A turizmus rendszere, gazdaságtana I

Mi a turizmus?- meglátogatom, megismerem- találkozni- üdülni, sportolni- üzleti ügyben utazni, konferenciákon részt venni- KOMPLEX fogalom: lényege a helyváltoztatás (a fentiek bármely kombinációja is lehet)

Megközelítések- turista szemszögéből: élmények keresése- szolgáltató szféra szemszögéből: profitszerzés- fogadóterület (önkormányzat) szemszögéből: gazdaság motorja pl. munkahelyeket

teremt, ott tartja a lakosságot- vendéglátó közösség (lakosság) szemszögéből: munkahely, kultúra- KOMPLEXITÁS: különféle tudományok tárgya, sok tudományágnak van kapcsolata

vele, pl. földrajz, gazdaságtudomány, szociológia, orvostudomány, ökológia, pszichológia, stb.

Kezdetben az utazások: tanulás, vallás, sportból kifolyólag. Először csak birodalmon belüli utazások voltak, majd birodalmak közötti is. A belföldi turizmust annyira nem tekintették turizmusnak, csak az számított belföldi turizmusnak ha idegenek érkeztek az országbaTurizmus (kezdetben): helyváltoztatásTurizmus (később): tömeges, rendszeres és békés személyforgalom, melynek során az emberek állandó lakhelyüket elhagyják, ideiglenes lakhelyre költöznek ahol nem végeznek kereső tevékenységet, majd egy idő múlva hazatérnek.1989: Hágai konferencia, ami a turizmus új megközelítéséről szólt. (World Turism Organisation) Amint az emberek kiszakadnak a monoton hétköznapokból, az már turizmus. Eszerint már az is turizmus, ha az ember elmegy vacsorázni, sétálni vagy moziba.1991: Ottawa – Legfeljebb egy évig tartó kiszakadás az állandó lakhelyről. Célja lehet: szabadidő eltöltése, üzleti cél vagy egyéb. A Hágai definíciót egészítette ki, a mai napig érvényes.

Turizmus=korunk jelenségeFeltételei:- szabadidő- jövedelem (diszkrecionális)- motivációSzóhasználat:- turizmus/idegenforgalom- travel/turism/trip/recreation/visit

Forgalmak meghatározásaKategorizálás: országonként eltérő, pl Oroszországban a napi 60-70 km utazás átlagosNemzetközi forgalom: törekednek az azonos fogalmakra

Nemzetközi turizmus (international): beutazás (inbound) és a helyi lakosság kiutazása Belföldi turizmus (internal): csak a helyi lakosság országon belüli forgalmaHazai turizmus (domestic): beutazó + belföldiNemzeti turizmus (national): belföldi + távozó, a helyi lakosság utazása bel- és külföldre

Az állandó lakóhely számít

1

1

KategorizálásUtazók(travellers)Érkezők (arrivals)Látogatók (visitors)Turisták (turists)Egynapos látogatók (same-day visitors)Régen volt még két kategória: kirándulók és átutazók

Utazók

A statisztikába beletartoznak Nem tartoznak a statisztikába

Látogatók Adott környezetben utazók (ingázók(turisztikai céllal utazik) határőrök)

Lakóhelyüket megváltoztatók (migráció)Turisták Egynapos Állandó lakhellyel nem rendelkezők

látogatók (nomádok, vándorok, menekültek)Fizetett tevékenység céljából utazók(szezonális munkás, tanár, színész, aupair)Egyezmény alapján nem turisták(tranzit-repülőtéri várókban az emberek,diplomaták, katona-rendfenntartó, rab)

Turista: állandó lakóhelye nem az adott országban/településen van és legalább egy éjszakát tartózkodik a célországbanEgynapos látogató: állandó lakhelye nem az adott országban/településen van és kevesebb, mint 24 órát tölt el a felkeresett helyen

Turisztika jellegű utazások céljaiSzabadidő, rekreációRokonlátogatásÜzleti, szakmai utazásokVallási célGyógyulásEgyéb

A kategóriák értelmezési problémái- Diplomaták és családtagjaik- Idegenvezetők – elhagyja a lakhelyét, ahová utazik ott turistaként viselkedik, fizetését

otthon kapja meg tehát turista, kivéve ha a lakóhelyén tart idegenvezetést- Turistabuszok vezetői – hasonló az idegenvezetőkhöz- Üdülőhajók utasai – pl. olasz hajóval utaznak a görög szigetvilágban. Ha a hajón

alszanak, akkor amikor kiszállnak egy-egy szigetre csupán egynapos látogatóknak lehet őket tekinteni, de ha görög hajóval utaznának, akkor turisták lennének

- Pilóták – ha a váróteremben vannak majd a repülővel visszaindulnak, akkor nem turisták, de ha már kilépnek a tranzitból, akkor igen

2

2

World Tourism Organisation – UNWTOKormányközi szervezet, 1975-ben alakult Madrid székhellyel. Elődje az International Union of Official Travel Organisation (1925 marketing szerződés, Hága). 146 teljes jogú tagja van (országok), 5 csatlakozott és kb. 350 társult (pl. légitársaságok, szállodák, nemzetközi autóklubbok, iskolák)Szervezete:Közgyűlés (2évente ülésezik, ez irányítja a WTO-t)Végrehajtó tanácsTitkárság (Madridban, a 2 évente megrendezett ülések között ez vezeti a WTO-t, élén a főtitkárral)

Üzleti tanács – ezt a társult tagok hozták létre

A WTO célja- A turizmus promóciója és fejlesztése az egész világon, fajra, nemre, nemzetiségre való

előítéletek nélkül. Minden eszközzel arra törekszik, hogy a megértést, egyetértést, békét segítse.

- Támogatni akarja a fejlődő országokat- Oktatás – különféle oktatási programokat szervez- Információ szolgáltatás- Találkozók, szemináriumok- Publikációk – statisztikai kiadványok, tematikus kiadványokHivatalos nyelve az angol, francia, spanyol – orosz, német, arabAz ENSZ-el való kapcsolat: konzultatív szervezet 2005-től, nevében is jelezveElérhetőség www.world-turism.org

A globalizáció és a turizmus

A turizmusra ható külső globális problémák- Globalizáció a 20. század megatrendje- Alapja: természeti erőforrások végessége- Pozitív és negatív hatások. Pozitív: a technológia fejlődése, információ áramlása – ezek a

hatások nem csak a turizmusra, hanem az egész világra hatnak. Negatív: Politikai konfliktusok, kevesebb jövedelme van az embereknek.

- OECD előrejelzés 2020-ig

Az OECD előrejelzései 2020-ig- A világgazdaság növekedése folyamatos, új „kistigrisek”- Fejlődő információs technológia- Környezetkímélő közlekedési módok- Kedvező politikai légkör: nincs korlátozva a nemzetközi turizmus, vízumkényszer

megszűnése- Növekvő átlagéletkor: egyre több nyugdíjas utazik, akiknek van szabadidejük- Növekvő urbanizáció: a városiasodás miatt az emberek vidékre vágynak, vagy a kisebb

települések fejlődnek és ezáltal turisztikai desztinációk lesznek- A környező és szociokultúrális kérdések iránti fogékonyság- A marketing eszközrendszere változik, minden területen, nem csak a turizmusban –

Internet

3

3

A turizmus belső, globális folyamata- Bővül a turizmus világpiaca- Újabb desztinációk kapcsolódása, a versenyelőny alapja a minőség – nem számít melyik

ország milyen közel vagy messze van egymástól, versenyeznek egymással- A fogyasztói elvárások kiegyenlítődnek: csak a motivációk alapján keresnek mást az

emberek, mindenki a színvonalas szolgáltatásokat keresi- A tradíciók megőrzése „létszükséglet”: ha a szolgáltatások konkurensek, a helyi

tradíciókkal tudják odacsalni a turistákat, valami sajátosságot mutatnak- A kereslet globalizációja egyben veszélyforrás is lehet: egyre több ország lakossága tud

bekapcsolódni a turizmusba, fel kell készülni rá, hogy mit fognak keresni. Eltérőek lehetnek a szokásaik, tradícióik, amihez alkalmazkodni kell, fel kell készülni

- UNWTO előrejelzés 2020-ig

UNWTO előrejelzés- Évi 4,3%-os növekedési ütem (Európában alacsonyabb)- A nemzetközi turistaérkezések száma 16M, a nemzetközi turizmusból származó

jövedelem 2billió$- A világ lakosságának mindössze 7°-a utazik- A belföldi turizmus várhatóan erősödni fog Ázsiában, Afrikában- A legfontosabb fogadó országok: Kína, USA, Franciaország, Spanyolország, Olaszország- A legfontosabb küldő országok: Németország, Japán, USA, Kína, Oroszország- A 76%-a a nemzetközi turizmusnak intraregionális (régión belüli) és 24%-a

interregionális- Most a legfontosabb fogadó országok: 1. Franciaország (75m), 2. Spanyolország (51m),

3. USA (41m), 4. Olaszország (39m), 5. Kína (33m), 11. Magyarország (16m)- A bevétel szempontjából: 1. USA (65M$), 2. Spanyolország (42M$), 3. Franciaország

(37M$), Magyarország (3,5M$)Amerikába leginkább Európából, Japánból és a tengerentúlról utaznak a gazdagabb emberek és hosszabb időt töltenek ott, mint más országokban. Más ott az árszínvonal is. Európára jellemző a rokon/barátlátogatás, amikor a turisták nem vesznek igénybe szálláshelyeket és annyi turisztikai szolgáltatást.- Most a legfontosabb küldő országok: 1. Németország (71M$), 2. USA (66M$), 3. Anglia,

4. Japán, 5. Franciaország

A turizmusban várható változások- A fejlett országok lakossága elöregszik (speciális kínálat kell nekik)- A dolgozó nők aránya növekszik, nagyobb jövedelme lesz a családoknak és a nők is

megjelennek a turizmusban- A házasságkötések kitolódnak; egyedülállók, gyermektelenek akik pl. aktív időtöltést

keresnek, nem csak az iskolai szünetekben tudnak utazni mivel nincs gyerekük- Felbomlik a hagyományos családmodell, pl. ha egyedülálló nők/férfiak utaznak a

gyerekekkel, kell gyerekfelügyelet- A világ „bejárható”, otthonról szervezhető – Internet- Évi többszöri, rövid utazás – megmaradnak a nyári utak, de megjelenik a téli utazás is pl.

síelés vagy a hidegből a melegbe- Növekszik a környezettudatosság- A turisták aktív résztvevők- A turisták nyelveket beszélnek, gyakorlott utazók – csökken a társas utazás- Új oktatási szakképzési igények

4

4

Az UNWTO által versenyképesnek tartott termékcsoportok- Resort-Based and Touring – üdülések, körutazások- Short Breaks – rövid utazások pl. városlátogatások- Enviroment and Culture – kulturális környezeti utak- Demographic Segments – nem termékhez kötött, bizonyos turisztikai szegmensek

speciális ajánlattal állnak elő pl. ifjúsági turizmus, senior turizmus- Incentive and Conferences Travel – hivatásturizmus, ami nem a klasszikus üzleti utazás

hanem pl. ösztönző utak- Cruises – üdülőhajókkal történő utazásVilágmértékben a magyarországi turizmus a rövid utazások esetében kínál világszínvonalat versenyképesen Budapesten.

A globális folyamatok pozitív és negatív hatásai+ Megjelennek a világméretű hálózattal rendelkező vállalatok, pl. szállodaláncok- A kis- és középvállalkozások a multinacionális cégekkel kénytelenek versenyezni, az egész világ versenyben van egymással+ Amint megjelennek a nemzetközi láncok, a szolgáltatások is sztenderdizálódnak – mindenhol ugyanazt a szolgáltatást lehet kapni ami garanciát jelent elsősorban az üzleti turizmusban- Mindenhol egyformát talál az ember, uniformalizálódik a szolgáltatás, elveszik a nemzeti jelleg+ A technikai fejlődés eredményeként a világ minden pontja elérhető- Megnő a terrorizmus veszélye+ Átrendeződnek a világ turisztikai régiói, egyre több új régió kapcsolódik be- A vállalkozás sikere érdekében a non-profit vállalkozások háttérbe szorulnak+ Új desztinációk jelennek meg- Túlzottan koncentrálódik területileg a turizmus, majd eltűnik az adott terület vonzereje pl. ha túl beépítenek egy tengerpartot+ A gazdaság fejlődésével a jövedelemnövekedés miatt egyre többen képesek bekapcsolódni a turizmusba- A belföldi forgalom háttérbe szorul+ A turizmusban fejlődő országok képesek átvenni a fejlett országok tapasztalatait- Egymás tapasztalataiból nem tanulnak, kritika nélkül elfogadják a fejlettebb mintát, nem veszik figyelembe a helyi környezeti adottságokat+ Telekommunikáció- Több desztináció ugyanazért a piaci szegmensért küzd+ A turisták tapasztalata egyre nő- Az egyéni szervezés előtérbe kerülA globális körülmények között a lokális adottságokat figyelembe véve kell dolgozni

A politika és a turizmus kapcsolataVolt turizmus elleni merénylet pl. Egyiptomban kiirtottak egy turistacsoportot, Kenyában egy szálló vendégeit támadták meg. Szeptember 11. nem konkrétan a turizmus ellen irányult, de hatott rá. Jelentős visszaesés volt megfigyelhető a turistaforgalomban, kb. 20°. Hogy „csak” ekkora, az annak köszönhető, hogy a turisták nagy része már hazament, így inkább csak a business turizmust befolyásolta. Leginkább a multinacionális vállalatok szenvedtek veszteséget, pl. a légi társaságok, szállodaláncok. Amerika arra épített, hogy az emberek turizmuskedve nem csökken, csak módosul. Elsősorban a belföldi forgalom erősítését ösztönözték. A WTO is hamar elkezdett beszélni a dologról, foglalkozott a problémával. A visszaesés a turizmusban csak átmeneti volt, bár hazánkban is érezhető volt a hatása (az

5

5

ötcsillagos szállodákban folyamatosan lemondták a foglalásokat). Bármilyen esemény is történik, a gyógyturizmus és a városnézés mindig az utazási irodák ajánlatai között szerepel, a hivatásos és a rendezvényturizmus viszont „érzékeny”.

A világ turisztikai régióiEurópa fogadja a legtöbb turistát, Amerika lényegesen elmarad mögötte, hasonlóan Ázsia/Óceániához ami azonban dinamikusan fejlődik. A Közel-Kelet és Afrika kb. azonos mértékben vesz részt a turizmusban. Az Európai turizmus növekedése a világátlag alatt van, bár bővül. Ázsia részaránya növekszik. Az európai tradicionális desztinációk kezdik elveszíteni a jelentőségüket. 2005-ben jobban növekedett az európai turizmus, mint várható lett volna. Törökország és a balti államok átlagon felüli turizmust bonyolítottak le. Dél-Amerikában jelentősen nőtt a turisták száma. A Közel-Kelet a legbizonytalanabb régió, nagyon befolyásolja a politikai helyzet. Afrika a világ legkevésbé látogatott régiója, fejletlen infrastruktúrával rendelkezik ami korlátozza a turizmust. Dél-Afrikában van a legjelentősebb turizmus, bár sokáig nem tekintették biztonságosnak. Közép-Afrikában a turista csoportokat sokszor érik atrocitások. Észak-Afrika is bizonytalan, kivéve Tunéziát és Marokkót. Algériába nem ajánlott utazni. Vannak olyan országok amik természeti adottságaik miatt összetartoznak, összetartozónak is tekintik magukat és természetes régiót alkotnak. Nem tartják egymást versenytársnak, inkább egymást segítőnek. Ilyen a balkán-régió, mediterrán-régió, indiai-óceáni régió, Mekong-régió.

6

6

A turizmus rendszerszintű elemzése

A turizmus kutatási irányzataiCsak azután kezdték el vizsgálni a turizmust, miután tömegjelenség lett és a jelenetős kutatások igazán csak a második világháború után kezdődtek. 1930-ban jelent meg az első publikált anyag a turizmusról. Nincsen a turizmusnak egységes definíciója, csak három kritériumban tudtak megállapodni: 1. A turizmus nem csak a külföldi utazás, 2. a turizmus nem korlátozódik csak a többnapos utazásokra, vannak egynaposak is, 3. elismerték a hivatásturizmust is. 4 kutatási irányzat van, amik egymás után fejlődtek ki és ma egymás mellett léteznek.Pártolók: közgazdászok, a turizmus előnyeit hangsúlyozzák (gazdasági, társadalmi pl. hagyományok megőrzése). Az 1950-es ’60-as években alakult ki.Kétkedők: társadalomtudósok, a negatív hatásokat hangsúlyozzák pl. a turizmus rombolja a természetet, a helyi kultúra helyett globális kultúra lesz, gazdaságilag se pozitív.Alkalmazkodók: alternatív turisztikai formákat részesítenek előnyben. A kettő között álláspont az 1980-as évek végén alakult ki. Tudatos tervezéssel csökkenteni lehet a turizmus kedvezőtlen hatásait.IUOTO – a WTO elődje.A Világbank fejlesztési támogatásokat adott a fejlődő országoknak a turizmus fejlesztésére 1966 körül, majd 1976-ban beszüntették ezt a támogatást.Holisztikusok: rendszerelméletben gondolkodnak, a turizmust akarják átfogóan megismerni. Több oldalról kell vizsgálni, megközelíteni.Fenntarthatóság fogalma: az erőforrásokat úgy kell hasznosítani, hogy a jövőben továbbra is rendelkezésre álljanak.Szakterületek:- Alkalmazott gazdaságtudományok: gyakorlati gazdaság, számviteli ismeretek, marketing,

szervezési kérdések, turizmus minőségi menedzsmentje- Antropológia: az emberi kultúrák, szokások vizsgálata, milyen kulturális elemek lehetnek

vonzerők, a helyi lakosság identitásának megőrzése- Földrajz: természeti vonzerők jelentősége, védelme, turistaáramlások főbb irányainak

meghatározása- Közgazdaságtudomány: turizmus szerepe a makrogazdaságban, keresleti, kínálati görbék- Jogászok: fogyasztóvédelem, különböző országok jogszabályainak összehangolása- Művelődéstörténészek: a művészeti értékek élvezhetővé/fogyasztóvá tétele a

nagyközönség számára- Ökológia: a tömegturizmus természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata- Pszichológia: döntési mechanizmusok, turisták viselkedése- Szociológusok: az utazások presztisét vizsgálják, utazási szokások megértése

Rendszer

Bertalanfy: a rendszer egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese, melyeknek két fő típusa a nyílt és a zárt rendszer.

Nyilt rendszer: a környezetével állandó kölcsönhatásban áll, onnan különféle imputokat szerez be és különféle outputokat bocsát ki.

Zárt rendszer: a környezetével nem áll kölcsönhatásban. Nincs tökéletesen zárt rendszer.A turizmus nyílt rendszer, sok eleme van pl. utazó, szolgáltató, vonzerők. A társadalom egésze önmagában egy rendszer, ahol minden tényező minden másikkal kölcsönhatásban áll.- Természet és turizmus kölcsönhatása: Vonzerők, természeti kincsek megóvása.

7

7

- Politika és turizmus kölcsönhatása: biztonság- Gazdaság és turizmus kölcsönhatása: ahol jól működik a gazdaság ott az embereknek

több pénzük van, így többet tudnak utazni.- Társadalom és turizmus kölcsönhatása: munkalehetőség, van ahová divatos utazni- Tudomány, technika és turizmus kölcsönhatása: közlekedés fejlődése-Churchman: hogyan tudjuk elhatárolni a rendszert és a külső környezetet? A rendszer lehet belső környezet. Az adott elem befolyásolja e a célkitűzéseinket és tudunk e hatni rá? Ha igen, akkor belső környezet eleme, ha nem tudunk hatni rá, de befolyásolja a célkitűzéseinket akkor külső környezet, ha pedig nem is befolyásol és nem is tudunk hatni rá akkor még a külső környezetnek sem része.Rendszer: egy cél érdekében együttműködő elemek halmaza, melyek külső környezetüktől egyértelműen elhatárolhatók.

László Ervin: A rendszerek fejlődését vizsgálta. A világ globális problémáinak feltérképezése és azokra megoldások ajánlása. Minden rendszer fejlődésének fő mozgatórugója az egyensúlyi helyzet felbomlása. Amikor létrejön egy új egyensúly az egy magasabb fejlettségi szinten történik. A turizmus rendszerének a legfőbb mozgatója az emberek változásigénye.

Mill és Morrison: a turizmus redszerére koncentrálnak. A rendszer egymással kölcsönhatásban álló és közös célokért együttműködő elemek halmaza. A fő cél a turisták igényeinek kielégítése. A turizmus nyílt rendszer, összetett, számos alrendszerből áll, dinamikusan fejlődő, változó rendszer, interdependens (szoros belső összefüggések jellemzik).

A turizmus rendszereKeresleti és kínálati alrendszer, amiket három tényező kapcsol össze> marketingtevékenység, utazás, közvetítő szektor. A keresleti elemek közül a legfontosabb a motiváció, a kínálati elemek közül a vonzerő.Mi jellemzi a turizmus rendszerét?A kereslet és a kínálat nem egyszerre jelentkezik, időben és térben elvállnak egymástól. A turisztikai termék komplex szolgáltatások halmaza. A vásárlás és a fogyasztás is elválik egymástól, ugyanazoknak a fogyasztói csoportoknak eltérő igényei vannak. A turizmushoz árumozgások is kapcsolódnak, a szolgáltatók vásárolnak árukat, de a turisták is. A turizmus rendszerének szociológiai vizsgálata: John Urry 1990.A turizmus rendszere = a piaci szereplők kapcsolatainak és cselekvéseinek rendszere. Fő szereplők: utazók, szolgáltatók, közvetítők, szervezők, szabályozó hatóságok, helyi lakosság.Négy fő cselekvés:- Szolgáltatás: minden, ami az utazási feltételek megszervezésével kapcsolatos, pl.

alapinfrastruktúra, turisztikai szolgáltatások, szállás, ellátás, rendezvények, üzletek, stb. Valamennyi szereplő részt vesz benne, egymással szoros közreműködésben.

- Szervezés: a kínálat egyes elemeiből turisztikai terméket állítanak elő, ezeket az elemeket a turista elvárásai szerint kombinálják. Főszereplője maga az utazó, de a helyi lakosságot kivéve a többi szereplő is részt vesz benne.

- Vásárlási folyamat: a termék megismerésével kezdődik, utána jön a döntés/vásárlás és végül a kiválasztott termék megvásárlása. Ebben már a hatóságok sem vesznek részt.

- Fogyasztás: maga az utazás aminek fő célja az attrakciók megismerése és az élményszerzés. Két szereplő: utazó és szolgáltató.

8

8

Elosztási csatornák a turizmusbanAz utazásközvetítés, szervezés, értékesítés (utazási irodai tevékenység). Két fő szervezete az utazásszervezők és az utazásközvetítők.Utazásszervező/Tour operator: megvásárol a szolgáltatóktól különféle termékeket, megfelelő módon csoportosítja ezeket és utazási irodáknak értékesíti, nem közvetlenül a fogyasztónak. Utazásszervező az, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelésre összeállított utakat szervez és értékesít. Kb. 1,5 évvel az utazás előtt már készülnek az út megszervezésére. Először piackutatás van, majd meghirdetik az utazásokat, megkötik a konkrét szerződéseket a szolgáltatókkal. Fél évvel az út előtt elkészítik a prospektusokat és megkezdik az értékesítést. Kb. négy hónappal előtte megjelenik a részletes program. Az utazások kifizetését kb. az út után három hónappal teszik meg a legnagyobb utazási irodák.Utazásközvetítők: nem állítanak elő új terméket, nem kapcsolnak össze szolgáltatásokat, hanem mások által kínált szolgáltatásokat értékesítenek juttatás ellenében (10-20%). Egyedi szolgáltatásokat is értékesítenek pl. szállást foglalnak egy embernek, stb.

Milyen elosztási csatornák vannak?- közvetlen csatorna: a szolgáltató és az utazó közvetlenül kötik meg a szerződést, azaz

felhívja az ember a szállodát és maga foglalja le a szobát.- részleges csatorna: az adott szolgáltatást valamilyen közvetítő közbeiktatásával

értékesítjük. Egy szolgáltatás.- teljes csatorna: mind a négy piaci szereplő belép, az utazásszervező megvásárolja a

szolgáltatásokat, majd azt több utazási közvetítő iroda segítségével értékesíti számos turistának.

9

9

A magyar lakosság utazási szokásai (2004)Belföldi és külföldi utazások. kirándulások: egy napos utazásutazás: többnapos utazásfő utazás: a turista számára a legjelentősebbA magyar lakosság 90%-a tett utazást vagy kirándulást ebben az évben. A maradék 10%-nak vagy pénze, motivációja, ideje nem volt, vagy nem volt megfelelő az egészségügy állapotuk.

Belföldi kirándulások:Motiváció: rokonlátogatás, pihenés, strandolásUticél: Budapest és Közép-Dunántúl (18%), Dél-Dunántúl(17%), Balaton, Dél-Alföld1/3-a gyűjtött előzőleg információkat az uticélról.Külföldi kirándulások:Motiváció: vásárlás (42%), városlátogatás (18%), rokonlátogatás (15%)Uticél: Ausztria, Románia, Szlovákia47% gyűjtött előzőleg információtMikor: május, augusztus-októberUtazások belföldre:Motiváció: üdülés/pihenés, rokonlátogatásUticél: Budapest és Közép-Dunántúl, Balaton, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl40% gyűjtött előtte információtMikor: augusztus, július, júniusÁtlag 2,2 fő utazottÁtlagosan háromszor utaztakUtazások külföldre:Motiváció: üdülés/pihenés, rokonlátogatásUticél: Horvátország (15%), Románia, Ausztria, OlaszországTöbb, mint 70% gyűjtött előtte információtMikor: augusztus, július, június/szeptemberÁtlag 2,2 fő utazottMeddig: 7 éjszakaFő utazások belföldre:Motiváció: üdülés/pihenésUticél: BalatonMikor: augusztus, júliusAz utazók közel 80%-a egy helyen töltötte ezt az időt, több mint 50% utazott autóvalElégedettség (1-től 5-ig): 4Fő utazások külföldre:Motiváció: üdülés/pihenés, kulturális tevékenység, rokonlátogatásUticél: Horvátország (22%), Románia (12%), Görögország (11%)70% gyűjtött előtte információtMikor: augusztusÁtlagosan 2,6 fő utazott, 8 éjszakára, 50% autóval, 30% repülővel ment, 20% nem fizetős szálláshelyet vett igénybe, 30% szállodában lakott, 35% ment utazási irodábaElégedettség: 4,2

Összesen átlagosan 70ezer Ft-ot költöttek a belföldi, 175ezret a külföldi utazások során

10

10

A szabadidő helye a teljes időfelhasználásban

Keresleti alrendszer

Teljes idő

Fiziológiai idő Társadalmilag kötött idő Szabadidő

Kereső tevékenység Egyéb kötött tevékenység

Turizmus Sport Kulturális tevékenység Egyéb

Kereslet: fizetőképes igény megjelenése. Lehet földrajzi értelemben: a küldőterület az ott lévő potenciális turistákkal.A keresletnek három fő megjelenési formája van:Tényleges kereslet: aki valóban részt vesz valamilyen utazáson, aki egy terméket, szolgáltatást tényleg megvásárol.Potenciális kereslet: minden feltétel adott, de még nem vásárolta meg az adott terméket. Ők viszonylag könnyen megnyerhetőkLátens kereslet: az utazáshoz hiányzik valamelyik feltétel pl. pénz, idő.

Turisztikai kereslet: komplex szolgáltatáscsomag vagy termék iránt megnyilvánuló kereslet. A kereslet szezonális, mert sokszor az iskolai szünetek a meghatározók, vagy nem mindig rendelkezhet az ember szabadon a szabadságával. A kereslet változik, mert mások lesznek a divatos uticélok. A termékek kialakításában a turista is jelentős szerepet játszik. A keresletet számos külső, általunk nem befolyásolható cselekmény is befolyásolhatja pl. terrortámadás, madárinfluenza. Egy utazási döntés számos kompromisszum eredménye.

Mi minden befolyásolja még a döntést a szabadidőn, motiváción és a diszkrecionális jövedelmen kívül?- Mennyi idő alatt ér oda?- Mi épp a társadalmi divat?- Mik a divatos helyek?- Demográfiai tényezők (mást keres egy 18 éves, mint egy öreg)- Családi helyzet

Szabadidő: Az az időhányad, amely a munka, társadalmi kötelezettségek és a személyes szükségletek kielégítése után megmarad és felhasználásáról magunk dönthetünk. Ez teremti meg a lehetőséget az utazásra, amikor olyan tevékenységeket akarunk végezni, amelyre a munka mellett nincs időnk. Három fajtája van:- Napi szabadidő: napi néhány óra, nem tipikus a turizmus- Heti szabadidő: rendszeres heti pihenőnapok, általában a szombat és a vasárnap. 1-2

napos kirándulások esetén van turisztikai jelentősége- Éves szabadidő: 20-40nap +10-12 nap fizetett ünnep. Ezekre a fizetett ünnepnapokra

készülni kell, ki kell használni őket a turizmus szempontjábólAz életkor előrehaladtával a szabadidő nő, meg kell célozni a nyugdíjasokat, akiknek több a szabadidejük.

11

11

Miért fontos a szabadidő?Lehetőség az utazásra, más típusú tevékenységekre, mint munkaidőben. Hogy mikor vesszük igénybe, arról nem dönthetünk teljesen szabadon.Mennyi szabadideje van egy átlag embernek?Kb. az év 30%-a, 120-150 nap, amiből kb. 13napot töltenek turizmussal.

Jövedelem

Adók, illetékek Rendelkezésre álló jövedelem

Megélhetési költségek Szabadon felhasználható jövedelem

Tartós fogyasztási cikkek Szabadidős kiadások Megtakarítások

Turizmus Kultúra Sport Egyéb

Fontos még az adósságtörlesztés, ami a kötött jövedelemhányadhoz tartozik. Mennyi pénzt költhetünk utazásra? Mi befolyásolja? Mennyi az összes jövedelme egy családnak? Stb.Az utazási csekkből nem kell adót, járulékot fizetni, azért találták ki, mert az állam támogatni akarja a belföldi turizmust. A megélhetési költségek egyénenként változnak, vannak belőle kötelező kiadások, amiket részben lehet befolyásolni (pl. nem olyan minőségű ételt vesz az ember), tehát részben szabadon rendelkezünk vele.

Kik versenyeznek a jövedelemért?- Egyéb szabadidős tevékenységek, pl. az adott városban ahol él- Befolyásolják a tartós fogyasztási cikkek is, amire általában az ember előre gyűjti a pénzt- Divatok, társadalmi hagyományok – a zárt társadalmakban nem szokás utazni pl. vallás,

faluközösségA pénz befolyásolja az utazás gyakoriságát, a desztinációkat, az igénybevett szolgáltatások színvonalát, az ott eltöltött időt. Ha nő a jövedelem általában a szolgáltatások színvonala változik, nem az utazás gyakorisága, így veszélybe kerülhet a belföldi turizmus, az emberek inkább külföldre mennek.Jövedelemrugalmassági együttható: megmutatja, hogy a jövedelmek 1%-os változása a keresletben mekkora változást eredményez. A turizmus jövedelemrugalmassága pozitív.

TudatosításSzükséglet Szándék

elősegít Marketing

ajánl

Célok

12

12

Motiváció: valamilyen belső szükséglet, állapot, amely meghatározott célok elérésére ösztönzi az embereket. A motiváltság céltudatos magatartás. A szükségletekből akkor lesz szándék, ha tudatosulnak, amiben a marketingnek kiemelkedő szerepe van. A szándék végül konkrét célokban realizálódik. Egy konkrét utazási célnál, nem mindig konkrétak a motivációk, részben rejtve maradnak. Ha elégedett vagyok, akkor a szükséglet ki lett elégítve. A marketing vizsgálja a motivációkat és azok kialakulását.

Murray: motivációkutató, (1938) két csoportba osztotta őket: fiziológiai és pszichológiai pl. testmozgás, tudásvágy, kapcsolatok ápolása, stb. 30 pszichikai és 14 fiziológiai motivációt különböztetett meg. Ezeket nem kötötte össze, egymástól függetlenül vizsgálta, de így könnyű volt konkrét szolgáltatásokra átfordítani.

Maslow: A szükségleteknek létezik egy hierarchiája (szükséglet-hierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak.

MegértésEsztétika

ÖnmegvalósításMegbecsülés

SzeretetBiztonságFiziológiai

Vannak olyan szükségletek, amiket nem lehet ide besorolni pl. játék, uralkodási vágy, agresszivitás.

Dann (1977): a szükségleteket, motivációkat két csoportra osztotta, megnézte miért utaznak az emberek.•PUSH (taszító) motivációk: elutazásra késztetnek• PULL (vonzó) motivációk: egy adott desztináció felkeresésére késztetnekMindkét típus egyformán fontos, ha nincs ami taszít, akkor nem elég a vonzerő.

Mill és Morrison: Maslow szükségletkialakításából indultak ki és megpróbáltak minden hiearchiai szükséglethez 1-1 utazástípust rendelni. Egyféle utazás többféle szükségletkielégítésre is jó és a turista több motiváció alapján dönt.

13

13

14

14

Rokon- és barátlátogatások, ifjúsági és nyugdíjas csoportos utak, vallási-közösségi utak

Rokoni, társadalmi, személyes kapcsolatok ápolása, gyökerek felkutatása, családi együttlét, közösség-formálás, klubbok

Szeretet (valahova tartozás)

Gyógy- és egészségmegőrző turizmus, társasutazások, aktív-passzív üdülés

Nyugalom, regenerálódás, egészség, megelőzés

Biztonság

Klasszikus üdülés, vízparti nyaralás, aktív-passzív üdülés, klubüdülés

Fizikai-szellemi kikapcsolódás, feszültségek levezetése, napfény keresése, az üdülés ideje alatt egy helyen tartózkodnak, gyakori az all-inculisve szolgáltatás

Fiziológia

Turisztikai termékUtazási szándékSzükséglet

Tanulmány utak, szakmai körutak, kongresszusok-konferenciák

Érdeklődés, tanulmányozás,

ismeretszerzés, tudásvágy

Megismerés, megértés

Kulturális utak, körutazások,

városlátogatások, természeti szépségek felkeresése, fesztivál turizmus

Környezeti szépség értékelése, tájkép

Esztétika

Hobby túra, kalandtúra, aktív programok keresése, konferencia-turizmus

Önfelfedezés, önértékelés, vágyak megvalósítása, kaland

Önmegvalósítás

Incentive utak, tanulmány utak (study tour), népszerű (divatos) utak

Szakmai és társadalmi elismertség,

személyes fejlődés, tekintély, státusz

Megbecsülés

Turisztikai termékekUtazási szándékSzükséglet

Kripperdort: megpróbálta összefoglalni az eddigi elméleteket, megkeresni bennük a hibákat. A motivációkat egymástól függetlenül vizsgálták eddig, tipikus motivációkra csak tipikus szolgáltatásokat lehet nyújtani. Csak azt kutatták miért akar az ember elutazni. A motivációknak egymásra épülő három lépcsője van:1. az utazás célja a pihenés, feltöltődés, problémamentes kikapcsolódás2. újdonságok megismerése, változatosság keresése, pihenés aktív formái3. az utazók más társadalmak mindennapi életét akarták megismerni, másokkal

kommunikálni – nyitottság korszaka

Schmidthausen: az utazásokat négy dolog motiválja:1. mindennapok hiányossága2. stressztől, monotonitástól való menekülés vágya3. önmegvalósítás, horizontok tágítása4. az utazással szeretnénk megjutalmazni magunkat

Várakozás elmélet•A szükségletek csupán potenciális motivációk, de nem tudjuk, melyik mennyit ér az egyén számára•Nem csak a szükségleteket kell vizsgálni, hanem azt a folyamatot is, ahogyan ezekből motivált viselkedési formák lesznek.Az ember cselekedeteit alapvetően várakozásai határozzák meg, azaz hogy az adott cselekedetnek milyen várható következményei lesznek, valamint, hogy ez az elvárt következmény előreláthatólag milyen hatással lesz magára az emberre. (Tolman, 1932) Az utazásokra lefordítva: amikor az ember eldönti, hogy hová utazik, rangsorolja a szóbajöhető desztinációkat és megvizsgálja őket. Végül meghatározza mi az optimális desztináció.

A turisztikai kereslettel kapcsolatos piackutatások

Utazáskiállítás – Gyermek/ifjúsági kérdőív- Mit szeretsz csinálni szabadidődben? Naponta (játék, tv, videó), hétvégén

(rokonlátogatás, kirándulás, mozi), szünidőben (utazás, nyaralás a nagyszülőknél).- Szeretsz szülők nélkül utazni? Igen (70%)- Hová szeretnél utazni a nyáron? Balaton (60%), Észak-Magyarország (16%)- Külföldre hova utaznál? Olaszország, Görögország, USA, Spanyolország, Ausztria

Utazáskiállítás – Felnőtt kérdőiv- Mire fordítja szabadidejét? Naponta (otthoni semmittevés, munka), hetente (mozi,

kirándulás, otthoni semmittevés), szabadság alatt (utazás)- Hogyan használja fel az éves szabadságát? Megosztva (50%) téli-nyári, kizárólag nyáron

(30%)- Utazáskor mit részesít előnyben? Balaton (40%), Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország,

legkevésbé az Alföld, Dél-Magyarország, Budapest. - Milyen szálláshelyeket venne igénybe? Szálloda, kemping- Hogyan szervezik meg az utazást? Saját szervezés (már rendelkeztek tapasztalattal)- Gyermeke számára hogyan szervezi meg a szünidőt? Nagyszülők (40%), iskolai és egyéb

táborok (40%)- Milyen típusú üdülést tart a gyermeke számára fontosnak? Vízparti, sporttanfolyam

15

15

- Honnan szerez információt az utazásokhoz? Utazási iroda, hírdetések, rokonok/ismerősök tapasztalatai

GFK Hungária 1997-1998A Magyarországra látogatók utazási szokásai (személyes interjúk, határátkelőhelyeken)Három fő cél: Utazási szokások, pénzköltés, szolgáltatásokkal való elégedettségUtazás:70% autóval jött, befolyásolta a közlekedési eszközt a jövedelem, motiváció és a távolság is. Gyalog is jöttek pl. akik feketén vállaltak munkát.Látogatás célja:Üdülés, gyógyüdülés (osztrák, német, horvát) 28%Bevásárlás (minél közelebbről annál rendszeresebb) 23%Rokonlátogatás (összefügghet az üzeleti úttal) 16%Hivatalos üzleti út (nincs szezonalitása) 12%Az ország kínálata koncentrált a konferenciaturizmus területén, csaknem 50% Budapestre jön és nem jelentős a visszatérő vendég.Utazások gyakorisága:Havonta (munkavállalás, bevásárlás) 33%Akik először voltak itt (finn, spanyol, görög, portugál) 8%Most a német nyelvterületeken végeznek felmérést a magyar szakértők, idén kiemelt célközönség a német.Tartózkodási idő:Átlag: 4 napÜdülés: 7 napRokonlátogatás: 4,5 napÜzleti út: 3 napMinél távolabbról érkezett valaki, annál tovább maradt.Legfontosabb desztinációk:Budapest: 1 nap 26% (bevásárlás, körutazás)

2-3 nap 13% (városnézés, konferencia VRF)4-6 nap 25%több, mint 6 nap 25% (gyógyüdülés)

Balaton: 1 nap 3%2-3 nap 13% (hétvége, hivatásturizmus)4-6 nap 23%több, mint 6 nap 60% (üdülés)

Mi befolyásolja, hogy hová utaznak?Korábbi tapasztalatokIsmerősök tanácsa (óriási jelentősége van a személyes információnak)Szálláshelyek igénybevétele:Szálloda: 28%Magánszálláshely ingyen: 27%Panzió: 19%Kemping: 7%Saját tulajdonú lakás: 3%Kollégium: 2%Nem vett igénybe szállást 1%Milyen programokat részesítettek előnyben?Rokon/ismerősGyógyszolgáltatások

16

16

Strand, fürdésNevezetességek felkereséseKirándulás, múzeumlátogatás

17

17

A turisztikai keresletet befolyásoló egyéb tényezők:- szabadidő- diszkrecionális jövedelem (1 főre jutó)- demográfiai tényezők – nem (máshová utaznának a nők és a férfiak), életkor (sokszor a

gyerek dönt, hogy hova utazzanak, ifjúsági, senior), foglalkozás, iskolai végzettség- lakókörnyezet – urbanizáltság (mást keres aki városban, és mást aki vidéken él, a

lakótelepen élők szívesebben kirándulnak), környezet állapota- vagyoni helyzet – gépkocsi (növeli a mobilitást), nyaraló (kevésbé vesznek igénybe

turisztikai szolgáltatásokat)- érdeklődés, hobbi- szubjektív tényezők - divat, előítélet, presztizsA kereslet sajátosságai:- sokféleség, különböző indokok- változékony objektív (jövedelem, életkor) és szubjektív (divat) okok miatt- komplexitás- periodicitás, szezonalitás (évszakok, szabadság, iskolai szüneteik, ünnepnapok)- érzékenység a változásokra (ár, jövedelem, politika)A döntési folyamat lényege:- általában egy évvel korábban kezdünk el gondolkodni (fő szabadság esetén)- végleges elhatározás: február, március- szakma, árak, tarifák, szerződések- kiállítások, vásárok (vannak szakmaik amikor tour operátorok és utazási irodák

találkoznak pl. konferenciaturizmus és vannak olyanok, amire bárki elmehet) WTM, ITB – a világ két legnagyobb vására, hasonló az Utazás Kiállításhoz

- akciók: first minute (kb. 2-3 éve van), last minute (kb. 10 éve van)

18

18

A turisztikai kínálat összetevői

- sokféleség, heterogenitás- nem csoportosítható, adottságok nagy súlya- „láthatatlan” export- szolgáltatások nagy hányada- helyhez kötöttség, merevség- nagy eszközigény – pl. szállodaépítésnél, kongresszusoknál, csak a rokonlátogatás a

kivételA kínálat sok elemből épül fel. A turizmus szolgáltatások halmazából áll, amikbe áruk is kapcsolódnak pl. szuvenír, élelmiszer, stb. A szolgáltatások nem exportálhatók, ezért a turistákat kell importálni. A kínálat nem tud olyan gyorsan változni, mint a kereslet, pl. hiába akarnak sokan a Balatonon nyaralni, egy szálloda nem épül fel pár hónap alatt, minimum 3 év lenne.

A kínálat alrendszer elemei:- vonzerő és azok fajtái – az elsődleges elem- turisztikai infrastruktúra- általános infrastruktúra- megközelíthetőség- egyéb szolgáltatások – ezeket a vonzerő határozza meg- humán tényezőkA vonzerők kitüntetett szerepe és csoportosítása:- hatókör szerint

o helyi – regionális – országos – nemzetközio helyi – regionális – univerzális

- fajtájuk szerinto természeti – nem természetio természeti – ember alkottao természeti – kulturális – speciális

Az utazásra azért kerül sor, mert a látogató meg akarja ismerni a vonzerőt. A természeti vonzerők szezonálisak, de az ember alkotta nem. A kaszinókat olyan helyre célszerű telepíteni, ahol nincs semmilyen más vonzerő. A tematikus parkok is a város szélén lévő kihasználatlan területekre épülnek.Természeti vonzerő: éghajlat, tengerpart, napfény, tájkép, növényzet, állatvilág, vízesések, vulkánok, különleges természeti jelenségek, árvíz, nemzeti parkok.Ember alkotta: történelmi emlékhelyek, tradíciók, szokások, vallás, művészetek, ipar, múzeumok, városi környezet, fesztiválok, rendezvények, különleges gazdaság tevékenységek pl. porcelánfestés, üvegfúvás, szüret, vályogház építés.Speciális: tematikus parkok pl. állatkert, vidámpark, vásárlás pl. benzinturizmus, bazár, vásárcsarnok, párizsi divatházak, kaszinók. Világkiállítás, napfogyatkozás, olimpia, szórakozási lehetőség, sportolási lehetőség.Lehet vonzerő egy szálláshely is, pl. jégkunyhó, kapszulaszállók, hajókabinok, Spanyolországban sok kolostorban alakítottak ki szálláshelyeket. Lehet vonzerő egy közlekedési eszköz pl. Orient Expressz, omnibusz, léghajó, hőlégballon, űrhajó, erdei kisvasút, vízibicikli, tengeralattjáró. Motiválhat a gyökerek keresése, etnikai hovatartozás, nosztalgia is. Általában nem egy vonzerőre épül a turisztikai kínálat, pl. gyógyvíz + kellemes éghajlat + kulturális vonzerő + bevásárlási lehetőség, stb. (Ezek persze, másod-, harmadlagos vonzerők.)

19

19

A vonzerők értékelése: rendszerleltár- desk researc: meglévő információk alapján állítjuk össze- field researc: ott a helyszínen gyűjtenek információkat- szisztematikus meghatározás: név, típus, hol van?, kié?, mik a sajátosságai?, nyitvatartási

idő – ezeket dokumentálni kell- Értékelés

o Hatókör szerint – fejlesztés/megőrzés költségei, hatásai, megközelíthetőség, teherbíró képesség

Esettanulmány: vonzerőleltár Magyarországon- OIB határozata alapján készült el ’97-ben, hazánk kilenc régiójában- Céljai:

o versenyképes turisztikai termékek kijelöléseo fejlesztésre leginkább érdemes (hatékony) régiók (kistérségek) meghatározásao termékfejlesztési javaslatok megfogalmazásao elvek érvényesítése, a pályázatok elbírálása – segítsük a lemaradókat, vagy a

fejletteket támogassuk?- Lényege: a vonzerők számba vétele (elkészült) és értékelése (nem történt meg). A munka

nem készült el, megrekedt.A vonzerőleltár készítésének a módja:- csaknem 3200 településen egyszerre került sor az interjúkra- régiónként egy-egy koordinációs szervezet (kutatás, tanácsadás, egyetem = váltakozó)- személyem megkérdezés, intejúk – önkormányzatokkal- meglévő adatbázisok (Turinform, utikönyvek)- tapasztalat, szubjektív értékítélet (nem látják reálisan a vonzerőket, esetleg lebecsülik),

hiányos adatbázisok

A vonzerők dokumentálva lettek, felhívta rá a figyelmet, hogy ez fontos. Hiányossága, hogy nem készült összegzés és konkrét termékfejlesztési javaslatok. Összesítő tanulmány: felsorolta a régiókban a kistérségeket, vonzerőket, számszerűen leírta mit lehet fejleszteni. Esettanulmány: célja, hogyan lehet átültetni az adatbázist a gyakorlatba. Meg kell vizsgálni hol fekszik a hely, milyen régióban van, milyen a gazdasági szerepe, a turizmus szerepe a gazdaságban? Milyen települések tartoznak hozzá, amik közel vannak? Jelenleg milyen adottsága van a térségnek? Környezet állapota, alapinfrastruktúra, stb. Fontos fejlesztések, konkrét kínálati csomagok meghatározása.

20

20

Magyarország turistastratégiái (2005-2013)

2003 tavaszán fogalmazódott meg, hogy el kéne készíteni egy hosszútávú stratégiát. Ez az első Nemzeti Fejlesztési Terv. Az EU legújabb stratégiáinak a lényege, hogy az életminőség fejlődését kell először javítani, nem pedig a gazdaságot. Minden fejltesztésnek társfinanszírozásra (PPP) kell épülni. Recentralizáció elve: minden fejlesztésnek az alulról jövő kezdeményezésekre kell épülni, pl. egy város kezdeményezze az államnál, hogy az mit fejlesszen ott. A stratégia két év alatt készült el. Résztvevői: OIB (megbízó), Magyar Turizmus Rt., Magyar Turisztikai Hivatal. Létrehoztak egy stratégiai munkacsoportot, akik az anyag első változatát készítették el. Utána az anyagot több száz szakembernek, turizmusban érdekeltnek elküldték, felrakták az internetre. Ezzel az volt a céljuk, hogy megtudják másoknak mi a véleménye a tanulmányról. Minden véleményt elemeztek, válaszoltak, esetleg beépítették a koncepcióba. 2005. augusztusában lett kész, amikor benyújtották az OIB-nek, majd a kormánynak, aki szeptemberben elfogadta ezt a turizmusfejlesztési stratégiát.A stratégia szerkezete megegyezik a Nemzetközi Fejlesztési Terv szerkezetével:- Helyzetelemzés- Jövőkép, stratégiai irányok- Pénzügyi források, finanszírozások- Értékelés – ezzel egy független tanácsadó céget bíztak megA stratégiában egy vertikális és egy horizontális tagolást is végeztek.

Vertikális1.- Versenyképesség, életminőség – milyen tényezők kellenek ehhez, külső és belső

feltételek. Külső előírás: az ágazati statisztika, a turizmus helye a fizetési mérlegben. Versenyképesség: általában gazdasági ismeretek, vezetői képesség.

- Életminőség: a turizmus hatásainak vizsgálatánál nem elég a gazdasági jelenségekre koncentrálni, fontos a társadalmi és környezeti elemzés is.

2.- Kínálat: értékelésénél azokat a turisztikai termékeket helyezték előtérbe, amik az országra

jellemzőbbek, sok helyen jelennek meg, nemzetközi szinten ismertek, de minden régiónak meg kell találnia a rá jellemző vonzerőt, egyedi terméket.

- Turizmus desztinációk/régiók: a térség megközelítően azonos arculattal rendelkezzen a régión belül, a fejlesztések és a marketing így egységesen kezelhető.

- Információ szolgáltatás: elsősorban az on-line elérhetőség jelentőségét hangsúlyozzák3. A turistafogadás feltételei- közlekedés – nagyobb beruházást jelent- szálláshely szolgáltatás és vendéglátás- komfortérzet kialakítása – pl. vendégszeretet, köztisztaság, közbiztonság,

közszolgáltatások a turistáknak pl. posta, rendőrség.4. Emberi erőforrások- turizmus iskolarendszerű és azon kívüli képzése, foglalkoztatottság és azok problémái, a

turizmus egészének megítélése – vendégbarát szemléletmód kialakítása a cél5. Működési rendszer- Intézményrendszer, állami irányítás, megfelelő érdekeltségi és ösztönzési rendszer,

partnerségi kapcsolatok pl. egyes turisztikai szolgáltatók kapcsolata – a szálláshely ajánljon programokat, éttermeket.

21

21

Horizontális1. Élménylánc: a turizmus rendszerét mindazon termékek határozzák meg, amelyek a döntés első pillanatától az utolsó visszaemlékezésekig tartanak. Ezeket kell egy összefüggő láncba építeni.2. Fenntartható fejlődés: fontos a nem gazdasági fejlesztés is. Olyan fejlesztések, amik sem a társadalomban, sem a környezetben nem generálnak visszafordíthatatlan hatásokat.3. Esélyegyenlőség: két területen kell biztosítani; a munkavállalók között és biztosítani kell hogy mindenki egyenlő esélyekkel lehessen résztvevője az utazásoknak pl. szociális problémák, fogyasztások. 4. Határon túli turizmuskapcsolatok: Szomszédos országok magyarlakta területeivel kapcsolatokat kell kiépíteni, közös termékeket kell létrehozni, az ott élő magyarokat visszatérő vendégként akarják megnyerni a ,agyar turizmus számára.5. Piaci szegmensek: Meg kell találni a megfelelő szegmenst, az ifjúsági turizmus kiemelt, a befektetés itt hosszú távon megtérül, mert ha valaki már fiatalon szeret utazni, valószínű, hogy öregebb korában is fog.

A helyzetelemzés a pillérek mentén:

Vertikálisan

1. Versenyképesség: a hazai turisztikai kínálat fokozatosan veszít a versenyképességéből, mert sokféle termék van, de egyik sem jelentős világviszonylatban és nem tudjuk megfelelően kihasználni, komplex termékké formálni. Európai viszonylatban magasak az adók, az eredményességet a gazdasági haszonban mérik. A turizmus hozzájárulhat a hagyományok megőrzéséhez, természeti értékek felfedezéséhez, a nyelvtudás fejlődéséhez.2. Kínálat: az ország turizmusa erősen Budapestre és a Balatonra koncentrálódik, Budapest szerepe egyre erőteljesebb, a Balaton szerepe csökken. Egészségturizmus, ökoturizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus, bor- és gasztronómia, rendezvényturizmus – jó adottságok vannak, bár minőségileg problémákkal és az attrakciók nem állnak össze komplex szolgáltatáscsomaggá. Utóbbinak a legfőbb akadálya, hogy nem fejlesztik az adott térségek termékeit.3. Fogadási feltételek: főbb hiányosságok: a közlekedés Budapest-centrikus, hiányos a vizek közlekedési célú felhasználása turisztikai céllal, hiányoznak a turisztikai központok, amik a térségben irányítani tudnának, nincsenek egységes arculatú regionális kiadványaink, nem megfelelő az információáramlás, erős területi koncentralizáció (Budapest) a szolgáltatások területén, erősek a területi egyenlőtlenségek a szolgáltatásokban, turistaáramlásokban.4. Emberi erőforrás: jelentős a túlképzés a turisztikai felsőoktatásban, hiány van a szakképzett munkaerő területén, az oktatás szervezése nem egy szakmai szervezet, hanem az OM kezében van, a turizmus sokak számára nem vonzó, mert magas a feketejövedelem mértéke pl. minimálbéren jelentik be, magas a szezonális foglalkoztatottság aránya.5. Működési rendszer: az irányítás intézményrendszere áthatolhatatlan, vannak olyan feladatok, amik kimaradtak az állami intézményrendszerből. Vannak szakmai szövetségek, de sokszor nem a valós problémákat képviselik, mert csak a legnagyobbak léphetnek be, de jó az érdekképviseletük. Nincs hatékony pályáztatási rendszer, az alapinformációk nem állnak mindenkinek a rendelkezésére.

22

22

Horizontálisan

1. Élménylánc: szakadozott, nem egységes a színvonala az információknak, szolgáltatásoknak.2. Fenntarthatóság: elméletben már létezik, kiemelt helyet kap a kiadványokban, de még soha nem készültek teherbíró képesség vizsgálatok, stb.3. Esélyegyenlőség: a munkavállalók között megvalósult, az utazási lehetőségei viszont sokaknak korlátozott.4. Határokon átnyúló kapcsolatok: ma még csak illúzió, még két város sem jelent meg egy komplex termékkel5. Beutazás: turisztikai céllal határon túlról nem nagyon jönnek, inkább csak vásárolni vagy rokonlátogatóba.6. Piaci szegmensek: 50%-a vesz részt a fiataloknak a turizmusban – családi üdülések, erdei iskolák, természetjárás. A 18év alattiak utazásában a non-profit szervezetek jelentősége kiemelkedő.

A jövőkép

Magyarország turizmusát írja le 2013-ban, megmutatja milyen számokban lehet mérni, hogy elértük e a célokat. 2013-ban a hazai turizmusban végjegyrendszer lesz, a turisztikai szakma biztos perspektíva az ott dolgozóknak, a belföldi üdülések egyre népszerűbbek. A turizmus részaránya a GDP-ben 2/3-ával növekszik, a szakmában az átlagkereset másfélszeresére nő, az idegenforgalmi adókból származó bevételek megduplázódnak, a vendégéjszakák száma 1/3-ával növekszik miközben a vendégszám alig változik, nő a turisták átlagköltése, 500 Euró/fő lesz (ma 300 körül van).AttrakciófejlesztésKét fő alapelv:- innováció, kreatív, újszerű ötletek támogatása- piaci rések megtalálásaAz időszak végén Magyarország vezető terméke az egészség- és kulturális turizmus, komplett termék és szolgáltatáscsomagokkal, Budapest megőrzi vezető helyét, de a Balaton ismét előtérbe kerül. Minden területen változatos termékek kellenek és ahhoz igazodva kell megtervezni a szolgáltatásokat. Minden területen változatos termékek kellenek és ahhoz igazodva kell megtervezni a szolgáltatásokat. Nő az átlagos tartózkodási idő, jelentősen csökken a szezonalitás, az attrakciófejlesztés területén 10 megaproject fog megvalósulni (ebből ma egyről van terv). Minden vonzerőnk látogatottsága emelkedik, amit a kiemelkedőbbeknél mérni fognak. Fogadási feltételek javítása, az ország és a legfőbb attrakciók könnyen megközelíthetőek, hajókikötők fejlődése, Duna-Tisza – nemzetközi személyszállítás. A szállodafejlesztéseket a vonzerőfejlesztésekkel párhuzamosan végzik, a környezet tiszta és rendezett. Nő a gyorsforgalmi úthálózat hossza, úthálózat mentén elérhető szolgáltatások száma és minősége, intercity-vel elérhető települések száma emelkedik, repülőterek/kikötők kapacitása és vendégforgalma nő, nő új építésű szálláshelyek száma, a felújítottak kapacitása, vendégelégedettség – mérőszámok.Emberi erőfejlesztés: A képzés gyakorlatiasabb, alkalmazkodik a piaci igényekhez, nincs hiány szakképzett munkaerőből, megszűnt a feketemunka, csökken a szezonális foglalkoztatottság aránya, a partnerséget helyezik előtérbe a rivalizálás helyett.

Mutatószámok: a turizmusban dolgozók száma 200ezer fő lesz (ma 140ezer), az oktatási intézményekben végzettek száma és a szakmában elhelyezkedni tudók száma 80% lesz.

23

23

A működési rendszer kialakítása: eddig az állam irányította a kisszervezeteket, most azok kezdeményezését támogatják, a finanszírozási forrásokat oda juttatják, ahol megfelelő információ áll rendelkezésre a döntésről, az intézményrendszer átlátható, létrejön egy nemzeti desztinációmenedzsment, ami az alapkutatásokat, termékfejlesztési feladatokat végzi, megalakulnak azok a szervezetek is, amik a saját régiójukért felelősek.

Mutatószámok: idegenforgalmi adót kivető önkormányzatok száma, szakmai szervezetek száma és reprezentativitása.

Célkitűzések

Vertikálisan

- Emberközpontú hosszú távú fejlődés (versenyképesség)A szakma versenykésessége:

Országok, régiók egyedi arculatának megtalálása Ki kell alakítani az egyedi arculathoz igazodó árakat –

értékarányos árak Magyarország nem egy olcsó desztináció és nem ehhez igazodik a

színvonal Védjegyrendszer kialakítása, ami garantálja a színvonalat Állandó fórum létrehozása, ahol az ötletek bemutatásra kerülnek,

ötletverseny díjakkal Kiemelten kéne támogatni a turizmussal kapcsolatos kutatásokat

Turizmusbarát környezet kialakítása Speciális árazás Az idegenforgalmi adók újragondolása Az egész szakmát a kedvezményes áfakulcsba kéne átsorolni

Turizmusbarát társadalom Minden településen támogatni kéne a turizmussal kapcsolatos

fejlesztési javaslatokat A falusi turizmusnak a lakosságmegtartó szerepét is hangsúlyozni

kell, nem csak a gazdaságit A hátrányos helyzetűek bevonása a turizmusba Örökségvédelem – támogatni kell ezek megőrzését Kulturális/természeti értékek turisztikai célú hasznosítása

Ezeket a fejlesztéseket csak úgy lehet elvégezni, ha megvizsgálják a hatásukat.

24

24

- Attrakciófejlesztés (kínálat)o Kiemelt turisztikai termékek meghatározása – 2013-ig az egészségturizmus.

Legnagyobb probléma: bővíteni kell a szálláshelyeket, igazítani kell őket az egészségcentrumok színvonalához

o Örökségturizmus Kulturális és természeti örökségek

Világörökség helyszínei Nemzetiparkok turizmusa Lovasturizmus Gasztronómia és borturizmus Nagy rendezvények – minden régióban legalább egy ilyen évente

ismétlődő 4-5 napos, 4-5 helyszínes 50m Ft-ból készült rendezvénynek kell lenni.

o Kongresszus turizmus Egy több ezer fős központ Budapesten Vidéki helyszínek felújítása és korszerűsítése

o Kiemelt desztinációk meghatározása Budapest desztináció – világörökség helyszín, fürdőváros,

konferenciaturizmus Balaton térsége – bekapcsolják a határtelepüléseket is a turizmusba, hogy

akkor is utazzanak oda, ha nem lehet fürödni – egy hétre változatos program.

Hat szubrégió meghatározása más-más célcsoportoknak pl. családos, ifjúsági, nyugdíjas, stb.

o Egyéb területek fejlesztése Velencei tó Duna kanyar Tisza tó Vértes A történelmi városmaggal rendelkező kisvárosok Információs hálózat fejlesztése, minden régióban kell egy látogatóközpont

és minden nemzeti parkban interaktív múzeumjelleggel a nevezetességek bemutatása, önálló programszerkeztési feladat, szálláshely szolgáltatás közvetítése, jegyértékesítés.

Minden régió egységes arculatot mutasson Szlogen és logó kialakítása 8-10 évre Turizmus kártya kialakítása regionális szinten

- Fogadási feltételeko Kiegészítő szolgáltatások biztosítása pl. autópályák mentén pihenőhelyekeno Kerékpárút fejlesztés irányvonalának befolyásolásao Szálláshelyekkel/vendéglátással kapcsolatban minőségfejlesztés, átlagos

színvonal emeléseo Szálláshelyek online elérhetősége és esetleg szobafoglaláso Vízparti szálláshelyeknél korszerűsítés és téliesítéso Hagyományőrzés - az ételekre vonatkozik leginkábbo Komfortérzettel kapcsolatban: tájékoztató táblarendszer a látnivalókról,

nyelvismeretVirágos Magyarországért rendezvény és a Tiszta Magyarországért rendezvény újjáélesztése.

25

25

- Humánerőforrás fejlesztéso Képzés:

Szakma presztisének visszaállítása Minden szinten igazodjanak a piaci igényekhez A turizmusban dolgozók a csapatmunkát helyezzék előtérbe a versengés

helyett Nem turisztikai szakképzések pl. általános iskolában legyen ilyen

alaptantárgy, vagy olyanoknak is legyen képzés, aki kapcsolatban áll a turistákkal pl. postai alkalmazott

Összefogás szükségessége- Működési rendszer átalakítása

o Legyen állami szintű irányítása a turizmusnak, de ez legyen egy önálló szervezet, aminek a legfőbb feladata a stratégia megalkotása és végrehajtása, jogszabályok megfogalmazása, nemzetközi kapcsolatok ápolása, pályázati rendszer működése, legyen átlátható

o Kellenek desztinációmenedzsment szervezetek, amit akár néhány település vagy térség is létrehozhat alulról jövő kezdeményezésként, nemzeti desztinációmenedzsment szervezet a mai Turizmus Rt-ből és ne legyen csak állami tulajdon.

Horizontálisan

- Élménylánco Fogyasztóbarát szemléletmód

- Fenntarthatóságo Egységes minőségi sztenderdek kialakításao Minőségbiztosítási és védjegyrendszer működtetése

- Esélyegyenlőségo Megfelelő attrakciók és szolgáltatások akadálymentességeo Mozgássérültek bevonása a turizmusba

- Határon túli kapcsolatoko Piaci határokon átnyúló kapcsolatok – konkrét közös termékek kialakítása

- Beutazáso Nem magyarországi magyarokat a turizmus részévé tenni

- Piaci szegmenseko Minden fiatal legyen a turizmus része, természetjáró

1200M Ft a stratégia megvalósítása, aminek a felét az EU-tól szeretnék megszerezni. A hazai források fele magántőke, a többi állami forrás lenne. A megvalósítás ellenőrzésére fel kell

állítani egy Monotoring Bizottságot, ami évente ülésezik, jelentést készít az eredményekről, aktualizálják a stratégiát, évről-évre intézkedési terv előkészítése.

26

26

A turizmus mérése

1980: Manillai konferencia – addig csak a turizmus gazdasági szerepén hangsúlyozták, onnantól vizsgálják a többi hatást is.

A mérés lehetséges módszerei1. Klasszikus/statisztikai módzser- Feladata:

o folyamatos elemzéso tendenciák felismerése

- Terület:o keresleto kínálato pénzügyi folyamatok elemzése

2. PiackutatásokEzek egymást kiegészítő módszerek

1.1. Határstatisztika (F – frontier)- Alapadatok: beutazók, kiutazók száma- Megfigyelés köre: teljes (minden határállomáson mindenkit leszámolnak) vagy részleges

(csak meghatározott időben számolnak) vagy korlátozott vagy véletlenszerű/esetleges- Számbavétel ideje – visszautazáskor- Technika: útlevél, vízum, adatlap, mechanikus, elekrtonikus, vizuális – nem zaklatja a

turistát, de csak teljeskörű megfigyeléseknél jó, nem derül ki mi történik a határátlépés után, hova ment, meddig?

- Problémák (vízumok, határok megszünése) – a repülőn és a hajón még jól mérhető- Alkalmazás előnyei, hátrányaiCsak a nemzetközi turizmust méri

1.2. Szálláshely statisztika (A – accomodation)- Része: szállodai statisztika (H)- Alapadatok: vendégek száma, venségéjszakák száma, átlagos tartózkodási idő, küldő

országok + szálláshely kapacitás nagysága, kihasználtsága (szoba, ágy férőhely, Ft)Szobakihasználtság= összes kiadott szoba/365-rendelkezésre álló szoba=x%Férőhelykihasználtság= vendégéjszakák száma/365-összes ágyFt kihasználtság: mennyi lehetett volna a bevétele, ha a meghírdetett árakon adta volna ki a szobákat, nem adott volna rá kedvezményt

- Technika: bejelentőlap, útlevél- Alkalmazás előnye: a belföldi forgalmat is méri, a régiók közötti forgalommegoszlást is

méri- Alkalmazás hátránya: nem mutatja az egynapos látogatókat, átutazókat, kirándulókat,

szóval az olyanokat, akik nem vettek igénybe szálláshelyet. Nagy területű országok esetén hatásosabb.

1.3. Magyarország turizmusa 2005Határforgalom (fő)Külföldi látogató: 38,5m (+6,9)Külföldre utazó magyarok 18,62m (+6,1)

27

27

Beutazó forgalom küldő terület szerintRománia 19,3%Szlovákia 19%Ausztria 14,5%Szerbia és Montenegró 8,4%Németország 8,3%Ukrajna 6,2%Európa 97,7%Ebből EU 56,1%

Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmaVendégek száma 3410ezer (+4,3%)Vendégéjszakák száma 10646ezer (+1,3%)Átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakaFőbb küldő országokNémetország 740ezer fő 3,3m éjszakaAnglia 300ezer fő 814e éjszakaAusztria 240ezer fő 700ezer éjszakaOlaszország 222ezer fő 591ezer éjszaka

Külföldi vendégéjszakák megoszlása szálláshelykategóriánkéntSzálloda 80%5 csillagos 11,8%4 csillagos 33,7%3 csillagos 29,2%2 csillagos 3,3%1 csillagos 0,9%Panzió 6%Turistaszálló 0,6%Ifjúsági szálló 1,3%Üdülőház 1,7%Kemping 11,5% - népszerű

Kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalmaVendégek száma 3527ezer fő (+5,3%)Vendégéjszakák száma 8689ezer fő (+3,5)Átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka

Belföldi vendégéjszakák megoszlása szálláshely kategóriánkéntSzálloda 58,1%5 csillagos 1,4%4 csillagos 15,4%3 csillagos 30,1%2 csillagos 7,7%1 csillagos 3,6%Panzió 16,7%Turistaszálló 8,3%Ifjúsági szálló 5,8%Üdülőház 7,6%Kemping 3,7%

28

28

Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és kihasználtságaSzálloda 48 ezer szoba 48,2%Panzió 14 ezer szoba 23%Turistaszálló 7 ezer szoba 17%Ifjúsági szálló 5 ezer szoba 25,4%Üdülőház 7 ezer szoba 26,2%Kemping - 10%Összesen 83 ezer szoba 39,5%

Utazók motivációi MagyarországonBelföldi Külföldi

Üdülés 12% 6,6%Városnézés 4% 4,6%Rendezvényturizmus 3% 2%Egészségturizmus 6% 4,7%Rokonlátogatás 13% 0%Vásárlás 18% 11,3%Hivatásturizmus 13% 21,5%Nem turisztikai 22% 40,9%

2. Pénzügyi folyamatok mérése- Alapadatok: bevételek, kiadások, egyenleg- Problémák: Kizárólag a nemzetközi turizmus mérésére alkalmas pl. közlekedési költséget

(nem számít a bevételbe)- Technika:

o Banki módszer (közvetlen) – valutaváltások nyilvántartásao Megkérdezéses (közvetett) – tegnapinterjú – mit vett tegnap? Szívesebben

válaszol és még emlékszik- Előnyök, hátrányok

2.1. A turizmus fogyasztási szerkezete1. szállás: szálloda + egyéb szálláshely2. vendéglői étkezés: étterem + söröző + borozó + kávézó + cukrászda3. közlekedés: helyi tömegközlekedés + helyközi tömegközlekedés + taxi +

üzemanyagvásárlás4. áruvásárlás: élelmiszer + vegyes ipari cikk + egészségügy – testápolás5. szolgáltatások: kultúra + gyógyászati + utazási + irodai + kozmetikai + gépkocsi +

kölcsönzés + egyéb

3. A turizmus mérlege- Tartósan aktív (Kuba, Spanyolország, Franciaország, Portugália, Olaszország,

Görögország – ahol a turizmus bevételei meghaladják a kiadásokat), passzív (Németország, Japán), null-szaldós (Hollandia, Belgium – ahol nagy a beutazás de a kiutazás is)

- Problémák: árfolyam (ingadozik), csak a látogatók fogyasztásának vizsgálata (egyéb tételek kimaradnak pl. hiteltörlesztés, kamatok, jutalék, osztalék, munkabér átutalás, áruexport, áruimport)

Csak a nemzetközi turizmust méri!

29

29

Esettanulmányok

Külföldiek költése MagyarországonEgy napra jutó kiadás és annak megoszlása

Költésfajták Rubelre (volt szoc. országok) dollárra összesenSzállás 22,8% 28,5% 26,1%Vendéglő 12,5% 20% 16,3%Élelmiszer 6,3% 9,9% 8,3%Ruházat 38,% 10,8% 22,5%Vegyes iparcikk 8,4% 10,2% 9,4%Egészség, testápolás 2,7% 0,8% 1,6%Közlekedés 5,2% 7,2% 6,4%Szolgáltatás 4% 12,5% 8,9%Összesen 890Ft 1848Ft 1363FtHivatalos 236Ft 802FtMagas a feketeforgalom, 74%!

A különböző motivációk más fogyasztásokat vonzanak. Az üdülési motiváció mellett a legmagasabb a gyógyturizmus. Aki üzleti úton van, az azért költ sokat, mert nincs ideje, így a szállodában vagy a reptéren vásárol, ahol minden drága. Üdülés esetén a legmagasabb a kiadás, utána jönnek: gyógyüdülés, hobby, rokonlátogatás, hivatalos, konferencia, bevásárlás.

Összesen: 36% szállás13% étkezés10% közlekedés10% szórakozás30% vásárlás

Magyarország turizmusa 2005 január-szeptember (devizakiadás)Devizabevétel 2,8m euró (+3,4%)Devizakiadás 2m euró (+4,7%)Devizaegyenleg 849m euró (+0,2%)Többet utazunk, de kevesebbet költünk.

30

30

A turizmus szervezetének alakulása Magyarországon

Rendszerváltás előtt:A második világháborút követően egy egyszerű szervezeti rendszer alakult ki a turizmus terén. Csak az IBUSZ maradt meg, mint turisztikai szervezet, a ’60-as évekig elejéig monopolhelyzetben volt. Hatósági és államigazgatási feladatokat is ellátott. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, a KPM felügyelte a turizmust, gyakorlatilag csak az IBUSZ-t.1964: fordulópont, létrejött az Országos Idegenforgalmi Hivatal az OIH. Később az látta el az irányítási feladatokat. Folyamatosan kezdtem Megyei Idegenforgalmi Hivatalok is kialakulni – regionális. Ezek a megyékben koordináltak pl. milyen szolgáltatások vannak?, idegenvezető képzés, megyével kapcsolatos reklámtevékenység elvégzése, stb. Néhány év múlva az OIH megszűnt, ezután a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozott a turizmus. Az országhatárokon belüli értékesítés volt a feladat, ezért tartozhatott ahhoz a minisztériumhoz.1978: újra megalakult az OIH, ami a rendszerváltásig irányította a turisztikai feladatokat. Ők találták ki a ’80-as évek elején az Utazás kiállítást és a Budapesti Tavasz Fesztivált. Volt amikor a vendéglátással is kibővült, ami kérdéses, hogy beletartozik e a turizmusba. A vendéglátásba beletartozik a munkahelyi étkeztetés, a mindennapok része, a kórházakban, iskolákban is van vendéglátás. Tehát a vendéglátás egy része része a turizmusnak, egy része nem. A turizmus először a Kereskedelmi Minisztériumhoz került. ’90 előtt már megyei szinten voltak hivatalok, ellátták a helyi vendéglátás szerepét. Ezek elkezdtek pénzváltással foglalkozni, szerettek volna bekapcsolódni az utazásszervezésbe. Ezt a jogot először a határmenti hivatalok kapták meg. Beutazásokat szervezhettek, majd kiutazásokat, de csak a megyéből – ezt megoldották. Nevükben is átalakultak pl. a Győr Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal Ciklámen Tourist lett. Nem volt végül olyan szervezet, ami a non-profit feladatokat látta volna el. Tájegységi intézőbizottságok alakultak, amik a mai turisztikai régióknak a megfelelője, de nem fedték le az egész országot. Azok a települések tartoztak bele, ahol volt turizmus. A ’80-as évek végén négy, majd öt ilyen intézőbizottság létezett:- Balaton- Velence tavi- Mátra-Bükki- Dunakanyari- Ráckevei(utóbbi kettőből lett később a közép Duna vidéki, de ebbe Budapest nem tartozott bele)- Sopron-Kőszeg-HegyaljaiVolt egy Budapest Tourist, ami egyfajta utazási irodaként működött.1957: két utazási iroda – Expressz Ifjúsági, Diák Utazási Iroda1968: Új Gazdasági Mechanizmus – a vállalkozások létrehozására nyílt lehetőség. Újfajta vállalkozási formák is beindultak. A Malév Air Tours pl. egy olyan szervezet, ami akkor jött létre és ma is létezik. Volán vállalatok, Coop Tourist, Expressz a KISZ fennhatósága alatt.A vállalkozások felügyelete nagyon bonyolult volt, nem egy társához tartoztak. A ’70-es években jött létre a Lokomitiv Tourist a mai GYSEV, ami a MÁV mellett a másik vasúti társaság. Szállodavállalatok jöttek létre, kezdetben két nagy; Hungar Hotels és a Pannónia, majd a ’80-as évek elején létrejött egy harmadik is a Danubius, ami a gyógyturizmus miatt jött létre. A Gellért és a budai Hilton volt a két első szállodája. Léteztek szakmai szövetkezetek is pl. Szállodaszövetség, Magyar Kemping és Karavánklub, Szakácsok, Cukrászok Szövetsége, stb.

31

31

A rendszerváltás után:Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozott a turizmus, majd ezután megváltoztatták a nevét Ipari Kereskedelmi és Turisztikai Minisztériumra.1998: a Gazdasági Minisztériumhoz került a turizmus.2002: a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott egy Turisztikai Államtitkárságként.2003: visszakerült a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztériumhoz.Ma egy tárcanélküli minisztériumhoz, a Regionális Fejlesztésért Felelős Tárcanélküli Minisztériumhoz tartozik. Ebben több államtitkárság van, nagyon vegyes környezet. A turizmust államtitkár irányítja. Az államtitkárság neve Magyar Turisztikai Hivatal, kb. 30 ember dolgozik ott. Ők végzik a turizmus nemzeti szintű irányítását. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia kialakítása, képviselik a turizmust főleg a WTO-ban, együttműködnek a szakmai szövetkezetekkel. Ezekre a feladatokra főosztályok szerveződtek pl. gazdasági, fejlesztési. Pályáztatási lehetőségével is foglalkoznak. Ehhez csatlakozik a Magyar Turizmus zRt. (zárt – nem kerül a tőzsdére, a tulajdonosa a magyar állam). Ez foglalkozik a nemzeti turizmusmarketinggel, pl. promóciós anyagok készítése, újságírók meghívása, nemzetközi külképviseleti hálózat fenntartása, kutatás. A Magyar Turizmus zRT. Termékigazgatóságokra oszlik, van ami az aktív turizmussal foglalkozik, stb. Ezenkívül koordinálja a magyarországi Turinform irodák működését. Kb. 200-an dolgoznak itt.

Társadalmi ellenőrző szervezet:- Parlament idegenforgalmi bizottsága: parlamenti képviselőkből áll, olyan kérdéseket

tárgyalnak, amik a turizmust is érintik és napirendre kerülnek. Rendszeres ülések vannak, bár előfordulhat, hogy nincs közöttük szakember. A Magyar Turisztikai Hivatalt ellenőrzi.

- Országos Idegenforgalmi Bizottság, OIB: döntően turisztikai szakmai szövetségek a tagjai. Elnöke a Magyar Szállodaszövetségből került ki. A szállodák bevétele és adófizetése jelentős, ezért van jelentős szerepük.

o Tagjai: Magyar Vendéglátók Ipartestülete Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Magyarországi Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Magyar Turisztikai Egyesület – turizmusban dolgozó egyénekből áll A legfontosabb turisztikai régiókban működő bizottságok képviselői, a

budapesti, Közép Duna vidéki, balatoni A Magyar Turisztikai zRt. Igazgatósági elnöke, a szakszervezet

képviselőjeo Tanácskozó tagok

Természetbarát Szövetség Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Szövetség

o Állandó meghívott KSH turizmussal foglalkozó képviselője

A Magyar Turisztikai Hivatalnak és a Magyar Turisztikai Rt-nek vannak regionális megfelelői. RIB: Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Regionális Marketingigazgatóságok + 2 regionális turisztikai project iroda

32

32

Nemzetközi szervezetek:- WTO: a legfontosabb, Magyarországot a Magyar Turisztikai Hivatal képviseli- WTTC: a turizmus nemzetgazdasági szerepét hangsúlyozza- ETC: Európai Utazási Tanács, a ’40-es években alapult, hasonló a WTO-hoz, de ez csak

Európában Európa turizmusának versenyhelyzetét növeli. Sok kutatást végez a legfontosabb küldő piacokon pl. távol keleti, dél-amerikai. Van egy kutatópartnere, egy piackutató intézet. Ennek a kiadványa az Europien Travel Monitor – az ETC tagországainak turizmusát vizsgálja és összehasonlításokat végez.

Konkrét szakmai szövetségek:- ICHRA: Nemzetközi Szálloda és Vendéglátás Szövetség- UFTAA: Utazásszervezők, Utazási Irodák Szövetsége- ASTA: Amerikai utazási irodák szövetsége, 1988-ban volt Magyarországon is

konferenciája

Speciális Nemzetközi szervezetek:- OECD- ICAO: a légi közlekedés biztonságáért felel- IATA: a díjtételeket, kedvezményeket koordinálja, ellenőrzi az országokat ilyen téren,

segíti a légitársaságok közötti szövetséget- AIEST: turisztikai kutatással és oktatással foglalkozik

33

33