrán, cseh, magyar, lengyel menekültek, akik a velük sokszor ellenszenvező német társadalmi közegben mégis felépítik az ifjúság és az újjászületés „hajóját”.

A háborúban vesztes közép-európai népek talpra állásának közös sorsregénye, és a fiatalság megújulásába vetett remé-

288 BGY-MEÉ289 Uo.290 WAÉ, Ahogy Lehet, Párizs, 1951. november291 Ejtsd: dipi: displaced persons – hontalan (állampolgárság nélküli) személy. Wass Albert számára a

háború utáni magyar emigráció alapszimbóluma lett a Hontalanság-élmény kimondása.

Deggendorf és környéke

Életrajzi események 161nyé. A regény emberábrázolásában, cselekményszövésében és világ-víziójában a korabeli filmesek, a későbbi európai újhullám alkotóinak (Resnais, Fellini) és a magyar Radványi Gézának (Márai Sándor testvére, a Valahol Európában című nagysikerű film rendezőjének) a szellemiségében, emberábrázolási optimiz-musában osztozik.292

Ti vagytok Európa örökösei!

„Ti vagytok Európa örökösei! Ti már annyi gyűlöletet tapasztaltatok a saját bőrötökön, ti már láttátok, hogy hova vezet ez az oktalanság, nektek tudnotok kell, hogy ha ez így megy tovább, úgy a végső össze-omlás kell következzék, s az európai kultúra helyén csak romok és temetetlen hullák maradnak!Nektek kellene összefogni, különböző nemzetek fi ataljainak, tisz-tázni végre a kérdéseket, a vitás szavak jelentőségét, eltakarítani az útból a féligazságokat! Össze kellene hozni egy csoportot, mely az ellentétek keresése helyett végre már kihámozza a jelszavak halma-za alól a közös alapokat: a közös kultúrát, a közös érdeket, a közös célokat, az igazi Európa alapjait!”293

1949: Hamburgban írt egy fi lmforgatókönyvet Ein Mensch geht vorbei… címmel, amit Ráthonyi Ákos rendezésében forgat-tak ezen a nyáron Ausztriában.294 Egy regényt is írt („Die letzte Laterne”),295 már csak németül. 296

1949. augusztus 1.: Szellemi hivatás – emigrációs feladat címen programadó írása jelenik meg a Szabad Nemzet című lapban. 297

1950–1951 között: A család beköltözött Hamburg mellé a Camp Wentorf-i átvizsgáló központba. Lettek, litvánok, észtek, magyarok éltek itt együtt, egyszobás helyiségekben sok-sok nagycsalád közösen elhelyezve. Wass Albert protestáns mene-külők között világi lelkészként igehirdetést végez. 292 A regény folytatásban jelent meg az Ahogy Lehet című párizsi magyar emigráns lapban, 1949–1950.

Első kiadása: WA-ZST-Ö, Kráter 2003.293 WA-ZST-Ö294 A fi lm forgalomba kerüléséréről nincsenek adataink, lejátszható példánya nem ismertes.295 A könyv megjelenéséről nem tudunk.296 WAÉ, Ahogy Lehet, Párizs, 1951. november297 WA-JMSZ I-II, WAN

Esztendők, amik tízszeresen számítanak162Wass Albert mint Isten Igehirdetője

„Soos Géza a kőbányai gyárvárosból indulva lett kormányzógyűrűs doktorként Teleki Pál miniszterelnöki titkára, majd Magyarország kormányzójának bizalmasa. Az 1943–44-es németellenes ellenál-lási mozgalom egyik vezetője. Ő vitte az amerikai főhadiszállásra – egy ellopott német repülőgépen – a Kormányzó fegyverletételi ajánlatát. A bámulatos tehetségű ifj ú Genfben rövid úton végezte el teológiai tanulmányait. Az Egyházak Világtanácsa pedig kinevezte a németországi menekülttáborokban sínylődő sok ezer magyar re-formátus és evangélikus lelkigondozójává, s ügyeinek intézőjévé.Eközben fedezte fel az erdélyi mezőségi Diplaced Person – hontalan – czegei Wass Albertet. S miután jól tudta, hogy ki ő, maga mellé vette laikus prédikátornak. Wass Albert az Isten Igehirdetőjévé lett!”298

1950. augusztus 14.: Hamburg, Andreas (magyarul: Endre) születése. A fiú a nagyapja nevét örökli.

1951: Az Ember az országút szélén című regény megjelentetése (München, Kossuth Kiadó, A Műhely könyvei), később, 1984-ben angolul is kiadja. A könyvben sok méltatója a háború- és haza-vesztés traumáját látja egy hiteles nagymonológ keretein belül megelevenedni. Későbbi olvasója, Szakács István Péter erdélyi irodalomtörténész, a történeti szálakat messzebb, a huszadik század mélyebb világából eredezteti: „Trianon máig sajgó hatása és tanulságai az Ember az országút szélénben nyilvánulnak meg leginkább.”299 Tegyük hozzá: a főhős a fakitermelést, a fatelepi munkát mélyen – a francia egzisztencialista írókhoz hasonlóan – személyes, egzisztenciális kérdésként dolgozta fel, s válaszai a ma emberének is tanulságos sors-válaszok.

1951. február: „A Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete ugyan-csak Münchenben tartott közgyűlésén a Spanyolországba költözött Nyirő helyett gróf Wass Albert, erdélyi író lett az egyesület elnöke. Wass Albert akkoriban Hamburgban éjjeliőrként kereste kenyerét.”300

298 Pap Vilmos írása. PoLíSz, 103. szám299 WAÉ, Wass Albert az elágazó történetek parkjában300 BGY-MEÉ

Életrajzi események 1631951. március: Wass Albert Első

tégla címmel programadó cikket ír az Új Magyar Útba.

1951: Kondorossi László meg-zenésíti Wass Albert Hontalanság hitvallása című versét. (Bethlen naptár)

1951: Megjelenik a Tizenhárom almafa című szatirikus regénye a második világháború alatti Erdély életéről (Brüsszel–Hilversum–München: Magyar Ház, később 1952-ben (Buenos Aires, Magyarok útja).

Táncos Csuda Mózes varázsa

„Táncos Mózsit minden szava, cselekedete az Ábelek és Uz Bencék vérszerinti rokonává teszi, de azért nem másolat, hanem egyéni ih-letből meríti jegyeit: hol több, hol kevesebb amazoknál. A több is, a kevesebb is Wass Albertnek a realitástól nehezebben elszakadó szellemi beállítottságából következik. Ábel és Uz Bence a székely lélek »égi másai«, a költészet, a mítosz légkörébe emelkednek, Tán-cos Mózsi földibb, zártabb körvonalú, kevésbé szivárványos, s az az érzésünk, hogy az író a maga alakját tartja a székely lelki alkat hí-vebb, hitelesebb kifejezésének. Mivel pedig nemcsak az adószedő és a pénzügyőr személyében a zsebébe nyúló hatalommal gyűlik meg a baja, hanem államok alapjait döngető eszmék, nemzetek, fajok és osztályok harcában kell eligazodnia és megállnia, sorsa mélyebb távlatot, átfogóbb értelmet nyer, mint elődeié. Amint az egyre vé-szesebben zajló világesemények folyamán kapcsolatai a felsőbb-séggel mind bonyolultabbakká válnak, furfangjai már nem csupán pillanatnyi nehézségek elhárítására, apró előnyök kicsikarására, a lét megkönnyítésére szolgálnak, hanem magát az életet kell, hogy megvédelmezzék.”301

301 WAÉ, Várady Imre: Wass Albert. Ek. Katolikus Szemle VI/1. Róma

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1641951 nyarán: Siemers Évánál tuberkulózist állapítanak meg.

1951 nyarán: Még két filmje keres gazdát, és nyáron fejezte be új regényét, Elvész a nyom címmel. 302

1951. augusztus: Wass Albert négy gyermekével és a Németországban hozzájuk csatlakozott dadussal kivándorol Amerikába. Az úton világi lelkész és napilapszerkesztő is volt.

Búcsú Európától

Őszi eső áztatja a csöndet,a tábor alszik. Csak az utcalámpavirraszt a ködben s én. Szorongatóvak némaság borul lelkem tavára.Ma éjjel búcsúzni kell utoljára.Fiaim, holnap indul a hajó.

A drótsodronyos, ócska vándorágybanalusztok már. Álmodjatok csak,fi aim, holnap indul a hajó.Fiaim, holnap messzire megyünk,és elmarad az öreg Európa,mint nyűtt ruha, divatjamúlt, fakó.Örvendjetek, hogy partok integetnekfelétek: vidám, gondtalan haza,aranyalma vár, lengő hintaló.Fiaim, holnap indul a hajó.

Apátoknak majd megbocsássátok,ha bús szemében megrezdül egy könnycsepp,mikor kihull száján a búcsúszó,s a régi partok lassan tovatűnnek –fi aim, holnap indul a hajó.

302 WAÉ, Ahogy Lehet, Párizs, 1951. november. A rövid hír csak Amerikába utazása után pár hónappal jelent meg a párizsi lapban

Életrajzi események 165Jaj, annyit kellene még mondani,de fáj a nyelv és néma már a száj,az ájult szív verése elhaló,s a fáradt vágyak csapzott szárnya fáj –fi aim, holnap indul a hajó.

Álmodjatok csak, majd virrasztok én.Kárpátok orma, álmodó Maros-völgyés drága Erdély, árva szép hazám!Emlékezésem visszanéz, hanyatlónapom ráveti búcsúsugarát –s holnap reggel indul a hajó.

1951. augusztus: „Robert Taff szenátor jóvoltából sikerült csak kijön-nöm, mert bevándorlási aktáimat egy Rosenberg nevű hölgy a bevándorlási hivatalban két éven keresztül a fi ók fenekén tartotta. Akkor jelent meg va-lamikor ugyanis a Kicsi Anna sírkeresztje című elbeszélésem a Katolikus Magyarok Vasárnapjában, s New Yorkban nyomban fölüvöltöttek rá a sa-kálok: »Antiszemita! Antiszemita!« Azóta is üvöltenek.” 303

Wass Albert és négy fi a

„Egy menekülttáborban töltött sok hónap után ez az ember négy fi -ával végre eljutott Amerikába. A hadsereg vezetői megparancsolták ennek az embernek, hogy jusson ki és mondja el, mi történt, s úgy nevelje négy fi át, hogy vissza tudjanak térni hazájukba, amint lehet. Ők majd visszahozhatják ide az igazságos közigazgatást, helyrehoz-hatják a gazdaságokat, házakat építhetnek, s mindent megtesznek majd, amit kell, hogy visszaállítsák hazájukat olyanná, amilyennek századok során továbbadták…”304

1951. szeptember 21.: Wass Albert az USS General Muir hadiszállító hajón megérkezik a négy gyerekkel az Egyesült Államokba.

303 WA-MÖ, Dunai Ákos riportja304 WA-ÉV, Egy ember élete.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak166

A hajó

1951. ősz: A befogadók Ohióból, Bellair városából305 jöttek: W. G. McLain és lánya, Elizabeth Fay és annak fia, Joe. A McLain család úgy dönt, hogy nagy vidéki házukba, a farmra viszik a családot. Elizabeth – egy meleg, anyáskodó elvált asszony, fog-lalkozásra nézve tanár – főzött, vezette a háztartást, és szárnyai alá vette a fiúkat.

Az asszony apja, W. G. McLain sikeres bankár volt, de tönkre-ment. Mikor felesége meghalt, két fia és három lánya örökölte a farmot. Bevételi forrásuk egy kis tejtermékeket árusító bolt volt, amelyet a lányával együtt vezettek.

1952. január: Wass Albert Amerikában beadta a válópert. In absenta – a válás kimondva.306

Wass Albert újabb házassága

„– Ez egy misztikus dolog volt. Az amerikai törvények szerint az a szokás, ha valaki bevándorol, igazolnia kell, hogy egy támogató vár-ja őt, szállást ad neki, és ellátja mindennel, amíg nem dolgozik. En-nek megvannak a törvényes és emberi okai is. Így történt, hogy Wass Albertet egy amerikai várta, és fogalma sem volt, hogy kicsoda. Csak a becenevét tudom, Bibinek hívták. Élénk, okos nő volt, sokszor volt

305 WA-E, e helyszínen játszódik majd Wass Albert angolul írt családregénye, az Eliza. 306 WAU, Bárdy-interjú

Életrajzi események 167vendége a feleségemnek, én is megismertem, nagyon jó véleményem volt róla. Amikor Albert megérkezett Amerikába, már várta őt a »tá-mogató«, és ez nem előre kitervelt dolog volt, mert az illető hölgynek fogalma sem volt, hogy ő kicsoda, és Wass Albert sem tudta, hogy ki az a hölgy, aki várja. Később vetődött fel a házasság gondolata, csakhogy Wass Albert az előző feleségétől nem vált el. Ekkor léptem közbe, mint ügyvéd – magyar-amerikai ügyvéd voltam –, kértem, nézze meg az irato-kat, hogy áll a dolog, mit lehet tenni. Ez az az eset, amit úgy hívnak a jogi világban, hogy »váratlan, előre nem látott végső kimenetel«. Szerencsés ügy volt, nem bigámia. Miért nem? Azért, mert amikor Albert el akarta venni az unokahúgát, úgy akarták, hogy az egyházi esküvőt Hamburgban kössék meg, ünnepélyes körülmények között. Igen ám, de az unokahúga polgári esküvőn nem lett a felesége, az eljárás Romániában lassan ment, lehet, hogy erőszakosan késedel-met is okoztak, miközben már közeledett a kitűzött és beharango-zott hamburgi egyházi házasságkötés napja, és nem is adták meg addigra a polgári engedélyt a házasságkötésre. Nem volt mit tenni, kimentek Hamburgba, megvolt az egyházi esküvő, de aztán a polgári bizonyos okokból elmaradt. Mivel polgári házasságot nem kötöttek, bigámiáról szó sem volt. Miután amúgy is megromlott a házasság, óriási szerencse volt, hogy nem kellett semmiféle válópert indítani. Talán a sors keze volt ben-ne. Az első feleségéről nincsen véleményem, nem is ismerem, nem mondhatok semmit. Bibi nevű amerikai feleségével boldogan élt. Fe-lesége az összeköttetéseivel segítette irodalmi pályáját.”307

1952. március: Az emigráció számára programadó cikket ír Új állomás címmel a tengeren túlra átköltözött Új Magyar Út című lapnak.

1952. május 1.: Wass Albert megesküszik Elizabeth McLainnal.

1952: Megjelenteti az Elvész a nyom című közép-európai nagy-regényét (I. változat: Kossuth Kiadó, Cleveland). Németül 1958-ban adatja majd ki Újlaky Charlotte fordításában (Stuttgart,

307 WAU, Turcsány Péter interjúja Varga Lászlóval: „Egy tisztességes, hazájához hű, nagy költőt ismertem meg benne”.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak168Steinkopf). A könyv befejezésében teológiai és egzisztenciális értelemben is a későbbi befejezéstől eltérő változatot jelentetett meg. A végérvényes változat: felemelőbb.

1952. ősz: A farmot eladják, és mindnyájan Floridába utaznak, letelepednek egy Astor nevű faluban, a Szt. János folyó partján, „Lake” (tó) megye egy távoli pontján. A kis házukat az ocalai nemzeti erdő veszi körül. McLain úr vett egy nagyobb házat 20 hektár földdel a szomszédos Astor Parkban. Elizabeth két férje-zett lánya, Anne Sanburn és Patricia Roush szintén odaköltözik. Elizabeth hamarosan kis tejtermékes boltot üzemeltet. Wass Albert kegyelmi sorsszemléletére jellemző egy későbbi vélemé-nye ideköltözésükről: „Astor engem a Szamos érintkezésénél lévő Désre emlékeztet, ahol összefolyik a két folyó, hogy ezt a szép otthont is megadta nekem az Isten, hogy itt éljek.” 308

1952-től: Letter from the West (Nyugati levelek) címmel sorozatot kezd a Szabad Európa Rádióban.

1953: Why? Címen angol könyve jelenik meg Pittsburgban (Miért? – lásd magyarul: a Magukrahagyottak című kötet egy része). Témája: egy Koreában szolgáló amerikai katona sorsa. Angolra Elizabeth (Wass McLain, Elizabeth Florence) fordította.

1953. szeptember 5.: Dr. Soós Géza teológus barátjának halála. Az emlékbeszédet Wass Albert tartja.309

Soos Géza és Wass Albert közös hitöröksége

„Mindketten az Egyesült Államokba mentek át. Továbbra is szoro-san együttműködtek mind az Új Magyar Út szerkesztésében, mind pedig később az előadó utakon. Ama végzetes autóbaleset előtt ke-rült sor Wass Albert Cédrusfája alatti „fáklyaátadás”-ra. Néhány hét múlva erről beszél az író Soos Gézáról írt nekrológjában. »Csak a krisztusi szeretet« – a központi gondolat. A „fáklyaátadás” után lett Wass Albert WASS ALBERT-té”310

308 Demeter Béla Wass Albertet idéző szíves közlése.309 WA- JMSZ, 27. old.310 Pap Vilmos írása, PoLíSz, 103. szám

Életrajzi események 169Pap Vilmos teológus paptanár kegyelmi eseménynek tekinti az író és teológus fl oridai találkozását, amit egy emlékbeszédben örökített meg Wass Albert:

„Itt ülök a vén cédrusfa alatt, ahol utoljára beszélgettem Vele. Fü-lembe csengenek a szavai, ahogy a hit meggyőző erejével mondta: »Minden magyarnak tudnia kellene, hogy csak egyetlen út vezet haza. S ez a krisztusi szeretet és alázat útja. «Itt ülök a vén cédrusfa alatt, s előttem távirat hever. Aki ezeket a sza-vakat mondta, nincsen már közöttünk. Soos Géza, a magyar lélek és a magyar szellem örökös futárja hősi halált halt azon a bizonyos or-szágúton, melyen a magyar lélek és a magyar szellem ma hontalanul vándorolni kényszerül. Szolgálat közben érte a halál, mint a jó papot s a jó katonát. Mindég cselekvő életét rohantában állította meg Isten föl nem fogható akarata, útközben valahol két magyar ügy között. Mintha egy végsőkig feszített húr pattant volna el zengő jajszóval. Sikolt körülöttünk a fájó hontalanság, melynek ő volt élő lelkiisme-rete, éber idegzete, meg nem rettenő akaratereje. [...]Ő volt a Magyar Szellemi Munkaközösség, és Ő volt az Új Magyar Út, melyeknek magját Ő vetette el Prienben311 szívós akarattal, hogy valamikor majd tizenkétmillió magyarnak aratása legyen. S Ő volt Amerika földjén az első magyar, aki egyetemi tanárkodása köz-ben, feledhetetlen előadás-sorozataival bátran és száz-százalékosan állást mert foglalni a magyar igazság mellett és a kommunizmus ellen, még abban az időben, amikor a „hivatalos körök” nem adták meg a szabadalmi jogot senkinek a tévedések beismeréséhez.Óriás fa dőlt ki, magyarok. Roppant hegy omlott: sziklaszirt. S itt tátong az ásító szakadék szélén a fekete kérdés: mi lesz ezután? Ki nyújt baráti kezet az országút porában fáradtan roskadónak? Ki töl-ti meg új hit olajával a lelkek pislogó mécseseit? Elvakult vitatkozók-nak ki beszél Krisztusról ezután?” 312

1954. tavasz: A kanadai Clevelandban működő Kossuth Könyvkiadó – Nyirő József 1953. október 16-án bekövetkezett halálával – megüresedett elnöki székét Wass Alberttel, a „nagy-nevű erdélyi íróval” töltötték be. A Könyvkiadó ügyvezető igaz-

311 Soos Géza két ifjúsági konferenciát szervezett Prielben, a menekült magyar fi atalok helyes tájékoz-tatása és magyar hivatástudatuk kialakítása céljából.

312 WA-N, Soos Géza

Esztendők, amik tízszeresen számítanak170gatója változatlanul dr. Szász Béla egyetemi tanár. Cél: nyolckö-tetes könyvsorozat az ifjúságnak, a Nyirő-életmű népszerűsítése és tankönyvek kiadása.

Nyirő József búcsúztatása

„Levertek, s talpra álltunk, s újra levertek, és újra talpra álltunk. Csaba királyfi hunjai: a mindég visszatérő újrakezdés szelleme, a csüggedetlen bátorság szelleme és az a dacos, konok erő, amivel a zsibbadtságból felocsúdó kéz újra megmarkolja a fegyvert és az ekét. Mikor utoljára beszéltem Nyirő Józseff el a bajorországi szénapajtá-ban, ezt mondta, amikor a búcsúzásnál megöleltük egymást: »Aztán ha egyebütt nem: a hargitai esztenánál majd találkozunk. S ha élve nem, hát halva…« Ha élve nem, hát halva. De mindenképpen egyszer ott leszünk, s föl-szítjuk az elhamvadt tüzet, rozsdás baltával új ágasfát faragunk egy új és boldogabb nemzedék számára.”313

1954: Első felesége kiutazik az Egyesült Államokba, hogy „vissza-kapja a férjét”, de nem sikerül neki. A „feleség jogán” bírósági úton rendszeres pénzhez szeretett volna jutni, ezt azonban nem sikerült elérnie. Wass Albert nyilatkozatban határolódik el volt feleségétől. A nyilatkozatra éppen az anyagi követelések miatt került sor. Wass Albert házasságát valóban nem jegyezhették be Romániában, mert a román törvények tiltották az unokatestvér-házasságot, emiatt csak Németországban tartottak egyházi esküvőt. A vitás eset után négy közös fiúgyermekük változatlanul Amerikában maradt, nem kívántak édesanyjukkal visszamenni Európába.

Nyilatkozat

Alulírott Wass Albert a kényszerítő körülmények hatása alatt kínos kötelességemnek teszek eleget, amikor a nyilvánosság előtt kijelen-tem és beismerem, hogy Siemers Éva hamburgi lakossal soha törvé-

313 WA-N, Wass Albert előszava A zsibói bölényhez

Életrajzi események 171nyes házasságra nem léphettem, és nem léptem, mivel ez az ország törvényeivel, melyben éltem, nem volt összeegyeztethető.Mindazon sajnálatos és szomorú körülmények, melyek ebben az ügyben összejátszottak, életemet megmérgezték és tönkretették! Valamint az elkövetett hibák messzire nyúló következményei most készülő önéletrajzomban kerülnek majd a nyilvánosság elé, hogy a jövendő ítélhessen fölöttem és tetteim fölött.

Wass Albert(saját kezű aláírás)

Astor, Fla. 1955. február 25.

Az egy eseményre való különböző visszemlékezés esetét lát-hatjuk Wass Hubának a válásra adott megjegyzésében: „Papi elferdítette Hamburgból való eljövetelünk történetét: azt állította, hogy anyánk igazából nem beteg volt, hanem nem akart vele tartani, hogy családja vagyonából részesülhessen. Sőt, azt is állította, hogy Endre nem is az ő fia, de mi, a fiai nem hittük el ezt.” 314

1954: Wass Albert matematikatanári állást vállalt Deland mel-lett a floridai Katonai Akadémián.

1954. szeptember: Második fele-ségével családi vállalkozásként éttermet nyitnak az először meg-vásárolt astori házukban. Az író tréfás formában beszámol vállal-kozásukról a Vendéglő a szabad Erdélyhez című novellában.315

A „Villa Transylvania” hirdetése

1954: Vid nehezen végezte iskoláit „és az a veszély fenyegette, hogy osztályt kell ismételnie”316 Wass Albert választás elé állította: „vagy jobb eredményeket ér el, vagy abbahagyja az iskolát”. A leg-

314 WA-ÉV, Wass Huba előszava. A visszaemlékezés egy más helyén Wass Huba megerősíti, hogy apjuk késő öregkoráig nem változtatta meg távolságtartó viszonyát Endre irányába. Ugyanez vonatkozik Miklóssal való viszonyára, akinek munkavállalásait nem nézte jó szemmel sem Wass Albert, sem Elizabeth.

315 WA-MÖ.316 WA-ÉV, Wass Huba előszava

Esztendők, amik tízszeresen számítanak172idősebb fiú az utóbbit választotta és némi zsebpénzzel ellátva meg sem állt Saratosáig, ahol kezdetben a Ringling testvérek cirkuszánál helyezkedett el. Évekig távol maradt. Utóbb a csa-

lád felismerte, hogy Vid is, Géza is egy „kellemetlen örök-séget is kaptak őseiktől”,317 a diszlexiát, amely az amúgy intelligens gyerekek számá-ra igen megnehezítette az olvasást.

1955: Az Indián–magyar vérszerződés megjelentetése. (12 oldalas sokszorosított füzet)

1956. március 23.: Hanky tanár úr amerikai kalandjai címmel a Magyarság című lapban szatirikus novella-sorozatot hirdet, amelyben humoros formában, rajzos illusztrációkkal emlékezik meg a bevándorlás és az amerikai letelepedés idősza-káról.318

A borító Wass Albert grafi kájával

1956: A Hanky tanár úr amerikai kalandjai című füzetsorozatát bocsátja közre Pittsburghban.319

1956. szeptember – 1970: Wass Albert tanár a Floridai Egyetem Idegen Nyelvi Tanszékén, Gainesville-ben. Vezeti a Nyelvi Laboratóriumot, franciát és németet tanít.

1956. szeptember: Elizabeth is tanári állást kap Fort McCoyban, Astortól kb. 20 mérföldre.

317 Uo.318 WA-MP319 PA, Magyarság Könyvosztály, Pannónia Nyomda, 1956.

Életrajzi események 1731956. október 19.: Amerika emlékezni kezd című írásának felol-

vasása a Szabad Európa Rádióban.320

1956. tél: Wass Albert és fiai, Huba, Miklós és Géza fekete karszalaggal járnak az iskolába, hogy ezzel is felhívják a figyel-met a vasfüggöny mögötti kis népek sorsára. „Nagyon fontos, hogy minden cselekedetünkben Magyarországot képviseljük” – tanítja Wass Albert a fiainak.

1956: Megjelenik A funtineli boszorkány német változata.321 Korábban jelenik meg németül, mint magyarul.

1957. január 4.: Wass Albert a Floridai Orlando Szövetségi Törvényszéken amerikai állampolgárságot kap.

1957. nyár: A család végleg bezárja az éttermet, és egy 200 éves erdei faépületbe viszik bútoraikat, amit később Bagolyvárnak neveznek el.

1957. ősz: Fort Mccoyban, Gainesville óvárosában nagyobb házat vesznek, amit fel kell újítaniuk.

1957: Az Antikrisztus és a pásztorok című regény megjelentetése egyszerre két földrészen (pontosabban Münchenben és Buenos Airesben, az utóbbi városban a Kárpát folytatásokban közli). A szerző a falu orosz megszállásának történetébe a kommuniz-mus egész természetrajzát belesűríti, ugyanakkor éppen egy vak leányka és a hegyekbe menekülők csoportja menti meg a humánumot az igazabb jövő számára. Vaksággal valójában a háború viselte korszakokat bünteti Isten, s ezzel szemben, éppen a fizikailag vak leány az, aki valóban lát: szenvedést, sorsok poklait és menekülési módot és i r g a l m a t ! Isten akaratának elfogadása és a mélységes szeretet mondatja vele a könyv keretjelenetében Isten szavait, mikor a falu emberte-len diktátorának tizenkét év utáni hazaérkezésekor mégiscsak felajánlja a megbocsátást: „Minden reggel Húsvét van odafönt, s minden este Karácsony, Emánuel.” „Mi odafönt a hegyen megcsókol-juk azt, akinek megbocsátunk, ez a szokás.” A könyvet olvasókkal

320 WA-MP321 Es sind die gröβten Schmerzen nicht worüber Frauen weinen, (Heidelberg, Keyser), Podmaniczky Tibor

fordítása

Esztendők, amik tízszeresen számítanak174és megismerőkkel együtt mondhatjuk, „messiási idők szavaival” szólt a leány, a „belső ember”322 hitelével: „Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik lát-nak, azok vakok legyenek.” (Jn. 9,39.).

„Ha az Egyesült Államokba emigrált Wass Albert valamelyik világ-nyelven írta volna meg ezt a könyvet, akkor a mezőségi születésű szerző ma már minden bizonnyal Vargas Llosa, Márquez és Jorge Amado mellett szerepelne az irodalomtörténeti monográfiákban. Az Antikrisztus és a pásztorok a huszadik századi magyar próza egyik legnagyobb mesterének kimagasló remekműve.”323

1958: Megjelenik németül az Elvész a nyom című regénye.324 A könyv legszebb gondolata, melyet Wass Albert saját élete is pél-dáz: „Minden embernek kell legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.”

1958: Wass Albert egyik tanítványa, a későbbi képviselő Bill McCullum kérésére elfogadja az egyetemi ifjú republikánus klub tanácsadói tisztét. „Sok diák, aki Papi keze alatt nőtt fel, később sikeres amerikai politikus lett” – írja a feladatról Wass Huba.

1959: Megjelenik A funtineli boszorkány című regénye Kölnben, Buenos Airesben és Clevelandban is. Wass Albert „eposz-szerű” művének összefoglalható tanulságát ismét egy későbbi méltatója határozza meg: „Az emberi lét értelme az egy-másért való élet – mégis ebben vét legtöbbet az ember; vagyis nem ér fel saját létének elérhető magaslatára. A rendhagyó, a kiváló ember – az igazság s a szépség megtestesítője –, ha tudatosan és eredmé-nyesen is műveli a jót, éppen a többség tökéletlensége által lesz meg-válthatatlanul tragikus sorsú.”325

Wass Albert regényei az emigrációban

„Ezek (a könyvek) a nyugati magyar irodalmi élet igen fontos doku-mentumai, anyanyelvünk, Belső-Erdély, a Mezőség magyarságának nyelvemlékei, az erdélyi magyar-zsidó-román-szász-cigány-örmény

322 Fogalomhasználat: DK-TVM323 WAÉ, Haklik Norbert: Az Antikrisztus és a pásztorok, Ek. Magyar Nemzet, 2002.324 Die Spur verliert sich, Charlotte Ujlaky fordítása, Stuttgart: Steinkopf, 1958.325 WAÉ, Bödöcs Pál: A funtineli boszorkány című regényről, Ek. Nemzetőr, 1985.

Életrajzi események 175közös lét fontos dokumentumai is egyben, melyekről nem mondha-tunk le mindaddig, amíg a magyar szó él, s élni fog térségünkben.”

Szabó T. Ádám véleménye a regényekről, közöttük A funtineli boszorkányról.326

1960. július 5.: Wass Huba katonai pályára lép. Felveszik a West Point katonai akadémiára. Féléves vizsgái letétele után apja tanácsára, hogy megismerje a beosztott munkások (kato-nák) életét is: hat hónapig egy építőipari céghez áll dolgozni, utána folytatja tanulmányait. Wass Huba apja akkori tanácsát nagyra értékeli, tapasztalatait hasznosnak tartja későbbi jelentős katonai karrierje szempontjából is.

1960: Az Elvész a nyom című regény holland fordításban is megjelenik.327

Wass Albert a fl oridai egyetem tanára

„Wass Albert immár három esztendő óta a fl oridai egyetem tanára Gainesville-ben, a szép kis egyetemi városban, amelynek 36 000 db. lakosából 20 000 az egyetemhez tartozik. A kitűnő író külön meg-bízást kapott, hogy vizsgálja meg az Amerikában használatos tör-ténelmi és földrajzi tankönyveket és lexikonokat, vajon a Magyar-országra vonatkozó adatok megfelelnek-e a tényeknek. Wass Albert számos helyen tévedésre és helytelen adatra hívta fel a fi gyelmet, amelyek különböző szempontból kifogásolhatók. Ezeknek a hibák-nak kiigazítása már megkezdődött. Wass Albert jelenleg magyarul ír egy könyvet, amelynek címe Ame-rikai képeskönyv és Amerikát mutatja be arról az oldaláról, amit kevesen látnak meg. Ennek a könyvnek egyik érdekes és szellemes fejezetét az Új Hungária 1960. évi Emigrációs Naptára mutatja majd be a magyar olvasóközönségnek. A magyar író angol nyelven írt cikkeit és novelláit rendszeresen közlik amerikai folyóiratok.Ugyanakkor nagy érdeklődés mutatkozik eddigi munkái iránt Euró-pában is. Az Elvész a nyom című könyve, amely a német Steinkopf

326 WAÉ, Szabó T. Ádám interjúja Wassné Siemers Évával327 Her verloren spoor, németből fordította Henk Kuitenbrouwer, Utrecht: De Fontein, 1960.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak176Verlag kiadásában jelent meg, rövidesen megjelenik francia, svéd és olasz fordításban is. A funtineli boszorkány című regénye ugyan-csak megjelent német nyelven. A könyvet Wass Albert 1945–46-ban írta, de magyarul csak most fog megjelenni.”328

1961: Géza előbb a tengerészetnél vállal munkát Hubához hason-lóan tapasztalatszerzés végett, majd elvégzi a Floridai Egyetem erdészeti és vadgazdálkodás szakát. Később Dél-Floridába költö-zik, és egy emigráns magyar nőt vesz feleségül. A 90-es évek ele-jéig, (pontosabban utolsó közös vadászatukig, 1991-ig) gyakran jár édesapjával közös vadászatra, osztja annak nagy természet-szeretetét, s a természetvédelem iránti elkötelezettségét.

1963. március 15.: Wass Albert Miaimiban a magyar ház ünnepi szónoka. A hazafelé vezető autóúton második felesége, Elizabeth bátorította az írót a magyar érdekek angol nyelvű képviseletére! Ebből az ötletből alapította Wass Albert az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. „1963 tavaszán skót-amerikai új feleségemmel Miamiban voltunk, ahol ünnepi szónoka voltam a magyarok március 15-i ünnepségének. Műsor után egy fiatal magyar odajött hozzám, s könnyes szemmel mesélte el, hogy levelet kapott otthonról, Kolozsvárról. Édesanyját agyonverték a román rendőrök az utcán, mert magyarul beszélt. Hazamenet elkeseregtem ezt a kocsiban mellettem ülő feleségem-nek. Nagyot sóhajt, s rám néz: »And what are you going to do about it?329« – kérdi. »Mit tehetek?« – vontam meg a vállamat bús magyar módra. »Megmondom, mit tehetsz: fogd be a szádat, és ne beszélj róla! Elég panaszkodást hallottam már tőletek, magyaroktól, nem akarok töb-bet hallani! Vagy tegyetek valamit, vagy hallgassatok!« Igazi skót beszéd volt ez. A skótok mindig »tesznek«, sohasem »beszélnek«. Vezettem a kocsit hazafelé, s hallgattam. Aztán úgy egy jó óra múlva ezt mondtam neki: »Hát, valamit megpróbálhatunk. Azt, amit Erdélyben csináltunk az első világháború után, amikor megalapítottuk az Erdélyi Szépmíves Céhet. Mindenki előre befizette a tagdíjat, s az egybegyűlt tagdíjakból kinyomtattuk számukra a könyveinket. Ha találok ebben az országban csak ötszáz magyart, aki hajlandó előre lefizetni tíz dollár tagdíjat, kiad-hatunk ebből évente két, talán három könyvet is.«”330

328 WAÉ, 97. old.329 És most mit akarsz tenni?330 WA-MÖ, „Végzem, amit végeznem kell”, Dunai Ákos riportja

Életrajzi események 177Magyar hivatással az emigrációban

„A jelszavunk: »Mindig magunkért, soha mások ellen«

(Dsida Jenő)”

„1964-ben megalapítottuk az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Hosszú nyári szabadságunkat arra használtuk föl, hogy nyakunkba vettük az Egyesült Államok és Kanada országútjait, és megjártuk első nagy körutunkat, több mint huszonötezer mérföldre nyúlót, a magyarlakta városok felkutatására. Mivel pénz dolgában szűken voltunk, elkerültünk szállodát és étter-met, amennyire lehetett. Sátorban aludtunk, feleségem főztjén él-tünk, és elhatároztuk, hogy ha össze tudunk szedni első körutunkon ezerötszáz magyart az előirányzott hetvenötezerből, kik hajlandók lesznek évi tíz dollárt lefi zetni előre, melynek ellenében minden elő-fi zető kap három könyvet, két angolt és egy magyart, akkor elindu-lunk még ezen az őszön. A begyűjtött előfi zetések száma azonban csak négyszázig jutott el. Én készen voltam arra, hogy visszafi zetjük mindenkinek a tíz dol-lárját, mihelyt lehet, s elvetjük az egész gondolatot, mint kivihetet-lent. Drága jó Elizabeth azonban megszegte makacs skót nyakát, s kijelentette, hogy szó se lehet a megfutamodásról. Amit elkezdtünk, azt érdemes volt elkezdeni, tehát visszük tovább, s az Úristen majd eligazítja a többit.Bevallom, amerikai skót feleségem fejében született meg a gondolat, hogy amit az osztrákok, csehek és románok meg tudtak tenni száz évvel ezelőtt, azt minden bizonnyal mi is meg tudjuk tenni ma, és nekünk könnyebb dolgunk lesz, mert nem kell történelmet hamisí-tanunk, csupán össze kell szedjük a bizonyítható anyagot. Ebből a gondolatból született meg először, erdélyi mintára, az Amerikai Ma-gyar Szépmíves Céh, majd Masaryk mintájára a Danubian Press, In-corporated és az ezekből fakadó folyóiratok: a Transsylvanian Quar-terly, majd a Hungarian Quarterly és utolsónak a Central European Forum.” 331

1963. – 1975. között: Magyar szemmel kéthetenként sorozata jele-nik meg a Kanadai Magyarság című újságban.

331 WA-MÖ, WA-N, A Kivénült harcos leteszi a fegyvert, 1989.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1781964. nyár: A Danubian Research and Information Center

(Dunai Kutató és Információs Központ) megalakulása. Az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadványaihoz kapcsolódva több magyar és közép-európai történelemmel foglalkozó művet jelentetett meg. „1964-ben megjelent az első három könyvünk: magyar nyelven »csalétekül« az »Átoksori kísértetek« című regé-nyem, ennek angol fordítása, valamint egy kis kék füzet Zathureczky Gyulától: »Transsylvania, the Citadel of the West«. Az első angol nyelvű írás ezen a földön, mely az igazságnak megfelelően ismertette Erdélyt, Erdély helyzetét és problémáit. Floridai képviselőnk ötszáz példányt magával vitt belőle Washingtonba, s ott szétosztogatta. Köszönőlevelet kaptunk a Fehér Háztól és talán nyolcvan szenátortól és kongresszusi képviselőtől.”

Az erkölcsi alapok legyengítése

„S észre se veszi, hogy ugyanaz a lassú lelki rombolás, mely a régi Magyarországot alásüllyesztette a börtönök és kínzókamrák poklá-ba, ugyanaz a rombolás halad tovább a világ minden részén, lassan, lépésről-lépésre. Az Átok-sorok emberei terjesztik ennek a szörnyű világrothadásnak a csíráját. Nem a hercegek és nem a zsidó ban-károk. Még csak nem is azok a fantasztikus álmokat kergető, nagy dolgokat tervező félbolond próféták, akik ilyen vagy amolyan színű ingeket viselve igyekeznek megmenteni a maguk nemzetét valamifé-le megkergült elmélet alapján. Az emberi világ igazi férgei az Átok-sorokról indulnak el, s csak egyetlen céljuk van, hogy Isten világá-nak minden talpalatnyi darabkáját pokollá változtassák át ezen a földön. Úgy dolgoznak, akár a termeszhangyák. Megfúrják a társa-dalmi rendszer alatt az erkölcsi fundamentumot, kirágják belőle az erőt, míg annyira meggyöngül, hogy a legkisebb szél is ledöntheti. Én kísérteteknek nevezem őket. Mert mindegy, hova megy az em-ber. Mindig ugyanazokkal találkozik össze újra meg újra.”

Részlet az Átoksori kísértetekből.

1964: A Fiatal Amerikaiak a Szabadságért Mozgalom tanács-adójaként Wass Albert előadásokat tart a nácizmusról és a kom-munizmusról Amerika-szerte.

Életrajzi események 1791964: Az Átoksori kísértetek angol nyelvű megjelentetése

Gainesville-ben, majd Torontóban.332

1960-as évek közepétől: Wass Albert a protestáns Johannita rend tagja lesz.333

1965: Az Elvásik a veres csillag angol nyelvű kiadása334

A vörös sárkány és a székely góbé

„A mindent túlélés, a soha fel nem adás regénye ez. Mélyen elszomorí-tó könyv. Milyen jó, konszolidált nyugati állapotok vannak ehhez kép-est Magyarországon! És milyen reménytelen a székelyek helyzete!»Nem él itt meg ez a fa! « – mondják Mózsinak a körötte állók. »Nem jó neki a föld, túl zsíros, meg kedvezőtlen az évszak is az átültetés-re.« »Mi se magunktól jöttünk – feleli Mózsi –, aztán nekünk is meg köll élnünk. Muszáj neki megélni, ha székely fa akar lenni.«Hazakerülnek-e valaha? Vagy csak ez a pár elvadult ember marad, fenn a hegyekben, akiknek búcsú-füstjelét nézik könnytelenül égő szemekkel a deportáló marhavagonból? A történet – mint Wass írja az amerikai olvasóhoz intézett előszavában –, nem új. Az ember harca a sárkány ellen. Csakhogy ezúttal nem varázspálcával hada-kozó Ibrinkó, a Táltos, hanem a székelygóbéságába belekeseredett, bele-ecetesedett ember létfenntartó küzdelme a vörös sárkány ellen. S mindez – angolul… (Albert Wass: Th e Red Star Wanes, Ameri-can Hungarian Literary Guild, Gainsville, Florida, 1965)”335

1967. február: Püski Sándor Makkai Ádám ajánlásával föl-keresi Wass Albertet Genosville-ben a későbbi Magyar Book könyvescég tervével. A közös munka a nézetbeli különbségeik miatt nem valósult meg.336

332 The purple ghosts of Damnation Row, American Hungarian Literary Guild333 Az amerikai magyar emigrációból a New Yorkban élő Fáy Gedeon, s többek között Hámos Ottó

voltak prominens tagjai a németországi alapítású Johannita rendnek.334 The red star wanes, Gainesville335 WAÉ, Makkai Ádám: A vörös sárkány és a székelygóbé336 Püski Sándor: Könyves sors magyar sors című könyvében (Püski, Bp. 2002) szintén visszaemlékezik

együttműködésük kezdeteire, majd elhidegülésükre. A magyar és az erdélyi ügy ismereteinek angol nyelvű népszerűsítése volt az író célja, s ellenezte a szocializmus alatt felnövekvő hazai írók kinti népszerűsítését.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1801967. április 10.: Wass Albert levélben is elhatárolódik Püski

amerikai tevékenységeitől.337

1967: Az Elvész a nyom újabb, végre eredeti magyar nyelvű megjelentetése.338 A könyv teológiai távlatait még jobban hang-súlyozza a megváltoztatott befejező jelenet! Közép-Európa nem-zetei számára nélkülözhetetlen alkotás a második világhábo-rú előrejelzéseinek, lefolyásának és utórezgéseinek empatikus ábrázolása miatt. Wass Albert ismét a háború vesztes népeinek szemszögéből vizsgálja, kellő önbírálattal, magukat a „vesztes” társadalmi rétegeket. Hat különböző társadalmi réteghez és különböző nemzethez tartozó valahai cserkészfiú olykor párhu-zamos, olykor eltérő szimultán történeteiben halad a történet. De nem az idő folyása a regény dramaturgiai mozgatója: az öneszmélésre, a történelmi katasztrófa távolságtartó önszemlé-letére ad kiváló példát ez a közép-európai remekmű.

1967: A Magukrahagyottak című regény magyar nyelvű és angol megjelentetése.339

1967. július: A Danubian Press, magyar–amerikai kiadóválla-lat megalapítása.

A részvényjegy

337 Uo.338 Vörösváry Kiadó, Toronto339 Magukrahagyottak, Amerikai Magyar Szépmíves Céh, Toronto. Forsaken are the Brave, Toronto: Litera-

ry Guild. Canada Weller Publishing

Életrajzi események 181Magyar hivatással az Egyesült Államokban

„Kéthónapos körutam alatt, amit kocsin tettem meg (11,000 mér-földet, ami 17,600 km-nek felel meg), bejártam Californiát, fel északra British Columbiát, majd át a hegyeken Albertába, le Man-tenán, Wyomingon és Coloradón keresztül Texasig, majd haza. 17 egyetemen tartottam előadást az erdélyi kérdésről, kétszer szerepel-tem a televízióban, és ötször rádióműsorban. Kemény munka volt. Most pedig a könyveket gyártjuk, ami mindezt alátámasztja, angol nyelven persze. Az életemnek már csak annyi értelme van, amennyi jót és hasznosat tenni tudok.” 340

1967: „A nyár forró napjait ismét Franklin North Carolina-ban, a hegytetőn töltöttük. Ezt a helyet mi „bagoly-fészeknek, bagolyvár-nak” neveztük el. Nagy lakókocsinkat itt állí-tottuk fel, fölé és elé nagy ponyvát feszítve. A kisebbik lakókocsit, Albert dolgozójának használjuk.”341

1967: San Franciscó-i nagyhatású beszédében összegzi a Danubian Research and Information Center és a Danubian Press tevékenységeit az utóbbi három évben. Új, minden eddiginél nagyobb összefogásra és a magyar nemzeti érdekek, igazságok amerikai közvetítésére kéri fel az emigrációt.

340 WAT, 184. old.341 WA-N, Elizabeth Körlevele, 1967.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak182Magyar mondanivalót az amerikai közéletbe!

(Részlet a San Franciscó-i beszédből)

„Kedves honfi társaim, sokszor azzal a félreértéssel fogadnak engem ilyen estéken, hogy én azért járom Amerika országútjait szabad-időmben, hogy elszórakoztassam a szegény, honvágytól bánkódó magyarokat. Engedjék meg, hogy őszintén megmondjam, én ezért még egy kilométert sem utaznék. A szórakozás és a szórakoztatás ideje letelt. A 24. óra ideje is letelt. Hölgyeim és uraim, emlékeznek-e azokra a fi lmekre, miket hajdan láttunk fi atal korunkban: rémtör-ténetek, a hőst megfogják, megkötözik, bedobják valamilyen szikla-börtönbe, s a mennyezet lassan jön lefele borzalmas lassúsággal, az ember úgy érzi, hogy oda kellene ugrani, valamivel feltámasztani, egy villanyéllel, egy baltanyéllel, akármivel. A szabad világban, aki idejében odaérkezik, aki nemcsak idejében odaérkezik, de veszi ma-gának a fáradságot, és kitartó buzgalommal megkeresi a sziklafal-ba rejtett szerkezetet, ami a mennyezetet kormányozza, kitanulja annak titkát és megleli azt a gombot, amit meg kell nyomni ahhoz, hogy a mennyezet megálljon az utolsó pillanatban is, mielőtt halálra morzsolja a rabot, s mely gombnyomástól kinyílik az ajtó, s a rab megszabadul.Kedves honfi társaim, a mi nemzetünk ilyen sziklabörtönben van ma. Nem vádolhatjuk a kommunistákat érte, jó lenne, de nem vá-dolhatjuk, ők csak közbenső eszközök. Azt a börtönt megépítették már az első világháború előtt, a pokoli szerkezetet becsempészték a világtörténelem kőfalába Masarykék. S azóta se törődik azzal senki, hogy hol van az a szerkezet, mi a szerkezet titka, és hogy lehet meg-állítani. Ma már ott tartunk hölgyeim és uraim, hogyha semmi nem történik, akkor ki lehet számítani majdnem matematikai pontos-sággal, hogy mikor érkezik el az az idő, amikor már nem lesz többé magyar föld, amikor a magyar nemzet már nem lesz több, mint egy kis törzs valamilyen rezervációval az Alföldön, ahol majd a művelt nyugat népe belépődíjat kér az utazó idegenektől, hogy megmutat-hassák az utolsó európai indiánokat.Nos, hölgyeim és uraim, ezért járok. S nem csak magyarokhoz já-rok, de járom az amerikai egyetemeket is, innen is oda megyek, több egyetemhez is, az amerikai fi atalokhoz beszélek immár tizenegy esztendeje erről. A beszéd azonban nem volt elég, írás is kell, ami marad, írás, aminek az alapján tanítani is lehet valamit. Ebből a cél-

Életrajzi események 183ból alapítottam meg az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet. Először nem azért, hogy magyar könyveket adjunk ki magyar olvasók ke-zébe, erre vannak apróbb kiadóvállalatok, akik meg tudják csinálni, hanem azért, mert ez volt az egyetlen módja annak, hogy a magyar mondanivalót bevigyük az amerikai közéletbe.”

1967. október: United Hungarian Found (Egyesült Magyar Alapítvány) tervezése, amely sajnos nem valósul meg.

1968: A nyolcadik clevelandi Magyar Találkozó célja a magyar emigráció egységes nemzetközi fellépésének előkészítése. Wass Albert az ülésezők egyik jelentős személyisége.

A Nyolcadik (emigráns) Törzs „Országgyűlése”

„A nyolcadik clevelandi Magyar Találkozó, mind alaptémájánál, mind összetételénél fogva megérdemli azt, hogy úgy emlékezzünk meg róla, mint a sokrétű nyugati magyarság (»nyolcadik törzs«, ha úgy tetszik) első komoly, egységes összefogásáról. Ami az alapté-mát illeti, az első világháború győztes hatalmainak félévszázaddal ezelőtt hibái, azoknak messzemenő következményei és a jóvátétel lehetőségei olyan gondolatkör, mely a legalkalmasabb arra, hogy árnyalatbeli különbségeken felül egységbe tömörítsen minden ma-gyart – világrészeken innen és túl. A találkozó összetételét a lehető legszerencsésebbnek kell nevezzük. Nem csupán egyházaink képviselői, nem csupán a németországi és franciaországi magyar emigráció reprezentánsai ültek össze a há-rom napos megbeszélések alatt az amerikai és kanadai magyarság szellemi vezetőivel, de ezen túlmenőleg is ott láthattuk a sokfelé sza-kadt és sok különböző irányba menetelő magyar emigrációs csopor-tok minden számottevő emberét. Vagyis a nyolcadik clevelandi Ma-gyar Találkozót szinte jogosan nevezhetnénk a Nyolcadik Törzs342 Országgyűlésének.”343

342 Történészek szerint a magyar honfoglalók vérszerződést kötő hét törzse mellé csatlakozott nyol-cadikként a kabarok törzse. Wass Albert itt az otthoni magyarokhoz csatlakozó emigrációt nevezi – honfoglalás-kori párhuzamra utalva - „nyolcadik törzsnek”.

343 WA-MP

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1841969: Wass Albert újabb amerikai–kanadai körútján népszerű-

síti az Amerikai Magyar Szépmíves Céh programját.344,

1969. május 22.: Indig Ottónak, Wass Albert kedves, fiatalkori íróbarátjának tragikus balesete.

Az emigráns írótárs balesete

„Indig Ottó Brassóban született 1890. november 18-án, meghalt 1969. május 22-én Bellinzonában, Svájcban. Erdélyben, Budapes-ten és Párizsban újságíróskodott, majd 1951-ben Münchenben, a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1961 júniusában ment nyugdíjba. Írásai főleg az Új Látóhatárban jelentek meg. 1969 má-jusában kizuhant az Ascona felé robogó vonatból. Elbeszéléseket, re-gényeket, színdarabokat és tanulmányokat írt. Színművei: Torockói menyasszony (1931), és Tűz a Monostoron (1932), Ember a híd alatt (1933), Magas iskola (1934). Regényei közül a Pipacs (1948) a fran-cia gyermekek megszállóik elleni második világháborús küzdelmeit örökíti meg.” 345

1969. november 8.: Angol nyelvű magyar história megjelente-tése: History of the Hungarian Nation címen.

1969. karácsony: Wass Albert külön kis füzetet jelentet meg angol nyelven a karácsony történetéről: The True Story of Christmas346. „Most, hogy elcsendesült körülöttünk a világ és ragyog a betlehemi csillag” kezdetű írását Elizabethnek és a családnak ajánlotta.

Kb. 1969-től: Az évtized végére megromlott Wass Albert kap-csolata Miklós fiával, elsősorban üzleti vállalkozásaival (morál-jával) nem értett egyet. „A Papi és Miklós közötti távolság tovább nőtt. A távolság növekedésével egyre ritkultak Miklós látogatásai.” – írja visszaemlékezéseiben öccse és apja kapcsolatáról Wass Huba.347

344 WA-N, WA-JMSZ345 BGY-NYMILB, 164–165, (A jelzett részre Szabó T. Ádám lábjegyzetben hivatkozik, WAÉ 138. old.)346 Fordította: Simó József347 WA-ÉV

Életrajzi események 1851970-es évektől: Wass Miklós ezen közben befejezte középisko-

lai tanulmányait, majd rövidebb idei főiskolai tanulmányok után megállapodott üzletember lett a virginiai Roanoke-ban.

1970. január 4.: Cikének, Éltető Marianne-nak Erdélybe írt leve-lében összegzi a hatvanas-hetvenes évek emigrációs tevékenysé-geit: „A kiadóvállalat szervezése, alapítása, a kiadványok ellenőrzése és terjesztése, tárgyalások, megbeszélések, a naponta érkező 20-30 levél, a heti kötelező újságcikkem, mindezek annyira lefoglalnak, hogy egyéb-re nem is jut idő. Pedig jó lenne megpihenni. Félreállni egy percre az élettől, leülni valahová egy mohás kőre, és csak ülni ott és gondolkozni. Sajnos nem lehet. Amibe befogtam, azt véghez is kell vigyem. Amit meg-szerveztem, azt úgy kell kidolgozzam, hogy utánam más is átvehesse és tovább vihesse. Addig nem lehet megállni és pihenni.”348

1970: Wass Albert nyugdíjba megy. Nyugodt alkotói időszak veszi kezdetét, amit csupán széles körű közéleti csatározásai és angol nyelvű lapkiadásai zavarnak meg. A kettős feladatot ele-gáns biztonsággal tudja ellátni.

1970. július: Elizabeth-tel együtt visszatér Astor Park-i házuk-ba. Wass Albert ettől kezdve haláláig itt él.

1970: Megjelenik az Adjátok vissza a hegyeimet! angol fordítás-ban.349

1970: Valaki tévedett (Astor Park) címmel novelláskötetet jelentet meg. A második világháború erdélyi frontjának és menekültjeinek emlékéről szóló írásokat szerkeszt a kötetbe. A lebilincselő novellasorozat mintegy megismétli Erdély magyar népének háború végi exodusát, a front alatti és a front utáni román betörés és szovjet megszállás történetét. A novellasoro-zat az emigráció határáig kíséri szereplőit.

1970. szeptember: Wass Albert feleségével előadó turnéra megy észak, észak-nyugat irányába. 28 városban tart előadást. „Ilyenkor befogjuk Oldsmobile-unkat egy húsz láb hosszú »trailer«-be, melyben van egy ágy, egy dívány, asztal, teljes konyha és fürdőszoba, saját villany és

348 WAT, 187. old349 Give me back my mountains! Eric Massey fordítása, Astor Park, Danubian Press

Esztendők, amik tízszeresen számítanak186vízvezeték, és megyünk. Naponta hajtunk 300-400 mérföldet (450-640 km), és estére megállunk táborozni valamelyik folyó- vagy tóparton. Két fehér komondorunk, Bátor és Böske, szintén velünk utaznak.”350

1972. karácsony: Wass Albert hagyományos évösszefoglalóját a karácsony jegyében szokta szétküldeni barátainak, ismerősei-nek. Egy különös látogatás során e sorok írója Floridában Wass Albert valahai fészerében találta meg az alábbi, kazettán rög-zített szöveget. Gondolatainak rendje, hangjának ünnepisége, szavainak zenéje egyfajta imaként szól ma is felénk. 351 Nemzeti összefogásra, történelmi önvizsgálatra, társadalmi megbocsátás-ra, emberi és nemzetbeni újjászületésre hív hallgatót, olvasót.

Wass Albert nemzeti Szeretet-imája(Karácsonyi levél)

„Mennybl az angyal eljött hozzátok magyarok, évente egyszer. Gondolkoztunk-e valaha is azon, hogy miért is csak évente egyszer. Karácsony angyala a szeretet, s szeretet, mint olyan, a léte-zés legfontosabb alaptörvénye. Tengely, mely körül a világrendszer forog. Kimeríthetetlen erőforrás, a szeretet az egyetlen pozitív erő a világon, mely tettekben öltve testet egyedül képes előre és fölfele mozdítani anyagiassághoz kötözött emberi mivoltunkat, egyénen-ként és nemzetenként egyaránt. Gondolkoztunk-e valaha is azon, hogy mi történne, ha mi magyarok nem csupán évente egyszer, és akkor is mindössze felületes és megszokott karácsonyi cicomán ke-resztül, hanem valóban őszinte odaadással és naponta ünnepelnénk ezt a mennyből alászállott angyalt. Ha valóban élnénk is ezzel az isteni ajándékkal, erőforrással, szerszámmal és védelmi eszközzel, aminek emberi szóval szeretet a neve, ha napról-napra használva és hasznosítva ezt, valóban élő tettekre változtatnánk át a lélek és a szellem vegyi folyamata során, ahogy azt a törvény, Isten törvénye megkívánja tőlünk. Nem veszekednénk többé, nem ócsárolnánk, nem gáncsolnánk egymást, családon, közösségen, nemzeten belül békét kötnénk egymással, és úgy haladnánk együtt, ahogy testvérekhez illik, egy szebb jövendő felé. Megbocsátanánk az ellenünk vétkezők-nek, úgy viselkednénk magyar testvéreinkkel szemben, mint ahogy

350 WAT351 WA-ÜH-WH,cd.

Életrajzi események 187tőlük elvárjuk, hogy velünk szemben viselkedjenek. Hibakeresés helyett megértéssel közelednénk egymáshoz, gyanakvás helyett bi-zalommal, gyűlölet helyett szeretettel. Egyszerre csak megszűnne minden pártoskodás, minden széthúzás, rágalmazás, irigység, kár-öröm és önző elfogultság. Valóban egy nemzet fi aivá válnánk, test-vérekké egymás szeretetében és nemzetünk szolgálatában. Koldus sorsunkat levetkőzhetnénk, s nagy nemzetté válhatnánk megint, akárcsak másfél ezer évvel ezelőtt, amikor még vérünkbe rögződött törvény volt az egymás iránti szeretet és hűség. Karácsony jöttével gondolkozzunk ezen, magyarok! Az egymás szeretetének törvényét, a mennybéli angyal titkát nem páncélos német lovagoktól, görög és tarján papoktól tanultuk volt, hanem még Ur városából hoztuk azt magunkkal. De idegen tanok korbácsa alatt megfeledkeztünk róla a századok során, míg végül is ide jutottunk, hogy többre becsüljük az idegent, mint saját vérünket. Új, karácsonyi vérszerződésre van szükségünk, magyarok. Az egymás iránti kötelező szeretet ősi törvé-nyének felújítására, magyar újjászületésre, mely nem csupán az év egyetlen napján ünnepli a szeretet Istenét, akkor is csupán a meg-szokás kedvéért, hanem naponta éli is a törvényt tetteken keresztül, gyakorlatban. Mert ha nem, semmiféle idegen segítség nem segít rajtunk többé. Úgy elveszünk törvényszegéseink során, hogy még csak nyomunk sem marad ezen a földön, mert azt is széttapossák az idegenek.”352

1971–1978 között: Wass Albert gyakran írt a Képes Magyar Világhíradó számára is.

Wass Albert elhivatottságáról

„Úgy gondolom, hogy aki Wass Albert egyéniségét meg akarja érteni, annak tudnia kell, hogy erdélyi elhivatottságán túl, milyen fontos-nak tartotta a magyar szó megőrzését Amerikában, a magyarságról elterjedt tévhitek korrigálását, és mennyire megvetette a primitív nyelvkeverés bűnét.” „De a sok csalódás, a szörnyűséges, lehangoló közöny ellenére is ez az Erdély hegyeiből ide sodródott ember megy tovább a maga útján,

352 WA-N

Esztendők, amik tízszeresen számítanak188zord magányosságban, mint a havasi medve, s a tizenhárom eszten-dő alatt odatett az amerikai magyarság elé 44 könyvet. Könyveket, melyek a maguk nemében páratlanok és pótolhatatlanok, melyek a magyar nemzet történelmi helyét és igazságát egyszer és minden-korra leszögezik. »Th e Ethnic History of Transsylvania« Haraszti Endrétől. »Ruthenia« Hoky Károlytól. Baross Gábortól »Hungary and Hitler«. Török Sándor hatalmas munkája: »Településtörténeti tanulmányok és határproblémák a Kárpát-medencében«, »His-tory of the Hungarian Nation«, »Hungarian Legends«, »Th e Li-ving History of Hungary«, hogy csak néhányat említsek. Végül a legújabb: »Transsylvania: the Hungarian Minority in Romania«, erdélyi testvéreink elnyomásának ügye Nánay Júliától.”353

Balogh Petres Judith, a KMV. tulajdonosa és szerkesztője

1973. júliustól decemberig: „Július óta súlyos gyomorfekéllyel, máj- és epebajjal kínlódtam, és december elején az orvosok hazaküldtek meghalni, mint menthetetlent. A Jóisten azonban meghazudtolta őket, és mihelyt kikerültem a kezük alól, nyomban gyógyulni kezdtem, s ma már újra a lábamon vagyok.”354

1973. vége: Nyaralót vesznek a Smoky Mountains lábánál, Franklinban, Észak-Karolinában. Háromholdas domb, forrással, ház helyett egy trillerben laknak. Közelben zavartalan „medve-szentély” található, ahol vadászati tilalom van ezekre az állatokra.

1974. és 1976.: A Kard és Kasza I–II. címen írt nagyszabású történelmi tabló megjelentetése. A könyv kortársi méltatásai Gábor Árontól a Nemzetőr áprilisi számában és dr. Zsigmond Andrástól a Krónika 1976. májusi számában jelennek meg. Hatalmas munka, méltányos elismerés. „Nagy írónk új könyve az ember, a föld, a haza himnusza, a társadalmi változások, hatalmi érdekek, vallásfilozófiák, népi sajátosságok és politikai manipulációk

353 A köteteket az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalatában jelentette meg.354 WAT

Életrajzi események 189kristálytiszta kiértékelése. Vulkánkitörés és történelmi tájékoztatás. Nyelvünk csodálatos szépségével, de könyörtelen következetességgel mondja el ezeréves tragédiánk lényegét: hol nem értettük Európát, és Európa hol nem értett meg minket.”355 Az író maga Krónikás ének és Szemtanúság című részekre osztja a történelmi előzményeket és az író által már megélt 20. századi sorsábrázolást. Eposzi elbeszélőkedv, eposzi folyamatábrázolás, összegző számvetés. Ki Erdély népe? Kik vagyunk mi, magyarok? Mi a szenvedés-történetünk? Létezik-e kínjainkból, megalázottságunkból, elát-kozottságunkból – Feltámadás?

Az idős, vak gyógyító ember ismét a mennyei tudás birtoká-nak jelét viseli arcán! A léleklátó emberét. S a léleksegítő tudás profétája. Szava egyszerű és gyógyerejű: „Istennek tartozol, nem nekem. [...] Légy jó mindenkihez. Légy igazságos mindenkivel, s nem lesz mitől félned.” Volt ellenségei csodatévőnek, szentnek látják. S ő maga? Útja végére ért, mondhatnánk, fenségesen, de maga inkább azt tartja: öregen és fáradtan. Személyes számvetésre, személyes szépségek visszaképzelésére is telik az írótól: „Ült, ült a vak ember, és talán életében először érezte, hogy öreg és fáradt. Elnehezedett lelke, kapcsolatot keresve az örökkévalóság nyugalmával. Isten hullámhosszára próbált rákapcsolni. De lassan ment ez is, nehéz-kesen. S a békesség derűje tépett foszlányokban tért vissza csupán, mint amikor szélsodorta fellegek között cafatokban hull alá a napfény, záportól könnyes dombokra.”

Az írónak szüksége volt erre a lelki megérkezésre, hiszen nem tudhatta még, milyen megpróbáltatások várják majd itt a „szabad” Amerikában, hogy mennyire fog elérni ide is balkáni ellenfeleinek keze, fegyvere, rágalomhadjárata.

1975. január–május: A clevelandi Magyar Kongresszus politi-kai célból hozza létre az Erdélyi Világszövetséget. Társelnökei: Wass Albert és Zolcsák István. 356

1975: Magyar örökségünk címmel népszerűsítő összeállítást jelentet meg a magyar történelemről és kultúráról magyarul és angolul.357

355 WAÉ, Gábor Áron: Wass Albert Kard és kasza című új regénye356 Zolcsák István (1921–2006), a nyugati magyar emigráció fáklyavivője. Brazíliában élt. Ő alapította

meg az „Erdélyért” Mozgalmat.357 Olvasható: WA-MÖ, az első, kötetcímadó tanulmány

Esztendők, amik tízszeresen számítanak190Külön erkölcsi adósság: magyarságunk az emigrációban

„Büszkék lehetünk származásunkra, múltunkra, kultúránkra, telje-sítményeinkre. De csak akkor, ha mi magunk is, életmódunkkal, cse-lekedeteinkkel méltóak igyekszünk lenni örökségünkhöz, hogy azt megőrizve, gazdagítva továbbadhassuk fi ainknak, unokáinknak. Tamási Áron, székely író mondta volt egykoron: »aki embernek hit-vány, az magyarnak se jó!« Ezt a mondást mi, amerikai magya-rok a következő módon alakíthatjuk: »aki nem jó magyarnak, az amerikainak is hitvány!«”358

1975. november: Pit Girindáj című írása – Gerendi Péter furcsa története – az emigrációs magyarság magyar ügyben tanúsított

passzivitását állítja pellengérre.359

1975. november 5.: Édesapja, gróf czegei Wass Endre meghal Hamburgban.

1976. március: Wass-Tarjányi Ákos, Albert unokatest-vére látogatott Bécsből Astorba, Wass Albertékhoz.

1976 tavasza: Wass Albert mint az Erdélyi Világszövetség elnöke komoly harcokat vív az elnyomott erdélyi magyaro-

kért a román kormánnyal. Az Erdélyi Világszövetség az Amerikai Magyarok Szövetségével (amelynek Wass Albert az egyik alelnöke) felkérte az Egyesült Államok kormányát, hogy ne terjesszék ki a „legnagyobb kedvezményeket élvező nemzetek” státusát Romániára, amíg a román kormány nem teljesíti ígéreteit és kötelezettségeit a három-milliós magyar kisebbség felé úgy, ahogy azt a Békeszerződések és a Román Népköztársaság alkotmánya rögzítik. (Körlevél, 1976)

1976. június: „Több kongresszusi képviselő is felszólalt a Kongresszusban az erdélyi magyarokért. Pontos statisztikai adatokat és egyéb Albert által összeállított dokumentumokat idéztek, és még a memorandum teljes szövegét is felolvasták. Mindez megtalálható a Kongresszusi Jegyzőkönyvben.”360

358 WA-MÖ, Magyar örökségünk, zárómondat359 MÖ, Gerendi Péter furcsa története, l. Kaliforniai Magyarság, 1979. dec. 21.360 WA-N, Körlevél, 1976.

Wass Endreidőskori képe

Életrajzi események 1911976. augusztus: „Egy rövid időre visszatértünk Floridába, hogy

részt vegyünk legidősebb unokánk, Beth Roush esküvőjén. Beth, a Tennessee állambeli Kingsportból származó Tony Gallowayhez ment. Az esküvőt Florida állam Brooksville városának presbiteriánus temp-lomában rendezték.” 361

1976. szeptember: Wass Albert Szentegyedi Péter álnéven írja meg: Emigrációnk egyetlen történelmi feladata Amerikában című cikkét, amelyben az Amerikai Magyar Szépmíves Céh céljait népszerűsíti.

1976. október 2.: „Albertnek irodalmi délutánt rendeztek Florida állam Sarasota váro-sában. Egy remek magyar cso-port és a mi kedves barátunk a lakelandi dr. Balogh István atya hívták meg. Egy héttel később barátunk, István atya meghalt. Lakelandi temetésén Albert búcsúztatta.”362

1976. október 23.: Wass Albert átvette dr. Balogh István atya posztját, mint az 1956-os szabadságharc 20. évfordulóján rendezett orlandói ünnepségének főszónoka.

1976. november 7.: Toronto ünnepli Wass Albertet, Kovács Ernő köszönti, az irodalmi délután előadói között van dr. Zsigmond András, Zydron Margit és Tapolczay Lukács. „Nagy közönség részvételével zajlott le a torontói Magyar Kultúközpont palotájának Árpád termében 1976. november 7-én a nagy erdélyi író és hazafi ünneplése. Az erdélyi hangulatot székely és csángó népdalok és egy Reményik-vers teremtették meg Zydron Margit, Zadubán György és Nyakas Nándor stílusos előadásában.” (Korabeli újsághír).

361 WA-N, Körlevél, 1976.362 Balogh István Elemér (Nagykapos, Ung vármegye, 1906. június 22. – Lakeland, USA, 1976. október 9.)

Wass Albert egy egyházi rendezvényen

Esztendők, amik tízszeresen számítanak192Buff alo – Hamilton – Toronto, 1976 ősze

„Novemberben Torontóban jelent meg Albert új novellája. Hatalmas vontatót csatoltunk Volare kombink mögé, hogy ebben hozzunk le könyveket, ezzel is spórolva a könyvszállítás óriási költségén. Ezen az úton Albertnek volt még három másik irodalmi találkozója. Az egyik Buff alóban, a másik Hamiltonban és a harmadik, egy hatal-mas összejövetel pedig Torontóban.”

Elizabeth McLain

1977: Documented facts and figures on Transylvania című törté-nelmi munka megjelentetése. „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére.”363

Wass Albert – az emigráció eleven lármafája

„Abból a célból, hogy meglelhessem mindazokat, akik hisznek még Erdély magyar jövendőjében, akik számára revizionistának és ir-redentának lenni annyit jelent, mint magyarnak lenni: vénülő fej-jel húszezer mérföldet kocsiztam ebben az évben, keresztül-kasul ezen a nagy országon. Felejthetetlen emlékekkel meggazdagodva tértem haza. Vannak még igaz magyarok ezen a világon! Áldja meg őket a Jóságos Isten, Los Angelestől San Franciscóig, Vancouvertől Calgaryig, Coloradótól Ohióig és Buff alótól Floridáig. Hálás szívvel köszönöm nekik azt, hogy egy-egy estét velem töltöttek, leveleikkel fölkerestek és áldozatkész magyar lelkükkel fölmelegítették az én lelkemet is.” 364

1978: Megjelenik a Halálos köd – Holtember partján című regény Dunai Ákos előszavával.365 Wass Albert ezt a népszerű stílus-ban megírt romantikus floridai történetet az erdélyi ügynek az amerikai olvasók közötti megismertetésére, népszerűsítésére

363 WA-N, Körlevél, 1977.364 WA-N, Körlevél 1977.365 Amerikai Magyar Szépmíves Céh, Később Pallas Lap és Könyvkiadó, majd WA-HKHP kiadásai.

Angolul: Deadly fog at Dead man’s Landing.

Életrajzi események 193írta. A könyvet egy év múlva angolul is kiadta. Barátjának írt levele szerint: „Ez a könyv kimondottan abból a célból készült, hogy a gyanútlan olvasóval megismertesse Erdély tragédiáját.”366

1978. március: Szóljatok, virrasztók (Üzenet Erdély ügyében Magyarország írástudóihoz) című írásában az Erdély melletti nyílt kiállásra szólítja fel a magyar írótársadalmat. Felhívásának aláírói: Aczél Tamás, Bakucz József, Eszterhás István, Fáy Ferenc, Ferdinandy Mihály, Flórián Tibor, Füry Lajos, Györgyey Klára, Kannás Alajos, Kemenes-Géfin László, Kerecsendi Kiss Márton, Kertész László, Kósa S. Antal, Koréh Ferenc, Könnyű László, Kossányi József, Makkai Ádám, Mózsi Ferenc, Németh Ernő, Oláh György, Rozanich István, Sisa István, Székely Molnár Imre, Thiery H. Ilona, Tűz Tamás, Vitéz György, Wass Albert, Zas Lóránt.367

1978: Moldován Ágnes néni, a fiúk dadusának halála. Az író a Voltam címen tervezett életrajzi munkája kéziratlapjain emlé-kezik meg róla.368

1979. nyár: „A képviselőház leszavazta a preferred nation status meghosszabbítását Románia számára mindaddig, amíg eleget nem tesz a Békeszerződésekben és Helsinkiben lefektetett megállapodásoknak az erdélyi magyarokkal kapcsolatban. Ez Romániának évi 350 millió USD veszteséget jelent, érthető tehát, hogy megvadultak tőle (most már csak igyekeznünk kell meggyőzni a szenátorokat is!) A román bosszú ferge-tege elsősorban engem kíván elsöpörni!” 369

1979. augusztus: Közép-Floridában ocsmány sajtóhadjárat indul Wass Albert ellen. Volt egyetemi tanári székhelyén, Gainesville-ben a Daily Sun azzal vádolja meg, hogy háborús bűnös, aki az Ocala Erdőrezervátumban rejtőzködik. Wass Albert astori környezetéig is eljut a rágalomhadjárat: „sokan nem tudták, mit higgyenek”.370

1979. augusztus 22.: Wass Albert a fiával, Wass Hubával fel-kereste a Department of Justice Task Force nevű intézményét, ahol kérésükre előadták, hogy a Román állam az Egyesült

366 WA-ZST-Ö, Levél Fabó Lászlóhoz367 Testvériség, 1978/3. szám368 WA-V-A, Ágnes néni369 WA-MÖ, 420. old.370 WA-ÉV, Wass Huba előszava

Esztendők, amik tízszeresen számítanak194Államok igazságügyi minisztériumától a Wass Albert ellen felhozott vádak alapján a kiadatását kéri, de a vádak bizonyítat-lansága miatt kiadatását megtagadták. Wass Albert ekkor adja le ún. Rövid életrajzát.371 Hasonló igazoló tanúvallomást írt első felesége, Wass Éva de Czege az 1940-es erdélyi visszacsatolás idején történt vasasszentgothárdi eseményekről.372 James C. Mansberger, aki 1950-ben Wass Albertet világította át politikai szempontból az Egyesült Államokban való letelepedése előtt, ismételten nyomatékosítja Wass Albert ártatlanságát: „Wass Albert de Czege sohasem volt tagja a Nemzeti Szocialista Pártnak vagy más olyan pártnak, amely az Egyesült Államok főügyészének a listáján a szélsőséges politikai alakulatok között szerepelt. Arra is fény derült, hogy nem vett részt semmi olyan cselekedetben, ami miatt a legcseké-lyebb mértékben is vádolni lehetne egyik vagy másik ország ellen vagy érdekében elkövetett háborús bűnökkel.”373

Az Egyesült Államok hivatalos álláspontja Wass Albert ártatlanságáról

„Gyakori volt akkoriban, hogy a kommunisták és szimpatizánsaik hamisan és rosszindulatúan vádoltak meg olyan embereket, akiket szerettek volna megsemmisíteni. Ezek a vádaskodások még ma is folytatódnak azon média segítségével, amelyek hajlandóak hamis és kitalált vádakat terjeszteni.A vádak tehát, amelyek szerint gróf Wass Albert de Czege háborús bűnös volt vagy valamely fasiszta párt tagja lett volna, hamisak – mind a nyomozást megelőző, mind a nyomozást követő időszakra vonatkozóan, amint azt az én kivizsgálásom és Mr. Ross megerősí-tése is bizonyítja.”374

1979. augusztus 29–31.: A Fort Lauderdalenets News című lap cikksorozatban rágalmazza Wass Albertet. „Hazugságoktól és gyűlölettől csöpögő írás, mely fasiszta alakulatnak nevezi a Magyar Királyi Honvédséget, mely hivatkozik ügyemmel kapcsolatban szak-értőkre is, mint Wiesenthal, Major és társaik….”375( WA-MÖ, 271.

371 WAÉ, 13. old.372 WAÉ, 102. old.373 WAÉ, 104–105. old. András Ágnes fordítása374 Uo.375 WA-MÖ, 271. old.

Életrajzi események 195o.) Az igazi ok: Wass Albert és a valódi magyar lobbicsoport besározása, lejáratása: Wass Albert és szövetségesei azon dol-goztak ebben az időben, hogy Romániának ne adja meg az USA a kedvezményezett ország státusát, amíg az emberi, kisebbségi jogok betartásában nincs javulás!

1979. szeptember 30.: Wass Albert megjelenteti lapban a Vádlott a túlvilágról visszaszól címen ún. „háborús bűnösségének cáfolatait és elhallgattatási kísérletének okait „El kell hallgattatni az írót, ez a parancs a füst mögött! Hogy kinek a parancsa ez, azt az olvasó fantáziájára bízom… Erdélyi magyar népem bajainak és szen-vedéseinek szószólója vagyok…Népem bajait ordítom világgá, ameddig csak élek, s könyveimen át még azután is. Elpusztíthatnak, az igaz, hiszen halandó ember vagyok. De a papírra vetett igazság megmarad, s előbb-utóbb halló fülekre lel…Míg egy igazságos, emberséges megol-dás nem biztosítja Erdély magyarjainak békés jövendőjét, mi magyarok nem hallgathatunk és nem nyugodhatunk, még ha agyon is vernek miatta.”376

1980 eleje: A turkui Nemzetközi Finnugor Kongresszuson Király István dogmatikusan és politikailag elítélően nyilatkozik Wass Albertről. Egy Amerikában élő kutatónő, aki az író élet-művével kívánt foglalkozni, ennek hatására letesz ide vonatko-zó kutatásairól.

Hivatalos magyar bánásmód Wass Albert személyével kapcsolatban, 1980.

„A hivatalos Magyarország nem bánt Wass Alberttel kesztyűs kéz-zel. Kint megjelent könyvei jórészt zárolt részlegen voltak találhatóak nemzeti könyvtárunkban, és pl. az 1980-as évek elején a turkui Nem-zetközi Finnugor Kongresszuson Finnországban a Szabad Nép 1948-1949 közötti kulturális rovatának egykori munkatársa, Király István, irodalomtörténész professzor nyilatkozott Wass Albertről politikailag igen-igen elítélően. Ekkor Szabó T. Ádám állott fel, és utasította visz-sza a Kossuth-díjas Király (meglehetősen dogmatikus) nyilatkozatát, amihez Király ezután nem fűzött további megjegyzéseket, valószínű-leg nem akarván e fi nn felségterületen a kérdést tovább kiélezni.

376 WA-N, Mi van a füst mögött?, Katolikus Magyarok Vasárnapja

Esztendők, amik tízszeresen számítanak196A Groningeni Egyetemen megindult és a nyugati irodalommal fog-lalkozó kutatási terv azonban – a megbírált kutatónő visszakozása, vagy gyávasága folytán – leállott. Az ekkor még tudományos mun-katársként szereplő kutatónő jóval „semlegesebb” témába kezdett, ami miatt nem volt azután az akkori hivatalos Budapestnek kifogá-sa, sőt hathatós támogatásra számíthatott.”377

Szabó T. Attila

1981 eleje: Kolozsy Sándor szobrászművész és felesége által írt és összeállított THE HUNGARIANS IN TRANSSYLVANIA című könyvecske végére Wass Albert összefoglaló verset írt.378 A könyvet Máté Ilona és dr. Nádas János közbenjárásával kap-ták meg az Amerikai Képviselőház tagjai, akik közül 1981-ben 121 amerikai képviselő indította meg a Romániát elmarasztaló, a legnagyobb gazdasági kedvezményeket visszavonó amerikai döntéssorozatot.379

1980–1982 között: Ismét kiadják Wass Albert: A funtineli boszor-kány című remekművét (Youngstown, Katolikus Magyarok Vasárnapja).

1981: A Katolikus Magyarok Vasárnapja évkönyve antológiát jelentet meg. Az idő rostájában címet Wass Albert Üzenet haza című verséből emelték ki. (szerk.: Dunai Ákos, Youngstown, Ohio.) Wass Albertnek A döblecfalvi székely című novellája jele-nik meg benne.

1981. december 8.: Kolossy Sándor és Wass Albert megfo-galmazásában egy emigrációs csoport Románia magyarokkal szembeni jogsértéseiről memorandumot ad át a Fehér Ház kép-viselőinek és az elnöknek. A memorandum záró szakasza Wass Albert angolul írt Riadj, Európa! kezdetű versét tartalmazza.

1982. április 22.: A magyar és a székely kisebbségi sérelmek jelentősége miatt az Egyesült Államok kongresszusa megszavazza a Legnagyobb Kedvezmény Megtagadását Romániától. (States House of

377 WAÉ, Erdélytől Bajorerdőig, Szabó T. Attila riportja Siemers Évával378 WA-MP, Az egész világ hallja meg! (Antal János és Lázáz Ádám fordítása)379 WA-MP, Kolozsy Sándor szobrászművész publikálása alapján közzéteszi T. P.

Életrajzi események 197Representatives. Washington D. C. 20515). 121 amerikai szenátor levélben fordult Ceauşescuhoz, melyben a magyar kisebbséggel való jogszerű és emberséges bánásmódot követeli. A felsőház ekkor és ezután sem fogadja el a javaslatot, de az elnök kisebb anyagi megvonásokat foganatosít Romániával szemben.380

1982. május: Wass Albert körlevelet ír az Amerikai Magyar Szépmíves Céh működéséről:

Az erdélyi magyar népművészet védelmére

„Az Amerikai Magyar Szépmíves Céh ősi erdélyi mintára immár tizen-kilenc esztendeje termelgeti a hasznosat, hogy a magyar jövendőnek jó kenyere legyen belőle valamikor a Kárpátok alatt. Kicsiben, mert sokra nem futotta. Kevés volt idekint a magyar, érett ahhoz, hogy megértse a felvilágosítás, közvélemény-formálás, igazságterjesztés szükségét és fontosságát. Így aztán vékonyka volt a termés, amit garatba tudtunk önteni, hogy kenyérlisztté váljon jövendőbeli magyarok javára.De a kevés is több mint a semmi, és ezerszerte több mint a hamis és álnok írás, a keserű jövendőt okozó konkoly, ami idegen célokat szolgál, s jövendőt mérgez.Ezt az 1982-dik esztendőt az erdélyi magyar népművészet védelmé-re szenteljük. Ismeretes, hogy Románia kormánya boltokat tart fönt több amerikai nagyvárosban, ahol mondva töltött múltjuk tömjéne-zésére és Erdélyhez való »ősi jussuk« igazolására az erdélyi magyar népművészet remekeit, mint »ősromán népművészetet« árulják Amerika megtévesztésére. Ennek a magyar nemzeti örökségrab-lásnak a kivédésére képes kézikönyvet állítunk össze angol nyelvű szöveggel, melyből a vásárlóközönség nem csak fölismerheti azonnal a kalotaszegi, udvarhelyszéki és más erdélyi magyar népművészeti alkotás sajátos rajzait, de megismerheti belőle ennek az ősi népmű-vészetnek a gyökerét is, mely történelmi múltunk bölcsőjéhez vezet vissza. Ennek a könyvnek a terjesztése amerikai körökben az ame-rikai magyarság egyik legfontosabb feladatát képezi majd. Nem vádolhatunk senkit műveletlenséggel vagy tudatlansággal, amikor nemzeti örökségünk kincseit románnak nézi, ha nem nyújtunk lehe-tőséget arra, hogy megismerhesse az igazat.”381

380 WA-NE, Köszönjük, elnök úr! 381 WA-ZST-Ö, Körlevél, 1982, május

Esztendők, amik tízszeresen számítanak1981982: Az Elisa and a house that Jack built 382című regény és a

History of Astor on St. John Astor383 című történeti munka meg-jelentetése.

1983: A Transsylvanian Quarterly megindítása. Lapkiadó és főszerkesztő: Wass Albert.

1983: Wass Albert The Transsylvanian Hungarian Folk Art – its origin and interpretation (Az erdélyi magyar népművészet eredete és értelmezése) címen népszerűsítő néprajzi munkát jelentet meg angolul.384

1984. ősz: A második világháború utáni élmények és fájdalmak alapján írt Ember az országút szélén című regényét a Danubian Press keretében kiadja angolul, ezzel a művel is a magyar ügy jelentőségére kívánja felhívni az angolszász világ figyelmét.385

1984: Dunai Ákosnak egy Wass Alberttel készített összefog-laló interjújában a magyar ügyért folytatott harcába vetett hitet a bibliai mustármag kicsinységével és erejével példázza az író: „Hetvennegyedik esztendőmet taposom, már nem sok van hátra. Így aztán, mit bánom én, hogy akár a románok, akár mások miként acsar-kodnak ellenem. Végzem, amit végeznem kell, amit végeznem jó és illő, mert a bennem lévő nyugalomérzés igazolja, hogy helyes úton járok. Szeretném, ha hitem akkorára növekedhetnék, mint egy mustár-magocska, hogy hegyeket mozdíthassak vele. S jólesik arra gondolni, hogy talán azok a mustármagocskák, amiket életem során könyveimbe ültetgetve szertehullattam, egy napon valóban visszamozdítják az én hegyeimet a Balkánról Közép-Európába, ahová tartoznak.”386

1985 tavasza: Emberjogi Konferencia Ottawában.

A világ felfi gyel a magyar ügy fontosságára

A nyugati országokban működő erdélyi szervezetek mindenütt nagyon tevékenyek voltak. Memorandumokkal nemzetközi fó-

382 WAÉ383 WA-V-A384 Magyarul WA-EMN385 Man bay the side of the road386 WA-MÖ, Dunai Ákos interjúja: „Végzem, amit végeznem kell”. Ek. Youbgestown, Phio, 1984.

Életrajzi események 199rumokon való felszólalásokkal és tüntetésekkel hívták fel az illetékesek fi gyelmét a magyarok elnyomására némely kom-munista irányítású országban. Az Erdélyi Világszövetségen, az Amerikai Erdélyi Szövetségen, az Erdélyi Bizottságon, valamint a kontinentális erdélyi szervezeteken kívül a Hámos László által vezetett New York-i székhelyű magyar emberjogi alapítvány fog-lalkozott a romániai magyarok problémáival. „Tíz évi kemény és szüntelen kitartó munka eredménye, hogy az erdélyi és felvidéki ma-gyarság ügye ma már komoly tényezője az Egyesült Államok Romá-niával és Csehszlovákiával kapcsolatos külpolitikájának, állandó ügye minden nyugati emberjogi szervezetnek, és egyre gyakrabban taglalt témája mind több tudományos társadalmi kulturális és egyházi szerv-nek valamint a nyugati sajtónak. (Hámos László) ” Az 1985-ben a tavaszi Ottavai Emberi Jogi Konferencia idején 2000 magyar tiltakozott az elnyomás ellen. Ennél nagyobb szabású tüntetés nem volt a tanácskozások hat hete alatt.387

1985. május 25.: Wass Albert egy ezen a napon írt levelében hitének és a Hagyaték című kötetben feltárt legendavilágnak az alapjait írja meg:

„Az Atya végzi általam mindezeket…”

„Könyvemben a »hagyaték« azonban nem a nagyon is régi »fehér mén« áldozása, amiről görög krónikások írtak a Krisztus előtti má-sodik században, hanem a magyar őskereszténység, amit az egyik »tanítvány« vitt el közéjök a Krisztus utáni első század közepén a Bajkál-tó melletti őshazába. Ez az őskeresztény hit kimondottan Jézus tanításán alapult és nem egyházi hatalom kiépítésében élte ki magát, hanem a gyógyításban és »csodatevésben«, aminek gyökere a mustármag tanában lelhe-tő meg (ha csak annyi hitetek van, mint a mustár magja – minden magvak között a legapróbb – hegyeket mozdíthattok vele), valamint abban a mondásában Jézusnak, hogy »amit én cselekszem, ti is megcselekedhetitek, sőt nagyobb dolgokat is ezeknél… mert

387 BGY-EM

Esztendők, amik tízszeresen számítanak200amit én teszek, azt nem a magam erejéből teszem, hanem az Atya végzi általam mindezeket… aki nektek is Teremtő Atyá-tok.«A kilencedik, tizedik és tizenegyedik századok szervezett egyházi hatalma nem törhette meg ezeket a tanokat, melyek minden ember számára lehetővé tették a csodák művelését, és ezzel aláásták a papi rend tekintélyét, tehát pogány kuruzslásnak nevezték a gyógyítást és csodatevést, és máglyán égették el a »pogányokat«, kik ezzel fog-lalkoztak.”388

1985. augusztus: Wass Albert főszerkesztőként időszaki folyóira-tot jelentet meg. A lap kitűzött céljait utóbb Borbándi Gyula foglal-ja össze: „A The Hungarian Quarterly angol nyelvű folyóiratot a Wass Albert irányítása alatt álló Danubian Press adta ki a floridai Astorban. Első száma 1985 őszén jelent meg, szerkesztője Wass Albert volt. Azzal a céllal indult, hogy segíti a Duna-medencei népek történetét megismertetni és a fellelhető tévedéseket korrigálni. Behatóan foglalkozott magyar kisebb-ségi kérdésekkel. A szerkesztőbizottság tagjai lettek: Chászár Ede, Hites Kristóf, Juhász László, Könnyű László, Lelbach Antal. A negyedévenként napvilágot látott folyóirat 1990-ben szűnik meg.”389

Wass Albert újabb kísérletei a magyar ügy érdekében

„Most jelent meg, alig két hete, a jövendőn dolgozó magyarok első nagy összefogásából sarjadó angol nyelvű negyedévi folyóirat, THE HUNGARIAN QUARTERLY, melynek célja, hogy előkészítse a ta-lajt a Kárpát-medence egységének helyreállításához. Egy maroknyi csoport számára roppant anyagi áldozatot jelent, de ha legalább ezer magyar belekapcsolódna a terjesztésébe, nagy eredményt érhetnénk el vele. A folyóirat első száma ott látható az asztalon. Ha minden je-lenlévő előfi zetne reá, hasznos lépés lenne. Nincs ember ma Amerika földjén, ki évi 12 dollárt ne tudna megtakarítani erre a célra.” 390

„Ez év novemberében jelenik meg az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadásában a Genocide in Transsylvania című dokumentációs

388 WA-MP, Két levél Katalinhoz389 BGY-MEÉ390 L. WA-V-A, Kovács Attila Zoltán fordításában, illetve WA-N

Életrajzi események 201munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő min-den hitelesített visszaélését, amit a román kormányható-ságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek. Ugyan-csak felsorakoztatja mind-azokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszö-vetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az ame-rikai kormányok fi gyelmét felhívják ezekre a visszaélé-sekre.”391

„A State Department taná-csára a Fehér Ház továbbra is igyekszik kedvébe járni a magyargyilkos oláh diktátornak milliókat jelentő kedvezményekkel, és a Kongresszus többsége még mindég a romániai rabszolgamunkán nagy pénzeket kereső amerikai nagy-vállalatok szolgálatában áll. Ezeknek a nagyvállalatoknak a névsora megtalálható a Genocide in Transsylvania című könyvünk 132. ol-dalán.”392

1985. ősz: Egy rendszám nélküli teherkocsi elüti Wass Albertet a közeli „szupermarket” előtt. Térdét érte a sárvédő ütése. Az FBI javaslatára nem megy el a clevelandi világszövetségi tanács-adóra, ahol a Holiday Inn nevű szállodában a Wass Albertnak lefoglalt szobába bombát próbáltak elhelyezni.

1985. ősz: Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Ceauşescu 12 securitaté terroristát küldött át, mint diplomatá-kat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé. „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól – írja az író. – Két hétre rá a floridai FBI iroda képviselője is fölkeresett, és tudtomra adta, hogy Clevelandban merénylet készül ellenem, és arra

391 WA-N, Mindenkihez, aki magyar392 WA-N, Mindenkihez, aki magyar

Esztendők, amik tízszeresen számítanak202kért, hogy ne menjek el az erdélyi napra. Kijelentettem, hogy ezt nem tehetem meg. Két nappal később egy rendszám nélküli teherkocsi elütött kora este a közeli szupermarket előtt, ahogy a boltból kijövet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit két nappal később meg-lelték egy Fortlauder-béli javítóműhelyben, ahol a jobboldali sárhányó-ját javították. Pontosan azt a helyet, ahol a térdemet érte a sárhányó ütése. A teherkocsin diplomáciai rendszám volt. A Román Követséghez tartozott. Persze tagadták, hogy a kocsi valaha is erre járt volna, és azt állították, hogy egy fa okozta a horpadást. Bizonyíték ellenük nem volt. A gépkocsi színe nem volt elég. Ezer olyan színű futkos az utakon. Az FBI embere újra felkeresett, és újra kért, hogy ne menjek Clevelandbe. Mivel sérülésem miatt vezetni amúgy sem tudtam volna, lemondtam az utat. Az FBI kívánságára azonban szobát foglaltam telefonon ugyanabban a Holiday Innben, ahol rendesen megszálltam, amikor ott voltam. A maguk előadása előtti estén rajtakapták a Román Konzulátus két emberét, amint tv-szerelőnek álcázva, álkulccsal bementek a számomra lefoglalt szobába, és bombát próbáltak ott elhe-lyezni. Egyebet nem tehettek, minthogy kizsuppolták őket az országból, mivel diplomáciai mentességük volt.” 393

1985. ősz: Megjelenteti legjelentősebb időskori művét HAGYA-TÉK címen.394 A funtineli boszorkány című nagyregényéhez hason-lóan ismét a legendák és az egyetemes mítoszok nyelvén szól az író. Ebben a legendafüzérben Wass Albert a történelem minden-napi áldozatai között mutatja be a magyar táltos-papok csodák-kal határos tetteit és cselekedtető erejét.

A könyv búcsúsorait jóslásnak, rendelkezésnek is érthetjük: „Az isteni lábnyom, amit a krónikás – ha hiányosan is, de igaz hűség-gel – idáig követett, nem vész el ezután sem. A hagyaték megmarad, mert Istentől való, s ez által elpusztíthatatlan. Eljő az idő – s aligha-nem már itt is van –, amikor fiatal, erős izmú és tisztára mosott lelkű krónikások fölkapják az elejtett szálat, s viszik tovább a beteljesedés felé, míg csak be nem következik a krisztusi ígéret: »... és az igazság szabadokká tészen!« Örvendezzetek hát, magyarok, bármit is lát szemetek a ma sötétjében: a szabadulás perce közeledik! Ne várjátok azonban, s ne keressétek se ágyúk dörgésében, se hangzatos politikai jelszavakban: az Úr igazsága halkan jár, és békesség kíséri. Az Ő aka-rata rendelkezett már minden dolgotokban, s az Ő rendelkezését nem

393 WA-ZST-Ö, Levelek Szeleczky Zitához394 Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadása

Életrajzi események 203az idő méri, hanem tudás, lelki tudás. Gondozzátok csak a mustár-magvakat, s egyébbel ne törődjetek.”395 A nagy erdélyi író magyar és egyetemes hitének összefoglalója ez a munka. Wass Albert a Kard és kasza című nagyregényének zárójeleneteivel és ezzel a kötetével a valódi bölcsesség nagy líráját adta – elbeszélő for-mában – olvasói kezébe.

1986: Floridában a helyi Kivanis Klub cserkészszervezetében ún. túlélési kurzusra tanítja a gyermekeket. Bagolyváruk mellett a telken egy fiatalok továbbképzésére szolgáló klubházat is ter-vez Elizabethtel. Későbbiekben lemondanak megépítéséről.396

Cserkészekkel Astorban

1987. március 29.: Meghal második felesége, Elizabeth. „Szentegyedi és czegei gróf Wass Albertné született Elizabeth McLain Povduart életének 82. esztendejében visszaadta lelkét teremtőjének. Gyászolják: Joseph H. Fay, a négy Wass fiú és lányai, dr. báró Atzél Anna (Atzél Béla felesége) és Ms. Patricia Rous.”

395 WA-R-H, Búcsúszó az olvasóhoz396 A Kráter Könyvesház Wass Albert termének tulajdonában vannak az eredeti tervrajzok

Esztendők, amik tízszeresen számítanak204

1987. április 23.: Szeleczky Zitához írott levelében őszinte szavakkal emlékezik szeretett második feleségéről, gyerekeinek nevelőjéről, küzdelmeiben társáról:

„Bizony rendre meg kell tanuljuk, hogy az élettel együtt jár a halál is, ez a kettő összetartozik, és egy egészet képez. Hogy mi lesz velünk azután, azt senki se tudja.

Elizabeth hűséges társam volt a munkában, nélküle bizony csak félember vagyok. Nagy szeretet lakozott benne, ezt látni lehetett a temetésén. Annyi ember jött el, akikről azt se tudom, hogy kicsodák, de akiknek az ügyében ő itt vagy amott eljárt, segített, vesződött a gond-jaikkal. Mondom, nagy szeretet volt benne (van benne?) s merthogy a Szentírás szerint Isten a szeretet és Isten örökkévaló, az ő szeretete is él tovább, csak emberi szemünkkel nem láthatjuk. Jelenlétét azonban érzi mindenki ma is, akit meglátogat.”397

397 WA-ZST-Ö, Wass Albert levelei Szeleczky Zita művésznőhöz

Életrajzi események 2051987. tavasz: Tavaszi ülésszak a Fehér Házban. Amerika meg-

vonja a legnagyobb vámkedvezmény privilégiumát (melynek előfeltétele az emberi jogok tiszteletben tartása) Ceauşescu Romániájától. A visszavonásért több mint egy évtizede küzdött elvbarátaival együtt Wass Albert, az Erdélyi Világszövetség társelnökeként és az Amerikai Magyar Szövetség alelnökeként. A politikai lobbit magas színen képviselő CHRR (Komité a Romániai Emberi Jogokért), majd a HHRF, Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetése, Hámos László irányításával, szintén részt vállalt a politikai siker előkészíté-sében.398

1988: A „The Central European Forum” megindítása,399 Wass Albert főszerkesztőként jegyzi. A lap mottója: „Megismertetni és terjesz-teni az egyetlen igazságot Közép-Európáról és annak népeiről”.

Fotó az első szám borítójáról

1989: A „The Central European Forum” utolsó számának megje-lentetése. „Hadd búcsúzzam a Szentírás szavaival: »Ismertessétek az igazságot, és az igazság szabadokká tészen!«”400

1989: A költő és a macska megjelentetése, szerkesztője és kiadója Dunai Ákos.401 A kötet novelláit vegyesen válogatta a szerkesz-tő az emigrációs anyagokból. Újdonság értéke így is jelentős: Wass Albert magas szinten megírt novelláinak egybegyűjtése irodalmunk fontos részévé teszi a kötetet.

1989: Fabritzi Kovács Mihály 200 éves születésnapjára had-gyakorlat volt Dél-Karolinában. A hadgyakorlatot a levezénylő amerikai tábornok mellett díszvendégként (polgári zakóban) tekintette végig Wass Albert.

398 KG-EU, Sándor család399 Danubian Press, Inc., Florida, 1988, ISSN 0896-8632400 WA-N, A kivénült harcos leteszi a fegyvert, Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1989. november401 Boordman, OH: Hazánk, Toronto, Pannónia Books. L. WA-KM-TV

Esztendők, amik tízszeresen számítanak2061989. október 4.: Dunai Ákos halála. Wass Albert könyvének

szerkesztője, a vele készített riport szerzője és kiadója autóbal-eset következtében hunyt el München közelében. 33 évesen távozott a földi létből!

Egy újabb autóbalesetben meghalt barát

„Dunai Ákos, eredeti nevén Hársfalvy Lajos (Komárom, 1956. októ-ber 27. – München, 1989. október 4.) 1975-ben hagyta el Magyar-országot, a következő évben az USA-ban telepedik le. A Katolikus Magyarok Vasárnapja, a Hazánk és az Új Hídfő szerkesztője. Az idősebb Wass Albert tisztelőjévé válik, írásait rendre közli lapjaiban, és ő szerkeszti meg az író A költő és a macska című novelláskötetét (Ohio, 1989). Együtt tervezik a nagysikerű A funtineli boszorkány című kötet magyarországi megjelentetését. Ennek megjelentetése érdekében készült haza Magyarországra, miközben érte a halálos kimenetelű baleset. Évkönyveket, interjúköteteket szerkesztett. (Magyar főneme-sek az emigrációban, Youngstown, 1983, Ávósok, San Francisco, 1988. Karcolatokat, szatírákat is megjelentetett. Elvtárscsúfoló, Boardman, 1985, Esik eső karikára, Grósz Károlynak kalapjára, Noardman, 1989).” 402

Halála különös volt és barátait nagyon váratlanul érte, gépko-csiján tervekkel teli lélekkel utazott hazafelé. Az imént idézett összefoglaló kötet: A magyar emigráns irodalom lexikon számunk-ra érthetetlen módon nem jegyzi balesetét.

1989. október 25.: Wass Albert Szeleczky Zitához írt levelében említi, hogy gyötrő lábfájását, artritiszét természetes gyógyszer-rel, lenolajjal, majd a megelőzésként szedett halolajjal tudta gyó-gyítani. Természetes életmódjára jellemző még „panaszkodása” is: „A baj tehát nem ezzel van, hanem azzal, hogy akár tetszik, akár nem, de vénülök, mint a hegyi farkas. Három mérföld után már elfára-dok (4-5 km) Két óránál többet már nem tudok gépelni együltőmben, mert kezdem félreütni a betűket. Valamikor tizenkét órát is elgépeltem naponta.”403

402 NCS-MEIL403 WAT, 122.

Életrajzi események 207Wass Albert és a fi ai és a családjaik

„A fi úk, akik puszta életüket is hazájuk katonai vezetőinek köszön-hették, ezek a fi úk ugyanolyanok lettek, mint diáktársaik. Kiveszett belőlük minden érdeklődés anyanyelvük iránt. Sőt saját apjuk gyö-nyörű írásait sem tudták elolvasni. Mindenik ment a maga útján. Egyikből katona lett, másikból üzletember, a harmadik szőnyegtisz-títással foglalkozott, a negyedik legalább valami hasznot hajthat majd a jövőben hazájának, mert környezetgazdálkodási szakember. Gyermekeiknek a leghalványabb fogalmuk sincs arról, mi az ő ren-deltetésük a jövőben apjuk szülőhazájában. Szomorú, de egyikük sem tud majd használni e földnek, mert neveltetésükben számos durva hiányosság van.Na már most, ennek az egésznek nem a háború az igazán tragikus része. Nem az, hogy elszakították őket gyökereiktől, s más országban élnek. A szomorú az, hogy e fi úk mindenike a maga módján szereti és csodálja ezt az embert. Nem értik, miért nem adja áldását válasz-tott életpályájukra. Sem azt, miért nem leli örömét az unokákban. Hát persze, az ember mindent megtett, hogy mindezt elmagyarázza fi ainak. Évekig próbálkozott. Még azért is erősködött, hogy az uno-kákat normális, civilizált életvitelre tanítsák. De erőfeszítéseinek egyedüli eredménye az lett, hogy a feleségeket magára haragította, s mivel a férjek nem fogják fel szülőhazájuk iránti kötelezettségeik fontosságát, a férjek is sértve érzik magukat.”404

1989. december 11.: Szász (Zas) Lóránt Wass Alberttel „kiadói jog átruházása” jogcímén teljes körű, korlátlan és a kéziratokra is vonatkozó, „magyar és idegen nyelvű kiadásokra terjedő” szerző-dést köt.

1990: Halálos Köd – Holtember partján zugkiadásban megjelenik Budapesten. Ezt követően ugyanitt a Malomfalvi Kiadó gondo-zásában A funtineli boszorkány I–III. is kiadásra kerül.

1990. május: Magyarországról filmstáb érkezik Astorba, Érdiné Szabó Éva dokumentumfilmet készít az íróval. „Nagy esemény Wass Albert életében – írja a forgatásról és következményeiről Wass

404 WA-ÉV, Egy ember élete.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak208Huba. – Honfitársai végre elismerik őt!” 56 év után hall róla ismét a magyar közvélemény! Közvetlen környezetében, Floridában is cikket közöl az európai íróról az Orlando Sentinel.

A hazájából számkivetett író

„Bár Czegei Wass Albert otthona tele van zsúfolva emlékekkel, nem olyan ember, aki a mútlnak él. »Az egésznek vége«, – mondja életéről, melynek során fél évszázadon át száműzetésben élt távol szülőföldjétől, Magyarországtól, megírt 42 könyvet és rövid ideig azzal is gyanúsították, hogy náci háborús bűnös. Czegei Wass Albert, avagy egyszerűen Wass 83 éves. Amikor az Egyesült Ál-lamokba érkezett, beleszeretett a fl oridai vadonba; 1951-ben te-lepedett le Astorban. Wass pénteken megkapta az elfogadást egy olyan kormánytól, mely egykoron a halálát kívánta. Az állami te-levízió néhány újságírója jött el, hogy interjút készítsenek vele a könyveiről, melyek többsége ma már bestseller Magyarországon. Egy magyar fi lmgyártó vállalat pedig azt tervezi, hogy megfi lme-síti egyik könyvét, a Halálos köd című krimit.”

Krys Fiuker: A számkivetett politikus író mindent elmond

1990 március: Szász (Zas) Lóránt az Unió című lap kiadójaként magyarországi előadó körútra hívja az írót. Wass Albert beteg-ségére való hivatkozással visszautasítja a meghívást: „Sajnos a szabadulás napjai számomra már elkésve érkeztek. Szó sem lehet arról, hogy útra engedjenek. Ez három orvos együttes véleménye. Azt mond-ják: »majd jövő évben!« De én már tudom, hogy jövő év nem lesz, s ha lenne is, én már csak »ültőmből« nézem a világot. Az erdőjárás, világjárás ideje letelt.”405

Wass Albert megerősíti Szász Lórántba vetett kiadói bizalmát

„Amint régebbi levelemben írtam: a többi könyvem kiadását csak akkor kezdd el, amikor arra alkalmas, megbízható kiadót találsz,

405 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz, 1990. márc. 17–23.

Életrajzi események 209vagy amikor a PALWEST (ha még él) alkalmas lesz erre. A száza-lékon nem akadunk meg,406 ha a kiadó megbízható és jól szervezett terjesztési hálózattal bír.”407

1990. november 9.: Wass Albert házasságot köt Mary La Planta-val Tavaresben.

1990. december: Wass Géza „üzletet” ajánlott az apjának. Azt javasolja, hogy a fiúk átveszik a házzal járó kiadásokat, és amíg a teljes vételárat ki nem fizetik Wass Albertnek, addig havi rész-letben törlesztik az összeget. „Így a ház az övé haláláig, de utána a fiúkra száll.”408 A megállapodás létrejön a fiúk és az apa között.

1991. május: Siemers Éva temetése Hamburgban. Az öt testvér először volt együtt Wass Albert Amerikába utazása óta. „Az is szóba került, hogy szerezzük meg papi hozzájárulását könyveinek erdé-lyi kiadásához”409 Wass Endre sógornője az erdélyi Marosvécsen él, azt tervezik, hogy férje, Bartha József református tiszteletes szerzi majd meg a kiadói kapcsolatot. Hamarosan felmerül, hogy a család szívesen belefogna egy árvaház létesítésébe, ezzel lányuknak is munkát biztosítva. „Szerezzük meg” – érdekes kifejezés! Vajon ki is ejthette ki így ezt a szót, s mi lehetett a célja vele? Mindenesetre érdemes megállapítanunk, hogy ettől a találkozótól kezdve kerül be a Wass-fiúk szóhasználatába „epiteton ornans”-ként: a „hogyan működhetnénk együtt az erdélyi magyarság érdekében” kifejezés hangzatos fedőmondata.

1992. tavasz: Wass Albert felesége, Mary és fia, Géza összevitat-koznak azon, hogy az új feleség át akarja alakítani a Bagolyvárat, aminek a költségeit szerinte a fiúknak kellene állni, de Géza nem értett vele egyet, és pénzt sem adott hozzá, abba sem egyezett bele, hogy jelzálogot vegyenek fel az átalakításokra.410

406 A korábban megállapított 12%-os szerzői díj összegét, megismerve a magyarországi terjesztési viszo-nyokat, később 6%-ra csökkentik a szerződő felek.

407 WA-MÖ, Uo. 1990. november 8.408 WA-ÉV, Wass Huba előszava alapján.409 Uo.410 Uo.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak210Wass Albert és új felesége Eustis vonzásában

Wass Huba tárgyilagosságra törő, de nem a teljes igazságot ki-fejező mondatai szerint: „Mary meggyőzte Papit, hogy őneki nincs döntési joga az Astor-Park-i házban, és saját fészket kell alapítaniuk, távol a család befolyásától.”411 No hiszen, ha nem tudta rendbe hozatni a nagy múltú, de omladozó régi házat, akkor érthető, hogy egy új otthonra vágyik az új asszony. De hová is mennek? Miért? Ez a település városiasabb, de fontos lehet, hogy „köze-lebb költöztek Papi és Mary eustisi egyházához”. Ez már bizony magyarázatra szorul. Huba állítása szerint: a volt református főgondnok felvette vol-na új felesége vallását is? Miért az egyázhoz tartozás többes száma? Kénytelen vagyunk e kérdések feltevésére, mert esetleg megmagyarázhatja a később kialakuló helyzetet.Tudomásunk és Wass Géza későbbi levélközlése szerint Mary a Baker Eddy (1821–1910) alapította Christian Science412 felekezet-hez tartozott. Tudjuk, némi különbség van a két vallási gyakorlat között, de mindkettő nagy befolyással van a hívek pénztárcájára is! Anyagi téren erős havi összeggel kell támogatni az Isten-tu-dásra szert tévő vallási közösség egészét. Egyes vélemény szerint a házastársnak is fi zetnie kell a vallási hozzájárulást. Az biztos, az idős embereknek ide-oda költözniük nem lehetett szívderítő időtöltés. Valami igazság mégiscsak lehetett abban, hogy az egyházköz-ponthoz kívánt közel jutni Mary? Valami Istennek tetsző élet utáni vágy vezette volna, amelynek útját Wass Albert nem kí-vánta megnehezíteni? „Mary Baker Eddy Istene nem személyes Isten, hanem mindenütt jelenlevő, szeretettel teljes isteni alapelv. Egyedül ő a valóság, minden más illúzió, álom. Az illúzió Ádám mély álmából származik. Az emberiség azóta is Ádám álmát alussza, ezért van meggyőződve arról, hogy a test, az anyag, a bűn, a halál és a betegség valóságosak. Az első »keresztény tudós« Jézus volt, mert ő fedezte fel a bűn, a betegség és a halál illuzórikus mivoltát. Csoda-tettei ezért nem csodák, hanem a legtermészetesebb dolgok. Jóllehet apostolait megtanította az igazságra és a gyógyítás tudományára, a későbbi nemzedékek megfeledkeztek erről.”413

411 Uo. A továbbiakban külön jelzés nélkül is értelemszerűen fogok idézni az írásból. (TP.)412 Keresztény Tudomány felekezet413 www.vajtful.hu

Életrajzi események 211A új asszony magával rántotta volna a nagy írót is nézetei szug-gessziójába, vagy csak újabb konfl iktushelyzetet okozott az asszony vallási közösség utáni vágyakozása, amit a felekezet szertartásrendjéből ismerhetünk? „A mozgalom tagjai hit által harcolnak az illúzió ellen. Így gyógyítják önmagukat és másokat. Azt állítják: nem használnak hipnózist vagy mágiát. Előszeretettel hangoztatják, hogy közösségeik tagjai a valóság és az illúzió felisme-rése által képesek boldog, kiegyensúlyozott életet élni. Istentisztele-teiken részleteket olvasnak a Bibliából és Mary Baker Eddy könyvé-ből, »tanítás« hangzik el, némelyek tanúságot tesznek a csodálatos gyógyulásokról.”414

Kérdőjeleink nem oszlanak el. De talán a zongoratanárnő Mary lelkiségére ezekkel az ismeretekkel jobban fény derül. Minden-esetre a Wass-fi úk praktikus szemléletmódjától távolabbi, érzé-kenyebb asszonyvilág „bűvköre” erős hatása alá vonta az idősö-dő író szeretetéhes lelkét.

1992–1995: Wass Albert és új felesége elhagyják az Astor Park-i házat. Háromszor is bérelnek különböző helyeken lakást. Háromévi vándorlás után költöznek vissza a még akkor is roz-zant épületbe.

1992. november 14.: Wass Albert mutatja be Tollas Tibort Orlandóban a Magyar Klub gyűlésén.

1992. november 19.: Veszélyes influenza miatt kórházba viszik a fiai.

1992. november 21.: Wass Albert nem tudott elmenni az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlésére „Ez év november ele-jén meghívást kaptam az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlésére Orlandóba, azzal a megtisztelő kívánsággal, hogy »néhány szóval« nyissam majd meg a gyűlést. A meghívást örömmel elfogadtam. A kitűzött időpont november 21-e volt. Egy héttel azelőtt én »mutattam be« a mindenki által jól ismert Tollas Tibort az orlandói Magyar Klub gyűlésén, és bár már a nyolcvanötöt taposom, semmi jel nem utalt arra, hogy egy hétre rá rám szakad a nyomorúság. De ember tervez,

414 Uo.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak212Isten végez. Két nappal a kitűzött időpont előtt úgy leütött lábamról egy hirtelen influenza, hogy családom nagy ijedelemmel kórházba vitt. Tervezett megnyitó beszédem tehát elmaradt.”415

A vénülő ember panaszai

„Második »gutaütésem« következtében jobb kezem és karom kis-sé megbénult, s ennek következtében a kézírásom olvashatatlan, gépírásom pedig, amit tizenkettedik évem óta folytatok, szintén »nehézkes«, mivel kezem nem mindig azt a betűt üti le, amelyiket kellene. [...] Sajnos sok könyvem nekem sincs meg, miután fi aim a tábornoktól lefelé, nagyon kiábrándultak a magyarokból, és magya-rul megjelent könyveimet téves időpazarlásnak minősítik, ami még a magyarokat sem érdekli. [...] Sajnos öt pompás fi amból egyik sem »magyar«, ahogy kellene, mert szerintük a magyarok vagy nácik, vagy kommunisták, vagy csalók. Csak a »régiek«, akikről én írtam, voltak a magyarok. De ezeket már mind kipusztították.”416

1993: A Jönnek! című riportköny-vet és az Adjátok vissza a hegyeimet! című regényt egy közös kötet-ben jelenteti meg a Kráter Műhely Egyesület.

1993. nyár: „Szükség van egyesítő és egységesítő cselekedetre, ez pedig csak úgy indulhat el, ha valaki, akinek jó neve van, aki ismeri, és tisztán látja a helyzetet és ír egy világos, pontosan célba találó írást, amit valamennyien elfogadunk, és ennek alapján megszer-vezzük a vezérkart, mely aztán széles körben terjeszti azt, és fegyvertelen

harcba szólítja a nemzetet. Van-e ilyen emberünk? Ha nincs, akkor a jól megszervezett »baloldal« egyenként kipuskáz bennünket mielőtt valamit is tehetnénk. Az ellenség erős, ügyes és tapasztalt. Kezükben

415 WA-N, Egy el nem mondott beszéd s ami mögötte van416 WA-MP Levél Medvigy Endréhez, 1993. február 27.

Borítóterv:Gosztola

Gábor

Életrajzi események 213van a »nemzetközi hatalom« is. Az idő pedig halad gyorsan. Ezek a gondolatok nyugtalanítanak.”417

1993. augusztus 20.: Wass Albertnek Antall József miniszter-elnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök odaítéli a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.

1993. november 24.: Wass Albert megkapja Csoóri Sándortól

a Magyarok Világszövetsége Emlékérmét. A kitűntetéseket az író megilletődve és meghatottan vette át a Miamiban székelő konzul jelenlétében Csoóri Sándortól.

A Középkereszt átvétele

1994. július: Vérrákban meghal Wass Huba második felesé-ge Kansasban. A temetésre Wass Albert nem tudott elmenni a hosszú út, az öregség miatt. A fiúk ismét együtt vannak. Wass Huba visszaemlékezéséből tudjuk, hogy valaki ismét rátereli az erdélyi könyvkiadásra a beszélgetés fonalát. Terveket építget-nek, melyekről apjuk ekkor még mit sem tud.

417 WA-MP, Levél Révfy Lászlóhoz

Esztendők, amik tízszeresen számítanak214A Wass-fi úk „összetanakodának”

Wass Huba utólagosan összegzi az apjuk könyveinek kiadá-sára fenntartott igényüket. Noha erre őket az író soha nem kérte fel… „Engedélyt kellene kérni Papitól, hadd támogathas-suk könyveinek kiadását Erdélyben.”418 Fogalmazzák meg a Wass Albert-könyvek erdélyi kiadásának igényét. Már fi-nomabb a fogalmazásmód: „engedélyt kellene kérni”…A célt, az erdélyi Bartha-család közvetett támogatásának kieszközlését csak bújtatottan fogalmazza meg a vissza-emlékező: „a román pénznemben befolyó jogdíjakból erdélyi terveinket pénzelhetnénk”.419 Nem érezhetjük furcsának a fiúkban feltámadt különleges szolgálatkészséget? Ő k , mármint a fiúk döntenék el apjuk helyett: mire, hova folyjék be és folyjék ki apjuk kezéből a kiadói jogdíj?! Hi-szen még é l a könyvek írója, az é d e s a p j u k , akinek egyébként is, mint tudjuk, igencsak jelentős anyagi gondjai vannak, azaz volna m i r e fordítani a könyvei után járó bevételét. Ha egyáltalában volna bevétel?Időközben Fekete Gyula, Püsky Sándor, Medvigy Endre és e so-rok írója segíti újra bevezetni az olvasók körébe a nagy emig-ráns munkásságát. Költségráfordítással, ráfi zetéssel, anyagi áldozatvállalással, sőt állami támogatással jelentetik meg a könyveket – ilyen volt az akkori magyar könyvkiadás. Hiába is gondolják ezt másképp (főként utólag) az „össze-összetanako-dó” euroatlanti testvérek.

1994. augusztus 10.: „Az én életem már valójában véget ért. Háborús sebesülésemből kifolyólag gyógyíthatatlan bénulás áldozata lettem, kézzel már nem is tudok írni, még géppel is nagyon nehezen. Már csak »tollba mondok«.420

418 WA-ÉV, Wass Huba előszava.419 Uo.420 Wass Albert: Levél Serényi Istvánhoz, 1994. augusztus 10.

Életrajzi események 215Wass Albert művei: ismét „feketelistán”

„Könyveimre odahaza nincs kiadó, mert »feketelistára« tettek [...], s ez ellen nincs orvosság. Ami mégis megjelent Magyarországon, mint pl. A funtineli boszorkány, azért egy fi llért se kapok, »bünte-tésből«.”421

Wass Albert leveléből, 1994.422

1995. január: 87 éves korában egy Szász Lórántnak írt levélben panaszolja, hogy gyakran gyengélkedik és „a gépeléssel is bajom van már, pedig hetvenöt éve végzem.”423

1995. május 30.: Lapohos András, ördöngösfüzesi tanárhoz írott leveléből: „Kivénült a legény! Bár immár több mint hetven éve kopogok az írógépen, bizony mellé-mellé ütök a betűknek. Hiába a nyolcvanhetediket taposom, s volt múltamban sok olyan esztendő, ami tízszeresen számít, mint például amit a Hitler börtönében töltöttem, ahol azzal szórakoztattak, hogy »vallatás« ürügye alatt jobb kezem ujjait tördelték sorba, vagy amikor kiküldtek a Pripjet mocsaraiba, mint huszártisztet, s csak az ukránoknak köszönhetem, hogy életben maradtam. Mindez a sok »élmény« nyomot hagyott azonban, s most már jóformán írni is csak nehezen tudok. Utolsó könyvemet, életrajzo-mat, aminek VOLTAM lesz a neve, már »tollba mondom«, ami lassan és döcögősen halad.”424

VOLTAM

Ha elmegyek, eltávozom,s gondozni többé nem tudom:Ki eteti meg bús kutyámat?Ki simogatja hű macskámat?Ki ügyel majd otthonomra?Virágokra? Madarakra?

421 A Malomfalvi Kiadó által megjelentetett könyvet a Magyar Hírlapkiadó Rt. által fenntartott Pallwest Kft. forgalmazta, de bevételeit nem számolta el a Malomfalvi Kiadó tulajdonosának, Szász Lóránt-nak. Később a forgalmazót a Hírlapkiadó Rt. keretében fölszámolták. (Sz. L. szíves közlése.)

422 WAL, Wass Albert Serényi Istvánhoz írt levele, 1994. augusztus 10.423 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz424 WA-ZST-Ö

Esztendők, amik tízszeresen számítanak216De tudom: ha majd fáradt kezemIsten kezébe leteszem:Ő elgondoz kutyát, macskát,madarat és virágocskát.Megtesz mindent, mit tenni kell,s nem lesz mögöttem üres hely,megtesz mindent, amit lehetaz örök isteni szeretet.

Mit ér a könny s mit ér az ember,ha úgyis meg kell halni egyszer,s elvész a szó és nem maradcsak egy tenyérnyi hely a föld alatt,rothadó hús, szétfoszló csont:Voltam. Éltem. Meghaltam. Pont.

Magányos magyar fa bús erdélyi dombon,görcsös, kiszáradt, hajlott hátú cserfa,utolsó magyar fa Erdély véres földjén,ott áll még ma is, csatázik a viharral,míg lassacskán lerágja az idő…Magányos magyar fa bús erdélyi dombon:megszakad érted a szívem…

1995. július 9.: A magyar fel-adat című írás megjelentetése a Magyarok Vasárnapja című lap-ban, Szász (Zas) Lórántnak, a lap főszerkesztőjének tett ajánlás-sal.425

1995. augusztus: Wass Huba elveszi harmadik feleségét. Ismét összegyűl a család Kansasban.

Wass Endre, úgy látszik, most r e á l i s terveket hozott magá-val. A Wass-fivérek harmadszori

425 WAN

Szász (Zas) Lóránt

Életrajzi események 217nekifutása eredményesebb az előzőknél. A célok között szere-pel: jövőre egy közös Erdélybe látogatás, alapítvány létreho-zása, erdélyi intézmények (árvaház) ügyeinek felkarolása… és – szimbolikusan is fontosnak tartva – a Kard és kasza nagy csa-ládregényének erdélyi megjelentetése.

1995. nyár: Wass Huba kérésére Wass Albert egyszeri alka-lomra engedélyezi a kétkötetes Kard és kasza erdélyi kiadását. Az író a jogdíjjal nem foglalkozik, örül, ha olvasni fogják szeretett művét. Ennek ellenére eszében sincs fiainak átadni semmiféle szerzői jogokat. Huba – ekkor még – ezt szóba sem hozza. Ekkor is és továbbiakban is Szász Lóránttal nagyon jó az író kapcsola-ta, leveleiben bizalmas barátnak tekinti, s csak azt sajnálja, hogy az nem talált még „megbízható” kiadót életműve megjelenteté-sére.

1995. szeptember 15.: A Gróf Czegei Dr. Wass Albert Alapítványt felhatalmazza művei népszerűsítésére. Az alapít-vány elnöke vitéz Bánkuty Géza, magyar emigráns.426 A megál-lapodás hatályba léptetése: 1996. november 29.

Wass Albert mellett Bánkuty Géza, középen Székely Árpád, jobb szélen vitéz Kiss Gábor

426 „Bánkuty Géza a kilencvenes évek elején alapítványt létesített az erdélyi magyarság megsegítésére, s felkérte Albert bátyánkat a neve használatára. Az alapítvány ugyanakkor a Wass írások és könyvek népszerűsítését (kiadásuk megsegítését) is elvállalta.” (Vitéz Kis Gábor közlése alapján.)

Esztendők, amik tízszeresen számítanak2181996. január 14.: Jó úton járunk címmel írást jelentet meg a

Magyarok Vasárnapjában, hogy megvédje barátját, Zas (Szász) Lórántot.427

Zas (Szász) Lóránt és a magyar nemzeti gondolat védelmében

„Tudvalevő, hogy mind a Magyarok Vasárnapja, mind a köztisztelet-ben álló Vitézi Rend ugyanazokat az elveket vallják, és ugyanazt a célt kívánják szolgálni: az eltaposott és kizsákmányolt magyar nép talpra állítását és »népből« »nemzetté« való visszaemelését.De alighogy ez a közös magyar megmozdulás erősödni kezdett: a „bajkeverők” is megjelentek és támadást intéztek a nemzeti meg-mozdulás egyik irányítója, Szász (Zas) Lóránt személye, valamint a Magyarok Vasárnapja ellen, még pedig úgy, hogy e nemzeti gondolat örökös jelképe, a Vitézi Rend, látszólag az ő oldalukon legyen.Hihetetlenül ravasz mesterfogás! Kitalálója határozottan kitünte-tést érdemel!Azonban az egységbontó és nemzet-bomlasztó trükköknek ezt a fajtáját ma már jól ismerjük, és így, szerencsére, ez a kísérlet nem sok sikert ígér, Zas (Szász) Lóránt személyét ma már jól ismerjük mind idekint, mind bent a magyar hazában, és így bármilyen ügye-sen igyekszik is ez az alighanem jól fi zetett szurkáló »lekicsinyíteni« őt, akár mint magyart, és akár mint költőt: sok sikere nem lesz. Zas Lórántot, mint költőt, mindnyájan ösmerjük, tiszteljük és becsül-jük. Tehetsége vitán felül áll. Mint magyart, szintén jól ismerjük. Nemcsak »megmentette« a jóhírű Katolikus Magyarok Vasárnapját, de tovább is vitte azon a színvonalon, amelyen állt, büszke múltja alapján. Ezenfelül pedig, mint »magyar politikai hírlapot« is kifej-lesztette annyira, hogy ma már szószólója lett a magyar nemzeti gondolatnak.”428

1996. január: Wass Albert egy Zas Lóránthoz írott levelében Mary la Plant-tal kötött házasságát utólag is fontosnak látja megindokolni.

427 WAN428 WAN, Jó úton járunk, Magyarok Vasárnapja 1996. január 1.

Életrajzi események 219Telik az idő…

„Utóbbi időkben kissé legyöngültem. Hiába, telik az idő. A vadá-szatról is le kellett mondanom, pedig az »tartotta bennem a lel-ket«. Nem a pisztoly kezelésével van baj, ez évben eddig 18 mókust lőttem le a madáretetőről, tizennyolc lövéssel. A baj a lábaimmal van: kezdik fölmondani a szolgálatot. A családdal is baj van. Nem tudják megbocsátani a fi aim, hogy újra megházasodtam. Rossz volt egyedül itt az őserdőben. Új feleségem félig francia, félig ír. Zenész. Orgonával tölti meg a vén házat, orgona szavával. Nyolc unokája van már neki is. A »gyerekek« azonban sok gondot okoznak. De hát ez az élet!”429

1996. március 11.: „Az egészségem nem a legjobb, az igaz, de nagyobb baj az öregség. [...] Hát 88-at megértem, s a bolondulás se következett még be, de egyéb, kisebb bajok kezdenek már háborgatni. De azért nem kell megijedni: akire szüksége van még a Jóistennek, az nem pusztul el hamar, s nekem még van elintézni valóm ezen a földön.”430

1996. május 1.: Balázs Ildikónak, volt gazdatisztje lányá-nak431 szomorú szkepszissel ír tengerentúl élő családjáról és egy elveszett, illetve Európából neki el nem küldött levélké-ről:432

„A régi otthon már nincs: semmi se maradt belőle, csak az emléke-ink. Édesapja küldeményét sajnos nem kaptam meg. De nem is fontos már. Én fél lábbal oda-túl vagyok már, s fiaim, bár öten vannak, sajnos beszélni se tudnak már magyarul. Az amerikai jólét és ennek elnyerhe-tő lehetőségei megbabonázták őket. Több mint féléve nem láttam már egyiket sem. De már nekem sincs sok időm hátra és akkor »hazatérek« megint Isten országába, kedves-szép Erdélyembe. S ha az ÚR lehetősé-get nyújt ahhoz, hogy időnként »kísértet« is lehetek, jól megriasztom a bocskorosok leszármazottait! Szeretettel: [kézírással] Wass Albert bácsi.”

429 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz (1996. január)430 WA-ZST-Ö, Wass Albert hét levele Lapohos Andráshoz431 Balázs Ildikó egyetemi docensként majd tizenkét évvel később készül megvédeni a Wass Albert

életművéből megírt doktori értekezését.432 WAU, Balázs Ildikó: Két levél

Esztendők, amik tízszeresen számítanak220Isten csarnokában virágzó élet

A Ha arra tévedsz… című versében a szomorú magáramaradott-ság élményét ismét a misztika nyelvén teljesíti ki az író. Ezúttal is a vallási értelmezésekben jártas Dávid Katalin szimbólum-magyarázatát érdemes szellemi útjelzőként elfogadnunk: „Jel-képe a fa az igaznak, aki örömét leli Isten törvényében, s parancsa-iról elmélkedik nappal és éjjel. Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak (Zsolt 1,2k). Ők azok, akik »az Úr házában vannak elültetve, Is-tenünk csarnokában virágoznak: Még öregkorukban is gyümölcsöt teremnek, tele vannak nedvvel és élettel« (Zsolt 92,14k).” 433 A kéziratos hagyatékban fennmaradt vers szimbolikája, ata-visztikus keleti látásmódja az archetípussal való misztikus eggyé válást jeleníti meg, ugyanakkor a kiteljesedett öregkor önigazolásának és honvágyának nyugodt lírájának hangja:

HA ARRA TÉVEDSZ…

Ha arra tévedsz egyszer,ahol én születtem,és kopár hegytetőnmeglátsz egy görcsös, öreg tölgyfát,magányosan és dacos-konokul állni,szembenézve viharral, faggyal, záporesővel:suttogj el egy csöndes magyar imádságot.Én vagyok az.Állok magányosan.

Az erdőt kiirtották körülöttemélelmes idegenek.Magamban vagyok.Fiaim elhagytak,unokáim idegen nyelven mondanak imát,ha mondanak mégs nemcsak rikoltoznakegy céda élet céltalan sodrában.

433 DK-TVM

Életrajzi események 221Hűséges hozzám holló és bagoly.Éjszakánként denevér látogat.S ha egy vak viharkidönt egy bús napon:ne sirass meg! Nem érdemes.

Mintegy ősi-modern lélekjelentés ez a fl oridai távolból Erdély-be címzett vers-ima, vers-létérzés, vers-búcsúzás. Arany János még 19. századi módon a „tölgyek alatt”, a valóságos emlékezet-re hagyatkozva vetette papírra híres sorait:

„De akárhol várA pihenőhely rám:Egyszerűen bár,Tölgy legyen a fejfám.”

A tölgyfa emlékével való projekció földrészek távolából is meg-őrzi a „síron nőtt növényben az elhunyt él tovább”434 léleknyugta-tó mítoszát.

1996. június 24.: Wass Albert a Magyar Köztársaság belügymi-niszterének írt leveléből: „Nyolcvannyolc éves vagyok, magyarnak születtem. Alapítványom435 célja irodalmi munkásságomat hazámnak bemutatni. [...] Mint magyar állampolgár kívánok hazalátogatni, nem pedig mint román vagy amerikai.” A magyar állampolgárságát igazolni kívánó kérelméhez csatolta az édesapjának, saját magá-nak és a még Erdélyben világra jött fiának, Vidnek a születési anyakönyvi kivonatát, valamint házasságlevelét, illetőségi és származási bizonyítványát, a grófi és a czegei előnév használati jogának elismerését, továbbá a vadászjegyét is. Jó fél esztendeig válasz nem érkezett.

434 HJNSZ-J 435 Wass Albert az emigráns magyar barátaival alapított Czegei Wass Albert Alapítványra utal.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak222Wass Albert a fi ait nem tekinti örököseinek

„Hosszú távon az ember feladta a fi aiba vetett reményt. Arra kény-szerült, hogy imádkozzon: legalább mások fi ai majd megtehessék, amit sajátjairól ígért meg, hogy megteszik majd. Ezért nincs benne semmi különös, hogy ez az ember komoly műveket ír, melyek szere-tett hazája történelmét és örökségét adják tovább – anélkül, hogy szeretett fi ai segítségére lennének. Széles szurdok választja el egy-mástól ezeket az embereket. Az ember erős kötelességtudatot érez és késztetést, hogy ígéretét teljesítse. A fi ak még azt sem tudják, mi választja el őket apjuktól. Az idő telik. Az évek telnek, s egy napon ismét szabad lesz hazájuk. De ez a család, ez a kitűnő, nagy formá-tumú és előkelő család nem lesz része örökségének. Nem lehet, mert fi ai nem tudják, mivel tartoznak hazájuknak.”436

1996. nyár: Siemers Éva halála után a Hamburgban élő Wass Endre sógornőjének meghívására a Wass-fivérek Erdélybe láto-gatnak. Az RMDSZ-közeli Mentor Kiadónál – melynek rész-tulajdonosa Markó Béla is – megjelenik a Kard és kasza, amely Wass Albert szülőföldjén sikert arat. Wass fiai a marosvásárhelyi kiadónak most és később ingyenesen engedték át a könyvek kiadási jogát... Sőt, 1998-ban a Kiadó előleget kap a nyomta-táshoz, amit forgalmazás után vissza kell származtatniuk. Míg Szász Lóránt fizetett jogdíjat az írónak, addig a fiai ingyenesen juttatták ki erdélybe a jogot. Különös adalék az erdélyi kap-csolatokhoz, hogy a Gróf Wass Albert Alapítványtól traktorra kapott összeggel Amerikában a fiúk nem tudnak elszámolni,437 Wass Endre sógora, Bartha tiszteletes úr kecskéket adott csupán az egyik falu kurátorainak. A Szentgothárd környéki magyar falvak más jellegű segítséget akkor még nem kaptak a Czegei Wass Alapítvány kedvezményeiből. 438

1996. szeptember 24.: Wass Albertet délben gépkocsibaleset éri. A posta elől fordult ki a Fordjával, mikor egy teherautó bele-szaladt. Eszméletét veszti. Koponyarepedéssel kórházba szállít-

436 WA-ÉV, Egy ember története437 Demeter Béla, az egyik legjelentősebb emigráns támogató közlése.438 A németországi Siemers Alapítvány valóban segíti a szászrégeni bentlakásos diákotthont. Továbbá segíti

a későbbiekben a holtmarosi árvaházat is, amit Wass Endre sógornője és sógora és gyermekük látnak el. Bartha tiszteletes úr 2005-ös közlése szerint a könyvek bevételéből nem jutott el hozzájuk összeg.

Életrajzi események 223ják. „Koponyatörést szenvedett. Össze volt srófolva a feje, abroncsot viselt, amíg be nem forrt a nyílt seb.”439 „Papi elméje az autóbalesetig mindig éles volt. A baleset következtében fejsérüléseket szenvedett és időnként emlékezetzavara volt.”440

Levél az újabb balesetről, repedés az író életében

„Kedves Lóri barátom!441

Ezt az »elkésett« levelet első sorban azért írom, hogy a történtekről ne másoktól tudd meg a »rossz híreket«, hanem tőlem, egyenesen.Szeptember 24-én délben, gépkocsibaleset áldozata lettem. Egy má-sik kocsi belém szaladt. Úgy szedtek össze a mentők itt Astorban, és vittek is egyenesen az umatillai kórházba. Én akkor csak félig éltem. Emlékszem, hogy nagyon fájt a fejem, különösen, amikor összefércel-ték a fejemet (koponyarepedésem volt), fi aiam egymásután érkeztek, halott-nézőbe, de ennek ellenére nem haltam meg.Az orvosok szerint »szerencsésen« kaptam az ütéseket. Szerintük maradandó »bajom« csak az emlékező tehetségemmel lesz, ami sze-rintük lassankint helyre billenhet úgy-ahogy.Amint láthatod a gépírás még mindég nehezen megy.Elég az hozzá, bármit is mondanak az orvosok: túléltem ezt is, mint sok egyebet a háború során. Bajaim csak akkor kezdődnek, amikor odáig jutok, hogy újra elkezdhetek írni. Azt még nem tudom, hogy mi lesz akkor. De remélem a legjobbakat.Itt kell még megmondjam, hogy feleségem, Marika, kezdettől fogva mellettem volt, és harcolt a fi aimmal, kik azt tervezték, hogy valami (barátságosabb) bolondok házába tesznek. Így tehát itthon vagyok, és itthon is maradok.Ha van időd, látogass meg, de telefonálj Marikának jó előre.

Barátsággal köszöntAlbert Bátyád”

Wass Albert Wass Géza visszaemlékezése alapján: „Közvetlenül a baleset után valóban hallucinált, és szerintük egy könnyebb lezajlású szívrohamot is kapott. A súlyosabb szívrohamot Mary kapta, aki nehe-zebbé tette életét, mert (Papinak) kellett Maryt ellátnia.”442

439 WAÉ, Adamikné Jászó Anna naplójegyzetei440 www.krater.hu, Wass Géza levele Turcsány Péterhez. Az idézet folytatása: „Jól, jobban látott, mint én (W. G.)

Ahogy idősödött azonban egyre kevésbé látott közelre, olvasni. A koordinációja sem működött olyan jól, mint amikor fi atal volt. A gépelés nehézkessé vált öregedő ujjai és távollátása miatt. De 90 éves korára mit várhat az ember?”

441 WA-MÖ, Levelek Szász (Zas) Lóránthoz. (1997. január)442 www.krater.hu, Wass Géza levele Turcsány Péterhez.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak224Wass Albert szerelmei és asszonyai

„Valami van ebben a fi úban, amit nem lehet kiirtani belőle, csókkal sem lehet, öleléssel sem.Azt a dühítő szomorúságot!”

Wass Albert: Csaba443

Carla: Az épülő lelki szerelem gyermekkori lombhajtása. Fel-nőtten: komoly barátság.

Trudi: Felemás találkozás a testi szerelemmel, egy kirándulá-son.

Beáta: A felsült szerelem tartós fájdalma.

T. Izabella: Magasra lobbant, majd mélyre lefojtott álom:

„De nem vagy itt, s egy lomhafelhő az ablakomravarjúmódra rászáll.

Köd kószál kint a kerten,s oly árván leng a lelkem,mint dérütötte nádszál.”444

Anuca: Hol volt, hol nem volt egy mese. Feltételezhető, hogy a Csaba című regény román tanítónőjének alakját valós kapcsolat rajzoltatta meg az íróval. Később az Anuca című novellában ép-pen a regény hősével névazonos Fileki úrfi szimbolikus halálát meséli el a történet, mert más nőben keresett feleséget. No és A funtineli boszorkány Nucája?! A Görgényi havasok búvó falvai-ban máig mesélnek tündérhitű vallási csoportról, táncos ün-nepnapjaikról, akik közé a regényhős, Nuca is tartozott… Rege és valóság egymást értelmező titkaira fény derül-e valaha?

S. Éva: Alkalom, tévedés és kényszer; a felelősség súlya. Egy-máshoz szelídülő évek a Bajor hegyek emigrációs éveiben.

443 Anuca mondása a főhősről444 WA-ÖV, Három vers neked, 1932.

Életrajzi események 225Buba: Lelki társ, egymásra hangolt lelkiség, egymás iránt érzett felelősségük életre szóló, világrészekre szakadtan is teljes! A kölcsönös „szimpátia” lelki kalandja.

K. Erzsike: Megszépítő álmodozás a front távolából, majd baráti gondolatváltások a számkivettetés évei alatt. A lelkük hegedű-húrjain játszott duett legyőzte a távolságokat.

É. Marianne (Cikécske, Buba): Lelki egymáshoz tartozás, a távol-ságok ellenére, a Havasokban való nagy együttlétek túlcsordult emlékei.

Elizabeth: A megrendítően új helyzet új asszonya. Alkalmazko-dás az Újvilághoz. Elizabeth egyfajta feleség-Vergilius, kísérő és iránymutató Amerika tisztítótüzében. Anyai jóság, segítőkész-ség amerikai értékrend, de átérzett szimpátia a magyar ügyek iránt. Házasságukat minősíti az egymás iránti tisztelet és hű-ség. Albert Elizabeth mellett farmerként, férfi ként, tanárként is mérvadó személyiség lett Amerikában.

Mary: Idős korban feltámadt heveny érzelem. Két makacs em-ber sebet ejtő súrlódásai. Zongorajáték egy infernó felé.

Remember my love!

When clouds begin to gatherand darkness seems to close in all around you,just rememberthe sky is blue!

When the trail grows rough and murky,with frightening shadows lurking just ahead,remember:I am holding your hand!

When icy silence seems to freeze your worldand all the senses fail,remember:God will prevail!”

Esztendők, amik tízszeresen számítanak226Emlékezz szerelmemre!

Ha föléd felhők gyűlnekÉs körbezár a sűrűsödő árnyék,Emlékezz csak,Még kék az ég!

Ha vonat közelg hörögve,S jéghideg rémület lopakszik feléd,Emlékezz:Fogtuk egymás kezét!

Deres sötét, ha mindent eltakar,S értelmed kifogy,Emlékezz:Isten győzni fog! 445

1997. január 18.: „Az utóbbi hetekben több újságcikk jelent meg a magyar sajtóban, azt híresztelve, hogy én kérvényt intéztem Magyarország mai kormányához, amelyben állampolgárságom vissza-állítását kértem, mely állítólagos kívánságomat a magyar kormány visz-szautasította. Az igazság az, hogy én ilyen kérvényt soha nem adtam be, így annak visszautasítása se történhetett meg.” 446

1997. január 21.: A Kuncze Gábor vezette Belügyminisztérium főosztályvezetőjének válasza szerint Wass Albertnak nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként magyarázza, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állam-polgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampol-gárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A törvény előírásai szerint kérelmére visszahonosítható az, aki bevándorlási engedéllyel Magyarországon lakik. A törvény nem teszi lehetővé a bevándorlás alóli mentesség megadását.”447

445 WA-MV, magyarra fordította Antal János446 A Katolikus Magyarok Vasárnapja részére küldött közlemény, de a lap akkor nem tudta megjelentetni.

(Szász (Zas) Lóránt közlése alapján)447 WAU, Magyar Nemzet, 1997. február 21. Másolat a Wass Albert Emlékterem birtokában.

Életrajzi események 227Wass Albert kiadójának meghurcoltatása

1997. február 25-én helyezik Amerikában előzetes letartóz-tatásba egy Európában lefolytatott bírósági ügy miatt Szász Ló-rántot, a Katolikus Magyarok Lapja tulajdonosát és főszerkesz-tőjét, az író barátját és kiadóját.

1997. július 25-én Szász Lórántot repülőgépen Európába szál-lítják, ahol közlik vele, hogy „nem vádlott, hanem csak vizsgálati fogságban van”.

1997. augusztus 28-án tanúként idézik meg az illetékes ál-lam legfelsőbb bíróságán, majd közel egy hónapon keresztül többször kihallgatják.

1997. szeptember 26-án szabadlábra helyezik, és a vizsgáló-bíró közli vele, hogy „nem javasol vádemelést”. Az ellene felho-zott vádak minden alapot nélkülöznek.448

1997. október 17-én érkezik vissza családjához. Kilenc hónap levelezéséhez, kapott küldeményeihez csak ekkor jut hozzá.

Ebben az időszakban akadályoztatása miatt nem tarthatja a kapcsolatot a gondjaival egyre jobban magára maradó és fl o-ridai barátaival is csak szórványosan kapcsolatot tartó Wass Alberttel. Szász Lóránt előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban töltött ideje alatt kényszerűségből az íróval való le-velezése is szünetel.

1997. március: Hazautazási reményeivel kapcsolatban Wass Albert egy levelében azt írja: „Olyan állapotban vagyok, hogy a repülőt nem bírom.”

1997. március 22.: A korábban a Gróf Czegei Dr.Wass Albert Alapítványnak művei népszerűsítésére vonatkozó felhatalmazá-sát Wass Albert Wass Huba hosszas rábeszélésére visszavonja.

448 Zas Lóránt: Amerikai börtönben (is) írtam, 1998

Esztendők, amik tízszeresen számítanak228Wass Huba és Wass Albert és az életmű

Wass Huba azt írja, hogy a Wass-fi vérek 1996-os erdélyi útja után – a fényképek megtekintése és az elmesélt erdélyi hírek alapján – Wass Albert „hinni kezdett benne, hogy ránk ruházhatja a fele-lősséget hagyatékáért.” Az eddig leírtak szerint tehát Wass Huba magára vállalta a Wass Endre és felesége családja által elindított életmű-megjelentetési akció elfogadtatását az íróval. Ennek ré-sze volt az a megbeszélés a Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány vezetőivel, ahol a magyarul megkezdett tárgyalást Huba kérésére váltották át angolra, majd több mint egyórás magyarázkodás és rábeszélés után az író egyetlen fáradt Igennel zárta a tárgyalást. Időközben hozzá sem szólt a témákhoz. A fáradtan elhangzó Igen olyan gesztust jelent, amely a gyakori emlékezet-kiesésre pa-naszkodó író esetében a hosszú lére eresztett tárgyalás azonnali lezárására vonatkozik. A magnetofonszalaggal dokumentált be-szélgetés a Kráter Könyvesház tulajdonában van.449

Továbbá minden tekintetben érthetetlen, hogy a jog át ru há-zásnak semmilyen tervezett pénzügyi kitétele nincsen. Hangsúlyoz-nom kell, Wass Albert 90 éves, még szükségletekkel és igényekkel teli ember, akit az állítólagos jogátruházás esetén s e m m i l y e n anyagi ellenszolgáltatás nem illet meg. Ezzel fi ainak való anyagi kiszolgáltatása tovább növekszik! Eddig legalább reménykedett a könyveiből való pénzhez jutásban, de ezután?!Ha valóban elfogadta az ingyenes jogátruházást, akkor mintegy gyámság alá helyezték a fi ai, de úgy, hogy közben nem voltak vele, akkor a teljes önfeladást fogadtatták el vele, s az önérze-tére büszke embernek még a munkái után befolyó jövedelmébe vetett reménye is elveszett. Külön kérdés, hogy ezzel a megállapodással a korábban Maryre hagyott örökösi jogdíj nem került be a megállapodás szövegébe, és az 1989-es Szász Lóránttal kötött szerződés jogkövetkezmé-nyeit sem tisztázzák

1997. május 26.: Csoóri Sándor levélben sürgette Kuncze Gábor belügyminisztert, hogy adja meg Wass Albertnek az állampolgárságát igazoló engedélyt.

449 Néhai vitéz Kiss Gábor adománya.

Életrajzi események 2291997. július 4.: A Magyar Belügy-

minisztérium Kuncze Gábor alá-írásával „állampolgársági bizonyít-ványt állított ki Wass Albert részére.” A bizonyítvány érvényessége: „1997. június 26-tól 1998. június 26-ig” szólt. Az idős író ezt mél-tatlannak és sérelmesnek tartotta egészen haláláig, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideig-lenes bizonyítvánnyal”.

1997. július 12.: A Gróf Czegei Dr. Wass Albert Alapítvány a Wass Albert „szerzői, kiadói és nyomtatójogi viszonyának megválto-zása ügyében” az adományozó összes jogát visszaszármaztatja az íróra.

1997. augusztus 11.: A fiai alapítványával, a Czegei Wass Alapítvánnyal (CWF) kötött szerzői és kiadói jogok átruházása sze-rint a kiadói jog meg-illeti a CWF-et.450

1997. augusz-tus 22.: Kemény János Művelődési Társaság estje Szász régenben. Fiai közül Géza, Endre és Miklós volt ott.

1997 nyara: A korábbi emigráns harcostárs Serényi István látogatása.

450 A jogi ügyek pikantériája: ha az aláírás valóban az írótól származik, egyáltalában Wass Albertnak lehe-tett volna-e joga az egyszer már másnak végérvényesen átruházott kiadói jogokat újból átruháznia? Ha a fi ai által is többször leírtak szerint Wass Albert sajnálatos emlékezetkiesésekre panaszkodott, akkor egészségi állapota miatt egyáltalában alkalmas volt-e szerződéskötésre? A per és a perújítás az 1989-től jogtulajdonos Szász (Zas) Lóránt és a Czegei Wass Alapítvány között jelenleg is folyamatban van.

Feleségével és barátaival

Az állampolgársági irat átadása, balra harmadik felesége, jobbra Bill McCollum szenátor

Esztendők, amik tízszeresen számítanak230Az őzbak búcsúja

Serédi István Wass Albert temetésén felidézte legutolsó talál-kozását az íróval, amikor az erdőszélen váratlanul megjelent egy őz. Ezt a találkozást jeladásnak tekintette az idős író, aki ezt mondta: „látod, Erdély üzent. Eljött az idő, a búcsúzás.”451

1997. augusztus vége: Mary kérésére ismét elhagyták az Astor Park-i házat. „Gézát felhívta Mary, és azt mondta neki, hogy a házat nem tudják fenntartani, túl sokáig tart behajtani kocsival a városba, és unják már, hogy folyton ide-oda kocsikázzanak. Megkérte, emeljük fel a havi juttatást 100 dollárral, mert akkor be tudnának költözni Eustisba, bérelni tudnának egy kis lakást.

NEM ÉRTHETŐ?

EZ AZ ÖRÖKÖS ANYAGI KISZOLGÁLTATOTTSÁG!EZ AZ ÖRÖKÖS ALKU!

EGY EMBERNEK A SAJÁT FIAI ÉS A SAJÁT FELESÉGE KÖZÖTT!

Miután megpróbáltuk lebeszélni Maryt egy újabb költözésről, ami Papi számára túl megrázó lenne, beleegyeztünk. Két hónapig voltak elköltözve, novemberben hazatértek.”

1997. december 15: A budavári Lítea Könyvesboltban Jancsó Adrenne montázs-műsorával köszöntötték Budapestről az írót, s az est fényét emelve egy meghitt, előzetes születésnapi telefon-beszélgetéssel.

1997. karácsony és 1998. január 8. között: Vid, Géza és Huba feleségeikkel együtt az idős házaspárral a Szent John folyóra néző vendéglőben töltöttek egy ünnepi estét.

451 WAU, „Látod, Erdély üzent. Eljött az idő, a búcsúzás...”, Interjú Lukácsi Évával Wass Albert temetéséről.

Életrajzi események 231Az utolsó panaszok

„Papi mindig a megszokások embere volt. Semmi sem zaklatta fel jobban Papit, mint az, ha napi programjából kizökkentik. És amikor előző este, Pajtás sétáltatása közben beszélgettünk, elmondta, egyre jobban bosszantja, hogy teste kezdi felmondani a szolgálatot. Ne-hezebben jár. Nem tudja visszatartani vizeletét, s izületi fájdalmai miatt aludni sem bír. És ami a legrosszabb, egyre nehezebben tudja leütni szeretett írógépe billentyűit.452

1998. január 8.: Mary szinte kizárja Wass Albert házából az idős író barátait.453 Wass Albert mégis megünnepli barátai között a születésnapját vitéz Kiss Béla házában. Az összegyűl-teknek könyveiből oszt ki régről megőrzött példányokat.

Wass Albert fl oridai magyar barátai

Soroljuk fel azokat, akik ha-láláig szeretettel látogatták a nagy írót: a Dr. Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány né-hány megbecsült vezetői kö-zül: vitéz Kiss Gábor (és fele-sége, Ruth asszony), Demeter Béla, Székely Gábor, Horváth Mihály, továbbá kisebb le-vélváltás mutatja barátságát dr. néhai Balogh Lászlóval, Király Zoltán esperessel és az őt bécsi emigrálása után is gyakran felkereső Serényi Istvánnal és feleségével.

Wass Albert és Kiss Gábor

1998. január: Szász Lárántnak írt levelében komoly anyagi nehézségekről számol be.

452 Uo.453 Vitéz Kiss Gábor feleségének közlése.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak232

A Szász Lóránthoz küldött utolsó, 2008. januári levél másolata, fényképről

1998. január 24.: Maksay Ágnes és Marius Tabacu a Duna TV részére elkészíti Wass Alberttel élete utolsó interjúját. Az elké-szült film címe: Erdélyt nem lehet elfelejteni.

Utolsó mondatok a fi lmből

„Erdélyt nem lehet elfelejteni. Ki tudná elfelejteni Erdélyt? Még az idegen se. Még azok is emlékeznek Erdélyre. S különösen, aki ott nőtt fel kisgyerekkorától kezdve Erdélyben, az olyan erdélyi, hogy annál erdélyibb már nincs. És én ma is erdélyi vagyok, a világ úgy fordult, hogy csak egyféleképpen lehet ma sikeresen küzdeni, ez pedig nem az, hogy hősi halált halunk, hanem hősi életet élünk.”454

Kép Wass Albertről, a fi lmből

1998. február: Ebben az időben még újságírói kérdésekre kíván válaszolni,455 magyarországi tudós látogatókat várt,456 még fiatalabb emigránsokra kíván bízni olyan tudást, amit már csak ő őriz: „még sok mindent tudna mesélni az ügyben” – közölte

454 WA-MP, Erdélyt nem lehet elfelejteni.455 Lőcsei Gabriella még az író halála előtt a Magyar Nemzet című napilap számára juttatott el kérdéseket,

melyekre az idős író megígérte a választ. L. G. közlése.456 WAU, 53. oldal, Adamikné Jászó Anna nyelvészprofesszor visszaemlékezése

Életrajzi események 233a második bécsi döntés körülményeit kutató, Torontóban élő Balatoni Istvánnal.457

1998. február 14.: Wass Géza és felesége, továbbá Mike és Linda Valentin-napkor meglátogatták Wass Albertet és felesé-gét. Elvitték őket vacsorázni. Könnyű beszélgetés, laza elvá-lás, és mert „a nagy házban már nem lehetett lakni”,458 Gézáék a városka moteljében szálltak meg. A Mary áltál már 1991-ben erőltetett, de elmaradt házfelújítás hiánya most lő vissza a sors kezéből?! Vagy a fenti mondat csak Huba szépítő magyarázata a távolságtartó kapcsolat miatt… A látogatók még másnap is a környéken tartózkodtak, kirándulást tettek kedvenc helyeiken, de Papiék nélkül.459

1998. február 16.: Lidérces, végtelenített forgószínpad. Telefon-hírek és szócsaták… A kedves „vénember” (Wass Albert sza-vajárása) körött tomboló kisstílűség és szenvedélyharc végső kilobbanása. Wass Albert élete drámájának utolsó napi felvo-nását már a végzet rendezte meg; Ő és Mary és az elinduló, de idejében meg nem érkező fiai és megérkező fia a menyével – alkati nehézkedésük erejével – tehetetlenül sodorták egymást a végkifejlet lejtőjén – csehovian, stílszerűen a holnapi nap haj-nalára hagyva – a végső revolverdörrenésig.

1998. ferbruár 16, reggel: Reggel Mary ijedten hívja fel Hubát, és közli Wass Albert öngyilkossági szándékát.

Az öngyilkosság előzetes vércsevijjogásai

„Papi öngyilkosságot akar elkövetni, mert nem tudja fi zetni a számláit.” (Mary, kora reggel)460

„Papi elmagyarázta, hogy belefáradt az életbe, és sok dolog bosz-szantja. Azt mondta, nehezen emlékszik már a dolgokra. A szeme is cserben hagyta, már írógépe billentyűit sem látja. Azt is elmondta, hogy Mary szerint pénzügyi gondjaik vannak, és azzal vádolja őt,

457 Lukácsi Éva tiszteletes asszony Szutor Ágneshez 2003. november 15-én küldött levele.458 WA-ÉV, Wass Huba Előszavából459 WA-ÉV,Wass Huba Előszava alapján.460 WA-ÉV, Wass Huba Előszava

Esztendők, amik tízszeresen számítanak234hogy nem tudja eltartani a feleségét. Végül azzal fejezte be, hogy mind-annyiunk számára könnyebb lenne, ha nem lenne terhére senkinek.”

(Géza)461

„Géza felesége Marynak azt is felhánytorgatta, hogy minek vettek új mosógépet, amíg élnek még, elég a használt is!” „Wass menye ve-szekedett elsősorban Maryval.” „Wass Mary halálát kívánta, Mary pedig öngyilkosságra biztatta.”

(Ruth)462

„– Mary a következőket adta elő: – Szeretlek, Honey463. Wass Albert azt mondja:– Én is szeretlek, de meg tudnálak ölni. Mary: – Akkor, miért nem ölsz meg? Wass Albert: – Mert nem vagyok gyilkos.

Ruthnak, Kiss Gábor feleségének más történetet adott elő: Ruth: – Öngyilkos lesz. (Mármint ezt mondta Wass Albert.) Mary:– Előbb lője le a kutyáját, Pajtást, ássa is el, s utána végezzen ma-gával. – Meg is ásta a kutya sírját, de képtelen volt lelőni a kutyát, magát lőtte le.”

(Adamikné Jászó Anna)464

1998. február 16. délután: Még égnek a telefonvonalak, az autópályákon már csendben suhannak a családtagok autói. Anne, a Wass Albertet mindig segítő fogadott lánya telefonon biztosítja róla, hogy sokáig szüksége lesz még Papira. Papi nevetve és tréfálkozva vigasztalja… Önuralom és lélekjelenlét a legvégső pillanatig… Videt is értesítik, „már csomagolnak az útra”, hosszú lesz a 10-12 órányi út Astor Parkig. Huba és felesé-ge szintén indulásra készülnek. Közben Huba telefonál, intézke-

461 Uo.462 Mary mondatai, Ruthnak, vitéz Kiss Gábor feleségének közlése.463 Magyarul: Édes.464 WAU, Turcsány Péter – Adamikné Jászó Anna: Floridai naplójegyzetek Wass Albert haláláról.

Életrajzi események 235dik, mindenkiben tartja a lelket. Géza és felesége hazaérkezésük előtt visszafordul, közeledik a négyórányi autóúton.

1998. február 16. este: Gézáék megérkezésekor ismét mosoly Papi arcán, de lelkében, szavaiban elszánt elhatározás, az utolsó találkozás nyugalma:

„Nyugodtnak tűnt, mosolygott, mint általában, és tréfálkozott, hogy miért csak ilyen későre érkeztek meg.”465

S aztán… Wass Albert ismét megerősítette öngyilkossági szán-dékát, de kérte Gézát, hogy Maryval intézze el az anyagiakat… Fáradt türelmetlenség, anyagi elszámolás Géza és Mary között, költségviták… összeszólalkozás… Mary sokkja:

„Mary szerint télen a fűtés, nyáron pedig a légkondicionálás nagy, előre nem látható hullámzásokat okoz a költségekben. Géza felajánlotta, hogy mi majd álljuk ezeket a költségeket, amikor kijönnek a számlák. Mary ekkor kiabálni és szitkozódni kezdett: azt mondta, csak »apró-pénzzel« segítjük őket. 466 Azt állította, Papi érzi, hogy nem szeretjük, és csak a hírnevében szeretünk sütkérezni. Mary megkérte Gézát, hogy menjen és vigye Papit is magával, majd hátat fordított és kiment a szobából.467

„Megkérdeztem apámtól, hogy tényleg azt érzi-e, hogy én nem szere-tem. Ő azt felelte, hogy természetesen tudja, hogy szeretem. Csak jobb, ha ebben a stresszes helyzetben magára hagyjuk Mary-t és csak tovább-ra is próbáljuk megoldani ezt a panaszos pénzügyi problémát, amit Mary annyira sulykol. Be akartam menni a hálószobába, mert volt egy olyan gondolatom, hogy elteszem a fegyvert zárt helyre. Sajnos nem tudtam bemenni, mert Mary magára zárta az ajtót és nem akartam abban a kiborult elmeállapotában zavarni.”468

Elnézést kérő halvány gesztus Papi felé… S mintha minden el tudna rendeződni, Gézáék, az átélt események iránt teljesen érzéketlenül, újra az országúton le Dél-Kaliforniába.

465 WA-ÉV, Wass Huba Előszavából466 „nickels and dimes”, Wass Géza visszaemlékezéséből467 WA-ÉV, Wass Huba Előszavából468 Wass Géza beszámolója Wass Albert haláláról

Esztendők, amik tízszeresen számítanak236Elvégeztetett…

Az utolsó nap történései arról győznek meg, hogy Wass Albert külön-külön minden személyes konfl iktusát többé-kevésbé el tudta rendezni, fel tudta dolgozni; de hogy együtt, mások konf-liktusai kereszttüzében tartózkodjon és éljen folyamatosan? Azt nem. Az utolsó hónapok történései hol lefojtva, hol kitörve átlyugga-tott lőfallá tették az életét. Géza fi a, annak felesége, a barátok és szemben velük Mary egy-másnak irányított kereszttü-zében élt. Akik mind-mind egymásra „lőttek”, egymást zsarolták (néhány barátja ki-vételével!) önzéseik és öniga-zolásaik végkifejletében– de minden történés nyitott se-bet ütött Wass Albert lelkén. Sebekre sebek – s még be-forrni sem volt idejük… Wass Albert öngyilkossága – a hosszan tartó előcsatáro-zások akaratlan, de logikus fejleményeként – elvégezte-tett.

1998. február 17. hajnali 3 óra 20 perc: Wass Albert halála: Astor Park, Florida. Oka: elvérzés. Fegyvergolyó okozta seb által. 469

Wass Albert halála470

„A seriff -irodától már ott tartózkodott két fő. A bejárati lámpa égett, a házban is világos volt. Kb. 05:27-kor Caudill találkozott Brantley-vel, aki a köv. információkat adta át: 1. Az áldozat és felesége kb. éjjeli 3-kor felébredt, és kiment tévézni a nappaliba. 2. 03:20-körül az áldo-zat szó nélkül átment a hálószobába (ház északkeleti sarka), ezt köve-

469 Kék-ezüst színű 44-es Smith and Wesson 292 revolver (gyártási száma: N336752)470 PoLíSz 104. szám. Wass Albert halálának dokumentumai, Kovács Attila Zoltán fordítása

A végzetes golyó

ütötte lyuk a hálószoba

falán

Életrajzi események 237tően fejbe lőtte magát egy 44-es revolverrel. 3. Áldozat rossz egészségi állapotban volt. Ok: egy évvel korábban elszenvedett autóbaleset.Kb. 05:30-kor Caudillt körbekísérték a helyszínen. Caudill belépett a főajtón, majd balra fordult (keletnek), a hálószoba felé. Az ajtó ki volt támasztva (az északnyugati falnak). A szobában két duplaágy áll egymás mellé tolva, fejjel a nyugati falnak. Az áldozat az ágy északi oldalán feküdt hanyatt, fejjel déli irányban. Lába a földet érte, bal oldalon feküdt a 44-es Smith and Wesson 292 revolver (gyártási száma: N336752). Az áldozat világos pizsamát viselt, amit elöntött a vér. Fején komoly sérülés látszott, agya szétfröccsent, a koponya elülső része nyitva. A vér beterítette a hálószobát. Semmilyen jel nem utal közvetett célpontra.”

Vizsgálati jegyzőkönyv részlete, közreadta Farley Caudill helyszínelő

„Branton körzeti megbízott a fenti címre érkezett öngyilkosság ügy-ében. A helyszínre érkezés után felvette a kapcsolatot az áldozat fele-ségével, Maryvel, aki előadta: együtt tévéztek, amikor az áldozat fel-kelt, és a hálószobába távozott. Lövést halott, és amikor bement, ott találta az áldozatot az ágyon fekve, lőtt sebbel a fején. Azonnal hívta a rendőrséget. Mary elmondta: az áldozat korábban is fenyegetőzött öngyilkossággal, öregnek tartotta magát, nem akart tovább élni, rá-adásul anyagi gondjai voltak. A megbízott megtekintette a helyszínt: az áldozat fején lőtt sebbel feküdt az ágyon. Lábánál egy ezüst-kék Barrell típusú fegyver feküdt, valószínűleg egy 44-es.”

Kiegészítő Jegyzőkönyv részlete

„Az áldozat egészségi állapota megromlott az utóbbi időben egy hó-napokkal ezelőtti komoly autóbaleset következtében. Ez a 40-es fő-úton történt a postahivatalnál. Sokszor beszélt céltalanságról, üres-ségről, kiégésről; megtakarításaik elfogytak, pénzügyi problémáik voltak. Előző nap Mary elhívta az áldozat fi át Dél-Floridából, aki abban a hitben távozott, hogy a gondok megoldódtak.Rövidebb beszélgetést követően az áldozat felállt, és a hálószobába sietett. A feleség azt hitte, lepihenni megy.Egy perccel ezután Mary lövést hallott. Tudta, mi a helyes ilyenkor, és azonnal hívta a 911-et, majd az egyik szomszédot. Semmilyen jel nem utal idegenkezűségre. Az ügy lezárva.”

Halotti jegyzőkönyv részlete, előadta Lynn Wagner nyomozó

Esztendők, amik tízszeresen számítanak2382007. február 17.: Elsőnek fél napi út után Vid és felesége érke-

zett meg Virginiából. Aztán sorban a családtagok: „Anne és összes gyermeke, az unokákkal együtt; Géza, Zsuzsa meg a gyermekeik, Joe bátyánk meg a családjával együtt Pat nővérünk és családja; Atzél Béla és leánya, Batrice. Mindannyian egy közeli motelban laktunk a St. John folyó partján, Mary egyetlen leánya vele szállt meg a házukban.”471

_________

1998. február 22.: 14 óra, gyászmise. Helyszíne az Első Baptista templom, Astor, Florida. Irodavezető: Mr. Bert. R. Yarbrough.

Wass Albert temetéséről

„Arra vonatkozóan, hogy ki volt ott a temetésen – a szertartás alatt végig készültek fényképek. Huba mondta a fő búcsúztatót egy magyar református pappal, továbbá a scientista egyház472 egyik vezetőjével. Az astori templom tele volt a világ minden részéről érkezett barátok-kal és családtagokkal. (megjegyzés: ft. Király Zoltán ny. püspök, vitéz Kiss Gábor, Serédi István, stb.) Mary szintén ott volt a lányával.A Beethoven zenéjére írt scientista himnusz rendkívül népszerű, és Ame-rika minden vidékén gyakran használják a keresztény szertartásokon.”

gróf czegei Wass Géza leveléből473

471 WA-ÉV, Wass Huba Előszavából472 Utóbbi értesüléseink szerint a Christian Science (Keresztény Tudomány) nevű felekezetről van szó.473 www.krater.hu/Wass Albert/Gróf czegei Wass Géza Turcsány Péternek írt leveléből (Lázár Ádám

fordítása)

Életrajzi események 2392004-es visszaemlékezés:

Az író öngyilkosságának családi háttere

„Gyors válaszomnak van még egy nagyon fontos értelme: A HÁT-TÉR. A fi úk szerepe Albert bátyánk életében. Az én szerény megíté-lésem a közvetlen találkozók tapasztalataiból indul ki, és emberei sorsok sikerére felépített magatartások eredményét tükrözi. Albert bátyánk egy Isten-áldott gyermek és fi atalkorú nemes tehetség volt, amit gyermekei nem kaphattak meg. Hubát kivéve minden fi ú elvárta a sorstól a grófsággal járó ajándé-kokat. Ez, főleg Amerikában nem kiváltságos, s főleg akkor proble-matikus, ha az apa a fi ai sorsával törődés helyett még csak magya-rul beszélni nem is tudó mostohaanyákat visz a családi közösségbe. Albert bátyánk nem volt boldog és megelégedett a feleségei és fi ai viszonyával kapcsolatban, megítélésemben ez okozta az öngyilkos-ság tragédiáját.”

Vitéz Kiss Gábor levele, 2004. december 6.

2006-os visszaemlékezések:

Az astoriak emléke Wass Albertről

„A kerítésnél teli volt minden virággal. A virágmagvakból, ha kér-tem, nekem is adott. [...] Wass szerette a természetet, állatokat, de az embereket nem. Boldognak láttam Wasst, legalábbis Elizabeth-tel. Gyerekfarmot akartak építeni ide. Wass tanítani akarta a gyere-keket. [...] Maryt csak azért vette el, mert egyedül rossz volt neki. „Wasst mindenki szerette Astorban.”

Ruth Colman, Wass Albert szomszédja

„Nagyon jó ember volt, érdeklődő, hiszen megírta Astor történetét, ami nagy szó, mert nem volt törzsökös.A Sterling Pubban (Charlie kocsmája) törzshelye a bejárattól balra, a második asztal volt, közvetlenül a fal mellett.”

Rick Paulus

Esztendők, amik tízszeresen számítanak240„Henry Johnson kocsmájában (Nan’s Bar) látta sokszor Albit, néha együtt iszogattak. Albi Moonshine-t (házipálinkát) ivott rendsze-rint.”„Wass táncolt egy-egy szép estén a kocsma közepén, amikor mások is, felkérte a lányokat; mindig egyedül érkezett, feleségét nem hozta magával.”„Titokzatos ember volt, soha nem beszélt sokat, nem volt »társasá-gi«, de minden helyi érdekeltségű találkozón megjelent.”

Hubert Saul

„Wass csöndes volt, keveset beszélt, látszott rajta, hogy komoly em-ber.”

Bob Pease

„Wass átjött néhányszor beszélgetni, mindig egyedül jött, sohasem halászott vagy vadászott, csak beszélgettünk a politikáról.”„Nem hiszem el az öngyilkosságot, mert Wass jellemében ezt soha-sem fedeztem fel, nem tűnt zavartnak vagy ingatagnak, hanem ki-egyensúlyozottnak.”

Ralph Reeder, építész

„Wass úriember volt, mindig ugyanolyan, heti kétszer láttam, átjött a férjemhez, olyasvalaki volt, akit el tudtam volna hallgatni akár-meddig, gróf volt, látszott rajta.”„Wass nagyon fáradt volt, öreg volt, nem érezte magát hasznosnak, elege lett mindenből.”

Ruth Kiss

Életrajzi események 241A fosztóképzős végzet munkája

Wass Albert életében a fosztóképzős életkezdetre (anya nélküli gyerekkor, családja birtokvesztése, nemzetállam nélküli szülő-föld) – kilencven esztendő múltán, tragikus előjeleivel – a fosz-tóképzős végzet tett zárólakatot. A halálos dördülés előkészítésében jelentős szerepe volt a gye-rekkorában már megismert – de akkor az életmentő nagyszülők és a közel-távoli rokonság jóságával elriasztott – keserű magára -maradottságnak: szeretethiány, megértéshiány, sikerhiány, kudarcok számbavétele, a későbbi emigrációs közöny, vereség-tudat, a várva várt nemzeti megújulás és Erdély autonómiájá-nak elmaradása mind-mind stációi lehettek a metsző tehetet-lenség-érzetből és keserű felindulásból elkövetett öngyilkos végkifejletnek. Mégis legfőképpen családja és új feleségének hosszan tartó, és már-már „mindennapivá váló”, áldatlan konf-liktusa volt a kiváltó ok.A hálószobába lépő idős férfi t elöntötte a tehetetlen önmagá-ra-maradottság és a tehetetlen kiszolgáltatottság áradásának – már gyerekkorban megismert – „iszapszaga”: a beborító ma-gány halálba húzó masszája. Még másfél lépés és egy mozdu-lat. Miként a tizenkilencedik század „legnagyobb magyarját”, Széchenyi István grófot, úgy a huszadik század „töretlen hitű” erdélyi írófejedelmét is önkeze lökte át a túlvilágra. Mit lökte! Taszította, robbantotta át: „a nem ismert tartományba”.Szeretethiány, megértéshiány, politikai és történelmi kudarcér-zés, az írói és szellemi hazatérés reményének elvesztése egyet-len elszánt mozdulatba lobbant, mely szétvetette nagyszerű koponyáját, életét, de n e m v e t h e t t e s z é t ránk testált örökségét, szavait, betűit – fájdalmakban fogant, nemzeti me-mento értékű életszentségét.

A fosztóképzős végzet – ismét, mint annyiszor! – nagy szelle-mi megérkezést, visszatérést készített elő, éppúgy, mint Juhász Gyula, József Attila és Márai Sándor reneszánszainak esetében.Wass Albert posztumusz fogadtatásában különös, hogy nem-csak életében, hanem halála után is megosztó erő: vitákban, mocskos rágalmakban és elismerések aranykoszorúiban fellán-goló kettősség.

Esztendők, amik tízszeresen számítanak242Higgyük: oly mélyre zuhant emberségünk, erkölcsi tájékozódá-sunk, nemzeti önbecsülésünk, hogy ez a tisztító erejű kultu-rális „botrány” tudja csak a helyére tenni nagyszerű huszadik századi írónk magyarságnak „kódolt” üzeneteit és az egyete-mességnek szánt életművet.Bízzunk benne: Wass Albert haza- és emberszeretete oly erős volt, hogy ma és a jövőben is fölégeti a maga és a hazája körül elszaporodó gyomot: a hazugságokat.

Wass Albert hamvaiból Erdély földjének is jutott