Útonélők - olvasson bele!

21

Upload: complex-kiado-kft

Post on 31-Mar-2016

251 views

Category:

Documents


7 download

DESCRIPTION

Útonélők - olvasson bele!

TRANSCRIPT

Page 1: Útonélők - olvasson bele!
Page 2: Útonélők - olvasson bele!

Illés László

ÚtonélôkEgy kamionos

SMS-naplója Európából

Budapest, 2009

Page 3: Útonélők - olvasson bele!

Motiváció

„Kértek még egy szelet tortát?” Vasárnap este van, rokonlátogatáson vagyunk. Igaz-

ságtalanul gyorsan telt el a nap. Holnap már dolgoznikell. Egy görcs a gyomrom, ahogy eszembe jut a kimu-tatás határideje. Aki a hiányzó számokat gyûjti, még biz-tos beteg, a raktárban végeztek a rovanccsal, legalábbegy óra, míg aláfirkálom a jegyzôkönyveket – ha a fônö-köm meglátja a számokat, biztos bevág annyi konyakot,hogy csinálhatom helyette a félfogadást.

Vendéglátómra nézek,mondja: pénteken meg-rakta a pótkocsit, csak alákell bújnia és indul Brüsz-szelbe. „Cseh pályán kellmennem” – ezt olyanhangsúllyal teszi hozzá,mint aki elvárja, hogy el-borzadjak tôle. Pedig azthiszem, értem, amit mond, hiszen voltam vele utaskéntnem is egyszer, így bennfentesnek érzem magam. Na, aszlovák – meg úgy általában – vámosokkal együttmû-ködni nem az a felemelô érzés, amirôl a rózsaszín lány-szobákban álmodozni szoktak. De a cseh fenyôerdôklátványa csodás élmény. „Fenyves ébred, még homá-lyos…” – ahogy a Menzel-film alapján elképzeljük, éstényleg olyan. El is határozom, ha még egyszer eljutokarra, viszek magammal egy Smetana-kazettát. Aztánmeg Brüsszel. Jó, tudom az autópályáról az Atomiumotcsak egy pillanatra látni, a Maneken Pist meg egyáltalánnem – de akkor is! Na, elég, ne álmodozzunk, azokkal akártyákkal kell játszani, amiket a sors kiosztott!

5

„Na, elég, ne álmo-dozzunk, azokkal a kártyákkal kell

játszani, amiket a sorskiosztott”

Page 4: Útonélők - olvasson bele!

Néhány évvel késôbb

Valami tanteremféle elôtt állok másik tizenöt emberrelegyetemben. Már kitöltöttünk egy kisebb levéltárraelegendô kérdôívet és egyéb dokumentumot, és arravárunk, hogy az oktató elôkerüljön egy olyan kocsi kul-csával, amivel bebizonyíthatjuk, hogy minket a jóistenis kamionosnak teremtett. Mennek a nagy szövegek,hogy ki, hol merre járt már, miféle gépeket vezetett. Amagam részérôl sûrûn hallgatok, a Suzuki után kötöttlengyel lakókocsival itt nem nagyon lehet felvágni.Azért jól érzem magam, szép emlékeket idéz a vizsga-drukk. Kisétálunk a tárólóhelyre, hatalmas beton-placc, de alig van hely a mozgásra: utcányi sorokban atraktorok és pótkocsik, némelyiknek csak a fele vanmeg, ezek nyilván javításra várnak. A legtöbb törés egyvagy több tragédia emléke is, de most ezzel nem törô-dik senki. Ettôl a naptól mindenki sorsának jobbrafordulását várja.

Megkapjuk a feladatot, nem nehezebb, mint a ru-tinvizsga, csak itt élesben megy a dolog a sok drágaszerelvény között. Úgy taktikázok, hogy a másodikharmadban kerüljön rám a sor, talán tanulok addig isvalamit.

Az elsô pillanatok kellemesek, otthon érzem magamaz ülésben, a gép is együttmûködô; fogom én ezt szeret-ni! Az elsô éles kanyarban jól elôre hajolok, egyrészt,hogy lássam a tükörben, elfér-e a pót, másrészt, hogy avizsgáztató is lássa, tudom, mit kell néznem. De ráfara-gok a sompolygásra:

– Az alsó tükröt nézze! Az ördög vigye el! Erre még borotválkozó-tükröt is

szereltek? Hm. A Barkason nem volt! Különben mostlátom csak, nagyon hiú ember tervezhette ezt a fülkét,mert több tükör van rajta, mint Gábor Zsazsa budoárjá-ban. Azért nincs nagy baj, a beálláshoz a mester kiszáll,és a földrôl üvöltözik velem:

6

Illés László

Page 5: Útonélők - olvasson bele!

– Tekerje már azt a kormányt! (Jaj istenem! Melyiket is?) De nem jó színész, senkit

nem ver át, tudom, hogy nem is dühös, csak leplezniakarja, hogy segít nekem; nem vagyok túl azon a pon-ton, ahol azok kezdték tekerni, akik pontosan beálltak.Már könnyû a dolgom, megvárom, míg elhangoznak azutasítások és végrehajtom ôket. Még attól sem kell tar-tanom, hogy nem hallom meg. A Gellérthegy tetejénbámészkodó turisták is hallják!

Végül is jól beálltunk,egészen egyenes, nem iga-zán párhuzamos, de egé-szen egyenes! Vajon hon-nan a szimpátia? Biztosana Volvónak köszönhetem,kedvesen fogadott, amiértegybôl otthon éreztemmagam benne, azért volt ilyen kezes. Azt hiszem, jólmegleszünk együtt! Végül is annyi pontot kaptam,amennyivel még a Gábor Dénes Fôiskolára is csak dup-la tandíjért vennének fel. De még nem ért véget a pro-cedúra, leendô kollégáim most kezdenek csak izgulni,én pedig már kikerültnek érzem magam a vizsgaszituá-cióból. Kezd hosszú lenni a nap.

A fôigazgató fôhelyettese vár. A kistárgyalóba me-gyünk egyesével egy „beszélgetésre” ami majd eldönti asorsunkat. A tárgyaló tényleg kicsi, még ablaka sincs. Afolyosó légkondicionált, de az ajtót be kell csukni amegbeszélés személyes jellege miatt. Rajtam póló van, afôhelyettesen nyakkendô. Már késô délután van, de afelsô inggombot nem gombolta ki, biztos van még egymegbeszélése.

– Miért akarja ezt a munkát vállalni? Minô váratlan kérdés. Mormogok valami közhelyfé-

lét és látom az arcán: már ketten unjuk a társalgást. Azthiszem talált négy embert, akivel szívesen dolgoznaegyütt, viszont tizenöten jelentkeztek, és a tervben má-

7

Útonélôk – SMS-napló

„A legtöbb törés egy,vagy több tragédia em-léke is, de most ezzelnem törôdik senki.”

Page 6: Útonélők - olvasson bele!

ra mintegy huszonöt jelentkezôvel számolhattak. Nemigazán ide illik, de ez jut eszembe: „Itt nyugszom én, ol-vasod te, nyugodnál te, olvasnám én!”

Ezek után mily meglepô: egy kivételével mindenkitfelvettek. Igazságtalan a sors, az az egy Szabadkáról uta-zott ide, már két napja fizeti a szállást meg a szükségesiratok díját, meg még ki tudja, mi mindent. Lenyûgözô-en becsületes. Azt mondta, 16 kilométeren át vezetettegyszer egy kamiont. Ebbôl persze egybôl levonták azt,amennyit egy átlagos felvételezô elvárhatóan lódít. Nos,nem sok maradt. Ô lett az, aki miatt elmondható, hogymûködik a szûrô.

Nekem például ennél kétszer nagyobb a gyakorla-tom, de én beleszámoltam azokat a kilométereket is,amelyeken az oktató a pótfék felett tartotta a lábát.

A jó pap

Minden papír rendben, már kezdhetnék, de mint le-endô fônököm mondja „nincs alkalmas ember, aki ma-gával vinne”. Nem igazán értem még, hogy melyikszinten, milyen döntésekszületnek, de majd úgyisrájövök. Egyelôre szabinvagyok.

Végre, megszólal a te-lefon: indulás holnapdélben, irány Görögor-szág. Jól kezdôdik. Mégsoha nem jártam ott. Ta-nulójárat. Bemutatják le-endô mesteremet, Tibit. Szûkszavú, sôt, bizalmatlan.Ide tegyem a táskámat, az italomat meg oda. A fülke,mint a patyolat, azt sem tudom, hogyan üljek, félek,bekoszolom az ülést. Kecskemétig nem hangzik el egyszó sem.

8

Illés László

„Nem sok kedvem van ebben a nagy

feketeségben kezdeni a tanulást, de sofôrnek

szegôdtem nem obszervernek.”

Page 7: Útonélők - olvasson bele!

Oh micsoda egyszerû és érthetô beszéd! Ha az írástudó-ink negyede tudna így fogalmazni! A többire nem is len-ne szükség.

Mikulás tanár úr

Vasárnap reggel. Nem aludtam jól. Lassan ébredtem:arra, hogy nem vettem matricát. Sokáig gondolkodtam,hogy hol is vagyok. Nehezen jöttem rá.

Hétfô hajnalig nem mehetek sehová. Húsz percemmaradt a kéthetibôl és hétfôn 2-kor vált, ekkor tudommeg, hány órám van a következô hétre. A vonat elôtt aCO-n mellettem Gb-s kocsi, ,,fehér galamb” sofôr:rámszól, hogy helló. A kiejtése elmenne még Mezôkö-vesden is. Nem is tévedtem nagyot, mert echte józsef-városi stílusban gagyog valamit a fehér szakállról.Nem örülök neki, de már megszoktam. Szerencsétlenöreg: végre megszólalhatmagyarul, és csak ezzeltud kezdeni. Úgy teszek,mint aki elérti a monda-nivalót

– Neked sem tegnapvolt fekete a hajad!

Másodszorra felfogja:ebbôl nem jöhet ki úgy,ahogy eltervezte és elkul-log. Kicsi lelkifurdalásom azért van. Sajnálom. Megyekpecsételtetni. Mikor jövök vissza, a szondás ember is gú-nyolódó hangulatba jön. Ô sem a Sorbonne-ra járt. Mon-dom, sok Vernét olvastam. Most az érdi–zuglói–óbudaikiejtés miatt kell ismétlésbe bocsátkoznom, de gyereke-sen örül a válasznak, kiabálja a haverjának is. Innentôlpertu haverok vagyunk ôk és én: Jules!

Vasárnap este: 2 × 6 fontos bonom volt, az egyiketmár elköltöttem. Ilyen kolbászt! Megértôen gondolok

63

Útonélôk – SMS-napló

„Mondom, (mutogatom, eltánco-lom, közben angol,

német, francia szava-kat kiejtve a számon)

hogy el akarom vinni.”

Page 8: Útonélők - olvasson bele!

az angolokra, Spanyolország felé mentükben. Ha ne-kem is ezt kellene ennem mindennap, én is megpróbál-nék menekülni. A bab, amit köretnek adtak, az viszontjó volt, és a „pommes” is. Nem sütötték keményre és il-let az egészhez a tükörtojás. Négy font, nem ad vissza.Vettem végre narancsos csokitortát! Nagyon finom! Egycseppet sem gejl és a tészta–krém arányt is eltalálták. Énazért hozok a kávéhoz kitett tejszínbôl. (Úgysem fogy,itt mindenki tejet visz a teájához) Egy falaton kipróbá-lom, majd kettôt ráöntök a tortára. Ünnepi ebéd is le-hetne, ha nem lennék egyedül. Most megyek és elköl-töm a másik hatot, mielôtt bezárnak. Túl vagyok rajta,ez jó, mert elég körülményesen ment. Bemegyek aMarks&Spenserbe, van amerikai szendvics. Még sosemettem, mert aránytalanul drága. Sokat válogatok és ve-szek konzervet, vannak szószok! Sokat válogatok. Apénztárnál derül ki, mert megkérdeztem, hogy ezeketmég fôzni is kell. Sorry...visszaviszem, válogatok mégkonzervet. Újra sorba állok. Mikor a kislányka forgatjakezében a bont, már tudom, hogy gáz van. Ajánlja aBurgert. Kedvesen mosolyog, és majd ô visszaviszi azárut a polcra. A barna szószt is, de nem nagyon sajná-lom, mert olyan már van otthon. Irány a kifôzde. Van apolcon olyan gyros-féle, csomagolva, négyért! És veszekhozzá tortát. Mondom (mutogatom, eltáncolom, köz-ben angol, német, francia szavakat kiejtve a számon),hogy el akarom vinni. Ilyenre itt még nem volt példa,nincs csomagolópapír. De nem gond, a pénztárosnô el-szalad és hoz. Közben nem rikácsol, nem kotkodácsol,nem káromkodik, hanem mosolyog. Egyébként a tortáknagyon finomak, többféle ízt alkalmaznak. A narancsdominál, de ellensúlynak tisztán kijön a mandula vagypisztácia is, és olyan íz is, aminek a nevét sem ismerem.Egy méretes szelet kb. egy ezres. Ennyiért a Daubnermajdnem egy egészet sütne, de nincs itt. Ha belegondo-lok, hogy ez itt egy országúti gyorsétterem, de inkábbnem gondolok bele.

64

Illés László

Page 9: Útonélők - olvasson bele!

Hétfô reggel 6.00. Felhívom a mûszaki ügyeletet, iz-zót kell vennem. Kb. kétezer, ugye felírod, hogy kifizes-sék? Álmos hangon válaszol. Nem írom, mert nem va-gyok bent, de vegyél. Exkuzálom magam, ahogy tudom.Jó hír: 45 óra 25 percem van erre a hétre, nem kell ro-hannom. Nem tudom, hogyan számol, de ez jó nekem.Hétfô este felmentem Manchesterbe. Régebben sokatfanyalogtam, hogy mennyit járkálok és nem látok sem-mit. Hát most láttam. Ha nem is a belvárost, de a külvá-rost igencsak. Igazi angolos házak – patakok a városban,régi és új épületek egymás mellett, nem keveredve.Gyönyörû utcácskák és lepratelepek (annyira azért nemszakadtak) és villák, meg olyan igazi kastélyok.

A cím jó, de ilyen nevû cég nincs. Senki nem tud ró-la. A keresztezôdés elôtt állok. Aki mögöttem jön, 60-120 mp-ig nézi a villogóimat kb. 2 méterrôl, mire rá-szánja magát a kerülésre. Nem megy neki könnyen,mert addigra valaki más beáll a háta mögé és nincs ho-va tolatni, mert a mögötte lévônél még nem telt le a kétperc. Majd késôbb eldöntöm, ez bambaság, együgyû-ség, reggeli álmosság vagy a híres angol hidegvér ered-ménye-e. Most inkább bemegyek egy másik céghez asarkon, hátha tudnak valamit. Tudnak: ez az, csak másnév van kiírva. A második cím sem jobb, keresése köz-ben lejártam. Minden lakott helytôl messze egy picuriparkolóban állok 13 raklap komputerrel a platón.

Csak kövek

Még mindig a hétfô, megyek a második címre: Dél-Anglia. A pályától még 50 km. Kétszáz méterenkéntkörforgó, lassan haladok. Keskenyedik az út. Már csak15 km. Egyenesen kéne mennem, de nagyon mere-dek, keskeny és természetes bukkanóval kezdôdik.Nem vállalom be, félek, leakad a pót, veszek egy ba-lost. Felérek egy dombra és a tetején: csatorna, zsilipek

65

Útonélôk – SMS-napló

Page 10: Útonélők - olvasson bele!

és lakóhajók! Kevesebb, mint két méter szélesek, 5 és10 méter közötti hosszúak. Nem tudom mennyi a me-rülésük, de talán fel lehet állni bennük, nagyon-na-gyon tetszenek. Mind méregzöld-fekete színûek. A vá-ros közepén, a dombtetôn! A csoda nem ér véget, benta városban vár az igazi meglepetés. Mintha egy közép-korban játszódó, jóízû történetû film díszlete lenne:meseszép minden. De nem díszlet, igazi! Minden háznagyon rendben és igazi angolos. A fôtéren kôtemp-lom, csupa csipke és mégis tömör. Az utca kövérôl –ahogy mondani szokták – enni lehetne. A városon kí-vüli lakóházakhoz kanyargós murvás út vezet. Gazda-gok divatos pihenôhelye lehet, amolyan Vérteskozmaféle. Lopva nézelôdöm, míg lassan felhúzóm a pótot ajárdára. A körforgó: fehér pont a keresztezôdés köze-pén. Mögöttem kilométeres sor, elôttem magasságkor-látozás. Semmi gond, méterben is ki van írva, éppenbelül vagyok. Kiérek a városból, balra kastély, alig lá-tom a fáktól. Nyitva ugyan a kapu, de itt is murvás út

kanyarog. Persze van ka-puôrház. Mintha új len-ne. Utána ôserdô! Sûrû,mint a dzsungel. Egészensötét van. Majd lefelé viszaz út, lankás. Nemsokára

jobbra kell kanyarodnom, 18 tonna! Puff neki. Alattarövid szöveg, benne ,,laden”. Úgy értelmezem, aki pa-kolni megy, az hadd menjen! Nagyon keskeny az út,félreállok. Vagy 30 kocsi húz el mellettem, csak egy du-dál. Útépítôk autója, még mutat is kulturáltan: muta-tóujj felfelé. Hogy nem csap bele a villám! Miért is né-zik le a vendégmunkásokat? Közben látok táblákat,melyeken egy tank sziluettje van. Alatta felirat: „tankcross”. Keresem a nyomait a feltúrt földet, a méteressarat. Nincs. Minden keresztezô földút sima, mint a tü-kör. Némelyiken szintén fehér murva. Itt most két esetlehetséges:

66

Illés László

„Útépítôk autója, mégmutat is kulturáltan:

mutatóujj felfelé.”

Page 11: Útonélők - olvasson bele!

1. ez itt egy álhadsereg, mint a Kenn Folet-könyv-ben,

2. minden tank úthengert és gereblyét húz magaután.

Még az útjelzô táblákról nem is írtam. Fából vannakés csúcsos a végük, azzal jelzik az irányt! Az egy év alattez a rövid út tetszett a legjobban. Nem emlékszem hely-ségnévtáblára, hogy visszataláljak, ha nyugdíjas korom-ban újra eljövök, olyan kocsival, amelyikkel meg is tu-dok állni. Utólag megpróbáltam beazonosítani a térké-pen: DEVIZES

Elkéstem, a felrakót még nem is találom. A címolyan trehány, hogy csak a cég neve és a város neve ve-hetô valamennyire komolyan. Pl.: Szeged, Makó, Ko-vács Computer, de nem zavar, mert ez a csonka látványis megérte! A közelben nincs nagyváros, ezért bízombenne, hogy talán nem vágnak fel, mert ha meglátják,mi a rakomány, nem sok marad belôle reggelre. Az éj-szaka elmúlt, jót aludtam. A felrakót még kerestem vagykét órán át. Meguntam nekiálltam reggelizni. Ha vanalvóváros, akkor kell, hogy legyen alvófalu is. Ez az volt.Csitri, csak angolul kell írni. Üres volt a falu, minthamindenki aludt volna, a lámpák sem égtek. Mire meg-reggeliztem odajött egy lady – nem volt már csitri – ésmegmondta, merre menjek, majd egy fickó mondta,hogy kövessem. Mutat nekem egy utat, amin menni isalig lehet, nemhogy megfordulni és egy A4-es papíronki van írva, hogy privát. Nem hajtok be, hezitálok. Aférfi, aki idáig hozott észrevette és biztat. Mutatom,hogy „privát”, ô meg alatta: „except” és a cég neve. Mármegint az apró betû!

Indulok. Megyek egy 20-ast, az egyik körforgóbanbarna tábla, nem hiszek a szememnek. RákérdezekAndreánál: 3,2 km! Naná! Elmegyek mellette, lelassí-tok, bámulom, megfog, magával ragad, mint elôször.Nem nagy, nem zömök, nem súlyos nem monumentá-lis (persze ez mind jelzôje, a nem nélkül ) turisták

67

Útonélôk – SMS-napló

Page 12: Útonélők - olvasson bele!

zsongják körül, de nem számít, átnyúl felettük, hat rámanélkül, hogy én hatnék rá (Sir Isaac Newton mégsemforog a sírjában, pedig csak 100 mérföldre van) nembefolyásol, nem ösztönöz, csak hatással van. Az egysze-rûsége, a megfejthetetlensége, az állandósága, mertvan: Stonhenge!

És nem láttam tovább, mint 30 másodperc! Igaz két-szer, mert a keresztezôdésben megfordulok, hogy mégegyszer megnézzem.

Késtem a felrakón és a vonaton is, jó, ha péntek es-te beesek az országba! Szerda este: Weirtheim. (WienerSnitzel, mit Kartoffelnsalat; a krumpli apróra vágva ígyjól átjárja az ecet és a bors meg a hagyma) Jól haladtam,holnap este majd többet tudok a hazaérés esélyeirôl.

Hazafelé

Megelôz a busz, a 2 x 4 sávos pályán. Az van a hátuljá-ra írva: London–Oxford every 10 minit, Wi-Fi on board.Eszembe jut késôi gyermekkorom mikor is nyertünk egyvetélkedôt azzal, hogy (azt hittem) tudtam mit jelent aszó: infrastruktúra. Ahogy elhúz a busz, arra gondolokott és akkor a zsûri sem tudta. Ha összehasonlítom azM0-t az Orbitállal, be kell látnom, otthon tán még masem tudják. Nem is sajnálom, inkább fájlalom. Mégis-csak jó dolog a protekció! Már tudom, hogy megyekNagykôrösre, pedig talán még a vezényelô sem sejti.Persze közbejöhet valami... Visz a kisbusz a vagonhoz,valaki rámszól.

– Szia! Ismerôs vagy, találkoztunk már?– Szia, biztos, hogy nem. Ilyen fazont nem felejtenék

el. – Közben szól a telefonom:– Ha leraktak, ha… indulj el Llanelly felé!– Hová szól a fuvar?– Még nem tudom! Én tudom, de nem mondom!

Remélem, most tovább jutok Ashfordnál! Hatvanhat

68

Illés László

Page 13: Útonélők - olvasson bele!

óra a pihenô! Hívnak a rámpára, jobbról kell rátolni ésnagyon szûk a hely, pillanatra eltûnnek a gondok. Gyor-san leszednek, új problémák, nyolc spani kéne, de csakhét van, a többi valahol Európában szétszórva. Üzem-anyagot sem ekkora kerülôre számoltam. Van némi va-karni való a fejemen, de majd holnap meglátjuk, azilyesmi megoldódik.

Most gyorsan keresek egy „service”-t és vacsorázom.Asztalnál! A boldogság kis örömökbôl van összerakva.Nincs idézôjel, mert eztnem olvastam, hanem ma-gam jöttem rá. Nem kellnagyon felvágnom vele, el-tartott vagy ötven évig!

Felpakoltak, elhajtokkét bevásárlóközpont mel-lett, de nem tudtam meg-állni. Nincs kenyerem.Pénzem sincs, mert elmenta hídra. Persze a konvenci-ók. A hidat készpénzbenkell fizetni, igaz mióta ezt kitalálták, megszülettek a hitel-kártyák. Mindent lehet vele fizetni, csak a hidat nem.

Dél-Wales nagyon látványos, nagyon színes minden,pedig az idô párás, egészen apró cseppekben szitál azesô. A hídról belátni messze az öbölbe. Látszanak a zá-tonyok. A híd nagyon magas. Mennyit emelhet a víz-szinten a dagály? Nem látok hajókat. A folyók partjameredek, mint a teknô oldala, és agyagos sáros.

Közvetlen a parton nagyvárosnyi vasmû. Nyilvántengeren hozzák a szenet. Van persze vasút is, de csene-vész. A lakóházak körülnôtték a gyárat – kisvárosias ut-cák szépen rendben. Lakótelepnek nyoma sincs. Szíve-sen sétálnék, de fél órán belül megunnám.

Hív a vezénylô: gyorsan leraksz, mert megvan a fel-rakód 5-ére. Kérdem, tudja-e, hogy 66 órát nem dol-gozhatok? Azt mondja, ki tudom venni! Jó. Utánaszá-

69

Útonélôk – SMS-napló

„Nyomvályúk, permanens elôzni tilos,

lekeskenyített sávok az útjavításoknál,útdíjfizetés, sorban

állással, fizetôs WC-k,kisautók...”

Page 14: Útonélők - olvasson bele!

molok, ha szombaton délben elérem Óvárt, kedd regge-lig nem mozdulhatok. Szerintem nem jön ki, de nemhívom fel, csak ha ettem. Éhesen még feldühítenémmagam és számon kérném a beígért kocsicserét, meg a2-3 nap szabit.

Melegszik a konzervbab. Közben megvan a tervem,most konzerv, nem kell hozzá kenyér. Másfél óra múlvaparkolás – vacsora helyett reggeli, azzal kibírom aPidóig. (Calais) Ott veszek majonézest (az ott jó) és ke-nyeret (az nem annyira) két napra. Ami még van a hû-tôben, azt kieszem Óvárig!

Elment az éhségem, megjött a derûlátásom. TalánPestig is elég lesz az idôm!?

Na persze! De ha nem lesz ott a híd? Leparkoltam,még jókor, épp hogy csak tízszer kellett elôre-hátra to-latgatni. Viszont aki most jön, egy teljes tanórát rutinoz-hat, ha nem akar korai ébresztôt! Háttal állok, de hal-lom, ahogy folyamatosan gyakorlatoznak a késôn jövôk.Hogy szerethet engem, ha van közöttük, akit tíz perccelmegelôztem. Jó hír az, hogy a Marks & Spenserben vankenyér! Méghozzá fehér és tartós, finom és puha. Agond az, hogy nincs pénzem, 93 penny! Kártyával?Majd reggeli után, hátha addig hoznak frissebbet!

Szó érte a ház elejét, hogy pocsék a helyesírásom.Mindig is az volt – próbálom javítgatni a beírt szöveget,lassan megy – legközelebb csak attól fogadok el kritikát,aki elôbb leír egy A 4-es oldalnyit 10 telefonbillentyûn,úgy, hogy a második mondat közepére nem felejti el,mit is akar közölni!

Jól saccoltam, hozzák a friss árut – csak épp a boltvan zárva. Nem lehet minden tökéletes! A reggeli meg-volt, rendes volt, aki kimérte. Nem sajnálta tôlem a ba-bot. Azt az izét, ami ránézésre kolbász, ízre meg – de in-kább hagyjuk – majdnem ehetônek találom. Csak ne-hogy még rászokjak!

Közben kibújtunk az alagútból. Még teszek egy kört,és 20 percen belül megtudom, van-e majonézes? Pedig

70

Illés László

Page 15: Útonélők - olvasson bele!

már rájöttem, nekem nem szabadna éhesen menni kö-zértbe, mert minden vackot megveszek. Most van fel-mentésem, ma már ettem! Emlékszem rá, de még tud-nék enni. Nem szokásom azt mondani: hogy én meg-mondtam, de annyi orosz hússalátám van, hogy állófo-gadást adhatnék egy Kossuth téri gyûlésen. Legfeljebbaz utolsó egymillió éhes maradna.

Elindulok, nem vagyok feldobva attól, ami vár rám agagyi német pályákon: nyomvályúk, permanens elôznitilos, lekeskenyített sávok az útjavításoknál, útdíjfizetés,sorban állással, fizetôs WC-k, kisautók, akik nagyon tud-ják a jogaikat stb. Irigykedve integetek a szembejövôkollégáknak. Kicsit elszégyellem magam, pár napjairigykedve néztem a hazafelé tartókat. Nekem már sem-mi nem jó? Hm? Mennyire leszek zsémbes öreg korom-ra? Persze ettôl még véresre vezethetem a szemem kétéjszaka az osztrák szombat délutáni közlekedési korláto-zás miatt!

Megálltam a német határ elôtt húsz perccel. Hajna-li kettôkor mehetek tovább, és állhatok sorba az egyet-len Toll Collect automatánál. Annyi a jó benne, hogymivel Shell a kút, fizethetek a sárga kártyával, és nemkell a zsebembe nyúlnom. Elvileg még így is beleférekÓvárig. A tankolásnál kaptam kávékupont, persze nemvolt csoki. Ittam egy kapucsínót, most szorítja a szívemés elálmosodtam.

Kellemes csalódás, finom cipót kaptam, jó az íze, pu-ha az állaga, a héját is meg lehet enni anélkül, hogyizomlázasak legyenek a rágóizmaim, vagy, hogy felsért-se a szájpadlásomat. Az egész vastagon be van hintveliszttel. Sajnálom, hogy nem maradt tiszta törölközôm,mert félek, hogy a gyári nylon sokat árt majd neki. Min-denesetre ennek köszönhetem, hogy az egyik majoné-zes teljesen eltûnt a hûtôbôl. Nem nagyon sajnálom, alehetô legjobb helyre került.

Telefonbeszélgetés a koordinátorral: ha nem tudodhétfôn lerakni, akkor menj cseh pályán, ami 2 órával

71

Útonélôk – SMS-napló

Page 16: Útonélők - olvasson bele!

hosszabb, és így a 66 órát külföldön töltöd! Aranyos,nem? Ki vagyok akadva, mint az órarugó! Áldom azeszem, hogy mindig óvatos becslésekbe bocsátkozomaz elérhetô távolságot illetôen. Így Janika még nemtudja, hogy normál esetben így is elérem Óvárt.

Végy két tojást

Nagyon ki van számítva az idôm. Sokat rontott a helyze-ten a maratoni autójavítás. A kályha legalább üzemel,nagy meleg nincs, de jobb, mint volt. Kiveszek 50 percet,és Subenben alszom, ha lesz helyem. Helyet kaptam,meg reggelit is. Választék az volt, vagy nem eszel semmitvagy a früstököt. Három tükörtojás alatta gépsonka. Va-lami, ami a lekváros buktához hasonlít, de kifli alakjavan. Viszont hibátlan volt. Friss, lágy, a héja sem kérgesés annyi lekvár volt benne amennyit az ember belekép-zel. Teljes hosszban van a lekvár, de nem olyan sok, hogya legnagyobb elôvigyázatosság ellenére (el)jut az ingem-

re is. A kávé helyett nemadnak teát. Viszont vanhozzá „utasüdítô”, amit abennszülöttek dzsúsznakmondanak. Ha elérem abelga határt, vasárnap estea 24-es után Ashford. Ottkilenc óra pihi és hétfô 15

Northampton. A végén még megkapom a kékszalagot,vagy valami betegséget a sok idegességtôl. Nem jött ös-sze! Az utolsó kúton nem volt matrica. Elment háromóra, míg beszereztem. Ha normális kocsival vagyok, 20-30 perc kerülô is elég lett volna. A8-n nincs kút, nekemmeg nincs Toll Collectem. Azt a hivatalos jó tanácsotkaptam, menjek le a pályáról és keressek matricát. Erremagamtól is rájöttem volna. Útfeltúrás, sétálóutca, súly-korlátozás. Minden, amit csak el lehet képzelni.

72

Illés László

„A lerakó 710, van rá 10 órám és még egytartalék, mert a vona-tot nem én vezetem.”

Page 17: Útonélők - olvasson bele!

Átütöttem Luxemburgot és Belgiumban állok. Alerakó 710, van rá 10 órám és még egy tartalék, merta vonatot nem én vezetem, de a liba azt is beleszámít-ja a távolságba. Holnap vasárnap és egész nap állha-tok, mert úgy kell dolgozni, mint az istennek, aki a he-tedik napon megpihent. Nem szeretnék elégedetlen-nek látszani, de így egymás között: egy jobb világot isel tudnék képzelni. A kályha belejött, most meg iszo-nyú meleget csinál.

Kaptam kritikát, hogy túl hosszan írogatok, mit te-hetek: ,,a diletandónak pennájából bôven folyik a tinta”– Monteverdi. Most olvastam! Akinek nem tetszik, az ol-vasson Örkényt! Nem sértôdtem meg, hiszen nem aján-lok rosszat.

Az a subeni reggeli azért most jól jönne így 13 óraután. Ez a fasírt jólesett. Olyannyira, hogy rágurítottamaz utolsó kis üveget, amit a külkeres becsempészett a ko-csimba. Még annyit a ma reggelrôl, hogy épp a buktá-val barátkoztam, mikor két asztallal távolabbról halloma következô töredéket: „X politikus most kiküldi az ut-cára az összes katonáját, mert nagyon szeretne már ki-rály lenni” – politizálnak, mintha csak otthon lennének.

Még másfél órát kell várnom. Egész nap csak alud-tam és ettem. Közben hallgattam a rádiót. Még nemdöntöttem el, hogyan osztom be az idômet, majd útköz-ben rögtönzök. Délután épp olvasgatok, jönnek ketten.Mackós nô és férfi (úgy értem mackónadrágot viselnek).Adjak két tojást, mert nekik van négy, és hat kell ahhoz,hogy jóllakjanak. Ha nekem van kettô, és ôk adnánaknekem négyet, akkor nekem is lehetne hat! Ez OK, dekérdezik: angolba mész? Óvatosságból nemet kénemondanom, de hungaros póttal vannak, én meg márfelraktam a sárga plombát, ami kötelezô a csatorna feléés arra jó, hogy minden csempész messzirôl lássa, ez akocsi Angliába tart.

Még egy hátráltatás, nem ismert fel a vonat. Nemvagyok bookolva. Két és fél óra. Nincs mit számolgat-

73

Útonélôk – SMS-napló

Page 18: Útonélők - olvasson bele!

Nincsenek kripták és urnatartó falat sem látok. Néze-getem az évszámokat, a különbség mindegyiken majd-nem 70 vagy nagyobb. Csak ültetett virág van. Az ott-hagyott vágott virágok poshadt vizének illata nem is hi-ányzik. A bejárat mögött egy rúdon 4-5 locsolókanna,már meg sem lepôdöm, hogy nincsenek odaláncolva.

A tengerhez és egy rövidhullámú rádióadó tornyá-hoz igazítva navigálok. A dombra felérve konstatálom:a tenger a félszigeten mindig háttal van, toronybólmeg kettô is akad. Mindkettô jó messze. Vagyis elté-vedtem, ügyes! Az utcán rajtam kívül senki. Az egyikházban gyerekek nevetgélnek, mire átvágok a kerten,több felnôtt is elôkerül. Sajnálkozva tájékoztatnak,hogy az az utca bizony messze van. Egyébként egysze-rû odajutni, csak mesze van, dombról le, dombra fel.Öt percet sem sétálok, személykocsi fékez mellettem,na ezek is jó embert találtak megkérdezni, hisz magamis el vagyok tévedve. A hölgy az és az anyukája, akik-nek a házában jártam! Üljek be, ôk oda mennek. Nemegészen így van, utánam jöttek, hogy elvigyenek –mondják, mert nagyon messze van és nem jó ilyen me-legben gyalogolni (+24 °C). A kamion mellett tesznekki, kinyitom az ajtót és megvárom, amíg megfordulnaka kocsival. Ezelôtt sosem láttuk egymást és valószínû-leg többé soha nem találkozunk, mégis, mint régi-régijó barátok integetünk egymásnak.

Hagyd már abba!

Minden irománynak kell, hogy legyen befejezése. Ésha nincs vége? Határideje akkor is van. Nincs vége,mert nem lehet vége, hiszen a szekér megy tovább.Nem ülhet mindenki a hintóban, valakinek a bakonkell lennie.

Nyájas olvasó, ki más módon „forszírozod” a meg-élhetésedet!

164

Illés László

Page 19: Útonélők - olvasson bele!

Ha idáig eljutottál és nem untad magad halálra,kollégáim nevében is megköszönöm neked. Majd, ha abuszmegállóban állva látod, ahogy kihúzunk a város-ból, nézz utánunk ugyanolyan enyhe vágyakozással,mint eddig, bár egy kicsit beleláttál, mily egyszerû ésmegmosolyogni való a mi világunk.

Ha meg nem tudsz miattunk elôrébb jutni 30 mé-terrel, kérlek, ne idegesítsd fel magad – nem érdemes–, hisz már tudod, a fülkében csak egy sofôr ül, akiszintén menne, mert ô abból él.

Ha meg nem hinnél nekem, hát próbáld ki! Csakfel kell állni az íróasztaltól.

Kolléga a kamionban! Te azt is látod, mi minden nincsen itt megírva.

Nincs benne, hogy a sokadik hét után már mennyiretud hiányozni az otthon, a család, a barátok. Mennyi-re tud hiányozni néha pár biztató szó is, ha segítségrelenne szükséged, és azt kapod: „más is megtalálta”,vagy ha a fônök véleménye ellenére nem érzed magadteljesen egészségesnek:„majd ha elvisz a mentô,küldök váltást”.

Még nagyon sok ha-sonló nincs benne, mostnem is ez a lényeges. Az afontos, ha látsz valami ér-dekeset, márpedig azúton látsz, keresd meg ajó és a szép oldalát, mert ez is a fizetség része. Nemigazán keményvaluta, de nincs is rá fônöki utasítás,hogy bele kell tenni a járatanyagba. Még az APEH semfogja megadóztatni.

Szükség van radírgumira, lábosra, képkeretre, lám-pavasra, ceruzára, zsebkendôre, fakalapácsra, pávatoll-ra, gumibugyira és gôzkalapácsra… „Navigare necesseest”, de jutsz oda, ahol ezeket megkaphatnád. Nekedott a folytatás; „Vivere non et necesse.”

165

Útonélôk – SMS-napló

„Keresd meg a jó és a szép oldalát, mertez is a fizetség része.

(...) Vigyázz magadra!”

Page 20: Útonélők - olvasson bele!

Ezért, ha fel kell menni a hegyre és túlfogyasztásodlesz, vagy nem számolják el a parkolót, vagy nincs nyo-ma túlórának, pedig többet dolgoztál, ne azt keresd,mit ír errôl a Mt. meg a Ptk. Ne arra gondolj, hogyvégre beledobod a tankba a kulcsot, hanem vedd elô atörölközôdet, keress rajta egy olyan helyet, ami kicsivelkevésbé koszos, mint az összes többi, töröld meg az ar-cod és a szemed, aztán: Go! „Tempomatkilencven”!

És ne feledd, hogyan szoktunk elköszönni: vigyázzmagadra!

166

Illés László

Page 21: Útonélők - olvasson bele!