VVállalati állalati pénzügyekpénzügyek

Hosszú távúpénzügyi

menedzsment

II. előadás

Állampapírok

• Kincstárjegy

• Államkötvény

• Kincstári takarékjegy

• Kincstári takarékkötvény

A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE

az összes (3697 MdFt )

törlesztésből 3457 MdFt összegű

forint törlesztés

2001

76 %-a kincstárjegy.

3% 3% 2%

20% 24% 22%

14%15%

14%

64% 58% 62%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2000 2001 2002

Dis zkontkincs tárjeg yek

Lakos s ág ikincs tárjeg yek

Államkö tvények

Hite lek

AZ ÁLLAMKÖTVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS FUTAMIDŐ SZERINTI ÖSSZETÉTELE

2001

-a 2 éves kötvény

megszűnik,- nő az

5 és a 10 éves

szerepe,- megjelent a 15 éves,-5 új

kötvény.2001 - várható2002 - tervezett

32% 34%32%

61%

7% 9% 12% 12%

3%3%

0%

10%

20%

30%

40%

50%60%

70%

80%

90%

100%

1999 2000 2001 2002

5 é ve s válto zó

15 éves fix

10 éves fix

5 é ve s fix

3 é ve s fix

2 é ve s fix

Kincstárjegy I.

• a költségvetés likviditási problémáinak

megoldását szolgálja

• nem jár új pénz teremtésével, nem indukál

inflációt

• rövid távú értékpapír

• kibocsátásáról az éves költségvetési törvény

rendelkezik.

Kincstárjegy II.

• visszafizetési kockázat nincsen

• likvid befektetés

• a piaci kamatlábból eredő kockázat kicsi

• a befektetési döntéseknél, mint viszonyítási

alap komoly jelentőséggel bír (kockázat-

mentes ráta)

Kamatozó kincstárjegy

• névértéken vásárolják meg

• előre meghatározott kamat fizetése

• lejáratkor a névértéket és az utolsó kamatot

fizetik ki

• alapcímlete 10 000 Ft

• dematerializált értékpapír

Diszkontkincstárjegy

• a megállapított lejáratkori érték diszkontált

értékén vásárolják meg

• lejáratkor a névértéket fizetik ki

• befektetői jövedelem: vételár és a

lejáratkori érték közötti különbözet

• 3, 6, 12 hónapos futamidő

• alapcímlet 10 000 Ft

Diszkontkincstárjegy hozama I.

Pn - névérték

Pá - árfolyam

n - napok száma

n

*PPhozaméves án

360

100*P

hozamévesrátadiszkont

n

Diszkontkincstárjegy hozama II.

diszkontláb:

időszaki hozam %:

tényleges éves hozam:

100*befektetés

hozamidôszaki

1001100

1 *%hozamidôszaki m

3601

n*r*PP Dná

Dn

án rn

*P

PP

360

Államkötvény

• a költségvetési hiány fedezésére bocsátják ki

• új pénz teremtését jelenti, ezért inflációt

okozhat

• kibocsátásáról az éves költségvetési törvény

rendelkezik,

• 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek

értékesítésre.

Államkötvény árfolyamszámítás

• naptári év 365 nap

• szökőnapra nem jár kamat

• árazáskor a lejáratig ténylegesen hátralévő

futamidőt és az év 365 napját vesszük

figyelembe (tényleges/365)

• hátralévő futamidő < 1 év - lineáris

• felhalmozott kamat figyelembe vétele (pl.

kétszeri kamatfizetés esetén)

Államkötvény árfolyam kiszámítás

A lejáratig hátra lévő idő > 365 nap

A lejáratig hátra lévő idő < 365 nap

n

i tt

in

jj

i

jj r

M

r

CP

1 365/365/11 11

n

i ni

i

/t*rM

/t*rC

P1 36513651

Államkötvény felhalmozott kamat kiszámítás

t1 - az üzletkötés napja

t0 - utolsó kamatfizetés napja

36501 )tt(*I

I nomc

Állampapírpiaci referenciahozamok 03/02/10

Változás3 hónap 5,40% -0,01%6 hónap 5,90% -0,04%

1 év 6,31% -0,03%3 év 6,74% 0,03%5 év 6,56% 0,04%10 év 6,35% 0,04%15 év 6,34% 0,03% 5,30%

5,50%

5,70%

5,90%

6,10%

6,30%

6,50%

6,70%

6,90%

0 2 4 6 8 10 12 14év

MAX indexcsalád

RMAX - a diszkont kincstárjegyek és az egy évnél

rövidebb futamidejű államkötvények árfolyam-

változását tükrözi,

MAX - éven túli államkötvények árfolyamváltozását

mutatja,

MAX Composite - együttesen méri a másodlagos

forgalmazásba bevont valamennyi állampapír

árfolyamváltozását.

BMX indexcsalád

• A kiemelt (3, 5, 10 és 15 év) futamidőkhöz tartozó

referencia (benchmark) államkötvények teljesít-

ményét hivatottak mérni.

• Külön mérik az egyes futamidőkhöz tartozó

kötvények teljesítményét.

• Az indexek segítségével jól követhetővé válik,

hogy egy-egy időszak alatt hogyan teljesítettek a

kiemelt futamidőhöz tartozó, többnyire leglikvi-

debb piacú referencia államkötvények sorozatai.

MAX RMAX MAX Composite

247,9972 233,2563 242,0266

Változás az előző naphoz képest:

0,1331 0,1039 0,1239

Az elmúlt 1 év hozama:

9,99% 10,03% 10,03%

BMX3Y BMX5Y BMX10Y BMX15Y

232,6115 239,5717 162,3787 111,2393

Változás az előző naphoz képest:

-0,1173 -0,2979 -0,4086 -0,2883

Az elmúlt 1 év hozama:

9,56% 8,92% 10,19% 8,67%

Kincstári takarékjegy

• 1 illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba,

• az egyéves futamidejű kincstárjegynek, míg a kétéves lejáratú államkötvénynek minősül,

• fix, lépcsős kamatozású értékpapír,

• névre szóló értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg

• polgári jogi engedményezés útján átruházható,

• nyomdai úton előállított formában létezik, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók.

Kincstári takarékkötvény

• bemutatóra szóló, fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű állampapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható. A kamatfizetés lejáratkor, illetve lejárat előtti visszaváltás esetén, a vissza-váltáskor egy összegben esedékes,

• alapcímlete 10 ezer forint, de 100 ezer, 1 millió forintos és összevont címletekben is kinyomtatásra került,

• devizabelföldi természetes személyek között a papír szabadon átruházható.

Állampapírokkal kapcsolatos további információk

http://www.allampapir.hu/

Befektetési jegy I.

• A befektetési alapkezelő által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító átruhátható értékpapír.

• A papír kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzt a befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja.

• Az alappal kapcsolatos befektetői dönté-seket az alapkezelő hozza.

• Az összegyűjtött tőke nem kerül az alap-kezelő tulajdonába.

Befektetési jegy II.

• törvényben a meghatározott alakszerűség

• korlátozott tulajdonosi jogokat biztosít

• részesedést testesít meg

• átruházható

• a hozam az alap működésének eredményes-

ségétől függ

Befektetési alapkezelő

• névre szóló részvényekkel rendelkező

részvénytársaság lehet

• tevékenysége korlátozott (alapkezelés,

biztosító és nyugdíj pénztárnak vagyon-

kezelő szolgáltatás)

• több befektetési alapot is kezelhet

• az alap induló tőkéje min. 100 millió Ft

Befektetési letétkezelő

• független az alapkezelőtől

• általában bank (esetleg szakosított pénzintézet)

• végzéséhez befektetésialap letétkezelői engedély szükséges

• értékpapírok letéti őrzése és kezelése; bank- és értékpapír számlák vezetése; jegy eladási és visszavásárlással kapcsolatos technikai teendők; ellenőrzési tevékenység

Befektetési jegy tipusa

• értékpapíralap

• ingatlanalap

• névre szóló

• bemutatóra szóló

• nyílt végű

• zárt végű

• értékpapíralap

• ingatlanalap

• névre szóló

• bemutatóra szóló

Nyíltvégű befektetési jegy

• határozatlan ideig működő alap

• a kibocsátó bármikor köteles vissza-

vásárolni

• visszavásárlási ár: egy befektetési jegyre

jutó nettó eszközérték - technikai költségek

• magas likviditás

Nyíltvégű befektetési alap

• egyik összetevő sem lehet 100 %-ban

(kivéve állampapír)

• a kibocsátott befektetési jegyek száma a

futamidő alatt változik

• 15 % magas likviditású eszközökben

• fizethet rendszeres hozamot is

• szigorú tájékoztatási kötelezettség

Nyíltvégű befektetési alap költségei

• felügyeleti díj (PSZÁF): 0.1 %

• letétkezelői díj: 0.2 - 0.5 %

• alapkezelői díj: 0.5 - 2 %

• tranzakciós költségek– eladási és visszaváltási jutalék– bróker költségek

• likviditás fenntartási költségek

• tájékoztatási költségek

Zártvégű befektetési jegy

• határozott ideig működő alap

• a kibocsátó a futamidő alatt nem vásárol-

hatja vissza

• visszavásárlás a futamidő végén - az egy

befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken

• a likviditáshoz a tőkepiaci forgalmazás

szükséges

Zártvégű befektetési alap

• létrehozható zártkörben és nyílt körben

• zártkörű alapnál kicsi az információ

nyújtási kötelezettség

• a nyíltkörű alap létrehozása hasonló a

nyíltvégűéhez

• a nyíltkörű zártvégű alap tájékoztatási

kötelezettsége alacsonyabb, mint a

nyíltvégű alapé

• a befektetési jegyek száma állandó

Nettó eszközérték

• kezelési szabályzat alapján a letétkezelő határozza meg

• értékpapíralap

az alap tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyama + likvid eszközeinek értéke

• nyíltvégű alap - naponta

• zártvégű alap - legalább két hetente

• közzétételi kötelezettség az alapkezelő részére

Közraktárjegy

• árukövetelést megtestesítő értékpapír

• kibocsátója a Közraktár

• a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg

• két részből áll:– árujegy (cedule)

– zálogjegy (warrant)

Árujegy

• az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja

• átruházásával a Közraktárban elhelyezett áru eladható

• az árujegy önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik

• az áru kiadása a zálogjegy által korlátozott

• önállóan is átruházható

Zálogjegy

• az áru tulajdonjogát képviselve lehetővé teszi, hogy az árut zálogként felajánlják hitel felvételénél

• ez alapján pénzügyi piaci eszköznek tekinthető

• önállóan is átruházható

• átruházása forgatással történhet, visszkere-seti joggal a felelősség vonatkozásában (ld. váltó)

Közraktárjegy forgatása

• különforgatás esetén a forgatást mindkét részre fel kell jegyezni (első hátirat) - a két rész különválik; ezt a közraktár letéti könyvébe is be kell jegyezni (a zálogjegy tulajdonosának felelőssége)

• az áru kiszolgáltatása csak a két jegy együttes birtokosának lehetséges, de az áru megtekintését mindkét félnek lehetővé kell tenni

Zálogkölcsön

• kedvező kondiciójú lombardhitelt tesz lehetővé

• a zálogjegynek a bankra forgatása

• a közraktárban elhelyezett áru fedezetül szolgál

• fontos, hogy az áru forgalomképes legyen

• a közraktár garancia vállalása csökkenti a kockázatot

• (az áru értékének 2/3-áig a közraktár is nyújthat kölcsönt)

A részvény kibocsátás

A részvényt részvénytársaság formá-

jában létrehozott gazdasági társaság

bocsát ki az alaptőke megszerzése

vagy felemelése céljából.

A részvény fogalma

A részvény tulajdonosi jogot megteste-

sítő forgalomképes értékpapír.

A részvény a részvényesnek az alap-

tőke meghatározott hányadát kitevő

vagyoni betétjét testesíti meg.

A részvényes

A részvényes a részvénye által megtestesí-

tett vagyoni joga alapján osztalékra jogo-

sult, továbbá likvidációs hányadra tarthat

igényt.

A részvény a részvényesnek a tulajdonosi

viszonyból származó jogait és kötelezettsé-

geit is megtestesíti.

A részvény főbb jellemzői

• névérték

• kibocsátási érték

• árfolyamérték

• osztalék

• okirat (jegyzési tájékoztató)

• rangsor

• likvidációs hányad

Névérték

Névértéken a részvényen feltüntetett (névleges) összeget értjük. (Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.)

Likvidációs hányad

A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból.

Osztalék

Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a

részvényest egy részvénye után megillető hozam.

A részvény főbb fajtái

• közönséges vagy törzsrészvény

• elsőbbségi részvény

• dolgozói részvény

• kamatozó részvény

A részvény főbb tipusai

• névreszóló

• bemutatóra szóló

Részvény osztályok

• egy speciális területen reprezentálnak tulajdonjogot,

• speciális befektetési szándékkal rendel-keznek,

• eltérő piaci árakon kerülnek eladásra• eltérő osztalékpolitika kapcsolódik

hozzájuk• lehetségesek tulajdonosi korlátozások

A, B, C vagy valamilyen más betűvel cimkézettek

Részvények megosztása, összevonása

Részvény megosztás (stock split)ár csökkentés, forgalom serkentéstöbb részvény, ugyanazon a piaci értéken

(Az 52 héten belül megosztott részvények a WSJ-ban a baloldali margón 's' betűvel vannak megjelölve.)

Részvény összevonás (reverse split)több részvényt váltunk át kevesebbreár növekszik

Részvényigazolás tartalma

•Regisztrációs szám

•Azonosító szám

•A kibocsátó neve

•A kibocsátó vállalat pecsétje

•A kibocsátás dátuma és helye

•Hány részvénynek felel meg (számmal és betű-

vel)

•A részvénytulajdonos neve

•A névérték

Elsőbbségi részvény I.

Tulajdonosai előre meghatározott osztalékra jogosultak, amit a közönséges részvényekre jutó osztalékot kifizetése előtt kell kifizetni.

Korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szava-zati joggal.

Elsőbbségi részvény II.

A ki nem fizetett osztalék - általában - kum-mulálódik és a következő osztalékfizetésnél az aktuális osztalékkal együtt, a közönséges részvények osztalékának fizetése előtt ki kell fizetni.

Megadott időszakon túli osztalékfizetés el-maradás esetén, az elsőbbségi részvénye-sek szavazati jogot kapnak, ami az osztalék kifizetéséig marad érvényben.

Elsőbbségi részvény III.

Az elsőbbségi részvény "valójában álruhába bújtatott adósság, egyfajta saját tőke köt-vény (equity bond)".

Általában a kötvények kamatához hasonló nagyságú osztalékfizetést igér.

Az elsőbbségi részvények gyakran közönsé-ges részvényre történő átválthatóságot vagy visszaválthatósági lehetőséget biztosítanak.

Részvény elemzése

• Fundamentalista elemzők

– a vállalat jelenlegi és várható jövedelmezősége alapján

• Technikai elemzők

– idősor elemzés segítségével

Részvény értéke

A részvény értéke az elvárt jövőbeni osz-talék hozamok jelenértékeként határoz-ható meg.

Bonyolult, mert

• a pénzáramlások nem ismertek előre• nincsen lejárati idejük• nem könnyű a piac által igényelt hozam-

rátákat megfigyelni

Az elsőbbségi részvény értéke

)r1(

D...

)r1(

D

)r1(

DP

22

11

p

1tt

tp r)1(

DP

r

DPp

A részvény értéke I.

r1

PDP 11

0

r1

PDP 22

1

r1r1PD

DP

221

0

22

22

11

0 )r1(

P

)r1(

D

)r1(

DP

A részvény értéke II.

)r1(

D...

)r1(

D

)r1(

DP

22

11

0

Részvény értéke III.

Az osztalék értékelési modell alkalmazása:

1. Nincsen növekedés az osztalékban.

2. Konstans növekedés az osztalékban.

3. Változó növekedés az osztalékban.

A részvény érték (konstans)

r

DP0

A részvény érték (konstans növekedés)

)r1(

)g1(*D...

)r1(

)g1(*D

)r1(

)g1(*DP 0

2

20

1

10

0

gr

D

gr

)g1(*DP 10

0

gr

D

gr

)g1(*DP 1tt

t

A részvény érték (szupernormál növekedés)

Az értékelés a szupernormál növekedési idő-szak osztalékai jelenértékének meghatározá-sával indul, ehhez hozzáadódik a szupernor-mál növekedési periódust követő időszak nor-mális, konstans osztalékainak jelenértéke.

n

1t

n

ntt

0 r1

1*P

)r1(

DP