Újrahasználat vagy hulladékként kezelés az EU és a magyar jogi szabályozásban

dr. Csepregi István ügyvezető

ZÖLDJOG Kft.

Mottó:

A legjobb hulladék az,ami nem is

keletkezik.

Mi az építési, bontási hulladék?• Mindennapi fogalom: bármilyen rendeltetésű épület, építmény,

létesítmény, műtárgy építési,létesítési, felújítási, bontási, felszámolási munkáiból, vagy azzal kapcsolatban keletkezett hulladék

• Jogi fogalom: „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék” (Ht. 2. § (1) bekezdés 10. pont) + végrehajtási rendelet

• „az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék”

• Nyilvántartási szempontú fogalom: ”Építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is)” = EWC 17 főcsoport (2000/532/EK bizottsági határozat és módosításai)

Építési, bontási hulladék a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM e. rendelete alapján

Anyag EWC Mennyiségi küszöb

1. Kitermelt talaj 170504; 170506 20 tonna

2. Betontörmelék 170101 20 t

3. Aszfalttörmelék 170302 5 t

4. Fahulladék 170201 5 t

5. Fémhulladék 170401-07-ig; 170411 2 t

6. Műanyag hulladék 170203 2 t

7. Vegyes építési és bontási hulladék

170904 10 t

8. Ásványi eredetű építőanyag-ipari hulladék

170102;170103; 170107;170202; 170604;170802

40 t

17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 01 beton, tégla, cserép és kerámia17 01 01 beton17 01 02 téglák17 01 03 cserép és kerámiák17 01 06* veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép éskerámia frakció vagy azok keveréke17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke,amely különbözik a 17 01 06-tól17 02 fa, üveg és műanyag17 02 01 fa17 02 02 üveg17 02 03 műanyag17 02 04* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg,műanyag, fa17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek17 03 01* szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is)17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz17 04 02 alumínium17 04 03 ólom17 04 04 cink17 04 05 vas és acél17 04 06 ón17 04 07 fémkeverékek17 04 09* veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékokok17 04 10* olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagottartalmazó kábelek17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermeltföldet), kövek és kotrási meddő

17 05 03* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól17 05 05* veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től17 05 07* veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok17 06 01* azbeszttartalmú szigetelőanyagok17 06 03* egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnakvagy azokat tartalmazzák17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 0603-tól17 06 05* azbesztet tartalmazó építőanyagok17 08 gipsz-alapú építőanyagok17 08 01* veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyagok17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok17 09 01* higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok17 09 02* PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCBket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta-alapú

padozat,PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó

kondenzátorok)17 09 03* veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontásihulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is)17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek

különbözneka 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

….és egy korábbi csoportosítása• „A nemzetközi gyakorlat, kifejezetten a műszaki praktikum szempontjai alapján, az

építési és bontási hulladék következő csoportosítását alkalmazza: • kitermelt föld (a földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkező,

hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetevőket nem tartalmazó, természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék);

• útbontási hulladék (az utak, közterületek építése, bontása, karbantartása során keletkező, az út, illetve közterület kopó/záró, kötő és teherviselő rétegeiből származó, szilárd ásványi anyagokból álló hulladék);

• építési és bontási hulladék (az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb.), melynek összetételét jelentősen meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora, funkciója);

• kevert építési hulladék (az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése, de döntően nem ásványi eredetű összetevőkből (fa, papír, műanyagok, fémek stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemből származó szilárd települési hulladékhoz).”

(Forrás:www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladektipusok_epit_bont.htm)

Miért lényeges a fogalom?

• A bontás során hulladék keletkezik, vagy a kibontott tárgy, dolog nem hulladék!

• Mikor válik valami hulladékká?

• 2008/98/EK irányelv 3. cikk 1. pont

értelmezése (hulladék fogalom)

A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv

• Fő kötelezettség:• 11. cikk (2) „Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés,

valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újrafeldolgozó társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket:

• B) 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, de nem beleértve a természetesen előforduló, a hulladékjegyzék 17 05 04-es kategóriájában meghatározott hulladékokat, tömegében minimum 70 %-ra kell növelni.”

Értelmezés: Irányelv preambulum (11) bekezdés

rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni

Kitermelt szennyezetlen talaj Természetben előforduló egyéb anyag

hulladékstátuszát, amennyiben a kitermelésük helyétől eltérő helyen kerülnek használatra (nem in situ)!,

hulladék fogalom melléktermék hulladékstátusz megszűnése (EoW)

Melléktermék 5. cikk

• „(1) Valamely anyagot vagy tárgyat— amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása— csak akkor lehet nem a 3. cikk 1. pontjában említett hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• a) az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított;• b) az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól

eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható;• c) az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves

részeként állítják elő; valamint• d) a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat

tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai.”

A hulladékstátusz megszűnése 6. cikk• „(1) Egy adott hulladék megszűnik a 3. cikk 1. pontja értelmében

hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldogozást, esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak:

• a) az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel;

• b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet;• c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki

követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak; és

• d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat.

• A kritériumok szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazzák, és figyelembe veszik az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait.”

Az Irányelv néhány fontos fogalma• Újrahasználat (3. cikk 13.) NEM HULLADÉK• Újrahasználatra való előkészítés (3. cikk 16.) HULLADÉKKÁ

VÁLT TERMÉK, ALKATRÉSZ• Újrafeldolgozás (3. cikk 17.): HULLADÉK

• - a birtokos döntése• - a termelési (előállítási) folyamat jellege• - a kikerülő tárgy, dolog minősége• - a kikerülő tárgy felhasználhatósági alkalmassága

Magyar jogszabályi környezet (hatályos)

• A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

• Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény

• A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény• A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének

feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet• Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (I. 15.)

Korm. rendelet • A hulladékjegyzékről szóló 72/2013.(VIII. 27.) VM rendelet • Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes

szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

Ht.• 92. § (3) „2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével –

újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.”

• „A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.” (Ht. 5. § (2) bekezdés)

• Újrarahasználatra előkészítés =>hulladék, hasznosítási művelet• Újrafeldolgozás => hulladék, hasznosítási művelet• Anyagában történő hasznosítás => hulladék, hasznosítási művelet

• Melléktermék

• Hulladékstátusz megszűnése

Speciális jogintézmény => hulladéklerakási járulék

Hulladéklerakási járulék (Ht.)• Célja: hulladék eltérítése a lerakótól + „az e törvényben

meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében”• Alanya: lerakó üzemeltetője, ill. a D1-5, D12 művelet végzője• Keletkezés ideje: „hulladéklerakóban elhelyezett” =>

elhelyezés• Megfizetés: negyedévente• Nyilvántartás vezetése kötelező• Negyedéves adatszolgáltatásHulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa

Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)

2013 2014 2015 2016

építési-bontási hulladék 3000 Ft 6000 Ft 9000 Ft 12000 Ft

MAGYAR SZABÁLYOZÁSI RENDSZER, HA HULLADÉK

45/2004. BM-KvVM rend. szerinti rendszer• Ha veszélyes hulladék: elkülönített gyűjtés, speciális szabályok (lásd pl.:

azbesztmentesítés)• Ha nem veszélyes hulladék: küszöbérték felett elkülönített gyűjtés (in situ, és

lehetőség szerinti felhasználás), hulladékkezelőnek átadás [küszöbérték alatt: ártalmatlanítás]

• Mobil rendszerek: – anyagában történő hasznosítás céljából;– a hulladék előkezelésére (áttelepíthető, telepített);– feladata a hulladék aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való

előkezelése;– Áttelepíthető max. 1 évig üzemeltethető in situ.

Termékminősítés: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU Parlament és Tanács rendelete

„A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával.”

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet• Az építési szerződés tartalmazza az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok -

engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését.

• A vállalkozó kivitelező feladata – többek között - az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. Napi jelentés: mennyiség, fajta, megnevezés, EWC kódelszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (csatolandók az átvételt igazoló számlák is).

• • A felelős műszaki vezető feladata• - az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények),

munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,

• - az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,

• - értesíteni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket,

HA NEM HULLADÉK, AKKOR MIT KELL VIZSGÁLNI

Előzetes vizsgálat

- Milyen anyagokat érint, ezeknek mekkora a mennyisége éves szinten.

- A meghatározott anyagok megfelelő minőségű bonthatóságának műszaki, technológiai feltételei adottak, vagy ésszerű feltételekkel megteremthetőek-e?

- A bontott anyagok iránti kereslet felmérése, illetve a bontott anyagok piacának megteremthetősége (arányosság).

- A bontott anyagok bontásával, felhasználásával kapcsolatban felmerülő esetleges többletköltségek kompenzálhatósága (pénzügyi forrás, célszemélyek stb.).

- A hatósági engedélyezés, ellenőrzés rendszerébe illeszthetőség vizsgálata.

- A bevezethetőség ütemezése.

Van-e értelme a nem hulladék státuszt vizsgálni?

• Az építési, bontási hulladék anyagösszetétele (a fémek nélkül):

• 47 % tégla és törmeléke• 40 % beton és törmeléke• 7 % fa• 4 % műanyag• 2 % egyéb• A szárazépítés hulladékai ezt módosítják.

Szabályozás• Újrahasználható anyagok megnevezése, az újrahasználhatóság feltételei

(nem hulladék!)• A hatósági engedélyezési szabályok megteremtése (beillesztés a jelenlegi

építési engedélyezési eljárásba)• Alkalmazhatóság, megfelelőség igazolása: 305/2011/EU Parlament és

Tanács rendelet + nemzeti szabályozás (ahol nem zárja ki a rendelet!)• Speciális szabályozás: műemléki, vagy muzeális (kulturális örökség)

értékeire• Újrahasználat direkt és indirekt ösztönzése (lerakási járulék mentesség,

támogatás, közbeszerzés során prioritás, kedvezménye illeték stb.)• Felhasználási prioritás meghatározása: in situ => ex situ => újrahasználati

központba szállítás• Műszaki szabályozás, szabványosítás az újrahasználható anyagok bontási

technológiájának meghatározásával• Újrahasználati központok (hálózat) kiépítése, az igénybevétel ösztönzése

(pl. állami, önkormányzati beruházások esetében)

Kivitelezés

• 1. Minden bontásnál egyedi felmérése annak, hogy mi az, ami sérülésmentesen kibontható és újrahasználatra potenciálisan alkalmas.

• 2. Szakszerű bontás kivitelezése (speciálisan képzett szakemberek és/vagy felügyelet).

• 3. A kibontott anyagok egyedi ellenőrzése, megfelelőség vizsgálata, szükség szerinti kisebb javítások elvégzése.

• 4. In situ, ex situ felhasználás, vagy újrahasználati központokban való elhelyezés.

• 5. Utóellenőrzés: az újrahasználati központokban nem történik-e hulladék felhalmozás.

„Bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást.”

Sir W. Churchill