IX. Előadás

Az ivarszervek.

Az egyedfejlődés.

Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

Vadászati állattan, anatómia, élettan és

etológia

Ivarszervek

Madarak váltivarúak

Szexuális dimorfizmus (tollazat, méret)

Ivarszervek tömege szezonálisan változik

Ivarszervek feladata ivarsejtek,

ivari hormonok termelése

Hímivarszervek

Here: páros szerv a vesék elülső végén

Hasüregben mindig spermiogenezishez alacsonyabb hőmérséklet kell éjszaka történik, vagy hűvösebb ondótartályban fejeződik be

Kötőszövetes tok, belül herecsatornácskák falukban hímivarsejt termelődés Köztük levő térben Leydig-féle sejtek hím nemi hormonok (androgének)

termelése

Spermiumok mellékherébe jutnak feji rész heréhez kapcsolódik, farki rész az ondóvezetőbe ér Mellékhere feladata ondófolyadék termelése Járulékos mirigyek és ondóhólyag nincs madaraknál (emlősöknél ezek termelik)

Ondóvezető, tágulata az ondótartály (egyes fajoknál csak) Feladatuk spermiumok tárolása Ondóvezető kloaka középső szakaszába torkollik Párzószerv ált. nincs (de kacsaféléknél pl. fejlett pénisz) Madarak 3%-nál van, van mindig embrionális „nemi dudor”, de visszafejlődik

Kloakák kifordítása, összetapasztása

Hímivarszervek

Nemek fegyverkezési versenye

Női ivarszervek

Petevezető és petefészek fejlődésnek indul mindkét oldalt, de csak bal oldali marad meg (kivéve nappali ragadozóknál mindkettő) testsúlycsökkentés, tojás nem törik el

Petefészek vesék elülső végén, szőlőfürtszerű képződmény

Benne éretlen petesejtek, ezek száma adott kikelés előtt, szaporodási időszakokban valamennyi érésnek indul

Tüszőkbe szikanyag épül nőnek

Érés végén tüsző felreped (ovuláció) érett petesejt (sejthártyával körülvett sárgája) kilökődik a hasüregbe

Petefészek

Petefészek

Petevezető Nem kapcsolódik közvetlen petefészekhez Tölcsér rojtos peremű, mozgása sodorja be petét a hasüregből a petevezetőbe redőiben raktározódnak a spermiumok megtermékenyítés itt

Öböl (magnum) Fehérjerétegek rakódnak a sárgájára Szoros Beszűkülő petevezető szakasz Héjhártyák rárakódása Méh (tojástartó, uterus) Meszes héj és kutikula termelése Színanyagok berakódása

Petevezetőn 12 óra alatt halad végig a tojás

Hüvely (vagina) Kloaka középső részébe nyílik Nyálkatermelő sejtek tojás továbbítása

Tojás kialakulása

Madártojás szerkezete

Sárgája szikhártyával körülvéve = érett petesejt Benne rengeteg szikanyag (körkörösen rétegekben fehér és sárga

szik) táplálék Szikhártya alatt, sárgája tetején csírakorong sejtmag + citoplazma

Fehérje is réteges szerkezetű (híg-sűrű-híg) Mechanikai védelem és tápanyag Kétrétegű héjhártya Belső lemezéhez jégzsinór (chalaza) kapcsolódik felfüggeszti

sárgáját Így sárgája (csírakorong) pozíciója nem változik sejtosztódások

rendben lezajlanak Két héjhártya között légkamra Mészhéj Felszínén sok pórus gázcsere, párologtatás Mg és Ca sók embrió beépíti csontjaiba is innen

Kutikula Fertőzésektől véd

Madártojás szerkezete

Megtermékenyítéssel indul Barázdálódás csak a csírakorong területén Tojás lerakásakor embrió szedercsíra (morula) állapotban hólyagcsíra

(blastula) bélcsíra (gastrula)

Ennek külső lemeze ektoderma, belső entoderma Ektodermából bevándorló sejtek középső csíralemez (mezoderma)

Embrionális burkok Kibújáskor tojásban maradnak Mechanikai védelem, kiszáradás elleni védelem Csírakorongból amnionredők kinővése összenőnek kettős burok

embrió körül (amnionüregben az embrió amnionfolyadékban) Savós hártya (chorion) szikhártya felé Bárányhártya (amnion) embrió felé Húgytömlő (allantois) később kialakuló magzatburok két előbbi közé nő be

Ez a magzati vese által kiválasztott anyagokat tárolja Később savós hártyával összenő, dús érhálózat alakul ki

chorioallantois membrán) légzőszerv

Szikzacskó kialakulása

Körülöleli a sárgáját Benne szikkeringés embrió táplálása

Embrionális fejlődés

Az embrionális

burkok