REZÜMÉ KÖTET2011.

1.ANGOL – NÉMET

ÁDÁM MÁRTA ORSOLYA Konzulens: II. évf. Dr. Sági JuditPénzügy és Számvitel Szak (Angol képzés) főiskolai docensBGF PSZKRIEB MÁRK GYÖRGYIII. évf.Pénzügy és Számvitel Szak (Angol képzés)BGF PSZK

A MAGYAR AUTÓIPAR ELEMZÉSE 1990-TŐL NAPJAINKIGTHE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN AUTOMOTIVE

INDUSTRY FROM1990 TO NOWADAYS

Kutatásunk témája a magyar autóipar illetve autópiac helyzete 1990-től napjainkig volt. Arra kerestük a választ, hogy alapvetően mi mozgatja a keresletet és a kínálatot, valamint milyen tendencia figyelhető meg bennük. Felállítottuk a hipotézist, miszerint a magyarországi autópiac meghatározó szegmense a gazdaságnak, és a kereslet-kínálat folyamatában különféle tendenciák figyelhetők meg. Megvizsgáltuk azon változókat, melyek alapjában meghatározzák az eladásokat. Ez magába foglalta az egy főre jutó bruttó hazai termék, a tényleges olajár, illetve a pénzügyi piac helyzetének részletes elemzését. A vizsgálat során statisztikákat, grafikonokat és másodlagos irodalmat alkalmaztunk. Ezenkívül, interjúkat készítettünk autópiaci szakemberekkel, melyeket alaposan kielemeztünk. Kérdéseink főleg az eladási tendenciákra és az ok-okozati összefüggésekre fókuszáltak. Mivel a rendszerváltás folyamata jelentősen befolyásolta a piac helyzetét, elemzésünkben külön kitértünk a pénzügyi és a strukturális következményekre, mint például a külföldi működő tőke beáramlása (FDI). A dolgozat végén levontuk a konklúziót, mely szerint az autópiac a magyar gazdaság fontos szereplője, ezért ösztönözni kell a keresleti oldalt, ami egy komplex folyamat, és nagymértékben függ a világgazdasági viszonyoktól.

AUER ANDRÁS Konzulens:BÁRÁNY BEÁTA Dr. Székács AnnaII. évfolyam Főiskolai tanár,Nemzetközi Gazdálkodás (angol nyelven)BGF KKK

ÉSZAK-KELET ÁZSIA NÖVEKVŐ GAZDASÁGI SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN

NORTHEAST ASIA INCREASING ROLE IN THE WORLD ECONOMY

In the past couple of years economists were showing more and more interest in the Chinese, South-Korean and Japanese economy because China and South-Korea are taking bigger and bigger part of the world market, while Japan, in spite of all their problems, is still keeping its place as the 3rd largest economy in the world. What is the secret of their success? What are they doing differently than other economies? The aim of this paper is to give an economical overview of the Northeast Asian countries in order to get a better understanding of their place in the world. This overview examines the tendencies of the different economical measures, it also considers export and import figures alongside with the challenges which need to be solved in order to achieve a higher growing rate. In addition, we attempt to predict how significant can they became in the future by analyzing their economical relationships with the other part of the world. All in all, the statistical data and charts given in this paper help to get a better overview of this particular area of the world. Moreover, it presents the increasing role of this region.

BORBÉLY ANNA KATA Konzulensek: FEKETE BEATRIX Dr. Bradeánné Gacs JuditII. évfolyam főiskolai docensNemzetközi tanulmányok Dr. Loidlné Pápista MártaBGF KKK gazdasági oktató

STUDIENKREDIT IN DEN DEUTSCHSPRACHIGEN LÄNDERN

Sehr geehrte Leser,

wir haben die Absicht, das Studienkreditsystem sowohl in den deutschsprachigen Ländern (in Deutschland, Österreich und in der Schweiz) als auch in Ungarn vorstellen. Neben Krediten werden wir auch einige Stipendien erwähnen, weil sie mit dem Kreditsystem im Zusammenhang stehen.

Diese Studie beschreibt das komplexe Thema der Studienkredite, sie ist eine umfassende Sammlung der Informationen, die man vor einer Kreditaufnahme auf jeden Fall wissen soll. Beleuchtet werden auch die anderen Finanzierungsmöglichkeiten (Stipendien, Zuschüsse, Förderungen). Wir versuchten, alle Konditionen gründlich zu präsentieren, haben Formulare beigelegt und wir haben auch unsere Meinung zu den Krediten geäußert. Am Ende der Studie vergleichen wir das Kreditsystem von 4 deutschsprachigen Ländern und heben die positiven und negativen Seiten eines Systems hervor. Frau Dr. Bradeánné Gacs Judit und Frau Dr.Loildné Pápista Márta haben viel bei unserer Arbeit geholfen.

BORN LISA konzulens:HANNA HEISS dr.Ternovszky FerencErsamus főiskolai tanárBGF KKK

HAUSFRAUENMANAGEMENT – FRAUEN IM SPAGAT ZWISCHEN BERUF UND FAMILIE

„Frauen zurück an den Herd!“ – Das mag vielleicht die Auffassung mancher traditionell konservativ denkender Menschen sein, jedoch entspricht dies nicht der Wirklichkeit. Ganz im Gegenteil: Der Trend hat sich dahingehen entwickelt, dass Frauen keinesfalls mehr nur am Herd stehen und Hausmütterchen spielen. In der deutschen Durchschnittsfamilie heutzutage sind beide Elternteile berufstätig und stehen ihren Mann bzw. ihre Frau in der Arbeitswelt. Joch doch bleibt es nach wie vor an der Frau, diejenige zu sein, die den großen Zylinder zu tragen, um Familie und Beruf unter einen Hut zu bringen. Da natürlich eine werdende Mutter durch die Schwangerschaft und die dadurch entstehende Arbeitsauszeit weitaus mehr von der veränderten Familiensituation betroffen ist, scheint es naheliegend ihr den Drahtseilakt ans Herz zu legen. Jedoch ist Unterstützung von allen Seiten gefragt und in einer modernen Gesellschaft wie unserer heutzutage durchaus legitim und angebracht. Die sich ergebende Problematik scheint komplex, jedoch von den richtigen Perspektiven aus durchleuchtet, stellt sich heraus an welche Ecken anzupacken ist.Hinter dem Konstrukt „arbeitende Mütter“ steckt vieles mehr, als nur die notwendige Lösungsfindung für den Moment. Die Entwicklung der Familienmodelle, die veränderte Stellung der Frau innerhalb der Arbeitswelt und der Kampf zwischen Männer und Frauen auf dem Arbeitsmarkt sind alles Faktoren, welche eine entscheidende Rolle spielen. Ebenso muss man sich über den Einfluss von Politik, Wirtschaft, Forschung und Medien deutlich machen um zu erkennen, welche Möglichkeiten sich dadurch für die letztendliche Lösung ergeben. Erst dann ist man in der Lage, welche Hilfestellungen durch die Gesellschaft gegeben werden müssen, welche Schritte die Mütter einleiten sollten und können, und welche Anforderungen man an die Arbeitgeber zu stellen hat, damit sie ihren Arbeitnehmerinnen ein entgegenkommendes Arbeitsumfeld schaffen können. Man sollte nicht aus den Augen verlieren, dass in diesen Fällen Mütter immer noch auch qualifizierte Mitarbeiterinnen, aber auch die Powerfrauen in der Arbeitswelt immer auch noch liebevolle Ehefrauen und Mütter sind. Um das Problem zur Zufriedenheit aller zu lösen, sollte auf jeden Fall auf allen Seiten ausreichend Kompromissbreitschaft vorliegen und Respekt und Anerkennung gegenüber der Mühen, die für eine Verbesserung der Situation in Kauf genommen werden.

ÉNEKES SZABOLCS BENCE Konzulens:SZABÓ REBEKA Dr. Majoros PálIII. évfolyam tanszékvezető főiskolai tanárNemzetközi Gazdálkodás szak

HOGYAN TOVÁBB INDIA?WHAT’S NEXT FOR INDIA?

We decided to write about India because its strengths and progress on the world’s stage are remarkable. It is now the world’s second fastest growing country and already the world’s largest democracy. Soon it is going to become the world’s most populous country. Taking into consideration all this expectations are high from India. According to Morgan Stanley it is going to grow faster in the next 20 to 25 years than any other country. By this time 68 cities are expected to surpass 1 million inhabitants. The aggregate annual income of households in urban areas is expected to grow from $700 billion today to almost $4 trillion by 2030. In our research we tried to find out how India got here and where it is now and what is going to happen with it in the next few years. We started our research in the library of Budapest Business School. Most of our source however comes from the library of the Corvinus University of Budapest where we could find a lot of data in books and journals. We also attended in the Corvinus University of Budapest a lecture given by Dr László Csicsmann who is an expert of India. We also found official websites with videos from conferences and interviews that we could use during our work. In our research we started with a country study in order to introduce India. We believe that it is vital if we want to analyse it in international context. It is well-known that India suffers from lack of raw materials conversely the demand is increasing because of the development. Moreover, in India there is huge claim arises to the inflow of FDI. Thirdly, the Indian products and services need external market to sell the surplus. These are the reason why we also examined its international relations mainly with the United States of America which starts to become really important. We also compared it with an other Asian country: China to get to know what the differences and the similarities are. We continued with its place in the international podium especially in the Group of Twenty where its role becomes more and more significant. From our point of view in the century where everything is global the role of the international organizations is huge therefore we need to take it into consideration. In the end of our work we did a SWOT analysis because we found it the best method to evaluate the Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats of India. We found out that India has to cope with countless problems over the increment of population. These are for example the high poverty rate, the underdeveloped infrastructure, the wide-spread of corruption etc. On the other hand there are numerous potential in India in order to become a worthy challenger for USA and China but its success depends on how to implement the later reforms.

KOCSI GÁBOR konzulens:III. évfolyam dr.Kovács TamásNemzetközi Gazdálkodás (angol nyelven főiskolai docensBGF-KKK

KOCSI MIHÁLYIII. évfolyamCorvinus Egyetem

TITLE: WHY DO WE ACCEPT MORE FROM COMPUTERS THAN PEOPLE IN THE ULTIMATUM GAME?

In our essay we would like to show the new field of economic sciences, behavioural economics through the ultimatum game. We analyzed former ultimatum game results and then we conducted our own experiment. In our own ultimatum game experiment, not only did we retest the findings of previous studies, but we were curious if there is a difference between people playing the game with computers or other people. In the end of our essay, we found significant differences between the two cases and we formulate ideas on why these distinctions happened. We also draw conclusions on the topic in general and we try to envisage the future.

RUDOLF GABRIELLA Konzulens:VARGA BALÁZS Dr. Hack-Handa JózsefII. évfolyam adjunktusNemzetközi Gazdálkodás – Angol nyelvenBGF KKK

A NYOMTATÁS LEHET AZ ÍRÁS VÉGZETE?IS PRINTING WHERE WORDS GO TO DIE?

Books are miraculous, they transport us into different worlds and cultures as well as they inform us about ancient civilizations and lore. In spite of all these benefits, reading for pleasure is going out of fashion and younger generations are not interested in books anymore. Nowadays, a lot of people are convinced that reading is in a crisis situation and call for immediate action to stop and reverse its dramatic decline. But what could stop this process? What could stimulate youngsters to read more? Maybe just the eBooks! Many people believe that this apace developing new branch of the economy could change the convenient day to day leisure habits of people from all walks of life. But how long does human kind have to wait for eBooks to expand their wings? In which stage of development are they? How prevalent are they worldwide? What is the situation in Hungary, and what is the standpoint of Hungarian students? During our research these were the most important questions we were dealing with.

As eBooks are present in numerous parts of the world for a relatively long time, a lot of relevant data, statistics and descriptions can be found about them, therefore we used mainly secondary data. However, when it comes to examining the opinions of Hungarian students, we created a questionnaire, what we distributed among 100 students at our school, in order to get the most actual picture about the situation.

Although the number of eBook readers and fans differ from region to region, one thing is for sure, their number is increasing rapidly. The last thing, which keeps this revolutionary new technology from a colossal breakthrough, is the power of customs. Time is needed for people, to change their traditional printed books to electronic materials and also for reading, to rise into a new dimension. However, as time goes by, both publishers and readers will realise the infinite number of benefits eBooks have and then, electronic books may create a culture as profound as that of the Gutenberg Era.

VERECZKEY ZOLTÁN konzulens:I. évfolyam Dr. Tick AndreaNemzetközi Gazdálkodás (angol nyelven)DocensBGF KKK

AZ INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉS CLOUD COMPUTING

THE ENTERPRISE RESOURCE PLANNING AND CLOUD COMPUTING

The main goal of my writing is to describe how modern companies speed up their ordinary activities with the help of Information Technology, especially like the Enterprise Resource Planning systems and Cloud Computing solutions. I will write about the way how these solutions create the opportunity of development by minimise organisational costs and maximise the profit. In order to be accurate, I must show the basics elements in my article (like history, accessories of an ERP. etc). According to the above mentioned goal, my work does not contain a thesis or anti-thesis, because world-widely used products or applications accompanied by facts based on experiences. As a result, I have nothing to proof or to confute.

So I investigated that how Enterprise Resource Planning products influence companies daily routine. On the other hand the most essential principals of ERPs are contained in my writing. The necessary information was collected from books (like Wallace T.F., Kremzar M.H (2006): ERP – Vállalatirányítási rendszerek. HVG Kiadói Rt., Budapest Hetyei József (1999): Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon) and I have also contacted with the consultant of Qualisoft Hungary, Stefán Bódi, to get more practical information about the Enterprise Resource Planning systems and Cloud Computing. For example in Chapter number 9, I was keen on sharing ordinary facts about the deployment of an ERP.

The content of my article is more detailed about ERPs, because cloud computing solutions are not as common as ERPs among companies. According to this fact, Enterprise Resource Planning products need more explanation, because in that way an ordinary person, who is not the expert of Information Technology, can understand the fundaments of ERPs and the difference between ERP and Cloud solutions. Due to the previous state, in the last section (number 11) I mention the essentials of Cloud Computing and also that how does it differ from traditional ERPs. The most important conclusion can be found among the lines of this section which says:” the future is for the Cloud Computing services...”.

During my work I tried to find the “Aurea mediveritas” between being scientific and understandable for everyone. I hope that the article grabs the reader’s attention with its content. In my point of view, students who study economics should have knowledge about this issue in order to be a true company-man.

2. ÁGAZATI ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

BAKÁNYI ZSUZSANNA Konzulens:III. évfolyam Katz GörgyKereskedelem és Marketing Szak Gazdasági tanár, címzetes docensBGF - KVIK

A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHÁZATI IPAR VÁLTOZÁSA A XIX. SZÁZAD VÉGÉTŐL NAPJAINKIG

Dolgozatunk témája a magyar textil- és ruhaipar fejlődése, változásai napjainkig. Olyan kérdésekre keressük a választ, amelyek e fejlődést érintik, vagyis, hogy az egyes politikai és gazdasági változások hogyan érintették e szegmenst a múltban, hogyan a jelenben és milyen változások várhatóak, melyekre lesz szükség a jövőben az iparág túlélésének érdekében. A dolgozat során az áruforgalom szempontjából tárgyaljuk az egyes területeken történt fejlődést, illetve változásokat és ezáltal nyerünk betekintést e speciális szegmens múltjába, jelenébe és jövőbeli kilátásaiba. A dolgozat részletesen foglalkozik tehát a textil- és ruházati termékek gyártásával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásukkal. A dolgozat olvasása során észrevehető e terület komplexitásába, a három gazdasági szektor összehangolásának szükségessége a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítésének érdekében. A dolgozat megírása során szükségünk volt nem csak a textil- és ruházati ipart érintő gazdasági áttekintésre, hanem a folyamatok jobb érthetősége, árnyalása szempontjából elengedhetetlennek bizonyultak a múltbeli és jelenlegi fogyasztói attitűdök tanulmányozása és a divattörténeti áttekintések is.Mindezek segítségével elmondható, hogy a textil- és ruházati ipar az elmúlt több, mint száz év alatt rendkívüli módon átalakult a tudományos-technikai környezet fejlődésén túl főleg a társadalmi, politikai környezet, és ezek által a fogyasztói attitűdök változásai miatt. A századunkra jellemző globalizációs jelenség okán a textil- és ruházati termékek gyártása a Távol-Keletre helyeződött át, a nyugati államok már csak töredékét adják a korábbi termelésüknek. A termelés ilyen koncentrációja miatt napjainkban az elosztás, a logisztikai folyamatok, az áru termelőtől a fogyasztókig való eljuttatása került mindinkább előtérbe. A termék útját követve dolgozatunkban egyre inkább a ruházati késztermékekre koncentrálunk. Az elosztás és forgalmazás problémáit már főleg a női ruházati termékek esetében tárgyaljuk, továbbá a magyar textil- és ruházati ipar kiugrási lehetőségeit áttekintve is jelentős figyelmet tulajdonítunk ennek a területnek, mert hisszük, hogy a magyar tervezői ruhák jelenthetik a magyar ruhaipar túlélésének kulcsát a mind szorosabb piaci versenyben.

BÁLINT LILLA Konzulens :III. évfolyam Papp Judit Turizmus-Vendéglátás AdjunktusBGF – KVIK

VEGANIZMUS, ÉLELMIANYAGALLERGIÁK ÉS A VENDÉGLÁTÁS BUDAPESTEN ÉS KÖRNYÉKÉN

Korunk népbetegségei , hóbortjai és az életmódbeli változások miatt egyre több ember hanyagolja a húsok és az egyéb állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. Napról napra növekedik azon személyek száma, akik valamilyen élelmiszeranyag eredetű allergiában, vagy érzékenységben szenvednek.A kérdés az, hogy a fővárosban és környékén lévő vendéglátóhelyek mennyire tudnak ehhez a változáshoz alkalmazkodni ?Dolgozatomban híresebb éttermek és cukrászdák kínálatát, valamint a speciális étrendre kiemelten figyelmet fordító vendéglátóhelyeket vizsgálom.Vajon sikerül-e a meglévő helyeknek megfelelően kiszolgálni a fogyasztókat? Ha nem, mik azok a tényezők, amiket érdemes lenne figyelembe venni a speciális igényekkel rendelkező fogyasztók becsábítása érdekében?Ezekre kaphatunk válaszokat a témában készített szekunder piacelemzésemből, valamint kérdőíves módszerrel végzett primer kutatásomból.

BERNÁT ZSANETT Konzulens:II. évfolyam Dr. Engelberth IstvánDUDÁS JUDIT Főiskolai docensIII. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment szakPénzügy és számvitel szakBGF PSZK Salgótarjáni Intézet

A PÁSZTÓI VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI

A Tudományos Diákköri tanulmányunk aktualitását az adja, hogy Nógrád megye – és benne Pásztó és térsége – az ország egyik legelmaradottabb régiója. A fejlődés, a felzárkózás kulcskérdés, ugyanakkor a beruházások, a külső tőke és befektetők jobbára elkerülik a megyét. Ugyanakkor a városközpontok fejlesztése, rehabilitációja több nógrádi városban zajlik, illetve a jövőben várhatóak. Kutatásunk alapkérdése, hogy a városközpont felújítása – mely hamarosan lezárul - milyen hatással lesz a város és környékének felzárkózására.A kutatás alapjai egyrészt azok a kérdőíves megkérdezések (primer információk), melyekből szeretnénk megtudni, egyrészt a város lakói, másrészt a helyi vállalkozói szféra hogyan vélekednek a rehabilitáció hatásairól. Kutatásunk során 100 kérdőívet töltettünk ki a helyi lakosokkal, valamint 30 kérdőívet helybéli vállalkozókkal. A feltáró munkát segítették a település vezetőivel folytatott interjúink, illetve a várost és a kistérséget bemutató helyzetelemzések (szekunder források.)A lakosok döntő többsége úgy látja, hogy romlott a gazdasági helyzet az elmúlt 5-10 évben a városban, amelyen meglátásuk szerint a tetszetős felújítások sem fognak változtatni, ami miatt az itt lakók közel fele elköltözne, ha lenne rá lehetősége. Alapvető problémának gondolják a munkanélküliséget, az emberek nagy részének rossz anyagi helyzetét, valamint a fiatalok elvándorlását, ugyanakkor nem gondolják úgy, hogy az infrastruktúra terén nagyobb gondok lennének. Egyéb észrevételeik között szerepeltek, hogy munkahelyteremtésre lenne szükség, a mezőgazdaság és állattenyésztés támogatása elhanyagolt (ami már a város 1407-es mezővárosi kiváltságlevelében is szerepel), azonkívül a városvezetés a felújításokhoz nem kért helyi vállalkozói segítséget.Különféle területen tevékenykedő vállalkozókat kerestünk meg információgyűjtés céljából. Válaszaikból kiderül, hogy a város rehabilitációjától nem várják a helyi gazdaság élénkülését, ebből következően nem tervezik üzleti tevékenységük bővítését. Üzleti érdekeiknek a felújítások csak részben felelnek meg.Összességében elmondható, hogy a felújítások szükségesek voltak, de a gazdasági életre nem lesz kihatásuk.Jelen felmérés csak első lépése kutatásainknak, hiszen egy év múlva szeretnénk ezt megismételni. A két adatbázist összehasonlítva – akkor már egy év távlatából – szeretnénk képet kapni arról, milyen társadalmi és gazdasági hatásai voltak a városközpont felújításának.

BÓKA ZSOMBOR Konzulens:III. évfolyam Dr. Kovácsné Dr. Székely IlonaTurizmus-vendéglátás szak egyetemi docensBGF - KVIK

A MAGYAR KONYHA AZ ÉTTERMI DÍJAZÁSOK TÜKRÉBEN

A dolgozat hármas célt szolgál. Összefoglalva a magyar konyha, annak valós tartalmának és hátterének bemutatása és ennek nyomon követése az utóbbi évek étteremdíjazásaiban. Az első részben bemutatásra kerül, hogy a magyar konyha nem csak „zsír és paprika”: történelmünkön végigmenve tárom fel azokat az alapanyagokat, konyhatechnológiákat, filozófiákat, melyek jellemezték, jellemzik gasztronómiánkat.Második szakaszban a nagyobb nemzetközi díjazásokat teszem reflektorfénybe, némi információt megosztva történetükről, munkálkodásukról és kalauzaikról.A dolgozatom záró fele egy Michelin-csillagos éttermekre (Onyx) fókuszál, annak kínálatát röviden ismerteti és veti a dolgozat első felében feltárt magyar gasztronómiai „fegyvertárral”, elvekkel. Saját kutatásom két pillére közül az egyik – az Onyx tulajdonosával, Pintér Katalinnal készített interjúm – a dolgozat ezen részében található. Végezetül – a kutatás másik pilléreként – kérdőíves felmérésem elemzésével nézem meg, hogy a magyar lakosság mennyire is van tisztában a mostanában lezajlott „gasztro-forradalommal” - az éttermi díjazások terén mennyire tájékozottak, illetve egyáltalán milyen éttermi szokásaik vannak, mennyire fontos számukra a hazai ’haute-cuisine’.

CSABA ÁGNES Konzulens:III. évf Dr. Gundel János Turizmus-vendéglátás szak főiskolai tanárBGF- KVIK

Az Umami ízvilága

A kutatás célkitűzése az volt, hogy bemutassam az ötödik ízt, azaz az umamit. A dolgozat első része megpróbálja felvázolni, hogy mennyire fontos maga az ízlelés, és hogy mennyi minden befolyásolja azt hogy milyen íze van az ételnek. Közben egyre inkább elterjedőben van az ötödik íz, viszont nagyon keveset tudunk róla. A közhiedelemben az umami ugyanaz, mint a mesterségesen előállított nátrium-glutamát. Azonban ez nincs így, ezért dolgozatomban fontosnak tartottam a kettő közötti különbséget bemutatni. Ezután a japán konyháról ejtettem pár szót, mivel itt a legfontosabb az umami jelenléte, de ezt próbáltam igen röviden, mivel a japán konyhaművészetről akár egy másik dolgozatot is lehetett volna írni, itt viszont az umamin van a lényeg, így nem szerettem volna áttérni egy másik igen nagy témára. Végezetül pedig a jövőt próbáltam felvezetni, miszerint már alakul a gondolat a hatodik ízről, a víznek is van íze. Illetve fontosnak tartottam, az erős-csípős ízlelésként való tévhitének megvilágítását is. Forrásaim főként az internetes források voltak, mivel bár már nem újkeletű az ötödik íz felvetése, hazai nyomtatott forrást nem igazán lehet érdemben találni. Így az Internethez fordultam, ahol számos tudományos cikket és angol nyelvű tanulmányt is találtam, és dolgoztam fel.

GÁBOSSY ÁDÁM Konzulens:III. évfolyam Dr. Schmidt KatalinBGF – KVIK főiskolai docens

CSALÁDI VÁLLALKOZÁS KERETÉBEN KÉSZÜLŐ DESSZERTEK ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSE

A TDK dolgozatomban egy valós gyakorlati probléma megoldására kerestem tudományosan alátámasztott megoldást. Családi vállalkozásunk egyik tevékenysége keretében saját recept alapján készülő desszertek gyártásával is foglalkozik. A termékek eltarthatósága azonban meglehetősen rövid. A dolgozatom fő célkitűzése az volt, hogy a termékek 4°C-on történő eltarthatóságának növelésére valamilyen megoldást találjak, amely mikrobiológiailag is teljes mértékben megfelelő. A dolgozatom kizárólag a termékek mikrobiológia szempontok szerinti elemzésével foglalkozik, a termékek érzékszervi vizsgálatára nem tér ki.

A probléma feltárása érdekében laboratóriumi kísérletekre került sor, amelyeket a Központi Élelmiszerkutató Intézet segítségével kiviteleztem. A kísérletek minden tekintetben megfelelnek a jelenleg érvényben lévő szabványoknak. A vizsgálatokat telepszámlálós módszerrel végezzük, ahol a tenyésztést szilárd táptalajon végezzük.

A vizsgálatok során három kísérletet végeztünk. Először elemzésre került a kiinduló állapot. Ezt követően megpróbálkoztunk a termékek adalékanyagtól mentes tartósítási eljárásával. Ezután pedig az utolsó kísérletek keretében tartósítószert (kálium-szorbátot) adagoltunk a mintákhoz.

Az első technológiai változat eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a termékek tartósítási eljárás nélkül csak nagyon rövid ideig felelnek meg az élelmiszerbiztonsági feltételeknek. Ennek belátása után megkezdődtek a termékekkel folytatott tartósítási kísérletek. A második kísérelt során alkalmazott védőgázas tartósítási mód sajnálatos módon nem vezetett eredményre. Használata az eredmények kiértékelése után elvetésre került. A harmadik technológiai változat azonban áttörést hozott. A kálium-szorbát használata a két desszert esetén jelentősen mérsékelte az élelmiszerbiztonsági kockázatokat, és szemlátomást megnövelte a termékek eltarthatósági idejét. A kísérletsorozat során tehát kiderült, hogy a kálium-szorbát termékhez adagolása jelentősen javít a termékek eltarthatóságán.

GYURCSIK PETRONELLA Konzulensek: II. évfolyam Zsupanekné Dr. Palányi IldikóPénzügy és Számvitel Szak egyetemi adjunktus BGF GKZ Dr. Takács Dávid egyetemi docens

ZÜMMÖGŐ MUNKÁSOK- AZAZ A MÉHÉSZET

HELYZETÉRTÉKELÉSE

A téma kiválasztásában nagy szerepet játszott a családi gazdálkodásban végzett méhészkedés, így ahogy a címből is olvasható a méhészeti ágazat helyzetét mutatom be dolgozatomban. Az ágazatot, mely elsősorban a mezőgazdasághoz és az erdőgazdálkodáshoz tartozik, így először egy általános, természettudományos áttekintést adok arról, hogy mi is az a méz, milyen fajtái, megjelenési formái vannak, mi a szerepe. Leírom mi a jelentősége a méhészetnek, bemutatom a magyar méhészetet és az OMME- Országos Magyar Méhészeti Egyesület- tevékenységét, stb., majd kitérek a mézpiaci helyzetre az Európai Unión belül, ill. érintem a harmadik országgal való kereskedelmet is. A továbbiakban ismertetem empirikus kutatásaim eredményét. Két kérdőíves megkérdezést végeztem, melyben feltérképeztem a lakosság illetve a méhészek véleményét. Megkérdeztem a fogyasztókat a mézfogyasztási szokásaikról, a mézpiac helyzetéről. Kutatásomból kiderült, hogy a megkérdezettek 58 %-a nem tudja, hogy néz ki egy méhészet, milyen eszközökkel dolgozik a méhész. Örömömre azt is megtudtam, hogy a fogyasztók 82 %-a piacon, termelőtől vásárolja a mézet, odafigyelve a minőségre. Nem okozott meglepetést, hogy az akácmézet, ill. a hársmézet ismerik a legtöbben. A megkérdezettek mézpiaci ismeretei reálisnak mondhatóak. A termelőket a termelési szokásaikról, mézpiaci megelégedettségükről, illetve az állami támogatások igénybevételéről és az azokról alkotott véleményükről kérdeztem. Kutatásom révén megtudtam, hogy mely mézeket termelik általában a méhészek, melyeket éri meg a legjobban előállítani, s hogy nagy részük (79%) mellékállásban foglalkozik a méhészettel. A belföldi mézárak terén nagy az elégedetlenség. A termelők úgy gondolják, hogyha külföldre exportálnák mézüket, több bevételhez jutnának. A külföldről importált silány minőségű mézet okolják az alacsony árakért. A támogatások terén megoszlanak a vélemények, a válaszadók 52 %-a vett igénybe támogatást. A dolgozat végén néhány gondolatban megfogalmazom a jövőre vonatkozó meglátásaimat.

RIGÓ FLÓRA Konzulens:SZOLIK CINTIA Szabó ZsoltIII. évfolyam adjunktusGazdálkodási és menedzsment szakBGF PSZK Salgótarjáni Intézet

VIDÉKFEJLESZTÉS EGY ELMARADOTT TÉRSÉGBEN – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEZŐGAZDASÁGRA ÉS AZ ERRE TELEPÜLT

FELDOLGOZÓ IPARRA

TDK dolgozatunk célja egy olyan stratégiai terv bemutatása, melynek fókuszában egy  regionális vágóponthálózat létrehozása áll, kezdeti elképzelés szerint Salgótarján- Pásztó- Balassagyarmat központokkal. A Vidékfejlesztési Minisztérium által enyhített szabályozás a helyi termelés ösztönzését segíti elő, ezért tervünk a helyi termék szerepére koncentrál, különösen kiemelve a termékek helyben történő felhasználását, fogyasztását. Döntésünkben továbbá jelentős szerepet kapott a vágóhíd és a vágópont közötti éles különbségek megléte, miszerint a vágóhíd nagyobb kapacitású üzemeket igényel, költségesebb és magasabb követelményrendszerrel bír, míg vágópont létesítése esetén - az Európai Uniós jogszabályok előírásainak megfelelően- nem kell külön üzemrészeket kialakítani, nincs szükség jelentős hűtőkapacitásra, hiszen a hús azonnal rendeltetési helyére szállítható.Elengedhetetlen azonban a húsipar hatékony működéséhez a mezőgazdaság, mely a vidék egyik legfontosabb ágazata. Az uralkodó divízió Nógrád megyében a földművelés, ennek ellenére a terület lehetőségei és környezeti adottságai alkalmasabbak az állatok tenyésztésére, tartására. A vágóponthálózat kiépítésével számos opció nyílik meg a termelők előtt, mint például; egy új biztos piac, mely termelésük növelésére sarkallhatja őket mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén. A megnövekedett produktív tevékenység hatására (vágópontok létrejötte) új munkahelyek teremtődhetnek a régióban. A vágópont működése többféleképpen valósulna meg: egyrészt beszállítói rendszer kialakításával, másrészt a tagok/tulajdonosok klaszterszerű összefogásával, konzorciumi együttműködési megállapodással. Az egyes központok más- más állatfajok vágásával foglalkoznának. A helyi állattenyésztők beszállítanák a vágópontokra az élő állatokat, melyek húsa feldolgozásra, később értékesítésre kerülne. Az értékesített húsipari cikkeket a közétkeztetésben is hasznosíthatnák.A hálózat kiépítése tehát nemcsak a húsipar előrelendítésében töltene be fontos szerepet a megyében, hanem az őstermelők gazdaságának újjáélesztését, valamint az idegenforgalom-turizmus fellendülését is segítené. Tervünk nem csak egy ötlet, hanem több alternatívát/javaslatot tartalmaz, melyek közül az igényeknek legjobban megfelelő valósulhatna meg.

ROCZÓ ATTILA Konzulens:II. évfolyam Dr. Király ÉvaKereskedelem és marketing szak adjunktusBGF KVIK

AZ RFID ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Dolgozatom középpontjában az RFID technológia részletes ismertetése, és alkalmazásának széles körű felhasználása áll, ezek bemutatásához szükséges ismertetnem a rendszer felépítését, elemeinek jellemzését és csoportosítását. Nélkülözhetetlennek tartottam a manapság legelterjedtebb áruazonosítási rendszerrel, a vonalkóddal való összehasonlítását, hiszen a szakemberek véleménye is megoszlik abban, hogy mely technológia bizonyul hatékonyabbnak az ellátási lánc különböző szakaszaiban.Célom a rendszer szemléltetése és ezen újdonság népszerűsítése, valamint azok az etikai és jogi kérdések felvetése, melyek óhatatlanul felmerülnek a téma boncolgatása közben. Az RFID minél jobb megismerése, megértése érdekében mind primer mind pedig szekunder kutatási módszereket is alkalmaztam. A primer kutatásaim során volt szerencsém két Magyarországon a technológiát már alkalmazó cég képviselőjével interjút készíteni, így két különböző aspektusból is megtapasztalhattam a felhasználásában rejlő előnyöket. Bár az RFID az ipari és kereskedelmi szektorban közel 50 éves múltra tekint vissza, a magyar nyelvű szakirodalomban kevés információ lelhető fel a témával kapcsolatban. Ezért leginkább angol nyelvű forrásokból, valamint az interneten megjelent tanulmányokból, cikkekből ismerhettem meg mélyrehatóbban a technológiát. Az RFID a jövőben az életünk kikerülhetetlen részévé válik és jelenleg el sem tudjuk képzelni hol húzódik e technológia által nyújtott képzeletbeli határ. A dolgozat megírásakor azt tapasztaltam, minél mélyebben merültem el az RFID-val kapcsolatos kutatásban, annál inkább vált egyértelművé, hogy az életünknek nincs is olyan területe ahol ne lehetne sikeresen alkalmazni az általam bemutatott rendszereket, módszereket.

TÓTH ÁDÁM Konzulens:III. évfolyam Dr. Loidlné Pápista MártaNemzetközi Gazdálkodás Szak gazdasági oktatóBGF KKK

AZ AUTÓPIAC ALAKULÁSA 2000-2011 KÖZÖTT, A VÁLSÁG HATÁSAI, MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI

A téma kiválasztása során sok szempontot vettem figyelembe. Elvárás volt számomra, hogy a témának aktuálisnak kell lennie, illetve az, hogy a megszerzett ismereteket a későbbiekben is fel tudjam használni. Mivel már két nyáron keresztül volt szerencsém a Merkantil Bank Zrt.-nél dolgozni, és az elmúlt pár évben a világ, a gazdasági válságtól volt hangos, így a két téma kombinációjából született meg az ötlet, hogy a gazdasági válság a magyarországi autópiacra gyakorolt hatásáról írjak.A magyar autópiac története érdekesen alakult, melyre komoly hatást gyakoroltak a magyar történelem fordulópontjai (rendszerváltás, EU csatlakozás). A történeti bemutatás segít megértenünk, a 2000-2011-ig tartó periódust, mely során a magyar autópiac nagy fejlődést, és nagy bukást is bemutatott.Az autó értékesítések egyik mozgatórugója a hitel, így a téma kidolgozása során nem maradhat ki a hiteleket biztosító bankok bemutatása sem. A rendszerváltás után kialakult kereskedelmi bankok közül a Merkantil Bank Zrt. elemzésével szeretném bemutatni, azt hogy a válság miként hatott egy olyan bankra mely lakossági személyautó, és autókereskedői hitelezéssel foglalkozik.Az összeomlás után mindig fejlődés kell, hogy következzen. Azt állítják sokan, hogy 2011. év a kilábalás éve, de az év végéhez közeledve kiderül az is, hogy ezen állítások nem egészen valósak. Azt, hogy mit hoz a jövő, mindenkit foglalkoztat, így a munkám zárásaként ezt a témát boncolgatom. Megvizsgálom, hogy mit várnak az autógyártók, kereskedők, és természetesen leírom, hogy én mit gondolok az autóértékesítés jövőjéről.

URI NOÉMI Konzulens:II. évfolyam Katz GyörgyKereskedelem és marketing szak Címzetes docensBGF KVIK

A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A BÁNYAI BÚTOROK KFT. FEJLŐDÉSÉRE

A tanulmány a Bányai Bútorok Kft. gazdálkodását vizsgálja 2005 – 2010-ig, a gazdasági válság előtti időszakban, illetve a recesszió alatt. A vállalkozás üzleti könyveiből: eredménykimutatásából, mérlegéből, kiegészítő mellékletéből számolt forgalmi adatok, export bevételek, jövedelmezőségi- illetve forgási sebesség mutatók segítségével a cég eredményességét, stabilitását, hatékonyságát elemeztem. Célom volt, hogy bebizonyítsam: az általam választott kereskedelmi vállalkozás relatív jól viselte, viselni a válságot. Ennek megállapításához azonban szükséges volt elemeznem a világgazdasági válság kialakulását és kiterjedését, megvizsgálnom, hogy milyen hatással volt a magyar- illetve európai piaci környezetre – tekintettel arra, hogy a Bányai Bútorok export kereskedelme jelentős –, a hazai háztartásokra.Analízisemből egyértelműen kirajzolódik, hogy a pénzügyi válság átterjedt az országok reálszférájára. Hazánk gazdasága erősen függ export teljesítményünktől – mely partnerországaink gazdasági gyengélkedése okán csökkent –, a beruházások elapadtak, a háztartások számottevő hányada nehéz helyzetbe került, egyszóval a gazdasági válság Magyarországon nemcsak az emberek, hanem a vállalkozások „pénztárcáját” is beszűkítette.Lényegesnek és egyben érdekesnek is tartottam a magyarországi lakáskultúra helyzetének, változásainak áttekintését. Ebből a fejezetből egy meglehetősen fontos következtetést vonhattunk le, miszerint a lakosság mennyiségi lakásproblémája megoldódott, így újra a minőségi, egyéni otthonteremtés felé fordultak. Ez kedvező tényező a Bányai Bútorok Kft-nek.Úgy gondoltam, hogy a vállalat versenyképességének vizsgálata alapvető, hiszen ahhoz, hogy tézisemről bizonyságot szerezzek, a konkurens cégek helyzetét is meg kell vizsgálnom az adott időszakban. A cég piaci helyzetének vizsgálatát a Porter-i versenyképességi tényezők alapján vázoltam. Megállapítottam, hogy a társaság nincsen könnyű helyzetben, hiszen nyereséges iparágban tevékenykedik, ebből kifolyólag mindig lesznek új belépők, új innovációk a piacon. Ezért kiemelten fontos, hogy permanens fejlesztésekkel, image-ük megtartásával továbbra is egyedi, minőségi fürdőszoba- és konyhabútorokat gyártsanak.Végezetül a cég alapítójával, Bányai József asztalos mesterrel beszélgettem a vállalkozás jelenéről és jövőjéről. Az elkészült interjú summázata, hogy jelenleg Magyarországon a kis- és középvállalkozások igen nehéz helyzetben vannak. A gazdaság bizonytalansága miatt beruházásaikat elhalasztják, inkább jelenlegi működésük fenntartására törekszenek.Úgy vélem, hogy dolgozatom elérte a célját. A gazdálkodási adatokból és az általam számolt mutatókból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a cég bevétele és eredményessége kis mértékben csökkent a válság hatására. Ám ha figyelembe vesszük a hazai makrogazdasági környezetet és a konkurens vállalatokat, úgy vélem kijelenthetjük, hogy a Bányai Bútorok Kft. innovációs képességének és elszántságának köszönhetően kisebb veszteségekkel, de „átvészeli” a válságot.

VARGA ANETT Konzulens:II. évfolyam Kovácsné dr. Antal AnitaGazdálkodási és menedzsment Szak főiskolai tanársegédBGF GKZ

KÉNYSZEREGÉSZSÉG, VAGY MÉGSEM?

Statisztikai adatok szerint Magyarország a világon az elsők között van a szív- és érrendszeri, a daganatos és cukorbetegségek tekintetében. A betegségek döntő többségének kialakulásához a tápanyaghiányos táplálkozás, az egészségtelen életmód vezet. Az egyes betegségek kapcsán megjelenő panaszok nagymértékben korlátozhatják a keresőképességet, ezért a megelőzés kiemelkedően fontos feladat. Az egészségi állapot fejlesztése hatással bír a társadalom és a gazdaság egészére, hiszen a hosszabb és egészségesebb élet együtt jár a foglalkoztatás bővülésével, az aktívan töltött évek növekedésével. Az országban élők egészségi állapotának színvonala az egészségügyi ellátó rendszer súlyos problémákkal terhelt működtetése és finanszírozása szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Dolgozatomat a 2011. szeptember 1-től bevezetett népegészségügyi termékadóról, és annak hátteréről, illetve eddigi hatásairól írom. Elsősorban magára a törvény értelmezésére térek ki, gyakorlati vonatkoztatásban pedig, hogy más országokban milyen intézkedéseket vezettek be az egészségügyi problémák megoldása érdekében. Primer kutatásomban felmértem, hogy az emberek egyetértenek-e a szabályozással és hogy véleményük szerint milyen hatást fog eredményezni, eléri-e a célját?

3.EURÓPAI UNIÓ

BAKOSNÉ FARKAS FRUZSINA konzulens:II. évfolyam dr. Szöllős PéterNemzetközi Tanulmányok MA főiskolai docensBGF KKK

MÉLYÜLÉS VAGY DEZINTEGRÁCIÓ? AZ EURÓPAI IDENTITÁS, MINT AZ INTEGRÁCIÓ JÖVŐJÉT

MEGHATÁROZÓ EGYIK FONTOS TÉNYEZŐ

Vitathatatlan tény, hogy az Unió komoly kihívások előtt áll. Meggyőződésem, hogy ezek

áthidalásához miránk, az állampolgárokra is szükség van.

Hogyan is várhatnánk lelkesedést, hogyan is érthetnénk meg, hogy néha áldozatokat kell

hoznunk, hogyan is ruházhatnánk át – ha nem is könnyű szívvel, de belátva, megértve ennek

szükségességét – további hatásköröket az Európai Unióra, ha nem érezzük azt magunkénak,

ha nem érezzük azt, hogy ez az egyedülálló szervezet értünk van?

Talán napjaink nemzetközi és globalizált kapcsolatrendszerében a legfontosabb az Unió

számára, hogy állampolgárai legitimálják, s így továbbhaladhasson a több mint fél évszázada

eltervezett úton.

A megtorpant Uniónak szükséges továbblépnie, mégpedig a mélyülés irányába. A

továbbmélyülés folyamatának azonban komoly, csak nagy erőfeszítésekkel lebontható gátat

szab az európai identitás hiánya, pontosabban nem megfelelő szintje.

Munkám során feltárok néhány, az európai identitás erősödését akadályozó tényezőt, majd

javaslatokat teszek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne erősíteni az állampolgárokban az

EU iránti kötődés érzését. Keresem a választ arra, hogy többek között az európai identitás

alakulásának függvényében, merre haladhat tovább az Unió, milyen irányt vehet a jövő

kereszteződésében.

CHIKÁN BALÁZS Konzulens: III. évfolyam Bodnár LászlóNemzetközi gazdálkodás szak mestertanárBGF - KKK

EURÓPAI CIVIL TALÁLKOZÓ 2011 UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

A dolgozatom a modern tudományos irányzatoknak megfelelően interdiszciplináris. A kutatásom során rendezvényszervező és protokoll szakirodalomra, történészeti és vallási forrásokra támaszkodtam, de szociálpszichológiai elméleteket is felhasználtam. A dolgozatomban elsősorban a magyar elnökség időszakában megrendezésre került Európai Civil Találkozó 2011 elnevezésű konferenciáról írok. Hogy térben és időben elhelyezhessük, röviden bemutatom a magyar elnökséget is. Majd a konferencia elemzésén belül vetem fel a dolgozatom fő kérdését és kutatását, az európai állampolgárságot. Célom, hogy a magyar soros elnökség és a konferencia tükrében megismertessem az olvasót az európai állampolgárság jelenlegi helyzetével és annak lehetőségeivel. Vizsgálom, hogy milyen módon lehet előremozdítani az európai állampolgárságot és milyen nehézségekkel kell mindeközben szembenézni. Illetve különös figyelmet fordítok arra, hogy Magyarországnak milyen szerepe van az Európai Unió és az uniós állampolgárság fejlesztésében. Igyekszem egy várható jövőképet megjeleníteni és lehetőségeket felvázolni, amivel Európa integrálódása tovább folytatódhat. Mindezek mellett részletesen elemzem és bemutatom az Európai Civil Napok harmadik állomását az Európai Civil Találkozó 2011 konferenciát. Kutatásom során elsősorban a nagyon bőséges interneten keresztül is hozzáférhető irodalomra támaszkodtam. Azonban a dolgozatom hitelességéhez és értékéhez nagy mértékben hozzájárult Gerebics Zoltán, a Syma Rendezvény- és Kongresszusi Központ rendezvényigazgatója, aki maga is részt vett az Európai Civil Találkozó lebonyolításában. Személyes beszélgetésünk során segítségemre volt Barthel-Rúzsa Zsolt, a Civil Akadémia igazgatója, aki az Európai Civil Találkozó megbízott főszervezője volt. Illetve együtt működött velem a Külügyminisztérium részéről Szalmási Gabriella és Patkó Zsuzsanna, akik a Külügyminisztérium protokoll osztályának megbízásából vettek részt a konferencia szervezésében. Mindezeken felül Zima András történész is segítette kutatásomat. A dolgozatom több tudományágon keresztül ívelve, az egyes szakterületek képviselőinek megkérdezésével mutatja be az európai állampolgárság jelenlegi helyzetét és a jövőben elérhető lehetőségeit.,

CSERHÁTI VIKTÓRIA Konzulens:II. évfolyam dr. Vándor JánosNemzetközi tanulmányok MA levelező tagozat főiskolai tanárBGF KKK

AZ EURÓPAI EGYSÉG FEJLŐDÉSE, VALAMINT ENNEK KULTURÁLIS ÉS VALLÁSI ASPEKTUSAI

Dolgozatomban az európai integráció fejlődését mutatom be, a középkori elképzelésektől egészen napjainkig. Az egység gondolatának felmerülésétől mostanáig vezető út, az ehhez tartozó lendület most azonban megtörni látszik, az eurózóna, az európai identitás és maga az Európai Unió léte is veszélybe került az utóbbi időben. Ehhez nyilvánvalóan nagyrészt gazdasági okok vezettek, munkámban azonban inkább ezt a problémát igyekeztem az integráció oldaláról megközelíteni. Kutatásom során az ide vonatkozó szakirodalmat, folyóiratokat használtam fel, az aktuális helyzet bemutatásához pedig internetes forrásokat hívtam segítségül.Napjainkban, amikor a gazdasági és politikai jellegű kérdések határozzák meg az életünket, egyre kevesebb figyelem fordul a kultúra és a vallás felé. A kultúra olyan sokadrangú területté vált, amelyre az emberek már nem költenek (gazdasági kényszerűségből, vagy pedig azért, mert egészen egyszerűen nem érzik szükségét), a vallás pedig már régen nem nyújtja azt a fogódzót, amelyet korábban. E tények ismeretében érdekes volt kutatásom során látnom azt, hogy az EU kulturális programjai milyen nagy sikerrel zajlanak, illetve azt is, hogy a vallás kérdése mennyire meghatározza az Unión belüli folyamatokat (például Törökország csatlakozásának kapcsán, amelyet többször is érintek a dolgozatomban).Dolgozatomban megkísérlem továbbá definiálni a kultúra fogalmát, valamint bemutatom az EU korábbi, illetve jelenleg futó kulturális programjait, részletezem azok célkitűzéseit.A vallás kérdését vizsgálva bemutatom a vallásosság változását Európa területén, majd az Európai Unió és a vallás kapcsolatát elemezve kitérek azon országok kérdésére, ahol a vallási eredetű problémák különösen nagy hangsúlyt kapnak (Németország, Franciaország, illetve Törökország). Megpróbálom felkutatni e problémák gyökerét, megfogalmazom a konfliktusok kialakulásának történetét, illetve felvázolom – az általam vizionált – jövőképet ezekkel kapcsolatban. Külön fejezetet szentelek az iszlám kérdésének, ezen belül is az EU és az iszlám kapcsolatának. Ez egy olyan terület, ahol teljes megbékélés egyelőre nincs kilátásban, legfeljebb tartósabb „tűzszünet”. Ennek okait, eredetét és kialakulását is ismertetem.A dolgozat végén rövid összegzésben fogalmazom meg kutatásom eredményeit, illetve hozzáteszem a saját véleményemet is a témával kapcsolatban.

HELYES KLAUDIAIII. évfolyamNemzetközi gazdálkodás szakBGF KKK

ENERGIAPOLITIKA, ENERGIABIZTONSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A kutatás középpontjában az Európai Unió energiapolitikájának kezdetektől egészen napjainkig tartó alakulása áll. Az energiapolitika egyik legmeghatározóbb kérdése az energiaellátás biztosítása. A célkitűzések között szerepelt bemutatni, miért is nem válhatott még közösségi szinten kezelt politikává az energetika az integráción belül, hiszen a megosztott politikák sorába tartozik mind a mai napig az energiaügy. Fontos látni a sokféle szerződést, illetve egyezmények egész sorát, melyek több-kevesebb sikerrel befolyásolták az energiapolitika teljesen integrálttá válásának célkitűzését. Továbbá nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az egyes partnerek az import terén mennyire kényszerítik alkalmazkodásra ezen politika formálását illetően az Uniót.A különböző szakkönyvek és internetes folyóiratok törzsanyagait használtam fel a kutatáshoz. Lehetőség szerint megpróbáltam minél frissebb kiadványokra hagyatkozni, illetve egyes témakörökben utánajárni az aktualitásoknak.A legfontosabb megállapítások között említeném, miszerint az Unió jó úton jár jelen viszonyok között az energiapolitika egységes szabályozásának megalakítása terén, azonban amíg a valós következetesség hiányzik nemzetállami szinten, a különböző tagállami érdekek jelentősen hátráltatják a célkitűzések megvalósulását. A három legfontosabb szempont az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a környezetvédelem. Azonban az Unió törekvéseinek ezen politikát illetően a külső partnerei is gátat szabnak. Rendkívüli importfüggőség figyelhető meg az EU és Oroszország relációjában, s számos vélemény szerint egy nagyon fontos előrelépés, az Északi Áramlat pár nappal ezelőtti felavatása is az orosz gáztól való függőség növekedését eredményezi. Ezen a téren is fontos mind a tagállamok közös, mind pedig a külső szereplőkkel való párbeszéde.

KINCS GERGELY Konzulens:II. évfolyam levelező MA Dr. Vándor JánosNemzetközi tanulmányok szak főiskolai tanár BGF KKK

UKRAJNA PERSPEKTÍVÁJA AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN

Az utóbbi másfél évben megszaporodtak az EU keleti bővítéséről és partnerségéről szóló cikkek. Egyre gyakrabban tűnik fel a hasábok között Ukrajna. A dolgozatom célja az egyes Ukrajnával kapcsolatos események vizsgálata az EU keleti bővítési távlatainak viszonylatában. Célom számba venni és kifejteni azokat a kérdésköröket, amelyek Ukrajna EU-s csatlakozását befolyásolják. Bár rendkívül összetett és árnyalt a „kép”, de azt megállapíthatjuk, hogy jelenleg Ukrajnában mind a politikai mind pedig a népakarat is elkötelezett az EU-hoz való csatlakozás irányába. Ukrajna választott, bár kérdés, tökéletesen felmérte-e választásának következményeit, illetve, hogy mit szól ehhez az EU? Dolgozatom megírása során, igyekeztem naprakészen követni a sajtóban és a médiában elhangzottakat, Ukrajna és az EU együttműködése kapcsán. Összegezve azt mondhatom, hogy rendkívül ellentétes, már-már kaotikusnak mondhatók azok a nyilatkozatok, melyek az EU különböző szervezetétől, képviselőjétől, illetve különállóan az EU 27-től érkezik. Beszélhetünk mi Keleti Partnerségről vagy Szomszédságpolitikáról, és azok tudatos elveiről és céljairól, de a gyakorlatban azt láthatjuk, hogy az Európai Unió még önmaga sem tudja, hogy, leegyszerűsítve a kérdést, akar-e az ukránokkal együttműködni vagy sem. Nincs egy általános, mind a huszonhét tagország által elfogadott irányelv és megegyezés, Ukrajnát illetően. Ukrajna európai uniós csatlakozása még csak latolgatások tárgya lehet. Megállapítható, hogy az Európai Unió „tart” Ukrajnától. Nem látja még tisztán azokat a következményeket, amelyek Ukrajna társulásával és később csatlakozásával következnének be. A társult tagság eléréséhez nagyon fontos különböző belső reformok véghezvitele. Amikor az EU-ról és Ukrajnáról beszélünk nem csupán országokat és azok gazdasági és politikai berendezkedését kell látnunk, hanem két különböző morális elvekkel rendelkező kultúra találkozását is. Nem elegendő Ukrajna gazdasági felfejlődése ahhoz, hogy teljes jogú tagjává váljon az Európai Uniónak. Egyfajta szemléletmód váltáson is át kell esnie. Az „európai szemlélet” kifejezés számomra egy a történelem évszázadai során kialakult demokratikus, emberközpontú, rendezett társadalmi értékekkel bíró szemléletet takar. Mielőtt egy ország belép az Unióba meg kell tanulnia ezeket az értékrendeket. Azt gondolom, hogy Ukrajna ebből a szempontból, még csak a „tanuló” stádiumban van. Addig ameddig ez így lesz, akár belép Ukrajna az EU-ba akár nem, nem lehet teljes mellszélességgel európai ország.

NAGY ESZTER TEODÓRA Konzulens:II.évfolyam Dr. Csejtei IstvánNemzetközi Tanulmányok Mesterképzés mestertanárBGF KKK

A KELETI PARTNERSÉG PROGRAM

Dolgozatomban az Európai Unió szomszédságpolitikájának egyik olyan ágával foglalkozok, mely napjainkra nemcsak hazánk, hanem az egész Európai Unió számára kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ez a Keleti Partnerség Program. Ezt a folyamatot a kezdetektől kívánom bemutatni, egészen 2009-től, ezzel párhuzamosan igyekszem minél több érvet felsorakoztatni amellett, hogy a kelet felé történő nyitása az Európai Uniónak sokkal több lehetőséget rejt magában, mint a déli országokkal folytatott szomszédságpolitika.Tanulmányomban a két legfontosabb konferencia bemutatása után (melyeknek egyes programjait kiemelve vázolom mind az előnyeit, mind pedig a hátrányait, illetve összehasonlítom őket) a hangsúlyt arra az országra kívánom fektetni, amely a Keleti Partnerségen belül a legígéretesebb, ez pedig nem más, mint Ukrajna. Az országot a többi posztszovjet állam viszonylatában vizsgálom (ezzel is nyomatékosítva azt a kijelentésemet, hogy a Keleti Partnerség Programjában Ukrajna az, amely a leginkább képes az Európai Unió által felállított követelmények teljesítésére) hátterében azzal a tényezővel, hogy döntéshozatalára Oroszország még mindig hihetetlenül nagy pressziót gyakorol.Dolgozatom végén kísérletet teszek összegezni a Keleti Partnerség eddigi eredményeit és előrelépéseit, illetve kifejtem véleményemet a keleti szomszédságpolitika jövőben felmerülő problémáit illetően, majd ezekre a kutatásaim során szerzett információk alapján megpróbálok megoldást találni.

NAGY LEJLA Konzulens:II.évfolyam Dr. Nyusztay László CScNemzetközi Tanulmányok Mesterszak főiskolai tanárBGF KKK

MAGYARORSZÁG, MINT AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK SOROS ELNÖKE - A MAGYAR ELNÖKSÉG NÉHÁNY TAPASZTALATA

Amikor eljutottam a nagy kérdésig, hogy miről is szeretnék írni ebben a dolgozatban, mi az a témakör, ami engem is érdekel annyira, hogy hónapokon át a felszabaduló időmet annak kutatásával töltsem, de ugyanakkor más számára is legalább annyira érdekes és értékes információt rejt magában, mint számomra nyújt, valamint nem utolsó sorban kellően új, és up - to – date, hiszen ismerem magam emiatt tudom, hogy szeretek valami szokatlant csinálni, de legalabbis nem a már jól kitaposott ösvényeken követni a nyomokat, ezerszer lerágott és legalább annyiféleképpen feldolgozott témát gyakorlatilag újrahasznosítani, úgy döntöttem bár tojásokon lépkedve, de megkísérlem objektíven és a lehetőségeimhez képest a legnagyobb rálátással feldolgozni a magyar soros EU elnokség témáját.Félreértés ne essék, nem gondolnám, hogy egy – egy igenis újító gondolat ne érdemelne meg minden tiszteletet, annál is inkább, mert nem könnyű egy olyannal előállni, mégis, a magam részéről jobban szerettem volna valami olyat letenni Önök elé, amit még igy egyben talán sosem olvastak. Bizonyos szempontből így nem is volt nehéz dolgom, hisz témaválasztásom is tudatosan esett a soros magyar EU elnökségre, pont az ’újdonságát’ megragandó, ugyanakkor nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy innentől kezdve hátra lehetett dőlni, és készen is volnánk.A témával kapcsolatban jelenleg (felkészülási időszak : 2011. június 1 – 2011. november 11.) könyv nem érhető el. Kisebb, rövidebb brossúrák, ismertető anyagok igen, de összefoglaló, kiemelten fontos, lényeges és kevésbé lényeges adatok, információk gyűjtése – pont a téma frissességét és ezáltal talán érzékenységét is tekintve – még nem készült. Könyvtárakban kérésem után együttérzően mosolygó nénik javasolták, hogy talán fél év múlva próbáljam meg, akkora már azért többre is van esélyem egy – két ismertető brossúránál. Így hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy visszatérjek a már jól bevált feldolgozás feldolgozásának a feldolgozásához – talán, ha szerencsém van, megfűszerezve azt egy viszonylag újítónak mondható gondolattalNem így lett. Belevetettem magam, és addig nem nyugodtam, amíg a témával kapcsolatos valamennyi hírt, közleményt, cikket, elemzést át nem bújtam. Annak érdekében, hogy kutatásom teljes legyen, a Külügyminisztériumban rendszeres (és megkockáztatom, így a végére, nem annyira szívesen látott) vendég lettem.Az ott kapott információk, és a témát feldolgozó szinte összes minőségű, rangú, formátumú publikáció nagy százalékából kinyert adatok alapján, kérem olvassák érdeklődéssel ’művemet’!

PEHL KATALIN Konzulens:III. évfolyam Dr. Majoros PálNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai tanárBGF-KKK

PÁRHUZAM AZ 1929-33-AS ÉS A 2008-BAN KITÖRT AMERIKAI VÁLSÁGOK KÖZÖTT

A dolgozatom fő célja, hogy ismertessem az eddigi legnagyobb két világválság közötti összefüggést. Munkám témájának azért választottam ezt, mert napjaink egyik legfontosabb politikai és gazdasági kérdései e köré csoportosulnak. A modern világ további fejlődésének kulcskérdése, hogy levonjuk a tanulságokat és lehetőleg valamilyen megoldást találjuk, ha úgy tetszik kivezető utat a mély recesszióból.A dolgozat első felében az 1920-as évek válságát elemzem, és az Amerikai Egyesült Államok, valamint Németország példáján keresztül mutatom be a válságból való kilábalás útvonalait. A munkám második felében a 2008-ban elindult és mostanáig tartó gazdasági recesszióval foglalkozom. Összefüggéseket próbálok keresni a két válság között, és a hasonló problémákra adandó hasonló lehetséges válaszok és megoldások kérdéskörét vizsgálom. A dolgozat során igyekszem röviden és vázlatosan bemutatni az USA és Európa gazdaságának összefüggését és egyfajta egymásra utaltságát.

TALPAS KATALIN Konzulens:II. évfolyam Dr. Aszódi IlonaNemzetközi Tanulmányok Szak főiskolai docensBGF KKK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS DÖNTÉSHOZATALI MECHANIZMUSA A LISSZABONI SZERZŐDÉS

ELŐTT ÉS UTÁN

Dolgozatomban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy milyen módosításokat vezetett be a Lisszaboni Szerződés az Európai Unió intézményrendszerében és döntéshozatali mechanizmusában. Célom a Lisszabon előtti és utáni helyzet bemutatásán keresztül megvizsgálni, hogy az alapszerződések 2009-es, átfogó módosításai mennyire voltak eredményesek. A fő kérdés a vizsgálat során, hogy milyen mértékben vált átláthatóbbá és hatékonyabbá, az uniós polgárok számára érthetőbbé az Unió működése. A demokrácia deficit vizsgálatát különösen fontosnak tartom, mert mint európai uniós állampolgároknak, meg kell, hogy ismerjük, milyen jogaink vannak, és azokat milyen módon tudjuk érvényesíteni. Úgy gondolom, ennek elengedhetetlen feltétele az intézményi struktúra és a döntéshozatal ismerete. Az uniós jogszabályok többségét értünk alkotják, ezért fontos, hogy a döntéshozatali eljárásban az Európai Parlament, az egyetlen népképviseleti uniós intézmény meghatározó szerepet kapjon. Ezáltal az állampolgárok kevésbé érzik azt, hogy az Unió egy tőlük távol lévő szervezet, amely a „fejük felett” hozza meg a döntéseket.A dolgozatban áttekintem az alapszerződések és módosításaik legfontosabb rendelkezéseit. Ezt követően sorra veszem az intézményeket, azok összetételét, legfontosabb feladatait, az intézmények körének változását a szerződéses módosításokban. A harmadik szerkezeti egységben a döntéshozatali eljárások Lisszabon előtti és utáni szabályait mutatom be. Külön figyelmet szentelek a Parlament részvételének és hatáskörének szélesítésére irányuló évtizedes folyamatnak. Ennek keretében vizsgálom röviden a demokrácia deficitet, annak jelentőségét az uniós integrációs folyamatban, és az Unió demokratizálását szolgáló rendelkezéseket.Fő követeztetésem szerint önmagában az, hogy az Európai Tanács intézményi státuszt kapott, üdvözlendő, azonban az intézmények számának újabb bővülése és az egyes intézmények összetételére, működésére és döntéshozatalára vonatkozó szabályok eredményeképpen az intézményi struktúra továbbra sem egyszerű és átlátható. A Lisszaboni Szerződés egyértelmű előrelépést jelent a demokrácia deficit csökkentése felé, mivel a rendes jogalkotási eljárást (amelyben a Tanács és a Parlament egyenrangú jogalkotó szerv) főszabállyá tette és a legfontosabb jogszabályok nagy része ma már ennek az eljárásnak a keretében születik meg. Ennek ellenére a demokrácia deficit problémája Lisszabon után is fennáll és további rendelkezésekre lesz szükség.

YOUSEF KATUL Konzulens:IV. évfolyam Dr. Majoros PálNemzetközi Gazdálkodás Szak főiskolai tanárBGF KKK

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KÍNA KAPCSOLATA

Dolgozatom fő témája az EU és Kína kapcsolata: a múltbéli, a jelen és a jövőbeli kapcsolatrendszer elemezése. Történelmi visszatekintéssel vizsgálni próbáltam az eddigi kapcsolatépítés lépéseit, majd a jelenben a két hatalom közeledését, az eddigi lépéseket próbáltam sorba rendezni. A mai világválság rendhagyó hatásait a dolgozatom egyik alappillérévé emeltem. A jövőre vonatkozóan megkíséreltem körvonalazni az EU és Kína viszonyát. A dolgozatomban a két világhatalmat hasonlítom össze és a munkám végén felsorolom és elemzem a kapcsolat mellett szóló érveket. A mostani válság után egy egészen másfajta világrend fog felállni. Jelenleg az európai stratégiában a Kínával való jó kapcsolat ápolása nagyon fontos szerepet játszik. Külön kitértem dolgozatomban Kína multipoláris világrend eszméjére is. Kínának érdekében áll az Egyesült Államok hatalmát csökkenteni, ez az Uniónak is kedvez ez. USA viszont Kínával erősíti partnerségét, amit az Európai Uniónak meg kell előznie. Az eddig lépések nem bizonyultak elegendőnek: mindkét félnek meg kell találnia az egymással való kapcsolat előnyeit és az ki kell használnia. A G2 elképzelést is belevettem a munkámba, hiszen ez a fajta integráció az EU világgazdasági és világpolitikai befolyásának felértékelődését jelentené. Az Egyesült Államok és Kína szövetsége a már létező G20 fölött állna; megdönthetetlen egységet jelentene. Az Unió Kínához való közeledése ezt meg tudná akadályozni.A válság fordulópontot jelenthet a világrend átalakítását illetően: ezalatt az Uniónak törekednie kell stratégiai partnerség alapjainak a lerakására. Dolgozatom alatt azt a következtetést vontam le, hogy mind Kína mind az EU-nak érdekében áll erősíteni a köztük lévő kapcsolatot.

4. FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

BENKŐ JÚLIA Konzulens:III. évfolyam Dr. Fodor MónikaKereskedelem és Marketing Szak főiskolai docensBGF KKK

URBAN AGRICOOL – ZÖLD ÚT A JÖVŐNEK

A „környezettudatosság” mindennapjaink divatos témája, mégis az urbanizáció térhódításával a városok fokozatosan elszakadnak a természettől. A civil mozgalmak e jelenségekre adható egyik válasza a közösségi kert-mozgalom.Dolgozatom során célul tűztem ki, hogy bemutassam ezt az izgalmas és komplex mozgalmat, amely a városi ember életét, életminőségét pozitív irányba befolyásolhatja. Alternatívát kínál továbbá a város-rehabilitáció, közösségépítés, környezettudatos nevelés területén is, az önkormányzatok, az üzleti- és magánszféra bevonásával.A dolgozatban primer kutatásom eredményeire (szakmai interjúk és internetes félig strukturált interjú) támaszkodva mutatom be a hazai mozgalom létjogosultságát, jelenlegi helyzetét és jövőképét, kiegészítve a szekunder információgyűjtés eredményeivel.Marketing tanulmányaimnak megfelelően a gyakorlati részben a hangsúlyt a közösségi kertek marketingkommunikációjának vizsgálatára helyezem. A kezdeteknél tartó mozgalom már rendelkezik marketingkommunikációs aktivitással, de a célcsoport hatékonyabb elérése érdekében kiegészítő javaslatokat teszek. A leghatékonyabb eszköznek a gerillamarketing bizonyul, erre különös figyelmet fordítok.Végezetül kitérek az egyre terjedő és elvárássá váló CSR tevékenységek bevonásának lehetőségeire, bemutatva a profit-orientált vállalatok helyét a mozgalomban.Ezzel bizonyítva, hogy ez a civil kezdeményezés nem csupán öncélú hobbitevékenység, sokkal több annál.. Zöld út a jövőnek.

FEHÉR ALEXANDRA Konzulens: NAGY VERONIKA Brávácz IbolyaIII. évfolyam adjunktusKereskedelem és Marketing szak BGF- KVIK

(NEM) CIKI FOGYASZTÓI TÁRSADALOM A 15-25 ÉVESEK KÖRÉBEN

Te is hordasz extrém napszemüveget vagy tervezed, hogy beszerzel egy szőrös csizmát? Úgy véled, hogy a Sziget Fesztivál a világ közepe, a nyári rendezvények csúcsa? Még mindig a mama főztjét tartod a legjobbnak? Nos, a fiatalok fogyasztói magatartásával foglalkozó dolgozatunkból megtudhatod, hogy hogyan vélekedik a mai magyarországi 15- 25 éves fiatalság a felsoroltakról, milyen válaszokkal illették az imént feltett kérdéseket. Átfogó képet adunk arról, hogy mit tartanak cikinek és mit menőnek a csoport tagjai. Ahhoz, hogy megértsük a fiatalabb (15-20 éves) és „idősebb” (21-25 éves) korosztály viselkedését, meg kell értenünk az ezeket mozgató mechanizmusokat, összerakni a kicsi mozaikokból a képet, mely révén egy izgalmas, színes világot kapunk. Dolgozatunkban öt, a fiatalok mindennapi fogyasztási szokásait meghatározó témakört boncolgatunk. Elsőként a fesztivállátogatási és szórakozási szokásaikat mutatjuk be. Ebben a részben kitérünk arra, hogy milyen öltözékekben jelennek meg ezeken az eseményeken és, hogy hogyan vélekednek társaik szélsőséges, provokatív viseletéről, valamint, hogy milyen típusú és stílusú rendezvényeket kedvelnek a mai fiatal lányok és fiúk, és hogy milyen célból látogatják őket. Ezután áttérünk a fogyasztásunkat meghatározó másik nagy részre: az étkezésre és a sportra. Itt választ kaphatunk például arra a kérdésre, hogy mik a legmenőbb testedzési módok, valamint melyek a legkedveltebb vendéglátási egységek. A következő rész a divattal foglalkozik, ami az önkifejezés színtere a korosztály számára, hiszen a mai demokratikusabb világ lehetőséget ad az efféle kiteljesedésre. És végül a vizuális médiával és olvasással kapcsolatos attitűdöket vesszük górcső alá. Mindezt persze annak tükrében, hogy melyek azok a trendek, irányzatok és társadalmi szokások, amik cikik és melyek azok amik nem. Dolgozatunk végén választ adunk arra is, hogy kik „a magabiztos fővárosi húszasok”, a „majd én megoldom fiúk és vagány lányok”, és ”a megfelelésre vágyó vidékiek”. Mindezt azért tesszük, mert a ma még folyamatos pörgésben lévő, innovatív, jövőbeli potenciális vásárlók, fogyasztást befolyásoló, lehetséges szokásainak ismerete nélkülözhetetlen a mai magyar kereskedelem és a marketing szakma számára.

INCZÉDY BETTINA Konzulens:III. évfolyam Dr. Fodor Mónika Kereskedelem és Marketing szak főiskolai docensBGF KKK

DÉL-KOREAI ÉS MAGYAR KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A DIVATMARKETINGBEN

A kutatás alapkérdése, hogy milyen és milyen mértékű különbségek figyelhetők meg a két nemzet divatában és divatmarketingjében. A cél, segíteni a magyar divatipar és divattervezők esetleges terjeszkedési próbálkozásait Dél-Korea irányába, továbbá képet adni a koreai kultúra miénktől való különbözőségéről a mai dél-koreai terjeszkedések fényében. Mindennek legfőbb oka a Magyarországon egyre nagyobb számban fellelhető dél-koreai cégek és emberek száma, ebből kifolyólag pedig a koreai divat lehetséges jövőbeni terjeszkedése Magyarországra.Szekunderkutatás során feltárásra kerültek az alapvető kulturális, divat, annak marketingje és kommunikációja terén fellelhető különbségek a két nemzet között. A primerkutatást nem reprezentatív mintával, önkényes kiválasztással történt, a kutatási eredmények helyi értéken értendők. Nyolc mélyinterjú készült 2011 október-novemberében, négy magyar és négy koreai egyénnel. A primerkutatás hipotézisei a következők voltak: 1. A koreai divat és gondolkodás visszafogottabb és erkölcsileg szigorúbb, mint a magyar.2. A koreaiak szívesebben viselik koreai tervezők, cégek ruháit, mint a nemzetközi márkákat.3. Dél-Koreában a divat-reklám elterjedtebb, mint Magyarországon.4. A koreai emberek eltérően viszonyulnak tradicionális viseletükhöz, mint a magyarok. Az interjúk során az első hipotézis szinte teljesen beigazolódott, a második valótlannak, míg utóbbi két feltételezés szinte teljes mértékben helyénvalónak bizonyult.A kutatásból kiderült, hogy a koreai hétköznapi viselet és divatmarketing, ha nem is sokkal, de konzervatívabb és visszafogottabb a magyarnál, mindemellett az erkölcsösség és a tradíciók sokkal nagyobb mértékben befolyásolják, mint Magyarországon. Beigazolódott továbbá a tradicionális viselet megítélésének és megjelenésének különbsége, a koreaiak nagyobb eseményeken, ünnepségeken még mindig a hagyományos népi viseletben vesznek részt, sőt, egy-egy tervező tovább is fejlesztette ezt kollekcióiban, ellentétben a magyar népi viselettel, ami egyre kevesebb helyen jelenik meg. A nemzetközi márkák megítélése szinte megegyezik, bár Magyarországon markánsabban befolyásolja a divatot.Összességében minden feltevésre és kérdésre sikerült választ találni, a koreai és magyar kultúra eltérése a divatiparban, ha nem is minden esetben, de jól látható.

KISS DOROTTYA Konzulens:KOVÁCS NÓRA Czakó Dezső III. évfolyam oktatóNemzetközi gazdálkodás Szak BGF KKK

BLÖFF A MARKETINGBEN – AVAGY A TERMÉKEK TUDOMÁNYOS JELLEGÉNEK FOGYASZTÓRA GYAKOROLT HATÁSA

Dolgozatunk fókuszpontjában a funkcionális gyorsan mozgó fogyasztási (FMCG) cikkek állnak; a dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy milyen fogyasztói és piaci trendek hatottak ezeknek a termékeknek a kialakulására és növekvő keresletére, továbbá vizsgáljuk, hogy a fogyasztók mennyire tudatosan választják ezeknek a termékeknek a körét, mennyi ismerettel rendelkeznek ezeknek a termékeknek a hatásmechanizmusairól. Dolgozatunkban kiemelkedő szerepet kap a funkcionális FMCG- termékek értékesítését támogató marketingstratégiák elemzése, ezen belül is elsősorban az ún. „technologikus reklámok” fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásának vizsgálata.A kutatásunk alapját elsősorban a primer források képezik; az interneten kitöltetett kérdőívek adataiból, és azok összefüggéseiből, a kereskedelmi egységekben megkérdezettek válaszaiból, és egy marketing szakemberrel készített interjú anyagából indultunk ki. A kérdőíves kutatásunkban a fogyasztók általános vásárlási szokásait, médiafogyasztási szokásait, az egyes médiák hitelességét, a funkcionális FMCG- termékek ismertségét, tudományos hangzású összetevőikkel szembeni attitűdjüket kívántuk felmérni. A kereskedelmi egységekben folytatott megfigyelésekkel és a fogyasztókkal folytatott kvalitatív megkérdezéséből a vásárlói döntéshozatalra ható egyéni motivációkra, a személyes benyomásokra, a márkák és termékek megítélésére voltunk kíváncsiak. A szakemberrel folytatott interjú során a marketingszakemberek, vállalatok részéről érzékelt fogyasztói magatartás trendeket, a funkcionális FMCG- termékek piacának helyzetét, jövőképét kutattuk.A dolgozat másik alappillérét a szekunder kutatásból származó információk alkotják; napjainkban releváns fogyasztói magatartás elméletek és trendvizsgálatok, a funkcionális élelmiszerek, kozmetikumok piaci helyzetét vizsgáló szakcikkek és tanulmányok és a különböző statisztikai felmérések. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a funkcionális FMCG- termékekkel szembeni fogyasztói attitűd meglehetősen többrétegű; a fogyasztók kis százaléka ismeri a termékek összetevőik tudományos megnevezéseinek jelentését, a termékek reklámjával szemben is szkeptikusak, ám mégis megbízhatónak és hatékonynak tartják ezeket az összetevőket. Továbbá azt is megállapítottuk, hogy a fogyasztók szívesen vásárolnak „klinikailag tesztelt” jelzéssel ellátott, természetes alapanyagokból, összetevőkből álló, illetve szakemberek, szakszervezetek által támogatott termékeket. A fogyasztók információkeresésére irányuló kérdésekből leszűrhettük, hogy a fogyasztók többsége az élelmiszerek összetevőiről gyakran, majdnem minden esetben tájékozódik, míg a kozmetikumok és a tisztító szerek esetén ez az arány jelentősen csökken. Kutatásukból azt is levonhattuk, hogy a technologikus reklámok befogadóképessége, hitele, újszerűsége lemenő ágban van, a fogyasztók kezdenek a technicizált szavakra immunisakká válni. Emellett a trend mellett megjelenik a növekvő igény a természetességre, az organikus, bio termékekre, ami a funkcionális termékek komoly versenytársává válik, sőt 5 -10 éven belül el is hódíthatja fogyasztóit.

KOMJÁTI DIÁNA Konzulens:I.évfolyam Dr. Fodor MónikaMarketing szak főiskolai docensBGF KKK

AZ ADATOK VÉDELME, MINT AZ ELÉGEDETTSÉG, A BIZALOM ÉS AZ ELKÖTELEZETTSÉG ÉPÍTŐKÖVE, AVAGY ADATVÉDELEM AZ

ONLINE MARKETINGBEN

Dolgozatom első felében az online marketing és a jelenlegi magyar adatvédelmi szabályozás helyzetét vizsgálom. Majd primer kutatás, szakértői interjúk keretein belül igyekszem felvázolni a magyar adatkezelők adatvédelemmel szemben tanúsított magatartását és véleményét. A magyar internetfelhasználók adatvédelmi tudatosságát és az adatkezelői gyakorlattal kapcsolatos tapasztalataikat kérdőíves megkérdezés során mérem fel. Az adatkezelőkkel folytatott interjúk alapján egyértelműen látszik, hogy az adatkezelői gyakorlatban a mindennapi munkát meghatározó fő szabályok érvényesülnek, de nincs igény és szükség arra, hogy a részletszabályoknak utána járjanak, és azt maradéktalanul betartsák. A felhasználók oldaláról nem érzékelhető az adatkezelők felé igény az adatvédelem szigorúbb alkalmazása iránt, míg a hatóság oldaláról nem tapasztalható komoly kényszer. Az általam megkérdezett internetfelhasználók körében úgy gondolom, hogy összességében pozitívak a tapasztalatok az adatkezelői gyakorlattal és az online kommunikációval kapcsolatban. A többség azt állítja, hogy fontos számára a személyes adatainak védelme, de többségük nincs tisztában azzal, hogy személyes adataikat ki, milyen célból kezeli és az adatok megadása során – például egy nyereményjátékban- nem olvassák el az adatkezelésre vonatkozó részeket.

MILLISITS BEÁTA VALÉRIA Konzulens:IV.évfolyam Dr. Fodor MónikaKereskedelem és Marketing szak docensBGF KKK

A MAGYAR ÉS SPANYOL ÉLELMISZER FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAZÁNKBAN

ÉLŐ SPANYOL IGÉNYEIRE

TDK dolgozatom témájául a magyar és spanyol élelmiszerfogyasztási szokások összehasonlítását választottam. Mivel úgy gondolom, hogy ahhoz,hogy a vállalatok a leghatékonyabban elérjék a fogyasztóikat, szükséges a lehető legjobban megismerni a kiválasztott célcsoportot. Ez az élelmiszeripari szegmens esetén különösen fontos.

A saját személyes kötődésemből adódóan esett a választásom éppen a spanyol és a magyar élelmiszer fogyasztási szokások összehasonlítására.Érdekes kihívás két, egymással nem szomszédos nemzet étkezési kultúrájának vizsgálata és összehasonlítása. Első pillantásra olyan sok a különbség közöttük, hogy az egyik konyha remekei a másik nemzetiségű számára csak kuriózumnak számítanak – olyan nevezetességnek, amit egyszer talán érdemes kipróbálni, de amelyektől némi távolságtartás mindenképpen indokoltnak látszik.

Kíváncsi voltam,hogy közép-kelet európai élelmiszerpiacként mennyire vagyunk képesek kiszolgálni egy teljesen más kultúrát, esetemben a spanyolokét.Csak az ízlés, az ételek alapanyagában, ízében rejlő különbségek számítanak vagy egyéb, szociokultúrális tényezők is, mint az etnocentrizmus?Mindezeket a kérdéseket részben irodalmi források feltárásával, részben egy saját magam által összeállított kérdőíven alapuló vizsgálat eredményei alapján az alábbiakban igyekeztem megválaszolni. Kvantitatív kutatásom alanyai olyan spanyol személyek voltak, akik legalább két hónapja élnek hazánkban.

Mik azok a termékek, termékcsaládok,amelyekhez kifejezetten ragaszkodnak, de nem tudják Magyarországon megszerezni. Mennyire érdemes ezt a kis létszámú szegmens különleges igényeit a hazai kiskereskedelmi láncoknak?TDK dolgozatommal ezekre a kérdések a lehető legmegfelelőbb megválaszolására törekedtem.

MOLNÁR CSILLA Konzulens:RADICS DÓRA Dr. Fodor MónikaIII.évfolyam főiskolai docensKereskedelem és marketing szakBGF KKK

AZ „Y GENERÁCIÓ” ZENEFOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK SAJÁTOSSÁGAI

Dolgozatunk témája az Y generáció zenefogyasztási szokásainak vizsgálata, sajátosságainak feltárása. A modern technológia őrültjeinek szokásai lényegesen megváltoztak az előző generációkhoz képest. A téma rendkívül közel áll hozzánk, hiszen mi is az Y generációba tartozunk, és zenéléssel is foglalkozunk. Első lépésként a zenefogyasztási lehetőségek tárházát vizsgáltuk szekunder kutatás segítségével. Feltérképeztük a hagyományos és online rádió, televízió, hagyományos és online lemezboltok, valamint az online zenehallgatás jellegzetességeit, majd SWOT analízist végeztünk. A kapott információkat rávetítettük az Y generáció által birtokolt jellemvonásokra. A zenepiac jelenlegi helyzetét, s a kiadókat is megvizsgáltuk.Tanulmányunkban három hipotézist állítottunk fel, s kutatásaink segítségével ezeket próbáltuk alátámasztani, illetve megcáfolni. Először azt fogalmaztuk meg, hogy a digitális világ térnyerésének köszönhetően a CD-k elvesztették népszerűségüket. Második feltevésünk az online illegális zeneletöltés preferálására vonatkozik. Harmadik hipotézisünk pedig arra mutat rá, hogy az Y generáció jelenlegi zenefogyasztási szokásainak tükrében a zeneipar fellendülése a közeljövőben nem várható.A hipotézisek alátámasztása vagy megcáfolása céljából primer kutatást is végeztünk. Kvantitatív kutatási módszerként standardizált kérdőívet használtunk 118 fős alapsokasággal, akiket az Y generációból önkényes kiválasztás útján jelöltünk ki. Három kérdéskörre épült a kérdőívünk, melyekben többnyire zárt kérdések szerepeltek, azonban néhány nyitott kérdésnek köszönhetően még pontosabb képet kaptunk a válaszadók szokásairól.Az összefüggések hatásosabb feltárásának érdekében kvalitatív kutatási módszerrel több mélyinterjút készítettünk. Öt kérdéscsoport megválaszolását vártuk 24 alanytól. A téma még részletesebb feltárása érdekében a másik oldalt is megvizsgáltuk: mélyinterjút készítettünk három zenekarral és három DJ-vel. Kutatási eredményeink maximálisan alátámasztották, hogy az Y generáció az online illegális zenefogyasztást részesíti előnyben, CD-ket már egyáltalán nem vásárol. A jelenlegi helyzetből kiindulva sajnos az Y generáció (mind fogyasztói, mind előadói részről) nem lát esélyt a zenepiac fellendítésére. Elképzelések akadnak, de a megvalósítások komoly akadályokba ütköznek. Külföldön valamivel kedvezőbb a helyzet, és őszintén reméljük és hisszük, hogy innovatív és kreatív ötletekkel születhet megoldás a problémára.

5. GAZDASÁGELMÉLET – GAZDASÁGTÖRTÉNET - GAZDASÁGPOLITIKA

CSIZMADIA ESZTER Konzulens:II. évfolyam Dr. Szekeres DiánaPénzügy és Számvitel Szak tanársegédBGF GKZ

A VÁROS, AHOL ÉLÜNK – CSEPREG GAZDASÁGA ÉS A CSEPREGI VÁROSKÖZPONT REVITALIZÁLÁSA

Kutatásomban Csepreg város gazdaságát és városközpont revitalizálási projektjét vizsgáltam történeti összehasonlító elemzés módszerével, kritikai észrevételek alkalmazásával. Ezen belül nagy hangsúlyt kapott, hogy az egyes pályázati lehetőségek mennyiben hatnak a városok, térségek fejlődésére.

A dolgozatom, így a kutatásom célja ebből következően többrétű volt: egyrészt elemzés a város költségvetésére vonatkozóan, másrészt a pályázati úton megvalósított revitalizálási projekt eredményességének felmérése a lakosság vélekedései alapján, illetve a jelenlegi városirányítók szempontjából, végül a gazdálkodás és a pályázati követelmények végrehajtásából fakadó későbbi lehetőségek számbavétele.

Ennek során kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket egyaránt alkalmaztam. Kvalitatív kutatás részekén mélyinterjút készítettem Csepreg város polgármesterével és alpolgármesterével a gazdaságra vonatkozóan, annak múltbeli és jelenlegi helyzetének megismerésére. Kvantitatív kutatás keretében került sor kérdőíves megkeresésre a lakosság elégedettségének felmérésére, mely a célcsoporthoz igazodóan nyomtatott és online változatban történt.

Az elemzés fő kérdései a következő tartalmi elemekre irányulnak: az előző évek gazdálkodásának alakulása a pályázati lehetőség kapcsolódása a városhoz a városközpont kialakításának eredménye a pályázathoz szükséges önerő biztosítása és annak következményei ezzel kapcsolatos gazdasági célkitűzések megvalósíthatóságának lehetőségei.

Megállapításaim a rendelkezésre álló források felhasználásának elemzésére vonatkoznak, valamint a lakossági elégedettség-vizsgálat következtetéseit tartalmazzák.

ILYÉS TAMÁS Konzulensek:II. évfolyam Dr Ferkelt Balázs PhDNemzetközi gazdálkodás Szak egyetemi docensBGF KKK Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese

egyetemi docens

AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS ALAPOK HATÉKONYSÁGA SZÁMSZERŰSÍTETT MODELLEK ALAPJÁN

TDK dolgozatomban az Európai Kohéziós Alap számszerűsített hatékonyságát vizsgálom általános egyensúlyelméleti modellek alapján.Az Európai Unió költségvetésének jelentős részét kitevő Regionális Politika fontossága az utóbbi évtizedben jelentős megnőtt. Az újonnan csatlakozott országok számára az európai transzferek jelentik az egyetlen nem-piaci lehetőséget a konvergencia felgyorsítására, míg a fejlett, nyugati tagállamok számára a Közös Költségvetés finanszírozásán keresztül egyre nagyobb terheket ró a támogatások finanszírozása.Az elmúlt évtizedben a támogatások élvezői, a fejlődő országok több modellt is alkottak, annak bizonyítására, hogy a hatalmas mértékű, már a nemzeti össztermékhez mérhető nagyságú támogatások fontosak, hasznosak és alapjaiban véve szükségesek. Az uniós szintű összehasonlítás érdekében az Európai Bizottság is megalkotta a saját modellezési környezeteit, hogy a programok ex post és ex ante kiértékeléséhez segítséget nyújtsanak.A kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen módon lehet számszerűsítetten vizsgálni a különféle uniós transzferek hatásait, illetve a hatékonyságukat. Megvizsgáltam, hogy milyen eltérő modellcsaládokat használtak fel az utóbbi években ezen kérdés elemzésére valamint, hogy ezek milyen eredményekre jutottak. Bemutatom az egyes modellcsaládok jellemzőit, feltételrendszerüket valamint az eltérő eredmények lehetséges okait.Ismertetek három modellcsaládot amelyet az utóbbi évtizedben széles körben felhasználtak a támogatások hatásának számszerűsítéséhez, az eredetileg Írországra készített HERMIN, valamint az Európai Bizottság által kidolgozott, az egész Uniót átfogó QUEST III. modellcsaládot. Ezen két modellen túl bemutatom a GMR – Magyarország regionális modelljét, amelyet speciálisan Magyarországra készítettek ilyen célból.A kutatásomban arra a következtetésre jutottam, hogy a QUEST III. modell feltételei és következtetési felelnek meg legjobban a valós adatoknak, ellenben a HERMIN modell országspecifikus szerkezete is fontos információkkal szolgál a támogatások mechanizmusát és hatékonyságát illetően. A modellek eredményei alapján a 2007-2013-as ciklus támogatásai Magyarországon hosszú távon átlagosan 4 %-kal növelik a GDP-t, azonban Magyarországon a támogatások kevésbé hatékonyak mint a többi fejlődő keleti tagállamban.

LÓGA MÁTÉ Konzulens:III. évfolyam Dr. Gáspár TamásNemzetközi Gazdálkodás Szak tudományos főmunkatársBGF KKK

A MAGYAR ACÉLIPAR VERSENYKÉPESSÉGE A VISEGRÁDI ORSZÁGOK VISZONYLATÁBAN

TDK dolgozatomban a magyar acélipar versenyképességét vizsgáltam a Porter-féle versenyképességi gyémánt magyar acéliparra specializált átalakításával. Az utóbbi időben egyre több helyen hallható azt a kifejezést, hogy versenyképesség, amelyet sokan magyarázzák a következő módon: „ezért nem lettünk vas és acél országa”. Megfelelő háttéranyag birtokában arra a feladatra vállalkoztam, hogy megkeressem mi lehet annak az oka, hogy nem sikerült megvalósítani ezt az elképzelést. A vizsgálathoz felhasználtam a Porter-féle versenyképességi gyémántot, melyet átalakítottam, hogy az iparágat érintő kérdéseimre választ kapjak. Négy fő aspektusból végzett elemzésem során pontos képet kaptam arról, hogy miért nem versenyképes a magyar acélipar a visegrádi országok viszonylatában.

NAGY ZOLTÁN Konzulens:III. évfolyam Kohári Zoltánné Dr.Pénzügy és Számvitel Szak főiskolai docensBGF PSZK

A NYUGDÍJ JÖVŐJE, AVAGY A JÖVŐ NYUGDÍJA

A tanulmányban, ahogy a címből az sejthető, a nyugdíjrendszer problémáit és fenntarthatóságát vizsgálom meg.Érdekességként és a téma bevezetéseként egy rövid történeti összefoglalón keresztül bemutatóm, hogy mikor, hogyan és milyen körülmények között alakult ki a társadalombiztosítási- és vele együtt a nyugdíjrendszer alapja. Majd pedig az kerül bemutatásra, hogy ez a kialakulása óta milyen változásokon ment keresztül, míg elnyerte a mai formáját. Ezt követően ismertetésre kerülnek a nyugdíjrendszer alapelvei és az, hogy tulajdonképpen mi a juttatás funkciója és célja mind közgazdasági mind pedig társadalmi szempontból. Ezután részletesen bemutatom a nyugdíj egyes fajtáit, jogosultság megszerzésének feltételeit. Közvetlenül az adott nyugdíj megismerése után pedig a benne rejlő hibákat tárom fel. Megpróbálom megvizsgálni, hogy hogyan és milyen okok vezethetnek vagy vezettek az adott típusnál oda, hogy olyan emberek is jogosultságot szerezhettek, akiknek alapvetően nem kellett vagy nem lett volna szabad. Továbbá azt is vizsgálom, hogy ez hogyan és milyen mértékben terhelte vagy terheli meg a nyugdíjalapot. Azután, hogy az egyes részterületek hibáiról és problémáiról sikerül képet alkotnom, egyben és átfogóan tekintem a rendszert. Bemutatóm, hogy milyen elvek ismertek a járulékokat, juttatásokat fedező díjak beszedésére és újraelosztására. Ezt követően megvizsgálom, hogy ezeket a rendszereket milyen problémák fenyegetik a hossztávon illetve a fenntarthatóság szempontjából. Végül a dolgozat utolsó részében megvizsgálom azokat a lehetőségeket, amik ma ismertek és rendelkezésre állnak, mint alternatíva, hogy a magánszemélyek öngondoskodásuk keretében saját maguk is hozzájárulhassanak részben vagy akár egészben is a nyugdíjas éveik anyagi fedezetéhez.

OROSZ LILLA Konzulens:OROSZLÁNY ANITA Csongrádi GyöngyiII. évfolyam egyetemi docensPénzügy és számvitel szakBGF PSZK

MIBE KERÜLT NEKÜNK AZ ELMÚLT NÉHÁNY ÉV?

A pénzügyi válság a gazdasági élet egy-egy területén vagy egészében jelentkező gazdasági egyensúlyvesztés, az újratermelési folyamatban fellépő zavar, a konjunktúraciklus kiinduló- és végpontja. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság mára az egész pénzügyi szektort körbeöleli, és emiatt a kockázat és a bizonytalanság egyre nő ebben a körben. A kormányok ennek szabályozására hozták meg válságkezelő intézkedéseiket. A módosítások során némely adó csökkentésével arra törekedtek, hogy élénkítsék a gazdaságot, mindeközben a költségvetés bevételei se csökkenjenek. Az államadósság mértékét számos tényező befolyásolja, ezért csökkentésére egy komplex programot kellett kialakítani.Témaválasztásunk fő motivációja és célja az volt, hogy bemutassuk a válságkezelő intézkedéseket, azok hatását a gazdasági életre és az állami szerepvállalás fontosságát.A munka elméleti része a válságot, mint globális problémát mutatja be. Az USA-ban és Európában történteket kronologikusan vezeti végig. Kitér ezen államok legfontosabb intézkedéseire, melyek a kilábalást voltak hivatottak elősegíteni, és amelyek Magyarország számára mintául szolgáltak.A dolgozat második része Magyarország helyzetét vizsgálja, és a gyakorlati megvalósulásba is betekintést enged. A 2008 óta bevezetett különadókat, gazdaságélénkítő tervezeteket mutatja be. Kitér a költségvetés bevételeinek és kiadásainak változására, illetve az ország exportjának és importjának alakulására. A kutatás a különadók hatására is szemlélteti, és a kormány beavatkozásának pozitív és negatív oldalait is kiemeli. A dolgozat egészéből megtudhatjuk, mennyiben hatásos és fontos a válság kiküszöbölése, és mennyiben jár további negatív következményekkel.

PÉTERI BARBARA Konzulens:I. évfolyam Lambertné Katona MónikaBGF GKZ egyetemi adjunktus

A JEGYBANK FÜGGETLEN, AVAGY MÉGSEM?

Ha függetlenséget hallok egyből a statisztika jut eszembe – koherencia -.Ebben a dolgozatban azonban nem feltétlenül Csuprovra és Cramerre szeretnék támaszkodni, hanem a makroökonómia és a pénzügy világának szerteágazó ismeretrendszerére. Úgy gondolom, hogy manapság mikor felgyorsult életünkben a közember vagy a közgazdász, az infláció, a jegybanki alapkamat, vagy a lebegő árfolyamrendszer hallatán a jegybankkal vagy a politikusokkal azonosítják a hallottakat, és, hogy a köztudatban kialakult hibáztatás kire és milyen mértékben irányul.Dolgozatomban kitekintek a köztudatban előforduló fogalmakra, a mindennapi ember szerinti összefüggésekre.A jegybanki függetlenséggel kapcsolatban merültek fel kérdések. Vajon a köztudatban mi él a jegybankról, annak működéséről, illetve függetlenségről.Célkitűzéseim közé sorolandó, hogy megtudjam a megkérdezett sokaság, hogy vélekedik a magyar jegybankról, tudják-e mit jelent az, hogy jegybank, mit gondolnak annak működéséről.Alkalmazandó módszerként, primer kutatást, kérdőíves megkérdezést választottam, internetes portálokon tettem közzé, kutattam az emberek véleményét.Pénzügyi embereknek, vagy azoknak akik pénzügyet tanulnak alapvető fogalomkör az, hogy jegybank, vagy épp annak működése. Így téziseimként fogalmaztam meg, hogy az emberek tudják mit jelent az, hogy jegybank, tisztában vannak a kétszintű bankrendszer kezdetének időpontjával, fogalmak közül ki tudják választani azt, ami a jegybankra illik.De számomra meglepő tények és különbségek fedezhetők fel a mindennapi emberek véleményeinek összegzése során, mikor a jegybankra és annak függetlenségére gondolnak. Nem tudják, mit jelent, az, hogy jegybank, fogalom felsorolások közül azt választják, ami egyáltalán nem illik a központi bankra, nincsenek tisztában működésére.A dolgozat célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyar bankrendszerről, azon belül is a központi bankról, tükrözze a megkérdezett sokaság véleményét e témában.

PLEIZER GYÖRGY Konzulens:IV. évfolyam Dr. Szekeres DiánaPénzügy szak tanársegédBGF GKZ Lozsi Géza

CÉGEK BÖLCSŐJE ÉS TEMETŐJE – A FIKTÍV VÁLLALKOZÁSOK ÉLETÚTJA, AVAGY A FOGANTATÁSTÓL A

BEDŐLT CÉGEK ELTAKARÍTÁSÁIG

Miért van Magyarországon töretlen „vállalkozási” kedv még egy „W” alakú recesszió második „levonulásának” idején is? Megállapítható, hogy egy ilyen gazdasági helyzetben indokolatlanul magas a cégalapítások száma, mivel a cégek többsége magukra hagyva – adósságokat felhalmozva – „keringenek” a gazdaságban arra várva, hogy egy céggel szembeni tartozását követelő másik vállalkozás – esetlegesen valamilyen hivatal – bejelentse igényét és megkezdődjön a felszámolási eljárás a kisemmizett céggel szemben. Ráadásul amellett, hogy a hitelezői igényeket nem tudja kielégíteni, még a fiktív cég felhasználója a versenyelőnybe kerül a jogkövető társaságokkal szemben így belekényszeríti őket egy olyan árversenybe amit csak szintén trükközéssel lehet teljesíteni.

Bemutatásra kerülnek Magyarország legnagyobb irodaházai/ipartelepei az egy székhelyre bejelentett cégek számával (a rekorder cím 1221! céget „cipel a hátán”). Megismerhetünk egy-egy találó cégnévvel mint például „Fuccs” „Bedőlt ezis” „Sokasara” „Kidőlt” stb. E cégek valóban tényleges tevékenységi célzattal jöttek létre?

Van egy mondás miszerint az igazság néha fáj. Igaz-e ez vállalkozói szektorra Magyarországon?

Tudományos munkában lerántom a leplet az egyes fiktív hálózati rendszerek valós célzatáról és annak gyakorlati használatairól. Fiktív!? Már a szó sejteti a hamisságot. A dolgozat olvasása közben egy új perspektívából láthatjuk a belső gazdaságot. Bemutatom a fiktív vállalkozásokhoz köthető legjellemzőbb gazdasági bűncselekmények – adócsalás (áfa, munkáltatással összefüggő adócsalás); számviteli rend megsértése; csődbűncselekmény; csalás – jogi hátterét, elkövetési magatartásait és alapeseteit. Valamint a büntetőjog ide tartozó részeit mint például elévülés és értékhatár. Továbbá bebizonyítom, hogy a hálózathoz szükséges „Fiktív Kft.”-ket milyen egyszerűen meg lehet alapítani és azzal akár órákon belül „garázdálkodni”.Vagy netán valós tevékenységgel működő vállalkozást kell eltűntetni – fantomizálni –a vagyonát kivonni – „csalárd bukás” –, kimenteni? – Arra is létezik megoldás… A probléma tehát adott. A fiktív vállalkozások velejárója rég óta ismert de valahogy még is megtűrt. Esetlegesen nincs is rá megoldás vagy megoldási javaslat? Dolgozatom végén erre is kitérek, mégpedig egy olyan megelőzési javaslattal amely eredményeképpen akár egy „tollvonással” megszűntethető lehetne a fentiekben felsorolt bűncselekmények és gazdasági hatásainak többsége.

6. GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA – GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA

BÁBÁS CSILLA ENIKŐ konzulens:BARTA EVELYN Dr. Király GáborII. évfolyam docensPénzügy és Számvitel SzakBGF - PSZK

A BOLDOGSÁG TUDOMÁNYOS ÚTJAIN

A dolgozat során arra kerestük a választ, hogy mitől függ a boldogság. Szerettük volna ezt az elvont, és nagyon összetett fogalmat megfoghatóvá tenni valamilyen módon, hiszen tudjuk, hogy nincs mértékegysége a boldogságnak. Irodalomkutatás elvégzése után láttuk, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a boldogságra. Ez alapján és néhány saját gondolat alapján kiszűrtük az ESS (European Social Survey) felmérés ötödik hullámához kapcsolódó adatbázisból a szükséges adatokat. Hat összetett (optimálisan súlyozott változók összegeként kapott) indexeket határoztunk meg (egészség index, társasági index, munka index, jövedelem index, az elmúlt hetek érzésének indexe, vallás index) , melyek egy-egy boldogságfaktort alkottak. Megmutattuk, hogy az egyes tényezők és a boldogság között milyen szoros a kapcsolat, hogy a tényezők milyen mértékben és módon befolyásolják a boldogságot. Ehhez olyan statisztikai eszközöket használtunk fel, mint a korreláció- és regresszió számítás. A korábban felállított hipotéziseinkre vonatkozóan pedig következtetéseket vontunk le.Meghatároztuk Magyarország boldogságátlagát is, amit nemzetközi viszonylatban is megvizsgáltunk. Igyekeztünk megkeresni a választ arra, hogy Magyarország miért csak hátulról a harmadik a sorban.A dolgozat végén összefoglaltuk tanácsainkat arra vonatkozólag, hogy hogyan növelhető a boldogságszint.A legfontosabb következtetésként azt tudtuk levonni, hogy bár nagyon sok mindentől függ a boldogság, mégis egyes tényezők viszonylag nagymértékben befolyásolják (pl. az egészség 14,5%-ban). Megtudtuk, hogy a boldogságnak mintegy 40%-a magyarázható csak ilyen tényezők által, mert 50% a genetikától, további 10% pedig a környezettől függ. A dolgozatunk mindenki számára hasznos lehet, aki szeretne elmélyedni a boldogságkutatásban, illetve szeretné megtudni, hogy hogyan javíthatja a boldogságát.

BERECZK ÁDÁM konzulens:II. évfolyam Hauber GyörgyPénzügyi és Számviteli Szak adjunktusBGF - PSZKKRAMMER RITA AMARANTAI. és II. évfolyamPénzügyi és Számviteli Szak és Gazdaságinformatikus SzakBGF - PSZK

AZ ADÓMORÁL KÖZGAZDASÁGI, JÁTÉKELMÉLETI ÉS VISELKEDÉS GAZDASÁGTANI ASPEKTUSAI

Jelen dolgozat alapkérdései: a magyar adómorál aktuális helyzete, kialakulásának lehetséges okai és nemzetközi viszonylatban való értékelése. A vizsgált aspektusok között szerepelnek gazdaságpszichológiai, szociálpszichológiai, játékelméleti és közgazdaságtani megközelítések. A dolgozat célkitűzései, korunk adórendszerének bemutatása és a következő feltevések igazolása: a magyar adózási fegyelem kifejezetten gyenge, alulmúlja más hasonló helyzetű európai országokét. Magyarország sajátos történelme nagyban hozzájárult a fennálló viszonyok kialakulásához. A gyenge adófizetési moralitás gyökerei az emberi természetben, erkölcsökben és a társadalom által meghatározott normákban találhatók. Szoros összefüggés van az egyének különböző intézményekbe és egymásba vetett bizalma, illetve adófizetési hajlandósága között. A millenniumi generáció új értékrendjével pozitív irányba mozdíthatja el a korábbi időszakok rossz tendenciáját.A kutatás során feltárt legfontosabb megállapítások és következtetések, hogy az emberek viselkedése során a mai napig megfigyelhető a történelmi sajátosságok miatt öröklődött habitusok. A társadalmi normák és erkölcsök meghatározzák az adóelkerülések mértékét. A potenciális adófizetők közül sokan csalnak, de inkább kis összegben. A gyenge adómorál miatt nem valósultak meg az adócsökkentésen alapuló egykulcsos rendszerhez fűzött remények (Laffer-görbe). Az ellenőrzések gyakoriságának fokozásával, vagy az emberek adórendszerrel kapcsolatos ismereteinek fejlesztésével pozitív irányba mozdítható el az adózási hajlandóság. A magyarok „bizalmi indexe” európai viszonylatban sereghajtó, ez szoros összefüggésben áll az adózási fegyelemmel. Hazánk fiatalságának hozzáállása a felmérések szerint pesszimistább és borúlátóbb, mint európai vagy amerikai társaiké, véleményeikben nem mutatkozott eltérés az idősebb generációkéhoz képest.

FALLER KATALIN konzulens:KISS VERONIKA Deákné Gál AnikóIII. évfolyam főiskolai adjunktus Pénzügy és számvitel szak BGF - GKZ

A KIS HAMIS…

Bankjegy. Mindenki zsebében ott lapul. Kinek több, kinek kevesebb. Jön és megy, kapunk és adunk. Mindennapjaink részét képezi, mégsem figyelünk rá oda eléggé. Biztosra vesszük, hogy valódi. Nem is feltételezzük az ellenkezőjét. Ha mégis gyanú merül fel bennünk valódiságával kapcsolatban; tudnánk, mit kell vizsgálni rajta?Dolgozatunkban nemcsak a pénzhamisítás történetével, jogi hátterével, statisztikai adataival, az egyes bankjegyek ismertetőjegyeivel szerettünk volna foglalkozni, hanem kérdőíveink segítségével felmértük a lakosság bankjegyismeretét, a mélyinterjúinkkal megismertük e terület szakértőinek véleményét, kísérlet keretében társasjátékot készítettünk általános iskolások számára. Legvégül pedig megoldást kerestünk arra, hogy hogyan lehetne az egyes korosztályokkal megismertetni a bankjegyek biztonsági elemeit, és segíteni nekik abban, hogy ne váljanak bankjegyhamisítók áldozatává. Természetesen nem célunk, hogy mindenki bankjegyszakértővé váljon, de fontosnak tartjuk, hogy alapvető dolgokkal (például a forgalomban lévő címletek nagyságával) mindenki tisztában legyen, hogy ne fordulhasson elő még egyszer, hogy valaki 54 ezer forintos bankjegyet fogadjon el, ahogy az történt 2008-ban egy juhásszal Kétpón.

FERENCZ LÍDIA konzulens:KABAI TAMÁS Dr. Király GáborII. évfolyam főiskolai docensPénzügy és számvitelBGF - PSZK

AZ ÉN MEGOSZTÁSA, KÖZÖSSÉG EGY HÁLÓBAN

A tanulmányunk célja, hogy felfedje, milyen szokások, elvárások és etikai normák kapcsolódnak, egy jelenleg is átalakulóban levő, technikai innovációkhoz, pontosabban az infokommunikációs technológiákhoz, azon belül is, a főként a társadalmi hálózati oldalakhoz. Ezen belül a Facebook oldalát emeltük ki. Kutatásunkhoz felhasználtuk Ilana Gershon kutatását, arról hogy az amerikai főiskolai hallgatók milyen módon használják ezeket az oldalakat, és milyen jelentést tulajdonítanak az új kommunikációs eszközökön történő interakcióknak. Kutatásunk is ezen a vonalon indul el, ugyanis be kívánjuk mutatni, mennyiben tér el a magyar diákok véleménye ezzel kapcsolatban, az amerikai diákok véleményétől, és hogy tulajdonképpen milyen mértékű befolyással van jelen Magyarországon. Mennyire befolyásolja korábbi kapcsolattartási formáinkat, ismerkedési szokásainkat. A kutatás két témára fókuszált: az szakítással kapcsolatban a technológiát jellemző nézeteket, illetve az én prezentációjának változását a virtuális térben. Vizsgálatunk során azt feltételeztük, hogy mivel még kialakulóban vannak az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos társadalmi normák és elvárások, ezért nincs általánosan elfogadott kép, és az egyének egymástól különböző módon értelmezik, az egyes telekommunikációs eszközök, használatának módját. Ezek vizsgálatára, egyszerre használtunk kvantitatív és kvalitatív módszertani eszközöket. Egyrészt kérdőíves (survey) felmérést végeztünk el, főiskolai hallgatókkal, másrészt pedig félig strukturált interjúkat készítettünk a témában, a vélemények részletesebb megismeréséhez. A kérdőíves felmérés eredményét az ’IBM SPSS 19’ programmal elemeztük, korrelációs vizsgálatokon keresztül, és egyszerű leíró statisztikával, míg az interjúk eredményét deskriptív, leíró módon mutatjuk be dolgozatunkban.

MUDRA ÁGNES konzulensek: IV. évfolyam Dr. Szekeres Diána Gazdálkodás menedzsment szak főiskolai tanársegéd BGF - GKZ Dr. Kovács Gábor jegyző

A CIVIL SZFÉRA KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSE

A dolgozatom célja, hogy bemutassam a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatal és a civil szféra kapcsolatát, kulturális vonatkozásban. A témaválasztásomnál fontos szerepet játszott, hogy 2011 az Önkéntesség Európai Éve. Visszatekintek az 1900-as évek Zalaegerszeg egyleti életére egészen a rendszerváltásig. A dolgozatom első részében szólok az önkéntességről, civil társadalomról, civil jogokról, civil kötelezettségekről, civil szervezetek hasznosságáról és ezekkel kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal feladatairól. A következő részben kitérek a szegmentációra, csoportosítom a civil szervezeteket. Megvizsgálom, hogy mit jelent a fiatalok számára az önkéntes munka. A civil élet fejlődési sorát kísérem végig: közösségi szolgálat, civil szerveződések, civil szervezetek, határon átnyúló civil kapcsolatok, a várost átfogó civil szerveződés egyetlen közös cél érdekében, ami jelen esetben egy gördeszka-pálya. Számtalan civil szerveződés van, de én a kultúra-hagyományőrzés szempontjából tekintettem át a munkájukat. A dolgozatomban felhasznált módszerek: kérdőívezés a középiskolások körében és az eredmények statisztikai feldolgozása, riportok a civil szervezetek képviselőivel, illetve a Polgármesteri Hivatal részéről illetékes személyekkel, SWOT-analízís segítségével megvizsgáltam a két fél kapcsolatát. Fontosnak tartottam ezt a témát feldolgozni, mert a rohanó világunkban egyre fontosabb szerepet kap ez a terület is.

KÁDÁR VANDA konzulens:III. évfolyam dr. Szőllős PéterNemzetközi gazdálkodás főiskolai docensBGF - KKK

A SZEXMUNKA KÖRÜLI SZTEREOTÍPIÁK

Dolgozatom témája a mai magyar társadalom szexmunkáról alkotott képe, mely úgy gondolom, jelentős mértékben eltér a valóságtól. Hipotézisemben több sztereotípiát vetettem fel, majd kérdőíves felmérés segítségével határoztam meg, milyen erősek ezek a sztereotípiák a lakosság körében. Egy másik kérdőívet szexmunkások számára készítettem, hogy az előzetesen feltételezett sztereotípiák erősségét összevessem azok valóságtartalmával – ezt megvizsgáltam külön az utcán, és külön a lakáson dolgozó szexmunkások körében. Továbbá mindhárom csoportot – az utcán illetve lakáson dolgozó szexmunkásokat, illetve a lakosságot – megkérdeztem egyes, a szexmunkát érintő szabályozások esetleges változtatásáról is. Dolgozatom második részében röviden áttekintettem a jelenlegi magyar szabályozás problémáit, illetve azt, hogy milyen képet mutat a magyar média erről a témáról. Ezen kívül szót ejtek a szexmunkát liberalizáló Hollandiáról és Németországról, valamint a problémát sajátosan megoldani szándékozó ún. „svéd modellről” is – valamint a szexmunkások megítéléséről ezekben az országokban. Dolgozatom célja a magyar társadalom szexmunkával kapcsolatos előítéleteinek feltárása, és néhány lehetséges intézkedés megemlítése, mely segítheti a kedvezőbb megítélést.

SZEGVÁRI GÁBOR konzulens:III. évfolyam Dr. Király GáborPénzügyi és Számviteli Szak docensBGF - PSZK

BORBAN AZ IGAZSÁG?

A dolgozat elkészítése során arra kerestem a választ, hogy a fogyasztók döntéseit milyen tényezők befolyásolják, valamint hogy ezen tényezők mennyire határozzák meg azt, hogy milyennek érzékelik a kiválasztott terméket. Az irodalmi áttekintés során a viselkedési közgazdaság segítségével igyekszem rávilágítani a fogyasztói döntések hátterében meghúzódó okokra. Olyan általam fontosnak tartott hatásokat mutatok be mások által lefolytatott kísérleteken keresztül, melyek segíthetnek megérteni a fogyasztói döntéseket.Ezek után az általam lefolytatott kísérletet ismertetem, mely során borkóstoltatás keretein belül igyekeztem tapasztalatokat gyűjteni a témában. A kísérlet során a tesztalanyoknak négy bort kellett megkóstolniuk és egy kérdőíven értékelniük azokat, azonban ez a négy bor valójában egyféle bor volt. Annyiban különbözött a négy tétel, hogy azok palackján lévő címkék színei mindegyik esetben más volt. Ezzel próbáltam kideríteni azt, hogy milyen hatása lehet a csomagolásának a bor megítélésére. A boros palackon lévő címke színe szignifikánsan meghatározta a tesztalanyok érzékelését, vagyis az előzetes várakozásaik hatására valóban másnak érezték a bort.Mindezen tapasztalatok igen hasznosak lehetnek a fogyasztó szemszögéből is, ugyanakkor még inkább fontosnak tekinthetők a borok piacán tevékenykedő kistermelők számára. A kistermelők versenyképessége manapság igen lényeges kérdés. Ezért is próbálok rávilágítani arra, hogy ilyen egyszerű módszerek, és olcsó kísérletek mennyi tapasztalattal szolgálhatnak számukra, mely tapasztalatokat használva és azokból okulva növelhetik versenyképességüket.

SZIGETVÁRI SZANDRA konzulens:TÓTH CSILLA Dr. Szekeres DiánaIII. évfolyam főiskolai tanársegéd

Gazdálkodási és menedzsment szak BGF – GKZ

MŰVÉSZET ÉS/VAGY MANIPULÁCIÓ?! – A REKLÁMSZAKMA MÚLTJA ÉS JELENE, AVAGY HOGYAN „NE” NYÚLJUNK MÁS

ZSEBÉBE

„A reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak.” - Rejtő Jenő

Kutatásunkban szeretnénk feltárni a reklámszakma múltját és jelenét, a fogyasztóra gyakorolt hatás szemszögéből. Szeretnénk történeti összehasonlító elemzést és értékelést készíteni, megvizsgálni milyen volt a figyelemfelkeltés szerepe régen és ma. Kutatásunk alapkérdése, hogy hogyan formálta át értékrendünket a reklámipar, miben változtatta meg gondolkodásmódunkat. Választ szeretnénk kapni olyan kérdésekre, mint hogy a reklám vajon csupán a boldogság illúzióját keltő manipuláció, vagy a minőségi verseny korrekt eszköze e. Kutatásunk célja továbbá, hogy felmérjük mik a reklámtevékenység buktatói, milyen jogi szabályozás érvényes e tevékenységre, hogyan szabályozzák a gazdasági reklámtevékenységet, és hogy e szabályozásnak mennyire tesznek, avagy nem tesznek eleget a reklámkészítők. Célunk, hogy kutatásunkkal felmérjük a reklámszakma helyzetét, előnyeit, hátrányait, és a ránk gyakorolt hatását.

A kutatás módszertana leíró és elemző összehasonlító módszerek, primer és szekunder kutatás eredményinek összegzése. Kérdőíves megkeresés alkalmazásával online és nyomtatott formában a célcsoporthoz igazodóan, felmérni a célcsoport véleményeit, észrevételeit, a reklámok által rájuk gyakorolt hatást. Kvantitatív kutatási módszer alkalmazása, valószínűségi mintavétel. A válaszadók gondolkodásmódjára, attitűdjeire, a feltárásra és a megértésre kívánjuk a hangsúlyt fektetni. A válaszadók adatainak csoportba sorolásával a gondolkodásmód és a viselkedés vizsgálata.

7. IDEGENFORGALOM

BELLA MANUELA konzulens:IV. évfolyam Dr. Jusztin MártaTurizmus-vendéglátás szak főiskolai tanárBGF - KVIK

AZ ÖNKÉNTES TURIZMUS ÉS ANNAK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Az elmúlt évek során több irányzat látott napvilágot, melyek eltérő szemszögből közelítették meg a turizmus hatásait, jelentőségét. Szakemberek felismerték, hogy a turizmus nagymértékben képes befolyásolni egy célterület gazdaságát, környezetét, társadalmát. Statisztikai elemzések és különféle kutatások segítségével alátámasztották, hogy szükség van tudatos fellépésre, így kialakult a felelős turizmus fogalmi köre. Ez az irányzat a terület természeti, kulturális és épített környezeti elemek megőrzését, védelmét, valamint ésszerű felhasználását emeli ki. A felelős turizmusból fejlődött ki a közelmúltban az önkéntes turizmus. Az önkéntes turizmus, mely még hazánkban nem igen ismert, célként egyfajta fejlesztést tart szem előtt. A turistának fő motivációja, hogy a célterületen önkéntes tevékenységet végezzen. Így lehetősége van különféle szociális, természetvédelmi munkában részt venni utazása során. A nyugati, fejlettebb országokban már egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az üdülésnek e módja, melynek során a turista nemcsak hogy gazdaságilag fejletlenebb régiókat látogat meg, de ott társadalmi szerepvállalás mellett kötelezi el magát a helyi közösségben. Egyik fő kérdés, hogy hogyan tud a turista a célterület szociális, kulturális, természeti értékeire pozitív hatást gyakorolni.Célom, hogy megvizsgáljam külföldi példák alapján, hogy Magyarországon milyen lehetőségei vannak az önkéntes turizmus kibontakozásának.Dolgozat során szeretném feltárni, hogy hazánkban milyen feltételeknek kell megvalósulniuk, hogy kiépülhessen az önkéntes turizmus, illetve bemutatnám, hogy ez esetlegesen milyen veszélyekkel járhat együtt.Megvizsgálom, hogy Magyarországon mennyire elterjedt a társadalmi szerepvállalás, az önkéntesség, valamint, hogy a non-profit szektor milyen szerepet játszik mindebben. A téma személyes érdeklődési körömhöz tartozik, fontosnak tartom, hogy minél többen önkéntes munkával, tevékenységgel hozzájáruljanak környezetünk, társadalmunk jobbá tételéhez. Egy Budapesten működő alapítvány (Afrikáért Alapítvány) munkáján keresztül be is szeretném mutatni az önkéntes turizmus jelenlegi gyakorlatát, valamint javaslatot teszek az önkéntes turizmus Magyarországon történő kiépítésére, valamint rávilágítok a szükséges feltételekre.

BORBÁS LÁSZLÓ konzulens:II. évfolyam Dr. Szalók CsillaTurizmus-menedzsment szak főiskolai docensBGF - KVIK

HA DUBAJ, AKKOR LUXUSTURIZMUS

A turizmus releváns része a gazdaságnak. Dubaj gazdasági növekedése az olaj- és gázkivitel beindulásával gyorsult fel. Gazdaságuk kezdetben kizárólag természeti kincseik exportján alapult. A kereskedelem, a pénzügy, az ingatlanszektor és a turizmus csak később váltak hangsúlyosabbá. Ezekben az ágazatokban óriási eredményeket értek el. Azonban a turizmus érzékenyen reagál a nemzetközi környezetben zajló változásokra.Kutatásom alapkérdése, miszerint helyesen feltételezzük-e manapság, ha a Dubaj szót hallván a luxusvárost társítjuk mellé, illetve a luxusturizmusra asszociálunk. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy tud-e profitálni az olajbevételekből a dubaji turizmus? Továbbá hogy milyen összefüggés van a GDP növekedése és a turizmusból származó bevétel nagysága között? Végül azt is megvizsgáltam, hogy a luxusturizmus fenntartható-e hosszú távon Dubajban?Saját kutatásként kérdőívet állítottam össze, és Budapesten, illetve Debrecenben található utazási irodák munkatársai töltötték ki. A kérdések a turisták Dubajjal kapcsolatos utazási szokásaira, motivációira irányultak. A visszaküldött kérdőívek, valamint az irodákban dolgozók elmondásai szerint a 2008-as krízis ellenére nincs szignifikáns különbség az emírségbe utazók számát illetően a válság előtti időhöz képest.Ezen kívül a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnökével is készítettem interjút. Ennek célja az interjúalany témával kapcsolatos meglátásainak segítségül hívása eredményeim realitásának ellenőrzéséhez. Az interjúválaszok többek között kitértek arra, hogy Dubaj valószínűleg megőrzi látogatottságát az elkövetkezendő években is, valamint a luxusturizmusnak van jövője a városban.A talált szakirodalmak, valamint a kérdőíves kutatás és az interjú alapján a következők állapíthatók meg. Az olajbevételekből számos infrastrukturális, valamint turisztikai jellegű beruházást valósítottak meg. A turizmusból származó bevétel alakulása és a GDP növekedése közötti összefüggés nem annyira szignifikáns. Ennek magyarázata abban áll, hogy a turizmusból származó bevétel nagysága ellenére sem elég jelentős ahhoz, hogy számottevően befolyásolja a GDP alakulását. Dubaj még manapság is a luxusturizmus egyik központja, azonban ennek fenntarthatósága stratégiai szempontból bizonytalan.

BÖJT BOGLÁRKA konzulens:II. évfolyam Dr. Vass LuciaTurizmus- Vendéglátás szak egyetemi adjunktusBGF - KVIK

A FALUSI TURIZMUS FELLENDÍTÉSE OSTOROSON

Pályamunkámban prezentálásra kerül lakóhelyem, Ostoros, megvizsgálom a földrajzi elhelyezkedéséből származó előnyeit, és hátrányait, felelevenítem múltját, bemutatom jelenét és a jövőképét. Ismertetem az Önkormányzat fejlesztési tervét, feltüntetve a már megvalósultakat is, illetve kitérve a településfejlesztésre is, hiszen turizmus e nélkül nem valósulhat meg. Kitérek a falusi turizmuson belül a fogalmára, a jelentőségére hazánkban, felelevenítem a történetét Magyarországon, majd szót ejtek a vonzerőiről, speciális termékeiről, és ezek kapcsolatáról a vidéki turizmus terméktípusaival, folytatom a marketingpolitikával, valamint szabályozásával, és a falusi szálláshelyek minősítésével. Végezetül pedig a falusi turizmus témakörén belül, említést teszek a jövőképről. Dolgozatomban külső szemlélőként mutatom be a község látnivalóit, programjait, érdekességeit, valamint alternatíváit. Célom, hogy megtaláljam az okokat, azokra a kérdésekre, hogy miért nem használják fel a környezet adta lehetőségeket, kiemelve itt az Ostorosi víztározót, és a lefojtott hőforrást, miért nem mutatják büszkén a még érintetlenül fennmaradt pincelakásaikat, melyben egykor őseik laktak, és tevékenykedtek, miért csak szóban büszkék boraikra, miért nem nyitják meg a boros gazdák pincéjüket, és mutatják be az egyik legnevesebb borvidékről származó boraikat a közönségnek, miért hagyják, hogy a borverseny, és a borfesztivál, amelyeknek a legmeghatározóbb programoknak kellene lenniük a faluban, megszűnjön(!), miért nem élesztik fel az őrkunyhó legendáját, aminek egyetlen bizonyítéka csak Ostoros határában maradt meg. A válaszokra való következtetésemben említem a város közelségének előnyeit, és hátrányait, a civil szervezetek összefogásának hiányát. Nagy hangsúlyt fektetek a lakosság esetleges érdektelenségére, zárkózottságára, valamint kiemelten vizsgálom a törzsgyökeres lakók, és a városból beköltözött lakók közötti közönyt egymás iránt. Ehhez kérdőívet készítettem, melyben felmértem ismeretük szintjét a falu történelméről, hozzáállásukat, nyitottságukat,és vendégszeretetüket az ide látogató vendégek iránt, segítőkészségüket különböző programok megszervezésében, és lebonyolításában, véleményüket az ostorosi víztározó arculati formájának kialakításában, valamint felmértem, hogy ők mit tartanak az imént feltett kérdéseim legmeghatározóbb indokának. Összegzésképp SWOT analízissel felsorolom a község erősségeit, és gyengeségeit. Végezetül pedig felvetem a megyében található fürdők összefogásának, és ezek specializálódásának lehetőségét, mint véleményem szerinti legnagyobb kitörési pontot.

FERENCZY ESZTER konzulensek:IV. évfolyam Dr. Jusztin MártaIdegenforgalom-szálloda szak főiskolai tanárBGF - KVIK Dr. Kovácsné dr. Székely Ilona

egyetemi docens

A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG IDEGENFORGALMI HASZNOSÍTÁSA AZ UNESCO EGYEZMÉNY TÜKRÉBEN

Mi jut eszébe, ha azt mondom, Világörökség? Aggtelek, Tokaj, Pannonhalma, Lyon, Alhambra, Firenze, Stonehenge? Valószínűleg még sorolhatnám. De mire gondolunk, ha szellemi kulturális örökségről van szó? A szomszéd falu búcsúja? Juli néni gyógyfüvei? A magyar néptánc, a matyó hímzés vagy a busójárás? 2003-ban az UNESCO megalkotta a Világörökségi Egyezményhez hasonló Egyezményt a szellemi kulturális örökség megőrzéséről. Létrehozott egy leltárt mindazon örökségek számára, melyek nem kézzelfoghatóak, mégis jelentős mértékben meghatározzák egy közösség identitását, s segítenek megőrizni kultúráink sokszínűségét. Globalizálódó világunkban figyelmet érdemel minden olyan kezdeményezés, mely az egyedit, a különlegeset igyekszik támogatni. Az UNESCO ajánlásokat tesz arra, hogyan is lehet ezt a törékeny örökségfajtát megőrizni, milyen veszélyekkel áll szemben a szellemi örökség és milyen lehetőségek rejlenek benne.A megőrzésnek egy talán szokatlan módja a turizmus, ami első pillanatban ellentmondásosnak tűnhet. A dolgozat célja feltárni a szellemi kulturális örökség és a turizmus közti sokrétű kapcsolatot, bemutatni kölcsönhatásaikat két konkrét példán, a mohácsi busójáráson és a bruges-i Szent Vér körmeneten keresztül. Alapjában véve a szellemi örökség idegenforgalmi vonzerőként jelenhet meg előfordulási területén, de a mód, ahogyan hat környezetére, minden esetben eltér. Van, amikor az örökség csupán kiegészítő attrakció egy fontos idegenforgalmi központ kínálatában (Bruges), de az is előfordulhat, hogy közvetlen vagy közvetett módon az örökségnek köszönheti a település az idegenforgalmát (Mohács). A két esetben eltérő turizmusszervezési eszközökre van szükség az örökség megfelelő felhasználásához.A dolgozathoz a magyar UNESCO Titkárság dokumentumtárából kölcsönzött kiadványokból, Mohács és Bruges idegenforgalmi nyomtatványaiból, a kulturális örökségturizmus és az örökségturizmus szakirodalmából készültem fel, ezeken felül interjút készítettem a két rendezvény szervezőivel (Vikár Csabával és Benoit Kervyn úrral) és az UNESCO-jelölések készítőivel (dr Csonka-Takács Eszterrel, Lothar Casteleyn és Rob Belemans urakkal). Primer kutatásként kérdőíves felmérést alkalmaztam mindkét rendezvény esetében.

KENYERES ALEXANDRA konzulens:III. évf. Dr. Engelbert IstvánPénzügy és Számvitel Szak főiskolai docensBGF - PSZK Salgótarjáni Intézet

AZ IDEGENFORGALOM BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI NÓGRÁD MEGYÉBEN – „NÓGRÁDIKUMOK”

Nógrád megyében élő fiatalként az a meglátásom, hogy sajnos a megyében nincs olyan minőségi kulturális központ, amely vonzaná a turistákat, vagy akár az itt élő embereket, pedig ez a terület számos látnivalóval büszkélkedik és rengeteg kihasználatlan lehetőséget hordoz magában. Ezért nagy előrelépés lenne a térségnek, egy olyan épületkomplexum létrehozása, ahol lehetőség nyílik a város zajából menekülni kívánó emberek fogadására, akik pihenésüket egybeköthetik a nógrádi táj és kultúra megismerésével, a környékben élőknek pedig remek alkalmat jelentene a többféle színes programban való részvételre.Az alapötlet a Salgótarjáni Intézet és az Aqua Gamma Kft. közös pályázati kiírásából származik, amely célja egy wellnes-központhoz kapcsolódó kulturális-idegenforgalmi centrum megvalósításának, felépítésének a lehetőségeiről szólt. Ennek különlegessége a palóc értékekben, pontosabban azok bemutatásában rejlik. Azaz, hogyan lehet a megyeszékhelyet és a többi települést összekapcsolni a turizmus terén, hogy gazdaságilag is versenyképes és színvonalas komplexum épülhessen. Kutatásaim alátámasztják, hogy a Salgótarjánban megépítendő wellnescentrum és kulturális központ turistaközponttá nőhetné ki magát, ami egész Palócország büszkeségévé válhatna, és amelynek előnyeit - egymást is segítve - élvezhetné mind a megyeszékhely, mind pedig a kisebb települések. Hiszen az egyik fejlődésével és előrelépésével az összes többi fejlődhetne. Cél tehát, hogy a turisztikai adottságokat úgy hasznosítsuk, hogy ne csak egy kisebb réteg, hanem az egész megye érzékelje jótékony hatásait, legyen szó számos új munkahely létrejöttéről, a turistaforgalom növekedéséről, vagy akár egy magasabb életszínvonal eléréséről.

MÁTÉ HELGA konzulens:III. évfolyam Dr. Engelberth IstvánGazdálkodási és menedzsment szak főiskolai docensTÖRTELI ÉVAII. évfolyam Pénzügy és számvitel szakBGF PSZK Salgótarjáni Intézet

A HOLLÓKŐ-SZÉCSÉNY-IPOLYTARNÓC TURISZTIKAI TENGELY MŰKÖDÉSE ÉS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Vajon mi lehet Nógrád számára a felzárkózás záloga? Számos helyi, megyei gazdasági vagy társadalmi szereplő a turizmusban látja (az egyik) kitörési pontot. Ennek alapja, hogy Nógrád valóban rendkívül szép természeti környezettel, adottságokkal rendelkezik. A megye turizmusában kiemelkedő jelentősége van a Hollókő-Szécsény-Ipolytarnóc idegenforgalmi tengelynek. Nem egy szervezett tengelyről van szó, nem egy működő struktúráról. Sokkal inkább egy elképzelés, melyre fel lehet(ne) fűzni egy többelemű turisztikai kínálatot.Nógrádi lakosként illetve főiskolai hallgatóként célunk, bemutatni és megvizsgálni ennek a tengelynek a működését, felmérni valóságos idegenforgalmi szerepét. Arra a fontos kérdésre keressük a választ, hogy mennyire idegenforgalmi tengely a valóságban az Ipolytarnóc-Szécsény-Hollókő útvonal? Mennyire működik a tengely valójában? Melyek a pozitív vonások, és melyek a hiányosságok? Arra is választ kerestünk, hogy milyen módon lehetne ezt az idegenforgalmi tengelyt kibővíteni, abból a célból, hogy Nógrádban növekedjen a turizmus szerepe? A megye turizmusában központi kérdés, hogyan lehetne több turistát a területre csábítani, illetve hosszabb ideig ott tartani.A kutatás számos primer adatot tartalmaz és dolgoz fel. Gerince maguknak a turistáknak a megkérdezése. Ugyanakkor számos megfigyelés és interjú egészítette ki kérdőíves megkérdezést. Interjú készült számos helyi turizmusban érintett vállalkozással, helyi idegenforgalmi szakemberekkel. A dolgozat egyediségét leginkább az adja meg, hogy először készült felmérés a látogatók megkérdezésével, arról, hogy hogyan is működik a vizsgált idegenforgalmi tengely? A munka megkezdése alkalmával számos feltevéssel rendelkeztünk. Ezek árnyaltabb megközelítését, a hipotézisek megerősítését vagy megcáfolását, pontosítását is vártuk kutatásainktól. Közismert, hogy a turizmus fejlődését az idegenforgalmi infrastruktúra hiányosságai erősen hátráltatják. (Itt kiemelendő a közúti és a vasúti közlekedés rendkívüli elmaradottsága a térségben.) Központi kérdés volt, hogy a turisztikai tengely napjainkban milyen ismérvekkel működik? Vajon akik ellátogatnak az egyik Nógrád megyei településre – a turisztikai kínálatnak és marketingnek köszönhetően – azok általában folytatják az útjukat a más településre is?A szekunder forrásokat tekintve a megye helyzetét bemutató fejezetben nagy segítségünkre voltak a KSH Nógrád Megyei Statisztikai Évkönyvei valamint országos évkönyvei, régiós és megyei kiadványai.Kutatásaink megerősítették, hogy a megye idegenforgalma és a vizsgált tengely is számos hiányossággal működik, melyeknek korrigálása az elkövetkező időszak feladata.

NÉMETH AMARILLA konzulens:IV. évf. Sipos ErikaTurizmus-vendéglátás szak főiskolai adjunktusBGF - KVIK

EURÓPA FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN - A 2011-ES MAGYAR EU-ELNÖKSÉG ÉRTÉKELÉSE AZ ORSZÁGIMÁZS-ÉPÍTÉS ÉS A

TURIZMUS SZEMPONTJÁBÓL

2011. január 1. és június 30. között Magyarország első ízben töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökségi félév hazánk rendszerváltozás utáni időszakának egyik legjelentősebb politikai eseménysorozata volt, amely több szempontból is egyszeri, megismételhetetlen jelentőséggel bírt. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is az európai figyelem középpontjába kerül. A magyar EU-elnökség egyik kiemelt ambíciója volt, hogy a nemzetközi média fokozott érdeklődését kihasználva változtasson, javítson a hazánkról kialakult országképen.

Az elnökség jelentős turisztikai bevételeket is generált a 2011-es év első hat hónapjában. Rövid távú hatásaként lendületesen bővült a hazai hivatásturizmus, hosszabb távon pedig - az eseménnyel járó publicitást kihasználva - kiváló lehetőséget nyújtott a turisztikai országkép formálására, a beutazó turizmus fellendítésére, illetve a jövőbeni piacszerzésre.

Rendkívül érdekesnek tartottam, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat milyen hatást gyakorol a turizmusra, illetve az országimázsra, ezért a témát érdemesnek tartottam a részletes kifejtésre. A témaválasztásban a személyes élményeim is nagy szerepet játszottak: az elnökségi félév során 6 hónapos szakmai gyakorlatomat a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma alkalmazásában, Hostess és Liaison Officer (összekötő tiszt) munkakörben töltöttem.

A téma elemzésében és feldolgozásában nagy segítséget nyújtott, hogy aktívan részt vettem az elnökségi rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Mivel ebben a témakörben - aktualitása miatt - átfogó elemzések, tanulmányok még nem születtek, többségében szekunder forrásokat – cikkeket, háttéranyagokat, hatástanulmányokat dolgoztam fel, primer forrásként pedig kérdőíves felmérést végeztem.

PALÁSTHY KITTI konzulens:II. évfolyam Dr. Vass LuciaTurizmus-vendéglátás szak főiskolai adjunktusBGF - KVIK

BOR, TURIZMUS, VAGY BORTURIZMUS?

A tudományos értekezésem témájának a magyar borturizmust választottam. Számomra fontos ez a téma, mivel a szűk családom hobbi szinten foglalkozik bortermeléssel.Munkám fő alapkérdése, hogy van e Magyarországon borturizmus. A kutatásom során a következőek voltak a célkitűzéseim: megvizsgálni a globális trendeket a szőlőtermesztés és bortermelés területén, majd kitérni a magyar helyzetre, ezután megvizsgálni a borturizmus jellemzőit, azok magyarországi megjelenéseit, különösképpen kitérni a borutakra az egyes régiókban, majd feltárni a magyar helyzetet, végül pedig egy átfogó SWOT analízist készíteni.Munkám során többféle módszert alkalmaztam. Először is különböző forrásanyagokat gyűjtöttem a munkámhoz internetes, illetve írott anyagokat egyaránt, továbbá statisztikai adatokat dolgoztam fel a munkám alátámasztásaképpen, melyeket a KSH az OIV és a FAO honlapján találtam. Végül készítettem egy kérdőívet, melyet interneten lehettet kitölteni, majd ezt elemeztem, melyből következtetéseket vontam le.A kérdőívem 20 kérdésből állt. Voltak benne borfogyasztással kapcsolatos kérdések is, illetve olyan kérdések is, amelyek a magyar borturizmushoz szorosan kapcsolódnak. A kérdőívből derült ki számomra, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a magyar borturizmus lehetőségéről az emberek. Viszont pozitívumként említeném meg, hogy sokan inkább a hazai bort választják a külföldi helyett, és úgy gondolják, hogy nemzetközileg középmezőnybe tartozunk bortermelés szempontjából. A kérdőívben elemzett eredmények is azt mutatják, hogy van borturizmus hazánkban.A munkám befejezéseként több megállapítást is tettem.. Először is az alapkérdést megválaszolva hazánkban van jelentős borturizmus. Ennek a legfontosabb megnyilvánulásai a borutak és a hozzájuk szorosan kötődő létesítmények, gondolok itt a szálláshelyekre, pincészetekre, vendégfogadókra, panziókra, vendéglátóhelyekre, illetve a konkrét változatos, kulturális programokra. A másik fontos momentum, hogy a borturizmusnak Magyarországon további fejlődésre is van lehetősége. Ezek közül a legfontosabbak, hogy különböző pályázatokat hirdetnek meg, melyeknek elnyerése jelentősen hozzájárulhat az egyes térségek fejlődéséhez. Magyarország, ha felismeri a magyar borturizmust fenyegető veszélyeket és kihasználja az országban meglévő erősségeket és lehetőségeket a jövőben ez a fajta turizmus még nagyobb fellendülést mutathat.

PRUZSINA SZILVIA konzulens:IV. évfolyam Dr. Jusztin MártaTurizmus-vendéglátás szak főiskolai tanárBGF - KVIK

ZÁRT AJTÓK MÖGÜL AZ EMBEREK KÖZÉ – A KULTÚRDIPLOMÁCIA ÉS A TURIZMUS KAPCSOLATÁNAK

FEJLŐDÉSE

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogyan alakult át a kulturális diplomácia és az idegenforgalom viszonya az elmúlt évtizedekben, miként változott meg az előbbi alapvetően politikai elitekhez kötődő volta annak köszönhetően, hogy a kormányzatok felismerték, komoly szerepet tölthet be az országok imázsának formálásában és a turizmusban is.

Egy elméleten keresztül bemutatom azokat az összefüggéseket és kölcsönhatásokat, amelyek a két terület között fennállnak, valamint a nemzetközi irodalomnak a kérdéskörhöz kötődő iskoláit. Ezt követően a felállított modellt egy gyakorlati példán prezentálom, amely nem más, mint a kulturális diplomácia magyarországi intézményrendszere, különös tekintettel a Balassi Intézet kapcsolati hálójára és a Magyar Kulturális Intézetekre. Ezen belül kiválasztottam a New York-i intézetet és a 2009-es Magyar Kulturális Évadot, amely az Extremely Hungary / Csordultig magyar címet kapta. Általuk elemzem a lehetséges együttműködési formákat a turisztikai szektorral, a bennük rejlő lehetőségeket és az esetleges nehézségeket.

Kutatásom során elsősorban mélyinterjúkra támaszkodtam, amelyeket az egyes területek szakértőivel folytattam, továbbá áttekintettem a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalmat, valamint a beutazó turizmussal kapcsolatosan fellelhető statisztikákat is.

Arra a következtetésre jutottam, hogy a kulturális diplomácia és a turizmus összefonódása nagy jelentőséggel bír Magyarország nemzetközi kapcsolataiban és versenyképességének javításában. Mivel a magyar szakirodalom ezzel eddig alig foglalkozott, ezért dolgozatom egyik célja ennek a szakmai űrnek a betöltése, valamint alternatívák kidolgozása a kulturális diplomácia hatékonyságának fokozására és felhasználására a magyar idegenforgalom fellendítése és az ország nemzetközi hírnevének terjesztése érdekében.

SZELTNER ANITA EDIT konzulens:I. évfolyam Dr. Vass LuciaTurizmus-menedzsment Szak főiskolai adjunktusBGF - KVIK

TÖKÖL VÁROS TURISZTIKAI POTENCIÁLJÁNAK ELEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK

Témaválasztásomat az indokolta, hogy bemutassam lakóhelyem Tököl város turisztikai fejlesztési lehetőségeit, elemezzem a meglévő helyzetet és javaslatokat tegyek a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre, a továbblépés lehetséges irányaira. Magyarország nehéz gazdasági helyzetben van, az országot meg kell újítani. Az önkormányzatok csak fejlesztésekkel - szűkös forrásaik miatt azonban csak Európai Uniós pályázatok igénybevételével- tudják ezen feladataikat megvalósítani. Fontos feladat hárul a kistérségekre, a települések közötti együttműködésre. A turizmus fejlesztése napjainkban kiemelt fontosságú feladat, dolgozatomban ezt szeretném bemutatni. A dolgozatom négy fő részből tevődik össze. Az első részben a problémafelvetésre fókuszálok. A második részben elemzem vizsgálatom elméleti hátterét, megismerkedtem Tököl városfejlesztési céljaival, stratégiájával és jövőképével, a „Tököl, funkcióbővítő rehabilitáció” projekttel, amely az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programjának pályázatán sikerrel vett részt és támogatást nyert. A harmadik részben a kutatásom módszereit fogalmazom meg. A vizsgálatomat helyzetelemzéssel kezdtem, SWOT analízist végeztem. Ezt követte a kérdőíves felmérés, mely segítségével közelebb jutottam a helyi elképzelések megismeréséhez. Ehhez négy célcsoportot választottam ki: az önkormányzati képviselőket, vagyis a helyi döntéshozókat, a helyi vállalkozások tulajdonosait, a helyi fiatalokat, illetve a helyi átlagpolgárokat. A kérdőíves megkérdezés után interjút készítettem a város polgármesterével, építészével és a helyi szálló tulajdonosával.A negyedik rész pedig a vizsgálat eredményeit mutatja be és ezen eredményekre alapozva fogalmaztam meg a fejlesztési javaslataimat, melyek segítik az önkormányzat munkáját, hogyTököl a jövőben is élhető kisváros maradjon, ahol a lakók megelégedve élnek.

8. KOMMUNIKÁCIÓ – MÉDIATUDOMÁNY

BAZSÓ JUDIT konzulens:III. évfolyam Montagnon BeatrixKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

ROMÁK A MAGYAR MÉDIÁBAN – ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÖRTÉNELEM

TDK-mal igyekszem bemutatni a magyarországi roma társadalom életét, életkörülményeit, illetve a magyar társadalomban elfoglalt helyzetét.Témaválasztásom azért esett e népcsoportra, mert igen megosztó népről van szó, ahogyan a magyarok többségének véleménye is igen szélsőséges nézeteket mutat számos esetben. Szeretném részletesen feltárni e népcsoport kultúráját, történelmét. Visszatekinteni honnan jöttek, és megpróbálni körülírni, hová tartanak, kitérve különösen a magyar társadalomban való létezésükre.A sztereotípiák elterjedése, az általánosítás és a tolerancia hiánya már eddig is rengeteg probléma forrása volt, a világ és a különböző nézetek is változnak. Idővel kiderül, milyen irányba tolódik az imént említett fogalmak további terjedése, vagy lesz-e aki más irányba tudja terelni a gondolkodásmódot.Kutatásokkal, kimutatásokkal mutatom be a romák médiában való szerepeltetését, a média esetleges szándékosságát, ami a sztereotípiák erősítését szolgálja vagy épp ellenkezőleg. Mindkét esetre van példa - ezt a dolgozatomban részletesen levezetem.

BODORKÓS TAMARA BEÁTA konzulens:I. évfolyam dr. Buday-Sántha AndreaNemzetközi tanulmányok szak főiskolai adjunktusBGF KKK

TÁMOGATÁSI TERÜLETEK A XIII. KERÜLETI KÖZMŰVELŐDÉSI NKFT. MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJÁBAN

Dolgozatomban igyekeztem rávilágítani arra, hogy a támogatási területek jelenleg Magyarországon még gyerekcipőben járnak. Nincs egységes, átfogó szabályozás és az Európai Unióhoz való felzárkózás sem megy könnyedén. A gazdasági helyzet, a piaci viszonyok folyamatos változása nem könnyíti meg a vállalatok elkötelezettségét. Természetesen fel kell mérniük azt is, hogy egy-egy támogatás milyen hatással van a vállalat megítélésre, mennyivel jobb az általános reklámoknál. Helyzetüket azonban nem könnyíti meg, hogy jelenleg is viták folynak a szakmák képviselői közt arról, hogy a támogatási területek a Public Relations szakma vagy a marketing szakma szerves részét képezik. Kevés esettanulmány látott napvilágot még ezekről a területekről, bár mindenképpen pozitívumként kell megemlíteni, hogy egyre több konferencia szól a társadalmi felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről, illetve ösztönzőként hat a vállalatokra a CSR Best Practice díj, amely most már hagyományszerűen pályázható meg minden évben.

A XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. elsődleges feladata a közművelődési biztosítása a kerület lakosai számára, az ízlés formálása és a művészeti csoportok és új kezdeményezések támogatása. Az idei évben meghatározott kommunikációs és marketing stratégia még nem rendelkezik a támogatási területekről, noha kezdeményezések már voltak az elmúlt években. Személyes meggyőződésem, hogy a Zöldklub projektben való részvétel, a jótékonysági estek szervezése, a művészeti csoportok támogatása jó kezdeményezésnek bizonyul. Javaslataim közt szerepel, hogy a szervezet jobban kötelezze el magát mind rendezvényei mind napi operatív munkafolyamati során a környezettudatosság mellett és tegyen kezdőlépéseket az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elhivatottsága mellett is. Mecénási tevékenysége kerületi szinten kiemelkedő, számos művészeti csoport kap teret, infrastruktúrát és szakmai segítséget az Nkft.-től. Mindenképpen fontos ezen elkötelezettségek professzionalizálása. Az igazán kiaknázatlan terület a szponzorációs tevékenység, ugyanis ez egy jó lehetőség lenne a partneri kapcsolatok kiépítésére és hosszú távú együttműködésekre. Egy-egy jó szponzor motiváció is lehet a látogatók számára arra, hogy ellátogassanak a rendezvényre, programra, vagy az adott intézménybe.

Összegezve elmondhatom, hogy a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. lehetőségeihez mérten jó úton halad afelé, hogy olyan területeket is érintsen marketing- és kommunikációs stratégiájában, amelyek eddig érintetlennek számítottak.

BUJTÁS MERDZSÁN konzulens:III. évfolyam Montagnon Beatrix Kommunikáció és médiatudomány szak főiskolai adjunktusBGF - KKK

CSALÁDON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANNAK ESZKÖZEI A XXI. SZÁZADBAN

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy mennyit változott a családok felépítése, struktúrája, milyen egy család a modern XXI. században. Fontosnak tartottam, hogy az első fejezetben tisztázzuk a kommunikáció alapvetőbb fogalmait, főként azokat, melyek a családi életben is használatosak. A mai világban számost technikai eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kommunikálhassunk, kezdve a mobiltelefontól az internetig bezárólag. Egyre több az eszköz, de egyre kevesebb időnk marad arra, hogy családtagjainkkal törődjünk. A dolgozatban részletesen kifejtettem, hogyan épül fel a mai modern család, hogyan zajlik benne a kommunikáció, milyen eszközeink vannak és ehhez készítettem egy kérdőívet is. A kérdőív 50 ember válaszaiból állt össze és arra voltam kíváncsi, ki mennyi időt tölt el a családjával és milyen eszközök segítségével teszi ezt meg. A kérdőív végén mindenkitől kértem egy választ arra, mit gondolnak, 10-20 év múlva milyen kommunikációs eszköz lesz az elsődleges családon belül?

DANKÓ RÉKA konzulens:III. évfolyam Dr. Vándor JánosKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai tanárBGF - KKK

VÁLASZTÁSI KOMMUNIKÁCIÓ

A dolgozat célja bemutatni azokat a történelmi fogásokat, melyeket a pályázók tesznek a

választásokat megelőzően. Főként Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kézikönyve c.

műve meghatározó a dolgozat felépítésében.

A választásokat megelőző kampány során felmerülő technikák –főként kommunikációs és

pszichológiai elemek- változatossága, valamint az etikusság és törvényesség, tisztességesség

kérdése az, melyek mentén igyekszem összehasonlítani az ókori Római és a rendszerváltás

utáni Magyar választási kampány elemeket. Cicero műve egyértelműen ma is alkalmazott és a

XXI. században is praktikus tanácsokkal és gondolatokkal teli; tanulmányozása után

párhuzam vonható bármely modern választási kampány és az ókori előzmény

GREGUSS ATTILA konzulens:PETRÓK BENEDEK Endrődyné Bató ÉvaI. évfolyamVendéglátó Szakmenedzser FSZBGF KVIK

A KOMMUNIKÁCIÓ TRENDJEI

A kommunikáció tárgyalása nem egyszerű feladat, hiszen az egyik legfontosabb emberi

életjelenségről van szó, amely minden emberközi-társadalmi folyamatban szerepet játszik. A

kommunikáció eszközei, formái, a társadalom kommunikációs rendszere együtt fejlődött

állandó kölcsönhatásban a mindennapi tevékenységgel, a társadalmi viszonyokkal, a

társadalom szerkezetével, szervezeteivel. Szeretnénk bemutatni, hogy a különböző

szakirodalmak milyen jelentőséget tulajdonítanak a kommunikációnak, illetve a technikai

fejlődés hogyan hatott rá, és miben változott.

JESZENSZKI KLAUDIA konzulens:NÉMETH BLANKA Papp JuditIII. évfolyam adjunktusKereskedelem és Marketing Szak BGF - KVIK

ART-MOZIK, AVAGY A FILM FOROG TOVÁBB?

A fővárosi art-mozik működését és létét alapjaiban rengette meg a normatív támogatás megvonásának híre 2011 januárjában. Napjaink információs társadalmában kényes kérdés a kultúra, ilyen dinamikusan fejlődő technológiai környezetben. A probléma nagyon is aktuális, hiszen több mozi is jelezte, hogy kénytelen bezárni állami támogatás nélkül. Ezért is választottuk dolgozatunk témájául az art-mozik helyzetének elemzését. A következő kérdések vetődtek fel bennünk: Van-e fizetőképes kereslet a mozira, és ha igen akkor miért fenyegeti őket a bezárás veszélye? Miért nem tudják fenntartani magukat támogatás nélkül, miért csökken évről évre szinte minden mozi nézőszáma? Mennyire képezi a mozizás szerves részét a kultúrának? Létezik-e átfogó megoldás problémáikra?Először, szekunder kutatásunkban jártuk körül a helyzetüket. A makro környezet tényezőit vizsgáltuk, hangsúlyt fektetve a világgazdasági válság hatásaira is. A marketingeszközöket a szolgáltatásoknál használatos 7P felosztásban tekintettük át. Szekunder kutatásunkat SWOT-analízissel, vagyis piaci szegmentálással zártuk.Hogy igazán árnyalt képet kaphassunk, primer kutatást is végeztünk, kvantitatív és kvalitatív módszerrel egyaránt. A kvantitatív kutatás során alkalmazott on-line kérdőívet a Google Documents segítségével készítettük el. Kérdőívünk tervezett mintanagysága 500-600 fő volt. A vizsgálandó csoport végül 522 résztvevőből, nemtől, kortól, lakhelytől, foglalkozástól függetlenül, vegyesen állt össze, tehát a válaszokat megfelelő távolságtartással kell kezelni. Igyekeztünk többféle kérdéstípust alkalmazni, úgymint: nyitott kérdések, zárt kérdések, ezen belül is alternatív és szelektív kérdések. A kvalitatív kutatás során nem csak fővárosi, hanem vidéki art-mozikat is megkerestünk. A témában a hévízi Fontana Filmszínház szakmai vezetőjét, Szaknyéri Andrást, a győri Hrabal mozi alapítóját, Hartyándi Jenőt, a budapesti Cirkó-Gejzír munkatársát, Potyondi Rita Lindát, valamint a Magyarhangya szervezet stratégiai vezetőjét, Donáth Pétert kérdeztük. Így több nézőpontból jutottunk értékes információkhoz, ami dolgozatunk utolsó részének alapjául szolgált. Ebben megoldásokat keresünk és javaslatokat teszünk arra, miképp lehetne mentőövet dobni a magyar art-moziknak, hogy ne csak nagy múltjuk, jövőjük is legyen.

KISS ALEXANDRA IVETTE konzulens:III. évfolyam Dr. Fehér KatalinKommunikáció és Médiatudomány Szak tudományos főmunkatárs BGF - KKK

PR ÉS MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ A RAJONGÓI KÖZÖSSÉGEK BEVONÁSÁVAL

A dolgozat fókuszában a televíziós sorozatok mögött álló személyek – írók, színészek, producerek, stb. –, azaz a kibocsátók, illetve a rajongói közösségek tagjai állnak. A köztük lévő kapcsolat, a közösség kommunikációja mennyiben segíthet PR és marketingkommunikációs tevékenységek során?Arra keresem a választ, vajon a jelenlegi generáció által kedvelt blogok segítségével egy márka mentén létrehozható-e élő és interaktív kommunikáció, valamint aktivitás? Ebben a televíziós sorozatok esetében mennyi szerepe van a rajongói közösségeknek? Ami szintén lényeges kérdés, hogy alkalmas-e a word of mouth és vírusmarketing alkalmazásához, illetve egy CSR akció kezdeményezéséhez? Ha igen, speciális ismeret nélkül végre lehet hajtani az ez irányú terveket? Mi, vagy éppen ki motiválja őket arra, hogy megtegyenek valamit? Érvényesül-e még a szabad akaratuk egy rajongói közösség aktív tagjaként?Résztvevő megfigyelőként követtem három ismert sorozat sok esetben átfedést mutató rajongói közösségét a Tumblr blog felületén. A kommunikációs módjukban sok az állandó tényező, ám vannak olyan elemek is, amelyek különféle trendek mentén folyamatosan változnak.A dolgozat végén fény derül rá, hogy a legfontosabb aktivitási pontnak a sorozatok mögött álló személyeket tekinthetjük. Steven Moffat és Mark Gatiss, valamint Misha Collins is tömegeket képes megmozgatni egyetlen rövid üzenettel, a rajongói közösségek pedig vírusmarketinggé konvertálnak egy eredetileg nem annak szánt üzenetet. Az alá-fölérendeltség megjelenése kapcsán kimondható, hogy ilyen esetekben a szabadság fogalma új értelmet nyer, a rajongók egy vezért követve kommunikálnak egymással.

PETŐ LILLA konzulens:I. évfolyam Nyárády Gáborné dr.Nemzetközi tanulmányok szak főiskolai tanárBGF - KKK

A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉG KOMMUNIKÁCIÓJA

Az Európai Unió nagyon közel áll a szívemhez, több okból is, egyrészt politikatudományi diplomamunkámat a Lisszaboni szerződésből írtam, másrészt közel fél éves szakmai gyakorlaton vehettem részt Brüsszelben, az Európai Parlamentben.Jelen dolgozatom témája; a magyar soros elnökség kommunikációjának ismertetése, illetve egy általános kép mutatása az elnökségi kommunikációról.Dolgozatomat több nagy részre osztottam, az első részek tartalmazzák a felhasznált elméleteket, általános megállapításokat. Elsődleges elméleti és kutatási alapom a napirendkutatás, illetve a Lisszaboni szerződés gyakorlati alkalmazásának dilemmái az első soros elnökség kapcsán. A másodlagos dilemmák az elnökségi kommunikációs kihívásokkal foglalkozik.A következő részek a napirendkutatás eredményeit tartalmazzák, azaz azt, hogy milyen százalékban és hogyan jelent meg az elnökségi program a média egyes csatornáin.Az utolsó rész pedig az általános megállapításaimmal, dilemmáimmal foglalkozik.

TOLLÁR EDINA konzulens:III. évfolyam Dr. Vándor JánosKommunikáció és médiatudomány szak főiskolai tanárBGF - KKK

A MÉDIA ÉS A KÖZVÉLEMÉNY ÁLTAL SUGÁRZOTT IDEÁLOK HATÁSA MINDENNAPI ÉLETÜNKRE

Mióta világ a világ, egy biztos. Mindenki meg akar felelni valakinek, valaminek. Ez(ek) a személy(ek) természetesen egyénenként változnak. Van, aki a munkahelyén a főnökének szeretne bizonyítani, van, aki az iskolában a tanárainak. Van, aki kedvesének, férjének szeretne tetszeni, van, aki még felnőtt fejjel is folyamatosan úgy érzi, szüleinek kell megfelelnie. A lényeg, hogy mindenki meg szeretne felelni. Sajnálatos módon, csaknem az egész emberiség úgy érzi, hogy nem elég szép, nem elég csinos, nem elég okos egy bizonyos mércéhez képest. Ezt a mércét pedig gyakran nem hozzátartozóink, hanem sokkal inkább a média, a közvélemény sugallja felénk.

A mai világban minden a marketingről, a reklámról szól. Ezekben a reklámokban tökéletes testű, bőrű, frizurájú és sminkű hölgyek és izmos, jóképű férfiak szerepelnek. Ezen reklámok készítőinek az a – nem titkolt – szándéka, hogy bizonytalanságot gerjesszenek a nézőkben, ezáltal pedig fogyasztókká váljanak. Ha ugyanis megnézünk egy efféle reklámot, rögtön felvetődik bennünk a kérdés; vajon mitől ilyen szép ez a lány? Természetesen attól, hogy ezt a terméket használja. Ezzel pedig el is indult a vásárlás folyamata. A különböző marketing- és reklámszakemberek tehát részben a fogyasztókban generált bizonytalanságból élnek.

Dolgozatom elkészítésével az a célom, hogy vázoljam és ismertessem a média fogyasztókra gyakorolt pozitív és negatív hatásait.

TÓTH NÓRA konzulens:VALLA ANNA Fleck GáborIII. évfolyam tanársegédKommunikáció- és médiatudomány szakBGF - KKK

AZ ONLINE SZEMÉLYISÉG ÉS BIZTONSÁGA

E TDK elsődleges célja az, hogy feltárja az internet, mint legújabb médium lélektani hatását mindennapi viselkedésünkre, megmutassa a közvetítő közeg befolyásolását, és a közönség befolyásolhatóságát, valamint olyan módszerek, ötletek, javaslatok felsorolása, amelyek segítségével javíthatunk az internet atmoszféráján, és, hogy milyen módon védhetjük meg online személyiségünkön keresztül, valódi énünket. Dolgozatunk másik jelentős részét egy felmérésre alapoztuk, amiben a főiskolai hallgatók internetezési szokásaira kérdeztünk rá.Az alap hipotézisünk, hogy az y generáció valóban a számítógépek bűvöletében nőtt fel és e nélkül már nem képes élni. Továbbá véleményünk szerint, a fiatalok a nagy tudásuk ellenére nem tájékozódnak megfelelően az interneten. Nincsenek tisztában az alapvető kötelességeikkel és jogaikkal, nem veszik figyelembe az érdekeiket szolgáló adatvédelmi intézkedéseket. Könnyen kiszolgáltatják magukat mások számára, azzal, hogy azt a trend vonalat követik, ahol az „számít valakinek”, aki több száz ismerőssel rendelkezik, akiről mindig tudni kivel van, és mit csinál, akinek családi állapotát szemmel tarthatjuk, aki minél több képet, videót és véleményt oszt meg ismerőseivel..Reméljük ezzel átfogóbb képet kaphatunk korosztályunkról és véleményéről a világháló adta lehetőségekről és veszélyekről.

9. KÖRNYEZET-GAZDASÁGTAN

BÁRÁNY ZSÓFIA konzulens:NAGY NIKOLETT Lambertné Katona MónikaVARGA ÉVA egyetemi docensI. évfolyam Kocsis AnikóPénzügy és számvitel szak ökológusBGF - GKZ

HAGYD EL SZOKÁSAIDAT, ÉLJ KÖRNYEZETTUDATOSAN!

Tudományos diákköri munkánk során az ökológikus háztartásvezetést vizsgáltuk. Felméréseinket kérdőív segítségével végeztük, ezek alapján vontunk le következtetéseket. Dolgozatunk során, taglaljuk az ökológikus háztartásvezetés fortélyait, valamint ötleteket adunk, a környezetkímélő háztartásvezetéshez. Ide soroljuk a folttisztítást, bútorápolást, szőnyegtisztítást, főzéssel, mosással, takarítással kapcsolatos vegyszerek nélküli végzését. Kutatásunk során általánosságban is megfogalmazzuk, hogy mennyire káros a vegyszerek alkalmazása nem csak környezetünk számára, hanem ezen keresztül, az emberiségre nézve is.Örömmel figyeltünk fel, egy Magyarországon is élő kezdeményezésre, amely a családok körében arra ösztönöz, hogy környezettudatosan vezessék háztartásaikat. Ezzel is népszerűsítve az ökológikus termékeket, és azok alkalmazását a mindennapi életben.Bízunk abban, hogy munkánk hozzájárul egy környezettudatosabb háztartásvezetés kialakításához.

BENCSIK VIVIEN konzulens:BOKOR GYÖRGY ROLAND Medvéné Dr. Szabad KatalinIII. évfolyam főiskolai tanárKereskedelem és marketing szakBGF - KVIK

A PAZARLÁS ÉS TAKARÉKOSSÁG ELLENTMONDÁSAI

Dolgozatunkban igyekeztünk feltárni a pazarlással és takarékossággal összefüggő globális problémákat, a természeti erőforrások, az élelmiszerek és az energia pazarlásának tükrében, a világ különböző területeinek habitusait összehasonlítva. Megkíséreltük minél szélesebb körben összefoglalni a témával kapcsolatosan fellelhető adatokat, összehasonlítani azokat, illetve következtetéseket levonni a megfigyelhető tendenciákból.Bevezetésként tisztáztuk a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom fogalmát, s bemutattuk fontosságukat a témánk szempontjából. Majd rátértünk a pazarlás és takarékosság fogalmának elemzésére különböző szempontok alapján. A kérdéskört külön megvizsgáltuk mindkét fogalomra vonatkozóan, s kitértünk azok megnyilvánulásaira a fogyasztói magatartásban, megvizsgáltuk e magatartás kulturális, szemléletmódbeli, filozófiai történelmi és gazdasági gyökereit. Majd bemutattuk e fogyasztói magatartásformák ökológiai jelentőségét és hatásait.Később elemeztük mai pazarló világunk helyzetét, a fogyasztásunk léptékén és a világ különböző tájainak gazdasági egyenlőtlenségein keresztül. Majd kitértünk külön-külön az élelmiszerpazarlás, az energiapazarlás és a vízpazarlás problémáira és ismertettük az ezekkel kapcsolatos takarékossági megfontolásokat.Élelmiszerpazarlás kapcsán külön mutattuk be a fejlődő és a fejlett országokban uralkodó helyzetet, és az élelmiszerlánc aránytalanságait. Majd elemeztük Magyarország helyzetét is, s végül ismertettük az élelmiszertakarékosság lehetőségeit és fontosságát.Az energiapazarlás kapcsán hasonló metódust használtunk, mint a korábbi fejezetben, azzal a különbséggel, hogy részletesebben bemutattuk az energiapiac helyzetét, s több javaslattal éltünk energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások fontosságára vonatkozólag.A pazarlás harmadik jelentős részeként pedig a vízpazarlást emeltük ki, bemutattuk napjaink vízpiacának sajátosságait, s az aktuális előrejelzéseket a jövőre vonatkozólag, majd ismertettük a vízpazarlás szerepét és megoszlását az élelmiszer láncra és az energiaszektorra vonatkozólag.A dolgozat zárásaként pedig kifejtettük egyéni véleményünket a témával kapcsolatosan és értékeltük a téma teljes körű bemutatásának sikerességét.

FÜLÖP ANITA konzulens:IV. évfolyam Medvéné dr. Szabad KatalinKereskedelem és Marketing szak főiskolai tanárBGF - KVIK

VÉLIB’, AVAGY KÉT KERÉKEN EGÉSZ PÁRIZS HOGY IS LESZ EZ IDEHAZA?

A dolgozatom: Vélib’, avagy két keréken egész Párizs Hogy is lesz ez idehaza? címet viseli. Úgy gondoltam egy ilyen mérvű közlekedési eszköz bővítést Budapesten nem lehet figyelmen kívül hagyni, így saját tapasztalataimat is figyelembe véve, úgy gondoltam, hogy ennek elemzéséhez a világon a legjobban működő rendszert kell megvizsgálnom. A dolgozat első részében a párizsi közösségi kerékpár kölcsönzési rendszer szolgáltatását kívántam elemezni. Ehhez szükség volt tanulmányozni a társadalmi igények fejlődését, alapvető kritériumokat, hogy a szolgáltatás jól működően létrejöhessen, illetve az üzemeltető vállalat jelenlegi helyzetét, motivációját. Bemutattam a Vélib’ megjelenési módját, fogadtatását illetve a közlekedésre gyakorolt hatását. A Vélib’ marketingmix elemzésével próbát tettem a szolgáltatás előnyeinek és hátrányainak feltárására.

Az egyik kritériumpont elemzése a tömegközlekedés és a kerékpár kölcsönző rendszer jó „házassága”, ezért mutattam be elsőnek a BKV vonal és megállóhely hálózatát. Ezután különböző kutatások, statisztikák, piackutatások segítségével felmértem az országos illetve budapesti kerékpáros szokásokat. A közösségi kerékpár kölcsönző rendszer bevezetése egy kormányzati programmal kezdődött: a Kerékpáros Magyarország Program 2007-2013-mal. Mely során az időszak végéig megvalósuló (vagy ható) pontokat is rögzítették. Az alig egy éves BKK vette át a BuBi (Budapesti Bicikli) projekt megvalósítását, így az ő eddigi munkájuk, felméréseik elemzésével mutatom be a (lehetőleg) 2013-ban bevezetésre kerülő magyar közösségi kerékpár lehetőségét.

Végezetül saját nem reprezentatív kutatásommal zárom a dolgozatot, amelynek kiértékelésekor jól szembe tűnt a válaszadók bizonytalanságai, ellenérzéseik, de emellett az érdeklődésük, változásra vágyó érzéseik is előtérbe kerültek.

GERENCSÉR HAJNALKA KATALIN konzulens:V. évfolyam Zsupanekné Dr. Palányi IldikóGazdálkodási és menedzsment szak egyetemi adjunktusBGF - GKZ

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐSEGÍTÉSE A ZALAEGERSZEGI „ÖKOVÁROS-KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁVAL

Fenntartható fejlődés. Mit is jelent ez a fogalom? Mennyire vagyunk tisztában a jelentésével? Egyáltalán hallottunk már róla?Dolgozatomban a fent említett kérdésekre keresem a választ, valamint a fenntartható fejlődés kapcsán a zalagerszegi ökováros-koncepció tanulmányozásával foglalkozom.Fontosnak tartom, hogy ügyeljünk környezetünkre. Hogy is tehetnénk máshogy, mikor körülvesz minket. Tulajdonképpen a környezetünk hatással van egész életünkre, meghatározza cselekedeteinket. Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok kapcsán döntöttem úgy, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatosan írok az ökováros-tervezetről. Szót ejtek még – ugyancsak környezetkímélő hatása miatt – a pelletről, mint egy olyan biomassza termékről, melynek segítségével hatékonyabban, környezetkímélőbben, és még ráadásul gazdaságosabban is fűthetünk.A tanulmány készítése során szekunder és primer kutatásokat egyaránt végeztem, mélyebben beleásva magamat a témába. Mélyinterjút készítettem egy zalaegerszegi ügyvezető igazgatóval. A cég megújuló energetika rendszer kiépítésével is foglalkozik. Emellett kérdőíves felmérést készítettem, melyet online módon hajtottam végre.

JÁVORKAI KRISZTIÁN konzulens:III. évfolyam Brávácz IbolyaKereskedelem-marketing szak adjunktusBGF - KVIK

AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM EGYIK "UJJA" : A KÖRNYEZETTERHELÉS, MINT A VERSENY ÚJ SZÍNTERE

Az egyre égetőbb globális környezeti problémák vizsgálata mellet, munkám elsősorban az üvegház gázokra koncentrál. A dolgozat az ökológia lábnyom metódusából kiindulva és annak logikáján haladva kíván bemutatni egy új mutató számot. A CO2 index az ökológiai lábnyom egy „ujját”, részét terjeszti ki és szintetizálja a logisztika tudományát felhasználva. A cél az, hogy a két fogalom részhalmazainak ötvözetéből egy olyan új mutató szám szülessen, mely által a fogyasztók saját ökológia lábnyomuk méretét csökkenthetik. A széndioxid mutató kalkulálására kidolgozott módszer által minden szállítmányozásban résztvevő termék besorolható három (rossz/átlagos/kiváló) kategóriába. Ezen kategóriák egy kidolgozott logó formájában a terméken feltűntetve plusz információt hordoznának arról, hogy az adott termék tonnája, a termelés helyétől a fogyasztás helyéig hány gramm széndioxidot bocsátott a légkörbe kilométerenként. A koncepció részeként, a számítás során egyszerre valósul meg a lokális termékek preferálása és a kapacitás kihasználtság növelésének ösztönzése, a szállítmányozási rutin újra gondolása mellet.Az új mutató, a disztribúciós rendszerbe integrálva, hozzáadott értékként jelenik meg a termékeken a logó által, mint a piaci versenyt fokozó új eszköz. A dolgozat kitér egy, a fiatalok környezetvédelmi attitűdjeit vizsgáló kvantitatív megkérdezés eredményeire is. A primer kutatásom célja az volt, hogy a mai fiatal korosztály feltételezetten ökocentrikus gondolkodásáról képet kapjak.

KISS BORBÁLA ZSÓFIA konzulens:II. évfolyam Fabula LászlóKereskedelem és marketing szak egyetemi docensBGF - KVIK

A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM KÖRNYEZETTUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON

Kutatásom alapkérdése, hogy a magyar válaszadók, miként viszonyulnak a fogyasztói társadalomhoz , mint jelenséghez ,a jelenség negatív hatásait miként tudnák egyénileg csökkenteni . Valamint milyen egyéni sajátosságokat mutatnak, mennyit pazarolnak ,miként vásárolnak és mennyit. Mire figyelnek oda vásárlásaikkor és hogyan kezelik a reklámokat. Célom, a magyar fogyasztói társadalom, és környezettudatosságának bemutatása kiemelten a 30 év alattiak körében . A hipotézisem az volt, hogy korra és nemre való tekintet nélkül pazarló , meggondolatlan fogyasztás zajlik Magyarországon. A vizsgálatom kérdőíves felméréssel végeztem egy keresztmetszeti vizsgálat keretében, az analízist Epi6 programmal végeztem el. A felmérés kapcsán diáktársaimat, rokonaimat és barátaimat, valamint az előbb felsoroltak ismerőseit kérdeztem meg,300 kérdőívet osztottam ki a részvételi arány 87% -os volt. Eredményeim szerint a válaszadó magyar lakosság 69,2% tisztában volt a fogyasztói társadalom jelenségével. A negatív hatások megoldására tehető lehetőségek közül a legtöbben (90,4%) a szelektív hulladékgyűjtést jelölték meg. A válaszolók nagy része néha –néha eltér az előre eltervezett vásárlási céljától , többet is vásárol és mindezt meggondolatlanul is teszi. Ezen kérdésekben a férfi és női válaszadók között szignifikáns különbségek mutatkoztak. A reklámok hatásait figyelve a nagy többség nem veszi figyelembe döntéseikor a reklámokat inkább nem figyel oda rájuk. Viszont a legtöbben ismertek valamilyen környezetbarát termékjelölést, ami hitelesebb képet ad a termékről ,mint a reklám. A bevásárlásokat még mindig a nők intézik és sokan párjuk mellett is ott vannak azok vásárlásaikor. A válaszadók valamivel kevesebb, mint a fele érezte magát tudatos vásárlónak. A következtetéseket levonva a válaszadók igen nagy hajlandóságot mutatnak a környezettudatosság felé ,amit különböző akciótervekkel ,eseményekkel, programokkal még lehetne segíteni ,hogy aztán a mindennapi életben a kedvező hatásokat élvezhessük. Mert jelenleg, bár van hajlandóság a változás felé mégis idomulnak a fogyasztói társadalom normáihoz.

LUKÁCS ANDRÁS GÁBORII. évfolyamNemzetközi gazdálkodás szakBGF - KKK

A NÖVEKVŐ ENERGIASZÜKSÉGLET ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

A dolgozat az energiaellátás és a környezeti károk viszonyát vizsgálja a környezet gazdaságtan szempontjából. Az energiaellátás legfontosabb mai kérdéseinek vizsgálatával, az üvegházhatást okozó gázok és részecskék emissziójával foglalkozik és a társadalmi-történelmi sajátságokat állítja a szennyezés egyik alappontjába. A fogyasztói szerkezet átalakulási folyamatának vizsgálata és a megújuló energiaforrások kérdéskörének kibontása jelenti a dolgozatban a jelenlegi és a közeljövőre vonatkozó helyzet elemzését, illetve részletesen tárgyalja a klímakonferenciákat és azok eredményeit, valamint egy népszerű modellt mutat be, amely a jövő környezetgazdálkodására épül, különböző forgatókönyvek esetén és amely kitér az esetleges természeti társadalmi következményekre, amelyek a felmelegedés következményei lehetek. A felsorolt területek vizsgálata közben a legfontosabb céljának a következő kérdések megválaszolását tekinti: Hogyan hat a modernizált világ növekvő energiaszükséglete környezetünkre, melyek a legveszélyesebb tényezői a szennyezésnek, milyen alternatív megoldásokat ismerünk, illetve ezeknek használatát segíti-e a nemzetközi politikai akarat. Legfontosabb következtetése, hogy a modernizációs folyamat elősegíti a környezet védelmét, azaz jó eséllyel csökkenthető a károsítás, azonban jelenleg még nem látható az az akarat és forrás, amellyel ez előremozdulhatna.

10. KÖZPÉNZÜGYEK

BEUTL BARBARA Konzulens:III. évfolyam Koháriné dr. Papp EditPénzügy és számvitel szak főiskolai docensBGF PSZK

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK KOCKÁZATAI, ELADÓSODÁSUK. KONKRÉT

ÖNKORMÁNYZATTAL SZEMLÉLTETVE

Dolgozatom célja a helyi önkormányzatok eladósodásának kialakulását, létrejöttét vizsgálni, előfeltételeinek elemzése, valamint kitérni az önkormányzatok korlátozottságára mind a bevételek megszerzésében, mind azok elköltésében.Továbbá szeretném bemutatni egy helyi önkormányzat jelenlegi, 2011. évi helyzetét.A témaválasztásban nagy szerepet játszott a helyi önkormányzatok gazdálkodása iránti érdeklődésem.Mivel az önkormányzatok eladósodása országszerte gondot jelent, így számos könyv, folyóirat jelent meg ezzel a témával kapcsolatosan. A világhálón számtalan tanulmányra, kutatásra bukkantam a munkám során. Ennek megfelelően törekedtem minél szélesebb tudást magamba szívni a szakirodalmakból, illetve a világhálón fellelhető adatokból. A vezető pénzügyi portálok önkormányzatokkal foglalkozó cikkei, elemzései és statisztikái számtalan új információt nyújtottak számomra.A dolgozatban törekedtem arra, hogy minél valóságosabb és átláthatóbb képet adjak az önkormányzatok jelenlegi helyzetéről.Kutatómunkám során találkozót szerveztem egy helyi önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, illetve pénzügyi gondnokával. A tőlük szerzett információk segítségével sikerült dolgozatomba megfelelő mértékű egyediséget, illetve érdekességet vinnem.

BOROS ÁGNES Konzulens:II. évf. dr. Vigvári AndrásPénzügy és számvitel szak egyetemi tanárBGF PSZK

A KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEM INTÉZMÉNYES MEGOLDÁSAI A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN

A költségvetési fegyelem betartatása szigorú törvényi keretek közé van szorítva Magyarországon, ugyanakkor egyes költségvetési fejezetek esetében külön engedményeket tesznek kormányrendeletekkel. Az erős szabályozottság biztonságot nyújt az állam részére, de az intézmény vagy szervezet részére már korántsem biztos.A költségvetési fegyelem intézményen belüli megoldásait vizsgáltam a Honvédelmi Minisztériumban, melynek során elsősorban azt tartottam szem előtt, hogy egy erőteljesen központosított, utasításokkal, rendeletekkel és kormányhatározatokkal működtetett rendszer mennyire tudja a szabályozást betartani, illetve emellett működését fenntartani. Dolgozatom felépítésében követi a költségvetési tervezés folyamatát az első lépésektől a végrehajtásig és a visszacsatolásig. Folyamatosan vizsgálat alá vetettem, hogy milyen főbb törvényi előírásoknak kell megfelelniük az egyes szakaszokban, és azt mennyire tudják érvényesíteni, illetve ez milyen működésbeli problémákat gerjeszthet a saját rendszerükön belül.

CINKOTAI NORBERT Konzulens:III. évf. Dr. Vigvári AndrásPénzügy Számvitel Szak egyetemi tanárGÁL BALÁZS Gál ErzsébetIII. évf. adjunktusPénzügy Számvitel Szak BGF PSZK

ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

Kutatásunk középpontjában Esztergom város önkormányzatának pénzügyi helyzete áll. Módszertanilag először a magyarországi önkormányzatok pénzügyi helyzetét vizsgáltuk meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Ezután az esztergomi Önkormányzat likviditási helyzetének bemutatása a 2011. januári ÁSZ jelentés megállapításait vettük alapul.Az Önkormányzat pénzügyi helyzetének részletesebb bemutatását a város honlapjáról elérhető tervezett és megvalósult mérlegek segítségével mutatjuk be – itt a 2005- 2010- es időszakot vizsgáljuk -, kiemelvén azon tételeket amelyek véleményünk szerint hozzájárulhattak a város eladósodásához, végül pedig az adósságrendezési eljárás megindításához. Legvégül pedig az Önkormányzat vagyongazdálkodását vizsgáljuk a szintén az Önkormányzat honlapjáról letölthető éves vagyon mérlegek alapján, valamint a városi cégek hatékonyságát a rájuk bízott vagyon felhasználását és működésük fenntarthatóságával foglalkozunk – bár ezen a területen hiányos információkkal rendelkezünk csak -.A fentiek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az Önkormányzat a bevételeit évről évre – bizonyos tételek esetén – felül tervezte és az így be nem folyt bevételeket hitelekkel, illetve kötvény kibocsátással fedezte. Mivel ez a gyakorlat éveken át tartott a felhalmozódó hitel és kötvény állomány törlesztése valamint kamatainak fizetése egyre nagyobb terhet jelentett az Önkormányzatnak. A vagyongazdálkodás tekintetében a befektetett pénzügyi eszközök állománya folyamatos növekedést mutat, de ezen eszközök között jórészt a város cégeinek a részvényei, tehát tényleges vagon növekedést nem jelentenek, hiszen a város nem kívánja értékesíteni ezen cégeit.A városi cégek jó része veszteséget termelt az évek folyamán tehát ezeket rendszeres pénzügyi segítséget kellett kapjanak a várostól. Ezen cégek sokszor olyan tevékenységet láttak el – a piaci árnál jóval drágábban – melyet a városnak módjában lett volna más nem önkormányzati cég révén kiváltani, emiatt szintén veszteségek érték a várost.Végső következtetésünk, hogy az Önkormányzat nem mindig a „jó gazda” gondosságával járt el, a városi vagyon és pénzek kezelésekor.

HAJDU PÉTER – HORVÁTH ANDRÁS Konzulens:III. évfolyam, Dr. Sági JuditPénzügy és számvitel Főiskolai docensBGF PSZK

ADÓSSÁG ELENGEDÉS VAGY ADÓSSÁGCSAPDA? HOGYAN KEZELHETŐ A FELZÁRKÓZÓ (EU) ORSZÁGOK ADÓSSÁGA?

DEBT REMITTAL OR DEBT TRAP? HOW CAN BE MANAGEABLE THE EMERGING

(EU) COUNTRIES DEBT?

Dolgozatunkban az Európai Unió jelentős adóssággal küzdő felzárkózó tagállamainak adósságválságaira, a közgazdász szakma, a tudományos világ és az üzleti világ által felvetett – a realitás talaján maradó – megoldási opciók megvizsgálására, motivációinak feltárására, ezek globális, regionális, reálgazdasági és pénzpiaci hatásainak nem csak ad hoc jellegű megközelítésére és elemzésére, hanem összefüggésekre is utaló keretrendszer felállítására törekszünk, akár részben interdiszciplináris jelleggel is. Vizsgálatunkban szerepet kap a makrogazdaságtanban szokásos (és kevésbé szokásos) mutatószámok – és keretrendszereik – elemzése, előnyeik/hátrányaik feltárása, vélemény megfogalmazása a használatukra avagy ellene (2. fejezet), majd azon hipotézisünk vizsgálata következik, hogy szerintünk van kapcsolat az államadósság mértéke és a gazdasági expanzió között – a számos kritika ellenére is, mely ez ellen foglal állást –, ennek eredményei szintén a 2. fejezetben találhatóak. A 3. fejezetben az általunk elemzésre kiválasztott EU tagállamok szuverén adóssághelyzetével foglalkozunk – a címnek megfelelően –, egy rövid összeurópai kitekintést követően. A következő fejezetben az adósságválságra - a címben is szereplő - adandó-adható válaszok makroelméleti és (gazdaság)politikai (például az adósság elengedés politikai kockázatai) megvilágítását, pénzügyi elemzését tűztük ki célul, egy esetleges közös eurokötvény és ebből eredő fiskális integráció lehetőségét és hatásait szintén megvizsgálva (4. fejezet második fele), arra keresve a választ, hogy jelent-e hosszú távú megoldást bármelyik is? Esetlegesen egy korlátlan EKB kötvényvásárlási program? És mibe kerülne ez az Uniónak? Az utolsó, 5. fejezetben bemutatjuk vizsgálatunk eredményeinek összefoglalását, végső komplex megállapítások levonását és értékelésünket, valamint esetleges további vagy részletesebb megvizsgálásra alkalmas, nyitva maradt kérdések megfogalmazását is magában foglalja.A szakirodalmi kutatás, mint a szintetizáló munka alapja, jelentékeny részben képzi gerincét kutatásunknak. Szakirodalmi forrásaink közt említeném a felsőoktatás rendszerében írt jegyzeteket, nemzetközi pénzügyi intézmények adatbázisait, szakkönyveket, irodalmi műveket, valamint a hazai illetve nemzetközi szaksajtót és szakirodalmat utóbbiba elsősorban angol, német és kisebb részt francia nyelvűek tartoznak. Ezen felül több PhD disszertációt is gondolkodásunk alapjának tekintettünk.

KISS DÓRA Konzulens:III. évfolyam (végzés éve: 2013) Dr. Sági JuditPénzügy és számvitel Főiskolai docensRÉPÁS VIKTÓRIAIII. évfolyam (végzés éve: 2013)Pénzügy és számvitelBGF PSZK

A MAGYAR ELADÓSODÁS ÁLLOMÁSAIIMF HITELKERET-MEGÁLLAPODÁSOK ÉS HITELLEHÍVÁSOK

THE STATIONS OF THE HUNGARIAN PUBLIC DEBTCREDIT LINE AGREEMENTS WITH IMF

TDK dolgozatunkban Magyarország eladósodásának főbb állomásait szeretnénk vizsgálni, amelyen belül kiemelt szerepet szánunk az IMF-el való együttműködésre. Ennek tükrében fő célunk bizonyítani, hogy Magyarország kapcsolata az IMF-el szükséges, és kedvezően hat az ország gazdaságának fejlődésére akkor is, ha a felvett hitelek jelentős szerepet játszanak az állam eladósodásának folyamatában. A dolgozat elkészítése során igyekeztünk a hiteltörténet alakulását a lehető legpontosabban bemutatni. Az IMF-el való kapcsolatfelvétel sikertelensége (sajnos nem állt módjukban személyünkre részletes információt szolgáltatni) miatt csak a hivatalosan kiadott közleményekből és a közzétett statisztikai adatokból tudtunk dolgozni.

MACK ÁDÁM Konzulens:II. évfolyam Tasi Péter Pénzügy Mesterszak adjunktus BGF PSZK

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ADÓK ELEMZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A BEVÉTELEK ALAKULÁSÁNAK

FOLYAMATÁBANTHE LOCAL MUNICIPALITIES WITHIN THE COMPETENCE OF

ANALYSIS AND VERIFICATION OF INCOME TAXES IN THE PROCESS OF EVOLUTION

Dolgozatomban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók elemzése és ellenőrzése kerül bemutatásra a bevételek alakulásának folyamatában. A dolgozat magyar nyelven készül. Bemutatom a helyi adókat és szemléltetem a XVI. Kerület Önkormányzatának eljárásán keresztül. Megadom, meghatározom a Vagyoni típusú adókat, az építményadót és telekadót. Szemléltetem a kommunális jellegű adókat, a magánszemélyek kommunális adóját és a vállalkozók kommunális adóját. Bemutatom a XVI. Kerületet e szempontból és az Önkormányzatot. Hangsúlyt fektetek a bevallott adó és az adók folyószámla ellenőrzésére. Bemutatom, hogy milyen a helyi adók alakulása, fajtái és szerepe a XVI. Kerületi Önkormányzatnál, mik az egyes adófajták főbb típusai és jellemzői, ismertetem a helyi adónemeket és eljárási szabályokat. Leírom, hogy alakulnak a helyi adóbevételek, mik az Önkormányzat bevételei, kiadásai és milyen szerepet tölt be a gépjárműadó, mint száz százalékban átengedett központi adó. Összegzem ezen gondolatmenetet.

MOLNÁR BALÁZS KOLOS Konzulens:III.évfolyam Dr. Vigvári AndrásPénzügy és számvitel szak egyetemi tanárBGF PSZK

ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERÜNK A FISKÁLIS FÖDERALIZMUS ELMÉLETÉNEK TÜKRÉBEN

A dolgozat a jelenlegi, jövendőbeli és egy lehetséges megfelelőbb önkormányzati rendszerek képeit vázolja fel a fiskális föderalizmus segítségével. Alapkérdése, hogy egyes kormányzati feladatok mely szinten láthatóak el a leghatékonyabban.A tanulmány röviden véleményt formál a jelenlegi kormány által bevezetni kívánt rendszerről, összefoglalót nyújt a fiskális föderalizmus elméletéről, annak fejlődéséről, majd előtérbe helyezi az elmúlt körülbelül 20 évben működő önkormányzati rendszert, végül pedig az alapkérdés megválaszolásaként egy lehetséges feladatmegosztást vázol.A dolgozat célja egy jól működő, hatékony, modern önkormányzati feladatellátás megtalálása az elméletek, tapasztalatok, tények illetve gondolatkísérletek, mechanizmusok vizsgálata, felhasználása által.

SZABÓ TIBOR GERGELY Konzulens:IV. évfolyam Dr. Vigvári AndrásPénzügy és számvitel szak egyetemi tanárBGF PSZK

AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁS ÉS AZ ELADÓSODOTTSÁG KAPCSOLATA BUDAPEST FŐVÁROS XV.

KERÜLETÉBEN ÉS SZOLNOKON

Napjaink közpénzügyeinek egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan lehetne a bevételeket az államháztartás különböző szintjei között megfelelően szétosztani az ellátandó feladatok hatékony elvégzésére. A cím nem fedi le teljes mértékben az általam vizsgált témakört. Az önkormányzati eladósodottság és feladatellátás vizsgálatának választását egyrészt a téma aktualitásával magyaráznám, másrészt pedig tanulmányaimmal, melynek során e terület egyre inkább érdekelni kezdett.Úgy gondoltam, hogy az eladósodottság bemutatásához fontos megnéznem és összegeznem azokat a tényezőket és problémákat, amik napjainkhoz elvezetnek e területen. Ezek az önkormányzatok bevételei, mind a központi költségvetéstől, mind pedig a saját, helyi adó bevételei, az önkormányzatok vagyongazdálkodása és ezekhez kapcsolódóan az önkormányzatok kiadásai. Ha a két oldal, a bevételek és a kiadások közül az utóbbi a nagyobb, akkor azt valamilyen módon fedezni szükséges; így jutottam el az erre használt legjellemzőbb forrásokhoz: a hitelfelvételhez és a kötvénykibocsátáshoz. Kijelenthető, hogy ezek drámaian nagy mértékű jelenléte az önkormányzatok gazdálkodásában igen súlyos problémát jelenthet a következő időszakokra nézve.Az eladósodottság leküzdése nem csak a felvett hitelek és a kötvénykibocsátások hatalmas összege miatt is lesz nehéz az önkormányzati alrendszerben, hanem azért is, mert közben a törvények által rájuk háruló kötelező feladataikat is el kell látniuk a helyi önkormányzatoknak. Az eddigi bevételeik és a nagyobbrészt a jövőben jelentkező, jelentős összegű törlesztések függvényében két olyan önkormányzatot (Szolnok és Budapest XV. kerület) vizsgáltam, amelyek érintettsége megkérdőjelezhetetlen ebben a folyamatban. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon a bevételek évről-évre való csökkenése és ezzel párhuzamosan az adóssággal kapcsolatos kiadások növekedése milyen hatással lehet a közeljövőben az önkormányzatok feladatellátására? Egyáltalán képesek lesznek-e ellátni azokat? A – jelenleg hatalmon levő – kormány az önkormányzatok számára kijelölt út körvonalait már meghatározta. Dolgozatomban erre is kitérek.

SZENNAY ÁRON Konzulens: III. évfolyam Koháriné dr. Papp EditPénzügy és számvitel főiskolai docensBGF PSZK

TÉMA: A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ FINANSZÍROZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYHÁZI KÖZOKTATÁSRA

A kutatás során elsősorban a hatályos, illetve a 2012. január 1-jén hatályba lépő témára vonatkozó törvényekre, a kormány és a Katolikus Egyház közötti megállapodásokra támaszkodtam. Kiegészítő forrásként készítettem interjút, illetve kutatásokat, elemzéseket vettem igénybe. Alapvető célom volt, hogy az állam és az egyház közti viszonyokat csak a rendszerváltás utáni időszakra vizsgáljam. A számszaki adatok közül csak az elmúlt öt évre vonatkozó adatokat elemeztem. Kutatásom célja a Magyar Katolikus Egyház, konkrétabban a Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézmények finanszírozási kérdéseinek vizsgálata volt. Alapfeltevésem szerint az egyházi intézmények több állami támogatást kapnak az önkormányzati fenntartásúaknál azonos feladat ellátása mellett. Másik feltevésem pedig, hogy az egyház több forrással rendelkezik a közoktatási feladat ellátására, mint a helyi önkormányzatok.A vizsgálat során meg kellett állapítanom, hogy a téma erősen átpolitizálódott, illetve ennek folytán a sarokpontot jelentő kiegészítő normatívának a számítására az elmúlt években nem volt bevett, általános módszer. Szintén politikai kérdés miatt a pótlólagos kiegészítő normatívának csak az összegszerűségével foglalkoztam.Az első feltevésem, miszerint az egyházi fenntartó több állami támogatást kap, mint az önkormányzati, hamisnak bizonyult több okból is. Egyrészt az állam az egyházak részére csak az önkormányzatok által közoktatásra költött összegeket folyósítja. Másrészt, mivel a lezárt év zárszámadása alapján állapítják meg a kiegészítő normatívát, és azt csak egy évvel később egészítik az önkormányzatok által közoktatásra költött összegre, kamatozás nélkül, az egyház valójában kevesebb támogatásban részesül. A második feltevés, mely szerint az egyháznak több forrása van a feladat ellátására, igaznak bizonyult, mivel az állam az esélyegyenlőség elvének értelmében az önkormányzatok által közoktatásra költött összegeket az egyházi fenntartónak folyósítja. Ezt a támogatást az egyház saját bevételeivel kiegészítheti és a gyakorlatban ki is egészíti.

11. MARKETING

BALLA PÉTER Konzulens:III. évfolyam Dr. Eszes IstvánKereskedelem és marketing szakBGF KKK

A MARKETINGES AZ ÖRDÖG KÜLDÖTTE?

Dolgozatom témája az egyház és a marketing kapcsolata. A dolgozat megírásában az motivált, hogy feloldjam az egyház és a marketing közt húzódó ambivalenciát, és rámutassak a kutatásaim segítségével, hogy az egyháznak milyen marketingre van szüksége. Az első fejezetben megvizsgáltam, hogy szüksége van-e az embereknek hitre, vallásra. Maslow hierarchiarendszerét vettem alapul és társítottam a különböző szintekhez a hitszükségletet. Az emberi szükségletek sok esetben eltérőek, de megállapítható, hogy van olyan réteg, aki igényli, hogy hitét gyakorolhassa, megélhesse. Ezt a réteget szolgálja ki az egyház, melynek szerepe, hogy szolgáltatásokat nyújtson a fogyasztó számára. Ebből kifolyólag a következő fejezetben a templomot vettem górcső alá, szolgáltató egységként vizsgálva. A szolgáltatásoknál felmerülő nehézségek a templomi szolgáltatások esetében is jelen vannak, sőt még speciálisabbak. Az emberek egy spirituális élményt kapnak emberi eszközökön keresztül. Felvázoltam a szolgáltatások sajátosságait, átültetve ezeket a templom szolgáltatásaira. Ilyen például a mérhetőség nehézsége, a minőség kérdése és az elégedett fogyasztók elérése heterogén célcsoport esetében. Mélyinterjút készítettem Meláth Attila baptista lelkésszel, aki a Váci Baptista Gyülekezet lelkipásztora. Tételesen felsorolta a gyülekezet szolgáltatásait a gyerekmunkától az idősek lelki gondozásáig. Elmondta véleményét a szolgáltatásaik milyenségéről, az aktuális akciókról, és a marketing szerepéről. Az esettanulmány után rátértem az egyházi marketing szélesebb körű vizsgálatára. A lokális megközelítést országos szintűre tágítottam. Mélyinterjú keretei között egyházi vezetőket kérdeztem (Dr. Varga Lajos segédpüspök, Katolikus Egyház, és Papp János missziói igazgató, Baptista Egyház), hogy ők miben látják az egyházi marketing sikerét. Az interjú felöleli az aktuális kampányokat, ezek sikerességének megítélését, a kommunikációs csatornák vizsgálatát, és az új médiumok bevonásának szükségességét. Szerettem volna megkérdezni a fogyasztókat is, hogy számukra milyen a szimpatikus vagy a visszatetszést keltő marketing. A kvantitatív kérdőíves kutatás során 145 megkérdezett válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseimre. A kérdőívezés célja az volt, hogy a fogyasztói igényeket feltárjam, és elemzések alapján megállapítsam, milyen marketing eszközök használata az előnyös. A kérdőív kiértékelése során sok ember véleményével találkoztam, melyek gyakran nagyon eltérőek voltak egymástól, ami segített az alaphipotézisem alátámasztása során. A kiértékelés után a fogyasztói véleményeket és az egyházi vezetők nyilatkozatait összevetve alkottam meg az összegzést. A két fogalom (marketing és egyház) közti ellentét feloldásra került, és a dolgozatból kiderül, hogy az egyháznak szüksége van marketingre, a kommunikációs csatornák széles körű és tudatos használatára, ügyelve arra, hogy tekintélyét megtartsa, és a fiatalok számára is vonzóvá tegye az egyházi közösséget, a hit gyakorlását.

BREZOVSZKI MÁTÉ Konzulens:SZEDER ATTILA ZSOLT Mondovics JánosSZLOBODNYIK ERIKA ügyvezető igazgatóIII. évfolyam Bácsi JánosGazdálkodási és menedzsment szak logisztikai vezetőBGF PSZK

ÉRDEK VAGY RACIONALITÁS? – AVAGY VÁLASZÚT ELŐTT A LOGISZTIKA

Magyarországon a logisztika rejti magában az egyik legalapvetőbb és legsürgősebben megoldandó nehézséget, vagyis az áruszállítás problémáját. Ma hazánkban a szállítások túlnyomó része közúton történik, amely egyre több gondot okoz a közlekedésben, illetve ugyanígy a környezetszennyezésben, nem beszélve arról, hogy számtalan lehetőség és kihasználatlan kapacitás áll szemben bizonyos erőforrások pazarlásával. A jelenlegi helyzet minél tisztább átlátása érdekében gazdasági, társadalmi, és ökológiai szempontból vetettük össze a két leggyakoribb szállítási módot, arra keresve a választ, hogyan tudnánk a közúti szállításokkal szemben - a második legjelentősebb mennyiségű forgalmat lebonyolító- vasúti szállítmányozás hatékonyságát növelni. Célunk pedig egy olyan országos infrastrukturális kép kialakítása volt, amely minél hatékonyabban meg tud felelni a különböző csoportok igényeinek, érdekeinek.A kérdés súlyosságát jelzi, hogy rengeteg friss tanulmány foglalkozik a témával, lehetséges megoldásokat próbálva felvázolni. Dolgozatunk megírásánál több szakember véleményére voltunk kíváncsiak – mind a vasúti, mind a közúti áruszállítás területéről -, akik tapasztalatát felhasználva mélyrehatóbb képet kaptunk a problémákról és a különböző megoldások lehetőségeiről, kitekintve néhány külföldi ország helyzetére. A megfejtést megtalálni azonban egyáltalán nem könnyű. Mindezt persze nehezíti, hogy minél több szereplő van egy adott kérdésben, annál nehezebb a közös nevezőt megtalálni, és mindenki számára ideális eredményre jutni. A jelen gazdasági helyzetben –logikusan- mindent és mindenkit az érdekek vezetnek, amely e területen sem jelent mást, mint a költségek lehető legnagyobb mértékű csökkentését, így a legolcsóbb lehetőség kiválasztását egy-egy tevékenység során. A közúti problémák feloldására egyszeri, ám nagymértékű változtatásra lenne szükség az állam részéről, amiben nagy segítségre lennének az Európai Uniós elképzelések. Racionálisan nézve - az infrastruktúra jellegéből adódóan -, nem rövidtávon kell gondolkodni, ugyanis a fejlesztések költségei kezdetben elrettentőek lehetnek, ám hosszútávon mindenképpen kifizetődőek mindenki számára.

DIRLE- CZEISZPERGER DÓRA Konzulens:SCHNEIDER TAMÁS Dr. Eszes IstvánIII. évfolyam főiskolai tanárKereskedelem és marketing szakBGF KKK

KÖZÖSSÉGI VÁSÁRLÁS: VISSZAFORDÍTHATATLAN VÁLTOZÁS AZ E-KERESKEDELEMBEN?

Napjainkra nagymértékben átalakultak a vásárlási szokások, évről évre egyre inkább elterjedtebbek lesznek az online módon megvalósítható vásárlások, eladások, népszerűvé vált az elektronikus kereskedelem.Dolgozatunkban az alig több mint egy éve hazánkban is megjelenő közösségi vásárlói modellt tanulmányoztuk. Ennek keretén belül bemutattuk magát a „kuponozást”, azt, hogy miként jutottak el a fogyasztók az online kuponok alkalmazásáig. Ezt a gondolatot folytatva pedig kitértünk a közösségi vásárlás, vagyis az online kuponozás jelentőségére, elterjedésére, a főbb piaci szereplőkre.Továbbá ismertettük a kuponos vásárlás üzleti modelljét, azt, hogy mely szereplők hogyan vesznek részt a rendszerben, milyen előnyök és hátrányok érik őket. Ennek alaposabb vizsgálata okán pedig két interjú keretén belül egy piacvezető és egy növekedési fázisban lévő online kuponos cég vezetőjével beszélgettünk, a modell ellenkező oldaláról történő megismerés érdekében pedig beszélgetést valósítottunk meg egy kuponos kedvezményt nyújtó cég egykori vezetőjével is.A dolgozat későbbi részében a vásárlói szokások tanulmányozása céljából kvantitatív kutatás keretén belül kérdőíves megkérdezést végeztünk a fogyasztók körében. Ennek kielemzése után pedig saját szemünkkel is megtapasztaltuk a közösségi vásárlás működését, amikor is kuponos vásárlókká léptünk elő egy szolgáltatás és egy termék vásárlásakor.Mindezek után- a piacszemlélés, a szereplők megkérdezése, és a személyes megfigyeléseket követően- pedig konklúziót vontunk le a közösségi vásárlást jövőjét illetően. Befejezésként pedig a piac legfrissebb újításait is közöltük.

FÁBIÁN BENCE Konzulens:IV. évfolyam Zsigmond SzávaGazdálkodás és Menedzsment Szak tanársegédBGF PSZK

A SZÍNEK SZEREPE A MARKETINGBEN

A kutatás alapkérdése az volt, hogy a színek milyen szerepet töltenek be a marketingben. A vizsgálat tárgya volt az egyes színek- és hatásainak elméleti háttere illetve a gyakorlatban betöltött relevanciája. Megvizsgáltam a Magyarbrands 2011-es díjazottjainak színválasztásait, az egyes cégek termékpalettájának minden termékén. Gyakorlati példákon keresztül bemutattam, hogy bizonyos színválasztások milyen eredményt értek el a fogyasztók körében, illetve ezen eredmények hátterében milyen okok álltak. Kutattam továbbá, hogy az emberek, hogyan reagálnak az ételek és italok színére és azok megváltozására, valamint milyen élettani hatások figyelhetőek meg bizonyos színek esetében. Vizsgálat tárgyát képezte, a sikeres extrém színválasztások hátterének felkutatása is. Célkitűzésként többek között szerepelt, hogy egy átfogó képet adjak arról, hogy a XXI. században mennyire fontos lehet ez az olykor elhanyagolt terméktulajdonság, amely egy jól megválasztott szín esetében komoly versenyelőnyt jelenthet. További célom volt, hogy kialakítsam egy kutatássorozat első lépését, amely első lépésben megvizsgáljam, hogy a homogén főiskolai csoportok milyen termékpreferenciákkal, vásárlási szokásokkal és szín-márka asszociációkkal rendelkeznek. Ezen első lépés gyanánt, több előzetesen felállított hipotézist vizsgáltam meg, illetve a primer kutatás további érdekességeit és korrelációit is górcső alá vettem. Külön figyelmet szenteltem a nők és a férfiak eltérő színérzékelésének igazolására is. A dolgozatomban mind a primer és a szekunder kutatás is megtalálható. A szekunder kutatást főként online végeztem a jelentősebb szakirodalom hiányában, illetve a lehető legtöbb az életben már általam is tapasztalt példát építettem be. A primer kutatásom során, kérdőíves rendszerben vizsgáltam meg 237 fő válaszait, és ezeket Excelben értékeltem ki, valamint különböző relációk után kutattam. A legfontosabb megállapításokként hangsúlyoznom kell, hogy egy közel sem elhanyagolható terméktulajdonságról beszélünk, amit igazolnak a kutatási eredmények és az esettanulmányok is. Fontos megjegyeznem, hogy a színek érzékelése, a hozzájuk társított asszociáció az életkor előre haladtával folyamatosan változik. Természetesen hatással van a fogyasztó beállítottsága, társadalmi-pénzügyi helyzete és főként a neme is. A saját magam által megalkotott „kulturális-társadalmi asszociációs ellentét” fogalom is fontos szerepet fog játszani, mivel a nemeztek felett átívelő globális gazdaságban fontos szerepe lesz az egyes színek kulturális, társadalmi vagy éppen földrajzi alapon eltérő másféle azonosításának és jelentésének. A téma tehát kifejezetten tág, és megérdemli, hogy vizsgálat tárgya legyen. Végkonklúzióként hangsúlyoznom kell, hogy használjuk bátran, de ne felelőtlenül a színeket!Kutatásom a továbbiakban szeretném kiterjeszteni szélesebb csoportokra, illetve mélyebb eddig még feltáratlan korrelációkat is a felszínre hozni, amely segítheti a vállalatok és a vállalkozók sikeresebb érvényesülését a piacokon.

FÖLDHÁZI KATALIN ÉVA Konzulens:II. évfolyam Zsigmond SzávaSzámviteli szakügyintéző Szak tanársegédBGF PSZK

MIT JELENT ÉS MIÉRT SAJÁTOS A MARKETING EGY KÖZÜZEMI CÉGNÉL? - A BUDAPESTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ZRT. ESETE

Magyarországon a távhőellátás az 1960-as években, a gombamód szaporodó panelházak építésével egyidőben jelent meg. 650 ezer távfűtött lakásban él ma a lakosság kb. ötöde, emellett nagy számú üzleti fogyasztót is érint a távhőszolgáltatás. Az alapvető követelmények közé tartozik az egyéni komfort és a korszerű társadalmi-környezeti igényeknek megfelelő színvonalú szolgáltatás megfizethető árakon történő nyújtása.Közüzemről lévén szó - amely a média érdeklődésének is gyakran középpontjába kerül – a FŐTÁV Zrt. marketing-tevékenységének fő területeként a kommunikációt, kiemelten a PR-t és az ügyfélkapcsolatot elemzem. Ezeket a kérdéseket a non-business marketing vonatkozó elméleti kérdéseinek, a cég tevékenységének, és a magyar távhőpiac adottságainak a keretében mutatom be. A piac sajátossága, hogy (fogyasztói) közösségi és (szolgáltatói) üzleti igények kereszteződése és állami/önkormányzati beavatkozás jellemzi. Foglalkozom a marketing mix további elemeivel és a vevői elégedettségre vonatkozó vállalati stratégiákkal.A piaci, ágazati és főbb vállalati információkat szekunder források alapján dolgoztam fel, emellett primer kutatásként menedzserekkel interjúkat készítettem, továbbá vállalati gyakornokként személyes tapasztalatokat is volt alkalmam gyűjteni.

HOFFMANN GABRIELLA Konzulens:I. évfolyam Dr. Kopcsay LászlóKereskedelem és marketing szak főiskolai docensBGF KKK

A BIZALOM SZEREPÉNEK FONTOSSÁGA A VÁLLALATI SZFÉRÁBAN

A gazdaság a társadalmi életben gyökerezik, mi is részesei vagyunk. Ahhoz, hogy megértsük folyamatait, meg kell ismerkednünk egy új fogalommal .Ez pedig a bizalom. Dolgozatom célja,hogy felhívjam a figyelmet arra , hogy bizalom növelésével új lehetőségek nyílnak meg egy vállalkozás előtt,és bizalomerősítő technikákat javasoljak, hisz a bizalom növekedése hozzájárul a szervezeten belül a költségek csökkentéséhez , vezető eredményességéhez és a vállalkozás sikeréhez.A jelenlegi gazdasági válság, bizalmi válság, ezért tulajdonítunk a bizalomnak jelentős szerepet.Különböző társadalmakban különbözőképpen alakul a bizalmi szint, ami különbözőképp befolyásolja az üzleti kapcsolatokat. Bizalmat meg kell szavaznunk a másiknak, azonban nem szabad naivnak lennünk. Tanulmányomban láthattuk, hogy a magyar társadalom bizalomhiányos,ezért bizalomépítési eszközök fontosságára hívom fel a figyelmet.A bizalomépítés egyik eszköze a PR. Ahhoz , hogy a vállalat sikeres legyen folyamatos jó megítélésre van szükség, és annak a megtartására. Ebben fontos szerepet játszik vállalati arculat és az image.Ha nő a bizalom a csökkenek a költségek és gyorsul a munkafolyamatok sebessége. Az alacsony bizalmi szintű vállalkozásoknál pluszköltségként megjelenik a redundancia, a bürokrácia a politizálás, a passzivitás, az elvándorlás, az elpártolás és a csalás. A magas bizalmi szintű vállalkozásnál megfigyelhető az értéknövekedés, a gyorsabb növekedés, az erős innováció, a hatékony együttműködés, az erősebb partneri kapcsolatok, a jobb végrehajtás és az erősebb lojalitás.A vezetők felelősek a szervezeti bizalmi szint növekedésért és be kell tartaniuk olyan viselkedési formákat, melyek növelik a bizalmat, hogy nőjön a vállalat hatékonysága. A piaci bizalom lényege pedig a hírnév és a márka.Kutatásom metódusa mélyinterjú. Kiderült, hogy a globalizáció fontos szerepet játszik a bizalom növekedésében. A bizalomnak kölcsönösnek kell lennie az alkalmazott és felettes közt, így lehet a vállalat a leghatékonyabb. Mindegyik vállalat ad a fogyasztók és a partnerkapcsolatok bizalmának elnyerésére. Ehhez különböző marketing eszközöket használ.A szerződéskötéseknél a bizalomhiány a folyamat lassulásához vezet.Egyéni javaslatom, hogy törekedni kell az egészséges önbizalom kialakítására, hisz ez saját teljesítményünket is javítja és hozzájárul a vállalat sikerességéhez. Összességében tehát elmondható, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnünk a bizalom és az együttműködés tanulmányozására, hisz költségcsökkentő hatásuk révén komoly versenyképességi és növekedési faktort jelentenek.

KRASZNAI FARKAS konzulensek:III. évfolyam dr.Fodor MónikaKereskedelem és marketing szak főiskolai docensBGF- KKK Pőcze Balázs

Mito-Creative Director

INNOVATÍV MOBILMARKETINGÓ – REKLÁM ÉS MÁRKAÉPÍTÉS OKOSKÉSZÜLÉKEKEN

Az utóbbi években megfigyelhető, hogy az emberi mobilitás és az állandó információszükséglet igényét kielégítendő, a technológia egyre modernebb készülékekkel igyekszik olyan kínálat kialakítására, mely ezen alapvető szükségleteket mind teljesebben és hatékonyabban tudja kielégíteni. Ilyen eszköz született meg az okostelefonok és tabletek képében, melyek penetrációja az utóbbi 1-2 évben robbanásszerűen nőtt, már Magyarországon is az internethasználók 30%-a rendelkezik ilyen készülékekkel.A technológiai innováció olyan trendek kialakulását eredményezte, amelyek a reklámiparra jelentős impulzust gyakoroltak. A mobilkészülékek helyettesítő szerepéből eredően a fogyasztók klasszikus médiumokon (TV, nyomtatott sajtó, rádió, közterület) eltöltött ideje megváltozott. Amerikai kutatások alapján a különböző médiumokkal eltöltött idő és az azon elköltött pénz nincs arányban, mobilhirdetésekre például töredék annyit költenek, mint ami optimális lenne, míg a nyomtatott sajtóban túlköltekeznek. Ez az egyensúlytalanság azt mutatja, hogy van egy nagyon gyorsan növekvő médium, mely hatékonyságban versenyzik a többi médiummal, ennek ellenére a hirdetők egyelőre nem használják ki.A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató elemzése szerint – támaszkodva az okostelefon penetrációs adatokra és a szélessávú 4G internetelérés terjedésére – 2015-re többet fognak az emberek mobiljukon böngészni, mint PC-n. Azaz a mobilinternet is felértékelődőben van, amihez a hirdetőknek is fokozatosan igazodniuk kell. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek a jobban célozható médiumok, mint közösségi média, mobiltelefon, ennek következményeképp a kevésbé hatékony tömegmédiumok költései jelentősen visszaestek.Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy egy tartalomfogyasztási és szolgáltatási forradalom zajlik, ami várhatóan a mobilkészülék előtérbe kerülését eredményezi.Ezen trendek alapján fogalmaztam meg állításomat:Hipotézisem az, hogy egy termék vagy kampány sikerének nem elhanyagolható tényezője lesz a mobil márkaépítés, mobilra történő kiterjesztés és a mobilon való kommunikáció.

Dolgozatomban bemutatom és elemzem a hazai és nemzetközi reklámpiac és okostelefon-piac jelenlegi helyzetét, majd gyakorlatorientáltan egy vállalkozás szemszögéből vizsgálom, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket egy cég vezetőségének mérlegelnie kell, mielőtt a mobil megjelenés mellett dönt. Továbbá olyan innovatív mobilhirdetési és üzleti megoldásokat mutatok be, melyek a közeljövőben felpezsdíthetik a reklámipar monotonitását.

SEBESTYÉN JÁNOS konzulens:I. évfolyam Doba SzilviaGazdálkodási és Menedzsment szak főiskolai tanársegédBGF GKZ

MERJ GYENGÉD LENNI! NYERŐ-E MÉG A LILA TEHÉN?

Vajon tudjuk-e, hogy a ma ismert csokoládé honnan ered, milyen utat járt be addig, míg el nem jutott a mai boltokban kapható csokoládék íz világáig. A csokoládé terjedésével párhuzamosan megjelentek a csokoládét gyártó gyárak és cégek. Ezen vállalatok közül én az egyik legnagyobbnak talán a legismertebb márkáját mutatom be dolgozatomban, amely ma szinte egyet jelent a lila tehénnel. Bemutatom a Milka csoki gyártásának eddig bejárt életútját, annak fontosabb állomásait. Ismertetem, hogy a fogyasztói márkahűséget milyen tényezők alakítják ki, és milyen típusú fogyasztókról beszélhetünk vásárlási magatartásuk alapján. Ezek ismeretében arra kerestem a választ, hogy miként építi fel a Milka gyártója a márkahűséget a különféle marketingkommunikációs eszközök segítségével, és ez mennyire sikeres a fogyasztók körében. Beszélhetünk-e márkahűségről a Milka márka esetén, vagy sem? Ennek a kérdésnek a megválaszolására egy kérdőíves kutatást végeztem. A kutatás eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a fogyasztókban él a Milka márka iránti márkahűség, de válaszadók többségének véleménye alapján a cég marketingkommunikációján lehetne javítani. Arra a kérdésre, hogy ez a márkahűség meddig tartható fenn, nem tudjuk előre megadni a választ, de azt tudhatjuk, hogy a csokoládéiparban nagyarányú változások fognak bekövetkezni az elkövetkezendő időszakban. Sajtóhírek szerint a kakaóbab világpiaci árában a jövőben további nagyarányú emelkedés várható.

TÚRI ANNA Konzulens: III. évfolyam Dr. Fodor Mónika Kereskedelem és Marketing Szak főiskolai docens TOMPA ANNAMÁRIAIII. évfolyamNemzetközi Gazdálkodás SzakBGF KKK

EGY KONKRÉT DIVATTERVEZŐ CÉG MARKETING

TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL

Témánk kiválasztásakor törekedtünk arra, hogy egy hozzánk közel álló, ugyanakkor Magyarországon még problémákkal küzdő szakmát elemezzünk. Célunk az volt, hogy az általunk kialakítani kívánt marketingstratégia aktuális, helytálló, és hasznosítható legyen bármely magyar divattervező csapat számára. Így könnyebben tudnak érvényesülni a divat piacon a konkurensekkel szemben, akár megfelelő szaktudással rendelkező, képzett munkaerő nélkül is. Miért is tartjuk ezt fontosnak? Ezzel a dolgozattal, szerettük volna felhívni a figyelmet, a divat által is közvetített „magyar értékek” megőrzésére. Véleményünk szerint, ha a magyar divatipart egy megfelelően kialakított marketing szaktudás támogatja, az hasznos lehet, nem csupán egy mikro- , hanem egy makro közösség számára is.

Kutatásainkat próbáltuk úgy összeállítani, hogy minél nagyobb fogyasztói csoportot fedjünk le, annak érdekében, hogy pontos képet tudjunk nyújtani a divatipar és piac, jelenlegi magyar és külföldi helyzetéről. A tanulmányban megalkotott következtetéseinket, a magyar vásárlóréteg véleményére, tapasztalatira, intuícióira alapoztuk. Első sorban primer adatainkra hagyatkoztunk, amelyeket egy Divat és fogyasztási kérdésekkel kapcsolatos kérdőív, illetve egy 6 főből álló fókuszcsoportos interjú során kaptunk. Továbbá interjút készítettünk két tervezővel (Kiss Tibor – Je Suis Belle, Tóth András – Use-Unused), és résztvevői voltunk egy kerekasztal beszélgetésnek, A divat és a marketing kommunikáció kapcsolatáról. Mindezek segítséget nyújottak abban, hogy megismerjük a magyar divatszakma hiányosságait. A szükséges további ismereteket -a konkurens divattal foglalkozó multinacionális cégekről- szekunder kutatással egészítettük ki, amelyek különböző blogok, websiteok, illetve havi és negyedéves rendszerességgel megjelenő ’glossy’ magazinok elemzéséből tevődött össze. Az általunk megismert információk birtokában, lehetőségünk nyílt, hogy a szakmáról, mi is átfogó véleményt és esetleges szubjektív megoldást tudjunk nyújtani, az általunk problémásnak vélt divatszakma nehézségeire. Többek között azért választottuk a Je Suis Belle divatmárkát, mert nem olyan régóta vannak jelen a magyar divatvilágban, valamint stratégiát és marketing célokat ezidáig szinte egyáltalán nem fogalmaztak meg. Céljuk azonban hogy egy új célcsoport megszólításával, valami új és egyedi technikán keresztül meghódítsák a magyar piacot. További terveik között szerepel, hogy minden „értelmiségi, humorral rendelkező ” fiatal megismerje kollekcióikat.

A rezümé zárógondolataként, pedig szeretnénk leírni a TDK megalkotása során tapasztaltakat. Sokan, nem tartják magyar emberhez közelinek a tervezők kreációit. További kétségeket vetett fel a tervezett ruhaköltemények árfekvése, amely megkérdezettjeink szerint egy átlagos magyar ember számára megfizethetetlen. Úgy gondoljuk, talán most jött el az ideje annak, hogy tervezőink ne csak magas árkategóriás luxus ruhadarabokat készítsenek, hanem úgynevezett ’mainstream’ árakat is alkalmazzanak, hiszen a magyar divat jelene olyan, mint a magyar narancs: „Kicsit savanyú, kicsit sárga… de a miénk”.

TÓTH LILLA Konzulens:III. évfolyam Dr. Kopcsay LászlóKereskedelem és marketing szak főiskolai docensBGF KKK

A SPORTSZPONZORÁCIÓ HELYZETE HAZÁNKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉZILABDÁRA

Dolgozatomban fő témaköre a sportszponzoráció és az egyes fejezetekben az ebben rejlő lehetőségeket ismertetem. Az elméleti áttekintésen belül meghatározom a szponzoráció helyét a marketingen belül, bemutatom a fő szponzorálási szinteket, formákat, területeket és megpróbálok iránymutatást adni annak érdekében, hogy melyik sportág támogatását válasszuk. Ezután ismertetem a sportszponzoráció helyzetét hazánkban, beszélek a nehézségekről, illetve bemutatom a hazánkra vonatkozó szponzorálási attitűdöket. A további fejezetekben már konkrétan a kézilabdával foglalkozok. Megvizsgálom a hazai megítélését, a benne rejlő lehetőségeket majd egy konkrét példán szemléltetem is. Végezetül pedig egy sportesemény szervezésén keresztül bemutatom a szponzorációs lehetőségeket illetve kifejtem, hogy miért érdemes ezt a támogatási formát választani. A szponzoráció egy olyan kétoldalú együttműködés, mely mindkét fél számára előnyös, az üzleti érdekeknek fontos szerep jut. A szponzorált sportoló, csapat vagy esemény pénzbeli támogatáshoz jut, míg a szponzor hirdetési felületekhez jut, mely segítséget nyújt a profitmaximalizáláshoz és egyéb vállalati célokhoz.

Dolgozatom célja volt, hogy a marketing egy speciális részét mutassam be és úgy érzem, hogy ezt sikerült megvalósítanom. A kutatási rész kiindulásához mélyinterjút készítettem Kálóczi Imrével, a budaörsi kézilabda egyesület elnökével. Az interjúból kiderült, hogy milyenek hazánkban a cégek szponzorálási attitűdjei, továbbá részletesen ismertette az egyesület támogatói körét. A beszélgetésből levont következtetések alapján megállapítható, hogy hazánkban egyre több cég ismeri fel a szponzoráció nyújtotta lehetőségeket. Jellemzően az élsportot támogatják a hazai vállalatok, hiszen itt érhető el a legszélesebb célközönség. A csapatsportokba szívesebben ölnek pénzt a cégek és egyre inkább törekednek a hosszútávú kapcsolatok kialakítására.

12. MUNKAERŐPIAC

BOLLA PETRA konzulens:V. évfolyam, Honvári JánosURSZIN ZSOLT III. évfolyamSzámvitel szak (BA)BGF PSZK

AZ ORVOSOK EMIGRÁCIÓJA ÉS ANNAK NEMZETKÖZI HATÁSAI

Dolgozatunk két nagy részre osztható, melyben először időrendi sorrendben haladva mutatjuk be az orvosok migrációs potenciáljának alakulását, majd a magyar orvostanhallgatók karrierjükről alkotott jövőképet elemezzük. Kitűzött célunk a magyar egészségügy helyzetének és a benne dolgozók, illetve az orvostanhallgatók motivációinak alaposabb megismerése volt. Ennek elérése érdekében igyekeztünk a rendelkezésünkre álló szakcikkek, statisztikai kimutatások és korábban elvégzett hiteles tanulmányok, minél részletesebb áttanulmányozására koncentrálni, melyeket a saját kutatási eredményeinkkel egészítettünk ki. Vizsgálatunk során kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt használtunk, mivel ez a két módszer tökéletesen kiegészíti egymást és más-más jellegű információkat nyerhetünk belőlük. Ezen kutatási eszközök eredményeiről a második részben lehet részletesebben olvasni. Összességében az elmúlt években tapasztalható trendek alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar egészségügyi ellátás csökkenő színvonala és az egészségügyi szakemberek fokozódó migrációja figyelhető meg. Ennek hátterében egyrészt a nehéz gazdasági helyzetből adódó megfelelő fizetés, a szakmai megbecsültség és előremenetel hiánya, továbbá a hihetetlen mértékű túlórából eredő leterheltség áll. Itt jegyeznénk meg, hogy a migrációra vonatkozó döntés egy motivációs erőtérben alakul, melyek lehetnek taszító és visszatartó jellegűek. Az egészségügyi emberierőforrás-stratégia elkészítésének és alkalmazásának szükségessége egyre súlyosabb szerepet kap, hiányában már középtávon is megkérdőjeleződhet Magyarországon a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás. Az általunk összeállított kérdőív kiértékelése és egy orvostanhallgatóval folytatott beszélgetés alapján, a fentebb említett tények további alátámasztást nyertek. Az egészségügy fenntarthatósága érdekében különböző időtávra szóló stratégiák tervezése szükséges, hiszen ettől nagyban függ Magyarország termelékenysége. Fontos tehát az összefüggések megismerése és a problémák kreatív, eredményes kezelése, hiszen minél később születik meg az egészségügyi emberi erőforrás stratégia, annál többet kell mind anyagilag, mind szakmailag belefektetni. A kutatás során a migráció fogalmát a következő értelmezés szerint használjuk: A Magyarországon, magyar nyelvű képzésben orvosi diplomát szerző orvosok más országokba, munkavállalási szándékkal irányuló migrációja.

BANA BERNADETT Konzulens:FERENC RÉKA Renner PéterIII. évfolyam adjunktusNemzetközi gazdálkodás szakBGF KKK

SMARTER MAGYARORSZÁG

Dolgozatunk témájaként, az International Business Maschines Company, azaz az IBM által kidolgozott Smarter Planet program vizsgálatát választottuk, továbbá arra a kérdésre kerestük a választ, hogy ez milyen mértékben került megvalósulásra hazánkban. A Smarter Planet program alapján kutatásunk kiterjedt az energetika, a távközlés, a kormányzat, a szállítási rendszerek, az elemzések, a pénzügyek, az egészségügy, a közlekedés, városrendszerek valamint az intelligens számítástechnika területeire.A kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egyre inkább elterjedt kezdeményezés Magyarországon még nem könyvelhet el jelentősebb sikereket. Ebből kifolyólag, célkitűzéseink között szerepelt, hogy feltárjuk azokat a problémákat, melyek megakadályozzák Magyarország fejlődését a fent említett területeken, majd ezen ismeretek alapján megoldást találjunk az akadályok elhárítására, a folyamatok hatékonyabbá tételére.A dolgozat megírásához primer és szekunder kutatásokat is végeztünk. Véleményünk szerint a jelenlegi hazai helyzet megismeréséhez a leghatékonyabb módszer, ha minden egyes szektorból kikérjük az abban tevékenykedők véleményét. Úgy gondoljuk, ők sokkal át fogóbb képet tudnak adni számunkra a fennálló problémákról, valamint a fejlődés lehetőségeiről.Az általunk végzett kutatások eredményeként megállapíthatjuk, hogy az IBM programja kitűnő megoldásokkal szolgál a jól működő világ megteremtéséhez, de Magyarország még nem rendelkezik azzal a technikai, pénzügyi és morális háttérrel, amely alapfeltétele lenne az új innovációk bevezetésének.

BULA TEODÓRA Konzulens:RUPP KLAUDIA Pirisi KárolyIII. évfolyam címzetes egyetemi docens Nemzetközi Gazdálkodás szakBGF KKK

A SZERVEZETEK CÉLJAI, A SZERVEZETI BETEGSÉGEK, ÉS A 2008-AS VÁLSÁG HATÁSA A HR TEVÉKENYSÉGRE

TDK dolgozatunk témájául a szervezeti célokat, szervezeti betegségeket és a 2008-as válság HR tevékenységre gyakorolt hatását választottuk. Azért döntöttünk úgy, hogy a válságot választjuk dolgozatunk fő vezérfonalának, mert ahogy Európában minden országot, Magyarországot is jelentősen sújtotta az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából kiinduló válság. Nagyon fontosnak tartjuk tehát, hogy tisztában legyünk a 2008-as gazdasági világválságot kiváltó tényezőkkel, illetve annak következményeivel és legfőképp a magyarországi vállalatok lehetőségeivel ebben a nehéz időszakban. Dolgozatunk egyik célja, feltárni ezen lehetőségeket, továbbá bemutatjuk a szervezetek céljait és a vállalatoknál megfigyelhető szervezeti betegségek közül azokat, amelyekre a válság talán legnagyobb hatással van. Munkánk során arra kerestük a választ, vajon hogyan és milyen mértékben érintette a válság a magyarországi vállalatokat, a vállalatok HR tevékenységét, és mennyiben kényszerültek a cégek céljaik módosítására vagy teljes megváltoztatására. Mik tehát a vállalatok céljai? Vajon a meglévő szervezeti betegségek súlyosbodtak, vagy új problémákkal kellett szembenéznie a vállalatnak? Mennyiben kényszerültek a vállalatok céljaik és struktúrájuk megváltoztatására? A dolgozatunk 3 nagyobb részből áll, az első részben a szervezeti célokat és az általunk vizsgált szervezeti betegségeket mutatjuk be amelyek gátolhatják a szervezeteket céljaik elérésében. Mivel a dolgozatunk a szervezeteket a 2008-as válság vonatkozásában vizsgálja, ezért olyan betegségeket választottunk, amelyek kialakulására feltételezésünk szerint a válság hathatott. A második rész a válság eredetéről szól, hogy mikor kezdődött, és milyen hatása volt ennek az egész világra, de legfőképpen Magyarországra. A válság Magyarországra gyakorolt hatása kapcsán először bemutatjuk hogyan gyűrűzött be az országba, majd kitérünk arra is, hogy ez milyen hatással volt az ország gazdaságára. A harmadik és egyben befejező részben pedig a válság HR tevékenységre gyakorolt hatását vizsgáltuk ilyen témában íródott cikkek segítségével, illetve a két általunk megkérdezett magyarországi székhellyel rendelkező vállalat vonatkozásában. A két vállalat szakembereivel interjúkat készítettünk, majd az általuk elmondott információk egy részét felhasználtuk a dolgozatunk ezen részében.

HITZINGER ANNA Konzulens:II. évfolyam Dr. Novák TamásNemzetközi Tanulmányok Szak főiskolai docensBGF KKK

MENNI VAGY MARADNI – A DIPLOMÁS MUNKAVÁLLALÓK DILEMMÁJA

A harmadik évezred egyik legnagyobb kihívása a Föld népességének robbanásszerű növekedése társulva az egyenlőtlen eloszlás és fejlődés problémájával tömeges és gyorsuló migrációt eredményez. Egyre szaporodnak a migráció kutatásával foglalkozó felmérések, elemzések, melyek az elvándorlás okait, motivációit, hatásait, következményeit vizsgálják. A kutatások szükségességét indokolja, hogy a mind abszolút számait, mind dinamikáját tekintve egyre erőteljesebb folyamat számos jogi, politikai, biztonsági, gazdasági, társadalmi és kulturális kihívást vet fel. Magyarország a kétpólusú világrend megszűnését, de különösen uniós csatlakozását követően kapcsolódott be a folyamatba. Míg az ezredforduló táján az uniós tagságunk által gerjesztett remények és félelmek, addig napjainkra a nyomasztó orvoshiány, a hazai egészségügyre – továbbá nyugdíjrendszerünkre – nehezedő nyomás kapcsán került a témakör az érdeklődés középpontjába.A kutatás alapfeltevése, hogy EU csatlakozásunk, illetve az átlagnál kedvezőtlenebb gazdasági helyzet erősítette fel a külföldi munka iránti igényt.A történelmi perspektívát is áttekintő kutatás a 21. századi magyar munkaerő-migráció jellemzőit és tényezőit vizsgálja mobilitás szempontjából, feltérképezi a célországok körét, számba veszi a pull- és push faktorokat, próbálja megítélni az elvándorlás mértékét, illetve elemzi annak hatásait,, következményeit. Fő célkitűzése az Európai Unió területén munkát vállaló fiatal magyar diplomások lehetőségeinek, motivációinak, tapasztalatainak kutatása, kitérve annak politikai, demográfiai, szociális és gazdasági dimenzióira: előnyeire, kockázataira. A tanulmány primer adatgyűjtés alapján, valamint pro és kontra érvek ütköztetésével keresi a választ a magyar munkavállalók – különösképpen a pályakezdő diplomások – sorsdöntő kérdésére: „Menni vagy maradni?”A vizsgálat elméleti alapját elsősorban a hazai szakirodalom adja, megállapításai szekunder kutatásokra támaszkodnak. A primer kutatás kiterjedt az internetre (blogok, közösségi oldalak…), a Budapesten hatodik alkalommal megrendezett EURES nemzetközi állásbörzén gyűjtött információkra, valamint a személyes ismeretségi körre. A kutatás alkalmazott módszerei: esettanulmány, kérdőíves vizsgálat és interjú.

NÉMETH ALEXANDRA Konzulens:IV. évf. (2012.) Dr. Rozgonyi TamásEmeri erőforrások szak főiskolai tanárBGF PSZK

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREK HELYZETE A MUNKAERŐPIACON

A megváltozott munkaképességű emberek társadalmi helyzete a munkaerőpiacra történő visszavezetése az érintettek, a társadalom és a kormányzati szervezetek érdeklődésének fókuszába került az elmúlt másfél évben. Az érintettek és a társdalom kettősséggel, ambivalens módon fogadták az erre irányuló kormányzati törekvéseket.Dolgozatom célja az volt, hogy az alapvető szakirodalom és a jogszabályi háttér áttekintése után a megváltozott munkaképességű emberek véleményét, tájékozottságának színvonalát empirikus úton szerzett információk alapján felmérjem. Ennek érdekében kérdőíves módszerrel valamint mélyinterjúk készítésével három helyszínen végeztem felméréseket. Kutatásaim alapvető kérdése kettős volt: részben az, hogy a jelenlegi gazdasági (válság) helyzetben a munkáltatóknak érdes-e megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni, illetve az, hogy a sérült munkavállalók számára megéri-e a munkavállalás az ismert keresetkorlátozások mellett. Kutatatási tapasztalataim alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek alulinformáltak az őket illető jogszabályok és kormányzati törekvések tekintetében, amely nagyrészt a jogszabályi háttér bonyolultságával, kiszámíthatatlanságával illetve állandó változásával magyarázható.A megkérdezettek legsúlyosabb problémának talán azt a körülményt tartják, hogy bár a Munkaügyi Központokon keresztül folyamatos munkakeresésre ösztönzik őket a visszajelzés mégis szinte minden esetben negatív, ezért egyre elkeseredettebbek és reményvesztettek, hiszen a többszöri visszautasítás még az egészséges embereket is súlyosan megviseli. Kialakul bennük az a képzet, hogy felesleges tagjai a társadalomnak, annak ellenére, hogy kormány a munkaerőpiacra történő reintegráció lehetőségével kecsegteti őket. Határozott diszkrepancia (meg nem felelés) mutatkozik a kormányzati törekvés és a megkérdezettek helyzetértékelése között.

TOMOR ÉVA Konzulens:III. évfolyam Dr. Halász ImreGazdálkodás és menedzsment BA kandidátus, főiskolai tanárBGF GKZ

I LOVE MY WORK

Napjainkban a vállalkozások egyik legfontosabb értéke, valamint számukra a tartós versenyelőnyt biztosító tényező az emberi erőforrás. Minden utánozható – termékek, szolgáltatások, infrastruktúra, technológia – kivéve a megfelelően motivált munkatársat. Alfred Sloan, a General Motors vezetője egy alkalommal így nyilatkozott: „Vegyék el az eszközeimet, hagyják meg az embereimet és öt év múlva mindent visszaszerzek.” A vállalat sikerességét tehát nagymértékben meghatározza, hogy milyen felkészültségű, mekkora szaktudással, gyakorlattal rendelkező munkatársakat képes szerződtetni, megtartani, valamint a szervezeti célok elérése érdekében miként tudja motiválni alkalmazottait. Ily módon a motiváció felértékelődik, hiszen a szervezeti és egyéni célok mozgatórugójává válik.

Az „I Love My Work” többet jelent, annál hogy szeretem a munkám, a pólókon, kitűzőkön megjelenő hasonló feliratok viselőjük véleményén túl azt is magukban hordozzák, hogy mindezt bátran vállalják, sőt büszkék rá. A vállalatoknak is hasonló eredményre kellene törekedniük, hogy dolgozóik a munkaszeretetén túl, büszkék lehessenek magára a munkahelyükre is.

Kutatásom során először – szekunder források alapján - azt vizsgáltam meg, hogy melyek azok a tényezők, motívumok, amelyek az emberekre ösztönzőleg hatnak a nagyobb teljesítménykifejtés érdekében, majd pedig azokat a humánerőforrás eszközöket néztem végig melyek segítségével motiváltság érhető el a vállalaton belül. Ezután a javadalmazási rendszert vettem górcső alá, kiemelt figyelmet fordítva a cafeteria rendszerre, amelyet főként az dolgozói elvárásoknak való megfelelés szempontjából vizsgáltam. Primer kutatásomat is a rugalmas juttatásokra építettem, a kérdőívek kitöltése során a megkérdezettek a különböző, beárazott juttatások közül állíthatták össze a saját „csomagjukat” figyelembe véve annak tényét, hogy minden újabb választás a juttatás értékével csökkenti a fizetésüket. Tehát ezzel nemcsak a különböző juttatások iránti igényt tudtam felmérni, hanem a hajlandóságot is, hogy mennyit képesek feláldozni az emberek a bérükből ilyen célokra.

Kutatásommal azt szeretném elérni, hogy a munkáltatók valamennyi alkalmazottjukat ne csak egy termelési, hanem „A” humán tényezőnek tekintsék, amelynek érzelmei, vágyai és céljai vannak. A vevőikkel, vásárlóikkal szemben tanúsított rugalmasságot pedig terjesszék ki az alkalmazottakra is, hiszen sok esetben egy kis odafigyelés is csodákra képes.

13. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

BÁHIDSZKI RÉKA Konzulens:II. évfolyam Dr. Nyusztay LászlóNemzetközi Tanulmányok Szak főiskolai tanárBGF KKK

9/11: FORDULÓPONT VAGY FONTOS TÖRTÉNELMI DÁTUM

Tíz évvel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után, New York-ban a Világkereskedelmi központ helyén már csupán két fénycsóva emlékezteti az arra járót a példa nélküli katasztrófára, ennek ellenére tudjuk, hogy ez a dátum örökre bevéste magát az emberiség történelmébe. A több mint 3000 ember halálát követelő, az Egyesült Államokat ért eddig példátlan támadássorozat, akkor még előre nem látható globális, egész világra kiterjedő hatásokat eredményezett. Bár a merényletek körülményei teljes mértékben még ma sem tisztázottak, azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy a nem várt és korábban sosem tapasztalt támadás, nagy törést okozott a világ vezető hatalmának. Mégis mekkora jelentőséget kell tulajdonítani az al-Kaida ezen akciójának? Egyesek úgy vélik, hogy a támadások vízválasztóként szolgálnak, és új idők következnek, ahol az Egyesült Államok, egyre veszít korábbi hegemóniájából, mások szerint továbbra sincs mitől tartania, világvezető pozíciója nincsen veszélyben. Számtalan magyarázat és érv áll mindkét álláspont mellett, és ellen, a kérdés az, hogy hosszú távon melyik nézet fog beigazolódni? Tanulmányomban, a mindenki számára érzékelhetővé vált következmények mellett, arra keresem a választ, hogy a 2001. Szeptember 11-én történt események, milyen mértékben határozzák meg a következőkben az Egyesült Államok, valamint a világ többi szereplőjének sorsát és politikáját. Továbbá azt is, hogyan változtak az erőviszonyok a világban a támadást követően. Globális sorsfordító eseményként kell, hogy számba vegyük szeptember 11-ét, vagy csupán fontos történelmi dátumként tekintsünk rá?Amerika fokozatosan veszít korábbi hegemón pozíciójából, azonban a tanulmányban felsorakoztatott pro és kontra érvek csupán egy része tudható be a 2001-es terrortámadások következményének. Így visszatérve a dolgozat fő kérdésére, miszerint 9/11-et a sorsfordító eseményként vagy fontos történelmi dátumként kell-e kezelnünk, azt a választ kell adnunk, hogy annak ellenére, hogy az esemény számtalan globális rövid és hosszú távú kellemetlenséget okozott a világ több területén is, a már korábban megindult amerikai recesszió és pozícióvesztés ennél sokkal összetettebb okokra vezethető vissza. A tanulmányból látható, hogy az Egyesül Államok még mindig a világ egyik legerősebb állama, aki a nemzetközi élet szinte kizárólagos befolyásolója. Bár 9/11 nagy törést okozott, nem mondható hogy történelmi fordulópontként, szignifikánsan megváltoztatta volna a világot.

BALOGH NÓRA Konzulens:II. évfolyam Dr. Nyusztay LászlóNemzetközi tanulmányok mesterszak főiskolai tanárBGF KKK

AZ EXCEPTION FRANÇAISE MEGNYILVÁNULÁSA FRANCIAORSZÁG NATO-POLITIKÁJÁBAN

Dolgozatom tárgya a francia kivételesség megnyilvánulásának bemutatása Franciaország NATO-politikáján keresztül. Elsőként az exception française fogalma a vizsgálat tárgya, ill. egyéb megjelenése Franciaország történelmében, kultúrájában. 1966-ban a de Gaulle éra alatt Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből úgy, hogy közben a szövetség tagja maradt. A kilépésnek számos oka van, amely a dolgozatban részletesen olvasható, többek között a legfőbb indok magának, de Gaulle tábornoknak a személye, és az ő grandeur politikája, amely alapvetően meghatározta 20 év (illetve a későbbi évek) francia külpolitikáját. Valamint az a tény, hogy az amerikai vezetés de Gaulle tábornok elképzeléseit már a háború alatti ellenállás során sem támogatta, ezek az ellentétek a későbbiekben is fennmaradtak. Franciaország számára a NATO a védelem és az alávetettség furcsa kettősségét szimbolizálta, és épp ez utóbbi miatt érezte úgy a tábornok, hogy ki kell léptetnie országát a szervezetből. A kilépést követően a visszalépéshez vezető út, Pompidou, Giscard d’Estaing, Mitterrand és Chirac politikai tevékenysége, a NATO-hoz való viszonyuk a kutatás tárgya. Egyfajta közeledés figyelhető meg az eltelt 40 év alatt, hiszen fegyveres konfliktus esetén Franciaország a szövetségesei oldalán foglalt állást, bár kivételességét igyekezett továbbra is fenntartani (pl. iraki konfliktus). Nicolas Sarkozy elérkezettnek látta az időt, hogy országát „visszavigye” az Észak-atlanti Szövetség katonai struktúrájába. A visszalépés indokait, melyek a védelmi Fehér könyvben olvashatók számos elemző kritizálja, mondván, hogy Franciaország ezzel elveszíti kivételességét. A kormányzat álláspontja szerint a francia szuverenitás nem sérül a visszalépéssel, hiszen a NATO-ban a szabad akarat érvényesül, ugyanakkor a Nukleáris Tervező Csoportba továbbra sem tértek vissza. Összességében a visszalépést „felemásként” értékelhetjük, hiszen Franciaország továbbra sem integrálódott vissza teljesen a szövetségbe. A dolgozat számos tudományos elemzésre, szakirodalomra, a francia kormányzat kiadványára, a különféle folyóiratokban, részben francia, részben magyar nyelven megjelent munkákra támaszkodik.

BOGNÁR BÁLINT Konzulens:II. évfolyam Dr. Vándor JánosNemzetközi Tanulmányok szak MA főiskolai tanárBGF KKK

EGYIPTOM FŐBB TÁRSADALMI PROBLÉMÁI A XX. SZÁZADBAN

Egyiptom az arab forradalmak kapcsán gyakori témájává vált a világsajtónak. A közvélemény által kedvelt úti célként aposztrofált ország azonban inkább a belügyeivel vívott ki nagy figyelmet. Ennek köszönhetően fény derült a legnépesebb arab országot mélyen átható korrupcióra, mely a privatizációs csalásoktól kezdve, a választási csalásokon át egészen az erőszakszervezetek által elkövetett visszaélésekig terjed. Ez utóbbinak, egészen pontosan a hadseregnek a szerepe is más megvilágításba került, hiszen az ötvenes évek elején végrehajtott puccs óta mindegyik rezsim nagyban támaszkodott rá. A növekvő munkanélküliség és a rendkívül nagy szociális különbségek miatti elégedetlenség kordában tartása, valamint a vallási fundamentalisták és a politikai ellenzék elnyomása mind nem történhetett volna meg a hadsereg nélkül. Az idei év elején pedig ez a szerv volt az, ami szembefordult a rezsimmel, megbuktatva az országot 1981-óta irányító Hoszni Mubarakot. A dolgozatban szó esik a Szabad Tisztek által elkövetett puccs után hatalomra került Nasszer, illetve az őt követő Szadat elnökségére, majd Mubarak politikájának összefoglalására. Az ország belső problémáinak elemzése során a munkanélküliség, a szólásszabadság és az adózás kérdésére térek ki. Ezt követően az egyiptomi intézményrendszer felvázolása után annak néhány gyenge pontját írom le. A hátralevő részben pedig az olyan jogvédő és emberi jogi szervezetek, mint például a Human Rights Watch, a Freedom House, vagy az Amnesty International által is gyakran emlegetett hiányosságokra fókuszálok, mint a vallási kisebbségek diszkriminációja és az erőszakszervezetek által elkövetett fizikai bántalmazások. A dolgozat megírásához a nyomtatott anyagokon kívül számos internetes tanulmányt is felhasználtam. A forradalom jellegéből adódóan azonban a felhasznált irodalom legnagyobb része internetes cikkekből és beszámolókból épül fel. Dolgozatom célja e hatalmas potenciállal rendelkező ország gyenge pontjainak bemutatása volt, melyet több, valós esettel is szemléltetek.

CSERHÁTI-HEROLD JANKA Konzulens:II. évfolyam Dr. Vándor János Nemzetközi Tanulmányok (MA) főiskolai tanár BGF KKK

„FORRADALOM 2.0” – A MÉDIA SZEREPE AZ ÚJ ÉVEZRED BIZTONSÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSAIBAN

Dolgozatom témája a média és a biztonságpolitika kapcsolata a XXI. században. Fő célja az új biztonságpolitikai kihívások bemutatása az új évezredben, különös tekintettel a web 2.0 alkalmazásokra, azaz a közösségi médiára, mint a civil szerveződések és a szólásszabadság új színterére. Korunkban a médiát negyedik hatalmi ágként tartjuk számon. Aki uralja, az irányíthat, és befolyással lehet másokra. De vajon valójában ki kormányozza ezt az óriási gépezetet? Létezik a szólásszabadság, az objektivitás? Hogyan befolyásolja mindez a külpolitikát? Egyáltalán mit tekintünk médiának? Első körben ezt a kérdést szeretném tisztázni, hiszen a XXI. században számos új, eddig ismeretlen kihívással kell szembenéznie a biztonságpolitikának világszinten. Az internet olyan új közösségi, hibrid színtereket teremtett, melyek gyakorlatilag szabályozhatatlanok, s lehetetlen elhelyezni őket az eddig ismert kategóriák között. Minek számít egy blog, egy Facebook csoport, egy online rádió, amit bárki engedély nélkül elindíthat? Ki tudja szabályozni ezeket? Hogyan lehet bizonyos helyzetekben nagyobb szerepe egy civil által üzemeltetett blognak, mint a hagyományos médiumoknak? Dolgozatomban ezekre és még sok más kérdésre keresem a választ. Ki kell térnem a CNN-effektusra, mint a kérdéskört meghatározó alapvető jelenségre, és rövid történelmi áttekintést is nyújtok a témában. Majd tisztázok pár kulcsfontosságú fogalmat. Rátérek a globalizáció és az internet kapcsolatára, s górcső alá veszek aktuális eseményeket, melyek jól példázzák az új média szerepét a biztonságpolitikai kihívások sorában. Foglalkozom a blogszférával, a közösségi média szerepével a társadalmi szerveződések kialakulásában. Bemutatom a Facebook, a Twitter, a Youtube és a Google szerepét az „arab tavasz” és a 2011 augusztusi londoni zavargások eseményeinek tükrében. A közel-keleti „forradalom” témakörével bővebben is foglalkozom majd, hiszen ez volt az első olyan nemzetközi biztonságpolitikai szempontból is jelentős eseménysorozat, amelyen megfigyelhettük az új média felhasználási lehetőségeit, erejét, hatását. Ebben a témakörben egyelőre több a kérdés, mint a válasz, hiszen a paradigmaváltást jelen időben éljük meg. A nemzetközi szervezetek is a válaszokat keresik, így dolgozatom célja, hogy összefoglaló képet adjak az eddig felismert lehetőségekről, veszélyforrásokról és a megoldási javaslatokról. Kutatásom színtere és elsődleges forrásom az internet, hiszen átfogó szakirodalom egyelőre nem létezik a témában.

HEGEDÜS ZSUZSANNA Konzulens:II. évfolyam Dr. Nyusztay László Nemzetközi Tanulmányok Szak (MA) főiskolai tanárBGF KKK

AZ ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS EGYIPTOMBAN: A KIBONTAKOZÁS ESÉLYEI

Milyen Egyiptom valójában? Miért különleges az arab világban, miért lett vezető hatalom a térségben, és miért lett a többi arab államéhoz hasonló sorsa?

Elsősorban ezeket a kérdéseket szeretném megválaszolni tudományos munkámban. A 2010-2011 telén-tavaszán lezajlott „arab-tavasz” eseményei kapcsán kezdtem el Egyiptommal foglalkozni és kutatásom egészen 1981-ig, Hoszni Mubárak hatalomra kerüléséig nyúlik vissza. Egyiptom politikai, társadalmi, szociális és gazdasági berendezkedését fogom vizsgálni az elmúlt 30 évben. Egyiptomban olyan állandó tényezők vannak jelen, amelyeken nem sikerült változtatni az évek során, ezért szignifikáns szerepet játszottak a jelenlegi állapot kialakulásában. Azonban vannak olyan aspektusok is, amelyek éppen a reformok hatására váltak az ország felbolydulásának sarokpontjává. Válaszokat keresek olyan kérdésekre, hogy egy dinamikusan fejlődő ország miért nem tudta kihasználni a konjunktúra adta lehetőségeket? Miért gyűrűzött be a „forradalom” Egyiptomba? Mi az oka annak, hogy nemcsak belpolitikai tényezők változtak meg az országban, hanem a nemzetközi szereplők és a közvélemény is szembe fordult a korábban elfogadott vezetővel?

Végül Egyiptom jövőjéről: vajon hogyan alakulnak az erőviszonyok az országban, a térségben? Megtartja-e vezető pozícióját az arab világban? Milyen politikai berendezkedése lesz az országnak, demokrácia vagy bújtatott diktatúra alakul ki? Képes lesz-e gazdaságilag stabil növekedési pályára állni, és választ adni a gazdasági kihívásokra? Készen áll-e a szükséges reformokra a társadalom?

KEREKES DÁNIEL Konzulens:II. évfolyam Szilágyi JuditNemzetközi Gazdálkodás Szak tanársegédBGF KKK

HATALMI JÁTSZMA A XXI. SZÁZADBAN – AZ OROSZ-GRÚZ KONFLIKTUS

2008 augusztusában, a Pekingi Olimpiai Játékokkal párhuzamosan egy másik esemény is folyamatosan jelen volt a világsajtóban. Egy néhány napig tartó háború tört ki Oroszország – és a rendszerváltás óta, vele folyamatosan szemben álló Grúzia között. Világ szinten aligha lett volna jelentősége a pár napos konfliktusnak, azonban mégis megosztotta a világ politikáját a konfliktus, lépésre késztette Európát és az Amerikai Egyesült Államokat is, továbbá újabb viszályoknak lett a forrása. Az alapkérdés éppen ekkor fogalmazódott meg bennem: miért bírt ekkora jelentőséggel ez a konfliktus? A kérdés megválaszolásához egészen a két ország közös történelmének kezdetéig, a XVIII. századig visszamentem, hogy először is arra kapjak választ: miért kerültek egymással ellentétbe ezek az országok. Fontos szerepet kapott a kutatásban a Szovjetunió időszaka, ill. annak fennállása során kialakult földrajzi és etnikai problémák, melyek a rendszerváltáskor ütöttek vissza. Ekkor olyan dolgokra bukkantam, ami a sajtó figyelmét alaposan elkerülte. Nem ez az első konfliktus a két ország között az elmúlt évek során, sőt, nem is kell sokat lapozni visszafelé a történelemkönyvben. 1989 és 1992 között már alakultak ki fegyveres konfliktusok a térségben, azon két állam miatt, akik a kulcsszereplői a két ország közötti ellentétnek: Abházia és Dél-Oszétia. A történések akkor érték el tetőpontjukat, mikor 2008. augusztus 7-én Grúzia megtámadta Dél-Oszétiát, majd másnap Oroszország beavatkozásával kitört az orosz-grúz a háború. Ennek az eseménynek még szerepe lesz a NATO és Oroszország viszonyában, az USA európai rakétavédelmi stratégiájában és Oroszország megítélésében a nemzetközi kapcsolatok területén. Éppen ezért arra próbáltam kihegyezni kutatásomat, hogy miért hatott ilyen mértékben a világra ez a konfliktus? Mik voltak a célok egyik és mások oldalon, mennyire sikerült azokat megvalósítani? Mi köze az Egyesült Államoknak a Kaukázushoz? Miért alakultak ki az egyes nemzetek álláspontjai? És végül a legfontosabb kérdés: mit fog hozni a jövő? Továbbérhet esetleg ez egy orosz–amerikai konfliktussá? Milyen változásokat hozott, ill. hozhat még ez a konfliktus Európa- és a világ biztonságpolitikájában?Mivel ezek az események viszonylag frissek, sőt, még napjaink napirendi kérdései között is szerepelnek, ezért még nem jelent meg könyv a témában, egyedül a történelmi előzmények felkutatásánál tudtam szakirodalmat igénybe venni. Ily módon, a kutatásom módszere az internetes kutatásra korlátozódott, magyar-, angol- és orosz nyelvű források igénybevételével egyaránt. Igyekeztem minden felmerült kérdésre válaszolni, minden célkitűzést megvalósítani, minden álláspontot figyelembe venni és értékelni, mindezeket az események és az azok közötti ok-okozati összefüggések tükrében.

MAKSA EDINA Konzulens:IV. évfolyam Dr. Vándor JánosNemzetközi Gazdálkodás szak főiskolai tanár BGF KKK

A ROTARY HELYE A VILÁGBAN

Témának azért választottam a Rotaryt, mert számomra is megdöbbentő ténynek bizonyult, hogy egy nem kormányközi szervezet hogyan tudta magát ilyen nagyságokba emelni a mai világban, ahol az önérdek és az anyagi jólét hajhászása a legfőbb cél.

Dolgozatomban ismertettem a Rotary International történeti áttekintését, a hazai Rotary mozgalmat, a szervezet létrehozásának célját, alapelveit. Értelmeztem az egyes alapelveket, illetve azok társadalmi összefüggéseit. Ezt követően a Rotary Foundation létrehozásának körülményeit, programjait, elért eredményeit, forrásait kutattam. Dolgozatom első részében az egész Rotary szervezet, sokrétű és széleskörű tevékenységének bemutatásával foglalkoztam, hogy rávilágítsak a civil szervezet sikerének zálogára. Továbbá leírtam a Rotary szerkezeti felépítését, és a döntéshozatal menetét. Ezt követően kezdtem meg a tényleges kutatási munkát. Célom az volt, hogy ismertessen a Rotary világban elfoglalt helyét, illetve, hogy a Rotary milyen hatást gyakorol a világra. Elsőként megindokoltam, hogy miként tudott egy civil szervezet, ilyen globális méretűre nőni. A szervezet földrajzi megoszlásának elemzésével az volt a szándékom, hogy felszínre hozzam a különböző országok nyitottságát az ilyesféle humanitárius szolgálatok felé. Végül a Rotary társadalmi hatását vizsgáltam, mely igen komplex képet fest, nemcsak a tagokra vonatkozóan, de a különböző társadalmi és szociális rétegekre is. Kutatásaim során legfőképpen az internetet használtam, mivel a Rotaryról kevés írásos anyag született. Legfőbb forrásaim a Rotary honlapon található különböző jelentések, beszámolók, létszámlisták voltak.

Kutatásom során a legfőbb célomat elértem, megindokoltam a Rotary fontosságát a mai világban, tehát a Rotary helyét a világban sikerült meghatároznom és az okait átvizsgálnom.

NÉMET ZSÓFIA Konzulens:II. évfolyam Dr. Nyusztay László Nemzetközi tanulmányok mesterszak főiskolai tanár BGF – KKK

MAGYARORSZÁG ÉS AZ ENSZ 1991-2011

TDK-dolgozatomban Magyarország és az ENSZ kapcsolatát vizsgáltam. Az ENSZ bemutatásával kezdtem a dolgozatot, majd Magyarország és ENSZ kapcsolatának főbb állomásait tekintettem át. Végül három az ENSZ életében kiemelkedően fontos esetet tanulmányoztam Magyarország szempontjából. Az első az 1992-93 közötti az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságunk idejére eső délszláv krízis. Mellyel egy olyan probléma kezelése szakadt ránk, amelyben rendkívül érintettek voltunk és a BT többi tagjához képest a legtöbb helyi ismerettel rendelkeztünk. Ennek ellenére a nyugati hatalmak nem vettek rólunk tudomást. Ez az eset kitűnő példa egy helytelen válságmenedzselésre. A második a 2003-as iraki háború, melynek Magyarország szempontjából az az érdekessége, hogy a szétszakadt Európa és a saját EU-tagságának előszobájában képes volt az amerikai-brit álláspont mellett letenni a voksát. Végül a harmadik esettanulmány Líbia 2011, amely egy igazi sikertörténet, ahol az ENSZ volt a végső legitimizáló szervezet. Líbiai felkelés 2011 februárjában robbant ki éppen akkor, amikor az EU soros elnökséget Magyarország látta el. Ennek a példáján keresztül mutatom be a soros elnök külpolitikai szerepének összezsugorodását, humanitárius és migrációs intézkedésekre.

PERGER ANDREA konzulens:II. évfolyam dr. Nyusztay LászlóNemzetközi gazdálkodás szak főiskolai tanárBGF KKK

1968 UTÁN: AZ AIESEC MAGYARORSZÁGON

Kutatásom során az 1968-as új gazdasági mechanizmus hatására átalakuló magyar gazdasági, társadalmi környezetet vizsgáltam meg, amelynek következtében az ország nyitottabb lett a nyugati világ iránt. Ennek egyik egyenes következménye volt a nemzetközi diákszervezetek iránti érdeklődés, köztük az AIESEC szervezettel való kapcsolatfelvétel. Utánajártam a változások két fő kiváltó okának, a nyugat-európai diákmozgalmak alakulásának és a gazdasági reform változásainak. Az anyaggyűjtés során a szakirodalom megismerése mellett, elsősorban korabeli párthatározatokra, minisztériumi levelezésekre, levéltári anyagokra és a folyamatban résztvevők visszaemlékezéseire hagyatkoztam.A dolgozat készítése közben a fő célkitűzés az volt, hogy bemutassam az AIESEC diákszervezet megjelenését hazánkban és kiemeljem e szervezet jelentőségét a magyar közgazdász értelmiség fejlődésében, segítségét a diákság szakmai tapasztalatának elmélyítésében és bemutassam a nemzetközi gyakorlatcsere hasznosságát. A kezdeti évek jellemzői után a szervezet egészét meghatározó elveket vizsgáltam meg, amelyek keretet adnak működésének. Végül bemutattam a jelenlegi célokat és a jövőre irányuló változtatási szándékokat.

A kézirat lezárásának időpontja: 2011. 11. 16.

VARGA VERONIKA Konzulens:II. évfolyam Dr. Ferkelt Balázs Nemzetközi Tanulmányok Szak (MA) egyetemi docensBGF KKK

SPANYOLORSZÁG BEVÁNDORLÁSPOLITIKÁJA

A választott téma aktualitása és jelentősége több szempontból is releváns. Egy ország migrációs politikájának mindig aktuálisnak kell lennie, alkalmazkodva az ország adottságaihoz, a jelenlegi politikai, gazdasági érdekeihez, valamint a világ történéseihez. Az az ország, mely nem tud megfelelő politikát kialakítani ezen a területen, annak komoly következményekkel kell számolnia. A „tudatos” migrációs politikának kulcsszerepe lehet egy ország munkaerőpiacának telítettségében, vagy éppen ellenkezőleg, kihasználatlanságában, és ezáltal nagymértékben befolyásolhatja egy állam gazdasági növekedését.

Dolgozatom első részében a jelenlegi spanyol bevándorlási politika előzményeire koncentrálok, különös tekintettel a korábbi jogi dokumentumokban, alkotmányokban szereplő, a bevándorlókat megillető jogokra. Ezt követően részletesen kitérek arra, hogy az utóbbi években kik és miért választották Spanyolországot új hazájuknak, majd röviden felvázolom a spanyol szociális háló által a bevándorlók számára nyújtott kedvezményeket, továbbá a spanyol társadalom viszonyulását a külföldiekhez. Dolgozatom szerves részét képezi a jelenlegi bevándorláspolitika egyetlen törvényének, a Ley de Extranjería-nak és ennek módosításainak – melyek közül a legutolsót 2011. április 20-án fogadták el – elemzése is. Munkám során igyekeztem a legfrissebb statisztikákkal szemléltetni és alátámasztani a tényeket. Ebben a spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE), a spanyol Munkaügyi és Bevándorlási Minisztérium, az Állami Migrációs Hivatal (Secretario de Estado de Inmigración y Emigración), valamint a Központi Szociológiai Intézet (Centro de Investigaciones Sociológicos) kiadványai, munkái voltak legfőképpen a segítségemre.

Spanyolország és a bevándorlás fogalma csak az elmúlt negyed évszázadban kapcsolódott össze. Az utóbbi tíz évben azonban olyan méreteket öltött – a bevándorlók száma 2008-ra elérte az 5 milliót –, hogy a változásokat az ország nem tudta sem időben, sem megfelelő módon kezelni. Ezt a helyzetet tovább súlyosbította a gazdasági válság, melynek következtében 2011 nyarára a spanyolországi munkanélküliség 20 százalék felé emelkedett.Dolgozatomban azt szeretném bebizonyítani, hogy egy előrelátóbb és jobban strukturált bevándorláspolitikával, megelőzhető lett volna egy ilyen mértékű munkanélküliség kialakulása, még a válság ellenére is.

14. REKLÁM

ARÁNYI EMESE Konzulens:NÉMETH BALÁZS Dr. Eszes IstvánIII. évfolyam főiskolai tanárKereskedelem és Marketing SzakBGF KKK

INNOVATÍV REKLÁMOZÁS A GYÓGYSZERIPARBAN KÜLFÖLDÖN ÉS MAGYARORSZÁGON

A dolgozatunkban igyekeztünk rávilágítani a gyógyszeripari sajátosságaira, vizsgáltuk annak marketing eszközeit, illetve azok kilátásait.A bevezetőben röviden leírtuk dolgozatunk célját, majd az ezt követő első fejezetben négy alfejezeten belül bemutattuk a gyógyszeripar fejlődését, jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait mind nemzetközi, mind magyar vonatkozásban. A harmadik fejezet a vényköteles szerek speciális esetét mutatja be, amelyeket ugyan nem reklámozhatnak közvetlenül a fogyasztóknak, mégis különböző marketing szemléletű módszereket használnak a gyógyszeripari vállalatok, amelyeket az alfejezeteken belül dolgoztunk fel részletesebben. A „Gerillamarketing, avagy szakítsunk a konvenciókkal” című fejezetünkben ismertetjük a gerilla marketinget, mint lehetséges jövőképet a gyógyszeripari reklámok számára, itt is alfejezetekben taglalva annak fajtáit. Az ötödik fejezetben igyekszünk alátámasztani az előző fejezetben taglalt módszer létjogosultságát a vizsgált iparágban, külföldi és magyar esettanulmányok segítségével. Végül az összefoglalás című fejezetben értelemszerűen összegezzük a dolgozatból leszűrt főbb következtetéseket, tapasztalatainkat.

CSOMA ADRIENN Konzulens:III. évfolyam Zsigmond SzávaGazdálkodási és menedzsment szak tanársegédBGF PSZK

VÁGY- ALKU, AVAGY A TV REKLÁMOK BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE A VÁSÁRLÁSI DÖNTÉSEKRE

A kutatás fő célja volt meghatározni, hogy a reklám „fegyvere” az illúzió, a manipuláció vagy a hipnotizáció. Illúziót teremtve láttatja velünk azt, amit ő akar, hogy lássunk; vagy manipulálva befolyásolja vágyainkat; esetleg hipnotizálva formálja a tudatalattinak és késztet cselekvésre? A reklámok célja egyértelmű és ezzel mi is tisztában vagyunk, de hol a határ a befolyásolás és a döntés szabadsága között. A döntéseinket segíti a reklám vagy mi is csak egy eszköz vagyunk számára? Források felkutatása és alátámasztások, példák keresése után világossá vált, hogy a mai TV reklámok nagy része manipulálja az érzelmeinket és mivel az érzelmeinknek nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk befolyásolni, ezért engedünk a reklámoknak. A kérdés itt az, hogy ez áldozat e részünkről. A reklámok vágyakat teremtenek és mi, ha nem is tudatosan, de elsősorban nem a terméket akarjuk megvenni, hanem az érzést, amit a termék a reklámfilmben képvisel. Ez boldoggá és elégedetté tesz minket, ezért alkut kötünk a reklámokkal, egy Vágy-Alkut. A kérdés itt is felvetődik, hogy a vágyainkat reklámozzuk vagy a reklámok után vágyakozunk? Illúziót keltő és hipnotizáló reklámok is vannak, de az előbbi nem a leghatékonyabb; az utóbbit pedig tiltja a törvény. Érdekes magyarázatokkal, példákkal és levezetésekkel vannak indokolva az állítások, amik egyértelműen bizonyítják a TV reklámok életünkbe betöltött szerepét és vásárlásunkra gyakorolt hatását.

KINCS VIKTOR Konzulens:KUMMER BÉLA Dr. Fodor MónikaRÁKOSI TÍMEA főiskolai docensIII. évfolyam Kereskedelem és marketing szakBGF KKK

KÖRNYEZETVÉDELEM ELADÓ!

Dolgozatunkban a környezetvédelmi kommunikáció témakörét vizsgáljuk, különös hangsúlyt fektetve e terület jelenlegi helyzetére, az ehhez való fogyasztói hozzáállásra illetve a kutatási eredményeink alapján összeállított kampánystratégiai koncepciót is bemutatjuk, egy egyedülálló egyetemi kezdeményezésen, az Odooprojecten keresztül. Kutatásaink során szekunder és primer kutatást is végeztünk. A szekunder kutatásunkban a reklámok illetve ezen belül is a környezetvédelmi reklámok aktuális állapotát vizsgáltuk, mind a profitorientált mind pedig a non-profit szektor szemszögéből. Kutatásunkhoz szükséges forrásokat szakkönyvekből, online szakcikkekből illetve szakmai disszertációkból gyűjtöttük. E kutatási szekcióban célunk volt, hogy feltérképezzük a jelenlegi reklámpiaci környezetet, hogy stratégiai koncepciónkat hatékonyan igazítani tudjuk a feltárt piaci feltételekhez. Primer kutatásunk során 3 különböző korcsoporttal készítettünk mini-fókuszcsoportos interjút. Elemzésünk célja volt, hogy átfogó képet kapjunk a környezetvédelem általános megítéléséről, a környezetvédelmi reklámok megítéléséről és a reklám- és médiafogyasztási szokásokról. Kitértünk többek között arra is, hogy a kampánystratégiai koncepciónk főszereplőjét az Odooproject-et a megkérdezettek szerint milyen módon lehetne megismertetni a nagyközönséggel.A kutatási eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emberek egyre nagyobb hányada reklámkerülő, azonban a környezetvédelmet mindannyian fontosnak tartják illetve tenni is akarnak az ügy érdekében, tehát megfelelő kampányeszközökkel mozgósíthatók.Dolgozatunk utolsó harmadában bemutatjuk az Odooprojectet, illetve ismertetjük az általunk a projekt illetve a környezetvédelem népszerűsítésére kidolgozott kampánystratégiai koncepciónkat. A koncepció kidolgozása során célunk volt egy hatékony, naprakész környezetvédelmi kommunikációs kampány alapjainak lefektetése, mely egyaránt sikerrel tudja felhívni az emberek figyelmét a környezettudatos magatartás fontosságára és az Odooprojectre is.

KÖLCSEI GERGELY Konzulens:III. évfolyam Dr. Fodor MónikaKereskedelem és marketing szak főiskolai docensBGF-KKK

TABUK A MARKETINGBEN?- AZ ÓVSZERPIAC HAZAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYVONALA

Óvszer! Egy termék, mellyel szinte minden fogyasztó találkozik élete során. Fontos része életünknek, hiszen sok nem kívánt és kellemetlen helyzettől védenek meg.Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a multinacionális óvszerbirodalmak marketingkommunikációs tevékenységéből miért látnak olyan keveset a magyar fogyasztók? Túl prűdek vagyunk ahhoz, hogy óvszer reklámokat nézzünk? Vagy a jogi szabályozások kötik meg a gyártók kezeit? Esetleg nem elég nagy a magyar piac ahhoz, hogy érdemes lenne itt hirdetni?Egy biztos. A biztonságos szexre való nevelés hazánkban is égető probléma. A nemi betegségek, fiatal anyák valamint abortuszok száma jól tükrözi, hogy helye van a megfelelő felvilágosításnak. Véleményem szerint pedig ebben fontos szerepe lehetne a gazdasági céllal készült óvszerhirdetéseknek is.A kutatásom során vizsgáltam, hogy hogyan állnak a magyar fiatalok a szexualitáshoz, mennyire fontos nekik a biztonság az ágyban, milyen tényezők játszanak szerepet a vásárlásnál, illetve, hogy mennyire lennének befogadóak az óvszerreklámokkal kapcsolatban. Célom, hogy bizonyítékot találjak arra, hogy szükségünk van ezekre a hirdetésekre, és az a közönség, akinek ezek a reklámok szólnak, nyitottan fogadná ezeket!

MEGYIK ENIKŐ Konzulens:I. évfolyam Harsányi DávidKereskedelem és marketing szak adjunktusBGF KKK

A REKLÁMOK HATÁSA A GYEREKEKRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLA TERÜLETÉN

A gyerekek védelme érdekében a káros hatású reklámokkal napi szinten foglalkoznak. A gyerekeket a szabályozás kiemelten kezeli, jól vizsgálható célcsoport. Mivel ez egy aktuális téma, szerettem volna én is belelátni, kutatásokat végezni, hogy valóban olyan káros és veszélyes-e, mint amilyennek beállítják. Illetve szerettem volna megvizsgálni, hogy tényleg elérik-e a reklámok a gyerekeket az iskolában, és tényleg csak olyanok, amik a személyes fejlődésüket nem befolyásolják rossz irányban.A dolgozatomat négy fő egységre osztottam. Az első nagyobb egységben szekunder kutatást végeztem a reklámokról általában, a gyermekek szerepéről a fogyasztásban, valamint a gyerekeknek szóló reklámokról.A következő egységtől kezdve primerkutatásokat alkalmaztam az iskolával kapcsolatosan. Megfigyeléses kutatásom célja, hogy megtudjam, milyen háttérrel rendelkeznek a gyerekek, van-e az iskolájukban reklám. Továbbá így világos képet kaptam arról, hogy ha van reklám, akkor milyen, illetve hol helyezik el őket. Hogy ezek hátteréről is jobb rálátásom legyen, egyéni mélyinterjút végeztem egy iskola igazgatóhelyettesével. A harmadik nagy egység a gyermekekkel végzett primerkutatásomra épül. A két osztályban kiosztott kérdőíveket külön értékeltem osztályonként és nemenként, mivel előzetes kutatásaim alapján kiderült, hogy különbségek mutatkoznak a különböző életkori csoportok, valamint a fiúk és a lányok gondolkodásában, reklámokhoz fűződő viszonyában.Az utolsó rész szintén primer kutatásra épült. A szülők véleményét kérdőíves kutatással tártam fel.A sokrétű kutatási háttér lehetővé tette, hogy több szemszögből vizsgálhassam a problémát. Ugyanakkor a kutatásban résztvevő alanyok alacsony száma nem teszi lehetővé, hogy a teljes lakosságra általánosíthassak, de eredményeim hasznos következtetések levonására alkalmasak. Fontos megállapítani, hogy a gyermekeknek kiemelkedő szerepük van a fogyasztásban, nagy hatással vannak szüleikre egy-egy vásárlás alkalmával. A gyerekek hozzáállása is eltérő, mely a szülői magatartásnak, nevelésnek, képzettségnek, életstílusnak a következménye. Megfigyelhető, hogy fiatalabb korban érdeklődve figyelik a reklámokat. Idősebb korban jobban érvényesül a taszító hozzáállás. Az utóbbi években egyre elutasítóbbak az emberek a hirdetésekkel, de az érdekfeszítő, különleges, újat adó reklámokra még mindig felfigyelnek, és megjegyzik azokat.Vizsgálataim is igazolták, hogy fontos a gyerekek védelme, hiszen fiatal korban még nem képesek elkülöníteni a műsoroktól, meséktől a hirdetéseket. Az ügynökségek célja a termékek legjobb színben való feltüntetése, ezért a reklámok felismerésének, igazmondásának megkérdőjelezésének, kezelésének megtanítása a szülők feladata.

TOPLAK ANNAMÁRIA Konzulens:IV. évfolyam Balázsné Lendvai MariettaGazdálkodás és menedzsment szak egyetemi adjunktusBGF GKZ

ÉLMÉNYELEMEK A SZÁLLODÁKBAN – JELENTHET-E VERSENYELŐNYT AZ EVENT MARKETING?

Az egyre bővülő utazási tapasztalatoknak köszönhetően növekednek a turisták elvárásai. A mérce már nem csupán a szolgáltatókkal, hanem magával a felkeresett turisztikai célterülettel szemben is egyre magasabbra kerül. A turista pontosan tudja, mire számíthat egy négy csillagos szállodában, és mit várhat el például egy magát Európa Kulturális Fővárosaként hirdető településtől. A turizmus piacán zajló rendkívül erős versenyben ma már nemcsak a szolgáltatóknak, hanem a turisztikai célterületek irányítóinak is sokkal körültekintőbben kell menedzselni a látogatók fogadását, hogy elkerüljék, illetve idejében orvosolják a csalódást és annak nem kívánatos következményeit.A szállodák az évek során egy fejlődésíven mentek keresztül. Az alapkínálatuk még a közelmúltban, a szállodák megjelenésekor újdonságnak számított, mára egy alapelvárássá fejlődött. A kérdés az, milyen irányba halad ez a fejlődés, meddig lehet új ötletekkel „csábítani” az embereket? Milyen „pluszt” tudnak nyújtani versenyelőnyük megtartása érdekében?A dolgozatom elméleti és gyakorlati betekintést kíván nyújtani a turisztikai célterületek eseménymarketingjéről és a menedzsment lehetőségeiről.

VIDA MELINDA Konzulensek:III. évfolyam Dr. Fodor MónikaKommunikáció és Médiatudomány Szak főiskolai docensBGF KKK Harsányi Dávid

adjunktus

A KÖZÉPKATEGÓRIÁS FÉRFI DEZODOR MÁRKÁK MEGJELENÉSE AZ AUDIOVIZUÁLIS

REKLÁMOKBAN ÉS FOGYASZTÓI MEGÍTÉLÉSÜK

„A középkategóriás férfi dezodor márkák megjelenése az audiovizuális reklámokban és fogyasztói megítélésük” címmel írtam meg dolgozatomat. Úgy gondolom már maga a cím is elég jól leírja, miről fog szólni értekezésem, vagyis, hogy mi áll majd a fejtegetéseim középpontjában. Fontosnak tartom kiemelni már itt, hogy munkám során a termékek helyett a reklámokon, és a reklámok megítélésén van a hangsúly, de természetesen a férfidezodor vásárlási szokásokkal is foglalkoztam a tanulmány megírása előtt, és közben. Az ötlet, majd végül a kutatás is egy fő kérdésre épült, vagyis, hogy „Hogyan ítélik meg a mai fiatal felnőttek, a 18-30 év közötti férfiak és nők a férfidezodor márkák körében megjelenő, általam „Surprise” reklámoknak nevezett videókat?” Ezzel a kérdéssel máris bemutattam, hogy a kutatásom célcsoportja a 18-30 év közöttiek, velük folytattam kérdőíves, illetve fókuszcsoportos megkérdezést. A kezdeti egy kérdésből dolgozatírás közben négy fő gondolat fogalmazódott meg, a dolgozatomban elővezetett és értékelt négy hipotézis, melyek érintik: a márkahűség és a reklámok közötti kapcsolatot; a női vásárlók és a férfidezodor reklámok viszonyát; az általános vásárlási szokások és a dezodorvásárlási szokások közötti esetleges különbségeket; és természetesen a „Surprise” reklámok értékelését.A kutatási folyamat közben kapott eredmények, vélemények értékelése, és az információ gyűjtés során fogyasztói magatartásbeli változásokra is felfigyeltem, így dolgozatomban pár gondolat erejéig ezekről is beszámolok.Írásomban ezek mellett helyet kap még egy rövid reklámtörténeti áttekintés, Magyarországgal a középpontban, illetve – mivel a reklámvizsgálatot három fő márka köré építettem, így a kiválasztott három márka történetét is szerettem volna nagyon röviden, pár mondatban ismertetni.Kutatásommal és a kapott eredményekkel kapcsolatos ábrák, diagramok és táblázatok a dolgozatba ágyazva, vagy az ábratárban megtalálhatók – egyéb mellékletek mellett. A vizuális eszközök alkalmazásában célom volt, hogy a képi anyagok erősítsék a leírt állításokat, alátámasszák azokat, illetve leegyszerűsítsék a dolgozat egyes részeinek megértését, áttekintését. Természetesen mellékletemben találhatók olyan képek is, melyek a téma színességét hivatottak megmutatni, visszaadni valamennyit a reklámok csodálatos világából.

15. SZÁMVITEL – ADÓZÁS

BALOGH CINTIA Konzulens:II. évfolyam Dr. Siklósi ÁgnesGazdálkodási és menedzsment szak főiskolai docensBGF PSZK

A KIENLE + SPIESS HUNGARY IPARI KFT VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2008-2009-ES

RECESSZIÓ HATÁSÁRA

Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam, milyen változást okozott a 2008-ban kirobbanó válság egy gazdasági társaság életében.Az általam választott társaság helyzetének vizsgálata előtt fontosnak tartottam bemutatni azokat a módszereket, eljárásokat, melyek alapján az elemzést lefolytatom, illetve ismertetni a válság kialakulását, begyűrűzését Európába (Magyarország), hatását a fémiparra.A vállalat helyzetét, illetve annak változását négy üzleti év mérleg és eredménykimutatás adataiból végzett vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzésén keresztül mutattam be.A társaság eszközeinek vizsgálata során megfigyelhető, hogy a befektetett eszközök aránya folyamatosan csökken, ami a követelések növekedéséből, és a tárgyi eszközök csökkenéséből – mely kedvezőtlen a vállalkozás számára, mivel termelő tevékenységet végez – ered.A források vizsgálatakor azonnal kitűnik, hogy a saját tőke aránya jelentősen lecsökkent 2007-ről 2010-re, amely a saját tőke csökkenésével, illetve a kötelezettségek növekedésével magyarázható. A saját források csökkenésével párhuzamosan az idegen tőke összege növekszik, ami a vállalkozás eladósodottsági fokának mélyüléséhez vezetett. A növekedés egyik indoka a tulajdonosi kölcsön felvétele az anyacégtől, másik indoka pedig a szállítói kötelezettség változása.A vállalat hatékonyságának elemzése során kiderült, hogy a társaság tárgyidőszaki teljes hozama 2007-től kis mértékben, majd 2009-ben nagymértékben csökkent, mely a társaság nettó árbevételének visszaesésével magyarázható, amit a megrendelés – állomány csökkenése eredményezett.A vállalat likviditási helyzete nem megfelelő, hiszen a vizsgált mutatók értékei a kritikus szint alatt vannak.Az eredményesség vizsgálata azt mutatja, hogy a vállalakozás alaptevékenységében veszteséget ért el. Ez a cég megrendelés – állományának visszaesésével magyarázható, amely a gazdasági válság következménye. A ROA mutató csökkenése, majd negatív értéke nagyon jól mutatja, hogy a vállalat veszteséget realizált. A ROE mutató is folyamatosan csökken, mely jelentős visszaesésre utal 2007-hez képest. A ROI mutató értéke azt mutatja, hogy az adózott eredményből az eszközök egyre kisebb hányada térül meg 2007-től, ami az árbevétel csökkenésének köszönhető.Összességében megállapítható, hogy a 2009-es üzleti év a válság éve a társaságnál, a 2010-es pedig a fellendülésé, hiszen a mutatók nagy része a válság előtti értékeket mutatják.Úgy gondolom, elemző munkám sikeres volt, hiszen a dolgozatom során felmerült kérdéseimre megfelelő válaszokat kaptam. Véleményem szerint a Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft a jövőben el fogja érni a válság előtti állapotát, hiszen látható, hogy a fejlesztéseknek, és a cég válságpolitikájának köszönhetően már a 2010-es üzleti évben javulás mutatkozott. A vállalat marketingtevékenységének köszönhetően a megrendelés – állomány növekedett, mely maga után vonta az árbevétel növekedését. A társaság rövid távú céljai közé

tartozik az autóiparba való betörés, amely a tevékenységi kör bővítését, a bevétel növekedését vonná maga után.CZAKÓ ERIKA Konzulens:I. évfolyam Dr. Benkőné Dr. Deák IbolyaGazdálkodási és menedzsment szak főiskolai docens BGF PSZK

ADÓVÁLTOZÁSOK ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A 2012-ES KÖLTSÉGVETÉSRE

Dolgozatom alapkérdései a költségvetési tervezet bevételeivel és kiadásaival foglalkoznak, ezenkívül megvizsgálom a tervezett adóváltozásokat, s az adóbevételeket egyaránt. Célom az volt, hogy tágítsam a látóköröm, az eddigi tanulmányaim gyökeret verjenek, s tisztában legyek az aktualitásokkal. Dolgozatom felépítésében próbáltam az egésztől a részig eljutni, a tágabb tervezett költségvetés bemutatása után egy adott dologra összpontosítani, ami nem más mint a várható hatások az általános forgalmi adó tekintetében. Kutatásaim szerint az áfakulcs emelése az inflációra gyorsuló hatással van, ez pedig egyértelműen negatív hatás. A kereskedelem szempontjából vitatott az áfa emelésének hatása. Egyes számítások szerint a kiskereskedők járnak jól, ezt az álláspontot erősíti a kormány is. Mások szerint a multinacionális vállalatok járnak jól, melynek hátterében az import áll.

FERENCZ LÍDIA Konzulensek:KABAI TAMÁS Tasi PéterII. évfolyam Pénzügy mesterszak mentoraPénzügy és számvitel szak Ritzlné Kazimir IldikóBGF PSZK KSH vezető tanácsosa

A REJTETT GAZDASÁGRÓL, VÁLTOZÁSOK ÉS HATÁSOK

Végig vezetjük az adózás kialakulásának főbb állomásait történelmi példákon keresztül, majd a tanulmányunk több oldalról is bemutatja, milyen változások mentek végbe az elmúlt években Magyarországon. Külön vizsgáljuk a munkaerőpiac változását, a munkát terhelő adóváltozásokat, és a rejtett gazdaság alakulását, majd statisztikai elemzésekkel feltárjuk, milyen átfedések vannak közöttük. Összehasonlítjuk Magyarország helyzetét ezeken a területeken a nemzetközi viszonylatban. Kutatásunk során elsősorban, a KSH adataira támaszkodtunk. Célunk, hogy bemutassuk, kimutatható-e kapcsolat, és ha igen, milyen jellegű a kapcsolat, a rejtett gazdaság méretének változása, és az adóváltozások között. Ezen kívül kitérünk, a rejtett gazdaság elleni intézkedések eredményeire, és módszereire. Az elemzéshez regresszióanalízist, és korrelációs kapcsolatokat vizsgáltunk IBM SPSS 19 programmal. Vizsgálatunk során azt feltételeztük, hogy ha nőnek a munkát terhelő adók, akkor csökken a foglalkoztatottak száma, és ezzel egyidejűleg, nő a rejtett gazdaság kibocsátása.

FIDESZ IVETT Konzulens:III. évfolyam Szlifka Gábor pénzügy és számvitel szak óraadóBGF PSZK

A JÖVEDELEMADÓZTATÁS FORMÁI MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN.

ADÓTERHELÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Dolgozatomban elsősorban arra a kérdésre keresek választ, milyen tényezők határozzák meg egy nemzetgazdaságban alkalmazott adóterhelés mértékét. Először abból a szempontból közelítem meg a kérdést, hogy nyújt-e az Európai Unió ezzel kapcsolatban valamilyen szabályozást, iránymutatást. Létezik-e adóharmonizáció a gyakorlatban vagy az adópolitika továbbra is a nemzeti szuverenitás egyik velejárója?Az adóterhelésre valamelyest hatással volt a nemrégiben lezajlott gazdasági-pénzügyi válság. a tagállamok jellemzően expanzív költségvetési politikát alkalmaztak. Vagyis az intézkedések magukban foglalták a költségvetési kiadások növelését és az adóterhelés csökkentését.Mivel a dolgozatom központi témája a jövedelemadóztatás, egy fejezet erejéig az egykulcsos adóval is foglalkozom. Természetesen nem lehet kimondani, hogy az egykulcsos vagy a progresszív adózás kedvezőbb-e egy gazdaság számára. Ez a makrogazdasági céloktól illetve az átlagos bérszínvonaltól függ.Az Európai Unión belül, valamint a közösségen kívül is az adóterhelés kapcsán összehasonlító elemzést végzek megbízható források - statisztikai adatok - felhasználásával. Figyelembe veszem az államháztartás egyenlegének alakulását, az államadósság mértékét. Megállapítható, hogy a jóléti rendszerek fenntartási költsége magas, így adott esetben szükséges magasabb adóterhelést alkalmazni ennek finanszírozására.Végezetül Magyarország helyzetét mutatom be elsősorban a szomszédos országokhoz hasonlítva. Azt a megállapítást teszem, hogy az indirekt adóterhelés illetve a szociális járulékok mértéke közelíti az uniós átlagot, illetve valamelyest magasabb attól. Számomra újabb kérdések fogalmazódtak meg a tanulmány kapcsán, amelyek támpontot jelenthetnek további kutatómunkámhoz. Például a sokat emlegetett adóverseny fogalma kétséges számomra, amely jelenti ugyebár az adóterhelés csökkentését jelenti, hogy az adott gazdaság vonzó beruházási és munkavállalási célpont legyen. Viszont a költségvetés bevételi oldalát fent kell tartani a közkiadások fedezésére. Így kérdéses számomra, milyen lehet egy versenyképes adórendszer.Másik szempont a közös adópolitika illetve nemzeti szuverenitás kérdése. Vagyis, hogy a közeljövőben a költségvetési politika nemzeti kézben marad-e?

ISKI DÓRA Konzulensek:III. évfolyam Simonné Romsics ErikaPénzügy és számvitel mestertanárBGF GKZ Némethné Ivanics Györgyi

SEGÍTI A SZÁMÍTÓGÉP A SZÁMVITELT?A VÁLASZ KUTATÁSA A MÁV ZRT.INGATLAN KÖNYVELÉSÉN

Dolgozatom megírására a MÁV Zrt. Ingatlan Könyvelésén eltöltött nyári szakmai gyakorlat ösztönzött, ahol a számviteli feladatok ellátása során megismerkedhettem az ott alkalmazott számítógépes programokkal. Kutatásom témájának ezért azt választottam, hogy a számítógépek segítenek-e a számviteli problémák megoldásában.

A célom az volt, hogy felhívjam a figyelmet a modernizáció fontosságára, és hogy a MÁV Zrt. példáján keresztül bemutassam, milyen előnyei vannak a modern technikák alkalmazásának, valamint hogy megvizsgáljam azt, hogy ezeket az előnyöket hasznosíthatjuk-e a számvitel különböző területein.

A dolgozat elkészítésénél primer, illetve szekunder kutatási módszereket is alkalmaztam. Interjút készítettem az Ingatlan Könyvelés vezetőjével, majd a dolgozók véleményének megismerése érdekében kérdőíves kutatást is végeztem. A folyamatok és az alkalmazott számítógépes rendszerek, programok és alkalmazások bemutatásához pedig a folyamatszabályozási kézikönyvek valamint a felhasználói leírások szolgáltatták az alapot.

A különböző programok, illetve az általuk ellátott feladatok bemutatása során megállapítottam, hogy az Ingatlan Könyvelés dolgozói által ellátott tevékenység megvalósíthatatlan lenne, ha a jelenleg alkalmazott számítógépes rendszerek nem állnának rendelkezésükre, még akkor is ha a rendszerek működtetése során hibák is felléphetnek. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy a modernizációt és a számítógépek térhódítását nem szabad kirekeszteni a számviteli területről sem.

Dolgozatom végkövetkeztetéseként tehát azt állapítottam meg, hogy a számítógépek segítik a számvitelt, de csak abban az esetben, ha megfelelő számviteli szaktudással rendelkező felhasználók kezelik őket.

NAGY NIKOLETT Konzulens:II. évfolyam Simonné Romsics ErikaPénzügy és Számvitel Szak mestertanárBGF GKZ

AUDITCSÖKKENTÉS KONTRA ADMINISZTRÁCIÓS TEHERCSÖKKENÉS

Nagyon sokat hallani mostanában arról, hogy a kormány megszorító intézkedései mellett talán a legfontosabbnak a kis és középvállalkozások adminisztrációs tehercsökkentését tekinti. Közismert, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei az Európai Unióban ismert terhek két vagy akár háromszorosát is kiteszik. Ezek a terhek közül az egyik, a törvény által meghatározott könyvvizsgálati értékhatár minimumának tudható be. Vagy mégsem?Ha józan ésszel végiggondoljuk, mivel jár az adminisztráció abban az esetben, ha a könyvvizsgáló által felfedezett hibát időben kijavítjuk, illetve ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal találja meg, mindannyian azt mondanánk, hogy inkább a borsos bírság és a hosszú bürokrácia helyett az egyszeri és megbízható, bár költségként jelentkező könyvvizsgálót választjuk. Vegyünk egy másik példát. Jelen gazdaságunk egyik mozgató rugója a pályázat. A legtöbb pályázat kiírásánál olvasható a kritériumok között, hogy vizsgált könyvekre van szükség a részvételhez. Vagy más esetben egy vállalkozásnak ahhoz, hogy anyagi helyzetét stabilizálja sokszor hitel felvételére kényszerül. Azonos eset ez is az előző példával. A legtöbb hitelintézet is megköveteli a könyvvizsgálói ellenőrzést.Kíváncsi voltam ki mire szavaz és, hogy várhatóan ki mire teszi a voksát könyvvizsgálat kérdésében.Dolgozatomban közel 500 vállalkozás számára elküldött kérdőívemből a visszaérkezett 90 darabot vizsgáltam. A megkérdezett vállalkozások körében azt kutattam, hogy a cégek, hogy viszonyulnak a könyvvizsgálathoz, az elkövetkezendő években igénybe veszik vagy sem illetve, hogy a törvény változással valóban csökkennek e az adminisztrációs terheik.

SZEDLÁK KRISZTINA SZIDÓNIA Konzulens:III. évfolyam Veress AttilaPénzügy és Számvitel Szak főiskolai adjunktusBGF PSZK

EGYETEMEK ÉS FŐISKOLÁK BESZÁMOLÓJA A NEMZETKÖZI SZÁMVITEL TÜKRÉBEN

A felsőoktatás átmeneti állapotában van, és a finanszírozás kérdése a legfontosabb ebben a folyamatban. Az oktatás egésze hagyományosan államilag támogatott terület. Bár a finanszírozási alapmodellek palettája elég széles, de az elméleti modellek gyakorlatba való átültetése elég nehézkes. A mai napig jelentős vita folyik arról, hogy mégis mekkora szerepet vállaljon az állam a gazdaságban. A vállalati szférában az eredményszemléletű számvitel egységes alapokon nyugszik, míg a közszféra tekintetében ez nem mondható el és magának a számvitelnek az értelmezése is nagyon változó képet mutat. A dolgozatomban bemutatom a felsőoktatás céljait és hasznait a méltányosság és hatékonyság elvén keresztül. Konkretizálom a felsőoktatás egyéni és közösségi hasznait, valamint megvizsgálom, hogy milyen érvek hozhatók fel a tandíj mellett és ellen, miért van szükség az állami beavatkozásra. Az állami finanszírozás bemutatása során ismertetem a különböző kereslet és kínálatoldali modelleket. A fejezet végén a normatív finanszírozás problémáit tárom fel, valamint megoldási javaslatok kerülnek bemutatásra.Továbbá bemutatásra kerül a hazai felsőoktatási intézmények számviteli szabályozása, amely során részletesebben kitekintek a jelenlegi hatályos számviteli szabályozásra, a számviteli alapelvek érvényesülésére a felsőoktatási intézményeknél, valamint a felsőoktatási beszámoló alapvető tartalmára.Valamint betekintést nyerünk a közszféra jelenlegi helyzetébe mind hazai mind nemzetközi szinten. Az eredményszemléletű számvitel térnyerését mutatom be az egyes EU tagállamokban helyi és központi szinten.Dolgozatom vége a kérdőíves kutatásom eredményeit tartalmazza. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy kik is a felsőoktatási beszámolók valódi felhasználói. A felmérés az állami egyetemek és főiskolák gazdasági vezetőinek kiküldött kérdőívek alapján készült. A teljesítményszemléletű számviteli információs rendszer irányában a kezdeti lépések már megtörténtek, amelynek erősödése a közeljövőben várható és szükséges. A realizációs elven nyugvó számbavételi rendszer nem oldja meg egyből, teljes körűen az államháztartás összes gondját, de feltétlenül segít abban, hogy a közpénzügyek átláthatóbbá váljanak, a teljesítmény mérése és értékelése a közfeladatok ellátása területén egyszerűbb, átláthatóbb legyen.

16. SZERVEZÉS-VEZETÉS – STRATÉGIAI MENEDZSMENT

BALOGH ALEXANDRA KONZULENS:FALUSI BETTINA ÉVA Blumné Bán ErikaIII. évfolyam főiskolai adjunktusPénzügy és számvitel alapszak

BGF-PSZK-BP

KOCKÁZATKEZELÉS A BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER, ILLETVE A KONTROLLING TERÜLETÉN

Dolgozatunk alaptémája a kockázat és annak kezelése, mivel a gazdasági életben részt vevő összes szereplő szembesül a kockázattal és kénytelen valamilyen módon kezelni azt. Vizsgálódásunk alapvetően kétirányú.

A világgazdasági válság ismét rámutatott arra, hogy a pénzügyi kockázatokkal fontos számolni, ezáltal újra – felfrissülve – előtérbe került a kockázat és a kockázatkezelés. A kockázatfeltárás és értékelés egy része belső ellenőri feladat. A kockázatmenedzsment tanácsadójává válva ez által, ahol a kockázat kezelés mikéntjéről a döntés születik, azonban a kontrolling a maga tevékeny eszközeivel segítheti az ellenőri munkafolyamatot. Az ellenőrzési rendszer segítőeszköze kell, hogy legyen a vállalkozásnak, a válság idején is, hiszen ez az állapot új kihívások elé állítja a rendszert, amelynek igazodni kell ezekhez a kihívásokhoz is. Ebből következően az ellenőrzési feladatok mértéke és bonyolultsága is növekszik. A válság idején ki kell emelni, hogy minden kontrollrendszer csak adott körülmények között érvényes, csak azokat a kockázatokat képes kezelni, melyek korábban már felmerültek. A kockázatok változása miatt a kontrollrendszert folyamatosan fejleszteni és módosítani kell, annak érdekében, hogy képes legyen az újabban felmerülő kockázatokat is kezelni.

A kontrolling funkciók gyakorlásában is új szakmai kihívások is a kapuban állnak. A menedzsment a válság hatására, annak vállalaton belüli enyhítésére gyakoribb és részletesebb elemzéseket kérhet a kontrollerektől.

Az elmúlt években és napjainkban is szinte minden vállalkozás, érzi és tapasztalja a válság hatását, és az abból következő utóhatásokat. A válság következtében jelentős számú vállalkozás került lehetetlen helyzetbe, többen közülük csődbe is mentek, illetve sokan folytatnak igen komoly küzdelmet a fennmaradásért.

Tanulmányunk a kockázatkezelés integrált megközelítésével igyekszik felhívni a figyelmet e terület fontosságára napjaink bizonytalanságoktól súlyosan terhelt gazdasági valóságában.

DÉNES FANNI, FISCHER VERA Konzulensek:III. évfolyam Dunai KatalinGazdálkodási és Menedzsment Szak adjunktusBGF PSzK Salgótarjáni Intézet Paróczai Péter

adjunktus

TECHNOLÓGIAI ÉS LOGISZTIKAI FOLYAMATOK ELEMZÉSE A WAMSLER SE TEVÉKENYSÉGÉNEK

ALAPJÁN

A Wamsler SE a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jogutódjaként 1992-től a németországi Wamsler GmbH-val egyesülve több mint 100 éve gyárt háztartási sütő-, főző-, fűtőkészülékeket, az elmúlt években Közép Európa legnagyobb tűzhelygyárává vált.A vállalaton belül a különböző logisztikai folyamatokat figyeltük meg. A logisztika az anyagáramlás optimalizálása, illetve az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, koordinálása. Célja a bonyolult folyamatok hatékonyabbá tétele, a termelés és az értékesítés támogatása, értéknövelő szolgáltatások biztosítása, és a gazdasági folyamatokban az áruegységre jutó költségek csökkentése.A Wamlser SE-nél a termelési logisztika folyamatait elemeztük úgy, hogy a termelést részekre bontottuk. Vizsgáltuk a vállalatnál az anyagáramlást a termelési rendszeren belül, tanulmányoztunk az üzemek közti kapcsolatokat és az üzemeken belüli folyamatokat. Ezen felül elemeztük, hogy az alkatrészekhez kapcsolódó folyamatok miképpen járulnak hozzá a késztermékké váláshoz. A logisztikai folyamatokon belül négy tevékenységi fajtát elemeztünk: raktározás, munkahelyek melletti tárolás, fel- és lepakolás, szállítás. Megvizsgáltuk, hogy a különböző folyamatokon belül ezen tevékenységek milyen dominanciával rendelkeznek, részvételüket a termelés összetett folyamatában. Ha teljes képünk van a termelési folyamatról, azon belül a logisztikai folyamatokról, racionalizálni tudjuk a termelését. Ha tudjuk, hol vannak a rendszer gyenge pontjai és képesek vagyunk ezeket az elemeket kiszűrni, új modellt építhetünk fel és képesek leszünk a költségek csökkentésére. Ezek az elemzések felhasználhatók a számítógépes termelési logisztikai rendszer irányításának fejlesztésére.

PÁSZTOR DÓRA MÓNIKA Konzulens:II. évfolyam Dr. Fülöp SándorGazdálkodási és Menedzsment Szak Főiskolai docensHAJNAL LÁSZLÓ JÓZSEFII. évfolyamPénzügy és Számvitel SzakBGF PSZK

AZ AUTÓPIAC HELYZETE NAPJAINKBAN, A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA ÉS ANNAK KEZELÉSI MÓDJAI NEMZETKÖZI SZINTEN

A TDK témája az autópiac helyzetének elemzése. Munkánkban megpróbáltuk feltárni, hogy egy olyan hatalmas részére a gazdaságnak, mint az autóipar, hogyan hatott a válság és a különböző országok és márkák hogyan próbálták meg kezelni a válság hatásait. Volt-e olyan cég, amelyik előnyösen tudta kihasználni a válság okozta helyzetet, melyek hoztak rossz döntéseket? Miért különböznek a válságkezelési módszerek itthon és más nemzeteknél? Az állami irányítás tud-e valamilyen módon segíteni, illetve mennyire tartja fontosnak azt, hogy belenyúljon ezekbe a piaci folyamatokba?Munkánkat a gazdasági válság kialakulásának történetével vezettük be és szekunder kutatást végeztünk a témával kapcsolatban. A továbbiakban bemutattuk, hogy a válság, hogyan gyűrűzött be Magyarországra, milyen hatása volt az országban az autógyártásra és az eladásokra. A további fejezetekben az autóipari és autópiaci válság bemutatását készítettük el napjainkra vonatkozóan, ahol megpróbáljuk feltárni, hogy a válság kezdete óta hogyan változott a termelés és növekedett-e az eladások száma. Ezt az elemzést egy piackutatással támasztottuk alá, melyben szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer kutatásunknál a kérdőívek feldolgozását és interjú készítését választottuk. Kutatjuk, hogy a válság, hogyan hatott a vásárlói szokásokra, a különböző autómárkákra és a különböző országokra (Franciaország (Citroën), Németország (Opel), Japán (Suzuki).A következő lépésben a válságkezelő módszereket, hasonlóságokat, különbségeket elemezzük általánosságban, majd a kiválasztott márkáknál.Munkánk tartalmaz egy SWOT-elemzést is, amely a vizsgált márkák erősségeit és gyengeségeit mutatja. A külső környezet elemzését általánosságban végeztük el, de mind a három kiválasztott márkára vonatkozó specialitásait is tartalmazza. A belső erőforrások elemzését pedig külön-külön mindhárom cégre elvégeztük. Ezzel az elemzéssel pontosabb, átláthatóbb képet tudunk nyújtani az autóipar helyzetéről, ennek elkészítésével zártuk a stratégiai helyzet elemzését.Munkánkat egy összegzéssel zárjuk, melyben kiemeljük, hogy melyek voltak hatásos válságkezelési módszerek piaci visszajelzések alapján, és hogy ezeket lehet-e hatékonyan alkalmazni más országokban is. Illetve készítettünk egy kitekintést, hogy milyen megoldásokkal léphetnek fel a cégek, kormányok az autóipar fellendítését illetően, miben lehet az autózás jövője.

PENCZ ZSUZSANNA konzulens:III. évfolyam Dr. Ternovszky FerencNemzetközi Gazdálkodási Szak főiskolai tanárBGF KKK

A NEMZETI ÉS SZERVEZETI KULTÚRÁK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK, VALAMINT A KULTURÁLIS INTELLIGENCIA ISMERETÉNEK

JELENTŐSÉGE A VEZETŐI GYAKORLATBAN

Dolgozatomban elméleti síkon több kérdést is megvizsgáltam, mint például a kultúra fogalmát illetve nemzeti és szervezeti kultúrák közt előforduló különbségek mibenlétét, valamint kihatását az emberekre, például egy multinacionális vállalat esetében. Fő témám azonban a kulturális intelligencia fogalmának ismertetése volt, valamint egy kérdőíves felmérés végzése ezzel a területtel kapcsolatban. Kutatásom célja az volt, hogy megállapítsam, milyen mértékű kulturális intelligenciával rendelkeznek az emberek a XXI. században. Ennek a témának a felvetését azért tartottam fontosnak, mert Magyarországon még csak egy nagyon szűk réteg számára ismert, pedig igen hasznos információkat rejt magában, ezért mindenképpen szükségnek tartom az ehhez kapcsolódó ismeretek bővítését az egész társadalom számára.Legfőképpen pedig azok részére ajánlatos ezzel a témával foglalkozni, akik multinacionális közegben mozognak, például egy ilyen vállalat alkalmazottai vagy menedzserei. Nekik ugyanis nagy segítséget nyújthat a mindennapi életben, ha egy kicsit jobban megismerik idegen kultúrájú társaik értékeit, szokásait, és megtanulják elfogadni valamint értékelni ezeket.A dolgozat elkészítéséhez irodalomelemzést végeztem, valamint egy, a kulturális intelligenciáról szóló kérdőívet töltettem ki 368 emberrel, és ezek eredményeit elemeztem a gyakorlati részben. Ezek értékelése során arra a következtetésre jutottam, hogy jelenleg az emberek kulturális intelligenciája nagyon alacsony, ezért mindenképpen a fejlesztésére van szükség, így a dolgozat végén néhány lépésben egy olyan tréningfajtát is bemutattam, mely speciálisan ezt a célt szolgálja.

ROMHALMI ANIKÓ Konzulens:II. évfolyam Dr. Nyusztay LászlóNemzetközi tanulmányok szak (MA) főiskolai tanárBGF KKK

OUTSOURCING ÉS NEARSHORING – MAGYARORSZÁG LEHETŐSÉGEI A KISZERVEZÉS TERÜLETÉN

Jelen dolgozatom témája az outsourcing, magyarul kiszervezés. A vállalatok különböző funkcióinak kiszervezése napjaink gazdaságának fontos tényezője. A termelés kihelyezése már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, ám az információtechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően a 21. században új lendületet kapott. Az outsourcing egy dinamikusan fejlődő iparággá nőtte ki magát alig két évtized alatt.Abból az alapfeltevésből indultam ki, hogy Magyarország számára nagyon kedvező, ha ilyen vállalatok települnek be. Ezek a befektetések az államnak bevételeket, míg az embereknek újabb munkahelyeket jelentenek. Éppen ezért előnyös lenne az ország számára, ha sikerülne minél több ilyen befektetést vonzani Magyarországra. Ehhez megvizsgáltam, hogy mik azok a fő indítékok, amiért a vállalatok kiszervezik a funkciókat, és hogy a célország kiválaszásánál mik a legfontosabb szempontok. Arra a következtetésre jutottam, hogy nem csak a kiszervezések kezdetén, de még a mai napig is magasan a legfontosabb szempont a költséghatékonyság. A vállalatok a minél olcsóbb célországok felé nyitnak elsősorban. Magyarország olcsónak számít, ha a nyugat-európai vagy amerikai vállalatokat nézzük, viszont vannak nálunk olcsóbban is (például India vagy Kína). Ezért ha versenybe akarunk szállni velük, akkor valamilyen olyan pluszt kell nyújtanunk, amiért a vállalatnak megéri a kicsit magasabb költségek vállalása.Ezzel párhuzamosan a vállalatok is kezdtek ráébredni, hogy a rendkívül olcsó ázsiai munkaerőnek vannak gyengepontjai, ez pedig a nearshoring felemelkedéséhez vezetett. A kulturális különbségek és a földrajzi távolság hátráltatják a közös munkát, csökken a hatékonyság, és ennek pénzben mérhető eredménye is van. Erre a problémára nyújt megoldást a nearshoring: a nyugat-európai vagy amerikai vállalatokhoz relatív közeli országokba való kiszervezés, ahol a költségek még mindig alacsonyak, és a központtal való együttműködés is sokkal zökkenőmentesebb.Úgy gondolom ,hogy a kiszervezések folyamata egyre nagyobb méreteket ölt, és minden országnak számolnia kell a hatásaival. A vállalatok racionális alapon hozzák meg a döntéseiket, és a multinacionális vállalatok döntéseinek akkora hatása van a gzadaságra, és az egyes országokra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni. Meg kell ragadni a lehetőséget, hogy egy fenntartható előnyt kovácsoljunk a jelenlegi helyzetből, viszont nem szabad teljesen alárendelni sem magunkat a vállalatoknak. Ki lehet alakítani azt a nyer-nyer felállást, ahol minden fél profitál a helyzetből.

TÓTH SZABOLCS Konzulens:IV.évfolyam Dobák DóraGazdálkodási és menedzsment szak adjunktusBGF PSZK

EGY INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE, AZON BELÜL IS A MICROSOFT DYNAMICS

NAVISION IMPLEMENTÁCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA A MICROSOFT DYNAMICS SURE STEP MÓDSZERTANON KERESZTÜL

A vállalatirányítási rendszerek bevezetése az egyik legjelentősebb projekt egy gazdálkodó szervezet életében. Olyan összefoglalót szeretnék bemutatni, amely megfelelő körültekintéssel, részletezettséggel írja le egy ERP rendszer implementációját. Ezért első lépésként a vállalatirányítási rendszerekről lesz szó általánosságban, amelyben kitérek az ERP piac sajátosságaira, illetve a megfigyelhető trendekre is. Az ERP rendszerfejlesztési életcikluson keresztül kifejtem, hogy a vállalatok milyen üzleti igények miatt döntenek egy új rendszer szükségességéről, majd a stratégiai tervezésen, illetve a koncepcionális tervezésen keresztül részletezésre kerül a vállalatirányítási rendszer, valamint a szállítója kiválasztásának lépései.Ebben kifejtem a követelményspecifikációt, majd részletesen taglalom az ERP választék felmérését, és a kiválasztási eljárás lépéseit is, az ajánlatkérés, és értékelésen át. Ezek után a Microsoft Dynamics Navision rendszert mutatom be, hogyan jött létre, milyen jellemzői vannak, valamint milyen funkcionalitással rendelkezik, és ezeket milyen modulok támogatják. Majd elérkezünk egy nagyon fontos részhez, magához a Navision rendszer bevezetéséhez. Itt szó lesz többek között a projektmenedzsmentről, ezen belül is a tervezésről, munkamegosztásról.A következő fejezetben a bevezetés folyamatai kerülnek vizsgálat alá, kitérek a bevezetési módszertan fontosságára, hogy ma már milyen versenyelőnnyel jár egy gyors és hatékony implementációs eljárás. Ennek keretében bemutatom a Microsoft Dynamics Navision bevezetését a Sure Step módszertanon keresztül. A módszertan hat fázist különböztet meg, melyek a következők: diagnosztika, elemzés, tervezés, fejlesztés, telepítés, és működés. Az implementáció ismertetése után, röviden kitérek a vállalatirányítási rendszerek jövőjére, azaz a felhő alapú koncepciókra valamint, hogy a Microsoft Dynamics Navision fejlesztése milyen irányokat követ.

VARGA MELINDA Konzulensek:IV. évfolyam Balázsné Lendvai MariettaGazdálkodási menedzsment szak Egyetemi adjunktusBGF GKZ Lambertné Katona Mónika Egyetemi adjunktus

JELENTHETIK-E A KLASZTEREK A JÖVŐ ÚTJÁT?-KIHÍVÁSOK, LEHETŐSÉGEK

Dolgozatom témájának kiválasztásakor igyekeztem olyan területet vizsgálni, amely valóban felkeltette az érdeklődésemet, továbbá újszerű, és mások által még kevésbé kutatott témakör. Így került kifejtő munkám célkeresztjébe a klaszterek, azon belül is, a menedzsment feladatok tárgyköre. Nem véletlen, hogy az Új Széchenyi Tervben is kiemelt prioritást élvez a „Tudomány és Innováció” Programja. Fontos szerepe lehet a program megvalósításában a klasztereknek, amelyek képesek összefogni, és egyesíteni a vállalkozások erőforrásait, így közös erővel képesek megerősíteni a pozíciókat, s újabb versenyelőny tényezőket alakíthatnak ki. A jelenlegi gazdasági környezetben még intenzívebben felértékelődik a vállalkozások közötti együttműködési hajlandóság szerepe.Dolgozatom fő célkitűzése az volt, hogy a klaszterekre vonatkozó sajátosságokat tárjam fel, s megismertessem az olvasókkal a sikeres klaszter tényezőit, majd a lehetséges kitörési pontokat. Ehhez hívtam segítségül a többirányba ható kutatásaimat az alábbi alappillérekre építkezve: a szekunder információforrások segítették a téma alapos megismerését, az ezeket kiegészítő, mélyítő primer kutatásaim a klaszter menedzsment szervezetek gyakorlati működésére, s a régióban működő klaszterek ezen a területen mutatott aktivitásának felmérésére irányultak. Mindezekhez kvantitatív és kvalitatív kutatási módszert egyaránt alkalmaztam, kérdőíves megkérdezés és mélyinterjú formájában. A két fő célcsoportot pedig a „bennfentesek”, vagyis a régióban működő klaszterek menedzsment szervezetének tagjai, illetve öt konkrét klaszter – a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Pannon Mechatronikai Klaszter, Pannon Megújuló Energia Klaszter, Regionális Pellet Klaszter, Sopron Régió Logisztikai Klaszter – tagjai jelentették. Elemzéseim során a két szegmens véleményeit és észrevételeit vettem górcső alá, Excel program segítségével az adatokat gyakorisági és kereszttáblákba rendeztem, majd helyzetmutatókkal, megoszlási viszonyszámokkal elemeztem. A kapott eredményeket összehasonlítottam, s ezek alapján ki egy SWOT-analízist, továbbá vizsgáltam a hipotéziseim helyességét. Végül javaslatot tettem a problémák kezelésére, a lehetséges kitörési pontokra, s kerestem a választ a címben feltett kérdésre.

17. TŐKE- ÉSPÉNZPIAC

BARTA ROMÁN Konzulens:V. évfolyam Gál ErzsébetPénzügy szak egyetemi adjunktusBGF PSZK

KERESKEDELMI BANKOK KOCKÁZATAI

A kereskedelmi bankok a gazdaság szerves részét képezik, az ügyfeleikkel és a piac egyéb szereplőivel állandó kölcsönhatásban vannak. Szolgáltatásaik és az egyéb általuk végzett tevékenységek összetettsége a velük járó veszélyekből kifolyólag rendkívül nagy hozzáértést és odafigyelést igényelnek, ahogy a szabályozásuk is folyamatos finomítást igényel. Mind a belső szabályzatok, mind a jogszabályok tekintetében figyelembe kell venni a piaci szereplőkre gyakorolt hatást. Ezenkívül minden jogszabályi módosításnak meg kell felelnie a szakmai követelményeknek, ehhez pedig egyeztetésre van szükség. Az egyeztetés hiánya jelentős károkat okozhat nemcsak a bankoknak, hanem rajtuk keresztül a piac többi szereplőinek is.

BEKE MARTINA KonzulensII. évfolyam Lambertné Katona MónikaGazdálkodási és menedzsment szak egyetemi adjunktusBGF GKZ

A PÉNZÜGYI ISMERETEK OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON

Napjainkban a pénz, illetve a különböző pénzügyi szolgáltatások egyre jelentősebb szerepet töltenek be az életünkben, ennek ellenére a magyar lakosság még mindig tájékozatlan a pénzügyek terén. Az alapvető ismeretek megléte nélkül próbálnak meg eligazodni az amúgy is bonyolult pénzügyi világban, ezért gyakran fordul elő, hogy egyesek például túl nagy terheket, illetve kockázatokat vállalnak egy-egy pénzügyi termék igénybe vétele során.A gazdasági világválságnak és Magyarország jelenlegi helyzetének következtében ezek a gondok felerősödtek, ezáltal pedig előtérbe kerültek. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy hazánkban jelenleg milyen mértékben nyújt megoldást a fenti problémákra a lakosság oktatása, az ismeretterjesztés, és mindenekelőtt az oktatási rendszer, kellően felkészíti-e az embereket a felelős pénzügyi magatartásra.A témában folytatott kutatások eredményeinek felhasználásán túl megállapításaimat részben saját kutatásomra, az általam összeállított, majd személyesen kitöltetett kérdőívekre alapoztam. Felmérésemből kiderül, hogy a mai felnőttek általában gyakorlati tapasztalat során tettek szert pénzügyi ismereteikre, de az internet, a televízió, a különféle szakkönyvek és tájékoztató füzetek is segítséget nyújthatnak. Az iskoláskorúakra kutatásom során külön figyelmet fordítottam, hiszen a jövőben ők lesznek azok, akik döntéseikkel hatást gyakorolhatnak az egyes folyamatokra. Ők idejük nagy részét a különböző oktatási intézményekben töltik, ahol a többség csak a matematika és a történelem órák keretein belül, elenyésző mennyiségű információt hallhat a pénzügyekről. Felmérésem jelentős hiányosságokra világított rá, ezért szükségesnek tartom a pénzügyi alapismeretek kötelező iskolai oktatásának bevezetését.Külföldön is felismerték, hogy ezen lépés megtétele mennyi előnnyel járna, esetükben pozitívabb hozzáállásról, több kezdeményezésről hallhatunk. Természetesen a hazánkban jelenlévő bankok, illetve szervezetek is sokat tesznek a helyzet javítása érdekében, de ennél átfogóbb megoldásokra is szüksége lenne a társadalomnak, az állam, az intézményrendszer aktívabb és következetesebb részvételével.

CSIK ANDREA Konzulens:KISS ÁGNES Gál ErzsébetIII. évfolyam egyetemi adjunktusGazdálkodási és menedzsment szakBGF PSZK

AZ ERSTE BANK HUNGARY ZRT. PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

Az Erste Group 1819-ben Ausztria első takarékbankjaként nyitotta meg kapuit Bécsben. 1997-ben az Erste Group kiterjesztette lakossági tevékenységét Közép- és Kelet-Európára. A bankcsoport jelenleg több mint 17,5 millió ügyfelet szolgál ki 3200 bankfiókban. Az ügyfelek 95 százaléka az Európai Unió állampolgára. Ausztrián kívül Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Ukrajnában működik.Az utóbbi években az Erste Bank Hungary Zrt. ügyfélszáma és lakossági hitelállománya alapján a magyar bankpiac második legnagyobb szereplőjévé vált, mérlegfőösszege szerint pedig a negyedik helyet foglalja el. A pénzintézet ügyfeleit 184 fiókján, illetve 450 bankjegykiadó automatáján keresztül szolgálja ki.A bankhálózat pénzügyi helyzetét egyaránt erősen megrendítette a gazdasági világválság, valamint a forint gyengülése. Idén a devizaalapú hitelek végtörlesztése következtében mutat erősen romló tendenciát a pénzintézet helyzete – bár utóbbiakból származó esetleges veszteségek ellensúlyozására 200 milliós céltartalékot különített el Erste Group Bank AG magyarországi leányvállalata számára. A csoport az egy évvel korábbi 180 millióról 521,3 millióval, 701,3 millió euróra emelte magyarországi kockázati céltartalékait. Az év vége felé közeledve már ez kevésnek bizonyul, hiszen az elmúlt hónapban még olyan költségekkel is szembe kellett nézniük, mint a PSZÁF által kiszabott tízmillió forintos bírság - mert a bank végtörlesztési űrlapjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvényt megsértő szövegrészt alkalmazott, nem tájékoztatta ügyfeleit, hogy végtörlesztési igényüket 2011. december 30-áig akár többször is benyújthatják.Dolgozatunkban különböző pénzügyi, mérleg- és eredményelemzési mutatószámokkal, ezek értelmezésével, értékelésével, következtetések levonásával próbáljuk bemutatni a bank pénzügyi helyzetét, illetve annak megváltozását az utóbbi években. Más pénzintézetekkel is végzünk összehasonlítást arra vonatkozólag, hogy valóban olyan mértékben a „csőd szélén áll-e” a bank, mint ahogy azt a közvélemény, a média sugallja.

JÁNOKI EVELIN Konzulens:II. évfolyam Balázsné Lendvai Marietta Banki szakügyintéző szak egyetemi adjunktusBGF GKZ

NETEN A BANKOM, AVAGY AZ INNOVATÍV ELEKTRONIKUS BANKOLÁSI SZOKÁSOK FELMÉRÉSE

Az AC Nielson gazdaságkutató cég 2020-ra készített előrejelzésében az alábbiakat olvastam:”… már csak a pénzügyi tranzakciók 10%-a fog készpénzben bonyolódni, a többire digitális eszközök – mikrokifizetés, kontaktus nélküli kifizetés, értéktároló kártya, plasztikpénz – útján kerül sor….”A leírt gondolatok kíváncsivá tettek, s felkeltették bennem a kérdést, hogy valóban bekövetkezhet-e mindez? Így dolgozatomban az elektronikus bankszolgáltatásokat vettem górcső alá. A kitűzött célhoz vezető úton haladva először szekunder információforrások segítségül hívásával vizsgáltam meg mélyebben a jelenleg uralkodó tendenciákat, s feltártam azokat a lehetséges okokat, amelyek elősegíthetik az elektronikus csatornákon történő szolgáltatások innovációját. Kerestem a választ, hogy vajon mi a hajtóereje az e-banking üzletág folyamatos megújulásának? A kérdés ihlette, hogy mélyebben feltárjam a fogyasztói magatartástrendek alakulását, változását, amelyeknek köszönhetően nagymértékben megváltozott a fogyasztók hozzáállása is a pénzügyi szolgáltatásokhoz. A kifejtő munkámban az OTP Bank középpontba helyezésével, kitekintve a meghatározó bankpiaci szereplőkre mutatom be az igénybe vehető szolgáltatási palettát, illetve azok igénybevételének lehetséges módjait. Összegyűjtöttem azokat az elektronikus banki szolgáltatásokat, amelyek már hagyományosnak, és amelyek még innovatívnak számítanak az ügyfelek körében. . Ahhoz, hogy még átfogóbb és átláthatóbb képet kapjunk az aktuális elektronikus bankolási szokásokról, primer kutatást végeztem. A kérdőíves felmérésben az alábbi kérdésekre kerestem a választ:

- Mennyire érzik magukat otthon az emberek az informatika, illetve a pénzügyek világában?

- Vettek-e már igénybe elektronikus eszközökön keresztül banki szolgáltatásokat?- Melyek azok az elektronikus bankszolgáltatások, amelyeket a leggyakrabban igénybe

veszik az ügyfelek?- Mennyire bíznak meg az elektronikus bankolásban?- Az elektronikus szolgáltatásokon keresztül milyen típusú pénzügyi tranzakciókat

bonyolítanak le, és azokat milyen rendszerességgel?- Miért tartják előnyösnek ezeket az innovatív bankszolgáltatásokat?

LIPCSEI BALÁZS Konzulens:OLÁH DÁNIEL Mátyás LászlóIII. évfolyam óraadóNemzetközi gazdálkodás szakBGF KKK

KORSZAKVÁLTÁS A HEDGE FUNDOK VILÁGÁBAN

Tudományos diákköri dolgozatunk központi témájaként a hedge fundok működését helyeztük. Megvizsgáltuk a történelmi hátterüket és a legfőbb sajátosságaikat, tulajdonságaikat. A bevezetés után áttekintettük és elemeztük a szabályozási változásokat, amelyek a szektort érinthetik és amelyek jövőbeli működésükre hatással lehet. Magyarországon az elsők között készítettünk egy mélyebb elemzést és leírást a hedge fund stratégiákról eredményességüket és a változó piaci környezetben való szerepüket, jövőjüket illetően. Az utolsó fejezetben pedig a korszakváltásra reflektálva az algoritmikus kereskedés terjedésének a jelenségével foglalkoztunk. Befejezésünkben értelemszerűen összefoglaltuk kutatási eredményeinket

A dolgozatunk céljaként tűztük ki, hogy átfogó és objektív képet adhassunk az ágazat szereplőiről és főbb folyamatairól, amelyet érzésünk szerint sikerült teljesítenünk. Teljes mértékben sikerült feltárnunk az összefüggéseket és mechanizmusokat, amelyek a hedge fundokra jellemzőek. Az elemzéseink nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján készültek.

MOLNÁR MELINDA Konzulens:II.évfolyam Dr. Sági JuditBanki szakügyintéző szak (FSZ) főiskolai DocensBGF PSZK

EGYSÉGES VALUTÁRIS ÖVEZET AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Dolgozatomban a valutáris kérdéseket vitatom, mint a múltban, mint a jelenben. Bevezetésként tárgyalom az Európai központi Bank feladatát. Majd az első fejezetben a történelmi részt, a Gazdasági és Monetáros Unió (a továbbiakban: „GMU”) kialakulását mutatom be. Vizsgálom, hogyan épülnek be a Bankok a Központi Bank Európai Rendszerébe (KBER). Áttekintem a pénznemeket, az euró bevezetésének feltételeit, továbbá hogy mennyit ér az euro az országok pénzeivel szemben. A második fejezetben a mai helyzetképünket, az euró kérdéskörét mutatom be, mi változott azóta, hogy a Központi Bank átvette a monetáris politika irányítását. A harmadik fejezet az összegzés. Mi az Infláció? A harmadik fejezet egy hipotézis lesz, egy összesítő.A fejezeteket ábrákkal, táblázatokkal, képekkel, irodalmi jegyzetekkel, linkekkel egészítem ki.

PERCZE DÓRA Konzulens:II. évfolyam Percze SzabolcsPénzügy számvitel szak gyakornokBGF PSzK Salgótarjáni Intézet

A CSERHÁTVIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SIKERÉNEK TITKA A HÁLÓZAT VEZÉRELT PIACGAZDASÁGBAN

Témaválasztásom ötletét a mai magyarországi gazdasági helyzet, illetve a pénzügyi világ instabil helyzete adta.A magyar gazdasági válság a bankok világába is begyűrűzött.Nógrád megye bankrendszere speciális képet mutat: a kistelepüléses jellegéből adódóan a nagy kereskedelmi bankok nem tudtak annyira elterjedni, mint a nagyvárosokban.A falvakban viszont nagy számban jöttek létre takarékszövetkezeti fiókok, melyekhez a vidéki emberek nagy bizalommal fordulnak.A megbízható pénzintézeteket és sikerük titkát szeretném dolgozatomban bemutatni, elemezni.Munkámban a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnöke, Holes Imre nyújtott segítséget és ezenkívül az internetet és nyomtatott formájú forrásokat használtam.

STIBÁN ZOLTÁN Konzulens:IV. évfolyam Gál ErzsébetGazdálkodási és Menedzsment szak Egyetemi adjunktusBGF PSZK

SZÜKSÉGES-E A HITELMINŐSÍTŐK SZABÁLYOZÁSA?

A 2008-as gazdasági válság kirobbanásával kapcsolatban, dolgozatomban meg kell állapítanom, hogy a hitelminősítőket –nem kizárólagosan-, de felelősség terheli. Napjainkra a hitelminősítők hatalmas befolyásra tettek szert a világ pénzügyi piacai felett. Pusztán hitelminősítéseik megváltoztatásával jelentős hatást tudnak gyakorolni a világ pénzpiacaira. Ezért is merült fel korábban a szabályozás kérdése, és történtek továbbá jelenleg is zajlanak bizonyos intézkedések a hitelminősítők működésének átláthatóbbá tételére, valamint az összeférhetetlenségek és a feddhetetlenségi hiányosságok kezelésére. Azonban fontos következtetésem a témával kapcsolatban, hogy bár a hitelminősítők bizonyos mértékű ellenőrzésére és szabályozására szükség van, viszont a minősítési módszereiket érintetlenül kell hagyni. Kutatásom során megvizsgáltam a 3 legnagyobb hitelminősítő (Moody’s, Fitch, S&P) tevékenységét, működését, piaci helyzetét. Először a minősítési rendszerüket vizsgáltam meg, majd kitértem minősítéseik szerepére, befolyására a világgazdaságban. Részletesen foglalkoztam a szuverén államok minősítésével és –a válság kirobbanásáért részben felelőssé tehető- strukturált pénzügyi eszközök értékelését. Olvasmányaim során fény derült a szabályozás felmerülését kiváltó okokra, a hitelminősítő üzletág Amerika-központúságára, a hitelminősítők megkésett reagálására. Célkitűzésemmé vált a jelenlegi helyzet alapos feltárása, és a szabályozás következményeinek feltérképezése.Alkalmazott módszerem a szekunder kutatás volt, mivel az EU szabályozási tervei miatt jeles európai és magyar gazdasági online oldalak is sokat foglalkoztak és foglakoznak a témával, továbbá az Európai Parlament és az Európai Bizottság is több jelentésében foglalkozik a szabályozás kérdésével.

SZALONTAI VIRÁG Konzulens:III. évfolyam Czakó DezsőKereskedelem és marketing szak óraadóBGF KKK

A LOVAS ÁGAZAT PÉNZÜGYEI ÉS JÖVŐBELI KILÁTÁSAI

Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen helyzetben van napjainkban a lovas ágazat, különös tekintettel annak pénzügyeire. Igyekeztem bemutatni az ágazat komplexitását, üzleti alapjait és az egyes tényezők kapcsolatát. Külön megvizsgáltam a lovas turizmust, a lovas sportokat, a lósportokat, a lótenyésztést, és ezek szervezeti hátterét. Felmértem a különböző lovas szövetségek anyagi helyzetét, értékeltem ezek gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Feltártam veszélyforrásaikat és jövőbeli lehetőségeiket. Kritikusan megvizsgáltam a Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégiát és az Új Nemzeti Lovasprogramot. Megbecsültem egy lovarda fenntartásának és létesítésének költségeit, kiderítettem ezek finanszírozásának lehetőségeit, az állami támogatásoknak, a lovas pályázati lehetőségeket, és az adókedvezményeket. Megvizsgáltam milyen hatással lenne az ágazatra, ha a most megalakult látványsport-adótámogatást kibővítenék a lovassportokkal is. Feltérképeztem a szponzorálási szokásokat és lehetőségeket a lovas sportok keretein belül. A kapott eredményeket összehasonlítottam másik három országgal, Ausztriával, Csehországgal és Hollandiával. Kutatási munkám első fázisában mélyinterjúkat készítettem, hogy jobban megismerjem az ágazatot, a belső kapcsolatrendszert, a szokásokat és a trendeket. Ezután igyekeztem megtalálni a szakmailag leghitelesebb forrásokat munkámhoz. Felhasználtam a Nemzeti Lovasprogramot, az Új Nemzeti Lovasprogramot, a Lovas turizmus termékfejlesztési stratégiát, a Roland Berger által készített tanulmányt, pénzügyi beszámolókat, szakdolgozatokat és szakcikkeket.Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy a jelenlegi helyzet megismerésének tükrében reális gazdasági és pénzügyi stratégia célrendszert dolgozzak ki. Igyekeztem bemutatni azt a kontrasztot, mely a magyar lovas hagyományok, az elért eredmények, és a valóság között húzódik. Magyarország semmilyen szempontból nem tekinthető lovas nagyhatalomnak, a lovas turisztika haldoklik, a lovas sportok több tíz milliós adósságot halmoztak fel, a hazai lófajtáinkat meg még itthon sem használja senki. De ezen az állapoton még lehet változtatni, meg lehet fordítani azt a leépülési spirált, ami a gazdasági válság hatására elindult.

TAVASZ BOGLÁRKA Konzulens:II. évfolyam Balázsné Lendvai MariettaBanki szakügyintézői szak egyetemi adjunktusBGF GKZ

UTAT NYITHATNAK-E A STRUKTURÁLT MEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A DIVERZIFIKÁCIÓ SZEMLÉLETÉNEK

ALAKÍTÁSÁHOZ?

A gazdasági válság eseményei következtében, valamint ezek hatására az emberek bizalma megrendült a hitelintézetekben. Magyarországon ezek után többnyire csak a legkockázatmentesebb befektetési formákra korlátozódott a bankpiac. A pénzintézeteknek lépniük kellett annak érdekében, hogy az ügyfelek újra ki merjék használni a befektetési termékek teljes körét, hiszen a bankoknak is hatalmas jövedelem kiesést jelentett a kialakuló helyzet. Az utóbbi években ennek érdekében létrehoztak olyan termékkonstrukciókat, amelyek egy részét valamilyen bankbetét, másik részét meghatározott befektetések alkotják. Ezen kombinált megtakarítási formák egyre intenzívebben épültek be a bankok kínálatába, s a folyamatosan bővülő variációs lehetőségeknek köszönhetően egyre több ügyfél ismerkedhet meg a szolgáltatással.

Dolgozatomban keresem a választ arra, hogy ez az újszerű befektetési forma milyen szerepet tölt be a diverzifikáció szemléletének alakításában. Elsőként ismertetem a bankpiacon megtalálható megtakarítási lehetőségeket, majd áttérek a strukturált termékek bemutatására. A továbbiakban két kutatási módszer segítségül hívásával vizsgálom egyrészt a termék ismertségét és megítélését szolgáltatás igénybevevői oldalról, másrészt a termékkínálati palettát veszem górcső alá egy összemérés segítségével. A kérdőíves megkérdezésnél arra is kerestem a választ, hogy a lakossági ügyfelek érzik-e a diverzifikáció fontosságát, és élnek-e ezen technikával a befektetési döntéseknél.

A szekunder és a primer adatgyűjtés eredményei alapján kerestem a választ dolgozatom címeként megadott kérdésre.

TOMANOVICS ALEXANDRA Konzulens:IV. évfolyam Dr. Gyulai LászlóPénzügy és számvitel szak főiskolai docensBGF PSZK

RÉSZVÉNYEK TŐZSDÉRE VALÓ BEVEZETÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI ÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON,

SZLOVÁKIÁBAN ÉS CSEHORSZÁGBAN

A tőzsdék manapság a figyelem középpontjában állnak. A tőzsdére jutásnak rengeteg előnye lehet egy vállalat számára, valószínűleg ennek köszönhetően számos vállalat dönt a részvénytársasági forma és részvényeinek tőzsdére való bevezetése mellett. Természetesen nem mindegy, hogy hova, ugyanis sokban eltérnek egymástól.A dolgozatban három ország került kiválasztásra Közép-Európából (Magyarország, Csehország és Szlovákia). A kutatás tárgya főként az volt, hogy ezen országok tőzsdéin milyen nehézségekkel kell szembenézniük a vállalatoknak, ha be szeretnék vezetni részvényeiket. A fizetendő díjak is fontos elemei a döntést befolyásoló tényezőknek, ugyanis ezek a vállalat eredményére hatással vannak. Ezért mindenképp szükséges áttekinteni, hogy milyen díjakkal kell számolni a bevezetés során, majd a tőzsdei jelenlét folyamán.Megállapítható, hogy rengeteg különbség fordul elő ezen a területen, annak ellenére, hogy a fent említett országok földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz. A vállalatok több lehetőség közül választhatnak még egy adott tőzsdén belül is.

18. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

CZVENITS NIKOLETT Konzulens:IV. évfolyam Dr. Harsányi GergelyBGF PSZK főiskolai adjunktus

VÁLLALATÉRTÉKELÉS, FELVÁSÁRLÁS EGY HAZAI KISVÁLLALKOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL

Jelen tanulmányom címe: Vállalatértékelés, felvásárlás egy hazai kisvállalkozás szemszögéből. Azért választottam ezt a témát, mivel én is egy kisvállalkozásnál dolgozom és kíváncsi voltam, hogyan is hatott a 2007 márciusában kirobbanó gazdasági válság erre a szektorra, mely hazánkat is túlnyomóan érintette. A dolgozatban konkrétan két cég között történő felvásárlás lehetőségét szeretném részletesebben elemezni. Azt, hogy megéri-e az egyik cégnek fejlesztés vagy csak termékbővítés illetve egy konkurencia bekebelezése céljából történő felvásárlás, illetve részesedés.Látni fogjuk, hogy egy erősebb piaccal rendelkező cégnek - mely valamilyen úton-módon túlélte a válságot -, hogyan sikerül részesedést szereznie egy olyan vállalkozásban, amelyre rosszabbul hatott a világban kialakult helyzet.A felvásárlandó vállalat értékelését a Discounted Cash Flow módszerével próbáltam elemezni, és így bemutatni, hogy mennyit is ér becslés szerint maga a vállalat. A fontosabb adatok, illetve mutatók, valamint a becsült vállalati értékhez elsősorban a cég elmúlt két éves Mérlegére, és Eredmény-kimutatására volt szükségem. Ezekből az adatokból már le tudtam vezetni, hogy milyen értéke van a kisebbik vállalatnak. Tanulmányom elkészítésében rengeteg cikk, tankönyv segítette munkámat.

FODOR ANDREA Konzulens:IV. évfolyam Dr. Gyulai LászlóGazdálkodás Menedzsment Szak főiskolai docensBGF PSZFK

A WORK-OUT TEVÉKENYSÉG, MINT A FAKTORING SPECIÁLIS VÁLFAJA

2008-2010 KÖZÖTTI RÉSZLETFIZETÉSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA A DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. GYAKORLATÁBAN

Dolgozatomban a work-out tevékenységet mutatom be a Díjbeszedő Faktorház Zrt. gyakorlatán keresztül.2008 óta a folyamatosan egyre súlyosbodó gazdasági körülmények, időszerűvé teszik speciális pénzügyi tevékenységek megismerését és a gyakorlatban való használatát. Az egyik ilyen rendkívül egyszerűnek tűnő, mégis nagy szakértelmet kívánó terület, a work - out tevékenység. Napjainkban, közel harminc pénzügyi vállalkozás végzi ez a tevékenységet. A work-out tevékenység hídként összefogja a faktoring tevékenységet a követeléskezelés tevékenységével. A work-out tevékenység a faktoring tevékenységen belül is egy olyan speciális változat, ami a lejárt követelések megvásárlásával ad lehetőséget a vállalkozásoknak kintlévőségeik felszámolására. Ez a folyamat lehetővé teszi a követelés kezelés gyakorlati technikáival a követelések professzionális beszedését. A faktoring és work-out tevékenységet végző vállalkozások maguk védelmére érdekszervezetekbe és szövetségekbe tömörültek. Dolgozatom során bemutatom a jelenlegi legnagyobb érdekcsoportokat.(BISZ Központi Hitelinformációs Zrt-t, Magyar Faktoring Szövetséget és a Magyar Követelés kezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségét).Elemzem a PSZÁF által végzett és közzétett 2008-2009 közötti késedelmes kintlévőséggel kapcsolatos tanulmányt. Ezt követően ismertetem a Díjbeszedő Holding Zrt.-t, mint a Díjbeszedő Faktorház Zrt. anyavállalatát. Továbbá esettanulmánnyal elemzem a Díjbeszedő Faktorház Zrt. tevékenységét és ügyfeleik fizetési magatartását a 2008 és 2010 közötti időszakban.Dolgozatom zárásaként a tevékenységgel kapcsolatosan néhány publikációt is bemutatok, majd a jelenlegi fizetési morál javítására teszek javaslatot.

KIRÁLY KITTI NIKOLETT Konzulens:KONDOR GABRIELLA Sándorné Új ÉvaII. évfolyam főiskolai adjunktusPénzügy és számvitel szakBGF PSZK

A KÍNAI TERMÉKEK TÉRHÓDÍTÁSA A MAGYAR GAZDASÁGBAN EGY KONKRÉT VÁLLALKOZÁSON KERESZTÜL BEMUTATVA

A kutatásunk alapkérdése az volt, hogy az olcsó kínai textilipari termékek milyen hatással voltak a magyar gazdaságra, azon belül is egy konkrét vállalkozásra az elmúlt tizenöt évben.Célunk, hogy egy pontosabb képet kapjunk Kína gazdasági fejlődéséről, ennek okairól és hatásairól a magyar gazdaságban.Ennek érdekében könyvtári kutatómunkát végeztünk a különböző megjelent szakirodalmak és folyóiratok között. A meglévő adatokat összegyűjtöttük és feldolgoztuk. Emellett egy magyar vállalkozóval interjút készítettünk, hogy a múltban milyen változásokat észlelt, a jelent hogyan értékeli és milyen jövőképet állít fel. További információkat gyűjtöttünk a kínai termékek térhódításával kapcsolatban. Mindezekre alapozva betekintést nyertünk, hogy hogyan lehet létrehozni egy magyar-kínai kapcsolatot. A különböző folyóiratok egytől egyig arról számoltak be, hogy a kínai termékek térhódítása, esetünkben kifejezetten a textilipari termékek terjedése megfékezhetetlen, ennek negatív hatásai vannak a magyar gyártókra nézve és szinte teljesen ellehetetlenítik a magyar textilipari gyártók helyzetét.

ÓDOR ÁGNES Konzulens:II. évfolyam Balázsné Lendvai MariettaBanki szakügyintéző szak (FSZ) egyetemi adjunktusBGF GKZ

ÁSZ-E A SZÉCHENYI KÁRTYA PROGRAM A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA?

„Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni 'valaha mik voltunk' de inkább átnézni, 'idővel mik lehetünk s mik leendünk'. A Múlt elesett hatalmunkból, a Jövendőnek urai vagyunk. … Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; - én azt szeretném hinni: lesz!” –írja Széchenyi István 1830-ban megjelent Hitel című munkájában. Ő volt az első, aki rámutatott a hitelek gazdaságban betöltött szerepére, jelentőségére. Ma 2011-et írunk, 3 év telt el a gazdasági világválság kirobbanása óta, és a hitelek alakulása meghatározó tényező a jövőkép alakításában. A rendszerváltás követően a kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottság és az innováció szempontjából a magyar gazdaságpolitika középpontjába került. Magyarországon a munkavállalók közel háromnegyedét foglalkoztatja a kkv szektor így nem csoda, hogy a recessziót követően még inkább fókuszba került a helyzetük, annak alakulása, alakítása. A magyar kormány kutatásokat, helyzetértékeléseket végez a kkv-k körében, éstámogatásokkal, támogatott hitelekkel is segítenia szektort, hiszen tisztában van a hazai vállalkozások életében betöltött jelentőségével. Ennek eredményeképpen bővítették a régi, évtizedes múlttal rendelkező, jól bevált Széchenyi Kártya konstrukciót. A termékpaletta megújításával a vállalkozások szélesebb rétegét éri el a Széchenyi Kártya Program, és most már képes különböző finanszírozási problémákra is megoldást nyújtani. Kíváncsi voltam, hogy a kkv-k számára valóban jelent-e segítséget ez a Program; mennyire veszik igénybe a Széchenyi termékeket! Ennek érdekében kutatásba kezdtem, mely során először szekunder információkat gyűjtöttem erre a szférára vonatkozóan, amely azt mutatta, hogy az állam kamattámogatása, illetve a tárgyi fedezetlensége miatt egyre inkább keresik a vállalkozások. Annak érdekében, hogy személyes visszajelzéseket, tapasztalatokat is kapjak a program hasznosságáról, és az ügyfelekben a termékekről kialakult képről, primer kutatással folytattam tovább munkámat. A mélyinterjúk alanyaiként néhány a kkv finanszírozással foglalkozó banki alkalmazott, valamint egykamarai Széchenyi Kártyás ügyintéző segítette a háttérben meghúzódó tényezők, folyamatok és problémák megértését. Az átfogóbb kutatás, és eredmények érdekében egy takarékszövetkezet kkv-ügyfélköréből kérdeztem meg szóban a cégvezetőket és a pénzügyekkel foglalkozó munkatársakat. A megkérdezés során az alábbi kérdésekre kerestem a választ:

- milyenek a vállalkozások finanszírozási ismeretei, szokásai- milyen Széchenyi Kártya terméket vettek igénybe- elégedettek-e a Program működésével- egyszerűbbnek gondolják-e az igénylését egy banki hiteltermékkel szemben- milyennek ítélik meg a konstrukciók hasznosságát

OSTORHÁZI MÁRTON Konzulens:II. évfolyam Illés Ivánné dr.Gazdálkodás és menedzsment szak főiskolai docensBGF PSZK

A KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS ESZKÖZEI ÉS A VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK AZ OSTORHÁZI

BEVONATTECHNIKAI KFT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

A TDK dolgozatom a finanszírozás külső és belső formáival kapcsolatos szakirodalom áttekintésére tesz kísérletet az Ostorházi Kft elmúlt 20 éves működésén keresztül. A dolgozat az elméleti alapozáson túl, taglalja a vállalkozás finanszírozási döntéseit a kezdetektől napjainkig. Feltárja, hogy a belső vagy a külső finanszírozás előnyösebb egy kkv. szempontjából különböző életciklusokban. Tárgyalja azokat a piaci tökéletlenségeket, melyek megnehezítik a vállalkozások forráshoz jutását, ami különböző beruházási torzulásokat eredményez. A dolgozat többek között részletezi a kft finanszírozási döntéseit a 2008 – 2009-es gazdasági világválság idején. A munkám célja a különböző szakirodalmak felhasználása és a cég életének tanulmányozása során, megtalálni a kkv. szektor finanszírozásának optimális formáit és ezek hatékony alkalmazását, a megfelelő időpontokban. A dolgozat írása során azt a konklúziót vontam le, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál nehezebben jut hozzá a forrásokhoz, melyekkel finanszírozhatná üzleteit. Amíg kicsik addig nem bíznak bennük a hitelezők, ám minél nagyobb alaptőkével rendelkeznek annál hatékonyabban vehetnek részt a piaci körforgásokban hiszen a hitelintézetek szívesebben finanszírozzák. Hiszen kisebb kockázattal bír egy biztos lábon álló cég hitelezése, mint egy kezdő vállalkozásé.

RÉKASI RÓBERT Konzulens:II. évfolyam Dr. Harsányi GergelyPénzügy mesterszak (MA) főiskolai adjunktusBGF PSZK Tasi Péter

pénzügy tanár

EGY ÖNTÉSZETI TÁRSASÁG PRIVATIZÁCIÓS ÉRTÉKÉNEK ELEMZÉSE

Dolgozatomban az értékelés problémáival foglalkozom, amely során végigkövetem, milyen kérdésekkel szembesült volna az értékbecslő 1993-ban, amennyiben a privatizációs érték meghatározásakor, nem a likvidációs értékelés és egy megalapozatlan piaci értékelés kombinációját alkalmazta volna. A modern vállalatértékelési eljárások segítségével próbáltam a társaság értékét meghatározni 1993-ra, a vállalkozás privatizációjára vonatkozóan. A dolgozat első részében, a törvény által előírt és alkalmazott értékelési eljárást mutatom be, amely gyakorlatilag az eszközök piaci értékének meghatározásán, azaz a likvidációs értéken alapult. Ezt követően, a diszkontált cash flow módszerét alkalmazva, a saját tőke költségének meghatározása során, főként a vállalat béta becslésében mélyültem el, amely számos értékelési és döntési problémára világított rá. Publikációm egyre inkább az értékeléssel kapcsolatos nehézségek bemutatásának irányába mozdult el. Fő célkitűzésként, a mesterszakon elsajátított elméleti tanulmányok gyakorlati alkalmazása fogalmazódott meg bennem. Már a témaválasztáskor tudtam, hogy rengeteg problémával szembesülök, amely az adatok körére, a diszkontált cash flow módszer alkalmazhatóságára, és egyáltalán az értékelésben rejlő szubjektív tényezőkre vonatkozott. A következtetésekkel kapcsolatosan elmondható, hogy az értékelési eljárásokban hatalmas szerepe van a szubjektív elemnek. Elképzelhető, hogy a privatizációban résztvevő könyvvizsgáló értékelése konvergál a legjobban a tényleges vállalatértékhez, amennyiben az általam választott módszerekben jelentősek a torzítások, valamint ha túl pozitívan vagy túl negatívan ítéltem volna meg a jövőbeli értékek alakulását. Azonban a szubjektív elemek az eszközök piaci érték meghatározásakor is megjelenhettek…

19. VILÁGGAZDASÁGTAN

ÁRPÁSI KATALIN Konzulens:II. évfolyam Dr. Novák TamásNemzetközi Tanulmányok Szak (MA) főiskolai docensBGF KKK

A KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK ÉS A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK A VILÁGGAZDASÁGBAN

Napjainkban a transznacionális vállalatok külföldi befektetéseik miatt a világgazdaság fő mozgatórugóivá váltak. Az FDI fontossága a XXI. századra vitathatatlanná vált, hiszen az egyes államok életében mára meghatározó szerepet tölt be az a tőkeállomány, amely ily módon áramlik határaikon belülre. Ez a tőkeáramlás pedig a nemzetközi vállalatok egységei között valósul meg. Így a TNC-k lényegében a közvetlen külföldi befektetések közvetítői, ezért e két fogalom szorosan összekapcsolódik, tárgyalásuk véleményem szerint csak együtt alkot kerek egészet.

Dolgozatom fő témája a közvetlen külföldi befektetések áramlásának vizsgálata 2007-től kezdődően. Az első fejezetben elméleti áttekintést adok a témával kapcsolatban. Bemutatom a legfontosabb FDI elméleteket, illetve a nemzetköziesedés- ezzel együtt pedig a transznacionális vállalatok kialakulásának történetét.Ezt követően az egyes évekre lebontva tekintem át a fő trendeket, az FDI szektoriális illetve földrajzi eloszlását. Az elemzésből kiderül, hogy a 2007-ben kezdődött válság milyen ütemben, mikor és milyen hatásokkal mutatkozott meg a közvetlen külföldi befektetések területén. Külön kitérek arra, hogy a legnagyobb transznacionális vállalatokat miképp befolyásolta ez a recesszió. Ezen kívül ebben a részben igazolom dolgozatom hipotézisét, mely szerint a válságot követő átalakuló nemzetközi gazdasági környezetben az FDI áramlásban is átalakulások mentek végbe, amelyek hatására a fejlődő és átmeneti országok világgazdaságban betöltött szerepe növekedett. Végül felvázolom, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján milyen kilátások várhatóak a jövőre nézve.

TDK dolgozatom elméleti részében főként Simai Mihály és Gál Péter írásaira támaszkodtam, az FDI elemzésekkel kapcsolatban pedig az UNCTAD által évente kiadott World Investment Report-ok illetve egyéb elemzések segítségével dolgoztam. A felhasznált számadatok forrása szintén a szervezet adatbázisa volt.

JÁGER SZILVIA konzulens:II.évfolyam Dr. Iványi KárolyNemzetközi Tanulmányok Mesterszak (MA) professzor emeritusBGF KKK

INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN

– INFRASTRUKTURÁLIS VÁROSFEJLESZTÉS ÉS VERSENYKÉPES VÁLLALATOK AZ IBM INFORMATIKA ALAPÚ MEGOLDÁSAIN

KERESZTÜL –

A fenntarthatóság, a környezetvédelem- és tudatosság iránti érdeklődésem vezetett elsősorban a téma irányába. Munkahelyemen találkoztam az IBM ’Smarter Planet- Okosabb világ’ koncepciójával, mely arról szól, hogyan dolgozhatjuk fel a rendelkezésre álló adatokat és információkat jól működő rendszerek kialakítására. Ennek kapcsán pedig egyre többet szerettem volna megtudni, hogyan járulhat hozzá az IT egy „intelligensebb” világ kialakításához. Dolgozatomban az elektronikus információs technológiák, ezen belül pedig az informatikai megoldások környezeti vonzatait vizsgálom, melyek rendkívül sokat segítenek az embereknek az információ öszegyűjtésében, tárolásában, elemzésében, megosztásában és továbbításában. Elképesztő növekedési ütemük eddig nem látott előnyöket rejt az emberiség számára, és már csak az a kérdés, hogy miként használjuk ezeket az eszközöket a fenntartható fejlődés elősegítésére, és hogyan kerüljük el a bennük levő csapdákat. TDK-dolgozatom során felvázolom az összefüggéseket az IT és a vállalati versenyképesség, valamint az infrastrukturális városfejlesztés között, a fenntartható fejlődés elvét mindvégig figyelembe véve. Külföldi példák és rövid esettanulmányok során mutatom be az IBM-mel való együttműködés sikerességét, mind vállalati mind kormányzati szinten. Hazánkban jelenleg az összefogás még a kezdeti szakaszában jár, viszont a párbeszéd a kormánnyal és az önkormányzatokkal már elkezdődött, illetve az első várostanulmányok is elkészültek. A vállalatok és városok komplex rendszereket alkotnak, ezért a vezetőknek és a kormányzatnak jelentős lépéseket kell tennie az együttműködő rendszerek kialakítása érdekében. Számtalan példa áll hazánk előtt is a világ minden részéről, hogyan lehet kiaknázni az „intelligensebb” rendszerekben rejlő lehetőségeket arra, hogy gazdasági növekedést, rövid távú hatékonyságnövelést, fenntartható fejlődést és társadalmi előrelépést érjünk el. Az államnak, a vállalatoknak, a különböző intézményeknek, és önkormányzatoknak egyaránt közre kell működniük azért, hogy az infokommunikációs technológiák minél hatékonyabban hozzá tudjanak járulni a fenntartható, harmonikus gazdasági növekedéshez, és az életszínvonal folyamatos növekedéséhez. Mindehhez gondosan kialakított stratégiákra, széleskörű kooperációra, és az innovatív lehetőségek maximális kihasználására van szükség. Kutatásom során a fenntarthatóság és az információs technológia témájában íródott szakkönyveket, folyóiratokat és tanulmányokat használtam fel. Az interneten angol és magyar nyelvű céges, IBM-es oldalak, valamint számos publikáció, jelentés és cikk volt segítségemre.

MIKE ÉVA Konzulens:III. évfolyam Dr. Majoros PálNemzetközi Gazdálkodás Szak főiskolai tanárBGF KKK

MAGYAR KÍNA-STRATÉGIA – ZÖLDÚT

Dolgozatom célkitűzése Magyarország egy lehetséges útjának kijelölése a fejlődéshez és felzárkózáshoz.Ennek meghatározásához első lépésben röviden Magyarországot mutatom be és helyzetét elemzem a világgazdaságban. Kitérek az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hatására a gazdaságot illetően. Kiemelten azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy mely területen lehet esélye az országnak a kitörésre, mi, esetleg mely ország jelentheti azt a húzóerőt, amelynek segítségével Magyarország az Európai Unióhoz történő felzárkózáshoz szükséges növekedési pályára tudna állni.Magyarország nyitott gazdaságának fejlődését alapvetően meghatározzák a világgazdaság külső tényezői ezért a figyelem a külső kapcsolatrendszerre irányul. Az Unió gazdasági fejlődése lelassult, ezért az országnak olyan húzóerőt kell találnia, amelyre rákapaszkodva a növekedés irányába lendülhet.Fontos kérdés, hogy mely irányban kell ezt a húzóerőt keresnünk. A tanulmány rávilágít arra, hogy a nagy ütemű növekedést lenne célszerű kihasználnunk. A dolgozatom Kínát emeli olyan súlyponti tényezővé, mely releváns lehet a magyar külgazdasági stratégia számára a partnerstruktúrát tekintve. Ismert Kína szakértők műveinek tanulmányozása és statisztikai adatok elemzése után egyértelműen a dinamikusan fejlődő országra irányult a figyelmem.Rá szeretnék világítani, hogy Magyarország számára különösen fontos egy megalapozott, racionális külgazdasági stratégia kialakítása és ezen belül a reálisan megfogalmazott, pontos irányvonalak kijelölése. Központi kérdés, hogy a magyar – kínai relációban mely terület lehet áttörés az együttműködésben, vagyis milyen téren érdemes, és milyen téren lehetséges kooperálni?Köztudott, hogy Kína erőforrás-intenzív növekedése jelentős környezetszennyező tevékenységekkel jár együtt. Ugyanakkor az ország elkötelezte magát az erőforrás-takarékosság és az energiahatékonyság által vezérelt gazdasági növekedés mellett.Be szeretném mutatni, hogy a nagy volumenű környezetvédelmi fejlesztésekhez szükséges innovatív technológia, szellemi tőke kiemelkedő exportlehetőség a magyar vállalatok számára. A környezettechnológiát mindkét fél a jövő egyik húzóágazatának tekinti, ezért úgy vélem érdemes erre (is) építeni a gazdasági kapcsolatokat.

NAGY BOGLÁRKA SZILVIA Konzulens:III. évfolyam Dr. Ferkelt BalázsNemzetközi Gazdálkodás Szak egyetemi docensBGF KKK

FRANK-HISZTÉRIAA SVÁJCI FRANK FELÉRTÉKELŐDÉSÉNEK OKAI ÉS A SVÁJCI

GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSA

TDK dolgozatom keretében a svájci frank 2008 óta tartó felértékelődésének okaival, illetve annak svájci gazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkoztam. Témaválasztásomat a kérdéskör aktualitása mellett az indokolta, hogy ezzel a komplex kérdéssel eddig még kevesen foglalkoztak. Kutatásaim során a szükséges elméleti jártasság megszerzéséhez szakkönyvekre támaszkodtam, de témám újszerűsége miatt nem állt rendelkezésemre átfogó, nyomtatott formában elérhető szakirodalom, így az egyes pontokban a munkám szempontjából releváns nyomtatott közlemények mellett, nagy hangsúlyt fektettem az interneten fellelhető aktuális angol, német és magyar nyelvű dokumentumokra, cikkekre, sajtóközleményekre is, illetve hivatalos szervek által elérhetővé tett makrogazdasági adatokra. Emellett primer kutatásom keretén belül részletes mélyinterjúkat készítettem két gazdasági szakemberrel. Az eurózóna adósságválsága idején a frank árfolyama nemcsak a svájci gazdaságra komoly hatása miatt meghatározó tényező. A jelenség hátterében pszichológiai összefüggéseket is felfedezhetünk: dolgozatom pontjait végig kíséri a bizalom fogalma, annak mozgató ereje. Az európai adósságválság esetében is fontosabb lenne először a bizalmatlanság kezelése, mint a különböző, kétes kimenetelű mentőcsomagok folyósítása. A deviza jelenlegi árfolyama a kialakult nemzetközi és európai gazdasági és bizalmi helyzet eredménye. Elképzelhetetlen, hogy ennek következtében a svájci frank a dollár vagy az euró tartalékvaluta funkcióit tartósan képes lenne átvenni és ez a gazdaságának sem érdeke. Az egyensúlyi árfolyam kialakulása és visszaállítása ennek megfelelően a világ és Európa gazdasági-pénzügyi helyzetének normalizálódásával történhet csak.

NÉMETH LÁSZLÓ Konzulens:II. évfolyam Dr. Novák TamásNemzetközi Gazdálkodás szak főiskolai docensBGF KKK

CIKLIKUSSÁG, NYUGODJ BÉKÉBEN! – KONJUNKTÚRACIKLUSOK AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

TÜKRÉBEN

Az elmúlt pár év eseményei, válságai rámutattak arra, hogy az eddig kőbe vésett igazságnak feltételezett közgazdaságtani alapvetések nem biztos, hogy megállják a helyüket a mai világban. Dolgozatomban az egyik ilyen szabály, a gazdasági konjunktúraciklusok létjogosultságát vizsgáltam. Kutatásom során két területre tértem ki. Az első terület az állami szerepvállalás növekedése, és annak hatásai a gazdaságira, a másik pedig a gazdaságot meghatározó alapvető környezeti, iparági és szervezeti változások. Ezek behatóbb megismerése, és a közelmúlt válságai után arra a következtetésre jutottam, hogy a konjunktúra ciklusok elmélete nem állja meg a helyét, hiszen megfogalmazása óta rengeteget változtak a körülmények, és az államok is egészen másképp állnak hozzá a fellendülés és a recesszió éveihez. Az irodalmak, amiket felhasználtam, főleg külföldi szerzőktől származnak, hiszen egy általános szemszögből akartam vizsgálni a problémát.

NÉMETH NÓRA ANNA Konzulens:IV. évfolyam Csongrádi GyöngyiGazdálkodási és menedzsment szak adjunktusBGF PSZK

AZ USA DOLLÁR ÉS AZ EURÓ ÁRFOLYAM, VALAMINT AZ ARANY KAPCSOLATA.

Dolgozatom megírásával célom megvizsgálni az Európai Unió kialakulásának történetét, múltját, jelenét és jövőjét, párhuzamot vonva az Amerikai Egyesült Államokkal. Óhatatlanul szembeötlő a hasonlóság, ám ugyanakkor a különbség is a két közösség között. A két kontinenst összekapcsolja azonban az arany, hiszen a fém hosszú ideig egyet jelentett a pénzzel. Végigkövetem az arany létrejöttét, fénykorát, valamint elértéktelenedését, s kitérek arra is, hogy a mai világban hogyan vélekednek az emberek arról, hogy érdemes-e befektetni aranyba, euróba, vagy éppen USA $-ba. Célom elérésének érdekében készítettem egy kérdőíves felmérést is, amelyet leginkább a fiatal korosztály körében töltettem ki. Fontosnak tartom a mai fiatalok véleményét, hiszen ők, mi leszünk azok, akik majd a jövő Európájában fogunk élni, dolgozni, és a jövő most alakul, ezért fontos tudni, hogy milyen egy mai magyar fiatal hozzáállása az Európai Unióhoz, a közösséghez, amelyben élünk.

STULLER DÓRA Konzulens:III. évfolyam Vereckei LászlóNemzetközi gazdálkodás szak adjunktusBGF KKK

A NEMNÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS UTÓPIÁJA

A TDK dolgozatban a nemnövekedés mozgalom előzményeit, történetét és legfontosabb gondolatait mutatom be. Elsődleges célom e fiatal, „fejlődő” mozgalom bemutatása, hiszen a jelenlegi növekedésre alapuló gazdasági és társadalmi rendszer közgazdaságtani, társadalmi és politikai kritikájaként Franciaországból indult mozgalom mára nemzetközivé vált, s folyamatosan alakuló eszmerendszere egyre nagyobb nyilvánosságot kap a médiában, miközben a magyarországi közgazdasági, antropológiai és ökológiai körökben nem nagyon van visszhangja a mozgalom elméleteinek. Munkám apropóját az első, nemnövekedéssel foglalkozó könyv magyarországi megjelenése adta, de dolgozatomban nem magyar nyelvű tanulmányok és a nemnövekedés külföldi konferenciáinak anyagát is feldolgozom. Mivel a mozgalom nem csak gazdasági elmélet, a dolgozatban is teret kapnak más tudományterületek gondolatai és publikációi. Dolgozatomat az elmélet kritikájával zárom.

SZABÓ GERGELY DÁNIEL Konzulens:III. évfolyam Renner PéterNemzetközi Gazdálkodás szak főiskolai adjunktusBGF KKK

A KÍNAI FDI EURÓPÁBAN

A híradásokban sokat hallunk a kínai tőke dinamikájáról, sokan aggodalmukat fejezik ki aziránt, hogy a távol-keleti ország egyre több stratégiai jelentőségű vállalatcsoport felvásárlásán tevékenykedik. A közlemények azonban nem helyezik el az ország kiáramló közvetlen működő tőkéjét a globális térben, nem mutatnak rá arra, hogy Európában még az egy százalékot sem éri el a kínai beruházások állomány-értéke. Azonban lényeges megjegyezni, hogy a kínai kiáramló működő tőke fogalma csupán 2005 óta van jelen Európában, de dinamikáját jól leírja, hogy növekedésének átlagos éves üteme egyes régiókban meghaladja a 80 százalékot. Ismerve Peking szándékát (miszerint a negyedik erőközponttá szándékozik válni) és képességeit (a világ legnagyobb exportőre) egyáltalán nem elhanyagolható az ország jelenléte a térségben – komoly lehetőségek rejlenek a partnerségben. Az Európai Unió évtizedek óta rendelkezik Kína stratégiával, amely csupán érintőlegesen foglalkozik a Közösségen belüli befektetési alternatívákkal. Ugyancsak Magyarország, ahol a kapcsolatok még csak most kezdenek igazán szorossá válni, eddig szavakon túl nem sok lépés történt a politika terén. Pedig az Uniónak és hazánknak is fontos lenne a munkahelyteremtés ezekben az időkben.A felhasznált statisztikákban a Kínai Gazdasági Minisztérium és az ENSZ adataira (UNCTAD) támaszkodtam, a tőkemozgások nehéz követhetősége és az ellentmondó adatok miatt. Hongkong „zavaró” hatását igyekeztem kiszűrni a Kínai Népköztársaság befektetéseiből, ám ez a két ország összefonódásával egyre nehezebb feladat.Dolgozatomban rá szerettem volna világítani az állami vállalatok és a politikai vezetés kapcsolatára. Mára nem jellemző, hogy Peking felülről határozza meg az állami cégek tervmutatóit, hanem a „bajnokcégek” és a politika közösen építik a hatalmas ország külkapcsolatait. A vállalatok és a párt elsődleges célja, hogy Kínában gyártsák le a világ termékeinek nagy részét, melyek nem az olcsó textilárukat foglalják magukba, hanem magas technológiát igénylő gépjárműveket, háztartási- és szórakoztató elektronikai cikkeket és még sorolhatnám. Tehát a kínai akvizíciók célja a nyersanyag-kiaknázáson túl a know-how- és a piacfelvásárlás. Ezt a külgazdasági stratégiát Európára levetítve mutatom be tanulmányomban.