társas- és munkavállalói kompetenciafejlesztés, tanulási ... · – az iskolai kudarcok...

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A TISZK rendSZer TovábbfejleSZTéSe – PeTrIK TISZKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

TárSAS- éS mUnkAvállAlói kompETEnciAfEjlESzTéS, TAnUláSi TEchnikák

Tanulási technikáki/13. évfolyamTAnUlói jEgyzET

Tanulási Technikáka Tanulásról kicsiT másképp

10. évfolyam

tanulói jegyzet

Társas- és munkavállalói kompeTenciafejleszTés, Tanulási Technikák • Tanulási TechnikákTámop-2.2.3-07/1-2f-2008-0011

a kiadvány a tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Birloni Szilvia

Lektor: Somló Katalin

Borító: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.Igazgató: Bertalan Tamás

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

PETRIK TISZK tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

TarTalomjegyzék

BEvEZETéS .............................................................................................................................................................................5

BEvEZETő gOndOLATOK: A hATéKOny TAnuLáS ..................................................................................................6

TAnuLáSI KéPESSégEK ................................................................................................................................................... 10

Emlékezet, figyelem és logikus gondolkodás .................................................................................................................... 10

az emlékezet ...................................................................................................................................................................... 11

Praktikák és technikák a memorizáláshoz ........................................................................................................................ 11

A figyelem .......................................................................................................................................................................... 12

TAnuLáSI SZOKáSOK, MÓdSZEREK, KöRüLMényEK ........................................................................................... 14

önvizsgálat: tanulási szokásaim, tanuláshoz való viszonyom .......................................................................................... 14

A tanulás körülményei ....................................................................................................................................................... 15

A TöBBSZöRöS InTELLIgEnCIA .................................................................................................................................... 18

A többszörös intelligencia megnyilvánulásai .................................................................................................................... 18

A gardner-féle intelligencia területek leírása .................................................................................................................... 19

Képességfejlesztő feladatok önálló megoldásra ................................................................................................................ 21

SZövEgéRTéS éS SZövEgALKOTáS .............................................................................................................................24

SZövEgFELdOLgOZáS: KIEMELéS, KuLCSSZÓ, váZLAT ....................................................................................... 33

A gOndOLAT TéRKéP ....................................................................................................................................................... 37

JEgyZETELéSI TEChnIKáK ............................................................................................................................................ 42

öSSZEgZéS, éRTéKELéS ................................................................................................................................................... 43


BevezeTés

Ismerős mindenki számára az a helyzet, amikor valamit fontos lett volna megtanulni, de nem járt si-kerrel. Talán az elszántság sem hiányzott, mégis nehéz volt hozzákezdeni, vagy haladni a tananyagban. Kellett volna valamilyen segítség; egy hatékony módszer vagy csak egy kis trükk, egy aprócska fogás. Az is lehet, hogy a rossz tapasztalatok, az önbizalom hiánya szegték kedvét. vagy egyszerűen nem hitt abban, hogy a tanulás fontos lehet, hogy érdemes időt és energiát szánni rá.

ha elvégzi a következő kurzus feladatait, választ kap egy-két kérdésre, segítséget néhány probléma megoldásához.

nagyon különbözőek vagyunk, emiatt a tudáshoz vezető útjaink sem egyformák. valakinek egy jó vázlat segít, van, akinek egy ritmus vagy dallam csempészi emlékezetébe a megtanulni valót.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy mindenki megtalálja a saját útját! hogy rájöjjön, számára mit jelent, és miért fontos a tanulás. hogy hogyan szervezze meg a külső körülményeket, és hogyan han-golódjon rá a munkára. és végül, de nem utolsó sorban, milyen praktikákat, módszereket használjon, melyek számára a leghatékonyabbak. Ebben próbál segítséget nyújtani a következő néhány óra és néhány feladat.

Az előzőekben leírtak alapján gondolom, kiderült, hogy ez a tananyag a tanulással, tanulásmódszer-tannal foglalkozik. Tartalmaz játékos feladatokat, amelyek bizonyos tanulási képességeket fejlesztenek, vannak benne elgondolkodtató írások, amelyeket talán érdemes megvitatni egymással, és megtalálha-tóak benne az összetettebb módszerek, amelyeket az ezzel a témával foglalkozó tapasztalt szakemberek fejlesztettek ki. Ahhoz azonban, hogy hasznos és értelmes legyen bárki számára, mindenképp fontos az aktív részvétel és nyitottság.

Sok sikert, és élményekben gazdag tanulást!

A tananyag céljának rövid összefoglalásaA személyiségnek/stílusnak leginkább megfelelő tanulási technikák megismerése és eredményes –alkalmazásaKedvcsinálás a tanuláshoz –Az iskolai kudarcok csökkentése a megfelelő tanulási módszerek elsajátításának segítségével. –Az együttműködési képességek fejlesztése –A hatékony tanuláshoz kapcsolódó képességek fejlesztése –

Mit várunk attól a diáktól, aki sikerrel elvégzi ezt a kurzust? Ismerje a tanulás motivációs tényezőit, a tanulási stílusokat. –Legyen képes új tanulási stratégia megfogalmazására, kialakítására. –Legyen képes önálló tanulási tervet készíteni. –Ismerje személyes készségeinek, képességeinek és tudásának erősségeit, gyengeségeit. –Legyen képes az elérhető oktatási és képzési, támogatási lehetőségek megtalálására. –Tudatosabban alkalmazza az emlékezetbe vésés és felidézés módszereit. –Tudja alkalmazni az adatkeresési, adatrendszerezési eljárásokat. –Fejlettebb rendszerező képességgel és nagyobb lényeglátással bírjon. –

6 TAnuLáSI TEChnIKáK • TAnuLÓI JEgyZET 10. évFOLyAM

BevezeTő gondolaTok: a haTékony Tanulás

Ennek a fejezetnek az a célja, hogy bevezesse a tanulási kudarcok okainak felderítését, illetve –segítsen a tanulási problémák és a gyengeségek feltérképezésében. –

1. fElAdAtOlvassa el az alábbi két bekezdést, majd válaszoljon a kérdésekre!

„A kis székely faluban, ahol édesapám anyjának a családja élt, és amely falunak a nevét magam is viselem, az iskola kapujában van egy fába vésett felirat: „A tudás gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek.” E gondolat szerint neveltek engem is, ami nem csoda, hiszen abban az időben, gyermekkorá-ban majdnem mindenki ezt tanulta. Emlékszem, amikor körülbelül hétéves voltam, és valami iskolai dolgozatot böngésztem, próbáltam ritmusban énekelni a feladatot. édesapám, aki rendszerint tudta, miről beszél, rám szólt: „ne keverj munkát mulatsággal! A kettő nem megy együtt.”

Azt hiszem, azért emlékszem erre az esetre, mert ez volt az első alkalom, amikor biztos voltam abban, hogy a felnőtteknek sincs mindig igazuk. A saját tapasztalatomból tudtam, hogy a munka és élvezet együtt is járhat; hogy a tudás gyökereinek nem muszáj keserűnek lenni. Sokszor élveztem a tanulást, és éreztem, hogy amikor a tanulásban örömömet leltem, minden megmaradt a fejemben, viszont amit unalmas volt tanulni, azt hamar el is felejtettem.”

Csíkszentmihályi Mihály: Flow Az áramlat (A magyar kiadás elé)

a) Fogalmazza meg röviden saját szavaival a szerző gondolatait és véleményét a tanulásról!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

b) Milyen ettől eltérő vélemény jelenik meg a szövegben?

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

c) Melyik vélekedést tartja a legszimpatikusabbnak?

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


d) volt-e valamikor olyan élménye, hogy mulatságnak érezte a tanulást? ha igen, röviden írja le!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

2. fElAdAtTudja-e, hogy mit jelent az aforizma szó? Írja ide a jelentését! (ha nem tudja, akkor nézzen utána az idegen szavak szótárában, és másolja le!)

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

3. fElAdAt Olvassa el a következő aforizmákat, majd válaszolja meg a kérdéseket!A) „éljél úgy, mintha holnap meghalnál, de tanulj úgy, mintha örökké élhetnél.” (Mahatma Gandhi)B) „A bölcsességet nem úgy kapjuk, magunknak kell azt felfedezni, oly út után, amelyet senki se tehet

meg helyettünk, senki se tud tőle megkímélni…” (Proust)C) „nem csak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább, mert az

ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban.” (Cicero)d) „ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor. Először, hogy legyőzd a félel-

medet. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. harmadszor, hogy kiderítsd, szereted-e csinálni.” (Virgil thomson)

E) „hát van olyan idő, amikor nem kell tanulnunk? – kérdezed. S én azt válaszolom: nincs. de amint tanulni minden korban tiszteletre méltó, úgy kioktatást kapni már nem mindegyikben az. Szé-gyellni való, ha az öreg ember az ábécével vesződik: a fiatalnak tudást kell szereznie, az öregnek pedig alkalmaznia kell ezt a tudást. A szerzés sosem elegendő az élethez, tudnod kell bánni azzal, amit megszereztél: igazából csak az a tiéd, amivel másoknak is a hasznára vagy.” (Seneca)

F) „Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.” (Konfucius)

g) „A jó tanító nem saját tudásának gyümölcseit osztja meg a tanítványaival, hanem megmutatja nekik, hogyan arassák le saját gondolataik gyümölcseit.” (Kahlil Gibran)

a) válassza ki az aforizmák közül azt, amivel leginkább egyetért! Röviden fogalmazza meg, hogy mit jelent!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


b) Melyik az, amelyiket szellemesnek tart? Miért?

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

c) Melyikben van a legtöbb bölcsesség?

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

d) Melyik az, amelyikkel egyáltalán nem ért egyet? Indokolja meg választását!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

e) Ismer-e hasonló aforizmát? ha igen, írja le!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

4. fElAdAt Egészítse ki a szöveget!

a) Erősségeim, amelyek segítségemre lehetnek a hatékony tanulásban:

...............................................................................................................................................................

b) Olyan képességek, amelyeket fontos lenne fejleszteni, hogy jobban menjen a tanulás:

...............................................................................................................................................................


5. fElAdAt Írjon rövid fogalmazást (5-6 mondat) a saját céljairól a tanulás terén!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


Tanulási képességek

A fejezet célja: a tanulás hatékonyságát befolyásoló képességek tanulmányozása, –az emlékezet, a figyelem és a logika fejlesztése, –egyszerű technikák megismerése, melyek segítenek a memoriterek megtanulá- –sában.

Emlékezet, figyelem és logikus gondolkodásAz előző alkalommal már felmerült, hogy a tanulásnak vannak a hatékonyságát segítő vagy gátló belső és külső tényezői. A belső tényezők közül az egyik legfontosabb, hogy mennyire érdekelt, vagyis moti-vált az ember a tanulásban. A motiváció akkor is működik valamennyire, ha külső mozgatórugója van. Például valakivel fogadok egy nagy fagyiban, hogy sikerül a vizsgám. Mivel nagyon szeretem a fagyit, mindent el fogok követni, hogy megtanuljam a vizsga anyagát. Ennél azonban sokkal hatékonyabb, ha a motiváció belülről fakad. Például az adott vizsga anyagát érdekesnek vagy hasznosnak találom, ezért szívesen tanulom. Az is sokat számít a motiváció szempontjából, hogy korábban milyen eredményeket ért el valaki a tanulás terén. ha többnyire jó eredményei voltak, akkor számára öröm a tanulás, mert lehetőséget jelent egy újabb sikerélményre. Azok nehezebb helyzetben vannak, akik kudarcélményeket szereztek. ám ilyenkor is lehet egy távoli cél (például esély egy jó munkahelyre), amiért érdemes le-küzdeni a nehézségeket, ami motiválhatja az embert a tanulásra. Az eredmények javítására mindig van lehetőség. érdemes sorra venni a külső és belső tényezőket, megnézni, hogy melyekkel lehet a gond, és hogyan lehet ezeket a problémákat orvosolni.

nézzük meg elsőként a tanulás belső feltételeit! három fontos képességet vizsgálunk meg alaposab-ban. Ezek: az emlékezet, a figyelem és a logikus gondolkodás. Mindenki számára világos, hogy ezek a tanulás alappillérei. A tanulási folyamat gyakran egy szöveg figyelmes elolvasásával vagy meghallga-tásával kezdődik, amit logikus gondolkodásunk által meg kell érteni, majd emlékezetünkbe kell vésni, hogy a megfelelő pillanatban alkalmazni tudjuk.

6. fElAdAt Tesztelje a rövid távú emlékezetét! (Páros feladat)Jegyezzen meg a következő szavakból minél többet 60 másodperc alatt! Társa mérje az időt! Amikor lejárt a 60 másodperc, soroljon fel minél többet a megadott szavakból! Társa ellenőrizze, hogy hányat sikerült megjegyeznie! A b) résznél szerepcsere.

a) zene föld arany telefon egyszerű könyv lakat merész labda géphó haj terítő macska káposzta lyuk fű lámpa ablak ég

b)láb üveg korcs ajtó kesztyű dísz futó pap sín vízszínes cölöp munka keret tapéta rádió kérvény patak hal kerék

Jegyezzen meg a következő szópárokból minél többet 60 másodperc alatt! Társa mérje az időt, majd ellenőrizze, hogy hányat sikerült megjegyezni! Az ellenőrzés módja, hogy ő a pár egyik tagját mond-ja, mire a másikkal kell felelnie. A d) résznél szerepcsere.


c) cipő – láb széna – szalma kalap – kabát ég – föld ház – tetőbetű – szám szem – száj fű – fa kacat – vacak koma – sógor

d)kéz – ujj nátha – széna levél – virág csillag – nap víz – tengerkakas – tyúk sapka – fej bokor – ág mosoly – könny barát – ellenség

A feladat végén beszéljék meg a csoportban, hogy melyik esetben volt könnyebb a memorizálás, és hogy ki milyen taktikát követett a megjegyzésre.

Az emlékezetAz emlékezetnek három fontos feladata van: a bevésés, a megőrzés és a felidézés. Az eredményes mű-ködés szempontjából mindhárom lépés fontos.

Az emlékezetnek két fajtáját különböztetjük meg: a hosszú távú és a rövid távú memóriát. a rövid távú memória 1-2 percig őrzi meg az információt, és viszonylag kevés (5-9) információegység

tárolására alkalmas. Ezért is szokták mondani, hogy az idegen szavakat ötösével érdemes tanulni. Ez afféle „munkamemória”, ami a legfontosabb, aktuálisan használt dolgokat tárolja, feldolgozatlan formá-ban. Amikor valami más felé irányul figyelmünk, akkor ennek a tartalmát felülírja.

a hosszú távú memória gyakorlatilag korlátlan mennyiségű információt képes bármennyi ideig tá-rolni. Itt már kódolva, saját szavainkra lefordítva, a jelentésük alapján tárolódnak. (Ezért nehéz olyasmit hosszú távon megjegyezni, amit nem ért az ember.) A gond csak azzal van, hogy ezeket nem mindig vagyunk képesek előhívni, mert például sokáig nem használtuk.

A cél tehát, hogy a figyelmünkkel a rövid távú memóriába begyűjtött információkat átalakítsuk, és tá-roljuk a hosszú távú memóriában, ráadásul olyan módon, hogy elő is tudjuk hívni. Ez akkor könnyebben sikerülhet, ha a tanulás valamilyen élményhez, cselekvéshez kötődik. Az is növeli az eredményességet, ha hozzá tudjuk kapcsolni a már meglévő tudásunkhoz, illetve ha a feldolgozás mélységét növeljük.

Praktikák és technikák a memorizáláshozAz emlékezet működéséből következik, hogy egy tananyagnak az eleje és vége könnyebben beépül a –hosszú távú memóriába, mint a közepe, tehát arra nagyobb figyelmet kell fordítani. Az elalvás előtt tanultakra mindig jobban emlékszünk, mert az alvás alatt nem zavarják újabb infor- –mációk a rögzítést. Minél jobban megértjük, feldolgozzuk a megtanulandó anyagot, annál mélyebben rögzül. –A rögzítésben segíthet, ha ábrákat, jeleket, piktogramokat használunk –A vázlatkészítés egy összetettebb anyagnál a tanulás első lépése: segít a megértésben, és a készítés –során sok információ megmarad az emlékezetbenTanuljunk hangosan! vagyis olvassuk fel magunknak a tanulnivalót, és mondjuk fel amit megjegyez- –tünk.gyakorlásképpen mondjuk fel valakinek a leckét, aki ellenőrzi, hogy hibátlan és teljes-e tudásunk! –

vannak olyan technikák, amelyek kifejezetten a felidézhetőséget segítik. Ezek az úgynevezett mne-motechnikák. A szó a görög Mnémoszünének, a múzsák anyjának a nevére utal. Már az ókori szónokok is használták ezeket a technikákat emlékezetük csiszolására. Következzenek hát a módszerek!

MOZAIKSZÓ ALKOTáS – Egy megtanulandó lista elemeit sorba rakjuk, és az első betűkből álló mozaikszót jegyezzük meg.


MOndATALKOTáS – Például: C, g, d, A, E, h, Fisz, Cisz (keresztes dúrok nevei): Cérna géza diót árul, ezért helypénzt fizet Cisz.

hELyEK MÓdSZERE –Képzeljünk el valamilyen teret (pl. egy lakás előszobája, nappalija), és „helyezzük el” a megtanulandó dolgokat ebben a térben valamilyen képzettársítás alapján. gondolatban csak végig kell sétálni e la-káson, és „körülnézni”, és össze tudjuk szedni az ott elhelyezett információkat. A módszer a vizuális típusoknak ajánlott.

KuLCSSZÓ MÓdSZER –Ilyen lehet az idegen szavakhoz hasonló hangzású pár keresése, és a szavakkal egy mondat megalko-tása. Például időjárás-wheather-veder: Megtréfál az időjárás, zuhog, mintha vederből öntenék.

RÍMALKOTáS –Például: „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.”

KéPTELEn KéPZETTáRSÍTáS –Például kutya és lábos: a kutya ül a lábosban.

FOgAS MÓdSZER –A számok egymásutánja vagy az ábécé betűi szolgálhatnak fogasként, de ezekhez aztán egy konkrét dolgot kell társítanunk. Például: „Egy – megérett a meggy…”

A figyelem 7. fElAdAt Az alábbi két szómagyarázat a Magyar értelmező Kéziszótárból való. Olvassa el, majd írja le saját szavaival a fogalmakat!Figyel: Figyelmét (tudatosan) huzamosabb ideig valakire vagy valamire fordítja. Figyelem: Az a lelki tevékenység, amellyel tudatunk, észlelésünk határozottan valakire vagy valami-re irányul, összpontosul.

Saját megfogalmazás: ...........................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

A figyelem nem más, mint egy szelekciós folyamat, melynek során a minket érő ingerek közül bizo-nyosakat kiválasztunk. Ez a kiválasztás lehet akaratlagos vagy önkéntelen. Az önkéntelen figyelmet általában valamilyen sajátos (erős, szokatlan) inger váltja ki, az akaratlagos ingert viszont tudatos döntésünk irányítja. A tanulás szempontjából ez kulcsfontosságú. A szándékos figyelemnek van néhány jellemzője, ami szerepet játszik a hatékony tanulásban:A figyelem terjedelme azt jelenti, hogy egyszerre hány különböző dolgot vagyunk képesek egyszerre felfogni. Például, ha egy betű- vagy ábrasort látunk egy villanásnyi ideig, akkor ebből hányat tudunk megjegyezni. Ebben nagy egyéni különbségek vannak, és korral is változik. (átlagosan a kisiskolások 2-3, serdülők 3-4, felnőttek 5-6 elemet tudnak kiemelni.)


A figyelem tartóssága azt mutatja meg, hogy megszakítás nélkül mennyi ideig tudunk egy dologra koncentrálni. Itt szerepet játszik a megfigyelt dolog jellege (például érdekessége), de fontos az aka-raterő is. az átkapcsolhatóság azt mutatja, hogy mennyire vagyunk képesek átirányítani figyelmünket akarat-lagosan egyik dologról a másikra. Ez a képesség segíti a bonyolultabb szituációban (pl. autóvezetés-ben váratlan forgalmi helyzetben) való gyors tájékozódást. az intenzitás jelentése, hogy milyen erőteljesen, mennyire hatékonyan tudunk összpontosítani.a megosztás pedig azt jelenti, hogy hány olyan tevékenységet tudunk végezni egyidejűleg, ami figyel-met kíván (például egy előadás tartamát megérteni és közben jegyzetelni). Itt természetesen az is szá-mít, hogy bizonyos tevékenységeket már „rutinszerűen”, kevesebb figyelemmel is el tudunk végezni.

8. fElAdAt Írja ki a figyelemről szóló fenti szövegből azokat a kulcsfogalmakat, amelyek alapján a szöveg tartal-mára vissza tud emlékezni!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

9. fElAdAt A csoporton belül osszák meg egymással a szómeghatározásokat és a kulcsfogalmakat! Beszéljék meg azokat a részeket, amelyek nem egészen világosak a csoport valamelyik tagja számára! Arra is térjenek ki, hogy ki mennyire van tisztában saját figyelmének jellemzőivel!


Tanulási szokások, módszerek, körülmények

A fejezet célja: szempontokat adni, a helyes tanulási szokások kialakításához, –segíteni a tanulási szokásaiban rejlő hibák felderítésében, –lehetőséget teremteni társaival, tanárával ezek megbeszélésére. –

Önvizsgálat: tanulási szokásaim, tanuláshoz való viszonyom 10. fElAdAt Tanulmányozza gondosan az itt következő megállapításokat! gondolkozzon el mindegyiken, majd írja melléjük annak a megnevezésnek a számát, amelyet magára nézve igaznak és jellemzőnek érez!

1: soha 2: ritkán 3: néha 4: gyakran 5: mindig

1. unatkozom a tanítási órákon. ___2. A tanórákon végig figyelek. ___3. Követem a tanár magyarázatát. ___4. ha valamit nem értek, megkérdezem. ___5. A tananyag jelentős részét már az iskolai órán megtanulom. ___6. Tanáraim kérdéseire tudom a választ. ___7. A feleltetéstől félek. ___8. Szeretek szerepelni. ___9. Szívesen vagyok az iskolában. ___

10. Sikeresnek érzem magam az iskolában. ___11. Társaimhoz fordulok segítségért, ha nem tudok valamit. ___12. Társaim hozzám fordulnak segítségért. ___13. Szívesen és jókedvűen tanulok. ___14. A kudarcok elveszik a kedvem a tanulástól. ___15. jól érzem magam a tanítási órákon. ___16. érdekelnek a tankönyvi témák. ___17. Csak azért tanulok, mert kell. ___18. Távlati célok érdekében tanulok. ___19. Azért tanulok, hogy megfeleljek az elvárásoknak. ___20. Tanulással kapcsolatos problémáimat megbeszélem egy felnőttel. __21. hazatérés után rövidesen nekiülök a tanulásnak. ___22. Estefelé tanulok. ___23. Egyedül és önállóan szeretek tanulni. ___24. Friss vagyok, amikor a tanulást megkezdem. ___25. ha sok a leckém, szüneteket tartok tanulás közben. ___26. Íróasztalnál ülve tanulok. ___27. ügyelek arra, hogy elegendő fény essen a papírra.28. Tanulás előtt rendet rakok magam körül. ___29. Tanulás közben bekapcsolom a magnetofont, a rádiót vagy a Tv-t. ___30. Fülhallgatóval, zenével tanulok. ___31. Zavarnak a tanulásnál a szobámba beszűrődő zajok. ___


32. Családtagjaim zavarnak a tanulásban. ___33. Tanulás előtt végiggondolom, hogy mi történt aznap az iskolában. ___34. Megcsinálok minden feladatot, amit aznap feladtak. ___35. Csak a következő napra tanulok. ___36. A legnehezebb tantárggyal kezdem a tanulást. ___37. Először az írásbeli feladatokat készítem el. ___38. A verseket több napon keresztül tanulom. ___39. hangosan tanulok. ___40. Tudok a tankönyvi szövegekre tartósan figyelni. ___41. gondolataim gyakran elkalandoznak olvasás közben. ___42. Szövegolvasás után próbafelmondást végzek. ___43. Aláhúzom könyvemben a lényeges gondolatokat. ___44. Az ismeretlen kifejezések, idegen szavak jelentésének utánanézek. ___45. Megkeresem az olvasmány legfontosabb kifejezéseit. ___46. vázlatot készítek a tanult anyagról. ___47. össze tudom foglalni röviden a tananyag lényegét. ___48. Azt is megtanulom, amit nem értek. ___49.A felkészüléshez más könyveket is használok, nem csak a tankönyvet. ___50. nagyon jól megtanulom az idegen nyelv szavait. ___

(Oroszlány 1997:17-18.)

ha a csoporttársai is elkészültek a kitöltéssel, beszéljék meg, hogy kiben milyen gondolatok ébredtek a kitöltés közben. van olyan dolog, amiről úgy gondolják, hogy érdemes lenne változtatni rajta?

A tanulás körülményeiA tanulás hatékonysága szempontjából nemcsak a képességek és készségek döntő fontosságúak, hanem számítanak a külső és belső körülmények is.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy a fáradtság komoly akadályozó tényező. ha az ember fáradt, tompább az agya. nehezebben ismeri fel az összefüggéseket, és kevésbé fogadja be az új infor-mációkat. Ezért érdemes megfelelő figyelmet fordítani a rendszeres pihenésre, az elegendő mennyiségű alvásra. Az is előfordul, hogy a tanulás folyamata fárasztja ki. Ilyenkor 5-6 perc szünetet kell tartani, kinyitni az ablakot, hogy friss levegőhöz jussunk, és kicsit mozogni. A mozgás lehet egy nagy nyújtó-zás, fejkörzések és némi séta. de akár végezhetünk torna- vagy jógagyakorlatokat is. nem érdemes a kikapcsolódást hosszabbra nyújtani, ugyanis akkor kizökkenünk a tanulásból. általában érvényes, hogy óránként egy szünetet kell beiktatni, de persze mindenkinek magának kell kitapasztalnia a számára legoptimálisabbat.

A szem fáradtságára is gondolnunk kell! Ez fokozottan érvényes azokra, akik sokat ülnek számítógép előtt. A szem fokozott terhelésnek van kitéve, ha sokáig egy irányba nézünk. Itt is segíthetnek a fejkörzé-sek, illetve egyszerű szemtorna-gyakorlatok, melyben a közeli és távoli tárgyra nézést váltogatjuk. Sokat számít a megvilágítás is. Rossz fényviszonyoknál hamarabb fárad a szem, nehezebb a koncentráció. Az olvasni vagy írnivaló mindig legyen rendesen megvilágítva, de kerüljük a vakító fényt!

A testtartásról is ejtenünk kell néhány szót! A figyelem összpontosításában szerepe van a fizikai ösz-szeszedettségnek is. ha valaki egy ágyon elnyúlva, heverészve tanul, könnyebben elkalandozik a figyel-me. Tehát érdemes egy kényelmes széken, íróasztalnál vagy bármilyen asztalnál ülve tanulni!

Az asztalt említve elérkeztünk a rend vagy káosz kérdésköréhez is. Sokan azt vallják, hogy a külső rend nem számít, csak a fejben legyen minden a helyén. A tanulást azonban segítheti, ha rendezett kö-rülmények között zajlik. Képzeljünk csak magunk elé két íróasztalt! Az egyiken a tanuláshoz szükséges könyvek, eszközök és elegendő hely a munkához. nem feltétlenül katonás rendben, de praktikusan el-rendezve. A másikon kupacban álló képes újságok, apró tárgyak, könyvek, füzetek és a tegnapi uzsonna.


nem tudom, hogy kinek melyik vonzóbb, de az biztos, hogy az utóbbi nem segíti a hatékony tanulást. hiszen a rendben tudjuk, hogy hová kell nyúlni a füzetért, a függvénytáblázatért, vagy hol kell keresni a megfelelő tankönyveket. Másrészt nem csábít számtalan dolog arra, hogy eltérjünk a tanulás tárgyától.

érzékeny pont a csend vagy zaj, illetve a csend vagy zene kérdése. Az vitathatatlan, hogy vannak olyan típusú zajok, amik zavarják a tanulást, elterelik a figyelmet. érdemes ezek kizárására törekedni. A rádiózás, zenehallgatás vagy a háttértévézés is ront a hatékonyságon, főleg, ha szöveges részek is tarkít-ják. Sokat lehet arról hallani, hogy a zene serkentő hatású (pl. a tehenek többet tejelnek zenére), de a ta-nulást csak bizonyos típusú zene segíti. A tanuláshoz ugyanis nem felpörgött állapot, hanem elmélyülés szükséges. georgi Lozanov, bolgár pszichiáter kimutatta, hogy a tanulásra jótékony hatással lehet a zene, de kísérleteiben igazolást nyert az is, hogy ez csak a halk és nem túl gyors tempójú zenére igaz. Végül néhány jó tanács, ami segíthet egy helyes tanulási stratégia kialakításában:

helyezze a hangsúlyt az iskolai tanulásra, vegyen részt aktívan az órákon, így otthonra kevesebb –munkája marad!ne halogassa iskolai feladatait, év elejétől készüljön rendszeresen, mert a kampányszerű tanulás –kevésbé hatékony, és később sok bepótolandó hiányt eredményez!Tervezze meg tanulását napi és heti szinten is, és tartsa magát saját ütemezéséhez! –A memorizálandó, megjegyzendő szöveget ne egyszerre tanulja meg, hanem többször vegye elő! –A tanultakat próbálja meg felmondani! –

11. fElAdAt Sorolja be a tanulás körülményeit fontosság szerint! helyezze el azokat az alábbi piramisba! A leg-fontosabbak kerüljenek felülre.

12. fElAdAt Írjon egy kb. egyoldalas fogalmazást saját tanulási gyakorlatáról! Részletezze a fenti körülményeket a saját munkájában! Írjon arról is, hogy ezek közül mit tart megfelelőnek, és min kellene változtatni annak érdekében, hogy eredményesebb legyen! válasszon valamilyen ötletes címet, és ne feledkezzen meg a fogalmazás szokásos tagolásáról sem!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


a TöBBszörös inTelligencia

A fejezet célja: a többszörös intelligencia fogalmának és területeinek megismerése, –az intelligencia területek alkalmazása a hatékony tanulás érdekében, –a saját „intelligencia mintázatának” feltérképezése, –a gondolkodás és figyelem fejlesztése önálló feladatok megoldása által. –

A többszörös intelligencia megnyilvánulásai 13. fElAdAt Olvassa el a következő állításokat! Karikázza be azokat, amelyeket igaznak érez magára nézve!1. Jó az egyensúlyérzéke, kis- és nagymozgásos készsége és ennek pontossága a fizikai feladatok-

ban.2. nagyon érdekli a matek.3. jól emlékszik dallamokra.4. Rendkívül jól megfigyeli környezetét.5. Szeret térképeket, grafikonokat, táblázatokat készíteni, és szereti rendezni információit.6. Szeret történeteket mesélni, beszédbe elegyedni, tárgyalásba bocsátkozni.7. Kérdezősködik a tisztesség felől; nagyon érdekli, mi a jó és rossz, az igazságos és igazságtalan.8. érdeklődik megfigyeléseinek tárgyai iránt.9. Legjobban egyedül szeret dolgozni; önálló.

10. Jártas a mechanikában, könnyen szétszed és összerak szerkezeteket.11. Könnyen és helyesen ír.12. Kiegyensúlyozott, jól osztja be az idejét.13. Rendelkezik vezetői képességekkel; tudja befolyásolni mások véleményét és tetteit.14. Könnyen old meg matematikai feladatokat fejben.15. Rendkívül jól beszél, világosan fejti ki gondolatait.16. Jól játszik hangszeren és/vagy jó az énekhangja.17. Szereti a logikai rejtvényeket és fejtörőket.18. érti az elvont fogalmakat.19. Szereti a mozgást és tevékenységet.20. Pontosan és könnyedén rajzol és készít vázlatokat.21. vokális vagy hangszeres zenét improvizál és/vagy zenét szerez.22. Könnyen felismeri a megváltozott körülményeket, azokhoz jól alkalmazkodik; rugalmas.23. gyorsan és könnyen sajátít el fizikai készségeket.24. Izgatja és leköti a számítógép; könnyen használja, nem egyszerűen csak játékszerként.25. Fogékony mások érzései, gondolatai és indítékai iránt. 26. Szereti, ha a dolgok rendben vannak és logikusak.27. A józan ész jellemzi; megérti, hogyan működnek a rendszerek, és saját előnyére tudja használni

őket.28. Szereti eljátszani, amiről szó van, parodizál, jó érzéke van a színjátszáshoz és a dramatizáláshoz.29. Könnyen megjegyez neveket, helyeket, évszámokat és egyéb tényeket.30. Sikeresen utánozza mások mozdulatait és stílusát.31. Szereti gondolatait vizuálisan megjeleníteni.32. Kitűnik a sportban vagy más fizikai tevékenységben (tánc, harci játékok, kreatív mozgás stb.).33. Könnyen felismer, kategorizál és osztályoz tárgyakat, információt, gondolatokat.


34. Szeret másokkal együtt dolgozni és tanulni.35. Szereti a szójátékokat, rejtvényeket, keresztrejtvényt, a versbe rejtett szöveget.36. érti az okot és okozatot, és hogy a tetteknek következményei vannak.37. Erős az akarata.38. Erősen érdeklődik a zene iránt.39. Pontosan határoz meg és fejez ki érzelmeket.40. Könnyen és magabiztosan érintkezik másokkal.41. Legjobban látás és megfigyelés révén tanul; információit képekben idézi fel.42. Elégedett a maga egyéniségével, tekintet nélkül kortársai véleményére.43. gondolatait és ötleteit könnyen közvetíti írásban.44. érdekli a természet, érzékenyen viszonyul hozzá.45. Kortársaihoz képest gazdag a szókincse.46. Szeret különböző témákról olvasni, utánajár annak, ami érdekli.47. Megszállottja a számoknak és a statisztikának (például sporteredményeknek); kiválóan emlékszik

az ilyen adatokra.48. Képes másokat megszervezni és mozgósítani.49. Jó a ritmusérzéke mozgásban és beszédben.50. élvezi a kirakós játékokat és a vizuális feladatokat.51. Igen öntudatos, van önbecsülése.52. gyakran énekel, dúdol.53. Reflektál helyzetekre, eltűnődik rajtuk.54. inkább tevékenyen foglalkozik egy-egy témával, mint egyszerűen csak hall vagy olvas róla.55. Szereti a sakkot és más stratégiai játékokat.56. világosan felméri és megérti saját erősségeit és korlátait.57. Szeret modellezni, kedveli a háromdimenziós alakzatokat, építményeket. 58. Könnyen barátkozik.

(heacox, 2006:46-47)

14. fElAdAt Figyelmesen olvassa el az intelligencia területek leírását! ha ismeretlen jelentésű idegen szóval talál-kozik, akkor keresse ki az Idegen Szavak és Kifejezések Szótárából!

A Gardner-féle intelligencia területek leírásaMondjad! A verbális/nyelvi téren fejlettebb diákok könnyedén értik meg a szóbeli és az írott nyelvet. Leginkább beszéd és írás révén kommunikálnak másokkal. gyakran szeretnek olvasni. Legjobban nyelvi közvetítéssel tanulnak: figyelnek, beszélnek, olvasnak, vitatkoznak és írnak. (Jelölése a továb-biakban: vNy)

Számold ki! A logikai/matematikai téren fejlett diákok mindenféle számot szeretnek – elsősorban a matemati kait, de a természetismerettel, társadalomismerettel és a nyelvvel kapcsolatban álló számo-kat is. A tengeri állatok számaránya bármely élővilágon belül, az Egyesült államok népességének növekedése a legutóbbi népszámlálás óta, az, hogy az amerikaiak hány órát töltenek tévézéssel: ezek mind megragadják a figyelmüket. A logikai/mate matikai észjárású tanulók fogalmi gondolkodása fejlett, képesek törvényszerűségek megállapítására. Szeretik a problémamegoldást és az ok-okozati összefüggéseket. Legjobban számok és elemzés révén tanulnak. (Jelölése: lm)

ábrázold! A vizuális/térbeli intelligenciában fejlett diákok árnyalt belső képeket alkotnak, ezek se-gítségével tanulnak és idézik fel a tanultakat. Legjobban úgy tanulnak, ha van lehetőségük az anyag vizuális bemutatására (va gyis grafikus ábrázolással, rajzolva, honlapon és diagramokon). (Jelölése: vT)


Mozogd el! A testi/kinesztéziás úton tanulók legszívesebben mozgással fejezik ki magukat. nagy izomerővel és/vagy finom motorikus képességekkel rendelkeznek, igényük, hogy megérintsék/meg-csinálják a tárgyakat. A leg hatékonyabban praktikus tevékenységeken és mozgáson keresztül tanul-nak. (Jelölése: Tk)

Zümmögd el! A zenei beállítottságú diákok a hangmagasságra, ritmusra, hangszínre és zenei formák-ra fogéko nyak. élvezik az éneklést, rapelést és a hangszeres játékokat. Függetlenül attól, hogy van-e zenei tehetségük, erő sen hat rájuk a zene. Legjobban úgy tanulnak, ha a tanulás kapcsolatban áll ritmus- és dallamérzékükkel. (Jelölése: z)

vezesd! Az interperszonális típusú diákok „emberközpontúak”. gyakran erős hatással vannak má-sokra, szervezők és kommunikátorok. általában jól kijönnek másokkal. Közülük sokan együttérzők és intuitívek. Az interperszo nális diák vezetői képességét diáktanácstagként vagy szervezőként hasz-nosíthatja. van, aki hajlamos a dolgok (ügyek) „felpörgetésére”. Az interperszonális hajlamú diák örömmel dolgozik vagy játszik együtt másokkal. (Jelölése: Ie)

Reflektálj! Az intraperszonális diákok meggondoltak és reflektálók. Közelről vizsgálják meg az esz-méket, gondo latokat, témákat és lehetőségeket. Tisztában vannak önmagukkal és érzelmeikkel. Sze-retik független módon ma guk kitűzni a céljaikat. Akkor tanulnak a legjobban, ha mások elfogadják véleményüket, azt meg is hallgatják, míg ők egyedül dolgozhatnak. (Jelölése: Ia)

Kutass! A praktikus/tudományos beállítottságú diákok képessége a dolgok tisztázása, alkalmazása és környezetük felhasználása sikerük, túlélésük érdekében. Közülük némelyikre azt mondják, „józan paraszti esze” van. Megfi gyelik, hogyan működnek a rendszerek, hatékony alakítói lehetnek a körül-ményeknek és helyzeteknek. gyakran személyes kötődést éreznek a természet iránt. Úgy tanulnak a legjobban, ha maguk fedezhetik fel a dolgok mű ködését, megfigyeléseket végezhetnek és kutathat-nak. (Jelölése: P)

(heacox, 2006:48-49)

15. fElAdAt Keresse ki a saját maga által bekarikázott állításokat, és írja be számukat a kulcs szerint a lenti táblá-zat megfelelő helyére. (van olyan, amelyik több helyre is tartozik.)

1. – TK 13. – IE 25. – IA és IE 37. – IA 49. – Z2. – LM 14. – LM 26. – LM 38. – Z 50. – vT3. – Z 15. – vny 27. – P 39. – IA 51. – IA4. – P 16. – Z 28. – TK 40. – IE 52. – Z5. – LM 17. – LM és P 29. – P és vny 41. – vT 53. – IA6. – vny 18. – LM 30. – TK 42. – IA 54. – TK7. – IA és IE 19. – TK 31. – vT 43. – vny 55. – LM8. – P 20. – vT 32. – TK 44. – P 56. – IA9. – IA 21. – Z 33. – P 45. – vny 57. – vT10. – vT és LM 22. – P 34. – IE 46. – vny 58. – IE11. – vny 23. – TK 35. – vny 47. – LM12. – TK 24. LM és vT 36. – LM 48. – IE


Táblázat a saját válaszok kiértékeléséhez:

verbális/nyelvivNy

logikai/matematikai

lm

testi/kinesztéz-

iásTk

vizuális/térbelivT

zeneiz

intrap-erszonális

Ia

inter-perszonális

Ie

PraktikusP

16. fElAdAt válasszon ki egyet az alábbi feladatok közül!

a) Készítsen/ek rajzos plakátot az intelligencia területekről, amelyen egy-egy területnek egy-egy pik-togram felel meg!

b) Írjon/Írjanak rapet, vagy rímelő, ritmusos szöveget, melyben a nyolc intelligencia területet mutat-ják be!

c) Találjon/Találjanak ki egy mozgássort (némajátékot) az intelligencia területek bemutatására!

d) Készítsen/ek egy „stand-up comedy”-t a nyolc intelligencia terület témájában.

e) Írjon/Írjanak minimum három-három példát arra, amikor a tanulásnál az egyes intelligencia terü-leteket tudják hasznosítani!

f) Készítsen/ek valamilyen eszközt, tanulási segédletet a nyolc intelligencia terület megtanulásához!

Képességfejlesztő feladatok önálló megoldásra 17. fElAdAt Figyelmesen nézze meg a faladat mintasorát! Látja, hogy a jelek egy bizonyos ritmus szerint követik egymást. Ez a ritmus ismétlődik a feladatban. Ellenőrizze, hogy következetesen érvényesül-e a sza-bály! Jegyezze föl a hibák számát! Az első hibát nyíllal megjelöltük.

(Oroszlány, 1997: 64)


18. fElAdAt A következő feladat a figyelem fejlesztésére irányul. Számolja meg, hányszor fordul elő a következő szám- és betűhalmazban a 628 szám- és az ipo betűcsoport! A könyvbe jeleket ne tegyen, mérje a munkaidőt!

(Oroszlány, 1997: 58-59)

19. fElAdAt Adja össze az alábbi műveletek hibás eredményeit, az összeget szorozza meg 648-cal, a szorzatot ossza el 27-tel! Számológépet ne használjon!



20. fElAdAt A nyelvi fantáziát, képzelőerőt és a gondolkodás rugalmasságát egyaránt próbára teszi a következő gyakorlat. Rövid részletet olvashat Illyés gyula: Csizma az asztalon c. művéből, azonban a szöveg csak úgy válik érthetővé, ha kiegészíti a hiányos szedést. A rövidebb vonalka helyére egy, a hosszabb vonalka helyére két betűt kell írnia.


21. fElAdAt A következő gyakorlatban a négy-négy kifejezés közül három-három körülbelül ugyanazt fejezi ki. Karikázza be a kakukktojásokat!

(Oroszlány, 1997: 101-102)


szövegérTés és szövegalkoTás

A fejezet célja: a szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése, –a szókincs növelése, –a kreativitás és együttműködés fejlesztése, –a kérdésalkotás gyakorlása egy megadott témához, –a kommunikációs készség fejlesztése. –

22. fElAdAt Olvassa el a szöveget, és válaszoljon a kérdésekre!

A videojáték függőséget okozhatEgy ausztrál kutató a számítógépes-játékfüggőséget vizsgálta. Tanulmánya arra világít rá, hogy a játékosok 8 százalékánál kimutatható függőség, ráadásul az esetek egy részében más mentális prob-lémái is vannak a szenvedélybetegeknek.

Forrás: www.gamepolitics.com.

Minden tizenkettedik videojátékos függőségben szenvedvladan Starcevic, sydney-i egyetemi professzor online kutatásában 2000 válaszadó vett részt. A pro-fesszor arra a kérdésre kereste a választ, hogy a számítógépes játékok milyen mértékben okoznak függőséget. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a számítógépen játszó emberek közül minden tizenkettedik súlyos függőségben szenved. „Az egész életük a számítógépes játékok körül forog, ami egyértelműen az addikció jele. Ráadásul úgy tűnik, hogy más mentális problémáik is vannak, ame-lyek a túlságosan intenzív videojáték használatban manifesztálódnak” – állapította meg Starcevic.

A kutatók szerint további problémát jelent, hogy a játékfüggők hajlamosak az antiszociális viselke-désre és a depresszióra. Többségük naponta legalább négy órát fordít a szenvedélyére, ami a legtöbb esetben olyan MMO jellegű, vagyis online, egyszerre több játékos részvételével zajló játék, mint a World of Warcraft. A professzor hozzátette ugyanakkor, hogy „a játékosok többsége nem függő, csu-pán egy elenyésző kisebbségnek jelentenek ilyen jellegű problémát a számítógépes játékok”.

A kutatásban szereplő 8 százalékos arányhoz hasonló eredményt kapott egy Iowa egyetemi kutató-csoport is, amely a nyolc és tizennyolc év közötti korosztály számítógép használati szokásait vizsgál-ta. Tanulmányuk azt mutatja, hogy a fiatalok 8,5 százaléka addiktív a videojátékozás terén.

Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél | 2009. június 4.

a) hány konkrét kutatásra hivatkozik a cikk? nevezze meg ezeket!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

b) Magyarázza meg a következő szavakat! (ha szükséges, használja az Idegen Szavak Szótárát!)

addikcó: ...........................................................................................................................................

mentális: ...........................................................................................................................................

manifesztálódik: ..............................................................................................................................


antiszociális: ....................................................................................................................................

depresszió. .......................................................................................................................................

c) döntse el a következő állításokról a szöveg alapján, hogy igaz-e vagy hamis!Ausztráliában az emberek 8-8,5%-a videojáték függő. –A kutatók összefüggést találtak a függőség és más mentális problémák között. –A sydney-i kutatást internet segítségével végezték. –A nyolc és tizennyolc év közötti korosztály naponta legalább négy órát tölt számítógépes játék- –kal.Ezek a játékok jótékonyan hatnak a szociális képességekre, mert a játékosok az interneten ke- –resztül kapcsolatban vannak egymással.A WOW-val játszók többsége függőségben szenved. –

d) Írja le néhány saját tapasztalatát a témával kapcsolatban!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

23. fElAdAt Kövesse az utasítást!nézzen az órára, és mérje, mennyi időt fordít ennek a gyakorlatnak az elvégzésére! nem kell siet-nie, ráér nyugodtan gondolkodni. Annál fontosabb viszont, hogy különös gonddal és figyelemmel dolgozzon, pontosan kövesse az alábbi, pontokba szedett utasítást!1. Mielőtt bármibe belefogna, először fussa át az egész gyakorlatot!2. vegye elő a füzetét!3. Írja fel a következő mondatot: Az utasításokat előbb mindig gondosan végig kell olvasni, a részfel-

adatok teljesítése előtt átfogó képet kell kapni az egészről.4. Próbálja megfogalmazni a magatartás szó jelentését!5. Keressen minél több, a magatartás kifejezéshez illő jelzőt!6. Alkosson egy-egy mondatot, melyben helyes, illetve helytelen magatartás szerepel, de a magatar-

tás szó helyett használja annak szinonimáit! 7. Egy kis számolás, illetve logika következik: írja fel az alábbi számsorok logikus folytatását:


8. nézzünk meg néhány szóalkotást: minden szópár közé olyan szót kell találnia, mely az első szó utótagjaként, a másodiknak pedig előtagjaként egy-egy – egymással semmiféle összefüggésben nem levő – összetett szót hoz létre (pl. ügy-fél-bolond).

9. Magyarázza meg néhány szóval, miért kell az írott utasításokat különös figyelemmel elolvasni, illetve azokat pontosan követni!

10. Most anélkül, hogy visszapillantana a feladat elejére, hunyja be a szemét, és úgy próbálja felidézni, mi is volt az 1. pont utasítása!

11. ha az 1. pont utasítását pontosan követte, azaz mielőtt a megoldásba belefogott volna, előbb gyor-san – de azért figyelmesen – végigolvasta a gyakorlatot és így jutott el idáig, jutalmul már nem is kell az egyes feladatokkal vesződnie, tegye meg csupán azt – emlékeztetőül – , ami a 2. és a 3. pontban áll! Ezután írja fel azt is, mennyi időt töltött a feladattal!

(Oroszlány, 1997:52-53)

24. fElAdAt Olvassa el az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!

Útlevél-igénylésAz ügyintézéshez szükséges: IgényLő SZEMéLyES JELEnLéTE (fénykép készítéséhez)

Az úti okmány iránti kérelem benyújtásához szükséges iratok:érvényes személyazonosító igazolvány (vagy kártya formátumú vezetői engedély, érvényes útle- –vél), kiskorúaknál a születési anyakönyvi kivonat (a személyazonosító igazolvánnyal rendelkező kiskorúnál az érvényes személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány mel-lett a születési anyakönyvi kivonat is szükséges);ha van, lakcímet igazoló hatósági igazolvány; –ha van, régi útlevél; –a második magánútlevél kiadásához a fentieken kívül szükséges a munkáltató hivatalos kérelme a –Belügyminisztériumhoz címezve;érvényes útlevél elvesztése esetén a feljelentésről készült jegyzőkönyv vagy az illetékes szerv által –kiadott hivatalos igazolás;az eljárás illetékét igazoló postai feladóvevény. –

Kiskorú kérelmező esetén mindkét szülő együttes megjelenése az érvényes személyazonosító igazol-ványukkal együtt a szülői nyilatkozat megtétele céljából szükséges. ha a szülők elváltak a gyermek-elhelyezésre vonatkozó jogerős bírói ítélet, ha a szülő özvegy, az elhunyt szülő halotti anyakönyvi kivonatát kell bemutatni.2003. március 1-től sürgősségi úti okmány iránti kérelmet csak Okmányirodában kezdeményezhet-nek.Az úti okmány iránti kérelmek teljesítésének törvényileg szabályozott határideje: 30 nap, soron kívüli kérelmek teljesítési határideje: 5 munkanap, a beadás napja 0. napnak számít.


Az egyes eljárásokét fizetendő illetékek mértéke:

Életkor Útlevél típusa Érvényességi idő/év

Normál kérelem illetéke (ft) Soron kívüli kérelem illetéke (ft)

Útlevél kiadása

érvényes elveszett,

rongált útlevél pótlása

Útlevél kiadása

érvényes elveszett, rongált útlevél

pótlása

4 év alatt

Magánútlevél

2

1500 3000 3000 4500Jogszerű második magánútlevél

3000 6000 6000 9000

4 – 18 évMagánútlevél

51500 3000 3000 4500

jogsz.M.M 3000 6000 6000 9000

18 – 70 évMagánútlevél

5 6000 12000 12000 1800010 10000 20000 20000 30000

jogsz.M.M. 5 12000 24000 24000 36000

70 év felettMagánútlevél

51500 3000 3000 4500

10jogsz.M.M. 5 3000 6000 6000 9000

Az eljárás jogi alapjai:1998. évi XII. törvény A külföldre utazásról –A többször módosított 101/1998. (v.22.) Korm. rendelet a végrehajtásról –1990. évi XCIII. törvény az illetékekről –

a) Milyen okmányokat kell magával vinnie, ha útlevelet kíván csináltatni?

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

b) Megoldható-e, hogy útlevélkérelmét a szükséges iratok megléte esetén édesanyja intézze? válaszát indokolja!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

c) Egy család Törökországba készül nyaralni. Útlevelüket soron kívül szeretnék elkészíttetni. A szü-lők 38, illetve 45 évesek, a három gyermek 2, 8 és 11 éves korú. Számolja ki, hogy mennyi illetéket kell fizetniük!

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


d) ha ma június 14-e, péntek van, mikor kapják meg az útleveleket?

...............................................................................................................................................................

e) hogyan lehetne meggyőződni arról, hogy a fenti adatok jogszerűek?

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

A barométerAz alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen egyik fizika vizsgáján történt.Feladat: „Írja le, hogy egy barométer segítségével miként mérhető meg egy felhőkarcoló magassá-ga!”

Az egyik hallgató a következőt válaszolta: „Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhőkarcoló tetejéről lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.”

Ez a magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a diákot megbuktatta. A diák nem hagyta magát, mivel szerinte a válasz abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy a válasz valóban helyes volt, de nem tükrözött semmiféle fizikai ismeretet.

A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szó-ban bebizonyítsa, birtokában van a kellő fizikai ismereteknek. A diák öt percig némán ült, ráncolta a homlokát, gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő, a diák azt válaszolta, annyi megoldás jutott eszébe, hogy nem is tudja, melyiket válassza.

végül aztán belekezdett: „nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Megmérjük, mennyi idő alatt ér földet, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a ’h=0.5g*t négyzet’ képlettel. viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.

A másik lehetőség akkor jöhet szóba, ha süt a nap. Megmérjük a barométer magasságát, és az árnyékát is. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszá-míthatjuk a magasságát is.

de ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a ’T=2pi*négyzetgyök(1/g)’ kép-lettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.

ha esetleg a felhőkarcolón van tűzlétra, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hány-szor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.

de ha ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére hasz-nálva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassá-ga. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.

de mivel itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módsze-reket kidolgozni, ezért kétségtelenül az a legjobb megoldás a felhőkarcoló magasságának megálla-pítására, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: ’ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert’.”

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot niels Bohr-nak hívták, és a mai napig ő az egyet-len fizikai nobel-díjas dán.

PETRIK TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 29

25. feladat Olvassa el figyelmesen a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!

a megtalált Odüsszeusz (részlet)„Amikor a görögök hosszú, éjszínű hajóikra szállva maguk mögött hagyták Trója füstölgő romjait, Odüsszeusz javakorabeli férfi volt. Pontosan nem tudjuk, hány esztendős lehetett, mivel Homéroszt nem érdeklik az efféle részletek. Annyit tudunk róla, hogy hadba vonulásakor feleséget és fiatal fiú-gyermeket hagyott hátra szigetkirályságában, és mindvégig részt vett Trója tíz évig tartó ostromában. Trója eleste után még további kilenc évig kellett bolyongania a Földközi-tengeren, mielőtt hazaérkezett saját szigetére. De hazaérkezésekor még ereje teljében, férfikora delén kellett lennie, hiszen személye-sen és nagyon harciasan számolt le azokkal, akik távolléte alatt a tönk szélére juttatták királyságát. Tudjuk továbbá, hogy visszatérésekor még életben találta apját, – Láertészt. Igaz, az utóbbit Homé-rosz aggastyánnak írja le, de akkoriban egy „aggastyán” aligha lehetett hatvan évesnél idősebb.

Néha valakinek a származása kulcs gyanánt szolgálhat élete és tettei megértéséhez. Máskor vi-szont úgy tűnik, hogy homályos származású emberek a maguk tehetségének erejével kovácsolják ki saját dicsőségüket. Az antik korban azt tartották, hogy boldog ember az, aki ismeri apját. S ha biz-tosan ismernénk héroszaink és géniuszaink családfáját, akkor sok, megmagyarázhatatlannak látszó képességről kiderülne, hogy azoknak megvan a maguk genetikai háttere. Ami Odüsszeuszt illeti, az ő viszonylag egyenes vonalú családfáját jól ismerjük, részint több korai forrásból, részint a klasszikus kommentátorok összeállításaiból. És ha valakinek a származása valaha is világosan predesztinálta az illető jellemének végleges kiformálódását – nos, Odüsszeusz esetében ezt minden bizonnyal el lehet mondani.

Apja Láertész volt, lthaka királya, anyja egy Antikleia nevű hölgy. Valakinek a családfáját vi-szonylagos bizonyossággal csak az anyai ágon lehet kinyomozni, és Antikleia múltját bizony nem tartották teljesen makulátlannak a korai genealógusok. Némelyikük szerint Antikleia intim viszony-ban volt Sziszüphosszal, mielőtt Láertész felesége lett. Ez az oka annak, hogy néhol „Sziszüphosz fiának” aposztrofálják Odüsszeuszt. Sziszüphosz Korinthosz királya volt, a hajózás és a kereskedelem fejlesztésével szerzett hírnevet, de ugyanakkor kapzsinak, álnoknak, csalónak is tartották. E jellem-beli hibáiért ítélte őt Hádész arra, hogy az alvilágban örökösen egy márványsziklát görgessen felfelé egy hegyre, s valahányszor a csúcs közelébe ért, a szikla mindig visszagördült a hegy lábához. Több szempontból úgy tűnik, hogy Sziszüphosz akár az apja is lehetett volna a furfangos Odüsszeusznak. Mindamellett úgy gondolom, Antikleia jó hírnevét tisztázni lehet, mert maga Láertész is éppen az a fajta ember volt, akiről bízvást fel lehet tenni, hogy olyan jellemű fiat nemzett, amilyennek a mi hő-sünk bizonyult. De azért mégis Odüsszeusz anyaági családfája a legfontosabb.

Odüsszeusz természetének titkaiból sok minden világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy anyai ősei merőben elütöttek a „rendes” emberektől. Anyai nagyapja az antik világ tolvajkirálya volt, szinte legendás figura, akinek számos furfangos tettét a későbbi évszázadok folyamán híressé vált unokájára, Odüsszeuszra ruházták át. Ez az anyai nagyapa a Parnasszoszon lakott, Autolükosznak hívták, ami annyit jelent: „Maga a Farkas”.

Mielőtt Odüsszeusz leszármazásának ezzel az oldalával végeznénk, még fontosnak tartom megje-gyezni, hogy a közhiedelem szerint, Autolükosznak Hermész isten volt az apja. Khioné nimfa az any-ja. Ez a hiedelem önmagában véve is a görögök rendkívüli logikáját bizonyítja, amikor genealógiai táblázatok, családfák összeállításáról, megszerkesztéséről van szó – még akkor is, ha ezek a mítoszba nyúlnak vissza. Mert ha ravasz hősünk egy hírhedt tolvajnak és csalónak az unokája, úgy dédapja maga Hermész, a hazugság és tolvajlás istene, aki a korai mitológiában, mint „a Csalafinta Hermész” szerepel. Ez a Hermész nagyon-nagyon távol állott a későbbi klasszikus istentől, az ifjú hírnöktől, a halottak lelkeinek kalauzától. Korai alakjában a tolvajok pártfogójának és védnökének tekintették. Khioné nimfa pedig, aki Autolükoszt szülte Hermésznek, híres volt a szépségéről. Önteltségében, amely a szépség gyakori velejárója, később Artemisz istennővel merészelte magát összehasonlítani, aki haragjában tüstént megölte. Nincs szükség arra, hogy – Odüsszeusz családfájának nyomozásában


– hermésznél tovább menjünk. de annyit még meg kell jegyezni, hogy hermésznek maga Zeusz, az istenek királya volt az apja; szülőanyja pedig Maia nimfa volt, akit Zeusz az árkádiai Külléné hegy egyik barlangjában ejtett teherbe.

ha Odüsszeusz anyaági származásából elég világosan kiderül, hogy hősünk családjának melyik oldalától örökölte gyors észjárását, ravaszságát, sima nyelvét és laza erkölcseit, az apai ág ismeretéből kiviláglik, miként került hősünk vérébe a sós tenger szenvedélyes szeretete. Láertész, az apja, Argosz uralkodóinak királyi dinasztiájából származott. ő maga csupán egy kis sziget uralkodója volt, de nexusai megmagyarázzák, miért éppen ő lett azoknak a törzsfőknek a vezére, akik csapataikkal a Jón-szigetekről indultak Trója ellen.

Láertész személye azonban nemcsak azért figyelemre méltó, mivel Argosz királyainak ivadéka. van még egy másik, sokkal fontosabb körülmény is, amely ráirányítja figyelmünket. Láertész egyike volt az argonautáknak – az Odüsszeia történésének idején már csak igen kevesen éltek közülük –, és Iaszónnal együtt részt vett abban a nagy utazásban, amelynek célja az aranygyapjú megszerzése volt. hajójukról, az Argóról úgy tartotta a közhiedelem, hogy az volt az első hadigálya; és utasai mind legendás hősökké, sőt félistenekké magasztosultak a későbbi görög nemzedékek szemében. Láertész részt vett ebben az utazásban, amelynél nagyobb, kalandosabb felfedező vállalkozást nem ismert az a kor, s így méltán el lehet róla mondani, hogy egyike volt az ókori világ úttörő hajósainak. Ilyen apáról valóban fel lehet tételezni, hogy egy Odüsszeuszt nemzett. Ezért én nem adok hitelt azoknak a rágalmazó ókori kommentátoroknak, akik szerint Antikleia rútul rászedte férjét, mert Odüsszeusz-nak nem ő volt a vér szerinti apja, hanem Sziszüphosz. Az általánosan elfogadott hagyományokhoz ragaszkodom, amely szerint Odüsszeusznak apai ágon királyi vér és a tengerjárás szenvedélye, anyai ágon pedig a némileg fondorlatos (bár állítólag isteni eredetű) természet volt az öröksége.”

Ernle Bradford (1969): A megtalált Odüsszeusz, Budapest: gondolat

a) hány éves a szöveg szerint Odüsszeusz Trója elestekor? ...............................................................

b) Mivel bizonyítja ezt az író? .............................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

c) Mit tudunk meg a szövegből Ithakáról? ...........................................................................................

d) Fontos-e az ember származása a szöveg szerint? .............................................................................

e) Mit gondoltak erről az antik korban? ..............................................................................................f) A szöveg alapján magyarázza meg saját szavaival mit jelentenek az alábbi kifejezések. (Ellenőrzés-

re használja az Idegen Szavak és Kifejezések Szótárát!)

genetikai: ..............................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................


makulátlan: ...........................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

aposztrofálják: ......................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

klasszikus: ............................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

g) Mit tudunk meg a szövegből Sziszüphoszról? .................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

h) Rajzolja le a szöveg alapján Odüszeusz családfáját!

i) Kitől mit örökölt Odüsszeusz? ..........................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

...............................................................................................................................................................

j) Az alábbi állítások közül döntse el melyik igaz, melyik hamis! Indokolja!Odüsszeusz Trója eleste után 9 évig hajózott az égei-tengeren. –Athéné istennő azt mondja Odüsszeuszról, hogy oroszlánszívű. –Odüsszeusz családfáját korai forrásokból, klasszikus kommentárokból ismerjük. –


Sziszüphoszt jellembeli hibáiért Zeusz arra ítéli, hogy az alvilágban örökösen egy márvány- –sziklát görgessen felfelé.Odüsszeusz egyike volt az argonautáknak, akik az aranygyapjú megszerzésére indultak. –

+1 feladat: Egy mitológiai enciklopédia számára írja meg az Odüsszeusz címszót! használja fel a szöveg információit, illetve egyéb tudását Odüsszeuszról! dolgozzon a füzetébe!

Kosztolányi dezső: Gólyák (részlet)„– Amikor fölkerültem Pestre, s beiratkoztam a bölcsészeti karra – beszélte Esti Kornél –, egy földimmel vettem ki hónapos szobát, egy jogásszal, akihez semmi egyéb kapocs nem fűzött, mint hogy történetesen abban a városban született, amelyikben én, meg az, hogy szintén elsőéves volt, éppoly gyámoltalan, esetlen gólya, mint magam.

Mi, vidékiek, akkor lehetőleg egy városnegyedben, egy háztömbben, egy bérkaszárnyában lak-tunk. Itt holmi sötét, barbár szövetséget kötöttünk a „pestiek” ellen, akikről minden gazságot eleve föltételeztünk.

Különösen a házmesterekre haragudtunk, akik este tíz óra után kapupénzt szedtek, s a lakásadó-nőkre, akik a hó elsején a rendelkezésünkre bocsátott szobák használata ellenében – nyilván aljas ha-szonlesésből – pontosan megkövetelték, hogy az értük kialkudott koronákat megfizessük. általában meg voltunk győződve, hogy a pestiek, ahol csak tehetik, becsapnak, „lépre csalnak”, kiszipolyoznak bennünket. Szóval: „összetartottunk”.

Künn az utcán, ahol annyi félelmetesen vágtató egyfogatú volt, társzekér, kerékpár és ismeretlen irányba haladó villamos, szintén együtt jártunk-keltünk. Az egyetemen, előadások után szintén meg-vártuk egymást. Együtt mentünk ebédelni abba a diákvendéglőbe, hol negyven fillérért három fogást kaptunk, roppant keveset, viszont „szabad” kenyér volt, puha, szalmaízű, savanyú fehér kenyér, abból bevághattunk hét-nyolc darabot is, három-négy pohár vizet ittunk rá, s attól az élesztős anyag úgy megdagadt gyomrunkban, hogy többé semmiféle éhséget nem éreztünk, s másnap délig nyugodtan tekinthettünk az események elé.

Ebben az első időben vagy a lakótársam várt meg az egyetemen, vagy én őt. vele ballagtam a fe-rencvárosi utcákon abba a vendéglőbe, melynek ételbűze ma is visszakísért álmaimban.

Csakhamar felötlött nekem, hogy a jogász a vendéglőbe jövet megáll az utca közepén, s beugrik egy kis divatárusboltba.

Csak egy pillanatra – mondta ilyenkor, és eltűnt. de nem egy pillanatig kellett rá várakoznom, hanem gyakran öt-tíz percig is.Minthogy ez ismétlődött s – amint később megállapítottam – cimborám minden áldott nap megállt

ezen az utcán és beosont ebbe a divatárusboltba, vallatóra fogtam:Mondd, mi a fenét csinálsz te itt? –Semmit – vetette oda. – Azaz vettem valamit. –Mit? –egy inggombot. –Egyet? –egyet. –Mindennap egy inggombot veszel? –igen. –Te marha – szóltam barátilag. – hát miért nem vásárolsz mindjárt egy tucatot? vagy azt hiszed, –hogy az inggomb olyan, mint a vaj, s csak úgy jó, ha friss? nem romlik az meg. Próbáld meg. eláll.néha egyebet is veszek – mondta alamuszian. – Egy gallért. Egy nyakkendőcsíptetőt is. Min- –den-nap valamit.nem értem. –

nézd – szólt rejtélyes mosollyal. – Megmagyarázom neked. gyere ide.”


szövegfeldolgozás: kiemelés, kulcsszó, vázlaT

A fejezet célja: a megtanulandó szövegek lényegkiemelése, –kulcsszavak keresése a könnyebb tanulás érdekében, –egy szöveg részekre bontása, részcímek megfogalmazása, –a vázlatkészítés gyakorlása. –

Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk, hogy milyen módszerek segíthetnek abban, hogy a tankönyvben található szövegeket, tanulnivalókat könnyebben az emlékezetünkbe véssük.

A munkát mindenképpen a teljes szöveg végigolvasásával kell kezdeni, hogy legyen egy áttekintő képünk az anyagról. Itt kiemelt fontossága van a címnek, hiszen az mutatja meg, hogy milyen témával foglalkozunk. A cím elolvasása után, még a szöveg elolvasásának elkezdése előtt érdemes elgondolkodni azon, hogy mit is jelent számunkra ez a cím. Fontos, hogy felidézzük azokat az ismereteket, melyeket az adott témával kapcsolatosan már korábban megtanultunk, vagy csak hallottunk, hiszen így lesz mihez kötni a tanulnivalót.

Az első olvasás alkalmával még ne húzzunk alá, ne jegyzeteljünk, egyszerűen törekedjünk a szöveg megértésére. Ehhez elengedhetetlen fontosságú, hogy az ismeretlen szavak jelentését tisztázzuk. Ilyen-kor használhatjuk például az Idegen Szavak és Kifejezések Szótárát.

Második olvasásra jöhet a lényeg kiemelése aláhúzással. Ehhez javasolt a ceruza használata, a tollat, színeseket tartogassuk a vázlat elkészítéséhez. Itt nagy szükség van az önmérsékletre a tényleg használ-ható eredményre jutás érdekében. nincs értelme a szöveg szinte egészének kiemelésére. A tankönyvek sokszor tartalmaznak megértéshez szükséges magyarázatokat, példákat, amelyeket nem kell kiemelni.

A lényeg kiemelése közben lehet jegyzeteket írni a könyv margójára. (Természetesen ez csak akkor ajánlott, ha a könyv a sajátunk.) A jegyzet utalhat a szövegrészek közötti kapcsolatra vagy lehet hivatko-zás valamilyen korábban tanult anyagra, illetve ide kerülhet az ismeretlen szavak jelentése is.

Mire idáig jutunk, már bizonyára lesz egy átfogó képünk a szövegről és a belső összefüggésekre vontokozóan is rendelkezünk elképzeléssel. A következő mozzanat a szöveg leglényegesebb fogalmai-nak megkeresése, hiszen ezek a tanulás sarokkövei. Ehhez tagoltan (2-3 bekezdésenként) olvassuk újra a szöveget! Minden szakaszban keressük meg a kulcsfogalmakat! Figyelem, ezek már nem mondatok, hanem egy-egy szó illetve szókapcsolat. A kulcsfogalmakat érdemes kiírni a füzetbe is, ha szükséges, a jelentéssel, magyarázattal együtt. Ez már a memorizálást is segíti.

A feldolgozás utolsó lépése a vázlatkészítés lehet. A jó vázlat legfontosabb jellemzője, hogy átlátha-tó, tömör és jó felépítésű. Amennyiben a szöveg eleve tartalmaz alcímeket, fejezetcímeket, a rendszer kialakításánál érdemes erre támaszkodni. Az alcímek, fejezetcímek hiányában gondoljuk végig, hány nagyobb részre lehet tagolni az anyagot, és ezeknek adjunk egy tartalomra utaló címet. Ezek lesznek a főbb vázlatpontok, amelyek alá kell besorolni a többi tartalmat. Fontos a megfelelő számozási rendszer kialakítása is! A főbb vázlatpontokat lehet például római számokkal jelölni. Ez után gondoljuk végig, hogy az első főtémán belül hány kisebb egységet tudunk megkülönböztetni. A kisebb egységeket is cím-kézzük fel, és számozzuk arab számokkal! A vázlat leírásánál ezek egy bekezdéssel beljebb kerülnek. Ahol egyszerű felsorolás van, a felsorolás elemeit jelölhetjük kötőjellel. A vázlatkészítésnél – ahol lehet – érdemes rövidítéseket, jelöléseket is használni. érdemes a belső összefüggéseket nyilakkal jelölni, eset-leg – ahol párhuzamot, azonos szempontok szerinti elemzést találunk – érdemes több hasábra bontani a lapot. Ezzel az eljárással dolgozzuk fel a szöveg egészét!


A szöveg egészének feldolgozását követően nem csak egy logikusan felépített vázlat birtokába kerü-lünk, hanem biztosan megértettük és megjegyeztük a tananyag nagyobb részét. nincs más hátra, mint a vázlatot néhányszori elolvasással memorizálni, és ez alapján megpróbálni felmondani a leckét.

A fent ismertetett folyamatot természetesen nem szükséges egyszerre végigvinni. Sőt, az elkészült vázlatot érdemes az alaposabb bevésődés érdekében „pihentetni” és többször elővenni.

26. fElAdAt Olvassa végig először egyben az egész szöveget, majd írjon a tartalomra utaló alcímeket az egyes részekhez!

a) Krétai kultúra

...............................................................................................................................................................Az egyiptomi partoktól északra, a Földközi-tenger nagyobb szigetein és a szárazföldi részeken nin-csenek nagy folyók, öntözött szántóföldek. Itt a föld sziklás, a termőtalaj vékony rajta. A kedvezőtle-nebbnek tűnő földrajzi adottságok ellenére a Kr. e. 6000 körül e vidéken is megtelepednek emberek, akik búzatermeléssel, szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztéssel foglalkoztak. A terület két további növénynek is bővében volt – s ez az olajfa és a szőlőtőke.

...............................................................................................................................................................Kréta szigetén kialakult, a legendás Minósz király nevéből minószi kultúrának vagy civilizációnak nevezett korszak legfényesebb időszaka a Kr. e. 1750-1450 közötti időszakra tehető. Eredetéről igen keveset tudunk. A feltételezések szerint, melyet talán az itt előkerült tárgyi és írásos anyag némileg bizonyít, az egyiptomi kultúrával mutat szorosabb kapcsolatot.

...............................................................................................................................................................A gazdasági, társadalmi és kulturális élet központjai itt is a paloták lehettek. Kb. tíz ilyen központ lehetett, száz várossal. Az is biztosra vehető, hogy sokat adtak fényűzésre, s ha voltak, akkor sem fél-tek ellenségektől. A palotákat nem egészítették ki erődítésekkel, viszont nagy tereik, díszítettségük, raktáraik gazdagságról árulkodnak.

...............................................................................................................................................................A sziget földrajzi adottságai azonban teljesen eltérnek az egyiptomitól. Itt a gazdagság forrását nem az öntözéses földművelés, hanem az erős flotta, s így a tengerek feletti uralom biztosíthatta. A flotta árnyékában kedvező lehetőség nyílt a kereskedelemre, más területek adóztatására, a kalózkodásra. Thészeusz mítosza a Minósz kényszerítette évi athéni adóról, talán éppen annak az időnek az emlékét őrizte meg, amikor a görög szárazföld egyes részei Kréta uralma alatt álltak.

...............................................................................................................................................................A krétai kultúráról a mítoszokon túl az írásos és régészeti források sokat elárulnak. Sokat adtak a pontos és jól vezetett adminisztrációra, szívesen töltötték az időt vallási ünnepekkel, játékokkal, fel-vonulásokkal. A kultusz központjában a bika állt. Oly tiszteletnek örvendett, hogy az épületek díszí-tésére is stilizált bikaszarvakat emeltek. Az égei-tenger világába a Kr. e. 2000 tájékán a Balkán félsziget felől érkező akhájokra nagy hatást gyakorolt a Kréta szigetén virágzó civilizáció. Ahogyan minket ma, úgy az akhájokat is elálmélko-dásra késztette a krétaiak gazdagsága. A földműveléssel és állattartással foglalkozó, törzsi-nemzetsé-gi kötelékben élő akhájok tőlük tanulták meg a kézművességet és a pazar életet. Részben éppen ennek a gyors tanulásnak is köszönhető Kréta vezető szerepének elvesztése. Igaz, a Théra melletti vulkán kitörés megkoptatta már a sziget hatalmát Kr. e. 1450 körül, de egy nemzedékkel a thérai vulkánki-


törés után a görög szárazföld felől érkező hódítók jelentek meg a szigeten. A palotákat a knosszoszi kivételével elpusztították, majd ezt is Kr. e. 1375-1350 körül felgyújtották. hogy ezek a hódítók az akhájok voltak, azt az itt fennmaradt írásuk is bizonyítja.

b) Pannonia

...............................................................................................................................................................A duna-vidéki területek elfoglalására és provinciává szervezésére a császárkor időszakában került sor, a duna vonala természetes határává vált a Római Birodalomnak. A III.-Iv. századra különösen fontos területekké válnak, mert innen került ki a hadsereg újoncai és belőlük majd a tisztikar legja-va.

............................................................................................................................................................... A mai Magyarország dunántúli része és a tőle délre és nyugatra eső területek a Kr. u. I. században kerültek római fennhatóság alá. A hódítás Augustus uralkodása alatt megkezdődött, de a duna vona-lának és a mai Budapest területének katonai megszállása csak a század közepétől következett be. Az új tartomány vespasianus császár uralkodása alatt az őslakosság egy nagyobb csoportja után hivata-losan is Pannonia nevet kapta. A tartomány igazi fellendülése a Iv. században következett be, amikor a császárok több időt töltöttek itt. A feljegyzések szerint Pannoniából gabonát, állatbőröket, vadállatokat, prémeket szállítottak a keres-kedők Itáliába. Az amphiteatrumi játékoknál kedvelték a pannoniai medvét, vadkant, szarvasokat.

...............................................................................................................................................................Pannonia területén a régészek 25 város nyomaira bukkantak s lakosságát 150 ezer emberre becsülik. A lakosság összetétele meglehetősen vegyes volt: állomásoztak itt légiók, betelepedtek itáliaiak, ér-keztek más tartománybeli veteránok, s laktak itt kelták (boiusok és eraviscusok), s a duna vonalán túl szarmaták.

...............................................................................................................................................................A terület benépesülése többféle módon történt. Savaria (Szombathely) Claudius császár alapította colonia volt, főként itáliai eredetű lakossággal. A lakók többsége libertinus, azaz felszabadított rab-szolga volt a Pó-vidékről, akiket a Borostyánkő út, a legfontosabb hadi és kereskedelmi útvonal, mellé alapított város üzleti lehetőségei vonzottak. Természetesen aztán összeházasodtak a helyiekkel, a keltákkal.

...............................................................................................................................................................Aquincum benépesülése jellegzetes példája a birodalom északi katonai tartományaiban kialakult vá-rosiasodási folyamatának. Eredetileg légiós táborhely volt, ahol 6000 főnyi katonaságot állomásoztat-tak. nyilván ez vonzotta a kereskedőket, iparosokat, így a támaszpont mellett spontán módon létrejött egy település. Később felépült egy polgárváros is, ami hivatalosan is városi rangot (municipium) ka-pott.

...............................................................................................................................................................harmadik példánk gorsium (Tác). Itt a rómaiak előtt, rossz földrajzi viszonyai miatt (mocsaras, in-goványos, vízjárta vidék) nem volt település. Mikor itt észak-déli hadiutat építettek, védelmére várat emeltek. A vár szintén vonzotta a kereskedőket. Mindhárom település, melyeket példaként említet-tünk különböző időpontokban, de központi szerepet játszott a provincia kormányzásában.


...............................................................................................................................................................A városok társadalmában több társadalmi réteget különböztethetünk meg. Az igazgatást a vagyono-sok testülete tartotta kezében. Előkelő helyet foglaltak el a felszabadított rabszolgák, akik ekkorra már szép vagyont gyűjtöttek és felszabadítóiknak a felszabadításért életjáradékot fizettek. Széles rétegnek számított a collégiumokba, szakmai érdekvédelmi szervezetekbe tömörülő kézműveseké. A társadal-mi ranglétra legalján nincstelenek, rabszolgák, polgárjoggal nem rendelkező idegenek álltak.

...............................................................................................................................................................városfal, kövezett utcák, vízvezeték és csatornahálózat, közigazgatási és vallási intézmények szék-házai, közfürdők, vásárcsarnok, iskola, és amphiteatrum a városi életmód nélkülözhetetlen elemei voltak. Minden város típusterv szerint épült: azonos elv szerint tűzték ki utcahálózatát, építették ki központjában a forumot, fürdőt és vásárcsarnokot. A lakóházak berendezése is a római igényeket tükrözte: folyóvíz, vízöblítéses WC, üvegezett ablakok, központi fűtés. Ezért érezte otthon magát Pannonia városában a hivatalos küldetésben járó állami tisztviselő, kereskedő.

Bíró–Lőrinc–Stefány (1998): Történelem 1. Budapest: AKg Kiadó

27. fElAdAt Készítsen a fenti szövegből egy strukturált vázlatot! használjon minél több rövidítést, rajzos jelet és nyilakat az összefüggések jelölésére!


a gondolaT Térkép1

A fejezet célja: a Gondolat térkép módszerének megismerése, –a Gondolat térkép készítésének megtanulása, –a módszer önálló alkalmazása megtanulandó szövegre, –koncentráció és szókincs fejlesztése. –

A gondolat Térkép kifejezés az angol „Mind Map” kifejezésből alakult ki. A „mind” szó jelentése elme, gondolat, a „map” pedig térképet jelent. Bizonyos helyeken „elmetérkép”-ként említik. A módszert Tony Buzan fejlesztette ki, aki a tanulási és jegyzetelési módszerek hatékonyabbá tételével foglalkozott. Kü-lönböző tudományok (pszichológia, idegfiziológia, biokémia) eredményeit összevetve dolgozta ki ezt az elméletet.

A gondolat Térkép gyakorlatilag egy sajátos vázlat, egy térbeli képet ad a megtanulandó anyagról. A megjegyzést a szerkezet, az alkalmazott színek, jelek, rajzok segítik. Maga a gondolat Térkép elkészíté-se is a tanulási folyamat része, épp úgy, mint például egy vázlat megírása.

A gondolat Térkép készítésének szabályai:

1. Fektetett A4-es lapot használunk.

2. A témát (címet) középre, bekeretezve írjuk fel

3. Az alcímek ebből a központból ágaznak ki

4. Az ágak egy-egy kulcsszót tartalmaznak, amelyet nyomtatott nagybetűvel kell a vonalra írni (a vonal a szöveggel egyező hosszúságú legyen)

5. A fő ágakhoz kapcsolódhatnak a kevésbé fontos információk, kisebb elágazásokon

6. Ahol lehet, használjunk színeket, képeket, jeleket, hogy érdekesebb, megjegyezhetőbb legyen

1. ábra. A gondolat térkép leírása, jellemzői

(gyarmathy éva)

1 gyarmathy éva (2001): gondolatok térképe, in TaníTani, 18-19. (108-115. old)


A kép alapján a vizuális memóriában rögzül, hogy hány elágazás – vagyis altéma – tartozik a fő té-mához. Ezek csomópontként tovább vezetnek a kisebb résztémák irányába, együtt tartva az összetartozó fogalmakat.

Kis gyakorlattal ráérezhetünk, hogy gondolat Térképünk annál jobban betölti funkcióját minél be-szédesebb. Ez azt jelenti, hogy a betűméret változtatásával több dimenziót adhatunk neki, képekkel, kódokkal és színekkel egyszerűsíthetjük a leírást és hatékonyabbá tehetjük a memorizálást.

A fenti gondolat Térkép egy haladó változata:

2. ábra(gyarmathy éva)

28. fElAdAt Keresse meg a szövegben az egyszerűbb gondolat Térképnek (1. ábra) megfelelő tartalmakat, és jelöl-je azonos színű aláhúzással az összetartozókat!

29. fElAdAt dolgozza fel a gondolat Térkép készítésének a szabályait! válasszon a következő feladatok közül egyet!a) Írjon ritmusos, rímes versikét vagy dalt, melyben a 6 szabály szerepel! (önálló vagy páros feladat)b) Készítsen folyamatábrát a gondolat Térkép 6 szabályából! (önálló feladat)c) Találjon ki, és rajzoljon piktogramokat a 6 szabályhoz! (önálló vagy páros feladat)d) állítson össze egy pantomimjátékot a 6 szabály bemutatására! (önálló vagy páros feladat)

30. fElAdAt Olvassa el ismét a tanulási képességekről szóló fejezetet, és készítsen róla gondolat Térképet! A szö-vegben található információkat egészítse ki saját tudásával!

31. fElAdAt Készítsen gondolat Térképet a tanulási szokásokról! használja a tanulói jegyzet szövegét, az órán megbeszélteket, és egészítse ki saját gondolataival!

32. fElAdAt Készítsen önállóan gondolat Térképet valamelyik tantárgyának kiválasztott leckéjéből!


33. fElAdAt A következő feladatok a koncentráció, illetve a szókincs fejlesztését szolgálják.

a) Az ábrán minden számjegyhez 1-től 6-ig egy meghatározott jel tartozik. Ellenőrizze az A, B, C, d, E sorokban, hogy az adott számhoz a megfelelő jel tartozik-e! Az első hibát nyíllal jelöltük. Mérje le a megoldáshoz szükséges időt is!

(Oroszlány 1997: 61)

b) három oszlopot lát, mindegyikben 10 szót talál. Minden első oszlopban álló fogalomnak egy ha-sonló fogalom felel meg a második és a harmadik oszlopból is. Keresse ki ezeket a szavakat, és írja föl a füzetbe a megfelelő kombinációkat!



c) Számolja meg, hogy hányszor ismétlődnek meg a kiemelt sor szavai! Mérje a feladat elvégzéséhez szükséges időt!



d) Minden sorban négy szót talál. Ezek közül egy kakukktojás, tehát nem illik a sorba. Melyek ezek?



jegyzeTelési Technikák

A fejezet célja: az írott szöveg jegyzetelésének megtanulása, –az élőszavas előadások hatékony jegyzetelése, –a jegyzetek hatékony felhasználása a tanuláshoz. –

Jegyzetelési technikákat két alapvetően különböző helyzetben használunk. Az egyik eset, amikor egy hosszabb lélegzetű szöveget olvasunk, és ebből készítünk jegyzeteket magunk számra további feldolgo-zás céljából. A másik eset, amikor egy tanári előadás alapján készítünk jegyzetet, amiből később tanul-nunk kell. Mindkét eset közös vonása, hogy az így elkészült írások még nyersanyagok, további rend-szerezésre, kiegészítésre vagy szűkítésre szorulnak. Az írott anyagok jegyzetelésével, vázlatkészítéssel a korábbi fejezetekben foglalkoztunk, most lássuk, hogy mit tehetünk az élőszavas előadások legjobb hasznosítása érdekében!

A siker egyik kulcsa a folyamatos, éber figyelem. nagy segítség, ha ismerjük tanárunk előadói stí-lusát, és tudjuk, hogy milyen módon szokta kiemelni a lényeges dolgokat. van, aki a hangsúlyozás ér-dekében felemeli a hangját, van, aki vontatottabban beszél, és sokan vannak, akik előadásuk közben a lényeges dolgokat többször megismétlik.

A jó jegyzet készítéséhez mindenképp ki kell alakítani saját stílusunkat. Ehhez adunk néhány szem-pontot segítségként.

A jegyzetelésnél érdemes A4-es lapot (füzetet) használni, az egymás utáni témákat rendszerezve, összefűzve tárolni, hiszen ez a későbbi tanulást, vizsgára való felkészülést megkönnyíti. A rendszerezést segíti, ha tartalmas címmel, dátummal látjuk el lapjainkat.

Fontos, hogy az A4-es lapot hogyan osztjuk be a jegyzetelésnél. érdemes egy margót elkülöníteni, melyben a témához kapcsolódó saját gondolatainkat, kérdéseinket írjuk, melyeket a megfelelő pillanat-ban feltehetünk az előadónak vagy a tankönyv, szakirodalom alapján tisztázhatunk. A jegyzet végén érdemes helyet hagyni egy összegző vázlat számára.

A jegyzet készítésénél fontos, hogy koncentráljunk a lényegre. A megértést segítő példák, figyelem-felkeltő történetek nem tartoznak szorosan a megtanulandó anyaghoz. ha a tanár vázlattal kíséri az előadását, akkor ezt mindenképp le kell írni saját jegyzetünkben, a megfelelő részeket kiegészítve az elhangzottakkal.

A jó jegyzet szellős, vagyis van benne hely kiegészítésekre, utalások későbbi beírására, amennyiben ez szükséges. Az egyes résztémák között hagyjunk ki helyet, az átláthatóság kedvéért írjunk alcímeket!

használjuk rövidítéseket, jeleket, strukturált felsorolásokat, és ne írjunk le egész mondatokat! Fogal-mazzuk át saját szavainkkal, rövidítve az elhangzottakat úgy, hogy a tartalom ne változzon. használjunk ábrákat, diagramokat, nyilakat az összefüggések szemléltetésére! Már jegyzetelés közben aláhúzhatjuk, kiemelhetjük a hangsúlyos gondolatokat. ha valamiről lemaradunk, akkor azt jelezzük a jegyzetben, és hagyjunk ki helyet a későbbi pótlásra.

A jó órai jegyzet fél siker a tanulásban. A másik része az otthoni feldolgozás. Ki kell egészíteni az esetleges hiányokat, választ keresni a még nyitott kérdésekre. A nyers jegyzetből érdemes egy struk-turált vázlatot készíteni, a korábban megismert módszer szerint. Ehhez természetesen felhasználható a tankönyv vonatkozó leckéje vagy a tanár által adott szakirodalom is.

ha idáig eljutottunk, akkor bizonyára az anyag nagyobb része rögzült a fejünkben. Elegendő néhány átolvasás és próbafelmondás az optimális eredményhez.

34. fElAdAt Olvassa el a fenti szöveget, majd aláhúzással emelje ki belőle a lényeget! Karikázza be a kulcsszava-kat! ha végzett, vesse össze munkáját a párjával!


összegzés, érTékelés

A fejezet célja: a tanult módszerek, technikák összegzése, –a tapasztalatok megosztása, hasznosságuk értékelése, –a tanultak beépítése a további tanulás során, –a kurzus és csoportmunka lezárása. –

35. fElAdAt válogassa ki az osztály által összegyűjtött listából azokat az elemeket, amelyeket tud, illetve alkalmaz a tanulás során! Rendezze őket fontossági sorrendbe! (Egy sorba több dolgot is írhat.) Készítsen egy listát azokról is, amelyeket még nem tud, illetve nem alkalmaz, de fontosnak tartaná, illetve szerepel a tervei között, hogy beépíti saját tanulási gyakorlatába!

Amit már tudok:

1. ...........................................................................................................................................................

2. ...........................................................................................................................................................

3. ...........................................................................................................................................................

4. ...........................................................................................................................................................

Amit még szeretnék megtanulni, illetve megvalósítani:

1. ............................................................................................................................................................

2. ............................................................................................................................................................

3. ............................................................................................................................................................

36. fElAdAtÍrjon egy fogalmazást, amelyben értékeli a tanultakat, és saját munkáját. A fogalmazásban térjen ki a következő kérdések megválaszolására:

Kurzus:Mennyire volt érthető és befogadható az anyag? –Mennyire hasznosíthatók a tárgyalt technikák a tanulás során? –véleménye szerint kapott választ saját problémáira, nehézségeire a tanulás terén, miután hiányta- –lanul feldolgozta az anyagot?

Saját munka:Mennyire volt nyitott és aktív az órákon? –Mi az, amit a tanultakból már beemelt a saját gyakorlatába? –Mit lenne még érdemes hasznosítani? –változott a tanulással kapcsolatos véleménye, az órák hatására? –élvezte az órákat? Miért? –

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségÚMFT infovonal: 06 40 638 [email protected] • www.nfu.hu

társas- és munkavállalói kompetenciafejlesztés, tanulási ... · – az iskolai kudarcok...

Documents