Rövid, összefoglaló jellegű dolgozat az 5-6.

osztályban történelem órákon tanultakról.

Történelem 5-6. osztály

Visontai Barnabás

1

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

Az őskori ember

Az őskori ember teste alapján fejlődött: nagyobb lett az agykoponya, ügyesebbek a kezek, illetve az egyenes

tartás is kezdett kialakulni. A szerszámok is ekkor kezdtek el fejlődni.

Az őskori emberek táplálékukat gyűjtögetéssel, vadászattal, halászattal szerezték meg.

Művészet és varázslat az őskorban

Az őskorban hittek a varázslatban, a túlvilági életben, így kialakultak a temetkezési szokások. Az őskorban a

művészetek a barlangfestés, a rajzolás és a szobrok készítése voltak. A szobrokat sokszor díszítették is.

A termelés kezdete

Kialakult a földművelés és az állattenyésztés. Egyre jobb szerszámokra volt szükség. Ezek fejlődése után

hatékonyabban tudták végezni a munkát. Elterjedtek az ipari mesterségek: a fazekasság, a szövés és a

kovácsmesterség.

Az első fölművelő közösségek

Az öntözéses fölművelés kialakulása után több élelmet tudtak termelni, így keletkezett felesleg. Ezt a vezetők és

katonák ellátására használták fel, de kereskedtek is vele. Az első városállamok létrejöttek (Egyiptom).

Az időszámítás

Az első államok létrejötte után megjelent az időszámítás. A keresztény időszámítás alapja Krisztus megszületése

(Kr. e. – Kr. u.). Az évezredek és évszázadok múlását korokra osztjuk: őskor, ókor, középkor, újkor és jelenkor.

Egyiptomi Birodalom

Egyiptom a Nílus mentén helyezkedett el, így öntözéses fölművelés alakult ki. A falvakból birodalom alakult. A

társadalom élén a fáraó állt, alatta pedig az előkelők, az írnokok, a köznép. Később a társadalom legaljára a

rabszolgák kerültek.

A kézműiparban megjelent a kőfaragás, a fazekasság, a szövőipar és a bőrfeldolgozás. A legfőbb tudományok a

matematika, a csillagászat és az orvostudományok voltak. Az egyiptomiak vallásukban Ámon Ré-t tartották a

legfőbb istennek. Hittek a túlvilági életben, így annak érdekében, hogy a test ép maradjon, mumifikálták.

2

Izrael

Izrael megalapulása a Mózes vezetésével történt Egyiptomból való meneküléshez köthető. Az első uralkodók

Dávid és Salamon voltak. Ekkor alakult ki a Biblia első része, az Ószövetség, amely a zsidó vallás szent könyve.

Az ókori kelet

Mezopotámiában szintén öntözéses fölművelés kezdődött. Alakultak városállamok (téglaégetés,

toronytemplomok), végül pedig az egységes Babiloni Birodalom.

Indiában a nagyobb folyamok mentén alakultak városok. Ez a hindu vallás szülőhelye, aminek fontos eleme a

lélekvándorlásban való hit.

Kínában szintén öntözéses fölművelés működött. A rizst nagy mennyiségben termelték. Megépítették a kínai

nagyfalat. Kína leghíresebb ipari találmányai a papír, a porcelán, a selyem és az iránytű.

3

Az ókori görög és római világ

A görögök történetének kezdetei

A görögök története a Balkán-félszigetre való bevándorlással indul. Sok érdekes görög mítosz született. A görög

törzsek legyőzik Kréta uralmát (ehhez kapcsolódik Ariadné fonalának története is). A görögök terjeszkednek (a

trójai faló története). Homérosz költeményei ekkor születnek meg.

A görög vallás és az olimpiák

A görög vallásban az istenek hasonlítottak az emberekhez: vitáztak, voltak érzelmeik. Azonban a halandókkal

ellentétben halhatatlanok voltak. Az Olümposz hegységben éltek. Például: Zeusz, Poszeidón, Pallasz Athéné,

Hermész, Árész. A görög időszámítás kezdete Kr. e. 776, amikor az első olimpiai játékok megrendezésére került

sor. Az olimpián volt öttusa, futás, birkózás. A sportolók és a bírák esküt tettek a Zeusz szobor előtt.

Hétköznapok Athénban és Spártában

Athén az Attikai-félszigeten található. Fejlett volt a tengeri kereskedelem. A mezőgazdaság főbb elemei a szőlő,

az olajbogyó, a juh és a kecske voltak. Az iparban fejlettek voltak a fazekasok és a kőfaragók.

Spártában a társadalom élén a szabad spártaiak álltak, utánuk következtek a rabszolgák (spártai őslakosok) és

végül a körüllakók. Spártában a szabadok a törvényben egyenlőek voltak. Az embereket gyerekkoruktól fogva

katonának nevelték.

A görög-perzsa háborúk

A perzsák és a görögök érdekei ütköznek, így kialakul a háború. Az elfoglalt görög városoknak adózniuk kellett. A

tengeri kereskedelme lebonyolítása nehezebbé válik. A görögök nem hódolnak be a perzsáknak.

Kr. e. 490-ben Marathónnál Miltiadész vezetésével csata zajlott le. A görögök felkészülnek a következő csatákra.

Athénban hatalmas görög flottát építenek. A poliszok katonai szövetségre lépnek egymással, Spárta vezetésével.

A második perzsa támadás (Leónidasz és a 300 – hőstett) is vesztesen zárult, ám végül a görögök nyerték a

háborút.

4

Az athéni demokrácia

A közös ügyekben a népgyűlés döntött szavazással, sorsolással. Minden tisztséget sorsoltak, kivéve a hadvezért.

A két népgyűlés között az ötszázak tanácsa irányította Athént. Athén fénykorát Periklész korában élte.

Periklész korának műveltsége

Periklész korában vezették be az iskolát Hellászban, de ekkor még csak a leggazdagabbak jártak ide. A

városban az építészet fejlődött. Megépítették az Akropoliszt (fellegvárat). Több szobor is készült. Az oszlopok is

híresek voltak. A színház, a dráma is nagymértékben fejlődött. A főbb tudományok a történetírás és az

orvostudomány voltak. A kor híres személyei Parthenón (fellegvár), Aiszkhülösz, Szophoklész (színház) és

Hérodotosz (történetírás).

Nagy Sándor birodalma

Az Athén és Spárta közötti háborúnak köszönhetően a vezető görög poliszok meggyengültek. Nagy Sándor

meghódította a Perzsa Birodalmat és Egyiptomot.

Makedóniának köszönhetően megtörténik a görögök egyesítése. A gordiuszi csomót kardjával vágja ketté Nagy

Sándor. A görög kultúra a hódításoknak köszönhetően terjedni kezdett.

5

Királyságból köztársaság (Róma)

Rómát a monda szerint Romulus és Remus alapította. A valóságban azonban latin pásztorok és fölművelők

alapították Kr. e. 753-ban.

A szenátusban és a népgyűlés tagjai választottak voltak. A területszerző háborúknak köszönhetően Róma egész

Itália ura lett.

A római vallás istenei görög mintára jöttek létre.

A pun háborúk

Róma és Karthágó (lakóit punoknak hívták a rómaiak) katonai és kereskedelmi érdekei ütköztek.

Az első háború Kr. e. 264-241-ig tartott. Róma nem volt jártas a vízi csatában, de a csapóhidakkal felszerelt

hajóiknak köszönhetően megnyerték a háborút.

A második há3ború Kr. e 2018-201-ig tartott. Róma megint győzelmet aratott, majd később porig rombolták

Karthágót egy békefeltétel megszegése miatt. Róma ezzel a Földközi-tenger urává vált.

A köztársaság gondjai

6

Kr. e. I. században Rómát több dolog is gyengíti:

P rabszolgafelkelések (Spartacus)

P sok kisbirtokos tönkremegy

P katonai vereségek

P politikusok (időnként fegyveres) harcai

P a kalózok

A cél az egységes, erős Róma létrehozása volt.

A császárság

Julius Caesar egyeduralmat vezet be, háttérbe szorítja a szenátust. Végül egy merénylettel megölték.

Augustus lesz a birodalom „első embere”:

erős hadsereg zsoldosokból

császárnak engedelmeskedő szenátus

a nép megnyerése

belső és külső béke

A Római Birodalom

A Római Birodalom területe Kr. u. 100 körül volt a legnagyobb.

utak, városok

a latin nyelv és a római életmód elterjedése

A kereskedelem szárazföldön és tengeren is zajlott. A császári teljhatalom ekkor élte fénykorát (őrült császárok,

pl.: Néró).

Az „Örök Város”

Az építészetben híresek voltak a Colosseum, a Circus Maximus, illetve a Pantheon. A fürdők, bérházak és

diadalívek ekkor épültek.

A fejlett tudományok a történetírás, a jogtudomány és a szónoklat tudománya voltak.

Pannónia provincia

A provincia fegyverrel meghódított, adófizető tartomány.

Pannónia provincia főleg a Duna miatt volt fontos a kereskedelemben és a katonaságban is. Utak, városok

alakultak – Rómához hasonlóan: Savaria, Gorsium, Aquincum.

7

A kereszténység kialakulása és elterjedése a birodalomban

A Biblia Ószövetség része már korábban kialakult. Ez a zsidó vallás szent könyve. A második rész, azaz az

Újszövetség a kereszténység szent könyve. Olvashatunk benne Jézus életéről, haláláról, feltámadásáról.

Jézus tanításai a szeretet és a megbocsátás voltak. Létrejöttek az első gyülekezetek (egyenlőség, közös

szertartások). A birodalomban sokáig keresztényüldözés folyt, azonban Kr. u. 313-ban Constantinus császár

engedélyezte a szabad vallásgyakorlást.

Kialakultak a keresztény ünnepnapok.

Róma bukása

A birodalomnak megjelentek a problémái.

P külső támadások

P gyengülő császári hatalom

A népvándorlás is gyengítette Rómát. 396-ban Róma két részre szakadt (Keletrómai és Nyugatrómai Birodalom).

476-ban a Nyugatrómai Birodalom végleg elbukott.

A középkori Európa

Európa új arca

A Római Birodalom területére új népek kerültek.

A barbárok körében törzsi királyságok alakultak ki. Bizánc nem pusztul el.

kereskedelmi központ

kereszténység keleti központja

nagy hatalmú császárok

Az uradalom

Az uradalom a majorságból (földesúr) és a jobbágytelkekből állt. A jobbágyok a felszabadult rabszolgák voltak. A

jobbágy terményadóval, robottal és alkalmanként ajándékkal tartozott a földesúrnak.

A gazdálkodás kétnyomásosból háromnyomásossá vált. A falvak önállóan gazdálkodtak. A földesúr a

lakótoronyban élt, a várban.

A középkori keresztény egyház

Az egyházszervezet élén az pápa állt. Őt követte a ranglétrán az érsek, a püspök, majd a plébános. A

szerzetesek a kolostorokban éltek. Napjuk legnagyobb részét munkával és imával töltötték.

A szentek az akkori hiedelem szerint csodás erőt hordoztak magukkal és sokan példaképként tekintettek rájuk

(ereklye, legenda). Az eretnekek az egyház tanításaival szembeálló emberek voltak. Legtöbbjüket kivégezték.

Kialakult a román stílus, melynek jellemzői a félköríves boltozat, a vastag falak és a szűk ablakok.

8

Az iszlám

Az iszlám hazája az Arab-félsziget, ahová arab törzsek telepedtek be.

nomád állattartás

kereskedelem

háborúk

Mohamed volt az iszlám vallás profétája1. Az iszlám vallás egyistenhitű. Mohamed hatalma Mekkából Medinába

is átterjedt.

622 az iszlám időszámítás kezdete volt, ekkor volt Mohamed futása. Mohamed utódai hódításaikkal kialakították

az rab Birodalmat.

Az iszlám öt alapelve:

Csak egy Isten létezik: Allah.

Napi ötszöri ima Mekka felé fordulva.

A jómódúaknak keresetük két és fél százalékával támogatniuk kell a szegényeket.

Ramadán hónapban böjtölni kell.

Mindenkinek legalább életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.

1 Isten kiválasztott embere, aki közvetíti akaratát a népnek.

9

A nyugati keresztény császárság

A frank király és a pápa együttműködésének köszönhetően megerősödött a frank állam. Nagy birodalom alakult

ki Nagy Károly (789-814) király idején (800-tól császár). Székhelye Aachen.

A kereszténység elkezdett terjedni, új államok jöttek létre Európában. Az egyház kettészakadt: nyugaton latin,

keleten pedig görög nyelvű szertartások folytak.

Lovagi életmód, lovagi erények

A lovagokat a lovas harcmodor, a nemesi származás és a páncélzat tette lovaggá. A lovagoknak lovagi tornák

voltak fenntartva.

Az arab hódítások miatt a pápa keresztes hadjáratot hirdetett, azonban a háború a lovagok hiúsága miatt

kudarcba fulladt. Az arab kultúra Európára is hatást gyakorolt.

Élet a középkori városokban

A távolsági kereskedelem fejlődött, ám még mindig igen veszélyes volt, így sokat fizettek a távolról érkezett

árukért. Azonban a fejlődésnek köszönhetően kialakultak a városok.

Polgárok, városi kiváltságok:

önkormányzat megválasztása

vásártartás joga

papok választása

saját bíró választása

A céhek szakmai szervezetek voltak. A céhek vezetői a mesterek voltak. A termékek árait és a minőségüket

szigorúan szabályozták.

A gótika ekkor jelent meg: csúcsívek, támpillérek, nagy ablakok.

Támad a török

A Török (Oszmán) Birodalom kialakul.

erős szultáni hatalom

félelmetes hadsereg: szpáhik, janicsárok

A keresztény Európát támadások érték. 1453-ban Bizánc (eleste után Isztambul) elesik, Európa megrendül.

A humanizmus és a reneszánsz

Egyetemek alakultak (jogtudomány, orvoslás, teológia).

Az ókori szerzők művei kezdenek elterjedni. Nő a könyvek iránti igény, kialakul a könyvnyomtatás. Új szemlélet

jön létre, amely a teljes emberi életet helyezi középpontba.

Felfedezték az ókori görög-római művészeteket, ebbel alakult a reneszánsz.

élethű ábrázolás

sokoldalú tudósok és művészek

építészet: görög oszlopok és kupola

Fényűző városi palotákat építettek.

10

A magyarság történetének kezdetei. Az Árpád-ház

Vándorlás a pusztán

Mondák: Hunor és Magor története, Csaba királyfi (királyfi).

A magyar nyelv a török nyelvvel rokon, azonban léteznek más szemléletek is.

Nomád életmód: halászat, vadászat, állattartás.

Az ősi magyarok lakhelye a jurta és a veremház volt. A társadalom: nagycsalád, nemzetség és törzs.

A honfoglalás

A magyarság elvándorolt az Urál környékéről. Levédiából és Etelközből vannak az első írásos forrásaink.

A törzsek szövetséget kötnek a vérszerződéssel, Álmost fejedelemmé választják. Az ősi magyar harcmodor

jellemzői voltak a könnyűlovasok, a váratlan rajtaütés és a nyílzápor.

Fejlettebb lett a kézműipar: ötvösök, íjkészítő mesterek, nyergesek. A Kárpát-medencében a honfoglalás előtt

szlávok és avarok tartózkodtak. A honfoglalás 895-ben kezdődött, 900-ban ért véget. A következő fejedelmünk

Árpád lett.

Az ősi magyar hitvilág és a kalandozások

Az első tárgyi emlékeink a honfoglalás kor sírokból valóak. Ezekből arra lehet következtetni, hogy az ősi

magyarok hittek a túlvilági életben. Kalandozó hadjáratok: Nyugat-Európa, Itália, Bizánci Birodalom. A magyar

győzelmek oka a mozgékonyság volt. 955-ben a magyar sereg Augsburg-nál vereséget szenvedett, ezzel véget

értek a kalandozások.

A szomszédjainkkal való béke érdekében végleg befejeztük a kalandozó hadjáratokat és felvettük a keresztény

vallást.

11

A keresztény magyar állam megalapítása

A keresztény öröklési rend szerint István lett a következő fejedelem. Először legyőzte Koppányt és a többi

lázadót. 1000 végén Istvánt királlyá koronázták.

Megszervezte az egyházat és a vármegyéket.

minden tíz falunak templomot kellett építenie

tizedfizetés

törvények

ispánok

István halála után évtizedekig trónviszályok folytak.

A Magyar Királyság megerősítése

Veszélyek:

! pogánylázadások (Vata) << leverték őket

! német támadások << magyar győzelmek

Szent László szigorú törvényeket vezetett be (magántulajdon védelme), erősítette az egyházat.

A külpolitikában kelet felé védekezett és dél felé hódított.

Könyves Kálmán enyhített a törvényeken és meghódította Dalmáciát.

A tatárjárás:

IV. Béla visszavette a birtokokat, amelyeket apja adott át a nemeseknek és betelepítette a kunokat. Ezek nem

tetszettek a népnek, a nemeseknek.

A tatárok megtámadják az országot. 1241-ben Muhinál vereséget szenvedünk, a tatár feldúlja az országot, de a

király megmenekül. 1242-ben a tatárok váratlanul kivonultak. A király fogadalma az volt, hogy Margit lányából

apáca lesz.

A második honalapítás

IV. Béla a tatárjárás után megváltoztatta a politikáját.

külföldi telepeseket hívott

sikeresen újjáépítette és megerősítette az országot

Újabb gondok keletkeztek: hatalmas főúri birtokok alakultak és kiskirályok születtek. 1301-ben kihalt az Árpád-

ház férfi ága.

A virágzó középkor Magyarországon

I. Károly országa – Az Anjou-család

Az Árpád-ház kihalása után trónviszályok folytak. V Végül 1308-ban I. Károlyt koronázták királlyá. Először

felszámolta a kiskirályokat, ezzel egy új már nem olyan erős bárói réteget kialakítva. A hadsereg a

bandériumoknak köszönhetően erősödik.

A harmincadvámnak, a kapuadónak és az aranyforintnak köszönhetően fellendült a gazdaság. 1335-ben

összehívta a visegrádi királytalálkozót (lengyel és cseh király – megerősítették a békét).

12

I. (Nagy) Lajos (1342-1382)

Lajos király háborúkat folytatott:

a nápolyi trónért (bosszú)

az adriai kikötőkért

Balkánon

1351 – országgyűlés, új törvények:

t kilenced

t ősiség

t úriszék – bíráskodás

t pallosjog – lefejezés

Lajos 1370-től lengyel király is.

Zsigmond király és császár

1382-től 18387-ig Mária uralkodott, majd férje, Zsigmond került trónra (1387-1437). A bárók fellázadtak és

bebörtönözték a királyt, ő azonban kiszabadult. A török veszély miatt elkezdett kiépülni a végvárrendszer.

Zsigmond nem csak magyar király, hanem cseh uralkodó és német-római császár is volt. Az egyházi gondok

miatt Zsigmond zsinatot hívott össze, rendezte az egyház ügyeit. Husz János eretneket (cseh pap) megégették.

Az erdélyi parasztfelkelést az erdélyi „három nemzet szövetsége” verte le (magyarok, székelyek, szászok).

Buda a középkorban

Buda falait megerősítették, így biztonságos kereskedelmi központ lett. Vásárokat is tartottak. A város két fő

temploma a Boldogasszony-templom (németeké) és a Mária Magdolna (magyaroké) templom volt. Akkoriban a

várost szinte csak németek irányították,, így egy lázadás eredményeként a városi bírót az egyik évben a

magyarok, a másik évben pedig a németek közül választották.

A város mellett emelkedett a királyi vár, amelyet Zsigmond korában megnagyobbítottak és ragyogó palotává

alakították. Később Mátyás folytatta Zsigmond építkezéseit.

Hunyadi János

Hunyadi János hadvezéri képességeiért birtokokat, tisztségeket kapott. Hunyadi hosszú hadjáratot indított a

törökök ellen (1443-1444). 1444-ben Várnánál súlyos vereséget szenved. Hunyadi Jánosból kormányzó lesz.

1453-ban Bizánc elesik, Európa megrendül.

13

1456-ban a törökök Magyarország ellen indulnak. Az ágyúk, Hunyadi és Kapisztrán felmentő serege nagy

szerepet játszottak a nándorfehérvári győzelemben.

Hunyadi Mátyás

Hunyadi János a nándorfehérvári ostrom után elhunyt. Hunyadi Lászlót kivégzik, Mátyást pedig egy prágai

börtönbe zárják, ahonnan kiszabadul és a Duna jegén királlyá választják: 1458-1490. A bárók hatalmát megtöri,

növeli a királyi bevételeket – füstadó a kapuadóból, rendkívüli hadiadó.

Mátyás elfoglalta Bécset, Csehországot és megerősítette a déli végvárrendszert.

Híres volt a Corvinákról – pártolta a művészeteket, pompás reneszánsz udvarral rendelkezett.

A királyi hatalom meggyengülése

II. Ulászló vagy más néven Dobzse László lett a király Mátyás után. Visszavonta Mátyás újításait. A királyi

hatalom meggyengült, a kincstár üres volt. A bevételek nagy része a bárókhoz jutott.

Az 1514-ben Bakócz Tamás által vezetett keresztes hadjárat parasztfelkelésbe torkollott – Székely Dózsa György

vezetésével.

Végül Szapolyai katonái elfogták Dózsát, és kivégezték. Az egész jobbágyságot röghöz kötéssel büntették –

többé nem költözhettek.

Werbőczy István jogtudós megalkotta Magyarország első törvénykönyvét, a Hármaskönyvet.

14

A középkori Magyarország bukása

II. Lajos király nem volt képes megerősíteni a királyi hatalmat. Az ország reménytelen helyzetbe került. 1521-ben

Nándorfehérvár elesik. 1526-ban Mohácson csata a törökökkel, magyar vereséggel. A középkori magyar állam

elbukik. Az ország két részre szakadt.

Az ország népének egyik része Szapolyai Jánost akarta királynak, míg a másik része Habsburg Ferdinánd

pártján állt.

1541-ben Buda török kézre került, az ország három részre szakadt.

* királyi Magyarország (Habsburg Ferdinánd)

* Erdélyi Fejedelemség (Szapolyai János)

* török hódoltság

A világ és Európa a kora újkorban

Az Európán kívüli világ

India több királyságból állt.

fűszerek

kávé

tea

szövetek

a haszon nagy része a kereskedőké

Kínában rizstermelés folyt.

kereskedelem (selyem, porcelán)

fejlett hajózás

Afrikában vadásztak az elefántokra. A kincsvadászok is jelen voltak, ugyanis Afrikában nagy mennyiségben

fordult elő arany. A haszon az arab kereskedőké volt.

15

Európai hajósok kereskedelmi telepeket építettek ki (portugálok). Észak-Amerikában indián törzsek éltek –

halászat, vadászat, gyűjtögetés.

Közép- és Dél-Amerikában már fejlettebb kultúrák.

Közép-Amerika

A maják földet műveltek (bab és kukorica). Hatalmas városokban éltek.

Az aztékok életében gyakori volt a háborúskodás. Emberáldozatokat hoztak.

Dél Amerikában éltek az inkák – nagy birodalomban, fejlett úthálózatokkal, teraszos földműveléssel.

A világkereskedelem kialakult.

Felfedezők, hódítók

A Török Birodalom magas vámokat vezetett be. Ezek elkerülése végett új útvonalakat kerestek. Vízen próbáltak

meg eljutni Indiába.

Bartolomeo Diáz elérte a Jóreménység fokát (Afrika déli csücske). Végül Vasco da Gama eljutott Indiába.

Kolumbusz szintén Indiába akart eljutni, azonban Amerikába került – élete végéig abban a tévhitben volt, hogy

Indiában van. Egy Amerigo Vespucci nevű tudós bizonyította be, hogy ez valójában egy új földrész. Róla

nevezték el.

Magellán 1519-ben elindul, hogy megkerülje a Földet. Ő meghal, azonban hajói 1522-ben partot érnek. Spanyol

kincsvadászok nagy tömegekben indulnak Amerikába. Az európaiak legyőzik az indiánokat (főleg a betegségek

bánnak el az indiánokkal).

16

A felfedezések hatása

Az újonnan felfedezett területeket a spanyolok és a portugálok között osztja fel a pápa. Spanyol és portugál

gyarmatok alakulnak ki. Új növények jelennek meg Európában (paradicsom, dohány).

Nagyobb mennyiségben van szükség az ipari cikkekre, így megjelentek a manufaktúrák (munkamegosztás,

tömegtermelés, bérmunkások).

A bankok a befektetésekhez hiteleket adnak.

Az újkort 1492-től számítjuk.

Reformáció és katolikus megújulás

A, XV. század végén a katolikus egyház elvilágiasodott. Így megkezdődött a reformáció. Luther Márton követői az

evangélikusok. A hit alapja a Biblia. Luther lefordította Bibliát német nyelvre, fontosnak tartotta, hogy minden

ember olvashassa a Bibliát anyanyelvén.

Kálvin (reformátusok) vallásának alapja az Istennek tetsző dolgos élet.

Az ellenreformáció is megkezdődött. Létrejött a jezsuita szerzetesrend – erőszakkal próbálta visszatéríteni az

embereket a katolikus hitre. A katolikus egyház megújult. Ellenőrizték a papok életét, egyetemeken képezték

őket.

A barokk művészet ekkor alakult ki. Alapja a gazdag díszítés.

Spanyolország és Anglia

Spanyolország fénykora a gyarmatosítás korában volt. A spanyolok hajókon is szállítottak kincseket,

kalóztámadások érték őket (Francis Drake – Anglia támogatásával).

Anglia protestáns lesz. VIII. Henrik el akart válni, de a pápa nem engedte. Anglia így szakított a katolikus

egyházzal – létrejött az Anglikán egyház.

A spanyolok I. Erzsébet uralkodása (1558-1603) alatt megtámadták Angliát. A flotta a Legyőzhetetlen spanyol

Armada nevet kapta. Azonban 1588-ban csúfos vereséget szenvedett. Anglia a tengerek urává vált.

Forradalom Angliában

Anglia gyorsan fejlődött – az ország virágzott. Azonban I. Károly királyi egyeduralmat gyakorolt, ami

elégtelenséget váltott ki. Azonban a király 1640-ben kénytelen volt összehívni az országgyűlés az újabb adók

megszavazására.

A parlament és a londoni nép tiltakozni kezdett – kitört a forradalom. A király és a parlament harca polgárháború

lett. A királyt legyőzték, elfogták, kivégezték. Anglia köztársaság lett – Cromwellnek köszönhetően.

Végül Angliában az 1689-es országgyűlésen megalkottak egy alkotmányt, így Anglia alkotmányos királyság lett.

17

Fényes uralkodói udvarok

Franciaország

XIV. Lajos korában minden hatalom a királyé. Versaillesben fényes udvartartást vezetett. A nemesek

engedelmesek voltak. Az állandó hadsereg is nagyon fejlett volt. Nem volt olyan háború, amelybe Franciaország

bele ne szólt volna.

A gazdaság is gyorsan, erősen fejlődött. A kincstár tele volt. A sok – a végén már vesztes – háború azonban

nagyon sok pénzbe került. Így Franciaországnak pénzügyi problémái lettek.

Oroszország

A Moszkvai Nagyfejedelemséggel egyesültek az orosz területek. A cárok hatalma megerősödik – Szibéria orosz

terület lesz. A parasztok alávett helyzetben vannak – keletre menekülnek. Nagy Péter az országot – akár

erőszakosan – elkezdi korszerűsíteni a nyugati országok mintájára. Megalapítja Szentpétervárat.

Oroszország jelentős hatalommá válik.

A felvilágosodás – John Locke és Jean-Jacques Rousseau

A legfontosabb gondolatok a felvilágosodásban:

Minden ember egyenlőnek születik.

A hatalomnak a nép érdekében kell tevékenykednie. Ellenkező esetben meg kell dönteni.

A felvilágosodás eszméi főként Angliában és Franciaországban terjedtek – innen is indultak ki.

Az idők során felhalmozott tudást a Francia Enciklopédia foglalta magába.

A társadalom továbbra is három rendre tagolódik.

Amerikai Egyesült Államok

A tizenhárom angol gyarmat el akar szakadni, független országgá akart válni. Bostoni teadélután – függetlenségi

háború. Katonai győzelmek.

1176-ban kiadják a függetlenségi nyilatkozatot. Az Amerikai Egyesült Államok független lesz. Emeberi

szabadságjogok biztosítása.

Az alkotmány magába foglalta a hatalmi ágak szétválasztását (törvényhozó, végrehajtó, bíráskodó).

George Washington lesz az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.

18

Magyarország a kora újkorban

A három részre szakadt ország élete

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország uralkodói a Habsburg házból kerültek ki. Az uralkodó többnyire Bécsben, a nádor pedig

Pozsonyban tartózkodott. Az országgyűlésen szavaztak a katonákról és az adókról.

A gabona ára megnőtt, így a majorságok területe is. Ez több robotot jelentett.

Erdélyi Fejedelemség

György barát és Izabella kormányzott a csecsemő János Zsigmond helyett.

Török hódoltság

A meghódított területek fel voltak osztva – élükre a pasák álltak. Legnagyobb hatalma a budai pasának volt. Csak

a keresztényeknek kellett adózniuk. Bevezették a gyermekadót. A beszedett gyermekekből janicsárok lettek.

A szpáhik területeket kaptak a szultántól, ám ezt bármikor elvehették tőlük, így rablógazdálkodást folytattak.

A mezővárosok fejlődtek – marhatartás, hajdúk. Sok mecset és fürdő épült.

Végvári harcok

1532 – Kőszeg – Jurisics Miklós – győzelem

Nő a végvárak szerepe. Fejlettebbek lesznek.

1552 a nagy várháborúk éve.

Temesvár – Losonczy István – vereség

19

Drégely – Szondi György – vereség

Eger – Dobó István – győzelem – históriás énekek – Egri csillagok

1566 – Szigetvár – vesztes – Zrínyi Miklós halála

Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon

A protestáns vallások gyors terjedésének köszönhetően hitviták, iskolák alakulnak. Megjelenik a könyvnyomtatás

és Károli Sándor jóvoltából a magyar nyelvű Biblia – Vizsolyi Biblia – 1590.

A katolikus megújulás és az ellenreformáció keretein belül akár erőszakosan is föllépnek. Pázmány Péter

azonban erőszakmentesen szeretne rekatolizálni. Ő a magyar ellenreformáció vezéralakja. A legjobb eszköznek

az oktatást tartja –egyetemek, nyomdák Nagyszombaton.

Az Erdélyi fejedelemség fénykora

Báthori István Erdély fejedelme (1571-1586) és egyben lengyel király is volt. Erdélyben érvényesült a török

fennhatóság – vazallus állam.

Erdély fénykorát Bethlen korában élte. A gazdaság fejlődött a merkantilizmusnak köszönhetően. A hadsereg is

nagyon erős volt. A harmincéves háborúnak köszönhetően előnyös békét kötött a Habsburgokkal.

Gyulafehérváron ragyogó fejedelmi udvart rendezett be.

II. Rákóczi György korában Erdély szultáni engedély nélkül indult háborúba lengyelek ellen, így a törökök a

tatárokkal álltak bosszút.

Habsburg-ellenes harcok a XVII. században

A Habsburgok a háborúkhoz a pénzt koholt vádakon alapuló felségárulási perekből akarták megszerezni.

Bocskai is egy tönkretett nemes volt. Fellázadt a Habsburgok ellen. Végül győzelme után Magyarország és

Erdély fejedelmévé választották. Székhelye Kassa lett. 1606-ban kötött békét a Habsburgokkal.

Bocskai a győzelmét részben a hajdúknak is köszönhette – saját birtokaiból adományozott, így kialakítva a

hajdúvárosokat.

Zrínyi Miklós – a szigetvári hős dédunokája; költő és hadvezér – úgy gondolta, hogy a Habsburgok nem akarják

kiűzni a törököt, így önálló magyar hadsereg felállítását tervezte.

Legyőzte a törököket, azonban Habsburgok a törököknek inkább kedvező békét kötöttek – Vasvár, 1664.

20

Sok ember koldussora jutott – ők bujdostak. Élükre Thököly Imre fejedelem állt. Katonai győzelmeinek

köszönhetően a Felvidéki Fejedelemség vezetője (fejedelme) lett.

Az ország így (1682-1685) négy részre szakadt.

A török kiűzése Magyarországról

1683-ban a török immár negyedszer ostromolta Bécset – sikertelenül. A Török Birodalom gyengülni kezdett. A

pápa megalapította a Szent Ligát – Velence, Habsburgok, lengyelek. A nemzetközi szövetség sikeresen

felszabadította Budát a török uralom alól.

A Habsburgok azonban Magyarországot meghódított tartományként kezelik. Ez általános elégedetlenséget váltott

ki. Rákóczi Ferenc fellázad – miután segítséget kér XIV. Lajostól –, azonban bebörtönözik. Felesége és Óbester

börtönőr segítségével kiszabadul. Lengyelországba szökik.

A Rákóczi-szabadságharc

Esze Tamás kéri fel Rákóczit a szabadságharc (1703-1711) vezetésére. A külpolitikai helyzet kedvező – a

Habsburgok háborúznak a franciákkal.

A kurucok a Rákóczi oldalán harcolók, a labancok pedig azok, akik magyar létükre a császári oldalon harcolnak.

A katonai sikereknek köszönhetően:

szécsényi országgyűlés 1705 – Rákóczi Magyarország vezérlő fejedelme

sárospataki országgyűlés 1708 – Rákóczi erdélyi fejedelem

Az 1707-es ónodi országgyűlésen kimondják, hogy mindenki köteles adót fizetni – akár nemes, akár egyházi

személy. A Habsburg-ház trónfosztása is ekkor következik be.

Rákóczi Lengyelországba utazik, hogy tárgyaljon az orosz cárral. Eközben a nemzetközi helyzet kedvezőtlenné

válik. Károlyi Sándor 1711-ben Szatmáron békét köt.

Mária Terézia

1740-től 1780-ig uralkodott.

Az ország benépesítése:

belső vándorlás – ritkán lakott területek

szervezett betelepítések

bevándorlás – szlovákok, románok, horvátok

21

Mária meghozza az úrbéri rendeletet. A vámokat is bevezeti. Az ipar alig fejlődik, a mezőgazdaság viszont

nagyon.

Társadalom:

1. Főnemesség

2. Köznemesség

3. Hétszilvafás / bocskoros nemesek

4. Polgárság – jelentéktelen

5. Jobbágyság – nagy többség

Felvilágosult önkényuralom: rendeletek a felvilágosodás szellemében

oktatási rendelet

egészségügyi rendelet

II. József kalapos király – 1780-1790

Bevezette az állandó hadsereget, melyet a parasztság szállásolt, látott el.

Főbb rendeletei:

türelmi rendelet

jobbágyrendelet

nyelvrendelet

papok az állam alá tartoznak

Köztársasági mozgalom alakult Martinovics Ignác vezetésével. 1795-ben Vérmezőn kivégzések.

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában

A francia forradalom

A XVIII. század végén gazdasági és politikai válság Franciaországban:

királyi udvar pazarol

a háborúk is sok pénzt vettek el

a kenyér ára megemelkedett – éhezés a szegényebbek körében

1789-ben a király (XVI. Lajos) kénytelen volt összehívni a rendi gyűlést, azonban a harmadik rend fellázadt, mert

a másik két rend elnyomta őket. Alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánították magukat. A király bezárta

épületeket, így a labdaházba mentek. Itt megszületett a labdaházi eskü. Céljuk egy alkotmány létrehozása volt.

A francia forradalom a Bastille 1789. július 14-i bevételével kezdődött.

A nemzetgyűlés augusztusban megszüntette a feudális kiváltságokat:

megszűnt a robot

nem lehetett többé különböző címeken adót szedni

mindenkinek adót kellett fizetnie

Meghozták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát –népfelség elve.

Franciaország 1791-től alkotmányos királyság.

hatalmi ágak szétválasztása (cenzus: törvényhozó, király: végrehajtó, független bírók)

polgári választójog (cenzus, bíró)

polgári szabadságjogok biztosítása

22

XVI. Lajos hadat üzent más népeknek – remélve, hogy visszaállítják hatalmát. Titokban levelezett is az ellenséggel.

Egy levelét elkapták a forradalmárok. hazaárulás vádjával letartóztatták és feleségével, Mária Antóniával együtt

kivégezték, majd kikiáltották a köztársaságot. 1793 és 94-ben jakobinus terror volt. Végül a katonai győzelmek után

ez a terror értelmetlenné vált, így a jakobinusokat legyőzték és kivégezték.

Napóleon

Franciaországban a köztársaság a polgárok érdekeiért küzdött. A kormány csak a hadseregre támaszkodhatott.

Napóleon először hadvezér, majd első konzul (egyeduralkodó) (1799-1804) lett. 1804-ben a pápa jelenlétében

császárrá koronázta magát.

Megalkotta az első törvénykönyvet: Code Civil/Napóleon. Kialakult a Francia Birodalom.

Egész Európa Napóleon uralma alá került – Anglia és Oroszország kivételével. Az elfoglalt területeken is

terjesztette a felvilágosodás eszméit. Kontinentális zárlat – Angliával szemben, így próbálta őket megtörni (legyőzni

nem tudta őket: Trafalgár fok, 1805). Az oroszok ezt megszegték, így félmilliós hadsereggel betört Oroszországba

1812-ben. Borogyinónál győzelmet arat – azonban a hideg miatt visszavonulót kell fújnia.

A lipcsei népek csatájában 1813-ban legyőzik Napóleont. Elba szigetére száműzik, ám visszaszökik és még 100

napig uralkodott, utána Waterloo-nál, 1815-ben végleg elbukott. Szent Ilona szigetére száműzték, majd

megmérgezték.

23

Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban

Megszűntek a feudális akadályok. A polgári átalakulásnak köszönhetően az emberek szabadon indíthattak

vállalatokat. Sokan fektettek tőkét vállalkozásokba.

Az ipari forradalom azzal kezdődött, hogy James Watt feltalálta a gőzgépet. A gyárakat gépesítették. A közlekedés

is forradalmasult: gőzhajó, gőzvonat, távközlés (Morse).

A mezőgazdaság forradalmának köszönhetően a termelékenység nő.

Változások a társadalomban

Az ipari és mezőgazdasági forradalomnak köszönhetően a társadalomban új csoportok jelentek meg: a tőkések

(kis számban) és a bérmunkások (tömegekben).

A bérmunkások rossz munkakörülmények között dolgoztak. A munkások mozgalmakat indítottak a

szakszervezetek szervezésében. Az általános választójogot is követelték.

A Szent Szövetség évtizedei (XIX. század első fele)

A Szent Szövetség célja a népfelség elvének fenntartása volt. A több évszázados elnyomással szemben:

szabadságharc Görögországban (siker: 1829)

sikertelen szabadságharc Lengyelországban (1830-1831)

újabb forradalom Franciaországban (alkotmányos királyság – 1830)

a dél-amerikai gyarmatok sikeres függetlenségi harcai

A polgárosodás kora Magyarországon

Magyarország a napóleoni háborúk korában

Napóleon 1809-ben megtámadta Győrt. A magyarok vereséget szenvedtek. A gazdaság kezdett fellendülni.

Magyarországon folytatódott a nemzeti ébredés:

N külföldi példák hatása

N nyelvújító mozgalom

N kulturális fellendülés – gazdasági tanintézet, Nemzeti Múzeum

1825-ben megalapult az MTA.

A reformkor hajnalán

Az 52 vármegye életét a pozsonyi országgyűlések irányították. Az országgyűlés kéttáblás volt (alsó- és felsőtábla

– a törvényjavaslatok útja).

Széchenyi István 1791-ben született. 1860-ban halt meg. Egy nagycenki arisztokrata családhoz tartozott.

Katonatiszt volt. Sokat utazott külföldre, így rádöbbent hazánk elmaradottságára. Kiadta a Hitel című könyvet,

melyben összefoglalta hazánk legsürgetőbb feladatait.

Az első reformországgyűlés

Az 1832-36-os országgyűlés legfontosabb kérdései:

úrbéri terhek rendezésének kérdése

magyar nyelv államnyelvvé tétele (végső megoldás: 1844)

A híres árvízi hajós: Wesselényi Miklós. Az ellenzéki vezetők elleni perek – börtön: Wesselényi Miklós, Kossuth

Lajos, Lovassy László. Deák Ferenc fellép ez ellen.

24

Széchenyi István és Kossuth Lajos

Kossuth Lajos (1802-1894)

A Pesti Hírlap a politikai újságírás csúcs volt. Kossuth érdekegyesítési programjának célja az úrbéri terhek eltörlése

volt. Államilag akarta kártalanítani a földesurakat. Hazánkat a művelt köznemességre támaszkodva igyekezte

fejleszteni.

Az ország iparának fejlesztése:

1. védővámok követelése

2. Védőegylet mozgalom

Széchenyi István (1791-1860).

Hazánkat az arisztokrácia vezetésével akarta fejleszteni, Bécs támogatásával.

Széchenyi és Kossuth más úton haladtak egy célhoz.

Magyarország fejlődése az 1840-es években

Széchenyi szervezőmunkája hazánk fejlesztéséért:

MTA: Pesti Kaszinó, lótenyésztés, lóverseny, gőzhajójáratok (Duna, Balaton), Lánchíd

Reformkori műveltség:

Színtársulatok. Nemzeti Színház

a népies hang megjelenése az irodalomban (Petőfi és Arany)

Zene: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc

A reformkori pártok a Konzervatív Párt és az Ellenzéki Párt voltak. A Fiatal Magyarország Petőfihez, Jókaihoz és

Vasvárihoz kapcsolódik – ők vezették a kört.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

A forradalom kezdete

1847-1848-ben volt az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban. Forradalmak törtek ki Európában – többek között

Bécsben és Párizsban.

Feliratot küldtek Bécsbe, melyben követeléseiket összegezték – Kossuth vezette küldöttséggel. 1848. március

15-én megszületett a 12 pont és kinyomtatták a Nemzeti dalt is. Megalakult az első felelős magyar kormány –

Batthyány Lajos lett a miniszterelnök. Az áprilisi törvények szerint véget ér a feudalizmus Magyarországon.

Forradalmak kezdődnek Észak-Itáliában (Milánó).

Támadás az alkotmányos Magyarország ellen

Hazánk az önálló kormánnyal visszanyerte önállóságát. A jobbágyfelszabadítás kötelezővé válik – állami

kártalanítással. A nemzetiségek elégedetlensége miatt honvédséget sorsoltak és toboroztak.

Jellasics-csal az élen horvát támadás indult meg. Győzelmet arattunk szeptember 29-én. Batthyány lemondott,

így a végrehajtó hatalom az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) lett. Bécsben ezután újabb forradalom tört

ki. Az új osztrák császár I. Ferenc József lesz.

25

Össztűz Magyarországra

Bem tábornok vezetésével győztes csaták zajlottak le Erdélyben azonban a Dunántúl és a Duna-Tisza köze

elesett. A főváros így Debrecen lett.

A honvédelmet megszervezték: toborzás, sorozás, fegyvergyártás. Kápolnánál újra vereséget szenvedünk. Ezzel

világossá válik, hogy az udvar célja Magyarország teljes beolvasztása a birodalomba. A tavaszi hadjáratban

többször is győzünk (Görgei, Damjanich, Klapka) Isaszeg: 1849. április 6.

1849. április 14-én Debrecenben Függetlenségi Nyilatkozat.

Budavárat május 21-én sikeresen felszabadítják. Az orosz támadás miatt sajnos bekövetkezik a világosi

fegyverletétel. A megtorlás a 13 aradi vértan kivégzése volt: 1849 október 6.