v. 12. – 2012. emberi érzéseink Örömöt és békét b · 2013-02-01 · lelkiség 2 martinus...

V. ÉVFOLYAM 12. SZÁM – 2012. DECEMBER – ÁRA: 150 FT

Karácsonyi népszokásokMi a különbség a misztériumjáték és a betlehe-mezés között? ► 3. oldal

A magyar cserkészek ünnepeA 100 éves jubileum alkalmából a közeljövőbenemlékkonferenciát tartanak ► 9. oldal

Ünnepvárás zenével, irodalommalA Blackmore’s Night lemezétől Dickens Kará-csonyi énekéig ► 12–13. oldal

Emberi érzéseink

A karácsony, Jézus Krisztus születésé-nek ünnepe erős emberi érzéseket

hoz elő belőlünk, jókat és rosszakat egya-ránt. Az egyik helyen a régóta egymáshozsem szóló családtagok ilyenkor megbékél-nek, másutt a régóta szeretetben élők várat-lanul összevesznek. Az ünnepi hangulatotcsaládi tragédiák árnyékolják be. Miközbenfeltárul előttünk, hogy milyen az Isten, meg-mutatjuk, hogy milyen is az ember.

E nap titokzatos és ellentmondásos mó-don nemcsak az isteni szeretet megjelené-sét tárja elénk, hanem felszínre hozza a vi-lág hazug természetét és az emberi hitet-lenséget is. A karácsonyi ünnepi szentmiseevangéliuma a Fiúisten dicsőséges eljöve-teléről szól, ugyanakkor nem hallgat azemberi elutasításról sem. Ezt olvastuk töb-bek között: „A világosság a sötétségben vilá-

gít, de a sötétség nem fogadta be. ... Az Ige a

világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ

nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi

nem fogadták be.” (Jn 1,5. 9-11)

A hitetlenség sok esetben minket is meg-bénít. A kételkedés sokszor minket is meg-kísért. A Megváltó születése új élet lehető-ségét jelenti számunkra. Isten maga kínáljafel nekünk a lelki újjászületést. A bűnös élethomálya, sötétsége helyett az üdvösség vi-lágos útjára léphetünk. A Hit Évében sze-retnénk jobban megérteni a megváltás titkát,s ebben sokat segíthet a karácsonyi ünnep.

Felismerem-e a betlehemi Gyermekben avilág Üdvözítőjét és Megváltómat?

[Horváth István Sándor]

Örömöt és békétB izonyára sokan megfigyelték

már, ha egy csecsemő érkezikegy közösségbe, ott azonnal megvál-tozik a hangulat. A felnőttek arcánkisimulnak a ráncok, a komor tekin-tetek barátságosabbá változnak, min-denki mosolyog és derűs lesz. Ennyittesz egy gyermek születése! Nem ün-neprontásként, de talán érdemes en-nek kapcsán megkérdezni magunk-tól, hogy vajon nem azért van köz-tünk olyan sok kedélybeteg és szo-morú ember, mert kevés gyermekszületik a családokba, és csak keve-seknek, kevésszer van részük az életmiatti örömben?

Ha egy gyermek születésével kap-csolatos érzéseinkre gondolunk, ak-kor könnyen megértjük, mit jelentszámunkra Jézus Krisztus születése.Ugyanis Istennek ez a módszere: azélet ajándékozásával örömöt ébresz-teni az emberek szívében. Mindengyermek, de különösen az Istengyer-mek születésével akar új értelmet, újörömöt adni nekünk. Ha megértjük,

hogy általa maga Isten vett lakástköztünk, akkor öröm, béke és erőtölti el a szívünket. S ha még arra isgondolunk, hogy felnőtt korában mittett értünk ez az Istengyermek, ak-kor nem kétséges, hogy határtalanöröm és hála költözik a szívünkbe.Mert ez már az örök élet és a megvál-tottság öröme.

Simeon jövendölése szerint, ő so-kak romlására és sokak feltámadásáralesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellenemondanak (Lk 2,34). E prófécia igazvoltához nem fér semmi kétség. Hi-szen ma is sokan ellene mondanakJézus Krisztusnak és az ő evangéliu-mának. Ezért nem is ismerhetik a hitörömét, amellyel így karácsonykortöltekezünk mi, keresztények. Vi-szont nekünk éppen az a feladatunk,hogy ebből az örömből, most a HitÉvében különös módon is, másoknakis juttassunk. Karácsony örömét ésbékéjét kívánom e sorok Olvasóinakés szeretteiknek!

[András püspök]

Lelkiség

2 ● Martinus ● 2012. december

PéLdakéP

Páli Szent Vince

V ince, aki 1584-ben születettRanquine-ben, kalandos éle-

tet mondhatott magénak. Szüleiegyszerű parasztemberek voltak,akik fiukat anyagi okok miatt pap-nak szánták. Tizenöt évesen el-kezdte tanulmányait, és még húsz-éves sem volt, amikor pappá szen-telték. Szeretett volna jól jövedel-mező álláshoz jutni. Egy toulou-se-i nevelőintézet lelki igazgatásátvállalta el, amely miatt végül adós-ságba keveredett, és két évre elme-nekült.

1608-ban tért vissza Franciaor-szágba, ahol IV. Henrik első fele-ségének udvari papja lett, és ka-pott egy ciszterci apátságot. Ebbenaz időben ismerkedett meg Bérul-le-lel, aki aztán a legjobb barátjalett, és nem sokkal később megala-kította oratóriumát. Befolyása alattVince lelkileg sokat fejlődött, éslassacskán feladta evilági vágyait,törekvéseit. Kinevezték plébános-nak, ahol kiválóan helyt állt, majdelhívták a híres grófi családhoz,Gondiékhoz nevelőnek és udvaripapnak. Innen elszökött, újból plé-bános lett, és megalapította elsőszeretettársulatát.

A grófi család hamarosan ráta-lált, és visszatérésre bírták. A gróf,akit akkor neveztek ki a gályara-bok parancsnokává, felkérte Vin-cét a rabok gondozására. Pár évmúlva Vince a Gondi család birto-kain élő szegényeket kezdte el lá-togatni. Ráébredt arra, hogy az em-bereknek nemcsak testi szükségle-teik vannak, hanem óriási a lelkiigényük is, ezért elkezdett nép-missziókat tartani, amelyhez segí-tőtársakra volt szüksége. Ehhez azanyagi hátteret a Gondi család biz-tosította, és miután meghalt a gróf-nő, férje beállt Vince társulatába,

amelyet 1632-ben a Szent Lázárperjelségben alakított meg. A ne-vüket is innen kapták: lazaristák.

A fiatal szerzet szépen fejlődött,és Vince lelki gyermeke, MarillacLujza segítségével megalapította arend női ágát is, akiket Magyaror-szágon irgalmas vagy vincés nő-vérekként ismerünk. A fiatal rend-nek bőven akadt munkája, mertebben az időben tombolt a har-mincéves háború, amely óriásinyomort hagyott maga után. A se-gélyezésen túl Vince 1640-benmegalapította szeretetművét azárva és kitett gyerekek számára.Élete folyamán tizennégy szemi-náriumot alapított, és ő volt az, akielindította az új szemináriumi kép-zést a kis- és nagyszemináriumoklétrehozásával.

Szeretete és szigorú életmódjakülönös kisugárzó erővel hatottmindenkire. Sokan tisztelték ésszerették, rengetegen kérték ki atanácsát, és számtalan lelki gyer-meke volt. Élete utolsó évében,1660-ban fél éven keresztül maga-tehetetlenül feküdt az ágyában,tudata azonban tiszta maradt, éstanácsaival továbbra is segítette ahozzá fordulókat. [déri Péter]

Liturgia

az imaórák liturgiájaAz imaórák története II.

A IV. századtól fontos változás indul mega zsolozsma imádkozásában: két forma,

a „székesegyházi” és „monasztikus” kezd ki-alakulni. Előbbire jellemző, hogy a közösség apüspök és a papok körül gyülekezik, rendsze-rint reggel és este. Imaóráikat alkalmanként vi-gíliák, éjszakai imaórák egészítették ki.

A „monasztikus” forma a szüntelen imádko-zás eszméjére törekszik, és a zsoltárokat a Zsol-tárok könyvében lévő sorrend szerint folyama-tosan végzik, imaóránként rendszerint tizen-kettőt. Pakhomiusz (†346), az egyiptomi szer-zetesség egyik legmarkánsabb alakja, regulá-jában (szabályzatában) a szüntelen imát a szer-zetesek kötelességévé teszi, függetlenül attól,hol tartózkodnak, vagy mit csinálnak. Emellettvannak még megszabott közös imák reggel,este és éjszaka. Nagy Szent Vazul, Baszileiosz(†379) regulája megemlíti a reggeli imát, a ter-ciát (a nappal harmadik órájában mondottimát), a sextát (a hatodik órában mondottimát) és a nónát (a kilencedik órában mondottimát), egy imaórát a nap végére, egy másikataz éjszaka beköszöntére, egyet pedig éjfélre, ésvan még egy imaidő pirkadat előtt is.

Nyugaton Nursiai Szent Benedek (†547) voltaz, aki az általa alapított kolostorok számáraaz imaóra első és részletekbe menő rendjét le-írta, napi nyolc imaórában. Benedek azonbanmég bizonyos szabadságot biztosít azáltal,hogy nem feltétlenül ragaszkodik saját beosz-tásához, feltéve, hogy minden héten elimád-kozzák mind a 150 zsoltárt.

A zsolozsmát tehát rendszerint közösen vé-gezték. A zsoltárokat mindig úgy imádkoztákés imádkozzák ma is, hogy a közösség kétrészre, kórusra oszlik. A zsoltár egyik versét azegyik, másik versét a másik kórus énekli. In-nen származik a kórusima kifejezés. A két kó-rus minden tagjának ún. kóruspadja, stallumavan. Minden stallumhoz térdeplő és felhajt-ható ülőrész tartozik. Ennek hátán egy kis tá-maszkodó polc van, hogy a hosszabb állásalatt támaszul szolgálhasson. [ipacs Bence]

Páli Szent Vince1581–1660

Egyházunk

2012. december ● Martinus ● 3

A misztérium szó eredete bizonyta-lan, jelentése titok, rejtély. A szót

a vallásos színjátékok megnevezésérehasználták. A misztériumjáték angol ésfrancia nyelvterületen a liturgikus drá-mákból alakult ki. Az első előadás a 14.századból maradt ránk. Hazánkban aközépkori misztériumjátékban találjukmeg a gyökereit, ennek hagyományaitpedig a kutatók a 19. században kezdtékel keresni. A hagyomány szerint előszöra templomok előtt, majd a templomok-ban, egy külön erre a célra készített szín-padon adták elő Jézus Krisztus születés-történetét általában iskolás korú gyer-mekek. Ma már több településen műve-lődési házakban mutatják be a játékot,amelyben azt a történetet idézzük fel,amikor a három napkeleti bölcs, illetveaz egyszerű emberek, azaz a pásztorokkeresik fel a Kisdedet. A Jézuska-várásbetanításában ma már leginkább a hitok-tatóknak és a lelkipásztor-segítő munka-társaknak van a legnagyobb szerepe.

A betlehemezés vagy pásztorjáték ma-gyar népszokás, ma már kevesebbszertalálkozunk vele, mint a Jézuska-várás-sal. Karácsony előestjének délutánján afiatalok elindulnak a faluban, hogy min-den házba bebocsájtást kérjenek. Általá-ban késő estig járják az utcákat. A betle-hemezés keretében a gyermekek – kiseb-bek és nagyobbak egyaránt – egy kis bet-lehemet visznek magukkal, amely fábólvagy papírból készül. Sok helyen hagyo-mány, hogy egy templomban helyezik ela szereplőket. Megtaláljuk a betlehem-ben a Szent Családot, a jászolt, a csilla-got és az állatokat. A szereplők előszörengedélyt kérnek a háziaktól, hogy elő-adhassák a történetet. Ezt követően kö-szöntik a házban lakókat, majd előadjákJézus születésének történetét énekes,párbeszédes formában. Az előadás utánminden háznál jutalomként megvendé-gelik a szereplőket.

A hagyomány szerint a betlehemezésszokása Assisi Szent Ferenctől ered, akiegy alkalommal Greccióban eljátszattaa helyi lakosokkal és állataikkal Jézusszületésének történetét. Ekkor más szer-zetestársak is átvették a szokást, majdterjeszteni kezdték. Később az élő sze-replőket agyag- vagy viaszszobrok vál-tották fel. Az első magyar szövegek a 17.századból maradtak fenn. A legrégibb is-mert magyar nyelvű betlehemes játékszövege a váci egyházmegyei könyvtár-ból került elő. Ezt Liptay István ecsegiplébános jegyezte fel 1684 és 1694 kö-zött. Hazánkban két fajtája van a betle-hemezésnek: az egyik, amelyet élő sze-replők mutatnak be, a másik pedig, ami-kor bábokkal adják elő a pásztorjátékot,ezt bábtáncoltató betlehemezésnek is ne-vezik.

karácsonyi népszokásokkarácsonyi misztériumjáték – betlehemezés vagy pásztorjáték. Valószínűleg a Martinusolvasói is többször jártak már Jézuska-váráson. december 24-én a Szombathelyi Egy-házmegyében is több templomban várják a kisebb, illetve nagyobb gyermekeket, hogyegyütt idézzék fel Jézus krisztus születésének történetét. de vajon honnan ered és mi-lyen hagyománya van ezeknek a szokásoknak? Mi a különbség a misztériumjáték és abetlehemezés között?

AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: H. PEZENHÓFER BRIGITTA

A HÍREK FORRÁSA: MAGYAR KURÍR

rövid hírekA kereszténység szilárd alapjáraépülő Európa fontosságát hangsú-lyozta Orbán Viktor miniszterelnöknovember 15-én a Parlamentben,ahol átadta a Magyar Érdemrendnagykeresztje kitüntetést ChristophSchönborn bíborosnak, bécsi érsek-nek. Áder János köztársasági elnök aközép-európai katolikus összefogáselőmozdításáért, a Magyarországmelletti határozott kiállásáért és Eu-rópa keresztény gyökereinek követ-kezetes védelméért adományozta akitüntetést a bécsi érseknek.

■Családreferens házaspárok, papok,szerzetesek részvételével szerveztehagyományos őszi találkozóját a Ma-gyar Katolikus Családegyesület –számol be az eseményről a MagyarKurír. A XIX. Családkongresszusmottója: „Kelj fel, fogd a gyermeket ésanyját...” Bodorkós Imre Jánosházaplébánosa és öt éve a SzombathelyiEgyházmegye családreferense azegyházmegye családpasztorációjárólbeszélt az eseményen. Elmondta: egycivil házaspárokból álló bizottság se-gíti munkáját, melynek tagsága azegyházmegye egészét lefedi.

■Összefognának a jövőben az auszt-riai szerzetesrendek média megjele-nésük alakításában, hogy saját képetközvetítsenek a szerzetes Egyházról.A közösségek egyszerűen szeretnékmegmutatni, mi az ő látásmódjuk azevangélium és a rendi karizma meg-határozásában.

■Szimpóziumot tartottak az Egészség-ügyi dolgozók Lelkigondozása PápaiTanácsának szervezésében a világ or-vosai arról, hogyan lehet a kórház azevangelizáció színtere, milyen kül-detése van az egészségügyi dolgo-zóknak. A programon a világ öt kon-tinenséről, több mint 60 országból600 orvos és önkéntes vett részt.

Misztériumjáték a milejszegi templomban

A Hit Éve


Főtisztelendő Paptestvérek, kedves

Hívek!

A december 2-i vasárnapon újra be-léptünk az adventi időbe. Ki-ki életko-rának megfelelően vet számot azzal,hogy immár hány ilyen időszakot tud-hat maga mögött. Vajon közülük meny-nyi bizonyult valóban kegyelmi idő-nek? A Szentatyánk, XVI. Benedek pá-pa által meghirdetett Hit Évében mégtudatosabban vessük fel magunknakezt a kérdést! Hiszen valószínűlegmindnyájunk közös tapasztalata, hogya kegyelem nem mindig hat ránk azo-nos módon. Ennek csak egyetlen okalehet: akaratunk készsége az isteni aján-dékok befogadására. Ezért ebben azévben, ha lehet az eddigieknél is tuda-tosabban készüljünk a hit szerzőjének(vö. Zsid 12,2), Jézus Krisztus születé-sének megünneplésére. Ő isteni voltaellenére azért lett emberré, hogy mi,emberek jobban megismerhessük Is-tent.

1. Szekularizált, elvallástalanodottvilágunkban olyan kultúra alakult kikörülöttünk, amelyből hiányzik Isten.Az emberek elveszítették Istent, mintértékrendjük alapját. Pedig Isten létenem pusztán elméleti kérdés, hanemkiemelkedően gyakorlati következmé-nyei vannak az egész emberi életre vo-natkozóan. Ugyanis Isten létével kap-csolatban senki sem maradhat közöm-bös. Isten létére csak igen-t, vagy nem-et mondhatunk, s e válasz életünketmeghatározó következményei elől nemtérhetünk ki. Szent Ágoston szerint Is-tent csak az tagadja, aki örülne, ha Is-ten nem lenne.

Mai világunkban a hasznosság elveminden szinten legyőzni látszik az em-ber erkölcsi lényét. Az egyik oldalonáll az ember Isten felé való természetesvágyakozása, a másik oldalon pedigott áll az élvezeti cikkek reklámok által

mesterségesen felajzott vonzása. Saj-nos, sokaknál az Isten utáni vonzódástmaga alá temeti a múló javak élvezeté-nek és birtoklásának vágya.

Viszont senki sem képes teljesen el-zárkózni Isten elől. Igaz, az ember csu-pán önmaga erejéből nem képes áthi-dalni azt a mélységet, amely közte ésIsten között tátong, de ha elindul Istenmegkeresésére, rá fog találni, mert Is-ten közelebb van hozzá, mint gon-dolná. Valahogy úgy, ahogy József Atti-la írta: Az Isten itt állt a hátam mögött, s

én megkerültem érte a világot. Ezért bá-torította Pascal is kétkedő barátját: Ahit ostobaságával indulj el, és el fogsz jutni

a megismerésre. Isten maga kezdeményezte

a kapcsolatteremtést az emberrel, amikor

elküldte hozzánk a Fiát, Jézust. De a hit os-

tobaságára mindjárt a kezdetnél szükség

volt, hogy a betlehemi jászolban fekvő gyer-

mekben felismerjük a világ megváltóját.

Biztosan állíthatjuk, hogy a hit nagyon ha-

lovány fénye is elegendő Isten felismerésé-

hez és életünk átalakításához. Miként Csa-nád Béla pap-költő írta egyik versében:Holdas éji réten / ballagok magam. / Ki ma-

gára gondol, / mindig maga van. / Csilla-

gok a fűben: / jánosbogarak. / Ennyi fény

elég, hogy / megtaláljalak. Igaz, sokaknakez a picinyke eligazító fény is hiányzik!

2. Korunk szekuláris kultúrája, azIsten létében való kétkedés és a nagytömegek haszonelvű gondolkodásakétség nélkül súlyos problémát jelen-tenek, de még nagyobb baj az, hogy eza világlátás nem áll meg a templom kü-szöbénél. Sajnos, mélyen átjárja és meg-zavarja a keresztények gondolkodását,és nagyban befolyásolja a hívők visel-kedését is. Egyfajta felszínességhez, ahit szerinti élet kiüresedéséhez és avallásos magatartás gyengüléséhez ve-zet. Az emberek válogatnak a hitigaz-ságok között, a maguk felfogása sze-rint gyártanak vallást és erkölcsi rend-szert. Az individualizmus, énközpon-

túság oly módon átjárja a gondolko-dást és a magatartást, hogy az egyénminden cselekedetének középpontjaönmaga lesz, ezért nincs szüksége Is-tenre. Egy ilyen kultúrában a hit átadá-sa rendkívül nehézzé válik. Napjainkraa szekularizáció átjárta az egész társa-dalmat. Korábban megfigyelhető volt,hogy akik számára a vallási élet alapjamár nem az Istenbe vetett hit volt, dea keresztény értékrendet fontosnak tar-tották, kitartottak a vallási hagyomá-nyok mellett is. Mára ők is hitet és ér-tékrendet vesztett emberekké váltak.

Tényszerűen meg kell állapítanunk,a keresztény vallás krízise a hit krízi-séből ered. Sok megkeresztelt emberéletében, sőt még a vallásos emberekéletében is, a hitnek semmiféle hatásasincs a mindennapi életben. Ma ebbenmutatkozik meg leginkább az elvallás-talanodás. Éppen ezért nagy hangsúlytkell fektetnünk a felnőtt korú emberekoktatására és a megkeresztelt, de nemvallásosan élő felnőttek újra evangeli-zálásra. A legtöbb esetben ők nem kap-tak keresztény nevelést a családban.

A keresztény nevelés vonatkozásá-ban óriási küldetése van a katolikus is-koláknak, ahol még a család vallásnél-küli nevelése ellenére is lehetőség nyí-lik a keresztény világlátás kialakításá-ra, és a hitre való felkészítésre. Mert hi-tet ugyan senkinek sem tudunk adni –hiszen a hit Isten ajándéka –, de ezenajándék elfogadására fel tudjuk készí-teni a gyermeket. Az iskolában, ha azigazi keresztény közösségként él, meg-valósulhat a hitátadás egyik legfonto-sabb sajátossága, a személyesség, va-gyis a személytől személynek való át-adása. A tanítás, a beszélgetések és apéldaadás által el lehet vezetni a gyer-meket Jézushoz.

Nem kétséges, hogy a hit kapuján ottlépnek be az Isten után vágyódók, ahola közösség hite élő, ahol a keresők lát-ják az Istennel és az emberekkel megélt

Dr. Veres András megyéspüspök körlevele a Hit Évére

A Hit Éve


szeretetközösséget. Jézus ma is, mintegykor, szeretetével magához tudjavonzani az embereket. Ezért a hitre va-ló vezetés, a megélt szeretet által min-den keresztény közösségnek és a kö-zösség minden egyes tagjának közösfelelőssége. A hit ugyanis a kapott sze-retet tapasztalatából növekszik, akkor,ha a kegyelem és öröm tapasztalatávalközlik (PF 7). Ezért vallásos életünketés a hitről szóló tanúságtételünket átkell hatnia az öröm és a hála érzésé-nek!

3. A Hit Évét meghirdető apostoli le-velében a Szentatya az alábbi felhívás-sal fordult a keresztény közösségekhez:A szerzetes- és plébániai közösségek,minden régi és új egyházi közösség ta-láljon módot arra, hogy ebben az év-ben nyilvánosan vallja meg a Krédót(PF 8). Ennek sokféle módja lehetséges,ezért kérem, hogy az egyes közösségekkeressék meg ennek a saját helyzetük-höz mért legmegfelelőbb módját. Vi-szont szeretném, ha egyházmegyénkegész területén egy közös formáját ismegvalósítanánk a hitvallásnak. Elő-deink nagyon sok helyen állítottak út-széli keresztet, hogy akik arra járnak,azokat emlékeztesse Krisztus mindenembert megváltó szeretetére. Ez egy-fajta hitvallás volt a részükről, de egy-

ben az evangelizációnak is egyik hatá-sos eszköze. Ezeket az útszéli keresz-teket az idő vasfoga eléggé kikezdte.Úgy, ahogy a hitünket is...! Ezért arrakérem a plébániai közösségeket, hogya területükön lévő útszéli kereszteketaz év folyamán újítsák fel, hogy azokújra az élő hit tanúi legyenek a világfelé. Emlékezzünk Jézus Nikodémus-hoz intézett szavaira: Amint Mózes föl-

emelte a kígyót a pusztában, úgy fogják

felemelni az Emberfát is, hogy aki hisz

benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen

(Jn 3,14-15). Akik tehát jártukban-kel-tükben ezekre a keresztekre hittel fel-tekintenek, azoknak ezek a kereszteknemcsak az üdvösség jelei, hanem esz-közei is lehetnek.

Továbbá arra kérem a kedves Testvé-reket, hogy fogadjuk meg Szentatyánkmásik buzdítását is. A Hitvallás legyenmindennapi imádságunk része! Ke-resztény elődeink is azért imádkoztákel mindennap a Hiszekegyet, hogy sze-mük előtt tartsák a hitigazságokat, ésazokról napról napra elmélkedjenek.

Végül, kedves Testvérek, arra szeret-nélek emlékeztetni mindnyájatokat,amit Pál apostol írt a Rómaiaknak: a hit

hallásból fakad (Róm 10,17). (De) hogyan

higgyenek abban, akiről nem hallottak? S

hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hir-

desse (Róm 10,14)? Mindnyájan tudjá-

tok, hogy ebben az évben több fiatal pa-punk is meghalt. Talán az is közismert,hogy mindössze hét kispapunk készülaz Egyházmegye szolgálatára. Ezek atények arra késztetnek, hogy még job-ban bízva az isteni gondviselésben ésaz imádság erejében, arra hívjam a Pap-testvéreket és a Híveket, hogy adventelső péntekén, december 7-én szigorúböjttel egybekötött könyörgő napottartsunk papjainkért és új papi hivatá-sokért. Bízom benne, hogy Egyházme-gyénk felnőtt hívei szívesen csatlakoz-nak ehhez a kezdeményezéshez, és ál-tala új hivatásokat tudunk kiesdeni alegfőbb pásztortól, Jézus Krisztustól.Ugyanis ő biztatott bennünket: Kérjetek

és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek

és ajtót nyitnak nektek (Mt 7,7)!

Ebben a meghallgatásban bízva kér-jünk új papi hivatásokat Egyházme-gyénk számára.

Kedves Testvérek! Kívánom, hogy aHit Éve szolgálja Egyházmegyénkbenis a hit megerősödését gyermekben ésfelnőttben egyaránt! A lelkipásztorokés a hívek tanúságtétele vezessen soka-kat Istenhez, az élet és a kegyelem for-rásához! A Szűzanya példája és közben-járása segítsen mindnyájunkat Istenakaratának készséges és alázatos szol-gálatára!

„ ... az útszéli kereszteketaz idő vasfoga eléggé ki-kezdte. Úgy, ahogy a hitün-ket is...! Ezért arra kérema plébániai közösségeket,hogy a területükön lévő út-széli kereszteket az év fo-lyamán újítsák fel, hogyazok újra az élő hit tanúilegyenek a világ felé.”

Életképek


▲Ovis misére hívták a legkisebbeket október 9-én Becsehe-lyen. Gábor atya közvetlen szavai közelebb vitték a kicsiketJézushoz. A szentmise után a közösségi házban gyűltünkössze agapéra, beszélgetésre, játékra. [Némethné Simon Klára]

▼ Orbán István kanonok, esperesplébános a lampionos fel-vonulást követő szentmisében a Szentírást magyarázva pár-huzamot vont tours-i Szent Márton és Sárvár vértanú plébá-nosa, Abai Imre hitélete között. [Dr. Szalainé Horváth Judit]

▲ A kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és ÁltalánosIskola harmadik évfolyamos tanulói érdekes feladatokkal ésmeglepetésekkel teli projektnappal készültek a Szent Mártonünnepre. [Tóth Krisztina Veronika]

▼ A november 13-i fatimai este vendége Zakó Jenő nemes-bődi plébános volt, aki Molnár János atyával mutatott beszentmisét. Jenő atya homíliájában kiemelte, hogy életünkbenpróbáljuk a Szűzanya egyszerű életét követni. [Geosits Péter]

Istent dicsérni a legkisebbekkel is Rendhagyó projektnap Kőszegen

Sárvári Szent Márton megemlékezés Fatimai este Szentkirályon

Életképek • Programajánló


Családi napok az egyházmegyében

A közelmúltban a Szombathelyi Egyházmegyetámogatásával, pályázat keretében és a helyi

plébánosok részvételével rendeztek családoknakszóló délutánokat az egyházmegye számos telepü-lésén, így Ölbőn, Rábapatyon, Bobán, Káldon, Vas-hosszúfalun és Jánosházán is. A rendezvények főcélkitűzése az volt, hogy a vidéken élő lakosság szá-mára különböző programok segítségével rávilágítsa-nak a családok összefogásában, együttműködésébenrejlő erőre. A rendezvényeken nagyrészt százötvenfeletti létszámban vett részt a lakosság. A gyerekeketkorosztályos programok, például kézműves foglalko-zások várták, míg a felnőttek szakemberektől kap-hattak értékes életvezetési tanácsokat. A települé-sek fejlődése szempontjából fontos a hasonló prob-lémákkal küzdő családok összefogása, együttműkö-dése, közös stratégiák kialakítása a gyermeknevelés,fiatalok védelme, idősek gondozása területén, vala-mint a helyi hagyományok ápolása, továbbvitele –hangsúlyozta valamennyi előadó.

[Csuti-Mátyás Zsófia]

Programajánlódecember 15. (szombat) 20 óra Esti zarándoklat BrennerJános atya boldoggá avatásáért (Szentgotthárd-Rábaket-hely, Mindenszentek-templom) • december 27 – január 2.(csütörtök–vasárnap) Taizéi találkozó (Róma) • december29. (csütörtök) 18 óra Mindszenty engesztelő imanap(Csehimindszent, Mindenszentek-templom)

A szombathelyi Szent Márton-templomban immár befejeződtek a domonkosatyák kriptájának felújítási munkálatai. A kriptát november 2-án Barna MátéOP vikárius atya áldotta meg. [Dr. Sóti Lászlóné]

Kriptamegáldás a Szent Márton-templomban

A Mindszenty iskola alsós diákjai lampionokkal, énekelve vonultak az iskolakápolnájába, hogy felelevenítsék Pannónia híres szentjének életútját, és kö-zösen imádkozzanak közbenjárásáért. [Kocsis Zsuzsanna]

Szent Márton ünnepe Zalaegerszegen

A szlovéniai Radamoson élő magyar hívek november 4-én az őriszentpéteriplébániára hozták a korábban a csíksomlyói búcsúról Sopronba visszaérkező,összmagyarságot jelképező keresztet. [Fehér Józsefné]

Az Őrségbe érkezett a feltámadási menet


Életképek • Ünnep

A péntek esti vesperást és lampionosfelvonulást követően november 10-én,szombaton délelőtt 10 órakor ünnepiszentmisével tisztelegtek egyházme-gyénk védőszentje, tours-i Szent Már-ton előtt a Sarlós Boldogasszony szé-kesegyházban. Az ünnepi szentmisétdr. Várszegi Asztrik pannonhalmi fő-apát-püspök mutatta be egyházme-gyénk főpásztorával, dr. Veres And-rással, dr. Konkoly István nyugalma-zott megyéspüspökkel és egyházme-gyénk papságával.

A keresztény ünnep olyan, mintegy oázis – kezdte prédikációját

Várszegi Asztrik püspök. Az oda be-térő zarándok felüdül, erőre kap, majdfolytathatja vándorútját. XVI. Benedekpápa evangelizációval és hittel kapcso-latos gondolatainak üzenete is hasonlóehhez: a keresztények találjanak hitükforrására, merítsenek belőle, hogy aztánörömmel tudjanak róla tanúságot ten-

ni mások előtt is. Csodatévő szentünk,Szent Márton segítsen bennünket eb-ben az útkeresésben, aki a császár ka-tonájából lett Krisztus katonája, s csakKrisztusnak akart szolgálni – hangzottel a homília bevezetőjében.

Szent Márton életpéldájának egyiküzenete a szeretetközösség. Mártonugyanis szeretetközösségben élt kato-náival, teljes sorsközösséget vállalt ve-lük, bűneikben azonban nem osztozott,viszont segítette őket, gondoskodottrólunk. Mit üzen nekünk ma SzentMárton példája? Először is azt, hogyjózanul, alázatosan gondolkodjunk ma-gunkról, és – bár kevesen vagyunk –vágyjunk megosztani embertársaink-kal Jézus szeretetét, az örömhírt. Már-ton püspökhöz hasonlóan nekünk ismeg kell tanulnunk sorsközösségetvállalni honfitársainkkal, meg kell sza-badulnunk az előítéleteinktől, és alá-zattal, Jézus Krisztus lábmosó szerete-tével fordulnunk embertársaink felé.

Püspök atya felhívta a figyelmetarra, hogy országunk lakóit 1945-tőlpróbálják elszakítani Istentől, az Egy-háztól, az embereket próbálják meg-fosztani lelkiismeretüktől, belső sza-badságuktól. Ilyen körülmények kö-zött tisztáznunk kell magunkban, kikvagyunk mi? Miként, hogyan tarto-zunk Krisztus Egyházához? – hangsú-lyozta a főpásztor. – Ha ezekre a kérdé-sekre választ találunk, és tudatosan, hí-vőként élünk, akkor Márton püspökszeretetével tudunk fordulni nem hívőembertársaink felé is. Túlzó moralitásnélkül forduljunk mások felé – hiszenezzel nem adjuk fel hitünket, meggyő-ződésünket –, ne kérdezzünk, hanemszolgáljunk, tapintatos szeretettel ke-ressünk, ahogy azt Márton is tette.

A szentmise a Szent Márton-oltárelőtti imádsággal és püspöki áldássalzárult. A szentmise zenei szolgálatát aWerner Kórus végezte dr. Pem Lászlóatya vezetésével. [Csuti-Mátyás Zsófia]

Sorsközösség vállalására tanítminket Szent Márton példája

Múlt–Idő


A z angol katonatiszt, Lord Baden-Powel által vezetett első cser-

késztábort követően alig öt évvel, vala-mint alig négy évvel a szintén Baden-Powel tollából megjelenő, a mozgalomalapvetését megfogalmazó világhírűmunka a Scouting for boys, azaz Cserké-szet fiúknak című mű 1908-as megjele-nését követően – 100 évvel ezelőtt –1912. december 28-án alakult meg Bu-dapesten a Magyar Cserkészszövetség.Az alapításnál olyan nagy formátumúszemélyiségek bábáskodtak, mint SíkSándor, a piarista költő pap-tanár, va-lamint gróf Teleki Pál, a tragikus sorsúminiszterelnök. Az alapítók ekkor fo-galmazták meg a baden-poweli elvekmentén a magyar cserkészet 10 törvé-nyét. A 10 cserkésztörvény pedagógiairemekmű, amely úgy szab irányt, úgynevel, hogy egyik paragrafusa sem tilt.„A cserkész egyeneslelkű és feltétlen igazatmond, a cserkész híven teljesíti kötelessé-geit, amellyel Istennek, hazájának és em-bertársainak tartozik, a cserkész ahol tud,segít…” – csupa-csupa iránymutatás.

Az első világháború után az újjáé-ledő mozgalom részeként egyházme-gyénk területén 1920. május 18-án ala-kult meg a Nyugat-magyarországiCserkész Szövetség. A szervezet külö-nös módon a Magyar Cserkészszövet-

ség részeként működött már 1920-tól,de azon belül jelentős autonómiávalbírt. 1922-ben pedig a szövetségbe be-olvadva a Magyar CserkészszövetségIII. kerületeként működött tovább.

A III. kerület különösen is bírta azEgyház támogatását. Gróf Mikes Jánosmind anyagilag, mind pedig lelkiek-ben minden lehetőt megtett, hogy amozgalom elterjedjen. Répceszentgyör-gyi birtokát gyakran engedte át a cser-készeknek táborozás vagy egy portyacéljára. Jó barátja, Almásy László, azangol beteg, valamint Lingauer Albin,a püspökkel akkor már jó kapcsolatotápoló helyi sajtócézár, illetve SzendyLászló teológiai tanár teljes mellszéles-séggel, s minden rendelkezésükre állóeszközzel a szerveződés mellé álltak.

A cserkészetet nem egyszerű ifjúság-nevelő mozgalomnak fogták fel, jóvaltöbbet jelentett ez akkoriban. SzendyLászló 1935-ben az akkor elmaradott-nak számító zalai területre, Göcsejbeszervezett mozgótábort a 387. SzilyJános Cserkészcsapat öregcserkészei-nek. A Szily János Cserkészcsapat ak-koriban a papnevelő intézet csapatavolt, javarészt kispapok alkották. Amozgótábort Szendy azzal a kimon-dott céllal szervezte meg, hogy a „kis-pap-cserkészek” táborozás alatt „hasznos

ismereteket szerezzenek maguknak annaka népnek körében, melynek talán egykorlelkipásztorai lesznek.”

Az augusztus 6-a és 15-e közti moz-gótábor során a kispapok komoly nép-rajzi, vallási, szociológiai és művészet-történeti kutatómunkát végeztek, smunkájukat tudományos igényesség-gel még 1935-ben publikálták is.

Pár évtizeddel később az 51. Sík Sán-dor Cserkészcsapat tagjai a ‘90-es évekvége felé újból megtették Szendy Lász-ló és cserkészeinek útját. Így téve gya-korlatilag is magukévá a nagy elődökszellemi hagyatékát.

A Magyar Cserkészszövetség alapí-tásának 100. évfordulója alkalmából aSzombathelyi Egyházmegyei Levéltár,valamint a Magyar CserkészszövetségIII. kerülete a közeljövőben emlékkon-ferenciát szervez, tisztelegve ezáltalazok előtt az egyházi, s világi cserkész-elődök előtt, akiknek élete a jelen korranézve is példa. [Pál Ferenc]

100 éves a Magyar Cserkészszövetség

Lord Baden-Powel (1857–1941),a cserkészet megalapítója

A Sík Sándor cserkészcsapat csapatotthonának alapkőletétele Szombathelyen 2010. április 18-án

Kultúra • Irodalom


Csillag után

B abits Mihályról nem könnyű né-hány mondatos bevezetőt írni.

Az egykori fogarasi tanárból tehetsége,műveltsége révén hamar a Nyugat el-ső nemzedékének egyik legmeghatáro-zóbb személyisége lett. A lapnál későbbmár főszerkesztőként dolgozott – az őhalálával szűnt meg a folyóirat 1941-ben –, a Baumgarten-díj kurátorakéntpedig komoly irodalmi hatalommalrendelkezett. A világirodalom számosalkotását eredeti nyelven olvasta, mű-fordítóként is elsőrangút alkotott, tu-dós poéta voltát bizonyítja Az európaiirodalom története című munkája is.Utolsó éveit meghatározta súlyos gé-gebetegsége, ebből fakad Balázsoláscímű verse. Kései költészetének ismertírása egy ótestamentumi parafrázis, aJónás könyve, illetve az ahhoz kapcso-lódó Jónás imája című lírai műve.

Decemberi számunkba Babits Mi-hálytól választottunk verset.

Babits MihályCSILLAG UTÁN

Ülök életunt szobámban, hideg teát kavarok... Körülöttem fájás-félés ködhálója kavarog. Kikelek tikkadt helyemből, kinyitom az ablakot, s megpillantok odakint egy igéretes csillagot. Ó, ha most mindent itthagynék,

mennék a csillag után, mint rég a három királyok betlehemi éjszakán! Gépkocsin, vagy teveháton — olyan mindegy, hogy hogyan! Aranyat, tömjént és mirrhát vinnék, vinnék boldogan. Mennék száz országon át, míg utamat szelné a vám. ,,Aranyad tilos kivinni!” szólna ott a vámos rám. ,,Tömjéned meg, ami csak van, az mind kell, az itteni hazai hatalmak fényét méltón dicsőíteni.” Százszor megállítanának, — örülnék, ha átcsuszom: arany nélkül, tömjén nélkül érnék hozzád, Jézusom! Jaj, és mire odaérnék, hova a csillag vezet, te már függnél a kereszten, és a lábad csupa seb, s ahelyett, hogy bölcsőd köré szórjak tömjént, aranyat, megmaradt szegény mirrhámmal, keserüszagu mirrhámmal, kenném véres lábadat.

Babits versének gondolatmenetétnem töri strófákra, de a forma fegyel-mezett, kétütemű 8-as és 7-es sorokváltakoznak félrímmel. Az első mon-dat a versindító alaphelyzet, a fájdal-mas-melankolikus költőt látjuk szobá-jában. Ebből a hangulatból emeli ki akülvilág egy apró jele, a reményt adó„ígéretes” csillag látványa. A harmadikmondattól a vers a képzelet világába

vált át, a feltételes mód lesz uralkodó.A napkeleti bölcsek módjára elindulóXX. századi zarándok (a gépkocsi ismár Babits korára utal) útját azonbanhatárőrök, vámosok akadályozzák,akik megfosztják aranyától, tömjénjé-től, s mint afféle csempésznek, veszé-lyek közepette kell „átcsúsznia” a ha-tárokon. Nem is ér oda a kisded Jézus-hoz, mint két évezreddel korábbi tár-sai. A vers zárlata megdöbbentő. A ván-dor harminchárom év késlekedés utánpillanthatja meg Jézust, immár a ke-resztfán, földi életének nem a kezde-tén, hanem végső pólusán, s a határo-kon átmentett mirhával teszi tiszteletétnála.

Babits ismét remeket alkotott, kitűnőarányérzékkel, jól kiszámított, hatásoszárással. Tehetségét életében és halálaután is tisztelet övezte, az Újhold nem-zedéke is az ő nyomdokain indult.

[Szauer Ágoston]

Babits Mihály (1883–1941)költő, író, irodalomtörténész, műfordító

„S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött,

ahol a gyermek volt.” (Mt 2,9)

Szent Márton földje


S zörnyű tragédia híre borítottagyászba a Brenner család életét

1957. december 15-én. Brenner Jánosrábakethelyi káplán meggyilkolásánakhíre azonban nemcsak a közvetlen csa-ládot rázta meg, hanem mindazokat is,akik hallottak a brutális gyilkosságról,mert minden jóérzésű ember megérez-te, hogy a tragédia hátterében a kom-munista államhatalom áll, annak elle-nére, hogy próbálja magáról elterelni agyanút.

János atyának egy „bűne” volt: sze-rette hivatását, és semmilyen áldozattólsem rettent vissza, amit a rábízottakértkellett meghoznia. Akik ismerték, mindelismeréssel beszéltek róla, mert min-den emberhez volt egy-egy bátorító, jószava. Fiatal, sportos, vidám ember-ként sokat fáradozott az ifjúság nevelé-sével. Az életében megmutatkozó evan-géliumi szellemiségnek köszönhetőensokan hallgattak rá, és nem féltek meg-vallani hitüket. Ez természetesen nemtetszett az ateista államhatalom képvi-selőinek, és elhatározták vesztét. 55évvel ezelőtt, december 14-éről 15-érevirradó éjszaka 32 késszúrással brutálismódon megölték.

Úgy gondolták, hogy ezzel megré-miszthetik a Katolikus Egyház papjaités híveit. Voltak, akik megijedtek, de atöbbség inkább megerősödött hitében,mert egy vértanú vére megöntözte hi-tük magvetését. Erről nyíltan nem be-szélhettek a ’89–90-es politikai változá-sokig, de utána vulkánként tört elő be-lőlük a vágy, hogy a meggyilkolt papotminél előbb a szentek között tisztelhes-sék.

Pár év múlva megindították a kano-nizációs eljárást, amelynek két fő sza-kasza van, egy egyházmegyei és egyrómai szakasz. Hosszú évek szorgal-mas munkájával elkészült az a többezer oldalas anyag, amely magábanfoglalta a meghallgatott tanúk vissza-emlékezéseit, János atya írásait, a törté-nészi, teológiai bizottságok véleménye-

it, amelyek mind alátámasztották, hogyBrenner Jánost a hitéért, bátor helytál-lásáért ölték meg.

2008-tól ez az elkészült anyag Rómá-ban van a Szenttéavatási Ügyek Kong-regációja előtt, 2011 tavaszán elkészültaz ún. Positio, amely nem más, mint akongregációhoz érkezett több ezer ol-dalas anyag feldolgozása és egy kötet-ben való összeállítása, amely világosanbizonyítja Isten szolgája Brenner Jánosvértanúságát. Ezután még több bizott-ságnak is át kell néznie ezt a dokumen-tumot, hogy az eljárás végén a pápa elékerülhessen véleményezésük, hogy ődöntsön személyesen a boldoggá ava-tásról.

Ahogy látjuk, egy boldoggá vagyszentté avatási ügy mögött rengetegmunka és vizsgálat áll, mert az Egyházteljesen meg akar győződni a boldoggáavatandó életszentségéről, az erényekhősi fokon való gyakorlásáról vagyéppen a hitért vállalt vértanúságról. Ezta hosszú és sok energiát felemésztőmunkát egyedül csak a buzgón végzettimádság tudja segíteni. Most, a vérta-núság 55. évfordulója alkalmából erő-sítsük meg elhatározásunkat, hogyminden nap imádkozunk egyházme-gyénk vértanú papjának, Brenner Jánosatyának mielőbbi boldoggá és szenttéavatásáért. [Déri Péter]

Brenner Jánosra emlékezve Szent MÁrton élete

Márton még a sátánmegtérését is kívánjaegyházmegyénk szülöttének és védő-szentjének életrajzát Sulpicius Severus(363 k. – 420 k.) írta meg „Vita Martini”(Szent Márton élete) címen. rovatunk-ban ebből közlünk részleteket.

A z ördög, amikor ezerféle ártószándékú mesterkedéssel pró-

bálta a szent férfiút becsapni, gyak-ran a legkülönfélébb formákban mu-tatkozott előtte. Megtörtént, hogy Ju-piter vagy legtöbbször Merkur alak-jában, gyakran meg Venus és Miner-va formáját magára öltve jelent megneki. Márton a kereszt jelének és azimádságnak a segítségével mindigfélelem nélkül védekezett ellene.Sokszor hallani is lehetett a szidal-makat, amint az ördög sértő szavak-kal gyalázta, ő azonban, jól tudva,hogy mindez hiábavalóság és hazug-ság, meg se rendült a vádak hallatán.

Voltak testvérek, akik arról tanús-kodtak, hogy hallották, amint az ör-dög gyalázó szavakkal szidalmazta,hogy miért fogadott vissza a monos-torba olyan megtérő testvéreket,akik egykor különböző tévtanokhozcsatlakoztak, s elvesztették a kereszt-ség kegyelmét, és el is sorolta bűnei-ket. Márton, a sátánnal keményenszembeszállva, azt felelte neki, hogya megtéréssel megjobbított életünkáltal megtisztulunk a régi vétkektől,és ezért az Úr irgalma folytán fel kelloldozni azok bűneit, akik felhagytaka vétkekkel. Az ördög azonban el-lentmondott, mert szerinte nem he-lyénvaló megbocsátani a bűnösök-nek, hanem azt, aki csak egyszer isvétkezett, az Úr nem részesítheti sem-miféle irgalomban. Mondják, hogyMárton erre ezen szavakkal kiáltottrá: „Hogyha te, nyomorult, felhagynálaz emberek üldözésével, és megbánnádtetteidet legalább most, amikor közel vanaz ítélet napja, én igazán bízva az ÚrJézus Krisztusban irgalmat ígérnékneked.” Ó, mily szent, az Úr jóságábavetett bizalom ez! Mégha nem is volthatalma arra, hogy megvalósítsa, demegmutatta lelke szelídségét.

Brenner János (1931–1957)vértanú sorsú áldozópap

Mozaik


LEMEZAJÁNLÓ

Karácsonyi rock

M egszokhattuk, hogy egyespopzenekarok december kör-

nyékén – inkább üzleti, mint művésziindíttatásból – gyakran giccsbe hajló

karácsonyi dalokat, lemezeket dobnakpiacra. Rövid ajánlónkban nem ezek-ből, hanem a progresszív rockzene év-tizedek óta elismert előadóinakklasszikus karácsonyi dalokat, zenéketfeldolgozó albumai közül válogatunk.

A Yes együttes „angyalhangú” éne-kese, Jon Anderson 1985-ben 3 Ships

címmel jelentkezett szép karácsonyiösszeállítással, a zenekar billentyűsé-nek, a több keresztény lelkületű albu-mot is megjelentető Rick Wakemannekpedig Christmas Wariations lemezenyújt érdekes hallgatnivalót.

A rock történetének másik meghatá-rozó zongoristája, szintetizátorosa, akomolyzenei feldolgozásairól is híresKeith Emerson Christmas Albuma szin-

tén figyelmünkre méltó. A billentyű-sök sorában Jordan Rudesst említjükmég a Dream Theaterből Christmas Sky

albumával. Sokan ismerhetik a kelta népzenei

hatásokra is építő Jethro Tullt, élén azeneszerző, fuvolista, gitáros, énekesIan Andersonnal. 2003-ban megjelentChristmas Album című kiadványuk bo-rítója olyan, akár egy hangulatos kará-csonyi képeslap.

A Deep Purple egykori szólógitá-rosa, Ritchie Blackmore évek óta fele-ségével készít a régizene bűvöletébenfogant, jellemzően akusztikus lemeze-ket. Formációjuk neve Blackmore’s

Night, Winter Carols című, 2006-os le-mezüket ajánljuk a karácsonyfa alá.

A z O Holy Night (franciául Can-tique de Noël) egy karácsonyi

dal, melynek zenéjét Adolphe Adamszerezte 1847-ben. A verset PlacideCappeau írta egy pap kérésére.

Angol szövegét John SullivanDwight unitárius lelkész írta Cap-peau francia szövege alapján 1855-ben. A dalt először 1847. december24-én Emily Laurey adta elő Roque-maure-ban, Franciaországban.

A dal franciául és angolul is Jézusszületéséről és a megváltásról szól.A dalt számos híres énekes feldol-gozta. Angol nyelvterületen ez a ka-rácsonyi ének hasonló helyet foglalel, mint nálunk a Stille Nacht.

1906. december 24-én ReginaldFessenden kanadai feltaláló elindí-totta az első AM rádióadást. Előszöraz Ombra mai fu fonográffelvételétjátszotta le, majd ő maga előadta he-gedűn az O Holy Night-ot, és az utol-só versszakot el is énekelte. Így ezlett a második dal a világon, amit rá-dióban játszottak le.

Hivatalos magyar fordítása e szépkarácsonyi éneknek nincsen, de egyfordításrészletet itt is olvashatunk. Avideó megosztó portálon sokféleváltozatban hallhatjuk.

Ó, szentséges éj,a csillagok fényesen ragyognak!

Ezen az éjszakán ünnepeljük a midrága

Megváltónk születését.Epekedve vártuk, hogy valaki elfedje

a világban a bűnt, s a rosszat,Míg el nem jött Ő,

s lelkünk fellélegezhetett.Reményteli izgatottság, a fáradt világ

végre örvendezhet,Mert új, dicsőséges hajnalra ébre-

dünk.

Refrén:Térdedre hullj, és halld, mit mond

az angyal, ezen a szent éjjelen!Ó, az éjszaka, mikor Krisztus

a világra jött!Ó, isteni éjszaka, ó, éj, ó, isteni éj!

O holy night, the stars are brightly shining;It is the night of the dear Savior’s birth!Long lay the world in sin and error pining,Till He appeared and the soul felt its worth.A thrill of hope, the weary soul rejoices,

For yonder breaks a new and glorious morn.Fall on your knees, O hear the angel voices!

O night divine, O night when Christ was born!O night, O holy night, O night divine!

Led by the light of faith serenely beaming,With glowing hearts by His cradle we stand.So led by light of a star sweetly gleaming,Here came the wise men from Orient land.The King of kings lay thus in lowly manger,In all our trials born to be our Friend!

He knows our need–to our weakness is no stranger.Behold your King; before Him lowly bend!Behold your King; before Him lowly bend!

Truly He taught us to love one another;His law is love and His Gospel is peace.

Chains shall He break for the slave is our brotherAnd in His Name all oppression shall cease.

Sweet hymns of joy in grateful chorus raise we,Let all within us praise His holy Name!

Christ is the Lord! O praise His name forever!His pow’r and glory evermore proclaim!His pow’r and glory evermore proclaim!

O Holy Night

Mozaik


D ickens 1843-ban írta a művet, amimegjelenése óta töretlen népsze-

rűségnek örvend. Nagyon igazságosnakérezzük, és örömmel vesszük a meg-nyugtató befejezést. Feltétlenül el kell ol-vasni!

A történet főszereplője Ebenezer Scroo-ge, az uzsorás, a lelketlen milliomos, akiutál minden szépet és jót, a karácsonyiünnepeket és annak készülődését pedigegyenesen gyűlöli.

Egy karácsony éjjelen három szellemlátogatja meg őt egymás után. Az első,az elmúlt karácsony szelleme Scroogegyermekkorát idézi fel, elmúlt karácso-nyait, és egyben megmutatja azokat azeseményeket, amik Scrooge jelleménekkialakulásához vezettek. A jelen kará-csony szelleme megmutatja neki unoka-öccse, Fred és alkalmazottja, Bob Cratch-it otthonát. A harmadik, a jövő karácsonyszelleme megmutatja Scrooge-nak, mi-lyen lesz a jövő, ha nem változtat viselke-désén. Ez a szellem a legfélelmetesebb,külseje a „nagy kaszást” idézi fel. Scroo-ge nagyon megváltozik az átélt élmé-nyek hatására.

Két részlet a műből:Fred, Scrooge unokaöccse így nyilat-

kozott: „Csak azt akartam mondani, hogy

öreg, rigolyás nagybátyám azáltal, hogy nem

szeret minket és nem barátkozik velünk, csak

kellemes óráktól fosztja meg magát. Én a

magam részéről minden karácsonykor meg-

kísérlem, hogy békejobbot nyújtsak felé, akár

tetszik neki, akár nem; őszintén szólva: saj-

nálom az öreget. Felőlem kigúnyolhatja a ka-

rácsonyt, amíg csak él, mégis úgy hiszem,

hogy ha minden évben mosolygó arccal elébe

állok és üdvözlöm, csak javul valamelyest a

véleménye a szeretet ünnepéről.”

Scrooge a jelen karácsony szelleme se-gítségével Cratchit otthonába lát be ka-rácsony este:

„Boldog karácsonyi ünnepeket mindnyá-

jatoknak, drágáim, mondta most Bob Cratch-

it. Isten segítsen valamennyiünket! – A jó Is-

ten áldása legyen mindnyájunkon – mondta

a kis Tibi.

A kicsi szorosan odahúzódott apja mellé.

Bob tenyerében tartotta a kis sima kezecskét,

mintha nem akarná elengedni. Nagyon sze-

rette és féltette ezt a kis nyomorék gyermekét.

Scrooge elgondolkozva sütötte le szemét, és

csak arra figyelt fel, amikor a nevét hallotta.

– Scrooge úr egészségére – mondta Cratch-

it. – Az ő egészségére, akinek ezt a szép ün-

nepi estét köszönhetjük.

– Valóban neki köszönhetjük! Volna csak

itt! – mondta Cratchitné asszony haragra

gyúlva. – Majd megtanítanám arra, hogy mi

a karácsony. – Drágám – mondta Bob –, a

gyerekek előtt ne beszélj így. No, meg kará-

csony este van!”

2009-ben a regényt animációs filmre isfeldolgozták.

Charles Dickens: Karácsonyi ének D. Bence Erzsébet

BársonyosBársonyba süppedőadvent vasárnapjainkörberajzolom aurádfelpuhult szilánkjait.

A gyertyák szelídillatával elillannak

magányba feledkezetttétova félelmeink.

Gyémántból szőttszűzi varázzsal

távolok üzennek:mennyei Kisded születik!

Advent bársonya felettáldva csengnek

a boldog várakozásszent harangjai.

A fehér, kihűlt ujjunkra fonvaBelépőnk léssz az égi honba.

Fehér a holdFehér a Hold.

Kitisztult lélekkelborulok a jászol elé.Hópelyhek táncával,

szívünk tiszta nászávalkészítem lelkem a találkozásra.

Fehér a Hold.Fejfádat csókolja a dér.

Ködruhába dermedt a világ,de odabenn

csillagszóró-eső,gyertyaláng varázs.

Fehér a Hold.Zúzmara takarja

drága lépteidet mára…De veled Jézuskámújra születtem, és

ablakot nyitok a világra.

Fehér a Hold.Szíved szűzi fénye

bevilágítja jászolod.Odakinn már oszlik a köd,mindenki Téged köszönt,a Hold is fehérbe öltözött.

AZ OLDALAKAT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SALAMON VIKTÓRIA, SZAUER ÁGOSTON

A Hit Éve


A Jézus Krisztusba vetett hit azegész kereszténység, az Egyház,

a keresztény élet és a teológia központikérdése, ezért hangsúllyal írunk JézusKrisztus személyéről és megtestesülé-séről ebben a cikkben.

Krisztus természetes fiúságáról szólez a hitcikkely. Természetes fiú az, akiattól született, akinek fiának nevezzük.A fiúság egy olyan viszony, amely ar-ról tanúskodik, hogy élő ered (születik)az élőtől a természet hasonlósága sze-rint. Fogadott fiú pedig az, akit a fiúhelyére fogad valaki, akinek nem fia,akitől nem született. A fiúvá fogadás(adoptálás) idegen személynek a ter-mészetes fiú helyére való fogadása.Ezek a fogalmi tisztázások segítenekminket abban, hogy pontosan értsükhitünk titkát Jézus személyével kap-csolatosan.

Jézus Krisztusnak, aki igaz Isten és

igaz ember, kettős születése van: egy

öröktől fogva való, amellyel az Atya Fia, és

egy időbeli, amellyel Máriának a fia. Ilyenértelemben két fiúság van Krisztusban.Ez a hitcikkely erről a két születésrőlés két fiúságról szól.

Amikor Krisztusnak az Atyához va-ló viszonyát vizsgáljuk, akkor azt állít-juk, hogy Krisztus, mint Isten, az Atya

természetes Fia és Krisztus, mint ember is

az Atyának természetes és nem fogadott

Fia. Ilyen értelemben nem különbözte-tünk meg Krisztusban az Atyával valókapcsolatát tekintve két fiúságot, ter-mészetest és fogadott fiúságot. Krisz-tus, mint ember is az örök Atya termé-szetes Fia. Krisztust semmilyen érte-lemben sem lehet Isten fogadott Fiá-nak nevezni. A Szentírás olyan neveketad Krisztusnak, melyek őt szoros ésigazi értelemben vett Fiúnak nevezik,azaz Krisztus az Atya természetes Fia(vö. Jn 3,16). Az egyházatyák szerint afiúságot ugyanis nem a természetről,hanem a személyről állítjuk, Krisztus-

ban pedig egy személy van és ez az is-teni személy, az Ige, az Atya Egyszü-lötte.

Jézus Krisztus időbeli születése a Szent-

lélek közreműködésével Szűz Máriától tör-

ténik az idők teljességében (vö. Gal 4,4).Isten úgy ment meg minket – másképpis megtehetné –, hogy közénk költözik,velünk lesz, egy lesz közülük, minden-ben hasonlóvá lesz hozzánk (vö. Fil 2,7),a bűnt kivéve. Ez a karácsony valódiüzenete és Isten új neve: „Emmanuel”.

Azt állítjuk, hogy Krisztus a megtes-tesülésben emberi természetet vett ma-gára. Mindaz, ami az emberi termé-szetnek a lényegéhez hozzátartozik (abűn nem!), ami az emberi természet-hez szükséges, amire az emberi termé-szet képes, az mind megtalálható amegtestesült Igében. Jézus igazi szüle-tés útján, az emberi fajtól származott,igazi emberi lelke és igazi teste volt,velünk, emberekkel egylényegű volt.Az Egyház összes hitvallása Jézusról,mint valódi emberről tesz tanúságot(egyidejűleg Krisztust igaz Istennek ismondják ezek a hitvallások). (Lásd akhalkedóni, a viennei zsinatokat!) AzÚjszövetség határozottan tanúskodikJézus emberi életéről, emberi cseleke-deteiről és mindarról, ami Jézus törté-netében megvalósult. Arról is tanúsko-dik az evangéliumi beszámoló, hogyJézus testét az emberi fajból születésútján kapta, valamint arról, hogy em-beri lelke volt. Az egyházatyák hang-súlyozzák, hogy Jézusnak emberi ter-mészete, teste-lelke azért volt különö-sen fontos, mert ezáltal váltotta meg akonkrét valóságos embert.

Többféle advent van. Volt egy, amirea világ keresztény fele úgy emlékezik,mint a beteljesült történelemre. Ezakkor volt, amikor a Megváltót várták.Mi pedig egy második adventben va-gyunk. A Megváltó újbóli visszajöve-telét várjuk.

És e két eljövetel között élünk éséljük meg az Úr 2012. évi adventjét ésközénk jövetelét.

Isten most is, ismét jön, nem albérlő-nek jelentkezik be nálunk, és nem isfutó látogatást ígér. Otthont keres kö-zöttünk és bennünk. Kiérdemelhetet-len bizalom, hogy Isten szállása lehe-tünk (minden szentáldozásunk ezt anagy lehetőséget kínálja nekünk).

Isten a megtestesülésével elköteleztemagát az ember mellett, minket vá-lasztott, hogy mi is elköteleződjünkmellette és benne éljünk. Isten annyiramegértette az ember sóvárgását, hogy„részesülhetünk annak istenségében, aki

kegyesen részese lett a mi emberségünk-

nek...” (A szentmise liturgiája). Istenirántunk való végtelen szeretete konk-réttá lesz a liturgiában. Isten úgy dönt,hogy bennünk kíván lakozni, élni. Is-tennek ez a szakadatlan közeledésevolna a szentáldozásaink igazi értel-me. Láthatjuk a Jézusba vetett hitvallásezen soraiban, hogy Isten nem takaré-koskodott önmagával, akkor mi semtaktikázhatunk, és nem spórolhatjuk kiönmagunkat a liturgiából, az ünnep-ből. [Dr. Németh Norbert]

„...Hiszek Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától...”

Mivel személye szerint Jézus Isten, Máriát Istenszülőnek

vagy Istenanyának nevezzük

Lelkiség


A LeLKIpáSztor váLASzoL

zavaró perselyezésMiért a felajánlás alatt perselye-zünk? A szentmise e részében szá-momra zavaró a perselyezők mozgá-sa és a pénzcsörgés.

A szentmise liturgiájában mindenszolgálatnak meghatározott rendjeés szerepe van. A felajánlás során ahívek adományait ajánljuk fel Isten-nek. Ez a mi részünk Krisztus áldo-zatában, így lesz az áldozatunk Krisz-tus áldozatával közös áldozattá.

Az egyetemes könyörgések befe-jeztével kezdődik az adományok elő-készítése. A nyugati liturgia ősidőkóta ismerte a felajánlási körmenetet.Ennek során a hívek adományaitvagy maguk a hívek, vagy a segéd-kezők hozták körmenetben az oltár-hoz. A nép adományul kenyeret ésbort hozott, de más dolgokat is fel le-hetett ajánlani (pl. gyertya, gyü-mölcs, ünnepi kenyér). Ezek azegyéb adományok nem változnakugyan Krisztus Testévé és Vérévé, deaz áldozatbemutatás részét képezik.A kenyeret és a bort az oltárra, atöbbi adományt az oltár melletti al-kalmas helyre (pl. felajánlási asztal-kára) teszik.

A XI. századtól került egyre inkábbelőtérbe az adományok pénz formá-jában történő felajánlása. A felaján-lási körmenet egyre inkább háttérbeszorult, s már nem a hívek hoztákadományaikat az oltárhoz, hanemsegédkezők gyűjtötték össze az im-már pénzadományokat.

Ennek meghatározott időben kelltörténnie. Az egyetemes könyörgé-sek befejezésétől kezdődően a mi-séző pap „Imádkozzatok, kedves testvé-reim...” felszólításáig. Tehát a perse-lyezésnek akkor és ott van a helye.Ha ezalatt minél többen bekacsolód-nak a „felajánlási énekbe”, úgy talánkevésbé zavaró a pénzcsörgés. S vé-gül hadd idézem az egyik búcsújáró-hely sekrestyésének megjegyzését:„Ha mindenki megtehetné, hogy papír-pénzt dobjon a perselybe, akkor nem iscsörögne, meg könnyebb is lenne az énízületes kezeimnek a perselyezés!

[Mikolás Attila]

LelkivezetőMorlin Imre jezsuita atya (1917–2003)a II. világháborúban megjárta az oroszfrontot, később Budapesten megsebe-sült, és fogságba esett. Szibériából1947-ben szabadult. 1981-től 1990-ig amagyar jezsuita rendtartomány veze-tője volt. Számos lelkigyakorlatot ve-zetett, tanította a hozzá fordulókathitről, lelki életről, istenszeretetről.Alábbi rovatunkban Morlin Imre atyalelki élettel kapcsolatos gondolataitolvashatják.

A lapvető beállítottságunk legyen:vállalni az életet, ezt az életet, az

ilyen életet, amely most a mi sorsunk.Megértem, hogy vannak, akik hama-rabb szeretnének Szent Pál szavaivalélve – „föloszlani és Krisztussal lenni”, deaz Úr még sok alkalmat akar adni ne-künk az érdemszerzésre, s ki tudja,hány lélek üdvösségének szolgálatátakarja ő még ránk bízni.

Legyünk tehát önzetlenek. A szeretetmiatt vágyódunk arra, hogy már az Úr-nál legyünk, ugyancsak a szeretet miattszívesen maradunk, hogy segíthessünkaz Úrnak az emberek üdvössége szol-gálatában.

A választás nem könnyű feladatánakmegoldására is segít a szentignáci lelki-gyakorlat. Először azzal, hogy elém tár-ja, és beláttatja velem az alapvető nor-mákat, szempontokat és motívumokat,amelyek a helyes választásra segítenek,

aztán az akaratot is készteti arra, hogya választás ne csak beteljesületlen óhajmaradjon.

Az akarat edzése fontos. Kis dolgo-kon kell elkezdeni. Először talán sem-leges dolgokon, olyanon, ami nemhiányzik, ha elhagyom, vagy nem esiknehezemre, ha megteszem, pedig nemkényszerít erre semmi. Magam döntökígy, és megteszem.

Szeretne egy „jól használható” lelkitükröt. Felhívom figyelmét arra, hogyaz Újszövetség erkölcsi parancsa nem aTízparancsolat, hiszen az még – a má-sodik kőtábla különösen – a nem ke-resztényeknek is kötelező. Szépen néz-nénk ki, ha az Újszövetség megváltottembere, vagyis Isten gyermeke mégazzal küszködne, hogy öl, lop, házassá-got tör, hazudozik.

Az Újszövetség erkölcsi törvénye aHegyi beszéd – Mt 5-6-7. fejezetében.Azt tanulmányozzuk imádkozva, azzalszembesítjük magunkat. A Hegyi be-széd alapján össze lehet állítani a lelkitükröt. Ez a munka segít majd erkölcsinézeteinknek letisztításában azzal,hogy magasztos életeszményt állít alélek elé. Ennek elérésére vágyódni éstörekedni fog a lélek már csak azért is,mert az rajzolta elé, akit szeret.

Csüggedésről pedig szó nem lehet.Annak jó ellenszere a pihenésen kívülaz, ha rendszert alakítunk ki a napja-inkban. Ez megvéd attól, hogy a part-talan és haszontalan beszéd és tevé-kenység lázában éljünk. Szeretettel üd-vözli: Imre atya

„ ... az Újszövetség erköl-csi parancsa nem a Tízpa-rancsolat, hiszen az még –a második kőtábla különö-sen – a nem keresztények-nek is kötelező. ... Az Új-szövetség erkölcsi törvényea Hegyi beszéd.”

Főszerkesztő: Ipacs Bence • Főszerkesztő-helyettes: Teklits Tamás • Szerkesztők: Csuti-Mátyás Zsófia,Déri Péter, Horváth István Sándor, H. Pezenhófer Brigitta, Salamon Viktória • Nyomdai kivitelezés: Pre-mier Nyomda Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 64.) • Felelős vezető: Hlinka Zsolt • Megrendelés száma:73171/1 • 2012. november • Kiadó: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó (9700 Szombathely, Berzsenyi

Dániel tér 3.) • Telefon: 94/513-191 • E-mail: [email protected] • Internet: www.martinuskiado.hu • Felelős kiadó: Teklits Tamásigazgató • ISSN 2060-145X • Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

Kegyelmekben gazdag, áldott Karácsonyt kívánunk

olvasóinknak!

Az újév első lapszáma az ünnepek miatt a szokásosnál később,

2013. január 14-én jelenik meg.

A skót kisfiú megkérdezi az apjától:– Apa, mi lesz karácsonykor a faalatt?– Parketta, kisfiam.

• • •Két feleség beszélget:– Hallom, letartóztatták a férjedet.– Hát igen, az idén túl korán kezdtemeg a karácsonyi bevásárlást.– Hogyan? Hiszen már majdnemkarácsony van!– Úgy értem, mielőtt még az üzletkinyitott volna...

• • •Két skót beszélget:– Képzeld, az én feleségem szüle-tésnapja és a névnapja is karácsony-ra esik.– Nohát, micsoda véletlen!– Dehogy véletlen! Mit gondolsz,miért pont őt vettem feleségül?

A szilveszteri buli már javában tart.Egy srác odamegy egy már jó idejeücsörgő lányhoz:– Veled nem táncol senki?– Nem.– Akkor feltennéd a virslit főni?

• • •– Na, vadász úr, jól felültetett min-ket!– Hogyhogy?– Hát nem azt ígérte, hogy szilvesz-terre küld nekünk egy nyulat?– Nem ment el? Pedig mennyireküldtem! Még a lakcímüket is oda-kiáltottam!

• • •– A meghívottak közül egyedülcsak ti nem jöttetek el a szilveszteripartinkra. Miért maradtatok távol?– Mert a feleségemnek rossz volt ahangulata.– És miért volt rossz a hangulata?– Mert nem akartam magammalhozni.

• • •– Hogy hívják Stallone dublőrjét?– Pótszilveszter.

A Szentatya decemberhavi imaszándékai

Általános szándék (Elvándorlók): Hogy az el-vándorlókat az egész világon nagylelkűen éshiteles szeretettel fogadják, különösen a ke-resztény közösségek.

Missziós szándék (Krisztus, világosság azegész emberiség számára): Hogy Krisztus azemberiségnek úgy nyilvánuljon meg, mint a vi-lágosság, amely Betlehemből árad, és az Egy-ház arcán tükröződik.

v. 12. – 2012. emberi érzéseink Örömöt és békét b · 2013-02-01 · lelkiség 2 martinus...

Documents