tÖrtÉnelem szlovÁk nyelven...f) zlatú bulu vydali v 16. storočí. g) servienti nemusia platiť...

Történelem szlovák nyelven középszint — írásbeli vizsga 0802

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM SZLOVÁK NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2010. május 5. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

0.

má

jus

5.

írásbeli vizsga 0802 2 / 40 2010. május 5.

Történelem szlovák nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Dôležité pokyny Odpovedajte jednoznačne, používajte jednoznačné znaky – aj v prípade opráv!

V odpovedi sa snažte sformulovať podstatu, dodržujte stanovený rozsah!

Uveďte iba toľko prvkov odpovede, koľko predpisuje daná úloha! (Ak uvediete viac prvkov, hodnotiť ich budeme v poradí napísania.)

Používajte modré pero!

Pri vypracovaní úloh dbajte na nasledujúce:

• Úlohy si prečítajte pozorne!

• Pozorne sledujte pokyny pracovného listu!

• Preštudujte si pramene patriace k jednotlivým úlohám (obraz, diagram, text, mapa)!

• K riešeniu každej úlohy použite dovolené pomôcky: mapy stredoškolského historického atlasu a dvojjazyčný slovník! Vlastné mená, topografické údaje a odborné pojmy budú hodnotené iba ak sú uvedené presne podľa pravopisu!

• Svoje odpovede napíšte po dobrom zvážení a podľa možnosti bez opráv!

Pre vypracovanie esejistických úloh, vyžadujúcich dlhšie rozvinutie navrhujeme nasledovný postup práce: 1. Úlohou načrtnutý problém umiestnite v čase a priestore! 2. K pochopeniu úlohy použite pramene a stredoškolský dejepisný atlas! 3. Pozbierajte tie všeobecné pojmy (napr. rozvoj, zmena, produkcia), resp. pojmy daného

historického obdobia (napr. hradný poddaný, cech, kult osobnosti), ktorými sa môže predstaviť dané obdobie!

4. V eseji používajte aj informácie, závery vyplývajúce z prameňov! 5. Ak je to potrebné, napíšte si najskôr osnovu, prípadne koncept! 6. Skúmajte predchádzajúce okolnosti, príčiny a následky problému! 7. Sformulujte predpoklady, vysvetlenia! 8. Vo svojej odpovedi prezentujte svoje vlastné poznatky (napr. mená, roky), vyjadrite svoje

hľadisko, názor! 9. Dbajte na jasnosť svojich viet! 10. Upravte svoj text a dbajte aj na pravopis! Pre informáciu:

Hľadiská opravy eseje:

• pochopenie úlohy,

• vyhovenie obsahovým požiadavkám,

• štruktúrovanosť textu, logický sled myšlienok, gramatická správnosť jazyka.

Prajeme úspešnú prácu!



I. ÚLOHY VYŽADUJÚCE SI KRÁTKU ODPOVEĎ 1. Úloha sa zaoberá veľkými civilizáciami staroveku.

Na základe obrázkov a informácií vyplňte tabuľku. (Za každý prvok 0,5 bodu.)

Informácie: Coloseum, Akropola, Buddha, Veľký múr

Obraz Koho, čo obrazuje? Civilizácia

a)

b)

c)

d)

4 body

a)

c)

b) d)



2. Úloha sa zaoberá islamom. Na základe prameňov a vlastných vedomostí odpovedzte na otázky!

a) Doplňte nasledujúce vety! (Za každý prvok 0,5 bodu.) Hlavnou povinnosťou nasledovníkov islamu je: viera v Alahu a jeho prorokovi, ................................ . (osoba) Veriaci moslim sa musí modliť..............................-krát denne. (číslo) Korán predpisuje milodary, almužnu pre ............................ . (skupina)

„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek. [Böjtöljetek] bizonyos számú napig! Ha valaki közületek beteg vagy úton van, akkor [azonos] számú napig [kell böjtölnie]! […] [A böjt ideje] a ramadan hónap, amikor a Korán mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára. […] Aki közületek e hónap idején jelen van, az böjtölje végig! […] Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát [kis zarándoklat] Allahnak! Ha akadályozva lennétek, akkor [engesztelésképpen ajánljanak föl] áldozati állatot, ami könnyen előteremthető nektek! […] Aki beteg közületek, vagy fájlalja a fejét, az kárpótlással tartozik: böjt vagy alamizsna vagy áldozati állat formájában.” (Korán) „Vy veriaci! Je Vám predpísaný pôst, ako je predpísaný i tým, ktorý žili pred vami. Azda budete pobožnými. (Držte pôst) za istý počet dní! Ak niekto spomedzi vás je chorý alebo je na ceste, tak (rovnaký) počet dní (musí držať pôst)! [...] [Časom pôstu] je mesiac ramadan, keď sa Korán ako pokyn bol ľuďom [prvýkrát] poslaný [...]. Kto je spomedzi vás prítomný v tomto mesiaci, nech drží pôst až do jeho konca! [...] Vykonajte púť a umru [malú púť] pre Alaha! Ak by vám v tom niečo bránilo, [na zmierenie] ponúknite obetné zviera, ktoré ľahko zaobstaráte! [...] Kto je spomedzi Vás chorý, alebo ho bolí hlava, je povinný dať odškodné: vo forme pôstu, almužny alebo obetného zvieraťa. (Korán) b) Na ktorý mesiac odkazuje predpis pôstu? Uveďte meno mesiaca! (0,5 bodu) ………………………………………………………………………………………. c) Ktoré mesto je centrom púte? (1 bod) ……………………………………………………

3 body

3. Úloha sa vzťahuje na stredoveké uhorské dejiny. Ppomocou prameňa a vlastných vedomostí vyplňte tabuľku! Svoju odpoveď naznačte krížikom (X)! (Za každý prvok 0,5 bodu) „3. Úgyszintén: semmiféle adót […] nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. […] 19. A várjobbágyokat a szent királytól rendelt szabadságban kell megtartani. Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetből valók, a kezdettől nekik engedett szabadságban kell megtartani. 20. A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni. És ha a püspökök ellentmondanak, nem fogjuk őket segíteni. […]



31. Azt is elrendeljük, hogy ha mi, vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek az erejénél fogva mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” (II. András Aranybullájából)

„3. Takisto: žiadne dane [...] nebudeme vyberať za majetky servientov, ani do ich domov alebo dedín nevojdeme, ak nás len nepozvú. [...] 19. Hradných jobagiónov treba držať v slobode udelenej svätým kráľom. Podobne aj hosťom, pochádzajúcim z akéhokoľvek národa, treba ponechať slobodu udelenú im od počiatkov. 20. Desiatok nech nikto nemôže vykúpiť v peniazoch, ako zem znáša víno alebo úrodu, tak treba i platiť. A ak by biskupi namietali, nebudeme im pomáhať. [...] 31. Nariaďujeme i to, že ak my, alebo niekto z našich potomkov v niektorej dobe by chcel konať proti týmto nariadeniam, mocou tohto dekrétu aj biskupom, aj ostatným jobagiónom a vznešeným našej krajiny, spolu a zvlášť, v prítomnosti a v budúcnosti nech navždy bude slobodno, aby bez akéhokoľvek hriechu nevernosti mohli nám a našim potomkom vzdorovať a protirečiť.“ (Zo Zlatej buly Ondreja II.)

Tvrdenie Pravdivé Nepravdivé

a) Panovník vydávajúci zákon pochádzal z dynastie Anjouovcov.

b) Ak panovník nedodržiava svoje sľuby, biskupi a vznešení môžu kráľovi protirečiť.

c) Desiatok treba odvádzať v plodinách.

d) Desiatok je príjmom zemepána.

e) Dokument svedčí o posilnení kráľovskej moci.

f) Zlatú bulu vydali v 16. storočí.

g) Servienti nemusia platiť dane.

h) Hostia sú cudzinci (prišelci) z iných krajín.

4 body

4. Úloha sa zaoberá osvietenstvom. Zapíšte do tabuľky pojmy ktoré sa viažu k prameňom! (Pozor! Jeden pojem zostáva nepoužitý.) (Za každý prvok 1 bod.)

a) „Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. […] Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet



tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu) „V každom štáte sú tri typy moci: zákonodarná moc, výkonná moc, vzťahujúca sa nazáležitosti spadajúce do medzinárodného práva, nakoniec tá výkonná moc, ktorá sa vzťahuje na záležitosti patriace do občianskeho práva (…) Ak sa zákonodarná moc s výkonnou mocou zlučuje v jednej osobe alebo úradnom zbore, niet slobody, pretože sa možno obávať, že takýto panovník alebo takýto zbor bude vynášať tyranské zákony, a bude ich uplatňovať tyranským spôsobom.“ (Montesquieu)

b) „A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat, ez teszi polgárrá és szabad emberré őket.” (Rousseau) „Občan súhlasí s každým zákonom, ešte aj s tým, za ktorý mu hrozí trest, keby sa opovážil nedodržať niektorý z nich. Stálou vôľou každého člena štátu je všeobecná vôľa; tá ho činí občanom a slobodným človekom.“ (Rousseau)

c) „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az ember teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre.” (Jefferson) „Pokladáme za samozrejmé tie pravdy, že každý človek bol stvorený ako rovnoprávny, stvoriteľ vybavil človeka takými neodnímateľnými právami, ktorých sa nemôže zriecť, a medzi tieto práva patrí aj právo k životu a slobode, taktiež právo na snahu o šťastie.“ (Jefferson)

d) „Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományban bizonyos törvényekkel erősíti meg.” (II. József) „Keďže Jeho najsvätejšie Veličenstvo je presvedčené o tom, že každý akt donútenia, ktorý násilím vplýva na svedomie ľudí, je nadovšetko škodlivé, oproti tomu tá správna tolerancia, ktorú odporúča kresťanská láska, je zdrojom veľkého úžitku tak pre náboženstvo, ako aj pre štát, rozhodol sa, že určitými zákonmi túto toleranciu posilní vo všetkých cisárskych a kráľovských zemiach.“ (Jozef II.) Pojmy:

• občianska zmluva • náboženská tolerancia • merkantilizmus • základné práva človeka • deľba moci



Prameň Pojem

a)

b)

c)

d)

4 body

5. Úloha sa zaoberá Rákociho bojom za slobodu. a) Pomocou obrázku a vlastných vedomostí doplňte neúplné vety podčiarknutím vhodného riešenia (Za každý prvok 0,5 bodu)

Rákociho boj za slobodu

1) Pod vplyvom kuruckých úspechov na krajinskom sneme v Ónode maďarské stavy vyhlásili

zvolenie Rákociho za kráľa.

že neuznávajú panovníka.

2) Cisárske vojská roku 1708 pri .......................... porazili kurucké vojská.

Satmári

Trenčíne

3) Po zložení zbraní panovník povstalcov .......................…

omilostil.

dal uväzniť.

Rozpad národnej jednoty nepriaznivá zahraničnopolitická situácia

Úspechy Vak Bottyána Krajinský snem v Ónode: detronizácia Habsburskej

dynastie

zloženie zbraní Satmársky mier

porážka pri Trenčíne

vojenské úspechy

rozvinutie vlajky priaznivá zahraničnopolitická situácia



b) Do prázdnych obdĺžnikov náčrtu mapy zapíšte čísla uvedených obcí. (Za každý prvok 0,5 bodu)

1) Satmár 2) Ónod 3) Trenčín

3 body



6. Úloha súvisí s prvou priemyselnou revolúciou. Na základe prameňov a vlastných vedomostí odpovedzte na otázky. (Za každý prvok 1 bod.)

USA Latinská Amerika Európa Afrika India

Rok Cena jedného funtu bavlneného vlákna v Anglicku (šiling) 1784 10,11 1812 2,5 1832 0,11

a) Uveďte, ktoré priemyselné odvetvie zohrávalo určujúcu rolu vo výrobe bavlnených produktov!

…………………………………………………………………………………………………...

b) Pomenujte, smerom ku ktorému regiónu rástol vývoz bavlny v rokoch 1820 – 1840 v najväčšej percentuálnej miere! …………………………………………………………………………………………………...

c) Čím sa vysvetľuje nízky rast vývozu bavlny do Spojených štátov Amerických? Uveďte jednu príčinu! …………………………………………………………………………………………………...

Rast exportu bavlny v Anglicku v rokoch 1820 – 1840 (v miliardach m)



d) Prečo klesla cena bavlneného vlákna na takmer stotinu v rokoch 1784 – 1832? Uveďte jednu príčinu! …………………………………………………………………………………………………...

4 body

7. Úloha sa zaoberá dobou dualizmu. Pomocou prameňov posúďte, či sú tvrdenia pravdivé alebo nepravdivé. Do správneho stĺpca napíšte krížik (X). (Za každý prvok 0,5 bodu)

Etnické zloženie Uhorska v rokoch 1880-1910, bez Chorvátska národnosť 1880 1900 1910

osôb % osôb % osôb % maďarská 6 400 000 46,6 8 651 000 51,4 9 944 000 54,4 nemecká 1 870 000 13,6 1 999 000 11,9 1 903 000 10,4 slovenská 1 870 000 13,6 2 002 000 11,9 1 946 000 10,9 rumunská 2 403 000 17,5 2 798 000 16,6 2 948 000 16,1 rusínska 353 000 2,6 424 000 2,5 464 000 2,5 chorvátska 639 000 4,6 196 000 1,2 198 000 1,1 srbská bez údajov bez údajov 520 000 3,1 545 000 3,0 Iná 223 000 1,5 244 000 1,4 313 000 1,6 Spolu: 13 758 000 100 16 834 000 100 18 261 000 100

Počet vysťahovalcov z Uhorska Rok Počet vysťahovalcov (os.) Z toho Maďari (%)

1899-1904 334 458 26, 8 1905-1907 528 045 29,3 1908-1913 528 022 29,6 Spolu : 1 390 525 28,8

Pravdivé Falošné a) V rokoch 1900-1910 bola väčšina vysťahovalcov maďarskej národnosti.

b) Počet celkového obyvateľstva v rokoch 1900-1910 vzrástol o 30 percent.

c) Pomer Slovákov v rokoch 1880-1910 klesol. d) Pomer Maďarov v rokoch 1880-1910 vzrástol.

2 body



8. Úloha sa vzťahuje na dobu medzi dvomi svetovými vojnami, na situáciu žien. Spomedzi daných možností vyberte vhodné pojmy a dopíšte ich do neúplných viet. (Za každý prvok 1 bod.) Masový/é a) ..................................... žien mnohí pokladali za prechodné núdzové riešenie počas svetovej vojny. Zmena sa však ukázala trvalou. Vo väčšine európskych krajín ženy dostali b) ............................................., pravda, často s väčšími obmedzeniami, ako muži. Tieto zmeny však ešte neznamenali c) .........................................., ženy obyčajne dostávali nižšie mzdy, ako muži v rovnakom pracovnom zaradení, a len zriedkakedy sa objavili vo vedúcich postoch. Zmeny nastali aj v iných oblastiach, a pozoruhodne sa odzrkadlili aj v ženských d) .................. .

a) c)

ochudobnenie nevýhodu

vstup do práce rovnoprávnosť

nástup do boja výsady

b) d)

občiansky preukaz odevoch

samostatnosť mzdách

volebné právo citoch

4 body

9. Úloha sa vzťahuje na dejiny Maďarska medzi dvomi svetovými vojnami. Odpovedzte na otázky pomocou prameňov a vlastných poznatkov. (Za každý prvok 1 bod.)

„12. § A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen nem rendezi [...], az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.” (1920/I. törvény)

„1. §. IV. Károly uralkodói jogai megszűntek.

2. §. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház […] trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

3. §. A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja, és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.” (1921/XLVII. törvény)

„12.§ Krajinský snem dovtedy, kým navždy nevyrieši spôsob vykonávania moci hlavy štátu [...], na dočasné vykonávanie úloh hlavy štátu si tajným hlasovaním zvolí guvernéra spomedzi maďarských štátnych občanov.“ (Zákon č. 1. z roku 1920)

„1.§ Panovnícke práva Karola IV zanikli. 2.§ Pragmatická sankcia, zahrnutá v zákonoch č. I. a II. z roku 1723, a všetky ostatné právne normy, ktoré stanovili alebo regulovali dedičné právo Rakúskeho Dvora [...], stratili účinnosť, a tým privilégium voľby kráľa znova prislúcha národu.



3.§ Národ nezmenene uchováva dávnovekú štátnu formu kráľovstva, ale obsadenie kráľovského trónu zanechá na neskoršiu dobu, zároveň prikazuje ministerstvu, aby na to vo vhodnom čase podal návrh.“ (Zákon č. 47. z roku 1921) a) Ako sa nazývala hodnosť hlavy štátu po roku 1920? …………………………………………………………………………………………………... b) Za akú štátnu formu sa rozhodol krajinský snem v roku 1921? ……………………………………………………………………………………………….

c) Pomenujte osobu, ktorá zastávala post hlavy štátu? …………………………………………………………………………………………………

d) Aká udalosť/ aké udalosti viedli k vydaniu zákona z roku 1921?

Podčiarknite jednu z nasledujúcich odpovedí! Smrť Karola IV.

Dva pokusy Karola IV. o návrat

Pokus komunistov o uchopenie moci

4 body

10. Úloha sa zaoberá Rákosiho érou. Nasledujúce obrázky odkazujú na niektoré zo základných čŕt doby. Spojte správne obrazy s prameňmi, ich písmeno zapíšte na vybodkované miesto! (Za každý prvok 1 bod)

A) B)



E)

„Amíg dolgozó népünk minden erejét megfeszíti, hogy ötéves tervünk végrehajtását biztosítsa, addig az osztályellenség, a kulák alattomos módon szabotálja a termelést, eldugdossa az élelmiszert, a terményeket. […] A kulákok, dolgozó népünk ocsmány döghollói mindenre képesek! Felvásárolják a fontos közszolgálati cikkeket, hogy zavart keltsenek, elégedetlenséget szítsanak […] ezek a gazemberségre és tunyaságra született gyászmagyarok. Egyik-másik lőszert és fegyvert rejtegetett!” (Viharsarok Népe című lap; 1950. október 25.) „Kým náš pracujúci ľud napína všetku svoju silu, aby zabezpečil naplnenie päťročnice, zatiaľ triedny nepriateľ, kulak zákerným spôsobom sabotuje výrobu, skrýva potraviny, plodiny. [...] Kulaci, ohavné vrany - supy nášho pracovitého ľudu sú schopní všetkého! Vykupujú základné tovary verejnej služby, aby spôsobili rozruch a roznietili nespokojnosť [...] sú ghanbou maďarského národa, rodení na darebáctvo a povaľačstvo. Podaktorí skrývali strelivo a zbrane!“ (Noviny „Viharsarok népe“, 25. október 1950)

Písmeno obrázku:…………. „Az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. számú törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, valamint a

C) D)



közlekedés területén a Magyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállító eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemi, gyári jellegű termelés céljára alkalmasak.” (Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet; 1949. december) „Úspešné plnenie zákona č. 25. z roku 1949 o päťročnom národohospodárskom pláne robí nevyhnutným, že v odvetviach priemyslu, baníctva a hutníctva, ako aj dopravy Maďarská ľudová republika vo svojich rukách koncentrovala tie výrobné a dopravné prostriedky, ktoré buď v dnešnej štrukturálnej forme, alebo vhodnou reorganizáciou sú vhodné na ciele hospodárnej, veľkopodnikovej výroby závodového typu.“ (Zákonné nariadenie Prezídia, december 1949)

Písmeno obrázku:…………. „Rajk kémbandájának leleplezése ma már teljes jelentőségben áll előttünk. Sikerült lelepleznünk az ellenség veszedelmes ötödik hadoszlopát, amely beszivárgott soraink közé, és a Párton, a népi demokrácián belül készült titokban arra, hogy minden vívmányunkat megsemmisítse.” (Rákosi beszéde; 1949. szeptember) „Význam odhalenia špionážnej bandy Rajka dnes vidíme v úplnosti. Podarilo sa nám odhaliť nebezpečnú piatu kolónu nepriateľa, ktorá prenikla do našich radov, a vrámci Strany, vrámci ľudovej demokracie sa tajne pripravoval na zničenie všetkých našich výdobytkov.“ (Rákosiho prejav, september 1949)

Písmeno obrázku:…………. „Ott állt az operaházi díszelőadásokon a reflektorok kereszttüzében, a színpad közepén, az árnyéktalan dicsfényben, a fülsiketítő tapsviharban, majd - jó tíz perc után - amikor már nyilván úgy érezte, hogy a nagyközönség kellően kitombolta magát – a Sztálintól tanult szokás szerint – maga is tapsolni kezdett, ezzel mintegy jelezvén, hogy sok is, szerénysége nem enged meg többet, hiszen megérti ő ezt a lelkesedést, rendjén is van a dolog, de azért ne vigyük az ilyesmit túlzásba.” (Aczél Tamás –Méray Tibor: Tisztító vihar) „Tam stál na slávnostných predstaveniach Opery v krížovej paľbe reflektorov, v strede javiska, v nezatienenej svätožiare, v ohlušujúcej salve potlesku, a – po dobrých desiatich minútach – keď už zrejme pociťoval, že obecenstvo sa dostatočne vyzúrilo – podľa zvyku naučeného od Stalina – aj sám začal tlieskať, tým akoby naznačujúc, že je toho i priveľa, jeho skromnosť nedovoľuje viac, veď on chápe toto nadšenie, a je to aj v poriadku, ale zato nezachádzajme do krajností.“ (Aczél Tamás – Méray Tibor: Tisztító vihar)

Písmeno obrázku:…………. „Az ötéves terv előirányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsítani olymódon, hogy gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4 % helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3 % helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének 72,9% helyett legalább 145%-kal kell emelkednie.” (Az MDP II. kongresszusának határozataiból; 1951. március)



„Pomocou zvýšenia rozpočtových čiastok päťročného plánu treba zrýchliť spriemyselňovnie tak, aby sa výroba továrenského priemyslu v porovnaní s rokom 1949 na rok 1954 zvýšila namiesto pôvodne predpovedaných 86,4% minimálne o 200%. V rámci toho sa výroba ťažkého priemyslu má zvýšiť namiesto pôvodne predpovedaných 104,3% minimálne o 280%. Výroba ľahkého priemyslu namiesto 79% sa musí zvýšiť minimálne o 145%.” (Z uznesení II. kongresu MDS; marec 1951)

Písmeno obrázku:………….

5 bodov

11. Úloha súvisí s temnými stránkami blahobytnej, spotrebiteľskej spoločnosti. Priraďte jednotlivé javy spomedzi vymenovaných možností k prislúchajúcim prameňom. Poradové číslo vyhovujúceho prvku zapíšte do štvorca patriacemu k úryvku. K jednému úryvku môžete zapísať iba jedno číslo. (Za každý prvok 1 bod.)

a) „Az ember azért fut a pénz után, hogy ideje legyen. Több ideje. Az idő azonban mindig valamire való idő. A kérdés tehát az, mire való az így nyert idő? A pénzidőben egyetlen válasz létezik erre a kérdésre: pénzkeresésre való. Vagyis arra, hogy az így nyert időben is futhassunk a pénz után, és ezzel még több időt nyerjünk, amiben aztán még annál is több pénzt szerezhetünk és még annál is több időt a pénz utáni hajszára. Mert időből sohasem elég.” (Szilágyi Ákos: A szépfejedelem; 2001) „Človek beží za peniazmi, aby mal času. Viac času. Ale čas je vždy časom na niečo. Otázkou je teda, na čo slúži takto získaný čas? V čase peňazí existuje jediná odpoveď na túto otázku: slúži na zárobok. Čiže na to, aby sme aj v takto získanom čase mohli bežať za peniazmi, a tak získali ešte viac času, v ktorom potom môžeme získať ešte viac peňazí, a ešte viac času k honbe za peniazmi. Lebo času nikdy nie je dosť.“ (Szilágyi Ákos: A szépfejedelem; 2001) b) „Radikálisan csökkent a csoportméret, és ma egyetlen személyre redukálódott. A modern társadalmak egytagú csoportok szövetségeiből épülnek fel. Elveszett a lojalitás [méltányosság, elfogadás], az önfeláldozás, a morális [erkölcsi] támogatás, a közös akciók korlátozottak.” (Csányi Vilmos: Az emberi természet; 1999) „Veľkosť skupiny sa radikálne znížila, a nadnes sa zredukovala na jedinú osobu. Moderné spoločenstvá sú vybudované zo zväzkov jednočlenných skupín. Stratila sa lojalita [primeranosť, uznanie], sebaobetavosť, morálna [mravná] podpora, spoločné akcie sú obmedzené.“ (Csányi Vilmos: Az emberi természet; 1999)

c) „A meggyőzés nem érvekkel történik, hanem alapvető emberi érzelmeinkre ható szimbólumokkal. […] Az árucikkek eladására elterjedt műfogásokat alkalmazzák a politikai eszmék és a politikusok adásvételében is. […] Ha a hivatásos rábeszélő eléri, hogy az általa kívánt vakcsoportba tömörüljünk (a tagokat nem válogatják), előre gyártott eszmék karmaiba kerülünk, önbecsülésünk is e csoporthoz kötődik ezután.” (Pratkanis-Aronson: A rábeszélőgép; 1992)



„Presvedčovanie prebieha nie argumentmi, ale symbolmi vplývajúcimi na základné ľudské city. [...] Spôsoby rozšírené v predaji tovarov používajú aj v predaji politických myšlienok a politikov. [...] Ak profesionálny prehovárač dosiahne, aby sme sa zoskupili do ním žiadanej slepej skupiny (členov nevyberajú), dostaneme sa do pazúrov vopred vyrobených ideí, naše sebahodnotenie sa tiež spojí s touto skupinou.“ (Pratkanis-Aronson: A rábeszélőgép; 1992) d) „A tradíciókat [hagyományokat] leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni. […] A legkiábrándítóbb azonban az, hogy ennél az apokaliptikus [végítéletszerű] folyamatnál minden valószínűség szerint elsőként az ember legnemesebb tulajdonságai és képességei mennek veszendőbe, éppen azok, melyeket joggal érzünk és értékelünk sajátosan emberinek.” (Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne; 1973) „Rúcame tradície [zvyky]. Dosiahli sme kritický bod, keď sa mladšej generácii nikdy viac nepodarí stotožniť sa so staršou generáciou, ba čo viac, nemôže ju pochopiť ani v kultúrnom zmysle. [...] Ale najrozčarujúcejšie je však to, že pri tomto apokalyptickom procese [posledného súdu], podľa všetkých predpokladov, sa najšľachetnejšie vlastnosti a schopnosti človeka stratia ako prvé; práve tie, ktoré právom cítime a hodnotíme výrazne ľudskými.“ (Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne; 1973) Možnosti odpovede:

1. globalizácia zoslabí národnú samostatnosť 2. významne rastie počet nákupných centier 3. hospodársko-spoločenská demagógia zneužíva ľudí 4. jednotlivé vekové skupiny si čoraz menej rozumejú 5. do popredia sa dostávajú sebecké postoje jednotlivca 6. život sa stáva honbou za materiálnymi hodnotami

4 body

12. Táto úloha sa zaoberá fungovaním parlamentnej demokracie. Podľa prameňov a vlastných vedomostí odpovedzte na otázky. „19.§ (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) meghatározza az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; […] k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az



országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. […] 29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. 29/A § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. […] 33. § (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. […] (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. […] 35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; […] h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését.”(Részletek a Magyar Köztársaság Alkotmányából; 1989) „19.§ (1) Najvyšším orgánom štátnej moci a zastupiteľstva ľudu je parlament. (2) Parlament využijúc svoje práva, vychádzajúce zo suverenity ľudu, zabezpečuje ústavný poriadok spoločnosti, určuje systém, smer a podmienky vlády. (3) V tomto právnom okruhu Parlament a) vytvorí Ústavu Maďarskej republiky; b) vynáša zákony; c) určí spoločensko-hospodársky plán krajiny; d) určí bilanciu štátneho rozpočtu, schváli štátny rozpočet a jeho plnenie; e) rozhoduje o programe vlády; [...] k) volí prezidenta, predsedu vlády, členov Ústavného súdu, ombudsmanov, predsedu a podpredsedov Štátneho kontrolného dvoru, predsedu Najvyššieho súdu a generálneho prokurátora. [...] 29.§ (1) Hlavou štátu Maďarskej republiky je prezident republiky, ktorý vyjadruje jednotu národa a bdie nad demokratickým fungovaním štátu. (2) Prezident republiky je hlavným veliteľom ozbrojených síl. 29/A.§ (1) Prezidenta republiky volí Parlament na päť rokov. (2) Za prezidenta republiky je možné zvoliť každého občana disponujúceho volebným právom, kto do dňa voľby dosiahne vek 35 rokov. (3) Prezidenta republiky je možné znovu zvoliť na túto funkciu maximálne raz. 29/B.§ (1) Voľbám prezidenta republiky predchádza nominácia. K platnosti nominácie je potrebný písomný návrh minimálne päťdesiatich členov Parlamentu. [...] 33. § (3) Predsedu vlády na návrh prezidenta republiky volí Parlament kvalifikovanou väčšinou. [...] (4) Ministrov na návrh predsedu vlády menuje a odvoláva prezident republiky. [...] 35.§ (1) Vláda a) zabezpečuje ústavný poriadok, ochraňuje a zabezpečuje práva štátnych občanov; b) zabezpečuje vykonávanie zákonov; c) riadi činnosť ministerstiev a bezprostredne podriadených iných orgánov, harmonizuje ich činnosť; [...] h) riadi činnosť ozbrojených síl, polície a policajných orgánov.“ (Úryvky z Ústavy Maďarskej republiky; 1989)

a) Koľkokrát je možné znovuzvoliť hlavu štátu? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………...



b) Ktoré teleso riadi činnosť ozbrojených síl? (0,5 bodu)

…………………………………………………………………………………………………

c) Kto je hlavným veliteľom ozbrojených síl? (0,5 bodu)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Na čí návrh je možné vymenovať ministrov? (0,5 bodu)

…………………………………………………………………………………………………...

e) Kto volí predsedu vlády? (0,5 bodu)

…………………………………………………………………………………………………...

f) K akému veku sa viaže volebné právo na voľbách do parlamentu? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………...

4 body



II. SLOHOVÉ ÚLOHY, VYŽADUJÚCE DLHŠIE ROZVINUTIE

Pozorne si prečítajte! Z nasledujúcich úloh máte vypracovať spolu tri. Výber uskutočnite na základe nasledujúceho pravidla: Vypracovať treba: jednu úlohu zo svetových dejín, dve úlohy z maďarských (uhorských)dejín jednu krátku a jednu dlhú

vzťahujúce sa na rôzne historické obdobia. Dobre si preštudujte úlohy!

Číslo Obdobie, témy Typ úlohy

Svetové dejiny

13. Veľké zemepisné objavy Krátka

14. Nacistická ideológia Krátka

Maďarské dejiny

15. Kultúrne vplyvy reformácie v Maďarsku Krátka

16. Boje Jána Hunyadiho proti Turkom Dlhá

17. Jozef II. Krátka

18. Vyrovnanie Dlhá

19. Hospodárstvo Kádárovej éry Krátka

20. Vstup Maďarska do II. svetovej vojny Dlhá Pomocou nasledujúcej tabuľky vidíte prehliadne všetky možné kombinácie tém. Označte jednu z uvedených stĺpcov! Zakrúžkujte písmeno vybraného stĺpca!

Typ úlohy A B C D E F G H I J K L

Krátka 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

Krátka 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

Dlhá 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Hodnotiť sa môžu iba úlohy vybrané podľa pravidiel! Po úlohách sú uvedené hľadiská hodnotenia, počet získaných bodov stanoví opravujúci učiteľ!

Z uvedených úloh vypracujte iba tie tri, ktoré ste si vybrali, ostatné nechajte nevyplnené!

Pred vypracovaním úloh si preštudujte pokyny na 2. strane!

Pri vypracovaní odpovedí si môžete napísať koncept!



13. Úloha sa vzťahuje na veľké zemepisné objavy. (krátka) Pomocou prameňov a opierajúc sa na vlastné vedomosti predstavte príčiny a motivujúce činitele objavov. (Použite stredoškolský historický atlas!) „A törökök dühödt ordítással törtek előre a szultán nyomában: rövid, elkeseredett harc után megmászták és hatalmukba kerítették a sáncokat és az ágyúk által összelőtt városfal romjait, miután az utolsó védőket is menekülésre kergették. […] A janicsárok, majd nyomukban a többi seregrész, rövidesen úgy zúdultak be a városba, mint a vízáradat. […] Majd utánuk nyomult az egész sereg, folyamatosan, teljes erejével, és győztesen szétáradt az egész városban. A fal előtt, amelyre nagy lobogóját vonatta fel, sugárzó arccal állt a szultán, és örvendett a látványnak: a nap most virradt fel végül teljes világossággal.” (Mikhael Kritobulosz Bizánc elestéről) „Turci zúrivým vreskom tiahli vpred za sultánom: po krátkom, rozhorčenom boji zliezli a zmocnili sa hradieb a delami postrelených ruín mestských múrov, potom, čo aj posledných ochrancov zahnali na útek. [...] Janičiari, a po ich stopách ostatné časti vojska, po krátkom čase vtrhli do mesta, ako príval vody. [...] Za nimi sa potom tlačilo celé vojsko, postupne, v úplnej sile a víťazne sa rozplynulo v celom meste. Pred múrom, na ktoré vytiahli veľkú zástavu, so žiariacou tvárou stál Sultán a radoval sa z pohľadu: slnko teraz svitlo nakoniec, úplnou žiarou.“ (Mikhael Kritobulos o páde Byzancie) Okolo 1450 Gutenberg vynájde kníhtlač. 1477 Znovu vydajú diela starovekého hvezdára Ptolemaia, ktoré opisujú Zem. 1479 Spojením Kastílska a Aragónie vznikne Španielsko.

Caravella. Tento typ sa stal známym najmä za čias portugalského kniežaťa Henricha

Námorného

„Dicsérem tervedet, hogy Nyugatnak hajózol, s meg vagyok győződve arról, hogy ez az út nem olyan nehéz, mint hiszik. Bizonyosan hatalmas királyságokat, népes városokat és tartományokat fogsz felkeresni, ahol mindenféle fűszer és nemesfém nagy bőségben található. E királyok és fejedelmek nagy örömmel lépnek majd kapcsolatba a keresztényekkel, hogy tőlük keresztény vallást és mindenfajta tudományokat tanuljanak.” (Toscanellinek Kolumbuszhoz írt leveléből)

Obyvateľstvo Európy 1300 73 miliónov 1400 45 miliónov 1500 78 miliónov



„Schváľujem tvoj plán, že sa plavíš na Západ, a som presvedčený, že táto cesta nie je taká ťažká, ako sa domnievajú. Istotne navštíviš obrovské kráľovstvá, početné mestá a dŕžavy, kde sa v hojnom množstve nachádzajú všelijaké korenia a vzácne kovy. Títo králi a panovníci s radosťou sa dostanú do kontaktu s kresťanmi, aby sa od nich prevzali kresťanskú vieru a všelijaké vedy.“ (Z listu Toscanelliho Kolumbovi) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Hľadiská Možné Získanébody

Pochopenie úlohy 4 Orientácia v priestore a čase 4 Používanie odbornej terminológie 4 Používanie prameňov 4 Skúmanie činiteľov formujúcich udalosti

6

Skladba, jazyková správnosť 2 Spolu 24

DELITEĽ 2 Body skúšky 12



14. Úloha sa zaoberá nacistickým Nemeckom. (krátka) Na základe prameňov a vlastných vedomostí predstavte základné črty nacistickej ideológie!

Nacistický propagandistický plagát

„Az életre való törekvés végső formájában mindig újra szét fogja törni az úgynevezett humanizmus minden nevetséges kötelékét, hogy helyére engedje lépni a természet humanitását, amely megsemmisíti a gyengét, hogy helyet adjon az erősnek. […] Ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzúzására. […] Ha népünk és államunk áldozatává válik e vér- és pénzéhes zsidó népelnyomónak, úgy az egész föld belesüllyed e polip szorításába. […] Minden igazán nagy népvezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa. […] A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelszószerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk. […] A nemzetiszocialista pártban nem divat arról dönteni, hogy vajon a Führer hű-e az úgynevezett eszméhez, vagy nem… Nálunk a Führer és az eszme egy, és minden párttagnak azt kell tennie, amit ő megparancsol, ő, aki megtestesíti az eszmét és egyedül ismeri annak végső célját. […] Németország csak akkor lesz igazán Németország, ha egész Európa német lesz. Amíg nem leszünk Európa urai, csak tengődni fogunk.” (Hitler) „Snaha o život v jej konečnej podobe vždy znovu láme všetky smiešne putá takzvaného humanizmu, aby na jeho miesto pustil ľudskosť prírody, ktorá zničí slabých, aby dal miesto silným. [...]



Žid je dnes veľkým štváčom s cieľom úplne rozdrviť Nemecko. [...] Ak náš národ a štát sa stane obeťou tohto židovského utláčateľa, priahnuceho po krvi a peňazoch, tak celá zem sa vnorí do stisku tejto chobotnice. [...] Umenie každého ozaj veľkého vodcu ľudu spočíva predovšetkým v tom, aby pozornosť ľudí nerozptýlil, ale sústredil vždy len na jediného nepriateľa. [...] Schopnosť chápania davov je veľmi obmedzená, rozum je malý, naproti tomu zábudlivosť je veľká. Z týchto skutočností vyplývajúc sa musia všetky účinné propagandy obmedziť iba na málo bodov, a tieto používať ako heslá až tak dlho, kým si aj ten posledný bude schopný pod tým slovom predstaviť to, čo chceme my. [...] V národnosocialistickej strane nie je módou rozhodovať o tom, či je Führer verný k takzvaným ideám, alebo nie... U nás Führer a idea je jeden, a každý člen strany musí vykonať to, čo on rozkáže; On, ktorý stelesňuje ideu a sám pozná jej konečný cieľ. [...] Nemecko bude ozajstným Nemeckom iba ak celá Európa bude nemeckou. Kým nebudeme pánmi Európy, budeme sa len pretĺkať.“ (Hitler)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


Pochopenie úlohy 4 Orientácia v priestore a čase 4 Používanie odbornej terminológie 4 Používanie prameňov 4 Skúmanie činiteľov formujúcich udalosti 6 Skladba, jazyková správnosť 2 Spolu 24




15. Úloha sa vzťahuje na reformáciu v Uhorsku. (krátka) Na základe prameňov a vlastných vedomostí predstavte kultúrne vplyvy domácej reformácie! (Použite aj stredoškolský historický atlas!)

„Te nagy költséggel iskolát alapítasz és felszítod az érdeklődést a tudományok művelése iránt, amely dolog ámbár önmagában is nagy dicséretre érdemes, mégis különösen mostanában, amikor a háború csapásai következtében a szomszédos országokban pusztul a tudomány, sokkal nagyobb elismerésre méltó. […] Mert hogy ily körülmények között gondolsz a tudományokkal, azt bizonyítod, hogy bízol a békében és Pannónia jobb jövőjében. […] Remélem, hogy Isten a te törekvéseid mellé is áll, kiváltképp, ha azon leszel, hogy az egyházakban is tisztábban hirdessék az igét, mert hát nem kétséges, hogy ezek a háborúk és ez a török szolgaság bűneink és bálványimádásunk büntetése…” (Melanchton levele Nádasdy Tamás magyar főúrnak; 1537) „Ty s veľkými nákladmi založíš školu a roznietiš zvedavosť o rozvíjanie vied, ktorá vec je hoci aj osamote hodný uznania, predsa najmä v dnešných časoch, keď následkom úderov vojny v susedných štátov hynie veda, je hodný oveľa väčšieho uznania. [...] Lebo že v takýchto podmienkach myslíš na vedu, dokazuješ, že veríš v mier a v lepšiu budúcnosť Panónie. [...] Dúfam, že sa aj Boh prizná k tvojim snahám, najmä, ak budeš trvať na tom, aby aj v cirkvi hlásali Božie slovo jednoznačnejšie, veď nie je otázne, že tieto vojny a toto turecké služobníctvo je trestom za naše hriechy a modloslužbu.“ (List Melanchtona uhorskému veľmožovi Tomášovi Nádasdymu, 1537).

Dvor reformovaného starého kolégia v Pápe, založeného v roku

1531 Titulná strana Biblie Gašpara Károliho,

vydaná vo Vizsolyi v roku 1950



„Ha elhatároztad, hogy tovább is tanulj s magasabb képzettséget szerezz, négy évig segíteni fogunk téged. […] Elhatározásodról mielőbb értesíts. […] Hogy pedig szándékunkat ebben jól megértsd, ahhoz tartsd magad, hogy ne csak teológiai, hanem a bölcseleti tudományokat is alaposan megtanuld, hogy amikor majd hazatérendsz, úgy az egyházi, mint a polgári dolgokban is s a külügyek igazgatásában, segítségednek hasznát vehessük magunk, nemzetünk, hazánk érdekében.” (Bethlen Gábor levele a Heidelbergben tanuló, jobbágy származású diáknak)

„Ak si sa rozhodol, že budeš pokračovať v štúdiu, a že si získaš vyššie vzdelanie, budeme ti pomáhať po štyri roky. [...] O svojom rozhodnutí nás čím skôr informuj. [...] Aby si lepšie porozumel nášmu zámeru: drž sa toho, aby si dôkladne osvojil nielen teologickú, ale aj filozofickú vedu, že keď sa vrátiš, aby sme tvoju pomoc mohli využiť v prospech nás samých, v prospech národa a vlasti, a to tak v cirkevných, v občianskych veciach, ako aj v riadení zahraničných vecí.“ (List Gábora Bethlena žiakovi poddanského pôvodu, študujúcemu v Heidelbergu) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………






16. Úloha sa viaže k Uhorským dejinám 15. storočia. (dlhá) Na základe prameňov a vlastných vedomostí predstavte politickú životnú dráhu Jána Huňadiho, a hodnoťte jeho protiturecké boje! (Použite stredoškolský historický atlas!)

Statky Jána Huňadiho

Výpravy Jána Huňadiho

„A háború vihara és Ulászló király gyászos pusztulása után az ország egyházi főméltóságai és bárói közös akarattal elhatározták, hogy a közelgő Pünkösd ünnepén az összes nemesek üljenek össze Rákos mezején, és tartsanak országos gyűlést. […] Mindnyájan, akik csak megjelentek, egy akarattal és nagy megfontoltsággal tárgyaltak az ország javáról és arról, kit válasszanak meg az ország védelmezőjének arra az időre, amíg a gyermek László király, Albert király fia, aki akkor életének ötödik évében volt, nem képes eszét a tanácsban, karjait meg hadakozásra használni. Az egész közösség szeme előtt lebegett János vajda [Hunyadi János] úr tetteinek fényes emléke, és ezért – bár sokan reménykedtek benne, hogy a méltóság rájuk száll



– ezt a tisztet mégis egyedül a vajda úr nyerte el. Megválasztották tehát őt az ország és a király hatáskörébe tartozó minden ügy kormányzójának.” (Thuróczy János krónikájából) „Po búrke vojny a smútočnej smrti kráľa Vladislava cirkevní hodnostári a baróni krajiny sa spolu rozhodli, že na blížiace sa Turíce sa majú stretnúť všetci šľachetní na poli Rákoš, aby držali krajinský snem. [...] Všetci, ktorí sa len zišli, jedinou vôľou a veľkou rozvážnosťou rokovali o prespech krajiny a o tom, koho si zvoliť za ochrancu krajiny na ten čas, kým sa dieťa kráľ Ladislav, syn kráľa Alberta, ktorý v tom čase bol v piatom roku svojom, nie je schopný svoj rozum v rade a svoje ruky v boji použiť. Pred očami celého spoločenstva sa marila žiarivá pamiatka skutkov pána vojvodu Jána (Jána Huňadiho), a preto – hoci mnohí mali také nádeje, že hodnosť pripadne na nich, túto hodnosť si získal predsa sám pán vojvoda. Zvolili si teda jeho za guvernéra krajiny a všetkých vecí v kompetencií kráľa.“ (Z kroniky Jána z Turiec)

„[…] segítség nélkül ugyanis sem magunkat nem tudjuk fenntartani, sem másoknak nem tudunk hasznára lenni. Magyarországnak nincs annyi ereje, hogy az ellenséget megsemmisítse, ugyanakkor kikerülni sem tudja, tehát nincs más kiút, mint a további harc. És hogy ezt sikerrel tudja-e folytatni – nagyon kétséges. Ha pedig valami katasztrófa következnék be, az egész kereszténységet ért gyalázat, szerencsétlenség most még csak a magyarokat sújtaná, de azokra, akik cserbenhagyták, joggal fog visszaütni, és rájuk a jelenleginél sokkal nagyobb katasztrófa fog - gyalázattal tetézve - várni.” (Vitéz János kancellár a német rendek előtt; 1455) „[...] bez pomoci totiž nevieme udržať ani seba, ani nemôžeme byť na osoh ostatných. Uhorsko nemá toľko síl, aby zničil nepriateľa, taktiež ho nemôže ani obísť, teda niet iného východiska, ako ďalšie boje. A či v tom vie pokračovať úspešne – je veľmi pochybné. A ak by došlo k nejakej katastrofe, hanba a nešťastie zastihujúce celé kresťanstvo by teraz zasiahlo iba Maďarov, ale na tých, ktorí ho nechali v úzkych, na nich sa právom oplatí úder, a na nich bude čakať oveľa väčšia – hanbou sťažovaná – katastrofa.“ (Kancelár Ján Vitéz pred nemeckými rádmi; 1455)

„Időközben Magyarországon belül tovább romlott a Hunyadi-párt és az V. Lászlót kézben tartó Garai-Cillei klikk [csoport, szövetség] viszonya […]. Ellenfelei azzal torolták meg Hunyadin a rajtuk esett vélt vagy valódi sérelmeket, hogy […] magára hagyták őt.” (Szakály Ferenc történész) „Medzičasom vrámci Uhorska sa ďalej zhoršil vzťah medzi Huňadiho stranou a klikou (skupiny, zväzu) Garai-Cillei držiacej v rukách Ladislava V. [...]. Jeho nepriatelia sa pomstili Huňadimu svoje skutočné alebo domnelé krivdy, že [...] ho opustili.“ (Historik Ferenc Szakály) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



10





17. Úloha sa viaže k uhorským dejinám 18. storočia. (krátka) Podľa prameňov a vlastných vedomostí predstavte príznaky a protiklady panovania Jozefa II.! Chronológia: 1784 Jozef II. dá odniesť maďarskú korunu do Viedne. Na nariadenie Jozefa II. úradným jazykom sa stane nemecký jazyk. 1785 Jozef II. zruší župné samosprávy. Krajinu rozdelia na desať obvodov, na

čelo ktorých sa dostanú kráľovskí komisári.

„Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely idő alatt mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. […] Mielőtt többet követelnénk ez országtól [Magyarországtól], azon kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belső szerkezetét, forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a népesedést, az ifjúság nevelését, és meg kell győzni a belátóbb öregeket, hogy helyesen cselekszünk. ” (II. József tervei trónra lépése előtt) „Za najlepšie by som pokladal dohodnúť sa s krajinami, aby mi udelili na desať rokov úplnú moc, počas ktorej doby by sa mohlo všetko urobiť v ich prospech, bez ich opýtania sa. [...] Predtým, než by sme viac žiadali od tejto krajiny [Uhorska], treba sa usilovať o to, aby sme ju urobili šťastnou. Z toho cieľu treba zreformovať jej vnútornú štruktúru, treba dať obeh jej tovarom, treba založiť obchod, a predovšetkým treba napomôcť prírastok obyvateľstva, výchovu mládeže a treba presvedčiť uznanlivých starých, že konáme správne.“ (Plány Jozefa II. pred nástupom na trón)

„Minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb. […] Minden nem katolikusnak, a helvét és az ágostai [református és evangélikus] hitvallásúaknak éppúgy, mint a görög szertartású nem egyesülteknek [görögkeleti] […] a magán vallásgyakorlatot – tekintet nélkül arra, hogy az adott helyen az valaha is szokásban volt-e vagy sem – kegyesen engedélyezzük. ” (Részlet a türelmi rendeletből; 1781) „Všetky násilia, ktoré vplývajú agresívne na svedomie ľudí, sú nadovšetko škodlivé. [...] Všetkým nekatolíkom, vyznávačom augsburského a helvétskeho náboženstva [reformovaného a evanjelického], ako aj nezjednoteným s gréckou liturgiou [ortodoxní] povoľujeme všade súkromné vykonávanie ich náboženstva bez ohľadu na to, či to bolo kedykoľvek vo zvyku na danom mieste alebo nie.“ (Úryvok z tolerančného patentu, 1781)

„A jobbágyi állapotot – amennyiben az a jobbágyokat eleddig örökre elkötelezettekké és röghöz kötöttekké tette – a jövőben egyszerűen eltöröljük; s azt sem akarjuk, hogy a jövőben a »jobbágy« elnevezést ebben az értelemben bárki is használja; következésképpen kinyilatkoztatjuk, hogy a jobbágyok egyenként és összességükben, bármilyen nemzetiségűek és vallásúak legyenek is, a jövőben személyüket tekintve szabadok és szabad költözésű emberek legyenek, s megparancsoljuk, hogy mindenütt ilyeneknek is tartsák őket.” (Részlet a jobbágyrendeletből; 1785)



„Poddanský stav – ktorý doteraz nevoľníkov urobil večne povinnými a viazanými a k hrude – v budúcnosti jednoducho zrušíme; a nechceme ani to, aby pojem „nevoľník“ sa v tomto význame v budúcnosti ktokoľvek používal; následne deklarujeme, že nevoľníci samostatne a v celku, nech sú akejkoľvek národnosti a náboženstva, v budúcnosti budú slobodní v osobe a slobodní čo sa týka sťahovania sa, a rozkážeme, aby ich považovali za takých všade.“ (Úryvok z nevoľníckeho patentu; 1785)

„Iszonyú hatalom! – még ez nem volt nálunk, Hogy korona nélkül lett volna királyunk.” (Részlet Ányos Pál: Kalapos király című művéből) „Strašná moc! – ešte takéto u nás nebolo, že by sme mali bez koruny kráľa.“ (Úryvok z diela Pavla Ányosa: Klobučný kráľ) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………






18. Úloha sa viaže k uhorským dejinám 19. storočia. (dlhá) Na základe prameňov a vlastných vedomostí predstavte vyrovnanie! Vo svojej odpovedi sa zmieňte o okolnostiach uzavretia vyrovnania, a na rôzne názory v jeho posudzovaní! (Použite aj stredoškolský historický atlas!)

„Van-e, ki óhajtja Ausztria fölbomlását, nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok azt bizonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. Félek, nagyon félek, hogy e fölbomlás által nem mi nyernénk, s a mi sorsunk jobbra nem változnék. […] Fönn bírna […] állani Magyarország, beékelve a hatalmas orosz és német birodalom közé? […] Ha pedig más népekkel együtt szövetséges államot akarnánk alakítani, nem volnának-e közös ügyeink, melyeket azokkal együtt kellene intéznünk? ” (Részlet Deák Ferenc parlamenti beszédéből; 1867. március) „Či je taký, ktorý žiada rozpad Rakúska, neviem, ale ak aj sú takí, oni to dozaista nechcú v našom záujme. Obávam sa, veľmi sa obávam, že týmto rozpadom by sme nevyhrali my, a náš osud by sa nezmenil v lepší. [...] Bolo by schopné prežiť [...] Uhorsko, vklinené medzi obrovskú ruskú a nemeckú ríšu? [...] A ak by sme chceli vytvoriť spolu s inými štátmi spolkový štát, nemali by sme spoločné veci, ktoré by sme mali riešiť spoločne?“ (Úryvok z parlamentného prejavu Ferenca Deáka; marec 1867)

Štruktúra štátu Rakúsko-uhorskej monarchie

Rakúsko Uhorsko Spoločné cisár panovník kráľ Ríšska rada Delegácie Krajinský snem



Snemovňa pánov poslanecká snemovňa horná snemovňa poslanecká snemovňa 3 členov 40 poslancov Chorvátsky krajinský snem Zodpovedná vláda Spoločné ministerstvá Zodpovedná vláda Rezorty zahraničné veci obrana financie ministerský predseda minister vnútra chorvátsky minister

bánova vláda Dŕžavy Župy podžupania župania Chorvátske župy

„Ausztria Magyarország önállását elismerve sokat nyer hatalomban, s valószínűleg anyagi jólétben is, miután [...] összes hatalma az összbirodalom érdekében használható. Magyarország szeparatisztikus tendenciái [elszakadási törekvései], melyek három évszázad óta soha nem szűntek meg, csak így semmisíttethetnek meg. […] Mindkét részről a nyereség jóval felülmúlja a veszteséget.” (Eötvös József naplójából) „Rakúsko uznávaním samostatnosti Uhorska si získa veľa na poli moci, a pravdepodobne aj na poli hmotného dobra, nakoľko [...] všetka jej moc je použiteľná v prospech celkovej ríše. Separatistické [snaha o osamostatnenie sa] tendencie Uhorska, ktoré nezanikli ani v posledných troch storočiach, môžu byť zničené iba takto. [...] Zisk na obidvoch stranách vo veľkom presahuje straty.“ (Z denníka Józsefa Eötvösa)

„XVI. tc. A magyar korona és Ő felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. 1.§ Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. […] 12. § Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad. […] 13. § Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. […] 22. § E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe. […]” (Az 1867. évi törvényekből) „Zákon č. 16. o colnom a obchodnom zväze uzavretým medzi Uhorskou korunou a ostatnými kráľovstvami a krajinami Jeho Veličenstva. 1.§ Na dobu spojenectva a podľa neho územie oboch krajín tvorí jedno colné a obchodné územie, ktoré obklopuje spoločná colná hranica. [...] 12.§ Rakúska mena [peniaze], kým sa zákonne nezmení, zostane spoločná. [...] 13.§ Obe strany sa ukazujú schopnými vytvoriť podľa možnosti rovnaký systém mier a váh na území dvoch štátov. [...] 22. § Predmetná colná a obchodná aliancia vstúpi do platnosti dňom vyhlásenia na 10 rokov. [...]“ (Zo zákonov z roku 1867)

„Magyarország a legfontosabb ügyekben idegen érdekek vontatókötelére akasztatik; a nagyon alárendelt szerepre kárhoztatott magyar minisztérium többé teljességgel nem független, a magyar országgyűlés alig lehet egyéb, mint a megszaporított megyegyűlés. […] A bécsi kormány ezzel teljesen célt ér, és az ország önállóságának még árnyéka is eltűnik. […] Amely országnak nincs saját diplomatiája, annak nincs saját külpolitikája, az nem független ország, az mindenkor kiegészítő része azon országnak, vagy provinciája azon hatalomnak, mely a diplomatia vezetését kezei között tartja.” (Kossuth Lajos)



„Uhorsko v najdôležitejších veciach je zavesené na vlečné lano cudzích záujmov; uhorské ministerstvo zatratené na veľmi podradenú rolu ďalej nie je úplne nezávislé, uhorský krajinský snem sotva môže byť iný, než frekventovaný župný snem. [...] Viedenská vláda tým úplne získa svoj cieľ, a stratí sa čo aj tieň samostatnosti krajiny. [...] Ktorá krajina nemá svoju diplomaciu, tá nemá ani svoju zahraničnú politiku, tá nie je samostatnou krajinou, je v každom čase dopĺňajúcou časťou tej krajiny, alebo provinciou tej moci, ktorá riadenie diplomacie drží vo svojich rukách.“ (Lajos Kossuth) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



10



19. Úloha sa vzťahuje na Kádárovu éru (krátka) Na základe prameňov a vlastných vedomostí predstavte charakteristické črty hospodárstva ’70-tych a ’80-tych rokov! Chronológia: 1972 - vedenie strany zastaví hospodárske reformy 1973 - kríza ropy vo svetovom hospodárstve 1979 - prvý značný vzrast cien 1981 - Maďarsko vstúpi do Medzinárodného menového fondu (IMF) a do Svetovej banky, čím sa dostane k významným pôžičkám. „[…] a kereken 1, 5 millió háztáji és kisegítő gazdaságban évente 4,5 millió ember 2,7 milliárd munkaórával egészíti ki keresetét. Ez 1,2 millió teljes foglalkoztatású ember munkájával egyenértékű. […] E törpegazdaságok adják a bruttó mezőgazdasági termelés egyharmadát, ezen belül ők termelik meg a burgonya és a zöldség 70, a sertéshús 56,3 és a baromfi 43 százalékát. (Paul Lendvai; Magyarország kívülről) „[...] v presne 1,5 miliónoch záhumienkových a výpomocných gazdovstvách ročne 4,5 milión osôb dopĺňa svoj plat 2,7 miliardou pracovných hodín. Je to rovnocenné s prácou 1,2 miliónov osôb v plnom pracovnom pomere. [...] Tieto trpasličie hospodárstva dávajú tretinu hrubej poľnohospodárskej výroby, a vrámci toho oni pestujú 70 percent zemiakov a zelenín, dodávajú 56,3 percent bravčieho mäsa, a 43 percent hydiny.“ (Paul Lendvay: Maďarsko zvonka)



Počet dôležitejších tovarov dlhodobej

spotreby na 100 domácností 1960 1970 1980

Chladnička 1 35 87 Práčka 19 70 91 Vysávač 4 38 76 Osobné auto 0 6 26 Motorka 7 16 21 Rádió 73 101 142 Televízor 5 66 99 Gramofón 5 15 29 Magnetofón 2 9 37

Objem obratu zahraničného obchodu …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Fond zahraničného dlhu Maďarska – milión dolárov

ROK BRUTTO NETTO 1975 4 199 2 000 1977 6 253 3 580 1978 9 468 6 141 1984 10 983 6 549 1985 13 955 8 046 1987 19 584 13 683 1989 20 390 14 900

Objem obratu zahraničného obchodu

Dovoz Vývoz

Ceny zahraničného obchodu

Dovozné ceny Vývozné ceny Index pomeru výmeny



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



6



20. Úloha sa viaže k druhej svetovej vojne. (dlhá) Na základe prameňov a vlastných vedomostí predstavte príčiny a okolnosti vstupu Maďarska do vojny! Vo svojej odpovedi sa zmieňte o európskych udalostiach vojny v tejto súvislosti! (Použite aj stredoškolský historický atlas!)

„A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk vérezni hiába. De borzalmas nehéz, talán lehetetlen ellenállni. A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinkót [Kárpátalját] is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát. ” (Teleki Pál bizalmas beszélgetéséből; 1939 végén) „Musíme ísť s Nemcami, lebo inak nie je možné, ale len do istého bodu. Týmto bodom, touto hranicou je účasť vo vojne. Toto v žiadnej situácií neurobíme, lebo za cudzie záujmy nebudeme darmo krvácať. Ale je strašne ťažké, takmer nemožné odolať. Revízia, a to poviem iba Tebe, je najväčším nebezpečenstvom, ktoré nám hrozí, ale s tým nemôžem robiť nič, lebo padnem. Naša verejná mienka šalie. Všetko naspäť! Akokoľvek, pomocou kohokoľvek, za



akúkoľvek cenu. [...] V revíziu zahynieme, toto nás strhne do vojny. Dostali sme späť Hornú zem, dobre, dostali sme aj Rusínsko [Podkarpatie], tieto ešte strávime, prevezmeme, zriadime. Teraz je rad na Sedmohradsku, a mám strach, čo bude. Ak sa Sedmohradsko vráti, tým sa navždy zaviažeme Nemcom, ktorí si potom budú požadovať za to odmenu.“ (Z dôverného rozhovoru Pavla Telekiho; koniec 1939)

Obrat maďarsko-nemeckého zahraničného obchodu v rokoch 1938-1944 Rok Dovoz Vývoz

v tisíc pengő % celku v tisíc pengő % celku 1938 170 816 41,6 238 755 45,7 1939 236 932 48,4 304 251 50,4 1940 318 716 52,9 250 997 48,7 1941 429 414 58,1 477 034 59,9 1942 483 332 51,1 632 501 54,9 1943 612 372 53,4 776 569 60,3 1944 568 300 70,3 697 167 73,6

„Amennyiben a magyar […] [kormány] eltűri, sőt elősegíti, hogy a német hadsereg Magyarországra bevonulva, azt katonai bázisnak használja Jugoszlávia ellen, Anglia részéről diplomáciai viszonyunk megszakításával és annak összes következményével okvetlenül számolnia kell. Ha azonban Magyarország e támadáshoz bármilyen indoklással (Jugoszlávia területén magyarok megvédése) csatlakoznék, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei […] hadüzenetével is kell számolni.” (Barcza György londoni magyar nagykövet Teleki Pálnak küldött táviratából; 1941. április 2.) „Ak maďarská [...] [vláda] toleruje, ba dopomáha, aby nemecké vojsko vtiahnúc do Maďarska, používalo krajinu za vojenskú bázu proti Juhoslávií, zo strany Anglicka nevyhnutne musí počítať s pretrhnutím diplomatických vzťahov a všetkými jeho následkami. Ak predsa sa Maďarsko k tomu útoku pripojilo s akýmkoľvek odôvodnením (ochrana Maďarov na území Juhoslávie), tak musí počítať aj s vypovedaním vojny Veľkou Britániou a jej spojencami.“ (Z telegramu maďarského veľvyslanca v Londýne Juraja Barczu zaslanému Pavlovi Telekimu; 2. apríla 1941)

„A háború kérdése igen rövid idő alatt biztosan el fog dőlni. Ha pedig Németország a háborúra határozza el magát, egyfelől a német haderő eddigi átütő sikerei alapján, másfelől az orosz haderő értékének és ellenálló erejének ismeretében biztosan számíthatunk avval, hogy a német haderő rövid idő alatt ki fogja vívni a győzelmet éppúgy, mint eddig is tette. […] Szilárd meggyőződésem szerint Magyarország a német-orosz háborúban nem maradhat tétlen. E háborúban részt kell vennünk:

1. mert ezt megköveteli az ország területi épségének, valamint állami, társadalmi és gazdasági rendszerünk biztosítása;

2. mert jövőnk érdekében az orosz szomszédság gyengítése és eltávolítása határainkról elsőrendű nemzeti érdekünk;

3. mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világnézetünk és a bolsevizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a múltban, mint a jelenben is;

4. mert politikailag a tengelyhatalmak mellett véglegesen lekötöttük magunkat; 5. mert további országgyarapításunk is ettől függ.” (Werth Henrik vezérkari főnök;

1941. június 14.)



„Otázka vojny sa za veľmi krátku dobu iste vyrieši. A ak sa Nemecko odhodlá za vojnu, jednak na základe doterajších prenikavých úspechov nemeckých vojenských síl, po druhé poznajúc hodnotu a silu odporu ruskej vojenskej sily, istotne môžeme počítať s tým, že nemecké vojsko za krátku dobu zvíťazí takisto, ako aj doteraz. [...] Podľa môjho pevného presvedčenia Maďarsko nemôže zostať nečinné v nemecko-ruskej vojne. Tohto boja sa musíme zúčastniť:

1. lebo to požaduje zabezpečenie územnej celistvosti krajiny, ďalej štátneho, spoločenského a hospodárskeho systému;

2. lebo v záujme našej budúcnosti je zoslabenie ruského susedstva a ich odstránenie z našich hraníc je našim prvoradým cieľom;

3. lebo nás na to zaväzuje náš svetonázor založený na kresťanskom národnom základe, a teoretický postoj proti boľševizmu, tak v minulosti, ako aj v prítomnosti;

4. lebo politicky sme sa navždy pripútali pri mocnostiach osi; 5. lebo ďalšie obohatenie krajiny tiež závisí od toho.“ (Henrik Wert, vedúci (náčelník)

generálneho štábu; 14. jún 1941) „Molotov ma délután kéretett, kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban a német-orosz konfliktussal szemben. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint azt már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, nem volt észrevétele, hogy a magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak; e tekintetben a jövőben sem lesz észrevétele. […] Miután Molotov mielőbbi választ kért, sürgős utasítást kérek.” (Kristóffy József moszkvai magyar követ távirata Budapestre; 1941. június 23.) Molotov ma dal zavolať dnes popoludní, podal otázku v súvislosti s postojom Maďarska v rusko-nemeckom konflikte. Oznámil mi, že ruská vláda, ako to už viackrát naznačil, nemá požiadavky alebo útočné zámery voči Maďarsku, nemal také pripomienky, aby sa maďarské požiadavky uskutočnili na škodu Rumunska; v tomto ohľade nebude mať pripomienky ani v budúcnosti. [...] Nakoľko Molotov žiadal čím rýchlejšiu odpoveď, poprosím o urgentný príkaz.“ (Telegram maďarského vyslancav Moskve Józsefa Kristóffyho do Budapešti; 23. júna 1941) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



10





Maximálny počet bodov

Získaný počet bodov

I. Jednoduché, krátke úlohy

1. Staroveké kultúry 4 2. Islamská viera 3 3. Stredoveké Uhorsko 4

4. Osvietenstvo 4 5. Rákóciho boj za slobodu 3 6. Priemyselná revolúcia 4 7. Doba dualizmu 2 8. Ženy v období medzi dvomi svetovými vojnami 4 9. Maďarsko medzi dvomi svetovými vojnami 4

10. Rákošiho éra 5 11. Spotrebiteľská spoločnosť 4 12. Parlamentná demokracia 4

I. Spolu 45

II. Slohové úlohy,

vyžadujúce dlhšie rozvinutie

13. Veľké zemepisné objavy 12 14. Nacistická ideológia 12 15. Kultúrne vplyvy domácej reformácie 12 16. Boje Jána Huňadiho proti Turkom 21 17. Jozef II. 12 18. Vyrovnanie 21 19. Hospodárstvo Kádárovej éry 12 20. Vstup Maďarska do vojny 21

II. Spolu 45 Počet bodov za písomnú časť skúšky 90 Opravujúci učiteľ

Dátum: ...................................... __________________________________________________________________________

Elért pontszám egész számra kerekítve /

Zaokrúhlený získaný počet bodov

Programba beírt egész pontszám / Počet

zaokrúhlených bodov v programe

I. Jednoduché, krátke úlohy / Egyszerű, rövid feladatok II. Slohové úlohy, vyžadujúce dlhšie rozvinutie / Szöveges, kifejtendő feladatok

javító tanár / opravujúci učiteľ Jegyző / zapisovateľ Dátum: ...................................... Dátum: .................................

tÖrtÉnelem szlovÁk nyelven...f) zlatú bulu vydali v 16. storočí. g) servienti nemusia platiť...

Documents