tÖrtÉnelem horvÁt...

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 1712

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2017. május 10. 8:00

Időtartam: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

• 2

01

7.

má

jus

10

.

Történelem horvát nyelven középszint

1712 írásbeli vizsga 2 / 28 2017. május 10.

Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima izražavati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju označeno točkicama! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pažljivo pročitajte zadatke! • Pažljivo slijedite upute testa!

• Zapamtite od koliko se dijelova sastoje zadaci i riješite sve njih!

• Proučite izvore vezane uz zadatke (slika, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! • Pri rješavanju svakoga zadatka možete koristiti dozvoljena pomagala: zemljovide

srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Pazite da se imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu vrednovati samo u slučaju da su ispravno napisani, sukladno pravopisu!

Prijedlozi za izradu zadataka detaljnog tekstualnog razlaganja:

1. Smjestite u vrijeme i prostor u zadatku naznačen problem! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjena, proizvodnja) odnosno pojmove u svezi s navedenim razdobljem (npr. kmet tvrđave, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se određeni problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije informacije, zaključke prikupljene iz izvora! 5. Otkrijte događaje koji su prethodili problemu, te uzroke i posljedice problema! 6. U izradu ugradite svoje samostalne spoznaje, svoju točku gledišta, vlastito mišljenje! 7. Ako je potrebno napravite skicu ili koncept! 8. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 9. Uredite svoj tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka, • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima, • uređenost, logičnost, jezična pravilnost i pravopis odgovora.

Želimo vam uspješan rad!



Név: ........................................................... osztály:......

I. ZADACI, KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM JEDNOSTAVNIH, KRATKIH

ODGOVORA

1. Zadatak je vezan uz grčku kulturu staroga vijeka. Utvrdite da od slijedećih slika kipova i zgrada/kompleksa zgrada koje dvije se mogu povezati s klasičnom, a koje dvije s helenističkom kulturom! Upišite slovni znak slika u odgovarajuće četverokute! Dvije slike ne mogu se povezati s niti jednim razdobljem! (Po elementu 1 bod) Klasično doba: Helenističko doba:

A) Aleksandrijski svjetionik B) Kolosej C) Atenska akropola

D) Pisar E) Bacač diska F) Laokontova skupina

4 boda



Név: ........................................................... osztály:......

2. Zadatak je vezan uz gradove srednjeg vijeka. Povežite tvrdnje o srednjevjekovnim gradovima s izvorima u kojima se govori o istima! Upišite slovni znak izvora u odgovarajući red tabele! Dva izvora će izostati. (Po elementu 1 bod) A) „Szintén megengedjük és megígérjük, hogy […] szabadon, minden illetékünk és vámunk nélkül örökösen keresztülvihetik minden árujukat és keresztülutazhatnak egész hatalmunkon és hercegségünkön […].” (Krakkó város alapítóleveléből, 1257) A) „Također dopuštamo i obećavamo da […] slobodno, bez bilo kakvih naših pristojbi i carina vječno mogu prevoziti svu svoju robu i da mogu proputovati kroz čitavu našu kneževinu […]“ (Iz osnivačke povelje grada Krakova, 1257) B) „Tudniillik […] mind a külföldi kereskedőnek, az ő összes és bármilyen árucikkeit, eladásra és elcserélésre szánt holmiját, mind lefelé jövén, mind felfelé menvén, a budai polgárok körében kellett leraknia, és a lerakottakat ott eladnia és elcserélnie […].” (Zsigmond városi törvényei, 1405) B) „Naime […] svi inozemni trgovci, svu i bilo koju svoju robu i dobra za prodaju ili razmjenu, bilo dolazeći prema dolje, bilo idući prema gore, morali su istovariti i ponuditi budimskim građanima, a istovarenu robu tamo prodati i razmijeniti […]“ (Žigmundovi zakoni o gradovima, 1405) C) „Ha egy férfi vagy nő Bréma városában […] egy évet és egy napot háborítatlanul eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” (I. Frigyes kiváltságlevele Bréma részére, 1164) C) „Ako je jedan muškarac ili žena u gradu Bremenu […] proveo neometano jednu godinu i jedan dan, onomu koji bi nakon toga htio oduzeti njegovu/njenu slobodu, zapovijeda se šutnja.“ (povelja privilegija za Bremen od Fridrika I.) D) „…ha a gonosz elkövető elfogható lesz a város területén – az elöljáró és a tanácsbeliek ítélete szerint toroltassék meg tette.” (Fülöp Ágost kiváltságlevele, 1182) D) „… kad bi se opaki počinitelj mogao uhititi na području grada – neka se prema presudi načelnika i članova vijeća kazni njegovo djelo.“ (povelja privilegija Filipa II. Augusta, 1182) E) „Sok kiváltságos várost látunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában semmi részük sincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van.” (Philippe de Beaumanoir jogszokásgyűjteményéből, XIII. sz.) E) „Vidjeli smo mnoge gradove s privilegijama gdje siromašni i obični građani nemaju nikakva utjecaja u upravljanju gradom. Naime, to je potpuno u rukama bogataša.“ (iz zbirke pravnih običaja Philippe de Beaumanoira, XIII. stoljeće)



Név: ........................................................... osztály:......

Tvrdnje Slovni znak

izvora a) Trgovci koji su proputovali kroz grad, stigavši u njega morali su prodavati svoju robu.

b) Gradski zrak oslobađa, useljenik se oslobađa pravne nadležnosti vlastelina.

c) Građanin je bio slobodna osoba, njemu je na prvom stupnju mogao suditi gradski sud.

3 boda

3. Zadatak je vezan uz gospodarske reforme Karla (Roberta) I. Riješite zadatke pomoću prikaza i vlastitih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

Bányabér Najam za rudnik Birtokos Zemljoposjednik Király Kralj Nemesfém-monopólium Monopol za dragocjene metale Vert pénz (a királyi nemesfém-monopólium okán beszolgáltatott nemesfém 50 %-a)

Kovani novac (50 % dragocjenog metala utjeranog povodom kraljevog monopola za dragocjene metale)

Kibányászott nemesfém a bányapolgároktól Iskopani dragocjeni metal od rudarskih građana a) Koliko postotaka iskopanog dragocjenog metala je postalo kraljev prihod? Zaokružite redni broj pravilnog odgovora! 1. 90% 2. 6-7% 3. 51-52% b) Napišite zašto je nova regulativa najma za rudnik poticala iskopavanje! ……………………………………………………………………………………………… c) Navedite ime novoga zlatnog novca uvođenje kojega je omogućio monopol za dragocjene metale! ……………………………………



Név: ........................................................... osztály:......

d) Zaokružite među navedenima redni broj definicije portalnog poreza! 1. Portalni porez je porez u vojne svrhe koji povremeno izglasuje sabor. 2. Portalni porez je porez kojemu je svrha bila nadoknaditi izostale prihode – stečene putem

godišnje zamjene novca -, a plaćali su ga kralju kmetovi. 3. Portalni porez je porez, koji nadoknađuje izostali dio najma za rudnik, drugim nazivom

urbura. 4. Zadatak je vezan uz prosvjetiteljstvo. Povežite pojmove vezane uz prosvjetiteljstvo s ulomcima iz djela Montesquieu-a „O duhu zakona“! Upišite u odgovarajuće polje tabele redni broj pojma, koji je neposredno vezan uz sadržaj citata! Jedan pojam će izostati. (Po elementu 1 bod)

Pojmovi: 1. zastupnički sustav 2. odgovorna vlada 3. dvodomno zakonodavstvo 4. ljudska prava 5. izborno pravo vezano uz materijalni uvjet (cenzus)

Citati Redni broj

pojma a) „Minden állampolgárt meg kell, hogy illessen az a jog, hogy szavazhasson […], kivéve azokat, akik annyira alacsony helyzetben vannak, hogy úgy tekintendők, mint akiknek nincs szabad akaratuk.”

„Svakom državljaninu treba pripadati pravo da može glasovati […] osim onima, koji su u tako niskom položaju da ih treba smatrati kao da nemaju slobodnu volju.“

b) „A törvényhozó hatalomnak joga van, és lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy megvizsgálja, miként hajtják végre az általa hozott törvényeket.”

„Zakonodavna vlast ima pravo i treba da ima mogućnost provjeravati kako se izvršavaju zakoni, koje je donijela.“

c) „A nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.”

„Zakonodavna vlast treba pripadati cijelom narodu. S obzirom da se to ne može sprovesti u velikim državama, a i u malim državama ide uz mnogo nedostataka, narod mora preko svojih zastupnika činiti sve ono što sam ne može napraviti.“

4 boda



Név: ........................................................... osztály:......

d) „Vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül […]. [Ők] olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani.”

„Ima takvih, koji se po rođenju, bogatstvu ili položaju razlikuju od drugih […]. [Oni] sastavljaju takvo tijelo, koje ima pravo zaustaviti inicijative naroda.“

4 boda

5. Zadatak je vezan uz bitku kod Mohača. Pronađite na slici nabrajane vojne jedinice! Upišite u tabelu slovni znak odgovarajuće vojne jedinice ispod rednoga broja detalja sa slike! Jedan slovni znak će izostati. (Po elementu 1 bod)

A) spahije B) kršćansko pješaštvo C) mađarsko topništvo D) mađarska oklopna konjica E) tursko topništvo F) janjičari

Redni broj detalja sa slike 1. 2. 3. 4. 5.

Slovni znak vojnih jedinica

5 bodova



Név: ........................................................... osztály:......

6. Zadatak je vezan uz ideje XIX. stoljeća. Riješite zadatke pomoću izvora i vlastitih spoznaja! (Po elementu 1 bod) A) „Egyetlen nemzet sem adhat magának szabadságot, ha azzal nem rendelkezik már eleve. Mikor kezd magára eszmélni, a törvények már készen állnak. […] Ha egyes emberek áthágják e határt [törvényeket] merész reformjaikkal, a nemzet azt is elveszíti, ami eddig részéül jutott, s mégsem éri el, amit kíván. Ebből következik, hogy csak igen ritkán szabad újítani, s mindig mértékkel és igen óvatosan. […] A szabadság bizonyos értelemben mindig a királyok adománya volt, hiszen minden nemzetet a királyok alkottak. […] Emberek ilyen-olyan gyülekezete nem alkothat nemzetet. […] Igen nagy hiba, ha azt képzeljük, hogy a nép veszítene valamit a monarchia visszaállításával: a nép ugyanis pusztán elvben nyert az általános felfordulással.” (Joseph-Marie de Maistre: Gondolatok Franciaországról, 1796) A) „Niti jedan narod ne može sebi darovati slobodu, ako ju već ionako ne posjeduje. Kada počinje razvijati svijest o sebi, zakoni su već gotovi. […] Ako pojedinci krše te granice [zakone] svojim hrabrim reformama, nacija će izgubiti i ono što je već stekla, a ipak neće postići ono što želi. Iz toga proizlazi da se samo jako rijetko smije reformirati, a uvijek umjereno i jako oprezno. […] Sloboda je u nekom smislu uvijek bila dar kraljeva s obzirom da su svaku naciju stvorili kraljevi. […] Kojekakva skupina ljudi ne može stvoriti naciju. […] Dosta je velika greška, ako mislimo da bi narod bilo što gubio vraćanjem monarhije: narod je naime samo u principu nešto dobio općim neredom.“ (Joseph-Marie de Maistre: Misli o Francuskoj, 1796) B) „A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni, vagy gátolni ezt célzó erőfeszítéseiket. Saját testi, lelki vagy szellemi egészségének mindenki maga a legjobb őrzője. Az emberiség többet nyer, ha eltűri, hogy mindenki úgy él, ahogy neki tetszik, mintha arra kényszerítik egymást, hogy úgy éljenek, ahogy a többieknek tetszik.” (John Stuart Mill: A szabadságról, 1859) B) „Jedina je vrsta slobode, koja zaslužuje ovaj naziv, kad se možemo truditi za vlastito dobro na vlastiti način, sve dok u istome ne sprečavamo ostale i ne onemogućujemo njihove napore za isto. Svatko je najbolji čuvar vlastitog tjelesnog, duševnog ili duhovnog zdravlja. Čovječanstvo će više dobiti, ako će trpjeti da svatko živi tako kako se njemu sviđa, nego da jedni druge natjeraju da žive tako kako se ostalima sviđa.“ (John Stuart Mill: O slobodi, 1859) a) Navedite kojoj ideji XIX. stoljeća pripadaju misli koje se pojavljuju u navedena dva izvora! Izvor pod znakom A): …………………………….. Izvor pod znakom B): ……………………………... b) Navedite na koji lanac povijesnih događaja upućuje izraz „opći nered“ u izvoru A)!

……………………………………..



Név: ........................................................... osztály:......

c) Izaberite koja je tvrdnja istinita od slijedećih za izvor B)! Zaokružite redni broj pravilne tvrdnje! 1. Jedina je granica slobode sloboda drugoga čovjeka. 2. Čovjek zloupotrebljuje slobodu stečenu rođenjem. 3. Sloboda se dobije od više vlasti.

4 boda

7. Zadatak je vezan uz gospodarstvo Ugarske u doba dualizma. Odlučite da podaci iz kojega izvora pokazuju posljedicu tvrdnji vezanih uz proizvodnju pšenice i trgovinu pšenicom u Ugarskoj! Stavite znak X u odgovarajući stupac tabele! U jedan red može se staviti samo jedan znak X, ali u jednom stupcu može se navesti više njih. (Po elementu 1 bod)

A) B)

Proizvodnja pšenice u Ugarskoj u razdoblju između 1876. i 1890.

godine Razdoblje Količina

(milijuna tona) 1876–1880 2,1 1881–1885 2,9 1886–1890 3,5

Razmjer izvoza pšenice u Austriju unutar ukupnog izvoza pšenice iz

Ugarske u razdoblju između 1887 i 1901

Razdoblje Izvoz (1882 = 100%)

1887–1891 73,9 1892–1896 91,8 1897–1901 98,0

C)

Izvoz pšenice iz Ugarske u razdoblju između 1887 i 1901

Razdoblje Izvoz (1882 = 100%)

1887–1891 127,4 1892–1896 105,5 1897–1901 78,6

D)

Prosječan prinos pšenice u nekim zemljama početkom XX. stoljeća Zemlja Prosječan prinos

(kvintal / hektar) Belgija 25,3 Njemačka 24,1 Austrija 13,7 Ugarska 13,2 Francuska 13,1

Tvrdnje A) B) C) D) a) Zbog poleta mlinarske industrije pšenica se sve više izvozila u obrađenom obliku.

b) Zbog reguliranja rijeka porastao je razmjer obrađenih područja.

c) Zbog promjene prehrambenih običaja pšenica je sve više nadmašila ostale žitarice.

d) Carinska politika europskih zemalja i pojavljivanje jeftine američke pšenice ograničavali su mogućnosti izvoza izvan Monarhije.

4 boda



Név: ........................................................... osztály:......

8. Zadatak je vezan uz holokaust. Odlučite na osnovi izvora i vlastitih spoznaja koja je tvrdnja istinita! Zaokružite redni broj istinitih tvrdnji! Zaokružite redni broj jedne tvrdnje u svakom dijelu zadatka! (Po elementu 1 bod) „De máris híre járt, a bőröndök, csomagok itt maradnak. Később – magyarázták, fordították s adták körülöttem szájról szájra – mindenki visszakapja, magától értetődően, a tulajdonát, előbb azonban a tárgyakra fertőtlenítés, miránk viszont fürdő vár […]. Akkor értek aztán közelebb hozzám a nyüzsgésben, s pillantottam meg végre én is az itteni embereket. […] a gonosztevők csíkos gúnyájában, kopaszra nyírt fejével, kerek sapkájában. […] Mindegyikük mellén, a fegyenceknél szokásos számon kívül még egy sárga háromszöget is ott láttam, […] Amikor minket, fiúkat is észrevettek, úgy láttam, egész izgalomba jöttek. […] a korunkra lettek egyszerre mind igen kíváncsiak. Mondtuk: – Tizennégy, tizenöt –; ki mennyi volt. Rögtön igen tiltakoztak, kezükkel, fejükkel, egész testükkel: – Tizenhat – suttogták mindenfelől –, tizenhat. – Csodálkoztam, s egyiküket meg is kérdeztem: – Miért? – Akarok-e dolgozni, kérdezte erre ő, árkos-vonásos szemének valahogy üres tekintetét egészen az enyémbe vájva. Mondtam neki, természetesen, hisz utóvégre is ezért jöttem […]. Mindenki dolgozik, senki sem fáradt, senki sem beteg. – ennyit tudtam még meg tőlük, éspedig az alatt a két, tán nem is egész kerek perc alatt, amíg a tolongásban a helyemről a kocsiajtóig értem, s ott nagyot ugrottam végre, ki a napfénybe, a szabad levegőre.” (Kertész Imre: Sorstalanság) „Međutim, odmah su se proširile vijesti da će prtljaga i paketi ostati ovdje. Kasnije – objašnjavali su i prevodili, pa su govorili jedni drugima oko mene – svatko će dobiti svoje stvari, razumije se po sebi, ali će prvo ići stvari na dezinficiranje, a mi na kupanje […]. Onda su nam se u komešanju približili, pa sam i ja konačno opazio ovdašnje ljude. […] nosili su prugastu odjeću zločinaca, obrijanih glava, s okruglim kapicama. […] Vidio sam im na prsima pored uobičajenog broja zatvorenika i žuti trokut, […] Kada su i nas dječake primijetili, kako sam vidio, sasvim su se uzbudili. […] odmah su svi postali vrlo znatiželjni i pitali su za našu životnu dob. Rekli smo: - Četrnaest, petnaest -; tko je koliko imao. Odmah su se jako protivili, rukama, glavom, čitavim tijelom: - Šesnaest – šaputali sa svih strana -, šesnaest. – Začudio sam se i jednoga od njih upitao: - Zašto? – Hoćete li raditi, pitao je on, buljeći ravno u mene praznoga pogleda, udubljenih očiju. Rekao sam mu, naravno da hoću, na kraju krajeva zato sam i došao […] Svi rade, nitko nije umoran, nitko nije bolestan – toliko sam još od njih saznao, i to sve u one dvije, možda i ne cijele minute, dok sam u gužvi od svoga mjesta stigao do vrata vagona, pa sam odatle konačno skočio van, na sunce, na slobodan zrak.“ (Imre Kertész: Sorstalanság) a) 1. Tekst opisuje trenutak kada se pripovjedač i njegovi drugovi deportiraju iz rodnoga

kraja. 2. Tekst opisuje trenutak kada pripovjedač i njegovi drugovi pristižu u koncentracijski

logor. 3. Tekst opisuje trenutak kada pripovjedača i njegove drugove tjeraju u plinsku komoru.



Név: ........................................................... osztály:......

b) 1. U koncentracijskom logoru je razlikovni znak Židova bila žuta zvjezdica. 2. U koncentracijskom logoru je razlikovni znak Židova bila prugasta zatvorenička

odjeća. 3. U koncentracijskom logoru je razlikovni znak Židova bio žuti trokut.

c) 1. „Zatvorenici“ su rekli dječacima da lažu da imaju šesnaest godina, jer onda mogu

preuzeti njihov posao. 2. „Zatvorenici“ su rekli dječacima da lažu da imaju šesnaest godina, jer se onda smatraju

radno sposobnim odraslima i neće ih odmah ubiti. 3. „Zatvorenici“ su rekli dječacima da lažu da imaju manje od šesnaest godina, jer onda

ne moraju raditi. d) 1. Pripovjedač i drugovi stižu s uvjerenjem da će raditi. 2. Pripovjedač i drugovi točno znaju da su ih doveli na smaknuće. 3. Pripovjedač i drugovi se nadaju da će nakon umivanja biti spušteni na slobodu.

9. Zadatak je vezan uz vanjsku politiku Mađarske između dva svjetska rata. Riješite zadatke pomoću izvora i vlastitih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

„Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevíziót követeljük? [...] E kérdéssel foglalkozni [...] nem irredentizmus. Ennél tovább menő akciókat, kalandos vállalkozásokat és összeesküvéseket igenis lehetetlenné teszünk, de a magyar közönség szájára lakatot nem tehetünk. [...] Németország egy tartományt vesztett csupán, amelyben a németség számához képest kevés német van. [...] Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. [...] Németország lemondhatott egy tartományról, de mi fajunk egyharmadáról örök időre le nem mondhatunk.” (Bethlen István beszéde, 1928)

„Je li iredentizam ako mi tražimo reviziju mirovnog ugovora? […] Baviti se tim pitanjem […] nije iredentizam. Akcije koje bi išle dalje od toga, pustolovne pothvate i zavjere ćemo dapače onemogućiti, međutim, začepiti usta mađarskoj zajednici ne možemo. […] Njemačka je izgubila samo jednu pokrajinu u kojoj je, u odnosu na broj pripadnika njemačkog naroda, samo mali broj Nijemaca. […] Mi nismo izgubili pokrajine. Mi smo raskomadani. […] Njemačka se mogla odreći jedne pokrajine, ali mi se ne smijemo zauvijek odreći jedne trećine našega naroda.“ (Govor Istvána Bethlena, 1928) a) Što je smatrao Bethlen glavnim ciljem mađarske vanjske politike? Objasnite vlastitim riječima stručni izraz, koji je naveden u izvoru, a povezan je s tim ciljem! Nemojte opisati taj stručni izraz, nego dajte njegovo objašnjenje!

.......................................................................................................................................................

4 boda



Név: ........................................................... osztály:......

b) Zaokružite redni broj onoga argumenta, koji nije naveden u citiranom dijelu izvora! 1. Tijekom određivanja mirovnih uvjeta nisu uzimali u obzir etničke odnose. 2. Mirovni uvjeti su u nepravedno velikoj mjeri kaznili Mađarsku. 3. Od strane mađarskog javnog mnijenja vrši se pritisak na vladu radi promjene mirovnih uvjeta. 4. Mađarska će vlada biti prisiljena popustiti se ekstremnim grupacijama, koje traže nasilnu promjenu mirovnih uvjeta. c) Zaokružite redni broj tvrdnje koja karakterizira pojam „iredentizam“! Ideja čiji pristaše...

1. … tražili su povrat povijesnog državnog područja. 2. … tražili su povrat teritorija s većinskim mađarskim stanovništvom. 3. … podržavali su povratak Habsburgovaca na mađarsko prijestolje. 4. … podržavali su pristupanje Mađarske u Ligu naroda. d) Zaokružite redni broj tabele u kojoj podaci pokazuju posljedicu trianonskog mirovnog ugovora, a koja je navedena u podvučenom dijelu izvora!

1. Udio država nasljednica Austro-

Ugarske Monarhije iz teritorija Ugarske (km²)

Trianonska Mađarska 92 963 Čehoslovačka 61 633 Rumunjska 103 093 Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca

20 551

Austrija 4 020 Italija 21 Poljska 589

2. Razmjer mađarskog stanovništva u

trianonskoj Mađarskoj i na Ugarskoj oduzetim područjima u državama

nasljednicama Austro-Ugarske Monarhije (%)

Trianonska Mađarska 88,3 Čehoslovačka 30,3 Rumunjska 31,6 Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca

30,3

Austrija 8,9 Italija 13,0 Poljska 1,0

3. Udio država nasljednica Austro-

Ugarske Monarhije iz stanovništva Ugarske (broj osoba)

Trianonska Mađarska 7 615 117 Čehoslovačka 3 517 568 Rumunjska 5 257 467 Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca

1 509 295

Austrija 291 615 Italija 49 806 Poljska 23 662

4. Podjela mađarskog naroda

među državama nasljednicama Austro-Ugarske Monarhije (%)

Trianonska Mađarska 67,5 Čehoslovačka 10,8 Rumunjska 16,7 Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca

4,6

Austrija 0,3 Italija 0,1

4 boda



Név: ........................................................... osztály:......

pravni propisi

10. Zadatak je vezan uz institucije Europske unije. Riješite zadatke pomoću izvora i vlastitih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

nacionalne vlade

predsjednici vlada / država

preporučuje članove

daje članove

daje članove

prihvaća preporučuje članove

prihvaća

preporučuje, izvršava

odobrava članove

bira članove G r a đ a n i E u r o p s k e u n i j e

Institucije Europske unije

a) Dolje možete pročitati ulomke iz teksta sporazuma o Europskoj uniji.. Zaokružite redni broj onoga ulomka, koji se odnosi na Europsku komisiju!

1. „Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.”

1. „Uz nadzor Suda Europske unije nadzire primjenu unijskoga prava. Izvršava proračun i upravlja programima“ 2. „Tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.”

2. „Članovi se biraju na pet godina, temeljem neposrednog i općeg biračkog prava, putem slobodnih i tajnih izbora.“ 3. „A tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.”

3. „Sastoji se od po jednoga zastupnika svake države članice na ministarskoj razini, koji u ime vlade od njega zastupane države članice može prihvaćati obveze i glasovati.“

4. „A Tanáccsal [a Miniszterek Tanácsával] közösen ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat.”

4. „Zajedno s Vijećem [Vijećem ministara] obavlja poslove zakonodavstva i proračuna.“

Vijeće ministara

Europsko vijeće

Europski parlament (751 zastupnik)

Europska komisija (1 povjerenik po članici)

Sud Europske unije



Név: ........................................................... osztály:......

b) Nazivi kojih dviju institucija Europske unije nedostaju iz slijedećeg ulomka izvora? Nadopunite tekst! Birajte od institucija navedenih na prikazu! „Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után a(z) ………………………………………….. (1.) minősített többséggel eljárva javaslatot tesz a(z) …………………………………………..(2.) -nak/-nek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan.”(Részlet az Európai Unióról szóló szerződésből) „Uzimajući u obzir europske parlamentarne izbore i nakon obavljanja ogovarajućih

pregovora ……. (1.) temeljem kvalificirane većine predlaže …… (2.) –u/i osobu

preporučenu za predsjednika Komisije.“ (Ulomak iz sporazuma o Europskoj uniji)

c) Koliko je povjerenika bilo u Europskoj komisiji 2015. godine? Zaokružite pravilni broj!

6 12 28 47

11. Zadatak je vezan uz gospodarsku povijest Mađarske poslije Drugoga svjetskog rata. (kompleksni zadatak) Riješite zadatke pomoću izvora i vlastitih spoznaja! (Po elementu 1 bod)

Plakat iz 1950-ih godina POLJOPRIVREDNA ZADRUGA JE PUT PREMA BOGATOM URODU I DOBROBITI

4 boda



Név: ........................................................... osztály:......

„Strka. – Oh, Bože, gdje ja radim u fušu svaki četvrtak navečer?“ (Karikatura iz 1970-ih godina)

Nestašica sira - Znate, u ovom tromjesečju godine proizvode samo rupe! Karikatura iz Kádárova razdoblja

Prosječni godišnji tempo rasta nacionalnog prihoda u Mađarskoj, 1950-1990 Planski ciklusi: 5 godišnji 3 godišnji

– Kako je lijepa vaša haljina, susjedo! - Da, muž mi je dobio materijal za nju na 1. majskom radnom natjecanju! Propagandna slika iz 1950-ih godina

3.

4.

5.



Név: ........................................................... osztály:......

Povežite tvrdnje s izvorima koji im najviše pripadaju! Upišite u redove tabele redni broj odgovarajućeg izvora! U jedan red upišite jedan redni broj, jedan izvor će izostati, a jedan će se dva puta upisivati! (Po elementu 1 bod)

Tvrdnje Redni broj izvora

a) Režim je nastojao poticati ljude da rade što više u svom službenom radnom vremenu.

b) Javno vlasništvo je postalo temeljem gospodarstva.

c) Ponuda robe bila je manja nego potražnja. d) Seljaštvo je zbog kolektivizacije izgubilo svoja zemljišta. e) U Kádárovom razdoblju mnogi su radili u fušu kako bi postigli relativnu dobrobit.

f) Navedite stručni izraz sustava – opisanog u izvorima – za upravljanje gospodarstvom toga razdoblja!

………………………………………………………………

g) Ustanovite pomoću izvora 4. u kojem je razdoblju krenuo novi gospodarski mehanizam! Zaokružite redni broj pravilnoga odgovora!

1. U razdoblju I. petogodišnjeg plana

2. U razdoblju III. petogodišnjeg plana

3. U razdoblju VI. petogodišnjeg plana h) Utvrdite da se na koje razdoblje od navedenih u izvoru 4. odnosi slijedeća tvrdnja! Zaokružite redni broj odgovarajućeg razdoblja!

Ovako je reagirao peštanski vic na sve sporiji rast gospodarstva: „Postojeći socijalizam ne funkcionira, a funkcionirajući ne postoji.“ 1. Na razdoblje II. petogodišnjeg plana

2. Na razdoblje III. petogodišnjeg plana

3. Na razdoblje VII. petogodišnjeg plana 12. Zadatak je vezan uz Cigane u Mađarskoj. Utvrdite pomoću izvora i vlastitih spoznaja, tko kako su reagirali na cigansko-mađarski miješani brak! Stavite znak X u odgovarajući stupac tabele! U svakom redu može se napisati samo jedan znak X. (Po elementima 0,5 bodova) „Mindkét fél családja ellenezte, sőt a magyar szülők kifejezetten tiltották a házasság létrejöttét. A fiatalok ennek ellenére ragaszkodtak ahhoz. A magyar menyasszony családja még a lakodalomba sem volt hajlandó elmenni, annyira kínosan érintette őket az eset. A későbbiek során valamelyest megbékéltek. A roma férfival házasságban élő magyar fiatalasszony felháborodva mesélte, hogy sógora (nővérének férje), aki férjével

8 bodova



Név: ........................................................... osztály:......

együtt vállal munkát a Dunántúlon, eltagadja a köztük lévő rokoni kapcsolatot, mert szégyelli, hogy a sógora cigány. A roma család is idegenkedve fogadta a beházasodó asszonyt és elvárta, hogy alkalmazkodjon szokásaikhoz, kulturális hagyományaikhoz. Jóllehet a helyi nem roma társadalom teljesen tisztában van vele, hogy egy másik faluból származó magyar nő került Csernelybe, az asszonyt férje családjához költözése miatt, a cigányok közé sorolja. Miután integrálódott roma családról van szó, a helyiekkel létrejövő kapcsolat konfliktusmentes és intenzív, ennek ellenére a falu romaként identifikálja a 2 gyermekes családanyát. Bár férje kifejezetten roma identitással rendelkezik, aki évekig a Cigány Kisebbségi Önkormányzatban is aktív szerepet töltött be, családja láthatólag asszimilációs szándékkal lép fel. Ezt látszik igazolni, hogy a férj lánytestvére is magyar házastársat választott, s Budapesten élő unokatestvérei is ezt a házasodási stratégiát követik. Nagyobb fiúgyermekük magyar lánynak udvarol s számára már a cigányként való azonosítás sértő. A törekvés ellenére a helyiek cigánynak tekintik a család minden tagját.” (Kotics József antropológus) „Obje su se obitelji protivile, a mađarski roditelji su izrazito zabranjivali brak. Međutim, mladi su se unatoč tome inzistirali na istom. Obitelj nevjeste Mađarice čak ni u svatove nije otišla, toliko im je taj slučaj bio neugodan. Poslije su se malo smirili. Mlada Mađarica, koja živi u braku s muškarcem Romom, s ljutnjom je pričala kako njezin šogor (muž njene starije sestre) koji radi zajedno s njenim mužem na Zadunavlju, niječe da su u rodbinskoj vezi, jer ga je sram da je njegov šogor Ciganin. I romska je obitelj s rezervom primala nevjestu i očekivala je od nje da se prilagodi njihovim običajima, kulturnim tradicijama. Premda je lokalno neromsko društvo potpuno svjesno da je došla u Csernely Mađarica iz nekog drugog sela, ipak ju iz razloga što živi kod muževe rodbine, svrstava među Cigane. S obzirom da se radi o integriranoj romskoj obitelji, njihovi odnosi s mještanima su beskonfliktni i intenzivni, ipak majku s dvoje djece selo smatra Romkinjom. Premda njezin muž ima izraziti romski identitet i godinama je bio aktivan u lokalnoj Ciganskoj manjinskoj samoupravi, njegova obitelj očito ima namjeru asimilacije. To potvrđuje da se i muževa sestra udala za Mađara i njegovi bratići, koji žive u Budimpešti također slijede tu bračnu strategiju. Njihov veći sin ima curu Mađaricu i njemu je već uvreda ako ga nazivaju Ciganinom. Bez obzira na njihov trud, mještani svakoga člana obitelji smatraju Ciganinom.“ (József Kotics, antropolog)

Tvrdnje Mađarska obitelj

Ciganska obitelj

Vanjski svijet

a) Roditelji su se u tolikoj mjeri protivili braku da ni u svatove nisu otišli.

b) Zanijekali su rodbinsku vezu. c) Obitelj je očekivala da se bračni drug prilagodi njihovim običajima i tradicijama.

d) Oba bračna druga smatrali su Ciganima. 2 boda



Név: ........................................................... osztály:......

II. ZADACI TEKSTUALNOG RAZLAGANJA

Pročitajte pažljivo!

Od slijedećih zadataka morate izraditi ukupno dva. Morate birati na osnovi slijedećih pravila: Mora se izraditi

jedan kratak zadatak u svezi sa svjetskom poviješću, jedan dugačak zadatak u svezi s mađarskom poviješću.

Kratki zadatak u svezi sa svjetskom poviješću i dugački zadatak iz mađarske povijesti mora se odnositi na različita razdoblja! (Razdoblja u tabeli razdvojena su duplom crtom.)

Pažljivo proučite zadatke!

Redni broj Razdoblja, teme Tip zadatka

Svjetska

povijest

13. Reformacija kratak

14. Druga industrijska revolucija kratak

Mađarska povijest

15. Kmetsko pitanje u reformno doba dugačak

16. Ciljevi 1956. i 23. listopada dugačak

Nakon što ste proučili zadatke zaokružite redni broj izabranih zadataka! U slijedećoj tabeli naveli smo dvije mogućnosti izbora. Označite u odgovarajućem redu znakom X ono što ste izabrali! Označite samo jednu mogućnost!

Redni broj izabranih zadataka

Označite vaš odabir znakom

X

13. i 16.

14. i 15.

Izradite od zadataka samo ona dva koje ste izabrali! Vaše odgovore napišite na točkicama iza zadataka istog tipa!

Prije izrade zadataka proučite upute na stranici br. 2! Tijekom izrade odgovora možete raditi nacrt (skicu)!

Nakon zadataka navedeni su kriteriji vrednovanja, postignuti broj bodova određuje profesor, koji ispravlja radnju.



Név: ........................................................... osztály:......

13. Zadatak je vezan uz reformaciju. (kratak) Prikažite pomoću izvora i vlastitih spoznaja Lutherove kritike o organizaciji i materijalnom stanju katoličke crkve! Navedite i neposredni uzrok reformacije! „A pápa nem isteni jogon vagy Isten igéje alapján feje az egész keresztyénségnek, mert ilyen csak egy van: a Jézus Krisztus. Hanem csak a római gyülekezetnek és azoknak a püspöke és lelkésze, akik önként vagy emberi kapcsolatok, azaz világi felsőbbség jogán csatlakoztak hozzá, de nem azért, hogy uruk legyen, hanem hogy vele mint keresztyén testvérek és munkatársak együtt éljenek, ahogyan ezt a régi zsinatok […] is tanúsítják. Most azonban egyetlen püspök sem meri a pápát »testvérnek« szólítani, mint abban az időben, hanem »legkegyelmesebb urának« kell őt neveznie, még király vagy császár létére is!” (Luther Márton, 1537) „Papa nije glava čitavog kršćanstva temeljem Božjeg prava ili Božje riječi jer takav samo jedan postoji: Isus Krist. Nego je samo biskup i svećenik rimske zajednice i onih, koji su mu se pridružili dragovoljno ili na osnovi ljudskih odnosa, dakle pravom svjetovne nadmoći, ali ne zato da im bude gospodar, nego da s njim žive kao kršćanska braća i suradnici kao što o tome svjedoče stari koncili […] Međutim, sada niti jedan biskup ne smije oslovljavati papu kao » brata« kao u ona stara vremena, nego ga moraju nazivati »najmilosrdnijim gospodarom« i da su kraljevi ili carevi.“ (Martin Luther, 1537) 14. Zadatak je vezan uz drugu industrijsku revoluciju. (kratak) Prikažite pomoću izvora i vlastitih spoznaja promjene koje su uslijedile u industriji u razdoblju druge industrijske revolucije! „A bankok élén álló személyek vitathatatlan érdeme, hogy a törekvések fölismerésével s a nélkülözhetetlen tőke előlegezésével segítették a fejlődést, gyakran nagy kockázatoktól sem riadva vissza. Így szinte magától értetődik, hogy azok a bankok, amelyek nagy kockázatot vállalva támogatták az iparosítást, megpróbáltak, az esetek többségében sikerrel, tartós és döntő ellenőrzéshez jutni az ipari korporációk [vállalatcsoportok] felett.” (Német ipartörténeti munka a német bankok szerepéről) „Neosporiva je zasluga voditelja banaka da su prepoznavanjem težnji i davanjem predujama radi osiguravanja nužnog kapitala pridonosili razvitku, a nisu se plašili niti velikih rizika. Stoga se samo po sebi razumije da su banke, koje su usprkos velikog rizika podržavale industrijalizaciju, nastojale – u većini slučajeva uspješno – steći trajan i presudan nadzor nad industrijskim korporacijama [grupacijama poduzeća].“ (Njemačko industrijsko povijesno djelo o ulozi njemačkih banaka)



Név: ........................................................... osztály:......

Redni broj izabranog kratkog zadatka u svezi sa svjetskom poviješću:......

Izrada zadatka: ..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova

Razumijevanje zadatka 2

Orijentacija u vremenu i prostoru T 2

Komunikacija, primjena stručnog nazivlja K1 2

K2 2

Stjecanje spoznaja, korištenje izvora F 3

Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na razvoj događaja, kritičko razmišljanje usredotočeno na probleme

E1 3

E2 3

Ukupan broj bodova / broj ispitnih bodova 17



Név: ........................................................... osztály:......

15. Zadatak je vezan uz glavna pitanja reformnoga doba. (dugačak) Prikažite pomoću izvora i vlastitih spoznaja kmetsko pitanje u reformno doba! Objasnite u odgovoru zašto je kmetsko pitanje postalo jednim glavnim pitanjem reformnoga doba! „Ki nem tapasztalta, ki robotban is, és béresek által [is] [...] dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész helyes [telkes] jobbágy rossz ekéjével, filigrán [törékeny] szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú gyer-meki által 104 nap tud végezni, [ő] maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával [...] a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette végbe!” (Széchenyi István: Hitel, 1830) „Tko nije iskusio, koji je upotrijebio i tlaku i plaćene radnike […] da onaj rad što kmet, koji ima cijelo zemljište [selište] svojim lošim plugom, filigranskom [slomljivom] zapregom i slabom stokom obavi za 52 dana ili njegove nespretne sluge ili malodobna djeca za 104 dana, [on] sam i njegovi plaćeni radnici dobrim oruđem i jakom stokom […] obrade za trećinu rečenoga vremena!“ (István Széchenyi: Hitel, 1830)

Pobuna kmetova 1831. godine

Idénymunkások Sezonski radnici Vesztegzár Karantena A felkelés területe Područje pobune Gabona Žito

„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját [áldásait] a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” (Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1833)



Név: ........................................................... osztály:......

„Što je veći broj osoba, koje su slobodne i imaju pravo u naciji, to je ona jača. Ako seljaštvo upozna i osjeti milost građanskoga ustava radije će mu biti do toga da ga održava i poboljšava, nego sada kada trpi terete ustava i nema koristi od toga ili mu je neprijateljski naklonjeno.“ (Miklós Wesselényi: Balítéletekről, 1833)

16 Zadatak je vezan uz revoluciju 1956. godine. (dugačak) Prikažite pomoću ulomaka izvora i vlastitih spoznaja osnovne ciljeve revolucije 1956. godine, odnosno događaje prvoga dana revolucije! Nemojte pisati o daljnjem tijeku revolucije!

„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról, a békeszerződés határozatai alapján. […] 14. A meglévő, magyar néptől idegen címer helyett, kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. […] Követeljük, hogy március 15-e nemzeti ünnep, s munkaszüneti nap legyen, október 6-a pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen.”

„5. Általános egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új Nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájk-jogának biztosítását. […] 12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk.”

„7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését, szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával. […] 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.” (Részletek a Műszaki Egyetem diákjainak követeléseiből) „1. Bezodvlačno povlačenje iz Mađarske svih sovjetskih postrojbi sukladno mirovnom ugovoru. […] 14. Umjesto grba stranog narodu, neka se vrati u uporabu stari mađarski Kossuthov grb. […] Neka se 15. ožujka proglasi nacionalnim blagdanom i neradnim danom, a 6. listopada nacionalnim danom žalosti i danom bez nastave u školama.“

„5. Tražimo opće, tajne i ravnopravne izbore uz sudjelovanje više stranaka, u svrhu izbora nove nacionalne skupštine. Tražimo pravo radnika na štrajk. […] 12. Tražimo potpunu slobodu izražavanja misli i slobodu tiska, tražimo slobodan radio.“

„7. Tražimo preustrojstvo cijeloga mađarskoga gospodarskoga života uz involviranje naših stručnjaka. Neka se izvrši revizija mađarskoga gospodarskoga života baziranog na planskoj privredi, s posebnim obzirom na domaće okolnosti i životne interese mađarskoga naroda. […] 10. Tražimo na novim temeljima preustrojstvo sustava oduzimanja uroda i svrsishodnu primjenu uroda. Tražimo ravnopravnu pomoć samostalnim seljacima.“ (Ulomci iz zahtjeva studenata Tehničkoga fakulteta)



Név: ........................................................... osztály:......

Redni broj izabranog dugačkog zadatka u svezi s mađarskom poviješću:......

Izrada zadatka:

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….



Név: ........................................................... osztály:......

..………………………………………………………………………………………………….

..………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji Broj

mogućih

Broj osvojen

ih bodova

Razumijevanje zadatka 2

Orijentacija u vremenu i prostoru

T1 2

T2 2

Komunikacija, primjena stručnog nazivlja

K1 2

K2 2

K3 2

Stjecanje spoznaja, korištenje izvora F1 3

F2 3

F3 3

Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na razvoj događaja, kritičko razmišljanje usredotočeno na probleme

E1 3

E2 3

E3 3

E4 3

Ukupan broj bodova / broj ispitnih bodova 33



Név: ........................................................... osztály:......



Név: ........................................................... osztály:......

Maksimalni broj bodova

Broj postignutih bodova

I. Zadaci, koji se rješavaju davanjem

jednostavnih, kratkih

odgovora

1. Grčka kultura 4 2. Srednjevjekovni gradovi 3 3. Gospodarske reforme Karla I. 4 4. Prosvjetiteljstvo 4 5. Bitka kod Mohača 5 6. Ideje XIX. stoljeća 4 7. Gospodarstvo u doba dualizma 4 8. Holokaust 4 9. Mađarska vanjska politika između dva rata 4 10. Europska unija 4 11. Mađarsko gospodarstvo u XX. stoljeću 8 12. Cigani u Mađarskoj 2

Ukupno 50

I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

II.

Zadaci tekstualnog razlaganja

13. Reformacija 17

14. Druga industrijska revolucija 17

15. Kmetsko pitanje u reformno doba 33

16. Ciljevi 1956 i 23. listopada 33 Ukupno 50 II. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

I. + II. Ukupan broj bodova pismenog dijela ispita: 100

datum profesor koji ispravlja __________________________________________________________________________

pontszáma egész számra kerekítve

elért programba beírt

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

dátum dátum

javító tanár jegyző

tÖrtÉnelem horvÁt...

Documents