Vagy üljünk le a pázsitra és nézegessünk szerteszét, míg vállaidra ráhajtja a margaréta szép fejét.

CsalogatóTûz Tamás

Ha elfáradtál, jöjj velem, lábunk alatt a fű szelíd, kék pára leng a zöld hegyen és nézd, a fenyves egyre hív.

Vagy szebb lesz itt a hegy tövén, hol tiszta víz fut, lágy patak, szarvas hajol a hab fölé és zsenge nyárfák állanak.

Figyeld ott fönn a réti sast, átíveli a kék eget, a gyenge füvet is kutasd, hol fáradt lábad lépeget.

2

A Pro hász ka Ot to kár Orsolyi ta Köz ok ta tá si Köz pont lap ja. Meg je le nik éven te két szer. Fe le lõs ki adó: Né meth Jó zsef igaz ga tó.Szer kesz tõ ség: 9022 Gyõr, Új ka pu ut ca 2-4. Te le fon: 06 96-510 380. Fax: 06 96-510 381. Hon lap: www.pro hasz ka. gy or.hu,

e-mail: jakab. gabor@pro hasz ka. gy or.hu. Fõ szer kesz tõ: Ja kab Gá bor. A szer kesz tõ bi zott ság ta nár tag jai: Csor ba Já nos, Botosné Mé szá ros Krisz ti na,Eigner Emil, Fekete Katalin, Kardos Márta, Nyögér Melinda, Pusztai László, dr. Ottófi Rudolfné, Strasszer György, Szerediné Nagy Gellei Márta,

Szomor Gáborné, Tóthné Sasvári Szilvia. A szer kesz tõ bi zott ság di ák tag jai: Békési Kimberli, Gulyás Luca Réka, Hegedüs Hajnalka, HofbauerGergely Viktor, Horváth Máté, Jánoki Dorina, Kovács Boglárka, Nyári Ákos, Peredi Adrienn, Simon Orsolya, Szemethy Kitti,

Szűcs Anna Csenge, Varga Viola Veronika. Nyomdai elõ ké szí tés: Kon rád Kiadványszerkesztõ Kft.Nyom ta tás: ECOPRESS Nyomda, Gyõr. Kéz ira to kat és fo tó kat nem õr zünk meg

és nem kül dünk vissza. A kéz irat ok rö vi dí té sé nekjo gát fenn tart juk.

Kedves Szülők!A következő tanév zökkenőmentes

szervezése érdekében az alábbiaktudatosítását kérjük Önöktől.

A nyári szünidőben, július hónap-ban az iskola és az óvoda is zárvalesz. Ügyintézésre a gimnázium épü-letében augusztus 1-jén, 8-án és 16-án, 8 és 12 óra között lesz lehetőség.A 2012–2013. tanév tankönyvellátá -sá val kapcsolatban az alábbiak figye-lembe vételét és teljesítését kérjük:

Számlát csak a tankönyvek megvá-sárlásakor tudunk kiállítani! A tan-könyvek értékesítése kizárólag kész-pénz ellenében történik. A tankönyv-kiadó az iskolakezdési támogatástnem fogadja el.

• A tankönyvosztásra kijelölt napo-kon csak a megvásárolandó könyvekvehetők át.

• Az ingyenes tankönyvre jogo-sultak a könyvtárból, kölcsönözik aköny veket és azokat az első tanítá-si napon az osztályfőnököktől kap-ják meg.

A tankönyveket az iskola Apácautcai épületének tornatermében lehetmegvásárolni – délelőtt 8–12 óráig, il -letve délután 13–16 óráig.

Augusztus 27. 1–4. osztály, au -gusz tus 28. 5–8. osztály és a 7. H ésa 8. H osztályos tanulók, augusztus29. gimnáziumi osztályok.

A folyamatos ügyintézés érdeké-ben kérjük a fenti időpontok szigorúbetartását!

• Tájékoztatásul megadjuk azegyes évfolyamok és osztályok jövőévi tankönyvcsomagjainak várhatóárát. Az alábbi összegek csak tájékoz-tató jellegűek, hiszen a nyár folyamánmég változások várhatók, illetve amegvásárolandó nyelvkönyvek árai-nak függvényében változnak.

Év végi körlevél

Ebédbefizetés2012. szeptemberre Az általános iskolásoknak és a gim-

nazistáknak az általános iskola épületé-ben: augusztus 27–28-ig 8–12 óráig,illetve délután 13–16 óráig.

Az óvodásoknak az általános isko-la (Apáca utca 43. sz.) épületében:augusztus 29-én 8–12 óráig, illetvedélután 13–16 óráig.

Az ebédbefizetésselkapcsolatos tudnivalók: A Gyermekvédelemről szóló

1997. évi XXXI. Törvény 148. §-a (5)bekezdés alapján az óvodai ellátás-ban részesülő gyermek, és a nappalirendszerű oktatásban résztvevő 1–8.osztályos tanuló, 100%-os intézmé-nyi étkezési kedvezményre jogosultakkor, ha a család rendszeres gyer-mekvédelmi kedvezményt kap. Ezt akedvezményt azonban csak akkortudjuk biztosítani, ha az étkezési díjbefizetésekor rendelkezik a szülő a

2012–2013-as tanév megkezdésekorérvényes rendszeres gyermekvédelmikedvezményről kiállított, önkor -mány zati határozattal s ezt az étke-zési díj befizetéséhez magával hoz -za. Ellenkező esetben az étkezés tel-jes árát ki kell fizetni. Felhívjuk aKed ves Szülők figyelmét, hogy akedvezmény igénybevételéhez nemelég a kérvény benyújtásáról szólóigazolás csak a határozat jogosítkedvezményre.

A 2012–2013-as iskolaévkezdésével kapcsolatbana következő tájékoztatást adjuk:A tanévnyitó Veni Sancte szeptem-

ber 2-án, vasárnap 16 órakor lesz aBazilikában. A tanulók 15.40-ig ün -nep lőben, osztályonként sorakozza-nak fel a Bazilika előtt. A tanévnyitószentmisére a szülőket és a hozzátar-tozókat is szeretettel hívjuk és várjuk.A tanítás szeptember 3-án hétfőn 8órakor kezdődik.

Az előttünk álló nyárra, a vakációra, a boldog családi együttlétre Isten áldásátkérik a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ nevelői

Készítette:Varga Dorottya6. a

ÁltalánosIskola

Ár (Ft)

HatévfolyamosGimnázium (H)

Ár (Ft)

NégyévfolyamosGimnázium (N)

Ár (Ft)

1. 8.300 7. 21.900 9. 25.000

2. 9.000 8. 14.000 10. 23.000

3. 14.700 9. 25.000 11. 10.400

4. 13.000 10. 23.000 12. 8.300

5. 15.200 11. 16.200

6. 9.980 12. 8.300

7. 21.900

8. 14.000

www.pro hasz ka. gy or.hu

3

Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Emlékező Iskolaközösség!Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves Fiatal Barátaim! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindannyiukat

ezen a csodálatos ünnepen, és köszönöm, hogy meghívtakmaguk közé, hogy együtt emlékezzünk. A múltat jelennétenni, ünnepelni jöttünk ma ide. Felidézni azt, amikor a hosz-szan elhúzódó tél után az élet végre utat tört magának.Amikor a hótakaró, a jégpáncél alatt már gyűlni kezdett azéleterő, hogy az első meleg nap, az első napsütés hatására avékony kis hajtás egyszer csak áttörje az őt látszólag remény-telenül elfojtó leplet, és kibomoljon, virágba szökkenjen.

Hét nemzedéknyi idő. Ennyi választ el bennünket a leg-híresebb március 15-énktől, a sorsfordító áprilisi törvénye-inktől és a császár olmützi alkotmányától.

Hét nemzedéknyi idő telt el a tavaszi hadjáratban kiví-vott győzelem és a Világosnál elszenvedett vereség, Budadicsőséges visszavívása és Komárom várának reményvesz-tett feladása óta. És hét nemzedéknyi idő a debreceniNagytemplom falai között kimondott függetlenség és azaradi sáncok árnyékában ránk nehezedő alávetettség óta.

A hét különleges szám nekünk, magyaroknak: nemvéletlenül beszél a magyar történetírás hét törzsről és héthonfoglaló vezérről, hétmagyarról. Az sem véletlen, hogya népmeséink alapszáma is a hét. Gondoljunk csak a hét-fejű sárkányra, hétmérföldes csizmára, hetedik határra,hetedik mennyországra, hét fivérre, hét nővérre, hétpecsé-tes titokra vagy hetedhét országra szóló lakodalomra.Mint ahogy az sem véletlen, hogy a régi magyarok hiteszerint a hetedik gyermek a legtehetségesebb és a legsze-rencsésebb: minden hetedik évben kincset talál.

De vajon mit üzen nekünk, az 1848/49-es forradalomhetedik nemzedékének, a „hetedik gyermekeknek” amagyar szabadságharc története? Milyen kincset rejtegeta számunkra? Mit láthatunk magunk mögé, a múltunkrapillantva több mint százhatvan esztendő távolából?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Diákok!A szabadságharc a romantika kora, a heves érzelmeké,

ezért 1848-49 története sem véletlenül a végletek törté-nete: győzelem és vereség, dicsőség és megaláztatás, füg-getlenség és rabság. És mindez öt hónap leforgása alatt.Igen, ez alatt az öt hónap alatt megjártuk a mennyet és apoklot, a húsz hét alatt részünk volt az üdvösségben és akárhozatban, a száznegyven nap alatt felemeltettünk,hogy annál nagyobbnak érezzük az alávettetést.

Talán vannak, akik a magyar sors tragédiáját olvassákki ezekből a számokból. Azt, hogy nekünk, magyaroknakvégül semmi sem sikerült. Mert hiába küzdöttünk meghősiesen a győzelemért, végül csak vereséget szenved-tünk. Hiába vívtuk vissza az országot magunknak, végül

csak elvették tőlünk azt. Hiába szereztük vissza a szabad-ságunkat, végül csak rabság lett belőle. Igen, hangzik – agondolatsor végén – a következtetés: vesztes népvagyunk. A hiábavalóság nemzete. Mert minden tettünk,minden cselekedetünk, minden diadalunk, amire büszkéklehetnénk, hiábavaló volt.

De vajon így van-e mindez? Vajon igaza van-e azoknak,akik a történelem nagy pillanataitól is – csakúgy, mint a hét-köznapok küzdelmeiben – egyedül a látványos és azonnalisikert fogadják el eredménynek? Nem csupán arról van-e szó,hogy olyasmit kérünk számon a múltunkon, ami korunkegyik jellegzetes problémája: a gyorsan megtérülő és látvá-nyos hasznot? Hiszen, ami nem hoz azonnali és kézzelfogha-tó profitot, az ma mindenestül hiábavalónak tűnik.

Tisztelt Ünneplő Egybegyűltek!Valljuk be, hogy a történelmünk nem szemlélhető úgy

– bármennyire is szeretnék egyesek ilyennek láttatni –,mint egy gazdasági vállalkozás, amelyről világos képet ada bevételek és a kiadások egyenlege. Gondoljunk csakbele: hol lennénk mi, magyarok, ha 1849-ben, a világosifegyverletétel után az előttünk járó nemzedékek úgy zár-ták volna le a nemzeti történelmünk főkönyvét, hogymost már nem éri meg magyarnak lenni? Mi lenne velünkma, ha azzal a tapasztalattal tértek volna haza a honvé-dek, hogy bizony ráfizetés ragaszkodni a magyarságunk-hoz, hiszen túl nagy kockázatot vállaltunk, belebuktunk,ezért jobb mihamarabb túladni a veszteséges bolton?

Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves diákok, a történe-lem, 1849 története nem a számokból, adatokból kiolvasha-tó, kiszámítható és matematikai műveletekkel kifejezhetőlogikára oktat. Hanem arra, hogy a történelem szabálytalan,mert az érző, álmodó, álmaiért áldozatot is vállaló, és önma-gát, emberi mivoltát meghaladni is képes ember alkotása.

Arra oktat, hogy az életünkben vannak olyan kapcsola-taink – és azt gondolom, ezek vannak, ezek kellenek,

Kövér László március 15-i beszéde

Az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédet mondottaz 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére megtartottünnepségen intézményünkben.

4

hogy többségben legyenek –, amelyek nem a haszonelvűmentalitáson alapulnak, ezért nem lecserélhetőek, ha ez apartnerség éppen nem nekünk kamatozik. Ilyen a hitünk,a családunk és ilyen a nemzeti hovatartozásunk.

És arra oktat, hogy – szemben az üzlet világával, aholegy csődbe ment vállalkozás nyomtalanul képes eltűnni ésörök feledésbe merülni – a történelemben még a legkese-rűbb bukásnak is következménye van, a legreménytele-nebb időszakok hasztalannak tűnő kitartása is egyszereredményt, gyakran fényes győzelmet hozhat.

Ha nem így lenne, akkor nem kényszerült volna azudvar alig két évtizeddel a bukás után kiegyezésre. Hanem így lenne, akkor 1956. november 4-ét, a forradalomeltiprását nem követte volna 1990 áprilisa, az első szabadválasztások. És ha nem így lenne, akkor a mostani erőfe-szítéseink is hiábavalóak lennének.

Bármilyen furcsán hangzik, éppen az 1848-49-es szabad-ságharc katonai sikereiben láthatjuk igazán, hogy mi mindentköszönhetünk a hideg számítást, megfontolást nélkülözőemberi tulajdonságoknak: az első pillantásra ésszerűtlennektűnő bátorságnak, a lehetetlenséget célzó vállalkozó szellem-nek, a tétovázást nem ismerő önfeláldozásnak.

A Guyon Richárdoknak, akik a kiúttalan helyzetből ismegtalálták a kivezető ösvényt: mi lett volna a honvédse-reggel branyiszkói-áttörés nélkül?

Az olyan névtelen hősöknek, mint a szolnoki diadalegyik dobosa, aki visszakiáltott a támadást leállítani szán-dékozó parancsnoknak: „én nem retirálom, én verem asturmot.” Így, ennek a makacs, engedetlen dobosnakköszönhetően rohanta meg szemből és foglalta el azágyúkat a zászlóalj.

A Leiningen-Westerburg Károlyoknak, akik a halálközelségében is elég bátrak voltak ahhoz, hogy ne félje-nek. „Sohasem éreztem oly mélyen, hogy sorsunk Istenkezében van – írja a magyar szabadság aradi vértanúja agyőztes tápióbicskei csatáról: „ezen a napon nem törőd-tem a golyók süvöltésével és zúgásával, úgy éreztem,hogy nem történhet semmi bajom.”

Ezt üzeni nekünk a múltunk, erre tanít bennünket1848-49 története. Ahogy kiváló költőnk, Illyés Gyulafogalmaz: „A magyarság magatartása ésszel föl nem fog-

ható, kívül esik a józan, az érdekeket, a következménye-ket latolgató gondolkodáson. Létét vakmerő harcainakköszönheti.”

Majd így folytatja: „A higgadtságáról, szemléletérőlhíres nemzet látja, hogy nekiugrása csak kudarccal vég-ződhet, s mégis újra és újra nekiugrik Góliátnak.Történelmünk nem logikára oktat. Arra oktat, s ez bennea vigasztaló és magasztos, hogy nemzetek életében olyanfogalmaknak is van értelme, mint bátorság, merészség,ideákhoz való ragaszkodás.”

Tisztelt Ünneplők!De vajon a bátorság, a merészség és az ideákhoz való

ragaszkodás önmagában véve elegendő lenne-e ahhoz,hogy idővel a vereséget győzelembe, a bukást diadalba,az elnyomást szabadságba fordítsuk?

Aligha. Kell, hogy legyen a Góliátnak eső bátorságon,a következményeket figyelmen kívül hagyó vakmerőségentúl még egy titok, ami miatt annyi vitázó történelem-bon-colás mellett ezt az ünnepünket olyan nagy egyetértésselszeretjük, amiért vele ilyen szoros kapcsolatot ápolunk,amiért hozzá ennyi érzelem, ennyi történet kötődik, ésvégül – de nem utolsó sorban – amiért ma is mindenpontját, célkitűzését vállaljuk.

„Velünk van Isten és az igazság!” – írta Kossuth aJellasicsot üldözőbe vevő magyar katonáknak szóló, buzdí-tó kiáltványában. És hét nemzedék óta mindenki így is érzi:nálunk volt az igazság. Igen, kedves diákok, velünk voltIsten és nálunk az igazság, mert a mi forradalmunk nemfelfordulást, rombolást, nem tömeggyilkosságokat jelen-tett, mint a francia jakobinusok terrorja, akik úgy hitték,csak a társadalom és intézményeinek teljes lerombolásával,emberek ezreinek kiirtásával lehet új világot teremteni.

1848 márciusa nem rombolt porig semmit, változástkövetelő indulataival, sebészi pontossággal csak addigment el, amíg bevégezte küldetését, s máris hozzáfogottaz építkezéshez, az új élet kialakításához.

1848. március 17-én az egyik pesti újság publicistájaazt találta írni, hogy a két nappal korábbi Magyarországotvalójában egy teljes évszázad választja el új énjétől. A vál-tozás valóban elsöprő volt és szinte azonnal végbement.Hiszen nem egészen egy hónappal a márciusi eseményekután már szentesítve készen álltak az alkotmánnyal is fel-érő áprilisi törvények, amelyek évszázados zsibbasztókötelektől szabadították fel az országot. Modernizálták ésfüggetlenítették annak jogrendjét és államszervezetét, afeudális, rendi világból nagyot léptek egy korszerű, polgárivilág felé.

Kedves Ünneplők!Jól tudjuk: a nagy teljesítményekhez a legtöbbször

rendkívüli képesség, különleges tudás és főképp tehetségkell. Feltalálni valamit, sportsikert elérni, egy jó regénytmegírni csak tehetséggel lehet. Az igazság az, hogy a for-radalmakhoz nincs szükség különösebb tehetségre. Nemkell rendkívülinek lenni, természetfeletti erővel bírni. Aforradalomhoz pusztán elszánás kell. A kormányzásviszont teljesen más. A forradalmakat dühös emberek rob-bantják ki, egy ország irányításához azonban higgadt

www.pro hasz ka. gy or.hu

5

államférfiak vezénylete kell. Ezt már nem lehet dühbőlintézni. Ahhoz nem elég a harag, nem elegendőek ahangzatos szavak, és bizony nem elég a szebb jövőbevetett hit sem. Oda szaktudás, és a tudásban tehetség éstapasztalat kell, mely a lelkesedés élére áll.

1848 áprilisában – a Gondviselésnek hála – nemhőzöngő, gyűlölködő, bosszúért lihegő, hanem felelős,dolgozni, építeni akaró, és változtatni képes emberek áll-

tak az ország élére. Férfiak, akik tudták, hogy nincsenelőre elkészített út, csak olyan, amelynek köveit személye-sen rakják le. Vezetők, akik nem mindössze a nyugatiminta másolásába fogtak, hanem az ország saját pályájátkeresték. Nem válságot kezeltek. Nem a régi kabátot fol-tozgatták, hanem új ruhát szabtak. Nem hivatkoztak anehézségekre, nem keresték a kifogást, nem menekülteka munka elől. Azonnal cselekedtek. Jót s jól.

Magyarország a 48-as tavasz forradalmi eseményeiután egyetlen nyár alatt erős, jó törvényekkel megalapo-zott, korszerű állam alapjait rakta le. Ilyen rövid időn belülsikerült gyökeresen új és minden korábbinál jobb iránybakormányozni az ország szekerét!

Még a háborúskodás sem fojthatta el a kibontakozást, azúj rend születését. Ugyanezen rövid idő állt rendelkezésre,hogy az ország ütőképes hadsereget állítson ki. És ez is sike-rült. A magyar hadsereg minden nehézség és ármány ellené-re sokáig sikerrel védte a szabadságot. Nagy tudású, erős -lelkű tisztikarral, s a honvédek és nemzetőrök áldozatával.Minden esélye megvolt a győzelemre. Legyűréséhez az egyiknagyhatalomnak segítségül kellett hívnia a másikat.

Kedves Fiatal Barátaim!Az emlékezőket gyakran éri az a vád, hogy bűnös

módon „aktualizálnak”. Már miért ne tennék? Az ünne-pek mégiscsak kikristályosítanak egy erényt, egy lenyűgö-ző pillanatot, s amióta világ a világ, az emlékezők e kitűn-tetett pontokhoz mérik a jelent.

Lássuk, hogyan állunk ma 1848 eszményeihez képest?Nos, tagadhatatlan: ma az áldozatvállalást bizony sokan meg-mosolyogják. Pedig az 1848-ról őrzött emlékeink mind arrólmesélnek: mennyien és hányféle körülményben tekintették„rongynak” saját életüket a „haza becsületéhez” képest. Anemzetőrök nemzedékeket lelkesítő honvéd-erényeit manehéz megtalálni; de legalábbis nagyon kell keresni. Ma aközhangulat nem az „itt élned, halnod kell” jegyében bátorít,hanem a „ne maradj itthon, fuss el messzire” jegyében fojto-

gat. Ma csak azt halljuk, hogy sokfélék vagyunk, de hogy mirelelkesülhetnénk együtt, arról csak keveset. Pedig a közös hitetnem zártuk múzeumi tárlókba.

Én azt mondom, kedves fiatalok, nézzünk bele ahősök, nézzünk Batthyány, Petőfi, Széchenyi, Kossuth,Vécsey vagy Damjanich tekintetébe, és merjünk tisztánlátni! A szkeptikusok, az örök kétkedők, a kicsinyhitűekazt mondják: ők egy letűnt kor lázas arcai. Mi azonbantudjuk, hogy ezek mi vagyunk. Mi vagyunk, amikor épp ahelyes úton, a magunk útján jártunk.

Egy francia főnemes intette egyszer a gyermekét azzal:fiam, „ne dicsekedj a famíliáddal, mert a családunk olyan,mint a krumpli – ami jó benne az a föld alatt van!” Énhiszem, hogy ez Magyarországra nem igaz, mi, maimagyarok sem vagyunk kevesebbek a régieknél.

Magyarországnak ma egyetlen ellensége van: saját kis-hitűsége. Jó, ha tudjuk a beletörődésről és a reménytelen-ségről, hogy az nem a magyarok szívében termett! Ez egyocsmány fertőzés, ami eltorzította az életünket, s amit anemzet ezennel kivet a testéből! Ettől látjuk fásultnak,meggyötörtnek, becstelennek és javíthatatlannak a vilá-got, ami körülvesz. De ez nem mi vagyunk!

A mi hazánk egy tehetséges ország. A magyaroknaktehetsége van. Nem elsősorban a nagy, világrengető újítá-sokhoz, a zenéhez, vagy a sorsfordító találmányokhoz,mert ahhoz közöttünk is csak keveseknek van. A magya-roknak a legnagyobb tehetsége az élethez van!

Ne az ügyeskedőket, a kiskaput keresőket, a tülekedőketlássuk! Nézzük csak meg, hogyan ünnepel, hogyan szurkol,hogyan arat és szüretel, hogyan dolgozik, hogyan leleményesa magyar! Magyarországnak tehetsége van az értelmes, szépés becsületes munkához. Tehetsége van a sikerhez.

Ne tévesszen meg minket, ha a mögöttünk hagyottévtizedekben nem ilyennek láttuk. Mert nem a saját útjátjárta. A zsákutca ködös fény- és közviszonyai, az ismeret-lenben való kapkodás, a tanácstalanság zavara torzíthattael. Zsákutcában jártunk, ahová a magyarhoz méltatlan,tehetségtelen kormányzás vitt miket.

Azonban minden tévútról vissza lehet fordulni! Változnicsak akkor tudunk, ha nem félünk az alattunk tátongó,elnyelni kész mélységtől, hanem visszakapaszkodunk a lej-tőről. Már meg is vetettük a lábunkat, az elöl állóknakpedig húzni kell a többieket, mert egész Magyarországebbe a kötélbe kapaszkodik! Vinni kell a beletörődötteket,a kesergőket, a bizalmatlanokat, a reményteleneket is, mertbelőlük lesznek a ráébredők, a megerősödők, a megnyílók,s az erőnk velük is megsokszorozódik! S nem csak belőlük,hanem a ma még csak készülődő generációk tagjaiból –belőletek is, kedves fiatal barátaim!

Legyetek büszkék hazátokra, múltunkra, őseinkre, szü-leitekre, nagyszüleitekre, akik megtartották ezt az orszá-got. Legyetek jó emberek és jó magyarok!

És akkor Magyarország – Kossuth szavaival – ismétolyan lesz, hogy „a pokol kapui erőt nem vesznek azon”.

Szép ünnepet kívánunk mundannyiunknak!

6

Az ici-pici udvar egyre kisebb lett a

gyereklétszám növekedése által, de

minden dolgozó arra törekedett, hogy

a gyerekek mozgásigényét kielégítse.

A szabadban töltött idő nem lett keve-

sebb, a gyerekek a szomszédos játszó-

téren, az Apáca utcai iskolaudvaron,

és az Igazgató Úr engedélyével a rév-

falui plébánia kertben játszhattak.

Nagyon szerettük ezt az ódon épü-

letet, ahol ugyan szűkösen, de nagy-

nagy szeretetben, töltöttük hétköz-

napjainkat. Az óvoda iránti igény

egyre nőtt, de nem volt több helyünk.

2003–2004-es nevelési évben

hatalmas változás történt az óvoda

életében. A Katolikus Egyház 2003-

ban visszavásárolta a korábban is egy-

házi tulajdonban lévő oktatási épületet

az Újkapu utcában. Új nevet is kap-

tunk: Pro hász ka Ottokár Orsolyita

Köz oktatási Központ óvodája lettünk.

Az emelet a gimnáziumnak adott

helyet, az óvodát az elődintézményé-

nek földszinti analitika laborjaiból ala-

kították ki, mely négy csoport fogadá-

sára vált alkalmassá.

Az új épületben a tárgyi feltételek

már az új normáknak is megfeleltek,

az udvart is az európai uniós kritériu-

mok szerint alakították ki.

Óvodai nevelésünkben mindig

törekedtünk a családias légkör meg-

tartására, a szereteten alapuló neve-

lésre. A családi nevelés elsődlegessé-

ge a legfontosabb, de a családokkal

együtt lehetett a közös célokat kitűz-

ni, a vállalt feladatokat elvégezni.

Számos programmal, eseménnyel

tarkítottuk a mindennapokat, melyek

közül már több hagyományosan

ismétlődik, de vannak olyanok is,

amik egyetlen alkalmat ölelnek fel,

mint például a mostani tízéves jubile-

umi rajzpályázat.

Az óvoda tíz éveAz óvoda 2001 szeptemberében

kezdte meg működését a Prohászka Ottokár Gimnázium

és Általános Iskola legalsó láncszemeként. A prohászkás tanító nénik segítségével történt

az óvodások „toborzása”, az első beíratás. A Bástya utcai két csoport számára kialakított épületben

44 gyermeket fogadtunk négy óvónővel, két dajkával. 2002 szeptemberében bővültünk egy

csoporttal, amit a szemben lévő lakásból alakítottunk ki. Itt már 66 gyermek nevelkedett.

Sok évvel ezelőtt kezdtük el aMackótalálkozó szervezését. Februárelső hetében mindenki elhozhatjakedvenc mackóját. A mackó is „ré -szese” lesz az óvodai játéknak, mesé-nek, mozgásnak.

Nemzetünk sorsát mi felnőttekbefolyásoljuk, befolyásolhatjuk,ahhoz, hogy magyarságunkra büsz-kék lehessünk, szükség van nagy elő-deink példájára,a sorsfordulót jelentőesemények megünneplésére. (március15. október 23.)

Népi, nemzeti ünnepeink ragyogóalkalmat adnak a különféle viselkedésiszokások kialakítására, rögzítésére,(Mihály-napi vásár, a lucázás, a pün-kösdölés)

Óvodai hitre nevelési feladatainkmegvalósításában a szentek életé -

nek példája a gyermekek számára„kézzelfoghatóvá” teszi az olyanfogalmakat, mint például a jóság,megbocsátás, alázat, irgalom.Gyerekeink számára a templomnem múzeum, hanem, Isten háza,december havában nem a télapótvárjuk, hanem Szent Miklósra em -lékezünk.

Alapvetőnek érezzük az udvarias-sági szokások elsajátítatását, az egy-másra figyelés fontosságát. Sok barát-ság szövődött a 10 év alatt, ami aziskolás évek során is folytatódik.

Az évente szervezett hétvégi kirán-dulások jó lehetőséget biztosítanak acsaládokkal való harmonikus kapcso-lattartásra. A kezdetekkor aPüspökség nyúli szőlőjében szüretel-tünk, de voltunk már Neszmélyen,Kisbodakon, Mecséren, Véneken,idén, pedig a Csesznek aljában talál-ható Kisbükk-majorba, látogatunk.

Sok család kinyitja a kertje, udvarakapuját, ami egy-egy csoport életébehoz még több maradandó élményt,örömöt.

Igyekszünk gyakorlattá tenni azegészséges életmód szokásait,

melyben az étkezéstől amozgásig minden területre odafigye-lünk. Korábban részt vettünk a városovis olimpiáján, az ovis úszásoktatásán.Sajnos ezeket a lehetőségeket anyagiokokból nem tudjuk folytatni.

A teremtett világ csodálatosnövény-állatvilágára való rácsodálko-zás, a természetben történő felfede-zés, a környezettudatos magatartáskialakítása már ebben a korban elkez-dődik nálunk.

TanévBeíratottgyerekek

Felvett gyerekekProhászka

iskolába távozott

2001-2002 44 44 30

2002-2003 35 26 13

2003-2004 37 37 22

2004-2005 38 29 13

2005-2006 48 28 18

2006-2007 43 34 25

2007-2008 45 32 20

2008-2009 44 35 18

2009-2010 56 37 Jelenleg óvodás

2010-2011 49 31 Jelenleg óvodás

2011-2012 53 29 Jelenleg óvodás

2012-2013 51 26 Jelenleg óvodás

388

www.pro hasz ka. gy or.hu

7Törekszünk arra, hogy minden

gyereket egyéni képességeinek figye-

lembevételével fejlesszük, mindenki

számára lehetőséget adva arra, hogy

az iskolára felkészült legyen, tehetsé-

gét kamatoztathassa.

Szerencsére minden gyerek egyedi,

megismételhetetlen, mindegyikükben

ott lakozik valamilyen kincs. Akik szíve-

sen megmutatják magukat a közösség

előtt, azokat tudjuk egy-egy ünnepi

alkalmon „szerepeltetni”. Ösztönözzük

őket arra, hogy munkáikat akár rajzpá-

lyázatokra is elküldhessük. Így már sok

prohászkás óvodás munkája került a

Gyermekek Háza, különböző városi

iskolák kiállítására, de megmérették

magukat a Csallóközi Színes Ceruzák

határon túli versenyén is. (Mindenütt

sikeresen!)Ahhoz, hogy nevelőmunkánk sike-

res legyen, szükség van önmagunkkal

szemben is az igényességre. Az óvo-

dai közösség egésze szívesen vesz

részt továbbképzéseken, amit aztán

az óvodában kamatoztat.

Mi óvodapedagógusok nyitottak

vagyunk arra, hogy óvodánk kapuját

mások előtt is kitárjuk. Ilyen alkalmak vol-

tak a Mesemondó találkozók, a Játékkal,

mesével nyári találkozója, és a katolikus

iskolák országos szakmai programjai.

Úgy gondolom, hogy óvodánk való-

ban a közoktatás, konkrétan a mi intéz-

ményünk legalsó, illetve legelső láncsze-

me. Ebben az alapozó szakaszban a

szülői házzal karöltve igyekszünk együtt-

működni annak érdekében, hogy

vidám, kiegyensúlyozott, tanulásra kész

gyerekeket küldhessünk az iskolába.

... Keserűség csak egy szempont-ból van bennem: Miért nem adtammeg ezt a lehetősége a nagyobbiklányomnak? Miért nem találta ráelőbb erre az óvodára? Ez már elmúlt,és nála pedig az iskolába találtammeg mindazt, amivel az általánosiskolai oktatásban a legjobbat kapja,és természetesen ez a Prohászka.Lendvai Zsuzsa

Úgy gondolom, hogy nem sokintézmény büszkélkedhet olyan óvoda-iskola kapcsolattal, ami a Prohászkábanmegvalósul. Jó látni, hogy a tőlünkátkerült gyerekek szívesen járnak isko-lába, a tanítók és az óvónők szakmai és

emberi kapcsolatai erősítik anevelést, az oktatást.

Egyik szlogenünk is lehetne, hogyaki az óvoda épületébe belép, nemso-kára le is érettségizhet!

A keresztény értékrend minta: a gyer-mek abból tanul, ahogyan élnek, élünkkörülötte. Ha a gyermeket szeretik ésbarátságosak vele, megtanulja, hogyadja tovább a szeretetet a világban.

Óvónők 2011-2012-esnevelési évben dr. Ottófi Rudolfné (Edit néni) a kez -

detektől, Takácsné Keszei Emőke(Emőke néni) a kezdetektől, Tóth Fe -renc né (Magdi néni) 2002-től, TompaFerencné (Márti néni) 2003-tól, SzabóZsuzsanna (Zsuzska néni) 2005-től, Vi -rágné Bertalan Éva (Éva néni) 2006-tól,Oross Bernadett (Betti néni) 2006-tól,Téringerné Ötvös Éva (Éva néni) 2008-tól, Zadraveczné Jámbor Anett (Anettnéni) 2005-2007, majd 2011-től

Dajka nénik 2011-2012-esnevelési évbenFütty Csabáné (Zsuzsi néni) a kez-

detektől, Dombi Orsolya (Orsi néni)2002-től, Pihokker Gáborné (Zsuzsinéni) 2003-tól, Éles Mihályné (Marikanéni 2004-től)

Szülôi véleményekaz óvodáról

Gyermekeinket annak reményé-

ben adtuk a Prohászka óvodába,

hogy életük első éveiben meghatáro-

zó értékeket és mintát kapjanak neve-

lőiktől és társaiktól.”

Vass Ágnes és Vass Gábor

Ebben az óvodában él a szeretet!Muzslainé V. Mária

Amikor 10 évvel ezelőtt első gyer-

mekünknek óvodát keretünk, a leg-

fontosabb szempontunk az volt, hogy

katolikus vallási nevelést nyújtó intéz-

mény legyen. Rátaláltunk a Prohászka

óvodára, ahol rövid időn belül úgy

éreztük, hogy jó helyen járunk.

Később egy percig sem volt kérdés,

hogy a második, a harmadik, majd a

negyedik gyermekünket is ebbe az

óvodába hozzuk. A vallási nevelés az

életkoruk szerint történik, az ünnepe-

ket is mindig ennek megfelelően

készítik elő, majd élik meg, nemcsak

az óvoda termei, falai kapnak ünnepi

díszt, hanem a gyermekek lelkei is.

Otthon már csak folytatni kell, amit

az óvó nénik elkezdtek. Itt a gyereke-

ket anyakézből anyakézbe adjuk, ott-

honról haza érkezünk. Jövőre, amikor

a legkisebb gyermekük is elballag az

óvodából, szívszorongató lesz a

búcsú, de a rengeteg szép emléket

magunkkal visszük, és az életünk

része marad.Tóthné Nemes Ágnes

8

... naná, hogy megy a villamos! Teljes bizonyos-

sággal állíthatom, hiszen magam is ott lehettem

azon a kiránduláson, amelyen az 1. b és a 4. b

osztály tanulói a pozsonypüspöki magyar tan -

nyelvű általános iskola diákjaival és tanáraival

ismerkedhettek meg, bepillantást nyerve ezzel

egy határon túli, kisebbségi iskola mindennapja-

iba, eredményeibe és nehézségeibe.

A Pozsonyba érkezést követően első állomá-

sunk a várudvar és a várkert volt. Végtelenül

aranyos idegenvezetőnknek, Katinak kö -

szön hetően egy csomó érdekes adatot, szép-

séges legendát és történetet ismerhettünk meg.

Megmutatta nekünk Pozsony legjellegzetesebb

építészeti alkotásait, majd lekísért minket a gyö-

nyörű magyar koronázási templomba, a Szent

Márton-dómba. Innen majdnem végigkövethet-

tük a „csillagok útját”, vagyis a frissen koroná-

zott királyok vonulási útvonalát az impozáns bel-

városon keresztül.

A Duna-parton várakozó buszunk ezután már

az általános iskolába vitt minket, ahol a közös

ebédet követően megtekinthettük a pozsonypüs-

pöki iskola bemutatkozó prezentációját és gyer-

mekeink részt vehettek egy izgalmas, fő ként

Pozsonyról szóló vetélkedőn, aminek termé-

szetesen csak „nyertesei” lehettek.

A kihívás és megmérettetés levezetése-

képpen frissítővel és uzsonnával kínáltak

minket, ami közben a két iskola tanárai sze-

mélyesebb kapcsolatba kerülhettek egymással,

beszélhettek kicsit munkáról, hivatásról is.

Januárban született meg bennünk az elhatározás,hogy az apukák focija mintájára anyuka-kosárlabdázástszervezzünk. Lelkesedésben nem volt hiány (és ez azótais töretlen ), a játék szabályait azonban nem nagyonismertük. Ezen próbálunk hétről hétre javítani, decélunk nem a profi játék, hanem az örömteli, lelkesegyütt-mozgás és együttlét. Biztatjuk egymást és örü-lünk minden egyes kosárnak. A tizenhárom anyukaegyszerre még soha nem ért rá, de hat-nyolc-tíz fővelazóta is minden péntek délután játszunk, megpróbáljukbevenni az ellenfél kosarát. Áprilisban egy szülő-tanármérkőzésre is meghívást kaptunk, ahol méltó ellenfeleivoltunk a férfi(!) tanári csapatnak. Köszönjük a lehetőséget az iskolának! Szeretnénkjövőre is folytatni a testet-lelket felfrissítő játékot!

Anyukák kosárlabdája

A Pozsonyi sétatéren…

A nap utolsó programpontja a zoboraljai népdalokat és

táncokat előadó, csodálatos népviseletbe öltözött lányok pör-

gős, ropogós bemutatója és táncháza volt. Megízlelhettünk

valamit, ami annyira „hazai”, mégis annyira más: izgalmas,

ismeretlen ízekkel keveredett magyarságot. Igazán jól esett.

Tartalmas kis nap volt, rengeteg eseménnyel, zajlással,

tapasztalással. Megérte a fáradságot.

A kirándulás a Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai

Csere János Kar Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék

EdTWIN Koordinációs Központjának partneriskolai programja

szervezésében valósulhatott meg, köszönet érte Sipos Judit

főszervezőnek.Hoffer Zsuzsa

www.pro hasz ka. gy or.hu

9Kárpáti Tamás festő, grafikus sötétségtől a fényigívelő képei a húsvétot s a feltámadást köszöntötték áprilisban aulánkban.A kiállítást Szigethy Gábor irodalomtörténész rendezte és nyitotta meg.

Szent Péter az első pápa is ezt a

kilátástalanságot élhette meg, de

Krisztus, halála után megjelent neki és

utat mutatott, hogy az „élő” tanítvá-

nyok ne kallódjanak el, hanem a pápa

által egységben terjesszék a katolikus

hitet. Péterre, mint Kősziklára építette

egyházát. (vö.: Mt 16, 18-19)

Iskolánkban néhány fiatal úgy gon-

dolta, hogy erre a biztos alapra szeretné

helyezni életét, ezért egy imacsoportot

hoztunk létre, a Szent Péter Apostol

Műve (SzPAM) keretein belül, az

„Ifjúsági Missziós Társulatot”.

Ez a mozgalom már a háború előtt is

működött hazánkban ám kommunista

felebarátaink betiltották az összejövete-

aulánkban

leket, vallásos mivolta miatt. A pro -hász kás közösség az országban első-ként indította újra az imacsoportot.

Heti rendszerességgel gyűltünkössze, olykor jókedvű beszélgeté-sekre, ám a komolyabb elmélke-déseknek is engedtünk teret.Valamint megismerkedtünk azimádság több formájával is,külön szervezett programjainksorán. Csak néhány példát sze-

retnék megemlíteni:

Adventben közös lelkigya-

korlaton vettünk részt

Szalóky Albert OSB atya

vezetésével. Nagyböjtben

keresztúti ájtatosságot imádkoz-

tunk iskolánk kápolnájában, vala-

mint zsolozsmáztunk is.

Jövőre folytatjuk az együttléteket, ám

az, hogy milyen létszámban az rajtatok is

múlik, kedves többiek. Meghalljátok-e

Isten hívó szavát vagy pedig a gonosznak

hagytok többet szabadidőtökből.

Soha ne feledjük, jutalmunk az

örök élet lehet, ha Isten parancsai

szerint éljük életünket. És Isten mindig

megbocsát, ha elvétjük a törvény szavait.

Ám ne éljünk vissza szeretetével.

„Kegyelmed és jóságod vezet életem-

nek minden napján, s az Úr házában lak-

hatom örök időkön át.” (22. zsoltár)

Kegyelemben és imádságban gazdag

szünidőt kívánok!

Nyári Ákos 10. H

Látszólag minden elveszett.

Szög járt át csontot és kezet.

Meghalt a mozdulat,

Csupán epe maradt s ecet.

S elállották a győztesek a városkapukat.

Látszólag minden véget ért.

A tövisekre égett vért legyek lepték.

A zsoldos játszott…

de éltek mind a tanítványok!

Kannás Alajos

A tanítványok

Ifjúsági Missziós Társulat Gyôr

KárpátiTamás

kiállítása

Készítette: Somogyi Márk Péter 6. a

10

„Akkor megnyílt a szemük és felismerték.” (Lk 24, 31)

Vannak pillanatok, amelyek soha az

életben nem ismétlődnek meg, s ha

azokat elmulasztjuk, akkor egy életre,

sokszor örök életre mulasztjuk el. Ha

például a focizáskor gólhelyzetbe

kerülsz és lövésed elkerüli a kaput, az a

gól soha nem rúgható be többé. Vagy

ha valakitől bocsánatot kérhetnél, de

nem teszed meg, lehet, hogy soha nem

lesz többé rá alkalmad. Nagy dolog, amikor valaki meg

tudja ragadni a döntő pillanatot, mint

az evangélium szereplői: a Jézushoz

kiáltó vak Bartimeus, és a Jézust látni

vágyó fügefára mászó Zakeus. A döntő

pillanat megragadásáért az előbbi visz-

szanyerte látását, a másik pedig vendé-

gül láthatta Őt. A mai evangélium sze-

replői – az emmauszi tanítványok –

sem engedték tovább a Föltámadottat.

Ragadd meg a döntô pillanatot!Kedves Szülôk és elsôsáldozásra készülô fiatal Testvéreim!

Nem mulasztották el azt a döntő pilla-natot, amit soha nem kaptak volnavissza. Így lett élő Krisztusuk!

De mi is történt, ott az Emmauszfele tartva? A két tanítvány úton van.Már hallották, hogy valami mende-monda terjed az asszonyok között:azt beszélik, hogy Jézus feltámadott.Ők ezt nem hiszik, nekik csak halottKrisztusuk van. Úgy emlékeznekJézusra, ahogy a kereszten látták.Számukra Jézus már a múlté, de nagyszeretettel beszélnek Róla – mint egyszép emlékről. Íme ez az egyikkeresztény embertípus, akinek Jézusnagyon kedves karácsonyi, húsvétivagy egyéb emlék.

Egy másik keresztény embertípusra

egyetlen szó a jellemző: reméltük. Az

emmauszi tanítványok így kezdik az

egyik mondatot: „Mi pedig azt remél-

tük…” – hogy Jézus lesz az az isteni

küldött, aki a megszálló római hadsere-

get kiűzi Izrael ősi földjéről. Ők politikai

megváltót vártak.Az emmauszi tanítványok ketten

mentek – és egyszerre csak hárman let-

tek. Titokzatos dolog, hogy nem isme-

rik fel Jézust, de mindennek meg volt a

maga ideje. Egyelőre a bánatukat

panaszolják – és akkor Jézus elkezd

hozzájuk beszélni. Miért nem ismerik

fel még akkor sem? Mert annyira bele-

vésődött szemükbe a halott Krisztus

Udvardi Erzsébet: Felismerés

www.pro hasz ka. gy or.hu

11

képe, hogy nem látták tőle az élőKrisztust! Mert csak a szemükkel néz-tek, s a szívükkel nem.

Emlékszem, édesanyámtól egyszercitromot kértem.

– Menj be fiam a spájzba – mondta– ott van egy zacskóban.

Sokáig kerestem, majd azt mond-tam.

– Édesanyám, nincs ott.Erre ő is bejött és azonnal rámuta-

tott a polcra, amin négy citrom sárgál-lott egymás mellett. Ott voltak húszcentire a szememtől! Édesanyám nememlékezett arra, hogy kivette őket a

Jézus leül, de nem úgy, mint ven-dég, hanem, mint Gazda. Veszi akenyeret, megtöri. Ettől a mozdulattólhirtelen eltűnik a Megfeszített, s velükvan az élő Krisztus. Nem tudom más-képpen elképzelni: ha én ott vagyok,elsírom magamat; - Hát Te vagy azUram?!

Együtt vacsorál velük, aztán eltűnik.Ugyan hová tűnik? Valahová a semmi-be? Dehogy! A szívükbe! Bennük tűnikel és örökre bennük marad. Ezt onnanis lehet tudni, hogy tüstént visszafor-dulnak Jeruzsálembe, s az elkeseredetttanítványokból örömhír mondók lesz-nek – szomorúakból boldog emberek!

Miként lett a halottból élő Krisztuskét ember számára? Úgy, hogy egysoha nem ismétlődő pillanatot megra-gadtak. Krisztust ragadták meg, az elő-ször még föl nem ismert Krisztust.

Uram maradj velünk, mert mindjárteste van! – És add, hogy ezt a fohásztsoha el ne felejtsük! Ámen

Németh József igazgató

zacskóból. Mivel én a zacskót keres-

tem, a citromokat nem láttam meg.

Ezek a tanítványok sem láttak a sze-

müktől, mert a kereszten lévő halott

Krisztus látványa vésődött beléjük. Hát

hogyan lássák meg az élőt?Aztán elérkeznek a kis vendégfoga-

dóig, s Jézus úgy tesz, mintha tovább

menne. EZ A DÖNTŐ PILLANAT!

Ilyenkor két eset lehetséges: hagyjuk

tovább menni, nem marasztaljuk. Vagy

tehetünk úgy is, mint a dél-amerikai

indiánok, akik óriási ünnepeket rendez-

nek félpogány, félkatolikus módon. S

amikor az ünnepnek vége, visszatérnek

a dzsungelbe, de előtte elbúcsúznak

Jézustól: Adios Christos! Isten veled

Krisztus! Te ott maradsz a templom-

ban, mi meg visszamegyünk a magunk

kis falujába, és nélküled éljük tovább az

életünket a következő ünnepig.Nos, abban a döntő pillanatban a

tanítványok azt mondják: „Maradj

velünk, mert mindjárt este van.” – Ez

fohász és imádság.

12

Tisztelt Igazgató Úr,

Tanáraink, drága Szüleink,

Hozzátartozóink,kedves Diáktársaink!

Nagy és felemelő tiszt ma az

enyém, köszönöm, hogy én szólha-

tok magam és ballagó iskolatársaim

nevében. Tudjuk, hogy mindennek rendelt

ideje van, ahogy ennek a mai nap-

nak is. S ahogy közeleg a búcsúzás,

az útra bocsá-tás, az újdonságvágya mellett abizonytalanságérzése is elő-előbukkan.Felfoghatatlan,hogy egy szem-pillantás alatteltelt ez a 4, illetve 6 év. Mintha

most léptünk volna be az iskolába,

ismerkedtünk volna meg az osztály-

társakkal, tanárokkal.

Az élmények egyetlen perccé

sűrűsödtek, amelyben annyi minden

megfér egymás mellett. Kellemes és

olykor kellemetlen emlékek, ízek,

arcok, emberek, barátsággá alakult

kapcsolatok. Emberek, akiknek hálá-

val, köszönettel tartozunk. Elcsépelt

szavak, amelyek most eszünkbe jut-

nak, s nem tudják telje-

sen visszaadni a ben-

nünk kavargó érzéseket.

A hála érzése az, ami

arra késztet bennünket,

hogy legalább egy hal-

vány próbát tegyünk

arra, hogy megköszön-

jük a sok törődést, figyel-

met, melyet itt, ebben az

iskolában kaptunk.

Hogyan is tudnánk meg-

hálálni? Elsőként szüleinkhez

szólnék, akik azért válasz-

tották ezt a gimnáziumot,

Mikor a szép napsütést vihar követte,

szakadt az eső, s mi összekapaszkod-

tunk, és együtt segítettük át egymást

a csúszós, sáros akadályokon. Lassan

megtanultuk, mekkora kincs a közös-

ségbe tartozás. A felejthetetlen prá-

gai út, vagy az idei tanévben az eve-

zős túránk története, amikor rájöt-

tünk, hogy csak akkor siklik szép

egyenesen a csónakunk, ha mindany-

nyian egymásra figyelve, együtt eve-

zünk. Közben persze rendíthetetlenül

plántálta belénk a tudást angolból.

Köszönjük a megértését, bíztatását,

néha a dorgálását, az osztályfőnöki

figyelmeztetéseket, minden a javunk-

ra vált, s hogy ma érettségi előtt

állunk, neki is köszönhetjük.

A 12. H osztály is rengeteg hely-

re eljutott különböző osztálykirán-

dulások keretén belül. Örök emlék-

ként marad meg a Mariazell-i kegy-

templom, ahol az osztály tiszteletére

tartottak magyar misét. Jártak

középkori fővárosunkban,

Pozsonyban, megcsodálták Pécs

emlékeit, és sosem feledik az éven-

kénti sátorozást Emi néninél az écsi

hegytetőn. Az osztályfőnökük törté-

netei, bölcsességei, és élményei

Egy óriási harc folyik mindnyájunkban, és ez a harc két erő között

a bűn és a bánat. A másik viszont jó. Ő a bol dog ság, a s

És hogy melyik fog győzni? Az, am

mert valószínű tudták, jó kezekbenleszünk. Nemcsak tudásunk gyarap-szik majd, hanem a katolikus neveléseredményeképpen olyan értékrendalakul ki bennünk, ami alapot, tartástad, amit az életben iránytűként hasz-nálhatunk. Ők azok, akik a szereteterejével irányították lépteinket, elvisel-ték rossz napjainkat, türelmüket mosthálásan köszönjük,

minden erőfe-szítésük köze-lebb hoztaszámunkra afelnőtté válásküszöbét.

Osztályfőnökeinknek, Krisztinéninek és Emi néninek is köszönjük,hogy az első pillanattól kezdve szere-tetükkel vettek körül bennünket.

A 12.N osztály tagjaként örömmelgondolok vissza az osztálymisékre,amelyeket mindig jó hangulatú kirán-dulásokkal fűszerezve tálalt nekünkosztályfőnökünk. A közös korcsolyá-zások, múzeumlátogatások, az osz-tály első nagy túrája a Cuha-pataknál.

Ballagás 2012

www.pro hasz ka. gy or.hu

www.pro hasz ka. gy or.hu

13t zajlik. Az egyik gonosz. Ő a düh, a féltékenység,

szeretet, a remény, az igazság és a hit.

melyiket tápláljuk.

megtanították őket, hogy ne legye-

nek egyformák, ne akarják máshoz

mérni magukat, de mindig legyenek

segítőkészek, és kitartóak. Pontosan

ez volt az, ami megteremtette az

osztályközösséget. Nem voltak egy-

más terhére, de a háttérben mindig

számíthattak egymás segítségére, és

szeretetére. Az osztály jelmondata

„erkölcs és igazság” végigkísérte

őket a hat év alatt, és ezt osztályfő-

nökük hűen közvetítette számukra.

Köszönjük iskolánknak, hogy

rengeteg élményt gyűjthettünk.

Művelődhettünk. Színházba járhat-

tunk. Iskolai rendezvényeken, kiállí-

tásokon, koncerteken és előadáso-

kon vehettünk részt. Híres színé-

szekkel, politikusokkal, művészekkel

találkozhattunk személyesen.

És igen, hála tanáraink bíztatásá-

nak és munkájának, sok-sok tanulmá-

nyi akadályon is átértünk. A sikeres

előrehozott érettségi vizsgák és nyelv-

vizsgák utáni öröm és hála érzése is

betölti sok búcsúzó diák szívét.

Az elmúlt néhány évben rengete-

get tanultunk, és ez nem csak a

könyvekből szerzett tudásra vonat-kozik. A mi évfolyamunk volt az elsőa máltais programban.Megtapasztalhattuk, hogy vannaknálunk gyengébbek is, megtanultuk,hogy odafigyelé-sünk a másikra min-dig csendes legyen,ÉRTE legyen, shogy a szeretetmindent legyőz.

Megtanultunkkét lábbal a földönjárni, Istenbenbízni, ünnepelni.Amikor majd kilé-pünk innen, raj-tunk múlik, hogymit őrzünk meg ennek azéletnek az értékrendjéből.

Hiszen többé nem őrködik felet-tünk József atya erősen szuggesztívtekintete, nem nézi senki, hogy ide-jében érkezünk-e a misére, ahogyanaz sem lesz magától értetődő min-denki számára, hogy lelkigyakorlatramegyünk az ünnepek előtt, hogypár lépésre itt van a kápolna.

Ahányan vagyunk, annyifelé ága-

zik majd utunk. Ezen az úton mit is

kívánhatnék magunknak, mint,

hogy jókedvűen, derűsen haladjunk

kitűzött céljaink felé. Legyen kitartá-

sunk, s ha néha nehézségekkel

találkozunk majd, legyen nekünk is

segítségünkre néhol egy „ Cirenei

Simon”, hogy válláravegye, ésvigye kicsithelyettünk akeresztet, deha úgy adó-dik, akkor netétovázzunkmi sem leven-ni valaki vállá-ról a terhet.Így lesz kerek avilág.

Köszönettel

és hálával tartozunk, és tudjuk, hogy

feladatot is kaptunk itt, a Prohászka

Ottokár Orsolyita Köz ok ta tási

Központban. Nem tudnám, és nem is

akarom más módon kifejezni e fel-

adat tartalmát, mint hogy Igazgató

atya szavait idézem, melyekkel utolsó

közös osztálymisénkről engedett el

minket: Van bennetek elég olaj?

Van? Akkor adjátok tovább! Nincs?

Akkor gyűjtsetek!Ígérem, hogy az itt

kapott kincsekettovábbvisszük azokba a

közösségekbe, ahová

ezután érkezünk. S ha

fogytán látszik az olaj,

szükségét érezzük majd,

hogy gyűjtsünk, hogy

aztán megint továbbad-

hassuk. Kedves itt maradó

Diáktársaink! Van még

időtök! Gyűjtsetek! Isten

Veletek!

Hegedüs Hajnalka 12. N

14

Az ember életében jelentős for-dulópont, amikor nagykorúvá lesz.Ettől kezdve önállónak számít, akiura tetteinek és felel azokért. AzIsten családjában, az Egyházban isjelentős, amikor egy hívő nagykorú-vá lesz a hitben. Az Úr ez alkalom-mal külön kegyelmet is ad az illető-nek, hogy hitét állhatatosan vallja,és szerinte éljen. E kegyelmet a bér-málás szentsége közvetíti.

Az idei Pünkösdvasárnap, szá-munkra többet jelentett, mint más-kor, mert megkaptuk a Szentlélekajándékát.

BérmálásEgész tanévben sokat készültünk

erre a napra a hittanórákon, és ott-

hon, családi körben is.Tudtuk, hogy a bérmálkozás a

lelki nagykorúságot is jelenti szá-

munkra, és egyben a nagyobb fele-

lősséget is hitünk megértéséért.

2012. május 27-én a Bazilika

előtt kisebb tömeg, családtagjaink,

barátaink vártak velünk együtt,

hogy részesei lehessenek ennek a

szép ünnepnek.Mindannyiunk számára ünnepé-

lyes és felemelő pillanat volt, amikor

a Püspök atya a bérmálás szentsé-

gében részesített minket.

Peredi Adrienn 8. H

Udvardi Erzsébet: Pünkösd

www.pro hasz ka. gy or.hu

15

Wass Albert: Valaki tévedettKönyvajánló

Wass Albert könyve novellákat tartalmaz,amelyek a II. világháború eseményeiről szólnak.

Azíró maga is szemta-

nú volt, személyes élmé-nyeiből merített ihletet, és írta

meg 1945-54-ig ezeket a történe-teket. Sokat gondolkodtam rajta,hogy melyik novellát ragadjam ki asok közül. Végül úgy döntöttem,

hogy azt választom, amiről akönyv a címét is kapta:

„Valaki tévedett.”

Főszereplőjeegy amerikai légi pilóta,

akinek a gépe bombázás közbenlezuhan, ám ő túléli, ejtőernyő segít-

ségével földet ér egy számára idegenhelyen, Magyarországon. Látja az általalerombolt házakat. Fél a náciktól, akik hamegtalálják, agyonlövik. Bemenekül aromok közé, hogy ott várja meg az éjsza-kát. A földön egy rongyos Bibliát talál,

ami Amerikából, a hazájából érke-zett valaha. Ez van beleírva:

„Az Isten szeret.”

Öthónapot tölt a házban, együtt

dolgoznak a lánnyal, sokat beszélgetnek,közel kerülnek egymáshoz. Már házasságot is ter-

veznek. Egy nap azonban felröppen a hír, hogy itt van-nak az oroszok. A fiú megígéri a lánynak, hogy megvédi

őket, hiszen a két nép szövetségben áll egymással. Ám amikoraz oroszok belépnek a kapun, tudomást sem vesznek az amerikaikatona iratairól. Berontanak a házba, az öreg tanárt lelövik, a lány-ra pedig rávetik magukat. A fiú védeni akarja szerelmét, de azoroszok többen vannak, a pisztoly elsül. Az amerikai katona érzia vért szívénél, megszédül, a földre esik. A szeme előtt meg-

pillantja az orosz géppisztolyát, amire ez van írva: „ Madein USA”. Ekkor mondja ki azt, amire azóta rájött,

hogy ebben a házban lakott: „Valaki tévedett.Valahol valaki tévedett..” Ez volt az

utolsó szava.

Engemez a novella mélyen elgondol-

koztatott. Amit ez a történet először elémtárt, az a háború szörnyűsége. Az, hogy mi ma -

rad egy-egy településből bomba találat után. Hogy azemberek mit élhettek át, ott lenn, az óvóhelyen. A máso-

dik, amire rájöttem, hogy a légi pilóta nem érzi át munkájá-nak súlyát, mert egészen másképp képzeli a háborút.Szerinte az összes bomba a nácikat pusztítja el, és a bűnö-sök csak azt kapják, amit megérdemelnek. Mikor saját

szemével látja a szörnyűséget, amit okozott, és azokaz emberek segítenek neki, akiket ellenségnek

hitt, döbben rá, hogy mennyire nem az aháború, amit neki mondtak, belé

neveltek.

Különösenmeghatott a lány viselkedése, mert

befogad egy olyan katonát, aki az ő hazája ellenharcolt. Az apa viselkedése is meglepő, aki támogatja

lányát, és szintén az idegen mellett áll. Feltettem magambana kérdést: miért? Miért segít ez a két ember az amerikai kato-nának? Arra jutottam, hogy a kor ezt kívánta. Ugyanis az

embereket a háború megtanította az összefogásra, a nincs-telenek, elveszettek segítésére, egyszóval az emberség-

re. Mert tulajdonképpen mindenki egy célért, abékéért harcolt.

Nekem ez a könyv olyan élményt adott, ami felejthetetlen. Segített bele-

látni em be ri sorsokba, és segített rájönni arra, hogy mennyire kell értékel-

nünk, hogy országunkban béke van, és mennyire rászorulnak a háborús or -

szá gok az imára. Ezért ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akit egy kicsit is

érdekel a történelem, és azoknak, akik szeretnének emberséget tanulni.

Simon Orsolya 9. H

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Kisidő múlva kopogásra

lesz figyelmes az omladékalól. Elfelejti félelmét, hiszen emberi

életekről lehet szó, és egy vasrúddal túrnikezdi a törmeléket, míg rá nem akad az óvó-

helyre, ahonnan először egy férfit, majd az ő se -gít ségével nyolc nőt húznak ki. Az egyik lány tudangolul, apjával együtt elvezetik őt otthonukba. Útközben látja az iskolát, amiben tegnap még élet volt,vagy az összedőlt házakat, amelyekre talán ő dobtale a bombát. Az otthonukban étellel kínálják, köz-ben beszélgetnek. Kiderül, hogy a lány egyete-

mista, apja az egyetem régészprofesszora.A katona nem érti, miért segítenek

neki, az ellenségnek a „nácik”.

16

Amikor nem tudtam olvasni,leírtátok nekem a teljes ábécét!Segítettetek megtanulni, szépenmagyarul beszélni! Elmeséltétek,hogyan találom meg a könyveket akönyvtárban, és hogyan kell ittviselkedni, és mindig olyan jókatbeszélgettünk, amikor feljöttetekkölcsönözni! Meghívtatok a farsan-gi bálba, ahol olyan ügyesen öltöz-tem be Bodrinak, hogy meg seismertetek!

Nagyon örültem annak a renge-teg levélnek és rajznak, amit tőle-tek kaptam! Igyekeztem válaszolniis, ha néha nem sikerült, annakcsak a bárányhimlő meg a torok-gyulladás az oka.

ViolettSziasztok!Violett Möllernek hívnak, és 8 éves vagyok, szeptember 29-én

születtem. Hamburgból jöttem, ahol a német apukámmal és amagyar anyukámmal éltem.

Nagyon barátkozó vagyok, és szeretek sokatkérdezni németül és magyarul is! Szeretek olvasni(főleg a Grimm meséket!), énekelni (azt mondják,„bár” hangom van), sátorozni, kirándulni ésfőzni. Lehet, hogyha felnövök, szakácsnő leszek,vagy pilóta. Viszont nem szeretek fésülködni és hétfőreggel korán kelni. Kedvenc háziállataim a kutyák és a halak.

Szeretettel: Violett

2012 januárjában érkeztem Győrbe, mert az anyukám aztszerette volna, ha megismerem az ő szülőhazáját is.

Mivel az unokatestvéreim, Fabian és Lotta sokat meséltek ahíres Prohászka Iskoláról, anyu megkérte szépen a könyvtárosnénit, hogy fogadjon be, hadd lakhassam nála a könyvtárban,ugyanúgy, ahogy egy évvel ezelőtt Fabian és Lotta tették. Őkketten világjáró utazók, így sajnos nem találkoztunk személye-sen, de sokat meséltetek nekem róluk. Amióta itt vagyok, felis hívtak néhányszor.

Úgy döntöttem, hogy végleg itt maradok, mert annyiramegtetszett nekem ez a hely!

Rájöttem, hogy itt nagyon sok éssokféle emberrel találkozhatok, és ren-geteget tanulhatok, és tanultam is!Szeretném megköszönni nektek, hogyilyen sok mindent láthattam és tapasz-talhattam!

A magyar gyerekek nagyon kedve-sek. Kaptam egy csodás házikót, amit tirendeztetek be nekem, kaptam háziál-latokat (Folyton Flamotius Pogi, az éhesaranyhal, II. Morzsa Bodri, a sapkaku-tya), csak hogy ne legyek egyedül, ésvégre van egy saját postaládám is!

A nyári szünetre hazautazom a szüleimhez,de szeptember 15-től újra itt leszek, és várlakBenneteket, látogassatok meg!

www.pro hasz ka. gy or.hu

1517

A vakáció idejére jó kutatást és a bányászok köszöntésével „Jó szerencsét” kívánok!

Emő néni

Indul a kincsvadászat

Kezdődik a nyári vakáció, melynek tartalmaseltöltéséről a családnak olykor nehéz gondoskodnia.A természettudományos érdeklődésű gyerekeknek már kisiskolás kortólkezdve érdekes és nagyszerű hobbijává válhat az ásványgyűjtés.

A kőzetek és ásványok a Föld kérgének alapvető alkotóré-

szei. Gyűjtésük és tanulmányozásuk hasznos és lebilincselő

hobbi. Ennek során vad és izgalmas helyekre utazhattok, kuta-

tást végezhettek, valamint a leletek leltározására és elhelyezé-

sére bizonyos időt szentelhettek. Bátran ajánlhatom nektek ezt

a természettudományos tantárgyakat tanító tanárok nevében

is, hiszen gyerekkoromtól kezdve egyre érdekesebb és látvá-

nyosabb dolgokat mutat nekem is a körülöttünk lévő világ

ezernyi csodája, mellyel mint tudjátok, többek között a kémia

is foglalkozik. Tehát úgy gondolom, ha ezekkel a rejtett „kin-

csekkel” megismerkedtek, rengeteg tudásra tehettek szert, és

közben a szabadban vagytok, túrázhattok, a baráti kapcsolata-

itok mélyülhetnek, szeretteitekkel is együtt lehettek.

Az ásványgyűjtés azonban kicsit veszélyes - így persze

még érdekesebb - szórakozás. Megfelelő ismeretek és

védőfelszerelés birtokában vágjatok neki - lehetőleg fel-

nőttek társaságában - a kalandnak. Tehát vázlatosan

következzenek a hozzávalók:

ÁsványlelôhelyekLakóhelyetek vagy kirándulási úticélo-

tok szerint válogatva biztosan találtokmegfelelő „bányát”.Ötletek:Sümegről Nyírád felé, a Balaton-fel-vidék, Pécs, Miskolc környéke…

Rossz idő esetén megtekinthe-tők a mú zeu mok ásványgyűjtemé-nyei: Zircen, Sió fo kon,Fertőrákoson, Budapesten… Azinterneten is találhattok látványoskapcsolódó honlapokat. A „legek”közül: mexikói ásványbarlang, kristályokés geodák, Excalibur galéria, ásványokMagyarországról, stb.

SzakkönyvekÁsványhatározó eleinte talán nem

szükséges, hiszen bőven megfelel, ha csaka „szép” kövecskéket viszitek haza.Mindenképpen válogassatok a helyszínen,

mert pár óra alatt akár több 10 kiló„kincset” is összegyűjthettek. Ha

komolyabban érdeklődtök a „kincs-vadászat” iránt, akkor szerezzetekbe egy-két szakkönyvet, hogy tud-játok is, hogy mit találtatok. Ilyenkönyvek: Kőzetek és ásványok,

Bányavirágok, Drágakő-biblia…

FelszerelésKézi nagyító (10x): sokat segíthet az

érdekesebb kristályok kiválogatásábana helyszínen. Kézi ásó (és geológuska-lapács): ezzel kutathattok a legköny-nyebben a külszíni fejtések aljábanösszegyűlt törmelékhalmazban.

Védőszemüveg, védősisak,vastag kesztyű, megfelelőöltözék: kötelező, ha„törni-zúzni” szeretné-tek sérülés veszélye nél-kül. Ám figyeljetek, mertnem mindenhol szabad„bontani” a kőzetet!

A jövő tanévtől kezdődően, ha van kedvetek, készíthetünk mi is „kincseket”, csodaszép kristályokat megfelelő kísérle-tekkel. A hetedikesek és nyolcadikosok már tudják, hogyan kell számítások és kísérletek alkalmazásával telített oldatokatlétrehozni. Jövőre a legügyesebb segítőtök Kiss Dániel lehet, aki 7.H osztályosként a Hevesy György Országos Ké mia ver -seny megyei döntőjén 13. helyezést ért el. Ha sikerült felkelteni az érdeklődéseteket, akkor szeptemberben folytathatjuka „kincsvadászatot” a kémia órákon és a természettudományos versenyünk keretein belül is.

18

A tanárok szerint kulturáltan szórakoz-tunk. Szerintünk mindenki nagyon jól érez-te magát. Nekünk ez volt az utolsó, detöbben jövőre is szívesen eljönnénk.

8. a osztály

Felsôs farsangi bál

Az idei farsangi bált is– hasonlóan a korábbiakhoz –

lázas készülődés előzte meg. Minden osztály vállalt valami-lyen feladatot. Ezúttal is a tombolák árusításáért folyt a

küzdelem, végül a két 6. osztály győzött. El kell ismerni, hogyrászolgáltak a bizalomra, mert az összes jegyet eladták.

Mi, nyolcadikosok a plakátok készítésével szerettük volnafelhívni a figyelmet a változatos programokra.

A hagyományokhoz híven egyéni éscsoportos kategóriában versenyezhetteka jelmezben felvonuló ill. valamilyen pro-dukciót bemutató bálozók.Mindenki nagy izgalommalés a legnagyobb titokbankészülődött. Mi is ezt tet-tük, miután egyik osztály-társunknak támadt egyremek ötlete. Szerettükvolna, ha a produkció isjól sikerül.

Február 17. 16 óra. Ildikó néni megnyitóbeszéde után. Kezdődik az előadás. Mi va -gyunk az elsők. Mindenki a helyén a szín-pad körül várja, hogy a lámpák kialudjanak.Felhangzik a zene. A Fish zenekar egyik

számát adtuk elő. Mindenki teljes lelkese-déssel énekelt és táncolt a színpadon.Rebeka dobszólója mindenkit elvará-zsolt. Fergeteges hangulat lett úrrá ateremben. Sikerült megalapozni a bálihangulatot, ráadásul nyertünk is.

Sok kiváló produkció ésötletes jelmez volt még, pl.a 6. b TV-paródiája, a csi-kóslegény, a Zombi... stb.

A jelmezbemu-tató után mindenkitalált magánakmegfelelő szórako-zást. Aki táncolniakart, a discobanremek zenére tombolhatott.Aki megszomjazott, betérhetett Zita néni büféjé-be, aki viszont egy kis szellemi erőpróbáravágyott, az a Laci bácsi vezette „Legyen ön is mil-liomos” játékban csillogtathatta tudását.

Az idén is megválasz-tottuk a bálkirálynőt(Járóka Luca) és a bálkirályt (Kiss Erik).

A bál egyik legizgalmasabb eseménye aTOMBOLAHÚZÁS volt. Természetesen mindenki a3 fődíjat szerette volna megnyerni: a pingvinalakú pen drive-ot, a vezeték nélküli egeret és afejhallgatót. Természetesén mindenki örült akisebb nyereménynek is.

www.pro hasz ka. gy or.hu

19

Március 31-én volt a hagyományos

bécsi kirándulás, amit Kardos Márta

néni minden évben megszervez. A

városnézés során egy általános képet

kapunk Bécsről.Az idén voltunk a Hofburgban,

Schönbrunnban, a Práterben, megnéz-

tük a Stephansdomot , a

Hunderwasser-Haust, és a Technikai

Múzeumot. Nekem személy szerint a

Schönbrunn tetszett a legjobban. Ez

egy gyönyörű kastély Bécs külvárosá-

ban. A császárok nyári rezidenciája egy

hatalmas parkkal körülvéve. Itt csak a

növénylabirintusba mentünk be, ami

nagyon izgalmas volt.

A Stephansdomot nem szabad

kihagyni, ami Bécs jelképe és Ausztria

legszebb gótikus temploma.

Körbejártuk a Hofburg sok-sok udvarát.

Láttuk Sissi császárné ablakát és kivetí-

tőn a Spanyol Lovasiskolában zajló

programokat is. Tettünk egy rövid láto-

gatást a Práterben, ahol lenyűgözött

minket a színes kavalkád és a fantaszti-

kus játékok,melyek közül a régi óriás-

kerék a legismertebb.

Bécsi kirándulás

Érdekes volt a Hundertwasser-Haus,amelyen nagyon sok építészeti stílustfedezhetünk fel. Színes, hullámos vona-lú belső tereivel elkápráztatott minket.

Ahova bementünk, az a TechnikaiMúzeum volt. Ez nekem nem volt túlizgalmas, de lehet hogy másnak azlenne. Itt a régi technikával ismerked-hetünk meg. Gépek, makettek vannakkiállítva, illetve olyan szerkezetek istalálhatók, amiket ki lehet próbálni.Egy kicsit interaktív jellegű.

Azért is volt jó ez a kirándulás, merta végén egy feladatlapot kellett kitölte-ni verseny jelleggel. Ez azt tesztelte,hogy ki mennyire figyelt a látnivalókra,és az idegenvezetők „meséjére” (KoppiÁgi néni, Hoffmann Anikó néni ésMárta néni ). A kirándulás közben ígyegy kicsit tanultunk is. Mindenről me -séltek egy kis történetet. Úgyhogy törikedvelők, hajrá!! Szerintem mindenkijöjjön el egyszer erre a kirándulásra. Havalami nagyon megragad bárkiben is,módjában áll visszamenni a szüleivel ésmegnézni újra. Szinte mindenhol egyegész napot el lehetne tölteni.

Még annyit, hogy a kirándulás vé -gén mindenki tudott venni magánakvagy a szüleinek, barátainak valamiapróságot.

Én most voltam először, de nekemhihetetlenül jó élmény volt. Mondommég egyszer, mindenkinek ajánlom!!!

Szücs Anna Csenge 6. b

Fotó: Fekete Tamás

20

– Mondanál pár mondatot magadról?– Hegyi Norbert vagyok, körmendi

amatőr csillagász, gépészmérnök hallga-tó a Széchenyi Egyetemen. A HegyhátiCsillagvizsgáló Alapítvány és a zalaeger-szegi Vega Csillagászati Egyesület tagja,valamint én voltam a Vega MagaslégköriBallon Projekt vezetője.

– Honnan jött a projekt ötlete?– A Vega Csillagászati Egyesület ala-

pított egy virtuális csillagászati klubot.Havonta vannak előadások, és mivelBerlinben és Franciaországban is vannaktagok, a baráti beszélgetések Skype-ontörténnek. Természetesen vannak fizikai,valódi összejöveteleink is. 2010. decem-ber 2-án az egyik tagtársam említette,hogy a világon mindenütt vannakmagaslégköri projektek, mi lenne, ha miis csinálnánk egyet. Innentől kezdveelkezdtem ezen gondolkozni és dolgoz-ni. December 27-én az egyesület elnök-ségi gyűlésén tartottam előadást arról,hogy mit tud egy ilyen szonda.

– És mit tud?– Fényképeket vagy akár videókat

készít „odafent”, ami például a felhőzettudományos bemutatására alkalmas. Azelnökség elfogadta az ötletet, és megbí-zott, hogy legyek a projekt vezetője ésszervezzek egy csapatot a megvalósítás-hoz. Ebben egyesületi tagok, amatőrrádiósok és csillagászok vettek részt.

– Mi jött ezután?– Az előkészítés pár hónapig tartott.

Ezalatt megterveztük, és megépítettük aszondát. A ballont Kínából rendeltük, devoltak alkatrészek Németországból,Amerikából is, tehát nemzetközi levelezé-seket kellett folytatnom. Leveleztem a

Magyar Közlekedési Hatósággal is, ugyan-is a jogszabály szerint a szonda bejelentésköteles. Akár már nyáron felbocsáthattukvolna a szondát, de még vártunk, addig isfinomítgattunk rajta. Végül 2010. október31-én bocsátottuk fel.

– MibŐl állt a szonda?– Tartalmazott egy GPS helymeghatá-

rozó egységet, ami rádiójeleket közvetítettrádiós vevőtornyoknak, így amatőr rádió-sok is követhették az útját. Mi internetenkövettük a szondát, az aprs.fi honlapon.Ezenkívül a szondában volt egy fény ké pe -zőgép, egy mini HD kamera és egy VLFhul lámhosszon érzékelő műszer, aminek arögzítője a landoláskor elázott, így kiégetta memóriája. Viszont tudomásunk szerintaz egész világon nem volt még rá példa,hogy efféle műszert építsenek egy ilyenszondába. Az elektronikai komponensekkörülbelül 1,4 kg-ot nyomtak, az egészszonda pedig 1,5 kg volt. Egy ejtőernyőnfüggött, ami rá volt kötve a ballonra. Ahidrogén töltőgázzal felfújt ballon 2 m át -mé rőjűre tágult, és 30 km-es magasság-ban, mielőtt kidurrant, elérte a 11–12 mátmérőt. A szondát a Vega CsillagászatiEgyesület, a bajai Astrotech Kkt. és ma -gán személyek finanszírozták. A projektteljes költségvetése kb. 300 000 Ft volt.

-– És mi történt október 31-én?– Délelőtt 11.58-kor indítottuk el a

szondát a Vas megyei Hegyhátsál tele-pülésen, a Hegyháti Csillagvizsgáló mel-lől. 13.30 körül érte el maximális repü-lési magasságát, 32,5 ± 0,5 km-t.14.13-kor ért „vizet”, Balatonberénypartjától 450 méterre.

– Milyen fényképeket készített aszonda?

Szonda

Május 24-én az ötödik órában Hegyi Norbertaulánkban tartott előadásán vettünk részt, több gim-

nazista osztállyal együtt. Egyedülálló tudományoskísérletéről tartott előadása után interjút készíthettünk

vele. Rögtön az elején kérte, hogy tegeződjünk.

– Jó, hogy feltetted ezt a kérdést.840 képet készített a teljes üzemelésealatt. Az első képek a körmendi kistér-ségről készültek, magasabban már Zalamegyei tájakat is mutatott. Másfél kilo-méteres magasságban látszott a Bo ros -tyán kőút, három kilométer felett pedigAusztria, az Alpok vonulatai és Bur gen -land. Készített képet a Balatonról, Szlo -vé niáról, Horvátországról, az Adriai ten-gerpartról és egy felvételen látszik Olasz -ország is. Látható még a Fertő-tó, a Du -na, Rába folyók, sőt, Szlovákia felett egyatomerőmű hűtőtornyai által kibocsátottgőzfelhő is. Szintén nagyon látványos avilágűr sötétjéről, vagy a Föld görbületé-ről készült fotó. Abszolút egyedi, hogy aHoldról 32 km-es magasságban készültkép. A szonda háromszor magasabbrajutott, mint az utasszállítógépek, tehát arepülőgépek kétszer annyival repültek aszonda alatt, mint a föld felett.

– Hová esett a szonda?– A Balatonba. Besötétedett mire

megtaláltuk. Egy nagyon jóindulatú ladi-kos horgász bácsi segített nekünk, mégpénzt sem volt hajlandó elfogadni. Velenem sikerült megtalálni, a keszthelyivöröskeresztes vízimentőkkel viszontsikerrel jártunk. Csapatunkból kettenbeültünk velük a motorcsónakba ésmegkerestük a szondánkat.

– Szilvi néni kérésére rákérdezek afutóáramlásokra…

– Ó, ez csak egy kis földrajz. Egyfutóáramlás több száz km/órás sebesség-gel elsodorhatta volna a szondát, de sze-rencsére nem kapta el túl gyorsan.

– Van még valami érdekesség a pro-jekttel kapcsolatban?

– Magyarország területéről indítotteszközzel először sikerült elérni a közelivilágűrt (tudományosan: Föld atmoszfé-rájának 20 és 100 km magasság közöttlévő rétegét). A légkör tömegének 90%-aegyébként 30 km-es magasság alatt van.A projektről még annyit, hogy a GeorgiaiEgyetem egy professzora felhasználtakönyvében a szonda által készített egyikképet.

Szemethy Kitti,Varga Viola Veronika 11. H

www.pro hasz ka. gy or.hu

21

Hosszú múltra visszatekintő kapcso-

latban van iskolánk a Wimb le don -

ban található Orsolyita kö zép is ko lá -

val. Szerencsére, ebben a tan évben

is sikerült megszervezni diá kok kiu -

ta zását. 8 fő vállalkozott er re az út -

ra, azzal a céllal, hogy gya korolja az

angol nyelvet, meg ta pasz taljon egy

más oktatási rendszert, és meg is -

mer kedjen Lon don fő ne ve ze tes sé -

gei vel. A látogatást szep tember ele-

jén majd viszonozzák az angol diá -

kok. Itt az egyik részt vevő, Jánoki

Dorina 11. osztályos ta nuló beszá-

molóját olvashatják.

A két éves Comenius projek-tünk harmadik állomása iskolánk-ban volt. 5 országból 21 diák és 12

tanár érkezett Győrbe 2012. április

16-án. Három teljes napot tölthet-

tünk velük együtt, hiszen már pén-

teken a többség haza utazott. Ahétfői nap a vendéglátó családok-

kal való megismerkedéssel telt. A partnereinktől érkezett

köszönőlevelek alapján elmond-

hatom, hogy ez a találkozó nagy

siker volt, mindenki sok-sokélménnyel, tapasztalattal gazda-

godott, és jó benyomásokat sze-

reztek iskolánkról, városunkról és

Magyarországról. Úgy távoztakinnen, hogy ide mindenképpenvissza kell még térniük. A diákok

nagyon jól összebarátkoztak, ésmegígérték, hogy tartani fogjákegymással a kapcsolatot. Nagyon

meg voltak elégedve a szervezés-

sel és lebonyolítással. Itt szeret-nék köszönetet mondani mind-azoknak, akik ebben segítségem-

re voltak és tevékenyen részt vet-

tek a megvalósításban.Elsősorban Németh József igaz-gató úrnak, valamint CsászáriIldikó és Fekete Katalin tanárnők-

nek, továbbá Eigner Emil tanárúrnak. Külön köszönet illeti azo-

A két éves Comenius Iskolai Együttműködési Projektünk máso-

dik találkozója zajlott Portóban 2012. március 5-től 10-ig.

Iskolánkat 4 fő 10. osztályos diák képviselte, az N osztályosok

közül Reider Dóra és Vidéki Márk, míg a H osztályból Járóka

Dalma és Mók Donát utazhatott. Rajtam kívül még Császári Ildikó

tanárnő kísérte el a gyerekeket. Ez volt az első olyan alkalom,

ahol a résztvevő iskolák tanulói egymással személyesen is talál-

kozhattak. Portugál és magyar fiatalokon kívül a projektben észt,

lengyel, olasz és spanyol nemzetiségűek dolgoznak együtt. A

program célja a sztereotípiák legyőzése, így először minden

ország saját történelmét, hagyományait, tradícióit és kultúráját

mutatta be nemzetenként kb. 20 perc terjedelemben. A prezen-

tációk elkészítését 4 fős csoportokban végezték a 10. osztályok

tanulói. Négy előadást vittünk Portugáliába:

• Magyarország II. világháború utáni történelme

• Magyarországi, ezen belül rábaközi népviselet

• Luca napi népszokások

• Jedlik Ányos és a szódavíz

Frankfurti átszállás után érkeztünk meg Porto repülőterére,

ahol az ottani koordinátor elvitt bennünket az iskolába, és a diáko-

kat rövid várakozás után vendéglátó családjaik vették gondjaikba.

Botosné Mészáros Krisztina

További részletek honlapunkon és a következŐévkönyvünkben olvashatók.

Wimbledonicsereprogram

2012. március 12-én a bécsi reptérről indul-tunk Kövecses Éva tanárnő kíséretében. Mikormegérkeztünk a londoni reptérre, már vártakminket. Innen kisbusszal vittek ki az iskolához,ahol a minket fogadó családokkal találkozhat-tunk. Az aznapi programunk a családdal valóismerkedés volt. Másnap reggel az iskolábankezdtünk, ahol köszöntöttek minket, majdbetekinthettünk az ottani tanításba. Este közö-sen elmentünk a London Eye-ra. Szerdai prog-ramunk metrózással indult, aminek a célja a

British Múzeum volt. Innen a Bucking -ham Palotához mentünk, majd sétáltunka belvárosban. Csü tör tö kön az ImperialWar múzeumba látogattunk, ahol bepil-lantást nyerhettünk az I. és II. világhábo-rú alatt folyt életbe. Ezt követően hosz-szas sétával a Borough Market-ra jutot-tunk, ezután az Oxford Streeten vásárol-gatás várt ránk. A pénteki napunkoninterjút készítettek velünk, ezután pediga Wimbledoni Kingstonon nézelődhet-tünk. S eljött a haza indulás ideje. Azutolsó napunkra minden család szerve-zett valami emlékezetes programot,majd közösen elbúcsúztunk tőlük. Afogadó családok bőséges programmalkészültek nekünk egész hétre. Úgy gon-dolom, mindenki felejthetetlen élmé-nyekkel gazdagodott az utazás során.

Jánoki Dorina 11. N

Portugáliai projekt Gyôri projekt

kat a kollégáinkat is, akik minketez alatt a hét alatt az iskolaitanórákon helyettesítettek, vala-mint bármivel is hozzájárultak aprojekt sikeréhez.

A legtöbb köszönettel a szü-lőknek tartozom, akik egy hétrebefogadtak egy külföldi gyer-meket a családjukba, és mindentmegtettek azért, hogy a diák ott-hon érezze magát náluk. Hála ésköszönet érte!

Már izgatottan készülünk a2012. október 15-19. közöttmegrendezésre kerülő észtorszá-gi találkozóra, ahol iskolánkat 4diák képviseli majd, a 10.N osz-tályból Jánoki Andrea és SáriKarolin, míg a 10.H osztálybólErdélyi Franciska és Nyári Ákos.Mivel a találkozó témája abevándorlás lesz, kérem azokat,akik ismernek hazánkban mártöbb éve itt élő külföldieket,jelezzék nekem az e-mail címem-re: majus28@freemail.hu

Segítségüket előre is köszönöm.

Botosné Mészáros Krisztina

22

– Jössz sárkányhajózni? – hasít bele alevegőbe egy harsány kérdés és vigyorgóarcok ragyognak felém a kérdező mögül.Ez biztos valami vicc – gondolom ma -gam ban és már repül is a válasz:

- Hát persze!- Akkor május 19. szombat de. 9 óra!- Ez komoly?

Hát komoly volt! Kijózanodva, akérdések tömkelege zúdult rám (nemvoltam egyedül!) . Mindegyik így kez-dődött: mi van, ha… felborulunk,elázunk, nem tudok evezni, nem bíromaz iramot…stb. Nem is folytatom!Együttesen meg voltunk róla győződve,hogy ezt túlélni biztosan nem lehet.

Május 19. reggel 9 óra. Az idő gyönyö-rű. (Nem rossz, nem rossz. Gondoltammagamban.) Még kicsit tétova a mosoly,még kicsit remegő a láb, halovány a hang,de vállaltuk, hát menni kell.„Kapitányunk” javaslatára kicsit bemelegí-tettünk, ami legfőképpen a hasizmokatmozgatta meg, mivel mindig másnak kel-lett kitalálni a gyakorlatokat, így aztán ren-geteget nevettünk. Kellően felszabadulthangulattal araszoltunk le a töltés oldalonés kezdetét vette a beszállás. No, itt már ahajó ringó mozgásának hatására kiújultnéhányunkban az éppen elűzött félelem,de minden gond nélkül(?) sikerült a he -lyün ket elfoglalnunk. Dobosunk (Marek

Június 6-án a gimnazista fiúk kihívták focizni az

apukák focijának résztvevőit. A meccs nagyon jó han-

gulatban telt. Hol az egyik, hol a másik fél húzott el

pár góllal. Végül a döntetlen eredményt aranygól

döntötte el, mit az apukák rúgtak. Jövőre folytatjuk!

Apák a fiúkellen fociztak

kozásába, már senki nem foglalkozott azidővel, csak tette a dolgát ahogyan a„parancsnokunk” vezényelte. Élveztük,ahogyan „hasítottuk” a vizet. Ám ez azélvezet kicsit alább hagyott, amikor megta-pasztaltuk, milyen egy-egy párnak „vinni”az egész hajót. Ilyenkor a többiek pihentekés csak az az egy páros „gályázott”. Ámmicsoda élmény volt megtapasztalni, ami-kor az egy-egy páros után, fokozatosanbekapcsolódtak a többiek! Bizonyára meg-mosolyogtató, amit most mondok, de re-pültünk!!! Fantasztikus volt!

Bármilyen hihetetlen, de ez a kis evezőssárkány csapat befutott a kikötőbe. Meg ér -keztünk! És igaz hogy nagyon jó volt szilárdtalajt érezni a lábunk alatt, de azok a finomillatok, amelyek a „talpas-tűzokádó” sárká-nyok (kolléganőink) jóvoltából lengedeztekfelénk – mai szóhasználattal élve – „min dentvittek”! A sárkányok olyan farkaséhesek vol-tak, hogy mindent felfaltak. Ezután márcsak pihentük az út fáradalmait és beszél-gettünk. Persze, pedagógusok lévén, meg-kezdődött a „nevelési értekezlet” – megfű-szerezve egy kis napozással, szu nyókálással,láblógázással a parton. Hát bizony, nemszokványos egy értekezlet, az biztos! De ezmost mind belefért. Sőt így volt teljes!

Amint az idő haladt, nekünk is tar-tanunk kellett vele a lépést.Szedelőzködni kezdtünk, s a kis hajóscsapat újra vízre szállt. Evezve-csorogva(talpas sárkányok autóval), szép lassanvisszaértünk az Aranypartra.

Igaz, nem kincseket kerestünk, degazdagabbak lettünk az együtt átéltélmények által. S ezt köszönjük Péternek,kollégánknak, aki rendíthetetlen optimiz-musával segített bennünket átlépni sajátkorlátainkon, és köszönet Ildikónak, igaz-gató helyettesünknek, hogy támogatásratalált nála ez az ötlet. Nekik köszönhet-jük, hogy most már „igazi” sárkányok-nak érezhetjük magunkat. :)

A „Sárkányos csapat”

Nagyon szép tavaszi nap,ragyogó napsütés… A fejem még

tele a napi feladatokkal...Elindul a sárkányhajó?Elindul a sárkányhajó…

Péter tanár úr) is elfoglalta a helyét a hajó

orrában, s így már minden készen állt az

indulásra. Vezényletével tettünk néhány

„próbacsapást” a vízen, ami sajnos a szó

igazi értelmében értendő. De arra jó volt,

hogy „vizes” tapasztalatokat szerezve,

azonnal akarjunk javítani a hibáinkon!

Rossz testtartást, evező fogást, lábtartást,

evezők összeakadását… stb. Nem utolsó

sorban, de szó szerint értve: úgy csapkod-

junk, ahogyan a dobosunk „fütyül”, azaz

dobol. Ez volt a leglényegesebb talán. No,

nekirugaszkodtunk egy újabb próbának,

fel vértezve az összes jó tanáccsal és láss

csodát… sikerült!!! Az együtt munkálko-

dástól, egy ritmustól, szépen siklott a hajó!

Nagyszerű érzés volt!

Ezután jött egy újabb próbálkozás:

gyors iramban evezni! No, még csak

ettől lettünk igazán felavatva! Mert a

gyors csapások által, csak úgy repültek

a „vízi nyaklevesek”, s hogy kit talált

el, az bizony változó és kiszámíthatat-

lan volt! Szerencse azonban, hogy az

idő nagyon szép volt és így senki sem

bánta igazán ezeket a „kisfröccsöket”.

Péter még az elején a tájékoztatójában

elmondta, hogy kb.: 3 óra evezésre lehet

számítani, mire odaérünk a célhoz. Azt

hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mon-

dom többünk szíve beleremegett kicsit,

mikor ezt meghallotta. Ám belefeledkezve

az evezésbe, az új tapasztalatokba, a táj

szépségébe, a gyors-lassú ritmusok válta-

23

www.pro hasz ka. gy or.hu

70 dkg burgonya, 25 dkg lebbencstészta(csuszatészta), 10 dkg húsos füstölt szalonna,1 fej hagyma, só, 1 evőkanál paprika, 15 dkgfüstölt kolbász, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom. A szalonnát apró kockákra vágom és abográcsban félig kiolvasztom. Szép sárgárapirítom rajta a tésztát, majd az apróra vá -gott hagymát is. Meghintem a paprikával,beledobom a felkockázott krumplit‚ illetvea felkarikázott kolbászt. Felöntöm annyivízzel, hogy 2–3 ujjnyira ellepje. Be le ka ri -kázom a zöldpaprikát és a paradicsomot,sózom és kis lángon – ha lehet lefedve –puhára fõzöm.

Rejtvény

Kovács Boglárka 9. H

A rejtvényt készítette: Strasszer György tanár úr

1.

2.

3. 6.

7.

16.

17.

4.

5. 8.

9. 10.

11.

12.

13.

14.

15.

18.

1. Koponyatartó ereklye 2. Vidám mimika 3. Elemek összessége 4. Régi ma -gyar férfinév 5. Március 15-én tűzzük fel 6. Atmoszféra 7. Rovarirtó állat!8. Színező, festő növény 9. A Nyugat első nemzedékének költője 10. Au tó -márka 11. Királyi ragadozó! 12. Tisztálkodás 13. Fürtös gyümölcs 14. Kép -ze lőerő 15. Ízletes 16. Az „Így írtok ti” írója 17. Győri nyelvész 18. Iskolánkdiáklapja

A szürke sorokban egyRadnóti-idézet olvasható.

Recept

Slambuc

Capoeira

A gyarmatosítások során az 1500-as évek-

ben a Brazíliában élő őslakosokat dolgoztat-

ták, a gyakori lázadások miatt csaknem telje-

sen kiirtották őket, ezért hiánypótlás céljából

afrikából hoztak rabszolgákat , akiknek az

elnyomást kellett elviselni. A feketék nem vál-

tak meg gyökereiktől és hagyományaiktól. A

szökéshez ki kellett alakítaniuk egy önvédelmi

módszert, a rituális táncok és látványos akro-

batikai elemek közé becsempészték a lábsöp -

réseket és rúgásokat. Körben álltak és zenélni,

énekelni kezdtek, majd a megszökött rabszol-

gák a dzsungelbe menekültek és kisebb falva-

kat hoztak létre, ahol tökéletesítették tudás-

ukat. A capoeira egy olyan harcmodorrá vált,

melyben fegyvereket nem alkalmaznak, alap-

mozgásában ritmikus táncra emlékeztet, ele-

inte csak a támadások kivédésére használták.

Majd amikor a falvaikat szétverték, a feketék

szétszóródtak az országban munka nélkül, az

éhség és nyomor rablásra kényszerítette őket,

és bandaháborúkban vettek részt, így meg -

sze rezve betevőiket. A capoeirát betiltották,

és fél évszázadon keresztül üldözték a capoeira-

istákat. Majd Getúlio Vargas reformjaival

eredményesen kezelte az anarchikus helyzetet

és Mestre Bimba hozzájárulásával a capoeirát

engedélyezte.

A gyökerek

Magyarországon tíz éve mű -köd ne capoeira klubok, különbözőstílusok és énekek élnek párhuza-mosan, de egyben minden csoportmegegyezik a Mestre Bimba irántitisztelet, akit dalaikban sokszoremlegetnek.

Napjainkban

Músicade capoeira

A capoeirában kiemelkedő szere-

pet tölt be a zene, amely az energiát

adja a játékosoknak, ha jó a zene, jól

megy a jogo (játék) is. Hangszerei af -

ro brazil hangszerek, mint a berimbau,

az ata ba que, agogo, és pandeiro.

Ezek mind ütős ritmus hangszerek,

me lyen egy igazi capoeristának köve-

telmény játszani.A legalapvetőbb hangszer, mely

egy ben a capoeira jelképe is, a berim-

bau. Ez egy afrikai eredetű, íjra hason-

lító ütős hangszer, őket követi az ata -

baque, amely a konga dobra hasonlít,

majd következik a pandeiro aminek

megfelelője a csörgődob. Majd a mes-

ter énekbe kezd és a kórus énekkel

tapssal kíséri, ezzel energiát adva a

kör ben küzdő embereknek. Mai tanít-

ványok megtanulják a küzdelmet

ünneppé változtatni,hinni magukban.

Gulyás Luca Réka 5. b

Az élet rendjeA madár dalolgat,A bagoly huhog.A fák suttogva beszélnek,A szél meg suhog.

A pillangó szépen száll,A fakopács kopogtatja az ágakat,A nap mosolyogva tekintget,A szitakötő meg csak cikkcakkban repülget.

Felkészítő tanár: Nyőgér Melinda

Horváth Máté 5. b

Egy hétfôidélutánKapunkat kinyitom,

Kutyámat megkötöm,

Közben ő gondolja:

„Megszököm, megszököm!”

Kapunkon belépek,

Mit látok én ott…?

Kutyám megint elhordott

Seprűt, lapátot!

Kapunkat becsukom,

Kutyám elengedem,

Összeszedek mindent,

Mit szétszórt lelkesen.

Szomorúan néz rám,

Megbocsátok neki,

Megsimizem fejét,

S ételt adok neki.

Belépek az ajtón,

Leteszem táskámat,

Felakasztom kabátom.

S megeszem uzsonnámat.

Uzsonnám utánBelépek szobámba,

S megírom házimat

Füzetem lapjára.

Megnézek egy mesét,

Lefekszem ágyamba,

S olvasás közben

Merülök álomba…

Békési Kimberli 5. a

Élet az erdôbenMennék én, mennék a szép természetbe,s annak zöld lombos erdejébe.Ahol az őzikék a patakmellett futkároznak.S ha megszomjaznak?A patak csillámló vizéből isznak.

A virágok szerteszét virágoznak,a bokorból nyulak ugrándoznak. A fák tetején madarak énekelnek,örülnek a szép tavaszi időnek.

Ha visszatérek a természetbe,jó emlékek jutnak eszembe.A szalonnasütés, a bujócska,az ott eltöltött felejthetetlen óra.

Szívemben őrzöm az emlékeket,amik örökre bennem élnek.A természet mindig vissza fog várni, szépségét évek múlva ugyanúgy fogom csodálni.

Hofbauer Gergely Viktor 5. a

Szülôföldem,kicsi országSzülőföldem, kicsi ország

Várnak benne nagy csodák,

Gyönyörű otthonomról verselek

Melybe beleteszem szívemet.

Bakonyban járokHegyeket mászok

Zöld természet vesz körül

Ennek szívem örül.

Világszép Balaton

Tiszta vizű tóHabjain ringatózik

Sok vitorláshajó.

Hortobágyi rónaElterül előttemMiközben a Kilenclyukú hídról

A juhokat nézem.

Az ország szíve fővárosunk

Mit kettészel a Duna,

Egyik fele PestMásik pedig Buda.

Nincs a földön még egy hely,

Hol szívem boldogságra lel.

Szülőföldem, kicsi ország

Mindig hű leszek tehozzád!

Készítette: Stircula Martin 5. a

Gyerekversek

Készítette: Sulyok Eszter 5. b

Készítette: Pittner Gergő Árpád 5. a

Készítette:Kriston Emma 5. b