tÖrtÉnelem, tÁrsadalmi És ÁllampolgÁri ismeretek … · 2020. 9. 24. · középiskolai...

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

HELYI TANTERV

A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét

tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek

célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség

megalapozása. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulói személyiség

fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában. Fontos a történelmi eseményekben részt

vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó

motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése, megértése, a résztvevők felelősségének

belátása.

Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető

normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem

feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes

történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti tantárgyrészek segítségével sor kerül a

demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos

közéleti részvételre való felkészítésre; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi

normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos

ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi

egyenlőtlenségek okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar

nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum (pl. német és zsidó etnikum)

együttműködésének az eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő

kultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli

magyarság és a hazai nemzetiségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében

együtt élő népekre.

Cél továbbá a környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet,

valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával.*

A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű,

ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Az ismeretátadással azonos súllyal kell

kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció;

valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos

tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért is szükséges, hogy a

tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló

vélemény megfogalmazására.

Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonos események,

történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen minden történelmi esemény több

szempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek. A tanulóknak ezeket kell felismerni

és megérteni, azonosulni velük vagy elutasítani azokat, átlátva, hogyan éltek és gondolkodtak az

adott kor emberei. Mindehhez szükséges a hagyományos politikatörténet feldolgozása mellett a

társadalom-, művelődés- és mentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése.

Szintén fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai

gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú

fejlesztése, hogy ezek révén rendelkezzenek a tanulók a történelmi gondolkodás kialakításához

szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; biztosan tudják

*A zöld háttéren megjelenő szövegrészek az ökológiai szemlélet megjelenésére utalnak az iskolában folyó

történelemoktatásban.

A kék háttéren megjelenő szövegrészek helytörténeti anyag feldolgozását jelölik, amelyhez a 10%-os

szabadon felhasználható órakeretből biztosítottunk óraszámot.

használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és

írásban egyaránt előadni. Ugyanakkor követelmény az is, hogy a tanulók legyenek képesek

értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel

alátámasztva tudják képviselni.

A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkor a

pluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletben tartása

is elengedhetetlen. Alkalmat teremtünk a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra

összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnak reagálni a

diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan

tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány,

a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet

játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó középiskolai tudás összekapcsolásában.

Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a

gazdaság, amelyben a diákok mindennapi élete zajlik. Ezért fontos, hogy közismereti tanulmányaik

utolsó szakaszában a fiatalok találkozzanak e témakörökkel, és a felnőttkor küszöbén alapvető

ismereteket, valamint kellő ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak

be egyrészt saját helyi közösségeik, másrészt az ország egészének életébe.

Tantárgyi struktúra és óraszámok

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Heti óraszám 2 2 3 3

Éves órakeret

(36 ill. 30 hét) 72 72 108 90

Tankönyvek:

Száray Miklós: Történelem 9. OFI, Budapest

Száray Miklós: Történelem 10. OFI, Budapest

Száray Miklós: Történelem 11. OFI, Budapest Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András SzárayMiklós:Történelem 12. OFI, Budapest Középiskolai történelem atlasz OFI Budapest

9–10. évfolyam

A középiskolai történelemtanítás első két éve koncentrikusan bővíti az általános iskolában

tanultakat, ugyanakkor a korábbiaktól eltérő feladatokat is ró a tanulókra. E két évfolyam feladata

a forráskezelés és -elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak

elsajátítása. A korábbi, történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az

elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka, mely – az általános iskolai

történelemtanításhoz hasonlóan – csak a tanulók fokozott tevékenykedtetése révén érhető el.

Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak, amely adott esetben teljesen eltérő

nézőpontok ütköztetését is szükségessé teszi. A kulcskompetenciák közül a hatékony és önálló

tanulás készsége szintjének emelése a legfontosabb feladat.

A történelem tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés és -feldolgozás

képességének kialakítására. A tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos források

kezelésének szabályait. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok

anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az

elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése. A diákoknak

ezen a képzési és életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi

ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig,

felhasználva a szaknyelvet. Fontos feladat a grafikus kifejezések (diagramok, grafikonok) elemzése,

majd készítése, képi információhordozók gyűjtése, válogatása, készítése, valamint az időben és

térben való tájékozódás fejlesztése.

9. évfolyam (72 óra)

Bevezetés. Az éves munka megszervezése. Tudásfelmérés Órakeret

2 óra

Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Az őskori ember világa. Ószövetségi (a héber Bibliában olvasható)

történetek.

Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek,

vallások, építmények).

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok

módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához, mivel

a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az emberi

történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományos megközelítések

alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak. Felismeri, hogy a

közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok

jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit.

Belátja, hogy az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom

szerves összefüggésében lehetséges, ezért lényeges a „gondolkodj

globálisan, cselekedj lokálisan” elv elfogadása.. Megérti, hogy az ember az

alkotó munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit.

Felismeri, hogy a közösség teremti meg az embert, az ember viszont

létrehozza és fenntartja közösséget.

Felismeri, hogy minden társadalomnak megvannak a maga szabályai, a

maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, és fordítva, a

kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnak

válaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvasható

információk megszólaltatására van szükség ehhez. Felismeri a természeti

adottságok meghatározó szerepét az első államok, birodalmak

keletkezésében és felbomlásában. Megismeri az ókori keleti vallások

szellemi, társadalmi gyökereit, különös tekintettel az egyistenhitet hirdető

zsidó vallásra, megérti az emberi kultúra fejlődésére gyakorolt hatásukat.

Belátja, hogy a társadalom az ókori Keleten tagolt, melyben az

engedelmesség, az emberek közötti kölcsönös függés és hierarchia egyaránt

fontos.

Képes ismereteket meríteni különböző információforrásokból, és azokat

rendszerezni. Képes időmeghatározásra történelmi időszakokhoz és konkrét

eseményekhez kapcsolódva. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A történelem forrásai.

Az első társadalmak.

Ismeretszerzés, tanulás:

Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok

Biológia-egészségtan:

A homo sapiens

egységes faj.

Nők, férfiak életmódja és

társadalmi helyzete,

életformák.

A folyamvölgyi kultúrák.

A termelés megindulása,

ennek hatásai.

A Közel-Keletet egyesítő

birodalmak. A földrajzi

környezet.

Az ókori Kelet kulturális

öröksége, a zsidó nép vallási

és történeti hagyományai.

rendszerezése. (Az első

civilizációkról fennmaradt

források csoportosítása különböző

szempontok szerint.)

A földrajzi környezet szerepe az egyes civilizációk életében (nagy

folyók, tagolt partvidék).

Kritikai gondolkodás:

Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú

elrendezése. (Egy folyamvölgyi

kultúra sajátosságainak

bemutatása Hammurapi törvényei

alapján.)

Társadalmi csoportok, intézmények működésének

összehasonlítása. (Eltérő és

hasonló vonások az ókori Kelet

civilizációinak társadalmi

szerkezetében,

államszervezetében.)

Kommunikáció:

Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve

kutatómunkával szerzett ismeretek

alapján. (Az ókori keleti civilizációk

jellegzetes tárgyi emlékeinek és

kulturális örökségének

feldolgozása.)

Tájékozódás térben és időben:

Megismert történelmi események időrendbe állítása. (Ókori keleti

civilizációk ábrázolása

idővonalon.)

A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről.

(Mezopotámia államainak

elhelyezkedése, Egyiptom területi

változásai.)

Földrajz:

Kontinensek, rasszok,

térképolvasás.

Magyar nyelv és

irodalom:

Bibliai történetek, az

írás kialakulása,

jelentősége,

nyelvcsaládok.

Vizuális kultúra:

Az ókori Kelet

művészeti emlékei

(Willendorfi Vénusz, II.

Ramszesz

sziklatemploma,

Echnaton fáraó

családjával, a gízai

piramisok).

Matematika:

A számegyenes, az idő

mértékegységei (nap,

hónap, év, évtized,

évszázad).

Informatika:

Digitális szemléltető

anyag készítése az

ókori Egyiptom

témájában.

Értelmező

kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi

forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi

kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város,

gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,

gazdasági kapcsolat, kereskedelem,

politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom,

monoteizmus, politeizmus.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód,

mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses

földművelés, buddhizmus, brahmanizmus, egyistenhit, zsidó vallás.

Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha,

Konfuciusz.

Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina,

Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.

Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első

államok kialakulása), Kr. e. XVIII. század (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X.

század (a zsidó állam fénykora).

Tematikai egység Az ókori Hellász Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Görög istenek, hősök, tudósok, művészek, olimpia, görög-perzsa háborúk. A

demokrácia alapelvei.

A tematikai egység


céljai

A tanuló képes jellemezni a különböző államformákat (királyság, köztársaság)

és a hatalomgyakorlás eltérő formáit (demokrácia, diktatúra). Megismeri az

ókori demokrácia alapelveit, vázlatosan összehasonlítja a modern demokrácia

alapelveivel. Áttekinti a háborúk – történelmi, politikai, gazdasági, vallási,

etnikai, hatalmi – okait, különválasztva az ürügyektől.

Azonosítja a háborúk egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásait. Elfogadja

a közügyekben való részvétel fontosságát. Belátja a humánum, a szépség és

jóság antik eszméje megbecsülésének és a művészi értékek megóvásának

szükségességét.

Felismeri, hogy túlnépesedő területekről általában a népesség kiáramlására

kerül sor. Érzékeli, hogy a gazdaságilag fejletlen és fejlett területek közötti

kereskedelem meglehetősen élénk lehet: nyersanyagokat, élelmiszereket ad az

egyik oldal, míg iparcikkeket a másik. Átlátja, hogy európai civilizáció

gyökerei az antikvitásból erednek.

Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókori demokrácia

alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia alapelveivel.

Képes a szerzett információk rendezésére és értelmezésére, kiselőadás

tartására. Képes különböző időszakok történelmi térképeinek az

összehasonlítására.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A polisz kialakulása.

A földrajzi környezet.

Az athéni demokrácia

működése.

Államformák,

államszervezet.

A hatalommegosztás formái,

szintjei.

Spárta.

Kisebbség, többség.

A görög hitvilág, művészet

és tudomány.


Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából,

szaktudományi munkákból. (A

görög művészet témájában.)

Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek

megfigyelése, következtetések

levonása. (A görög-perzsa háborúk

hőseinek áldozatvállalása.)


Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése

meghatározott álláspontok

Magyar nyelv és irodalom:

Görög mitológia,

homéroszi eposzok, az

antik görög színház és

dráma, Szophoklész:

Antigoné.

Dráma és tánc:

Az ókori színház és dráma.

Matematika:

Pitagorasz-tétel, Thalész-

tétel, Eukleidész

(euklideszi geometria),

görög ábécé betűinek

Nagy Sándor birodalma és a

hellenizmus.

Birodalmak.

cáfolására. (Az arisztokratikus és a

demokratikus kormányzás

előnyeiről, hátrányairól.)

Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a

bizonyosság, a lehetőség és a

valószínűség szempontjából.

Spártáról a történetírásban kialakult

hagyományos kép árnyalása.)

Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi

hitelesség szempontjából. (Hellász

történelmét feldolgozó hollywoodi

filmek.)

Kommunikáció:

Folyamatábra, diagram elemzése/készítése. (Az athéni

demokrácia kialakulása.)

Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Gyarmatváros és

anyaváros kapcsolata.)

Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (A görög építészeti és

szobrászat emlékei vagy Az ókori

olimpiák.)

Tájékozódás időben és térben:

Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a

változások hátterének feltárása.

(Nagy Sándor birodalmának

kialakulása térképek alapján.)

Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások

alapján. (A görög gyarmatosítás fő

irányai.)

használata a

matematikában. Pi szám

jelölése (π)

Fizika:

Arkhimédész, ptolemaioszi

világkép, Arisztotelész

természetfilozófiája.

Testnevelés és sport:

A sport- és olimpiatörténet

alapjai.

Értelmező

kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség.

Tartalmi

kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció,

életmód, város,


gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás,

kereskedelem,

politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia,

polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés,

esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus.

Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz,

Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek.

Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.

Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század

közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).

Tematikai egység Az ókori Róma Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában.

Újszövetségi történetek.

A tematikai egység


céljai

A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam

felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszik

szerepet, valamint hogy a hosszú életű birodalmak társadalma, gazdasági élete,

politikai berendezkedése folyamatosan változik. Megismeri a

birodalomszervezési elveket, valamint azt, hogy a kormányzati hatalom

sokféle tényezőn nyugodhat: anyagi tényezők – tulajdon, jövedelem; politikai

tényezők – legitimáció, jogok, jogkörök; társadalmi tényezők – társadalmi

támogatottság; kulturális tényezők – ideológia; egyéb tényezők – erőszak.

Látja, hogy a kormányzati hatalom általában egyének és testületek között

oszlik meg. Megérti, hogy a gazdasági és katonai hatalom birtoklása alapja

lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának, de a politikai

befolyás is gazdasági hatalomhoz juttathat embereket.

Érzékeli a zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának és

egyházzá szerveződésének hatását a későbbi korok fejlődésére, valamint

felismeri annak civilizációformáló szerepét.

Belátja, hogy az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer és

államszervezet jellemezte. Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római

kultúra kölcsönhatása során alakult ki, látja ennek az európai civilizációra

gyakorolt hatását.

Képes források megbízhatóságára vonatkozó kérdések megfogalmazására,

valamint feltevéseket megfogalmazni, közben vitában tárgyilagosan érvelni.

Képes történelmi témákat vizuálisan ábrázolni (folyamatábra, diagram,

vizuális rendező stb.).


Róma útja a köztársaságtól a

császárságig.

A köztársaság és a

császárság államszervezte és

intézményei. Államformák,

államszervezet.

Gazdaság, gazdálkodás, az

életmód változásai.

A római hitvilág, művészet,

a tudomány és a jog.

A kereszténység

kialakulása, tanításai és

elterjedése.


A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése. (A

köztársaság államszervezeti ábrái.)

Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból,

diagramokból. (Gazdaság,

gazdálkodás a császárkorban.)

A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (A görög és a

római mindennapi élet összevetése.)


Különböző szövegek, hanganyagok, filmek vizsgálata a

történelmi hiteleség szempontjából.

(Róma alapítása, Jézus élete.)

Földrajz:

Az Appennini-félsziget

természeti adottságai.


Bibliai történetek,

Vergilius, Horatius.

Az írás kialakulása,

jelentősége, nyelvcsaládok.

Matematika:

A római számok.

Vizuális kultúra:

Pantheon, Colosseum,

Augusztus szobra.

Etika; filozófia:

A kereszténység története.

Az európai civilizáció és

A világvallások alapvető

tanításai, vallásalapítók,

vallásújítók.

Helytörténet:

Pannónia provincia.

A népvándorlás, az antik

civilizáció felbomlása.

Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek

cselekedeteinek, viselkedésének

mozgatórugóiról. (Caesar és

Augustus intézkedései,

Constantinus reformjai.)

Leteőség szerint a közeli pannóniai

emlékek felkeresése (kirándulás

Aquincumba)

Kommunikáció:

Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. ((A római kultúra

emlékei napjainkban.)

Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból,

szépirodalomból, rádió- és

tévéműsorokból. (A gladiátorok

élete.)


Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és

összehasonlítása (Hasonló tartalmú

görög és római események

kronológiai párba állítása.)

Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a

változások hátterének feltárása. (A

kereszténység terjedése.)

kultúra zsidó és keresztény

gyökerei.

Informatika:

Virtuális utazás az ókori

Rómában.

Értelmező

kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi

kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció,

életmód, város,


gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg,

piaci egyensúly, gazdasági válság, adó,

politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,

önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom,

szuverenitás,

vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga,

provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia,

egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás.

Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius,

Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila.

Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum,

Sopianae, Savaria.

Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a

köztársaság létrejötte), Kr. e. 264-146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála),

Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói

ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a

Nyugatrómai Birodalom bukása).

Tematikai egység A középkor Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

A középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a keresztes

hadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek. A középkori

járványok.

A tematikai egység


céljai

A tanuló látja, hogy a felszínen változatlannak tűnő korokban végbemennek

olyan változások, amelyek csak később és hosszabb távon fejtik ki hatásukat

jelentősen az emberek életviszonyaira és életmódjára. Nyomon követi a

középkori keresztény vallásos világkép módosulását a történelem során. Az

európai fejlődési mozgatórugókként értékeli az egyéni érdekeltség

kiterjedését, a hatalommegosztás elvének megjelenését az egyházi és világi,

illetve a központi és helyi hatalom között.

Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi expanzióban,

azonosítja az egyház társadalomépítő és -szabályozó tevékenységét, megérti

távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlám vallás civilizációformáló szerepét.

Megismeri a vallási intolerancia kérdéskörét.

Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulását a

történelem során. Kimutatja a humanizmus örökségét a modern ember

gondolkodásmódjában. Felismeri a könyvnyomtatás kulturális és politikai

szerepének, jelentőségét.

Azonosítja a rendiséget, mint a modern állam középkori gyökerét. Kimutatja

a középkori város továbbélését a modern európai civilizációban, felméri a

városokat megillető közösségi szabadságjogok és önkormányzatiság értékét.

Feltárja a középkori keresztény civilizáció örökségét és kimutatja a középkori

városi civilizáció továbbélését a modern európai civilizációban. Felismeri a

termelés új szervezeti formáinak társadalomformáló hatását. Különböző

szempontok alapján összehasonlítja Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióit.

Tudja, hogy a népsűrűség eloszlásából egy területen sokféle következtetést le

lehet vonni (pl. a gazdaság fejlettségéről, a városiasodás mértékéről, a háborús

pusztításokról).

Képes írott és hallott szövegekből tételmondatokat kiemelni, szövegeket

tömöríteni és átfogalmazni. Képes többféleképpen értelmezhető szövegek

jelentésrétegeinek a feltárására. Képes történelmi helyzetek dramatizálására.


Róma örökösei: a Bizánci

Birodalom, a Frank

Birodalom, és a Német-

római Birodalom létrejötte.

Birodalmak.

A nyugati és keleti

kereszténység. A középkori


Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (A feudalizmus

terminológiája.)

Információk önálló rendszerezése, értelmezése és következtetések

levonása. (A keresztes hadjáratok

pusztításai; Európa kultúrájára

gyakorolt hatása.)

Földrajz:

Európa természeti

adottságai, az arab világ

földrajzi jellemzői,

világvallások, arab földrajz

(tájolás, útleírások), az ún.

kis jégkorszak Európában.


egyház és az uralkodói

hatalom Európában.

Szegregáció,

bűnbakkeresés.

Nyugat-Európa társadalma

és gazdasága a kora

középkorban.

Erőforrások és termelési

kultúrák.

Az iszlám és az arab

hódítás.

Vallások szellemi,

társadalmi, politikai

gyökerei és hatása.

Gazdasági fellendülés és a

középkori városok

születése.

A technikai fejlődés

feltételei és következményei.

A rendiség kialakulása.

Nyugat-Európa válsága és

fellendülése a XIV–XV.

században.

A közép- és kelet-európai

régió államai.

Az Oszmán (Török)

Birodalom terjeszkedése.

Egyházi és világi kultúra a

középkorban.

Korok, korstílusok.

Itália, a humanizmus és a

reneszánsz.

Világkép, eszmék,

ideológiák.

Korok, korstílusok.

Hétköznapi élet a

középkorban.

Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek


levonása. (Az iszlám mindennapi

életet szabályozó előírásainak

betartása; a vallási fanatizmus

megjelenési okai, megjelenési

formái.)

Ismeretszerzés grafikonokból, diagramokból. (Európa

lakosságának becsült növekedését

bemutató diagram kapcsán.)

Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Jeanne d’Arc

életútja és halála.)


Kérdések önálló megfogalmazása. (az uradalom felépítésével és

működésével kapcsolatban.)

Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések

megfogalmazása a történelmi

személyiségek cselekedeteinek,

viselkedésének mozgatórugóiról.

(Nagy Károly portréja

krónikarészlet alapján.)

Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről,

feltételeiről, okairól. (A

mezőgazdaság fellendülésében

szerepet játszó tényezők elemzése.)

Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek

tisztázása. (A középkori ember

gondolkodásának átélése és

megértése; a zsidóság szerepe az

európai városiasodásban,

antijudaista törekvések az egyház

részéről.)

Kommunikáció:

Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (A hűbéri viszony

és hűbéri lánc bemutatását szolgáló

ábra.)

Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A

véleménykülönbségek tisztázása, a

saját álláspont gazdagítása,

Lovagi költészet,

vágánsköltészet, Boccaccio,

Petrarca.

Etika:

Hit és vallás, a

világvallások emberképe és

erkölcsi tanításai, az

intolerancia mint erkölcsi

dilemma.

Vizuális kultúra:

Bizánci művészet, román

stílus, gótika, reneszánsz

(Leonardo, Michelangelo,

Raffaello).

Matematika:

Arab számok (hindu

eredetű, helyi értékes, 10-es

alapú, arab közvetítéssel

világszerte elterjedt

számírás), arab algebra.

Fizika:

Arab csillagászat (arab

eredetű csillagászati

elnevezések, csillagnevek,

iszlám naptár stb.).

Középkori technikai

találmányok, a gótikus

stílus technikai alapjai

(támív, támpillér);


Az arab orvostudomány

eredményei.

Ének-zene:

A középkor zenéje; a

reneszánsz zenéje.

Informatika:

Internetes gyűjtőmunka és

feladatlap megoldása (pA

középkori egyház

témájában).

továbbfejlesztése. (Miért nem

nevezhetők a Nyugatrómai

Birodalom bukása utáni évszázadok

sötét középkornak?)

Tabló vagy bemutató készítése a korépítészeti stílusairól

Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Hűbéri

eskütétel.)

Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (A város, mint az egyik

legsajátosabb európai intézmény,

vagy Az iszlám)


Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak

elemzése. (A magyarok Európában,

kalandozások.)

A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről.

(Az arab hódítás fontosabb

szakaszainak bemutatása.)

Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján.

(Európa régióinak bejelölése a

vaktérképen.)

Értelmező

kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és

következmény.

Tartalmi

kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,

lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város,

gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési

egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,

pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,

politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia,

államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,

vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor,

bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság,

uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra,

inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi

önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika,

egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi,

janicsár.

Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói

Szent Tamás, VII. Gergely, Gutenberg.

Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római

Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze.

Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a

frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása),

843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta

kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek a honfoglalásról,

kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelem és (Szent) István

király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei. Nagy Lajos, a hódító és

törvényhozó. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás

portréja.

A tematikai egység


céljai

A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére vonatkozó

álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányosságából és az egyes

szaktudományok (történettudomány, régészet, nyelvészet) kutatási

eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adataiból fakad. Felismeri azt

is, hogy egy régió vagy ország gazdasági és demográfiai megerősödése növeli

a katonai potenciált, és ez felerősíti az expanzív törekvéseket, illetve a politikai

megosztottság meggyengíti egy régió vagy egy ország katonai ellenálló erejét,

és agresszióra csábítja a szomszédokat. Látja, hogy a külső agresszió egységbe

forrasztja a megtámadott ország politikai erőit és lakosságát.

A magyarság korai történetének tanulmányozása során belátja, hogy az új

tudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkodási

képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának.

Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás

teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének feltételeit.

Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény magyar állam. A

korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén keresztül

belátja, hogy a több nemzetiségből álló Magyar Királyság a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton

összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja,

hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal

és a törökökkel folytatott küzdelem.

Képes többféleképpen értelmezhető szövegek eltérő jelentésrétegeinek a

feltárására. Álláspontját tárgyilagos érveléssel tudja előadni.


A magyar nép eredete,

vándorlása, a honfoglalás és

a kalandozások kora.

Népesség, demográfia

(vándorlás, migráció).

Árpád-házi uralkodók

politikai életpályája (Géza

és Szent István, Szent

László, Könyves Kálmán,

II. András, IV. Béla).

Uralkodók és államférfiak.


Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. (Szent István

törvényeiben.)

– Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése. (Az

Árpád-házi királyok külpolitikája;

az Aranybulla elemzése, korabeli

törvényi előírások az idegenekről;

középkori városaink jellemzőinek, a

lakosság összetételének,

rétegződésének kutatása.)

– Tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Korstílusok

Ének-zene:

Reneszánsz zene: Bakfark

Bálint.


A magyar nyelv rokonsága,

története, nyelvcsaládok,

régi magyar nyelvemlékek:

a Tihanyi apátság

alapítólevele, Halotti

beszéd és könyörgés,

Ómagyar Mária-siralom.

Eredetmondák (Arany

János: Rege a

csodaszarvasról).

A társadalom és a gazdaság

változásai a honfoglalástól a

XIII. század végéig.

A Magyar Királyság mint

jelentős közép-európai

hatalom, az Anjouk,

Luxemburgi Zsigmond és

Hunyadi Mátyás korában.

Fölzárkózás, lemaradás.

A magyar rendi állam és az

Oszmán (Török) Birodalom

párharca.

Társadalmi és gazdasági

változások a XIV–XV.

század folyamán.

A középkori magyar kultúra

és művelődés emlékei.

azonosítása magyarországi

műemlékeken.)


– Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények

cáfolására. (A magyar honfoglalás.)

– Kérdések megfogalmazása a források megbízhatóságára, a

szerző esetleges elfogultságára,

rejtett szándékaira vonatkozóan.

(Korabeli utazók, krónikaírók

leírásainak elemzése.)

– Különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-

egy történelmi jelenség kapcsán. (A

jobbágy fogalom jelentésváltozása.)

– Híres történelmi személyek jellemzése, feltevések a

cselekedeteinek mozgatórugóiról.

(Hunyadi János török ellenes

harcai, Hunyadi Mátyás

külpolitikája.)

– Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző

szempontokból. Erkölcsi kérdéseket

felvető élethelyzetek megismerése

és bemutatása. (Nándorfehérvár

ostromának rekonstruálása magyar

és török korabeli források alapján.)

– Különböző szövegek, kép- és hanganyagok stb. vizsgálata

történelmi hitelesség szempontjából.

(A XIX. századi historizáló festészet

alkotásai (pl. Feszty-körkép.)

Kommunikáció:

– Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (I. Károly gazdasági

reformjainak okai.)

– Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. (A magyar

társadalom változásai az Árpád-

korban.)


Tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása

térképen. (A magyarság

vándorlásának fő állomásai.)

Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.

Janus Pannonius: Pannónia

dicsérete, Katona József:

Bánk Bán, Arany János:

Toldi.

Vizuális kultúra:

A nagyszentmiklósi kincs,

ahonfoglalás korát

feldolgozó képzőművészeti

alkotások megfigyelése,

elemzése.

Román, gótikus és

reneszánsz emlékek

Magyarországon (pl. a jáki

templom).

Matematika:

Térbeli modellek készítése

(pl. korstílusok

demonstrálásához).

Informatika,

könyvtárhasználat:

Internetes gyűjtőmunka a

magyarok eredetével

kapcsolatos elméletek

témájában.

(a kereszténység felvétele, államok

alapítása.)

Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (A

tatárjárás.)

Értelmező

kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,

történelmi nézőpont.

Tartalmi

kulcsfogalmak


lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód,

város,


gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,

gazdasági válság, adó,

politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,

államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,

vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős

fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor,

egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent Korona,

Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint,

regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros,

úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer,

rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina.

Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent)

László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy)

Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.

Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-

hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony,

Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.

Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza

fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István), 1077-1095 (I. /Szent/

László), 1095-1116 (Könyves Kálmán), 1205-1235 (II. András), 1222 (az

Aranybulla kiadása), 1235-70 (IV. Béla), 1241-42 (a tatárjárás), 1301 (az

Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1342-82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I.

/Nagy/ Lajos törvényei), 1387-1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai

csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).

Év végi ismétlés Órakeret

6 óra

10. évfolyam (72 óra)

Bevezetés. Az éves munka megszervezése Órakeret

1 óra

Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás

eszméi.

A tematikai egység


céljai

A tanuló érzékeli, hogy az emberek a maguk által leghelyesebbnek gondolt

módon cselekszenek. Az azonban, hogy a különböző korokban mit tartottak

helyesnek vagy helytelennek jelentős mértékben eltért egymástól. Ahhoz,

hogy az emberek tetteit és döntéseit helyesen tudjuk megítélni, először meg

kell érteni a helyzetet, amelyben éltek. Belátja, hogy a világ különböző

civilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításának igénye

(élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.). Megérti, hogy a kultúrák

találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában.

Képes empatikusan, a leigázottak szempontjából is értékelni a földrajzi

felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást.

A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta a világ

képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés általában jelentős

hatalmi pozíciót is jelent, valamint hogy a kereskedelemi utak terén lezajló

változások átrendezik a régiók közötti gazdasági erőviszonyokat, hosszú távon

jelentős gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel járnak. Átlátja

a tőkés gazdaság működési mechanizmusát, felismeri a termelés új szervezeti

formáinak társadalomformáló hatását. Tudja, hogy a reformáció a katolikus

egyház világi hatalmával való szembefordulás nyomán jött létre, és érti, hogy

a hitélet megújítása mellett a protestáns gondolkodásmód (önkormányzatiság,

hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmei és társadalmi hatást gyakorolt

Európára. Megismeri az európai régiók eltérő fejlődését és egymásra hatását.

Képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő emberi

sorsokat. Képes a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához

leginkább megfelelő térkép kiválasztására.


Amerika ősi kultúrái, a nagy

földrajzi felfedezések és

következményeik

Felfedezők, feltalálók.

Függetlenség és

alávetettség.

A fanatizmus jellemzői és

formái.

Reformáció és katolikus

megújulás.

Vallások szellemi,

társadalmi, politikai

gyökerei és hatásai.

Az atlanti hatalmak

(Hollandia és Anglia)

felemelkedése.

Erőforrások és termelési

kultúrák.

Nagyhatalmi küzdelmek a

XVII. században és a XVIII.

század elején.


– Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Forrásokból a lutheri

tanok kimutatása; a barokk

stílusjegyeinek felismerése képek

alapján.)

– Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek


levonása. (A polgárosult angol

nemesség és a francia nemesség

összehasonlítása.)

– Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (A korabeli angol

történelem és a harmincéves háború

szakaszolása.)


– Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése

meghatározott álláspontok cáfolására.

(Forradalom volt-e a XVII. századi

angliai átalakulás?)

– A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy

Földrajz:

Földrajzi felfedezések

topográfiai vonatkozásai, a

holland mélyföld, a

Naprendszer.


Shakespeare, Molière.

Dráma és tánc:

Az angol reneszánsz

színház és dráma, a francia

klasszicista színház és

dráma.

Vizuális kultúra:

A barokk stílus.

Ének-zene:

A barokk zene.

Fizika:

A földközéppontú és a

napközéppontú világkép

jellemzői. A Föld, a

Kisállamok, nagyhatalmak.

Az angol polgárháború és a

parlamentáris monarchia

kialakulása.


szintjei.

A francia abszolutizmus és

hatalmi törekvések.

Közép- és Kelet-Európa a

XVI–XVII. században.

A tudományos világkép

átalakulása.

történelmi jelenség kapcsán. (az ipari

termelési keretek – céh, kiadási,

felvásárlási rendszer, manufaktúra –

összehasonlítása.)

Kommunikáció:

– Folyamatábra, diagram készítése. (A XVI. századi világkereskedelem

működése.)

– Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Reformáció, Az

angol polgárháború szakaszai.)


– A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (A

reformáció egyes irányzatainak

a térhódítása.)

Naprendszer és a Kozmosz

fejlődéséről alkotott

csillagászati elképzelések.

Kepler törvényei, Newton.

Filozófia:

Descartes, Bacon, Locke,

Spinoza.

Értelmező

kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi

forrás, interpretáció, jelentőség.

Tartalmi

kulcsfogalmak


lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció,

életmód, város,

gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési

egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,


politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,

monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,

szuverenitás, centrum, periféria,

vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus,

reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita,

barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos

monarchia, merkantilizmus.

Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin,

Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter.

Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.

Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció

kezdete), 1618-48 (a harmincéves háború), 1642-49 (az angol polgárháború),

1689 (a Jognyilatkozat kiadása).

Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Órakeret

14 óra

Előzetes tudás A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc

mondák és történetek.

A tematikai egység


céljai

A tanuló tudja, hogy a sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy

kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatják

egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. Értékeli a Rákóczi-

szabadságharc idején létrejött széles társadalmi összefogás mozgósító erejét és

a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távú jelentőségét.

Felismeri a kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-

átalakító szerepét. Megérti, hogy a reformáció a bibliafordítás, a magyar

nyelvű hitélet és a magyar írásbeliség fellendülése révén formálta jelentősen a

magyar művelődéstörténetet, de a katolicizmus megújulása során kialakított

hagyományok is a magyar nemzettudat fontos részévé váltak.

Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikai megosztottság

is hozzájárult az ország három részre szakadásához. Megérti a részekre szakadt

ország helyzetét a két nagyhatalom ütközőzónájában, és belátja, hogy a török

kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. Átlátja a másfél

évszázados török uralom rövid és hosszú távú következményeit.

Képes elemezni az egyetemes és magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, és

ezek kölcsönhatásait. Képes különböző információforrásokból egyszerű

önálló térképvázlatok rajzolására.


A Jagelló-kor.

Az ország három részre

szakadása.

Függetlenség és

alávetettség.

Várháborúk kora.

Békék, háborúk, hadviselés.

A három országrész

berendezkedése,

mindennapjai.

A reformáció és a katolikus

megújulás Magyarországon.

Az Erdélyi Fejedelemség.

Kisállamok, nagyhatalmak.

A magyar rendek és a

Habsburg-udvar

konfliktusai.

A török kiűzése

Magyarországról.

Népesség, társadalom,

gazdaság és természeti

környezet a XVI–XVII.

századi Magyarországon.

A Rákóczi-szabadságharc.

Egyezmények, szövetségek.


– Ismeretszerzés szaktudományi munkákból (Erdély aranykoráról).

– Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére ill

gyűjtőmunkához. (Bemutató vagy

tabló készítése magyarországi

oszmán – török építészeti

emlékekről.)


– Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja

alapján. (Brodarics István és

Szulejmán a mohácsi csatáról.)

– Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről,

feltételeiről, okairól. (Szapolyai

királyságának szerepe az önálló

Erdélyi Fejedelemség későbbi

létrejöttében.)

Kommunikáció:

– Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Kép alapján

váralaprajz elkészítése.)

– Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A

véleménykülönbségek tisztázása, a

saját álláspont gazdagítása,

továbbfejlesztése. (Az ország előtt

1526-ban álló alternatívák

megvitatása.)

– Esszé írása történelmi témákról.

– (Tájékozódás időben és térben:


A reformáció kulturális

hatása; Pázmány Péter;

Zrínyi Miklós: Szigeti

veszedelem, kuruc

költészet, Mikes Kelemen.

Ének-zene:

Szegénylegény

katonaénekek (pl. Csinom

Palkó).

Földrajz:

A természeti környezet

változása a török korban.

Matematika:

Képzeletben történő

mozgatás (pl. átdarabolás

elképzelése; testháló

összehajtásának,

szétvágásoknak az

elképzelése; testek

különféle síkmetszetének

elképzelése – váralaprajz

készítése).

Informatika:

Törökországi magyar

emlékhelyek keresése az

interneten, virtuális séta.

– Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli

ritmusának és kölcsönhatásainak

elemzése. (A Rákóczi-

szabadságharc és a spanyol

örökösödési háború eseményei

között.)

– A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről.

(Az ellenreformáció térnyerésének

nyomon követése.)

Értelmező

kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,

interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi

kulcsfogalmak


lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, etnikum,


gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás,

piac, adó,


monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,

centrum, periféria,

vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc,

trónfosztás.

Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó

István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor,

Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő,

II. Rákóczi Ferenc.

Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak,

Ónod, Nagyszombat, Bécs.

Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország

tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma),

1566 (Szigetvár eleste), 1591-1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi

Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a

karlócai béke), 1703-11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi

országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca; a

francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forradalom

találmányai.

A tematikai egység


céljai

A tanuló megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalakulás

egymást erősítve bontakozott ki, valamint, hogy az ipari forradalom máig ható

gazdasági, társadalmi folyamatok elindítója volt. Látja, hogy a felvilágosodás

állította középpontba a világmindenség megértésének igényét, a tudományos

megismerés elsőbbrendűségét állította, és hogy ezzel a tudományok

fejlődésének új korszaka kezdődött. Belátja, hogy a hatalommegosztás és a

képviseleti elv általánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogok

gyakorlásának kiterjesztését eredményezte.

Tudja, hogy a felvilágosodás során fogalmazódtak meg a máig is érvényes

demokratikus eszmék és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyek mind a mai

napig a nyugati típusú demokráciák jogrendjének alapját képezik. Megszületik

az állam és egyház szétválasztásának gondolata. Látja, hogy a korszak

forradalmi eszméi – szabadság, egyenlőség, testvériség – nem egyszer

egymást kizáró módon valósultak meg. Érzékeli, hogy a hatalmi harcot,

harcokat konfliktusok és kompromisszumok egymást váltó sorozataként lehet

leírni.

Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítása

mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák

átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű

gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növekedését

eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák –

liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit, és

átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Látja, hogy a korszak

tette az uralkodók és hatalmon levők feladatává a közjó szolgálatát, amely

szélsőséges formájában zsarnoki, terrorisztikus eszközökkel történő

„népboldogításhoz” vezetett.

Tudja az egyes történelmi korszakokat komplex módon elemezni és

bemutatni. Képes a változások megkülönböztetésére.


A felvilágosodás.


ideológiák,

társadalomkritika.

A felvilágosult

abszolutizmus.

Hatalmi átrendeződés a

XVIII. századi Európában.

Egyezmények, szövetségek.

Az Egyesült Államok

létrejötte és alkotmánya.


szintjei.

A francia forradalom

eszméi, irányzatai, hatása.

Forradalom, reform és

kompromisszum.

A napóleoni háborúk

Európája és a Szent

Szövetség rendszere.

Az ipari forradalom és

hatásai.




levonása. (A tömegek bekerülése a

politizálásba.)

– Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Az ipari

forradalom találmányai és

jelentőségük, és hatásaik.)


– Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek

okairól. (A forradalmi terror és

szükségessége.)

– Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések

megfogalmazása viselkedésük

mozgatórugóiról. (Robespierre,

Napóleon.)

Kommunikáció:

– Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések

felderítése. (A Függetlenségi

nyilatkozat elemzése és a


A felvilágosodás és a

romantika, a francia

Enciklopédia, Voltaire:

Candide.

Vizuális kultúra:

Klasszicizmus és

romantika.

Ének-zene:

A klasszika zenéje (pl.

Haydn, Mozart,

Beethoven), Marseillaise.

Fizika:

Hőerőgépek, a teljesítmény

mértékegysége (watt).

Erkölcstan, etika:

Állampolgárság és nemzeti

érzés. A szabadság rendje:

jogok és kötelességek.

Magánérdek és közjó.

Részvétel a közéletben. A

társadalmi igazságosság

kérdése.

A technikai fejlődés

feltételei és következményei.

A XIX. század eszméi.


ideológiák,

társadalomkritika.

felvilágosodás hatásának

kimutatása.)

– Folyamatábra, diagram készítése. (A hatalommegosztás elvének

ábrája.)

– Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból.

(A szabadkőművesség)

– Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (A francia

forradalom korszakai.)

– Események, történetek dramatikus megjelenítése. (XVI. Lajos pere.)

– Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről. (Pl. a „Mi viszi előre

a világot? Forradalom vagy

szerves fejlődés” témájában.)


– Események időrendbe állítása. (Az 1848-as forradalmak.)


(Lengyelország felosztása.)

Földrajz:

Urbanizációs folyamatok és

hatásaik.

Filozófia:

A felvilágosodás

filozófusai (pl. Diderot,

Voltaire, Rousseau), a

német idealizmus (pl. Kant,

Hegel), Marx.


Védőoltások (az

immunológia

tudományának kezdetei).

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:

A modern nyilvánosság

kialakulása.

Informatika:

Digitális aszemléltrtő anyag

készítése. az ipari

forradalom témájában vagy

a Kolumbusz előtti

amerikai kultúrákról.

Értelmező

kulcsfogalmak

Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,

jelentőség.

Tartalmi

kulcsfogalmak


lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció,

életmód, város, nemzet,





monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,

szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet,

vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása,

természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny,

felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, ökumenikus

gondolkodás, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció,

antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség,

urbanizáció.

Személyek: Spinoza, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy)

Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich,

Watt, Stephenson, Marx.

Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-

Amerikában, Waterloo.

Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az

Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a

francia forradalom kitörése), 1793-1794 (a jakobinus diktatúra), 1804-1814/15

(Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).

Tematikai

egység Az újjáépítés kora Magyarországon

Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemzetiségi

viszonyok.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A tanuló felismeri, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a központi

és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés építőmunkára,

ugyanakkor ahhoz, hogy a változások mértékét és jelentőségét helyesen meg

tudjuk ítélni, fontos, hogy jól ismerjük a változások előtti és utáni helyzetet, és

ezt össze tudjuk hasonlítani egymással.

Átlátja, hogy a modernizációs kényszer nyomán alakult ki közéletünkben a ma

is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása. Látja, hogy

mindez egy soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségi

ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált. Ugyanakkor e

nemzetiségek/etnikumok (pl. német, zsidó) előbb a gazdasági fejlődésben, majd

a politikai életben is fontos szerepet játszottak.

A tanuló tudja, hogy az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemzetiségek

befogadásával/betelepülésével/betelepítésével. Megérti a gazdasági,

kereskedelmi, kulturális fejlődést. Tudatosul benne, hogy Magyarország a

Habsburg Birodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó

problémák lényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli

helyzetéről. Érti a vármegyerendszer szerepét a függetlenség bizonyos

elemeinek a megőrzésében. Látja, hogy a változások kedvezően érintették a

mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben gátját jelentették a hazai ipari

termelés kibontakozásának.

Képes statisztikai, demográfiai adatok komplex elemzésére. Ismereteket tud

meríteni szakmunkákból is.


Népesség és természeti

környezet: demográfiai

változások, az etnikai

arányok átalakulása.

Helytörténet: Zsámbéki-

medence

demográfiai,etnikai

viszonyai és azok változásai

(Svábok betelepítése

Budakeszire)

Népesség, demográfia

(vándorlás, migráció).

Kisebbség, többség,

nemzetiségek.


– Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból,

diagramokból. (A korszakra

vonatkozó demográfiai adatok

elemzése, értékelése.)

– A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (A felvilágosodás

fogalmainak azonosítása a korszak

uralkodói intézkedéseiben.)

– Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Martinovics Ignác

perújrafelvétele.)


– Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek

Földrajz:

Magyarország természeti

adottságai.

Magyar nyelv és

irodalom:

Nyelvújítás: Kazinczy

Ferenc.

A magyar felvilágosodás

irodalma: Bessenyei

György, Csokonai Vitéz

Mihály.

Ének-zene:

A barokk zene (pl. J. S.

Bach, Händel), a

klasszika zenéje (pl.

A Magyar Királyság

újjászervezése és helye a

Habsburg Birodalomban.

A felvilágosult

abszolutizmus a Habsburg

Birodalomban.

Társadalmi és gazdasági

viszonyok változásai a

XVIII. században.

A nemzeti ébredés: a

kultúra és művelődés

változásai.

cselekedeteinek, viselkedésének

mozgatórugóiról. (II. József politikai

életpályájának elemzése.)

Kommunikáció:

– Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (A

nemzetiségek – svábok! -

Magyarországon.)

– Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. A jobbágyterheket

szemléltető ábra készítése.)



(Magyarország etnikai

összetételének, elemzése.)

– Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások

alapján. (A népességmozgások

irányainak megjelenítése.)

Haydn, Mozart

Beethoven).

Vizuális kultúra:

Barokk stílusú épületek

(pl. a fertődi Esterházy-

kastély), freskók, szobrok

és táblaképek

Magyarországon,

ill.Budakeszin.

Informatika:

Könyvtártípusok,

könyvtártörténet.

Grafikonok, diagramok

készítése a demográfiai

adatok szemléltetésére.

Értelmező

kulcsfogalmak

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi

kulcsfogalmak


lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város,

nemzetiség,





monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum,

periféria, vallás.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanácsh, felső

tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi

rendelet, jobbágyrendelet.

Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.

Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.

Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1780-1790

(II. József).

Tematikai egység Reformkor, forradalom és szabadságharc

Magyarországon

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a

forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.

A tematikai egység


céljai

A tanuló tudja megkülönböztetni egymástól azokat az okokat, amelyek már

jóval a vizsgált esemény előtt léteztek, azoktól, amelyek az esemény közvetlen

kiváltó okaiként értékelhetők. Látja, hogy az események bekövetkeztének

vannak közvetett és közvetlen okai, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a dolgok

bekövetkeztének mindig vannak közvetett feltételei és vannak közvetlen

kiváltó okai.

Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és szabadságharc idején

létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi

és katonai eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két nagyhatalom külső

katonai agressziója volt képes leverni.

Érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamint

az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Belátja,

hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és rendi viszonyok

megszüntetésének, az érdekegyesítés, a közteherviselés, valamint a nemzeti

nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári

viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok

megvalósítása állította középpontba azokat a politikusokat, akik túllépve

egyéni érdekeiken, a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok

mellé állították a közvéleményt.

Képes felidézni a polgárosodó Magyarország kiépülésének meghatározó

gondolatait, megidézni annak kulcsszereplőit, egyszerűbb biográfiákat

összeállítani. Konkrét példák bemutatása segítségével belátja, hogy a modern

Magyarország többféle etnikumból, nemzetiségből épült fel, és az

átalakulásban a köznemesség mellett jelentős szerepet vállaltak a közéletből

korábban kiszorított társadalmi rétegek (pl. a zsidó és német eredetű városi

polgárság). Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az átalakuló társadalom és

gazdaság.

Nők és férfiak életmódja és

társadalmi helyzete,

életformák.

A reformeszmék kialakulása

és terjedése: Széchenyi

István programja.

Fölzárkózás, lemaradás.

A reformmozgalom

kibontakozása.

A nemzeti ébredés és a

nemzetiségi kérdés.

Kisebbség, többség,

nemzetiségek.

A reformkori művelődés,

kultúra.

A forradalom és

szabadságharc nemzetközi

keretei.




levonása. (A nemesi életszemlélet

megismerése Pulszky Ferenc műve

alapján, a különböző etnikumok

összefogása egy cél érdekében.)

– Nagy Sándor Józsefhez kapcsolódó látnivalók megtekintése

Budakeszin, ill. lehetőség szerint

kirándulás Pákozdra

– Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Petőfi Sándor

halála.)


– Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések

megfogalmazása viselkedésük

mozgatórugóiról. (Széchenyi István,

Görgei Artúr; az érdekegyesítéssel

és a törvény előtti egyenlőséggel

kapcsolatos viták bemutatása.)


A felvilágosodás és a

reformkor irodalma.

Nemzeti dráma, nemzeti

színjátszás kezdetei.

Dráma és tánc:

A XIX. századi magyar

színház és dráma néhány

alkotása: Katona József:

Bánk bán, Vörösmarty

Mihály: Csongor és Tünde.

Vizuális kultúra:

Klasszicizmus és romantika

(pl. Pollack Mihály:

Nemzeti Múzeum).

Ének-zene:

Himnusz, Szózat, Erkel

Ferenc: Hunyadi László – a

nemzeti opera születése,

Liszt Ferenc.

Földrajz:

Magyarország természeti

adottságai,

Az 1848-as forradalom és

vívmányai, az áprilisi

törvények.

Forradalom, reform és

kompromisszum.

A szabadságharc története.

Békék, háborúk, hadviselés.

Helytörténet: Nagy Sándor

József életútja, szerepe a

szabadságharcban,

budakeszi kötődése.

A nemzetiségek (pl.:

németek, szlávok, és

különösen a zsidók) szerepe

a Habsburg udvarral

szembeni harcokban. A

zsidó közösség kiemelt

részvétele és az ezért kirótt

kollektív hadisarc.

Egyenlőség, emancipáció

– Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi

hitelesség szempontjából.

Kommunikáció:

– Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések

felderítése. (Széchenyi programja a

Stádium 12 pontja alapján.)

– Folyamatábra, diagram készítése. (A reformkori rendi országgyűlés

felépítése és a törvényhozás

menete.)

– Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése.

(Széchenyi és Kossuth vitája,

Kossuth és Nagy Sándor József

vitája.)


– Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak

elemzése. (A 1848-as forradalmak

kölcsönhatásai.)

Események időrendbe állítása. (A pesti forradalom eseményei.)

folyamszabályozás.

Informatika:

Digitális szemléltető anyag

készítése Széchenyi István

gyakorlati újításairól, vagy

Nagy Sándor József

életútjáról

Értelmező

kulcsfogalmak

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi

nézőpont.

Tartalmi

kulcsfogalmak


lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,

nemzetiség,


gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem,


politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,

parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.

Fogalmak,

adatok

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra,

államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés,

védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány,

sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás,

emancipáció, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény.

Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc,

Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor,

Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József.

Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.

Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a

reformkor kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv

államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április

11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április

6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május

21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Év végi ismétlés Órakeret

6 óra

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Az ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs

rendszerező megismerésével az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása,

családhoz, lakóhelyhez, nemzethez, Európához való tartozás fontosságának

felismerése, elfogadása.

A múltat és a történelmet formáló összetett folyamatok, látható és háttérben

meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak

azonosítása.

A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és

szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek

felismerése.

Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás,

virágzás, hanyatlás).

Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő

kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és

gondolkodás érdekében.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök

cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából

értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-

egy történelmi személyiség kapcsán.

Tudja az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján azonosítani

és megismerni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által

megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi

viszonyokat és a mindennapokat.

Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági,

szellemi tényezők együttesen befolyásolják.

Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi,

gazdasági és szellemi hátter�

tÖrtÉnelem, tÁrsadalmi És ÁllampolgÁri ismeretek … · 2020. 9. 24. · középiskolai...

Documents