TARTALOM

HIDVÉGI PÉTER

Az egészség fogalma, dimenziói……………….……………………………………………2

HIDVÉGI PÉTER

Káros szenvedélyek…………………………………………………………………………25

HIDVÉGI PÉTER

Egészséges táplálkozás…………………………………………………………….….……48

Dr. HABIL MÜLLER ANETTA PhD

Környezet és egészség………………………………………………………………………71

PLACHI JUDIT

Az egészséges életmód pozitív hatása a 6-14 éves korban bekövetkező morfológiai-, élettani

és pszicho-szociális változásokra……………………………………………………..……..91

1

HIDVÉGI PÉTER

Az EGÉSZSÉG FOGALMA, DIMENZIÓI1. Az egészség definíciója

Számtalan egészségdefiníciót ismerünk, döntő többségük valamilyen egészségnorma

köré szerveződik. Ezek a meghatározások nemcsak ismeretelméleti szempontból bírnak

jelentőséggel, hanem praktikus következményekkel is járnak a tekintetben, hogy milyen

eszközöket tartunk az egészségi állapot befolyásolása, fenntartása, illetve fejlesztése

szempontjából megfelelőnek, hatékonynak. Az egészség fogalmára az is jellemző, hogy az

elmúlt több mint ötven évben bővült és módosult, miképpen az Egészségügyi Világszervezet

(World Health Organization) rövid áttekintésében ez bemutatásra kerül. Az egészség

felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ban

rögzítette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azonban egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi

állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban

képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket környezete a munkahelyén, a

családban elvár tőle (Parsons, 1972). A WHO koppenhágai konferenciáján a korábbi

egészség meghatározást komplexebben értelmezték, mégpedig a mindennapi élethez

szükséges erőforrásként. Az új meghatározás hangsúlyozza az egyéni és társadalmi

létfeltételeket, a fizikai teljesítőképességet és érvényesül az egyén felelőssége is (WHO,

1984). A definíció újabb módosulását az Ottawai Charta továbbfejlesztette: az egészséget a

társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés erőforrásaiban láthatjuk. Az egészségi állapotot a társadalmi tényezők, a fizikai környezet, ezen túl pedig az egyén magatartása, ismeretei és tapasztalatai egyaránt befolyásolják (WHO, 1986). A dél-ausztráliai egészségfejlesztési konferencián

Adelaideban, negyvenkét ország képviseltette magát. A konferencia záródokumentuma szerint megállapítást nyert, hogy az egészség alapvető emberi jog, így a kormányoknak is komoly felelősségük van állampolgáraik egészségi állapotának javításában, amit az egészséget támogató társadalompolitika révén kell foganatosítani (WHO, 1988).

A harmadik nemzetközi egészségfejlesztési konferenciát 1991-ben a svédországi

Sundsvallban rendezték meg. Az első globális szintű egészségfejlesztési konferencián 81

ország képviseltette magát, és felhívta az emberek figyelmét a világ minden táján arra, hogy

aktívan vállaljanak részt a környezetük egészséget támogató átalakításában. A Sundsvalli

2

Nyilatkozat (1997) szerint akkor beszélünk egészséget támogató környezetről, ha konvencionális, kulturális örökségekre lehet építeni, és sikerül nagy figyelmet szentelni az egészséget befolyásoló érték - és normarendszerekre. Nagy jelentőség tulajdonítható a politikai dimenziónak is, hisz a kormányok közvetve és közvetlen módon is jelentősen befolyásolják a lakosság és az egyén egészségi állapotát (Tózsa-Rigóné Nagy, 2011).

Az egészségmegőrzés témakörében megrendezett negyedik nemzetközi konferencián

került megfogalmazásra a Dzsakartai Nyilatkozat, mely szerint az egészség külső környezeti

tényezők (external environmental factors), az egyéni viselkedés tényezői (personal behavior

factors), valamint a személyes tényezők (host factors) együtthatásaként jellemezhető (Nagy és

Barabás, 2011).

Az 1997. évi egészségügyi törvény megfogalmazása szerint:

- az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely

döntő hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzetre;

- mindenkinek joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik az

egészség megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését,

valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntések meghozatalát az egészséggel

kapcsolatos kérdésekben;

- mindenkinek a saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell

tartoznia1

A vonatkozó szakirodalomban található egészség fogalmak sorát folytatva az egészség

jelenthet egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális

kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi

szerepeket, melyeket a munkahely, a család és a környezete elvár tőle (Meleg, 2002).

Seedhouse 1986-ban definiálja az egészséget egy komplex, plasztikus

megközelítésben: „Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével,

amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek teljes körét.”

Ez lehetőséget ad arra, hogy egyénileg mást és mást tartsunk egészségnek, de szükséges a

feltételek figyelembevétele. Ide tartozik, hogy megfelelő táplálékhoz jusson valaki, az

időjárás viszontagságaitól védve legyen, hogy hozzájusson minden olyan információhoz,

amelynek hatása van az életre, megértse, hogy közösségi lényként csak addig mehet a

kibontakozással, amíg azzal másokat ugyanebben nem gátol. 1 1997. évi CLIV. törvény

3

4

1. táblázat. Az egészség fogalmi változásai

Szerző, dátum A definíció lényege

WHO, 1946 Úgy határozza meg az egészséget, mint a test teljes jóllét állapotát.

WHO (Koppenhága), 1984 Hangsúlyt kap az egyéni és társadalmi létfeltétek és az egyéni felelősség.

WHO (Ottawa), 1986 Már beleveszi az egyén ismereteit, a társadalmi tényezőket, valamint a fizikai környezetet.

WHO (Adelaide), 1988 Kormány szinten kell az jobb egésszégi állapotot javítani az állampolgárok számára.

Seedhouse, 1986Az egyén szintjére bontja le az egésszéget vagyis mindenki számára más-más jelent egészségesnek lenni, de az alapvető feltételeket figyelembe kell venni.

Antonovsky, 1987Az emberi létezés alapelve nem a kiegyensúlyozottság és az egészség, hanem az egyensúlyvesztés, a rendellenesség és a szenvedés.

Insel és Roth, 2007Nem az a kérdés, hogy valaki egészséges vagy beteg-e, hanem az, hogy az említett kontinuum mentén milyen távolságra van az egyik, vagy a másik végponttól.

1.1. Az egészséges életmódra való nevelés története

Azt már elődeink is helyesen felismerték, hogy az egészséges életre nevelés valójában

kora gyermekkorban sikeres, hiszen az iskolások a legfogékonyabbak az újfajta életszemlélet

elsajátítására és a felnőttkorban való megtartására. Az iskolák egészségügyi nevelő

kötelezettségét 1879-ben rendeletben rögzítették. Az egészséges életmód külön tárgyként való

oktatása 1920-tól található meg az elemi iskolák tantervében. 1943-ban már iskola-

egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek egészségügyi

felvilágosítását. A II. világháború után megromlott a közegészségügyi és járványügyi

tevékenység hatékonysága. Leginkább csak a higiénés szabályok betartása és a védőoltások

beadatása volt fontos a lakosság körében. Az 50-es évek elején azonban megalakult az

Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Felügyeleti és Járványügyi Főosztályának

Egészségügyi Felvilágosítási osztálya, melynek fő tevékenysége: plakátok, kiadványok,

filmek készítése, kiállítások szervezése, valamint rádiós tanácsadás volt. Ebben az időben

kezdődött a KÖJÁL hálózat megszervezése is. A valódi hatékony változás 1958-ban

következett be, amikor megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi felvilágosító

központja (EFK), amely önálló, szakmai intézeti státuszt kapott. Elkezdődött az

egészségnevelési felmérő és kutatómunka. Ebben az időszakban történt meg a Nemzetközi

Egészségnevelési Unióval való kapcsolatfelvétel is. 1977-ben a központ nevét Országos

5

Egészségnevelési Intézetre (OENI) változtatták. Szakmai háttérkén a Magyar Orvos

Társaságok Szövetsége támogatta, illetve az annak keretében megalakult Egészségnevelési

Szövetség. Az egészségnevelés korábbi feladatai mellé olyan hosszabb távú tevékenység is az

intézethez került, mint a helyes táplálkozás, a megfelelő higiénés magatartás és a rendszeres

testmozgás témaköre. További kiemelt feladatköre a fiatalok családi életre való nevelése.

1986-ban újabb változás következik be az intézet életében, megjelennek az AIDS-elleni

küzdelem feladatai. A rendszerváltás után a Szociális és Egészségügyi Minisztérium több

intézmény összevonásával megalakítja a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet (NEVI). Annak

tevékenységében hangsúlyossá vált a problémák népességcsoportok szerinti megközelítése.

Többek között megszervezik az Egészséges Kórház, az Egészségesebb Munkahely, illetve a

Dohányzás, vagy Egészség, továbbá a sportot, a fizikai aktivitást népszerűsítő programokat.

Nemzetközi területen végzett kiemelkedő munkájáért az intézet 1996-ban elnyerte az

Egészségügyi Világszervezet Egészségmegőrzés Együttműködési Központja címet. 2001-ben

újabb átalakulás következett: a NEVI beolvadt az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi

Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetébe, és azon belül külön központként működött tovább. 2003-

ban újabb átalakítást élt meg a „soknevű” intézet a gyermek-egészségvédelmi vonal külön

intézet formájában kivált belőle. Feladatai: a természeti, társadalmi, gazdasági és szociális

környezet olyan irányú változásainak elősegítése, amelyek lehetővé teszik a gyerekek

egészségének megőrzését és visszanyerését. Ezekből az információkból megállapíthatjuk,

hogy ugyan úgy, ahogy manapság, régen sem volt igazi, működő PR-ja az egészséges

életmódra való nevelésnek.2

1.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Az egészséget befolyásoló tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk az egyik a külső,

másik a belső tényezők. A külső tényezők közül megemlítendő a természeti környezet

melyben az éghajlatnak és a levegőnek van szerepe, a társadalmi környezet ide tartozik az élet

- és a munkakörülmények. A belső tényezők közé soroljuk az életmódot a biológiai

adottságokat és a környezeti hatásokat. Az életmódhoz tartozik minden olyan tevékenység,

melyet az ember rendszeresen végez. Ilyen tevékenység többek közt pl.: a munka, a

táplálkozás a mozgás, pihenés, szórakozás. A biológiai adottságok alatt az örökletes

tényezőket értjük, pl.: alkat, személyiségjegyek, betegségre való hajlam. A környezeti

tényezők csoportjánál meg kell említeni a természeti környezet illetve a társadalmi környezet

(család, barátok, munkahely) hatásait. Az egészséget meghatározó tényezők közül a

2 (www.oefi.hu/tortenet.htm)

6

leggyakrabban a genetikai tényezőket, a külső tényezőket, az életmódot, a társas közeg

hatásait és az egészségügyi ellátás összefüggéseit emelik ki (Pikó, 2006). Közülük is a

leghangsúlyosabb az életmód (43%), a genetikai tényezők (27%) és a környezeti hatások

(19%) szerepe, az egészségügyi ellátás csupán 11%-ot képvisel (Varga-Hatos és Karner,

2008). Az egészségre ható tényezők mindegyike inkább dinamikus, mintsem állandó eleme

azoknak az emberi tapasztalatoknak, amelyek meghatározzák a betegségek és a halálozás

esélyeit. Az egészségi állapot jelentős korrekcióját szolgáló beavatkozások esetén nem

elegendő egyetlen összetevőre összpontosítani, mert az egészséget befolyásoló tényezők az

ember élete során jelentős változásokon mennek keresztül. A környezeti tényezők hatása

jobban kihat az idős személyekre, a gyerekekre és a valamilyen egészségügyi problémával

küzdő emberek egészségére. A kockáztató magatartást meghatározó tényezők sokrétűek, és

szorosan összefonódnak egymással, és egyéb társadalmi-gazdasági, kulturális és

pszichoszociális meghatározó tényezőkkel. Ezeknek a kölcsönhatásoknak a létezését

tudomásul kell venni, és megfelelő elemző módszerek segítségével foglalkozni kell velük. Az

egészséget meghatározó összetevők közötti kapcsolatok és kölcsönhatások rendkívül

bonyolultak, így a statisztikai modellezés csak olyan egyszerűsített elemzésre ad lehetőséget,

amelyben néhány kiválasztott tényező és azok egymás közötti kapcsolata kaphat szerepet.

1. ábra

7

Az egészséget befolyásoló tényezők

1.3. Az egészség dimenziói

- biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése

- lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat

nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele

- mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség

- emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő

kifejezésének a képessége

- szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége

A reális megfogalmazás alapján ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egészség

objektíven sohasem határozható meg, mert az egészségről alkotott társadalmi kép mindig

szubjektív, azaz egy adott társadalom aktuális elvárásai szerint alapul. Durva, de realista

egyszerűsítéssel: a lakosság általános egészségi állapota valamint az orvostudomány

fejlettsége alapján kialakul egy (korcsoportonként változó) egészségkép, és egészséges az,

akinek az egészségi állapota nem rosszabb, mint az így kialakított társadalmi elvárás. Az

egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság átlagos egészségi állapota,

valamint a társadalmi minták határozzák meg.

1.4. A lelki egészség

Testünk nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része a lélek nincs

megfelelő állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik az egy ideig tűr, s mint mikor

a mérleg nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, s kileng az egyik irányban. Adott

esetben, pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a súly nehézségétől, tehát a

problémák jellegéből és milyenségéből adódik, hogy mekkora is lesz a lelki egyensúly

felborulása. A lelki egyensúly eléréséért nagyon sokat kell dolgozni, mint oly sok mindenért

az életben. Nehézséget jelent, hogy a befektetett munka olykor fájdalmas, megrázó, de

mindenképpen célravezető. Saját lelki egészségünkért, jobb közérzetünkért mi is sokat

tehetünk,a legfontosabbak:

- tiszta környezet;

- kiegyensúlyozott étrend;

- megfelelő időbeosztás, testmozgás;

- a stresszt okozó tényezők kiszűrése, alvás;

- megfelelő tájékozódás, mely segít a probléma megoldásban;

- emberi kapcsolatokra valótörekvés.3

3 http://www.lelkititkaink.hu/lelki_egeszseg.html

8

1.5. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalma

Az egészség megvédése, illetve fejlesztése között bizonyos szemléleti különbségek

fedezhetők fel. Az egészségvédelem, az egészségmegőrzés, az egészségnevelés, az

egészségfejlesztés fogalma nem új. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során az orvosi

szaknyelvet uraló angol irodalom megalkotta és elkülönítette egymástól a „health protection”

(egészségvédelem), a „health promotion” (egészségmegőrzés), a „health education”

(egészségnevelés), és a „health development” (egészségfejlesztés) kifejezéseket (Gritz, 2006).

Az egészségvédelem a közegészségügyi tevékenységet fedi le, amely arra irányul,

hogy megvédje a társadalmat a fertőző és környezeti ártalmaktól (Kósa, 2010). Az

egészségmegőrzés az egészséget a betegség oldaláról közelíti meg, az egészségi állapot

megőrzését az egészségügyi ellátás feladatának tekinti.

Hazánkban igen gyakran az egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmakat gyakran

egymás szinonímájaként használják, annak ellenére, hogy az egészségnevelésben az egyén

ismereteinek döntő hatása van az egészség kialakulásában, míg az egészségfejlesztés egy

tágabb fogalom, amely magába foglalja az egészség javítására szánt intézkedéseket és ezen

belül az egészségnevelést is.

Hazánkban már a 16─17. században is foglakoztak egészségügyi felvilágosítással.

Ennek első írásos emléke az Apáczay Csere János által kiadott Magyar Enciklopédia. A

felvilágosodás korában már az orvosok is írnak életmód tanácsadó és egészségmegörző

kiadványokat. A 19. században két orvosnak - Fodor Józsefnek és Markusovsuky Lajosnak -

köszönhető, hogy az egészségnevelő munka kiszélesedett és szervezettebbé vált, és

kidolgozásra kerültek olyan felvilágosító és nevelő programok, amelyekkel segíteni lehet az

egyének magatartás- és életmód változását. Elsődleges feladattá vált az egyének

magatartásának és életmódjának változását elősegítő felvilágosító és nevelő programok

kidolgozása. Felismerték, hogy ha az emberek változtatnak életmódjukon, akkor elkerülhetik

az egészségtelen életvezetés miatti betegségeket. A figyelmet a betegségről az egyéni életmód

felé irányították (Nagy és Barabás, 2011). Ekkor teremtették meg a magyar köz-, munka-,

iskola-, és népegészségügy alapjait. 1925-ben megalakult az Egészségügyi Reform Iroda

Propaganda központja, melynek legfőbb feladata volt kiadványok készítése, egészség

felvilágosítást végzők oktatása, valamint a média ismeretterjesztő munkájában való aktív

részvétel. A II. világháború után az egészségnevelő rendszer szétesett és csak a védőoltások,

illetve alapvető higiénés szabályok betartására mozgósították a lakosságot. Az 1950-es

évektől az egészségügyi tárcához került a népegészségügy újraszervezésének ügye. 1958-ban

9

megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító központja, melynek

feladata lett többek közt az egészségnevelési felmérő kutatómunka. 1977-ben Országos

Egészségnevelési Intézetre változtatják a központ nevét és a korábbi feladatok mellé még a

helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás témaköre is az intézethez kerül. A rendszerváltás

után több hasonló tevékenységgel foglakozó intézményt is összevon a Szociális és

Egészségügyi Minisztérium, és megalakítja a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet. 2003-ban

újabb átalakítást követően az intézet neve Országos Egészségfejlesztési Intézet lett, mely a

felnőtt lakosság egészségfejlesztésért felelős, ebbe beletartozik a felvilágosítás, prevenció,

egészségnevelés. Az egészségnevelésnek három fő területe van: elsődleges, másodlagos és

harmadlagos prevenció (lásd a 2. ábrát). A primer prevenció a veszélyeztetett csoportok

felkutatására irányul és a betegségek megelőzését kívánja megelőzni szűrővizsgálatokkal,

felvilágosítással, védőoltással. A szekunder prevenció a korán felismert betegségeket

kezelését kívánja segíteni. A tercier prevenció az idült betegekkel, utógondozottakkal és a

rehabilitációra szorultakkal foglalkozik, hogy a már bekövetkezett rossz egészségi állapot

valamelyest helyreálljon. „Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkultúrális szint

emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakulását,

megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb

helyreálljon” (Pál és mtsai, 2005, 29). Az egészségnevelés tehát az egészség megvédésére,

megőrzésére fejlesztésére és visszaszerzésére irányul melynek legfőbb eszköze a média.

2. ábra

Az egészségnevelés három területe

10

A WHO 1998-ban úgy definiálta az egészségnevelést, mint ami magába foglalja a

tudatosan megalkotott lehetőségeket a tanulásra, beleértve néhány megtervezett

kommunikációs formát az egészségműveltség fejlesztésére, amely tartalmazza a tudás

fejlesztését a személyes és a közösségi egészséghez vezető életkészségek kifejlesztését.

Az információ átadáson alapuló egyén magatartását megváltoztatni kívánó stratégiák

nem lehetnek tartósan hatékonyak. Az egészségnevelést szolgáló technikák többfélék

lehetnek: a klasszikus felvilágosítás, a rizikó magatartás elleni ”életmódváltozást” célul kitűző

módszer, a kortárs csoportra vonatkozó egészségnevelői munka, az érzelmi intelligenciát, a

társas kompetenciákat, az alkalmazkodást fokozó tréningek, mind egy-egy módszere lehet az

egészségnevelésnek (Simonyi, 2004).

1.6. A lelki egészség pozitív pszichológiai megközelítése: szubjektív jóllét és boldogság

A múlt század 80-as éveitől kezdve egyre erőteljesebben jelentkezett a pszichológián

belül is az az igény, hogy a pozitív lelki állapotok és folyamatok saját jogukon is kapjanak

figyelmet: a pozitív pszichológiának nevezett áramlat időközben megerősödött és az emberi

jóllétről való gondolkodás szerves részévé vált. A pozitív pszichológia, mint címke azonban

maga is gyűjtőfogalom. A boldogság, vagy más néven jóllét (well-being) fogalma alatt az

egyes szerzők más és másféle szubjektív tapasztalatot értenek. Ryan és Deci áttekintésükben

(2001) például megkülönböztetik a hedonikus, élvezetközpontú jóllétet, és az

önkiteljesítéssel, önaktualizációval jellemezhető ún. eudaimonikus jóllétet. Ezt egészíthetjük

ki az egzisztenciális jólléttel, mely az élet értelmességének a tapasztalatát jelenti. A háromféle

jóllét részben különbözik egymástól, abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy az emberi

tapasztalatok pozitív, kívánatos oldalát képviselik – még akkor is, ha ezek a tapasztalatok nem

mindenki számára, vagy nem minden esetben elérhetőek, illetve ha egyénenként nem is

mindenki becsüli valamennyi fajta állapotot egyaránt nagyra. A három jóllét-állapot nem zárja

ki egymást, hanem változatos módon kapcsolódhatnak össze a személyes tapasztalatokban.

Éles elkülönítésük nem is feltétlenül szükséges: Ryff és Singer (1998) modelljében a

pszichológiai jóllét magasabb rendű fogalmába éppúgy beletartoznak például a kompetencia

és a pozitív kapcsolatok, melyek inkább önkiteljesítésre utalnak, mint az életcélok és értelem,

melyek viszont az egzisztenciális jóllét jellemzője. 4

4 http://phd.semmelweis.hu//mwp/phd_live/vedes/export/martostamas.d.pdf

11

A társadalomnak szerencsére csak egy kisebb hányada éli át a szorongásos zavarok, vagy

hangulatzavarok olyan súlyos fokát, hogy az már klinikai értelemben betegségnek tekinthető.

A kutatások azonban arra utalnak, hogy a szubklinikai mértékű depresszív állapot

(depressziós tünetegyüttes) következményei számos szempontból szintén veszélyesek

lehetnek. Már az enyhe mértékű depressziós tünetegyüttes is a mindennapi életvezetést és

életminőség érzését hátrányosan befolyásolja (Kopp 1999), független előrejelzője a klinikai

depressziónak és a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek (Purebl, Birkas, Csoboth, Szumska

és Kopp 2006), valamint növeli az önkárosító magatartásformák kockázatát. Negatívan hat a

társas környezettel való viszonyra is, például a házastársi stressz szempontjából

rizikótényezőnek számít (Balog, 2008).

A depressziós tünetegyüttes, mint indikátor is különösen fontos, mivel hátterében a

jelenleg egyik legelfogadottabb nézet szerint gyakran áll a kontrollvesztés és a krónikus

stressz élménye. A krónikus, kontrollálhatatlan stressz többnyire természetesen nem független

a személy aktuális élethelyzetétől, az általa átélt élményektől (például a munkahelyi stressztől,

vagy a párkapcsolati problémáktól), de jelentős szerepe van kialakulásában a

személyiségtényezőknek is. A fontos élethelyzetekben megtapasztalt folyamatos, nehezen

kezelhető bizonytalanság élettani szinten is jelentkezik, és a neuroendokrin működés

szabályozási zavaraival jár együtt (Kopp és Réthelyi 2004).

2. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota

Gyermekkor alatt a születéstől 18 éves életkorig tartó időszakot értjük. A gyermekek

egészségi állapotát hasonló adatokkal jellemezhetjük, mint a felnőttekét, de nagyon lényeges

ismernünk a megszületett gyermekek születéssel kapcsolatos adatait és a fejlődéssel

kapcsolatos jellemzőket is. Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú

Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című

nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az

egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők

(iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését

felmérje, valamint, hogy képet kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából

meghatározó magatartások mintázatáról az 5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági

csoportok körében (Aszmann, 2003). Szaporodnak a mentális problémák, amelyek magukba

foglalják a speciális fejlődési rendellenességek, túlmozgásos figyelemzavarok szaporodásán

kívül a szorongásos problémákat (gyakorisága 20-30 százalék) és a gyermekkori depressziv

tüneteket is (a depresszív tünetek gyakorisága – súlyosságától függően – 4-20 százalék közé

12

tehető). Rohamosan növekszik (10-15 százalékos gyakoriságúnak becsült) a légszennyezéssel,

táplálkozási és egyéb környezeti allergénekkel összefüggést mutató légúti, emésztőszervi és

bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya.

2.1. A gyermekek testi fejlődése, erőnléte

A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók

tökéletesedése, differenciálódása jellemez. A növekedés mennyiségi változás, a szervezet

hosszméretének és tömegének  gyarapodása. A differenciálódás pedig minőségi változás,

amely során a szervek, szervrendszerek felépítése és funkciója egyre tökéletesebbé válik.

A növekedés és a fejlődés ütemét az örökletes tényezők és a környezeti tényezők

egyaránt meghatározzák. Komoly problémák adódnak abból, hogy, ha a növekedés ütemével

nem tart lépést a törzs és a végtagok izomzatának erősödése, vagy ha a testsúly gyarapodást

aránytalanul meghaladja a magasságnövekedést ( Barabás, 2006).

A testi fejlődést elősegítő óvodai testi nevelés feladatai:

-a gyermekek gondozása;

-az egészséges életmód;

-szokásaink /étkezési, öltözködési, egészségügyi szokások/ kialakítása, megerősítése,

továbbfejlesztése.

Fontos még a gyermekek edzése /testnevelés, mozgásos játékok, séták, levegőztetés,

fürdőztetés, - nap, vízfürdőzés, néptánc, drámajáték../, amely a gyermeki egészséges

mozgásrendszer, testi erő, ügyesség fejlesztését szolgálja. A mozgásnak igen nagy jelentősége

van a gyerekek általános fejlődése és egészségük megszilárdítása szempontjából

óvodáskorban.

A játékos módon, örömmel végzett mozgások energiavesztéssel járnak, melyet pótolni

kell aktív és passzív pihentetéssel egyaránt. A testi neveléshez szorosan kapcsolódnak azok az

egészségügyi feladatok /test tisztántartása, táplálkozás, helyes öltözködés../ amelyek segítsége

nélkül a fejlődés akadozna.  

Egy kisgyermek élete nagyobb részét ezen időszakban az óvodában éli, itt étkezik,

alszik, játszik, sétál, tanulja környezetét és a rajta kívüli világot. Élete minden mozzanatának

úgy kell lezajlania, hogy a testi nevelés követelményei érvényesülhessenek. Így olyan

életritmust kell kialakítani számára, amelyben jól érzi magát és kiegyensúlyozott óvodássá

válik.

13

Testnevelési besorolások alapján elmondható, hogy már óvodáskorban is észlelhető:

A hanyagtartások száma. A középiskolások között 12-14 % közötti a tartási

rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint

lányoknál. A 10. osztályos fiúk 15 %-ának volt rossz tartása. Hasonló mértékű a

scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség

előfordulása növekvő tendenciát mutatott egy adott korcsoportban. A tartási

rendellenesség és a scoliosis gyakorisága az iskolás évek előrehaladtával is

növekedett. 5

Gyakori a túlsúlyos és kifejezetten elhízott gyermekek aránya. A hypertonia

gyakorisága az iskolás kor alatt több mint tízszeresére növekszik. Az évek múlásával is

növekvő tendenciát mutat a felsősök és középiskolások körében a magas

vérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hypertonia előfordulása több mint

háromszor gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között (Valek, 2013).

A gyermekek testi fejlődéséhez elengedhetetlen kialakítani egy általános fizikai

teherbíró képességet, melynek célja az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés

egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

2.2. A mozgáshiány veszélyei

Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális,

mind pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása

rendkívül sokrétű. A fiatalkori rendszertelen testmozgás képes előrejelezni a felnőttkori

testarányoknak megfelelő testsúlyt (Menschik és mtsai, 2008).

A fizikai aktivitás hozzájárul többek között a szív és érrendszeri megbetegedések, a

csontritkulás az elhízás és az ezzel gyakran egybeköthető diabétesz kialakulásának a

megelőzéséhez. Pozitív hatással van a mentális egészségre is: csökkenti a szorongás

(Petruzzello et al., 1991) és depresszió mértékét. Végül kiemelt említésre érdemes a

testmozgás pozitív hatása a szubjektív jóllétre 2000). A rendszeres testmozgást végzők jóval

kedvezőbben ítélik meg saját egészségi állapotukat, jobb pszichés közérzetről és kevesebb

fizikai betegségtünetről számolnak be, mint a mozgásszegény életmódot folytatók vagy az

elégtelen testmozgást végzők (Pikó, 2002). A mérsékelt vagy a jelentős mértékű testmozgás

viszont egyértelműen kedvez a jó közérzetnek és életminőségnek Aszmann (2003)

5 http://ovisvilag.blog.hu/2008/09/15/a_kisgyermekek_testi_fejlodeserol_es_neveleserol

14

serdülőkorban legalább napi egy órás intenzív mozgást tart kívánatosnak. Ehhez képest

felmérések adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a serdülők mintegy egyharmada

(32,2%) végez elfogadható mennyiségű testmozgást. Ugyanakkor köztudott, hogy a

testmozgás mértéke a nemekkel is összefüggésbe hozható módon (azaz főként a lányok

körében) az életkorral csökken. Ez igazolható mind a nemzetközi, mind pedig a hazai (Pikó és

Keresztes, 2007) fiatalok körében. A testmozgást serdülőkorban számos tényező befolyásolja.

Ilyenek a társadalmi gazdasági (a szülők iskolázottsága, a család anyagi helyzete és az ehhez

kapcsolódó életfeltételek stb.), egyéni (önértékelés, énhatékonyság stb.), társas (szülői és

kortárshatások), szocio-kulturális (életmód, kulturális szokások stb.) tényezők. Jelen

vizsgálatunkban a serdülők testmozgását a következő egyéni és társas pszichológiai

tényezőkkel kapcsolatban vizsgáltuk: énhatékonyság, jövőorientáció, önkontroll, szülői

bánásmód és elégedettség a szülői támogatással. A mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat

az emberek életminőségére és életesélyeire is. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a

gyerekek. Egyrészt a mozgáshiányos életmód – főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő

miatt – már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor döntően

meghatározza egész további életünket. Ráadásul, aki mozgásszegény életmódot folytat, az az

ebből fakadó rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is. Nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott

vagy cukorbeteg gyermekek száma.

2.3. A rendszeres testmozgás előnyei

A rendszeres testmozgás és az egészség szoros összefüggése már évezredek óta ismert,

de talán még soha nem volt akkora jelentősége, mint napjaink íróasztalokkal és közlekedési

eszközökkel zsúfolt, elhízással, magas vérnyomással vagy koleszterinszint-emelkedéssel

fenyegető világában. A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész

szervezetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a

személyiséget, alakítja az életmódot. A fiatalok számára a sport hozzájárul az egészséges

személyiség fejlődéshez, a testi és mentális érési folyamathoz. A gyakori testmozgás

csökkenti az ifjúkori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát.

Óvodáskorban a gyermek testi-lelki-szellemi fejlődése károsul, ha nem vehet részt

elegendő mozgásban. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, a sok játékot meg kell

tanítani a széken való helyes ülést, a biomechanikailag helyes testtartást.

A NAT-nak köszönhetően az iskolákban a mindennapos testmozgás a 2015-ös

tanévtől minden osztályban megvalósul. A testnevelési órák célja és feladatait az iskolákban:

- Az egészség biztosítása és megőrzése.

15

- Differenciált nevelő-oktató tevékenységgel a gyengébb tanulók közepes szintre

hozása.

- A testtartási hibák megelőzése.

- A tanulók kedvező erkölcsi, akarati tulajdonságainak formálása.

- A mozgásműveltségük formálása, fejlesztése testgyakorlatokkal és játékokkal.

- Minden testnevelési óra a gyermek számára az öröm, siker forrása. A közúti

közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése.

Játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók:

mozgásműveltségét;

pótolja az esetleges elmaradásokat;

koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy alkalmassá tegye őket a

későbbi hatékony mozgásos cselekvés tanulására, sportolásra;

elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét;

fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó

képességüket;

járuljon hozzá a sportolás eszközeivel a tanulók életigenlő, az egészséget sajátos

értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé formálásban.

3. Az egészségfejlesztés színterei

Az egészségfejlesztési folyamat különböző színtereken valósul meg, ezek az alábbiak:

iskola, munkahely. egészségügyi intézmények és települések. A következőkben az iskolát

mint színtért emeljük ki. A fiatalkorú népesség egészségi állapota évek óta egyre rosszabb,

egyes betegségek és elváltozások aránya az azonos évjáratokban, azonos életkorúak körében

évről évre növekszik. Életkortól függően egyre nagyobb százalékban vannak elhízott

gyermekek. Magas a testtartási rendellenességgel rendelkezők aránya. A gyerekeknek nagy az

iskolai leterheltségük, egyre kevesebbet mozognak, sok időt töltenek tévé, számítógép előtt.

Nagy problémát jelent a drog és alkoholfogyasztás magas aránya. A magyar iskolák

legalapvetőbb dokumentumai, a pedagógiai programok, melyek az elmúlt években több

alkalommal is átdolgozásra kerültek, és gyakran bővültek az iskola számára előírt újabb

feladatok pedagógiai rendszerével is (Nagy, 2005). A gyerekek hosszú éveket töltenek az

iskolában, ebben az időszakban lehet hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, kialakuló

szokásaikra. Az iskolai egészségnevelési program kialakításakor a következő fontos témákat

kell megjeleníteni: egészséges táplálkozás, szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,

szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, testi higiénia, a testedzés a

16

testmozgás fontossága, prevenció. Fontos egy egészségnevelési team létrehozása is, melyben

fontos szerepet kap az iskolaorvos, a védőnő, a pedagógus, a pszichológus és a logopédus.

Segíteni kell megteremteni, és a gyerekek számára elérhetővé tenni azokat a lehetőségeket,

amelyek biztosításával a fiatalok maguk is képesek lehetnek egészségük megőrzésére. Ehhez

szükséges a heti rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás, és tartózkodás az egészséget

károsító szenvedélybetegségektől. A túl korai nemi élettel és az abortusszal kapcsolatban a

fiatalok hatékonyabb erkölcsi és családi életre nevelésére van szükség, melyet a 2013-as

Köznevelési Törvény megvalósított az erkölcstan bevezetésével valósított meg (Simonyi,

2004).

3.1. Egészségfejlesztő iskola

Az iskola az élet, a tanulás, és a munka egészséges színtere, s ennek érdekében fejleszti a

környezetet. Az egészségfejlesztő iskola WHO szerinti ismérvei:

- Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület

egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges

környezet legyen.

- Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, együttműködik ilyen célú más programokkal, az iskola

személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.

- Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a

szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést

és a tanácsadást biztosító programoknak.

- Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és

a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez,

elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

- Törekszik arra, hogy elősegítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak,

valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, a helyi közösség

vezetőinek segít megérteni, miképpen járulhat hozzá, hogyan hátráltathatja a közösség

az egészség fejlesztését, a tanulást.

17

- Az iskolai egészségfejlesztő programok nem nélkülözhetik az életkori

sajátosságoknak megfelelő tudás átadását, de a hangsúlyt a nevelési folyamatra kell

helyezni.

Az iskolai programok akkor a leghatékonyabbak, ha nem kampányjellegűek, hanem

több éven át folynak, együttműködnek a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel, civil

szervezetekkel. A pedagógusok képzésére kellő figyelmet és hangsúlyt kell fektetni.

(Brettner, 2006).

3.2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők (család): A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett

munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ- átadás után aktív részvételükkel

tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan

szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a

bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek

és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget

nyújtani az iskolának. Az iskolás korosztály egyre jobban veszélyeztetett a kábítószer-

fogyasztás tekintetében, ezért is fontos a kapcsolattartás kialakítása.

Iskolaorvos, védőnő: Az iskolaorvos és különösen a védőnő hagyományos feladatai

közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. A következő területeken tudnak

ismereteket nyújtani: az életmód és betegségek összefüggései a serdülőkori változások

ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák,

valamint krízisek megoldásában. környezet egészségügyi és táplálkozási egészségügyi

kérdésekben.

Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. A tanulók

életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és

intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött

szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai

felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). Adott esetben a tanulók elsősegélyben való

részesítése. Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi,

táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az

iskolai védőnővel egyeztetve. Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv

szerint.

18

3.3 Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő:

A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermekek testi, lelki egészségének, családban

történő nevelésének elősegítése, a gyermek, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek

problémáinak feltárása, ennek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a már kialakult

veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének

elősegítése az elfogadott  szakmai program alapján. Tájékoztatást nyújt a gyermeki és szülői

jogokról, kötelezettségekről, valamint az országos és helyi támogatásokról és ellátásokról,

ezek igénybevételéhez szükség esetén segítséget nyújt.

A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési, tanulási nehézségek alapján

szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő

bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha

a gyermek fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadó

szolgáltatásainak igénybevételére minden gyermek jogosult.

A családsegítő szolgálat célja a szolgálat célja a működési területén élő szociális és

mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek,

családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzés,

valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

Iskolapszichológus feladata: Az iskolapszichológia a pszichológiának az az ága,

amely az iskola által felvetett problémákra keres megoldást. Ide tartoznak a diákok tanulási

nehézségei, viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések, tanulási-, tanítási

módszerek fejlesztése, tanácsadás és az együttműködés elősegítése.6

6 http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf

19

Ellenőrző kérdések:

1. Mi az egészség definíciója?

2. Melyek az egészséget meghatározó tényezők?

3. Mi az egészségnevelés és az egészségfejlesztés főbb ismérvei?

4. Melyek az egészségfejlesztés színterei?

5. Sorold fel az egészségfejlesztő iskola ismérveit!

6. Jellemezd a segítő kapcsolatok színtereit!

20

Irodalomjegyzék:

1. Aszmann, A. (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)Az

Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar

vizsgálat Országos Gyermekegészségügyi Intézet, („Nemzeti Jelentés” 2002)

2. Barabás, K. (2006): Egészségfejlesztés-Alapismeretek pedagógusok számára,

Medicina Könykiadó

3. Brettner, Zs. (2006): A testi lelki egészségfejlesztés lehetőségei az iskolában

http://szocialismunka.hu/files/tiny_mce/Brettner%20Zsuzsanna%20-%20A%20testi

%20%C3%A9s%20lelki%20eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s%20lehet

%C5%91s%C3%A9geir%C5%91l%20az%20iskol%C3%A1ban.pdf

4. Gritz, A. (2006): Az egészségfejlesztés kompetenciái a 21. században. – In:

Egészségfejlesztés, 48. évf. 3. sz., 3-9. o

5. Gritz Arnoldné: Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. - In:

Egészségfejlesztés. - 2007. 48. évf. 3. sz., p. 3-9.

6. Kopp M. (1999): Behavioural medicine in health promotion. Acta Physiol. Hung. 86,

3-4, 191-197.

7. Kopp ,M. és Skrabski, Á. (2004): Magyar lelkiállapot az ezredforduló után.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5,1, 7–26.

8. Kósa, K. (2010): Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés?

Népegészségügy, 88. 1. sz. 3-10.

9. Meleg, Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar

Pedagógia, 102. 1. sz. 11-29.

10. Menschik et al., 2008 MENSCHIK, D., AHMED, S., ALEXANDER, M. H., BLUM,

R. W. M. (2008): Adolescent physical activities as predictors of young adult weight.

Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine, 162, 29–33.

11. Nagy, J. (2005): Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés

szolgálatában. Magyar Pedagógia,105. 4. sz. 263-282.

12. Nagy, L. és Barabás, K. (2011): Az egészségműveltség és egészségmagatartás

diagnosztikus mérésének lehetőségei, In: Csapó Benő, Zsolnai Anikó (szerk.)

Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az

iskola kezdő szakaszában. Budapest: Tankönyvkiadó, 2011. pp. 173-224.

13. Parsons, T. (1972): Definitions of health and illness in the light of American values

and social structure. In: Jaco, E. és Gartley, E.: Patiens, Physicians and Illness: A

Sourcebook in Behavioural Science and Health, Collier-Macmillen, London.

21

14. Pál, K., Csáazár, J., Huszár, A., Bognár, J. (2005): A testnevelés szerepe az

egészségtudatos magatartás kialakításában In. Új peadgógiai szemle. 55. évf. 6. sz.

25-32.

15. Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas

támogatás tükrében. Osiris, Budapest.

16. Pikó, B. (2006): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémia Kiadó,

Budapest.

17. Pikó B., Keresztes N. (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest

18. Purebl Gy., Birkás E., Csoboth Cs., Szumska I., Kopp M.S. (2006): The relationship

of biological and psychological risk factors of cardiovascular disorders in a large-

scale national representative community survey. Behavioral Medicine 22, 1-7. IF

1,214

19. Réthelyi J., Kopp M.S. (2004): Hierarchy disruption: Women and men. Behav Brain

Sci 27, 17-18. IF 7,125.

20. Ryan, R. M., Deci, E. L. (2001). To be happy or to be self-fulfilled: A review of

research on hedonic and eudaimonic well‐being. In S. Fiske (Ed.), Annual Review of

Psychology (Vol. 52; 141-166). Palo Alto, CA: Annual Reviews/

21. Ryff, C. D., Singer, B. H. (1998). The contours of positive human health.

Psychological Inquiry, 9, 1–28.

22. Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wiley,

Chichester.

23. Simonyi, I. (2004): Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési

programhoz. Oktatási Minisztérium.

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf

24. Sundsvilli nyilatkozat http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf

25. www.oefi.hu/tortenet.htm )

26. Tózsa-Rigóné N. J. (2011): A mindennapos testnevelés komplex programja

Hódmezővásárhelyen 2005-2009-ig: Megvalósulás, hatékonyságvizsgálat,

szoftverfejlesztés. Doktori Disszertáció. Szegedi Tudományegyetem,

Neveléstudományi Doktori Iskola

27. Valek, A. (2013): Összefoglaló jelentés a 2011/2012. tanévben végzett iskola-

egészségügyi munkáról, Országos Gyermekegészségügyi Intézet

http://www.ogyei.hu/upload/files/2011__2012_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf

22

28. Varga-Hatos, K. és Karner, C. (2008): A lakosság egészségi állapotát befolyásoló

tényezők. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2. sz.

29. World Health Organisation (1946): Constitution, Genova

30. World Health Organisation (1984): Health Promotion: A Discussion Document on the

Concept and Principles. WHO Regional Office for Europe. Coppenhagen.

31. World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World

Health Organization, Geneva

32. World Health Organisation (1988): Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató

közpolitikáról. Második Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Adelaide. In:

Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi

dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 15-22.

33. http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf

23

Fogalomtár:

Egészség: Az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a

WHO 1946-ban rögzítette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azonban egyfajta fizikai és mentális

egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a

leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket környezete a

munkahelyén, a családban elvár tőle (Parsons, 1972).

Egészségnevelés: „Az egészségnevelés feladatköre (tartalma) így lényegesen kitágul:

figyelembe veszi az ember biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét) csakúgy, mint a

lelki (szellemi, érzelmi, törekvéses) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó

szociális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beilleszkedési

zavarait) és ezek együttes hatás-rendszerében ítéli meg tennivalóit” (Gritz, 2007).

Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek,

közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai,

szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak

képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse

szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát,

mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség

pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket

hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat

kötelezettsége. (WHO, 1986).

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk,

melyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.

Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,

munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.

Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása.7

Pszichológiai egészség: általános jól-lét, önmagunk elfogadása, intelligencia, jó

memóriaműködés, világos gondolkozási képesség. A lelki egészség feltételei: az eredményes

megbirkózási készségek, érzelmi stabilitás, kreativitás, nyitottság, a személyiség és az

azonosságtudat életkornak megfelelő érettsége (Kopp és Skrabski, 2004).

Testi egészség: a betegségtől mentes testi állapotot jelenti, egészséges szív-érrendszeri,

gyomor-bélrendszeri, izom- és csontrendszeri és más szervrendszeri működéssel, ellenálló

immunrendszerrel, éles érzékszervekkel és gyors reagáló képességgel rendelkezünk a

balesetek elkerülésére. Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség

7 http://egeszsegugy.hupont.hu/194/egeszsegmegorzes-egeszsegfejlesztes-egeszsegneveles-9-tetel

24

megőrzéséhez alapvető: a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás,

valamint az önkárosító magatartásformák, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, más drogok

elkerülése (Kopp és Skrabski, 2004). .

A társas, társadalmi egészség: jó személyközi, interperszonális kommunikációs készségek, a

bizalom képessége, tartalmas emberi kapcsolatok barátokkal és a családdal, az intimitás

képessége, nehéz élethelyzetekben erős szociális háló. Szorosan összefügg a kulturális

társadalmi tényezőkkel, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, végzettség, az etnikai, vallási

hovatartozás, kulturális, nemi és hivatásbeli azonosságtudat (Kopp és Skrabski, 2004).

25

HIDVÉGI PÉTER

KÁROS SZENVEDÉLYEK

1. Káros szenvedélyek

Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha valaki leküzdhetetlen vágyat érez valamilyen

készítmény vagy magatartás iránt. A szenvedélybetegség, mint gyűjtőfogalom magába

foglalja a dohányzást, az alkoholizmust és a kábítószereket. A szenvedélybetegségek

csoportjában az alkohol és a dohányzás nem új keletű fogalom, nem úgy, mint a drog.

A mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségügyi és társadalmi következménnyel jár

(Elekes, 2000). Bár a 90-es években pozitív változások következtek be az alkoholizmus

előfordulását illetően a korábbi évek statisztikáihoz viszonyítva, azonban ez a devianciatípus

még mindig társadalmunk legfontosabb problémái közé tartozik. Az alkoholfogyasztás mellett

szintén tömegesen elterjedt életmódbeli kockázati tényező a dohányzás. Az elmúlt

évtizedekben a dohányzás specifikus halandóság sem emelkedett olyan súlyos mértékben,

mint az alkohol specifikus mortalitás (KSH, 2003.), holott mindkettő megelőzhető lenne a

kockázati tényező felszámolására tett primer prevenciós lépésekkel. Természetesen a

rizikófaktorok teljes körű kiiktatása elképzelhetetlen, de az erre való törekvések támogatása

fontos állami feladat, hiszen a probléma népesedés- és családpolitikai jelentősége is indokolttá

teszi a megfelelő beavatkozásokat. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert

az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása

Magyarországon. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a

globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre

elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata (Barabásné, 2011). 8 A közoktatásban tanuló

fiatalok szerhasználatát több nemzetközi és hazai vizsgálat is nyomon követi. Kiemelt

célcsoportot a: középiskolások és serdülőkorúak jelentenek. A felsőoktatásban tanulók

egészségi állapota nem tekinthető az epidemiológia kiemelt területének. Különösen kevés

vizsgálat elemzi a szerhasználat háttértényezőit és védőfaktorait fiatal felnőttek körében

(Mayer, 2012).

1.1 A szenvedélybetegségek kialakulásának okai

A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Az addikciók (hozzászokás)

szempontjából minden, a személyiség harmonikus fejlődését akadályozó tényező kockázatnak

számít. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek 8 http://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/

26

kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok

hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást

és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. A

szenvedély kialakulásának különféle hatásai mellett nem elhanyagolható a véletlenszerű

események szerepe sem, tehát a betegek kórelőzményét nem lehet kizárólag előregyártott

sémák alapján megítélni.9

- Genetikai hajlam, ha a családban valamely családtag szenvedélybetegségben

szenved, örökölhető a betegség.

- Gyermekkori traumák, elhanyagoló vagy túlvédő szülői attitűd, negatív környezeti

hatások.

- Mély, bensőséges interperszonális kapcsolatok hiánya, feldolgozatlan veszteségek.

- Probléma megoldási inkompetencia érzése, munkahely elvesztése vagy túlhajszolt

életvitel, stresszhelyzetek.

- Felnőttkori krízisek, traumák, gyász, válás, munkahely elvesztése, családi

kapcsolatok megváltozása, betegségek, feleslegességi érzés kialakulása.

- Életkori szakaszok váltása, pl: klimax, kapuzárási pánik, gyerekek leválása10

1.2 Szenvedélybetegségek csoportosítása

Kémiai szerekhez kötött szenvedélyek és viselkedési addikciók. Kémiai szerek által

kiváltott addikciók esetében a konkrét cél a kémiai anyag megszerzése, elfogyasztása. Ide

tartoznak a: Drogok: heroinizmus, kokainizmus, amfetaminizmus, alkoholfüggőség,

dohányzás, nikotin-függőség, gyógyszer függőség.

A szerhasználat súlyosabb következményei: alkoholos személyiségváltozás,

öngyilkosság, féltékenységi pszichózis, alkoholos paranoia, alkoholos hallucinózis, delírium

tremens, májcirózis stb..

1.3 Viselkedéses addikciók az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás zavarai:

- Kóros játékszenvedély. Kontroll nélküli szerencsejáték, mely endorfin és adrenalin

termelődésével jár. Hatalmában tartja áldozatát, teljes vagyonvesztést idézhet elő.

- Kényszervásárlás. A feszültség levezetésének és az örömszerzésnek egyetlen módja a

vásárlás.

9http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/1345/hogyan-alakul-ki-a-szenvedelybetegseg

10 http://www.budaipszichologus.hu/szenvedelybetegsegek.html

27

- Munkaalkoholizmus, a boldogság és siker egyedüli forrása a munka. Az ilyen ember csak a

munkában érzi fontosnak magát. A magánéleti, kapcsolati, intimitási hiányait pótolja. A

munkamániás nem azért dolgozik, hogy éljen, hanem azért él, hogy dolgozzon!

- Számítógép-internet függőség. Menekülés a valós élettől, személyes kapcsolatoktól,

felelősségtől egy olyan illuzórikus virtuális világba, ahol az álmok valóra válhatnak, ahol

bármi megtörténhet, bárkivé válhatunk, bármit megtehetünk csekély befektetés mellett.

- Szex és szerelem függőség. A szex olyan kényszeres cselekedetté válik, mely uralja az egész

életét, az önkontroll elvész, a szexualitás elveszíti intimitását, meghittségét, az azonnali

kielégülés vágya rabszolgájává teszi a függő személyt.

- Társ és kapcsolati függőség (kodependecia). Kodependens az a személy, aki saját

igényeinek háttérbe szorítása árán vállal felelősséget általában egy aktív szenvedélybetegért.

Jellemzői: szorongás, depresszió, önértékelési zavar, tagadás, érzései elfojtása, kényszeres

viselkedés.

- Evési zavarok: Bulímia, Anorexia nervosa.

A szenvedélybetegséggel küzdők lelkiállapotuk kiegyensúlyozott működéséhez,

boldogságérzetéhez, mesterséges örömszerzők által kiváltott boldogsághormonokat vesznek

igénybe. Saját belső energiaforrásukat, kompetenciájukat háttérbe szorítják a könnyen

elérhető boldogság megszerzéséért. Kezdetben a szerhasználat öngyógyító szerepet tölt be.11

2. A kábítószerek

2.1 A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon

A '90-es évekig igen kevés ún. klasszikus kábítószer (marihuána, hasis, LSD,heroin

kokain) volt forgalomban Magyarországon. A bódulat keresők főként kábítószer tartalmú

gyógyszerekkel éltek vissza. Ezeket lopással, betöréssel, vényhamisítással szerezték meg,

gyakori volt továbbá a mák ópium tartalmának illegális megszerzése. Az érésben lévő

mákgubók "megcsapolásával", illetve az ellopott száraz mákgubók kifőzésével. A '80-as évek

végétől a határok megnyitását, a szabad utazás lehetőségét kihasználva a magyarországi

kábítószer fogyasztók jelentős számban látogattak olyan nyugat-európai országokba,

elsősorban Hollandiába, ahol megismerkedhettek a klasszikus kábítószerekkel. Az

alkalomszerű látogatásokat rendszeres "drogturizmus" váltotta fel, melynek keretében a

fogyasztók már kereskedelmi mennyiségekben is vásároltak marihuanát, hasist és LSD

"bélyegeket", melyeket hazacsempésztek és saját barátaik, ismerőseik számára adtak el. A

11 http://www.budaipszichologus.hu/szenvedelybetegsegek.html

28

drogturizmus romantikus időszakát hamarosan felváltotta a szervezett csempészet.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a '90-es évek második felében a magyar illegális piacon

valamennyi klasszikus kábítószer megtalálható volt és a legelterjedtebb két szerként a

marihuána illetve az amfetamin valamely származéka szerepelt. Emellett fokozatosan

növekedett a heroinfogyasztók tábora is. A kokain még rétegfogyasztókat kiszolgáló anyag,

de magas árának csökkenésével bármikor széles körben elterjedhet. A hasis és az LSD

élvezőinek köre bizonyos stabilitást mutatott.12

2.2. A család és a kortársak hatása

A dohányzásra való rászokásban a kortárshatásnak van kiemelkedő jelentősége, míg az

alkohol- és drogfogyasztás esetében a konfliktus megoldási módok nem megfelelő

alkalmazása, illetve különböző lelki problémák is szóba kerülhetnek rizikótényezőként.

A szerfogyasztás kipróbálása és a rendszeres használat magatartásmintává válása

szempontjából legveszélyeztetettebbek a középiskolás fiatalok (Kiss és Gábor, 2007). A

fiatalok többsége a legitim szerekkel találkozik először. Az első illegitim szerhasználat

alapján nehéz megjósolni, hogy a droghasználat folytatódik-e vagy sem. Minden drogfajta

használatára döntően a néhány alkalomra korlátozódó kipróbálás jellemző. A drogkarrier a

legtöbb esetben lezárul a „bázisdrog” megtalálása előtt vagy folytatódik, és megfelelő

biológiai sérülékenység esetén függőség alakul ki (Füredi, 2009).

A családi és a kortárs kapcsolatok hatását bizonyítandó a hazai szakirodalomból érdemes

kiemelni Pikó és munkatársainak (1999) összehasonlító kultúraközi kutatását, amely a

magyar és az amerikai közép-, illetve általános iskolás gyermekek kockázati magatartását

vizsgálta. Eredményeik arra utaltak, hogy Aszmann és munkatársai (2003) komplex

elemzéseket végeztek a hazai HBSC-kutatás keretein belül a család és a kortársak szerepének

vizsgálatára vonatkozólag. Eredményeik alapján a tanulók jól-létének egyik determinánsa a

családhoz és a kortárscsoporthoz való kötődés. Kimutatták, hogy a családi integráció a

rizikómagatartás preventív, míg a magas fokú kortárs integráció a rizikómagatartás prediktív

determinánsaként van jelen.

A drogfogyasztás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikus módon emelkedett

hazánkban, különös tekintettel a középiskolások szerfogyasztására. Ez a társadalom részéről

különböző védekezési mechanizmusokat indított el a kilencvenes évektől, így fokozottabb

igény jelentkezett a keresletcsökkentést szolgáló intézkedésekre. Ennek alapján indokolttá

vált az iskolai egészségfejlesztési-drogprevenciós programok széles körben való elterjesztése,

12 http://www.uzemdoki.hu/pdf/kabszer_teljes.pdf

29

amelyek komplexen kezelik az alkoholfogyasztással, dohányzással, a kábítószer-használattal

és a gyógyszerekkel való visszaéléssel kapcsolatos problémákat. A szocializáció különböző

színterein (család, iskola, barátok) az elmúlt években, évtizedekben olyan változások

következtek be, amelyek hozzájárultak/hozzájárulhattak a drogbetegek számának a

növekedéséhez.

2.3 Iskolai tényezők:

Az iskola igen nagy hatással van a gyermekekre, hisz az idejük legnagyobb részét az

intézményben töltik. Az utóbbi években a tanárokkal való kapcsolat is sokat változott: egy

sokkal kevésbé függő, inkább „partneri” viszony alakult ki, ugyanakkor egyfajta

személytelenedés is megfigyelhető a tanár-diák viszonyban. Mivel nagyok az

osztálylétszámok kevesebb idő jut egy-egy tanulóra, így a személyes kapcsolat esélyének

megteremtése csökken. (Delors, 1997.)

Az iskolában több olyan tényező is közrejátszhat abban, ami hozzávezethet a szer kipróbálásához:

1. Iskolával való elégedetlenség: azok a fiatalok, akik elégedetlenebbek az iskolával,

nagyobb valószínűséggel fogyasztanak valamilyen legális vagy tiltott szert.

2. A rossz iskolai teljesítmény, a tanulási nehézségek, és a tanulással kapcsolatos kudarcok

következtében az iskolai környezettel konfliktusos viszony alakulhat ki. Ha ezt a

folyamatot nem sikerül megszakítani, akkor ez a tanulmányi eredmény további

romlásához, és alacsony tanulási motivációhoz vezethet. A hazai és nemzetközi mérések

adatai szerint a gyerekek 10-15%-a küzd különféle tanulási problémákkal, s ez az arány

évről-évre növekszik. A tanulási problémák az általános iskola felső osztályaiban már

jelentkeznek, és gyakori bukásban, évismétlésben nyilvánulnak meg

3. Beilleszkedési zavarok, magatartási nehézségek (osztályismétlés, iskolakerülés,

csavargás, az iskolából való eltanácsolás és kizárás). A magatartászavar iskolai

változatai sokfélék lehetnek (például, a gyerek zavarja az óra menetét bekiabálásokkal,

beszélget a padtársával, tiszteletlen a pedagógussal stb.). Az iskolai élet és a

szerfogyasztás összefüggését az iskolai teljesítmény, illetve a lógás miatti hiányzás

mutatóival vizsgálták. Mindkét esetben beigazolódott, hogy szignifikáns összefüggés

van a tanulmányi átlag, az iskolai hiányzások gyakorisága és a szerfogyasztás között.

Míg a lógás miatti hiányzás és a szerfogyasztás kapcsolata valamennyi ESPAD-

kutatásban résztvevő országban szignifikánsnak bizonyult.

30

4. Barátok: A 90-es években a Magyar Háztartás Panel vizsgálatai megállapították, hogy a

barátok száma csökken minden egyes társadalmi kategóriában, és nő azok aránya, akik

egyáltalán nem rendelkeznek barátokkal. Nyilvánvalóan más a helyzet a serdülők

esetében, akik éppen a családról való leválás, a „terepváltás” időszakát élik meg. A

barátságok számának alakulásáról szóló, fentebb említett kutatások által felrajzolt

szomorú, magányos helyzetkép egyelőre őket még nem érinti. A barátok fontos szerepet

játszanak a fiatal énképének alakulásában. A kortárshatástól nehezen választható el a

szülői hatás, hiszen a kettő egymást is befolyásolja. (Pikó, 2004). A kortárshatás

leginkább akkor válik kockázati tényezővé, ha a szülőkkel való viszony megromlik.

(Pikó, 2007).

2.4 Családi tényezők

1. Családszerkezet: A kábítószer-fogyasztás egyik oka a családstruktúra

rendezetlensége). A nem teljes család már eleve sok esetben növeli a kockázatot, de

ugyanakkor a teljes családokban sem mindig harmonikus az együttélés. Azok a

fiatalok, akik mindkét biológiai szülejükkel együtt élnek, kisebb valószínűséggel

fogyasztanak tiltott szereket. Azonban kevésbé egyértelmű a kutatók álláspontja azzal

kapcsolatban, ha csak egy szülő van jelen, illetve amikor az egy biológiai szülőhöz

nevelőszülő társul. Egyes tanulmányok azt állítják, hogy az egyszülős családokban

nevelkedő fiatalok fogyasztási szokásai hasonlóak az újraalakult családokéhoz.

(Elekes, 2005). Míg mások szerint az egyszülős családok nagy rizikóhatást mutatnak,

de a családi struktúra újraalakulása még ennél is nagyobb kockázati hatással bír. A

családszerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a legális és illegális szerek

fogyasztásával szemben óvó hatása van az ép családnak (Jelentés, 2007).

2. Családon belül előforduló devianciák: A szülők szerfogyasztó magatartása szintén

rizikótényezőnek számít a szerkipróbálásban. Az adatok arra utalnak, hogy a

középiskolás fiatalok egy jelentős része „családi” kapcsolatban él az egyes problémás

viselkedési formákkal. (pl. cigaretta, rendszeres alkoholfogyasztás, börtönbüntetés,

sok nyugtató, altató szedése, kábítószer használata stb.) Nemcsak a szülők, hanem az

idősebb testvér káros fogyasztási szokása is szignifikáns kapcsolatot mutat a fiatalok

szerfogyasztásával.

3. Családon belüli diszharmóniák: Különösen meghatározó a szülőkkel való kapcsolat

minősége. A szülőkkel való jó kapcsolat protektív (védő) tényezőnek, míg az ettől

negatív irányba eltérő kapcsolat kedvez a szerkipróbálásnak. A családi konfliktusok, a

31

rossz viszony a szülőkkel vagy a szülők között, a bizalom hiánya a családban szintén

szorosan összefonódik a problémaviselkedéssel.

2. 5 Az illegális kábítószerek csoportosítása:

Az illegális kábítószereket négy fő csoportra oszthatjuk:

1. Canabis termékek (pl: marihuána, hasis,hasisolaj)

2. Izgatószerek (pl.kokain,crach,amphetaminok)

3. Bódítószerek (pl. ópium,morfium, heroin, metadon és ezek származékai)

4. Hallucinogének (pl. LSD, meskalin)

A cannabis termékeket szívással vagy inhalálva, ételbe, italba keverve fogyasztják,

míg az opiátokat ópiumpipában, italként, ételen, por, injekció formájában is be lehet juttatni a

szervezetbe, a morfium és a heroin főleg injekciózva vehető be. A hallucinogén LSD

hordozókon keresztül vihető be, ami lehet papír, cukorka, vászon, tabletta, a meszkalin pedig

cigaretta és injekció formában használatos.

A drog a nemi úton terjedő betegségek gyakoriságát is növeli. A krónikus kábítószer

élvezőket fenyegető legsúlyosabb fertőzések a HIV, a hepatitis- A, -B-, C vírus fertőzése. De

átvihető közös fecskendő használatával tuberkulózis, szifilisz, gonorrhoea, herpesz fertőzés is.

Az intravénás kábítószert használók köre ezen fertőzések szempontjából különösen magas

kockázatú csoportnak számít, ezért az ebbe a csoportba tartozó személyekkel történő

közösülés csak óvszerhasználattal ajánlott.13

2.6 A drogfogyasztás egészségügyi hatásai

A drogfogyasztás számtalan gond és baj forrása lehet. Először is, hatása mindig csak

időleges. Amikor elmúlik, a drogos visszacsúszik abba a világba, ahonnan menekülni vágyott,

csak éppen elvesztegette a drog árát és az időt, amíg "repült". Másodszor, a túl gyakran vagy

túl nagy adagban fogyasztott élvezeti szerek előbb-utóbb súlyos szellemi és

egészségkárosodást okoznak. 14

A függőség hatásai széles skálán mozoghatnak. Kardiovaszkuláris (szív és

érrendszeri) betegség, stroke, daganat, HIV fertőzés/AIDS, hepatitis (vírusos májgyulladás),

és tüdőbetegség is kialakulhat a drogfüggőség hatására. Ezeknek a hatásoknak némelyike

akkor lép fel, ha a drogokat nagy dózisban fogyasztják, vagy huzamosabb ideig, habár

egyesek akár egyetlen használatot követően felléphetnek (például a fertőzött tűvel terjedő

13 http://www.uzemdoki.hu/pdf/kabszer_teljes.pdf14 http://www.berzsenyi.hu/siegler/biokem/adrog.pdf

32

HIV vírus, vagy a hepatitis). A drogfüggőség nem egyszerűen az immunrendszert gyengíti,

hanem olyan veszélyeket is magában rejt, mint a közös tűhasználat, vagy a védekezés nélküli

szex. Ez a kombináció nagymértékben növeli az AIDS, a hepatitis és sok más fertőző

betegség kockázatát. A kutatók kapcsolatot találtak a legtöbb drog fogyasztása és a káros

kardiovaszkuláris hatások között, az abnormális szívritmustól egészen a szívinfarktusig. Az

intravénásan (beinjekciózott) használt drogok szintén szív- és érrendszeri problémákhoz

vezetnek, például összeesett vénákhoz, vagy a vérerek és szívbillentyűk bakteriális

fertőzéséhez. Drogok, amelyek hatással lehetnek a kardiovaszkuláris rendszerre:

Kokain Heroin Inhalánsok Ketamin LSD Marihuána Ectasy Metamfetamin Nikotin

Fenciklidin (PCP)Receptre felírt stimulánsok Szteroidok

2.7 A drogok légzőszervrendszerre gyakorolt hatásai

A droghasználat különböző légzőszervi megbetegedésekhez vezethet. Például a

cigarettázás bizonyítottan bronchitist (a tüdő hörgőinek gyulladásos megbetegedése),

emphysemát, és tüdőrákot okoz. Egyes drogok használata lassú és nehézkes légzést vagy akár

súlyos asztmatüneteket is kiválthatnak. Drogok, melyek negatív hatással lehetnek a

légzőrendszerre: Kokain GHB Heroin Inhalánsok Ketamin Marihuána Nikotin Fenciklidin

Receptre felírt ópiátok. 15

15 http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/drog_cigi_alkohol/4265/drog

33

3. Az alkohol

Az italfogyasztási szokások nagyon változatos képet mutatnak a világ különböző országaiban. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett nyugat-európai országokban a

fokozódó jólét már az 1950-es évektől átalakította az ivási szokásokat, ennek hatására

emelkedett az alkoholistákszáma, megnövekedett a tizenéves fiatalok alkoholfogyasztása és

sokkal több az alkoholos eredetű erőszakos cselekmény (közlekedési baleset, bűnözés, testi

sértések), vagyis az alkoholizmus sok európai országban komoly társadalmi problémává vált.

Az is megállapítható, hogy azokban a földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az

alacsony alkoholtartalmú borok fogyasztása, kevés alkoholista van és alacsony az alkohol

specifikushalandóság részaránya is az összhalálozásban. A kelet- és közép-európai országok,

köztük Csehország, Szlovákia és Lengyelország italfogyasztási szokásai sok hasonlóságot

mutatnak a hazai helyzettel: a sör- és a rövidital-fogyasztás rendkívül elterjedt, a

borfogyasztás kevésbé, viszont az alkohol specifikus mortalitás ezekben az országokban

alacsonyabb, mint nálunk. Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78

százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál. Az európai országok az alkohol

specifikushalálozások gyakorisága szerint 5 csoportba sorolhatók: kiemelkedően magas a

mortalitás a szovjet utódállamokban, ezek után következnek a közép-és kelet európai volt

szocialista országok, majd a legtöbb nyugat európai ország; legalacsonyabb a halandóság a

skandináv országokban (Finnország kivételével) és néhány mediterrán országban (Kiss és Gábor, 2006, KSH, 2003.). Pszichológiai szempontból alkoholista az, aki már nem azért

iszik, hogy jobban érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát olyan rosszul. Az ivás

számára már nem bizonyos különleges eseményhez, hanem mindennapi cselekvéseihez

kötődik. Komoly rendszerességgel iszik, és gyakran jut el a részegségig. Ezután nemcsak

testileg és lelkileg kerül mélypontra, de a társadalom peremére is kiszorulhat, elveszítheti

állását, egzisztenciáját, kitaszíthatják a közösségből, a családból, amelyben élt. 16

Magyarországon az egy főre jutó alkoholfogyasztás 1960 és 1986 között meredeken

emelkedett (8 literről 15 literre), azóta enyhén csökkenő mértékű (15 literről 13-14 literre). Az

alkoholfogyasztással kapcsolatosan persze nemcsak az a fontos, hogy milyen mennyiséget

fogyasztanak egy országban átlagosan, hanem az is, hogy milyen jellegű alkoholt.(Jól

láthattuk ezt a volt szovjet köztársaságok elemzésénél.) Így mindenképpen számításba kell

vennünk két dolgot is: egyfelől, hogy a leginkább egészségkárosító égetett szeszből mennyit

16 http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=4298

34

fogyasztanak, másfelől, hogy egy adott országban milyen mennyiségű nem regisztrált

alkoholfogyasztás jellemző. Ez utóbbi ugyanis az orvosi irodalom szerint ellenőrizhetetlen,

gyenge minősége miatt sokkal inkább rombolja az egészséget, mint a regisztrált alkohol

(Lackó, 2010). Hazánkban az 1980 és 1999 közötti időszakban az életkorra standardizált

alkoholspecifikus halandóság 35 %-kal emelkedett. 1980-ban az alkohol okozta halálozások

részaránya az összhalálozásban 8,8 % volt, 1999-re 13%-ra emelkedett ez az arány . 1999-ben

a férfinépességben az alkoholnak tulajdonítható halálozások 64%-a, a 35–64 éves

korcsoportban következett be. Az elmúlt 20 évben közel kétszeresére emelkedett az

alkoholspecifikus halálozás a középkorú férfiak körében. Az alkoholizmus epidémia az 1990-

es évek közepén tetőzött, azóta csökkenő tendenciát mutat, azonban a halálozási statisztikák

továbbra is rendkívül kedvezőtlen halálozási viszonyokra utalnak. Az 1990-es években

mindkét nem esetében a májbetegségek és a különféle daganatok uralják az alkoholspecifikus

mortalitást (Kiss és Gábor, 2006). A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos

károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb

környezet szociális-társadalmi jellemzőiben. A mértéktelen alkoholizálás kóroki tényező a

magas vérnyomás, a szívinfarktus és az agyi erek trombózisának, az agyi infarktusok

kialakulásában.

A vérképzésben zavar támad, a beteg vérszegénnyé válik. A nagyivók 90

százalékánál megtalálható az átlagosnál nagyobb kóros vörösvérsejtek. Az anyagcsere

felborul, melyben szerepet játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat

nélkülöző táplálkozása. Jelentősen emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás

kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje. Az alkoholfogyasztás a

vércukorszint kóros lecsökkenésére hajlamosít, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat.

A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez vezetnek. Régi

megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sokkal gyakoribb a

tuberkolózis előfordulása. Hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképességének vagy

az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható, az nem kellőképpen

tisztázott.

Közismert, hogy az alkoholisták túlnyomó többsége férfi, így az alkohol okozta

halálozások is elsősorban az Ő körükben fordulnak elő. Ezt igazolja az is, hogy az 1980–1999

közötti időszakban hozzávetőlegesen kétszer annyi férfi halt meg a mértéktelen

alkoholfogyasztás következtében, mint nő, illetve, hogy az életkorra

35

standardizált, alkohol specifikus halandóság a férfinépességben másfélszeresére nőtt, míg a női népességben az emelkedés 26 % volt. Súlyos probléma, a mértéktelen alkoholfogyasztás már serdülőkorban, azaz egyre korábban kezdődik el: 2003-ban minden ötödik középiskolás nyilatkozta azt, hogy rendszeresen, azaz életében több mint negyvenszer fogyasztott már alkoholt, míg 1999-ben még csak 13%-uk válaszolta ezt (Kiss és

Gábor, 2006).

3.1 Az alkoholista család

Az alkoholizmus függőségi betegség, amely gyakran előfordul a családban, mint a

házastársak egyikének a "túlzott mértékű alkoholfogyasztásának" a következménye. Nem

ritka jelenség az olyan család ahol mindkét házastárs iszik. Az ilyen családra mondhatjuk,

hogy beteg család. Az utóbbi években emelkedett az alkoholista nők száma és ez

természetesen aggasztó tény.

Külön említést kell tenni a valódi érzelmi kapcsolatok elvesztésének. Nem lehet

egyformán szeretni az alkoholt és a családot, az alkohol iránti szeretet nem egyenlő a

gyermekszeretettel. Az érzelmi kapcsolatok nagyon változóak és oszcillálnak a szeretettől a

gyűlöletig, agresszióval kísérve. A hosszú távú ivás a bizalom, a tisztelet és a meghittség

elvesztését eredményezi. A család elhanyagolása még mindig az alkoholista

kötelezettségszegésének a könnyebb szintje. A családtagok terrorizálása az egyik

legsúlyosabb formája az alkoholista viselkedésének a szerettei iránt. A nagyon részeg személy

egy igazi zsarnok lehet, lelketlen és embertelen hangulatban a családja iránt. A valamikor

figyelmes és tisztességes férj és apa durvává, erőszakossá, vulgárissá, stb. válik. Néha ez

durva fizikai támadásokká mehet át a feleség, a gyerekek vagy a szülők irányában. Ezek a

durva bánásmódok mindennapiak vagy alkalmilag, nagyon drámaiak. Mit érnek a könnyek,

lelkiismeret-furdalások, az ígéretek amelyeket a feleségnek és a gyermekeknek ad az otthon

történt ilyen jelenetek után, amikor az első pohárka után mindez meg fog újra történni, talán

még rosszabb alakban. A házasság felbontása az alkoholizmus egyik leggyakoribb

következménye.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a károkat sem amit az alkoholista a

gyermeknevelésben tesz, ahol általában egy sor mentális zavarra kerül sor. Az alkoholisták

gyermekei nem kapnak biztonságot és szeretetet. Ők leggyakrabban a szülői manipuláció

tárgyai - ők "mindent a gyermekek" miatt csinálnak és a konfliktusaikat átdobják rájuk, ami a

36

gyakorlatban terrorizáláshoz és elhanyagoláshoz vezet. Köztudott, hogy a lány az anyját, a fiú

az apját "másolja", a viselkedéstanulás erőteljesebb, mint modell, ebben az irányban

erőteljesebb a hatás. Hagyományos családmodellben az anya nagyobb részt vállal a

gyereknevelésből, a napi rutinból. Ebben az esetben az apa alkoholizmusa összekovácsolhatja

az anyát és a gyerekeket, akik együtt küzdenek, és / vagy szenvednek a férfitól. Ebben a

helyzetben a gyermekek látszólag kevésbé sínylik meg az alkoholista jelenlétét, de felnőtté

válásukban, szerepvállalásaiban komoly befolyásoló tényezőt jelent a dependens apa. Az anya

alkoholizmusa a napi életet jelentősebben befolyásolhatja: a gyerekek elhanyagolt,

kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, hacsak az apa át nem veszi a megtartó funkciót.17

Azok a gyermekek, akik alkoholista családban nőttek fel, még akkor is ha nem isznak,

pszichológiai problémákkal küzdenek. Ezeknek a gyerekeknek jelentős problémáik vannak az

iskolai sikerekkel, de talán még fontosabb probléma a viselkedésükben és a magatartásukban

fellépő zavar, amely bűnözéshez vezethet.

Nincs közös családi költségvetés és közös terv a pénz költésére. A család pénzügyi

problémákba és egzisztenciális félelembe kerül. Máról holnapra él. Gyakran, hogy a család

anyagilag úgy-ahogy biztosítsa magát, a nőnek munkába kell állnia.

A korábbi hírnév és foglalkoztatás elvesztése a beteg kifejezett erkölcsi és társadalmi

romlásához vezet. Az alkoholistával együtt a családja is tönkremegy. A leginkább

veszélyeztetettek a feleség és a gyermekek, akik szenvednek a gyakori veszekedések,

durvaságok és verekedések miatt. Az alkoholista nem tudja megérteni, hogy mindezek a

konfliktushelyzetek itthon és a házon kívül az ő alkoholizmusának a következményei, hogy

valójában az alkohol elpusztította a családot és a személyiségét. Sehol se talál megértést,

senki sem tartja betegnek és ami a legrosszabb, még ő maga se tudja, hogy beteg. Ő továbbra

is az alkohol segítségével "oldja meg" az összes problémáját. Az alkohol nagy öröm a

számára, eszköz amellyel vásárolja a bátorságot és az önbizalmat, kompenzálja a kisebbségi

komplexusát, a próbálkozások helyettesítője a konfliktus helyzetek megoldásában. Az

alkoholista családokból kerül ki az össz alkoholisták közel 80%-a.  

Az egészséges család az egészséges társadalom sejtje és ha ez nem, akkor társadalmi

probléma. Az alkoholizmus következményei a családban a gyakori házasság felbontások, a

gyermekek nevelésének az elhanyagolása és általában a család széthullása. Azonban a

legfontosabb az, hogy a legtöbbet szenvednek a gyermekek. Ezek a gyerekek a jövő felnőttei.

Nem kell mindegyiküknek alkoholistává válnia. Elég, hogy fogyatékkal rendelkező, fejletlen

17 http://www.csaladhalo.hu/interju/torz-allitasok-nyilt-konfliktusok-alkoholizmus-csaladban

37

karakterű, elfogadott és megértett erkölcsi alapelvek nélküli emberekké fognak válni. Holnap,

amikor már saját családjuk lesz, nem fogják tudni felnevelni a gyermekeiket mint a

társadalom egészséges tagjait. Ebben tükröződnek az alkoholizmus messzemenő

következményei.18

3.2 Alkohol fogyasztása terhesség alatt

Egy nő, aki terhessége alatt alkoholt fogyaszt árthat a fejlődő babájának, hiszen az

alkohol az anya véréből a magzat vérébe juthat. Az alkohol károsíthatja és befolyásolhatja a

baba sejtjeinek fejlődését. Legtöbbször az agy és a gerincvelő sejtjei károsodnak. A magzati

alkoholos spektrumzavar (fetal alcohol spectrum disorder, FASD) leírja az alkohol gyerekekre

gyakorolt hatásait. A problémák az enyhétől a súlyos kategóriájú betegségekig terjedhetnek.

Az alkohol fizikai és mentális problémákat okozhat, melyek egész életében végigkísérik a

gyermeket.

Az alkohol hatásai lehetnek:

- Furcsa arcvonások - Ilyenkor a kicsi fej, lapos arc és keskeny szemrések. Nehéz kiválasztani

egyetlen tulajdonságot, azonban a gyermek feje és arca torzzá válik, ami 2-3 éves korban

válik nyilvánvalóvá.

- Növekedési problémák - Azok a gyerekek, akiket születősük előtt alkoholnak tettek ki

kisebbek, mint velük egy idős társaik.

- Tanulási és viselkedésbeli problémák

- Születési rendellenességek - A szemek, a fülek, a szív, a csontok és a húgycső fejlődhetnek

rendellenesen.

- További problémák: vetélés, halva született vagy koraszülött baba.

Mennyi alkohol biztonságos?

Amikor egy terhes nő alkoholt fogyaszt, abból a magzat is kap. A kemény ivászat (5

vagy több ital egyetlen alkalommal) súlyos hatást fejt ki a fejlődésben lévő babára. Egyelőre a

tanulmányok nem mutatták ki, hogy terhesség alatt biztonságos-e akár egy kevés alkoholt is

fogyasztani. Az emberek különböző módon reagálnak az alkoholra, így nem lehet pontosan

megállapítani mennyi alkohol biztonságos, ha egyáltalán biztonságos.

A legtöbb orvos azt javasolja, hogy terhesség alatt egyáltalán ne fogyasszunk alkoholt, hiszen

az FASD-t okozhat.

Az alkohol hatásai egy fejlődő magzatra a következőktől függnek:

18 http://www.alkoholizam.com/magyar/posledice2.htm

38

- Mennyit, milyen gyakran és a terhesség melyik szakaszában fogyaszt a kismama. A

legrosszabb hatása a kemény ivászatnak van.

- A születendő gyermeknek biztosan problémái lesznek, ha a kismama drogozott, dohányzott

vagy beteges volt a terhesség alatt.

- A családon belül öröklődő jellemvonások miatt egyes babák sokkal inkább károsodnak az

alkohol miatt, mint mások. Még nem egészen világos miért, de valószínűleg genetikai oka

van.

Mit tehetsz ha terhes vagy és fogyasztottál alkoholt?

Próbálj meg nyíltan beszélni erről orvosoddal. Minél hamarább mondod el orvosodnak, annál

jobb esélyei lesznek a várt babának. Ha az orvos tudja, figyelni fogja a baba esetleges FASD

problémáit terhességed alatt és a szülés után is. Így tudni fogja, hogy több tesztet végezzen,

ahogy a gyerek növekszik.

Ha úgy érzed, hogy problémáid vannak az alkohollal, mindenképp kérj segítséget orvosodtól

vagy más specialistától. Így megtudhatod, hogyan befolyásolja az alkohol az életed egyes

részeit, beleértve a terhességet is. Kérj segítséget párodtól, családtagjaidtól, barátaidtól, és

mindenképp kerüld el az alkoholt.

Mikor állapíthatóak meg az alkohol magzatra gyakorolt hatásai?

Az FASD jelei nem mindig mutatkoznak meg születéskor. Egy orvos képes észrevenni

az alkohol hatásait egy újszülöttön is, azonban az „enyhébb” károsodást, mint a tanulási és

viselkedési rendellenességeket csak jóval később lehet megállapítani, amikor a gyerek

iskolába megy. Esetenként, az orvos diagnosztizálja a problémákat még a baba születése előtt.

Amennyiben az orvos tudja, hogy alkoholt fogyasztottál, fokozott figyelemmel követi majd az

ultrahangon látottakat, főleg a szív rendellenességét és a növekedésbeli késést. Lehet, hogy a

tesztek alatt fellelt problémák oka nem világos, azonban ha az orvos tudja mi történt,

valószínűleg sokkal jobban odafigyel majd a babára a születése után.

Hogyan kezelnek egy olyan babát, akire hatást gyakorolt az alkohol?

Egy alkohol okozta károsodással született babát sokkal nagyobb türelemmel kell

gondozni. Valószínűleg, az iskolában plusz támogatásra lesz szüksége, fejleszteni kell majd a

szociális készségeit, a jövőben pedig munkahelyi képzésre és tanácsadásra szorulhat. Ha a

magzat egészségét egy enyhébb alkohol fogyasztás károsította, és a problémát még időben

felfedezték, jó esélye van teljes életet élni. Így a későbbiekben elkerülheti a gondokat az

iskolában és az olyan mentális problémákat, mint a szorongás és depresszió, valamint

droghasználat.19

19 http://www.bien.hu/az-alkohol-hatasai-a-magzatra/szerelem/varandossag/111659

39

4. Dohányzás

Tömegesen elterjedt életmódbeli kockázati tényező a dohányzás. A WHO becslése szerint önmagában a világban bekövetkező halálozások 8,8%-áért a dohányzás tehető felelőssé. A halálozások számának emelkedése mellett természetesen a betegségterheket is növelő tényező, hiszen meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában (daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, egyes krónikus légúti megbetegedések, születési rendellenességek) mind az aktív, mind a passzív dohányosok körében (Englander és mtsai, 2001, Sorensen és mtsai, 2002).

4.1 A cigaretta története

Az ember igényeivel, életmódjának változásaival lépést tartott a dohányzás fejlődése

is. A mai embernek olyan dohányzási formát kellett találnia, amely rohanó életmódjának

leginkább megfelel. Ezt a cigarettázásban találta meg. A cigaretta mindent elsöprő diadalútja

akkor kezdődött, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a dohányt papírba sodorva szívja el.

Hogy ki volt az az ember, nem tudjuk. A kultúr történészek más és más időre teszik a

cigaretta felbukkanásának idejét. A cigaretta igazi elterjedése Európában 1850 után

következett be. A Krími háborúban az orosz katonák ekkor már hosszú szopókás cigarettát

szívtak. Ez egyedi orosz formája a cigarettának. Maga, a dohánnyal töltött rész mindössze 3-4

cm hosszú viszont ez akár 10 cm-es szopókában folytatódik, ami egy belül üres karton cső.

Ennek magyarázata, hogy eképp meghosszabbítva a cigarettát, a nagy hidegben nem kellett

levenniük vastag kesztyűiket ahhoz, hogy rágyújtsanak.

1858-ban, Görögországban megkezdődött a cigaretta gyári előállítása. 1865-ben,

Ausztriában elkészült az első „cigarettaszörny”, az úgynevezett Doppelzigaretten. Ez

háromszor olyan hosszú volt, mint a normális és mindkét végén szopóka volt. Használat előtt

tetszőleges helyen ketté kellett törni.

A cigaretta feltalálása megsokszorozta a dohányzás híveit, még azok is rágyújtottak,

akik azelőtt nehezen tűrték a szivar vagy pipafüstöt. A cigaretta formába töltését eredetileg

kézzel végezték, ehhez 6 munkásnőre volt szükség: hüvelyragasztónő, szopókaillesztőnő, a

dohányt adagoló bábnő, a bábot teljesen elkészítő gépvezetőnő, a cigarettát kitöltő kitolónő,

40

és a cigaretták végein kilógó dohányszálak eltávolításához a levágónő. Később bevezették az

egyiptomi rendszerű cigarettagyártást, itt nagyon egyszerű módon egy munkásnő a cigarettát

teljesen elkészíti.

A növényről levágott leveleket először is jó szorosan kötegekbe rakják össze. A gyári

munka azzal kezdődik, hogy ezeket a kötegeket szétszedik, ezután a leveleket megnedvesítik,

nehogy vágáskor széttöredezzenek. A levelek nedvesítését bonyolult szerkezettel, vízgőz

alkalmazásával hajtják végre. Fontos művelet ezzel egyidejűleg az egyes dohánylevél-fajták

összekeverése, mivel minden cigarettamárkának meghatározott összetétele van. A

dohányleveleket egyszerű, de rendkívül gyorsan működő penge vágja össze. Az összevágás

első terméke a közönséges pipadohány, melyet még szárítani kell. A szárítás levegőn történik.

A szárítást és a hűtést követően a dohányt több mázsás kötegekben kb. 3 hétig érni hagyják,

ezután már csak a cigarettatöltés van hátra. Az első kezdetleges cigarettatöltő gépek már 1875

felé megjelentek. Később folyamatosan tökéletesítették az eljárást. Ma már gépek ontják a

kész cigaretták milliárdjait. A mai modern dohányipar 6 - 8000 cigaretta/perc teljesítményű

gépeket használ. Végül a gyártott cigaretták súlyát és hüvelyhosszát ellenőrzik, majd

próbaszívás dönt afelől, hogy kifogástalanul ég –e. Sok márkánál különleges kezelés alá vetik

a dohányleveleket. Cukor és glicerin hozzáadásával egészítik ki a dohány aromáját. Az

összevágott leveleket később – titokban tartott eljárással – illatosítják: különféle alkoholban

oldott illatszereket, illóolajokat kevernek hozzá.20

Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003-as adatfelvétele alapján hazánkban a nők 29%-a, a míg a férfiak 42%-a dohányzott, nagy többségük napi rendszerességgel. A nők tizede, míg a férfiak közel egynegyede erős dohányos, azaz naponta legalább 20 szál cigarettát elszívott, hasonlóan a 2000-es adatokhoz. Az egyes korcsoportokat tekintve megfigyelhető, hogy mindkét nemben a fiatalok között a legmagasabb a dohányosok aránya: míg a fiatalok esetében a nők 38%-a és a férfiak 51%-a dohányzott, addig az idősebb korcsoportokban a nők 7%-a, illetve a férfiak 17%-a. Egyre korábbra tolódik ki az első rágyújtás, illetve a dohányzás rendszeressé válásának életkora: a 2003-as ESPAD4 eredményei alapján a 16 éves magyar diákok háromnegyed része legalább egyszer már rágyújtott élete során, míg 31%-uk rendszeresen dohányzik, mindezzel a vizsgált 35 ország közül Magyarország a lista 13.

20 http://dohanymuzeum.hu/dohanyzas-tortenete

41

helyén szerepel. Bár az elmúlt évtizedekben a dohányzás specifikus halandóság nem emelkedett olyan súlyos mértékben, mint az alkoholbetegségek okozta mortalitás (KSH, 2003.), de ezzel együtt is komoly népegészségügyi problémát jelent (Kiss és Gábor, 2006).

42

4.2 A dohányzás káros hatásai

Légutak, tüdő

A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának

valószínűségét. Normális esetben a testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő

után elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő

után a szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette. Amikor viszont egy sejt

rákosan elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik és minden utódsejtjének

átadja az örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat,

és ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind

az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz

is vezethet.

Ma már rendelkezésünkre áll számos daganatellenes szer, amelyekkel a sejtek

szaporodását gátolni tudjuk, de ezeknek rengeteg mellékhatása van, és a tüdőrák halálozása

még kezelés mellett is 60-70%. (Ezt úgy kell érteni, hogy a betegség felfedezése után a

betegeknek csupán 30-40 százaléka él még öt év után.) A kimenetel nagyon sok mindentől

függ pl. a felfedezés idejétől, a terápiára adott választól, a tumor elhelyezkedésétől, szövettani

helyzetétől. A legfontosabb és egyetlen általunk befolyásolható tényező a felfedezés

időpontja.

Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki

gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres,

a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. A karcinogén (rákot okozó) hatás

nagymértékben függ a dohányzás mértékétől. Nap 8 szál cigaretta elszívása az esélyt 10-

szeresére, 40 cigarettáé pedig 30-szorosára növeli. Itt említem meg, hogy a dohányzás nem

csak a légutak rákjának valószínűségét növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor,

hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.

A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki.

Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. Dohányosoknál kialakul az

tüdőtágulás nevű betegség. Ennek lényege, hogy normálisan a tüdőben számos apró un.

léghólyagocska, szaknyelven alveolus van. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-

egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő

felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az

alvelosokat befednének egy teniszpályát. A dohányzás hatására viszont elhalnak az

alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani könnyen

43

belátható, hogy felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai

megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő. A tüdő felületét

egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti. Rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás

rohamokat.

Szív, erek

A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés, vagyis az erek fala

merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel

az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a

lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belfelszíne megváltozik. A korábbi sima

hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és

elindítják a vérrögképződés, megszüntetve ezzel a keringést azon az érszakaszon keresztül. Ez

a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő

izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal. Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. a

nemi szerveken jelentkező tüneteket lásd lentebb. Az agyban növeli az agyvérzés

kialakulásának valószínűségét.

A végtagokban, ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a

végtag amputációjára. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az

esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett

koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is. Napi 20 cigarettát elszívók között a

szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.

A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki

fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában

vérrögképződést okozhat, együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó,

fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.

Gyomor, bélrendszer

A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és

kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.

Nemi szervek

A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az

érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki. Csökkenti a spermiumok számát

és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott

spermium. Hátráltatva ezzel a fogamzást.

44

Magzat

Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett,

szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívj fel a figyelmet.

Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka,

hogy a dohányzás miatt ugyan úgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is

károsodnak. Rontva ezzel a magzat vérellátását. Ezt tovább rontja a CO-hemoglobin magas

aránya. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és

magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.

Passzív dohányzás

Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek ezek a károsító hatások. Sőt,

mint már említettem a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha

ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja ezzel a baba

egészséget. Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is,

a fent említett károsodások mellett. (A hirtelen csecsemőhalál (SIDS=Sudden Infant Death

Syndrome Hirtelen csecsemőhalálnak nevezzük, amikor az addig teljesen egészségesnek

gondolt csecsemő váratlanul meghal. A halál általában éjszaka következik be, váratlanul

mindenféle megelőző betegség nélkül ) egy olyan betegség ami előtt még ma is tanácstalanul

áll az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek, századok során a csecsemőhalandóság drámaian

csökkent a megfékezett járványok, tökéletesített császármetszési technikák stb. miatt. mégis

maradt egy betegség amiről nem tudjuk, hogy mi okozza, valószínűleg azért mert okai

összetettek.

45

Ellenőrző kérdések:

1. Sorold fel a szenvedélybetegségek kialakulásának okait!

2. Csoportosítsd a szenvedélybetegségeket!

3. Hogyan terjedt el a kábítószer Magyarországon?

4. Milyen hatása van a családnak és a kortársaknak a drogfogyasztásban?

5. Milyen egészségügyi hatásai vannak a kábítószer használatnak?

6. Hogyan befolyásolja az alkohol a családi életet?

7. Milyen hatása van az alkohol a gyermekre?

8. Mond el a cigaretta kialakulásának történetét!

9. Sorold fel a dohányzás káros hatásait!

46

Irodalomjegyzék:

1. Aszmann A.- Rózsa S.- Németh Á. (2000): A magyar serdülők dohányzása,

alkoholfogyasztása, és a pszichoszociális környezet. Egészségnevelés, 41. p. 177-187

2. Barabásné K. D. (2011): Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült

drogfogyasztó fiatalok körében Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és

Társadalompolitika Intézet, Disszertáció.

3. Boros, J. (2005: Egészségmagatartás, Országos Epidemiológiai Központ, Országos

Lakossági Egészségfelmérés.

http://www.oefi.hu/olef/OLEF2003/Jelentesek/EgeszsegmagatartasOLEF2003.pdf

4. Brassai L- Pikó B: (2005.): Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata

középiskolásoknál. Addiktológia, IV. évfolyam 1. szám p. 5-26

5. Kiss, J. , Gábor, E. (2006): Országos Egészségfejlesztési Intézet Az alkoholfogyasztás

hazai tendenciái a 80-as évektől napjainkig I.

http://www.oefi.hu/szerhasznalat_2006_4.pdf

6. Kiss, J. és Gábor, E. (2007): Mentális egészség és rizikómagatartásformák

összefüggései serdülőkorúak körében. Országos Egészségfejlesztési Intézet

www.oefi.hu/szerhasznalat_2007_1.pdf

7. Lackó, M. (2010): A magyarországi rossz egészségi állapot lehetséges magyarázó

tényezői Összehasonlító makroelemzés magyar és osztrák adatok alapján, 1960–2004.

Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. szeptember (753–778. o.)

8. Delors, J. (1997): Oktatás- rejtett kincs. (Learning: The Treasure Within- 1996, Report

to UNSCO of the International Commission on Education for the Twenty-first

Century) Osiris, Budapest

9. Elekes, Zs. és Paksi, B. (2000.): Drogok és fiatalok. Középiskolások droghasználata,

alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén, Magyarországon. Ismertető. 8.

Budapest, Ifjúsági és Sportminisztérium.

10. Mayer, L. (2012): Pszichoszociális rizikótényezők szerepe fiatalok legális és illegális

szerhasználatának hátterében.

http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/apaczainapok/

2012/01_Tarsadalomtudomanyok.pdf

11. Füredi, J., Németh, A. és Tariska P.(2009): (szerk.): A pszichiátria magyar

kézikönyve. Bp.: Medicina Könyvkiadó Zrt.

47

http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/apaczainapok/

2012/01_Tarsadalomtudomanyok.pdf

12. Pikó B.(1999): Magatartáskutatás középiskolások körében: kockázatot növelő és

egészséget védő tényezők a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás kialakulásában.

Pszichológia, 19. 337-354. 1999.

13. Pikó, B. (2007): Ifjúkori problémaviselkedés. In: Pikó Bettina: Ifjúság, káros

szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet.

Szakmai Forrás Sorozat. Elméletek-Modellek 3. L’Harmattan Budapest.

14. Pikó B. (2004.): Csoporthatások a serdülők identitás formálódásában, kapcsolati

struktúrájában és egészség-magatartásában. Pszichotherápia, 13: 16-22

15. http://www.ogyei.hu/upload/files/nemzeti_jelentes_2003.pdf

48

Fogalomtár:

Alkoholizmus: Az alkoholizmust olyan szenvedélybetegség, mely az alkohol kitartó

fogyasztásával jár a negatív következmények dacára. Lényege az alkoholtól való testi-lelki

függőség kialakulása, adott esetben – az alkohol hiánya esetén – elvonási tünetek megjelenése

jelzi ezt a függőségi állapotot. Negatív hatással jár a fizikai, mentális egészségre, valamint a

szociális kapcsolatokra.21

Drog: A WHO (World Health Organization) definiciója szerint drog minden olyan

természetes vagy szintetikus kémiai anyag, amely pszichoactív tulajdonságokkal rendelkezik,

elsősorban a központi idegrendszer működését befolyásolja, megváltoztatja a mentális és

pszichés státust, az érzelmi reakciót, a hangulatot, tudatot, viselkedést (kábulat, mámor

állapotát okozza). A szerrel kapcsolatban függőség alakul ki.

Nikotinfüggőség. A nikotin a dohányban található alkaloida, az egyik legerősebb függőséget

kiváltó szer. A függőségért a központi idegrendszerben lezajló elváltozások tehetők felelőssé.

A leszokás elvonási tünetekkel jár, ennek ellenére a WHO felmérései szerint körülbelül a

világ lakosságának egyharmada dohányzik. Károkat elsősorban a fizikai egészségre gyakorolt

negatív hatása okoz.

Szenvedélybetegségek: Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha valaki leküzdhetetlen

vágyat érez valamilyen készítmény vagy magatartás iránt.

21 http://igrici.hu/letoltes/2012/2012-12-05/alkoholizmus.pdf

49

HIDVÉGI PÉTER

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS

1. Egészséges életmód

A minőségi táplálkozás fontos az egészséges élet megvalósításában. Az egészséggel

való törődés már a táplálkozással elkezdődik. Felgyorsult világunkban a hajszolt életmód

gyakran vezet energiahiányhoz, fáradékonysághoz, stresszes állapothoz, egészségügyi

probléma kialakulásához. A történelem folyamán az embernek mindig alkalmazkodnia kellett

a környezetében bekövetkező változásokhoz. A mai világban ezek a változások felgyorsultak

és erőteljesen jelentkeznek.

A gépesítés, az urbanizáció következtében a mindennapi táplálékunkat egyre inkább

mesterséges úton állítják elő. Az élet felgyorsult ritmusa azt diktálja, hogy gyors ételeket,

feldolgozott termékeket fogyasszunk. Ezek magas kalóriaértékkel rendelkeznek, de

hiányoznak belőlük a fontos építőelemek: enzimek, vitaminok, ásványi anyagok és ballaszt

anyagok. A napi, kiegyensúlyozott táplálkozással szervezetünknek meg kell kapnia mindazt,

amire szüksége van az egészséges növekedéshez és a belső folyamatok zavartalan

működéséhez.

Táplálkozásunk – az életmód részeként – alapvetően meghatározza, befolyásolja

nemcsak a közérzetet, de hosszú távon az egészségi állapotot is. Fontos tényezők a

táplálkozási szokások, a szocio-kulturális hagyományok, az étrend jellege, az étkezések

ritmusa és körülményei, valamint az elfogyasztott élelmiszerek fajtája, mennyisége és

minősége. Ezek együttesen határozzák meg, hogy összességében milyen energia- és tápanyag-

mennyiség kerül be szervezetünkbe – és azok potenciálisan milyen hatást fejthetnek ki

egészségünkre (NRC 1989; Elmadfa, 2009). A táplálkozással összefüggő nem fertőző

megbetegedések – főként krónikus betegségek, mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és

érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az agyi katasztrófák (stroke), és a daganatos

megbetegedések bizonyos típusai – aránya világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ennek

hátterébe egyértelműen kimutathatóak az életmódban, ezen belül pedig a táplálkozásban

bekövetkezett változások is (WHO 2003, Popkin 2006). A táplálkozással összefüggő nem

fertőző megbetegedések társadalmi, valamint gazdasági jelentősége is óriási. Önmagában,

50

csak az elhízással kapcsolatos összes társadalmi költségek egyes európai országokban elérik a

nemzeti össztermék (GDP) 1%-át (WHO, 2006). A táplálkozással, fizikai aktivitással és az

elhízással kapcsolatos krónikus betegségekkel direkt módon összefüggésbe hozható költségek

még ennél is magasabbak.

Az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások

kialakulása már kora gyermekkorban megkezdődik, és káros hatásainak nyomai már óvodás

és kisiskolás korban is kimutathatóak (Ábrahám és Csatordai 2006). A helyes táplálkozási

szokások kialakításának az egésznevelés keretein belül megvalósuló oktatása elengedhetetlen

része a későbbi életkorban potenciálisan kialakuló, táplálkozással összefüggő megbetegedések

megelőzése szempontjából. Ennek a primer prevenciós szemléletnek prioritást kell biztosítani

az oktatás, nevelés minden lehetséges területén, azonban igazán hatékonyan csak az egészség-

politika szakmai és anyagi támogatása mellett valósítható meg (Tompa, 2009).

1.1 Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása

Egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában, mégis nehéz eligazodni az

egymásnak ellentmondó információhalmazban. Első lépésként tisztázzuk le mit is jelent az

„egészséges táplálkozás” fogalma. Sokan egészséges ételek fogyasztását értik alatta. Az

„egészséges étel” nem megfelelő kifejezés, hiszen a forgalomban lévő élelmiszerek

mindegyike egészségesnek tekinthető. Viszont vannak olyan ételek, italok, amelyek

fogyasztása gyakrabban, másoké jóval ritkábban ajánlott. Az egészséges táplálkozás a

különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő

rendszeres fogyasztása. Ezáltal a betegségek kockázatát minimálisra csökkenthetjük. Az

egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára

fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó

tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). Próbáljunk változatosan

táplálkozni minél többféle nyersanyag felhasználásával, a lehető legtöbbféle készítési módot

alkalmazva.

1.2 Miért fontos egészségesen táplálkozni?

Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például hogy milyen

neműek vagyunk, van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre, életkorunk. A betegségek

többségének kialakulásáért viszont mi vagyunk felelősek életmódunk és táplálkozásunk által.

Ezeket a betegségeket hívjuk életmód- és táplálkozásfüggő betegségeknek. Magyarországon a

daganatos betegségekből származó halálozás a világon az egyik legnagyobb. Ez a szomorú

51

statisztikai adat megváltoztatható lenne, hiszen a daganatos betegségek 30-40%-a

megelőzhető egészséges táplálkozással.

A kardiovaszkuláris betegségekből származó halálozás is olyan civilizációs probléma,

ami sok esetben szintén elkerülhető. Egészséges táplálkozással és életmóddal a szív-

érrendszeri betegségek egyharmada megelőzhető. Kimutatások szerint kb. kétszer annyi

zsiradékot (és ezen belül nagyon magas a telített zsírsavak aránya az egyszeresen és főleg a

többszörösen telítetlen zsírsavakhoz képest) és koleszterint, valamint három-négyszer annyi

konyhasót fogyasztunk, mint amennyire szükségünk van. Élelmi rost fogyasztásunk jóval az

ajánlott mennyiség alatt marad. Ezzel jó talajt biztosítunk az érelmeszesedés, magas

vérnyomás kialakulásához, ami jelentősen növeli a szívinfarktus, agyvérzés veszélyét. túlzott

energia bevitel és cukorfogyasztás nemcsak az elhízás kockázatát rejti magában, hanem a II.

típusú cukorbetegség kialakulását is.

A fent felsorolt betegségeket sokkal kevesebb idő és energia ráfordítással előzhetjük

meg, mint amennyi időt, energiát felemészt a kialakult betegség kezelése, nem beszélve a

betegségek okozta rossz közérzetről. Az egészséges jelző arra utal, hogy jó

táplálékválasztással, menütervezéssel, ételkészítéssel és étkezési ritmussal elegendő energia

és tápanyag kerül a szervezetünkbe ahhoz, hogy tartósan egészségesek maradjunk. Ehhez

ismerni kell az egészséget védő, megőrző és a betegséget megelőző, azaz az “egészséges

táplálkozás” útmutatásait. Az egészséges táplálkozás annyi energiát juttat a szervezetbe,

amennyire szükség van, nem többet, nem kevesebbet. Az egészséges, nem diétázó embernek

nem kell számolni a táplálék energiatartalmát, hanem rendszeresen mérnie kell a testtömegét,

hinnie kell a tükörnek és a centiméternek. A fogyás vagy a hízás a kelleténél kevesebb,

illetőleg több energia bevitelére utal, s az ok kivizsgálása a kezelőorvosra tartozik.

1.3 A helyes táplálkozás szerepe a gyermek életében

Nap mint nap halljuk, hogy milyen fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás a

betegségek megelőzésében, s mégis, rendkívül nehéz a már rögzült táplálkozási szokásainkon

változtatni. Szülőként sokat tehetünk azért, hogy a gyermek kialakuló egészségtudata a saját

egészségét szolgálja. Az óvodáskorban kialakított, elsajátított táplálkozási szokások, illetve

ismeretek nagyon meghatározóak a későbbiekre nézve, sokszor az egész felnőtt életre nézve

is. Ez az időszak a személyiségfejlődés, a tudatformálás tekintetében a legfontosabb időszak.

A táplálkozási szokások már gyermekkorban kialakulnak, hiszen a kicsik ilyenkor tanulják

meg a helyes ételválasztást, az étkezési ritmust, ebben a korban formálódik az ízlés, és

rögzülnek a táplálkozási minták, valamint a táplálkozási magatartás is.

52

Az óvodáskorú gyermekek többsége étkezései nagyobb részét az óvodában folytatja,

de emellett nagy a felelőssége a szülőknek is abban, hogy a gyermek mennyire táplálkozik

egészségesen, a fejlődésének, korosztályának megfelelően. Mivel a gyermekek többnyire

együtt esznek a felnőttekkel, így a szülőknek érdemes odafigyelniük arra, hogy az asztalra

mindig tápláló ételek kerüljenek, és a menü összeállításánál vegyék figyelembe a gyermekek

ízlését és szükségletét is. Ehhez segítséget nyújthat a táplálkozási piramis, ami azt mutatja

meg, hogy a különböző táplálékokat milyen arányban lenne ideális fogyasztani.

Az étrendben nagyobb súllyal kell szerepelniük a piramis alján elhelyezkedő

élelmiszereknek (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, egészséges zsiradékok),

mint azoknak az élelmiszereknek, amelyek a piramis csúcsa felé találhatóak meg. Ezek közé

tartoznak például a vörös húsok, illetve a cukrozott és sózott nassolnivalók is. Zöldséget

naponta legalább 5 alkalommal javasolt fogyasztani, lehetőleg nyersen is, hiszen a főzés során

az értékes vitaminok, ásványi anyagok nagy része veszendőbe megy.

Igyekezzünk az apróság minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is

bevonni a megismerés folyamatába. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös

beszerzésekor – pl. piaci látogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények

összehasonlítására, a különböző tulajdonságok megtapasztalására (pl. kicsi-nagy, érett-éretlen,

kemény-puha, stb.). A vásárolt alapanyagok felhasználásában is részt vehetnek az apróságok

– pl. összetéphetik a fejes saláta levelét, figurákat formázhatnak tésztából, összekeverhetik a

saláta összetevőket, stb. – de a díszítésbe, tálalásba, terítésbe is bevonhatjuk őket. A kellemes

légkörben, együtt elkészített és elfogyasztott étel az étkezéshez való jó viszony alapja.

Kiváló reggelik lehetnek: szendvicsek, feltétnek: zöldségpástétom, húskrém, sovány

sonka, tojáskrém, töltött tojás, friss zöldfűszerekkel ízesítve, természetesen nyers zöldséggel

kiegészítve, különféle kásák pl. zabkása, kukoricakása, esetleg lehet hozzá adni aszalt

gyümölcsöket, de nyerset is.

Tízóraira, uzsonnára: lehet nyers gyümölcsöt magában, néhány szem olajos maggal pl.

dió, mandula, stb., natúr joghurttal, sajttal, túróval, nyers idényzöldséget. Ebéd, vacsora: a

zöldségeket levesben is jól használhatjuk. Azoknak a gyerekeknek, akik nem szeretik a

darabos zöldségeket, a krémlevesek jó megoldást adhatnak, ahol elrejtjük a zöldséget, viszont

a vitamin, ásványi anyag, rost tartalom megmarad. A zöldségeket főzelékként is adhatjuk a

gyerekeknek, viszont arra érdemes odafigyelni, hogy szintén ne főzzük agyon a zöldséget,

valamint ne használjunk annyi lisztet és zsiradékot a rántáshoz sűrítésképpen, inkább saját

anyagával, vagy habarással sűrítsünk. A zöldségeket salátaként is adhatjuk a gyerekeknek.. 22

22 http://gondolkodjegeszsegesen.hu/a-helyes-taplalkozas-szerepe-a-gyermek-eleteben/

53

1.4 Az egészséges táplálkozás ismérvei

Az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében rendszeresen

fogyasszunk zöldségféléket, főzelékféléket és gyümölcsöket. A zöldség- és a főzelékfélék,

valamint a gyümölcsök többsége energiaszegény, ezért ha nyersen fogyasztjuk vagy az

elkészítés során nem alkalmazunk zsiradékkal, liszttel, zsemlemorzsával vagy zsemlével

történő dúsítást, megőrizhetjük ideális testtömegünket. Ráadásul ezek a táplálékok nem

növelik a zsír- és koleszterin bevitelt, sóban szegények, másrészt gazdag forrásai az igen

értékes, betegségmegelőző hatású, vízben oldódó élelmi rostoknak. Nem utolsósorban vízben

oldódó vitaminokat juttatnak a szervezetbe. Az utóbbi időben különösen nagy érdeklődés

nyilvánult meg a C-vitamin (aszkorbinsav) és az A-vitamin élőanyaga, a bétakarotin iránt. Ez

a két vitamin ugyanis hatásosan gátolja az érelmeszesedéses folyamat, valamint a rákos

burjánzás kialakulását. Az E-vitamin is hasonlóképpen védőhatású, de ez a vitamin elsősorban

az olajos magvakban, a csíraolajokban, a búzacsírában és a szójaolajban fordul elő igen nagy

mennyiségben, de jelen van a tejben, a tejtermékekben, a tojásban, a húsokban, a legtöbb

margarinban, valamint a zöldség- és a főzelékfélékben is.

Az egészséges táplálkozás során nélkülözhetetlen a burgonya, valamint a gabonafélék

(a főtt tészta, a búzadara, az árpakása, a kenyér, a péksütemények) fogyasztása. Ügyelni kell

azonban az elkészítésre, mert például az igen divatossá vált olajban és zsírban sült

hasábburgonya, burgonyaszirom nem tartozik az egészséges táplálkozás napi gyakorlatához

(persze, a vajjal készült burgonyapüré sem). A kenyerek és a péksütemények csoportjából a

teljes kiőrlésű lisztből készült barna változatok különösen értékesek, mert a bennük lévő

élelmi rostok serkentik a bélműködést.

Az egyik legfontosabb hogy jelentősen csökkenteni kell táplálkozásunkban a zsiradék

mennyiségét. Köztudomású, hogy a zsiradékot tartalmazó élelmiszerek, ételek ízletesebbnek

tűnnek és határozottan kedveltebbek — ezt a táplálkozási vizsgálatok is bizonyítják.

Közismert tény az is, hogy a túlzott zsiradékfelvétel nemcsak jelentősen növeli az étrend

energiatartalmát és ezzel az elhízás kifejlődésének legfontosabb tényezője, hanem

közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában is. Különösen az állati eredetű zsírok szerepe

jelentős e tekintetben. A növényi eredetű zsírok összetétele kedvezőbb, rendszeres

használatuk révén megelőzhető, illetve mérsékelhető az érfalon az érelmeszesedéses

lerakódások keletkezésének veszélye, és összetevőik csökkentik a vérkoleszterin szintet.

Óvakodjunk a sok koleszterint tartalmazó táplálékoktól. Ezek közé tartoznak a

belsőségek (agy, velő, szív, vese, tüdő) és a tojás. A belsőségekből csak igen ritkán és kis

54

mennyiséget együnk, tojásból pedig hetente legfeljebb négy-hét darab lehet az adag, de ne

zsírban sütve! Van koleszterin a húsokban, a húskészítményekben, a tejben és a

tejtermékekben is, ám jóval kisebb mennyiségben, mint az előbbiekben. A máj szintén

tartalmaz koleszterint, de értékes vitamin- és mikroelem-tartalma miatt helye van az

egészséges táplálkozásban.

Kerüljük az édességek rendszeres élvezetét és a bőséges cukrozást. Az édesség iránti

természetes vágyat friss gyümölcsökkel elégítsük ki. A lekvárok és a befőttek cukortartalma

nagy, de kevesebb vitamint tartalmaznak, mint a friss gyümölcsök.

Végül kerüljük a túlzott sózást. Az élelmi anyagokban elegendő só van, az

élelmiszerek jelentős részében pedig túlságosan is sok. A húskészítmények, a sajtok, a

konzervipari termékek sok sót tartalmaznak, sőt még a kenyér is számottevő sóforrás, ezért

legalább mi ne sózzuk tovább a táplálékokat. A gyermeknevelés fontos része a helyes étkezési

szokások kialakítása, hiszen azok az egész további életre és egészségre meghatározó

jelentőségűek. Azokat az ételeket, amelyeket gyermekkorunkban megszerettünk és

megszoktunk, később is örömmel fogjuk fogyasztani. Azokat viszont, amelyeket bár

egészségesek és finomak, de nem ismertük meg.

1.5 Az iskolai büfé fontossága

Az iskolai büfé mind nyitva tartásával, mind higiéniás körülményeivel messzemenőkig

szolgálja a tanulók és az iskolai dolgozók igényeit. Nagy gondot kell fordítani a gyerekek

táplálkozási szokásainak a kialakítására. Ne kapkodva, állva egyenek, mossanak kezet,

használjanak szalvétát. Palackos ásványvízből szénsavasat és szénsavmenteset is árulni kell.

Ha van rá lehetőség meleg italként helyben főzött, cukorral és citromlével ízesített teát

árusítsunk. Szeszes ital és dohányárú egyáltalán nem szerepelhet a kínálatban.

2. A tápanyagok

Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez

szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges

építőanyagokat nyeri. Ilyen szerves tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok.

Emellett a tápanyagok közé tartoznak az energianyerésre közvetlenül nem hasznosítható

ásványi sók és a víz is. A szervezet egészséges működése szempontjából alapvető a megfelelő

mennyiségű és minőségű tápanyag felvétele.

Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk:

1. Az energiát szolgáltató tápanyagokra (kalorigén) ide tartoznak a fehérjék, a

szénhidrátok és a zsírok.

55

2. Az energiát nem szolgáltató tápanyagokra (non kalirogén), melyeket a víz, az

ásványi sók és a vitaminok alkotnak.23

2.1 A fehérjék:

A fehérjék megtalálhatók minden sejtben és szövetben, mivel szerepet játszanak az

egész emberi test működésében és felépítésében. A fehérjék láncszerű molekulák, a

fehérjeláncok láncszemeit hívjuk aminosavaknak. Az emberi fehérjékben körülbelül 20

különböző aminosav fordul elő, ezek közül tizenkettőt képes az emberi szervezet önmagától

előállítani. A többi nyolcat hívjuk esszenciális aminosavaknak. Mivel ezeket az emberi test

nem képes önmaga előállítani, ezeket a táplálékkal kell bevinni a szervezetünkbe.

Fehérjeforrások: sovány húsok és húskészítmények, sovány tej és tejtermékek, valamint tojás.

E három élelmiszercsoport olyan fehérjéket tartalmaz, amelyeket a szervezet könnyen és

hatékonyan hasznosít, amelyekben elegendő mennyiségben vannak jelen a szervezet számára

nélkülözhetetlen — esszenciális — aminosavak. Minthogy testünk felépítésében az

aminosavak meghatározó szerepet játszanak, érthető, hogy minden életkorban elegendő

mennyiségű és jó minőségű fehérjére van szükség, de különösen gyermekkorban, a terhesség

és a szoptatás idején, továbbá időskorban. A növényi eredetű fehérjeforrások közül csak a

szójakészítmények aminosav tartalma hasonlít az állati eredetű fehérjékéhez, a többi növényi

fehérje e tekintetben kevésbé értékes. A különféle növényi fehérjék szakszerű

kombinációjával azonban hozzá lehet jutni a szükséges aminosavakhoz.24

2.2 Szénhidrátok:

A szénhidrátok biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban

felszabadítható energiát. Ellátják a szervezetet rostanyaggal, ami a jó emésztést biztosítja,

illetve sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. A szénhidrátok glükogén formájában

raktározódnak a májban és az izomban. Amennyiben a glükogénraktárak feltöltöttek, a

feleslegben bevitt szénhidrátok a májban zsírokká alakulnak. Túlságosan sok szénhidrát

felvételénél a többlet elhízást, a vér trigliceridszintjének emelkedését okozhatja, sőt a máj

zsíros elfajulásához vezethet. Azonban az arányosan bevitt szénhidrátok nem tekinthetők

kövérséget okozónak. Ugyanis a szénhidrátokat először át kell alakítani zsírrá, ami

meglehetősen energiaigényes folyamat. Ennek során a szénhidrát mennyiségének mintegy

negyede energiaszolgáltatóként használódik el, tehát ennyiből már nem lehet zsír. A zsírok

ellenben ilyen „energiaköltség" nélkül, közvetlenül raktározhatók. A magas

szénhidráttartalmú ételek legalább 90%-a áll szénhidrátból, és kevesebb mint 5%-ban

23 http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1panyag24 http://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/tapanyagokrol_feherjek/20000121114248

56

tartalmaz fehérjét és zsírt. Ezeket az ételeket igyekezzünk akkor fogyasztani, ha keményen

tréningezünk, így szükségünk van a fokozott szénhidrátbevitelre ilyenek pl. a burgonya, a

rizs, a makaróni, a cékla, a cukor, a méz, a mazsola.25

2..3 Zsírok

A zsír fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk

működésében, egészségünk megőrzésében. A zsírszövet testünk fontos energia tartaléka.

Mechanikai védőszerepet tölt be azáltal, hogy mintegy beágyazza egyes szerveinket. A bőr

alatti zsír jó hőszigetelő, így segíti a szervezet állandó hőmérsékletének megőrzését. A

táplálkozási ajánlások hangsúlyozzák, hogy az energia felvétel legfeljebb 30 százalékát, de

legalább 15 százalékát adja a zsírbevitel. A túlzott zsírbevitel ugyanis betegségek előidézője

lehet. Egyes daganatos megbetegedések (mell, vastagbél) bizonyítottan összefüggésben

vannak a mértéktelen zsírfogyasztással. A zsírbevitel mennyisége és minősége döntő szerepet

játszik a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásában. Közismert az is, hogy az elhízás

megelőzése, kezelése elsődlegesen a zsírfelvétel csökkentése révén érhető el, többek közt ha

kerüljük a zsírban sült húsokat, zsíros húsból készült ételeket, margarin, majonéz, rántások

fogyasztását. Fontos a zsírok minőségére is ügyelni. A növényi eredetű zsírok (pl. olivaolaj,

napraforgóolaj, margarin) sokkal inkább ajánlottak, mint az állati eredetű zsiradékok (pl. vaj,

szalonna, tejföl). 26

2.4 Ásványi anyagok

A szervezet zavartalan működéséhez a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő

mennyisége és aránya is elengedhetetlen. Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket

alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a

szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük miatt viszonylag könnyebben

megtalálhatók, a nyomelemeket azonban - mint nevük is mutatja - csak nyomokban lehet

kimutatni a szervezetben. A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek, mert

létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, így az

immunvédekezésben, az enzimek működésében vagy a vérképzésben. Minden vitaminnak

megvan a saját szerepe, így egymást nem pótolják és nem is helyettesíthetik. Amennyiben

hiányzik valamelyik vitamin, akkor károsodhatnak az anyagcsere-folyamatok, végül kóros

tünetek jelentkezhetnek.

2.5 A legfontosabb ásványi anyagok és szerepük:

25 http://www.otletkonyha.hu/cikkek/egeszseges-elet/feherjek-es-szenhidratok/231/135/26 http://www.elestar.hu/elelmiszer-lexikon/zsirok-olajok/

57

A kálcium szerepet játszik a csontok és a fogak felépítésében, nélkülözhetetlen az

idegrendszer működéséhez, az ingerület továbbításához, a véralvadás megfelelő létrejöttéhez

és az izmok összehúzódásához. A megfelelő kálciumbevitelnek különösen gyermekkorban

van nagy jelentősége, mivel a csontok felépítése ekkor történik. A legfontosabb kalcium

forrás: tojás, zöldség, hüvelyesek, lazac, brokkoli.

A nátrium a szervezet só-és vízháztartásában nélkülözhetetlen, valamint részt vesz az

idegsejtek közötti ingerület átvitelben és az izomműködésben is. Megtalálható: konyhasóban,

húsfélékben tejtermékekben.

A kálium a szénhidrát anyagcserében játszik szerepet, nem megfelelő mennyiség

esetén izomgyengeség alakul ki.

A magnézium a csont- és fogképzéshez szükséges, de számos enzim alkotórésze is,

ezen kívül fontos szerepet játszik az ingerület átvitelben és az izom összehúzódásban.

Legnagyobb mennyiségben a csontrendszerben található. Magnézium tartalmú ételek pl.

hüvelyesek. avokádó, gabonafélék, mogyorófélék, rizs, magvak, kagyló, spenót, sütőtök.

A foszfor elsősorban a csontok, a fogak és a DNS alkotórésze, de nélkülözhetetlen az

energiatermeléshez is. A foszfor akkor rendelkezik optimális hatásfokkal, ha dupla

mennyiségű kalcium áll rendelkezésre.A vas fontos összetevője az oxigén felvételéért és a

szövetekhez történő szállításáért felelős. Hiányában fáradékonyság csökkent fizikai

teljesítőképesség lép fel. Forrásai: sárgabarack, zsíros húsú halak, füge, lencse, hús, borsó,

szárnyashús, kagyló. A cinknek fontos szerepe van a sejtek regenerációjában, a sebgyógyulás

folyamatában és a növekedésben.

A cink számos enzim alkotórésze, és szükséges a bőr egészségének fenntartásához is.

Forrásai: bab, gabonafélék, hús, szárnyashús, magvak. A fluor fő szerepe a csontok és fogak

szilárdságának biztosítása. A jód nélkülözhetetlen a magzat testi és szellemi fejlődéséhez,

szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában és fontos alkotórésze a

pajzsmirigyhormonnak. A szelén amellett, hogy fontos enzimalkotó, antioxidáns hatása is

ismert, vagyis megköti a szervezetben keletkező, káros hatású szabadgyököket. Forrásai: hús,

gomba, dió, szárnyashús, rizs, magvak, kagyló, gabonafélék.

A-vitamin Szerepe: nélkülözhetetlen a látáshoz, leköti a szabad gyököket, segíti a szövetek

regenerálódását. Fő forrása: spenót, sütőtök, sárgarépa.

B1-vitamin Szerepe: segíti az idegsejtek működését és a szénhidrát-anyagcserét Fő forrása:

teljes kiőrlésű gabonafélék, dió, mogyoró.

C-vitamin Szerepe: fontos a csont és kötőszövet növekedésében. Ha dohányzol, különösen

fontos a C-vitamin pótlása! Fő forrása: paprika, citrom, csipkebogyó, kivi, narancs.

58

D-vitamin Szerepe: szükséges a fogak és csontok egészséges fejlődéséhez, továbbá

kiegyensúlyozott idegrendszert és normális szívműködést biztosít. Fő forrása: halmájolajok,

tojássárgája, élesztő, búzacsíra, zabpehely.

E-vitamin Szerepe: védi a májat, fontos a hormontermelésben, a termékenység vitaminja,

ezért szexuális és nemi fejlődési zavarok gyógyítására használják. Fő forrása: növényi olajok,

csírák, olajos magvak, petrezselyem, spenót.27

3. Az anyagcsere folyamatok

Anyagcserének nevezzük azt a komplex folyamatot, amely a szervezet számára

szükséges anyagok – tápanyagok, a légzéshez szükséges oxigén – felvételével, átalakításával,

illetve a szervezet számára nem hasznosítható anyagok – szén-dioxid, különböző

bomlástermékek, salakanyagok – leadásával fenntartja a szervezet állandóságát és biológiai

egyensúlyát. Az anyagcsere-folyamatokat értelmezhetjük a szervezet szintjén (táplálkozás,

légzés, kiválasztás), illetve sejtszinten (sejtek transzportfolyamatai, sejtlégzés, fehérjeszintézis

stb.). A sejtek anyagcseréjük során szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat égetnek el (oxidál),

ezekből főként szén-dioxidot, vizet és az élettani folyamatokhoz szükséges energiát

termelnek. Szén-dioxid, víz és energia akkor is keletkezik, amikor a táplálék a szervezeten

kívül ég el. A sejtekben azonban az oxidáció nem egy lépésben végbemenő, pillanatszerűen

lejátszódó reakció, hanem bonyolult, lassú, több lépésből álló folyamat, melyet lebontásnak

(katabolizmusnak) nevezünk. A lebontás során az energia kicsiny, hasznosítható

mennyiségekben szabadul fel. A szervezetben az energia különleges, nagy energiájú

foszfátvegyületek formájában vagy egyszerűbb molekulákból szintetizált fehérjékben,

zsírokban és összetett szénhidrátokban tárolható. Utóbbi anyagok képződését felépítésnek

(anabolizmusnak) nevezzük, mely nem energia felszabadulással jár, hanem energiát igényel.

A szervezet lebontó folyamataiban felszabadított energia a szervezet által végzett munka,

külső munka, hő vagy tárolt energia formájában jelentkezik.28

27 http://vitamininfo.hupont.hu/18/asvanyi-anyagok-nyomelemek28 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/bevezetes-a taplalkozastudomanyba/az anyagcsere-folyamatok

59

4. Az evés zavarai

4.1 Anorexia nervosa

Az anorexia (an-orexis, hiányzó vágy), ugyanakkor inkább arról szól, hogy az étvágyat

kontroll alatt tartja a beteg.

Tünetek:

A kornak és a testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának

visszautasítása (legalább 15 százalékos súlyhiány).

Intenzív félelem a súlygyarapodástól.

Testképzavar; tehát a saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved

(mások testének méreteit jól észleli).

A menstruáció - legalább három egymást követő ciklus - kimaradása.

Betegség tagadása

Szövődmények:

Alacsony testsúly, a testhőmérséklet csökkenése, a szívverés és a légzésszám kóros

lecsökkenése, alacsony vérnyomás, száraz bőr, hajhullás, gyakran hiperaktivitás. A

pszichiátriai betegségek közül az anorexiának van a legnagyobb halálozási aránya.

4.2 Bulimia nervosa

A bulimia leginkább a falásrohamokkal jellemezhető, amelyeket valamilyen

kompenzáló viselkedés követ (önhánytatás, hashajtózás, túlzott testedzés).

Tünetek:

Visszatérő falásrohamok (bizonyos időtartam alatt hatalmas mennyiségű étel

elfogyasztása, akár több tízezer kalória)

A falásroham alatt kontrollvesztés érzése

A falásrohamok miatt rendszeres kompenzáló módszerek

Az alak és a testsúly az önértékelést eltúlzottan befolyásolja

Nehezebb felismerni, mint az anorexiát, mivel a testsúly gyakran nem változik.

Szövődmények:

A hánytatás miatt bekövetkező gyomorrepedés és nyelőcsővérzés, fogszuvasodás,

súlyosabb esetben az elektrolit-háztartás felborulása, ezért szívritmuszavar.

4.3 Falászavar

Annyiban hasonlít a bulimiára, hogy kontroll nélküli falásrohamok jelentkeznek,

viszont elmaradnak a kompenzáló módszerek a súlygyarapodás megakadályozása érdekében,

ezért a falászavarban szenvedők általában túlsúlyosak.

60

Az alábbi tünetek jellemzők a falászavarra:

1. Visszatérő falásrohamok, melyekre jellemző:

Egy bizonyos időtartam alatt olyan nagy mennyiségű étel elfogyasztása,

ami biztos, hogy nagyobb, mint amit a legtöbb ember ugyanannyi idő alatt meg tudna

enni.

A falásroham alatt jelentkezik a kontrollvesztés érzése, tehát a beteg

úgy érzi, hogy nem tudja irányítani mit és mennyit eszik.

2. A falásrohamokat továbbá az alábbiak közül legalább három jellemzi:

a szokásosnál sokkal gyorsabb evés

evés a kellemetlen teltségérzésig

nagy mennyiségű étel elfogyasztása éhségérzet nélkül

magányos evés, mivel az igen nagy mennyiségű étel elfogyasztása miatt

erős szégyenérzés alakul ki

a túlevések után bűntudat, undor és lehangoltság jelentkezik

3. A falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés (pl. hánytatás, hashajtózás,

túlzott mértékű testedzés).

Fontos megjegyezni, hogy a falászavar esetén komplex terápiára van szükség, mely

magában foglalja a pszichoterápiát (egyéni vagy csoportos), esetenként a gyógyszeres

kezelést és a célzott testsúlycsökkentő programot, mely elengedhetetlen része a kezelésnek.

4.4 Stresszorexia

A beteg napközben nem ér rá enni, este pedig azért nem eszik, mert félti az alakját.

Előfordul az is, hogy annyira kimerült, hogy nincs étvágya. Az anorexiával ellentétben itt nem

szándékos fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak „nem érnek rá

enni”, mindemellett pedig a stressz étvágycsökkentő hatással van a szervezetre. A

stresszorexia esetében többről van szó stressz okozta fogyásnál. Az életszerepeiket

összeegyeztetni igyekvő nők ugyanis a túl nagy nyomás miatt háttérbe szorítják az elemi

létszükségleteket, vagyis nem esznek, nem isznak, csak a feladatra koncentrálnak.

Stresszorexiára utaló jelek:

- A táplálkozási szokások jelentős megváltozása

- Testsúlycsökkenés

- A kóros vitamin- és ásványi anyag hiányában bekövetkező hajhullás és körömtöredezé

- Az immunrendszer legyengülése miatti gyakori megbetegedések

- Kimerültség

61

- Fokozott ingerlékenység

- Rossz testi állapot miatti rosszullétek

- Konfliktuskezelési gondok

A stresszorexia kialakulhat a szerep átkonvertálása, maximalizmus, megfelelési

kényszer miatt is. Jellemző módon a stresszorexiás embereknek sincs betegségtudata, így

számukra természetesnek tűnik az, egész nap nem esznek, nem isznak, minek következtében

kórosan soványak lehetnek. Számukra az első a feladatok teljesítése, csak aztán jöhet a test

"kiszolgálása".

4.5 Orthorexia nervosa

Egészségesétel-függőség. Az orthorexia az egészséges ételekhez való megszállott

ragaszkodást jelenti. Ez a ragaszkodás egyes esetekben azt is jelentheti, hogy az orthorexiában

szenvedők akár képesek koplalni is, hogy ne kelljen „tisztátalan” ételt fogyasztani. Ritualizált

étkezési szokásokat alakítanak ki, mindennapjaik központi témája az evés és annak

megszervezése. Az ételekhez különféle speciális érzelmeket társítanak, mint pl.

„mesterséges”, „egészséges”, „veszélyes”. Az ételek származásának és összetételének

ellenőrzése kényszeres jelleget ölthet. Kizárólag olyan ételeket hajlandóak megenni, ami

biztos vagy megszokott beszerzési helyről származik (pl. biobolt vagy piac), továbbá ami nem

tartamaz a diétába nem illeszkedő összetevőt (pl. adalékanyagot, mesterséges színezőt).

Az orthorexia kialakulása

Gyakran ártatlanul indul például abból, hogy a személy legyőzzön egy krónikus

betegséget, vagy javítsa általános közérzetét. Sokaknál megfigyelhető, hogy az eredménytelen

orvosi kezelések miatt a betegek alternatív gyógyászati megoldásokat keresnek, és ennek

során találkoznak az egészséges táplálkozási irányzattal.

Az orthorexia lehetséges testi szövődményei

Az orthorexia testi szinten megfigyelhető következménye az alultápláltság (élettani

alultápláltság) és a kóros vitaminhiány. Sok esetben megfigyelhető, hogy különböző

„természetes” vitaminkészítményekkel igyekeznek pótolni a hiányokat, ami gyakran a

táplálék-kiegészítő gyógyszerek túlzott szedéséhez vezet. Az ortorexia azért természetellenes,

mert épp az élet egyik legfontosabb jellemzője, a sokféleség, a változatosság hiányzik belőle.

Az állandó szorongás, hogy valami ártalmasat eszünk, egyéb betegségeknek is forrása lehet

(pl. hipochondria, anorexia).29

29 http://babusabernadett.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=20&Itemid=24

62

5. A magyar konyha története

A magyar konyhaművészet gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ám manapság

egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados

hagyományos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikós,

paprikás imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is

hiányoznak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden

esetben a harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is,

akkor az emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája

egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.

Az ősi magyar fűszerekhez, ételekhez való visszanyúlás érdekében mogyoróhéjban tekintsük

át a magyar konyha történetét.

Az ősi magyar konyha néhány jellemzője mai napig tetten érhető konyhaművészetünkben,

ilyenek pl. a következők:

Az általunk igazán ízletesnek tartott ételekben a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű,

csípős) ízharmónia jelenik meg, melyből egyik íz sem „lóg ki”, nem válik dominánssá,

s éppen ettől élvezetes (pl. gondoljuk az igazi házi húsleves ízeire).

Legfinomabb ételeink egyetlen edényben készülnek, és

ezek mindig leveses, szaftos fogások.

Nagyon sok az olyan tartalmas leves, ami főétkezésnek is beválik, pl. gulyásleves,

babgulyás, palóc leves, stb.

Az ősmagyarok, a nyugati népeket több ezer évvel megelőzve, ismerték és

alkalmazták a szárított hús és tejpor készítését. Így egy ősmagyar lovas bőrzsákjában több

liter levesnek vagy tejnek megfelelő élelmet vihetett magával. Alkalmazták az aszalást és a

füstölést is. A téli szálláshely körül gabonaféléket termesztettek: árpát, kölest, búzát. A

főzéshez bográcsot használtak, a sütéshez nyársat. A kásafélékből, a gabonákból tejben,

vízben főtt kásákat, később kerek köveken sütött lepényeket készítettek. Ezek a lepények

átmenetet jelentettek a kenyér és a tésztafélék között. Az egyik legrégebbi tésztánk a galuska

és a csipetke.

Ételeik ízesítéséhez előszeretettel használtak tárkonyt, csombort, kakukkfüvet,

fokhagymát, rozmaringot, zsályát, valamint gyümölcsöket (áfonya, fekete ribizke), és

virágokat (ibolya, körömvirág, rózsaszirom).

A magyar konyhában mai napig fontos étel-alapanyag a vöröshagyma, káposzta. A tej

savanyításával nyert kötő-, sűrítő- vagy éppen alapanyagok közül is a magyar tejföl és túró

63

nem csupán számos ételünk nélkülözhetetlen kelléke, hanem egyetlen más világkonyhában

nem használatos (tejszínt használnak általában). Mindmáig egyedülálló pl. a kovászos uborka

elkészítési módja, máshol nem készítenek ilyen savanyúságot.

A reneszánsz korban Mátyás király konyhája nagy hatást gyakorolt a

konyhaművészetre, előtérbe került az élet élvezete, a finom fogások, ízletes lakomák,

fantasztikus borok. Ebből a korból már írásos receptek is maradtak fent.

A török hódoltság korában a magyar konyha visszaszorult Erdélybe, és erdélyi

konyhaként élt tovább. Az ásványi só elterjedése a konyhában is az erdélyi sóbányáknak

köszönhető.

A paprikát Kolumbusz hozta magával Közép-Amerikából, az ebből készült megőrölt

fűszer az írásos emlékek szerint a XIX. Században vált használatossá.30

5.1 A magyar konyha jellegzetességei

Meg kell említenünk néhány szakács és vendéglő nevét, akik az elmúlt idők alatt

jelentős szerepet vállaltak abban, hogy gasztronómiánk korszerűvé, ugyanakkor

hagyományőrzővé vált. Marchal Jószef III. Napóleon konyhamestere volt. Görög Rezső a

francia konyhaművésznek, Escoffiernek volt munkatársa. Jelentős gasztronómia műveket

hagytak ránk még: Gundel János és leszármazottai, Wampetich Ferenc, Glück Frigyes,

Standler Károly, Dobos C. József.

Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle

alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása

alakított ki.

Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői:

a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat

a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása

a tejföl nagymértékű felhasználása

sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés,rántással, sűrítés)

sajátos fűszerezési eljárások

magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása

A sertéshússal és zsírral készült ételek nagy számának a magyarázata a török időkre

vezethetők vissza. A sarcoló török katonák - mohamedánok lévén - minden más házi állatot

elvittek, csak a sertést hagyták meg. A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége.

30 http://e-s-a.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59:magyar-konyha-tortenet&catid=34:egeszseg-

megorzes&Itemid=75

64

A sertészsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával, míg más népeknél préseléssel nyerik. A

kiolvasztással nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. A sertészsír fogyasztása a

nehéz fizikai munkát végző földműveléssel foglalkozó népeknél honosodott meg először. A

sertészsír jól tárolható, a következő évig kitartott. Az étolajat, a vajat, a margarint

hidegkonyhai készítményekhez, a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél

használják.

A vöröshagyma sok magyaros ételnek adja meg aromáját, sőt képezi alapját. A

sertészsírban történő pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok. A

készítendő étel jellege határozza meg, hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy

aranysárgára pirítják, hiszen más-más ízhatás érhető el vele.

A fűszerpaprikát a régi magyar konyhákon nem ismerték, használata csak lassan

terjedt el. A sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a paprika íz-

és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részénél

pörköltek, gulyások, paprikások, tokányok készítésénél alkalmaznak. A felsorolt ételekhez

fűszerként a fokhagyma pépszerű keverékét adják, valamint a pörköltek készítésének sajátos

technológiája, a rövid lén történő párolás, a többszöri zsírjára pirítás adja az ételeknek a

sajátos ízt, magas élvezeti értéket.

Káposztás ételeink, a tökfőzelék, a töltött tök elmaradhatatlan fűszere, a finomra

vágott friss kapor. Különleges illatot, aromát ad, ha közvetlenül tálalás előtt hintik az ételre. A

sertészsírral történő főzésből adódik konyhánknak az a sajátossága, hogy bátran fűszerez. Az

a jó fűszerezés, ahol a fűszerek aláfestik, kihangsúlyozzák az ételek egyéni ízét.

A fűszereknek azokat az anyagokat tekintjük, melyek ételeinknek és italainknak

kellemest ízt, illatot adnak. Nem tápértékeik, hanem az élvezeti értéket növelő hatásaik miatt

tesszük az ételeinkben. A fűszerek az ételek nyers ízét tompítják, finomítják, teszik. Az étel

jellegével összhangban álló fűszerezés a szakács feladata.

Tejfölből a magyaros főzési móddal dolgozó konyha az átlagosnál nagyobb

mennyiséget használ, de a tejszín is jellegzetes ételízesítőnk. A tejföl jól harmonizál a

paprikás csirke, a borjú, a bárány ízanyagaival. Sok levesünk, mártásunk, főzelékünk készül

tejföllel és gyakran díszítésként is használjuk.

Hentesáruink egy része világhírnévre tett szert. Ilyenek a gyulai kolbász, a téli szalámi,

a magyar sonka, a füstölt szalonna, amelyek ugyancsak hozzájárultak ételeink kitűnő ízéhez.

A füstölt szalonna kiolvasztva nagymértékben befolyásolja az ételek ízét, de szalonnával

tűzdelik a pulykát, a vadételeket. Választékos a magyar konyha leveseinek kínálata, az

elkészítési módok és a felhasznált alapanyagok terén egyaránt. A levesek egy részét és a

65

főzelékeket rántással sűrítjük. Ez a fajta ételkészítési mód jószerint csak a magyar konyhára

jellemző. A rántás megolvasztott sertészsír - vagy egyéb zsiradék - és ugyanennyi finomliszt

keverékével készül. A lisztet a felmelegített zsírban az étel jellegének megfelelően

megpirítjuk. A rántást a tűzről levéve hideg vízzel felengedik és simára keverik.

A levesek között sok laktató egytál jellegű /pl. Jókai bableves, palócleves/ található,

mely a főfogás szerepét is betöltheti. Természetesen készülnek könnyebb zöldség-, püré-,

krém- és gyümölcslevesek is.

Salátáinkat sós, ecetes lével készítjük és általában húsételekhez savanyúságként

fogyasztjuk. Sok más nemzet konyháján cukor nélkül, olajjal készítik a salátaöntetet és

gyakran önálló fogásként fogyasztják.

A nagy választékban készült tésztafélék gasztronómiánk büszkeségei. Gyúrt tésztából

készülnek a levesbetétek, az édes és sós tészták. A sós tészták /káposztás, sonkás kocka/

befejező fogásként való fogyasztása a magyar konyhára jellemző. A burgonyatésztából

különféle gyümölccsel töltött gombócok készülnek. A palacsinták, a rétesek, a vargabéles, a

kelt tésztából készült aranygaluska, fánkok, valamennyi ízletes, tápláló befejező fogások.

Szót kell ejteni a cukrászatról is, ami szerves része a magyar gasztronómiának. A

Dobostorta, a Rigó Jancsi, a somlói galuska, a Gerbaud szelet, a Rákóczi túróslepény, a

Szapáry torta a legismertebb készítményei a magyar cukrászatnak.

Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros

ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás

követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom

és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind

táplálkozástani szempontból helytelen.

5.2 Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai, ünnepi hagyományai

A paraszti rétegek között nagy táplálkozási különbségek voltak. A szegények

elsősorban növényi ételeket ettek, így pl. kásaféléket, kukoricát, kölest, hajdinát, burgonyából

készült ételeket, gyúrt és kifőtt tésztákat. A hús elsősorban sertéshúst jelentett,

tájegységenként változóan birkát vagy baromfit főztek, vasárnaponként vagy ünnepnapokon.

Marha- vagy borjúhúst inkább csak lakodalmakkor ettek. A sütemények készítése is jeles

ünnepekhez kapcsolódott. A különböző vallások előírásai is befolyásolták mikor mit ettek. A

hagyományos paraszti ételek az adott tájegység jellegzetes ízeit képviselik és átalakítva,

finomítva, korszerűsítve megtalálhatók az éttermek, vendéglők étlapjain.

66

5.3 Észak - Magyarország

Itt él a palóc népesség, akiknek a táplálkozásában nagy szerepe volt a különféle

kásából, lisztből készült ételeknek. Egyik kedvelt ételük a sült pép, más néven görhe vagy

málé. Kukoricalisztből készül tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben

megsütve. A sütés után szeletelve tálalják.

A burgonya ezen a tájon előbb kapcsolódott be a néptáplálkozásba, mint az Alföldön.

Ma is szívesen fogyasztják a burgonyából készült ételeket. Legismertebb a tört pép vagy

krumpliganca: főtt összetört burgonya liszttel, tejjel elkeverve fölforrósítva. Tepertős, túros

változata is ismert.

Levesek a napi étrendben mindig szerepelnek. Legegyszerűbb leves, amikor a kifőtt

tészta levét ízesítik pirított hagymával, fűszerezik paprikával, esetleg berántják és betétként

csíkot - metéltre vágott tésztát - tesznek bele. Ez az úgynevezett "maga levi".

A húsok közül a legnagyobb jelentősége a disznóhúsnak volt és van is. Húsvétra

lakodalomra szokás birkát vágni. Néhány jellegzetes étel: Húsos, juhtúros kukoricatekercs,

Legényfogó krumpli talpas, Lábatlan tyúkhúsleves, Mátrai töltött sertéscomb.

Észak-Magyarországhoz, mint tájegységhez tartozik Matyóföld, ahol a matyó

népcsoport lakik Mezőkövesd központtal. Szegény emberek éltek évszázadokon keresztül

ezen a vidéken, akik a rendelkezésükre álló, egyszerű alapanyagokból remekműveket tudtak

alkotni az ételkészítés terén.

Ételeik elkészítésénél nélkülözhetetlen a vöröshagyma, ottani szóhasználat szerint a

veres hagyma. Sokféleképpen darabolták, szeletelték, aprították, metélték vagy reszelték, attól

függően, milyen étel készítéséhez használták fel.

A talaj és éghajlati viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon nagyon népszerűek a

különböző káposztaételek. Az édes káposztát párolva, egy kis ecettel savanyítva főtt és sült

húsok mellé savanyúság helyett adták, de savanyítva töltelékkel, káposztástésztának,

hajdúkáposztának, korhelylevesnek is készítették.

Érdemes még megemlíteni a babot, amelyre szegény helyen gyakran még rántás sem

jutott, de így megfőzve sóban, vízben is ehető volt. Babból készítették a karácsonyváró böjti

levest, amely sárgarépával együtt puhára főzött bab. Elkészülte előtt melegített tejjel engedték

föl bő lére. Máskor malackörömmel főzték a bablevest, de készítettek belőle főzeléket,

babfasírtot is. A kukoricamálé kukoricaliszt tejjel leforrázva, egy kis cukorral édesítve.

Letakarva hűvös helyen állni hagyták, hogy csipásodjék. Ezután olajozott tepsibe öntötték és

forró kemencében megsütötték.

67

Nagy esemény volt télen a disznóölés, amely ellátta a családot szinte egész évre

sózott-füstölt hússal, szalonnával. Néhány disznótoros étel: füle-farka pörkölt, majoránnás

húsos metélt, tarhonyás sertéstüdő, savanyúvese stb.

5.4 Alföld

Az Alföldön élő lakosság ősei nagyobbrészt pásztorkodással foglalkoztak - részint

kunok és jászok - művelték a tanya körüli földeket. A Duna, a Tisza és a Kőrösök mentén

virágzott a halászmesterség. Az életmód, a fellelhető nyersanyagok meghatározták az

étkezést, az ételek készítésének módját is. Nem véletlenül alakult ki - a még ma is kedvelt -

bográcsban főzés. Az állataikat legeltető pásztorok a pusztában csak úgy jutottak meleg

ételhez, ha megfőzték maguknak. Ugyancsak szabad tűzön, bográcsban készítették el ételeiket

a halászok vagy a mezőgazdasági munkát végzők, akik nyáron a nagy munkák idején gyakran

a mezőn aludtak.

Egy alföldi mondás szerint a magyar ember annyira kedveli a szalonnát, hogy :

"reggelire kenyér van szalonnával, ebédre szalonna van kenyérrel, vacsorára a kettő együtt".

Szívesen sütik meg a szalonnát szabad tűzön nyársra szúrva. Valóságos rítusa alakult ki a

sütésnek, amikor a parázsló tűz fölött forgatott szalonna zsírját kenyérre csepegtetik.

A Kiskunság része az Alföldnek, az ide betelepült kunok szívesen főztek burgonyát,

krumpli kását füstölt kolbásszal és krumplis palacsintával. A káposztát is sokféleképpen

készítik el, télire metéltre vágva savanyítják vagy vermekbe rakják a fagy elől.

Szeged környékén ma is őrzik azokat a hagyományokat, amelyek évszázadok alatt

alakultak ki. Szegedről mindenkinek a halpaprikás jut az eszébe, amelyet a tiszai halászok

készítenek. Bográcsban a Tisza partján a Tisza vizével főzték a halpaprikást, amit csak az

idegenek hívnak halászlének. A hal fontos alapanyaga az e vidéken élők étrendjének, sokféle

változatban készítik el.

Az egész Alföldön elterjedt, de Szeged környékén különösen a török eredetű tarhonya,

amelyet e század közepéig a háziasszonyok otthon készítettek, fatörzsből vájt gömbölyű

fenekű teknőben. Sokszor hónapokig voltak otthonuktól távol a hajósok, fuvarosok,

kubikusok, pásztorok, ilyenkor vászonzacskóba kötve vitték magukkal a száraztarhonyát,

amelyből rövid idő alatt bográcsban ízletes ételt készíthettek /tarhonyalevest, tarhonyás

krumplit, sűrűtarhonyát, tarhonyás bürgepaprikást /.

E vidék különlegessége a "marhaállás", amely a marha fejéből és lábából főzött

kocsonya. "Tarhó" ez a szó bizonyára nem sokat mond a más tájon élőknek, ha azt mondjuk

joghurt, rögtön kiderül, mi ez.

68

Az édes, foszlós kalács itt is ünnepekkor kerül az asztalra, húsvétkor, halottak napján,

lakodalmak alkalmával.

A szegénység tápláléka volt a köleskása, a tönkölykása, a csicsóka, ezeket ma már

sehol nem fogyasztják, megmaradt viszont az árpakásával készült töltött káposzta, a "szárma".

A Felső Tiszavidék, a Nyírség paraszti táplálkozása sok hasonlóságot mutat az alföldi,

dunántúli, palóc konyhával, de persze különbségek is vannak, amelyek elsősorban az

éghajlati, domborzati adottságokból, a kialakult, eltérő szokásokból adódnak. A halászok,

vadászok, pásztorok, erdei emberek itt is a legegyszerűbb ételeket főzték, bográcsban

készítették el a paprikást, a gulyást, a pörköltet.

A pergelt leves egyszerűen, gyorsan megfőzhető egytál étel. A bográcsban a füstölt

szalonna kiolvasztott zsírjában a vöröshagymát megpirították, felengedve krumplit és egy

kevés száraztésztát tettek bele. Ugyancsak száraztésztával, bográcsban főzték a percek alatt

elkészíthető tejlevest.

5.5 Dunántúl

A Dunántúlt vizsgálva vegyes képet kapunk a táplálkozást és az ételek készítését

illetően. Ezen a részen erősebben érezteti hatását a német, de főleg az osztrák konyha.

A Balatonban található sokféle, jóízű hal nyilvánvalóan befolyásolja a vízhez közel

élők étkezését. Méltán kedvelt a pikáns balatoni halászlé, de ugyancsak kedveltek a roston és

nyárson sült halak. Legismertebb a balatoni fogas, amely hófehér és igazán ízletes húsával

világhírűvé vált. 31

31 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/haztart/gasztro/html/2fejezet.htm

69

Ellenőrző kérdések:

1. Határozd meg az egészséges táplálkozás fogalmát!

2. Miért fontos az egészséges táplálkozás a gyermek életében?

3. Mit nevezünk tápanyagoknak?

4. Jellemezd a szénhidrátokat, a fehérjéket és zsírokat!

5. Melyek a legfontosabb tápanyagok és mi a szerepük?

6. Sorold fel és jellemezd az evés zavarait!

7. Mond el a magyar konyha történetét!

8. Sorold fel a magyar konyha legalapvetőbb jellemzőit!

9. Melyek a magyar konyha jellegzetességei tájegységek szerint?

70

Irodalomjegyzék:

1. Ábrahám, Á., Csatordai, S. (2006): Óvodások iskolások táplálkozási szokásai. Védőnő

16. évf. 6.sz. 35-39.

2. Elmadfa,I. (2009): European Nutrition and Health Report.

3. Barry, M Popkin, (2006): Global nutrition dynamics: the world is shifting rapidly

toward a diet linked with noncommunicable diseases. American Society for Clinical

Nutrition. 84.289-298.

4. Tompa A. (2009): A primer prevenció helyzete hazánkban. Népegészségügy, 87(4):

256-264.

5. World Health Organization (2003): The World Oral Health Report.

WHO/NMH/NPH/ORH/03.2. http://www.who.int/oral_health/media/en/orh_report03_en.pdf?ua=1

6. World Health Organization (2006): http://www.who.int/whr/2006/whr06_en.pdf

71

Fogalomtár:

Életmód: Életmódnak nevezzük szokásainkat, körülményeinket, amelyek jellemzők ránk és

meghatározzák egyéniségünket. Az egészséges életmódhoz tartozik az egészséges

táplálkozás, mozgás is. Amennyiben nem figyelünk oda az egészségünkre, a káros hatások

megemelkedése kockázati tényező a betegségek kialakulására.32

Az egészséges táplálkozás fogalma: Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok

megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása.

Tápanyag: Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a

működéséhez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges

építőanyagokat nyeri. Ilyen szerves tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok.

Emellett a tápanyagok közé tartoznak az energianyerésre közvetlenül nem hasznosítható

ásványi sók és a víz is. A szervezet egészséges működése szempontjából alapvető a megfelelő

mennyiségű és minőségű tápanyag felvétele.33

Az anyagcsere-folyamatok: Anyagcserének nevezzük azt a komplex folyamatot, amely a

szervezet számára szükséges anyagok – tápanyagok, a légzéshez szükséges oxigén –

felvételével, átalakításával, illetve a szervezet számára nem hasznosítható anyagok – szén-

dioxid, különböző bomlástermékek, salakanyagok – leadásával fenntartja a szervezet

állandóságát és biológiai egyensúlyát. Az anyagcsere-folyamatokat értelmezhetjük a szervezet

szintjén (táplálkozás, légzés, kiválasztás), illetve sejtszinten (sejtek transzportfolyamatai,

sejtlégzés, fehérjeszintézis stb.).34

A fehérjék: A fehérjék szerepet játszanak az egész emberi test működésében és felépítésében.

A fehérjék láncszerű molekulák, a fehérjeláncok láncszemeit hívjuk aminosavaknak.

A zsírok: A zsír fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk

működésében, egészségünk megőrzésében. A zsírszövet testünk fontos energia tartaléka.

Mechanikai védőszerepet tölt be azáltal, hogy mintegy beágyazza egyes szerveinket. A bőr

alatti zsír jó hőszigetelő, így segíti a szervezet állandó hőmérsékletének megőrzését.

A szénhidrát: A szénhidrátok biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban

felszabadítható energiát. Ellátják a szervezetet rostanyaggal, ami a jó emésztést biztosítja,

illetve sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. A szénhidrátok glükogén formájában

raktározódnak a májban és az izomban.

32http://109.74.55.19/tananyag/tananyagok/kornyezet,%20egeszseg,%20apolas/1_2328_001_101231.pdf 33 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-taplalkozas/bevezetes-

a-taplalkozastudomanyba34http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/bevezetes-ataplalkozastudomanyba/az-anyagcsere-folyamatok

72

DR. HABIL MÜLLER ANETTA PhDKÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

1. A környezet és egészség

Az egészséges életmód megvalósításához nélkülözhetetlen tényezőként nevesíthetjük a

tiszta, egészséges környezetet. Csak akkor tudjuk az egészségünket megőrizni, megtartani,

amennyiben egészséges környezetben éljük mindennapjainkat.

Ezt a felfogást vallják a wellnesz koncepciók is, melyek a WHO egészség definíciójára

alapozva, miszerint az egészség: nem csupán a betegségektől mentes állapot, hanem „testi leki

és szociális jólét állapota”-kiegészítik egy környezeti elemmel ezt.

1. ábra

Wellness modell

Ez a wellness modell felhívja a figyelmet a wellness legfontosabb alappilléreire: a

testi, lelki és szociális jó közérzetre, mely az egészség definíciójával analóg, azonban ennek a

73

TÁRSASÁG

TEST SZELLEM LÉLEK

KÖRNYEZET

KÖRNYEZET

Szociális kapcsolatok

Környzetre való fogékonyság

Testi fitness Meditáció

Táplálkozás, Pihenés, Stressz-

diéta menedzsent

Beauty Szellemi testápolás aktívitás

Saját felelősség

hármas egységnek a megvalósulását egy feltételhez köti: a környezethez. A szerepét, abban

látja, hogy csak egészséges, tiszta természeti környezetben valósulhat meg mindez.

A környezet tisztasága az emberi egészség és jólét szempontjából alapvető fontosságú.

Az emberi egészség és a környezet közötti viszony azonban meglehetősen összetett. A

legismertebb egészségügyi hatások a környezeti légszennyezéshez, a rossz vízminőséghez,

valamint az elégtelen higiéniai feltételekhez köthetők. Napjainkban a veszélyes vegyi

anyagok és a zaj is egyre inkább súlyosbodó környezeti és egészségügyi problémaként

jelentkezik. Az emberi egészségre hatással van az éghajlatváltozás, a sztratoszféra

ózonrétegének elvékonyodása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a talajminőség romlása

is. 35Mielőtt megnéznénk az egészség és környzet összefüggéseit, nézzük meg a környzet

fogalmát, definícióját. Az ember környezete alatt a bennünket körülvevő világnak azt a részét

értjük, amelyben élünk és tevékenységet fejtünk ki. Ez a környezet térbeliségét tekintve

gyakorlatilag azonos az élővilág életterével, a bioszférával, amely a földkéregnek (litoszféra),

a vizeknek (hidroszféra) és a légkörnek azt a részét foglalja magában, amelyet az élő

szervezetek benépesítenek. Ezen kívül környezetünknek kell tekinteni a világűr közvetlenül a

Földdel érintkező részét is.36

35 (http://www.eea.europa.eu/hu/themes/human)36 (http://www.uni-miskolc.hu/home/web/wwwkoh/www/hun/kemiai_int/kollegak/o_banhidi/k_vedelem_1.pdf)

74

1. ábra:A környzet elemei

Más értelmezésben: A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer

fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet a rendszerre ható

tényezők összessége. Egy konkrét rendszert pedig úgy definiálhatunk, ha felsoroljuk (vagy

más módon meghatározzuk) elemeit és megadjuk, hogy az elemek között milyen kapcsolatok

(hatások és kölcsönhatások) léteznek. A rendszer az elemeinek és a köztük lévő

kapcsolatoknak az összessége. A rendszer és környezete kapcsolatát komplementernek

75

Az ember környezete

A FÖLD

alapkőzetásványvagyonbarlangoktermőfökld, talajdomborzat

A VÍZ

felszín alatti vizekfelszíni vizek

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETTelepülések (lakóterületek)ipartelepekmezőgazdasági területekközlekedési útvonalak

ÉLŐVILÁG

Növényvilágállatvilágmikroorganizmusok

A TÁJvédett természetes tájnem védett kultúrtáj

A LEVEGŐ

alsó légkörfelső légkör

tekintjük. Egy rendszer definiálásakor meghatározzuk annak környezetét, és a környezet is

meghatározza a rendszert.37

Ez alapján, amennyiben az emeber környzetét szeretnénk definiálni, meg kell nézni a

rendszerre(emberre) ható tényezőket. Így az egészségünket, életminőségünket befolyásoló

tényezők az alábbiak (Diricziné, 2010, Ambrus-Varsányi, 2011).

Környzet, környzeti ártalmak

genetikai adottságok

egészségügyi ellátás

életmód.

Az egyén biológiai adottságai: genetikai öröklött tulajdonságok (ellenálló képesség,

alkat), életkor, nem; öröklött betegségek, hajlam;

Az egyén életmódja: feltételek, lehetőségek (szociális helyzet, anyagi tárgyi feltételek),

szükségletek (önmegvalósítás szükséglete, létszükségletek, érdekek, életcélok), indítékok

(helyes belső értékrend), táplálkozás, élvezeti szerek fogyasztása, testmozgás, stressz,

relaxálás, egészséget károsító (rizikófaktorok) vagy erősítő életmód, szenvedélybetegségek;

3. környezeti tényezők, hatások:

a. természeti környezet (levegő, víz, talajszennyezés, zaj, hulladékok)

b. társadalmi környezet (kultúra, szociális támogatási rendszer stb.)

c. gazdasági feltételek (munkanélküliség, gazdasági válság, nemzeti egészségvédő

programok).

Az egészségügyi ellátás rendszer, annak megléte avagy hiánya: szűrővizsgálatok,

védőoltások, egészségnevelés.

A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai

Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. Kedvezőtlen jelenség a népesség 1981. óta tartó

fogyása, amely a lakosságszám mintegy 6,3 %-os csökkenéséhez vezetett az elmúlt két

évtizedben. A születéskor várható átlagos élettartam hat évvel alacsonyabb, mint az EU átlag.

A vezető halálokok miatti korai halálozás férfiak esetében 2,2-3-szorosa az EU átlagnak; nők

esetében a keringési betegségek miatti halálozás 3,5-4-szeres, a rosszindulatú daganatok

miatti halálozás másfélszeres, a tüdődaganatok miatti halálozás pedig kiemelkedően magas,

3,5-szeres. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal

összefüggő megbetegedések okozzák. A 90-es évek gazdasági szerkezetváltása számos

település levegőszennyezettségének csökkenését eredményezte, amelynek pozitív

egészségügyi hozadéka a statisztikai elemzésekből világosan látható. Emellett sajnos – a

37 (http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezet)

76

világtendenciához hasonlóan – hazánkban is folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek

száma. A nyilvántartott szénanáthás betegek száma az elmúlt tíz évben megtízszereződött,

míg az asztmásoké háromszorosra nőtt jelenleg az allergiások száma 2 millióra becsülhető

hazánkban. Magyarországon különösen nagy környezet-egészségügyi kihívás a rendkívül

erősen allergizáló pollent termelő parlagfű mértéktelen elszaporodása.

Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma a ’90-es évek második

felében igen jelentősen lecsökkent. A nitrát tartalom miatti methemoglobinémia esetek száma

a ’90-es évek második felétől évi tíz körüli. Az ivóvíz arzéntartalma és a lakosság körében

előforduló egyes daganatos és egyéb megbetegedések közötti összefüggés feltárása további

vizsgálatokat igényel. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében nemrég

elvégzett elemzés a vese- és hólyagrák vonatkozásában nem erősítette meg a pozitív

összefüggés irodalmi adatok alapján fennálló hipotézisét.

A régóta ismert környezetszennyező hatások mellett új tényezők jelentek meg,

amelyek hatása még nem kellően ismert. A környezet-egészségügyi kutatások fejlesztése,

kiterjesztése tehát elengedhetetlen. Kiemelt kutatási területek: külső és belső téri

levegőminőség és a légúti megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvíz-szennyezők és

összetevőik hatásai, a toxikus és daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok

minősítésének szempontjai.

1.1 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre

A környezeti tényező közül az egészség szempontjából az egyik legjelentősebb hatása

a levegő szennyezettségének van. A különböző légúti betegségek kialakulásának egyik oka

vagy súlyosbító tényezője a légszennyezés (Várkonyi, 2000).

A légkör összetételének, benne az antropogén szennyeződéseknek mindenki ki van

téve, így a légszennyezés problematikája és ennek ismerete minden ember számára fontos. A

légszennyezés meghatározása a WHO (Világ Egészségügyi Szervezete) szerint akkor

definiálható, ha a légköri nyomanyag nagy mennyiségben, hosszú ideig tartózkodva jelen van

a légkörben és így az élővilágra, vagy az anyagi javakra kifejti káros hatását, vagy hozzájárul

a káros hatások kialakulásához. A WHO közelítése szerint azt is légszennyezésnek kell

tekinteni, ha az ember egészségére ugyan nem fejt ki káros hatást, de a közérzetét hátrányosan

befolyásolja.

A levegőben megtalálható szennyezőanyagokat különböző szempontok szerint

csoportosíthatjuk: a halmazállapotuk, a szennyezőanyagok eredete, a kémiai folyamatban való

részvétele valamint az emberi egészségre gyakorlolt hatásuk szerint. Nézzük meg az emberi

77

egészségre gyakorolt hatásuk szerint a szennyező anyagok csoportosítását, melyek lehetnek

(Anda –Burucs– Kocsis, 2011).

- kellemetlen légszennyezők: koncentrációjuk alacsony, és mérgezést nem okoznak, a

közérzetünket negatívan befolyásolhatják,

- nem toxikusak, mint a CO2, amely nem tud olyan magas koncentrációban lenni a

környezetünkben, hogy az károsítsa egészségünket,

- toxikusak: pl. a klór, CO, melyek már alacsony koncentrációban is mérgező

hatásúak,

- karcinogének: pl. illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás

szénhidrogének (PAN),

- mutagénok: pl. dioxin.

A levegő nagymértékű szennyeződése az ipari forradalommal indult meg. A szmog

szó eredetileg a London típusú füstköd leírására szolgált, melyben a füst és a köd elnevezések

összekapcsolásával hozták létre a „szmog” nomenklatúrát (smoke + fog). Leírásának

színhelyén Londonban gyakori vendég volt a szmog a múlt század végéig, a 80-as évekig. A

halálozási ráta növekedését már a korábbi szmog helyzetekben is észrevette néhány orvos.

Komolyan azonban 1952 előtt nem foglakoztak vele.

1952-ben, a „Nagy Londoni Szmog” idején a többlet halálesetek száma elérte az 1866-

os utolsó kolera idején tapasztaltat. Egyes becslések szerint 1 hét leforgása alatt 4000, mások

szerint 12000 többlet halálesettel kellett szembenézni, mely a légszennyeződés nagymértékű

emelkedésével és tartóssá válásával hozható összefüggésbe. Magyarországon a

légszennyezés, az extenzív iparosítás időszakában érte el csúcspontját vagyis a 60-70-es

években, és ez a szennyeződés bizonyos szennyezőanyagok esetében napjainkban is

fokozódik (Dési, 2003). A levegőszennyeződés jelentős hatással van az emberi egészségre.

Az egyes szennyezőanyagok szervezetre gyakorolt hatásáról ír Dési több munkájában is

(Dési, 1999, 2003).

Füstköd: antropogén és meteorológiai tényezők együttes hatása által jön létre, minden

esetben a légszennyező anyagok extrém mértékű helyi feldúsulásával jár.

Sztratoszférikus ózonréteg ritkulása: következtében megnő a földfelszíni UV-sugárzás

intenzitása, a rövidhullámú sugarak felszíni részaránya, hatására megnő a bőrrák és a

szürkehályog gyakorisága.

Üvegházhatás növekedése: súlyos ökológiai következményeket okozhat.

Éghajlatváltozás: befolyásolja környezetünk alakulását, közérzetünket, egészségünket,

betegségeink kialakulását.

78

Fronthatások: főként az ember vegetatív idegrendszerét befolyásolják.

Savas esők megjelenése: a talaj, vizek savasodása.

Az élővilág károsodása, egészség-károsodások: krónikus bronchitis, légcsőhurut,

asztma, allergia, tüdőtágulás.

Az aeroszolok biológiai hatásával akkor kell számolni, ha azok átmérője 5 μm–nél

kisebb, mivel ezek jutnak a léghólyagokba. A levegőben számos biológiai komponens,

baktérium, gomba, spóra, pollen, vírus lebeg, vagy varicellás betegről leváló vírusos pörkök,

féregpeték, ezek az aeroplanktonok. A levegőszennyeződés következtében létrejövő deprimált

immunrendszer, a csökkent rezisztencia is hozzájárulhat a fertőzés erősödéséhez és

terjedéséhez. Az aeroszolok egészkárosító hatása a felső légúti és kötőhártya ingerlő hatására

erősödik. A lentebb hatoló szemcsék pneumoconiosist is okozhatnak, mint a városi levegőben

fellelhető azbesztrostok. Vannak részecskék, amelyek radioaktív izotópokat vagy policiklikus

szénhidrogéneket abszorbeálhatnak, ezek daganatos megbetegedésekben játszhatnak szerepet.

A nitrogén-oxidok károsító hatása sokrétű, pl. irritálják a nyálkahártyát, gátolják a sejtek

csillómozgását, fokozott nyáktermelést okoznak, a hízósejtek degranulációja következtében

hisztamint szabadítanak fel, csökkentik a keringő ellenanyag termelését, károsítják a

kollagénrostokat. Nedvességgel reagálva a tüdő szöveteit erősen roncsolja, a vérerek erős

tágulását okozza. Belégzéskor a hemoglobin nitrozil-hemoglobinná alakul, ez

methaemoglobinaemiához vezet.

A kén-dioxid a szervezetbe szintén a légzőszerven keresztül jut be, a nyálban

felhígulva az emésztőrendszeren keresztül kénsavként szívódik fel. Izgatja a nyálkahártyákat,

idegvégződéseket, a légutakat, és azok gyulladásos reakcióját válthatja ki. Zavarja a fehérje-

anyagcserét.

A szén-monoxid a vér hemoglobinjához kapcsolódva, annak oxigén szállítását gátolja.

A CO-szennyezés és a szív- és érbetegségek közötti összefüggés egyértelmű (Dési, 1999).

Az ózon magas koncentrációban fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az

orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását váltja ki.

Növeli továbbá a fertőző betegségekkel szembeni érzékenységet is. Az idült légzőszervi

betegek és az asztmások állapota a koncentrációjának növekedésével romlik.

A koromban és a tökéletlenül elégett szénhidrogénekben rákkeltő anyagok okoznak

problémát, mint például a policiklikus aromás szénhidrogének közé tartozó 3,4 benz-(A)-

pirén. Mivel a városokban több a közlekedési eszközök kipufogógázaiból, a fűtésből és ipari

létesítményekből kiszivárgó légszennyező anyag, így a városi környezet károsabban hat az

79

ember egészségére és munkaképességére, mint a rurális területek tisztább levegője, vagy a

tiszta magaslati klimatikus viszonyok között létrejövő falvak, üdülőterületek levegője.

Statisztikák igazolják (Dobozy és Jakabházy, 1992), hogy a városokban élő emberek

bronchitiszes tüneteinek előfordulási gyakorisága magasabb, mint a falun, vidéki területen

élőké. A leginkább veszélyeztetettebbek a kiskorúak.

A városban élő gyermekek hemoglobin szintje alacsonyabb, mint a falun élő társaiké.

A szennyezett levegőjű városokban gyakoribban a tüdő és a légúti megbetegedések száma.

Azokban a városokban, ahol a korom, por és pernye koncentrációja magas a levegőben, ott a

gyerekek növekedésbeli lemaradását tapasztalták. A kéndioxid szennyezettség magas értéke

növelte a gyerekek vérsejtképző zavarait.

Az asztmás és allergiás betegségek száma olyan méreteket öltött napjainkban- mely

részben a légszennyeződés növekedésével magyarázható-, hogy az asztmát és allergiát az

Európai Unió felvette a népbetegségek sorába, hiszen Európában minden második-harmadik

ember valamilyen asztmás vagy allergiás tünettel rendelkezik. Az asztma valamennyi

korosztály számára világszerte súlyos népegészségügyi kihívást jelent. Az asztma 2001-ben a

25. okként szerepelt a rokkantsággal súlyozott életévek rangsorában, elterjedtsége, az

életminőségre és az egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatása alapján jelentős terhet és

feladatot ad  az alapellátásban dolgozó orvosok számára is. Közel 300 millió embert érint

világszerte, prevalenciáját 1-18% között adják meg. Az asztma prevalenciáját meghatározó

hazai irodalmaknak széles a repertoárja (Nagy és mtsai 1997, Móra, 1998., Gönczi, 1998.,

Páll és mtsai, 2001., Virágh 2004).

Magyarországon jelentős mértékben nőtt az asztmások száma az elmúlt években.

2005-ben 196 ezer volt a tüdőgondozói hálózatban nyilvántartott asztmások száma, míg 10

ével korábbi adatok alapján ez a szám csak 78 ezer volt (Somfay, 2007). Az asztmások száma

minden évben 18.000-rel nő. Kiemelkedő az asztmás gyermekek számának gyors növekedése.

Az egyes korosztályokat vizsgálva kiemelkedően magas a 20-30 évesek megbetegedése, az

összes betegek 1/5-ét ez a korosztály teszi ki. Megyei megoszlás tekintetében Fejér és Zala

megye vezet az asztmások számát illetően, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Pest megye

a gyengén „fertőzött” megyéknek számít. Sokkal kedvezőtlenebb ez a számadat, amennyiben

az asztmások, szénanáthások és bronchitisesek számának változását együttesen kezeljük,

hiszen 2000 óta 390 ezerről 2006-ra 650 ezerre nőtt a számuk (KSH, 2006).

A természetes gyógy-tényezők használata a betegségek gyógyításában fokozott

figyelmet kap hazai és nemzetközi viszonylatban is, mely a gyógyszeres kezeléseket

költséghatékonyabbá teheti. A légúti betegségek kezelésében számos gyógy-tényező

80

hasznosítható: klíma, barlang vagy a tengerpart sós levegője. A Mátrai Gyógyintézet hazánk

egyetlen szubalpin klímával rendelkező egészségügyi intézménye, ahol az asztmások, COPD-

s betegek és szénanáthások kezelésében a gyógyszeres és mozgásterápiás kezeléseket a

klímaterápia hatásával kiegészítve kedvező eredményeket értek el a betegek életminőségének

javításában és gyógyszerigényeik csökkentésében egyaránt. A mátraházai egység, mintegy

700 m, a kékestetői egység 1000 m tengerszint feletti magasságon található. Bár a magaslati

klímát 1280 m tengerszint feletti magasságtól definiálják, már ezen a magasságon is azt

tapasztalták, hogy a házi poratka nem él meg, valamint a parlagfű előfordulása is rendkívül

ritka. A tiszta levegő, a por és pollenszegény környezet rendkívül kedvező adottságot jelent az

egészségügyi intézménynek. Ezt a kedvező adottságot fel is használja a légzőszervi

betegségek gyógyításában, hiszen a kúra-teraszok és terrén kúra útvonalak a légző

gyakorlatok kedvelt helyszínei.

A klíma egészséges és beteg emberre kifejtett hatását már régóta kutatják. Genersich

Andor igazgató főorvos nyitotta meg Magyarország első, 300 ágyas tüdőszanatóriumát 1932.

június 15-én. Hivatalos elnevezése: Mátrai Magyar (Királyi) Horthy Miklós Gyógyintézet. Az

intézet igazgatója a klimatológiát úgy definiálta, hogy mindazon hatásokkal foglalkozik,

amelyeket a tágabb értelemben vett meteorológiai tényezők az élő szervezetre kifejtenek.

Empírikus tapasztalataira alapozva megállapította, hogy a tüdőgümőkór egy bizonyos klíma

mellett javul és gyógyul leggyorsabban (Genersich, 1932).

A magashegyi klíma terápiás lehetőségeiről több nemzetközi kutatás is beszámol.

Mátraháza a „magyar Davos” –ként vált ismertté. A Svájcban található síterepek, mint St.

Moritz, Davos, Arosa, Saasa Fee, Pontresina és Interlaken télen síterepként, nyáron pedig

klimatikus gyógyüdülőként funkcionálnak. Európa első tuberkulóziskezelő központja

Davosban volt. A hegyi klíma, a tiszta levegő és a sok napfény, úgy tűnt, hogy biztosítja

mindazokat a fő összetevőket, amelyek a tuberkulózis gyógyításához szükségesek voltak a

hatékony terápiás kezelések előtt. Davos az egyre növekvő számú asztmában, atópiás

bőrbetegségben valamint más allergiás betegségekben szenvedőknek jelent vonzerőt. Jelenleg

több mint 14.000 beteget kezelnek itt évente, akik Svájcból, Németországból, Hollandiából

valamint más országokból jönnek ide. A Svájci Allergia és Asztma Kutatóközpont fő célja az,

hogy egy átfogó, mindenre kiterjedő tanulmányt indítson útjára azért, hogy érthetőbbé váljon

az immunrendszer (működése) és annak szabályozása (Kurt, 1989).

A kutatók szerint a nagy magasságban végzett klímaterápia egy igen elfogadott

terápiás módszer, amely javítja az asztma klinikai tüneteit. A klímaterápia csökkenti a légúti

81

gyulladásokat és szabályozza a nyiroksejtek (limfociták) aktivitását (Karagiannidis és mtsai,

2006), melyről szintén egy nemzetközi kutatás számol be. Korábbi kutatásunk (Kerényi-

Müller, 2009), melyet a Mátrai Gyógyintézetben kezelt 50 fő asztmás, allergiás és COPD-s

betegeink végeztünk, azt mutatták, hogy már ezen a kis elemszámú próbamintán is a vizsgált

három betegségtípusban szenvedők gyógyszerigénye szignifikánsan kevesebb volt az

Intézetben történt kezelés utáni 1. hónapban, mint fél évvel később.

A tiszta levegő, mint a fenti adatok is igazolják, nélkülözhetetlen alapfeltétele az

egészségnek, az egészség megőrzésének és megtartásának. Nem véletlen, hogy a

gyógyászatban a tiszta levegőre alapozott terápiákat felhasználják az asztmások és légúti

betegek terápiájában.

1.2 A szennyezett víz hatása az ember egészségére

A víz az életünk egyik nélkülözhetetlen alapeleme. Fontos a szerepe a tápanyagok

haladási termékeinek felszívódásában, a bomlási termékek kiválasztásához szükséges, ezen

kívül szállító közeg, és a hőszabályozásban is (Róna, 1972).

A vizeket felszíni és felszín alatti vizek csoportjába sorolhatjuk. A felszíni vizeinkhez

a folyók és a tavak tartoznak. Felszín alatti vizek a talajvíz, rétegvíz. Hazánk felszíni vizeinek

nagy része szennyezett. A folyóink 98%-a külföldről ered, tehát sok esetben „mástól” kapjuk

szennyezetten. Az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus is szennyezi. Folyóinkban sok a

nehézfém, műtrágya a felszíni vizekben, mely szennyező anyagok az öntisztuló folyamatokat

károsítják. Az ember szempontjából a víz szennyezettsége veszélyes lehet, mivel az élettelen

és élő szennyeződések bekerülhetnek a táplálékláncba, pl. fertőzött vízzel történő öntözés,

esetleg mérgező anyagokat tartalmazó víz, illetve belőle származó élőlények fogyasztása

esetén (Dési, 2003).

Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma az 1990-es évek második

felében jelentősen lecsökkent. Az ivóvíz mangán és vasszegénysége és a víz klórozása

vérszegénység kilakaulásának esélyét növeli meg jelentős mértékben. A nitráttartalmú

kútvizek csecsemőkori methaemoglobinaemiát okoznak, a nitrátok jelenléte miatt gyakoribb

az emésztőszervi daganatok előfordulása.

A jódszegény ivóvíz a golyva kialakulását eredményezheti. Szintén golyvát

eredményez a nagy mennyiségű fluor és az arzén strumigén anyagok jelenléte is. A klórozott

szénhidrogén tartalmú víz krónikus májbetegséget, magas nátrium tartalom pedig hypertóniát

eredményezhet az ilyen jellegű vizet fogyasztó ember esetében.

A vizek keménysége hatással van az epe és vesekövek megjelenésére. A magas

fluortartalom miatt 10–12 éves kor előtt a fogakon foltos fogzománc mutatkozik,

82

idősebbeknél a csontokat károsítja, fokozott elmeszesedést okoz. Káros lehet a vizek magas

arzéntartalma is az egészségünkre. Magas arzén tartalmú víz következménye bőrtünetek,

lábszár bőrének barna elszíneződése, hajhullás, májduzzanat, mérgezés tünetei is felléphetnek.

Amennyiben a vizekben higany jelenik meg, ez az idegrendszer károsodásához vezethet

higanymérgezés esetén. Kadmium mérgezés miatt a csigolyák felritkulhatnak,

összeroppanhatnak. Rosszindulatú daganatot okozó anyagok: benzpirén, klórozott

szénhidrogének, nitrozaminok, arzén radioaktív izotópok stb. (Diricziné, 2010., Dési, 1999).

A vizeink szennyezettsége közvetlenül is rontja a lakosság életkörülményeit, hiszen

csökkenti a fürdésre, és a vízisportokra alkalmas vízfelszínek arányát, növeli az enteriális

fertőzések előfordulását. A szennyezett víz a környező tájat, talajt is rombolja, mely így

alkalmatlanná válhat az emberi települések és turisztikai fogadóterületek kielégítésére.

1.3 A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából

A bioszféra szerves része a talaj, a szárazföldi élővilág hordozója. Meghatározó a

szerepe van az éghajlat, a vízellátás és a környezeti mikroflóra és fauna kialakításában,

valamint a levegő oxigén- és szén-dioxid egyensúlyának a fenntartásában. A termőtalajba

jutott szennyezők vízbe, növényi tápanyagba kerülve veszélyeztetheti az emberi egészséget.

A talajban lévő víz az emberi vízkészletek fontos forrása, a talaj ásványi anyagai az

ivóvízzel, ásványvizekkel és tápláléklánc során jutnak az emberhez. A talaj mikroelem (pl.

jód, szelén, molibdén) összetétele jelentős negatív következményekkel jár az emberi

egészségre nézve. Mikroorganizmusainak jelentős szerepe van a növények geokémiai

ciklusaiban, az emberek táplálkozásában és egyes fertőzésekben. Talajszennyező anyagok az

iparból, a mezőgazdaságból, a háztartásokból, a közlekedésből származnak, közvetlenül vagy

a levegővel, vagy vízzel jutnak a talajba, ahol feldúsulásukkal lehet számolni. A szennyező

anyagok a talajvízbe és/vagy a felszíni vizekbe mosódhatnak. A talaj mikrobiológiai

szennyezettsége a járványok kirobbanásában lehet szerepe. A talajban és főleg a

játszóhomokban féregpete-fertőzöttség elsősorban a gyerekkori parasitosisok számát növeli

(Dési, 1999).

A talajfelszín hulladékkal, szeméttel történő szennyezése korunk egy jelentős és

növekvő problémája. Az ipari és háztartási hulladékanyagok között egyre több a fém és a

műanyag, mely lebomlása igen lassú. Hulladékkezeléssel, hulladék újrahasznosítással

(szelektív hulladékgyűjtéssel) próbálnak a gondon enyhíteni.

83

1.4 Az épített környezet változásainak társadalmi hatása

A XX. sz. tecnikai csodái soha nem remélt kényelmet és egyben irigyelt életminőséget

hozott sok ember számára. Mivel az ember valamennyi vívmányát az irányba fejlesztette,

hogy élete könnyebb, kényelmesebb legyen, így ezzel együtt jár a mozgásszegény életmód,

különböző civilizációs betegségekkel, ártalmakkal.

Az urbanizációval egyre másra jelentkeznek olyan ártalmak, egészségkárosodások és

betegségek, melyek napjainkban egyre nagyobb méreteket öltenek. A megalopolisok,

metropolisok, városok és agglomerációk zsúfolt belterületi lakótelepek egészségkárosító

környezeti hatásai egyre inkább ismertté válnak, közülük több a civilizációs betegségek

közvetlen vagy közvetett okozói, mint pl. a levegő-, a talaj-, a vízszennyezés, a környezeti zaj,

a városi mesterséges mikro és mezoklimatikus ártalmak. A korszerűtlenül megtervezett város

utcái, lakótelepek, az alvóvárosok kőtömegei, betonrengetegei a napsugárzás hatására

felforrósodnak (városi hősziget), a lehulló csapadékvíz pedig még az elpárolgás előtt eltűnik a

csatornákban a zöldfelületek hiánya miatt. A hőmérséklet úgy alakul, hogy minden évszakban

1-20 C-kal magasabb, a levegő páratartalma pedig 7-10%-kal alacsonyabb, mint a hasonló

klimatikus környezetben található vidéken. A település adottságai következtében fellépő

levegőszennyeződés káros egészségügyi hatásokat eredményez. Minden településtípus a

természeti környezettől történő elidegenedés foka szerint valamilyen jelleggel és formában,

közvetlenül és közvetetten egészségkárosító hatású.

Az épületek az emberi lét szinte legfontosabb létesítményei, az ember élettartalmának

túlnyomó részét nem a friss szabad levegőn, hanem épületben tölti. Az orvostudomány, a

környezet-egészségtan ma már jól ismeri azokat a szindrómákat, amelyek a zárt terekben való

tartózkodás, az ottani kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszomatikus expozíció

következményei. A tünetcsoportok egyike az épülettel összefüggő megbetegedések (building

related illness, BRI), amely félheveny jellegű tünetek olyan halmozódása, ami egy vagy több

belsőtéri szennyező, egészségügyi határérték közeli vagy azt éppen meghaladó értékei miatt

következik be.

Az épületekben tapasztalható belső téri problémák másik típusa az ún. beteg épület

tünetegyüttes (sick building syndrome, SBS), ahol a szennyezők közül egyik mennyisége és

koncentrációja sem közelíti meg az egészségügyi határértéket, azonban azok akik ilyen

környezetben élnek vagy dolgoznak diszkomfortra, fáradtságra panaszkodnak (Dési, 1999).

Túlnyomórészt energiatakarékos, légkondicionált épületek lakóik körében kóros tüneteket

váltanak ki, ezek a tünetek fejfájásban, kimerültségben és légzőszervi problémákban

nyilvánulnak meg. Gyakran a tünetek kiváltó okainak titulálják a szigetelésben, a

84

berendezésben és a tisztítószerekben lévő mérgező anyagokat; de összefüggésbe hozzák az

épületben eltöltött időtartammal is (Schultz, 2004).

Az épített környezet egészségi állapotra gyakorolt hatásai közül az egyes

városrészekben kialakult nagyfokú lakósűrűség (a növényzet kiirtása, kevés zöld és parkos

területek aránya, a nagyobb gépjárműforgalom, a nagy zaj és légszennyezéssel) hozzájárul a

neurózis, illetve bizonyos pszichoszomatikus betegségek (magas vérnyomás,

fekélybetegségek) gyakoriságának megnövekedéséhez. Az egészségünkre káros hatásokat

idézhet elő a települések köztisztasági tevékenységének hiányossága is. A közterületek nem

megfelelő takarítása a légszennyezést növelheti. A fertőző betegségeket terjesztő rovarok és

rágcsálók elszaporodásához vezethet a szemétgyűjtés és szállítás problémái. A veszélyes

hulladékok szabálytalan gyűjtése, ártalmatlanítása a daganatos megbetegedések számának

növekedését vonhatja maga után. Amennyiben a közterületeket és rekreációs vagy

zöldfelületeket nem tartjuk megfelelően „karban”, nem kaszáljuk rendszeresen, ez a pollenek

okozta allergiás megbetegedések magas számát idéziheti elő (Kovács, Kurják, 2000).

A REC (Regional Environmental Center) aktív részt vesz a WHO Európai Cselekvési

Terv a Környezetért és a Gyermekek Egészségéért (CEHAPE) 3. céljának, a légúti

megbetegedések megelőzésének és csökkentésének megvalósításában, a Parma Declaráció

szellemében. A Pármai deklaráció prioritásként kezeli a gyermekek egészségének védelmét,

mely egy igazi kihívás, hiszen egy állandóan változó környzeteben kell ezt biztosítani.

A környezet-egészségügyi prioritások területén nevesítésre kerültek az alábbiak:

• Biztonságos víz és a megfelelő közegészségügyi körülmények,

•Megfelelő mozgás biztosítása a gyerekek számára és az elhízás megelőzése,

•Beltéri és kültéri levegőszennyezés okozta légúti megbetegedések megelőzése

és csökkentése,

•Veszélyes vegyi, fizikai és biológiai anyagoknak való kitettség csökkentése.

A harmadik prioritási terület a megfelelő levegőminőség biztosítása és az asztmatikus

és egyéb légúti megbetegedések csökkentése problémakörről, az asztma nagymértékű

elterjedéséről már korábban is írtunk. Ez a rossz levegőminőség és az asztmás gyerekek

magas száma az iskolákban is erőteljesen jelentkező probléma, mellyel valamennyi

iskolatípusnak szembe kell néznie.

A légúti megbetegedések száma egyre növekszik, különösen Közép- és Kelet-

Európában. Európában a lakosság ideje nagy részét a belső térben tölti, nem pedig a friss

levegőn. Megállapítható ugyanakkor, hogy a beltéri levegőminőség olykor rosszabb, mint a

85

külső környezeté. A belső terek (osztálytermek, lakások) rossz levegőminősége kihat a

gyermekek és felnőttek egészségére egyaránte

2. Az iskolai környezet szerepe

Az iskola, mint intézmény az adott ország történelmi-társadalmi fejlődésének

hordozója. Ez azt jelenti, hogy az iskola céljában, feladatrendszerében a társadalom – mint

külső környezet – elvárásai az iskola belső követelményeivel együtt jelennek meg. A külső és

belső követelmények egyensúlyban tartása hozza létre az iskola flexibilis, rugalmas határait,

melynek eredményeképpen nyitott rendszerként működhet.

Az iskola belső környezetét egyrészt azok az építészeti sajátosságok jelentik, amelyek

az osztálytermek, a tanári szobák, irodák, az orvosi rendelő, a kiszolgáló- és

mellékhelyiségek, a szabadidős terek elrendezésében, kialakításában és díszítésében öltenek

testet.

Fontos az iskola belső terének (elsősorban az osztálytermek) beltéri levegőjének

minősége, mely jelentős hatással van a tanulók életminőségre és az egészségre. A gyermekek

ugyanis a légszennyezettség hatásaival szemben sokkal sebezhetőbbek, mint a felnőttek,

mivel testtömegükhöz képest nagyobb mennyiségű levegőt lélegeznek be. Immunrendszerük

még folyamatosan fejlődik.

Az egészséges iskolai környezet biztosítás fontos, hiszen közvetlenül elősegítheti a

tanulók egészségét és a hatékonyabb tanulást. Kutatások igazolják, hogy ea európai

iskolákban a beltéri levegő minősége sokszor nem megfelelő (Csobod-Prokai, 2012).

Egy komplex kutatási projekt foglalkozik Európában az egészségügy, a

környezetvédelem, a közlekedés és a klímaváltozás kérdéseivel. Alapvető célok között

szerepel, hogy javítsák az iskolák és óvodák beltéri levegőminőségét. A projekt az Európai

Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága támogatásával valósul meg. 25

ország - 39 környezetvédelmi és egészségügyi intézmény vesz részt benne, mely nagyságrend

jelzi a téma aktualitását és fontosságát. Ez egy egyedülálló együttműködésnek mondható a

környezet-egészségügyi kutatási területek között.

Kutatás céljai: között szerepel, hogy csökkenjenek és megelőzhetők legyenek a kül- és

beltéri levegő szennyezettsége okozta légúti megbetegedések.

A beltéri légszennyezés fő forrásai lehetnek:

• Építőanyagok, dekorációk, bútorok és berendezések.

• Tisztítószerek, festékek, ragasztók stb.

• Túlzott páratartalom vagy magas CO2 koncentráció.

86

• Iskolaépület elhelyezkedése (közlekedési és ipari szennyezés vagy talaj,

alapzat)

Leggyakoribb beltéri légszennyező anyagok az iskolákban:

• szálló por

• NO2

• illékony szerves vegyületek, pl. formaldehid

• penész.

A projekt foglalkozik kockázatelemzéssel is. A téma kapcsán elsősorban az egészségre

gyakorolt hatás alapján végeznek elemzéseket. A termek rossz levegője ugyanis

nagymértékben hozzájárulhat a tanulók

• Rossz közérzetének, irritációinak fokozódásához,

• asztmás és allergiás tünetek súlyosbodásához,

• rossz munkateljesítményhez, magasabb iskolai hiányzásokhoz.

2.1 Az egészséges és komfortos iskolai környezet kialakításának szempontjai:

Külső környezet:

Előnyös, ha az iskola forgalmas utaktól, iparterületektől, zsúfolt területektől távolabb

helyezkedik el. A fekvés azonban sok esetben adott, hiszen napjainkban a már meglévő

iskolák fenntartásáról van szó, mintsem újak létrehozásáról és alapításáról, hiszen egyre

kevesebb gyerek születik. Amennyiben már meglévő iskoláról van szó a zaj és forgalom

ártalmai ellen az épületek hangszigetelésével, korszerű nyílászárók beépítésével

védekezhetünk. Enyhíthetjük a zaj és forgalom ártalmait-amennyiben lehetőség van rá- az

iskola és a közút vagy forgalmas zajos területek közé fás, bokros vegetációt ültetünk, mely

segít a zaj csökkentésében és a levegő tisztábban tartásában. Építhetünk hangfogó, zajfelfogó

falakat, melyek fából készülnek, így a természetes hatást fokozzák és kellően designesek.

Az iskola udvara tágas és gyerekbarát környezet legyen. Jó, ha magas zöld területek arányát tudjuk érvényesíteni az iskola parkosításában a designe elemeket is érvényesíteni kell. Pihenő és rekreációs terek kialakításával az órák közti szünetekben biztosítani tudjuk tanulók számára a friss, szabad levegőn való tartózkodás és regenerálódás természetközeli élményét. Fontos, hogy az udvaron kialakított környezet balesetmentes környezet legyen. A kerékpártárolók, szemétgyűjtők, játszó és rekreációs terek kialakításánál ezeket a szempontokat, a balesetvédelmi előírásokat be kell tartani.

87

Az épület külső megjelenése, designe-ja is pozitív viszonyulást és kedvezőbb motivációt jelenthet a gyerekek számára a tanuláshoz.

Nagyon fontos az iskola belső tereinek (osztálytermek, folyosók, ebédlő, mellékhelyiségek, tornaterem,) ergonomikus kialakítása, egy olyan tanuló-környzet biztosítása, mely elősegíti a tanulók egészségének megőrzését, megtartását, a képességeik fejlesztését.

A belső terek esetében fontos, hogy az építőanyagok, bútorok dekorációk, festékek felhasználása és alkalmazása során törkedjünk a környezetbarát, antiallergén anyagok használatára. Pl. a lakk helyett a natúr bútorokat részesítsük előtérbe.

Tiszítószerek használatakor részesítsük előtérbe a növényi alapanyagok felhasználásával készült öko-tisztítószereket, melyek antiallergének illetve a környzetbe jutva teljes mértékben lebomlanak, így csökkentik a környzeti terhelést.

A technika és rajzórákon, kézműves foglalkozások során használatos ragasztók, festékek és különböző anyagok megválasztásakor is törekedjünk olyan alapanyagok kiválasztására, melyek a gyerekek egészségi állapotát nem befolyásolják kedvezőtlenül, nincsennek káros hatásai.

Az osztálytermek esetében fontos a megfelelő fényviszony biztosítása. A legjobb, ha az osztályterem tágas, nagy ablakokkal rendelkeznek, ami a természetes fényforrást biztosítja. A mesterséges fényforrások megválasztásánál figyelni kell, arra, hogy a tanuláshoz, íráshoz előírt mennyiségű fényt biztosítani tudjuk. Nem mindegy azonban a használ fényforrások minősége sem, melyre szintén különös gondot kell fordítani.

A Termek barátságosabb, otthonosabb légkörét szobanövények alkalmazásával és az osztályterem berendezéseinek elhelyezésével, designe-elemekkel, különböző praktikumot és az oktatást is segítő díszítő elemekkel (oktató-poszter, stb) tesszük hangulatosabbá, tanuló-barát környzetté.

88

89

Ellenőrző kérdések:

1. Sorolja fel a környzet elemeit és mutassa be annak összefüggésrendszerét!

2. Ismertesse a wellness-modellt és értékelje! Hogyan jelenik meg ebben a modellben a

környezet?

3. Mutassa be az egészségünket, életminőségünket befolyásoló tényezőket!

4. Definiálja a környzetkárosítást és a környzetszennyezést!

5. Mutass be a levegőminőség változásának hatását az emberi egészségre!

6. Milyen hatása van az emberi szervezetre az ózonréteg ritkulásának, a levegő magas

nitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-monoxid és korom koncentrációjának?

7. Ismertesse az asztma és egyéb légúti megbetegségek gyakorisága és a légszennyezés

növekedésének összefüggéseit!

8. Ismertesse a szennyezett víz hatását az ember egészségére!

9. Ismertesse a talaj mennyiségi és minőségi változásának hatásait az emberi egészség

szempontjából!

10. Mutassa be az épített környezet változásainak társadalmi hatásait!

11. Milyen Ön szerint az „Egészséges Iskola”! Ismertesse, hogy az iskola külső és belső

környzetének kialakításakor milyen szempontokat kell figyelembe venni!

12. Tervezzen meg egy osztálytermet, dekorációval, berendezésekkel együtt. Milyen

szempontokat venne figyelembe a berendezések vásárlásakor?

90

Felhasznált irodalom:

1. Ambrus, Z-né.,Varsányi, T. (2011): Az egészség és az életmód regionális különbségei.

Területi statisztika. 14. (51.) évf. pp. 227–244.

2. Anda, A.,Burucs, Z. és Kocsis, T. (2011): Globális környezeti problémák és néhány

társadalmi hatásuk. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ.

Környezetvédelem.In:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_fenntart

hato_fejlodes/ch01s02.html

3. Csobod, É., és Prokai, R. (2012): A környezeti kockázatok csökkentése. In.

Egészséges iskolai környezet Konferencia a beltéri légszennyezésről. Veszprém,

Pannon Egyetem, 2012. december 18. Regionális Környezetvédelmi Központ. A

romlás természete. Föld napja Alapítvány, Budapest, pp. 109-124.

4. Dési, I. (szerk.) (1999): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 557 p.

5. Dési, I. (2003): Környezet-egészségtan. JGYF Kiadó, Szeged, 287 p.

6. Diricziné, B. Gy. (2010): Testi egészség fenntartása. C-Vision Kft., Budapest, 114 p.

7. Dobozy, L., Jakabházy, L. (1992): Sportrekreáció, Magyar Testnevelési Egyetem

jegyzete, Bp. 16-18.p.

8. Genersich, A. (1932): A klimatológiai észlelésről. In: Népegészségügy. XIII.

évfolyam. 1.szám. II. rész. 134-137.p.

9. Gönczi, Zs.(1998): Komplex allergológiai szűrőviszgálataok pubertás korban. Med.

Thor.,51,221-223.p.

10. Karagiannidis, C., Hense G., Rueckert, B., Mantel, PY., Ichters, B., Blaser, K., Menz,

G., Schmidt-Weber, CB. (2006): High-altitude climate therapy reduces local airway

inflammation and modulates lymphocyte activation. In: Scand J Immunol.

Apr;63(4):304-10.( http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16623931)

11. Kerényi, E., és Müller, A. (2009): Javuló életminőség és költséghatékonyság. A Mátrai

Gyógyintézet asztmás, szénanáthás és COPD-s betegei terápiás kezelésének

hatásvizsgálata. In: Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei.

3.sz.59-64.p.

12. KSH 2006: http://www.erdon.ro/hirek/im:all:rightnow/cikk/ksh-a-szuleteskor-varhato-

elettartam-2006-ban-volt-a-legmagasabb/cn/haon-news-charlotteInform-20071002-

0421372214

13. Kurt, B. (1989): The Swiss Institute of Allergy and Asthma Research. In: Regulatory

Process in Allergy and Asthma Int. Arch Allergy Appl Immunol; 90:1-2

91

14. Meleg, Cs. (2009): Egészségtámogató iskolai környezet IN:http//:

www.ofi.hu/tudastar/ egeszsegtamogato-iskolai kornyezet.mht.

15. Móra, I. (1998): Légúti allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága egy

budapesti gyermekorvosi praxisban. Gyermekgyógyászat. 49,495-499.p.

16. Nagy E., Forrai Á., Bánfalvi I. és mtsai (1997): Légúti allergiás megbetegedések

felkutatása középiskolás fiatalok közében. Med. Thor. 50, 439-442.p.

17. Páll G.,Éliás T., Máth J. (2001): A rizikófaktorok szerepe az allergiás betegségek

kialakulásában. Allergol.Klin. Immunol. 4. 13-20.p.

18. Révai nagy Lexikona.(2003): XII: kötet. Babits Kiadó, Szekszárd. 633-635.p.

19. Száraz, P., és Jakab, Gy. (2002) : Ember és környezete. Magyar Szakképzési Társaság,

Budapest.

20. Dr. Somfay, A. (2007): Kezelési stratégiák asztmában. Mi a beteg, az orvos, a

hatóság és a gyártó érdeke? In: Asztma - COPD evidenciák

http://www.webdoki.hu/minisite/COPD/

21. Várkonyi, T.( 2000): Betegen Európába. In: Gadó Gy. P. (szerk.): Természet romlása

22. Virágh, Z. (2004): Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az

Egészséges Környezetért Társaság és a „fodor József” Országos Közegészségügyi

Központ Környezetegészségügyi Intézete, Budapest.36-38.

23. Dr. Wolfgang, N. (2000): Der Wellnessurlaub, Marktgerechte Angebote

Gesundheitstourismus europäischer Kur- und Urlaubsorte; Heilbad und Kurort, 08.

171-173.p.

24. http://www.google.hu/url?

sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=4&ved=0CEUQFjAD&url=http

%3A%2F%2Fwww.kvvm.hu%2Fcimg%2Fdocuments

%2FHONLAPHOZk_rnye_0408.doc&ei=9SCaUsujD4nFswbfrIGoCQ&usg=AFQjC

NEoTZ6FC7FYYZ4i2GYtaC0rubcCCQ

25. http://www.eea.europa.eu/hu/themes/human

26. (http://www.unimiskolc.hu/home/web/wwwkoh/www/hun/kemiai_int/kollegak/

o_banhidi/k_vedelem_1.pdf)

27. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezet

28. http://epa.oszk.hu/01900/01951/00016/pdf/

teruletfejlesztes_es_innovacio_2013_1_011-023.pdf

92

Fogalomtár:

Egészség: a WHO egészség definíciójára alapozva, miszerint az egészség: nem csupán a

betegségektől mentes állapot, hanem „testi leki és szociális jólét állapota”

Környezetkárosítás: az embernek az élővilágot közvetlenül vagy közvetve pusztító

tevékenysége. Az ember a káros folyamatok környezetszennyező, illetve nem

környezetszennyező tevékenységgel idézi elő. (Révai 634.p.)

Környezetszennyezés: a környezetkárosítás egyik formája, az ember termelő- és

fogyasztó tevékenységének káros, életkörülményeket rontó folyamata; a környezeti

elemek (föld, víz, levegő, élővilág, táj) természetes tulajdonságainak hátrányos

megváltoztatás, napjaink globális problémája. (Révai 635.p.)

Környezet-egészségügy: a környezetegészségügynek a környezet egészségkárosító

hatásait vizsgáló és megelőzés lehetőségeinek feltárásával foglalkozó ága.

Magyarországon törvényi szinten először az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 44.

paragrafusa szabályozta. A környezet- és település- egészségügy feladata a környezet

egészségkárosító hatásainak vizsgálata és a megelőzés lehetőségeinek feltárása. (Révai

633.p.)

93

PLACHY JUDIT

Az egészséges életmód pozitív hatása a 6-14 éves korban bekövetkező morfológiai-,

élettani és pszicho-szociális változásokra

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. Morfológiai, élettani és pszicho-szociális változások 6-14 éves korban

2.1 Biológiai életkori jellemzők 6-10 éves korban – Az idegrendszer fejlődése

2.1.1 Iskolai környezeti ártalmak

2.2 Biológiai életkori jellemzők 11-14 éves korban - Testi változások és a szexualitás

2.3 A serdülőkori szexualitás és nemi szerep jellemzői

2.4 A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció

3. Iskola, család és társas kapcsolatok szerepe az egyén egészséges fejlődésére

3.1 A baráti és sportközösségek hatása az egészséges életmódra nevelésben

3.2 A fiatalkori, rendszeres testmozgás pozitív hatása az időskori betegségek

megelőzésében

4. A jelen kommunikációs közegének: média, internet szerepe az egészségnevelésben

4.1 A jelen kommunikációs közegének pozitív és negatív hatásai

5. Összegzés

6. Alapfogalmak

7. Kérdések

8. Irodalomjegyzék

1. Bevezetés

Az iskolába lépő gyerekkel szemben mind a család, mind a pedagógusok magas

követelményeket támasztanak. A legtöbb esetben biztonságot nyújtó óvodai környezetből

kikerülő kisiskolás gyerektől elvárják, hogy újdonsült feladatainak eleget tegyen. Ez a

folyamat nem okoz problémát, amennyiben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat,

a biológiai, és pszicho-szociális változásokat.

Egyéni fejlődésünk folyamán meg kell tanulni alkalmazkodni mind a külső, mind a

belső változásokhoz. Jelen esetben, a kisiskolás korban ezt a külső környezeti és a belső

biológiai változások okozzák. Az alkalmazkodási folyamatban a legnagyobb segítséget az

94

iskola és a család kölcsönös támogató szerepe nyújthatja az általános iskolás gyermekek

számára (Teleki, 2010). Az alsó tagozatban leginkább a külső környezeti elvárásoknak

kell megfelelni, míg a felső tagozatban a biológiai érési folyamatból bekövetkező

változások okoznak kihívásokat.

A kisiskolásoknak elsősorban a szociális változásokkal kell megküzdeniük. Új

társas kapcsolatokat kell kialakítaniuk, új barátokat kell szerezniük, alkalmazkodniuk kell

az iskola szabályaihoz, a törvényileg előírt követelményekhez. Lényegében megszűnik az

eddigi játékos, kötetlen életforma, tehát az élet ezen túl az intézményi keretek között

zajlik. Elsődleges feladattá válik a tanulás, meg kell ismerkedni az értékelési rendszerrel, a

tantervi elvárásokkal, követelményekkel.

Nézzük meg a pubertás korra jellemző biológiai változásokat. Megváltozik a

testalkat, megnyúlik a törzs, hosszabbodnak a végtagok, a hormonháztartás hatására

kialakulnak a másodlagos nemi jellegek. Ezek a változások akár koordinációs zavarokhoz

is vezethetnek mindaddig, amíg az idegrendszer nem alkalmazkodik az új testképhez,

amíg nem alakulnak ki a hirtelen növekedésből adódó ideg-izom kapcsolatok.

Az agonista és antagonista izomcsoportok együttes működését az idegrendszer

szabályozza. Elsődlegesen gerincvelői szinten reflexek által, másodlagosan agykérgi

szinten, mely már akaratlagos folyamatnak tekinthető. A gerincvelői reflexeket

figyelembe véve látható, hogy nem minden esetben tudjuk tudatosan irányítani

mozdulatainkat, a másik oldalról azonban tudatosan tudjuk irányítani cselekedeteinket.

A fentebb vázolt szociális változásokat és a fejlődés élettani alapjait figyelembe véve,

figyelmet kell fordítani az iskola és a család szocializációs és preventív szerepére annak

érdekében, hogy fizikailag aktív és testileg-lelkileg egészséges tanulókat neveljünk az

általános iskolában.

2. Morfológiai, élettani és pszicho-szociális változások 6-14 éves korban

A bevezetésben kiemelt figyelem fordult arra, hogy egészségtani szempontból az általános

iskola alsó tagozatos tanulóinak első sorban a környezeti változásokkal és a megváltozott

elvárásokkal kell megküzdeniük. Fontos szerep hárul a pedagógusokra, hogy fokozatosan, a

tantervi követelményeknek megfelelően alakítsák elvárásaikat, valamint játékos formában

adják át az ismereteket a tanulók számára. Játékosan, korrekt játékszabályok lefektetésével

sok konfliktus megoldható, a társadalmi szocializáció egészséges mederbe terelhető.

Nem szabad megfeledkezni a társadalmi környezetről, a családi háttérről, a média és

az internet által közvetített trendekről, magatartásformákról sem. A tanárnak, tanítónak

95

kiemelkedő szerepe van a negatív külső hatások kompenzálásában. Személyiségjegyei,

valamint oktatási stílusa meghatározó lehet a tanulók életében. A külső környezetet - tanterem

berendezése - könnyebb befolyásolni, a szülőkkel való együttműködést lehet kezelni, azonban

a tanulók biológiai érési folyamatait nem tudjuk kívülről szabályozni (Mihály, 2002).

Általános iskolában a nemi hormonok fokozott termelődésével kialakulnak a nemi

szerepek is. A másik nem iránti érdeklődés egy természetes folyamat, a létfenntartásunk része,

de a kulturált szexuális viselkedést is meg kell tanítani. Itt lehet fontos ismét a játék szerepe.

Életkori sajátosság az általános iskolában, hogy a fiúk kergetik a lányokat, ellenben a lányok

„ki nem állják” a fiúkat. Nem szeretik egymás kezét megfogni. Játékok, sportjátékok által ez

az ellentét feloldható.

Próbáljuk meg játékosan feloldani a környezeti hatások, az életkorbeli és a nemek

közötti feszültségeket. Ehhez azonban ismerni kell az életkori biológiai sajátosságokat.

Kisiskolás korban a végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, a korábbi „babás

pocak” eltűnik, az arcvonások is változnak. Megkezdődik a foghullás is. Szervezet

teherbíróbb lesz, megszűnnek a gyakori betegségek. 5-7 éves kor végére fontos érési

folyamatok is befejeződnek az agykéregben. Az egyensúlyérzék és az izmok

koordinációjának képessége is javul.

A 6-10 éves korra tehető a mozgásos játékok kora. Az idegrendszer érésének

betudható az is, hogy mozgásigényük kielégítését tudják későbbre halasztani, így a tanórákat

végig tudják ülni. Ebben a korban a lányok gyakran nehezebbek a fiúknál, akiknek viszont

lába erősebb, mely abban is megnyilvánul, hogy magasabbra és távolabbra ugranak, jobban

tudják a labdát kezelni. A finommotoros fejlődésnek az írás tanulása ad lendületet.

A korszak vége felé, 9-10 éves korban a sportolás kerül előtérbe, „sportolás kora”.

Eredményesebbek, szabályosabbak a mozgások, a testi vetélkedés mindkét nemnél fontos

(Mohácsi és mtsai, 2004).

Az emlékezet és a képzelet világára első és második osztályban a fantáziahazugság a

jellemző, elképzelt élményeit belevetíti a gyermek a tananyagba, a mindennapi életébe. 3-4.

osztályos korukra már a realitásra való törekvést érzékeljük, igazai történetek érdeklik őket.

A beszéd fejlődésben és az írás- olvasásban 10 éves korukra magas fejlettséget érnek

el, a korábbi utánzási hajlamot, egyre inkább az önálló véleményalkotás váltja fel.

Akaratukat tekintve 6-8 évesen még nem kitartóak cselekedeteikben, új ingerek könnyen

elterelik figyelmüket, a pillanatnyi érzelmek dominálnak.

A kisiskoláskorban a figyelem 20 percig a leghasznosíthatóbb. 9-10 évesen a kritika

és az önkritika kialakul, megjelenik a társas összehasonlítás. Képesek előre elhatározott

96

cselekedeteket végrehajtani. 10 évesen már saját célokat tűznek ki, megjelenik az akarati

önállóság.

A tanulás és az osztályzat valódi jelentőségét 3-4. osztályban értik meg igazán, mikor

saját magukat és a társaikat is elhelyezik az osztály tanulmányi rangsorában.

2.1 Biológiai életkori jellemzők 6-10 éves korban – Az idegrendszer fejlődése

A kisgyermek számára a biztonságot, a támogatást, a védelmet a család jelenti. Meg kell

azonban tanulni azt is, hogy rövidebb-hosszabb ideig távol legyen szüleitől. Ennek ellenére

szüksége van egy olyan személyre, akihez szoros függőségi viszony köti. Ehhez szükséges a

tanító szerepe és személyisége.

A kisiskoláskor kezdete a testalkat fejlődésében egy fontos szakasznak, az első

kifejezett morfológiai alakváltozásnak a befejezésének tekinthető. Legszembetűnőbb a test

magasságának, a testtömegnek és a kerületváltozások - fej körfogat, mellkas körfogat

változása- (Mohácsi és mtsai, 2004).

A feltételes reflexek képződésében változás áll elő. Az idegrendszeri gátlás és az

ingerlés folyamata egyensúlyba kerül, a finommozgások előtérbe kerülnek, ezáltal a gyermek

kiegyensúlyozottabbá válik (Király és Szakács, 2011).

A feltétlen reflexek tekintetében a kisiskolás korban egyre finomodik az érzékszervek

és az idegrendszer kifinomult kapcsolatából adódó koordinációfejlődés pl.: szem-kéz

koordináció, a mozdulatok ezért egyre biztosabbak, pontosabbak lesznek (Farmosi, 1995).

Fejlődnek az érzékszervek. Az idegrendszer érzéséből pozitív a látás, a hallás az

érzékelés és az észlelés. Az észlelését mindinkább a részekre kiterjedő, elemző, azaz

analitikus irányba való fejlődés jellemzi, mely elősegíti a tárgyi világ pontosabb

megismerését. Fokozatosan megszűnik az egocentrikus beállítottság, ezért ez a korszak az

„ÉN” - fejlődésének fontos szakasza.

A tér-, a forma-, a szín-, a nagyság-, a súly-, és az időészlelés tekintetében nagy

fejlődésen mennek át. A nagyság, forma, szín és világosság állandósulása fokozatosan

megszilárdul. Az időészlelése a kilencedik életévben fejlettebbé válik, különbséget tud tenni a

jelen-, és a múlt idő között (Földes, 2000 a,b).

Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi

gondolkodás. A megismerő folyamatnak, tevékenységnek mintegy „csúcsa”, legmagasabb

foka a gondolkodás. A korszak utolsó harmadában a gyermek már képes belső képalkotásra

97

is. Emlékezete megbízhatóbb lesz, egyre pontosabban rögzíti az iskolában látottakat,

hallottakat (Bagdy, 1997).

Differenciálódnak az agyi funkciók. Így jön létre a lateralitás, a kezességi dominancia.

A gyerekek többségénél mindez kialakul, a kezességi dominancia megszilárdul 5-6 éves kor

körül. Ám vannak olyanok, akiknél ez a fejlődés lassabb, átnyúlik 6-7 éves korra, így a tanító

találkozik e folyamat bizonytalanságaiból eredő tanulási nehézségekkel. A lateralizáció

lehetővé teszi a kifinomultabb, összetettebb, differenciált cselekvést, valamint a magasabb

szintű gondolkodást. Így a gyermekek többsége 6-8 éves kor körül képes az olyan

összetettebb, egyben differenciáltabb tevékenységekre, mint például az írás, a labdadobás és

labdarúgás.

Más nézetek szerint az agy mielinizációja (az idegsejtek hosszú nyúlványait, az

axonokat körülvevő „szigetelőréteg” kialakulása, amely az idegek gyorsabb és célzottabb

ingerületvezetését teszi lehetővé) 5–8 éves kor között felgyorsul, ezt az agy elektromos

aktivitása is igazolja. Ez a folyamat az agy egyes területei közötti összeköttetések kialakulását

segíti, és tevékenységeinek minőségi változását teszi lehetővé. Mindezen átalakulások a

homloklebeny, az agyi központok magasabb szintű összehangolásáért felelős agyterület

működését finomítják. A homloklebeny szabályozza a cselekvést, vagyis azokat a

változásokat, amelyek az óvodás- és iskoláskor átmeneti szakaszára jellemzőek.

Mi a sztereotip és a dinamikus sztereotip fogalma? Pavlovtól származó kategória, az

akarati cselekvés túlhaladott modellje, amely az idegrendszeri működés alapjának a feltételes

reflexeket tekinti. A dinamikus sztereotípia jelentése, hogy adott ingerekre a feltételes

reflexeknek mindig azonos sorozata mobilizálódik, dinamikus egészet alkotva. Ezek szerint a

családilag tanult és az iskolában, a barátoktól megismert magatartás funkciókat követi az

iskoláskorú gyerek (Farmosi, 1995).

Az egészséges gyerek érzelmileg az örömre fogékony, kapcsolataiban nyitott, aktív és

tettre kész. Az ellentétes érzelmek sokszor együtt jelennek meg –ambivalencia-. Az iskolás

gyermek képzelete és fantáziája - elsősorban a tudatosan irányított iskolai ismeretszerzés

hatására – jóval fegyelmezettebb, reálisabb és kritikusabb. Képzelete segítségével már újat,

eredetit akar alkotni. A kötelességérzet, az akarat, az önfegyelem és a beilleszkedési

alkalmasságra képesség növekedése figyelhető meg. Az iskolai munka hatására a figyelem

fejlődik; a terjedelem, a tartósság, de a szándékos koncentrálásra és a megosztásra való

képesség terén is. A 6-8 éves gyermek figyelmét 10-15 percig lehet fenntartani.

98

Amennyiben megfigyeljük az érési folyamatokat a mozgáskultúra tekintetében,

elmondhatjuk. hogy 0-1 éves korig leginkább a reflexek határozzák meg az életünket. Ezután

alakulnak ki a tanult folyamatok (Farmosi, 2011). Az óvodás korra jellemzőek az utánzó

mozgások, melyet segíti a tudatos tevékenységek megnyilvánulását, ehhez segít hozzá a

beszéd megtanulása. Utánzás, szerepjáték és a szabályok betartása mind a biológiai érési

folyamat részei (Pásztory és Rákos, 1992).

Az iskolai tanulási képességek mindegyike a mozgásfejlődésre épül. A mozgás - az

úgynevezett természetes vagy nagymozgások - forgás, kúszás, mászás- minősége, a

kivitelezés pontossága, a koordináltság megalapozzák a téri tájékozódást, az irányok, a

testséma érzékelését, a finommotorikát. A fejlesztés tekintetében külön hangsúlyt kell

fektetnünk a személyiségfejlesztésre, a tanulók családi szociális, biológiai tényezőire.

A szociális adaptáció sérülése a magatartási zavarok fő oka, több tényezőből is

kialakulhat (Porkolábné, 1988):

Genetikai tényezők között említhetők a szülők agresszivitása, (örökbe

fogadott gyerekeknél is megfigyelhető).

Kromoszóma rendellenességek is okozhatnak zavart, melyek értelmi fejlődés

elmaradásával is járhatnak. Ide sorolhatjuk még a kötődési készséget, mely

csecsemőkorban kialakul.

Környezetei hatások. Ennél a tényezőnél kell beszélnünk a szülök

személyiségéről, fizikai vagy pszichés betegségeikről, a család

szociokulturális miliőjéről, organikus sérülésekről és a pszichés traumákról.

A szülő személyisége lehet nyitott vagy zárkózott, meleg vagy elfogadó,

türelmes vagy ingerlékeny, magabiztos vagy szorongó. A család

szociolkulturális miliőjén belül meg kell említeni az éhezést, a nevelési

attitűdöt-büntetést, fizikai bántalmazást és a kirekesztettséget, ezek megléte is

magatartási problémákat generálnak.

Pszichés traumák nagyon meghatározóak lehetnek, sok problémát kiválthat

fontos családtag elvesztése, a feldolgozatlan gyász, súlyosan bántalmazott,

vagy elhanyagolt gyermek, a csonka családban felnövés, valamint az állami

gondozásba kerülés.

99

A magatartásproblémákra a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt kellő

figyelemmel kell lenniük, ha súlyos vagy hosszabb ideje fennáll a probléma, akkor fel kell

keresni a területileg illetékes Nevelési Tanácsadót vagy Gyermekpszichiátriai Gondozót.

2.1.1 Iskolai környezeti ártalmak

Kisgyermekkorban a családjukban sérült, érzelmileg elhanyagolt gyermekek az új

környezetbe, jelen esetben az iskolába is átviszik szorongó, nyugtalan, agresszív, gátolt,

közömbös magatartási reakcióikat. Ez a magatartás a társaknak és a pedagógusoknak is

ellenszenves. Nagy probléma, ha az iskola a korábban szerzett szocializációs tapasztalatokat

nem ellensúlyozza, nem rendezi, hanem mélyíti a családi környezeti ártalmakat (Mihály,

2002).

A nehezen nevelhető tanulók magatartásproblémái - ha nem derül fény a probléma okára

és nincs megfelelően kezelve -, az életkor növekedésével súlyosbodhatnak, és összetettebbé

válhatnak.

Magatartási problémák akkor is keletkezhetnek, ha a gyereket iskola éretlenül iskoláznak

be. Ez állandó beilleszkedési problémához vezet, köztük sok a hiperaktív vagy az átlagosnál

lassabb gyermek.

Mindenekelőtt az iskolának esélyegyenlőség elvén kell bánnia a gyerekekkel, megfelelő

módszerekkel kell közeledni a normáltól eltérően viselkedő gyerekekhez.

Kósáné Ormai Vera (1998) megfogalmazza, mi lenne a feladata az iskolának a nehezen

nevelhető gyerekekkel: „A nevelési nehézségek a pedagógiai tevékenység során

jelentkeznek, esetleg itt is jönnek létre. A nevelési folyamat más jelenségeihez hasonlóan,

kialakulásuk több tényező együttes hatásának eredménye… Az iskolának kell megteremtenie

a lehetőséget, hogy a gyermek adaptálódjék.”

2.2 Életkori jellemzők 11-14 éves korban - Testi változások és a szexualitás

100

1. Kép: Testi változások 3-13 éves fiúk körében (google.hu)

A biológiai fejlődés a 9–12 éves gyermekek fejlődésében bekövetkező átalakulásoknak is a

biológiai-agyi változás az alapja (1. kép).

A testi fejlődés jellemzése, hogy a növekedés és telítődés fázisa kezdődik. Kifejlődnek

a másodlagos nemi szervek, nemi jellegek. A rendkívül jelentős egyéni eltérések mellett a

nemek közötti különbség is erőteljes, azaz a lányok testi fejlődése általában gyorsabb, mint a

fiúké. A testi fejlődés, a növekedés fáradtságérzettel jár; a 10–12 éves korban kezdődő

„lustaság” a testi fejlődés / növekedés és a hormonális működések változásának

következménye.

Az agy fejlődését tekintve a legtöbb gyermeknél 10–12 éves kor között zajlik egy

rendkívül jelentős fejlődési folyamat. Eleinte visszaesés tapasztalható a gondolkodás, a

figyelem, az emlékezet területén. Az átmeneti visszaesést az agy magasabb minőségű

működése követi. Az agy fejlődésében mutatkozó változás összefügg a tanulással. 9–12 éves

kor között felbomlanak azok az agyi kapcsolatok, amelyek megelőzőleg jól működtek,

biztosítva a gyermek tanulási folyamatait.

Az eddig taglalt agyi fejlődési folyamatokkal egyidejűleg átmenetileg csökken az agy

oxigénfelvétele, valamint a gyermek alvásigénye. Mindezen testi/hormonális/agyi

változásokat figyelembe véve a tanító legfontosabb feladata a tanulásszervezés/irányítás

differenciált technikájának kidolgozása; a 6–12 éves korú gyermekeknél a

képesség/készségfejlesztés az ismeretek túlsúlyával szemben.

2.3 A serdülőkori szexualitás és nemi szerep jellemzői

A pszichoszexuális fejlődés szempontjából a kisiskoláskor egy kiegyensúlyozottabb

szakasznak tekinthető. Az óvodás korban megkezdett nemi szerepek tanulása és gyakorlása

tovább folyik. Bővülnek a nemiséggel kapcsolatos ismeretek és attitűdök.

9-10 éves korban pedig már megkezdődik a prepubertás, a serdülést bevezető időszak.

A serdülő gyermekek növekvő szexuális információigényét lehetőleg a szülőnek és

pedagógusnak kell kielégítenie, hogy nevelési szempontból megelőzzék a negatív hatású

„felvilágosításokat” és felvértezzék a gyermeket a szexuális csábítások ellen. Ebben a korban

megszaporodnak a gyermekszerelmek és a szexuális szerepjátékok is.

101

Gyakran a prepubertás időszakában már, illetve az ifjúkorban előfordulhatnak

tinédzserkori problémák, jelenségek. A változás három síkon - biológiai, pszichológiai,

szociológiai - valósul meg, és általában három színtéren zajlik, melyek a családot, az iskolát

és a kortárscsoport jelentik.

A biológiai változásokat a hipothalamo-hipofízis rendszer által termelt hormonok

indítják el. Ezek a növekedést serkentő, a gonadotrop (a nemi mirigyekre ható) és a

kortikotrop (a mellékvese kéregre ható) hormonok. A második alakváltozás a nemi mirigyek

működésének köszönhető. Növekedik az androgén, ösztrogén és a progeszteron szint. Az

egyéb testi változások, az elsődleges és a másodlagos nemi jellegek nagy és egyedi eltérés

mutatnak mind az életkor és a nemek tekintetében is (1. táblázat).

1. Táblázat: Biológiai és testi változások a nemek tekintetében (http://www.uni-

miskolc.hu/~wwwbkrt/psz/serdulo.pdf)

Lányok Fiúk

Biológiai érés / nemi szervek Menstruáció jelentkezése

(11-16 év); kezdetben a

ciklus rendszertelen, a

korszak végére szabályossá

válik

Pollúció (éjszakai

magömlés)

(13-16 év); a korszak

végére:

szabályos, érett ondósejtek

Másodlagos nemi jellegek Az emlőbimbó és a

szeméremszőrzet kifejlődése

Megjelenik a

szeméremszőrzet, majd a

bajusz, később a szakáll

Alkat A nőiesedés indulása, a

testsúly gyarapodása, majd a

nőies alkat, a kerekded

formák (mell, csípő)

kifejezetté válnak.

Szembetűnő

az ádámcsutka

megjelenése, a hang

mutálása, az izomzat

erősödése (széles váll); A

korszak végére a férfias

alkat és izomzat kialakul

Testhossz A testmagasság változása

fokozott, majd növekedése

lelassul, kialakul a végleges

magasság (20 éves korra)

A testmagasság változása

fokozott, majd növekedése

lelassul, kialakul a végleges

magasság (20-22 éves korra)

102

A pszichológiai változások tekintetében elmondhatjuk, hogy a pubertás kor a

pszichoszexuális fejlődés befejező szakasza, az identitás újraszervezése, megváltozik a

környezethez való viszony, a kortárscsoport jelentősége megnő, a szülőktől való érzelmi

leválás elindul.

Szociológiai változásként említhetjük a serdülőkor jellegzetes kríziseit, mely függ a

társadalmi kultúrától és a szociális szereptől (Makra, 2007).

2.4 A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció

Az örömteli, teljes élethez hozzátartozik a kiegyensúlyozott, harmonikus szexuális élet, ami

pozitívan hat egész személyiségünkre, életünkre, teljesítményünkre. A mély érzelmi alapok

nélküli, futó kapcsolatokon alapuló szexuális élet minden nemű fiatal számára az

igénytelenségbe süllyedés veszélyét hordozza (Szilágyi, 2006). A túl korán megkezdett

szexualitás tehát a fiúk számára lelkileg, de a lányok számára testileg és lelkileg is veszélyes!

A szexuális működészavarok közé tartoznak a szexuális vágy, készenlét, orgazmus

zavarai, a szexuális fájdalmak, valamint az általános egészségi állapot, és szerhasználat

okozta szexuális funkciózavarok (Boldizsár, 1999; 2006).

Szexuális úton terjedő betegségek, azok a nemi betegségek, melyeket olyan kórokozók

okozzák melyek közösüléskor – a nemi szervek érzékeny nyálkahártyáján keresztül- jutnak

egyik emberből a másik tásba pl.: gombás fertőzések, szifilisz, AIDS. Terjedésüket a

megfelelő nemi felvilágosítással és védekezéssel megelőzhetjük. Ennek megakadályozása

mind a család és az iskola feladata is (2. táblázat).

2. táblázat: Bejelentett szexuális úton terjedő betegségek. Magyarország, 2012

(www.oek.hu/oekfile.pl?fid=5043)

Korcsoport Syphilis Gonorrhoea

Lymphogranuloma

venereum, ulcus

molle, granuloma

inguinale

Acut

urogenitalis

chlamydiasis

≤ 2 - 1 - -

2-9 - 1 - -

10-14 5 8 - 1

103

15-19 30 123 - 67

20-24 73 249 - 280

25-29 101 298 - 257

30-34 113 266 - 181

25-39 89 199 1 128

40-44 59 114 - 62

45-49 42 82 - 39

50≤ 109 101 - 45

Összesen 621 1487 1 1060

A fenti táblázatból látható, hogy az általános iskolás korosztály is érintett a nemi betegségek

területén, ezért fontos a korai szexuális felvilágosítás és a megelőzés.

3. Az iskola, a család és a társas kapcsolatok szerepe az egyén egészséges fejlődésére

2. Kép: A család (google.hu)

A család jelentős feladatot lát el az egyének személyiségfejlődésében (2. kép). Az

alábbiakban felsorolás szerűen ezeket összegzem (Barnes, 1991; Busi, 2004):

• A népesség utánpótlását biztosítja.

• A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője.

• A családi értékek, normák kidolgozását viszi véghez és a világról kialakuló

kép, életfilozófia forrása.

• Az identitás forrása, az egyén önértékelése, énképe a családban kapja meg az

alapjait.

104

• Irányítja, ellenőrzi a családtagok magatartását, sajátos kontroll funkciót tölt be.

Visszajelentő, útmutató rendszerként szolgál.

• Az érzelmi teherbírást fokozza. Fontos, hogy az egyén hogyan vészeli át

életének krízishelyzeteit, hogyan lesz úrrá a legnehezebb időszakokon.

• A családon kívüli helyzetekben keletkezett feszültségek lereagálása nagyobb

érzelmi elfogadásra talál a családon belül.

• Érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosító funkciója van.

• A benne élők problémáinak megoldásában segítséget nyújt. Támogatja a

rászoruló családtagokat a gyakorlati és konkrét segítség nyújtásával.

• Jogi funkcióval bír. A családtagok felelősséget érezzenek egymásért,

elfogadják a családi kontrollt.

• A kommunikáció nyílt és általában közös nyelvet beszélnek a családtagok.

• A generációk között kapcsolatok épülnek ki és jó esetben működnek.

A családi kapcsolatok mellett fontos kiemelni az iskola hatását a tanítási-tanulási

folyamat egészére. Meg kell vizsgálni az iskola viszonyát a tanulók mentális és fizikai

fejlődésére. Nézzük az alapelveket az elfogadott szakirodalmak szerint (Réthyné, 2014;

Csapó, 2003):

 

A tanulók oldaláról:

Eddigi tanulási tapasztalatok.

Eddigi siker- és kudarcélmények.

Szellemi képességek.

Tanulási technika.

Motivációk.

Munkamagatartás (a teljesítmény akarása).

Az iskolához fűződő érzelmek.

Szorgalom (erőfeszítés).

A személyiség karakterjegyei.

105

Pszichés állapot.

Általános fizikális állapot.

Aktuális fizikális állapot.

Fejlettségi állapot.

Iskolán kívüli érdeklődés.

A nevelési-oktatási körülmények oldaláról:

Általános iskolaszervezeti tényezők.

Az oktatás gazdasági feltételei.

Teljesítmény és motivációs elvárások.

Szociális-emocionális feltételek.

Cél- és követelményállítás.

Az oktatás tartalma.

Az alkalmazott módszerek.

A tanulás kontrollja, a szankciók minősége.

A tanár személyisége.

Mindezen kompenzációk részéről elemezzük a mai általános iskolai korosztály védő faktorait

a családon és az iskolai közösségen kívül.

3.1 A baráti és sportközösségek hatása az egészséges életmódra nevelésben

A mai rohanó modern életünkben egyre inkább háttérbe szorul a mozgás. A gyerekek többet

tévéznek, számítógépeznek, kevesebbet kirándulnak. Miért van ez így? A szülők,

amennyiben munkakörük van, egyre többet dogoznak a család eltartása mivoltából. Ha

lehetőség nyílik, biztosítják a lehetőséget a sportolásra, az tanórán kívüli tevékenységekre.

Sajnos az utóbbi években egyre inkább leköti a gyerekeket a televízió, a számítógép.

Szükség van a megfelelő létesítményekre, és még inkább a lelkiismeretes pedagógusokra is,

hogy valóban előbbre léphessünk. A gyerekeknek meg kell mutatni, hogy a sport, a

testmozgás nem csak a versenyzés miatt fontos, hanem azért mert lehetőséget teremt arra is,

hogy az élet nehézségein könnyebben átlendüljenek.

A Sportági Szakszövetségek (2009) is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a

sportközösségek és az egészséges életmód pozitív összefüggésének (Horváth, 2009).

106

Amennyiben a tanuló szociálisan beilleszkedik egy sportközösségbe, nagy

valószínűséggel ott barátokra talál. A sportolói közösség; az edzések időpontjához a

mérkőzésekhez való igazodás; az edzésterhelés, az elfáradás megóvja a sportolót a rossz

társaságtól, a káros szenvedélyektől.

A rekreációs elfoglaltságok - a ma divatos fitnesz, wellness trendek -, a

szabadidősportok, a mindenki sportja (Sport for All) a társadalom egészséges életmódra

nevelését szolgálják (3. kép).

A sportági szakszövetségek az egészségnevelési céljainak megvalósításának

érdekében számít többek között a testnevelők, edzők, gyógytestnevelők, gyógytornászok,

egyéb, az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek munkájára. A célkitűzések között a

következőek vonatkoznak az általános iskolás korosztály számára:

A rendszeres testedzés fontosságának kialakítása az egészségvédelem tükrében.

Sport, mint prevenció, rekreáció, rehabilitáció.

Minta és példakép kialakítása a testnevelő tanár, edző, és a sportolóink tükrében.

A sportközösségek pozitív hatásainak szerepe a mindennapi életben. Vonatkozik

ez a mindennapos testnevelés bevezetésére, a mindennapos testmozgás igényének

felkeltésére.

Kiemelt a magyar lakosság egészségi állapotának javítása.

A szabadidő hasznos eltöltésének szerepe és igénye a testnevelés által.

3. Kép: Barokk Futóparádé Eger, 2013 (www.egritc.hu)

3.2 A fiatalkori, rendszeres testmozgás pozitív hatása az időskori betegségek

megelőzésében

107

Tudvalévő, hogy a rendszeres mozgással sok betegség megelőzhető. Kisebb a valószínűsége

a gerinc – és ízületi rendellenességeknek, a csontritkulásnak, illetve a szív – és érrendszeri

problémáknak.

A sportolás, a testedzés jótékony hatású hormonokkal tölti fel a testet pl.:

boldogsághormonok / endorfinok hatása által. Mindezek mellett fejleszti a központi

idegrendszert is a szinapszisok az ideg-izom kapcsolatok következtében. Testgyakorlás

közben a mozgáshoz tartozó szenzomotoros területeken egyre több agysejt specializálódik a

meghatározott tevékenységre. Erre példa, ha aszimmetrikus mozgást végez a gyermek, a két

agyfélteke között kapcsolatokat erősíti, fejleszti az olvasási és tanulási készségeket.

A sport és ezen belül a mozgás, hatással van a későbbi személyiségvonásokra is.

Mivel sportolás közben közösséghez tartoznak, kisebb eséllyel kerülnek rossz társaságba,

nem „kallódnak el”. Megismernek másokat, barátságokat kötnek, javul a kommunikációs, a

problémamegoldó és kompromisszum képességük. Kitartóbbak, kreatívabbak,

fegyelmezettebbek lesznek. Felmérések szerint az, aki gyermekkorában rendszeresen

sportolt, jobban boldogul felnőtt korában. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg arról sem,

hogy bátrabbá válnak, önbizalmuk megnő, fellépésük határozottabbá válik, ezáltal eséllyel

válnak az időskori megbetegedések áldozatává.

A rendszeres testmozgás igényét már óvodás kor előtt fel lehet kelteni a családi

kirándulások, sportesemények, szabadidős tevékenységek végzése, látogatása által. Erre

példa lehet az óvodás torna, gyerektorna, tánc, úszás, stb. foglalkozások (4.kép).

4. Kép: Gyerektorna (www.babamamaclub.hu)

4. A jelen kommunikációs közegének: média, internet szerepe az

egészségnevelésben

108

5. Kép: TV nézés káros hatásai (google.hu)

A média a kép és a hang, azaz a látási és a hallási ingerek együttese, amelynek vannak

negatív és pozitív hatásai is (Császi, 2002). A jelenkor, a legújabb kor technikai vívmányai

nagyon sokáig egyoldalúan kommunikáltak az egyénnel, a családdal, a társadalommal, de a

legfrissebb technikai találmányok már lehetővé teszik a kétirányú kommunikációt különféle

formákban. Az összes médium közül a televízió, és a számítógépek folyamatos terjedésével

az Internet lett a legbefolyásosabb. Hiszen mind a kettő ontja a legkevesebb szellem

munkával felfogható valóságot.

Ma már egyre bizonyítottabb tény, hogy az iskolai teljesítményromlás előidézője lehet

a televízió, s „segítségével” egyre jobban terjed az agresszió, az erőszak a társadalomban

(Sugárné, 2001).

Bár a különböző országokban nagyok a különbségek a tévénézési szokások között,

lényegében minden gyermek ki van téve a tévés erőszaknak.

Magyarországon a tévénézési idő többszöröse más, nyugati országokénak, ahol már

felismerték a káros személyiségformáló hatásait a gyermekekre. Sajnos hosszú utat kell

megtennünk, hogy kellő hangsúlyt kapjon a pedagógusképzésben a médiapedagógia, s

jelentőségét mindenki felismerje.

A TV csaknem minden gyermek számára hozzáférhető, majdnem minden családban

van, néhol kettő is. A szülők nem képesek ellenőrizni, hogy a gyermekük milyen műsort néz,

ha a gyermek szobájában is található még egy készülék. Az egyik legnagyobb probléma, hogy

a gyermekek sok időt töltenek el a készülék előtt és ez leginkább a pihenés, az alvás, a

tanulás, és a játékidő rovására megy. Sokszor inkább a gyermek végignézi a TV műsort, s

addig nem csinál leckét, esetleg nem alszik el. Ez a két tényező már magában foglalja a

109

teljesítményromlást, hiszen nem tanul eleget és ki sem piheni magát, fáradtan pedig nem tud

koncentrálni a tanórákon.

A következő rendkívül kedvezőtlen hatása a televíziónak, hogy számos TV műsor

tartalmaz erőszakot, és különösen a gyermekek számára sugárzott műsorokba, valamint a

főműsorokban sok az agresszivitás. A testi és a lelki agresszivitás egyaránt káros a

gyermekekre. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az erőszakos jelenet okozta érzelmi

feszültséget fel kell oldani, az erőszakos cselekményt és negatív következményét a gyermek

számára érthetővé kell tenni.

A leginkább azon a szokáson kellene változtatni, hogy a szülők a legtöbb gyermeknek

megengedik, hogy szinte korlátlanul nézze a műsorokat, tekintet nélkül azok tartalmára.

Számos vizsgálat kimutatta, hogy annak ellenére, hogy a szülők aggódnak a TV nézés káros

hatásai miatt, általában mégsem korlátozzák a gyermeket annak nézésében.

Egyes vélemények szerint a televízió nézése teljes inaktivitáshoz vezet, a

kisgyermekek esetében sokan, az alkotó fantázia megszűnésétől tartanak a készen kapott

képek okán. A kisebb gyermekekre az erőszakos cselekmények direkt hatnak, úgy mintha

csak elszigetelt cselekmények lennének, amelyek nincsenek összefüggésben az agresszió

motivációjával és a következményekkel. Nem képesek a cselekménysort logikusan

összekapcsolni a kiváltó októl a következményekig, sokan a „végén a jó győz, a gonosz

megbűnhődik” sima agressziópotenciál – csökkenő hatására hivatkoznak, amely

megkérdőjelezhető. A büntetés időzítésének rendkívül fontos szerepe van, ugyanis nem

mindig ugyanabban a jelenetben következik be, így az agresszor nem nyeri el a büntetését, ez

által a gyermekben az igazságérzet nem elégülhet ki. Úgy gondolhatja, „a bűn büntetlen

marad”, és így torz kép alakul ki benne.

A TV műsorok készítése közben az alkotóknak kiemelt figyelmet kellene szentelnie,

hogy mely korosztálynak szánják. Erre már megtették az első lépéseket és a műsorokat 5

kategóriába sorolják.

A széles nagyközönség számára ajánlott műsorok. Bármikor figyelmeztetés nélkül

lehet sugározni. Ide tartoznak a mesék, vetélkedők, hírműsor, kulturális

programok, stb.

Szülői felügyeletet igénylő műsorok. Ezeket nem lehet a gyermekprogramok

adásidejében sugározni. Amennyiben a szülő megengedi ezeknek a műsoroknak a

nézését, szülői felügyeletet kell biztosítani.

110

A fizikai és lelki erőszakot ábrázoló jelenetek miatt 12 éven aluliaknak nem

ajánlott műsorok. Szülői felügyelet szükséges. Az ilyen műsorokat csak este 22 óra

után lehet sugározni, illetve szerdán, szombaton, vasárnap nemsugározhatóak.

A felnőtt nézőknek szóló műsorokat, amelyeket vörös színű jelzéssel kell

ellátni.

A szélsőségeken erőszakos, vagy pornográf tartalmú műsorokat földfelszíni

csatornákon tilos sugározni.

Mindebből az következik, hogy rendkívül fontos, hogy a gyermeke csak az

életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék meg. A kiragadott események károsan

befolyásolhatják magatartásukat, a televízióban ábrázolt erőszakra, főként a

gyermekműsorokban, különleges figyelmet kell fordítani.

A televízió befolyásának mindenekelőtt a gyermekek vannak kitéve. A filmekben a

különböző viselkedésminták vizuálisan jelennek meg, jóval egyértelműben és világosabban

hatnak, mint a szülők szóbeli utasításai a helyes magatartást illetően. A gyermekkorra

jellemző a kritikátlan utánzás, más emberek cselekedeteinek másolása, a kisgyermekeknél

még a rajzfilmfigurákat is szívesen veszik példaképül, amely sokszor agresszióra hajlamos.

4.1 A jelen kommunikációs közegének pozitív és negatív hatásai

Napjaink kommunikációs közege sok más egyéb mellett, az emberek közötti személyes

érintkezésből, továbbá mesterségesen létrehozott információkat közvetítő csatornákból,

eszközökből áll. Ilyen információközvetítő a média, a tömegkommunikáció, a maga

eszközeivel (pl. televízió, rádió, internet). A médiát sokszor a tömegtájékoztatás

szinonimájaként értelmezik, vegyük alapul mi is ezt a megközelítést.

A média szerepe az egészségnevelésben önmagában nehezen értelmezhető és

kezelhető. Mindenképpen összefüggéseiben kell vizsgálni a család, az iskola, média

háromszögének kölcsönhatásában. A média önmagában a 6-12 éves korosztályt nem neveli,

csak hat rá. Éppen ezért a család szerepe kiemelkedő a jelen kommunikációs közegének

negatív hatásainak kivédésében. Melyek lehetnek ezek? A képernyőn látható erőszak

agresszivitáshoz vezethet. Ugyanez vonatkozik a felnőtt jellegű tartalmakra is. Ennek

következtében, a serdülőkorba lépve helytelen viselkedési minták alakulhatnak ki.

111

A kisgyermek nem képes megkülönböztetni a számára értékes és hasznos tartalmakat,

a károstól és haszontalantól. Többségében úgy fogad el mindent, ahogyan lát. Amennyiben

televíziót néz, a szülőnek gyakran mellette kell lennie és szűrnie a nézhető tartalmat, illetve

elmagyarázni az ő szintjének megfelelően a látott, hallott dolgokat. Ugyanez vonatkozik az

internethasználatra is.

A kamaszoknak már kialakulóban van a saját értékítéletük, de nem hagyhatja sem az

iskola, sem a család, hogy a kapott információkat, csak a saját tapasztalatuk szerint értékeljék

a gyerekek. Az agresszív és felnőtt tartalmak ebben a korban is kerülendőek.

A média szerepének pozitív hatásai is jelentős befolyással lehetnek a gyermekek

fejlődésére. A hasznos információk óriási tárháza áll rendelkezésükre. Rengeteg hasznos

ismeretterjesztő film és link elérésével, kiegészítő információkat kaphatnak a szülőktől és az

iskolától tanultakról.

Amennyiben konkrétan az egészségnevelésről beszélünk, a számtalan sportközvetítés

felkeltheti a gyermekben a sportolás iránti kedvet. Amikor már az iskolán kívül, valamilyen

sport, vagy mozgástevékenységet (pl. tánc, balett) rendszeresen végez, akkor annak tágabb

dimenzióiról bőségesen tájékozódhat a média által. Ugyanez vonatkozik, például az életmód

műsorokra, amelyekben az egészséges étkezésre ételek elkészítésre tanítanak. Kamaszlányok

például ezeknek és a családi mintáknak a hatására elkezdhetnek otthon főzőcskézni

egészséges ételeket készíteni.

Következtetésnek levonhatjuk, hogy a család és az iskola szerepe a gyermekek

„médiafogyasztásában” meghatározó. Meghatározó, mert amilyen intenzitású és irányultságú

odafigyeléssel viszonyul a szülő a gyermekhez, olyan eredményt fog kapni. A

tömegkommunikációs közeg, mint bármi más körülöttünk, önmagában véve nem jó, vagy

rossz. Ezeket a hatásokat mi magunk erősíthetjük fel, vagy tompíthatjuk.

5. Összegzés

1. Napjaink kommunikációs közege sok más egyéb mellett, az emberek közötti

személyes érintkezésből, továbbá mesterségesen létrehozott információkat közvetítő

csatornákból, eszközökből áll. Ilyen A jelen kommunikációs közegének: média,

internet szerepe az egészségnevelésben

112

információközvetítő a média, a tömegkommunikáció, a maga eszközeivel (pl. televízió, rádió,

internet). A médiát sokszor a tömegtájékoztatás szinonimájaként értelmezik, vegyük alapul mi

is ezt a megközelítést.

A média szerepe az egészségnevelésben önmagában nehezen értelmezhető és

kezelhető. Mindenképpen összefüggéseiben kell vizsgálni a család, az iskola, média

háromszögének kölcsönhatásában. A média önmagában a 6-12 éves korosztályt nem neveli,

csak hat rá. Éppen ezért a család szerepe kiemelkedő a jelen kommunikációs közegének

negatív hatásainak kivédésében. Melyek lehetnek ezek? A képernyőn látható erőszak

agresszivitáshoz vezethet. Ugyanez vonatkozik a felnőtt jellegű tartalmakra is. Ennek

következtében, a serdülőkorba lépve helytelen viselkedési minták alakulhatnak ki.

A kisgyermek nem képes megkülönböztetni a számára értékes és hasznos tartalmakat,

a károstól és haszontalantól. Többségében úgy fogad el mindent, ahogyan lát. Amennyiben

televíziót néz, a szülőnek gyakran mellette kell lennie és szűrnie a nézhető tartalmat, illetve

elmagyarázni az ő szintjének megfelelően a látott, hallott dolgokat. Ugyanez vonatkozik az

internethasználatra is.

A kamaszoknak már kialakulóban van a saját értékítéletük, de nem hagyhatja sem az

iskola, sem a család, hogy a kapott információkat, csak a saját tapasztalatuk szerint értékeljék

a gyerekek. Az agresszív és felnőtt tartalmak ebben a korban is kerülendőek.

A média szerepének pozitív hatásai is jelentős befolyással lehetnek a gyermekek

fejlődésére. A hasznos információk óriási tárháza áll rendelkezésükre. Rengeteg hasznos

ismeretterjesztő film és link elérésével, kiegészítő információkat kaphatnak a szülőktől és az

iskolától tanultakról.

Amennyiben konkrétan az egészségnevelésről beszélünk, a számtalan sportközvetítés

felkeltheti a gyermekben a sportolás iránti kedvet. Amikor már az iskolán kívül, valamilyen

sport, vagy mozgástevékenységet (pl. tánc, balett) rendszeresen végez, akkor annak tágabb

dimenzióiról bőségesen tájékozódhat a média által. Ugyanez vonatkozik, például az életmód

műsorokra, amelyekben az egészséges étkezésre, ételek elkészítésre tanítanak. Kamaszlányok

például ezeknek és a családi mintáknak a hatására elkezdhetnek otthon főzőcskézni,

egészséges ételeket készíteni.

Következtetésnek levonhatjuk, hogy a család és az iskola szerepe a gyermekek

„médiafogyasztásában” meghatározó. Meghatározó, mert amilyen intenzitású és irányultságú

113

odafigyeléssel viszonyul a szülő a gyermekhez, olyan eredményt fog kapni. A

tömegkommunikációs közeg, mint bármi más körülöttünk, önmagában véve nem jó, vagy

rossz. Ezeket a hatásokat mi magunk erősíthetjük fel, vagy tompíthatjuk.

A biológiai érési folyamatokat sem a család, sem az iskola nem tudja szabályozni,

azonban az egészséges életmód kialakításában nagy szerepe lehet. Példamutatással,

egészséges személyiségformálással hatni tudunk a felnövekvő generáció lelki fejlődésére.

114

Ellenőrző kérdések

1. Mi a különbség az általános iskola alsó és felső tagozatában a biológiai és a pszicho-

szociális érés tekintetében?

2. Miért fontos a sportközösségek hatása az általános iskolában?

3. Hogyan lehet fiatal korban az időskori betegségeket megelőzni?

4. Mi az elsődleges prevenció szerepe?

5. Mi a média szerepe az egészségnevelésben? Soroljon fel pozitív és negatív hatásokat!

115

Irodalomjegyzék:

1. Bagdy, E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Barnes, G.G. (1991): Család, terápia, gondozás. Animula, Budapest.

2. Busi, E. (2004): Nevelési színterek I. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és

Oktatástechnológia Központ, Apertus Közalapítvány, Budapest.

3. Csapó, B. (2003): A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig:

diagnózis és terápia. Új Pedagógiai Szemle. Budapest

4. Farmosi, I. (1995): Mozgásfejlődés. Az alapvető mozgásformák és képességek fejlődése

Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest

5. Farmosi, I. (2011): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus, Budapest

6. Földes, P. (2000): A család és az iskola együttműködése. Új Pedagógiai Szemle, 130-134.

7. Földes, P. (2000): A családnak partneri viszonyban kellene lennie az iskolával, Beszélgetés

Herczog Máriával. Új Pedagógiai Szemle, 71-77.

8. Makra, P. (2007): Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és

primer prevenció. Országos egészségfejlesztési intézet. Budapest

9. Mészáros, J., Mészáros, Zs., Zsidegh, M., Vajda, I., Tatár A. és Prókai A. (2004): A

növekedési típus és a motorikus teljesítmények öröklöttsége. Sportorvosi Szemle, 45:1.73.

10. Mohácsi, J., Prókai A., Mészáros J., Zsidegh M., Tatár A., Vajda I. (2004): Szekuláris

trend és utánpótlás-nevelés. Sportorvosi Szemle, 45: 1. 75.

11. Nádori, L. (1991): Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem

Budapest,

12. Pásztory, A. és Rákos, E. (1992): Sportjátékok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1-

220.

13. Réthy, E. (2014): A különböző tanári teljesítmény visszajelzések hatása a tanulók

személyiségfejlődésére és tanulmányi teljesítményére.

vmek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh.../balogh_pedpszich0036.html

14. Winn, M (1990): Gyerekek gyerekkor nélkül. Gondolat kiadó, Budapest

15. www.oek.hu

116

Fogalomtár:

Magatartás, viselkedés: A viselkedés és a magatartás az emberrel foglalkozó tudományok

egyik legáltalánosabban használt fogalma. A viselkedés olyan tevékenységek összessége,

amelyek révén egy szervezet megpróbál egy meghatározott helyzethez alkalmazkodni,

motivációra adott válasz, amely pszichológiai, motoros és élettani összetevőkből áll. A

magatartás pedig egy személy viselkedéssorozata, mely figyelembe veszi az adott környezetet

és időpontot. Olyan ellenőrzött viselkedés, amely önkontrollt feltételez, szabályaiban

érvényesülnek a szocializáció során kialakuló, életvezetést meghatározó attitűdök, értékek,

pszichológiai minták.

Viselkedészavar: A viselkedészavarokat nem lehet egységesen meghatározni, mivel az egyes

nézőpontok más tudományág szempontjait állítják középpontba. Pszichológiai oldalról a

középpontban a lelki folyamatok, a gyermek önértékelése, valamint a társas kapcsolatok

állnak. Pedagógiai oldalról nézve a neveléssel, oktatással kapcsolatos szempontok alapján: „A

problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akik magatartása nem megfelelő,

jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, általános pedagógiai

módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni

Magatartási problémák csoportjai: A problémákat alapvetően két csoportra bonthatjuk,

melyek megnyilvánulása függ az egyén temperamentumától. Ennek függvényében

beszélhetünk az agresszivitás és a szorongás témakörébe tartozó zavarokról. Wickman a

problémák tüneteit az alapkövetelmények elkerülésének módjai szerint osztotta két csoportra,

hasonló az előbbihez a szempontrendszer, miszerint vannak akik visszavonulással tűnnek ki,

és vannak a támadást megoldásként választók.

117