utasi Ágnes

TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS és SZEGÉNYSÉG

Adatbázis:(ESS/2005,N=37720) ( ESS/HU 2005 N=851)

Utasi Ágnes

SZTE Szociológiai Tanszék

A SZUBJEKTÍV ÉLETMINŐSÉG ÉS SZUBJEKTÍV SZEGÉNYSÉG

• A szubjektív életminőség vizsgálatának néhány releváns tapasztalata:• a) A boldogság-skála átlaga közel azonos a gazdag és • szegény országokban ( 6,4-8,4)• b) Az adaptáció jótékony öncsalás

• c) A referenciacsoporthoz képest érzékelt létfeltétel a döntő

•

• Szubjektív szegénység= a referencia-csoportokhoz, vágyakhoz képest érzékelt lemaradás, korábbi életfeltételek romlásként történő megélése

ÖRÖK EGYENLŐTLENSÉG ÉS SZEGÉNYSÉG ?

• Volt/van/ lesz egyenlőtlenség és szegénység

• De! Mértékét,társadalmi arányát csökkenti a bizalmon alapuló emberi kapcsolatok altruista és reciprok szolidaritása, valamint az intézményes organikus szolidaritás

BIZALOM és SZOLIDARITÁS

• A BIZALOM= • A KÖRÜLMÉNYEK KEDVEZŐ ALAKULÁSÁBA VETETT HIT, • AZ EMBERI KAPCSOLATOKBAN TERMELŐDŐ VIRTUÁLIS

KÖTŐELEM, a reciprocitás és elnyújtott reciprocitás, a kisközösségi szolidaritás feltétele

A tradicionális és modern gazdaságban a kapcsolatokat és szolidaritást alakító domináns különbségek

• TRADICIONÁLIS MODERN• TÁRSADALOM

• A)Közösségi A) Individuális verseny,• családi gazdálkodás, cél-racionális

• kényszerű együttműködés együttműködés• B) Kisközösségi közvetlen B) Nagyüzemi koncentráció

erős kapcsolatok gyenge kapcsolatok C) Hosszú távú ismeretség= C) Fluktuáló rövid távú távú bizalom kapcsolatok (szomszédok, munkatársak,partnerek) D) Kevesebb szegény D)Egyenlőtlenséggel növekvő szegénység

GYENGÜL A KAPCSOLATI BIZALOM, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és SZOLIDARITÁS

HIPOTÉZISEK A FORRÁSHIÁNYOS POSZT-SZOCIALISTA TÁRSADALMAK JÖVŐJÉRŐL

• Dahrendorf, R. (1990) és Offe,C. (1994):

a) PIACGAZDASÁG+ TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ =POLITIKAI DEMOKRÁCIA deficites

b) PIACGAZDASÁG+ POLITIKAI DEMOKRÁCIA = TÁRSADALMI

INTEGRÁCIÓ deficites

Az integrált társadalom makro-közösségi feltételei

• Integrált a társadalom, ha …

• 1.Nincsenek szélsőséges egyenlőtlenségek

• 2. Adott a túlnyomó többség anyagi biztonsága,mert

• 3. Működik a mechanikus és/vagy organikus szolidaritás

A szubjektív „szűkölködők” és „szegények” szimbolizálása és mérése (ESS/2005, N= 37720, ESS/2005 HU N= 851)

• Kérdés: Mekkora a szubjektív szegények aránya? Milyen eséllyel rendelkeznek • szolidaritást nyújtó kapcsolatokkal? • Indikátor:

• A jelenlegi jövedelmükből • 1 –Kényelmesen megélnek• 2 –Megélnek• 3 –Nehezen élnek• 4 - Nagyon nehezen élnek

Szűkölködők( 3+4)= változónév:poorweak (0,1) • (EU 24=25,5%, HU=34,9%)• Szubjektív (mély)szegények(4) = változónév:poor (0,1)• (EU 24=7,1% HU=10,1%)

•

A szubjektív szűkölködők trendje a különböző országokban (z-scorok=Jelzik, hogy a változó értéke az átlagtól a szórás hányszorosával tér el. 0= a mintára jellemző

átlagostól)

Country

-0,60000

-0,30000

0,00000

0,30000

0,60000

0,90000

1,20000

Me

an

Zsc

ore

(po

orw

ea

k)

Cases weighted by Population size weight (must be combined with dweight)

A szubjektív szegények trendje az egyes országokban

Country

-0,40000

-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

0,60000

0,80000

1,00000

Me

an

Zs

co

re(p

oo

r)


A mechanikus szolidaritást nyújtó kapcsolatok integrációs modellje

Bizalom idegenekben és a

hatalomban

Magántársaság,bizalmas kapcsolatok

Politikai/civil közösségi

kötelékek

Munkapiaci/iskolai

kötelékek

Virtuális,vallási

kötelékek

Szolidaritás-transzfer-

kapcsolatok

A KAPCSOLATI INTEGRÁCIÓ ÖSSZESÍTETT TRENDJE 24 EU-országban

Country

-0,60000

-0,30000

0,00000

0,30000

0,60000

0,90000

1,20000

Me

an

Zsc

ore

(in

teg

rac

io)

Cases weighted by newweight

A szubjektív jövedelmi helyzet szerinti kategóriák aránya a magyar

mintában (%) (ESS/2005, N=851)

Living comfortably on present income

Coping on present income Difficult on present income

Very difficult on present income

Feeling about household's income nowadays

0

10

20

30

40

50

60

Pe

rce

nt


A mások iránti bizalom trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint


Coping on present income

Difficult on present income



-0,40000

-0,30000

-0,20000

-0,10000

0,00000

0,10000

0,20000

0,30000

Me

an

Zs

co

re(T

rsu

t)


A politikai hatalom iránti bizalom trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint






-0,20000

-0,10000

0,00000

0,10000

0,20000

Me

an

Zs

co

re(G

en

po

ltrs

t)


Civil közéleti és/vagy politikai kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint






-0,06000

-0,04000

-0,02000

0,00000

0,02000

0,04000

0,06000

Me

an

Zs

co

re(p

ola

ct)


Generációk közötti szolidaritás-kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint






-0,30000

-0,20000

-0,10000

0,00000

Me

an

Zs

co

re(g

en

ers

zo

lid

)


Családon kívüli mások iránti szolidaritás trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint






-0,20000

-0,10000

0,00000

0,10000

Me

an

Zs

co

re(s

olid

má

sn

ak

)


Az aktuális munkahelyi/iskolai integráló kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint






-0,60000

-0,40000

-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

Mea

n Z

sco

re(m

os

tdo

lg)


Bizalmas barátok magántársasági kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák szerint






-0,40000

-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

Me

an

Zs

co

re(t

árs

as

ág

1)


Vallási virtuális transzcendens kapcsolatok trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák mentén






-0,15000

-0,10000

-0,05000

0,00000

0,05000

0,10000

Me

an

Zs

co

re(r

elig

inte

g)


A kapcsolati integráció összevont indexének trendje a magyar mintában






-1,00000

-0,75000

-0,50000

-0,25000

0,00000

0,25000

0,50000

Me

an

Zsc

ore

(in

teg

rac

io)


Az izolált (kapcsolati szolidaritáshiánnyal élők) trendje






0,00

0,05

0,10

0,15

0,20

0,25

0,30

Me

an

izo

lalt


Néhány következtetés a szegények arányáról

• A szegénység növekedését előidéző domináns tényezők az elmúlt évtizedekben:• a)Csökkent az organikus szolidaritás („öngondoskodás”, „nincs• állam-bácsi”, nincs „ingyen ebéd”, De! Nincs munka, nincsenek • felhalmozott individuális javak, az állami vagyon magánkézbe • került).

• b) Csökkent a mechanikus szolidaritás (egyéni gazdagodás és • egyéni siker a preferált érték)

• c) Megszakadt kapcsolatok, szétszakadt közösségek, csökkent a • bizalom, redukálódtak a szolidaritást nyújtó erős kapcsolatok, • növekedtek a fluktuáló gyenge kötelékek• A szegénység csökkentésének lehetséges útja :• A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése(Északi országok)• Kisközösségek újraépítése

• • •

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS DEFICITET ELŐIDÉZŐ OKOK

1. Csökkent a biztonság- munkahiány

• 2.Növekedett az azonos referencia-csoportba tartozók közötti távolság (verseny, rivalizálás hasonló kvalitásokkal egyesek vesztesek, mások nyertesek lehettek)

• 3.Növekedett a társadalmi egyenlőtlenség : Megkétszereződött a szélső jövedelemi decilisek közötti különbség

• 4.A biztonsághiány miatt a korábbihoz képest romlásnak élik meg az emberek még stagnáló életfeltételeiket is

• 5. Nagy a különbség a változáshoz fűzött szubjektív álmok és

realitás között

Általános elégedettség trendje






-0,60000

-0,40000

-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

0,60000

0,80000

Me

an

Zs

co

re(s

tflife

) H

ow

sa

tisfi

ed

wit

h lif

e a

s a

...


Boldogság trendje






-0,60000

-0,40000

-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

0,60000

0,80000

Me

an

Zsc

ore

(hap

py)

Ho

w h

ap

py

are

yo

u


A boldogság, általános életelégedettség és kapcsolati integráció trendje a szubjektív jövedelmi kategóriák mentén






-0,60000

-0,40000

-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

0,60000

0,80000

Me

an

Zscore(happy) How happy are you

Zscore(stflife) How satisfied with life as a whole

Zscore(integracio)


Optimizmus, bizakodás






-0,20000

0,00000

0,20000

0,40000

Me

an

Zs

co

re(o

pti

mis

t)


A bizalom és kapcsolatok a rendszerváltás előtt

• 1) A hasonlók közötti ( „Mi”-”Ők” ) instrumentális együttműködés kényszere, létrehozza a bizalmas kapcsolatokat(kaláka, második gazdaság, stb.), közösségen belüli szolidaritást, mert fokozza a biztonságot

• 2) Tartós munkahelyek, munkatársi erős kapcsolatok

3) Még a maitól jelentősen erősebb tradicionális családi értékek, erős a családi generációk közötti szolidaritás-kapcsolat és bizalom

A POSZTSZOCIALISTA BIZALMATLANSÁG ÉS ATOMIZÁLÓDÁS

• PIACGAZDASÁGI VERSENY= EGYENLŐTLENSÉGEK törvényszerű fokozódása, biztonsághiány

•

• POLITIKAI SZABADSÁG = Több párt, hatalmi rivalizálás, •

• TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ MŰKÖDÉSÉT NEHEZÍTI = • FORRÁSHIÁNY--, Az állami gondoskodás,ORGANIKUS • SZOLIDARITÁS csökkentése • INDIVIDUÁLIS VERSENY ÉS BIZALOMHIÁNY=

• A MECHANIKUS SZOLIDARITÁS hiánya

A boldogság-skála átlaga az egyes országokban (1= nagyon boldogtalan 10= nagyon boldog)

Country

0

2

4

6

8

10

Me

an

Ho

w h

ap

py a

re y

ou


GENERÁCIÓS SZOLIDARITÁS-KAPCSOLATOK

Country

-0,50000

-0,25000

0,00000

0,25000

0,50000

0,75000

1,00000

Me

an

Zs

co

re(g

en

ers

zo

lid

)


SZOLIDARITÁS-KAPCSOLATOK A CSALÁDON KÍVÜL

Country

-0,75000

-0,50000

-0,25000

0,00000

0,25000

0,50000

0,75000

Me

an

Zs

co

re(s

olid

má

sn

ak

)


A jövedelmükből nehezen kijövő szűkölködők aránya az egyes országokban

Country * poorweak Crosstabulation

% within Country

89,4% 10,6% 100,0%

77,6% 22,4% 100,0%

87,3% 12,7% 100,0%

64,1% 35,9% 100,0%

82,6% 17,4% 100,0%

94,5% 5,5% 100,0%

55,8% 44,2% 100,0%

82,0% 18,0% 100,0%

86,3% 13,7% 100,0%

100,0% 100,0%

83,1% 16,9% 100,0%

50,5% 49,5% 100,0%

65,1% 34,9% 100,0%

90,0% 10,0% 100,0%

90,9% 9,1% 100,0%

88,9% 11,1% 100,0%

86,6% 13,4% 100,0%

90,2% 9,8% 100,0%

59,4% 40,6% 100,0%

64,6% 35,4% 100,0%

90,5% 9,5% 100,0%

85,9% 14,1% 100,0%

48,1% 51,9% 100,0%

21,4% 78,6% 100,0%

74,5% 25,5% 100,0%

AT Austria

BE Belgium

CH Switzerland

CZ Czech Republic

DE Germany

DK Denmark

EE Estonia

ES Spain

FI Finland

FR France

GB United Kingdom

GR Greece

HU Hungary

IE Ireland

IS Iceland

LU Luxembourg

NL Netherlands

NO Norway

PL Poland

PT Portugal

SE Sweden

SI Slovenia

SK Slovakia

UA Ukraine

Country

Total

,00 1,00

poorweak

Total

A jövedelmükből nagyon nehezen kijövő szubjektív szegények aránya az egyes országokban

Country * poor Crosstabulation

% within Country

97,2% 2,8% 100,0%

95,6% 4,4% 100,0%

97,7% 2,3% 100,0%

89,0% 11,0% 100,0%

96,2% 3,8% 100,0%

98,9% 1,1% 100,0%

86,7% 13,3% 100,0%

97,0% 3,0% 100,0%

96,7% 3,3% 100,0%

100,0% 100,0%

96,6% 3,4% 100,0%

86,7% 13,3% 100,0%

89,9% 10,1% 100,0%

98,4% 1,6% 100,0%

95,7% 4,3% 100,0%

97,3% 2,7% 100,0%

97,0% 3,0% 100,0%

97,5% 2,5% 100,0%

94,8% 5,2% 100,0%

89,8% 10,2% 100,0%

98,4% 1,6% 100,0%

97,1% 2,9% 100,0%

82,4% 17,6% 100,0%

67,6% 32,4% 100,0%

92,9% 7,1% 100,0%

AT Austria

BE Belgium

CH Switzerland

CZ Czech Republic

DE Germany

DK Denmark

EE Estonia

ES Spain

FI Finland

FR France

GB United Kingdom

GR Greece

HU Hungary

IE Ireland

IS Iceland

LU Luxembourg

NL Netherlands

NO Norway

PL Poland

PT Portugal

SE Sweden

SI Slovenia

SK Slovakia

UA Ukraine

Country

Total

,00 1,00

poor

Total

utasi Ágnes

Documents