Tudományfilozófia ETR Kódok:

BBN-FIL-401.02, FLN-300.08Hétfő 8.30-10.00

-104 szoba

Rédei MiklósELTE BTK LogikaTanszék

http://philosophy.elte.hu/~redeiEmail: redei@ludens.elte.hu

Fogadó óra:Hétfő: 10.00-11.00

213 szobaKurzus weblap:

http://philosophy.elte.hu/~redei/tanitas/BTK/tudfileloadas.html

Jegyszerzés: Szóbeli vizsga

Irodalom: A Tudományfilozófia tárgyhoz előírt irodalom listája letölthető a honlapomról (pdf formátumban)

Az irodalom lista jelenleg változás alatt !

Nem lesz nagy terjedelmű, de az írásokat többször el kell olvasni !

Az előadásokon vetített fileok letölthetők a kurzus weblapjárólKísérjék figyelemmel a kurzus weblapját !

A kötelező irodalom

egy jó része letölthető a Nyitott Egyetem internetes könyvtárából:

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm

(Link a honlapomról küzvetlenül elérhető)

A nehezen elérhető szövegek egy példánya a könyvtárban elhelyzeve ill.Letölthetők a honlapomról (nagy fileok)!

Tanácsos a szövegeket a félév elején beszerezni/összegyűjteni

A félév programja

Bevezető előadások (2 előadás)

Tudomány és filozófia összefonódása a filozófia történetében Példák: Platon (matematika), Berkeley Newton kritikája,

Newton-Leibniz vita (tér és idő), Kant, Bohr-Einstein vita

A tudományfilozófia mint önálló filozófiai szakterület kialakulása A tudományfilozófia intézményesülése a 20. században

A tudományfilozófia két nagy tradíciója “Bevett nézet”, ill. “post-pozitivista” tudományfilozófia Jelenkori tudományfilozófiai műhelyek és iskolák

A tudomány és filozófia megkülönböztetésének problémája(demarkáció probléma)

A demarkáció problémája felmerülésének okai a 19-2 század fordulóján A századforduló tudományos helyzete A matematika és logika szerepének növekedése A matematika mibenléte kérdésének és a tudományos módszer probémájának kiéleződése Az axiomatikus módszer Elemi példán illusztrálva

A logikai pozitivizmus válasza a tudomány és filozófia (metafizika) viszonyára vonatkozó kérdésre

A tudomány és filozófia (metafizika) szétválasztásának programja:

tudomány = értelmes kijelentések filozófia = értelmetlen “kijelentések”

értelmes = igazsága eldönthető tapasztalattal(verifikáció elve)

Ha a filozófia (metafizika) értelmetlen, miért van (és keletkezik folyamatosan) mégis?

Karl Popper tudományfelfogása

A tudományos állítások igazságáról nem lehet meggyőződni

Ezért:

Tudomány = ami elvileg megcáfolható (falszifikacionizmus)

A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) logikája:

T elmélet igaz => e fennáll e-t nem tapasztaljuk => T nem igaz

A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) részletes logikája

Lakatos Imre tudományfelfogása

1. A cáfolhatóság logikája nem az, amit Popper állít, hanem ez:

(T elmélet igaz és T’ elmélet igaz) => e fennálle nem áll fenn => (T és T’) nem igaz

2. Tény: a tudományos elméleteket nem vetik el akkor sem, amikor (szigorúan szólva) meg vannak cáfolva (nem igazak)

1.-2. miatt:

A Popper-i falszifikálhatósági kritérium (a tudomány és nem tudomány megkülönböztetésére) nem jó, hanem:

Elméletek sorozatait (tudományos kutatási programokat) lehet csak minősíteni (haladó-nem haladó)A tudományos kutatási program szerkezete

A tudományos magyarázat

Magyaráz-e a tudomány vagy csak leír?Mi történik, amikor tudományosan megmagyarázunk valamit?

C. Hempel: Magyarázat két fajta van:

• Deduktív nomologikus (D-N) magyarázat A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy levezethető természeti törvényekből • Induktív statisztikus (I-S) A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy nagy a valószínűsége

A (D-N) magyarázat szerkezete, példák, ellenpéldák

A tudományos elméletek megerősítésének módjai

Hogyan támasztjuk alá (konfirmáljuk) a tudományos elméleteket?Mit jelent az, hogy egy megfigyelés (evidencia) megerősít valamely elméletet?

C. Hempel: Milyen logikai viszonyban kell állnia egy megfigyelésnek és egy elméletnek ahhoz, hogy a megfigyelés az elméletet alátámassza?

Konfirmációs kritériumok

Kvalitatív konfirmáció elmélete

Konfirmációs (Hempel) paradoxonok Hempel konfirmációs paradoxon értelmezése

A tudomány és a tudományos forradalom

T. Kuhn: a tudomány létezésének különböző módjai vannak

SerdülőkorNormál (érett) szakasz Kivételes szakasz (forradalom)

Az egyes szakaszok azáltal különülnek el, hogy mi a viszonyuk a paradigmához, és élesen különböző jellegzetességekkel bírnak

Serdülőkor: kaotikusNormál szakasz: rejtvényfejtés (“favágó” munka)Kivételes szakasz: irracionális

Tudománytörténeti példák, az egyes szakaszok részletes jellemzése

A tudásszociológia erős programja

Az erős program tudásfelfogása és négy tézise

• Okság• Pártatlanság • Szimmetria • Reflexivitás

L. Laudan erős program kritikája

Valószínűség interpretációk

Mi a valószínűség? Mit jelent az az állítás, hogy

“Az a esemény valószínűsége p”?

A valószínűségszámítás történetének néhány állomása(Pascal, Fermat, Hilbert, Kolmogorov)

A valószínűség Klasszikus

Relatív gyakoriságiSzubjektív

értelmezései

Néhány érdekes valószínűségszámítási példa