turizmus, közigazgatás és...
TRANSCRIPT
Turizmus, közigazgatás és területfejlesztés
Kovács Tibor
2017. I. félév
Bemutatkozás Dr. habil. KOVÁCS Tibor PhD
O CV: http://gti.uni-eger.hu/public/uploads/europass-eng-kovacs-2016_57cfde6ce8c1e.pdf
O Egyetemi docens; egyetemi magántanár
O Turizmus Tanszék
O B-épület, 220-as iroda
O Fogadóóra:
O hétfőnként, 13.30 – 15.00
O Alpolgármester – Kisújszállás
FIGYELMEZTETÉS! (különös tekintettel jellemdús névtelen feljelentgetők lehetséges ezirányú aktivitására…)
O Az alábbi diasorban olvasható megállapítások
(megelőzendő a plágium vádját) hangsúlyozottan NEM
saját tudományos kutatásaim eredményei – jelen
előadás MÁS szerzők műveiből összeállított kompiláció!
O Ahol tudtam, jelöltem a forrást – ahol ez nem történt
meg, ott olyan régi, más szerzők által írt anyagokból
vettem át az információkat, amelyek akkoriban nem
tartalmaztak erre vonatkozó információkat.
O Aki tehát felismeri saját megállapításait, kérem, jelezze,
hogy ki tudjam egészíteni anyagomat azokkal a
forrásokkal!
O Köszönettel és nagyrabecsüléssel stb.
Az értelmezés szépségei – területi szinten…
OGlobális (?)
OÁllami (?)
ORegionális (?)
OHelyi (?)
OEgy biztos: a TÉR-ről beszélünk, innen indítunk…
Mi a „földrajzi TÉR”? O a geográfiai vizsgálatok terrénuma, vagyis
O rendkívül összetett és
O több alrendszerből felépülő
O kölcsönhatás-rendszer, amelyben
O a földrajz által kutatott jelenségek és folyamatok
O megjelennek, illetve
O lejátszódnak.
O Legfontosabb sajátossága:
O az ember és
O a természet (változó intenzitású és súlypontú) interakciói
révén jön létre, alakul és fejlődik.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch01s02.html
A földrajzi tér fejlődésének preindusztriális fázisa (Tóth József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)
A földrajzi tér fejlődésének indusztriális fázisa (Tóth József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)
Földrajzi tér a posztindusztriális korban (Tóth József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)
A földrajzi tér rétegmodellje (Pirisi G.)
A történelem első (?) globális tere…
https://denesotto.hu/2012/04/az-elso-thessalonikai-level-bsze-pecs-2012/
Globális világ (vs. nemzetállam) a XXI. sz-ban
Globalizáció (a közvélekedés szerint…):
O termékek, szolgáltatások korlátlan áramlása,
O internet nyújtotta előnyök,
O világméretűvé váló kommunikációs lehetőségek,
O a
O gondolatok,
O eszmék és
O különféle kulturális jelenségek szabad áramlása,
O a populáris kultúra nemzetek fölöttivé válása.
Az emberiség története A térben
O különböző helyeken és
O különböző
O természeti,
O gazdasági,
O társadalmi és
O politikai feltételek között élő embercsoportok
(társadalmak)
O egymásra hatásának, összefonódásának,
egységesedésének több évezredes folyamata.
Az emberiség fejlődése
A „fejlődés” története…
O A gazdaság világméretű rendszerbe
szerveződésében minőségi ugrást jelentett
O a kapitalizmus és
O a világpiac kialakulása.
O A gazdasági átalakulást követi a
O társadalmi,
O politikai és
O kulturális folyamatok átalakulása és
O a vele járó következmények.
Globalizáció O Fentiek mind igazak,
DE:
O mindent megelőzött egy gazdasági globalizációs
folyamat.
O A globális világgazdaság
O az egész világot behálózó rendszer, kialakulása
O a nagy földrajzi felfedezések és
O a gyarmatosítások koráig nyúlik vissza, viszont
O valódi globális világgazdasági rendszer: csak a XX.
század végétől!
A karmesterek…
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Rendszertechnika/ch04s02.html
A globalizáció hatása a vállalkozásokra, a K+F+I-re
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Rendszertechnika/ch04s02.html
A globalizáció folyamata
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e3/Globalisationchart.jpg
http://utajovobe.eu/images/watermarks/a%20a%20globalizationb1293566053.png
Az életmód globalizálódása
A gazdasági globalizáció következménye: a
legkülönfélébb
O értékek,
O gondolatok,
O ideák,
O szemlélet- és életmódok világméretűvé
válása
O A társadalom globalizálódása („világfalu”)
https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_10-A_vilaggazdasag_globalizacioja-102582
http://www.flagmagazin.hu/mozaik/a-globalizalt-udito
Mi a legjellemzőbb transzkulturális „tér”?
https://hu.123rf.com/clipartok-vektorokt/a_globaliz%C3%A1ci%C3%B3.html?mediapopup=34773761
A globalizáció értelmezései Hiperglobalista (neoliberális) szemlélet:
O a világgazdaság ma már messzemenően
globalizált.
O A globális intézmények gazdasági-politikai
ereje, valamint
O a kultúrák globális keveredése radikálisan új
világrendet jelent,
O ahol a nemzetállamoknak nincs helyük (R. B.
Reich, P. Drucker, K. Ohmae).
A globalizáció értelmezései
Szkeptikus felfogásmód:
O a jelenlegi világ nem globalizáltabb,
O minőségileg nem más, mint a XIX-XX. század
fordulóján volt.
O A globalizáció ellen ható erők egyre jelentősebbek:
O gazdasági regionalizáció,
O gazdasági integrációs törekvések,
O az állam egyre növekvő szerepe (P. Hirst, G.
Thompson, R. Gilpin).
A globalizáció értelmezései Transzformációs nézet:
O a jelenlegi szint minőségi változást jelent a
korábbihoz képest,
O viszont a nemzeti szint (még) létezik;
O a kormányok legitim módon gyakorolhatják a
hatalmat.
O Igaz,
O a gazdasági tér egyre kevésbé esik egybe az
országhatárokkal,
O gyengült a nemzetállami cselekvés hatékonysága (a
szakértők többsége ezt fogadja el).
A globalizáció elfogadottsága (hm…)
http://alapblog.hu/melepo-a-globalizacio-ott-nepszerubb-ahol-nagyobb-novekedest-okoz/
Az OECD szerint… …"három fő erő járult hozzá jelentős mértékben a
globalizációs folyamathoz:
O 1) a tőkeműveletek liberalizációja és a dereguláció
- mindenekelőtt a pénzügyi szolgáltatások terén;
O 2) a piacok további megnyitása
O a kereskedelem és
O a beruházások előtt, ami felerősítette a nemzetközi
versenyt;
O 3) az információs és kommunikációs technológiák
vezető szerepe a gazdaságban.”
A globalizáció pozitívumai
O A technikai vívmányok akadálytalan
terjedése
O A szegénység leküzdésének lehetősége
O Munkahelyek teremtése
O Hírek, információk szabad elérése
O Az utazás szabadsága, a határok légiesülése
O A tanulás korlátlan szabadsága
O A szerelem határok nélkülisége…
A globalizáció sötét oldala
O Örökös növekedési kényszer (GDP)
O A gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a
demokratikusan ellenőrzött szférán kívül
O A világ összekapcsoltsága (pl. pénzügyi válságok,
környezetszennyezés)
O Rabszolgamunka…
O Kiberbűnözés
O A helyi közösségek sérülése, megszűnése
O Túlnépesedés
O Kulturális homogenizáció (amerikanizáció)
O Gazdasági polarizáció (gazdag vs. szegény)
http://www.korkep.sk/wp-
content/uploads/2016/05/maxresdefault_youtube_com-1.jpg
Globalizáció-kritikák…
http://images.slideplayer.com/22/6398856/slides/slide_3.jpg
Az új világrend…
http://komlomedia.hu/9-kulfold/375-a-globalizacio-es-a-nem-kivant-kovetkezmenyek-torvenye
A hegemónia
Általános társadalomtudományi fogalom;
O a „világrendszerek” elemzésén keresztül vezették be a köztudatba.
Elméleti forrás
O az olasz marxista Gramsci, A.,
O aki kidolgozta a hegemónia elméletét.
A hegemónia Szerinte a hegemónia: az osztályuralom
állapota egy olyan társadalmon belül, amely
O inkább társadalmi megegyezésen,
O semmint kényszeren alapul.
Hegemónia-elmélete
O az állam,
O a gazdaság és
O a civil társadalom közötti kapcsolattal
foglalkozik.
A hegemónia Hegemónia akkor alakul ki, amikor
az uralkodó osztály (és egyéb frakciók
szövetsége)
- intellektuális,
- morális és
- politikai értelemben is
megszerzi a társadalom többségének
beleegyezését (az uralom gyakorlásának adott
módozatába).
A hegemónia A hegemónia
O egy dinamikus,
O nem pedig statikus folyamat:
- az érintett embercsoportok (beleértve a domináns és az ellenálló elemeket is)
- erőviszonyai folyton változnak,
- eltolódnak, akárcsak
- a terep, amin a küzdelem folyik.
Hegemónia
A hegemónia
O államon belüli alkalmazásának elve
O érvényes az államok egymás közötti
viszonyrendszerére is:
O egy állam ugyanúgy lehet vezető szerepű
államközi szinten,
O mint egy csoport a társadalom szintjén.
Hegemón ciklusok 1. A ~ Modelski-féle felosztása (nem a „hegemón ciklus” fogalmát
használja, hanem „a globális politika hosszú ciklusai”-ról beszél):
Cik
-lus
Világhatalmak Világháborúk Legalizáló
egyezmények
Kulcsintéz-
mények
A hanyatlás
határkövei
I. Portugália Itáliai háb. (1494-
1517)
Tordesillas-i
szerz. (1494)
Globális
támaszpont-
hálózat
Spanyol
annexió
(1580)
II. Hollandia Németalföldi h.
(1579-1609)
12 éves béke
Sp.o.-gal (1609)
Mare Liberum Angliai
forradalom
III. Nagy-Britannia Spanyol örök.-i h.
(1688-1713)
Utrecht-i szerz.
(1713)
Tengeri
uralom
Az USA
függetlensége
IV. Nagy-Britannia Francia háb.
(1792-1815)
Bécsi kongr.
(1815)
Szabadkeresk
edelem
Imperializmus
V. USA Német h.-k (1914-
1945)
Versailles (1919),
Potsdam (1945)
ENSZ Vietnam, Irak
(Afganisztán?)
Modelski világvezetői ciklusai
https://www.e-education.psu.edu/geog128/node/646
A portugál hegemónia
A holland hegemónia
A holland hegemónia
A brit hegemónia
Az amerikai hegemónia
Hegemón ciklusok
1. A ~ Modelski-féle felosztása, mint minden modell
O egyszerűsít, így
O hibázik is: nagy hiányossága:
O Spanyolországot nem említi domináns hatalomként a
XVI-XVII. sz.-ban…
2. A másik jelentős cikluselmélet: Wallerstein, I. Szerinte
három jelentős ciklus volt/van:
- A hollandiai (csúcsa a XVII. sz. közepe);
- A brit (XVIII., XIX. sz.);
- Az amerikai (tetőpontja a XX. sz. közepe volt).
Hegemón ciklusok
2. Wallerstein szerint
a három állam
O mind gazdaságilag,
O mind politikailag különleges a saját szakaszában:
O újfajta politikai gazdaságokat hoztak létre,
melyet
O utána a többiek lemásoltak:
Mert mit adtak…?
A hollandok:
O Merkantilizmus;
O A szuverén államok westfáliai rendszerének a modelljét.
Az angolok:
O Ipari forradalom;
O Kontinentális hatalmi egyensúly.
Az amerikaiak:
O Konzumerizmus;
O Alapvető nemzetközi szervezetek létrehozása (pl. ENSZ).
Hegemón ciklusok
Mindhárom állam hasonló fejlődési utat járt be:
- Kimagasló eredmények az agráripari termelésben;
- Ez a kereskedelem felfutásához vezetett;
- S mindez a pénzügyi fejlődésben tetőzött.
A vezető állam akkor vált hegemónná, amikor mindhárom ágazatban övé a vezető szerep.
Az idő haladtával más államok is felzárkóznak, így másé lesz a hegemón szerep,
DE a pénzügyi központi szerepkör megmarad (ld. Amszterdam, London, New York)!
Hegemón ciklusok A vezető államok mindig többet jelentenek „szuper-
gazdaságok”-nál.
A vezető állam mindenkor főszerepet vállal az államközi rendszer ellen irányuló fenyegetések legyőzésében:
- A hollandok megsemmisítik a Habsburgok „egyetemes monarchiá”-ra vonatkozó álmait;
- Az angolok meghiúsítják Napóleon kísérletét Európa uralására;
- Az amerikaiak legyőzték a nácizmust, majd a kommunizmust – és ma?…
Immanuel Wallerstein
A világrendszerek elmélete
A nemzetközi gazdaságot nem a nemzetgazdaságok,
hanem a világrendszerek alapján érthetjük meg
Minirendszerek
Világbirodalmak
Világgazdaság
A világrendszerek
megkülönböztetése
Mini rendszerek Világbirodalmak Világgazdaság
(modern világrendszer)
Munkamegosztás Nemek, korok, fő
tevékenységek
Egy gazdasági és
politikai centrum
Centrum-periféria
Csere Reciprocitás
Kölcsönös csere
Redisztribúció
Kp-i újraelosztás
Nem egyenértékű
csere
idő
A világrendszerek
fejlődése
tér
XVI.
Immanuel Wallerstein és a “világrendszer-paradigma”
O A vizsgálat alapegysége a nemzet, állam vagy
társadalom helyett a világrendszer.
O Társadalmi rendszerek fajtái:
O minirendszerek:
O egyetlen munkamegosztás és
O egyetlen kulturális keret (már nincsenek ilyenek, korábban
vadászó és gyűjtögető, ill. agrártársadalmak);
O világrendszerek:
O egyetlen munkamegosztás és
O többféle kulturális rendszer.
Immanuel Wallerstein és a “világrendszer-paradigma”
A világrendszer
O „olyan társadalmi rendszer, amely
O határokkal,
O struktúrákkal,
O részcsoportokkal,
O legitimációs szabályokkal és
O koherenciával bír”;
O keretei között széles körű a munkamegosztás;
O egymással harcban álló erők, feszültségek;
O egyenlőtlenségek, kizsákmányolás jellemzi.
Immanuel Wallerstein és a “világrendszer-paradigma”
A világrendszerek fajtái:
O Világbirodalmak: egyetlen, egységes politikai rendszer
O premodern korszak nagy civilizációi: Kína, Egyiptom, Róma
O az újkori nagy birodalmak nem világbirodalmak, hanem nemzetállamok;
O Világgazdaság: nincs a terület egészét átfogó egységes politikai rendszer.
Immanuel Wallerstein és a “világrendszer-paradigma”
Az újkort megelőzően a világgazdaságokból
O vagy birodalmak lettek,
O vagy felbomlottak.
A modern világrendszer ötszáz éve világgazdaság, anélkül, hogy birodalommá vált volna.
Ok: a politikai rendszerek sokasága.
Immanuel Wallerstein és a “világrendszer-paradigma”
A világrendszer vagy világgazdaság differenciáltsága:
O centrumállamok: fejlett régiók, erős államgépezet, egy nemzeti kultúra;
O periferiális régiók: gyenge állam, gyenge nemzet és nemzetgazdaság;
O félperiferiális régiók: több dimenzió mentén a centrum és a periféria között, köztes pozíciók.
Kondratyev-féle ciklusok és a centrum-periféria váltások
A1 Centrum törekvés Anglia rivalizálása a franciákkal.
Ipari forradalom
USA rivalizálása Európával
Tömegtermelés
B1 Centrum győzelem Anglia: az ipari forradalom
műhelye
USA: a tömegtermelés
műhelye
A2 Centrum érettség Angol szabadkereskedelem
virágkora, Anglia a világ
pénzügyi központja
Amerikai
szabadkereskedelem
virágkora, USA a világ
pénzügyi központja
B2 Centrum hanyatlás Új ipari forradalom Anglián
kívül, új rivális: USA
Új technikai forradalom az
USA-n kívül, új riválisok…
A1 B1 A2 B2 A1 B1 A2 B2
Centrum: Nagy-Britannia Centrum: USA
….. ?
törekvés
győzelem érettség
hanyatlás
törekvés
győzelem
érettség
hanyatlás
http://www.korkep.sk/wp-content/uploads/2016/05/kondratyev-
ciklusok_bankszovetseg_hu.png
Néhány mai statisztikai adat a globális világból…
http://www.worldometers.info/hu/
http://iskola.okostabla.hu/digitalis-tananyagok/foeldrajzi-digitalis-tananyagok
Az ellenáramlat…
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Rendszertechnika/ch04s02.html
A lokalizáció…
http://agrarium7.hu/data/kepek/1000/eredeti/1154.jpg
A lokalizáció legfontosabb tényezői
http://agrarium7.hu/data/kepek/1000/eredeti/1155.jpg
Globális és lokális között…
… az ÁLLAM
Az „állam” – a kifejezés jelentése Az „állam” szó
O a latin „status publicus”, ill.
O az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.
Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet értették alatta.
Államról azóta beszélünk, mióta szétvált egymástól
O az uralkodó természetes személye és
O közhatalmi funkciója.
Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely összefogja a társadalom centrifugális erőit”.
Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint?
Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely
O jól definiált,
O nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.
Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).
Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.
Az állam döntő ismérvei O Valamely tartósan fennálló
O igazgatási és
O jogrend, melyhez
O az államapparátusnak is igazodnia kell, s
O amelynek érvényessége behatárolt
területen mindenki cselekvésére
vonatkozik
O akár tagja az államnak,
O akár nem;
Az állam döntő ismérvei O A legitim erőszak monopóliuma, amely felett
az állam saját felségterületén rendelkezik.
Bárki más
O csak annyiban és
O olyan mértékben rendelkezhet az erőszak
eszközei felett,
O amennyiben az államtól
O felhatalmazást vagy
O felszólítást kap.
Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai
1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka:
O az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész)
O a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;
2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése:
O a modern állam XIX. sz.-i kialakulásától
O napjainkig.
Az állam fogalma
Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;
A nemzetközi jog alanya:
állandó lakossággal,
meghatározott területtel,
saját kormánnyal rendelkezik;
kapcsolatokat tart fenn más államokkal.
Kötelezettségei;
Szuverenitás (belső – külső).
Az állam meghatározása
„jól körülhatárolható tér,
terület,
a földrajzi környezete egy darabja” → határ
Ismérvei:
tartósan fennálló igazgatás és jogrend,
amely mindenkire vonatkozik;
legitim erőszak monopóliuma.
Strukturálja a teret
Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa
van (Meinecke, F., 1908):
1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és
gazdasági keretek, azaz az államhoz
való tartozás jellemzi: politikai vagy
államnemzet (Staatsnation).
2. A nyelv és a kultúra azonossága, a
közös származás mítosza (vagy
valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).
A nemzet
A hatalommegosztás síkjai
A politikai háromszög
A nemzetállam
O Nemzetállam:
O a területi állam sajátos formája;
O „a terület kiterjedése összhangba hozza a
felső határt jelentő egység követelményeit
és az alsó határokat kijelölő
munkamegosztást”.
O Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan
állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai
összetétele nagyjából homogén.
Államhatárok „Boundary”:
O maga a politikai határ,
O s azt a területet is magába foglalja, amelyet határol.
A határ szükségszerű alkotóeleme a szuverén területnek;
bolygónk szuverén államai határok segítségével osztják fel a Földet.
A határalkotás bonyolult folyamat, s különböző csoportokra lehet osztani.
Határtípusok
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0046_03_terpol/tananyag/03_2.html
Államformák, államtípusok sajátos
elemekből felépülő területi egység
államterület, országrész;
exklávé, enklávé;
bérelt területek;
„fel nem szabadult területek”.
A polgári állam
http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/tortenelem/vallog/11_evfolyam/tm-11-5-7.htm
Államforma
Az államforma az államhatalom
szervezetét és
felépítését jelöli.
Az állam formájának kialakításában döntő
szerepet játszik az adott társadalmat
felépítő
osztályok, rétegek és
hatalmi csoportok egymáshoz való
viszonya.
http://slideplayer.hu/slide/2156836/
Államformák
• a földrajzi tér jól lehatárolható,
• nemzetközileg elismert határokkal rendelkező része, melynek
• lakosai politikai önrendelkezéssel bírnak.
• Olyan szervezet, mely felségterülete felett
• szuverenitást gyakorol és
• rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező F. és Juhász E. nyomán);
Az állam
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I.
Első megközelítésben az állam funkciói:
O A közjavak és szolgáltatások ellátója;
O A gazdaság szabályozója;
O Saját társadalmának terv szerinti rendezője;
O A társadalmi csoportok legfontosabb döntőbírója.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.
O Második megközelítés:
azt vizsgálják, hogy az állam
O hogyan és
O miért felügyeli az osztályharcokat és
O a rendszer velejáró ellentmondásait.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.
Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.
O input: a társadalom igényei és a tömeghűség;
O output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit érintő adminisztratív döntések.
Ha az output nem felel meg a változatos elvárásoknak, az
O krízist eredményez és
O felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.
Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.
Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.
„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben
O a konfliktusok megoldásának,
O a kompromisszumok keresésének mindenki által elfogadott formái és normái vannak.
Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a minimálisra csökkentése.
Állami funkciók - összefoglalás
társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;
gazdasági;
politikai-igazgatási;
ideológiai-kulturális;
külpolitikai;
nemzetközi együttműködés.
Az állam szerepe a piacgazdaságban
http://penziranytu.hu/archivalt-pop-torzsanyag/konyv/az-en-penzem/i-utra-kelunk/3-szereplok-es-kapcsolatok-piacgazdasagban/3-az-
allam-szerepe-piacgazdasagban
Az állam feladatai 1. A szuverenitás, területi integritás biztosítása:
O Külső védelem (hadsereg, politika)
O Belső védelem (alkotmány, jogrend, rendőrség)
2. A főhatalom képviselete:
O Törvények meghozatala
O Társadalmi (együttélési) szabályok betartatása
3. Államterület:
O Az állami szuverenitás érvényesítése
http://slideplayer.hu/slide/2039149/
Az állam feladatai 4. A szuverenitás korlátainak működtetése:
O Politikai pártok
O Nemzetközi szerződések
5. Az állam funkcióinak gyakorlása:
O Jogbiztonság
O Gazdasági és szociális rend fenntartása
O Kultúra, tudomány, művelődés biztosítása
O Környezetvédelem
http://slideplayer.hu/slide/2039149/
http://regnumportal.hu/regnum2/node/644
Az állami (központi)költségvetés fő kérdései
http://penziranytu.hu/archivalt-pop-torzsanyag/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-%E2%80%93-szereplok-gazdasagban/az-
allam/13-az-allam-mint-gazdasagi-szere/4-mibol-gazdalkodik-a
A gazdasági szereplők és az állam kapcsolata
http://penziranytu.hu/archivalt-pop-torzsanyag/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-%E2%80%93-szereplok-gazdasagban/az-
allam/13-az-allam-mint-gazdasagi-szere/4-mibol-gazdalkodik-a
Hogyan gazdálkodik az állam?
http://penziranytu.hu/archivalt-pop-torzsanyag/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-%E2%80%93-szereplok-gazdasagban/az-
allam/13-az-allam-mint-gazdasagi-szere/4-mibol-gazdalkodik-a
Állam és gazdaság viszonyai
http://www.myshared.ru/slide/1083138/
A magyar állami vagyon dinamikája
http://polgariszemle.hu/archivum/102-2015-december-11-evfolyam-4-6-szam/muhelytanulmanyok-recenziok/730-az-allami-vagyon-
dinamikaja-kormanyzati-es-jegybanki-koezvagyonnoeveles
Privatizáció 1994-1998 között
http://polgariszemle.hu/archivum/102-2015-december-11-evfolyam-4-6-szam/muhelytanulmanyok-recenziok/730-az-allami-vagyon-
dinamikaja-kormanyzati-es-jegybanki-koezvagyonnoeveles
Az állami vagyon növelése 2010 óta
http://polgariszemle.hu/archivum/102-2015-december-11-evfolyam-4-6-szam/muhelytanulmanyok-recenziok/730-az-allami-vagyon-
dinamikaja-kormanyzati-es-jegybanki-koezvagyonnoeveles
Az államapparátus
Azon
O intézmények és
O szervezetek halmaza,
melyeket
az államhatalom foglalkoztat.
Az államapparátus
Az apparátus elemzése több okból fontos:
- nem tökéletes,
- időnként elavul, s
- reprezentálja a társadalmi különbségeket is;
- átfogó médium, mely az állami feladatokat – szükségszerűen –
- megszűri és
- át is alakítja;
- kézzelfogható intézményekből áll,
- az erős társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.
Az államapparátus alszervezetei
O Politikaiak: pártok, választások, kormányok és
alkotmányok;
O Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes
érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt
teremtenek;
O Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi)
mechanizmusok, melyek az állami
kényszerítőeszközöket jelentik;
O Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett
árucikkek és szolgáltatások összessége.
A jóléti állam modellje • 1832: Robert Mohl;
• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;
• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;
• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.
A jóléti állam változatai (…) O Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad
(angolszász országok);
O Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);
O Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);
O Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).
A társadalmi szabadság dimenziói (Nolan-diagram)
http://egyvilag.blog.hu/2016/04/21/temaid073v01
A jóléti rendszerek alaptípusai 1. Szociáldemokrata Konzervatív Liberális
A szociális jogok
alapja
alanyi, állampolgári munkavégzés,
státusz
rászorultság
Szervezési elv állampolgári garanciák
és társadalombiztosítás
társadalombiztosítás segélyezés és
magánbiztosítás
Adminisztráció állami korporatív alapú
önkormányzati
központi és helyi
állami, ill. a piac
A piac szerepe a
jóléti szektorban
kicsi
korlátozott
jelentős
A magánbiztosítás
szerepe
kicsi korlátozott jelentős
A jövedelemigazo-
láshoz kötött
juttatások szerepe
kicsi korlátozott jelentős
A szolgáltatások
szerepe a jóléti
szektoron belül
jelentős korlátozott korlátozott
allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/.../nemtan/jolet.ppt
A jóléti rendszerek alaptípusai 2. Szociáldemokrata Konzervatív Liberális
A teljes
foglalkoztatottságra
irányuló politikák
szerepe
jelentős
korlátozott kicsi
Az állami
újraelosztás mértéke
jelentős közepes alacsony
A jóléti intézmények
szerepe
egyenlősítő státuszt megőrző piackorrigáló
Társadalmi jelleg középosztályos középosztályos a társadalom
kettészakadása
A szegénység mértéke alacsony mérsékelt magas
Példák Svédország, Dánia,
Norvégia,
Finnország
kontinentális
Nyugat-Európa (pl.
Németo., Franciao.,
Ausztria, Olaszo.)
Egyesült Államok,
Nagy-Britannia
(korlátokkal)
http://howmuch.
net/articles/one-
diagram-that-
will-change-the-
way-you-look-
at-the-us-
economy
Az állam a 21. században
Mi jelenti a legnagyobb
O kihívást,
O veszélyt,
O megoldandó problémákat
a 21. századi állam számára?
Az állammal szemben támasztott mai kihívások
Társadalmi:
• Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség);
• Külső („demokrácia”, kulturális hatások).
Gazdasági:
• TNC;
• Integrációk;
• Globális szervezetek.
Környezeti:
• Globális katasztrófák;
• Lokális problémák.
A világ 100 legnagyobb TNC-je…
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0038_05_toth1_hu/ar01s04.html
„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”
A jóléti állam vége…
Napjainkban haldoklik a jóléti állam:
O demográfiai problémák,
O nem elég versenyképes az ilyen állam…;
Az állami szerepvállalás területei:
O gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése,
O intézmények létrehozása és fenntartása,
O humán erőforrások felkarolása.
A hanyatló állam
Karl Deutsch (1981): az állam eszköz a lakosság igényeinek kielégítésére, de
nem képes mindent kielégíteni.
20. század: nem sikerült a nemzet és
az állam határait összekapcsolni.
1990 után: a szovjet blokk birodalmi szemléletét a
nemzetállami keret váltotta fel, míg
Nyugaton éppen az egységesülés jelent meg.
A hanyatló állam Hutchinson: a nemzetállammal szemben hármas kihívás jelentkezik:
1. Szupranacionális szervezetek versenye (ld. EU), egyesítendő O a gazdaságokat és
O a politikumot is.
2. Helyi szinten jelentkező verseny: O kulturális-politikai autonómiáért jelentkező
mozgalmak,
O „Új Nacionalizmus”;
3. Növekvő bevándorlás Európába – multikulturális feszültségek (Ash Amin).
A hanyatló állam O Tim Luke a nemzetközi nagyvállalatok és a hálózatok
tradicionális államra vonatkozó kihívásairól ír:
O a lényeges döntéseket a TNC-k hozzák (hagyományos értelemben nem felelősségre vonhatók);
O DE a TNC-k szervezeti változtatás nélkül nem képesek hiánytalanul betölteni az állami funkciókat!
O Az állam mérete is kétségessé válik:
O túl nagy a fenntartható fejlődés kidolgozására, de
O túl kicsi a globalizált környezeti problémák megoldására.
A hanyatló (?) állam O Taylor: az állam egy hatalomkonténer; részei:
O Egészségügyi konténer: minél nagyobb részt kapni a világ egészségéből.
O Kulturális konténer: a haza és egyben a kultúra őrzője.
O Szociális konténer: az állam morális kötelessége állampolgáraira vigyázni.
O Az államok
O védekeznek a globális kihívásokkal szemben,
O nagyméretű nemzetközi konténereket hoznak létre (EU).
O Hosszú távon az állam fog győzni:
O a jelenlegi globális fejlődés nem fenntartható,
O a Föld készletei ui. végesek.
A közigazgatás - fogalom
Olyan
O szervezetrendszer, amelynek
O alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok
O közhatalommal és
O egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása.
A közigazgatás fogalma
O Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva,
O az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és
O jogszabályokat hajtanak végre.
O A közigazgatás a
O köz érdekében végzett,
O közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység.
O Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet szerezni.
A közigazgatás fogalma
O „A közigazgatás az állam adminisztrációja”
O Az állam O végrehajtó,
O rendelkező és
O szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább szervezetek), valamint
O ezek tevékenységeinek összessége.
A közigazgatás fogalma
O A közigazgatás az állami szervek elkülönült
alrendszere, amely
O az állami akarat gyakorlati végrehajtásának
megszervezését
O hivatásos apparátussal
O az egész társadalomra kiterjedően látja el.
A közigazgatás
O A közigazgatás alapvetően háromféle tevékenységet lát el:
O (1) szervező közigazgatás,
O (2) szolgáló közigazgatás,
O (3) hatósági ügyintézést folytató közigazgatás.
A közigazgatás jellemzői
O A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen,
O elsősorban a jogszabályokat hajtotta végre, illetve
O azok megtartását ellenőrzi, addig
O a modern közigazgatást egyre inkább
O a szolgáltatás jellemzi, s
O a modern közigazgatás innovatív.
A modern közigazgatás
Nemcsak a
O megcsontosodott közintézményeket és
O eljárásokat fenntartva
költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem
O megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,
O a szolgáltatások megszervezésekor mindig a
leghatékonyabb, s egyben
O a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik
megkeresni.
Anno és most
O A pre-modern időszakok közigazgatása
O többnyire nem volt személytelen:
O a tisztségviselők személyre szóló megbízatást végeztek - diszkrecionalitás
O A modern közigazgatás jellemzője, hogy a
O köztisztviselő a saját nevében, vagy
O munkahelyi felettese nevében valamilyen jogszabályt alkalmazva,
O semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás
Állam és közigazgatás
Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami
szervtípus között kell megosztani;
célja:
a hatalmi ágak – a választópolgárok
ellenőrzése mellett –
egymás által is ellenőrizhetők legyenek.
(Ez az egyik biztosítéka
az állami szervek törvényes működésének,
a jog uralmának.)
Az államhatalom megosztásának elve
A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:
főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk
Törvényhozói Végrehajtói Bírói
4. hatalmi ág?
http://slideplayer.hu/slide/11241511/
Centralizáció O A közigazgatás
O vagy egésze, vagy
O valamely szektora
O egy központi szervnek,
O végső soron a Kormánynak van alávetve.
O Minden, a végrehajtásban közreműködőnek
O egységes intézkedések végrehajtását,
O azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.
Centralizáció O A centralizáció három tényező együttes
fennállása esetén mutatható ki:
O a hatalom a központi állami szervek kezében
koncentrálódik;
O a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak;
O a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv, személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.
Decentralizáció
O A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;
O a szervek autonómiáját törvény biztosítja;
O A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség betartásának vizsgálatára terjedhet ki.
Decentralizáció
O A decentralizáció veszélyei:
O a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre figyelnek,
O az országos összefüggésekre gyakran nincsenek tekintettel.
O A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.
Az önkormányzatiság modelljei
http://tenytar.hu/sites/default/files/images/onkormanyzatisag_modelljei.PNG
A helyi önkormányzat feladatai
http://tenytar.hu/elemzes/onkormanyzatok_a_vilagban#.WdTWPtSLRkg
Az önkormány
-zati rendszer felépítése
http://tenytar.hu/sites/default/files/images/onkormanyzatok_meretei.PNG
Az önkormányzati feladat-ellátás…
http://polgariszemle.hu/archivum/118-2012-junius-8-evfolyam-1-2-szam/objektiv/484-
oenkormanyzati-feladatellatasi-modellek-a-megyei-jogu-varosok-oenkormanyzatainal
http://polgariszemle.hu/archivum/118-2012-junius-8-evfolyam-1-2-szam/objektiv/484-
oenkormanyzati-feladatellatasi-modellek-a-megyei-jogu-varosok-oenkormanyzatainal
http://slideplayer.hu/slide/2153205/
Végülis: mindez kiért is…? – az aktív állampolgárért…!!!
http://www.tani-tani.info/sites/default/files/aktiv_allampolgarsag_nagy.jpg
…nem egyszerű jogi státusz, hanem cselekvés- és mentalitáskultúra, a
közösségi döntésekben való részvételi igény attitűdje (Kiss, 2012)
http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_2/abrak/eletminoseg_index/1.jpg
… és annak
minőségi életéért…!
Allart életminőség-modellje
http://utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog/2364-eletminoseg-boldogsag-strategiai-tervezes
Az egyén életútja
http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/super_szivrvnymodellje.html
Az egyén életútja…
http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/02/02/hagyomanyos_tarsadalom_ido
Horizontálisan szerveződő hálózati struktúra
http://www.inco.hu/inco12/kozpont/cikk1h.htm
Turizmus
UNWTO:
1. „egyrészt az emberek valamennyi,
O állandó életvitelükön és
O munkarendjükön (lakás és munkahely) kívüli
helyváltoztatását értjük,
függetlenül azok
O motivációitól,
O időtartamától és
O célterületétől.
Turizmus
2. az emberek helyváltoztatásával kapcsolatos
igények kielégítésére létrehozott
O anyagi-technikai és
O szervezeti feltételek, valamint
O szolgáltatások együttese.”
A turizmus jelentősége
A turizmus
O a világgazdaság egyik legdinamikusabb
szektoraként
O a harmadik legnagyobb elem.
O Jelentősége
O az új munkahely teremtésében és
O jövedelemtermelésben jelentkezik.
A turizmus jelentősége
Segít
O az emberi életvitel alakításában, azaz
O a szabadidő eltöltésében és
O a regenerálódásban.
A turizmus jelentősége a
O politikai,
O társadalmi és
O kulturális területeken is érezhető.
A turizmus hatásai
A turizmus
O a természeti és
O a kulturális közeget is megváltoztatja.
Ez a hatás lehet
O pozitív és
O negatív irányú is.
http://www.szallasmarketing.hu/turisztikai-definiciok/72-turizmus-fogalma
A turizmus környezete
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_Turizmus_es_kozlekedes/ch01.html
A turizmus környezete
http://tavokt.kodolanyi.hu/ifodemo/vendeglato/vendeg_lecke03.htm
A turizmus tudományrendszertani helye
http://epa.oszk.hu/00700/00775/00055/2003_06_10.html
A turisztikai imázsra ható tényezők
http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_4/abrak/turisztikai_imazs_01.jpg
A turisztikai imázs elemei
http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_4/abrak/turisztikai_imazs_02.jpg
A turizmus multiplikátor
hatásai
https://moodle.kodolanyi.hu/pluginfile.php/14070/mod_page/content/1/04_17.jpg
Turizmus – az
életminőség egyik
alapvető tényezője
http://polgariszemle.hu/archivum/30-2007-februar-3-evfolyam-2-szam/161-eletminoseg-boldogsag-strategiai-tervezes
Turizmus és fenntarthatóság
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010-0017_15_reg_kornygazdtan/ch01s05.html
Az európai turizmus
A legjelentősebb desztináció a Földön:
2014-ben:
O a világ nemzetközi turizmusában az utazók száma
1,133 milliárd (+4,3%), ebből
O Európába 582 millió fő érkezett,
O ami a piac 51%-a (+3%).
O 2016: +2%-os növekedés
O 2017: +2-3%-os növ. (előrejelzés!)
Előrejelzések
2030-ig:
O Szerényebb növekedés Európában:
O kb. 744 millió turista érkezésére lehet
számítani (+1,8%),
O ami a piac 41,1%-át teszi majd ki.
O Előretör:
O Ázsia
Ki hogyan teljesít?
2017 (növekedés 2016-hoz képest):
O Izland: +54%
O Portugália: +25%
O Málta: +23%
O Bulgária: +19%
O Finnország: +18%
O Észtország: +13%
O Svájc: +3%
O Törökország: -8%
Küldőpiacok
EU-n kívülről:
O USA
O Kína
O Oroszország
Európából:
O Németország, növekedés főleg
O Izlandon (+71,5%) és
O Bulgáriában (+40,9%)
Küldőpiacok
O Hollandiából: növekedés főleg
O Izlandon (+76,7%),
O Bulgáriában (+37,3%),
O Finnországban (41,9%) és
O Magyarországon (36,8%)
O Franciaországból:
O Montenegróba,
O Máltára,
O Izlandra (mindenhol 50% fölötti növekedés)
A turizmus európai jelentősége O 1,8 millió társaság,
O főként kis- és középvállalkozás.
O A GDP 5%-át,
O a foglalkoztatásban az aktív népesség 5,2%-a (kb. 9,7 millió fő).
Más gazdasági ágazatokkal együtt:
O a GDP több mint 10%-a és
O a teljes európai uniós foglalkoztatás legalább 12%-a (13 millió dolgozó).