Társadalmi jelzőszámok és jelentések: múlt, jelen és jövő

Spéder Zsolt

„Paradigmaváltás a 21. század statisztikájában” MST és KSH

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Az előadás témakörei:

Fogalmak Múlt: a társadalmi indikátor mozgalom indulása, elméleti előfeltételezések, dimenziókJelen: A társadalmi haladást mérőindikátorrendszerJövő: Jelenbeli kihívásokNéhány példa

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Miért kell a múltról beszélni, mikor a jövőről van szó?

Mer van egy tradíció, ami a 70-es években iskolákká szerveződőtt! Mert azóta folyamatos vita folyik? Mert a társadalmi szempontokat folyamatosan, eltérő módon veszik figyelembe!

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Zapf könyv

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Andorka könyvNKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

TARTALOMJEGYZÉKMagyarország az adatok tükrében1. Népesedés és család (Andorka Rudolf- Harcsa István)2. Oktatás (Andorka Rudolf – Harcsa István)3. Gazdaság (Gyulavári Antal)4. Foglalkoztatás (Andorka Rudolf – Harcsa István)5. A lakosság jövedelme (Andorka Rudolf-Harcsa István)6. Fogyasztás (Andorka Rudolf – Harcsa István)7. Lakáshelyzet (Vajda Ágnes – Farkas E. János)8. Egészségügyi állapot (Vukovich György)9. Időfelhasználás és életmód (Andorka Rudolf – Falussy Béla – Harcsa István)10. Művelődés (Andorka Rudolf – Harcsa István)11. Környezetvédelem (Vukovich György)12. Deviáns viselkedés (Andorka Rudolf – Harcsa István)Társadalmi folyamatokGazdasági szerkezet (Bogár László)Munkaerőpiac: mitől legyünk pesszimisták? (Köllő János)A nyolcvanas évek "kisvállalkozói" (Laky Teréz – Neumann László)Válság, várakozások, vállalkozói hajlandóság (Lengyel György)Társadalmi szerkezet (Andorka Rudolf)Alapadatok a tudás-stílusok társadalmi megoszlásáról a nyolcvanas évek Magyarországán

(Angelusz Róbert – Tardos Róbert)Társadalmi mobilitás (Róbert Péter)Egyenlőtlenségtudat nemzetközi összehasonlításban (Kolosi Tamás)Az anyagi életkörülmények alakulása (Szántó János – Tóka Gábor)Néhány gondolat a szegénységről és a létminimumról (Szalai Júlia)Gyorsjelentés a hajléktalanságról, Magyarországon, 1990 (Győri Péter)Társadalmi problémákra és a szociálpolitikára vonatkozó vélemények a magyar

társadalomban (Tóth István György)Baráti kapcsolatok (Utasi Ágnes)Családi viszonyok (Cseh-Szombathy László)A magyar népesség egészségi állapotának fontosabb jellemzői a nyolcvanas években

(lakossági adatfelvételek alapján) (Ujvári József)Erdélyi menekültek Magyarországon (Sik Endre)Vallás és vallásosság (Tomka Miklós)Statisztikai adatok az 1990-es parlamenti választások képviselőjelöltjeiről (Vajda Ágnes – Farkas E. János)A választók társadalmi és politikai arculata (Kolosi Tamás – Kovács Róbert – Tóka Gábor)A közvélemény a rendszerváltás folyamatában (Bokor Ágnes)

Fogalmak:Társadalmi indikátorok

Társadalmi indikátoroknak tekinthetők „mindazon adatok, amelyek felvilágosítanak bennünket, a struktúráról és a folyamatokról, a célokról, és a teljesítményekről, az értékekről és a véleményekről” (Zapf, 1977)Társadalmi jelzőszámok olyan „...olyan statisztikai mutatók, amelyek valamely fontos társadalmi jelenség alakulásáról tömör és átfogó információt adnak és lehetőleg hosszú idősorokban állnak rendelkezésre”. (Andorka, 1996)

Társadalmi jelentés(ek)A társadalmi indikátorok elemzésével készült olyan átfogóés téma-specifikus elemzések, amelyek a politikai döntéshozók és a közvélemény számára készül.

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

„Háttértételek”A társadalmi fejlődés, modernizációkoncepciója Nem csak a gazdasági növekedés fontos„Társadalom szabályozhatósága: megismerés (diagnózis), lehetséges alternatívák, konszenzusos döntés, eredmények értékelése

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

A társadalmi jelzőszámok„iskolái”

(1) „erőforrások” elmélete (skandináv társadalomstatisztika)

Iskolai végzettség, jövedelem, vagyon, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (a társadalomstatisztika hagyományos területei)

(2) a boldogság, elégedettség mérése (USA well-being kutatások)(3) az objetív körülmények és az életkörülmények „megélésének” együttes figyelembe vétele (német jóléti kutatások)

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

A (szubjektiv) well-beingmegközelítés a gyakorlatban

World Datatbase of Happinesshttp://www1.eur.nl/fsw/happiness/Pl. Happy Life (O-HL)Self-report on single question:" Taken all together, how would you say things are thesedays? Would you say that you are....?"3 very happy2 pretty happy1 not too happy

Reference: Andrews, F.M. & Withey, S.B., ' Social Indicators of Well-being: Americans' Perceptions of Life Quality', Plenum Press, 1976, New York, USA

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

A társadalmi jelzőszámok„iskolái”

(1) „erőforrások” elmélete (skandináv társadalomstatisztika)(2) a boldogság, elégedettség mérése (USA well-being kutatások)(3) az objektív körülmények és az életkörülmények „megélésének”együttes figyelembe vétele (német jóléti kutatások)

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Dimenziók

Eric Allard (1972): „Having” (birtokolni)„Being” (lenni)„Loving” (szeretni, másokhoz kötődni)

GB NépesedésHáztartások és családokIskolázottságFoglalkoztatás, munkapiacJövedelem, anyagi jólétKiadások, fogyasztásEgészségTársadalmi védőhálóKözbiztonságLakáshelyzetKörnyezetKözlekedésÉletstílus

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Jelen kiadványok

Társadalmi helyzetkép A társadalmi jellemzők és ellátórendszerekTársadalmi Riport fejezetei 1990, 1992….2008,

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Jelen: KSH A társadalmi haladás mutatórendszere

1. Gazdasági mutatószámok2. Társadalmi mutatószámok3. Környezeti mutatószámok

1. Gazdasági mutatószámok2. Társadalmi mutatószámok

2.1. Népesség, család2.2. Oktatás2.3. Munkaerőpiac2.4. A fiatalok helyzete2.5. Az idősebbek helyzete2.6. Anyagi helyzet, fogyasztás, szegénység2.7. Lakásállomány2.8. Egészség2.9. Szociális védőháló2.10. Kultúra, szabadidő2.11. Közbiztonság

3. Környezeti mutatószámok

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Jövő: a jelen kihívásai(1) A szubjektív jelzőszámok integrálása

A szubjektív jelzőszámok szisztematikus beépítéseA szubjektív és objektív jelzőszámok közötti összhang megteremtése

MakroszintenIndividuális szinten

(2) Dinamikus, „(cserélődéses, turn-over)” mérőszámokA változás sebessége

(3) Integrált, „kompozit” mérőszámok kialakításaHDIVárható élettartam

(4) Változó társadalom és annak változó értelmezése Megfelelés a változó társadalomelméletekkel Dialógus staisztikus-elemző-elméletalkotó között

(5) Kinek és hogyan szól?

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Jövő: a jelen kihívásai(1) A szubjektív jelzőszámok integrálása

A szubjektív jelzőszámok szisztematikus beépítéseA szubjektív és objektív jelzőszámok inkonzisztenciája

MakroszintenIndividuális szinten

(2) Dinamikus, „(cserélődéses, turn-over)”mérőszámok

A változás sebessége(3) Integrált, „kompozit” mérőszámok kialakítása

HDIVárható élettartam

(4) Változó társadalom és annak változó értelmezése Megfelelés a változó társadalomelméletekkel Dialógus staisztikus-elemző-elméletalkotó között

(5) Kinek és hogyan szól?

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

(In)Konzisztenciák: társadalmi szinten

PéldákElégedettség az anyagi helyzettelTeljes termékenységi arányszám és összes tervezett/kívánt gyerekszám…..

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

A GDP és a lakossági fogyasztás alakulása 1989–2008 (1989 = 100)

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Forrás: Statisztikai évkönyv. KSH 2009.

80

90

100

110

120

130

140

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

GDPLakosság fogyasztása

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Reálkereseti index, 1989–20071989 = 100

Forrás: KSH.

707580859095

100105110115120125

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Az életszínvonallal való elégedettség 1992 és 2007 között (átlagok a kvázi mérési hiba bekalkulásával)

Forrás: Társadalmi riport 2008: 417.

4

4,2

4,4

4,6

4,8

5

5,2

5,4

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Átla

gok

(0-1

0 fo

kú s

kálá

n)

Átlagos (TFR) és kívánt gyermekszámaz EU országaiban, 25–39 éves nők körében

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

1,321,341,40

0,971,05

0,751,37

1,311,511,48

1,421,49

1,281,151,15

1,361,341,40

1,521,76

1,531,11

1,511,48

1,641,64

1,591,84

1,611,74

0,730,73

0,720,57

0,681,01

0,510,58

0,390,430,52

0,490,78

0,930,94

0,750,780,74

0,650,42

0,671,13

0,760,82

0,720,740,83

0,761,01

1,02

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3

EU-15EU-25

NMS10Ausztria

SpanyolországOlaszország

SzlovákiaKelet-Németország

Nyugat-Németország

MáltaCsehország

PortugáliaSzlovénia

GörögországLitvánia

LengyelországLettország

BelgiumLuxemburgÉsztország

DániaSvédország

HollandiaFranciaország

Egyeseült KirályságMagyarország

CiprusFinnország

Írország

Átlagos gyermekszám Még kívánt gyermekszám

Forrás: Demográfia portré 2009: 35.

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

A teljes termékenységi arányszám (TFR) és az ideális gyermekszám-átlag alakulása Magyarországon 1974–1997 között

Forrás: Demográfia 2001. 3–4: 265.

1,83 1,81 1,78

1,57

1,38

2,53

2,362,30

1,73

2,30

2,472,46

2,88

2,31

1

1,2

1,4

1,6

1,8

2

2,2

2,4

2,6

2,8

3

19

74

19

83

19

85

19

87

19

89

19

95

19

97

TFRIdeális gyermekszám

(In)Konzisztenciák: egyéni szinten (W. Zapf)

DEPRIVÁCIÓADAPTÁCIÓHátrányos

DISSZONANCIAJÓLÉTElőnyös

hátrányoselőnyös

Szubjektív „jól-lét”Objektív körülmények

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

(2) Dinamikus indikátorokkidolgozása, rendszerezéseA haladás, változás sebességéről adnak számot (stock-

flow akkurátus követése), pl.:Szegénység:

Szegények részaránya vs. szegénnyé válók és szegénységből kiemelkedők

Munkapiac: Munkanélküliségi ráta vs. Munkájukat elvesztők, munkát találók

Piac: Vállalkozások száma: megszűnő és újonnan alapított

Háztartásszerkezet, pl. egyszülős családok:Egyszülős családok részaránya vs. Egyszülőssé váló családok, megszűnő egyszülős családok, a gyerek az első tizenöt évéből élt-e, és átlagosan hány évet egyszülős családban

……….

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

(3) Kompozit indikátorokEgy indikátorral kívánja leírni a társadalmat

GDPHDI (Human Development Index)

Várható élettartamTudás,iskolázottságEgy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson (ppp)

HLEI (Happy Life Expectany Index)Várható élettartam

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) Magyarországon, Csehországban és Ausztriában, 1960–2008

68

70

72

74

76

78

80

82

84

1960

1963

1966

1969

1972

1975

1978

1981

1984

1987

1990

1993

1996

1999

2002

2005

2008

MagyarországCsehországAusztria

Forrás: Eurostat.

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) Magyarországon, Csehországban és Ausztriában, 1960–2008

62

64

66

68

70

72

74

76

78

1960

1963

1966

1969

1972

1975

1978

1981

1984

1987

1990

1993

1996

1999

2002

2005

2008

MagyarországCsehországAusztria

Forrás: Eurostat

(4) Társadalomelméleti kihívásokFolyamosan változik elképzelésünk a világról:

Ipari társadalomSzolgáltatói társadalomÖnkiszolgáló társadalomA munka társadalma („Arbeitsgesellschaft”)Kockázati társadalom („Rizikogesellschaft”)Szabadidő társadalom („Leisure socitey”)Élménytársadalom („Erlebnissgesellschfat”)Non-stop társadalomVirtuális társadalomTársadalmi tőke…….

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Mit és hogyan mérjünk?Kockázati társadalom („Rizikogesellschaft”)

Objektív: Adott idő alatt csődbe ment (kis)vállalkozásokMunkanélkülivé válás kockázataMunkahelyszerzés esélyeHatározotalan idejű munkaszerződéssel rendelkező dolgozók aránya

Szubjektív:Félelem atomkatasztrófától, környezeti krízistőlFélelem a migránsoktólFéelelm a munkahely elvesztésétőlKockázatválallási hajlandóság

Társadalmi tőkeObjektív:

Egyszemélyes házatrtásokBarátok száma

Szubjektív:Bízik-e a másik emberbenMagukat magányosnak érzők részaránya

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

(5) Kinek készülnek?

A politikai döntéshozók részéreA politikai döntések előkészítéseHelyzetleírás, problémafeltárás, lehetséges alternatívák, intézkedések hatásossága

A nyilvánosság számáraA politikai döntések ellenőrizhetőségeA cselekvő társadalom

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Társadalmi jelentésekNemzetközi szervezetek jelenései (Világbank, ENSZ, OECD, EU)Ország-jelentések

MagyarországTársadalmi Riport, 1990,1992,…2008Társadalmi Helyzetkép, 2002, 2003,..2005Társadalmi ellátórendszer

Németország: Datenreport 1988 ,.., 2008GB: Social Trends

Specifikus jelentésekJelentés az oktatásrólMunkapiaci TükörIdősek: „Ezüstkor”Gender: Nők és férfiak, SzerepváltozásokDemográfiai Portré 2009

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Demográfiai Portré 2009NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Demográfiai Portré 2009:publikációs célokA legfontosabb népesedési folyamatok közérthető és szakszerű bemutatásaÖsszehasonlító szemlélet: Népesedési folyamatok (ha lehet) mindig nemzetközi összehasonlításban

Kiválasztott, releváns nyugati országok Volt szocialista országok

Időszemlélet: Jelen 2-3 év, közelmúlt 1989-Objektív folyamatok mellett az érintettek tapasztalatai, véleményeiGrafikus ábrázolásSegédletek: Fogalmak, ajánlott irodalom, honlapcímek Boksz-ok: Érdekességek, megválaszolatlan kérdésekKözéleti szempont: Ráirányítani a figyelmet az „akut”népesedési problémákra

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

ÖsszegzésA társadalmi indikátorok, társadalmi jelentések mozgalmának tanulságos mültjavanA jelen kihívásai

(1) A szubjektív jelzőszámok integrálása(2) Dinamikus, „(cserélődéses, turn-over)”mérőszámok(3) Integrált, „kompozit” mérőszámok kialakítása(4) Változó társadalom és annak változóértelmezése (5) Kinek és hogyan szól?

Demográfiai Portré 2009

NKI

NÉ

PE

SS

ÉG

TU

DO

MÁ

NY

I K U T A T Ó I N T É Z E T

RE

SE

AR

CH

IN

ST

ITU

TE

D E M O G R A P H I C

Köszönöm a figyelmet!