tÖrtÉnelem horvÁt...

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 1013 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2016. május 4. 8:00

I.

Időtartam: 90 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

16

. m

áju

s 4

.

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2016. május 4. 1013

Történelem horvát nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja!

Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji

na raspolaganju!

Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da

navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.)

Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke!

• Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

• Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. Zadaci koji se rješavaju davanjem kratkih odgovora

1. Zadatak je u svezi s vjerama/konfesijama/religijama starovjekovnog Istoka. Navedenim vjerama/konfesijama/religijama pridružite slike i definicije! Popunite tabelu na drugoj stranici upisivanjem slovnih znakova i rednih brojeva na odgovarajuća mjesta! (Jedna slika i jedna definicija izostaju.) (Po elementu 0,5 boda.)

1. 2.

3.

4.

5. 6.



Definicije: A) Politeistička religija. Većina njihovih božanstava je personifikacija po jednog prirodnog objekta, odnosno pojave. Sunce je najvažnije božanstvo koje utjelovljuju u različitim oblicima. Značajan je kult mrtvaca koji vlada oko vladara.

B) Ova religija propovijeda stanje potpunog odricanja koje oslobađa čovjeka od prisile ponovnog rođenja. Posebno naglašava na spoznaju putem meditacije, odbacuje obrede, božanstvima ne pridaje važnost.

C) Njihov je bog u neposrednoj vezi sa svojim narodom. Ne može ga se vidjeti, ne može se prikazati, ne personificira prirodnu pojavu. Osnovi zakon religije čini Deset zapovijedi kojima se regulira veza ljudi s Bogom, odnosno odnos ljudi između sebe.

D) Ova vjera ima osobitosti koje su osobitosti svijeta vjerovanja nomadskih naroda: središnje elemente vjerovanja čine štovanje božanstva Sunca i vatre, kult plodnosti i kult bika, isticanje elemenata borbe i u ljudskom i u božanskom svijetu. Središte njihovog božanskog svijeta je Mitra, božanstvo Sunca, izvor svakog života.

E) Po nauku te vjere duša čovjeka se nakon njegove smrti preseli u jedno drugo tijelo. Svatko ima svoj određeni usud, karmu – određenu njegovim dobrim i lošim djelima – te će njome biti određeno kako će u svome sljedećem životu biti ponovno rođen. Jedna od njenih najvažnijih božanstava je utjelovljenje uništavanja.

F) Politeistička religija. Njeni su sljedbenici u njenu čast sagradili velike crkvene tornjeve. Najpoznatiji je među njima Babilonski toranj gdje su čuvali kip boga Marduka. Svećenstvo crkava/hramova bavilo se matematikom, geodezijom, astrologijom i književnošću.

5 bodova

2. Zadatak je u svezi s misaonim svijetom srednjeg vijeka. Od po dva izraza podcrtajte one koji se uklapaju u tekst! (Po elementu 0,5 bodova.)

„Na sveučilištima Zapadne Europe je u XIII. stoljeću nastala teologija humanizma/skolastike a) zasnovana na racionalnom razmišljanju koja je postavila svojim glavnim zadatkom dovesti u sklad vjeru/čovjeka b) s prirodom/znanjem c). Najznačajnija osobnost te misli bio je Sveti Toma Akvinski/Sveti Ignacije Lojolski d). Poznavao je i sistematizirao sva područja znanosti svoga doba. Najveći je utjecaj na njega imao grčki filozof staroga vijeka Aristotel/Platon e) sa svojim djelom pod naslovom Logika. Pokušao je dokazati da su/je četiri praelementa/Bog f) izvori/izvor svakog bitka. (Tekst sastavljen na osnovi udžbenika)

Vjera/religija Redni broj slike Slovni znak definicije

a) egipatska vjera/religija b) religija/vjera onih koji žive na

teritoriju Mezopotamije

c) brahmanizam (hinduizam) d) židovska vjera e) budizam/budhizam

3 boda



3. Zadatak se odnosi na srednjovjekovno ugarsko društvo. U tabelu upišite redni broj onog članka zakona na koji se tvrdnja odnosi! (Neki se članci zakona mogu upisati i na više mjesta, jedan se međutim ne može upisati niti na jedno mjesto.) (po elementu 0,5 bodova.) „22. Oni koji po poganskim običajima kraj bunara prinose žrtvu ili prinose darove kraj drveća, izvora i stijena, za svoj grijeh neka plate jednim volom.“ (Iz I. zakonika Ladislava I.) „22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (I. László I. törvény-könyvéből) „6. Ako sudac ne odreže nos robu ili ne objesi slobodnjaka, neka izgubi sve osim sinova ili kćeri, a sam sudac neka bude prodan. Ako pak objesi nevinog, neka plati sto deset peneza i neka vrati svu imovinu obješene osobe. […] 12. Ako nekog slobodnjaka ili slugu uhvate u krađi, neka ga objese. Ako bi pak, da bi se spasio, pobjegao u crkvu – nakon što ga iznesu iz crkve neka ga oslijepe. A sluga pak ili slobodnjak koji ukrade gusku ili kokoš, neka izgubi jedno oko i neka vrati što je ukrao.“ (Iz II. zakonika Ladislava I.) „6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen el mindene fiain vagy lányain kívül, s magát a bírót adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. […] 12. Ha valamely szabadot vagy szolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan szolga pedig, avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.” (I. László II. törvénykönyvéből) „20. Svaki takav posjed koji je darovao Sveti Stjepan neka pripadne svakom prirodnom potomku ili nasljedniku. Onaj posjed međutim koji su darovali drugi kraljevi, neka prijeđe s oca na sina, ako pak nema takvih neka naslijedi brat, a nakon njegove smrti neka se iz nasljedstva ne isključe njegovi sinovi. Ako pak dotični nema brata, neka se njegovo nasljedstvo preuzme za kralja. […] 27. Neka se nitko ne usudi dati svjedočanstvo, sve dok nije okajao svoje grijehe. Kome se utvrdi da je lažno svjedočio, neka se njegovo svjedočanstvo više nikada ne prihvati.“ (Iz I. zakonika Kolomana I.) „20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden természetes leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról fiúra szálljon, s ha ilyenek nincsenek, örököljön a fiútestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fiútestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át. […]



27. Senki se merjen tanúbizonyságot tenni, csak ha bűneit meggyónta. Akinek a tanúskodását hamisnak találják, annak a tanúbizonyságát többé ne fogadják el.” (Kálmán I. törvénykönyvéből)

Tvrdnje Redni broj/brojevi

članka/članaka zakona

a) Članak zakona upućuje na ubrzano propadanje slobodnih u društvu, stoga su prijestupi učinjeni na štetu privatne imovine izuzetno strogo kažnjavani.

b) Članak zakona dokazuje da kršćanska vjera i kršćanski običaji još nisu proželi cijelo društvo.

c) U članku zakona se društvo ne grupira po onim feudalnim kategorijama kako se to već u tom dobu na Zapadu bilo konsolidiralo.

d) Iz teksta članka se može zaključiti da je već formiran sloj slobodnih koji posjeduju zemlju, sloj servijenata.

3 boda

4. Zadatak je u svezi s utjecajem velikih geografskih otkrića na gospodarstvo. Tvrdnjama pridružite slovne znakove koji su napisani na zemljovidu i redne brojeve navoda! Popunite tabelu! (Po elementu 0,5 bodova.)

Velika geografska otkrića

C)

B)

D)

Golf-áramlat: Golfska struja Kanári szk.: Kanarski otoci Panama szoros: Panamski kanal Egyenlítő: Ekvator Jóreménység foka: Rt dobre nade

A)



1. „Ta neravnopravna borba trajala je gotovo sat vremena. Na kraju je jedan stanovnik otoka s vrhom svoga kolja uspio kapetana udariti po čelu […]. Indijanci su to primijetili i svi nasrnuli na njega.“ 1. „Ez az egyenlőtlen küzdelem csaknem egy óráig tartott. Végül is egy szigetlakónak sikerült lándzsája végével a kapitány homlokára vágni […]. Az indiánok ezt észrevették, és mindnyájan rárohantak.” 2. „[…] vojnom mornaricom koju su mi veličanstveni vladari Kastilije povjerili sam od Kanarskih otoka do Indije doplovio za 33 dana […] otkrio sam tamo brojne gusto nastanjene otoke […].“

2. „[…] a hajóhaddal, amelyet Kasztília felséges uralkodói rám bíztak, a Kanári-szigetektől 33 nap alatt Indiába értem […] felfedeztem ott számos sűrűn lakott szigetet […]” 3. „Spominjao ga je kao Rt oluja, kralj Ivan mu je međutim nadjenuo […] drugo ime, nazvao ga je Rtom dobre nade.“ 3. „Viharok fokaként emlegette, János király viszont […] más nevet adott neki, Jóreménység fokának nevezte.”

4. „Sam sam bio svjedokom toga da je tijekom dva ili tri mjeseca umrlo više od sedam tisuća djece jer su im roditelje silom otpremili u rudnike i djeca koja su ostala sama uginula su od gladi […].“ 4. „Magam voltam a tanúja, hogy három vagy négy hónap alatt hétezernél több gyermek halt meg, mert szüleiket bányába hurcolták, és a magukra maradt kicsinyeket az éhség elpusztította […].”

e) Imenujte kapetana iz teksta br. 1! ………………………………..

f) Imenujte pronalazača iz teksta br. 2! ………………………………..

5 bodova

Tvrdnje Slovni znak na

zemljovidu

Redi broj navoda

a) Eksplozija cijena u Europi izazvana je američkim masovnim priljevom plemenitih metala.

b) Otkrivanje južnog morskog prolaza bilo je važno radi eksploatiranja tihooceansko priobalja u Novome svijetu.

c) Otvorio je put za neposredni uvoz luksuznih artikala iz Dalekog istoka.

d) Iako nije našao plemenite metale, na teritorijima koje je on otkrio zasađeni su nasadi šećerne trske.



5. Zadatak je u svezi s intelektualnim životom u Ugarskoj u XVII. stoljeću. Na osnovi izvora i svojih spoznaja dopunite tekst odnosima u obrazovanju u tom dobu! U tekstu Istána Bitskeyja koji navodimo, na mjesta označena točkama upišite riječi koje nedostaju! (Po elementu 0,5 bodova.) „Dok bismo često zabrinuto promišljali nad time kako bi trebalo unaprijediti proširenje katoličke vjere u Ugarskoj, a ujedno i podići sjaj plemenitog madžarskog naroda, kao najsigurnije sredstvo se pričinilo pred nama ustrojenje jednog znanstvenog sveučilišta na kojem bi se kreposti ratoborne nacije pripitomile, te bi se obrazovali muškarci sposobni za […] upravljanje crkvom.“ (Fragment iz Povelje o osnivanju Sveučilišta u Trnavi /Nagyszombat)

„Midőn gyakorta aggódva elmélkedénk a fölött, miképp kellene előmozdítanunk a katolikus vallás terjedését Magyarországon, s egyúttal emelni a nemes magyar nemzet díszét, legbiztosabb eszköz gyanánt tűnt fel előttünk egy tudományos egyetem felállítása, melyben a harcias nemzet erkölcsei szelídülnének, s az egyház […] igazgatására alkalmas férfiak neveltetnének.” (Részlet a nagyszombati egyetem alapítóleveléből) „[Novi stil] je u Ugarskoj istovremeno bio negacija renesanse koja je svoj vrhunac doživjela u njegovanju kulta ljepote i užitka, odnosno skeptičnog i introvertnog manirizma. […] nastupio pozitivnim programom te je učinio pokušaj uspostavljanja jednog novog reda […] protureformacije, odnosno jednim programom pred koji je bio postavljen istovremeni cilj potiskivanja Turaka i ograničavanje vlasti Habsburgovaca. U službi ovog potonjeg su stajali oni književnici kojima se može zahvaliti […] nastanak novog pjesništva, a među njima su Nyéki, Vörös i Zrinski […] .“ (Tibor Klaniczay, povjesničar književnosti) „[Az új stílus] Magyarországon egyszerre lett tagadása az élvezet és szépség kultuszában csúcsosodó reneszánsznak, valamint a befelé forduló, szkeptikus manierizmusnak. […] pozitív programmal állt elő, s kísérletet tett egy új rend létrehozására […] az ellenreformációval, valamint a török visszaszorítását és a Habsburgok hatalmának korlátozását egyaránt célul tűző nemzeti mozgalommal. Ez utóbbiak szolgálatában álltak azok az írók, akiknek az új […] költészet létrejötte köszönhető, köztük Nyéki Vörös és Zrínyi […].” (Klaniczay Tibor irodalomtörténész) „Od početka XVII. stoljeća je zahvaljujući djelatnosti preustrojene Katoličke crkve i u

Ugarskoj postao sve značajniji ………………… a), novi smjer i stil u umjetnosti koji je

zračio iz Rima. U njegovom udomaćivanju su značajnu ulogu odigrali redovnici reda

…………….. b). Pod njihov je nadzor dospjelo 1635. godine sveučilište u

Trnavi/Nagyszombat koje je osnovao ……………………………………..c) [treba upisati

ime i prezime!], ostrogonski nadbiskup. [Jedan] od glavnih ciljeva oživljavanja sveučilišta je

[prema uputama Tridentskog koncila] bilo pokretanje izobrazbe …………………d).

Zahvaljujući djelatnosti Katoličke crkve se na dvorovima vlastele Kraljevske Ugarske razvila



nova kultura. Jedna od istaknutih osobnosti je ……………………………e) [treba upisati

ime i prezime!] koji je kao političar, vojskovođa, pjesnik i pisac ostavio trajne vrijednosti. U

svom je epu događaj u svezi s junačkom obranom tvrđave svoga pradjeda, opsadu

…………………. f) 1566. godine obradio tako da je usput namjeravao obrazovati, odgajati

prvake ugarskog političkog života.“ (István Bitskey, povjesničar umjetnosti)

6. Zadatak je u svezi s Deklaracijom ljudskih i građanskih prava. Zadanim pojmovima pridružite odgovarajuće točke Deklaracije i definicije koje im pripadaju! Popunite tabelu! Uz jedan pojam može biti pridruženo i više točaka! (Po retku 1 bod.) „2. Cilj svakog političkog udruživanja je očuvanje prirodnih i neotuđivih ljudskih prava. 3. Osnovno načelo svakog suvereniteta u biti potječe od naroda. Nijedno tijelo, niti pojedinac ne može koristiti vlast koja ne potječe izrazito od toga. 6. Zakon je izraz opće volje. Svi građani imaju pravo osobno ili preko svojih predstavnika sudjelovati u njegovom donošenju. […] Svaki je građanin jednak pred zakonom, stoga sukladno svojim sposobnostima i razlikujući se isključivo po vrlinama i nadarenosti mogu podjednako obnašati visoki položaj, zvanje ili javnu službu 10. Niko ne smije biti uznemiravan zbog svog uvjerenja, makar ono bilo i vjersko – pod uvjetom da s njihovim ostvarenjem ne remeti javni red i mir. 11. Slobodno izražavanje i razmjena mišljenja je jedno od najvrednijih ljudskih prava, dakle, svaki čovjek može slobodno pisati, govoriti i tiskati svoja djela pod odgovornošću da ne zloupotrebljava ovu slobodu po slučajevima određenim zakonom. 16. Društvo u kojem prava nisu zajamčena i nije određena dioba vlasti - nema Ustava.“ (Deklaracija ljudskih i građanskih prava, 26. kolovoza 1789.) „2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. 3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll sze-mélyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. [...] Minden ál-lampolgár egyenlő a törvény előtt, s ezért képességeinek megfelelően és kizárólag erényük és tehetségük szerinti megkülönböztetéssel egyformán betölthetnek vala-mennyi méltóságot, állást és közhivatalt. 10. Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.

3 boda



11. A gondolatok és vélemények szabad cseréje az ember egyik legértékesebb joga, tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért. 16. Az olyan társadalmaknak, ahol a jogok garanciáját nem biztosították, a hatalmak szétválasztását pedig nem határozták meg, nincs alkotmányuk.” (Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata; 1789. augusztus 26.) Definicije:

A) Pravo govora, pravo slobodnog okupljanja, sloboda tiska, pravo na priziv savjesti, sloboda vjeroispovijesti. B) Neovisan rad zakonodavne, izvršne i sudbene vlasti te njihova uzajamna kontrola sprečava zloporabu vlast. C) Narod izvjesna prava prenosi na državu koja ga zauzvrat zaštiti od vanjskih napada i od unutarnjih povreda prava. D) Narod zauzvrat na državu prenesenih prava ima pravo kontrolirati državu, to jest ishodište prava je narod, građani.

Pojmovi Redni broj/brojevi Deklaracije

Slovni znak definicije

a) društveni ugovor b) načelo suvereniteta naroda c) načelo diobe vlasti d) slobodarska prava

4 boda

7. Zadatak se odnosi na Austro-ugarsku nagodbu. Izaberite koji izvor potvrđuje tvrdnje! Svoj odgovor označite upisivanjem znaka „X“ u odgovarajući stupac tabele! U jednom redu može biti upisan samo jedan znak „X“. (Po elementu 0,5 bodova.) „[…] kada se u vrijeme francusko-austrijskog rata apsolutistički sustav uzdrmao […] Bach je morao otići. […] u proljeće 1861. godine je otvoren ugarski […] Zemaljski sabor […]. Vladar je, vidjevši da je Madžarima stalo do Ustava iz 1848. godine, raspustio Zemaljski sabor […]. Odnosi između Austrije i Pruske bivali su sve napetiji […]. U Beču su pravom strahovali da se Bismarck sprema na oružani obračun. U takvim je okolnostima Ferenc Deák na poticaj Dvora (1865.) napisao u Pest Napló Uskrsni članak koji je imao velikog odjeka. U članku je naveo: Madžari su voljni svoje zakone usuglasiti sa sigurnošću Carstva. To su slijedili članci nadahnuti Deákom objavljeni u bečkom listu Debatte u kojima se analiziraju „zajednički problemi“ Austrije i Ugarske koji se imaju riješiti zajedničkim dogovorom. […] Pod utjecajem toga je Franjo Josip […] ponovno sazvao ugarski Zemaljski sabor. […] Vladar i bečka Vlada su međutim još uvijek htjeli pronaći neki srednji put između načela austrijskog gubitka prava i načela madžarskog pravnog kontinuiteta. Deák je pak baš to potonje pravo htio spasiti kako bi na to mogao graditi državnopravni ustroj nagodbe.“ (Domokos Kosáry: Obnova i stvaranje građanstva 1711.-1867.)



„[…] amikor a francia-osztrák háború idején az önkényuralmi rendszer is megingott […] Bachnak távoznia kellett. […] 1861 tavaszán megnyílt a magyar […] ország-gyűlés […]. Az uralkodó látva, hogy a magyarok ragaszkodnak 1848 alkotmányához, feloszlatta az országgyűlést […]. Ausztria és Poroszország között egyre feszültebbé vált a viszony […]. Bécsben joggal féltek attól, hogy Bismarck fegyveres leszámolásra készül. Ilyen körülmények között írta meg Deák Ferenc, az udvar biztatására, a Pesti Naplóban nagy visszhangot keltő húsvéti cikkét (1865). Ebben kijelentette: a magyarok hajlandók törvényeiket a birodalom biztonságával összhangba hozni. Ezt követték a bécsi Debatte című lapnak ugyancsak Deáktól sugalmazott cikkei, amelyek az Ausztria és Magyarország közös megegyezésével intézendő „közös ügyek" problémáját elemezték. […] Ennek hatása alatt Ferenc József […] újra összehívta a magyar országgyűlést. […] Az uralkodó és a bécsi kormányzat azonban még mindig valami középutat szeretett volna találni a jogvesztés osztrák, és a jogfolytonosság magyar elve között. Deák pedig éppen ezt az utóbbi elvet akarta megmenteni, hogy erre építhesse rá a kiegyezés új államjogi szerkezetét.” (Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867)

Uspostava njemačkog jedinstva

Piemont: Pijemont Lombardia (A francia-piemonti-osztrák háború után Ausztria elvesztette.): Lombardija (Austrija je gubi nakon francusko-pijemontsko-austrijskog rata.) Velence (A porosz-osztrák háború után csatlakozott Olaszországhoz.): Venecija (Nakon prusko-austrijskog rata priključena je Italiji.) 1861. Az Olasz Királyság létrejötte (Velence és Róma nélkül): Nastanak Kraljevine Italije (bez Venecije i Rima) 1871. A Német Császárság létrejötte (Ausztria nélkül): Nastanak Njemačkog Carstva (bez Austrije) Németlakta területek: Teritorij nastanjen Nijemcima Olaszlakta területek: Teritorij nastanjen Talijanima



2 boda

8. Zadatak je u svezi s Indijom u XX. stoljeću. Odgovorite na pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 0,5 bodova.) „Vjerujem da bi u slučaju kada preostaje samo izbor između kukavičluka i nasilja savjetovao nasilje. […] Radije bih gledao da Indija prima oružje u ruke i brani svoju čast nego da nemoćno promatra svoje vlastito obeščašćenje. Nasuprot tome vjerujem da nenasilnost stoji visoko iznad nasilja. Oprost je muškija stvar od kažnjavanja. […] Još se uvijek osjećamo vrlo pogaženima za to da ne bi bilo u nama bijesa i želje za osvetom. Ne mogu prestati stalno naglašavati da Indija odustajanjen od prava kažnjavanja može samo dobiti. […] Stoga dakle ne zato ne želim od Indije da primijeni nenasilnost jer je slaba. Želim da nenasilnost koristi svjesna svoje snage i moći. Da bi tu snagu i moć iskazala nema potrebe ni za kakvom vještinom baratanja oružjem.“ (Gandhi: Teorija mača, 1920.) „Hiszem, hogy oly esetben amidőn csupán a gyávaság és az erőszak közti választás maradna hátra, az erőszakot tanácsolnám. […] Szívesebben látnám, ha India a fegyverhez nyúlna, hogy becsületét védelmezze, semmint, hogy gyáva és tehetetlen szemlélője maradjon tulajdon megbecstelenítésének. Ezzel szemben hiszem, hogy az erőszaknélküliség magasan az erőszak felett áll. Megbocsátani férfiasabb dolog, mint büntetni. […] Még nagyon is eltaposottaknak érezzük magunkat ahhoz, hogy ne támadjon bennünk harag és bosszúvágy. De nem szűnhetek meg folyvást hangoz-tatni, hogy India csak nyerhet azzal, ha lemond a büntetés jogáról. […] Eszerint tehát nem azért kívánom Indiától, hogy az erőszaknélküliséget alkalmazza, mert gyönge. Azt kívánom, hogy erejének és hatalmának tudatában gyakorolja az erőszaknélküliséget. Nincs szüksége semmiféle járatosságra a fegyverforgatásban ahhoz, hogy ezt az erőt és hatalmat kifejthesse.” (Gandhi: A kard elmélete; 1920)

Tvrdnje Tekst Zemljovid Oboje Nijedno a) Vanjskopolitički položaj Austrije je od kraja 1850-ih godina bivao sve nepovoljniji.

b) Pasivni otpor je imao ulogu u krizi apsolutističkog sustava.

c) Deák je požurivao rješenje koje respektira i interese Carstva.

d) Austrija je izgubila Kraljevinu Veneciju.



a) Definirajte kojim je načinom Gandhi imao namjeru postići neovisnost Indije!

…..……………………………………………………………………………………….

b) Ustanovite kako je Ganghijevo odijevanje bilo odraz njegovih uvjerenja!

…..………………………………………………………………………………………. c) Imenujte jednu takvu akciju kojom su Indijci prosvjedovali protiv britanske vlasti!

…..………………………………………………………………………………………. d) Imenujte prvog predsjednika vlade neovisne Indije, Gamdhijevog suradnika!

…..………………………………………………………………………………………. e) Definirajte kako je umro Ganghi!

…..………………………………………………………………………………………. f) Napišite novi naziv britanskog kolonijalnog carstva definiran u Westmisterskom

statutu 1931. godine!

…..……………………………………………………………………………………….

3 boda

9. Zadatak se odnosi na povijest Madžarske između dvaju svjetskih ratova. Odgovorite na pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja! „Moramo ići s Nijemcima jer nema druge mogućnosti, ali samo do određene točke. A ta točka, granična crta je sudjelovanje u ratu. To nećemo učiniti ni u kojem slučaju jer nećemo uzaludno krvariti zarad tuđih interesa. […]

Mahatma Gandhi u Londonu, 1931.



Revizija je, i to sad govorim samo Tebi, najveća opasnost koja nam prijeti, ali u svezi s tim ne mogu ništa napraviti jer će me to koštati propasti. Naše je javno mnijenje poludjelo. Sve vratiti! Bilo kako, pomoću bilo koga, po bilo kojoj cijeni. Revizija će nas uništiti, to će nas natjerati u rat. […] Sada je red na Erdelju, strahujem što će biti tada. Ako se Erdelj vrati time ćemo zauvijek biti dužni Nijemcima koji će zatim tražiti naplatu cijene.“ (Iz povjerljivog razgovora Pála Telekija, konac 1939.) „A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk vérezni hiába.[…] A revízió, s ezt csak Neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ezen nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. […] Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát.” (Teleki Pál bizalmas beszélgetéséből; 1939 végén)

a) Definirajte najvažnije elemente Telekijeve vanjske politike! Imenujte dva elementa! (Po elementu 0,5 bodova.)

……………………………………… .………………………………………

b) Interpretirajte Telekijevo mišljenje o savezu s Nijemcima! (Po elementu 1 bod.)

Savez s Nijemcima je bio neizbježan jer

..…………………………………………………………………………………………

Savez s Nijemcima je bio opasan jer

…………………………………………………………………………………...………

c) Formulirajte međunarodne posljedice povećanja teritorija Madžarske! (1 bod)

…......…………………………………………………………………………………………….

4 boda

Madžarskoj vraćeni teritoriji u vrijeme kada je predsjednik vlade bio Pál Teleki (1939.-1941.)

Potkarpatje ožujak 1939. 12 061 km² 694 000 stanovnika

kolovoz 1940. Sjeverni Erdelj 43 104 km² 2 577 000 stanovnika



10. Zadatkom se razmatraju međunarodne povezanosti mađarske Revolucije i borbe za slobodu 1956. godine. Odgovorite na pitanja na osnovi izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„I da ne bude nikakvih dvojbi, da objasnim: kada Sjedinjene Države dižu riječ za neovisnost satelitnih država, ne čine zato što imaju zadnjih primisli. […] Mi te narode ne smatramo svojim potencijalnim vojnim saveznicima. Smatramo ih svojim prijateljima.“ (Govor J. F. Dullesa, ministra vanjskih poslova Sjedinjenih Država, 27. listopada 1956.)

„És hogy kétség se férjen hozzá, hadd tisztázzam: az Egyesült Államokat, amikor szót emel a csatlós országok függetlenségéért, nem hátsó szándékok vezérlik. […] Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek. Bará-tainknak tekintjük őket.” (J. F. Dulles, az Egyesült Államok külügyminiszterének beszéde; 1956. október 27.)

a) Koje je godine ustrojen vojni savez pod vodstvom Sjedinjenih Država?

……………………….

„Jedini način spašavanja madžarskih revolucionara bio bi nuklearni rat. Ima li čovjeka zdravog razuma koji bi rekao da za ostvarenje tog cilja pokrenemo nuklearni rat? I kada bismo i uspjeli prebaciti američke divizije u Madžarsku, sovjetska bi ih vojska jednostavno pomela. Protiv nas je i geografski položaj. I koja bi bila sudbina Madžara? Zemlja bi od jednog svog kraja do drugog ostala zatečena.“ (J. F. Dulles, studeni 1956.)

„Az egyetlen mód a magyar forradalmárok megmentésére a nukleáris háború lenne. Van-e épeszű ember, aki azt mondaná, hogy indítsunk nukleáris háborút ebből a célból? És ha sikerülne is amerikai hadosztályokat Magyarországra juttatni, a szovjet haderő egyszerűen elsöpörné azokat. Ellenünk van a földrajzi helyzet. És mi lenne a magyarok sorsa? Az ország az egyik végétől a másikig le lenne taglózva.” (J. F. Dulles, 1956. november) b) Imenujte onaj kasniji međunarodni konflikt kada su Sjedinjene Države, zbog prijetnje nuklearnim ratom, ušle u konfrontaciju (otvoreni sukob) sa Sovjetskim Savezom!

…………………………………………………………..

„Kada bismo se povukli iz Madžarske to bi ohrabrilo američke, engleske i francuske imperijaliste. To bi bilo shvaćeno kao naša slabost pa bi krenuli u napad. Povlačenjem bismo demonstrirali slabost naše pozicije. Naša nas partija u tom slučaju ne bi shvatila. […] Nemamo drugog izbora. […]“ (Prijedlog Hruščova na sjednici Centralnog komiteta SKP-a, 31. listopada 1956.) „Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségünknek fognák fel, és támadásba lendülnének. A kivonulással pozícióink gyengeségét demonstrálnánk. Pártunk ez esetben nem értene meg bennünket. […] Nincs más választásunk. […]” (Hruscsov előterjesztése az SZKP Központi Bizottsága ülésén; 1956. október 31.)



c) Imenujte onu satelitnu državu Sovjetskog Saveza u kojoj su se dešavali slični događaji kao u Madžarskoj, a što je pojačavao Hruščovljev strah od raspada sovjetskog bloka!

…………………………………………………………………

„Imajući u vidu činjenicu da je svijet u cijelosti bio zaokupljen Bliskim Istokom, Rusi su odlučili da će politiku pomirenja sasvim promijeniti i silom svog oružja nametnuti svoju volju cijeloj državi.“ (Telegram britanskog veleposlanstva poslan u London, 1. studeni) „Tekintve, hogy a világot teljesen leköti a Közel-Kelet, az oroszok úgy határoztak, hogy a megbékélés politikáját az ellenkezőjére fordítják, és fegyvereik erejével rá-kényszerítik akaratukat az egész országra.” (A budapesti brit követség távirata Londonba; november 1.) d) Definirajte događaj koji je spomenut u telegramu veleposlanstva, a koji je događaj odvlačio pozornost SAD-a i međunarodnog javnog mnijenja od Madžarske!

…………………………………………………………………………………………………..

4 boda

11. Zadatak je u svezi s gospodarstvom Europske unije. Niže možete pročitati ulomke iz Ugovora o Europskoj uniji. Riješite zadatke pomoću ulomaka izvora i svojih spoznaja! a) „Unija čini carinsku uniju koja obuhvaća svu trgovinu robom […].“ a) „Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed […].” Koje je godine tijekom povijesti europskih integracija osnovana prva takva organizacija koja se može smatrati prethodnicom Europske unije i koja je već formulirala načelo spomenuto u navodu? (1 bod) ……………………… b) „Unutarnje tržište je jedan takav prostor bez unutarnjih granica u kojem je, sukladno odredbama Ugovora, osigurano slobodno kretanje/promet roba, osoba, usluga i [b].“ b) „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a(z) [b] szabad mozgása.” Koja riječ nedostaje u dijelu izvora koji je označen znakom [b]? (1 bod)

……………………………………….



c) „Vijeće Europske unije [Vijeće ministara] na osnovi prijedloga Komisije izrađuje sveobuhvatni prijedlog glede smjernica gospodarske politike Unije i zemalja članica te o tome podnosi izvješće Europskom vijeću. Europsko vijeće na osnovi izvješća Vijeća ministara o glede smjernica gospodarske politike Unije izrađuje zaključke. Na osnovi tih zaključaka Vijeće ministara prihvaća prijedloge u kojima definira te sveobuhvatne smjernice. Vijeće o prijedlozima informira Europski parlament. […] U slučaju da […] gospodarska politika jedne od članice zemalja ne odgovara sveobuhvatnim smjernicama ili njena gospodarska politika prijeti odgovarajućem funkcioniranju gospodarske i monetarne unije, Komisija može upozoriti danu članicu.“ c) „A Tanács [a Miniszterek Tanácsa] a Bizottság ajánlása alapján tervezetet készít a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról, és erről jelentést tesz az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács a Tanács jelentése alapján a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról kialakítja következtetését. E következtetés alapján a Tanács ajánlást fogad el, amelyben meghatározza ezeket az átfogó iránymutatásokat. A Tanács ajánlásáról tájékoztatja az Európai Parlamentet. […] Ha […] egy tagállam gazdaságpolitikája nem felel meg [az] átfogó irány-mutatásoknak, vagy veszélyeztetheti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, a Bizottság az érintett tagállamot figyelmeztetésben részesítheti.” Odlučite na koju se od u izvoru navedenih institucija odnose tvrdnje! Odluke donesite isključivo na osnovi teksta navedenog izvora! U odgovarajući stupac tabele upišite znak „X“! U jednom redu može biti upisan samo jedan znak „X“, a u jednom stupcu može biti upisano više znakova „X“. (Po elementu 0,5 bodova.)

Tvrdnja Komisija Vijeće Europsko vijeće

Europski parlament

Ima ulogu inicijatora u definiranju smjernica gospodarske politike.

Razrađuje smjernice gospodarske politike.

Donosi temeljne odluke glede zajedničke gospodarske politike.

Nadzire provođenje smjernica zajedničke gospodarske politike.

4 boda



12. Zadatak je u svezi s promjenama suvremenog madžarskog društva. Odlučite jesu li sljedeće tvrdnje istinite ili lažne! Svoj odgovor označite znakom „X“! (Po elementu 1 bod.)

Raspored stanovništva po tipovima naselja 1949.-1999. (%)

Godina Budimpešta Ostali gradovi

Selo

1949. 17,3 19,6 63,1 1960. 17,9 36,5 45,6 1970. 19,4 39,8 40,8 1980. 19,2 43,8 37,0 1990. 19,4 45,3 35,2 1999. 18,2 45,3 36,5

Tvrdnje Istinita Lažna

a) Broj stanovnika Budimpešte je u drugoj polovici XX. stoljeća se kontinuirano povećavao.

b) 1996. godine je broj aktivno uposlenih pao ispod broja koji je bio 1949. godine.

c) Povećanje broja neaktivnih od ʼ70-ih godina je u prvom redu posljedica starenja društva.

d) Smanjenje broja stanovništva nakon 1980. godine je u prvom redu uzrokovano time da je broj iseljenih znatno nadmašio broj useljenih.

Raspored stanovništva Madžarske po gospodarskoj aktivnosti 1949.-1996. (stanovnika)

Godina Broj stanovnika

Aktivni uposlenici

Neaktivni* Uzdržavani Nezaposleni

1949. 9 204 799 4 084 931 254 756 4 865 112 – 1960. 9 961 044 4 759 616 436 499 4 764 829 – 1970. 10 322 099 4 988 676 1 395 490 3 937 933 – 1980. 10 709 463 5 068 840 2 202 477 3 438 146 – 1990. 10 374 823 4 527 157 2 658 255 3 063 184 126 227 1996. 10 198 167 3 484 825 3 318 382 2 910 590 484 370

4 boda

Neaktivni*: umirovljenici, osobe koje koriste naknadu za njegovanje djece (Statistički godišnjak Madžarske, 1998.,



Maksimalni broj bodova

Broj postignutih

bodova

I. Jednostavni, kratki zadaci

1. Vjere/konfesije/religije Istoka starog vijeka 5 2. Misaoni svijet srednjeg vijeka 3 3. Srednjovjekovno ugarsko društvo 3 4. Velika geografska otkrića 5 5. Ugarska u XVII. stoljeću 3 6. Deklaracija ljudskih i građanskih prava 4 7. Uzroci Nagodbe 2 8. Indija u XX. stoljeću 3 9. Madžarska između dvaju svjetskih ratova 4 10. Međunarodne povezanosti 1956. 4 11. Europska unija 4 12. Suvremeno madžarsko društvo 4

Ukupno 44

I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

Datum: ....................................... Profesor koji je ispravio radnje _________________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve/

elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program/ programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci/ Egyszerű, rövid feladatok

Profesor koji je ispravio radnje/ javító tanár

Bilježnik/jegyző

Datum/Dátum: .............................................. Datum/Dátum: ............................... Primjedbe: 1. Ako je pristupnik započeo rješavati II. dio pismenog ispita, onda ova tabela i dio s potpisima ostaju prazni! 2. Ako ispit tijekom rješavanja zadataka I. dijela biva prekinut, odnosno ne nastavi se II. dijelom, onda se moraju popuniti i tabela i dio s potpisima!

Megjegyzések:

1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 1013 II. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2016. május 4. 8:00

II.

Időtartam: 150 perc

Pótlapok száma

Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

16

. m

áju

s 4

.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 28 2016. május 4. 1013


Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja!

Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju!

Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis!

Na znanje:

Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka,

• udovoljavanje sadržajnim zahtjevima,

• uređenost, logičnost, jezična pravilnost i pravopis odgovora.

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno četiri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: morate razraditi dva kratka i dva dugačka zadatka, od kojih se svaki mora odnositi na različita razdoblja i najmanje dva se moraju odnositi na mađarsku povijest. Proučite pozorno zadatke!

Redni broj

Razdoblja, teme Tip zadatka

Opća povijest

13. Reformacija kratak

14. Jakobinska diktatura dugačak

15. Kolonijalna politika krajem XIX. stoljeća kratak

16. Svjetska ekonomska kriza dugačak

Mađarska povijest

17. Pustolovni pohodi kratak

18. Vladavina Gábora Bethlena dugačak

19. Srednje plemstvo kratak

20. Međunarodne okolnost Revolucije i oslobodilačke borbe 1848./49.

dugačak

21. Kulturna politika između dvaju svjetskih t

kratak

22. Migracije u Madžarskoj dugačak

Nakon što ste proučili zadatke, zaokružite redne brojeve izabranih zadataka!

Popunjavanjem sljedeće tabele provjerite ispravnost vašeg izbora!

Kriteriji izbora zadataka Da

Jeste li izabrali četiri zadatka?

Jeste li izabrali najmanje dva zadatka koji se odnose na mađarsku povijest?

Jeste li izabrali najmanje jedan zadatak koji se odnosi na opću povijest?

Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka?

Sva četiri izabrana zadatka se odnose na različita razdoblja? (Razdoblja u tabeli odvojena su dvostrukom crtom.)

Jeste li nedvosmisleno označili svoj izbor?

Od zadataka razradite samo izabrana četiri, ostalo ostavite praznim!

Pri razradi zadataka smijete raditi skicu!



13. Zadatak je u svezi s reformacijom. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite najvažnija vjerska načela reformacije! Otkrijte institucionalne reforme u svezi s tim! „Papa ne može oprostiti nikakvu kaznu, samo onu koju je on sam odredio ili je odredio na osnovi propisa kanona [crkvenih propisa]. Papa ne može oprostiti niti jedan grijeh, u najboljem slučaju može objaviti i osnažiti Božji oprost. Ljudski nauk propovijedaju oni koji tvrde: čim zazvoni filir ubačen u ladicu, duh se spasi iz vatre čistilišta. Svaki kršćanin – ako se iskreno pokaje – će i bez oproštajnice dobiti oprost kazne i grijeha. Treba prosvijetliti kršćane da oni koji vide potrebite koji usprkos tome svoj novac daju za oproštajnice neće dobiti oprost grijeha, nego ljutnju Boga. Zašto papa čije je bogatstvo veće od najbogatijih knezova barem onu jedinu crkvu Svetog Petra na sagradi od svoga novca već od novca siromašnih vjernika?“ (Iz 95 Lutherovih teza)

„A pápa nem engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok [egyházi előírások] rendelkezése alapján szabott ki. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát. Emberi tanokat prédikálnak azok, akik azt állítják: mihelyt megcsörren a ládába dobott fillér, a lélek kiszabadul a tisztítótűzből. Minden keresztény - ha őszinte bűnbánata van - búcsúlevél nélkül is elnyeri büntetései és bűnei elengedését. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy aki szűkölködőt lát, és ennek ellenére a pénzét búcsúra adja, nem nyer bűnbocsánatot, hanem Isten haragját vonja magára. Miért nem építi fel a pápa, akinek vagyona ma fejedelmibb, mint a leggazdagabb fejedelemé, inkább a saját pénzéből, mint a szegény hívőkéből legalább azt az egy Szent- Péter templomot?”(Luther 95 pontjából)

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

14. zadatak je u svezi s jakobinskom diktaturom. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite povezanosti između jakobinske ideologije i djelatnosti revolucionarne vlade! Svojim odgovorom obuhvatite i važnije mjere jakobinaca, uzroke i okolnosti njihova pada! „Revolucija je rat slobode protiv svojih neprijatelja; ustav je vladavina pobjednika i mirne slobode. Revolucionarna vlada mora iskazati dokaz o svojoj spremnosti za djela, baš zato jer je u ratu. U manjoj je mjeri ograničena točno opisanim i strogim propisima jer su okolnosti munjevite i brzo se mijenjaju. […] Ustavna vlada u prvom redu brine o slobodama pojedinca, nasuprot tome revolucionarna vlada brine o jamčenju opće slobode. U ustavnom je sustavu gotovo dostatno ako pojedinac bude zaštićen od ispada vlade. U revolucionarnom poretku je međutim javna vlast prisiljena braniti se od pobuna koje su usmjerene protiv nje. Revolucionarna vlada je dužna svojim dobrim građanima osigurati podršku cijelog naroda. Protivnicima naroda je dužna samo smrću.“ (Robespierre)

„A forradalom a szabadság háborúja ellenségei ellen; az alkotmány a győztes és békés szabadság uralma. A forradalmi kormánynak rendkívüli tetterőt kell tanúsítania, éppen azért, mert háborút visel. Kevésbé kötik pontosan körvonalazott és szigorú előírások, mert a körülmények viharosak és gyorsan változók.[…] Az alkotmányos kormány elsősorban az egyén szabadságával törődik, ezzel szemben a forradalmi kormány a közszabadság biztosításával. Az alkotmányos rendszerben

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja 8 Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ: 4 Broj ispitnih bodova 7



majdhogynem elegendő, ha az egyént megvédelmezik a hatalom túlkapásaival szemben. A forradalmi rendszerben viszont maga a közhatalom kénytelen védekezni az ellene irányuló lázadás ellen. A forradalmi kormány a jó polgároknak tartozik azzal, hogy biztosítja számukra a nemzet teljes támogatását. A nép ellenségeinek csak halállal tartozik.” (Robespierre) „[…] ali ovi nitkovi ne znaju da je privatno vlasništvo samo dotle dobro dok ne osiguraju egzistenciju ponekih ljudi? Zar ovi ne znaju da nitko nema pravo učiniti takvo što, što bi drugome naškodilo? Ima li čega sramotnijeg toga da se samovoljno odredi takva cijena prehrambenim proizvodima koje sedam osmina građana nije u stanju platiti? […] Republika je za svakoga od nas dužna osigurati najpotrebnije opće potrepštine u onoj količini koja je dostatna za održavanje naših života.“ (Zahtjevi sankilota, jesen 1793.)

„[…] de hát itt nem tudják ezek a gazfickók, hogy a magántulajdon csak addig jó, ameddig az egyes emberek létfenntartását biztosítja? Hát nem tudják ezek, hogy senkinek sincs joga olyasmit tenni, ami árthat a másiknak? Mi lehet szégyenteljesebb, mint önkényesen olyan árat szabni az élelmiszereknek, amit a polgárok hétnyolcad része képtelen megfizetni? […] A köztársaság mindegyikünk számára köteles biztosítani a legszükségesebb közszükségleti cikkeket olyan mennyiségben, ami elegendő életünk fenntartásához.” (A sans-culotte-ok követelései; 1793 ősze)

„Treba kazniti ne samo izdajnike već i ravnodušne. Sve one treba kazniti koji su pasivni u revoluciji i ništa ne čine za nju.“ (Saint-Just, rujan 1793.)

„Nem csak az árulókat, hanem a közönyösöket is meg kell büntetni. Mindenkit meg kell büntetni, aki a forradalomban passzív és semmit sem tesz érte.” (Saint-Just; 1793. szeptember)

Struktura vlade diktature jakobinaca

Kinevezés: Imenovanje Hegypárt: Stranka planina Síkság: Ravnica Gironde: Žirondinci NEMZETI KONVENT: NACIONALNI KONVENT törvényjavaslatok: prijedlozi zakona KÖZJÓLÉTI BIZOTTSÁG: KOMISIJA DOBROBITI NARODA KÖZBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG: KOMISIJA ZA JAVNU SIGURNOST fő: osoba Forradalmi Törvényszék: Revolucionarni sudbeni stol konventbiztosok: povjerenici Konventa megyékhez: k departmanima hadsereghez: k vojsci



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

15. Zadatak je u svezi s politikom kolonizacije krajem XIX. stoljeća. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite gospodarske pokretačke snage pojačanog kolonijalnog natjecanja krajem XIX. stoljeća! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Cilj naše politike u Srednjoj Americi je da pružimo pomoć takvim zemljama kao što su Nikaragva i Honduras.“ (Taft, predsjednik SAD-a, 1912.)

„Közép-Amerikában politikánk célja az, hogy segítséget nyújtsunk olyan országok-nak, mint Nicaragua és Honduras.” ( Taft, az USA elnöke, 1912)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




Proizvodnja željeza i kolonijalne površine Engleske i Njemačke 1870. i 1910. godine

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

1870. 1910.

milló: milijuna vas: željezo Anglia: Engleska Németország: Njemačka tonna: tona



16. Zadatak je u svezi sa svjetskom ekonomskom krizom 1929. godine. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite uzroke razvoja, odvijanje i utjecaj velike svjetske ekonomske krize! Prezentirajte karakteristične crte rješavanja krize u SAD-u!

Promjene industrijske proizvodnje (1913. = 100%)

Godina Svijet SAD Njemačka Francuska Velika

Britanija 1927. 134,5 154,5 122,1 115,6 96 1928. 141,8 162,8 118,3 134,4 95,1 1929. 153,3 180,8 117,3 142,7 100,3 1930. 137,5 148 101,6 139,9 91,3 1931. 122,5 121,6 85,1 122,6 82,4 1932. 108,4 93,7 70,2 105,4 82,5 1933. 121,7 111,8 79,4 119,8 83,3 1934. 136,4 121,6 101,8 111,4 100,2

Keynesova teorija

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih


„Strah me je, svi strahuju. Ne znam i nitko od nas ne zna hoće li vrijednosti koje posjedujemo ostati realne i sljedeći mjesec.“ (Charles Schwab, jedan od najbogatijih predstavnika krupnog kapitala) „Félek, és mindenki fél. Nem tudom, s egyikünk sem tudja, hogy a birtokunkban lévő értékek vajon reálisak ma-radnak-e a jövő hónapban vagy sem.” (Charles Schwab, az USA egyik leggazdagabb nagytőkése)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1929 1930 1931 1932 1933 1934

USA Németo. Franciao. Nagy-Britannia

A munkanélküliség alakulása százalékban Razvoj nezaposlenosti u postotcima



………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

USA: SAD Németo.: Njemačka Franciao. Francuska Nagy Britannia: Velika Britanija

túltermelési válság: kriza hiperprodukcije állami megrendelés: državne narudžbe a piac bővülése: proširenje tržišta új munkahelyek: nova radna mjesta fellendülés: polet/razvoj



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




17. Zadatak je u svezi s Madžarima u doba doseljenja. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja prezentirajte uzroke vojnih uspjeha pustolovnih pohoda Madžara! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Madžarski borci i njihova oprema (rekonstrukcija)



18. Zadatak je u svezi s vladavinom erdeljskog kneza Gábora Bethlena. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite vanjskopolitička i unutarnjopolitička nastojanja Gábora Bethlena! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Moja žudnja i moj savjet mojoj domovini su sljedeći: dok se drukčije ne može, makar i pretrpljenim štetama, nagodbu s turskim narodom treba održati, ne se udaljiti od njih već na sve moguće načine udovoljavati njihovoj volji. Iza leđa [turskog] cara pak treba pronaći po jednog ili dvojicu vođa ili među bliskim agama sebi priskrbiti prave zaštitnike s kojima će sva dobra i pogibeljna stanja prebroditi, opasne namjere na vrijeme preduhitriti jer koplje kojem se nadaš manje ranjava, od lijepe riječi glava rijetko boli.“ (Oporuka Gábora Bethlena, 1629.) „Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzettel való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon a kedvét keressék. [Török] császár háta megett legfeljebb egy- két vezért, vagy belső agák közül magoknak igaz pártfogókat keressenek, kik által minden jó és veszedelmes állapotoknak végére mehessenek, a gonosz szándékot idejében megelőzhessék, mert az előre látott gerely kevésbé sebez, a szép szónak nem szokott a feje betörni.” (Bethlen Gábor végrendelete; 1629)

„Ako Moravcima [Česima] ustreba pomoć Vaša milost neka okrene ravno tamo i stane pored njih, kako je Vaša milost u svezi s pomoći meni na znanje dala i ja ću pohitati njima ravno za Vama […].“ (Pismo Gábora Bethlena Imri Thurzóu, 1619.) „Ha a morvaiaknak [cseheknek] kévántatik az segítség, kegyelmed egyenesen arra forduljon, és melléjek menjen, nekem sietséggel értésemre adván kegyelmed, egyenesen én is az kegyelmed nyomán sietek hozzájuk […].” (Bethlen Gábor levele Thurzó Imréhez; 1619) „Rad rudnika soli, zlata, srebra, žive i bakra je dobro uredio, te je za njihov dobar rad u njima učene majstore iz daleka i velikim troškom doveo […]. U zemlju je iz stranih zemalja o velikom trošku dopremio svakakvih majstora, učene ljude, zidare, iz Ugarske je od kršćana [anabaptista] gotovo dvjesto dobrih majstora doveo […]. Ali prije svega se […] velikim marom trudio u domovini škole sagraditi, u njima

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




lijepim znanostima đake podučavati, na belgijskim i engleskim akademijama učene mlade velikim troškom neprestano slati i podučavati.“ (János Szilárdi, 1662.) „A sóaknák, arany- ezüst- higany és rézbányáknak míveltetéseket jó helyben állíttatta, és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, tudós fundálókat, kőmíveseket behozat vala, Magyarországból az új keresztények közül [anabaptisták] majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket […]. De mindenekelőtt […] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák széptudományokat taníttatni, az belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni.” (Szalárdi János; 1662) „Nakon što je Gábora Bethlen nad Erdeljom vlast osvojio, mislio je da za održavanje svoje vlast tri stvari iznad svega mora učiniti. Prije svega je dužan hvalom pridobiti naklonost nepobjedivog turskog cara, zatim kod cara Matije, vladara kršćanskog svijeta na čijem su ga dvoru objedama zasuli – položiti račune o svom knezovanju i svojim djelima. Na koncu, uvjerivši dušu naroda […] svoje zemlje […] ruševine svoje domovine dovesti u ranije stanje i procvjetati.“ (Gáspár Bojti Veres: O onim stvarima velikog Gábora Bethlena, 1624.) „Miután Bethlen Gábor az Erdély feletti uralmat elnyerte, úgy gondolta, hogy a feje-delemség megtartására felettébb szükséges, hogy három dolgot megtegyen. Min-denekelőtt a győzhetetlen török császár tetszését köteles hálával megnyerni. Azután Mátyás császárnál, a keresztény világ uralkodójánál, kinek udvaránál maró rágal-makkal halmozták el, tettéről és fejedelemségéről számot adni. Végül országa népé-nek lelkét […] meggyőzve […] a hazának rút romladékait az előbbi épségbe helyre-hozzák és felvirágoztassák.” (Bojti Veres Gáspár: A nagy Bethlen Gábor viselt dolgairól; 1624) ..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



19. Zadatak je u svezi s dobom dualizma. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite formiranje načina života i mentaliteta srednjeg posjedničkog plemstva u desetljećima nakon Nagodbe! Otkrijte i uzroke promjena! „[…] iza svoji zatvorenih visokih vrata se još uvijek smatra malim kraljem, zamišlja slavnu prošlost svojih brkatih predaka ili makar prošla vremena tlake i dugog podvoza, i velikim bolom vidi unaprijed propadanje sjaja imena svoga naroda […], drži suludim svaku novinu. Drži sramotnom […] svako trgovanje, svaki industrijski posao te ga je strah kada bi se upleo u takvo nešto da bi se i preci okretali u grobovima.“ (Lajos Mocsáry: Društveni život Madžara) „[…] bezárt magas kapuja mögött magát most is kis királynak véli, elgondolja dicső bajszos ősei sorát, vagy legalább a robot és hosszú fuvar lehunyt idejét, s mély fájdalommal látja előre nemzetségi neve fényének hanyatlását […], bolondságnak tart minden újítást. Szégyennek […] tart minden kereskedést, minden ipari üzletet, s attól tart, ha ilyenbe keverednék, ősei megfordulnának sírjokban.” (Mocsáry Lajos: Magyar társasélet)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih


Džentrijska braća



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




20. Zadatak je u svezi s međunarodnim okolnostima Madžarske oslobodilačke borbe 1848.-49. godine. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite u kojoj su mjeri ruska i engleska nastojanja za vlast doprinijela neuspjehu madžarske vanjske politike i porazu oslobodilačke borbe! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Ugarska se zajedno sa zakonski pripojenim Erdeljom i svim njenim dijelovima i pokrajinama proglašava europskom zemljom slobodnog, neovisnog i samostalnog statusa.“ (Proglas o neovisnosti) „Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és a hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben, szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik.” (Függetlenségi Nyilatkozat) „[…] u našoj Monarhiji osiguravanje od velike većine žarko željenog mira nije samo naša obveza, nije samo nepokolebiva namjera nego je zadaća i poziv svake vlade da mir i sreću naroda koje im je Božja providnost povjerila obrani od zajedničkih neprijatelja. Oduševljeni takvim osjećajima, a radi savladavanja zajedničkog neprijatelja se udružio s nama u savez uzvišeni i milostivi ruski car. Njegova se vojska na našu želju i s nama u savršenom suglasju pojavljuje u Ugarskoj.“ (Izjava Franje Josipa, 12. svibnja 1849.) „[…] Monarchiánknak a nagy többség által forrón óhajtott békét biztosítani nemcsak a mi kötelességünk és rendületlen szándékunk, hanem feladata minden kormánynak, mely a gondviselés által reá bízott népek nyugalmát és boldogságát a béke és rend ezen egyetemes ellenségei ellen védeni hivatva van. Ily érzelmektől lelkesülve egyesült velünk fenséges szövetséges társunk, orosz cár ő Felsége a közös ellenség legyőzésére. Az ő hadi seregei a mi kívánságunkra és velünk tökéletes egyetértésben jelennek meg Magyarországon.” (Ferenc József nyilatkozata, 1849. május 12.) „[…] britanska Vlada Ugarsku poznaje samo kao jednu od dijelova Austrijskog Carstva pa stoga ukoliko bi [madžarski] poslanici imali što priopćiti engleskoj Vladi […] to mogu učiniti samo preko predstavnika austrijskog cara, Baruna Kollera.“ (Palmerston, ministar vanjskih poslova Engleske, studeni 1848.) „[…] a brit kormány csak úgy ismeri Magyarországot, mint az osztrák birodalom egyik alkatrészét, s annálfogva, ha a [magyar] küldötteknek valami közölnivalója lenne az angol kormánnyal […] az csak az osztrák császár képviselője, báró Koller által történhetik meg.” (Palmerston, Anglia külügyminisztere; 1848 novemberében) „Znao sam da me Lord Palmerston ne može službeno primiti […]. [Lord] se sa simpatijama izjasnio u odnosu na madžarsku stvar te osudio austrijski politički proces protiv nas, ali je ipak napomenuo da je Austrija jedna takva sila koju bi trebalo izmisliti da je nema zarad prirodnog savezništva Engleske na istoku; stoga nam je preporučio dogovor – jer u europskom okviru nema mjesta za male zemlje jer to mjesto zauzima Austrija.“ (Ferenc Pulszky: Moj život i moje doba)



„Tudtam, hogy Lord Palmerston hivatalosan nem fogadhat […]. [A Lord] rokon-szenvileg nyilatkozott a magyar ügy iránt, s kárhoztatta az osztrák politika eljárását velünk szemben, de mégis megjegyezte, hogy Ausztria oly hatalom, melyet fel kellene találni, ha nem léteznék már, mint európai szükségességet s Angolországnak természetes szövetségesét keleten; tanácsolta tehát, hogy egyezkedjünk ki, mert az európai politika keretébe nem illenek bele kis államok azon a helyen, melyet Ausztria foglal el.” (Pulszky Ferenc: Életem és korom)

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

21. Zadatak je u svezi s madžarskom kulturnom politikom između dvaju svjetskih ratova. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite načelnu i materijalnu pozadinu mađarske kulturne politike, posebnim osvrtom na politiku sporta! „Madžarsku domovinu danas može u prvom redu održati i učiniti ponovno velikom ne mač već kultura. […] oružjem duha i obrazovanja treba braniti našu domovinu i tim sredstvima moramo opet i nanovo dokazati narodima svijeta da su Madžari i u drugom tisućljeću svoga postojanja punog patnje i dalje jaki i sposobni za život te da je velika povijesna nepravda dirati u njih.“ (Kunó Klebelsberg, 1921.) „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét naggyá. […] a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt,

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg Kunó; 1921) „A magyar ifjúság megszervezése, fegyelmezett, egészséges életre nevelése volt a leventemozgalom fő célja. S a sport jóformán csak azért kapcsolódott bele, mert a sport az a csodaszer, amivel minden ifjút erőszak és büntetés nélkül is meg lehet a mozgalom céljainak nyerni.“ (Klebelsberg Kunó; 1927) „Glavni cilj leventskog pokreta je bio organiziranje i odgoj mladih na disciplinu i zdrav život. Sport je praktički bio uključen u to jer je predstavljao ono čudotvorno sredstvo kojim se svaki pripadnik mladeži bez nasilja i kažnjavanja mogao pridobiti za ciljeve pokreta. (Kunó Klebelsberg, 1927.)

Rezultati Madžarske na olimpijskim igrama Godina

olimpijade Zlato Srebro Bronca

1924. 2 4 4 1928. 5 5 – 1932. 6 5 5 1936. 10 1 5

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



22. Zadatak je u svezi s migracijama naroda u Madžaraskoj nakon Drugog svjetskog rata. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite migracije naroda u Madžarskoj nakon Drugog svjetskog rata! Svojim odgovorom obuhvatite i promjene koje su uslijedile glede etničkih odnosa, odnosno i njihov utjecaj na društvo i gospodarstvo! „Dužan je iseliti u Njemačku onaj državljanin Madžarske koji se na posljednjem popisu pučanstva izjasnio kao pripadnik njemačke narodnosti ili mu je materinski jezik njemački ili je svoje madžarizirano ime vratio na ime koje zvuči kao njemačko, nadalje onaj koji je bio član Volksbunda ili koje njemačke oružane formacije (SS). […] Od dana stupanja na snagu ove uredbe svaka pokretna i nepokretna imovina osobe koja je dužna iseliti […] ima se smatrati sekvestiranom. […] Sekvestiranu imovinu treba unijeti u inventuru. […] Ministar unutarnjih poslova će ustanoviti što od svoje pokretne imovine osoba koja je dužna iseliti smije ponijeti sa sobom.“ (Uredba Vlade o iseljenju Nijemaca iz Madžarske u Njemačku, 1945.) „Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó nép-számlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. […] Az áttelepülésre kötelezett személyeknek […] minden ingatlan és ingó vagyonát a jelen rendelet hatálybalépése napjától kezdődően zár alá vettnek kell tekinteni. […] A zár alá vett vagyont leltározni kell. […] Azt, hogy az áttelepülésre kötelezett mi-lyen ingóságokat vihet magával, a belügyminiszter állapítja meg.” (Kormányrendelet a magyarországi német lakosság áttelepítéséről Németországba; 1945) „Članak I. Svaka osoba slovačke i češke narodnosti koja ima stalno prebivalište u Madžarskoj koja po dolje navedenim uvjetima iskaže namjeru o preseljenju u Čehoslovačku, bit će preseljena bez toga da će to madžarska Vlada sprečavati. Članak V. U omjeru s brojem preseljenih osoba slovačke i češke narodnosti koje imaju stalno prebivalište u Madžarskoj, iz Republike Čehoslovačke će biti preseljene u Madžarsku one osobe njemačke i madžarske narodnosti sa stalnim prebivalištem u Čehoslovačkoj koje su u skladu s Uredbom predsjednika Republike Čehoslovačke o rješavanju čehoslovačkog državljanstva izdane 2. studenog 1945. godine izgubile čehoslovačko državljanstvo [praktički svatko tko se deklarirao kao Madžar].

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




Članak VI. Osobe koje budu preseljene imat će sve mogućnosti da svu svoju pokretnu imovinu ponesu sa sobom. […] Članak VII. Pravo vlasništva nad nekretninom osoba koje budu preseljene prelazi na državu koju su napustili. […] Ne postoji pravo na obeštećenje za dio nekretnina koje prelaze 50 hektara.“ (Madžarsko-čehoslovački ugovor o zamjeni stanovništva, 1946.) „I. cikk. Minden, Magyarországon állandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzeti-ségű személy, aki az alább meghatározott feltételek mellett a Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a magyar kormány ezt megakadályozná. […] V. cikk. A Magyarországról Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő arányban olyan Csehszlovákiában állandó lakhellyel bíró magyar nemzetisé-gű személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnö-kének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették [gyakorlatilag mindenkit, aki korábban magyarnak vallotta magát]. VI. cikk. Az áttelepített személyeknek minden lehetőségük meg lesz arra, hogy minden ingóságukat magukkal vihessék. […] VII. cikk. Az áttelepített személyek ingatlanára vonatkozó tulajdonjog átszáll arra az államra, amelyet elhagytak. […] Nem jár kártérítés az ingatlanok 50 hektárt meghala-dó része után.” (Magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény; 1946)

Migracije naroda u Madžarskoj 1944.-1949. Narodnost otkuda - kamo Procijenjeni

broj Madžari Iz Čehoslovačke u Madžarsku 120000

Iz Rumunjske u Madžarsku 280000 Iz Jugoslavije u Madžarsku 40000

Slovaci Iz Madžarske u Čehoslovačku 60000 Nijemci Iz Madžarske u Njemačku 200000

(Ignác Romsics: Povijest Madžarske u XX. stoljeću)

Nekoliko podataka iz inventure o pokretninama iseljenih Nijemaca (otpr. 110 000 osoba) do kolovoza 1946.

Imenovanje predmeta, pogona iz inventure Količina (kom.) Traktor 134 Vršilica 350 Sijačica 1599 Stroj za šivanje 6010 Bicikl 1458 Manji pogoni (pecara, mlin, sodara, kino) 146

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova I.

Jednostavni, kratki zadaci

Ukupno 44

I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

II. Tekstualni

zadaci s razlaganjem

13. Reformacija 7 14. Jakobinska diktatura 16 15. Politika kolonizacije krajem XIX. stoljeća 7 16. Svjetska ekonomska kriza 16 17. Pustolovni pohodi 7 18. Vladavina Gábora Bethlena 16 19. Srednje posjedničko plemstvo 7 20. Međunarodne okolnosti Revolucije i oslobodilačke borbe 1848./49. 16 21. Kulturna politika između dvaju svjetskih ratova 7 22. Migracije u Madžarskoj 16

Ukupno 46

II. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

I. + II. Broj bodova pismenog dijela ispita

90

Datum: ............................................... Profesor koji je ispravio

radnju __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova

zaokružen na cijele brojeve /elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program/ programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci/ Egyszerű, rövid feladatok

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem/ Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju / javító tanár

Bilježnik/jegyző

Datum/Dátum: .................................... Datum/Dátum: ............................

tÖrtÉnelem horvÁt...

Documents