utolsÓ frissÍtÉs: 2014. szeptember 12....

UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2014. szeptember 12.

SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

Tantárgyi adatlap NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

2014/2015. TANÉV I. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat:

A szociális munka alapjai BTSZIFN101

BTSZIFL101

N

L

Az óra címe angol nyelven:

The bases of the social work

Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató:

BTK – Szociológiai Intézet Dr. Kozma Judit Dr. Kozma Judit

Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja:

K 1

Nappali péntek 14.00-15.30 óra

Levelező szeptember 27. 9.00-

13.00, október 4. 9.00-13.00

Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel:

előadás kollokvium nappali heti 2/levelező

félévi 10 4 -

Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban):

A tárgyra a szociális asszisztens felsőoktatási szakképzés első félévében kerül sor. Egységben

kezeljük az Intézmény-megismerési és laikus gyakorlat tárggyal, megalapozza a szociális munka

területeivel (esetkezelés, csoport és közösségi munka) tárgyakat.

Az óra tematikája, vizsgakérdések stb. részletes ismertetése:

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Megismerteti

a szociális munka professzionalizálódási folyamatát,

szemléleti alapelveit,

gyakorlatának formáit (területeit),

a szakma alapját jelentő értékrendet,

az értékek/etika, a tudás: ismeretek és készségek szerepét a szociális segítésben,

a szakmai személyiség kialakulásának és a szakmai ártalmak elkerülésének módját,

a szociális szolgáltatások típusait, a szociális munka színtereit.

A tantárgynak a fentieken kívül hozzá kell járulnia a következő célok teljesítéséhez is:

A hallgatónak át kell látnia, hogy a szociális munka értelmezései hogyan kapcsolódnak más

diszciplínák értelmezési kereteihez: mit jelent az, hogy egy probléma szociálpolitikai, szociális

munkás, jogi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi, szociológiai vonatkoztatási keretben

jelenik meg.

Át kell látnia, hogy milyen jellegű kockázatok és hiányhelyzetek tartoznak a különböző

hivatások kompetenciakörébe, beleértve ebbe a szociális munkát is.

A tantárgynak hozzá kell járulnia az alapvető ismeretszerzési/tanulási készségek elsajátításához.

Ennek értelmében a hallgató megtanulja:

használni az alapvető információs forrásokat, melyek rendelkezésre állnak egy-egy jelenség vagy

probléma megértéséhez, úgymint

- a szakirodalmat,

- az Interneten található forrásokat,

- a strukturált és struktúrát nélkülöző, kívülálló és résztvevő megfigyelést,

- dokumentumok és statisztikák elemzését,

- interjút,

- más információs forrásokat, mint amilyenek például a művészeti alkotások.

egy-egy szakmai téma interpretációját szóban és írásban,

a team-munkát.

Minimum-követelmények:

1. A hallgató ismeri:

a professzionális szociális munka kialakulásának főbb állomásait, az alapvető ideológiai

eltérések és konfliktusok természetét, és hatását a szociális munka gyakorlatára,

a szemléleti elveket a szociális segítésben: a tradicionális, diszkriminatív, szelektív és univerzális

szemléletet, és ezek hatását a szociális munka gyakorlatára,

a szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémákat (a szociális kérdés mibenlétét) és a

szociális szolgáltatások igénybevevőinek különböző csoportjait,

a szociális munka professzió felépülését: misszió, intézményrendszer, kompetenciakör, a tudás

termelésének és az oktatásnak az intézményei, szakmapolitika

a szakmai értékrendet és az etikai kódexet

a szociális munka végzéséhez szükséges tudás természetét,

a szakmai személyiség jellemzőit,

a szociális munka színtereit, intézménytípusait.

2. A hallgató képes:

irányítással megfelelő válaszokat adni szakmai kérdésekre a szakirodalom alapján,

felismerni a szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémákat,

kezdő szinten elemezni a felhasználói körben felmerülő szükségleteket,

kezdő szinten elemezni a szolgáltatás és a szükségletek egymásnak való megfelelését,

etikai szempontból megfelelő válaszokat adni problematikus helyzetekben (diszkriminációt

elutasító gyakorlat).

A kiválóság kritériumai:

1. A hallgató képes:

releváns kérdéseket feltenni a tananyaggal illetve a tanulási alkalmakon tapasztaltakkal

kapcsolatban, továbbá megtalálni és alkalmazni a kérdés megválaszolásához szükséges

módszereket, forrásokat,

megfelelő módon bemutatni a kérdésre adott válaszlehetőségeket,

felismerni és elemezni értékdilemmákat, konfliktusokat, nézeteltéréseket, és ezeket megfelelően

prezentálni,

vitatni mások nézeteit és közös pontokat keresni a megállapodás érdekében.

2. A hallgató elkötelezetten vesz részt a tanulási folyamatban, önállóan keresi a tanulási alkalmakat,

és az adott tanulási alkalmakból igyekszik a legtöbbet kihozni.

Módszerek:

előadások

kérdésekkel irányított önálló irodalom-feldolgozás

a probléma-alapú tanulás módszerével önálló kérdésfelvetésekre és válaszok keresésére ösztönzés,

bemutatási lehetőség nyújtása

Jegy szerzésének feltételei:

Az értékelés módja:

az alkalmak 80 %-án a hallgatóknak részt kell venniük

portfólió-értékelés – a portfólió tartalma:

o az előadások és a kérdésekkel irányított irodalom-feldolgozás anyagából zárthelyi

dolgozat 2013. december 5.

Kérdések:

1. A professzionális szociális munka kialakulásának főbb állomásai, a szociális segítés

szemléleti elvei: a tradicionális, diszkriminatív, szelektív és univerzális szemlélet, az

alapvető ideológiai eltérések és konfliktusok természete, és ezek hatása a szociális

munka gyakorlatára

Források: előadás, Hegyesi Gábor – Kozma Judit: A szociális munka – áttekintés. In:

Kozma Judit (szerk): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség,

2002, 13-37.; Colin Pritchard – Richard Taylor: Politikai irányvonalak a szociális

munkában. In: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és

gyakorlata I. kötet, Általános szociális munka, több kiadás.

2. A szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémák (a szociális kérdés

mibenléte) és a szociális szolgáltatások igénybevevőinek különböző csoportjai, a

szociális munka színterei, intézménytípusai, munkaformái, valamint a szociális

munka professzió felépülése: misszió, intézményrendszer, kompetenciakör, a tudás

termelésének és az oktatásnak az intézményei, szakmapolitika

Források: előadás, Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma

Judit(szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-

67.o.; IFSW Definition of Social Work http://ifsw.org/policies/definition-of-social-work/ ;

www.3Sz.hu

3. A szociális munkás szakma értékrend, etikai dilemmák, az etikai kódex

Forrás: előadás, a Szociális Munka Etikai Kódexe

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-

15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html

Az emberi jogok nyilatkozata. ENSZ l948.; Kozma Judit: Kompetencia a szociális

munkában. In: Kozma Judit(szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai

Szövetség, 2002, 38-67.o.; F. Loewenberg – R. Dolgoff: Etikai választások a segítő

foglalkozásokban. Ugyanők: Érték és etika a szociális munka gyakorlatában. In.: Hegyesi

G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet, Általános

szociális munka, több kiadás.

4. A szociális munka végzéséhez szükséges tudás természete, a problémamegoldó

modell Forrás: előadás, Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma

Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002,

38-67.o.; A. Morales – B. A. Sheafor: A szociális munka ismeretalapja.; B.R. Compton –

B. Galaway: Problémamegoldás – a szociális munka folyamata. In.: Hegyesi G. –

Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet, Általános

szociális munka, több kiadás.

5. A szakmai személyiség jellemzői és karbantartása

Forrás: előadás, Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma

Judit(szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-

67.o.; Allan Brown és Iain Bourne: Stressz és trauma: A szupervízor válasza. In: Bányai

Emőke (szerk.): Szupervízió és tereptanítás a szociális munkában. Válogatás az angol

nyelvű irodalomból. (Csatolva elektronikus formában)

o Irányított megfigyelés: Greengrass: A repülés elmélete – határidő: szeptember 29.

A feldolgozás ajánlott kérdései:

o első érzések, gondolatok

o a szereplők és problémáik

http://ifsw.org/policies/definition-of-social-work/

http://www.3sz.hu/

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html


o a filmben szereplő laikus és professzionális segítők jellemzői

o Esetelemzés: Szenvedéstörténet – határidő: október 20.

Kérdések:

o a szereplő neve, kora, lakóhelye, családi helyzete

o élettörténete

o jövedelme és kiadásai

o problémái

o milyen segítséget kapott a szociális szolgáltatásoktól, és miben nem

segítettek neki, amiben pedig fontos lett volna,

o milyen szolgáltatásokat láttok szükségesnek az esetben

o Interjú egy szociális munkás hallgatóval - határidő: november 17.

Kérdések:

o a kérdezett neve (nem a valódi!), kora, családi helyzete, lakóhelye,

tanulmányai, ha volt, korábbi ill. jelenlegi munkahelye(i)

o miért jött erre a szakra, kitől hallott róla, miért volt vonzó számára

o hogy érzi magát az egyetemen

Az írásbeli dolgozatokat e-mailben határidőre várja az oktató!

o Az előadásjegyzetek és az éppen tárgyalt témához kapcsolódó szakirodalom alapján

készült rövid jegyzet bemutatása, a nem értett tartalmakról kérdések felvetése:

Nappali tagozat:

o 1. téma október 3.

o 2. téma október 24.

o 3. téma november 14.

o 4. téma november 28.

Levelező tagozat

o december 13.

A jegyzeteket egy füzetbe kéri az oktató leírni, amit az előadás közben fog

ellenőrizni.

Szóbeli vizsga: azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév folyamán a közepes szintet,

vagy javítani akarnak szóban a félév során elért eredményükön.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Hegyesi Gábor – Kozma Judit: A szociális munka – áttekintés. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv

szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 13-37.

Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): Nemzetközi szöveggyűjtemény a "Szociális munka

elmélete és gyakorlata" c. tárgyhoz. 1. kötet, Semmelweis Kiadó, 1994.

Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális

munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-67.o.;

A Szociális Munka Etikai Kódexe:

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-

15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html

Az emberi jogok nyilatkozata. ENSZ l948.

Paul Greengrass: A repülés elmélete (film)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bill Jordan: A szociális munka bemutatása. Esély, 1992:3.,4.,6.,1993:2.,4.,1994:1.; 3.

Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? T-Twins, 1992.

Kozma Judit: Milyen a jó szociális munkás, avagy ki tud démont űzni? Esély, 1994/4.,



Uõ.: Szürke minden teória... Esély, 1996/2.

Egyéb tudnivalók:

A tárgy felelőse: dr. Kozma Judit

Fogadóórája: péntek 11.30-12.00, 13.30-14.00

telefonszáma: +35 20 4656497

E-mail: [email protected]


Kommunikáció szóban és írásban BTSZIFN102

BTSZIFL102

N

L


Written and Oral Communication


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Osváth Andrea Dr. Osváth Andrea


K 1 kedd: 10-12

10. 11. 9-19


gyakorlat gyakorlati jegy 2 4 -


A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció

formáival. Az elméleti fogalmak áttekintése után a következő témák kerülnek feldolgozásra: az

esszéírás, egy tudományos dolgozat írásának menete, a leírt szöveg helyes felmondása, nonverbális

kommunikációs eszközök, tudományos előadás. A kurzus során mindenkinek lehetősége van arra,

hogy gyakorlatot szerezzen az előadás-(elő)készítés és bemutatás terén. Lehetőség van technikai

segédeszközök (írásvetítő, projektor) használatának kipróbálására. Mindemellett visszajelzést, így

jobbító javaslatokat, ötleteket is kaphatnak a résztvevők az előadásmódra vonatkozóan, amelyeket

beépíthetnek a későbbi hasonló produkcióikba.

Tantárgy tematikája:

1. A kommunikáció alapjai

2. A nonverbális kommunikáció szerepe

3. Kommunikációs gyakorlatok, tréning-jellegű feladatok 1-2.

4. Tárgyalástechnikai ismeretek

5. Szakmai kompetenciák képviselete a kommunikációban

6. A tudományos élet kommunikációja: szóbeli és írásbeli kommunikáció 1-2.

7. A prezentáció elmélete és gyakorlata 1-3.

8. Prezentációs előadások megtartása 1-3.

Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.):

Az előadásokon való részvétel, esszé írás ill. prezentáció megtartása.

Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok):

100%

Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű):

LAZAR Judit : A kommunikáció tudománya. Budapest, BALASSI, 2001,.

V. Birkenbihl : Kommunikációs gyakorlatok. Bp. Trivium, 2000.

A. Pease- A. Garner : Szó-beszéd. Bp. Park, 1991.

Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű):

-

Egyéb tudnivalók:

-


A szociológia alapjai BTSZIFN103

BTSZIFL103

N

L


INTRODUCTION TO SOCIOLOGY


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth Kinga


K 1

péntek: 10-12

09. 27. 14-19

12. 13. 14-19


előadás kollokvium 2/30 4 -


A szociológia fogalmi megközelítését, a szociológiai szemléletmód sajátosságait és a

legfontosabb társadalmi jelenségek, folyamatok szociológiai elemzését ismerteti meg a tárgy a

hallgatókkal. Betekintést nyújt a társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi változások különböző

szociológiai irányzatok szerint történő vizsgálatába.


1. A szociológia mint tudomány.

2. A szociológiai szemléletmód;

3. A szociológia története;

4. Kultúra, értékek, normák és szocializáció;

5. A szociológia módszertana;

6. A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás;

7. Egyenlőtlenségek és szegénység;

8. Népesség, népesedés;

9. A deviáns viselkedésformák szociológiája;

10. A család fogalma és a családszociológia;

11. Az oktatási és gazdasági rendszer;

12. A politikai rendszer.


-


szóbeli vizsga.


Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2000

Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és

Jogi, 1971

Giddens, Anthony: Sociology. 6th Edition.

Tóth Kinga: Bevezetés a szociológiába. Jegyzet 2002.


Babbie, Earl: The Basics of Social Research. 5th edition, Wadsworthg, 2008.

Fekete Sándor: Társadalom és deviancia. Comenius Kiadó Budapest, 2001.

Szerk. Wessely Anna: A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó Budapest, 1998.

Egyéb tudnivalók:

-


Közgazdaságtan BTSZIFN104 N

L


Economics


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Havasi Virág Dr. Havasi Virág


K 1

K. 14-16

09. 20. 9-14

10. 25. 9-14


előadás kollokvium 2 3 -


A közgazdaságtan alapvető fogalmaival, összefüggéseivel való ismerkedés, az egyének, vállalatok és

állam gazdálkodásának alapjaival megismerkedés, gazdasági alapműveltség kialakítása. A napi

gazdasági hírek, gazdasági adatok értő elemzésének megtanulása további cél.


1. A közgazdaságtan tárgya, módszere, helye a tudományok rendszerében;

2. A közgazdaságtan kialakulása és főbb irányzatai

3. A piac működése, kereslet és kínálat elemzése; piaci szerkezetek

4. A pénz szerepe a gazdaság fejlődésében; a bankrendszer

5. Gazdasági teljesítmény mérése

6. Munkanélküliség, infláció

7. Az állam gazdaságpolitikája;

8. A gazdaság globalizálódása;

9. Szociális gazdaság

10. The corporation

11. A nyugalom országa

12. Országelemzések


Aláíráshoz zh az előadások anyagából, valamint ország-elemzés


vizsga: az ajánlott irodalomból (vagy az órán egyeztetve) egy könyv választása, arról beszélgetés


MANKIW, N. G.: Makroökonómia. Osiris, Budapest, 1999

TÖRÖK R.-KARAJZ S.: Közgazdaságtan II. – előadásvázlatok. ME ÁJK, 2003

VARIAN, H. R.: Mikroökonómia középfokon. Akadémiai, Budapest, 2005

SAMUELSON-NORDHAUS: Közgazdaságtan I-III. KJK. 1999


Magyari Beck István: Múzsák a piacon

Scitovszki Tibor: Örömtelen gazdaság

Schumacher Ernst: A kicsi szép

Mérő László: Mindenki másképp egyforma

Egyéb tudnivalók:

-


A jogtudomány alapjai BTSZIFN105

BTSZIFL105

N

L


Introduction to Jurisprudence


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Furmanné

dr. Pankucsi Márta

Dr. Furmanné

dr. Pankucsi Márta


K 1 szerda: 14-16

12. 06. 9-19


előadás kollokvium 2/30 3 -


A kurzus célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges jogi és igazgatási

felkészültség megszerzésének lehetővé tétele.

A tárgy oktatásának feladata, hogy megismertessen a jog intézményrendszerének és az annak

bázisát képező állami-politikai intézményrendszernek az alapvető szerkezetével és működésével,

legfontosabb fogalmaival. A feladatát a legalapvetőbb összefüggések és ismeretek

megalapozásában látja, mellyel bevezetést nyújt a jogi-igazgatási jelenségek elmélyültebb

megismeréséhez is.

A félév során kitérünk a jogszabálytan alapkérdéseire, a jogrendszer tagozódására, a

jogrendszerek típusaira, a jogképződés, jogalkalmazás, valamint a jogviszonytan és jogi

felelősségtan legfontosabb fogalmaira és összefüggéseire.

A tárgy megalapozza a szociális munka alapszak tantervében szereplő, további jogi

vonatkozású tárgyakat.

A kurzus megismerteti a hallgatókat a szociális munka végzéséhez szükséges jogi

ismeretrendszer alapjaival. A kurzus hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy munkájuk gyakorlása

során minél jobban eligazodjanak az azt megalapozó jogszabályi környezetben és hozzásegítsék

klienseiket ahhoz, hogy érdekeiket hatékonyabban tudják képviselni.


1. A jog, mint társadalmi alrendszer

2, Normák és jogi normák szerepe az emberi magatartás befolyásolásában

3, A jogszabály fogalma, szerkezete és típusai

4, Jogi személy, jogképesség, cselekvő képesség

5, Jogági és intézményi tagozódás

6, Jogforrások hierarchiája

7, A jog keletkezése, érvényessége, hatálya

8, Jogalkotás és jogértelmezés

9, Joghézag, mérlegelés, méltányosság

10, A jogi eljárások, jogi szereplők

11, Jogi képviselet, beadványok, jogorvoslatok

12, Jogi felelősség

13, Alapvető emberi jogok és érvényesítési lehetőségeik

14, Magyarország alkotmánya

15. A jog szerepe a szociális problémák kezelésében


Elvárás az előadásokon történő részvétel.


A félévvégi értékelés a szóbeli kollokvium alapján történik.


SZABÓ Miklós: Jogi alapfogalmak. BÍBOR, Miskolc, 2003

SZABÓ Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. BÍBOR, Miskolc, 2001

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata http://www.un.org/en/documents/udhr/


POKOL Béla: Jogi alaptan. REJTJEL, Budapest, 2000

SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan. OSIRIS, Budapest 1998

Magyarország Alaptörvénye. Magyar Közlöny, 2011.

Egyéb tudnivalók:

-

http://www.un.org/en/documents/udhr/


A szociálpolitika alapjai BTSZIFN106

BTSZIFL106

N

L


Socialpolicy I.


BTK – Szociológiai Intézet Gyukits György Gyukits György


K 1

szerda: 16-18

10. 04. 14-19

11.15. 14-19


gyakorlat gyakorlati jegy 1/15 3 -


A szociálpolitika tárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a szociálpolitika fogalmával,

és a szociálpolitika és a politika kapcsolatrendszerével. A piac, a redisztribúció és a szociálpolitika

kapcsolatával. A szociálpolitikára ható főbb értékekkel továbbá a modern ideológiákkal: a

liberalizmus, a konzervativizmus, a szocializmus jellemzőivel. A jóléti államok kialakulásával.

A jóléti államok típusaival: A liberális jóléti állam. A konzervatív jóléti állam. A szocialista

jóléti állam. Szociálpolitikai technikák és a szociálpolitika intézményrendszereivel. A szegénység

központi szerepet játszik az oktatási programban. A szegénység mérésének problémája: úgymint

abszolút és relatív szegénység, a szegénység nagyságának alakulása a rendszerváltás óta. A

szegénység alakulása Magyarországon különös tekintettel Borsod megyére. Szegénypolitika,

segélyezés dilemmái Magyarországon. Szociálpolitika intézményrendszere Magyarországon.


1. Bevezetés; a szociálpolitika fogalma

2. Szociálpolitikai és politika

3. A piac és redisztribúció

4. A szociálpolitikára ható értékek

5. Modern ideológiák és a szociálpolitika

6. A jóléti államok kialakulása Európában, a jóléti állam típusai

7. Szociálpolitikai technikák

8. Szociálpolitika szinterei és intézményrendszerei.

9. A jövedelem elosztása és újraelosztása és a szociálpotitika

10. Szegénység fogalma, elméleti háttere

11. A szegénység mérése, szegénység mértékének alakulása Magyarországon.

12. Tartós és átmeneti szegénység

13. Szegénység szempontjából veszélyeztetett csoportok

14. Szegénypolitika, Szociápolitikai kihívások Borsod megyében

15. Összefoglalás


Zárthelyi


100%


Gans, H. J. (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély, 1992/3. 3-16.

Townsend, P. (1991): Szegénység – elméletek. In: Lévai Katalin (szerk): A jóléti állam.

ZOMBORI Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. ELTE Szociologiai Intézet Szociálpolitika

Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997, vagy bármely későbbi

kiadás.


SEMJÉN András (szerk.): A jóléti állam közgazdasági megközelítésben, ELTE Szociologiai Intézet

Szociálpolitika Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest,1998.

C. Wofgang MÜLLER: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá, ELTE Szociologiai Intézet

Szociálpolitika Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest,1998.

Társadalmi riport. kötetei TÁRKI, Budapest

Egyéb tudnivalók:

-


Informatika alapjai BTSZIFN101

BTSZIFL101

N

L


Introduction to Informatics


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Papp Attila Dr. Papp Attila


K 1

Nappali tagozat:

1. csoport: péntek: 8-10

2. csoport: péntek: 12-14

Levelező tagozat:

11. 08. 9-14




A 21. század az info-kommunikációs technológiák gyors fejlődésének és e technológiák

robbanásszerű terjedésének a százada. Az információs korban a társadalmak, a közösségek, az

intézmények és az egyén teljesítménye és versenyképessége szempontjából meghatározó

jelentőségű e technológiák elterjedése és magas szintű használati képessége.

A kurzus célja a hallgatók megismertetése a számítógép használatával a

társadalomkutatásokban, illetve a társadalomtudományi munkákban. A kurzus során a hallgatók

megismerkednek az információs társadalom alapfogalmaival. Elsősorban azt tanulják meg,

hogyan lehet kihasználni a számítógép és internet nyújtotta lehetőségeket a minőségi

társadalomtudományi munkában, illetve azt is, a technikai lehetőségek milyen kockázatokat

rejtenek. A hallgatóknak lehetőségük lesz, hogy megismerkedjenek az interneten keresztüli

adatbányászattal, illetve az elért adatok rendszerezésével és (Excel és Power Point segítségével)

számítógépes megjelenítésével.


1. Informatikai támogatás a kutatás előkészítése során

2. Informatikai eszközök az adatgyűjtés során

3. Társadalom az interneten: a hálózati társadalom és a társadalmi szoftver fogalmai

4. On-line kérdőív készítés

5. On-line adatbázisok elérése és használata

6. Internet és plágium – kockázatok tanulmányírás közben

7. Informatikai támogatás a kutatási jelentés/tanulmány írás során. Jelentéskészítés és

prezentáció


Megadott szempontok szerint saját prezentáció készítése. A prezentációt a hallgatónak be kell

mutatnia, a felmerülő kérdésekre pedig megfelelő választ kell adnia.

On-line kérdőív készítése


A gyakorlati órákon feladatként kért prezentációk megléte, illetve az On-line kérdőív elkészítése,

kitöltetése, illetve az adatok excell segítségével történő ismertetése.


SAJTOS László – MITEV Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. ALINEA KIADÓ, Budapest, é.n.

(10. fejezet, 367-393)

Chris Leadbetter, Stewart Wainwright, Alan Stinchcombe: Cambridge IGCSE Computer Studies

Coursebook, 2011.


CSER László – NÉMETH Zoltán: Gazdaságinformatika alapjai, AULA, 2007.

LÉVAYNÉ LAKNER Mária – BAKSA-HASKÓ Gabriella: Excel, táblázatkezelés és programozás a gyakorlatban,

COMPUTERBOOKS, 2006.

Taylor, G. (1991), GCSE Computer Studies and Information Technology, McMillan, UK

Egyéb tudnivalók:

Igény esetén, illetve a hallgatók előzetes felkészültsége függvényében a tematika módosulhat


Bevezetés a pszichológiába BTSZIFN108

BTSZIFL108

N

L



BTK – Szociológiai Intézet Dr. Szobeczkiné Pócsi

Orsolya

Dr. Szobeczkiné Pócsi

Orsolya


K 1

Kedd: 12-14

11. 08. 14-19

11.15. 9-14




A tantárgy célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges

- pszichológiai felkészültség, valamint

- a szociális munka olyan alapkészségeinek megalapozása, mint az önismeret, kapcsolatteremtés,

kommunikáció és empátia.

Célja, hogy a hallgatót megismertesse a pszichológia tudományának alapfogalmaival, kutatási

módszereivel valamint a pszichikus működés legfőbb jellegzetességeivel.

A kurzus általános célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal a pszichológiai

alapfogalmakkal, melyek a társas kapcsolatok kialakításához, valamint a szociális munkás

asszisztens gyakorlati műveléséhez, működtetéséhez fontosak és nélkülözhetetlenek.

A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók képessé váljanak a különböző élethelyzetekben és

életciklusokban kialakuló szociális és pszichés problémák, veszélyeztető tényezőket felismerésére,

feldolgozására és elemzésére. A kurzus abban is segíti a hallgatókat, hogy minél hatékonyabban

legyenek képesek feltárni az egyén és környezete erőforrásait, természetes támaszait.


1. A pszichológia tárgya, története, módszerei;

2. Személyiség és a viselkedés I.

3. Személyiség és a viselkedés II.

4. Önismeret, benyomás I.

5. Önismeret, benyomás II.

6. A csoportok, csoportszerepek;

7. Interakció, társas hatás;

8. Az emberi viselkedés motivációi I.

9. Az emberi viselkedés motivációi II.

10. Érzelmek, stressz.


Egy prezentáció és egy beadandó dolgozat elkészítése az előadások anyagából.


100%


ATKINSON, Rita - HILGARD, Atkinson - SMITH, Edward, E.- NOLEN, Susan: Pszichológia. Osiris,

Budapest, 2005

PLÉH Csaba - BOROSS Ottília (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Szöveggyűjtemény. Osiris,

Budapest, 2004

VAJDA Zsuzsanna: Lélektankönyv. Műszaki, Budapest, 2001


FORGAS, J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, 1989

SMITH, Eliot R. - MACKIE, Diane M.: Szociálpszichológia. Osiris, 2001

Egyéb tudnivalók:

Az órák látogatása kötelező, a félév során max. 3 alkalommal lehet hiányozni.


Intézmény megismerési és laikus gyakorlat és

gyakorlatkísérő szeminárium

BTSZIFN109

N


Field Practice I.




K 1.

Hétfő: a gyakorlóhellyel való

megbeszélés alapján!

A csütörtöki Gyakorlatkísérő

szeminárium időpontjai:

09. 11. 14-16;

10.09. 14-18;

11.27. 14-18

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

A gyakorlat a szociális asszisztens felsőoktatási szakképzés első félévében zajlik, egységben a

Szociális munka alapjai c. tárggyal. megalapozza a későbbi terepgyakorlatokat.

A fogl.

típusa: Számonkérés módja

Óraszám (hét v.

fé.): Kreditérték: Előfeltétel:


Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban)::

A terepgyakorlatot a félév során 75 órában kell teljesíteni. A tárgy keretében a félév elején három

alkalommal a hétfői napon intézménylátogatásra kerül sor. Ezt követően 10 héten át a hétfői napokon

a hallgatók heti minimum 5 órában laikus gyakorlatot végeznek terepintézményeinkben. Ezt egészíti

ki a gyakorlatkísérő szeminárium. A hallgatóknak lehetőségük van egyéni konzultációt kérni, az

oktató telefonszáma lent található.


A gyakorlat általános célja és specifikus célkitűzései:

A gyakorlat központi célja a szakmai identitás építése. Az identitás épülése érdekében a hallgató a

gyakorlat során a következő tanulási tapasztalatokban vesz részt:

Áttekintést kap a szociális szolgáltató rendszer különböző intézményeiről, találkozik szociális

munkásokkal, illetve az intézményekben dolgozó más szakemberekkel.

Szembesül szakmai helyzetekkel, betekintést kap a szociális szolgáltatások mindennapjaiba.

Találkozik a szolgáltatások felhasználóival, betekintést kap azokba a problémákba, melyekkel

a felhasználók az intézményt megkeresik.

Megállapítja, hogy mely területeken lenne leginkább kedve dolgozni.


A félév első 3 hetében a hallgató 1-1 napot a város főbb szociális intézményeinek

meglátogatásával tölt, az intézménybemutatásról gyakorlati naplójába jegyzeteket készít.

A félév további heteiben 1-1 délután a hallgató egy szociális intézményben olyan

tevékenységet végez, amit általában önkéntesek végeznek, például gyermekjóléti szolgálatnál

gyerekeket korrepetál, arra rászoruló embert elkísér, intézetben élő gyerekeknek programot

szervez (csoportban), idős emberrel beszélget, stb., a tevékenységéről naplót vezet.

A tevékenység során igyekszik feltárni, hogy milyen a szolgáltatás igénybevevőjének lenni, és

erről az igénybevevővel interjút, és annak alapján leírást készít.

Mindenképpen megválaszolandó kérdések (vigyázzatok, hogy az igénybevevő számára érthető

módon tegyétek fel a kérdéseket!):

Mikor, miért és hogyan került az igénybevevő kapcsolatba a szolgálattal?

Milyen szolgáltatásokat vett igénybe?

Milyen a kapcsolata az intézmény szociális munkásaival?

Mennyire elégedett a szolgáltatásokkal? Van-e olyan segítség, amit igényelt volna, de nem kapott

meg? Miért?

Milyennek látta az igénybevevő a hallgatóval folytatott kapcsolatot és munkát?

Milyennek látta a hallgató maga az igénybevevővel folytatott munkát?

A hallgató értékeli a gyakorlat sikerességét a kiválóság kritériumai mentén (lásd: lejjebb).


A hallgató képes segítő kapcsolatot felépíteni és fenntartani.

A hallgató képes az igénybevevővel együtt mindkettőjük megelégedésére megoldani egy

szakmai feladatot.

A hallgató képes mélységében feltárni és bemutatni, hogy mit jelent egy szolgáltatás

igénybevevőjének lenni.

A hallgató jó megfigyelő és önmegfigyelő képességgel rendelkezik.

A hallgató képes a Szociális munka alapjai tárgynál megtanultakat beépíteni a laikus gyakorlat

eseményeinek leírásába.

Értékelés

A gyakorlat óraszáma 75 óra. A hiányzásokat pótolni kell, a tereptanárral történő megbeszélés

alapján. A gyakorlat letöltését a tereptanár igazolja.

A hallgató a félév zárásakor benyújtja terepnaplóját, melynek tartalma:

o a gyakorlat időpontja, helye és a tereptanár megnevezése;

o az intézmény-megfigyelési gyakorlat feljegyzései;

o a laikus gyakorlat eseményeinek leírása napokra bontva. Világosan látsszon, hogy mit

csinált a hallgató a napi minimum 5 órában! Reflexiókat (megfigyelések, érzések,

gondolatok, helyzetek értelmezése, beszélgetések a tereptanárral, kollégákkal az

esetekről, stb.) is kérem belefoglalni!

o az igénybevevővel történt interjú leírása

o önértékelés:

Milyen korábban megszerzett tudásokkal rendelkezik a hallgató a szociális

munkáról?

Milyen készségei vannak, amelyek hasznosak lehetnek a szociális munka

gyakorlásában, pl. könnyen teremt kapcsolatot más emberekkel, jó szervező,

könnyen lát át bonyolult emberi helyzeteket, nyitott személyiség (el tud fogadni

másokat, a magáétól eltérő megoldásokat, nem szokta mindig megmondani a

„tutit”), be tudja osztani a munkát úgy, hogy mindenre jusson idő, jól tud

együttműködni kollégákkal, stb.?

Milyen területeken kell fejlődnie?

Milyen motívumok vezették arra, hogy a képzést válassza?

Milyen tapasztalati vannak a szociális munka gyakorlatáról (önkéntesség, volt

már maga is kliens, van a közvetlen környezetében kliens, szociális munkás,

dolgozott már a területen, stb.)?

A tereptanár értékelése a hallgatóról a kiválóság kritériumai mentén.

A terepnapló és az igazolás benyújtási határideje: 2014. december 12.


Lásd a Szociális munka alapjai tárgynál!



Egyéb tudnivalók:





Intézmény megismerési és laikus gyakorlat és

gyakorlatkísérő szeminárium

BTSZIFL109

L


Field Practice I.




K 1.

A gyakorlat időpontját a

hallgatók maguk

határozhatják meg. A

Gyakorlatkísérő szeminárium

időpontja: szeptember 27.

9.00-9.30, december 13. 9.00-

13.00

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

A gyakorlat a szociális asszisztens felsőoktatási szakképzés első félévében zajlik, egységben a

Szociális munka alapjai c. tárggyal. megalapozza a későbbi terepgyakorlatokat.

A fogl.

típusa: Számonkérés módja

Óraszám (hét v.

fé.): Kreditérték: Előfeltétel:


Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban)::

A terepgyakorlatot a félév során 25 órában kell teljesíteni. A szociális intézményben dolgozó hallgatók

válasszanak a munkahelyüktől eltérő gyakorlóhelyet! A tárgy keretében a félév elején három

intézménylátogatásra kerül sor. Ezt követően a hallgatók minimum 3 nap, napi 5 órában laikus

gyakorlatot végeznek szociális intézményben. Ezt egészíti ki a gyakorlatkísérő szeminárium. A

hallgatóknak lehetőségük van egyéni konzultációt kérni, az oktató telefonszáma lent található.


A gyakorlat általános célja és specifikus célkitűzései:

A gyakorlat központi célja a szakmai identitás építése. Az identitás épülése érdekében a hallgató a

gyakorlat során a következő tanulási tapasztalatokban vesz részt:

Áttekintést kap a szociális szolgáltató rendszer különböző intézményeiről, találkozik szociális

munkásokkal, illetve az intézményekben dolgozó más szakemberekkel.

Szembesül szakmai helyzetekkel, betekintést kap a szociális szolgáltatások mindennapjaiba.

Találkozik a szolgáltatások felhasználóival, betekintést kap azokba a problémákba, melyekkel

a felhasználók az intézményt megkeresik.

Megállapítja, hogy mely területeken lenne leginkább kedve dolgozni.


A félév során a hallgató 1-1 fél napot a város főbb szociális intézményeinek meglátogatásával

tölt, az intézménybemutatásról gyakorlati naplójába jegyzeteket készít.

A félév további heteiben minimum 3 délután a hallgató egy szociális intézményben olyan

tevékenységet végez, amit általában önkéntesek végeznek, például gyermekjóléti szolgálatnál

gyerekeket korrepetál, arra rászoruló embert elkísér, intézetben élő gyerekeknek programot

szervez (csoportban), idős emberrel beszélget, stb., a tevékenységéről naplót vezet.

A tevékenység során igyekszik feltárni, hogy milyen a szolgáltatás igénybevevőjének lenni, és

erről az igénybevevővel interjút, és annak alapján leírást készít.

Mindenképpen megválaszolandó kérdések (vigyázzatok, hogy az igénybevevő számára érthető

módon tegyétek fel a kérdéseket!):

Mikor, miért és hogyan került az igénybevevő kapcsolatba a szolgálattal?

Milyen szolgáltatásokat vett igénybe?

Milyen a kapcsolata az intézmény szociális munkásaival?

Mennyire elégedett a szolgáltatásokkal? Van-e olyan segítség, amit igényelt volna, de nem kapott

meg? Miért?

Milyennek látta az igénybevevő a hallgatóval folytatott kapcsolatot és munkát?

Milyennek látta a hallgató maga az igénybevevővel folytatott munkát?

A hallgató értékeli a gyakorlat sikerességét a kiválóság kritériumai mentén (lásd: lejjebb).


A hallgató képes segítő kapcsolatot felépíteni és fenntartani.

A hallgató képes az igénybevevővel együtt mindkettőjük megelégedésére megoldani egy

szakmai feladatot.

A hallgató képes mélységében feltárni és bemutatni, hogy mit jelent egy szolgáltatás

igénybevevőjének lenni.

A hallgató jó megfigyelő és önmegfigyelő képességgel rendelkezik.

A hallgató képes a Szociális munka alapjai tárgynál megtanultakat beépíteni a laikus gyakorlat

eseményeinek leírásába.

Értékelés

A gyakorlat óraszáma 25 óra. A gyakorlat letöltését a tereptanár igazolja.

A hallgató a félév zárásakor benyújtja terepnaplóját, melynek tartalma:

o a gyakorlat időpontja, helye és a tereptanár megnevezése;

o az intézmény-megfigyelési gyakorlat feljegyzései;

o a laikus gyakorlat eseményeinek leírása napokra bontva. Világosan látsszon, hogy mit

csinált a hallgató a napi minimum 5 órában! Reflexiókat (megfigyelések, érzések,

gondolatok, helyzetek értelmezése, beszélgetések a tereptanárral, kollégákkal az

esetekről, stb.) is kérem belefoglalni!

o az igénybevevővel történt interjú leírása

o önértékelés:

Milyen korábban megszerzett tudásokkal rendelkezik a hallgató a szociális

munkáról?

Milyen készségei vannak, amelyek hasznosak lehetnek a szociális munka

gyakorlásában, pl. könnyen teremt kapcsolatot más emberekkel, jó szervező,

könnyen lát át bonyolult emberi helyzeteket, nyitott személyiség (el tud fogadni

másokat, a magáétól eltérő megoldásokat, nem szokta mindig megmondani a

„tutit”), be tudja osztani a munkát úgy, hogy mindenre jusson idő, jól tud

együttműködni kollégákkal, stb.?

Milyen területeken kell fejlődnie?

Milyen motívumok vezették arra, hogy a képzést válassza?

Milyen tapasztalati vannak a szociális munka gyakorlatáról (önkéntesség, volt

már maga is kliens, van a közvetlen környezetében kliens, szociális munkás,

dolgozott már a területen, stb.)?

A tereptanár értékelése a hallgatóról a kiválóság kritériumai mentén.

A terepnapló és az igazolás benyújtási határideje: 2014. november 29.





Egyéb tudnivalók:





Mai magyar társadalom BTSZIFN301

BTSZIFL301

N

L



BTK – Szociológiai Intézet Mihályi Helga Mihályi Helga


K 1

szerda: 12-14

09. 20. 14-19

10. 25. 14-19




A kurzus a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti tudás

elsajátítását segíti. A mai magyar társadalom szerkezetét, demográfiai viszonyait, mobilitási

jellemzőit, életmódbeli, kulturális sajátosságait és kultúráját mutatja be.


1. A magyar társdalom szerkezete

2. Társadalmi mobilitás

3. Demográfiai helyzet

4. A társadalom egészségi állapota

5. A magyar társadalom jövedelmi viszonyai

6. A magyar társadalom szociális helyzete

7. Kulturális tükörkép

8. Életmód

9. Település-földrajzi helyzet

10. Települési önkormányzatok, érdekképviseletek

11. Politikai viszonyok és tagoltság

12. Deviáns viselkedések


Zárthelyi dolgozat


A ZH az aláírást adja, a jegyhez a kollokvium legalább 50%-os megírása szükséges.


BORI István – MASÁT Ádám: A mai magyar társadalom. Budapest, L’Harmattan, 2008

BŐHM Antal: Az ezredvég magyar társadalma. Rejtjel, Budapest, 2003

BŐHM Antal: A XX. Századi magyar társadalom. Korona, Budapest, 1999


NAGY I. – PONGRÁCZ Tiborné (szerk): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2009.

TÁRKI, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009

SPÉDER Zsolt (szerk): Család és népesség – itthon és Európában. Budapest, Századvég, 2003

Egyéb tudnivalók:

-

II. ÉVFOLYAM


Szociális munka csoportokkal BTSZIFN302

BTSZIFL302

N

L


Social work with groups




K 3. Nappali péntek 12-14

Levelező október 18. 14-19 óra


előadás kollokvium nappali heti 2/ levelező

félévi 10 3

BTSZIFN101/

BTSZIFL101


A kurzus szerves egységet képez a szociális ismeretek blokkhoz tartozó egyéb tárgyakkal

különösen a Szociális esetmunka és a Szociális munka közösségekkel című kurzusokkal. Ezeken

kívül ez az elméleti kurzus megalapozza a Projektmunka I-II. kurzusokat, melyek a

csoportmunkát és a közösségi munkát a gyakorlatban mutatják be. Egységben kezelendő a

Készségfejlesztés II. tárggyal.

A tantárgy célja a szociális csoportok típusainak: a rekreációs, rekreációs-készségfejlesztő,

oktató, problémamegoldó és döntéshozó, önsegítő, szocializációs és terápiás csoportjainak az

alapvető csoportdinamikai fogalmaknak, a csoportmunka folyamatának, a csoportvezetés

alapkérdéseinek, a legalapvetőbb csoportvezetői intervencióknak a megismerése.

A tantárgy célja továbbá a szakmai kompetencia, a szociális professzió iránti elkötelezettség

elmélyítése.

A kurzus során a megtanult anyag elsajátításának ellenőrzésén kívül a következő készségek

gyakorlását szolgálják a megoldandó feladatok: a megfigyelés és a megfigyelt jelenségek

értelmezése önreflexió, a saját érzelmek, attitűdök felismerése és kezelése.

Módszerek: előadások kérdésekkel irányított önálló irodalom-feldolgozás önálló

kérdésfelvetésekre és válaszok keresésére ösztönzés, bemutatási lehetőség nyújtása.

A tárgyak közötti integráció lehetőségei: Szociológiai és pszichológiai tárgyak.


Témák:

1. A szociális csoportmunka fogalmi és szemléletbeli keretei, szándékai, előnyei, értékei.

Esetmunka – csoportmunka – közösségi munka összefüggései

2. A szociális csoportmunka fő modelljei

3. A csoportmunka kialakítása, szervezése: a csoportmunkát igénybe vevők felmérése.

4. A csoportmunka kialakítása, szervezése: forrásteremtés

5. A szociális csoportmunka folyamata, a csoportfejlődés szakaszai, fázisai

6. A csoport működésének belső világa, dinamikája, versengés-együttműködés, döntéshozás

7. Konfliktusok és kezelésük. Egyén a csoportban, a csoport, mint kliens.

8. A csoport vezetése, vezetői szerepek, funkciók, feladatok, felelősségek, stílusok, hatalom,

kompetenciák, etika

9. Kommunikációs, vezetési hibák és kiküszöbölésük. Értékelés a csoportmunkában. Az

intézményi háttér


Az értékelés módja:

az alkalmak 80 %-án a hallgatóknak részt kell venniük

portfólió-értékelés – a portfólió tartalma:

o az előadások és a kérdésekkel irányított irodalom-feldolgozás anyagából zárthelyi

dolgozat – 2013. december 13.

A zh kérdései és irodalom

1. A szociális csoportmunka fogalmi és szemléletbeli keretei, szándékai, előnyei, értékei.

Esetmunka – csoportmunka – közösségi munka összefüggései

Pataki, 9-15; 22-26, 45-50

2. A szociális csoportmunka fő modelljei, típusai

Pataki, 15-21, előadás, ill. Németh, 5-23

3. A csoportmunka kialakítása, szervezése: a csoportmunkát igénybe vevők felmérése.

Pataki, 50-57, 60-63

4. A csoportmunka kialakítása, szervezése: forrásteremtés

Pataki, 27-46, 57-59

5. A szociális csoportmunka folyamata, a csoportfejlődés szakaszai, fázisai

Pataki, 64-98. (a gyakorlatokat hagyjátok most ki!)

6. A csoportdinamika

Toesland-Rivas: Csoportdinamika

7. Egyén a csoportban

Toesland-Rivas: Egyén a csoportban

8. A csoport vezetése, vezetői szerepek, funkciók, feladatok, felelősségek, stílusok,

hatalom, kompetenciák, etika

Pataki, 98-102; előadás, ill. Toeslan-Rivas: A csoportvezetésről

o irányított megfigyelés, a dolgozat leadási határideje: 2014.

A Legyek ura c. könyv/film elemzési szempontjai:

- csoportok alakítása, fejlődése

- szerepek a csoportban

- csoporton belüli és csoportok közötti viszonyok

- dinamika, konfliktusok és kezelésük

szóbeli vizsga: azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév folyamán a közepes szintet,

vagy javítani akarnak szóban a félév során elért eredményükön


Minimum követelmények:

1. A hallgató ismeri: a csoportokkal végzett szociális munka alapvető fogalmait;

a csoportvezetés alapvető lépéseit és kérdéseit.

2. A hallgató képes: a csoportokkal végzett szociális munka jelenségeinek (célok, szerepek,

csoportdinamikai jelenségek, intervenciók) felismerésére és leírására; egy csoport alapvető

sajátosságainak megértésére.


1. A hallgató képes: releváns kérdéseket feltenni a tananyaggal illetve a tanulási alkalmakon

tapasztaltakkal kapcsolatban, továbbá megtalálni és alkalmazni a kérdés megválaszolásához

szükséges módszereket, forrásokat, megfelelő módon bemutatni a kérdésre adott választ,

felismerni és elemezni értékdilemmákat, érdekkonfliktusokat, nézeteltéréseket, és ezeket

megfelelően prezentálni, vitatni mások nézeteit és közös pontokat keresni a megállapodás

érdekében.

2. A hallgató elkötelezetten vesz részt a tanulási folyamatban, önállóan keresi a tanulási

alkalmakat, és az adott tanulási alkalmakból igyekszik a legtöbbet kihozni.


HEGYESI-KOZMA-SZILVÁSI-TALYIGÁS (szerk.) (1997 és későbbi megjelenések): A szociális munka

elmélet és gyakorlata 4. kötet, BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA,

Budapest, 9-16, 35-53, 86-334.

PATAKI Éva (2010): Szociális munka csoportokkal. SZOCIÓTÉKA, Debrecen (tanszéki honlapon).

Németh László (2002 és későbbi megjelenések): Szociális munka csoportokkal. In: KOZMA Judit

(szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 186-229.


RUDAS János (1990 és későbbi megjelenések): Delfi örökösei. Gondolat, Budapest, 3., 5. fejezetek.

Egyéb tudnivalók:




e-mail: [email protected]


Szociális munka közösségekkel BTSZIFN303 N



BTK – Szociológiai Intézet Dr. Havasi Virág Dr. Havasi Virág


K 3

kedd: 10-12

11.29- 14-19

12.06. 9-14




A közösségi szociális munka irányzatainak, hozzájuk kapcsolódó elméletnek és gyakorlati

példáknak megismerése a fő cél.


1. Közösségi szociális munka irányzatai

2. Közösségszervezés elmélet

3. Közösségfejlesztés elmélet

4. Művészet a közösségfejlesztésben

5. Fenntartható fejlődés

6. Roma programok

7. -12. gyakorlati foglalkozások a módszerek elmélyítésére


Aláírás: órákon részt vétel és vagy szaknyelvi cikk fordítása vagy zh.


Vizsga: saját kutatási projekt eredményeinek bemutatása


GOSZTONYI Géza: Közösségi szociális munka. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális

munkásoknak. Budapest, Szociális Szakmai Szövetség, 1998, 234-288.

ZASTROW, C. : A szociális munka közösségi gyakorlata. In: GOSZTONYI Géza (szerk.): Közösségi

szociális munka. A szociális munka elmélete és gyakorlata 3. kötet. Semmelweis Kiadó,

Budapest, 1994, 219-257.

Varga, P- Vercseg, I : Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, 1998. letölthető:

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?Ope

nDocument

HENDERSON Paul- VERCSEG Ilona: Community Development and Civil Society: Making

Connections in the European Context. 2010, ISBN: 9781861349405


ALBERT József, HERPAINÉ MÁRKUS Ágnes, JÁSZ Krisztina: Szociális munka a fenntartható

fejlődésért. Pécs, Szent László TISZK Nyomdája, 2011

BUDAI István, NÁRAI Márta (szerk.): Közösségi munka – társadalmi bevonás – integráció.

Szöveggyűjtemény. Győr, Széchenyi István Egyetem, 2011.

MAYER Margit: The Onward Sweep of Social Capital: Causes and Consequences for

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?OpenDocument

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0/ec68caea967c3c04c125679f005b84b7?OpenDocument

Understanding Cities, Communities and Urban Movements. In: International Journal of Urban

and Regional Research. Volume 27.1 March 2003 108-30

Egyéb tudnivalók:

-


Szociális munka idősekkel BTSZIFN304

BTSZIFL304

N

L



BTK – Szociológiai Intézet Földessy Judit Földessy Judit


K

szerda: 10-12

11. 08. 9-14

11.22. 9-14


gyakorlat gyj 2/10 3 -


A tantárgy során a hallgatók megismerkednek az időskor jellegzetességeivel, az időskor okozta

egyéni és társadalmi szintű kihívásokkal, az idős korosztályra irányuló társadalompolitika főbb

szempontjaival, prioritásaival.

A hallgatók megismerik az idősek ellátását szabályozó jogszabályi környezetet, valamint a

szociális ellátást biztosító intézményrendszert, az egyes ellátási formák jellemzőit, igénybevétel

lehetőségeit. Gyakorlati ismereteket kapnak a szociális munka eszközeiről, módszereiről, adekvát

alkalmazásuk módjáról a célcsoport segítése során.

A kurzus célja, hogy a hallgatók legyenek tájékozottak az idősekre irányuló szociálpolitika főbb

irányairól, prioritásairól, ismerjék meg a célcsoport ellátását biztosító szociális szolgáltató rendszert,

legyenek képesek a szociális munka módszereinek gyakorlati alkalmazására az idős célcsoport

körében.


1. Időskorúak helyzete Magyarországon

1.1. Demográfiai folyamatok alakulása Magyarországon és Európában

1.2. Az idősekre irányuló társadalompolitika főbb szempontjai, kihívásai

1.3. Az idősekre irányuló szociálpolitika prioritásai, stratégiai ezek hatása a hazai

ellátórendszerre

2. Az időskor jellegzetességei

2.1. Az idősödés folyamata, az időskor szakaszai

2.2. Az adott életszakasz pszichológiai-, társadalmi jellemzői

2.3. Szükségletek változása, a változásokra adható egyéni, közösségi és társadalmi

válaszok

3. Az idősellátás intézményrendszere

3.1. Jogszabályi környezet

3.2. Idősek számára elérhető pénzbeli és természetbeni ellátások (hozzáférés módja,

feltételei)

3.3. Idősek számára nyújtható személyes szociális szolgáltatások rendszere

3.4. Otthonközeli ellátások típusai, jellemzői, igénybevétel lehetőségei

3.5. Bentlakásos ellátási formák típusai, jellemzői, igénybevétel lehetőségei

3.6. Szociális ellátórendszer változásának, fejlesztésének irányai

4. Szociális munka gyakorlati alkalmazása az egyes ellátási típusokban

4.1. Szociális munka módszerei, eszközei

4.2. Szociális formák alkalmazása otthonközeli ellátások során

4.3. Szociális munka bentlakásos intézményekben


Zárthelyi dolgozat


Félévi értékelés – Beadvány készítés választható téma

1. Demográfiai és társadalmi folyamatok változása, ennek hatása az idősek családon belüli

helyzetére

2. Szociális munka formák alkalmazása otthon közeli ellátások során – esetbemutatás

A félévközi zárthelyi dolgozat 50%-ban számít be a félévi jegybe.


Bagdy Emőke: Fejlődéslélektan az életfolyamatokon át In: Pszichoterápia, 2000.VIII.hó

Udvari Andrea: Az idősellátás helyzete Magyarországon – Kutatás jelentés (NCSSZI Bp. 2013)

http://www.ncsszi.hu/download.php%3Ffileid%3D771

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről

Esély 2014/2. szám – Konferencia az idősek segítéséről


Szakmai szabályozók fejlesztése (Szerk. Balogh O., Fehérné D. Ildikó, Kostyák Á., Pató Ágnes,

Vajda N.) NCSSZI. 2011. TÁMOP-5.4.1/08/1-2009-0002 sz. kiemelt projekt 9-56 old.

Egyéb tudnivalók:

-

http://www.ncsszi.hu/download.php%3Ffileid%3D771


Szociális munka hátrányos helyzetű

településeken BTSZIFL305 L



BTK – Szociológiai Intézet Mihályi Helga Mihályi Helga


K 3 10.04. 14-19

10.18. 9-14




A tantárgy bevezető ismereteket nyújt a hátrányos helyzetű településeken élőkkel folytatott

szociális munka alapkérdéseibe, emellett lehetőséget nyújt a telepszerű szegregációban élő

népesség körében folytatott munkában való felhasználásának gyakorlása.


1. A település fogalma

2. A települések típusai

3. A települések fejlődése

4. Az urbanizáció

5. Ökológiai folyamatok

6. A szegregáció

7. Az LHH kategória ismérvei

8. Az LHH-s kistérségek

9. Az LHH-k speciális problémáiról

10. Az LHH-ban élő népesség szociokulturális jellegzetességeiről

11. A felzárkóztatás lehetőségeiről

12. A civil, valamint egyházi és állami kezdeményezésekről


Zárthelyi dolgozat


A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja.


LADÁNYI János – SZELÉNYI Iván: A kirekesztettség változó formái. Budapest, Napvilág, 2004

SZARKA László: Kisebbségi léthelyzetek – Közösségi alternatívák, Budapest, Lucidus, 2004

BURGESS, W.E.: A városfejlődés In. Városszociológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1973


CSEPELI Gy. - ÖRKÉNY A. - SZÉKELYI M. (szerk.): Kisebbségszociológia. Budapest,

Kisebbségszociológiai Tanszék, 1997

CSEPELI Gy. – ÖRKÉNY A. - SZÉKELYI M.: Nemzetek egymás tükrében – interetnikus viszonyok a Kárpát-

medencében. Budapest, Balassi, 2002

Egyéb tudnivalók:

-


Szakmai képességfejlesztés II. BTSZIFN306

BTSZIFL306

N

L


Professional Skills’ Training




K 3.

Nappali:

péntek 9:30 -12.00

Levelező:

szeptember 13. 9.00-18.30


gyakorlat gyakorlati jegy nappali heti 2 /

levelező félévi 10 2

BTSZIFN211

BTSZIFL211


A Szociális munka csoportokkal c. tárgyhoz kapcsolódó készségfejlesztés.

Gyakorlati stúdium, melyen a hallgatók kiscsoportban (max.15 fő) vesznek részt, és melynek céljai a

következők:

egyrészt elő kell segítenie, hogy a hallgató elsajátítsa a csoportokkal végzett szociális

munka hatékony végzéséhez szükséges alapvető készségeket,

növelje a hallgató szakmai és a személyközi hatékonyságát,

elő kell segítenie a reális önismeret kialakulását.


1. Csoportdinamika

2. Konfliktuskezelés

3. Mediáció


Írásbeli feladat: Egy munkahelyi/iskolai konfliktus leírása és elemzése: kialakulása, szereplői és azok

álláspontja, lefolyása, megoldása. Leadási határidő: október 6.


Az órák 80%án a hallgatóknak részt kell venniük. Érdemjegyet az órai munkára és az írásbeli

feladatra kapnak.


Lásd a Szociális munka csoportokkal c. tárgynál.


Rudas János (1990 és későbbi megjelenések): Delfi örökösei. Gondolat, Budapest.

Egyéb tudnivalók:




e-mail: [email protected]


Szociális munka kisebbségi csoportokkal BTSZIFN307

BTSZIFL307

N

L



BTK – Szociológiai Intézet Gyukits György Gyukits György


K 1 szerda: 14-16

10.04. 9-14

11.22. 14-19




A kurzuson a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy megismerjék az előítélet kialakulásának

mechanizmusait, felismerjék, és kezelni tudják saját előítéleteiket, érzékenyebbé váljanak azokkal a

problémákkal szemben, amelyek a kirekesztett, előítéletektől sújtott kisebbségi csoportok sajátjai.


1-2. Az előítélet, diszkrimináció - szakirodalmi áttekintés

3-6. A témával kapcsolatos saját élmények.

7-10. Esetmegbeszélés.

11-14. Prezentáció, ötletbörze, vita

15. Összefoglalás, értékelés


Tekintettel arra, hogy nem pusztán ismeretátadásról, hanem a hallgatók érzékenyítéséről,

szemléletének formálásán van elsősorban a hangsúly, ezért nagyon fontos az órai részvétel, a

közös munkába való bevonódás.


Beszámoló 50%


BAKÓ B. és trsai (szerk.): Mindennapi előítéleteink. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák. Budapest,

Balassi, 2006

CSEPELI György – ÖRKÉNY Antal – SZÉKELYI Mária (szerk.): Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény

egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Minoritás Alapítvány, Budapest, 1997

GIDDENS, A. - DIAMOND, P. (szerk.) Írások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új egyenlőségről.

Budapest, Napvilág, 2006

HUNYADY György.: A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák. In: HITSEKER, M. – SZILÁGYI Zs.

(szerk.) Mindentudás Egyeteme 4. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 2005. pp. 127-147.

LADÁNYI János – SZELÉNYI Iván: A kirekesztettség változó formái. Budapest, Napvilág, 2004

NAGY Ildikó – PONGRÁCZ Tiborné: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2009.

TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009

PANKUCSI Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom. Információs Társadalom 4/2006. 86-

98.o.


BALÁZS K. – ÓDOR B.: A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai. Magyar Országgyűlés,

2006

FEKETE – KELEN – TALYIGÁS – VISY: EU Parlamenti jelentés a romák helyzetéről. Magyarországon. Kézirat

FONYÓ Ilona (szerk.): Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való

beilleszkedésének lehetőségei. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2009

NAGY Ildikó – PONGRÁCZ Tiborné: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2009.

TÁRKI – Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009

NEMÉNYI Mária.: Szegénység-etnicitás-egészség, In: Kisebbségek kisebbsége szerk: NEMÉNYI Mária-

SZALAI Júlia, Új Mandátum, Budapest, 2005

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948)

Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának eltörléséről (1965)

Egyezmény a nők elleni hátrányos megkülönböztetés minden formájának eltörléséért (1979)

A fogyatékos emberek jogainak nyilatkozata (1975)

Az ILO egyezménye (169. számú) a független országok bennszülött vagy törzsi szervezetben élő népeiről

(1989)

Egyéb tudnivalók:

-


A szociális munka adminisztrációja BTSZIFN308

BTSZIFL308

NAPPALI

LEVELEZŐ



BTK – Szociológiai Intézet Lasztócziné Szomoru

Mónika


K 3

Nappali tagozat:

szerda: 12-14 (B2/115-ös terem)

Levelező:

11.08. 14-19 (B2/116-os terem)

11.29. 9-14 (B2/217/a terem)




A gyermekjóléti szolgáltatás kötelező adminisztrációjának megismertetése és a gyakorlati

munkában való alkalmazásának elősegítése. A gyermekjóléti szolgáltatás kötelező

adminisztrációja jogi hátterének áttekintése. A szakmai tartalmú adminisztráció és a statisztika

szempontjából fontos adminisztratív tevékenység részletes megismerése.


A gyermekjóléti szolgáltatás adminisztrációjának jogi háttere.

A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai dokumentációja.

A gyermekjóléti szolgáltatás statisztikai adminisztrációja.


zárthelyi dolgozat


Az előadásokon való aktív részvétel 40 % -ban, a félévi dolgozat érdemjegye 60%-ban számít az

értékelésnél


Dettre Erzsébet - Deák Sándorné - Tamás Katalin : „GYERMEKEINK VÉDELMÉBEN”

Módszertani kézikönyv az egységes gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer használatához

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest, 2007.

Rachel Hodgkin – Peter Newell: Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény Alkalmazásához, A

magyar kiadást szerkesztette: Herczog Mária Család Gyermek Ifjúság Kh. Egyesület – UNICEF

2009. http://www.csagyi.hu; 3., 9.,27.,28.,31. cikk

Dokumentáció a gyermekjóléti szolgálatokban. Konszenzus Kiadvány, MOGYESZ, 2008. 3-5. o.

www.mogyesz.hu


Emberi Erőforrások Minisztériuma – Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság:

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának

felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan.

http://www.csagyi.hu/

2014.

Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban. Konszenzus Kiadvány, MOGYESZ, 2007. 22-45.

o. www.mogyesz.hu (konszenzus kiadványok)

Adatvédelem, iratkezelés és iratbetekintés a gyermekjóléti szolgálatok

munkájában. Konszenzus Kiadvány, MOGYESZ, 2011. 3-5. o. www.mogyesz.hu (konszenzus

kiadványok)

Egyéb tudnivalók:

-

utolsÓ frissÍtÉs: 2014. szeptember 12....

Documents