MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Újraiparosodás és újraiparosítás(Magyarországon)

Barta Györgyi MTA RKK

„A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája

Pécs, 2008. november 13.

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Hogyan határozható meg az újraiparosodás?

• Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe?

• Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése?

• Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése?• A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása?Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi

folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az újraiparosodás fogalma

Összetett folyamat, amelynek elemei:• Új iparágak megjelenése (információs technológiai

eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése.• Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű

ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás).

• Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az újraiparosodás fogalma

• Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen.

• A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.

5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ipari átalakulás területi típusai

 Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő) 1985 1995 2005változás

1995-2005 között

Dezindusztrializálódó országok      

Japán 20250 21670 17750 -3920

Németország 10684 13003 10849 -2154

Egyesült Államok 30048 29984 28074 -1910

Nagy-Britannia 8430 6951 6224 -727

Dél-Korea 4415 6827 6137 -690

Franciaország 6768 5782 5514 -268

Svájc 1194 1133 993 -140

Svédország 1283 1033 939 -94

Újraiparosodó országok        

Spanyolország 3377 3769 5637 +1868

Írország 313 361 537 +176

Magyarország 1496 1199 1265 +66

Szlovákia ... 835 859 +24

Finnország 777 571 619 +48

Iparosodó országok   1990 2005változás

1990-2005 között

Kína   121220 *130480 +9260

Indonézia   10416 17065 +6649

Mexikó   6503 11021 +4518

Brazília   14093 **17757 +3664

Törökország   3599 5452 +1853

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ipari folyamatok területi típusai

1. Fejlett országokban zajló ipari változások:

Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét.

2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa:

Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.

7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ipari folyamatok területi típusai

3. Dinamikusan fejlődő országok:

Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína).

A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.

8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A munkaerő változása képzettség szerint1993 és 2002 között

(a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése)

Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

alacsony képzettségűek

az összes foglalkoztatottszámának növekedése

9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya

a képzettség szintje szerint 2002-ben (%)

EU15 EU10 Képzettségi szint Üzleti

szolgáltatás Feldolgozóipar Üzleti

szolgáltatás Feldolgozóipar

alacsony 26 35 8 13 közepes 51 48 74 79 magas 23 17 18 8 Összesen 100 100 100 100

Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Újraiparosodás Magyarországon

50

60

70

80

90

100

110

120

130

140

150

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

20

22

24

26

28

30

32

34

36

38

ipari foglalkoztatottak ipari termelésipari beruházás ipar aránya a GDP-bőlipar aránya a beruházásokból

% %

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese

Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények

12

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ipar fontos ágazat maradt

Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.

Nemzetgazdasági részarány 2005

Foglalkoztatás 24,6 GDP 25,3 Beruházás 27,3 Külföldi működőtőke beruházás 45,8 Feldolgozóipari export 77,4

Foglalkoztatottak (1000 fő) Év nemzetgazdaság ipar és építőipar

Ipar és építőipar %

1992 4083 1429 35,0 1996 3744 1200 32,1 1998 3747 1194 31,9 2000 3877 1282 33,0 2002 3953 1358 34,3 2003 3976 1331 33,5 2004 3992 1318 33,0 2005 3981 1298 32,6

13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számánakváltozása (1992–2005, fő)

térségek népességszám- változás

1992–2005

foglalkoztatottak számának változása 1992–2005

ipari foglalkoztatottak

számának változása 1992–2005

foglalkoztatottak aránya a teljes népességből

1992

foglalkoztatottak aránya a teljes népességből

2005

Fejlett -138 000 -110 000 -95 000 33,3% 32,0% Kapaszkodó -35 000 -140 000 -87 000 26,3% 21,6% Leszakadó -67 000 -130 000 -64 000 27,9% 23,1%

14

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában

1. Erős területi differenciálódás

Az ipari bruttó hozzáadott érték területi koncentrálódása Térségek Régiók 1994 2000 2005 Fejlett KMO, NYDT, KDT 60,5 66,9 68,5 Kapaszkodó ÉMO, ÉA 21,6 18,5 19,8 Leszakadó DDT, DA 17,9 14,6 11,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH - Kiss János számított adatai alapján

15

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában

3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása

4. A vállalati exportteljesítményekterületi szerkezete

Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről. 2007. október, 15. o.

16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az újraiparosítás tartalma

Mit értünk újraiparosításon?Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a

területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban).

Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika.

Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.

17

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?

1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása:• infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT

infrastruktúra)• Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához

(az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció)2. Ipari munkahelyek teremtése:• IKT szektor• magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal

rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar)

• de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.

18

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?

3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük:• a külföldi multinacionális vállalatok vonzása,• a (hazai) KKV támogatása,• az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás,

alvállalkozás)• az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek,

kutatóintézetek)együttműködése