Leíró statisztika

Turizmus Romániában

Szeminárium-vezető Szerző

Karadi Katalin Bartis Izabella

2 évfolyam, FB1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 3

2. Románia turisztikai helyzetének elemzése 4

2.1. Turisztikai szálláshelyek számának elemzése 2000-2005 között 4

2.2 Turisztikai szektorban tevékenykedő aktiv lakosság 4

2.3 Szálloda alkalmazottainak megoszlása jövedelmük szerint 2007ben 6

3. A piac összetétele 7

3.1 Szállódák és vendéglők száma töke megoszlás szempontjából 7

3.2 Koncentrációs mérőszám a szállodákra vonatkozóan 8

3.3 Külföldi tulajdonban lévő szállódák megoszlása árbevétel szerint 9

4. Külföldi és hazai turisták Romániában 11

4.1 Turisták száma a vendéglátó egységekben éjszakánként 11

4.2 A turisták szálláshely típus és származás szerinti megoszlása 12

4.3 Románia helyzete a nemzetközi turismusban 14

5. Következtetések 15

Irodalomjegyzék 16

2

1. Bevezetés

Románia természeti adottságai kedvezőek az idegenforgalomnak. Égig érő

hegyek, fekete tengeri partvonal, Duna-delta, igen gazdag növény és állatvilág.

Mindenki bízik Románia turizmusának fellendülésében az EU.hoz való csatlakozás

után. 2006.ban több mint 6 millió külföldi turista kereste fel az országot ami 20%-os

növekedést jelentett 2005.hez képest. Az elkövetkező évekre a látogatok száma

kétszeresére gyarapodhat. Ehhez eléréséhez azonban komoly fejlesztésekre van

szükség .Ugyanis a turizmus forgalma kis mértékben járul hozzá Románia gazdasági

teljesítményéhez. Az utóbbi években ez a szektor fejlődött, de kis mértékben a

GDP.hez viszonyítva . 2002ben a turizmus mint szolgáltatás szektor 1.26.%át képezte

a bruttó hazai terméknek. Ez csökkent 2000hez képest mindössze 1.33%al.

A román turisztikai szervek tisztában vannak az ágazat hiányosságaival ezért a

közel jövőben több mint 6 millió eurót szánnak a turizmus fejlesztésére. A

fejlesztéseket illetően számos terv van. Hatalmas lehetöséget látnak a hatóságok a

tengerpart újbóli vonzová tétele mellett. A gyógyfürdőturizmusban a fejlesztések egy

részet európai pénzekből is fedezhetik. Ugyanakkor a turisták körében egyre

népszerűbb a Duna-delta és környéke. A síközpontok kialakítására, fejlesztésére is

jelentős összegeket szánnak. A természeti adottságokon túl a jövőben a kulturális

értékeket is igyekeznek a turizmus szolgálatába állítani.

Dolgozatom során elemezni szeretném, hogyan is alakult Románia turizmusa az

elmúlt pár évben, szálláshelyek helyzete, a foglalkoztatottak száma a vendéglátó

szektorban, turisztikai piac összetétele. Külföldi turisták száma milyen mértékben

befolyásolja a turizmus fejlődését, illetve, hogy milyen Románia helyzete a

nemzetközi turizmusban .

3

2. Románia turisztikai helyzetének elemzése

2.1 Turisztikai szálláshelyek számának elemzése Romániában 2000-

2005 között

1.ábra Forrás: www.insse.ro

Megfigyelhető, hogy a szálláshelyek száma 2000tól 2005ig kis mértékben

növekszik. A regisztrát szálláshelyek száma 270 ezer körül van és ez több mint 500

ezer vendéget tud elszállásolni. Ez a nem túl gyors de konstans növekedés azzal

magyarázható, hogy egyre több külföldi turista választja Romániát üdülőhelyként,

ugyanakkor nőtt a befektetők száma is amelyek hozzájárultak a turisztikai

szálláshelyek növekedéséhez.. 2005ben 0,95%-al nőtt a szálláshelyek száma 2000hez

képest.Azonban 2004hez képest sokkal jelentősebb volt a növekedés , mindössze

1,59%-al nőtt a szálláshelyek száma.

2.2 Turisztikai szektorban tevékenykedő aktiv lakosság Romániában

2001-2004 között.

Év Foglalkoztatottak

Száma(ezer fő)

Átlag fizetés

(ezer lej/fő)

2001 131 2190,5

2002 112 2434,1

2003 119 3260,3

2004 148 3626,6

2.ábra Forrás: www.insse.ro

Év Helyek

száma

Bázisviszonyszám

(2000=100%)

Láncviszonyszám

(előző év=100% )

2000 280005 100% -

2001 277047 98.94% 98.94%

2002 272596 97.35% 98.39%

2003 273614 97.72% 100.37%

2004 275941 98.55% 100.85%

2005 282661 100.95% 102.44%

4

Az ágazat közel 140 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést Ugyanakkor a

turizmusban dolgozok átlagfizetésenek növekedése jelentős , ugyanis a 2001.es évhez

viszonyítva 2004ben egy alkalmazott 65%-al többet keres. A foglalkoztatottak száma

a turisztikai szektorban 2004ben 148 ezer fő, 12.9%-al több mint 2001.ben.

Turisztikai szektorban tevékenykedő aktiv lakosság Romániában 2001-2004

között.

131112 119

148

0

50

100

150

200

2001 2002 2003 2004

Év

Akt

iv l

ako

sság

sz

áma

Foglalkoztatottakszáma

3.ábra

Romániában a legkissebb a alkalmazottak száma a vendéglátó ipari

egységekben Közép és Kelet Európához viszonyítva .20 álláshelyből csak 1 állás jön

létre közvetlenül vagy közvetve erre a szektorra nézve. Az éves növekedési ráta

ugyancsak alacsony, 0,8% évente.

Alkalmazottak száma a turizmus és vendéglató szektorban 2004ben.

Alkalmazottak száma (%)

Horvátország 28,9

Szlovénia 16,7

Görögország 16,5

Bulgária 14,4

Csehország 13,8

Magyarország 9,8

Lengyelország 8,3

Románia 5,0

4 ábra Forrás:WTTC, 2004

5

2.3 Egy szálloda alkalmazottainak megoszlása jövedelmük szerint 2007ben

Jövedelem( mil ron/ fő) Alkalmazottak száma Kumulált gyakoriság

5 9 9

7 11 20

9 16 36

11 18 54

14 14 68

Összesen 68

5.ábra www.wall-street.ro/

Alkalmazottak átlagjövedelme

=

Az alkalmazottak átlagjövedelme 9,70 mil. Ron/ fő

Módusz

Leggyakrabban előforduló jövedelem 11 mil. Ron/fő

Szóródás

= =102.67

=94.09 =102.67-94.09=8.56

Az alkalmazottak jövedelme átlagosan 8,56 mil Ron/fő-vel tér el az átlagos

jövedelemtől .

3 A piac összetétele

6

A román turizmus privatizációs folyamata befejezödött. Kis számú külföldi befektető

van a turizmus piacán. Csupán 1.6%-a a müködő vállalatoknak rendelkezik külföldi

tökével.

3.1 Szállódák és vendéglök száma töke megoszlás szempontjából 1998-2002

között

1998 1999 2000 2001 2002

Állami

tulajdon

94 103 58 49 33

Magán

román

tulajdon

9955 9884 9711 10257 13280

Külföldi

tulajdon

98 140 160 158 222

Összesen 10147 10127 9929 10464 13535

6.ábra www.insse.ro

Piac összetétele 2002ben

p =33/13535*100 =0.24%

p =13280/13535*100=98.11%

p =222/13535*100=1.64%

2002ben a turisztikai piac tökéjének csupán 0,24%-a volt állami tulajdonban,

98.11%-a vállalatoknak rendelkezik magán tökével, és 1.6%-a pedig külföldi tökével

A mikro vállalatok dominálják a szektort, mindössze 88%-át képezi az

összvállalatoknak melyek turisztikai szolgáltatást folytatnak. A kis cégek 10.1%-a az

összvállalatoknak.1.7%.át a közép vállalatok képezik, és a nagy cégek mindössze csak

0.2%-a az összvállalatoknak .

7

Szállódák és vendéglök száma töke megoszlás szempontjából 1998-2002

között

Állami tulajdon

33

Magán román

tulajdon 13280

Külföldi tulajdon

222Állami tulajdon

Magán romántulajdon

Külföldi tulajdon

7.ábra

3.2 Koncentrációs mérőszám a szállodák és vendéglátó egységekre vonatkozóan

A koncentrációs mérőszám az utazásokra és a turizmusra vonatkozóan

csökkent, ezáltal mérsékelve a piaci versenyt.

Forgalom turizmus

szektorban (%)

Alkalmazottak száma a

turizmus szektorban(%)

1996 12,1 13

1997 14,6 13,1

1998 12,9 12,1

1999 12,8 12,1

2000 9,4 8,1

2001 8,8 7,3

2002 8,9 7,3

Fejlödés ↓ ↓

8.ábra Forrás: www.insse.ro

8

3.3 Külföldi tulajdonban lévő szállódák megoszlása árbevétel szerint 2005ben.

Árbevétel(ezer lej) Osztályközép Szállodák száma Kumulált

gyakoriság

0.1-20.0 10,05 20 20

20,1-50,0 35,5 12 32

50,1-150,0 100,05 36 68

150,1-300,0 225,05 15 83

300,1-500,0 400,05 10 93

500,1-800,0 650,05 5 98

800,1-1200,0 1000,05 2 100

Összesen 100

9..ábra www.insse.ro

Átlagos árbevétel meghatározása

=10,05*20+35,5*12+100,05*36+225,05*15+400,05*10+650,05*5+

1000,05*2/100 =168.55 ezer lej

A külföldi tulajdonban lévő szállodák átlagos árbevétele 2005ben 168,55 ezer

lej volt .

Medián meghatározása

50dik elem lesz a középső érték.Ennek megfelelő intervalum [50.1-150.0]

Me=50.1+ *100=100.1

A szállodák felének árbevétele 100,1 ezer lej alatt van , a másik felének 100,1 ezer lej

fölött.

Módusz meghatározása

1.Módális intervalum meghatározása

A legtöbb szálloda árbevétele ezen intervalum között van [50.1-100.0]

9

2. Módusz kiszámítása

Mo=50.1+

A leggyakrabban előforduló árbevétel a szállodák esetében 103,43 ezer lej.

A szállodák árbevétel szerinti eloszlás ának vizsgálása

1.Pearson-féle mérőszám

α = => α >0 => Mo< => Jobboldali asszimetria

2. Csúcsosság-mutató

= ( 10.05-100.05) *20+(35.05-168.5)

*12 ..../100=3.54

3.54 >3 => a csúcsosabb mint a normális eloszlás

A romániai idegenforgalom tavaly a vártnál nagyobb mértékben bővült: a

turisztikai cégek árbevétele 2005-ben 845 millió euró volt, 108 százalékkal több mint

egy évvel korábban. Az előző öt évben a bevételek stagnáltak: öt éve átlagosan évi

400 millió euró a román idegenforgalom bevétele. Az elmúlt tíz évben az üzleti

turizmus volt a húzóágazat: ez adta az éves idegenforgalmi bevételek 60-70

százalékát. Az üzleti turizmus erőteljes fejlődéséhez tavaly már nagymértékben

hozzájárult az is, hogy számos nemzetközi szállodalánc jelent meg Romániában, és a

már meglévő szállodákat is gyors ütemben újítják fel. Tavaly mintegy tíz három-

négycsillagos szálloda nyílt például Bukarestben, és szakértők szerint a két- és

háromcsillagos kategóriákban is folyamatos lesz a bővülés, sőt vidéken is egyre több

luxuskategóriájú szálló épül. Sajnos, ez nem áll a tengerpartra, ahol csak egy

ötcsillagos szálló működik, s az is az állam tulajdona.

4. Külföldi és hazai turisták Romániában

10

2002ben megközelítöleg 5 millió külföldi turista kereste fel az országot.

Külföldi vendégek többsége a következő országokból érkeznek: Magyaroszág,

Ukrajna, Bulgária, Moldva, Törökország. Fontos adatoknak tekinthetöek azok

amelyek arra vonatkoznak, hogy hány külföldi turista töltött legalább egy éjszakat

Romániában. A utazás legfőbb okai a rokonok-barátok meglátogatása (19%);

városnézés (16%); szabadság töltés (16%). Romániában átlagosan eltöltött napok

száma 4.9. 22% a barátoknál vagy rokonoknál, 19% panziókban szállt meg itt-

tartózkodása alatt. 59% százalékuk egy desztinációt, 41%-uk több célpontot nevezett

meg. A legtöbben Kolozsvárra (19%), Csíkszeredába (16%), Székelyudvarhelyre

(15%) és Nagyváradra (15%) látogattak.

4.1 Turisták száma a vendéglátó egységekben éjszakánként (ezer fő)

2001 2002 2003 2004

Külföldi

turisták

915 999 1105 1359

Összesen 4875 4847 5057 5639

10.ábra www.insse.ro

Megfigyelfető, hogy 2001től a turisták száma fokozatosan növekszik. 2004ben

már 15.6%.os növekedés észlelhető a 2001.es évhez képest.A turisták 18.76%-a volt

külföldi 2001ben, azonban 2005.ben már sokkal több külföldi turista érkezett

Romániába, a látogatok 24%-a volt külföldi .2002ben 1 millió külföldi látogató töltött

egy ejszákat Romániában, azonban 2004re ez az arány 36%al megnött, ugyanis ekkor

a külföldi turisták száma elérte a 1359000 főt.

11

Külföldi turisták száma 2001-2004 között

915 9991105

1359

0

500

1000

1500

2001 2002 2003 2004

Év

Tu

rist

ák s

zám

a

Külföldi turisták

11.ábra

4.2 A turisták szálláshely típus és származás szerinti megoszlása.Két ismérv közötti

kapcsolat vizsgálása

Hazai turista(ezer fő) Külföldi turista(ezer

fő)

Összesen

Panzió 47,4 89,3 136,7

Szálloda 92,0 94,2 186,2

Összesen 139,4 183,5 322,9

12.ábra www.insse.ro

-2 minöségi ismérv közötti kapcsolatotról van szó, asszociáció.

Chi-négyzet próba

1. Ho – nincs kapcsolat a 2 ismérv között

H1- van kapcsolat a 2 ismérv között

2. Szabadságfok meghatározása

g=(r-1)(c-1)=(2-1)(2-1)=1

12

3. Szignifikancia szin meghatározása

p=0.05 => táblázat=3.841 k=3.841

4.

f11=

f12= =80.38

f21= =77.68

f22=

5. Chi-négyzet kiszámítása

= =

=2.28+1.73+1.67+1.27=6.95

>k => H1 hipotézist elfogadjuk.Van kapcsolat a turisták szálláshely típus és

származás szerinti megoszlása között.

6.Kapcsolat erőssége

c = =0.145

0.145<0.3 => Kapcsolat erőssége gyenge.

Következésképpen mondhatjuk, hogy a külföldi turisták 48,6%-a panziókban

foglal szálláshelyet, és 51,33%-a a szállodai vendéglátó egységeket kedvelik. Ez azzal

13

is magyarázható, hogy a külföldi vendégek általában a nagyobb városokat látogatják

meg , illetve, hogy üzleti ügyben utaznak Romániába.Ezzel ellentétben a Bulgáriába

utazó turisták 80%-a a tengerparton választ szállás helyet. Hazánkban azonban a

tegerparti turizmus egy negativ fejlődést mutat, és egyre kevesebb külföldi nyaral a

Fekete tengerparton. Egyedüli üdülő körzet amely folyamatosan fejlödött az elmúlt 5-

10 évben a hegyi és vidéki térségekre vonatkozik. Belföldi turisták 66%-a választja a

szállodákat szálláshelyként.A szálláshely típusok között nincs jelentős kapcsolat.

Hasonló mértékben választják szálláshelyként úgy a panziókat, mint a szállódákat is.

A külföldiek tartózkodását az is magyarázza, hogy több tucat szállodába évek

óta egy lejt sem forgattak vissza a tulajdonosok. Így nem is csoda, hogy a lényegesen

kisebb Bulgária, amely jobban használja ki adottságait, a tavaly kétszer többet, vagyis

1,8 milliárd eurót vételezett be a turizmusból

4.3 Románia helyzete a nemzetközi turismusban

Románia azon országok közé sorolható, melynek éves gazdasági növekedése

nagy, de bruttó hazai termékhez való hozzájárulása alacsony. A turizmus és

vendéglátó ipar a GDP 1,4%.át alkotják.Ugyanakkor ha figyelembe vesszük az

indirekt hatásokat a a teljes hozzájárulás eléri a GDP 6%-át. Mégis a legalacsonyabb

Közép-Kelet Európában. Töke befektetések nominális értéke (1 milliárd $ 2004 ben)

nagyobb mint Bulgáriában (675 millió $), Horvátországban, Szlovákiában, és mint

Magyaroszágban.

Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a pénzügyi befektetések értéke a

turizmusba a legnagyobb Romániában, mégis teljesítménye a legkissebb az említett

országokhoz képest. A töke beruházások nem hiányoznak, a gond az, hogy nem

megfelelőképpen kerülnek felhasználásra és befektetésre.

14

5.Következtetések

A turizmus fejlesztése számos lehetőséget hordoz magában. A turizmus

fejlesztésének fontos célja a helyi bevételek növelése, a helyi értékek, hagyományok

megőrzése. A turisták számára megfelelő feltételeket kell teremteni: szálláshelyeket,

étkezési lehetőségeket kell kialakítani, a látnivalókat, kulturális értékeket megfelelő

állapotba kell hozni. Meg kell vizsgáni, hogy hol érdemes fejleszteni és ott befekteti.

Mivel Románia megfelelő töke beruházással rendelkezik, lehetőség még van.

Idegenforgalma a világ átlagánal jóval gyengébben telejesített. Bár növekedett a

külföldi vendégek száma, az itt töltött éjszakák száma csupán pár %-al növekedett az

elmúlt évekhez képest. A belföldi turista forgalom is visszaesett a magas árak miatt.

Egyre több hazai turista választ egy külföldi országot nyaralási desztinációként.

Románia infrastrukturájának fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy a turizmus

gyorsabb ütemben fejlödjön.

Annak ellenére, hogy a turisták száma növekedett az elmúlt években a

turisztikai és vendéglátó szektor mérlege negativ maradt.

15

Irodalomjegyzék

www.insse.ro , Institutul National de Statistica

Anuarul statistic 2004

www.wall -street.ro

http://www.wall-street.ro/articol/Turism/36227/Numarul-turistilor-romani-

care-au-plecat-in-strainatate-a-crescut-cu-25-anul-acesta.html

http://stiri3.rol.ro/stiri/2005/05/190571.htm

http://www.financiarul.ro/2007/12/19/toate-unitatile-turistice-din-romania-

vor-fi-reclasificate-in-2008/

WTTC, 2004

http://www.napi.hu/default.asp?

cCenter=article.asp&nID=249631&place=parnews

16